Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb dr. Bogenfürst, Ferenc dr. Horn, Péter dr. Meleg, István dr. Mihók, Sándor dr.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb dr. Bogenfürst, Ferenc dr. Horn, Péter dr. Meleg, István dr. Mihók, Sándor dr."

Átírás

1 Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb dr. Bogenfürst, Ferenc dr. Horn, Péter dr. Meleg, István dr. Mihók, Sándor dr. Sütő, Zoltán

2 Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb dr. Bogenfürst, Ferenc dr. Horn, Péter dr. Meleg, István dr. Mihók, Sándor dr. Sütő, Zoltán Publication date 2000 Szerzői jog 2000 dr. Horn Péter

3 Tartalom Előszó... xvi 1. Tyúktenyésztés Gazdasági jelentősége a világon és hazánkban Az árutojás- és pecsenyecsirke-termelés gyors növekedését előidéző tényezők A tojás- és pecsenyecsirke-előállítás főbb tendenciái a világon A tyúktenyésztés főbb jellemzői hazánkban A tyúk biológiai sajátosságai A tyúk származása és háziasítása Kor és ivar szerinti elnevezések A tyúk külső testalakulása és a küllem elbírálása A baromfi testtájai A bőr és függelékei A baromfi tollazata A testrészek küllemi elbírálása A tyúk nemesítésének biológiai alapjai A külső testalakulás megítélése a tenyésztői munkában A tyúk értékmérő tulajdonságai A tojástermelő képesség A tojás minősége A termékenység A keltethetőség A hústermelő képesség A vágottáru minősége és a húsminőség A takarmányértékesítő képesség A kifejlettkori testnagyság Az ellenálló képesség, életerő A vérmérséklet és a rossz szokások Minőségi tulajdonságok A tyúk viselkedése A tyúkfajra jellemző néhány viselkedési forma A társas viselkedés Szelekciós és szaporítási rendszerek A tömegszelekció A családszelekció Az ivadékvizsgálat Egyirányú és többirányú szelekció Markerek segítségével végzett szelekció (MAS) a tyúktenyésztésben A hibridtenyésztés Tojóhibridek előállítására használt eljárások A hústípusú tyúktenyésztésben alkalmazott keresztezési eljárások A szelekció szüneteltetésének és a hibridek tovább-szaporításának hatása a tyúk értékmérő tulajdonságaira A géntartalékok, illetve őshonos fajták megőrzése Tenyésztés és szaporítás Tenyésztőüzemek Szaporítótelepek A tenyésztő- és a szaporítótevékenység összefüggése Teljesítményvizsgálatok Tyúkfajták és hibridek Az árutermelésben döntő szerepet játszó fajták és hibridek Tojástermelő (tojótípusú) tyúkfajták Vegyes hasznosítású tyúkfajták Hústípusú tyúkfajták Az árutermelésben szerepet játszó hibridek Tojástermelő hibridek A húshibridek iii

4 Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb A hústípusú szülőpárok jellemző sajátosságai Széles körben elterjedt, kedvtelésből tartott tyúkfajták Tojótípusú fajták Kettős hasznosítású fajták Hústípusú fajták Viadorok Bantam és törpe fajták A tartástechnológiák alapelvei Tenyészállományok tartása Egy- és többfázisú tartás Napos- és növendék állatok fogadása Hőmérsékletigény Világítási programok A takarmányozás technológiája nevelés alatt Tenyésztojás-termelés A tojóidőszak rotációja és a tojóházak Ivararány a tojóidőszak alatt Állománysűrűség, etető- és itatótér Istállóklíma A tojástermelés és ellenőrzése Pecsenyecsirke-nevelés Hizlalótelep és a hizlalóházak Állományváltás, rotáció Telepítési sűrűség Világítás Itatás, ivóvízellátás A brojleristállók klimatizálása A brojler takarmányozása Az ivar szerint elkülönített nevelés Roasterhizlalás A hizlalás befejezése Az árutojás-termelés Tojóállományok felnevelése Naposcsibék fogadása, istállóklíma Csőrkurtítás, körömvágás, tarajvágás Selejtezés Áttelepítés a tojóházba A tojóházi tartás Padlós tojótyúktartás A tojások gyűjtése Ketreces tojótyúktartás Itatás, ivóvízellátás Istállóklíma Tojásgyűjtés és -tárolás A tojótípusú állományok termelékenységének állományszintű értékelése A hasznos termelési időszak meghosszabbításának lehetőségei a tyúktenyésztésben A tyúkállományok vedletése, többciklusos termelés A mesterséges vedletést követő termelési ciklusok főbb jellemzői A tojótyúktartás alternatív rendszerei és az állatvédelmi kérdések Az egyszintes rendszerek A többszintes rendszerek Az Európai Unió ketreces tojótyúktartást érintő főbb előírásai Welfare (az állatok jólléte) a tojás- és a baromfihús-termelésben Pulykatenyésztés Világ- és nemzetgazdasági jelentőség Pulykahústermelés és -fogyasztás Nemzetközi helyzet A hazai termelés struktúrája és a fogyasztás Biológiai sajátosságok Származás és domesztikáció iv

5 Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb A pulyka őshazája A pulyka rendszertana A pulyka háziasítása Kor és ivar szerinti elnevezések Küllemi sajátosságok, ivari jellegzetességek A kotlás A vedlés Naposkori ivarmeghatározás A pulyka értékmérő tulajdonságai A hústermelő képesség és a növekedés sajátosságai Kereskedelmi típusok Növekedési erély Testarányok, húsformák A takarmányértékesítő képesség A tojástermelő képesség A termékenység A keltethetőség Ellenálló képesség, egészségi állapot Vérmérséklet és rossz szokások Pulykafajták és hibridek Hagyományos fajták A bronzpulyka Széles mellű bronzpulyka A fehér pulyka Egyéb színváltozatok Hibridek B.U.T Hybrid Nicholas Egyéb hibridek A pulykatenyésztésben alkalmazott tenyésztési módszerek Tartástechnológiai ismeretek Tenyészállományok tartása naposkortól a tojástermelés kezdetéig Nevelési módszerek és a nevelőházak kialakítása Naposállatok fogadása és nevelése Istállóklíma (fűtés, szellőztetés) a nevelés alatt Világítási program Telepítési sűrűség Csőrkurtítás Szülőpárnövendékek takarmányozása A selejtezések ideje és szempontjai Tojástermelési időszak Betelepítés a tojóházba A tojóház Világítási program A tenyésztojások gyűjtése és kezelése A mesterséges termékenyítés gyakorlata A kotlás megelőzése A szülőpárok takarmányozása A pulyka hizlalása A hizlalás módszerei és a nevelőházak Naposállatok fogadása, elő- és utónevelése Istállóklíma (fűtés, szellőztetés) Világítási program Telepítési sűrűség Csőrkurtítás Hízópulykák takarmányozása Gyöngytyúktenyésztés A gyöngytyúktenyésztés gazdasági szerepe A gyöngytyúk biológiai sajátosságai v

6 Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb 2.1. Eredet és háziasítás Kor és ivar szerinti elnevezések Küllemi sajátosságok, ivarok közötti különbségek Értékmérő tulajdonságok A hústermelő képességgel összefüggő tulajdonságok A szaporasággal összefüggő tulajdonságok A gyöngytyúk fajtái A kékesszürke gyöngytyúk Gyöngytyúkhibridek A gyöngytyúk nemesítése A gyöngytyúktartás technológiai alapelvei Az extenzív nevelés és a törzsállomány tartása A törzsállományok tartási irányelvei Az intenzív, zárttéri gyöngytyúktartás Lúdtenyésztés A lúdtartás és -tenyésztés gazdasági jelentősége A lúdtartás és -tenyésztés jelentősége a világon A lúdtartás és -tenyésztés jelentősége Magyarországon A lúd biológiai sajátosságai A lúd eredete és háziasítása Kor, ivar és hasznosítás szerinti elnevezések a lúdfajban A lúd külső testalakulásának és szervezetének fontosabb jellegzetességei A lúd genetikai sajátosságai A fontosabb kvalitatív tulajdonságok öröklődése A kvantitatív tulajdonságok öröklődése A lúd viselkedési sajátosságai A ludak társas viselkedése Lúdfajták és -hibridek Hústípusú lúdfajták Emdeni lúd Pomerániai lúd Májhasznú fajták Toulouse-i lúd Szürke landeszi lúd Tojótípusú és szaporaságra szelektált fajták Olasz lúd Cseh lúd Rajnamenti lúd Bütykös lúd Egyéb lúdfajták Magyar nemesített lúd Lúdhibridek Babati májhibrid Lippitsch húshibrid Gourmaud SI 14 májhibrid A lúd tenyésztésének módszerei A szelekciós módszerek és azok hatékonysága A tenyésztési eljárások A ludak tartástechnológiáinak alapelvei A tenyészludak fölnevelése és tartása A tenyészludak felnevelésének alapelvei A törzsludak tartása Húsárutermelés Pecsenyeliba-előállítás Húsliba-előállítás Libamájtermelés A májalapanyag fölnevelése A töméses hizlalás Kacsatenyésztés A kacsatartás és -tenyésztés gazdasági jelentősége vi

7 Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb 1.1. A kacsatartás és -tenyésztés jelentősége és helyzete a világon A kacsatenyésztés hazai jelentősége A kacsa biológiai sajátosságai A kacsa származása és háziasítása A kor, az ivar és a hasznosítás szerinti elnevezések a kacsafajokban A kacsa testalakulásának és szervezetének fontosabb jellegzetességei A kacsa genetikai sajátosságai A fontosabb kvalitatív tulajdonságok öröklődése A kvantitatív tulajdonságok öröklődése A kacsa etológiai sajátosságai Reprodukciós és társas viselkedés Kacsafajták és -hibridek Az árutermelésben szerepet játszó házikacsafajták és -hibridek Tojástermelő (tojótípusú) kacsafajták Húshasznú (hústípusú) kacsafajták Kacsahibridek Egyéb, illetve kedvtelésből tartott kacsafajták Pézsmaréce A kacsa tenyésztésének módszerei A tenyészcél Szelekciós módszerek Tenyésztési eljárások A kacsák tartástechnológiáinak alapelvei A tenyészházikacsák felnevelése A felnevelés alapelvei Takarmányozás a felnevelés folyamán A tenyészpézsmarécék felnevelése A felnevelés alapelvei Takarmányozás a felnevelés alatt Tenyésztojás-termelés Pecsenyekacsa-előállítás Pecsenyekacsa-előállítás félintenzív, kétfázisú rendszerben Pecsenyekacsa-előállítás intenzív, zárt rendszerben A húshasznú pézsmarécék felnevelése A mulardkacsák hústermelésre történő hasznosítása Kacsamájtermelés A májalapanyag felnevelése Töméses hízlalás Haszongalamb-tenyésztés A haszongalamb-tenyésztés jelentősége A galamb biológiai sajátosságai A galamb származása és domesztikációja Kor és ivar szerinti elnevezések A galamb külső testalakulása A galamb testrészei Köztakaró, a toll és függelékei Vedlés Értékmérő tulajdonságok Mennyiségi (kvantitatív) tulajdonságok és öröklődésük Minőségi (kvalitatív) tulajdonságok és öröklődésük Öröklődő rendellenességek A galamb viselkedési sajátosságai Haszongalambfajták és hibridek Speciális haszonfajták Autosex Texán Pannon Texán Carneau Óriásposta Egyéb gazdasági fajták Hibridek vii

8 Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb Euro-Pigeon Tenyésztési eljárások A haszongalambtartás technológiája A csoportos tartás módszere Ketreces tartás A vágógalambok és a tenyésznövendékek nevelése A haszongalambok takarmányozása Baromfikeltetés A keltetés biológiai alapjai A tojás alkotórészei és szerkezete A tojás összetételét befolyásoló tényezők A megtermékenyülés A korai embriófejlődés Embriófejlődés a keltetés alatt A tyúkembrió fejlődésének fokozatai Az extraembrionális hártyák Az embrionális anyagcsere-folyamatok A kelés alatt lejátszódó folyamatok Az embriófejlődés kritikus szakaszai A baromfifélék tojásainak keltetés előtti kezelése és keltetése A keltethetőség megóvása a keltetés megkezdése előtt Tojáskezelés a törzsólban A keltetőtojások szállítása A tojásválogatás és a keltethetőség A keltetőtojások tisztítása A tenyésztojások tárolása A tojástömeg hatása, a tojások osztályozása és tálcázása A tenyésztojások keltetés előtti melegítése A tojások bakteriális fertőzésének csökkentése A keltethetőség megóvása a keltetés alatt Hőmérséklet a keltetés alatt Páratartalom a keltetés alatt Légcsere és légmozgás a keltetés alatt A légnyomás és a keltethetőség A tojások helyzete és forgatása a keltetés folyamán A tojások átrakása a bújtatóba Melléklet A rendellenes, keltetésre alkalmatlan tyúktojások gyakori típusai Irodalomjegyzék viii

9 Az ábrák listája 12. A reciprok rekurrens szelekció végrehajtásának módja. A-val és B-vel jelöltük az egymással jól kombinálódó, két vonalat, amelyeket generációról generációra tovább kívánunk javítani. (Horn P. 1976) Különböző hibridtípusok szaporítási folyamata vázlatosan. (A ferdén vonalazott körrel jelölt ivart szexálás után kiirtják) A nevelőtér helyes elkészítése A tojótípusú és hústípusú szülőpárok tojástermelése (%-os termelés napi létszámra) és az összes keltetőtojás mennyisége tojónként (tojótípus: összes keltetőtojás 240 db/tyúk, hústípus: összes keltetőtojás 170 db/tyúk) A tojó- és hústípusú szülőpárok tojásainak keltethetősége és az értékesíthető naposállatok száma tojónként (tojótípus: 100 naposjérce/tyúk, hústípus: 150 naposcsibe/tyúk) A negatív nyomású szellőzőrendszer a ventilátorteljesítmény: légbeejtő felület arányától függően. a) a levegőbeáramlás nagyon lassú, a hideg levegő szinte bezuhan az istállóba; b) a levegőbeáramlás túl gyors, az istálló állandóan huzatos; c) a levegőbeáramlás megfelelő sebességű Keresztszellőzés szívóventilátorokkal A csirkék pára-, illetve vízleadása a légzéssel és a trágyán keresztül, a testtömegtől függően (100 állatra vonatkozóan naponta, 21 C istálló-hőmérsékleten) Egy 1800 g átlagos testtömegű, vegyes ivarú brojlerállomány testtömeg szerinti megoszlása A hímivarú brojlerek testtömeg szerinti megoszlása A nőivarú brojlerek testtömegének hisztogramja A roasterek növekedése és halmozott takarmányértékesítése, az ivartól függően (North, McO. és Bell, D. D adatai alapján) Két azonos tyúkállomány százalékos tojástermelésének alakulása természetes megvilágítás és mesterséges világítási program alkalmazása mellett (Card Nesheim 1972) Tojóhibridek világítási programjai attól függően, hogy az ivarérést siettetni vagy késleltetni kívánják Helyesen végzett csőrkurtítás Rácspadlós tojóistálló Egyszintes ketrecrendszer elvi elrendezése: 1. ketrec, 2. etetővályú takarmánykiosztó lánccal, 3. csepegtető itató, 4. tojásgyűjtő szalag, 5. trágyaszán Kétszintes ketrecrendszer elvi elrendezése: 1. csepegtető itató, 2. etetővályú takarmánykiosztó lánccal, 3. tojásgyűjtő szalag, 4. trágyafelfogó lap, 5. trágyacsatorna Háromszintes ketrecrendszer elvi elrendezése: 1. ketrec, 2. itatóvályú, 3. etetővályú, 4. trágyalap, 5. takarmánykiosztó kocsi, 6. tojásvédő lemez A tojóketrecek elhelyezésének lehetőségei a) függesztett lépcsős, kétszintes battéria; b) függesztett lépcsős, kétszintes, középen zárt battéria; c) egyszintes, külön itatós, etetős battéria; d) egyszintes battéria közös itatóval; e) egyszintes battéria közös etetővel és itatóval; f) kétszintes lépcsős, kétszintes trágyabattéria; g) kétszintes, ék alakba rendezett battéria; h) szalagos battéria; i) kétszintes battéria automata tojáskiadóval, trágyalemezzel; j) lépcsős, háromszintes battéria; k) háromszintes, ék alakba rendezett battéria trágyalemezzel; l) négyszintes, Kalifornia-rendszerű battéria; m) egyszintes battéria automata tojáskiadóval Trágyaszárítós tojóház Az átlagos vízfogyasztás napi változása a tojóházban 14,5 órás megvilágítás mellett (1000 tyúk, 20 C hőmérséklet) Leghorn típusú tojóhibridek tojástermelése az első és a mesterséges vedletést követő második és harmadik ciklusban (North, McO. és Bell, D. D. 1990) Hústípusú tojók (brojler szülő) tojástermelése az első és a vedletést követő második termelési időszakban. North, McO. és Bell, D. D adatai alapján Kétszintes madárháztípus két változatban (Wegner 1990) a) fóliaborítású istállóban b) hagyományos istállóban Svájci tervek alapján készült többszintes madárházrendszer (Wegner 1990) P: ülőrúd; WF: rácspadló; N: szopókás önitató; Dp: trágyalemez; F: etetővályú; L: alom; D: trágyaakna; N: tojófészek A holland voletage tartástechnológiai megoldás (Ehlhardt et al. 1989, Rommers és Blokhuis 1990) 1: tojófészek; 2: ülőrúd; 3: drótrács padló 4: trágyaszalag; 5: alom; 6: köretető; 7: itató Az egy főre jutó pulykahúsfogyasztás alakulása a vezető tíz államban. (USDA, 1997) ix

10 Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb 2. A hazai vágópulyka-felvásárlás évenkénti mennyisége és aránya az összes baromfin belül (tonna, %) Egy mimbersi edényen talált pulykaábrázolás (i. sz ) (Ceram 1979) Középnagy testű pulyka növekedési szakaszai Kis és nagy testű típusba tartozó pulykahibridek tömeggyarapodásának különbözősége az ivartól függően Nagy testű típusba tartozó hímivarú Nicholas pulykák testarányának változása az élőtömeghez viszonyítva, különböző életkorban Nagy testű típusba tartozó hímivarú pulykák vágási adatai 22 hetes korban Középnagy és nagy testű Hybrid szülőpárok tojástermelési adatai (Hybrid Turkey Inc. 1990) A napospulykák fogadására előkészített csibegyűrű sematikus vázlata felülnézetből (a Hybrid Turkey Inc. nyomán) A pulykapipék elhelyezkedése a csibegyűrűben, különböző környezeti hatásokra Kotlásleszoktató fülkerendszer vázlatos rajza (a Hybrid Turkeys Inc. nyomán) Nagy testű típusú pulykahibridek központi teljesítményvizsgálatának eredményei (OMMI 1998) A hím- és nőivarú gyöngytyúk fejalakulása Különböző típusú pecsenyegyöngyösök testtömegtermelése intenzív tartásban A különböző típusú gyöngytyúkok tojástermelési görbéi A lúd testtájai és tollazata 1. szem; 2. fejtető; 3. fültájék; 4. tarkó; 5. hát; 6. szárny; 7. farok; 8. has; 9. alsó comb; 10. lábszár; 11. láb a lábujjakkal és az úszóhártyával; 12. mell; 13. nyak; 14. torok; 15. alsó csőr; 16. felső csőr; 17. csőrköröm; a) nyaktollak; b) háttollak; c) faroktollak; d) szárny fedőtollak; e) szárny evezőtollak; f) hastollak; g) combtollak; h) szárnytartó tollak; i) melltollak Három baromfifaj fedőtolla és a lúd pehelytolla a) a kacsa fedőtolla kicsi, kecses, a felső vége felé lándzsaszerűen hat; b) a tyúk fedőtollának alul a tollgerincen kis kísérőtolla van; c) a lúd fedőtolla rövid, tömött, erősen ívelt és tetején szinte egyenesen levágottnak tűnik; d) a lúd pehelytolla leheletfinom, a hópehelyhez hasonlítható A kelés időpontjának hatása két eltérő genotípusú lúd ivarérésére (Borisov 1966 nyomán) A ludak tojástermelésének alakulása a fotoperiódus természetes változásával összefüggésben (Sauveur 1982) A termékenység alakulása egészséges és F-2 toxinnal terhelt lúdállományokban (Bogenfürst 1991) Természetes tartású gúnárok vérplazma-tesztoszteron-szintjének és ondótermelésének éves ciklusa (Péczely és mtsai nyomán) Különböző fajtájú és ivarú ludak növekedésének sebessége és szakaszai (Bögre Bogenfürst 1971) A vágási kihozatal alakulása az életkorral összefüggésben a lúdnál, vegyes ivarban (Schneider 1987) A lúd néhány jellegzetes viselkedési megnyilvánulása (Fischer 1965 nyomán Schneider 1988); a) veszélyt jelző testtartás; b) fenyegető testhelyzet a távolságtartásra; c) támadás; d) bizonytalanság a támadás és menekülés között; e) védekezés; f) alázatoskodó mozdulat; g) közeledés a szexuális partnerhez A takarmányfelvétel és a megvilágítás szabályozása a tenyészludak zárt felnevelése folyamán (Bogenfürst 1997) Zárható utónevelői szállás Korszerű törzslúdistálló, rácspadozatú kifutóval Világítási program a ludak hosszú perzisztenciájú tojástermelésének kiváltására Példa a folyamatos tojástermelésre világítási programmal (Rousselot-Pailley 1974) A kacsa testtájai és tollazata A pézsmaréce első és második tojástermelési periódusának alakulása természetes körülmények között (Romboli és Poli 1980 nyomán) A tojástermelő képesség alakulása a pekingi kacsa szelektált és szelektálatlan populációjában (Sauveur 1988 és Thiele 1995 nyomán) A pézsmaréce három egymást követő tojástermelésének alakulása szabályozott viszonyok között (Sauveur és de Carville 1981) A tojásrakási sorozatok megoszlása egy átlagosan 70%-os intenzitással termelő pézsmarécepopulációban (Sauveur 1981) A herék tömegének szezonális változása a pézsmarécénél és a pekingi kacsánál (Marchand és Gomot 1973) A termékenység és a keltethetőség alakulása a pézsmaréce tojástermelése folyamán (Raud 1986) A pézsmaréce napi tömeggyarapodásának alakulása az életkorral (Sauveur és de Carville 1990) 245 x

11 Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb 9. Az izomrostok keresztmetszetének alakulása a pekingi kacsa és a pézsmaréce különböző életkorában (Swetland 1981 cit. Sauveur és de Carville 1990) Az értékes testrészek arányának alakulása a három kacsatípus hímivarában (Ricard 1986) A zsírszövet arányának alakulása a három kacsatípus hímivarában (Ricard 1986) A pézsmarécék párzási aktivitásának napi ritmusa (Raud 1986 nyomán) A törzskacsák tojástermelés alatti zárt, intenzív elhelyezését biztosító épület vázlata Modern tömőistálló mulardkacsák számára, egyedi ketreces elhelyezéssel; 1. elszívó ventilátorok; 2. belső légkeverés egyik megoldása: szegmensenként ismétlődő keverő ventilátorok; 3. a belső légkeverés másik megoldása: a ventilátorra kapcsolt perforált fólia; 4. evaporatív hűtés 35 cm vastag hütőfallal; 5. friss levegőt bevezető nyílás; 6. fűtőberendezés; 7. evaporatív hűtés ködösítő hűtőberendezéssel A galamb testrészei; 1. felső csőrkáva, 2. alsó csőrkáva, 3. orrnyílás, 4. orrdudor, 5. szájzug, 6. álldudor, 7. pofa, 8. homlok, 9. fejbúb, 10. tarkó, 11. fültájék, 12. szemgyűrű, 13. szivárványhártya, 14. pupilla, 15. nyak eleje, 16. nyak hátulja, 17. nyakoldalak, 18. begy, 19. mell, 20. hát, 21. ágyék, 22. lágyék, 23. kloáka, 24. szárnyél, 25. fiókszárny, 26. kis szárnyfedők, 27. középszárnyfedők, 28. nagy szárnyfedők, 29. másodrendű evezők (szárnyszalag), 30. elsőrendű evezők, 31. farokkormánytollak, 32. felső farokfedők, 33. alsó farokfedők, 34. lábszár, 35. sarok, 36. csüd, 37. lábujjak, 38. talpgumók, 39. karmok Hústípusú galambfiókák (texán) testtömegtermelése az ivartól függően, 30 napos korig (Ballay 1978) A takarmányértékesítés változása a tenyészpáronként nevelt, 28 napos vágógalambok mennyiségétől függően (Ballay 1978) Volieres, csoportos galambház belső elrendezése Tenyészgalambketrec és -ketrecblokk (Ballay 1976) A tojás szerkezeti felépítése hosszmetszetben A tojáshéj keresztmetszetének sematikus ábrázolása (Simkiss 1968 és Gilbert 1979 nyomán) A tyúkembrió a keltetés 48. órájában (Duval nyomán) Az extraembrionális hártyák a tyúktojásban a keltetés 12. (a) és 19. (b) napján (Rahn és mtsai nyomán) Az embrió, a szik és a fehérje szárazanyagának változása a tyúktojásban a keltetés alatt (Romanoff 1967 nyomán) Az embrió, a szik és a fehérje tömegének változása a tyúktojásban a keltetés alatt (Romanoff 1967 nyomán) A 12 napos keltetett tyúktojás extraembrionális üregeinek kapcsolata (Deeming 1986 nyomán) A tüdőlégzés kialakulása a keltetés 19. napjának végén tyúktojásban (Visschedijk nyomán, cit. Sauveur 1988) Egy friss és egy hosszan tárolt tyúktojás képe feltörés után, felül- és oldalnézetben Hét napig keltetett tyúkembriók fejlettségbeli eltérései 3 F-os hőmérséklet-különbség hatására (Mauldin és Buhr 1990) xi

12 A táblázatok listája 1. A takarmány energia- és fehérjetartalmának hasznosulása különböző állattenyésztési ágazatokban (%) (Brandsch és mtsai. 1986) A tyúktojás beltartalma (Scholtyssek, S. nyomán, 1987) A vágott pecsenyecsirke emberi fogyasztásra széles körben felhasznált testrészeinek összetétele (Moran, E. T. nyomán, 1995) A világ tojás- és vágóbaromfi-termelésének, valamint az egy főre eső fogyasztásnak a változásai között (FAOSTAT 1998.) A világ legnagyobb vágottbaromfi-exportőr és -importőr országai (1997) (FAOSTAT 1998.) A baromfi-törzsállomány alakulása között (KSH-adatok) Magyarország baromfihús- és tojástermelése között (KSH-adatok) Az egy főre jutó baromfihús- és tojásfogyasztás (KSH-adatok) A tyúkfaj egyes értékmérő tulajdonságai között fennálló genetikai és fenotípusos korrelációk (Kinney, T. B. összefoglaló tanulmányai alapján) A fajta és típus hatása a húscsirkék legfontosabb vágási tulajdonságaira (Horn P. 1981, nevelési idő 56 nap) A vágott brojler ehető részeinek aránya és a nyers brojlerhús kémiai összetétele (1,5 kg vágott tömeg ehető belsőségekkel) (Scholtyssek 1987 nyomán) A pecsenyecsirke és a kifejlett tyúk táplálóanyag-tartalma 100 g ehető részre vonatkozóan (Scholtyssek, S. 1995) Néhány tyúkfajta tollszínét meghatározó génkombináció A rendellenességeket okozó gének száma hatásuk szerint (Somes, R. G., Crawford, R. D., Somes és mtsai nyomán) Ketrecben tartott tojótyúkok különböző viselkedésformáinak időbeli megoszlása (%) 13 órás megvilágítási idő során (Bessei 1980, cit. Scholtyssek 1987) A tyúkfélék evési sebessége különféle takarmányok adagolásakor (Czakó, J. 1978) A tömegszelekció és a családszelekció közötti különbség Heterózis (%) kétvonalas, három- és négyvonalas leghorn keresztezésekben. Fairfull, R. W. és mtsai. (1987) adatai alapján A reciprok rekurrens szelekcióval nemesített tiszta vonalú és keresztezett állományok teljesítményének változása 1977 és 1997 között (Horn és mtsai. 1998) Az egyes értékmérő tulajdonságok változásának mértéke különböző leghorn tojóhibrid-állományokban (F 1) és azok továbbszaporított utódnemzedékei (F 2) esetén ( 1 Flock, D. K., 2 Horn P. és Bohren, B. B. adatai alapján) Modellkalkuláció 5000 nagyszülő tyúktól származó szülőpár- és brojlervégtermék mennyiségének kiszámításához Az egyetlen beólazott nagyszülői (brojler) apai vonalba tartozó kakas után várható pecsenyecsirkék mennyisége A leghorn típusú (L) és a barna héjú tojást termelő tojóhibridek (B) teljesítményének változása a főbb értékmérő tulajdonságokat tekintve, 1980 és 1996 között, az Európai Teljesítményvizsgálatok átlagában A teszt időtartama: életnap (Shalev és Pasternak adatai alapján) Hústípusú tenyészállományok etető- és itatótérigénye a nevelés alatt Tojótípusú, barna héjú tojást tojó tenyésznövendékek etető- és itatóférőhely-igénye a nevelés alatt Hústípusú tenyészállományok nevelésére ajánlott világítási program Tojótípusú szülőállományok részére ajánlott világítási programok Hústípusú szülőpár-jércék kívánatos testtömege és az etetett napi takarmányadagok, az etetés módjától függően, a nevelés alatt és a tojóházban* Tojóhibrid szülőpár testtömeg-növekedése és takarmányozási programja a nevelés és a tojóházi tartás alatt A tenyészállományok férőhelyigénye a tojástermelés időszakában, a típustól és tartásmódtól függően Különböző típusú tenyészállományok etető- és itatóférőhely-igénye a tojóházi tartás során Az évenkénti rotációk száma a hizlalási időtől és a szervizperiódus időtartamától függően A telepítési sűrűség hatása a brojler értékmérő tulajdonságaira mélyalmos tartásban (North McO. adatai alapján 1981) Megszakításos világítási program xii

13 Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb 38. A brojlercsirke hőmérsékletigénye A brojlercsirkék légcsereigénye a külső hőmérséklet és a páratartalom függvényében (Budai Z., Szép I. 1997) A brojler hőtermelése a testtömegtől függően Az ivarilag elkülönített hizlaláshoz javasolt táplálóanyag-összetételek Az ajánlott telepítési sűrűség a jércék típusától, korától és a tartási módtól függően A tojóhibridek etető- és itatótér-szükséglete a nevelés alatt A tojóhibrid csibék hőmérsékleti igénye Ketrecben nevelt jércék ajánlott férőhely-, etető- és itatótérigénye, a típustól és a kortól függően A tojóhibrid csibék hőmérsékletigénye A különböző padlós rendszerekben ajánlott telepítési sűrűség A tojótyúk értékmérő tulajdonságainak változása a ketrecenként telepített állatlétszámtól függően ( napos kor között) Horn P. (1981) Könnyű testű tojóhibridek vízfogyasztása optimális (15 18 C) hőmérsékleten, a tojástermelés intenzitásától függően (Scholtyssek 1987) A levegőáramlás sebességtől függő hűtőhatása Egy leghorn típusú fehér tojóhibrid és egy középnehéz, barna héjú tojást termelő hibridállomány tojástermelési intenzitása (%) az életkortól függően 504 napos korig (72 hét) Kalifornia típusú, meleg égövi vedletési program (vízmegvonás nélkül) A tojók vedletéskori életkorának hatása a második tojóciklus tojástermelésére (Univ. California 1988) b. Leghorn típusú tojóhibrid tojásainak tömeg szerinti megoszlása az első és a vedletést követő második tojástermelési ciklusban (North McO. és Bell, D. D nyomán) Néhány európai országban érvényes speciális technológiai előírás a tojótyúktartásban A világ legjelentősebb pulykahústermelő országai (1000 tonna) (USDA, 1997) A felvásárolt vágópulyka évenkénti megoszlása típus szerint (tonna, %) (Baromfitermelők Egyesülése) Különböző típusú pulykahibridek teljesítményvizsgálatokon mért átlagos testtömege ivaronként, az életkortól függően 1974 és 1990 között Nagy testű típusba tartozó pulykák 16 és 20 hetes korban mért testsúlyának változása 1973 és 1993 között Kereskedelmi forgalmazású B.U.T. Big 6-os hibrid standard adatai az életkortól függően (British United Turkeys Ltd. 1999) B.U.T. Big 6 szülőpárok takarmányfogyasztási standardja (a British United Turkeys Ltd. nyomán) B.U.T. Big 6 szülőpárok standard termelési adatai (British United Turkeys Ltd. 1994) A kanadai Hybrid Turkeys Inc. által tenyésztett genotípusok néhány főbb értékmérő tulajdonsága (Hybrid Turkeys Inc. 1990) A típus- és az anyai heterózis együttes hatása a vágópulyka előállításában (Horn nyomán módosítva) Kívánatos hőmérsékleti értékek kombinált fűtésnél A pulyka légcsereigénye zárt, intenzív tartásban, mesterséges szellőztetés esetén Pulykaszülőpárok mesterséges világítási programja (a Hybrid Turkeys Inc. nyomán) Szülőpárok javasolt telepítési sűrűsége az ivartól függően, különböző életkorokban (a Hybrid Turkeys Inc. nyomán) Nagy testű szülőpárok takarmányozási programja (a Hybrid Turkeys Inc. nyomán) Brojlerpulykák világítási programja a nevelés első 10 napján A hizlalás során ajánlott telepítési sűrűség, a típus, az ivar és az életkor függvényében Nagy testű Hybrid Large White állományok ajánlott takarmányozási programja (a Hybrid Turkeys Inc. nyomán) A pecsenyegyöngyös értékes húsrészeinek kémiai összetétele, 12 hetes korban (Horn P. és mtsai ) A gyöngytyúkok takarmányértékesítése intenzív tartásban, optimális viszonyok között (Vogt, H. 1984) A gyöngytyúkok előnevelése során betartandó technológiai ajánlások A gyöngyösök utónevelése során ajánlott tartástechnológiai irányelvek A gyöngytyúk-tenyészállományok számára ajánlott keveréktakarmányok táplálóanyag-tartalma a nevelés alatt és a tojóházban (Sholtyssek S. nyomán 1987.) A pecsenyegyöngyösök intenzív hizlalásában ajánlott takarmányok főbb beltartalmi értékei (ISA Essor 1995) xiii

14 Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb 1. A hazai lúdárutermelés főbb mutatói (Forrás: Baromfi Termék Tanács) Különböző lúdfajták tojástermelő képessége (Schneider 1988) Néhány hazai lúdfajta kotlási aránya (Bögre 1981) Két lúdfajta tojástermelésének változása az életkortól függően (Sauveur 1982) A tojástermelés alakulása az első éves teljesítmény függvényében (Schneider 1988 nyomán) A szaporasági mutatók és a takarmányértékesítés alakulása zárt, intenzív tartásban az ivarérett lúdtojók élőtömege szerint (Bogenfürst 1996) A megvilágítási tartam hatása a termékenyítőképességre (Bielinski 1979 nyomán) Ötéves szelekció hatása egy lúd apavonal 56 napos élőtömegére és mellhúsvastagságára (Schneider 1989) A tartásforma hatása a lúdhizlalás eredményeire (Torges és Wegner 1988) A lúd előnevelésének hőmérsékletigénye A ludak előnevelésének fontosabb tartástechnológiai paraméterei A törzslúdtartásban betartandó fontosabb technológiai határértékek A pecsenyelúd-utónevelés főbb tartástechnológiai paraméterei A pecsenyelúd-előállítás takarmányozási programja A világ és néhány fontosabb ázsiai ország kacsatermelésének alakulása (Forrás:WATT Statistical Yearbook 1996) A kacsahús termelésének alakulása Európa kiemelt országaiban (Catella 1990, a WATT Statistical Yearbook 1996 és a Baromfi Termék Tanács adatai) A hazai kacsaágazat felvásárlási adatai és főbb mutatói (a Baromfi Termék Tanács adatai) A pekingi és a szelektált pézsmaréce főbb szaporasági mutatói (Sauveur és de Carville 1990 nyomán) A környezeti hőmérséklet hatása a pézsmarécék második tojástermelési periódusában nyújtott teljesítményére (Sauveur és de Carville 1990) A pézsmarécék ondótermelésének alakulása a spermavétel módjától függően (Sauveur és de Carville 1990) A takarmány A-vitamin-tartalmának hatása a házikacsa szaporasági mutatóira (Shen 1986) A különböző életkorokban vágott kacsák testének összetétele (Pingel 1990) Kilenc generáción keresztül, a takarmányértékesítő képesség javítására végzett szelekció eredménye (Powell 1986) A testtömegre és a mellvastagságra végzett szelekció hatása hét generáció után (Pingel és Heimpold 1983) A házikacsák előnevelésének hőmérsékletigénye Ajánlott telepítésisűrűség-értékek a nevelési mód és a padozat típusa szerint a kacsák előnevelése folyamán A kacsák előnevelésének fontosabb tartástechnológiai paraméterei A pézsmarécék felnevelésnek fontosabb technológiai előírásai A tenyészpézsmarécék takarmányozási programja A törzskacsatartás fontosabb paraméterei A tenyészpézsmarécék tartásának fontosabb tartástechnológiai paraméterei (Sauveur és de Carville 1990 nyomán) A pecsenyekacsák utónevelésének főbb tartástechnológiai paraméterei A töméses hizlalásra szánt hímivarú mulardkacsák takarmányozási programja a nevelés tartama szerint (Forrás: Grimaud Fréres 1996) A galamb néhány értékmérő tulajdonságának öröklődhetősége (Meleg I. 1996) Néhány fontosabb értékmérő tulajdonság közötti genetikai és fenotípusos korreláció a galambnál (Meleg I. Horn P. 1998) Az Autosex Texán húsgalambok keltethetőségét befolyásoló paraméterek változása az évszaktól függően (Meleg I. 1996) Pecsenyegalambok vágási paraméterei a kortól és az ivartól függően (Meleg és Horn 1995) A galambfaj autoszómáin lokalizált, tollszínt és szemszínt meghatározó génjei (Horn 1991, cit.: Levi, 1963 és Vogel-Engelmann 1980) A galambfaj ivari kromoszómáiban elhelyezkedő fontosabb gének (Horn 1991, cit.: Levi 1963, Vogel- Engelmann 1980) Öröklődő rendellenességek a galambfajban (Horn 1991, cit.: Levi 1963, Vogel-Engelmann 1980, Hollander-Miller 1978) Egyéb gazdasági galambfajták főbb értékmérő tulajdonságai (Biszkup 1981) Az egyes értékmérő tulajdonságoknál jelentkező rokontenyésztési depresszió mértéke a galamb fajban (Horn, P.-Meleg, I. 1999) xiv

15 Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb 1. A friss tojás alkotórészeinek aránya baromfifajok szerint (Sauveur 1988 nyomán) A tojásfehérjét alkotó proteinek típusa és szerepe (Feeney és Allison 1969 nyomán) A húshibrid szülőpároktól származó rendellenes tojások keltethetősége (Brake 1987) A fontosabb baromfifajok tojásainak optimális tárolási körülményei, a tárolás hosszától függően A normál tárolás hatása a keltethetőségre, a keltetési periódus hosszára és a brojlerek testtömegére (North és Bell 1990 nyomán) A keltetés előtti fölmelegítés hatása a húshibrid szülőpárok tenyésztojásainak keltethetőségére (Bogenfürst 1998) A lúdtojások keltethetőségének alakulása a hosszan tartó tárolás alatt végzett periodikus fölmelegítés hatására (Bogenfürst 1998) A tojás nagyságának hatása a csibe tömegére (8 hónapja termelő tojóállományban)(north és Bell 1990 nyomán) A kelési tömeg aránya a tojástömeghez az egyes baromfifajokban (Shanaway 1987) A keltetésből kiesett tyúktojások baktériumflórája (Bruce és Drysdale 1991) A fontosabb baromfifajok tojásrakásának napi megoszlása* (Sauveur és Reviers 1988 nyomán) A relatív páratartalom, a tojásnagyság és a tojástömeg csökkenésének összefüggése (North és Bell 1990 nyomán) A tojásforgatás szögének és gyakoriságának hatása a tyúktojások keltethetőségére (North 1990 nyomán) xv

16 Előszó A világ népessége elérte a 6 milliárdot, megháromszorozódott a XX. század folyamán. A mezőgazdasági termelés átalakulása, hatékonyságának világméretű növekedése ellenére még ma is majd egymilliárd ember éhezik a fejlődő országokban, az alultápláltság újabb több százmillió embert sújt, sajnos nemcsak a fejlődő, hanem még a legfejlettebbek közé tartozó államokban is. Ez a helyzet nagy kihívás mindazok számára, akik felelősek a világ népességének élelmiszer-ellátásáért. Az ember egészséges táplálkozásában nem nélkülözhetőek az állati eredetű élelmiszerek. A III. évezred küszöbén sajnálattal kell megállapítani, hogy a fejlődő országok nagy részében a lakosság állati eredetű fehérjefogyasztása csupán egynegyede a fejlett országokénak, rontva e régiók népegészségügyi helyzetét, életminőségét. Az állattenyésztés fejlesztése azonban nem csupán az emberiség jobb táplálék-ellátásának kényszere miatt fontos. Az ember szemszögéből nézve az állattenyésztés sokcélú tevékenységgé vált gazdasági, szociális és környezetgazdálkodási szempontból egyaránt. Azon túlmenően, hogy az állati termékek nélkülözhetetlenek a táplálkozásban, az ipar számtalan alapanyagát szolgáltatják, az állattenyésztés munkahelyek százmillióit teremti meg, az állatok tartása és tenyésztése sokak számára az életminőséget javító kedvteléssé is vált (pl. hobbi- és sportcélú állattenyésztés) új virágzó iparágakat is teremtve. Az állattenyésztés több ágazata a kulturált környezet fenntartásának is nélkülözhetetlen eleme (pl. természetvédelmi területek, alpesi, erősen dombos és más vidékek legeltetéssel fenntartható ökológiai egyensúlyának megőrzése stb.). Az állatitermék-előállításnak, az állattenyésztés különböző ágazatainak a gazdaság más ágazataival versenyeznie kell a természeti (föld, víz, energia), a tőke és a humán erőforrásokért. Ez a helyzet rákényszeríti az állattenyésztést arra, hogy olyan termelési rendszereket alkalmazzon, amelyek mind nagyobb hatékonyságúak. A termelés hatékonyságát azonban úgy kell fenntartani, hogy az ne károsítsa a környezetet, etikai és szociális szempontból elfogadható, céljait tekintve összhangban legyen adott ország vagy régió igényeivel és a rendelkezésére álló erőforrásokkal. A XX. század második felében a legfejlettebb agrárgazdasággal jellemezhető európai országokban az állattenyésztés termékei a mezőgazdaság termelési értékének több mint 60%-át képezik. Magyarország történelme során az állattenyésztés mindvégig fontos szerepet töltött be a gazdaságban. Hazánkban az állattenyésztés nemcsak a lakosság ellátását biztosította állati termékekből az adott kor színvonalának megfelelően, hanem évszázadok óta fontos szerepet játszott a külkereskedelemben is. Fejlett állattenyésztés nélkül hazánkban sem képzelhető el a fenntartható magas színvonalú mezőgazdaság, a vidékfejlesztési programok részeként megfelelő foglalkoztatást is garantálva a megtermelt biomassza hatékony és nagy hozzáadott értéket biztosító átalakítása. A sokoldalú magyar állattenyésztés számos ágazatának továbbfejlesztése mennyiségi és minőségi vonatkozásban nemzeti érdek, elengedhetetlen eleme Magyarország gazdasági fejlődésének. Az Állattenyésztés megjelenő három kötetében igyekeztünk eleget tenni azoknak a követelményeknek, amelyeket az állattenyésztési szakma és az állattenyésztés-tudományok támasztanak. A magyar agrárfelsőoktatás intézményeinek kiváló szakembereit sikerült szerzőként megnyerni az egyes témakörök ismeretanyagának megírására. Munkánk során támaszkodhattunk arra az igen sikeres és szakmailag is magas színvonalú egyetemi tankönyvsorozatra, az Állattenyésztési enciklopédiára, amely az 1960-as évektől kezdve majd három évtizeden át szolgálta az agrár-felsőoktatást és a gyakorlatban dolgozó szakembereket. E könyv három kötete megírásakor figyelembe vettük azokat a korszerű egyetemi-főiskolai tankönyveket a terjedelmi korlátok okán is, amelyek ismeretanyaga alapozza, szervesen kiegészíti és szorosan kapcsolódik az egyes állattenyésztési ágazatok könyvünkben összefoglalt anyagához. Olvasóinknak különös figyelmébe ajánljuk a következő, a Mezőgazda Kiadó gondozásában megjelent szakkönyveket: Husvéth Ferenc (szerk.): A gazdasági állatok élettana az anatómia alapjaival (2000); Schmidt János: Gazdasági állataink takarmányozása (1995); Dohy János: Genetika állattenyésztőknek (2000); Duduk Vendel (szerk.): Állategészségtan (1995). Az előbbieken túlmenően ajánljuk Kovács Ferenc (1990) Állathigiénia c. könyvét, amelyet a Mezőgazdasági Kiadó jelentetett meg. A szerzők mindegyike arra törekedett, hogy a rendelkezésre álló hatalmas és állandóan növekvő ismeretanyagból a legfontosabbat összegezze. Mindnyájunkat az az elv is vezérelt, hogy írásunk közérthető legyen, mellőzzük ahol csak lehetett az idegen szakkifejezések használatát. A könnyebb olvashatóság xvi

17 Előszó érdekében elkerültük a szövegközi hivatkozásokat. Minden ágazati fejezet végén megadjuk a legfontosabb ajánlott szakirodalmat, valamint a felhasznált forrásmunkák közül a leglényegesebbet, megkönnyítve Olvasóinknak azt, hogy egyes szakkérdésekben részletesebben is elmélyedhessenek. Amikor a háromkötetes Állattenyésztést remélhetőleg sikeres útjára bocsátom, egyúttal kérem az oktatásban résztvevő kollégáimat, a gyakorló szakembereket, a könyvet forgató hallgatókat és minden kedves olvasót is arra, hogy kritikai és egyéb észrevételüket, javaslataikat juttassák el hozzám vagy illetékes szerzőtársaimhoz. A bizonyára hasznos megjegyzések és tanácsok hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a könyvsorozat esetleges későbbi új, átdolgozott kiadásai minél hasznosabbak, tökéletesebbek, a ma fellelhető hibák vagy hiányosságok minél inkább kiküszöbölhetőek legyenek. A szerzők nevében: Horn Péter xvii

18

19 1. fejezet - Tyúktenyésztés 1. Gazdasági jelentősége a világon és hazánkban 1.1. Az árutojás- és pecsenyecsirke-termelés gyors növekedését előidéző tényezők A XX. század második felében világszerte jellemző a baromfitenyésztés, ezen belül döntően a tyúktenyésztés jelentőségének erőteljes növekedése az állati termékek előállításában. E jelenség főbb okai a következők: A biztonságos, folyamatos és hatékony tojás- és pecsenyecsirke-előállítás feltételei legalább közepes vagy magas színvonalon a Föld minden kontinensén megteremtődtek. Vallási megkötések a tojás és csirkehús fogyasztását sehol nem korlátozzák. A tyúkfaj biológiai adottságai, mint pl. a nagy szaporaság, a jó alkalmazkodóképesség a különböző környezeti feltételekhez, a nagy teljesítményű hibridek előállítását lehetővé tevő genetikai adottságok, a keltetőtojások és naposcsibék egyszerű és viszonylag olcsó szállíthatósága, mind olyan tényezők, amelyek a tyúktenyésztés világméretű előretörését nagyban segítették. A tojástermelés, valamint a pecsenyecsirke-előállítás során a megetetett takarmány energia- és fehérjetartalma jól hasznosul (1. táblázat). 1. táblázat - A takarmány energia- és fehérjetartalmának hasznosulása különböző állattenyésztési ágazatokban (%) (Brandsch és mtsai. 1986) Ágazatok Energia hasznosulás (%) Fehérje Tejtermelés (4500 kg/tehén/év) Húsmarha (500 kg) Sertéshizlalás Tojástermelés (250 tojás/év) Pecsenyecsirke hizlalás A tyúk tojása a C-vitamin kivételével tartalmazza mindazokat a létfontosságú táplálóanyagokat és kis mennyiségben szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyek az emberi szervezet számára szükségesek. Már napi egyetlen tojás elfogyasztása döntően fedezi az ember napi fehérje-, linolsav-, foszfor-, vas-, D 3- és B 12-vitamin-szükségletét (2. táblázat). A tojásfogyasztás jelentős növelése ezért népegészségügyi szempontból is kívánatos lenne. 2. táblázat - A tyúktojás beltartalma (Scholtyssek, S. nyomán, 1987) 100 g anyagban teljes tojás fehérje sárgája Víz (g) 74,57 88,07 48,76 1

20 Tyúktenyésztés Energia (kj) Fehérje (g) 12,14 10,14 16,40 Zsír (g) 11, ,93 Szénhidrát (g) 1,20 1,23 0,21 Nyersrost (g) Hamu (g) 0,94 0,56 1,70 Ásványi anyagok Kalcium (mg) Vas (mg) 2,09 0,03 5,58 Magnézium (mg) Foszfor (mg) Kálium (mg) Nátrium (mg) Cink (mg) 1,44 0,02 3,38 A tojás szinte nélkülözhetetlen alkotóeleme a sütő- és élelmiszeripar számtalan termékének, javítva azok táplálóértékét, gyártástechnológiai és konyhatechnikai tulajdonságait. A tojással és a belőle készült termékekkel szemben korábban hangoztatott egészségügyi aggályok alaptalannak bizonyultak. Számos más iparág sem nélkülözheti a tojást (pl. kozmetikai ipar, bőripar, takarmányipar, gyógyszeripar stb.). A fejlett országokban a pecsenyecsirke húsa az egészséges emberi táplálkozás egyik meghatározó elemévé vált az utóbbi két évtizedben. Emésztés-élettanilag magas biológiai értékű, fehérjében gazdag (20%), könnyen emészthető, zsírban szegény, sokféleképpen elkészíthető, a modern konyhatechnikában jól alkalmazható, ízletes élelmiszer. Az ipari feldolgozás során a pecsenyecsirke különböző testrészeiből készített továbbfeldolgozott termékek széles választékát állítják elő világszerte. A pecsenyecsirke különböző testrészeinek egymástól jelentősen eltérő összetétele, táplálóanyag-tartalma és élvezeti értéke a fogyasztói igények sokféleségét is figyelembe véve nagyon alkalmassá teszik azokat arra, hogy számtalan továbbfeldolgozott termék alapanyagául szolgáljanak (3. táblázat). 3. táblázat - A vágott pecsenyecsirke emberi fogyasztásra széles körben felhasznált testrészeinek összetétele (Moran, E. T. nyomán, 1995) Megnevezés Víz (%) Protein (%) Zsír (%) Hamu (%) Belezett, tisztított teljes test 59,1 17,5 16,0 3,2 Mellhús 73,6 24,0 2,8 1,5 2

Árutojás-termelés. Módszerei. előnevelés: 5-6 hétig utónevelés: 18-20. hétig

Árutojás-termelés. Módszerei. előnevelés: 5-6 hétig utónevelés: 18-20. hétig Árutojás-termelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Állattudományi Intézet Dr. Konrád Szilárd egyetemi tanársegéd Módszerei 1. Egyfázisú: nevelés és termelés egy helyen

Részletesebben

Baromfitenyésztés. E-tananyag az Állattenyésztő mérnöki BSc szak hallgatói számára

Baromfitenyésztés. E-tananyag az Állattenyésztő mérnöki BSc szak hallgatói számára Baromfitenyésztés E-tananyag az Állattenyésztő mérnöki BSc szak hallgatói számára Bogenfürst, Ferenc, Kaposvári Egyetem Horn, Péter, Kaposvári Egyetem Sütő, Zoltán, Kaposvári Egyetem Gaál, Katalin, Nyugat-Magyarországi

Részletesebben

összefüggésben más haszonállat fajokkal Horn Péter

összefüggésben más haszonállat fajokkal Horn Péter Időszerű kérdések a baromfitenyésztés köréből, összefüggésben más haszonállat fajokkal Horn Péter Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez képest GDP

Részletesebben

Részletes takarmányozástan 3. gyakorlat Tenyésznövendék és tojótyúk takarmányozása A tenyésznövendékek takarmányozása Hajtatott nevelés hátrányai: Ivarérés felgyorsul Tojásrakás korán megindul Apró, keltetésre

Részletesebben

TETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia

TETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia TETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia 1 TETRA-H nevelési és tojástermelési technológia A kettős hasznosítású TETRA-H nyugodt vérmérsékletű, színes tollú hibrid a külterjes tartást is kitűnően

Részletesebben

EXEMPLIS DISCIMUS - Példákból tanulunk

EXEMPLIS DISCIMUS - Példákból tanulunk EXEMPLIS DISCIMUS - Példákból tanulunk A tartásmód hatása a tyúkok tojástermelő képességére a genotípustól függően, az első és a mesterséges vedletést követő második tojástermelési időszakban SÜTŐ Z. 1

Részletesebben

EURÓPA. ROSS 308 SZÜLŐPÁR Teljesítmény mutatók. An Aviagen Brand

EURÓPA. ROSS 308 SZÜLŐPÁR Teljesítmény mutatók. An Aviagen Brand EURÓPA ROSS 308 SZÜLŐPÁR Teljesítmény mutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 308 szülőpár állományok teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross 308 Szülőpár tartástechnológia kézikönyvvel

Részletesebben

Pulykatenyésztés. Pulyka. Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Állattudományi Intézet. Pávaszemes pulyka.

Pulykatenyésztés. Pulyka. Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Állattudományi Intézet. Pávaszemes pulyka. Pulykatenyésztés Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Állattudományi Intézet Dr. Konrád Szilárd egyetemi tanársegéd Pulyka Pávaszemes pulyka Vadpulyka 1 Pulykahús-fogyasztás

Részletesebben

Kettős hasznosítású (háztáji) hibridek. Nevelési és tojástermelési technológiája

Kettős hasznosítású (háztáji) hibridek. Nevelési és tojástermelési technológiája BÁBOLNA TETRA Kettős hasznosítású (háztáji) hibridek Nevelési és tojástermelési technológiája BÁBOLNA SUPER HARCO & BÁBOLNA TETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia Bábolna TETRA Kft a technológiában

Részletesebben

HU-BA: A HUNGARIKUM BAROMFITERMÉKEK

HU-BA: A HUNGARIKUM BAROMFITERMÉKEK Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete Association of Hungarian Small Animal Breeders for Gene Conservation H-2100 Gödöllő, Isaszegi út 208., Hungary Tel:+36-28-511-335; Fax:+36-28-511-35 E-mail:

Részletesebben

BAROMFI TARTÁSTECHNOLÓGIA, HIGIÉNIA, ETOLÓGIA. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

BAROMFI TARTÁSTECHNOLÓGIA, HIGIÉNIA, ETOLÓGIA. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK BAROMFI TARTÁSTECHNOLÓGIA, HIGIÉNIA, ETOLÓGIA Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK BAROMFI FAJOK: Tyúk Gyöngytyúk Pulyka Liba Kacsa Pézsmakacsa (pézsmaréce) A tartástechnológia minden fajnál

Részletesebben

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt TERMELÉSÉLETTAN Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA

PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA (TOJÁSTÓL VÁGÓHÍDIG) Törzsállomány Keltető Előnevelő Hízlaló 57 hét 1.,29-33 hét előnevelés, felkészítés a tojástermelésre 2.,24 hét tojástermelés 5 + 28 nap 1. Tojás

Részletesebben

TYÚK ÉS PULYKA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX IV.

TYÚK ÉS PULYKA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX IV. TYÚK ÉS PULYKA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX IV. 2007 HEN AND TURKEY PERFORMANCE TESTING CODE IV. 2007 Készítették a Kisállattenyésztési Kódex Bizottság alábbi tagjai: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Bleyer

Részletesebben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Szalay István Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete

Részletesebben

Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Információtartalom vázlata: - Az előbél felépítése és járulékos mirigyei - A középbél felépítése és járulékos mirigyei - Az utóbél

Részletesebben

BAROMFI SZAPORODÁSBIOLÓGIA

BAROMFI SZAPORODÁSBIOLÓGIA BAROMFI SZAPORODÁSBIOLÓGIA A tojás képződése, összetétele Az embrionális fejlődés során mind a bal, mind a jobboldali petefészek és petevezető fejlődésnek indul a madarakban is. Néhány fajt leszámítva

Részletesebben

Állatállomány, 2013. december 1.

Állatállomány, 2013. december 1. 214/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. Állatállomány, 213. december 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...3

Részletesebben

A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal

A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal A HÁROM GENOTÍPUS FŐBB JELLEMZŐI: A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM A Kaposvári Egyetem három állomány szelekcióját végzi Anyai vonal Pannon fehér Nagytestű vonal

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Tojástermelés jelentősége Vállalatgazdasági előnyei, hátrányai Berendezkedés

Részletesebben

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács A baromfi ágazat stratégiája Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995

Részletesebben

Az őshonos magyar baromfifajták visszajuttatása természetes élőhelyükre. (Faluprogram) 2012. év. A program háttere

Az őshonos magyar baromfifajták visszajuttatása természetes élőhelyükre. (Faluprogram) 2012. év. A program háttere A program háttere Az őshonos magyar baromfifajták visszajuttatása természetes élőhelyükre (Faluprogram) 2012. év Az intenzív szemléletű baromfiipar elterjedésével a régi, tradicionális baromfifajták eltűntek

Részletesebben

HÚSÁRUTERMELÉS. 1. A vágócsirke típuskategóriái

HÚSÁRUTERMELÉS. 1. A vágócsirke típuskategóriái HÚSÁRUTERMELÉS 1. A vágócsirke típuskategóriái 1. Pecsenyecsirke vagy brojler élőtömeg (g) vágott tömeg (g) 1.1. Kistömegű brojler 1.1.1. Galamb brojler 700-900 500-700 1.1.2. Mini brojler 1000-1300 750-950

Részletesebben

SZÜLŐPÁR ÁLLOMÁNY Takarmányok beltartalmi értékei

SZÜLŐPÁR ÁLLOMÁNY Takarmányok beltartalmi értékei 08 SZÜLŐPÁR ÁLLOMÁNY Takarmányok beltartalmi értékei 2013 An Aviagen Brand 1 ROSS 708 SZÜLŐPÁR 708 ÁLLOMÁNY: Takarmányok beltartalmi beltartalmi értékei értékei Bevezetés A kiadvány a Ross 708 szülőpár

Részletesebben

Dr. Csorbai Attila. Baromfi Termék Tanács

Dr. Csorbai Attila. Baromfi Termék Tanács Dr. Csorbai Attila Baromfi Termék Tanács A magyar baromfiipar és az ágazatok helyzete 2015 év közepén avagy Előre vagy hátra? MAGYAR ORSZÁGOS ÁLLATORVOS EGYESÜLET BAROMFI-EGÉSZSÉGÜGYI TÁRSASÁG 2015.évi

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉMIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉMIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉMIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÁLLATTENYÉSZTÉSI TECHNOLÓGIÁK Technologies of Animal Husbandry Tantárgyi tájékoztató Érvényes a

Részletesebben

A grár-környezetvédelem

A grár-környezetvédelem BAROMFITENYÉSZTÉS ÉS KÖRNYEZET II. A BAROMFITENYÉSZTÉS ÁTALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE A baromfiipar különösen a baromfihús-termelés évtizedek óta dinamikusan fejlődő iparág. A baromfitermelés és fogyasztás,

Részletesebben

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ A PROBLÉMA KÉRŐDZŐK A tejtermelés az ellést követően komoly energia ellátási, takarmányozási nehézségeket támaszt. Sajnálatos módon az ellést

Részletesebben

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ INTENZÍV BROILER INDÍTÓ Cikkszám: 4-131-012-01 Felhasználási javaslat: 0-14 napos korig Háromfázisos etetési technológiát teljes körűen kielégítő takarmány fajtától függetlenül, biztonságos, ellenőrzött

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Állattenyésztési alapfogalmak. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Állattenyésztési alapfogalmak. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Állattenyésztési alapfogalmak Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A mezőgazdaság az élőhelyeket és környezetét megváltoztatja, hogy

Részletesebben

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan

Részletesebben

Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet. A magyar kacsa tenyésztési programja

Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet. A magyar kacsa tenyésztési programja Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet A magyar kacsa tenyésztési programja 2004 Bevezetés Kacsafajtáink eredete, háziasítása és elterjedése Házikacsánk őse az északi féltekén általánosan elterjedt tőkés

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Ismertesse a szarvasmarha felnevelését és a tehéntej tulajdonságait!

Ismertesse a szarvasmarha felnevelését és a tehéntej tulajdonságait! 0-06 Állattenyésztés és -tartás 1. Ismertesse a szarvasmarha felnevelését és a tehéntej tulajdonságait! Információtartalom vázlata: Mesterséges/itatásos borjúnevelés A borjak elhelyezése Növendéküsző-

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában Fábián János, Ph.D. Kutatás-fejlesztési igazgató Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában Kukorica tőzsdei jegyzésének alakulása

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

A HUNGARIKUM BAROMFIHÚS TERMELÉSI REND- SZERÉNEK KIDOLGOZÁSA - A PROJEKT 2006. ÉVI GÖDÖLLŐI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA

A HUNGARIKUM BAROMFIHÚS TERMELÉSI REND- SZERÉNEK KIDOLGOZÁSA - A PROJEKT 2006. ÉVI GÖDÖLLŐI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA B aromfitudomány A HUNGARIKUM BAROMFIHÚS TERMELÉSI REND- SZERÉNEK KIDOLGOZÁSA - A PROJEKT 2006. ÉVI GÖDÖLLŐI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Szalay István Bódi László Kisné Do thi Dong Xuan Szentes Katalin

Részletesebben

AZ ŐSHONOS KENDERMAGOS MAGYAR TYÚK TARTÁSA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KARÁNAK TANÜZEMÉBEN

AZ ŐSHONOS KENDERMAGOS MAGYAR TYÚK TARTÁSA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KARÁNAK TANÜZEMÉBEN AZ ŐSHONOS KENDERMAGOS MAGYAR TYÚK TARTÁSA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KARÁNAK TANÜZEMÉBEN Főiskolai Karunk 1977 óta foglalkozik a kendermagos magyar tyúk fajtafenntartó

Részletesebben

TENYÉSZTÉSI PROGRAM. AZ ERDÉLYI KOPASZNYAKÚ TYÚK (fehér, fekete és kendermagos színváltozat)

TENYÉSZTÉSI PROGRAM. AZ ERDÉLYI KOPASZNYAKÚ TYÚK (fehér, fekete és kendermagos színváltozat) Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete Association of Hungarian Small Animal Breeders for Gene Conservation H-2100 Gödöllő, Isaszegi út 208., Hungary Tel:+36-28-511-335; Fax:+36-28-511-359; E-mail:

Részletesebben

TETRA L Superb TOJÓHIBRID NEVELÉSI ÉS TOJÁSTERMELÉSI TECHNOLÓGIA

TETRA L Superb TOJÓHIBRID NEVELÉSI ÉS TOJÁSTERMELÉSI TECHNOLÓGIA TETRA L Superb TOJÓHIBRID NEVELÉSI ÉS TOJÁSTERMELÉSI TECHNOLÓGIA TETRA L Superb TOJÓHIBRID NEVELÉSI ÉS TOJÁSTERMELÉSI TECHNOLÓGIA Tartalom Tartalom Bevezetés 2 Értékmérő tulajdonságok 3 Nevelési időszak

Részletesebben

Jövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben

Jövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben Mezőhegyes, 2014. április 8. Jövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben Horn Péter Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez képest GDP $/fő Az állati

Részletesebben

Innovációs képzés az állattenyésztésben az élelmiszerbiztonság és minőség növelése érdekében

Innovációs képzés az állattenyésztésben az élelmiszerbiztonság és minőség növelése érdekében Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi kar Sertés- és Kisállattenyésztési Tanszék Innovációs képzés az állattenyésztésben az élelmiszerbiztonság és minőség növelése érdekében Élelmiszerbiztonsággal

Részletesebben

TENYÉSZTÉSI PROGRAM A SÁRGA MAGYAR TYÚK

TENYÉSZTÉSI PROGRAM A SÁRGA MAGYAR TYÚK Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete Association of Hungarian Small Animal Breeders for Gene Conservation H-2100 Gödöllő, Isaszegi út 208., Hungary Tel:+36-28-511-335; Fax:+36-28-511-359; E-mail:

Részletesebben

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) intenzív termelése a Szarvas-Fish Kft.-nél Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. A Szarvas-Fish Kft-t 1993-ban

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

BÁBOLNA Tetra-H. Nevelési és tojástermelési TECHNOLÓGIA

BÁBOLNA Tetra-H. Nevelési és tojástermelési TECHNOLÓGIA BÁBOLNA Tetra-H Ketts hasznosítású hibrid Nevelési és tojástermelési TECHNOLÓGIA Hegeds Zsolt Karácsonyi Gyuláné Bábolnai Naposcsibe Márkabolt Bábolnai Naposcsibe Márkabolt 6000 Kecskemét, Budai hegy 121.

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK SZAK (BSc )

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK SZAK (BSc ) ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK SZAK (BSc ) 1. témakör a) Az őszi búza termesztésének jelentősége. Az őszi búza éghajlat- és talajigénye, vetésváltása, talajművelése. b) Szarvasmarha fajták (testtájak,

Részletesebben

bábolna tetra Hibridek Harco Blanca

bábolna tetra Hibridek Harco Blanca bábolna tetra Hibridek TETRA-SL LL Harco Blanca TOJÓHIBRID NEVELÉSI ÉS TOJÁSTERMELÉSI TECHNOLÓGIA BÁBOLNA TETRA VÉGTERMÉK TOJÓHIBRID TECHNOLÓGIA Tartalom Tartalom 1 Bevezető 2 Értékmérő tulajdonságok 3

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 %

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 % PÁLYÁZAT, TANÁCSADÁS, INFORMÁCIÓ Partner tájékoztató ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) Szarvasmarha Borjú: születési tömeg: 35-40 kg/db föcstej itatás: 3-10 napig tejpótló-szer itatás: 60-100

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Keltetői prevenció a kokcidiózis ellen tapasztalatok, ajánlások, trükkök

Keltetői prevenció a kokcidiózis ellen tapasztalatok, ajánlások, trükkök Keltetői prevenció a kokcidiózis ellen tapasztalatok, ajánlások, trükkök VI. MSDay Budapest, 2013. február 21. Dr. Jacsó Attila Dr. Földi József A kezdet Permetező kabin alkalmazása az istállóban A folytatás:

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

Egészséges állati eredetű élelmiszerek biztonságos és fenntartható előállítása

Egészséges állati eredetű élelmiszerek biztonságos és fenntartható előállítása Kérjük, készítse el al-projektjének rövid (egy oldal terjedelmű) munkatervét, amely szinkronban van a negyedéves ütemezéssel, amelyek alapján a Gantt táblázatot el tudjuk készíteni. (Részletesebb munkatervet

Részletesebben

A KÜLÖNLEGES MINŐSÉGŰ, HUNGARIKUM BAROM- FIHÚS-TERMELÉS RENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSÁRA IRÁNYULÓ PROJEKT ELSŐ ÉVI EREDMÉNYEI

A KÜLÖNLEGES MINŐSÉGŰ, HUNGARIKUM BAROM- FIHÚS-TERMELÉS RENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSÁRA IRÁNYULÓ PROJEKT ELSŐ ÉVI EREDMÉNYEI A KÜLÖNLEGES MINŐSÉGŰ, HUNGARIKUM BAROM- FIHÚS-TERMELÉS RENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSÁRA IRÁNYULÓ PROJEKT ELSŐ ÉVI EREDMÉNYEI A projekt legfőbb célja a hungarikum baromfitermékek termelési feltételeinek kidolgozása,

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

bábolna tetra Hibridek Harco Blanca

bábolna tetra Hibridek Harco Blanca bábolna tetra Hibridek TETRA-SL Harco Blanca TOJÓHIBRID NEVELÉSI ÉS TOJÁSTERMELÉSI TECHNOLÓGIA BÁBOLNA TETRA VÉGTERMÉK TOJÓHIBRID TECHNOLÓGIA Tartalom Tartalom 1 Bevezető 2 Értékmérő tulajdonságok 3 Járványvédelem

Részletesebben

AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK

AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK AZ ÉLVONAL TAKARMÁNYA GYÁRTMÁNYJEGYZÉK Baromfitakarmányok Central intenzív brojler indító 5% komplett premix kokcidiosztatikummal Kiegészítő takarmány Cikkszám: 412-115-01 Nettó súly: 25kg tak.mész, búzatak.liszt,

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László A minisztérium feladatai a védett őshonos állatfajták megőrzésével és genetikai fenntartásával kapcsolatban Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László Jogi szabályozás -az

Részletesebben

ÚTMUTATÓ AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA MEGHATÁROZÁSÁHOZ AZ INTENZÍV BAROMFITARTÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZTETÉSE SORÁN

ÚTMUTATÓ AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA MEGHATÁROZÁSÁHOZ AZ INTENZÍV BAROMFITARTÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZTETÉSE SORÁN ÚTMUTATÓ AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA MEGHATÁROZÁSÁHOZ AZ INTENZÍV BAROMFITARTÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZTETÉSE SORÁN BUDAPEST 2010. JÚNIUS Bevezető Baromfitartás BAT útmutató Ez az Útmutató a Környezetvédelmi

Részletesebben

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Nyúltartás

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Nyúltartás SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Nyúltartás Nyúltartás Ajánlott fajta/genotípus:

Részletesebben

Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5.

Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5. Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5. A mikroklíma jellemzői és tehénre gyakorolt élettani hatásai A környezeti levegő hőmérséklete, relatív páratartalma,

Részletesebben

A karrier galamb. MGKSZ Bíráló tanfolyam2011 - Szakdolgozat. Szabó Gábor

A karrier galamb. MGKSZ Bíráló tanfolyam2011 - Szakdolgozat. Szabó Gábor A karrier galamb MGKSZ Bíráló tanfolyam2011 - Szakdolgozat Szabó Gábor Tartalomjegyzék Bevezetés......2 Eredete.. 2 A karrier galamb helyzete, ahogy én látom....2 Tapasztalataim....3 Bírálata.....4 Mellékletek..

Részletesebben

Korszerű ledes világítástechnikai rendszerek. Előadó: Faludi Tamás ügyvezető-igazgató

Korszerű ledes világítástechnikai rendszerek. Előadó: Faludi Tamás ügyvezető-igazgató Korszerű ledes világítástechnikai rendszerek Előadó: Faludi Tamás ügyvezető-igazgató Dilaco Lighting Kft. Cégünk fő tevékenysége: fénytechnikai világítástechnikai műszerek, vezérlőberendezések fejlesztése

Részletesebben

Állandó minőség. Das A MERA DOG cég Backwaren-Sortiment. keksz választéka ÖT CSILLAG A NÉGY TAPPANCSNAK.

Állandó minőség. Das A MERA DOG cég Backwaren-Sortiment. keksz választéka ÖT CSILLAG A NÉGY TAPPANCSNAK. MeraDog_kekszek_RZ_MD-Salesfolder_Backwar#118F9 2010.12.05. 18:21 Page 2 Állandó minőség Das A MERA DOG cég Backwaren-Sortiment keksz választéka ÖT CSILLAG A NÉGY TAPPANCSNAK. MeraDog_kekszek_RZ_MD-Salesfolder_Backwar#118F9

Részletesebben

ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Baromfitartás gépesítése II. 1. Ketreces baromfitartó berendezések kialakítása. 2. Technológiai folyamatok

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program

Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Program Pályázatok és általános információk gazdálkodók részére HBF Hungaricum Kft. Az előadás tartalma Vidékfejlesztési Program (VP) támogatási lehetőségek 2020 Közeljövőben várható VP

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

II. félév 1. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

II. félév 1. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 5. osztályos tanulók részére II. félév 1. óra Készült az Európai

Részletesebben

AZ ALPROJEKTEK ÜTEMEZÉSE

AZ ALPROJEKTEK ÜTEMEZÉSE Kérjük a különböző fázisokat tevékenységekre és projektelemekre lebontva, negyedéves ütemezéssel megadni (amelyet majd Ganttdiagrammban kell bemutatni és a különböző feladatokat szövegesen is le kell írni

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

8. Ismertesse a pecsenye-csirke elıállítás technológiáját!

8. Ismertesse a pecsenye-csirke elıállítás technológiáját! 8. Ismertesse a pecsenye-csirke elıállítás technológiáját! 1. A fajta, hibrid megválasztása Fajták: Fehér cornish: Amerikai Egyesült Államokban tenyésztették ki. A fajta, mint apai keresztezési partner,

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

HOGYAN... ellenőrizzük a csibék

HOGYAN... ellenőrizzük a csibék Ellenőrizzük a csibék MIÉRT LÉNYEGES, HOGY A CSIBÉK KOMFORTÉRZETE JÓ LEGYEN? HOGYAN... Mikor a csibék kikelnek, nem képesek szabályozni a testhőmérsékletüket. A helyes csibetárolási hőmérséklet a légsebességtől

Részletesebben

A FEHÉR MAGYAR KACSA TENYÉSZTÉSI PROGRAMJA

A FEHÉR MAGYAR KACSA TENYÉSZTÉSI PROGRAMJA Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete Association of Hungarian Small Animal Breeders for Gene Conservation H-2100 Gödöllő, Isaszegi út 208. Hungary Tel:+36-28-511-335; Fax:+36-28-511-359 E-mail:

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

BAROMFI HÍRmondó 18. szám / 2014. / 3. negyedév

BAROMFI HÍRmondó 18. szám / 2014. / 3. negyedév BAROMFI HÍRmondó 18. szám / 2014. / 3. negyedév AZ AGROFEED KFT. BAROMFI HÍRLEVELE Kiállítások itthon és külföldön (2-3.) Tojótyúkok takarmányozásának aktualitásai II. rész (4-6.) Árutojás termelés korszerűen

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038

Részletesebben

A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai. Sárközi Tamás UBM Feed kft

A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai. Sárközi Tamás UBM Feed kft A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai Sárközi Tamás UBM Feed kft Az előadás tárgya 1, Malac takarmányozás 2, Koca takarmányozás 3, Hízó takarmányozás 4, Malacszám növelésének lehetősége A SERTÉSTAKARMÁNYOZÁSI

Részletesebben

Letűnt a lovagkor, eljött a bölcselkedők, közgazdászok és kalkulátorok kora.

Letűnt a lovagkor, eljött a bölcselkedők, közgazdászok és kalkulátorok kora. Mennyi veszteséget okoznak a betegségek a baromfitartásban? DERZSY napok Zalakaros, 2015. június 5. Dr. Ózsvári László PhD, MBA tanszékvezető egyetemi docens SZIE-ÁOTK Állat-egészségügyi Igazgatástani

Részletesebben

Porcijó KOMPLEX kutyaeledel Teljes értékű állateledel. Porcijó STANDARD kutyaeledel Teljes értékű állateledel. Kiszerelések 3 kg 15 kg 30 kg

Porcijó KOMPLEX kutyaeledel Teljes értékű állateledel. Porcijó STANDARD kutyaeledel Teljes értékű állateledel. Kiszerelések 3 kg 15 kg 30 kg Porcijó KOMPLEX kutyaeledel Az átlagos aktivitású házőrző- és hobbikutyák rendszeres táplálására fejlesztettük ki. Élettanilag optimálisan beállított arányban tartalmazza az összes olyan tápanyagot, ásványi

Részletesebben

A biodízelgyártás során keletkező melléktermékek felhasználása gazdasági haszonállatok takarmányozásában

A biodízelgyártás során keletkező melléktermékek felhasználása gazdasági haszonállatok takarmányozásában Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vidékfejlesztési Minisztérium A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmányozásban Budapest, 2013. július 8. A biodízelgyártás során keletkező melléktermékek

Részletesebben

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass

Részletesebben

A KENDERMAGOS MAGYAR TYÚK NÖVENDÉKEINEK ÉLŐTÖMEG NÖVEKEDÉSE ÉS VÁGÓÉRTÉKE

A KENDERMAGOS MAGYAR TYÚK NÖVENDÉKEINEK ÉLŐTÖMEG NÖVEKEDÉSE ÉS VÁGÓÉRTÉKE A KENDERMAGOS MAGYAR TYÚK NÖVENDÉKEINEK ÉLŐTÖMEG NÖVEKEDÉSE ÉS VÁGÓÉRTÉKE Sófalvy Ferenc Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar Állattenyésztéstani Tanszék, Hódmezővásárhely Bevezetés A baromfitenyésztésben

Részletesebben

Bagi Zoltán [MAGYAR TYÚK, FAJTA VAGY FAJTACSOPORT?] MGKSZ Bíráló képzés - Szakdolgozat

Bagi Zoltán [MAGYAR TYÚK, FAJTA VAGY FAJTACSOPORT?] MGKSZ Bíráló képzés - Szakdolgozat 2011 Bagi Zoltán [MAGYAR TYÚK, FAJTA VAGY FAJTACSOPORT?] MGKSZ Bíráló képzés - Szakdolgozat Tartalomjegyzék Bevezetés 2 Eredet..2 A fajták közötti hasonlóságok.4 A fajták elkülönítése 5 Összefoglalás...8

Részletesebben