DR. HEPP FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA

Átírás

1 DR. HEPP FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM Jóváhagyta: Deákné Domonkos Julianna igazgató Békés,

2 CÍMJEGYZÉK Bevezető 1. Az iskola adatai 2. Iskolánk jövőképe - A kistérségi iskola küldetése 3. Nevelési program 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, elvárásai Nevelő-oktató munkánk alapelvei A nevelő-oktató munkánk célja A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések Nevelő-oktató munkánk feladata, egészségfejlesztés, mindennapos testnevelés, környezeti nevelés Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A pedagógusok helyi intézményi feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai A nevelő-oktatómunka eszköz - és eljárásrendszere 3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok A test és a lélek harmonikus fejlesztése A szocializáció folyamatainak elősegítése A személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt területei 3.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés fő területei A tanórán megvalósítható közösségi feladatok A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai tanulói jogok az intézményi döntéshozatalban A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztési feladatai 3.4. A tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel és a sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenységek, integrált oktatásuk 3.5. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés 3.6. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység 3.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 3.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 3.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 4. Kompetencia-alapú oktatás elvei, eljárásrendszere 4.1. Alapelvek, értékek Alapelvek 4.2. Az iskola cél- és tevékenységrendszere 4.3. Tanulásszervezési eljárások, módszerek 5. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 6. A cigány kisebbségi oktatás 7. A szülők, a tanulók és az iskolai pedagógusok együttműködésének formái, további fejlesztésének lehetőségei 7.1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 8. Hatályossági záradék 9. Jegyzőkönyvek /Nevelőtestület, SZMK, DÖK, Intézményi Tanács/ 2

3 1. AZ ISKOLA ADATAI Az intézmény pontos neve és címe: Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: 5630 Békés, József A. u. 12. Telephelye: 5630 Békés, Jantyik u Tagintézmények megnevezése és telephelyei: Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskolája Ügyviteli telephelye: 5630 Békés, Petőfi u.1 Tel./fax.: 06 (66) Tagintézmény telephelye: 5630 Békés, Petőfi u Kamut, Petőfi u. 47. Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola Tarhosi Tagiskolája Ügyviteli telephelye: 5641 Tarhos, Kossuth u Tel./fax.: 06 (66) Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény jogállása: Önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység Típusa: Közös igazgatású köznevelési intézmény OM azonosító: Az iskola alaptevékenysége: Tanköteles korú gyermekek általános iskolai oktatása és nevelése, alapfokú művészetoktatás zeneművészeti és táncművészeti szakon, amelynek során nappali tagozatos oktatást végez, és részt vesz az alapműveltségi vizsga előkészítésében. Alapítványok Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola Heppiskola Gyermekeiért Alapítvány Működési hely: 5630 Békés, József A. u. 12. Adószám: Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet Tarhosi Tagiskola Tarhos Iskolájáért Közalapítvány Működési hely: 5641 Tarhos, Petőfi u.29. Adószám: Bankszámlaszám: Bírósági végzés: 625/

4 Nyilvántartási szám: 617 Alapfokú Művészeti Iskola Békési Muzsikáló Gyermekekért Alapítvány Működési hely: 5630 Békés, Petőfi u.1. Adószám: Bankszámlaszám: Bírósági végzés: APK/359. 4

5 2. Iskolánk jövőképe Iskolánk jövőképének meghatározásakor alkalmazkodunk a bennünket körülvevő társadalmi, gazdasági, demográfiai hatásokhoz, a személyi és tárgyi feltételek alakulásához. Újabb szakmai szerepvállalással (együttműködés a pedagógiai szakmai szolgáltatásban, egységes pedagógiai szakszolgálat működtetése, szakos ellátottság biztosítása, minősített művészeti oktatás, a nemzeti fejlesztési projektekben való részvétel) igyekszünk megerősíteni pozícióinkat a város alapfokú közoktatásában. Sokszínű programkínálattal, a humánerőforrás fejlesztésével szeretnénk megfelelni a szülők és tanulók elvárásainak, igazodni a 21. század alapfokú oktatási követelményeihez. Bízunk abban, hogy a tanulók egyéni képességeihez, adottságaihoz illeszkedő képzés eredményeként a tehetséges, illetve a hátránnyal küzdő gyerekek iskolai eredményessége biztos alapot teremt a továbbtanuláshoz, a munkavállaláshoz, az egész életükre kiható tudás megújításhoz. Reméljük, hogy az alkalmazott metodikának, a modern tanulásszervezésnek és a helyes tanulási technikák elsajátításának eredményeként kiegyenlítődnek az esélyek, tanítványaink körében elfogadottá válik az állandó tanulás követelménye. Feltételezzük, hogy az oktatáshoz európai színvonalú tantermek, felszerelés és infrastruktúra áll a rendelkezésünkre. Tantestületünkre jellemző lesz a szemléletbeli váltás, a módszertani megújulás iránti igény. Egyre többen lesznek képesek használni a digitális taneszközöket, alkalmazni a digitális tananyagrendszert. Többek rendelkeznek ECDL vizsgával. A szakos ellátottság, a szakmai hozzáértés további fejlesztése érdekében tanulóink speciális igényeihez igazodó kiegészítő szakok, korszerű módszertani tanfolyamok elvégzésére vállalkoznak pedagógusaink. Megőrizzük az emelt szintű oktatást, a csoportbontást a matematika és idegen nyelv, a számítástechnika és az életvitel oktatásában, a differenciált és egyéni képességfejlesztést, az ismeretekbe ágyazott készség-és képesség fejlesztést, az integrált és képesség-kibontakoztató program elemeinek alkalmazását. Az intézmény tartósan alkalmas lesz a különböző szociális és intellektuális háttérrel rendelkező, és eltérő fejlettségi szintű gyermekek képzésére, nevelésére. Várhatóan csökken a lemorzsolódó és évfolyam vesztes tanulóink száma. Nő az érettségit adó középfokú intézményben továbbtanulók aránya. A 2010/11-es tanévtől az első és ötödik évfolyamon bevezetésre került a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervre épülő emeltszintű testnevelés oktatása, amely az adott sportág sportegyesületével és az azt szakmailag koordináló szakszövetséggel közösen az utánpótlás nevelést segíti. Művészeti ágak nagyobb térnyerésével színesebbé válik az iskola szolgáltatása (dráma, tánc, média és vizuális képzés). A művészeti oktatással zeneszerető, a hangszeres zene, a néptánc iránt elkötelezett fiatalok kerülnek a város kulturális közegébe. Egészséges személyiségfejlődés biztosításával amely, művészetoktatás nélkül nem valósulhat meg egy gyermek életében szeretnénk hozzájárulni, hogy a tőlünk kikerülő tanulók a jövőbeni társadalmunk stabil alapját képezzék. Szolgáltatásaink színvonalával kívánjuk megnyerni az iskola használóinak bizalmát, a közvetett partnerek elégedettségét és a fenntartói megbecsülést. 5

6 A Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola küldetése A tanítás és tanulás élményt jelentsen pedagógusnak, tanítványnak egyaránt. Motivált, közreműködő és együttműködő gyermek és pedagógus közösségek vegyenek részt az iskola életében. Pedagógusaink - szakítva a hagyományos tanár szereppel - rugalmasabban, megfelelő belső és külső motiváltsággal végzik munkájukat. A tanítási folyamatban a korszerű ismeretek közvetítésekor irányító, támogató, kísérletező és reflektív szereplőkké válnak. Olyan programokat, módszereket, eszközöket alkalmazunk, melyek igazodnak a tanulók egyéni adottságaihoz, szociális helyzetükhöz. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket a nem halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal egy csoportban képezzük, biztosítva ezzel az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára. A személyiségfejlesztés eredményeként azt szeretnénk, hogy képesek legyenek beilleszkedni a felnőttek világába, és váljanak boldog, sikeres emberekké. Tevékenységeinkkel támogatjuk az esélyegyenlőség megvalósulását, a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit képviseljük. Fontos feladatunknak tartjuk a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását és a szociális és etnikai hátrányok enyhítését. Ennek érdekében biztosítjuk a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentéséhez szükséges egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozásokat. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásánál a többi gyermekkel történő együtt nevelést és oktatást részesítjük előnyben. Valljuk, hogy a sokoldalú és az új helyzetekhez alkalmazkodni tudó emberek állják meg a helyüket. Ehhez stabil tudás szükséges, melyre egy életen át lehet építeni. Olyan tanulókat kívánunk nevelni, akik szeretik és védik az épített és természeti értékeket, elfogadják önmagukat és másokat, kudarctűrők, testileg és lelkileg egészségesek. A sportiskolai rendszerrel olyan oktatási és nevelési környezetet kívánunk teremteni, amely az optimális intellektuális és érzelmei fejlődés mellett a tanulók testi és lelki kibontakozását segíti. Teherbíró, küzdőképes személyiségek fejlődésével alkalmasabbak legyenek társadalmi feladataik teljesítésben, miközben önmagával és környezetével harmóniában élnek. Arra motiváljuk őket, hogy választott sportágában képességük szerint a legjobb eredményt érjék el. Tápláljuk a tudásvágyat, toleráljuk a másságot, támogatjuk és bátorítjuk a megtorpanókat, és elismerjük a sikereseket legyen ez tanuló vagy munkatárs. A tantestület felkészültsége, az igényes környezet, a korszerű eszközrendszer, a programfejlesztés biztosítja, hogy a jövő nemzedékét a szülők és a fenntartó elvárásainak megfelelően tudjuk nevelni, oktatni. Jogszabályi háttér évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 6

7 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 3. Nevelési program Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, elvárásai Nevelő-oktató munkánk alapelvei Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, a gyermekek érdeke hatja át, valamint nagy figyelmet fordítunk az iskola és a család kapcsolatára. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert egyrészt a demokrácia értékrendjére építve, a demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, másrészt olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Valamennyi tanulónknak egyenlő lehetőséget biztosítunk a minden ember számára nélkülözhetetlen, igényes, korszerű, továbbépíthető alapműveltséget nyújtó tevékenységközpontú és alkalmazható, életszerű tudás elsajátításához. Az egyenlő bánásmód elvének széleskörű érvényesülését az esélyegyenlőség jegyében fontosnak tartjuk. Törekszünk a tudás- és képességfejlesztés ideális arányait biztosítani. Tiszteletben tarjuk a gyermekek személyiségét, emberi méltóságát, vallását, világnézetét és jogait. A másságban rejlő értékek megismertetésével azok megbecsülésére és kölcsönös tiszteletére neveljük tanítványainkat. A kompetenciafejlesztés fókuszába a személyes-, kognitív- és szociális kompetenciák fejlesztését helyezzük. Változatos munkaformákkal, a digitális pedagógia eszközeivel segítjük ezt a folyamatot. Tiszteletben tartjuk a szülőnek azt a jogát, hogy gyermekeik világnézeti neveléséről döntsenek. Biztosítjuk a vallási, illetve világnézeti ismeretek, tudás tárgyilagos és többcélú átadását anélkül, hogy állást foglalnánk, vagy tanulóinkat állásfoglalásra kényszerítenénk ezek igazságtartalmát illetően. Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szánunk a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, különös tekintettel a magyar nyelv ápolására, megőrzésére. A zene és tánc iránt érdeklődő gyermekek számára biztosítjuk: képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletének kialakítását, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A művészeti nevelés az oktatótípusú tevékenységek fejlesztésének hatékony céleszköze. Fontos feladatuknak tartjuk a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását és a szociális hátrányok enyhítését, segítő tevékenységet. Fejlesztésüket egyéni fejlettségükhöz, haladási tempójukhoz igazítva végezzük. A sajátos nevelési igényű, valamit a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ellátását a többi gyermekkel, tanulóval együtt valósítjuk meg. Hátrányaik csökkentése érdekében támogató szolgáltatásokat nyújtunk a részükre. 7

8 Programunkban fontosnak tartjuk a más népek, kultúrák iránti nyitottságot, megértést. Tanítványainkat, más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük. A szülőkkel partneri kapcsolat kialakítására törekszünk. A tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének feltétele: a nevelés két alapvető közösségének a család, szülők és az iskola, pedagógusok koordinált, aktív együttműködése. Az egyén és a közösség számára fontos értéknek tartjuk az egészséget, amely testi, lelki és szociális harmónia állapota. A sportiskolai osztályban tanulók tudatosan váljanak élsportolókká, sportemberekké. Egyaránt fontos kritérium legyen előttük a tanulmányi kötelezettségek teljesítése és sport eredményeik megtartása, javítása. Részt kívánnunk venni lakóhelyünk (Békés város) kulturális - és sportéletében. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai A nevelő-oktató munka célja Tanulóink egyéni képességeinek megfelelően olyan használható eszközszintű tudás és kompetenciák birtokába jussanak, amelyek alkalmassá teszik őket tanulmányaik folytatására, a majdani társadalmi munkamegosztásba való bekapcsolódásra, az élethosszig tartó tanulásra. A HHH-s gyerekek közül minél többen kerüljenek érettségit adó középiskolába. Csökkenjen a lemorzsolódók és évismétlők száma. Rendelkezzünk az együttneveléshez szükséges humánerőforrással, működtetéséhez szükséges eszközrendszerrel. Tanítványaink rendelkezzenek olyan anyanyelvi, idegen nyelvi és infokommunikációs kultúrával, amely a műveltség, a tudás megszerzésének és alkalmazásának alapja, a kapcsolatteremtés eszköze. Ismerjék a magyarság múltját, a jeles történelmi személyeket és eseményeket. Tiszteljék nemzeti értékeinket és legyenek azoknak méltó továbbítói. Életkoruknak megfelelően legyen nemzeti azonosságtudatuk. A kisebbségi kultúra és hagyomány megismerésével alakuljon ki tanulóinkban toleráns attitűd, a másság elfogadása. Célunk a szegregáció leépítése. Művészeti tanulmányokat folytató tanulóink váljanak nyitottá a művészeti élmény befogadására, rendelkezzenek művészi kifejezőképességekkel. Váljanak nyitottá, megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások és a másság iránt. A fejlesztőpedagógusok pedagógiai módszereikkel és terápiás tevékenységekkel mérséklik a tanulási kudarcokat, a magatartási problémákat, a beilleszkedési nehézségeket. Tevékenységükkel támogatják a személyiségfejlesztést és a mentális egészség megőrzését. A tevékenykedtetésre épülő újszerű tanulásszervezési eljárások minél szélesebb körű alkalmazásával fejlesztjük tanulóink önálló ismeretszerzési képességét, kreativitását, problémamegoldó képességét, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A szülőkkel partneri viszony kialakítása. A szülők és pedagógusok közötti kölcsönös kapcsolattartás motivációja az egyes gyermek haladása érdekében. Az utánpótlás nevelés mellett célunk az egész életen át tartó, fizikai aktivitás igényének kialakítása, fenntartása, a mozgás, a játék, a versenyzés által kiváltott élmények értékelése. 8

9 Egészséges önismerettel, önképpel, és az élsportolói attitűdhöz szükséges személyiség-jegyek kialakításával segítjük tanulóinkat helytállásra, sportkarrierjük megalapozásához A kulcskompetenciák A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint pl. a közvetítés, más kultúrák megértése. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajlódó kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, s irányítsuk cselekvéseinket. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben, abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 9

10 Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív fejlesztése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvén, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót, s a mozgóképet A nevelő- oktató munka pedagógiai szakaszai A köznevelési törvény 5. (1) a kötelező oktatás első nyolc, általános iskolai évfolyamát a következőképpen állapítja meg: - az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat. A törvényi megfogalmazásban kifejeződő iskolapolitika a következőkben látja az egyes szakaszok legfontosabb jellegzetességét Célok a nevelési-oktatási folyamatban alsó tagozaton Az Nkt.27. (2) és 110/2012. (VI.4.) korm. rend. melléklete szerint az alsó tagozaton az első osztályba lépő tanulók a 2013/2014. tanévtől kezdődően egész napos iskolai oktatásban részesülnek felmenő-kivezető rendszerű alkalmazás elve szerint. Az egész napos iskolai oktatás csak az alsó tagozatra vonatkozik. Oktatásszervezési formák: Ebben az oktatásszervezési formában szeretnénk megvalósítani a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeinek folyatatását az iskolában, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret biztosítanak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak. Az iskolába lépő kisgyermekekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megóvása, továbbfejlesztése. A gyermekek átvezetése az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Bemeneti méréseken alapuló egyéni fejlesztéssel támogatni az arra rászorulókat és a tehetségeseket. A tanulók fogékonnyá tétele saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok értékei iránt. Lehetőségekhez mérten a gyermekek játék- és mozgás iránti igényeinek kielégítése (pl.: Lőrincz-féle komplex személyiségfejlesztő játékkal, mozgásos játékokkal) A gyermekek fejlődésének segítése. Tanári együttműködés a kudarcok okainak feltárásában. A fejlesztő eljárás egyéni feladatainak meghatározása az egyéni fejlesztési tervekben. Együttműködésen alapuló szöveges értékelés háromhavonként első évfolyamon A gyermek egészséges életmódra nevelése. A gyermek erkölcsi nevelése. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismeretek közvetítése, alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése. A tanulási szokások megalapozása, a képességek, készségek fejlesztésének folytatása. 10

11 A jogok és kötelességek törvényes gyakorlására való felkészülés megalapozása. A környezettel való konstruktív kapcsolathoz szükséges képességek fejlesztése. A nemzeti hagyományok tudatosítása, azok ápolására való nevelés. Önálló és irányított ismeretek szerzése, az ehhez szükséges képességek és készségek megerősítése. Logikai és kommunikációs készség fejlesztése az együttműködő probléma-és feladatmegoldás sikerességéért. A szerzett ismeret új feladathelyzetben való alkalmazási képességének a fejlesztése. Célok a nevelési-oktatási folyamatban felső tagozaton Az alsó tagozat nevelő-oktató munkájának, a képességek, készségek fejlesztésének folytatása. A tanulók fogékonnyá tétele saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékek tudatosítása. A gyermekek fejlődésének segítése. Tanári együttműködés a kudarcok okainak feltárásában. A fejlesztő eljárás egyéni feladatainak meghatározása az egyéni fejlesztési tervekben. A gyermek egészséges életmódra nevelése. A gyermek erkölcsi nevelése. Felkészítés a továbbtanulásra, a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően. Pályaorientációs programok bővítése, középiskolára felkészítés: Útravaló Út a középiskolába ösztöndíj program, nyomon követés, hogy a HHH-s gyerekek is jó eséllyel jussanak érettségit adó középiskolába, és azt eredményesen végezzék el. A közösségre vonatkozóan a demokratikus működés értékének és szabályainak tudatosítása. A jogok és kötelességek törvényes gyakorlására való felkészülés megalapozása. A környezettel való konstruktív kapcsolathoz szükséges képességek fejlesztése. A nemzeti hagyományok tudatosítása, azok ápolására való nevelés. Önálló és irányított ismeretek szerzése, az ehhez szükséges képességek és készségek megerősítése. Az idegen nyelv tanulásakor a társalgási szint elérése vagy megközelítése. Az elvont gondolkodási képességet megalapozó gondolkodási műveletek alkalmazása: önálló gondolkodás, probléma megoldás fejlesztése (elemzés, összehasonlítás, általánosítás, következtetés, fogalom-és szabályalkotás Logikai és kommunikációs készség fejlesztése az együttműködő probléma-és feladatmegoldás sikerességéért. Szöveggel való kritikai, elemző viszony kialakítása. A szerzett ismeret új feladathelyzetben való alkalmazási képességének a fejlesztése. Célok az alapfokú művészeti oktatásban és nevelésben nyújtson maradandó élményt, ismereteket járuljon hozzá a harmonikus, érzelmekben gazdag, kreatív személyiség kialakításához alakítsa ki a különböző hasznos, építő kultúrák iránti nyitottságot neveljen a művészetek befogadására, értésére és művelésére ösztönözze a tanulókat életkoruknak megfelelő zenei tárgyú könyvek olvasására 11

12 hangversenyek látogatására zeneművek hanghordozókon való meghallgatására szoktassa tanulóit a rendszeres, céltudatos munkára, hogy a zenével való foglalatosság minden napi szükségévé váljon neveljen az értékes zene szeretetére, tudjon szelektálni, érezze és tudja mi a jó és rossz zene tehetséges növendékek megfelelő tanszakra való irányítása vonóstanszak erősítése, a vonós hangszerek iránti érdeklődés felkeltése, zongora tanszakon a jelenlegi magas színvonal megtartása, versenyekre, zenei pályára felkészítés (megyei és országos versenyek) fa- és rézfúvós tanszakon a jó eredmények megtartása, versenyekre, pályára való készítés. Nagyobb odafigyelést kívánunk fordítani arra, hogy erre a tanszakokra is kerüljenek minél több jó képességű tanuló az előképzőben és a szolfézs osztályok egyes csoportjaiban az előírt tananyag elvégzése mellett növendékhangversenyeken szereplésre is szeretnénk felkészíteni tanulóinkat néptánc tanszakon a tanulók mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése, ritmusérzék, hallás, tér- és formaérzés megalapozása, továbbfejlesztése, táncművészeti alapismeretek elsajátítása. A zeneművészeti ág konkrét céljai zenei képességek felismerése megalapozása és fejlesztése (hallás, ritmus, intonáció) dinamikai különbségek, hangszín felismerése zenei memória, fantázia, előadói képesség manuális technikai feladatok, zenei karakterek iránti érzékenység zenei írás, olvasás elsajátítása, megalapozása, fejlesztése improvizációs képesség és készség fejlesztése, kreativitás zenei műszavak, dinamikai jelzések megismertetése és alkalmazása az adott hangszeren zenei formatan, harmóniavilág megtanítása a kortárs zene megszerettetése tehetség felismerése, gondozása felkészítés zenei pályára zenei pályán tanuló volt növendékeink számára koncertlehetőség biztosítása igény szerint, társas muzsikálásba való bevezetés, ösztönzés amatőr együttesekben történő aktív részvételre más zeneoktatási intézményekkel, külföldi iskolákkal, együttesekkel cserekapcsolatok létesítése. A néptánc oktatás céljai, feladatai: a tánc iránt érdeklődő tanulók mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése egészséges életmódra nevelés határozottságra, koordinált mozgásokra nevelés fizikai állóképesség fejlesztése ritmusérzék, hallás, tér. és formaérzés megalapozása, továbbfejlesztése táncművészeti alapismeretek elsajátítása a néptánc elemeinek, motívumainak felépítése stílusos előadásmód, technikai tudás 12

13 a tanultak alapján improvizációs képesség kialakítása tehetségek felismerése, pályára irányítás ösztönzés amatőr táncegyüttesekben való közreműködésre A nevelő-oktató munkánk feladata A kompetencia-alapú oktatás kiterjesztésével, korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával, a tanulói előzetes tudására és iskolán kívül szerzett ismereteire építve alapozzuk meg tanulóinkban azt a képesség- és ismeretrendszert, amelyre a következő iskolaszakasz pedagógiai munkája biztonsággal épülhet. Lásd a mellékelt függeléket! A pedagógiai munka középpontjában a gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés áll, támogatva az egyéni tanulási utak bejárását, az egyéni képességek kibontakozását. A tanórai és tanórán kívüli tevékenység tanári tervezése a tanulók aktivitását fokozó, a tanulók beavatását segítő hatékony eljárásokkal, a tapasztalati tanulást segítő tanulási környezet fenntartásával kerül megvalósításra. Kiemelt fejlesztési feladatok a NAT - szerinti képesség-és készség területeken a következő fejezetben szerepelnek. Az integrációs stratégia kialakítása: heterogén osztályok szervezése, együttnevelés, az eszközjellegű kompetenciák fejlesztése, multikulturális elemek alkalmazása. Sikerkritériumok: Tanulóbarát környezetben az új digitális technikai eszközök alkalmazásával motiváltabbá válnak tanulóink. Nem romlanak az országos kompetencia mérés eredményei. Megelőzzük a lemorzsolódást - az egyéni tanulási utak biztosításával a diákok könnyebben, alaposabban tudják elsajátítani az ismereteket, fejlődnek kompetenciáik - ha a tanulók képesség szintbeli és tanulási szükségletek szerinti eltéréseik csökkennek. - a HHH tanulók aránya nem haladja meg a törvényes arányt A NAT kiemelt fejlesztési feladatai Az önismeret, énkép és a társas kultúra fejlesztése Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagunkért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népe megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra 13

14 Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Szociális és állampolgári nevelés Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A tanulók életkoruknak megfelelő ismereteket szerezzenek az állam demokratikus és civil szervezeteiről, intézményeiről /helyiekről is/, azok működéséről, az állampolgári jogokról, kötelességekről. Sajátítsanak el néhány olyan technikát, amivel saját és mások mindennapos ügyeit elintézhetik, amivel egyetértési, véleményezési jogaikat gyakorolhatják. Kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Értsék a vállalkozások gazdaságot mozgató szerepét, saját kezdeményező magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Természettudományos, technikai és környezettudatos nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A hatékony, önálló tanulás A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. A tanulás számos összetevője tanítható. Törekszünk arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények kialakításában. Testi és lelki egészség Az iskola személyi és tárgyi környezetével segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a gyermek egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Amikor ők maguk is az egészség megőrzését, a preventív szemléletet tartják fontosnak, és ennek érdekében képesek az elvárható normák szerint élni, és környezetükre személyes példával hatni. Jellemezi őket kitartás, terhelhetőség, a kudarctűrés, az újrakezdés, a győzni tudás attitűdje. Fejlődésük záloga a megfelelő sportegészségügyi alkalmassági vizsgálat a kiválasztáskor, hatékony szűrővizsgálat és ellenőrzés a fokozatosan növekvő terhelés miatt, hatékony edzésmunka. Az esetleges egészség és teljesítmény romlás esetén, empatikus módon lehetővé tenni a tanuló tanulmányainak folytatását a párhuzamos osztályok valamelyikében. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola-és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret 14

15 fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Differenciált egyéni bánásmóddal segítjük elő a tanulóink között meglévő esélybeli különbségek kiegyenlítését. Ehhez illeszkedő eljárások: kooperatív tanulásszervezés, projektpedagógia, drámapedagógia, témahét. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokat tartjuk szem előtt ki: - Olyan korszerű szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. - Az adaptív tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása, annak lehetősége, hogy saját ütemüknek, szintjüknek megfelelően fejlődjenek, tanuljanak. - Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. - Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, felfedezéseinek, problémamegoldásának, alkotóképességének, önellenőrzésének előtérbe állítása. - A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás az órai és házi feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári megsegítésben, az önellenőrzésben, az ön-és csoportértékelésben. - A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. - Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. - Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. - Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. - A művészeti oktatás segítse az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kialakulását, megszilárdulását. Az alapműveltséghez szükséges feltételrendszer fejlesztése: Értelmi képességek (különös tekintettel a gondolkodás és a megfigyelési képességre) fejlesztése Biztonságos szó és írásbeli nyelvhasználat és kommunikáció, Vizuális kommunikáció készségei, képességei, Ritmusérzék, hallás és mozgáskoordináció, 15

16 Az önálló tanulás és önművelés igénye és képessége. Erősítsük tanulóinkban a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés és a digitális, infokommunikációs érintkezés fontosságát. Alapozzuk meg a helyes tanulási szokásokat! Életkoruknak megfelelően fejlesszük tanulóinkban a nemzeti azonosságtudatot! Ezzel együtt fontos feladatunk a nemzethez való kötődés érzésének kialakítása, a hazaszeretet érzésének erősítése, a hagyományok ápolása, a múlt megbecsülése és a jövőbe vetett remény táplálása. Tudatosítsuk Európához való tartozásunkat és neveljük tanítványainkat más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak megismerésére, tiszteletére. A neveltségi szint emelése érdekében a következő viselkedési formákra és szokásokra fordítsunk nagy gondot: udvariasság, a másik ember tisztelete, megbízhatóság, felelősség vállalás egymás munkájáért, tolerancia, empátia, kitartás, együttműködési készség, segítőkészség. Erősítsük a humánus magatartásmintákat és szokásokat, a szociális kompetenciákat. Alakítsuk tanulóink környezettudatos magatartását, életvitelét, és segítsük elő a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulásuk megerősödését. Alakítsunk ki tanulóinkban olyan pozitív szemléletet, amely az egészség megőrzésére, a károsodások megelőzésére, a káros szenvedélyektől való teljes tartózkodásra irányul Intézményi kiemelt nevelési területek Egészségfejlesztési program Az egészségfejlesztés célja: Korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit alkalmazva képessé tenni tanulóinkat az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és egészségük javítására. Hosszú távú: Elsősorban az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való felfogására nevelünk. Az egészségromboló szokások valós veszélyként történő elfogadtatására törekszünk. Rövid távú: Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánlani (gyakorlással, segítéssel, példamutatással). Motiválni, ösztönözni a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással. Az egészségfejlesztés fő feladata: Egészségfejlesztő környezet teremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése és szemléletváltoztatás elérése. Az egészségfejlesztés alapelvei: 16

17 az egész közösségre irányul, és együttműködésére épít, az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság), az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. Az iskolánk funkciója az egészségfejlesztésben Az egészségi állapotot a következő tényezők határozzák meg: genetikai tényezők környezeti tényezők életmód egészségügyi ellátó rendszer működése. Az iskoláskor- elsősorban a 6-14 korosztály esetében- a szocializáció döntő időszaka. Ebben a nagyon érzékeny és képlékeny életkorban a prevenció nem elsősorban az ismeretközlésre, hanem a pozitív irányú befolyásolásra kell, hogy támaszkodjon, ezért az egészségfejlesztés módszere inkább készség, képességfejlesztést kell, hogy szolgáljon. Az iskolánk teljes szellemével, környezetével - a pedagógusok és az iskolához kapcsolódó más személyek viselkedés mintáival együttesen - fejti ki alapvető feladatát az egészségmegőrzésben, prevencióban, ebben a legfogékonyabb életkorban. A prevenció területei A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Az iskolának a primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál nagy hangsúlyt fektetünk a következő területekre: egészséges táplálkozás aktív szabadidő eltöltés mindennapos testmozgás mindennapos testnevelés személyi higiéné lelki egyensúly megteremtése harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása családtervezési módszerek egészséges és biztonságos környezet kialakítása egészség károsító magatartásformák elkerülése járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása. Egészségfejlesztési feladataink feltételrendszere Tárgyi feltételek: biológia szaktanterem, speciális fejlesztő termek, logopédiai foglalkozató, orvosi szoba, sportcsarnok, tornaterem, könyvtár. Személyi feltételek: egészségfejlesztő, mentálhigiéné szakos tanár, biológia tanár, osztályfőnökök, szaktanárok, logopédus, fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok, 17

18 iskolaorvos, iskolai védőnő, bűnmegelőzési programot vezető szakember, szabadidő szervezők, mentorok, pedagógiai asszisztens, családi koordinátorok. 18

19 Egészségfejlesztési program Feladatok Módszerek Szükséges eszközök Tanórai 1. évfolyam A test működésének, változásainak megfigyelése különböző hatásokra. A leggyakoribb balesetek megelőzésének módja. 2. évf. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai. Sérült embertársaink elfogadására való nevelés. 3. évf. A környezet változásainak hatása életünkre. Egészséges életmód, helyes napirend megismerése. Az egészség és a sport szoros kapcsolatának tudatosítása. 4. évf. Az ember életkori szakaszainak megismerése. Az egészséget károsító szokások kialakulása, veszélyei, felkészülés az elutasításukra. Tanórán kívüli 1. évfolyam Helyes táplálkozási szokások kialakítása 2. évf. Helyes közlekedési ismeretek megismerése 3. évf. Egészséges életkörülmények igényeinek kialakítása Játékok, dramatikus helyzetgyakorlatok, beszélgetés Előadás, mérések, dramatikus gyakorlatok Életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése. Megfigyelés, mérés a testen. Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről. Tankönyv, képek, film Házirend, viselkedési kódex, film Feladatlap Feladatlap, házirend, film Bemutatás, szemléltetés, Ételkóstoló, applikációs plakátkészítés. képek, film Bemutatás, gyakorlás, Applikációs képek, film, dramatikus játék, tablókészítés, kerékpár plakátkészítés, közlekedési nap. Tapasztalatszerzés, kiállítás. 4. évf. Egészséges életmódra nevelés. DÖK- vetélkedő, filmvetítés Feladatlap, film 1-4 évf. Bűnmegelőzési program Előadás, bemutatás Szakkörök: közlekedési ismeretek, néptánc Madzagfalvi Napok 19

20 Tanórai 5. évfolyam Oszt. főnöki Technika 6. évf. Oszt. főnöki Technika Egészségtan Az egészség értékének tudatosítása. Veszélyes anyagok, helyzetek megismerése. Személyes biztonság, jogok, kötelezettségek megismerése. Az ember legfontosabb szükségleteinek, és alapvető higiéniai szabályainak megismerése. A tanulók helyes szemléletformálása az egészséges életmódról és táplálkozásról. Önismeret: hogyan változom, fejlődöm? Pozitív én bemutatása a társadalomnak. Életrend, életritmus ismerése, egészségmegőrző szokások kialakítása A következetes és rendszeres testápolás igényeinek kialakítása. Egyszerű ételek elkészítésének elsajátítása. Konyhai és étel higiénés szabályok elsajátítása A modul témakörein belül: mozgás és személyes higiéné táplálkozás biztonság megőrzése veszélyes anyagok az emberi szexualitás, a kamaszkor családi élet és kapcsolatok környezet E témakörök megismerésével felkészítjük a tanulókat az egészséges életvitelre, annak megtartására, a harmonikus élet értékként való elfogadására. Előadás, dramatikus játék Alkati jellemzők mérése, beszélgetés, napi és heti étrendek összeállítása. Gyümölcssaláta készítése, egyszerűbb ételek és italok készítése. Életjelenségek változásainak megfigyelése, saját tapasztalatok megbeszélése, dramatikus gyakorlatok. Öltözködési módok megbeszélése. Egyszerű ételek elkészítése. Ételkészítés közben a szabályok megbeszélése. Beszélgetés, dramatikus játék, teszttöltés, plakátkészítés. Film, házirend Videofilmrészletek, szakácskönyvek, élelmiszerek gyümölcsök. Képek Divatlapok Élelmiszerek, konyhai eszközök. Tankönyv, szakkönyv, film. 20