Az olvasói kommentek hatása az újságírásban nemzetközi kutatás eredménye

Átírás

1 Az olvasói kommentek hatása az újságírásban nemzetközi kutatás eredménye Készült: Budapest, 14. május.

2 Az újságírók munkája és az olvasói hozzászólások közötti kapcsolatot vizsgáló kutatást szervezett az ECCO International Network (az egyik vezető, PR ügynökségeket összefogó hálózat) hazai partnere, a Strategic Scope Kommunikációs Ügynökség a Magyar Újságírók Országos Szövetségének médiaszakmai portálja, az emasa együttműködésével. A nemzetközi eredményeket (összesen 1 ország) később közli az ECCO, azonban a magyarországi válaszok alapján készült elemzés már megtalálható az alábbi linken. I. A VÁLASZADÓK A válaszadók pontosan 5%-a online, míg 4%-a print médiumoknál dolgozik. A válaszadók aránya a munkaadó médium típusa szerint Állami rádió Állami televízió Print médium online kiadása Kereskedelmi televízió Kereskedelmi rádió Print Print médium, aminek van online felülete Online A megkérdezett újságírók írásai 4-4%-os arányban, napilapokban és általános témájú internetes portálokon jelennek meg.

3 A válaszadók aránya írásaik megjelenésének helye szerint Tematikus tartalmat közlő website 1% Napilap 4% Általnos témájú website 4% Iparági szaklap % Általános témájú magazin % Tematikus magazin 19% Érdekes adat, hogy jelentős többségük szinte sosem vesz részt online vitákban saját médiumuk online felületén. Mindösszesen 1% adta azt a választ, hogy nagyon sűrűn, illetve gyakran bekapcsolódik a kibontakozó véleménycserébe. A közösségi portálok közül a Facebook a legkedveltebb fórum a véleménynyilvánításra. A hagyományos fórumokat a válaszadók %-a sosem használja. Az online vitákban való újságírói részvétel gyakorisága a különböző médiumokban (fő) nagyon sűrűn gyakran nem jellemző ritkán soha Saját médium Más médium Hagyományos fórum Facebook Google+ Más közösségi hálókon A válaszadók 33%-a újságíró, %-a főszerkesztő, -%-a pedig szerkesztő, vagy rovatvezető beosztásban dolgozik. 3

4 A válaszadók aránya beosztásuk szerint Más 9% Főszerkesztő % Újságíró 33% Szerkesztő % Rovatvezető % II. A kutatás A kommentelhető tartalmak esetében a közösségi médiumokon keresztül történő véleménynyilvánítás a legnépszerűbb (3%). Magas a közvetlenül a cikkek alatt elérhető felületek aránya is (%). A kommentelhető felületek típusai Nincs ilyen felület 4% Közvetlenül a cikk alatt elérhető % Közösségi médián keresztül 3% a szerkesztőségnek % Fórum rovat 1% Azoknál a médiumoknál, ahol több módon is kifejezhetik véleményüket az olvasók, a cikkek alatt elérhető felület a leggyakrabban használt (4%). A közösségi médiumokat és szerkesztőségnek küldött eket a válaszadók 3-3%-a rangsorolta első helyre. 4

5 A kommentelhető felületek rangsorolása a használati gyakoriság függvényében (fő) 1. helyen. helyen 3. helyen 4. helyen A cikkek alatt elérhető felület Fórum rovat a szerkesztőségnek Közösségi médiumok A megkérdezett újságírók 49%-a adta azt a választ, hogy a megjelenő tartalmakra bárki reagálhat. 45%-uk úgy nyilatkozott, hogy csak a regisztrált olvasóközönségnek van jogosultsága kommentelni a cikkeket. A kitöltők közül senki sem választotta a csak a fizető olvasóközönség reagálhat opciót. Ki szólhat hozzá a megjelent tartalmakhoz? Más módon történik % Csak a fizető olvasóközönség % Csak regisztrált felhasználók 45% Akárki 49% A válaszadók sajtótermékeiben megjelenő cikkek legalább /3-a véleményezhető a kutatásban résztvevők 1%-a szerint. Ellenben %-uk mondta, hogy megjelenéseikre csak ritkán (maximum 1/3) várnak olvasói reakciókat. 5

6 A véleményezhető megjelenések aránya A cikkek kevesebb, mint 1/3-a véleményezhető % A cikkek 1/3-a véleményezhető % Legalább a cikkek /3-a véleményezhető 1% Legalább a cikkek fele véleményezhető % A megkérdezettek %-a nyilatkozott úgy, hogy a hozzászólások azonnal publikálásra kerülnek az olvasó által, míg 3%-uk választotta azt, hogy ez csak szerkesztőségi jóváhagyással történhet meg. A hozzászólások aránya a publikálás függvényében Szerkesztői jóváhagyást követően 3% Azonnal, az olvasó által % A kommenteket nem megfelelő stílusuk miatt viszonylag ritkán, vagy soha nem törlik (54%). A válaszadók %-a szerint sem jellemző a törlés.

7 Milyen gyakorisággal töröl a szerkesztőség kommenteket a nem megfelelő hangnem miatt? Soha 9% Nagyon sűrűn % Gyakran 19% Ritkán 45% Nem jellemző % A hozzászólásokat jellemzően szerkesztőségi döntés következtében törlik (51%), az érintett személyek panasza ritkának mondható (%). A hozzászólások törlésének okrendszere (fő) 1 Soha Ritkán Nem jellemző Gyakran Nagyon sűrűn A szerkesztőség döntése alapján Érintett személyek panasza Más hozzászólók panasza Sajnálatos tény, hogy a megkérdezettek %-a szerint a kommentek emocionális indíttatásúak. 3% gondolja úgy, hogy a reakciók durvák, támadó jellegűek. Örömteli viszont, hogy a kutatásban résztvevők több mint felének (5%) az a véleménye, hogy a reakciók a témára fókuszálnak.

8 A kommentek hangneme (fő) Támadóak Durvák Emocionális indíttatásúak Intelligens kiegészítések A témára fókuszálnak (Magyarázat: 1= nagyon ritkán igaz, = ritkán igaz, 3= részben igaz, 4= túlnyomórészt igaz, 5= legnagyobb részben igaz) A válaszadók 4%-a szerint a kommentek száma megnőtt, míg 44%-uk úgy érzi, hogy a hozzászólások mértéke nem változott. Mindössze 14% mondja azt, hogy csökkenés figyelhető meg ezen a téren. A megkérdezettek 9%-a nem tudja, hogy mennyi a hozzászólók látogatókhoz viszonyított aránya. 44%-uk szerint ez 1 és 1% közé esik. A hozzászóló felhasználók olvasókhoz viszonyított aránya Nem tudja 9% Több, mint % % Kevesebb, mint 1% 13% 1 és 5% között 9% 1 és % között 1% 5 és 1% között % A válaszok 3%-a szerint a szerkesztőségek figyelnek a releváns kommentekre, míg az újságírók %- nak az a véleménye, hogy az olvasói komment egy lehetséges kommunikációs forma azoknak, akiknek ritkán hallják meg a hangját. Ezzel összefügghet, hogy a válaszadók %-a úgy gondolja, hogy a kommentek nem tükrözik a többség véleményét.

9 A kommentek minősége, jellemzői (fő) Az olvasói kommentek kiegészítenek, pontosítanak A kommentek hatással vannak a későbbi ugyanebben a témában publikált írásokra A releváns kommentekre figyel a szerkesztőség A komment egy lehetséges kommunikációs forma azoknak, akiknek "nem hallják a hangját" Egyetértek Részben egyetértek Inkább nem értek egyet Nem értek egyet A kommentek tükrözik a többség véleményét A rendszeres hozzászólók "egymás szórakoztatására írnak" Az olvasói kommenteket csak más hozzászólók olvassák Az olvasói kommentek egyetértőek a cikk hangnemével