AZ ENERGIA GAZDASÁGI SZEREPÉNEK MAKROSZINTŰ ÉRTÉKELÉSE KELET- KÖZÉP-EURÓPÁBAN, 1990 ÉS 2009 KÖZÖTT

Átírás

1 AZ ENERGIA GAZDASÁGI SZEREPÉNEK MAKROSZINTŰ ÉRTÉKELÉSE KELET- KÖZÉP-EURÓPÁBAN, 199 ÉS 29 KÖZÖTT Sebestyénné Szép Tekla Egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Győr 212. október 23.

2 Tartalom A kutatás logikai felépítése Hipotézisek megfogalmazása Módszertanok bemutatása Következtetések Vizsgált időtartam: Vizsgált terület: Kelet-Közép-Európa (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia) Felhasznált adatbázisok: Világbank, Eurostat, KSH, Enerdata Odyssee adatbázis

3 A kutatás logikai felépítése Energiahatékonyság Környezetgazdaságtan Energiagazdaságtan Energiafelhasználás Gazdasági szerkezetváltás Ökológiai gazdaságtan Biofizikai közgazdaságtan Gazdasági növekedés Forrás: saját szerkesztés

4 Az energiafelhasználás és a gazdasági növekedés oksági összefüggései VAR-modell Granger-féle okság vizsgálata Energiafelhasználás Energiahatékonyság Gazdasági szerkezetváltás VECM, VAR-modell Granger-féle okság vizsgálata Gazdasági növekedés H2: A gazdasági szerkezet változása az egyes országokban eltérő módon befolyásolhatja az energiafelhasználás és a gazdasági növekedés között oksági kapcsolat irányát. H1: Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban - így Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban - szignifikáns kapcsolat mutatható ki az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés között. A többi fejlett országhoz hasonlóan a kapcsolat iránya az energiafogyasztástól mutat a gazdasági növekedés felé. Forrás: saját szerkesztés

5 A Granger-féle okság számításának módszertana Stacionaritás tesztelése ADF, DF-GLS, KPSS teszttel. I(1) Az idősor elsőrendű integrált. I() Az idősor -ad rendű integrált. Kointegráció tesztelése Engle-Granger és a Johansen-féle módszerrel. VARmodell VARmodell A szintváltozók kointegráltak. A szintváltozók nem kointegráltak. Forrás: saját szerkesztés VECMmodell

6 Granger-féle okság - eredmények Magyarország, Szlovákia, Csehország Energiafelhasználás Gazdasági növekedés Lengyelország, Szlovénia Energiafelhasználás Gazdasági növekedés Miért???

7 A szerkezetátalakulás sebessége a Moore-féle szerkezetátalakulási érték alapján (fok) HU CZ SK SLO PL 5 Forrás: saját számítás

8 Az oksági irányok Kelet-Közép-Európában ENC ENC α GDP α GDP HU ENC CZ, SK ENC α GDP α GDP SLO Ahol: ENC energiafelhasználás; GDP gazdasági növekedése; α: a gazdasági szerkezet változásának sebessége Forrás: saját szerkesztés PL

9 Következtetések I. Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) Lengyelország és Szlovénia kivételével szignifikáns a kapcsolat az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés között. Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban az energiafogyasztás Granger-értelemben oka a GDP-nek, vagyis az energiafelhasználás fokozódása képes gazdasági növekedést indukálni. Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban az energiafogyasztás korlátozására irányuló gazdaságpolitikai stratégiák átgondolása szükséges, tekintettel arra, hogy minden ilyen jellegű intézkedés a gazdasági növekedés visszafogását eredményezheti. Lengyelországban és Szlovéniában 199 és 29 között az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés közötti oksági kapcsolatot jelentős mértékben befolyásolta a gazdasági szerkezetváltás. A szakirodalomban az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés közötti Granger-féle okság vizsgálatára irányuló elemzések vegyes eredményeinek fő oka a vizsgált időtartamokban végbement eltérő gazdasági szerkezetváltás.

10 A gazdasági és ipari szerkezetváltás hatására bekövetkező energiaintenzitás-változás vizsgálata Energiahatékonyság Index dekompozíciós vizsgálat H3: Kelet-Közép-Európában az egyes országok energiaintenzitásának alakulását jelentős mértékben befolyásolta a gazdasági szerkezet átalakulása, illetve a gazdasági szektorok energiaintenzitásának változása 199 és 29 között. H4: A gazdasági szerkezetváltás szempontjából az energiaintenzitás javulását okozó intenzitási és strukturális hatás erőssége eltérő lehet nemzetgazdasági és szektorális szinten. Energiafelhasználás Gazdasági szerkezetváltás Gazdasági növekedés Forrás: saját szerkesztés

11 Az index dekompozíciós eljárás A teljes gazdaságra kalkulált energiaintenzitás változását alapvetően két tényező befolyásolja: 1. az egyes szektorok energiaintenzitásának változása intenzitási hatás 2. a gazdasági szektorok közötti átrendeződés strukturális hatás A módszer a gazdaságot különböző szektorokra bontja és az adott szektor energiaintenzitását annak kibocsátása alapján súlyozza. D tot = D int * D str * D res = I t /I Ahol: D tot : A gazdaság energiaintenzitásának változása D int : Intenzitási hatás D str : Strukturális hatás D res : Reziduum I : Energiaintenzitás a bázisidőszakban. I t : Energiaintenzitás a tárgyidőszakban.

12 Az index dekompozíciós módszerek Laspeyres D x1 = I L = x 1i T x i 2i x ni x 1i x i 2i x ni Paasche D x1 = I P = x 1i T x T T i 2i x ni x T T i 2i x ni x 1i Megjegyzések 2) ahol: t= a bázisidőszak; t=t a tárgyidőszak; i az adott gazdasági szektor 21) Marshall Edgeworth D x1 = I ME = i i x 1i T (x 2i x 1i (x 2i + x T 2i ) x T 3i + x 3i (x ni + x T ni ) + x T 2i ) x T 3i + x 3i (x ni + x ni T ) 22) Walsh D x1 = I W = i i x T 1i x T 2i x 2i x 1i x T 2i x 2i x 3i x T 3i x T ni x ni x 3i x T 3i x T ni x ni 23) Fisher 1(Fisher Ideal) Drobish LMDI 1 (Log Mean Divisia Index 1) AMDI (Arithmetic Mean Divisia Index) D x1 = I F = I L I P 24) D x1 = I D = I L + I P 2 25) L(V i, V T T i ) D x1 = exp ( L(V, V T ) ln (x 1i x i 1i a b L a, b = ln a ln b 26) D x1 = exp ( i L a, b = V i V + V i 2 T V T ln ( x T 1i x )) 1i a b ln a ln b, a b 27) Forrás: Granel F. 23. pp. 35. alapján saját szerkesztés

13 A teljes gazdaságra kalkulált energiaintenzitás vizsgálata LMDI 1 AMDI Laspeyres,7,6,5,4,3,2,1 Paasche Marshall-Edgeworth HU CZ SK SLO PL LMDI 1 AMDI Laspeyres 1,2 1,8,6,4,2 Paasche Marshall- Edgeworth HU CZ SK SLO PL Drobish Walsh Drobish Walsh Fisher 1 Fisher 1 D int, D str, Laspeyres 1,2 AMDI 1,8 Paasche,6 LMDI 1,4,2 Marshall-Edgeworth HU CZ SK SLO PL Drobish Walsh Fisher 1 Forrás: saját számítás D res,

14 Az ipari szektorra kalkulált energiaintenzitás vizsgálata AMDI LMDI 1 Marshall-Edgeworth,7,6,5,4,3,2,1 Walsh Fisher 1 HU CZ SK SLO PL AMDI LMDI 1 Marshall- Edgeworth 1,2 1,8,6,4,2 Walsh Fisher 1 HU CZ SK SLO PL Drobish Drobish D int, D str, Marshall-Edgeworth 1,2 1,8 AMDI,6 Walsh,4,2 HU CZ SK SLO PL LMDI 1 Fisher 1 Drobish Forrás: saját számítás D res,

15 Dtot 1,2 1,8,6 A Fisher I index teljes gazdaság,4,2 HU CZ Dres Dint SK SLO PL Dtot 1,2 1 Dstr,8,6,4 HU,2 CZ Dres Dint SK A Fisher I index ipari szektor SLO PL Forrás: saját szerkesztés Dstr

16 Következtetések II. Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) 199 és 29 között a teljes gazdaságra kalkulált energiaintenzitás javulásához nagyobb részben az intenzitási hatás járult hozzá, kisebb részben a strukturális hatás. A strukturális hatás jelentősége az energiahatékonyság szempontjából kisebb, mint az intenzitási hatásé. Az ipari szektorban kalkulált végső energiaintenzitás javulásához Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban mind az intenzitási, mind a strukturális hatás nagymértékben hozzájárult, bár az intenzitási hatás a meghatározóbb. Szlovéniában az ipari szektorban kalkulált végső energiaintenzitás javulását tekintve a strukturális hatás jelentéktelen, az elért energiahatékonyság-javulás elsősorban az intenzitási hatásnak köszönhető. A nemzetgazdaság energiaintenzitásának javulásához vezető folyamatok nemzetgazdasági és szektorális szinten különbözőek is lehetnek.

17 H5: Kelet-Közép-Európában jelentős hatékonyságjavulás ment végbe a háztartási szektorban 199 és 29 között. Ugyanakkor az energiamegtakarítás mértéke kisebb, mint az a hatékonyságjavulás mértékéből várható lenne. A visszapattanó hatás OLS-modell Diszkriminancia-elemzés Energiahatékonyság H6: Bármilyen energiahatékonyságjavulás hatására elérhető potenciális energiamegtakarítás és a tényleges energiamegtakarítás közötti különbséget tekintve jelentős eltérések vannak a társadalom legalacsonyabb és legmagasabb jövedelemmel rendelkező háztartásai között. Gazdasági szerkezetváltás Energiafelhasználás Gazdasági növekedés Forrás: saját szerkesztés

18 Az OLS-modellek feltételrendszere Változó Feltétel Feltétel sérülése Függő és független változó Függő és független változó Független és független változó Stacionaritás Nem stacionárius Alkalmazott vizsgálat ADF, ADF-GLS, KPSS-teszt Linearitás Nem lineáris kapcsolat Pontdiagram Függetlenség egymástól Multikollinearitás VIF-mutató Reziduumok Normális eloszlás Nem normális eloszlás Chi 2 -próba Reziduum és reziduum Reziduumok szórása a független változó függvényében További tesztek: 1. Ramsey-féle RESET teszt 2. F-próba 3. Korrigált R 2 -próba Nem korreláltak Nem korreláltak (homoszkedaszticitás) Autokorreláció Heteroszkedaszticitás Breusch-Godfrey teszt White-teszt és Breusch-Pagan-teszt Forrás: Sajtos L. et al. 27. pp.217. alapján saját szerkesztés Y t = β 1 + β 2 X t2 + + β k X tk + u t

19 Felhasznált adatok A háztartások fűtési, klímával korrigált végső energiafelhasználása (Mtoe)* A fűtéshez használt egy m 2 -re eső, klímával korrigált hasznos energia (koe/m 2 )* A háztartások vízmelegítés céljából felhasznált energia mennyisége (Mtoe)* Az egy háztartásra eső vízmelegítés céljából felhasznált energia mennyisége (toe/háztartás)* A háztartások klímával korrigált végső energiafelhasználása (Mtoe)* Egy háztartásra eső, klímával korrigált energiafelhasználás (toe/háztartás)* A lakások átlagos alapterülete (m 2 )* Fűtési/hűtési napok száma (db)* Háztartások száma összesen (db)* A háztartások egy főre eső végső kiadásai (konstans 2-es árakon, US$)** A kőolaj inflációval korrigált átlagos világpiaci ára (US$/hordó)*** Megjegyzések: *: Forrás - Odyssee adatbázis; **: Forrás Világbank; ***: A háztartások által egy év alatt felhasznált földgáz mennyisége (m 3 ) 1 m 2 -re eső éves földgázköltség (Ft/m 2 ) A háztartások által az egy éves számlázási időszakban felhasznált áram (kwh) 1 m 2 -re eső éves áramköltség (Ft/m 2 ) Háztartás taglétszáma (fő) Dummy változók Forrás: KSH

20 A visszapattanó hatás nagysága A visszapattanó hatás mértéke Kelet-Közép-Európában, között Fűtés Vízfelmelegítés Teljes energiafelhasználás Csehország 18,3% 4,2% 14,1% Magyarország 4% 2,2% 11,1% Szlovákia % - % Szlovénia ,1% Lengyelország 37,7% - 17,9% Forrás: saját számítás A visszapattanó hatás mértéke Magyarországon 28-ban Teljes minta Legalsó jövedelemcsoport (1. kvintilis) Legfelső jövedelemcsoport (5. kvintilis) Fűtés (földgázzal fűtő háztartások 2,6% 7,9% % földgázfelhasználása) Villamosenergia-felhasználás 32,6% 29,8% 34,9% Forrás: saját számítás

21 Következtetések III. A visszapattanó hatás Kelet-Közép-Európában is megfigyelhető, létező jelenség, nagysága Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország háztartási szektorát tekintve szignifikáns. Nagysága az egyes háztartási tevékenységek (fűtés és vízfelmelegítés) szintjén vizsgálva különböző. A rendelkezésre álló energiaforrások megőrzéséhez az energiahatékonysági intézkedések az elvártnál kisebb mértékben járulnak hozzá. Az energiafelhasználás csökkentéséhez, illetve ezen túl a környezetvédelemhez (globális felmelegedés megelőzés, illetve a károk enyhítése, az emisszió csökkentése), a véges erőforrások megőrzéséhez nem az energiahatékonyság javítása a legmegfelelőbb megoldás. Azzal párhuzamosan az energiatakarékosságra, az energia használatának korlátozására kell törekedni. Magyarországon 28-ban az energiahatékonyság javulásából származó potenciális energiamegtakarítás tényleges megvalósulását nagymértékben befolyásolja a háztartások jövedelmi helyzete. A visszapattanó hatás nagysága eltérő a különböző jövedelmi csoportokban.

22 Köszönöm a figyelmet! A kutató munka a TÁMOP-4.2.2/B-1/ jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.