STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:"

Átírás

1 STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: DR. ANDORKA RUDOLF, DR. BALOGH MIKLÓS, DR. BESENYEI LAJOS, DR. HARCSA ISTVÁN, DR. KATONA TAMÁS (a Szerkesztőbizottság elnöke), DR. KLINGER ANDRÁS, DR. MUNDRUCZÓ GYÖRGY, NYITRAI FERENCNÉ DR., DR. PUKLI PÉTER, DR. SIPOS BÉLA, DR. SZILÁGYI GYÖRGY, VÉGVÁRI JENŐ, DR. VÉRTES ANDRÁS, VISI LAKATOS MÁRIA (főszerkesztő), DR. VUKOVICH GYÖRGY 75. ÉVFOLYAM 8 9. SZÁM AUGUSZTUS SZEPTEMBER

2 E SZÁM SZERZŐI: Dr. Bánszegi Katalin, a KSH főosztályvezető-helyettese; Gratzl Ferenc, a KSH osztályvezetője; Dr. Halkovics László kandidátus, az Országos Anyag- és Árhivatal ny. osztályvezetője; Dr. Kápolnai Iván, a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat ny. tudományos főmunkatársa; Dr. Kozma Ferenc, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem egyetemi tanára; Malakucziné Póka Mária, a KSH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága osztályvezetője; Nagy Orbán, a KSH osztályvezetője; Szűcs Zoltán, a KSH osztályvezetője; Varga Józsefné, a KSH Vas Megyei Igazgatósága főtanácsosa. * Balogh András, a KSH főtanácsosa; Fóti János, a KSH ny. főosztályvezető-helyettese; Nádas Péter, az Országos Műszaki Fordító Iroda ny. munkatársa; Reisz László, a KSH tanácsosa; Tűű Lászlóné, a KSH ny. osztályvezetője. ISSN Megjelenik havonta egyszer Főszerkesztő: Visi Lakatos Mária Kiadja: a Központi Statisztikai Hivatal A kiadásért felelős: dr. Katona Tamás 1098 Akadémiai Nyomda Martonvásár, 1997 Felelős vezető: Freier László Szerkesztő: Lázár Katalin Tördelőszerkesztők: Bálinthné Bartha Éva (szerkesztőségi titkár), Simonné Káli Ágnes Munkatárs: Gyenes J. Katalin Szerkesztőség: Budapest II., Keleti Károly utca 5 7. Postacím: Budapest, Postafiók 51. Telefon: Kiadóhivatal: Központi Statisztikai Hivatal, Budapest II., Keleti Károly utca 5 7. Postacím: Postafiók 51. Budapest, Telefon: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, és a Hírlapüzletági Igazgatóság Hírlapelőfizetési Irodájánál, (Budapest VIII., Orczy tér 1., Telefax: ) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással Postabank Rt , pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: fél évre 2100 Ft, egy évre 4200 Ft Beszerezhető a KSH Könyvesboltban. Budapest II., Keleti Károly u. 10. Telefon:

3 TARTALOM STATISZTIKAI ELEMZÉSEK Magyarország mezőgazdasági népessége. Nagy Orbán Lakások, lakáskörülmények. Gratzl Ferenc Szücs Zoltán MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK Közérdekűség Közérdekű adat Közérdekű statisztikai adat. Dr. Bánszegi Katalin Sacconometria a gazdasági valóság becsléses megközelítése. Kozma Ferenc TÖRTÉNETI DOLGOZATOK A magyar malomipari statisztika története, Dr. Halko-vics László JELENTÉSEK A társadalom és a gazdaság főbb folyamatai, STATISZTIKAI EGYPERCESEK Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzete. M.-né P. M Magyarország helye Európában SZEMLE A XXXIV. Statisztikatörténeti Vándorülés. Varga Józsefné Magyar szakirodalom A történeti Magyarország városainak és községeinek névváltozatai az Országos Községi Törzskönyvbizottság iratanyaga alapján ( ). (Dr. Kápolnai Iván)

4 STATISZTIKAI HÍRADÓ Személyi hírek Szervezeti hírek Közlemények STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ Külföldi statisztikai irodalom Michaelowa, A.: Délkelet-Ázsia gazdasági növekedésének környezeti következményei. (Tűű Lászlóné) Pratscher, K.: A jövedelemváltozások kiemelt adatai, 1995/1996. (Nádas Péter) Trabold, H.: Közép- és Kelet-Európa kereskedelme az OECDországokkal. (Balogh András) Dorbitz, J. Fleischacker, J.: Átmenet a népesedéspolitikáról a családpolitikára. (Fóti János) Ostroot, N. Snyder, W.: Az életminőség alakulása Franciaországban, (Reisz László) Folyóiratszemle Bibliográfia Utánnyomás csak a forrás megjelölésével!

5 STATISZTIKAI ELEMZÉSEK MAGYARORSZÁG MEZŐGAZDASÁGI NÉPESSÉGE NAGY ORBÁN Az elmúlt fél évtizedben a magyar mezőgazdaságban a legnagyobb változást a földtulajdon szerkezetének átalakítása jelentette. A kárpótlási és a szövetkezeti törvények a tulajdonviszonyok szempontjából teljesen új helyzetet teremtettek. Megváltozott a gazdaságok mérete, a termelés szerkezete is. Az agrárágazat változásai nem jelentenek visszatérést a második világháború utáni vagy az azt megelőző tulajdonosi struktúrához, de a jelenlegi átmeneti állapotában is látható, hogy nagyon hasonló szerkezet kialakulását eredményezik. A földtulajdon és a földhasználat nagymértékben eltér egymástól, mert a földtulajdonhoz kapcsolódó üzemi szerkezet a vélt vagy jogos sérelmek orvoslása mellett nem tudott kialakulni. Az új vállalkozásoknál, a földhöz jutottak nagy részénél hiányzik az eszköz, a hitel, a tőke, az integráció, az értékesítési biztonság, a jövedelmező gazdálkodáshoz szükséges földterület. Sok szó esik a mezőgazdaság mindennapi gondjairól, távlatairól, de emellett lényegesen kevesebbet tudunk azokról, akik gazdálkodnak, akik fő- vagy mellékfoglalkozásként, vagy kiegészítő tevékenységként bizonyos területen földet művelnek, és a földhöz való tradicionális ragaszkodásuk következtében önként vagy esetleg anyagi kényszerűségből vállalják a gazdálkodás mindennapi gondjait. Ennek a tanulmánynak elsődleges célja, hogy a népszámlálási típusú összeírások adatai alapján megkísérelje a művelt földterület alapján vázolni, kik azok, akik ma Magyarországon a föld művelésében tevékenyen részt vesznek. A mezőgazdasági népesség, földtulajdon, gazdaságnagyság A mezőgazdasági népesség fogalma több oldalról közelíthető meg. A különböző társadalmi gazdasági kutatások, statisztikák megkülönböztetnek az egyéni foglalkozás, a gazdasági ág, a földtulajdon, földbérlet, illetve bérbe adott terület nagysága, a gazdálkodás nagysága, mérete, jövedelmezősége, a felsoroltak kombinációi, szerinti kategorizálásokat.

6 646 NAGY ORBÁN Azt, hogy e fogalmak szerinti kategorizálások közül mikor melyiket használták, a mindenkori gazdasági, társadalmi fejlettség, a történelem és nem utolsósorban a politika döntötte el. Száz évvel ezelőtt még őstermelésről, őstermelőkről beszéltek, amelyen a Pallas nagylexikon megfogalmazása szerint azt a produktív tevékenységet értették, amely az ásvány-, növény- és állatország tárgyainak gyűjtésével, eltartásával és szaporításával foglalkozik. A termelés tárgyát tekintve az őstermelő foglalkozások között megkülönböztették a halászatot, vadászatot, állattenyésztést, növénytermelést és a bányászatot. Napjainkra az őstermelő szó kiveszőben, elavulóban van, és ma már csak a települések piacain a saját termelvényeit árusító személyt nevezik így, megkülönböztetésül az ott árusító kereskedőktől. A század első évtizedében az őstermelésből kivált a bányászat, és a mezőgazdaság önálló foglalkozási ággá fejlődött. Az évi népszámlálás közlései a földmíveléssel foglalkozókat önálló birtokos, bérlő és részes földmíves, gazdasági tisztviselő, segítő családtag, gazdasági cseléd, gazdasági munkás, napszámos csoportokra bontották. Az önállók csoportján belül megkülönböztettek birtokosokat és bérlőket, ezeken belül pedig nagybirtokosokat 1000 kat. holdon felüli (körülbelül 576 hektár), középbirtokosokat kat. hold (körülbelül hektár), kisbirtokosokat kat. hold (körülbelül 6 58 hektár) földterülettel, továbbá 10 kat. holdnál kisebb földterülettel rendelkező kisbirtokosokat, illetve napszámosokat. A bérlőket hasonlóan csoportosították. Az évi népszámlálásnál már a korábbi kategóriákon kívül külön csoportba kerültek összevontan a tehenészet, juhászat, baromfitenyésztés, továbbá a kertészet önállói, illetve a kertészeti munkások. E csoportok tisztviselőit, illetve segédszemélyzetét továbbra is a gazdasági tisztviselőkhöz, valamint a gazdasági munkásokhoz sorolták. Ebben az időben a őstermelésen belül már megkülönböztették: a mezőgazdaság és kertészet, az erdészet és vadászat, szénégetés, a méhészet, selyemhernyó- és haltenyésztés, a halászat foglalkozási ágakat. A mezőgazdasági népesség fogalomköre és számbavétele lényegében az 1945-ös földreformig változatlanul az egyéni foglalkozás és a foglalkozási ág megnevezésén és a birtok nagyságán alapult. A kisbirtokrendszer, később a szövetkezeti gazdálkodás kialakulása, majd napjaink újraprivatizálási rendszere, valamint az időközben a kataszteri holdról a hektárra való áttérés alapjaiban változtatta meg a besorolási kategóriákat, az adatok időbeli összehasonlíthatóságának lehetőségeit. Természetesen mindehhez hozzájárultak a mezőgazdaság nagyarányú fejlődése, a kézi munkaerő felszabadulása, a gépesítés, az ipar és más gazdasági ágak munkaerő-elszívása következtében beállott társadalmi gazdasági változások.

7 MEZŐGAZDASÁGI NÉPESSÉG 647 Az 1980-as évek végéig a mezőgazdasági népesség jellemző csoportjai voltak a termelőszövetkezeti tagok és segítő családtagjaik, valamint az alkalmazásban állók, illetve e csoportokon belül a fizikai és a szellemi dolgozók. Az önállók és segítő családtagjaik, továbbá ezek földtulajdon szerinti kimutatását csak esetenként használták. A földtulajdon és elsősorban a gazdaságnagyság szükséges kiegészítője a népesség foglalkozási ág szerinti vizsgálatának. Az önálló gazdák és segítő családtagjaik esetében a gazdaságnagyság a foglalkozási ágba sorolás meghatározója. Földtulajdonnal, illetve gazdasággal nemcsak az önálló gazdák rendelkezhetnek, hanem bármilyen más foglalkozású személy is. A kétlakiak esetében külön kiegészítő feldolgozásokat készítenek a földtulajdonukra, illetve gazdaságuk nagyságára vonatkozóan. [12] A földre vonatkozó adatoknál nem csupán a jogi értelemben vett földtulajdont veszik számba, hanem a bérbe vett földet, az illetményföldet és a bérbe adott földet is. A gazdaság nagyságát ezen adatok mérlegeként határozzák meg. A statisztikák a földtulajdon nagyságát általában nem személyenként, családtagonként mutatják ki, hanem a család, a háztartás egészére vonatkozóan, együttesen. Ezáltal elkerülik az egyébként is nagyrészt közösen művelt földdel kapcsolatosan a családokon belüli bonyolult telekkönyvi, örökösödési, szerződéskötési ügyleteket, a tulajdonjognak, a haszonélvezetnek a családtagokra, kiskorúakra való íratásának problémáit. Ennek érdekében a család-, a háztartástagok közösen művelt földjeit általában a családfőnél vagy a háztartás első személyénél mutatják ki, és valamennyi többi tagot ezen összevont földtulajdon nagysága szerint sorolják be. A földre vonatkozó adatokat nagyságkategóriák szerint dolgozzák fel. Ezek megállapításánál mindenkor abból kell kiindulni, hogy körülbelül azonos gazdasági helyzetű földtulajdonosok, illetve gazdasággal rendelkező személyek kerüljenek egy kategóriába. Ezeket a kategóriákat általában mindig úgy alakították ki, hogy mód nyíljon az egyes társadalmi osztályok, rétegek nyomon követésére is. Például az évi népszámlálás során alapvető követelmény volt, hogy a földkategóriák alapján szétválasztható legyen a szegényparasztság, a középparasztság és a kulákok rétege. Általában a régebbi összeírások az 1 kat. holdon aluli (0,58 ha) földtulajdonú gazdasággal rendelkezőket nem tekintették önállóknak, hanem inkább napszámosoknak, mert az ilyen kisbirtok nem volt elegendő a létfenntartáshoz (ismeretlen volt a fóliázás, a mai értelemben vett kisállattartás, gombatermesztés stb.). A földtulajdon kategorizálása során a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknak adott háztáji föld területét általában figyelmen kívül hagyták. Az elmúlt évtizedekben a tulajdonviszonyok alapvető átrendeződése, valamint az Európai Unió statisztikai rendszerével való harmonizáció igénye is indokolta a magyar mezőgazdasági adatgyűjtési rendszer átalakítását és a két fő termelési erőforrás (földterület, állatállomány) nagyságcsoportjaihoz való igazodást. Ennek a gyakorlatnak megfelelően: nagyméretű a gazdaság, ha termőterülete vagy a 300 hektárt, vagy állatállománya a 30 számosállatot meghaladja; közepes méretű, ha termőföldje 30,1 300,0 hektár vagy állatállománya 2,6 30,0 számosállat; kisméretű, ha egyik termelőkapacitásának mérete sem éri el a közepes szintet. A gazdaság minimális mérete termőterület estében 1500 négyzetméter szántó vagy gyep, vagy 800 négyzetméter kert, gyümölcsös és szőlő együttesen, vagy állatállomány esetében legalább egy szarvasmarha vagy sertés, vagy 50 felnőtt baromfi stb. tartása.

8 648 NAGY ORBÁN A mezőgazdasággal kapcsolatban álló népesség értelmezése A dolgozatban minden évi, illetve minden évszám megjelölése nélküli adat a Központi Statisztikai Hivatal által szeptember 1-jei eszmei időponttal, mintegy lakásban végrehajtott országos reprezentatív felvétel, mikrocenzus (próba-számlálás) adata. (A mintavételi eljárás leírását és a fogalmak részletes magyarázatát [8] foglalja össze.) Az adatok összeírása során a háztartás mezőgazdasági földterületének nagysága mellett minden személytől a szokásos demográfiai, foglalkozási adatok mellett megkérdezték azt is, hogy van-e használatában mezőgazdaságilag művelt földterület. (Sajnálatosan a háztartások állatállományára vonatkozó kérdést ebben a felvételben nem tettek fel, más mezőgazdasági jellegű összeírással a személyi állomány összekapcsolása pedig technikai nehézséget jelentett. Ezért a modern, az állatállományt is figyelembe vevő csoportosításokra nem volt lehetőség.) A személyek használatában levő mezőgazdaságilag művelt földterületnél azt kérdezték, hogy a összeírt személy rendelkezik-e az összeírás eszmei időpontjában bármilyen jogcímen (saját tulajdon, bérelt terület, ingyenes földhasználat, földcsere stb.) földterülettel, és azt bármilyen céllal (hobbi-kertészkedés, önellátás vagy piacra termelés) és bármilyen módon (kézi, igás vagy gépi úton) műveli-e. A kérdés megválaszolásánál csak a mezőgazdaságilag hasznosított és az összeírt személy által használt földterületet kellett figyelembe venni, ennek megfelelően, ha az összeírt személy tulajdonát képező földterületet más használja (például a család másik tagja műveli, bérbe adták), a nemleges választ kellett megjelölni. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatban álló népességet meg lehet közelíteni nemzetgazdasági ági, illetve egyéni foglalkozási oldalról is, ezért a táblákba bekerült foglalkozásától függetlenül mezőgazdaságban dolgozó megjelöléssel minden olyan aktív kereső, akit a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) szerint a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, halászat ágba soroltak be. (Ide számítottam továbbá az önálló állatorvosokat is, akik ágazati szempontból az egészségügyhöz tartoznak.) A más nemzetgazdasági ágakban dolgozó aktív keresők ( nem mezőgazdaságban dolgozó ) csak akkor kerültek e kategóriába, ha a korábbiakban ismertetettek szerint azt vallották, hogy saját maguk művelnek valamekkora földet. Ők azok a tipikusan kétlakiak, akiknek főfoglalkozása a mezőgazdaságtól teljes mértékben eltérő. Ezzel az utóbbi esettel analóg módon történt a 14 éves és idősebb, gazdaságilag nem aktív népesség (munkanélküliek, inaktív keresők, eltartottak) besorolása is. Tekintettel arra, hogy ez utóbbiaknál sem a korábbi foglalkozást, sem a volt munkáltatót nem kérdezték, a kétlakiság fogalma csak akkor igaz, ha munka-nélküliségüket, nyugdíjasságukat stb. főfoglalkozásnak tekintjük. A mezőgazdaságban dolgozó aktív keresőkön belül külön csoportba kerültek az önálló gazdák és segítő családtagjaik, továbbá az alkalmazásban állók és a társas vállalkozásban dolgozók. Utóbbi a kis létszámú termelőszövetkezeti tagságot, valamint a gazdasági társasági keretek között dolgozó önállókat foglalja magában. Az alkalmazásban álló, illetve a társas vállalkozó és segítő családtagja csoporton belül, az egyéni foglalkozás alapján megkülönböztettem a mezőgazdasággal közvetlenül kapcsolatos és nem kapcsolatos foglalkozásúakat. Az előbbi kategóriába kerültek fizikai megjelöléssel a FEOR 93 6-os főcsoportjába tartozó mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozású személyek. A szellemi kategóriába pedig a FEOR főcso-

9 MEZŐGAZDASÁGI NÉPESSÉG 649 portjába tartozók közül a mezőgazdasággal közvetlenül kapcsolatban álló foglalkozásúak kerültek (például agronómus, állatorvos, mezőgazdasági mérnök, technikus). A gépkezelő csoport a kombájnosok mellett a traktorosokat és más mezőgazdasági gépek kezelőit tartalmazza. A mezőgazdasági ág mindazon dolgozói, akik az eddig ismertetett csoportokba nem kerültek, a mezőgazdasággal nem kapcsolatos foglalkozású kategóriában együttesen szerepelnek (például a gazdaság könyvelője, bérszámfejtője, adminisztrátora). A fogalmi átfedések elkerülése, valamint az egyszerűsítés céljából az utóbbi csoport a saját művelésű földterület szerint már nem került megbontásra, habár sokuknak van kiegészítő gazdasága, és ha a kétlakiságot a klasszikus egyéni foglalkozási alapon vizsgáljuk, közöttük is számos olyan személy van, aki nem mezőgazdasági főfoglalkozású, de saját gazdasággal rendelkezik, amelyet kiegészítő vagy mellékfoglalkozásként művel. A felvétel során a háztartás tagjainak tulajdonában, illetve használatában lévő összes földterületet külön-külön, azon belül művelési áganként és terület szerint a háztartás első tagjánál kellett elszámolni. Sajnálatos tény, hogy a 10 hektárnál nagyobb földterületek tényleges területének beírására a kérdőíven már nem volt lehetőség, ami a feldolgozás során a hektár szerinti tényleges nagyság megállapításánál okozott nehézséget. Némileg menti a kérdőívszerkesztőket a felvételi minta kis mérete. A háztartástagok által használt földterületeket a következő névleges kategóriákba csoportosítottam: 0,14 hektár és kisebb, ha a művelt szántó, gyep, erdő, halastó, nádas stb. területe közül egyik sem éri az 1500 négyzetmétert, vagy a kert, gyümölcsös, szőlő művelési ágba tartozó földterület együttesen nem éri el a 800 négyzetmétert; 0,15 2,99 hektár, ha a művelt föld területe az előbbi kategóriánál nagyobb, de a szántó stb. területe a 3 hektárt, a kert, gyümölcsös, szőlő együttes nagysága pedig az négyzetmétert nem éri el; 3,00 hektár és nagyobb, ha a művelt föld területe az előbbi két kategóriába tartozó mértéknél nagyobb. Abban az esetben, ha a háztartás művelési ág szerinti földterülete különböző csoportokba került volna, a névleges besorolásnál mindig a magasabb kategória volt az irányadó. A mezőgazdasági népesség létszáma A világ országaiban a mezőgazdasági népességnek a gazdasági fejlettségtől és a természeti feltételektől függő aránya igen tág határok között mozog. A mezőgazdasági népesség csökkenése az ipari, majd a szolgáltatások terén foglalkoztatott népesség növekedésével párhuzamos. Azok az országok, ahol az ipari népesség aránya jelenleg a legmagasabb, mintegy másfél-két évszázaddal ezelőtt még döntően mezőgazdasági országok voltak (például Japán, Egyesült Államok). a) A nemzetgazdasági ág alapján. Hazánkban a mezőgazdasági ághoz tartozók száma hosszabb időtávlatban vizsgálható. A század elején az ország lakosságának még több mint 60 százaléka tartozott a mezőgazdasághoz. Ez az arány a század közepéig fokozatosan csökkent, 1949-ben a mezőgazdasági népesség már kisebb volt az össznépesség felénél. Ezután rohamos csökkenés következett, és 1960-ban már csak a népesség mintegy egyharmada tartozott a mezőgazdaság körébe.

10 650 NAGY ORBÁN A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban foglalkoztatott aktív keresők aránya az elmúlt negyedszázad alatt egynegyedére zsugorodott. Ennek a változásnak jelentős része az utóbbi évekre esett, és az ágazatban dolgozók összetétele az 1990-es években végbement fordulat eredményeként mélyreható átalakuláson ment át. A kimutatható arányok alakulásához jelentősen hozzájárult a termelőszövetkezeti melléküzemágak kiválása, megszűnése. A mezőgazdasághoz tehát ma már nem tartoznak alapvető feladatától idegen tevékenységek. E tényezőt mérlegelve is megállapítható azonban, hogy a foglalkoztatásban az ágazat nemzetgazdasági súlya mérséklődött. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodási ágban dolgozó aktív keresők foglalkozási viszony szerint Foglalkozási viszony Fő Önálló gazda és segítő családtagja Alkalmazásban álló, szövetkezeti tag stb évben Összesen Az összes százalékában Önálló gazda és segítő családtagja 6,7 6,3 7,4 14,2 Alkalmazásban álló, szövetkezeti tag stb. 93,3 93,7 92,6 85,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Az évi százalékában Önálló gazda és segítő családtagja 100,0 72,9 62,6 54,7 Alkalmazásban álló, szövetkezeti tag stb. 100,0 78,1 56,0 23,5 Összesen 100,0 77,8 56,4 25,6 Az aktív keresők százalékában Önálló gazda és segítő családtagja 1,6 1,2 1,1 1,2 Alkalmazásban álló, szövetkezeti tag stb. 23,0 17,7 14,2 7,3 Összesen 24,7 18,9 15,4 8,6 1. tábla Megjegyzés. Itt és a további táblák adatai a [7]-ből, illetve saját feldolgozás az szeptember 1-jei összeírás alapján. A gazdasági szerkezet átalakulásának egyik mutatója az önálló foglalkozásúak arányának növekedése. A kizárólagosan önálló gazdálkodásból élők száma a mezőgazdaságban az utóbbi évtizedekben fokozatosan csökkent. Ennek oka elsősorban a falusi népesség elöregedése, a biztosabb megélhetést nyújtó foglalkozások felé történő elvándorlás, a kistermelés integrációjának hiánya stb. Ugyanekkor az önálló gazdák ágazaton belüli aránya a korábbi jelentéktelen 6 7 százalékról napjainkra megkétszereződött. b) Az egyéni foglalkozás alapján. Az egyéni foglalkozási főcsoport oldaláról nézve 1994-ben fő számított mezőgazdasági aktív keresőnek. Ebben az adatban szerepelnek a városok parkjainak gondozói, állatkerti, cirkuszi állatápolók is, nem szerepelnek viszont azok a személyek, akiknek foglalkozása középiskolai vagy magasabb végzettséget igényel. A nemzetközi nómenklatúrákat is figyelembe vevő új FEOR besorolása sze-

11 MEZŐGAZDASÁGI NÉPESSÉG 651 rinti adatoknak a múlt adataival való összevetése rendkívül nehézkes és egyedi foglalkozási adatokon alapulhatna csak, amelyre egy reprezentatív adatfelvétel nem biztosít elég megbízható alapot. c) A művelt földterület alapján. A tulajdonviszonyok reformja következtében a nagyüzemi méretű megfelelő mezőgazdasági területek elaprózódtak, és tovább fokozták a korábban nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan területek és a kiöregedő önálló gazdák távolabbi földjeinek felparcellázásából eredő aprózódást. Felmerül tehát az a kérdés, hogy mekkora Magyarországon a mezőgazdasági népesség létszáma, beleértve a főfoglalkozásúakat és azokat is, akik mellék- vagy részfoglalkozásként végzik a földművelést. A mezőgazdasággal kapcsolatban álló népesség gazdasági aktivitás, foglalkozás és saját művelésű földterület kategóriája szerint, 1994 Megnevezés Összesen 0,14 0,15 2,99 3,00 hektár saját művelésű földterülettel Mezőgazdaságban dolgozó aktív kereső Ebből: Önálló gazda és segítő családtagja Társas vállalkozó és segítő családtagja Alkalmazásban álló, szövetkezeti tag és segítő családtagja mezőgazdasággal kapcsolatos foglalkozású fizikai szellemi* gépkezelő (traktoros, kombájnos stb.) napszámos mezőgazdasággal nem kapcsolatos foglalkozású Aktív keresők együtt Nem mezőgazdaságban dolgozó aktív kereső Munkanélküli** Inaktív kereső éves és idősebb eltartott Összesen tábla * Gazdasági vezető, illetve legalább középfokú végzettséget igénylő foglalkozású. ** A munkanélküli ellátásban részesülő vagy aktívan munkát kereső személyek száma. A 2. tábla adataiból kiindulva, a mezőgazdasági kereső népességhez kell számítani minden olyan aktív keresőt, aki az ágazaton belül főfoglalkozásként valamilyen mezőgazdasági tevékenységet jelölt meg, szám szerint mintegy 161 ezer főt. Nem szabad figyelembe venni azokat az aktív keresőket, akik más foglalkozást folytatnak, és emellett művelnek ugyan valamekkora földet, de a háztartásukban levő földterület nagysága nem haladja meg a minimál szintet (0,15 hektár). Ezeket figyelmen kívül hagyva, közel 732 ezer aktív kereső művel mellékfoglalkozásként földet. Ha az aktív keresőkhöz hozzászámoljuk még természetesen náluk is figyelmen kívül hagyva a minimál szint alatt

12 652 NAGY ORBÁN gazdálkodókat a saját földet művelő munkanélkülieket, inaktív keresőket és a 14 éves és idősebb eltartottakat (összesen 1 millió 125 ezer fő), akkor a mezőgazdasági keresők száma több mint 2 millióra becsülhető. 1. ábra. A mezőgazdasággal kapcsolatban álló népesség a saját művelésű földterület kategóriája szerint, ,14 hektár és kisebb 0,15 2,99 hektár Ezer fő 3,00 hektár és nagyobb Mezőgazdasági napszámos Mezőgazdasági gépkezelő Mezőgazdasággal kapcsolatos szellemi Mezőgazdasággal kapcsolatos fizikai Társas vállalkozó és segítő családtagja Önálló gazda és segítő családtagja Inaktív kereső Nem mezőgazdaságban dolgozó 14-X éves eltartott Munkanélküli Mezőgazdasággal nem kapcsolatos foglalkozású Abban az esetben, ha mindehhez hozzászámítjuk még az említett személyek családjában élő kiskorúakat és a földet nem művelő eltartottakat (például tanulókat), akkor a hagyományos értelemben vett mezőgazdasági és kétlaki népesség megközelíti a 2 millió 400 ezer főt, az ország népességének 23 százalékát. Az összeírások alkalmával módszertanilag nagyon nehéz a segítő családtag fogalmát meghatározni. Hol van az a határ egy gazdaság esetében, amikor a lakosság által háztartásbelinek tartott személy már nem eltartott, hanem kereső? Próbálkoztak már a gazdaságnagyság, a mezőgazdasági munkával eltöltött évi órák, napok számának tudakolásával, de egyik módszert sem kísérte siker. A mezőgazdasági népesség korösszetétele, családi állapota, termékenysége A mezőgazdaság nemzetgazdasági ágban dolgozó népesség korösszetételét elsődlegesen az ország lakosságának korstruktúrája, másodlagosan a faluhoz kötődés, valamint a foglalkozás folytatásának életkortól való függetlensége határozza meg. Általánosságban elmondható, hogy az ágazatban munkálkodók különösen a fizikai területen mindig idősebbek voltak más ágazatok foglalkoztatottainál.

13 MEZŐGAZDASÁGI NÉPESSÉG 653 A mezőgazdaság és erdőgazdálkodási ágban dolgozó aktív kereső népesség korcsoport szerint Ebből: Év Összesen X Fő Az összes százalékában ,0 6,8 15,9 20,2 31,6 11,1 14, ,0 4,3 21,8 23,5 37,2 8,9 4, ,0 4,6 18,8 31,0 38,6 6,2 0, ,0 3,5 18,8 27,1 44,7 4,6 1,5 A megfelelő korú aktív keresők százalékában ,7 18,7 16,0 21,5 25,9 37,4 60, ,9 14,6 15,2 16,8 21,0 29,4 44, ,4 12,5 13,4 15,2 16,2 23,1 19, ,6 6,9 6,6 8,3 9,5 14,8 24,9 éves 3. tábla Az elmúlt negyedszázadban az ágazatban dolgozó aktív keresőknek általában százaléka volt 30 éven aluli. Kivétel csupán az évesek évi magasabb aránya, aminek oka az 1950-es évek elején született nagy létszámú korosztályok munkába állása volt. Napjainkban a mezőgazdasági aktív keresőknek a fele 40 éven felüli. Az összes aktív kereső között a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban dolgozók aránya 1970 óta valamennyi munkaképes korcsoportban felére-harmadára esett vissza. Különösen szembetűnő az 1990-es évek elején bekövetkezett nagyarányú csökkenés, amely a nagyüzemi gazdálkodás válságba jutásának, a melléküzemágak megszünésének, a dolgozók munkanélkülivé válásának a következménye. Az ágazaton belül egyéni foglalkozás és foglalkozási viszony alapján vizsgálva a korösszetételt, megállapítható, hogy a legöregebb az önálló gazdák rétege. Náluk a 40 éves és idősebbek aránya ma ugyanakkora, mint 1970-ben az ugyanilyen korúak aránya volt az egész mezőgazdaságban. A kárpótlási törvények értelmében ez a korosztály volt leginkább esélyes arra, hogy akár saját, akár leszármazotti jogon földhöz jusson. A éves gazdák és segítő családtagok aránya a saját művelésű földterület nagyságával párhuzamosan emelkedik. A évesek fiatalságuk következtében könnyebben tudnak nagyobb földterületen gazdálkodni, vállalkozóbbak, mint az idősebbek, és ugyanekkor ez a korosztály még más pályán nem teremtett magának önálló egzisztenciát. A mezőgazdasági aktív keresők a mezőgazdasági gépkezelők és napszámosok kivételével, beleértve a kétlaki gazdálkodást folytatókat is idősebbek az országos átlag-nál. A szellemi foglalkozást folytatók között országosan 48 százalék a 40 éves és idősebb, ugyanez az arány a mezőgazdasággal közvetlen kapcsolatos foglalkozásúaknál, 59,1 százalék.

14 654 NAGY ORBÁN A nem a mezőgazdaságban dolgozó, de földet művelő évesek aránya hasonlóan az önálló gazdákhoz és segítő családtagjaikhoz a művelt földterület nagyságával párhuzamosan emelkedik, a éveseké pedig csökken. A évesek aránya a 3 hektárnál nagyobb kategóriában megközelíti az ilyen nagyságú földet művelők harmadát. A mezőgazdasággal kapcsolatban álló aktív kereső népesség korcsoport szerint, 1994 Saját művelésű Összesen Ebből: földterület kategóriája (fő) X (hektár), foglalkozás éves (százalék) Mezőgazdaságban dolgozó önálló gazda és segítő családtagja 0, ,8 45,3 39,7. 9,1 0,15 2, ,5 11,1 26,2 43,3 9,0 6,9 3, ,8 13,2 24,4 47,6 6,8 4,2 Együtt ,2 11,2 27,8 44,3 7,2 6,2 4. tábla Mezőgazdaságban dolgozó alkalmazásban álló, társas vállalkozó és segítő családtagja Mezőgazdasággal kapcsolatos foglalkozású fizikai ,3 24,2 21,2 45,5 1,3 1,5 szellemi* ,8 30,0 54,9 4,2. gépkezelő ,9 19,3 35,1 38,5 5,3. napszámos ,1 23,1 27,9 32,5 6,5 0,9 Mezőgazdasággal nem kapcsolatos foglalkozású ,4 18,8 28,0 45,3 5,0 0,4 Nem mezőgazdaságban dolgozó 0, ,4 21,0 29,4 41,3 2,8 0,1 0,15 2, ,3 23,7 25,8 42,3 2,5 0,4 3, ,8 32,9 18,1 41,5 2,7. Együtt ,3 22,8 27,2 41,8 2,6 0,2 Összesen ,9 26,9 27,2 42,4 3,0 0,5 * Gazdasági vezető, illetve legalább középfokú végzettséget igénylő foglalkozású. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági ágazatban dolgozó főfoglalkozásúakhoz hozzászámítjuk azokat, akik mellékfoglalkozásként bármilyen nagyságú földet művelnek, az aktív keresőknek 42,5 százaléka kerül kapcsolatba a földműveléssel. Ugyanezt korcsoportonként is vizsgálva a éveseknek majdnem fele, a éveseknek 47,1, az éveseknek pedig 48,5 százaléka kerül szorosabb kapcsolatba a mezőgazdasággal. Az ország munkanélküli lakosságának egyharmada művel valamekkora földet. Korösszetétel szempontjából általában megfelelnek a vidéki lakosság életkorának. A földterületi csoportokon belül a 20 éven aluliak és a 40 éves és idősebbek aránya a háztartás által művelt földterület nagyságával párhuzamosan emelkedik. Az előző korcsoportba tartozó vidékiek még, az utóbbiak pedig már nem tudnak elhelyezkedni.

15 MEZŐGAZDASÁGI NÉPESSÉG 655 A 14 éves és idősebb földet művelő nem aktív kereső népesség korcsoport szerint, 1994 Saját művelésű Összesen Ebből: földterület (fő) X (hektár) éves (százalék) Munkanélküli* 0, ,8 25,0 26,3 36,9 2,0 0,15 2, ,7 26,8 24,6 35,1 2,8 3, ,5 13,8 22,2 42,0 3,4 Együtt ,7 25,5 25,2 36,2 2,5 Inaktív kereső 0, ,2 4,8 4,7 12,7 14,9 62,6 0,15 2, ,5 7,1 4,6 14,5 16,1 57,2 3, ,7 8,7 4,4 13,9 16,9 55,4 Együtt ,4 6,1 4,7 13,7 15,6 59,6 Eltartott 0, ,9 12,7 7,5 9,1 1,6 9,2 0,15 2, ,7 10,3 6,7 12,0 2,6 10,7 3, ,2 12,1 7,3 12,8 3,9 8,7 Együtt ,5 11,4 7,1 10,8 2,2 10,0 Összesen ,2 9,3 7,3 15,2 11,1 41,9 5. tábla * A munkanélküli ellátásban részesülő vagy aktívan munkát kereső személyek száma. A éves inaktív keresők közül a különféle gyermeknevelési támogatásokat a gazdaság nagyságával párhuzamosan többen veszik igénybe. Ez két dologra enged következtetni: egyrészt arra, hogy jómódúbbak, tehát inkább megengedhetik maguknak az otthonmaradást, mint a kisebb földet művelők, másrészt pedig arra, hogy a nagyobb gazdaságban jobban elkel az otthoni munkaerő. A földet művelő eltartottak több mint kétharmadát a 30 éven aluliak alkotják, ezen belül is mintegy 60 százalékot a évesek. Az iskolapadból kikerülő falusi fiatalok életpályájájukat már eleve munkanélküliként kezdik, és mivel elhelyezkedési lehetőségeik nincsenek, tovább nem tanulnak, és ezért a háztartás földjének művelésében hasznosítják magukat. A föld nagyságával párhuzamosan ugyan arányuk valamelyest csökken, valószínű, hogy a nagyobb gazdasággal rendelkezők inkább tanítattják gyermekeiket, mint azok, akik kisebb földterületen gazdálkodnak. Az eltartottakon belül a művelt föld nagyságával együtt emelkedik a évesek aránya, ami a segítő családtagok már említett összeírási problémáival függ össze. Századunkban a népesség különösen a mezőgazdasági népesség családi állapot szerinti összetétele nagy változásokon ment keresztül. A házasodási kor kitolódásával jelentősen megnőtt a házasodni, férjhez menni nem tudó vagy nem akaró egyedül élők száma, csökkentve ezáltal a házasok arányát, amihez a háborúk, illetve a jelenlegi jelentős fiatalabb kori férfi halandóság következményeként hozzájárult még az özve-

16 656 NAGY ORBÁN gyek emelkedő hányada. A házasságkötések számának csökkenése mellett emelkedett a válások száma. Az ágazat aktív keresőinek családi állapot szerinti összetételét a nők munkába állása, illetve tanulmányi idejük kitolódása változtatta meg nagymértékben. Míg 1930-ban a kereső férfiak 31,0 százaléka, a nőknek 48,1 százaléka volt nőtlen, hajadon, addig napjainkra ugyanezek az arányok 23,8, illetve 10,9 százalékra változtak. Ezzel párhuzamosan a házas férfiak aránya 64,5-ről 70,2 százalékra, a házas nőké pedig 19,8-ről 76,9 százalékra alakult. Fél évszázaddal ezelőtt a nők általában házasságkötésükig vállaltak munkát, ezután háztartásbelikké váltak. Az utóbbi évtizedekben a hajadonok elsősorban tanulnak, majd nagyjából a férjhezmenetellel egy időben vállalnak munkát. Az ágazat özvegy családi állapotú keresőinek adatai alig hasonlíthatók össze napjaink adataival. A női keresők körében 1930-ban 30,9 százalék volt az özvegyek aránya. Az első világháború okozta férfi halandóság és az újraházasodási esélyek minimális lehetősége miatt a családfenntartás az özvegy nőkre hárult. A férfi keresőknél az elváltak aránya 0,4-ről 4,5 százalékra, a nőknél ugyanez 1,3-ről 5,2 százalékra nőtt. A mezőgazdasági ágazat keresőin belül az önálló gazdák és segítő családtagjaik körében alacsonyabb a nőtlenek, illetve hajadonok aránya, és mindkét nemnél magasabb a házasoké, amelyre magyarázatot az önállók idősebb korstruktúrája ad. Különösen magas, mintegy 8,1 százalék az özvegy nők aránya, ami valószínűleg annak a következménye, hogy a kárpótlás alkalmával sokan szerezték vissza elhunyt házastársuk földtulajdonát. A földművelési munkamegosztás szempontjából érdekes képet mutat a tényleges családi állapot szerinti összetétel. Általánosságban elmondható, hogy a férfiak nagyobb arányban művelnek földet házastárs vagy élettárs nélkül, mint a nők; habár a segítő családtag szerepkörét elsősorban a társ tölti be. A férfi mezőgazdasági napszámosoknak és a földet művelő munkanélkülieknek mintegy fele társ nélküli. A férfi eltartottak szinte teljesen társ nélküliek, ezzel szemben az eltartott nőknek csak mintegy fele él házas-, illetve élettárs nélkül. Ez utóbbi a burkolt segítő családtagság bevallására utal. A mezőgazdasági női népesség termékenységi jellemzői évtizdeken keresztül kedvelt témája volt a kutatásoknak. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen Magyarország mezőgazdasági ország volt, és a népességszaporulat nagy részét a földműves lakosság adta. Az évi adatok szerint országosan száz házas nőnek 327, ugyanekkor a mezőgazdasági népességhez tartozó házas nőknek 378, a százezernél is többet számláló gazdasági cselédeknek pedig 420 gyermeke született. A gazdaságok tisztviselőinek átlagosan két gyermeke született. Ezzel szemben ismert volt az ún. egykézés is, ami az egyetlen gyermek születését tette szokássá a föld elaprózódásának és ezáltal a megélhetés veszélyeztetésének megakadályozása céljából. Napjainkban a termékenység aggasztó képet mutat. Az önálló gazdák és segítő családtagjaik körében száz házas nőre 185 élve született gyermek jut, az országos aránnyal egyezően, a mezőgazdasági ágazat egészében pedig 190. Napjainkban is magasabb az országos átlagnál az élveszületési arány a mezőgazdasági dolgozók nagy részét kitevő növénytermesztő, állattenyésztő stb. foglalkozást folytató házas nők körében. Száz nem mezőgazdaságban dolgozó, de saját földet művelő házas nőre 181, az eltartottakra pedig 222 élveszületett gyermek jut. Mindkét csoportnál a gyermekszám fordítottan arányos a háztartás által művelt föld nagyságával.

17 MEZŐGAZDASÁGI NÉPESSÉG 657 Az elmondottakból kitűnik, hogy az újonnan kialakult önálló gazdaságok a jövőben feltehetően nem fognak apáról fiúra szállni, mert természetes úton nem tudják saját létszámukat reprodukálni. A mezőgazdasági népesség iskolai végzettsége, képzettsége A népesség iskolázottsági szintjének alakulása során hosszabb ideje növekszik az alapfokúnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya; ugyanakkor egyre kisebb azoknak a hányada, akiknek az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb a végzettsége. A mezőgazdaság nemzetgazdasági ágban dolgozók iskolázottsági szintje is az országoshoz hasonlóan alakult. A mezőgazdasággal kapcsolatban álló aktív kereső népesség iskolai végzettség szerint, 1994 Saját művelésű földterület (hektár), foglalkozás 15 X 18 X 15 X 18 X évesből legalább 25 X évesből befejezett felsőfokú évesből legalább iskola általános iskola 8. osztály befejezett középiskola fő általános iskola 8. osztály befejezett középiskola 6. tábla 25 X évesből befejezett felsőfokú iskola a megfelelő korúak százalékában Mezőgazdaságban dolgozó önálló gazda és segítő családtagja 0, ,7 32,4 4,3 0,15 2, ,9 24,7 2,8 3, ,4 24,1 0,6 Együtt ,6 25,4 2,2 Mezőgazdaságban dolgozó alkalmazásban álló, társas vállalkozó és segítő családtagja Mezőgazdasággal kapcsolatos foglalkozású fizikai ,3 9,6 0,6 szellemi* ,0 93,0 55,8 gépkezelő ,6 6,0 1,0 napszámos ,4 8,2 Mezőgazdasággal nem kapcsolatos foglalkozású ,3 25,7 6,4 Nem mezőgazdaságban dolgozó 0, ,5 41,0 12,4 0,15 2, ,0 38,4 11,6 3, ,1 47,1 11,0 Együtt ,8 39,9 12,0 Összesen ,9 36,6 10,8 * Gazdasági vezető, illetve legalább középfokú végzettséget igénylő foglalkozású. A kötelező nyolcosztályos általános iskola bevezetése előtt a mezőgazdaságban a hatosztályos elemi iskola vagy sok esetben még annál is alacsonyabb iskolai végzettség volt a mindennapos. Az évi adatok szerint a keresőknek alig több mint fele tett eleget a

18 658 NAGY ORBÁN kötelező 6 elemi elvégzésének. Több mint egytizedük analfabéta volt. A mintegy harmadannyi 7 éves és idősebb kereső nő iskolázottsági szintje alacsonyabb volt férfi társaikénál. A 7 14 éves korosztályból a fiúknál 14, a leányoknál 8 százalék volt már kereső mint segítő családtag, gazdasági cseléd vagy mint munkás. A férfiaknak 0,3 százaléka végzett csupán főiskolát, akik fele-fele részben gazdasági tisztviselőként, illetve birtokosként dolgoztak a mezőgazdaságban. A 15 éves és idősebb földet művelő nem aktív kereső népesség iskolai végzettség szerint, tábla 15 X 18 X 25 X évesből 15 X 18 X 25 X évesből Saját művelésű évesből legalább befejezett évesből legalább befejezett földterület (hektár) általános iskola 8. osztály befejezett középiskola fő felsőfokú iskola általános iskola 8. osztály befejezett középiskola felsőfokú iskola a megfelelő korúak százalékában Munkanélküli* 0, ,4 18,1 1,1 0,15 2, ,8 19,7 1,9 3, ,9 34,8 6,7 Együtt ,4 19,7 1,7 Inaktív kereső 0, ,7 13,1 3,5 0,15 2, ,0 12,5 3,3 3, ,6 10,1 1,6 Együtt ,5 12,7 3,3 Eltartott 0, ,5 26,7 1,2 0,15 2, ,8 19,9 2,3 3, ,5 29,6. Együtt ,7 23,3 1,7 Összesen ,8 15,0 3,0 * A munkanélküli ellátásban részesülő vagy aktívan munkát kereső személyek száma. A földműveléssel foglalkozók az elmúlt fél évszázad alatt nagy utat tettek meg az iskolázottság terén. Az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettségűek évi kétharmados aránya napjainkig 5,4 százalékra csökkent. Az utóbbi negyedszázad alatt az érettségizettek aránya 5,5-ről 22,8 százalékra nőtt. A mezőgazdaságban dolgozók iskolai végzettségi szintje más gazdasági ágak dolgozóihoz viszonyítva viszonylag lassabban emelkedik. Régebben sokkal nagyobb mértékű volt az elmaradás, de még napjainkban is ebben az ágban a legalacsonyabb az iskolázottság. Kivételt képez a szakmunkásképző iskolát, szakiskolát végzettek aránya, amely a 15 éves és idősebb népesség országos 18,7 százalékával szemben 20,5 százalék. Az aktív keresőknél ugyanez az arány 30,4, illetve 32,8 százalék. Az aktív keresőkön belül legalacsonyabb a napszámosok rétegének iskolázottsága. A kétlakiak iskolázottsága jóval

19 MEZŐGAZDASÁGI NÉPESSÉG 659 meghaladja az országos átlagot. Mintegy háromnegyed részük szakmunkás vagy magasabb végzettségű. Az iskolázottságot a művelt földterület nagysága szerint vizsgálva az önálló gazdák és segítő családtagjaik kilenctizede elvégezte az általános iskola 8. osztályát, a művelt földterület nagyságával párhuzamosan csökken a legalább érettségizettek, illetve a 25 éves és idősebb népességen belül a diplomások aránya. Ez utóbbi arra enged következtetni, hogy a kvalifikáltabb gazdák nagyobb szellemi tőkéjükkel kisebb területen is biztosítani tudják megélhetésüket (például üvegházi kertészet), de az sem lehet kizárt, hogy a kárpótlás során a magasabb végzettségűek jutottak a nagyobb termőértékű földekhez, vagy az alacsonyabb végzettségű régi gazdák és azok leszármazottai jutottak nagyobb földterületekhez. A munkanélküliek adata azt jelzi, hogy elsősorban a szakképzetlenek kerültek erre a sorsra: közel felüknek az általános iskola 8. osztálya vagy annál alacsonyabb végzettsége van. Érdekes viszont az, hogy körükben a művelt földterület nagyságának növekedésével párhuzamosan emelkedik az érettségizettek, illetve a diplomások aránya. Az inaktív keresők iskolázottsági szintjét elsősorban a nyugdíjasok tömege határozza meg, magán viselve a múltat. A csoporton belül a szakmunkások aránya a művelt föld nagyságával párhuzamosan emelkedik, az érettségizetteké és a diplomásoké viszont éppen fordítottan alakul. A saját művelésű földterületen dolgozó eltartottak szakképzetlenségére fokozottan érvényesek a munkanélkülieknél már elmondottak. Nagy valószínűséggel nagy részük azért eltartott, és azért dolgozik a ház körüli gazdaságban, mert mindössze alig negyedük rendelkezik szakmunkás- vagy magasabb végzettséggel. A földet művelő munkanélkülieknek közel egyötöde, az eltartottaknak mintegy negyede legalább érettségizett, ami a magasabb végzettségűek vidéki elhelyezkedési gondjaira utal. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakmai képzés régi múltra tekint vissza, de az iskolai végzettségek közé befogadott szakmunkásképzésként csupán háromévtizedes. Tulajdonképpen ennek következtében évtizedről évtizedre újabb évjáratok belépésével megkétszereződik sőt a féfiaknál még ennél is nagyobb arányban emelkedik a középfokú szakmunkásképző iskolai végzettségűek létszáma. A szakmunkás-bizonyítványt szerzett férfiaknak 7 százaléka, a nőknek mintegy 5 százaléka ilyen végzettségű. A mezőgazdaságában dolgozó aktív keresők képesítése napjainkban a legváltozatosabb képet mutatja. A mezőgazdasági gépkezelők kivételével valamennyi foglalkozási csoportban és művelt földterületi kategóriában az ipari és építőipari szakmával rendelkezők vannak túlsúlyban. A középfoknak megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező önálló gazdák mindössze 12,9 százalékának van mezőgazdasági szakmája. Ők teszik ki a gazdalétszámnak a 3,6 százalékát. A kétlakiak körében hasonló arány figyelhető meg. A közvetlen mezőgazdasági munkát végzők egytizedének nincs szakmája, pedig a növénytermesztő és az állattenyésztő foglalkozások a szakmunkás végzettséget kívánnák meg. Ezzel szemben a munkanélküliek több mint egyharmadának mezőgazdasági szakmája van. Valószínűsíthető, hogy egy részük korábban a szakmán kívül, a városban dolgozott és így vált munkanélkülivé, más részük pedig a nagyüzemi gazdálkodás leépülésével került ebbe a kategóriába, és elképzelhető, hogy a jövőben majd önállóként dolgozik tovább, de átmenetileg ezt a jövedelemforrást is megragadja.

20 660 NAGY ORBÁN 8. tábla A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási jellegű középfokú iskolai végzettségű népesség nemek szerint Év Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő fő a megfelelő nemű és végzettségű százalékában Középfokú szakmunkásképző iskola ,6 4,0 6,4 1990* , , ,4 7,2 4,6 Középiskola ,2 6,7 2, ,5 4,6 2, ,3 7,6 3, ,1 7,8 2,8 1990* ,9 8,1 2, ,5 7,5 2,4 * Az évi népszámlálás 2 százalékos képviseleti mintája alapján. Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási középiskolai végzettség, érettségi mintegy fél évszázada szerezhető, de ennek a végzettségnek sohasem volt olyan súlya, amilyet az ágazat fontossága megkívánt volna. A fiatalok általában akkor érettségiztek ilyen jellegű iskolákban nagyobb számmal, amikor a nagyüzemi gazdálkodás fellendült, és ez középszinten megfelelő álláslehetőségeket biztosított. Az érettségizett önálló gazdák és segítő családtagjaik egynegyedének van a foglalkozásának megfelelő középiskolai végzettsége. (A 18 éves és idősebbeknél ez az arány csupán 6,5 százalék.) A közvetlenül a mezőgazdasággal kapcsolatos szellemi foglalkozásúak csak alig harmada rendelkezik mezőgazdasági érettségivel. A gazdaságilag nem aktív érettségizett népesség körében az általános gimnáziumi érettségi dominál, hiszen nagy részük éppen a szakmai képzetlenségük miatt jutott a társadalom e csoportjába. A felsőfokú mezőgazdasági és erdőgazdálkodási végzettségűek száma 1930 és 1949 között mindössze 7 8 ezer fő volt. Arányuk a felsőfokú végzettségűek körében a 10 százalékot is alig érte el, ugyanakkor például 1941-ben a mezőgazdasági népesség aránya 52 százalék volt. A diplomások jellegenkénti sorrendjében a mezőgazdászok létszáma csak a közgazdászokét, majd a későbbiekben felsőfokra emelt művészeti végzettségűekét haladta meg. Az 1970-es évtizedben, amikor a felsőfokú végzettségűek száma 64 százalékkal nőtt, a mezőgazdászok száma csupán alig több mint feleannyival. Arányuk ugyanekkor az összes diplomás körében csökkent, mivel több más szakirányban a második világháború után a képzés szervezése jóval erőteljesebb volt. A mezőgazdászok körében különösen érvényesül az az általános felsőfokú végzettségűekre jellemző tendencia, hogy a számbeli növekedés a nőknél jóval erőteljesebb, mint a férfiaknál. A női mezőgazdászok képzése öt évtizedre tekint csak vissza. Míg közvetlenül a második világháborút követően a mezőgazdászok között a nők aránya csak

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői Magyarország népesedési viszonyait az elmúlt negyedszázadban fogyás és öregedés jellemezte. A mikrocenzus időpontjában, 2005. április 1-jén

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN-10: 963-235-055-3 (nyomdai) ISBN-13: 978-963-235-055-4 (nyomdai) ISBN-10:

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Galyaság, társadalmi állapotfelmérés

Galyaság, társadalmi állapotfelmérés Galyaság, társadalmi állapotfelmérés Kérdõív Az adatszolgáltatás nem kötelezõ! Nevet felírni nem kell! Település: 1. Az adatszolgáltató neme: 1-férfi 2. Az adatszolgáltató családi állapota: 0-nõtlen, hajadon

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/35. Honosított magyar állampolgárok, 2003 2012. 2014. május 14.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/35. Honosított magyar állampolgárok, 2003 2012. 2014. május 14. STATISZTIKAI TÜKÖR Honosított magyar állampolgárok, 003 01 014/35 014. május 14. Tartalom Bevezető...1 A honosítottak száma...1 Előző állampolgárság... Nem és kor... Családi állapot... Területi eloszlás...

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

MAGYAR NYELVŰ KÉRDŐÍV

MAGYAR NYELVŰ KÉRDŐÍV MAGYAR NYELVŰ KÉRDŐÍV VÁLASZLAPFÜZET (6. HULLÁM) 1.0 VERZIÓ 2012.10.30. Kérdés(ek): A1, A2 KÁRTYA 1 Semennyit Kevesebb, mint fél órát Maximum 1 órát Maximum 1 és fél órát Maximum 2 órát Maximum 2 és fél

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

A MEZŐGAZDASÁG JELENTŐSÉGE A FOGLALKOZTATÁSBAN*

A MEZŐGAZDASÁG JELENTŐSÉGE A FOGLALKOZTATÁSBAN* A MEZŐGAZDASÁG JELENTŐSÉGE A FOGLALKOZTATÁSBAN* Az 1996. évi mikrocenzus adatai szerint e kérdéskör több oldalról vizsgálható, úgymint: a mezőgazdaságban (ide értve az e nemzetgazdasági ághoz tartozó vad-

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK Jelen kiadvány információi többek között a 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ) és a 2001. évi népszámlálás elemi szintű adatainak összekapcsolt adatállományából származnak.

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2)

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat)

Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat) Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat) Központi Statisztikai Hivatal 2012. november Tartalom Bevezetés... 2 A 15 74 népesség

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2006 Vezetői összefoglaló Az egészségügyi ágazat létszám- és bérstatisztika (nyilvántartási

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-411-8 Készült a Központi

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN Miskolc, Eger, Salgótarján 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI

Részletesebben

A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSI ADATAI

A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSI ADATAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1696 A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSI

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN

PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2006. április 28. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2006 ISBN 963 215 963 2 Igazgató: Végh Zoltán Tájékoztatási

Részletesebben

ESS KÁRTYAFÜZET 2010

ESS KÁRTYAFÜZET 2010 ESS KÁRTYAFÜZET 2010 1. KÁRTYALAP Semennyit Kevesebbet, mint fél órát Maximum 1 órát Maximum 1 és fél órát Maximum 2 órát Maximum 2 és fél órát Maximum 3 órát 3 óránál többet 2. KÁRTYALAP Milyen gyakran

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. I. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben