2013 Temesi Ferenc prózája Cselényi Béla, Kántor Zsolt,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2013 Temesi Ferenc prózája Cselényi Béla, Kántor Zsolt,"

Átírás

1 2013 Temesi Ferenc prózája Cselényi Béla, Kántor Zsolt, Kiss Dénes versei Bayer Antal a hazai képregénypiacról Kritikák Hegedűs Márton, Felvidéki Miklós és Petrics 4 Róbert, Németh András, Koska Zoltán, Pádár Ádám és Molnár Gábor, Szalay Kristóf képregényeiről

2 Szerkesztők: Pápay György (főszerkesztő), Vincze Ferenc (Kritika), Zsávolya Zoltán (Szemle), Zsolnai György (Közügy) Főmunkatársak: Buda Attila, Csillag István, Micskei-Kőrös Kata Olvasószerkesztő: Szilágyi Emőke Rita Szerkesztőségi titkár: Demus Zsófia A szerkesztőség címe: Postacím: 1462 Budapest, Pf.: 629. Tel./fax: (1) Fedélterv: P. Szathmáry István Nyomdai előkészítés: Layout Factory Grafikai Stúdió Megjelenik minden második hónap 15-én Előfizetési díj: 3000 Ft A Szépirodalmi Figyelő által feldolgozott folyóiratok: 2000, Alföld, Ambroozia, Apokrif, Bárka, Beszélő, Confessio, Credo, Duna-part, Dunatükör, Élet és Irodalom, Életünk, Eső, Ex Symposion, Ezredvég, Forrás, Helikon (Kolozsvár), Hévíz, Híd, Hitel, Holmi, Irodalmi Jelen, Irodalmi Szemle, Jelenkor, Kalligram, Kortárs, Korunk, Látó, Liget, Lyukasóra, Magyar Lettre Internationale, Magyar Műhely, Magyar Napló, Mozgó Világ, Múlt és Jövő, Műhely, Műút, Napút, Opus, Ózon, Palócföld, Pannonhalmi Szemle, Pannon Tükör, Parnasszus, Partium, PoLíSz, Prae, Sikoly, Somogy, Spanyolnátha, Székelyföld, Tekintet, Tempevölgy, Tiszatáj, Új Dunatáj, Új Forrás, Üzenet, Vár, Várad, Vár Ucca Műhely, Vigilia, A Vörös Postakocsi, Zempléni Múzsa Lapunk elő fi zet he tő a szerkesztőségben, ter jesz ti a Ma gyar Pos ta Rt. Hír lap Üz let ág. Elő fi zet he tő továbbá köz vet lenül a pos tai kéz be sí tők nél, az or szág bár mely pos tá ján, a Hír lap Ügy fél szol gá la ti Iro dák ban és a Köz pon ti Hír lap Cent rum nál (Budapest, VIII. ker. Or czy tér 1., tel.: 06-1/ ; pos ta cím: Bp., 1900). To váb bi in for má ció: 06-80/ ; Nyomdai munkák: mondat Kft., Lázy Kft. Budapest Kiadja a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány Felelős kiadó: a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány elnöke ISSN

3 TARTALOM SZEMLE Temesi Ferenc: Apám (PoLíSz, május június) 3 Kántor Zsolt: A bor metafizikája (Irodalmi Jelen, 2013/5.) 11 Zsille Gábor: Poszáta (Pannon Tükör, 2013/3.) 13 Cselényi Béla: A Himalája-hipotézis (Parnasszus, 2013/2.) 15 Büki Attila: Fekete kép (Vár, 2013/2.) 16 Papp Sándor Zsigmond: Karel Gott az Elba vizében (Apokrif, 2013/2.) 17 Kiss Dénes: Decemberi sóhaj (Hitel, 2013/5.) 24 Báthori Csaba: Elégia (Műhely, 2013/3.) 25 KÉPREGÉNY Dunai Tamás: A képregény mint médium 27 Szabó Zoltán Ádám: A magyar képregény és az önkifejezés 35 Szathmáry-Kellermann Viktória: Szeretők, szereplők, szenvelgők? 46 KÖZÜGY Bayer Antal: Volt-e valaha, lesz-e valaha képregénypiac Magyarországon? 54 KRITIKA Vass Norbert: Benzinfröccs és kaktuszpálinka (Hegedűs Márton: Slusszkulcs klán) 64 Hlavacska András: Jöhet a következő menet! (Felvidéki Miklós Pertics Róbert: Papp Laci) 68 Demus Zsófia: Johnny a mocsokban és vajon lesz ebből kiút? (Németh András: Rocksztár leszek, Mama!) 73 Bali Dávid: A nosztalgia kompenzál? (Koska Zoltán: Hey, Jude!) 78 P. Szathmáry István: Kutyafuttában (Pádár Ádám Molnár Gábor: A munka gyümölcse) 82 Vincze Ferenc: Képregényül németül (Szalay Kristóf: Deutsch mit Comics) 85

4 2 Tartalom BIBLIOGRÁFIA SZEMLE május június (Micskei-Kőrös Kata) 90 Számunk szerzői 113 Temesi Ferenc APÁM 28. Lapszámunk borítóján P. Szathmáry István grafikája látható. Lapunk megjelenését támogatták: Nemzeti Kulturális Alap Dunafin Kft. alap Kft. Mindent végig kell gondolni, mielőtt nem oltjuk el cigarettánkat. Felszínes vagyok. Félművelt. Mindenbe belekapok. De nem úgy a titkosrendőr elvtársak. Ők, akik mindent megtanultak: a marxizmus-leninizmus esti egyetemen, a foximaxin, később meg persze az estin, a jogon. Hogy tudják, mit szegnek meg mindennap. De nekik ilyen szellemi vértezetben mért volt üldözési mániájuk, mért féltek? Hiszen övék volt a hatalom és a bölcsek köve! A tudományos szocializmus, a tudszoc, (HÁT NEM SZÉP?), a politikai gazdagságtan (a pégé), a dialektikus materializmus (a dialmat) és a történelmi materializmus (a törtmat), hogy csak a legfontosabbakat említsem, melyekből minden egyetemistának vizsgáznia kellett az idő múltával megszépülő Kádár-féle ancien régime-ben, a másizmus- leve rizmus virágzásakor. Lehet, hogy lelkük fenekén sejtették, hogy a legyőzhetetlen szoc mégse kap. Kegyelmet. Hogy összedől a forradalminak és munkásparasztnak hívott ellenforradalmi és az új osztálybélieknek élhető Patyomkin (díszlet) falu, amit a fejlett szocializmus világrendszerének hívtak? Hogy a tőke előbb lett nemzetközi, mint a proletárok. A gyár elveszi a hallását / a gyár ad neki életet / apám megy a gyári sziréna hangjára / szemében a halál / A meló a meló /a melós élet, énekelte az apjáról Bruce Springsteen. Ezt kellett volna tanítani a mostizmusleszmajdizmus helyett. Több hitele lett volna. Goebbels dr., egyik előfutáruk szerint az igazán jó propaganda észrevétlen marad. Meg aztán: Több minden köt a bolsevizmushoz, mint ami elválaszt. Mindenekelőtt a»forradalmi érzés«[ ] A szociáldemokrata kispolgár és a szakszervezeti főnök soha nem lesz náci, de a kommunista mindig. Hát ő csak tudhatta. A nácik propagandamajsztere azt is írta: Ami a nőnek a szépítőszer, a férfinak az edzés, az a mozgalom számára az

5 4 Temesi Ferenc SZEMLE SZEMLE Apám 5 üldözés: szép lesz, erős lesz. Továbbá: A jó propagandista használ igazságokat, féligazságokat és hazugságokat, szelektál az információk között, bonyolult témákat vagy gondolatokat leegyszerűsítve ad elő, az érzelmekre játszik, támadja az ellenfelet, és gondosan megcélzott hallgatósághoz szól egy ügyet hirdetve. Erről volt szó nálunk a hatvanas években is, bizony. Az én apám gerincét nem tudták megtörni. Ez dühítette őket. De tudták, hogy ez csak idő kérdése. Itt el is tűnhetnek emberek, ha nagyon muszáj. Csak azt szeretném kérdezni, hová lett Kohn elvtárs?, kérdezte Grűn a viccben. Ahová ő is, mint minden kérdező. Itt nem kérdezni, hinni kellett. Vakon. Márai idézi Naplójában Oscar Wilde-ot (akit osztálya kivetett magából homoszexualitása miatt, és meglehetősen közelről megismerte a readingi fegyházat): A börtönben Wilde megértette, hogy az ember nemcsak az, amit alkot, a műve, hanem az atmoszféra is, ami körülveszi. Ha az atmoszféra, amely övez egy embert, megváltozik, nemcsak másképp látja ugyanazt az embert, hanem ő maga a személyiség, a megváltozott atmoszférában másféle ember lesz. Ehhez néha börtön kell, néha az idegenség, néha elég az öregség. Ha más nem, legkésőbb az öregség meghozza ezt a látásmódot. Meg ha rájönnél, hogy figyelnek. Az elvtársakat is megfingatjuk, ha eltértek a legújabb pártvonaltól, de egy pártonkívülinek meg kell mutatni a proletárkard erejét, írta egy másik író, a sarkkörtől nem túl messze lévő kolimai haláltáborok, aranybányák túlélője, Salamov. Ehhez képest mi az, amit egy Tisza fedőnevű informátor hab latyolt össze apámról: Február 1-én beszéltem vele, egy kis társaság volt nála. Többek között Temesi feleségének a kolléganője (a Dugonics utcai általános iskolában tanítanak) és a férje, aki a posta hírterjesztési csoportjának egyik dolgozója, valamikor főtanácsosa. Kezdetben általános beszélgetés volt, hamarosan a politika került szóba. Az egyik vitatott probléma az volt, Kádárt leváltják-e. Szerintük nem maradhat a helyén. Egyszer-egyszer a nyugati rádiók adásaira hivatkoztak, más esetben saját maguk kommentálták az anyagot. Temesi barátja azt fejtegette, hogy a Szovjetunió követeli rajtunk az 1956 utáni segítséget. Ez is gyengíti Kádár helyzetét. Február 11-én Temesi Ferenc a harmadik világháború kitöréséről beszélt. Szerinte bármelyik napon kitörhet. Itt Kína viszi majd a főszerepet, mondta. Értékelés: Informátorunk jelenlétében Temesi Ferenc kv. elem egy általunk eddig kevéssé értékelt kapcsolatáról tesz említést. A jelentés értékes, mert Temesinek olyan kapcsolatáról szereztünk tudomást, akit 1957-ben ellenforradalmi tevékenysége miatt a postától elbocsájtottak, segédmunkás lett, majd visszavették, Temesivel azonos politikai koncepciót képvisel. Egy másik jelentés Temesi Ferenc és társai ügyében: (EZ AZ ÉS TÁRSAI NAGYON VESZÉLYES LEHETETT ÁM AKKO- RIBAN.) A»Tisza«informátor jelentésében szereplő személyeket felderítettem: dr. Hajdú József /Sarkadkeresztúr II. 23. anyja Püski Julianna/, nős, jogi egyetem pk. a Szeged I. postahivatal előadója. Felesége: Dr. Hajdú Józsefné sz. Tari Emerencia, Kecskemét VIII. 13. anyja Kalocsai Margit /a Dugonics utcai ált. iskola tanítónője/. Mindketten Osztrovszky u 20. szám alatti lakosok, jelenti Akármilyen nevű főhangya félsztárs. (Minden név álnév, nem csak a gondolatrendőrségen.) Ugyanő a telefonlehallgatásra is javaslatot tesz. Azt felsőbb elvtársak el is rendelik, előbb 3, majd 3x3 hónapra. Temesi és Temesiné beszélgetésére kíváncsiak, de ez a kitartó tevékenység mégsem járt értékelhető eredménnyel. Úgy látszik, tényleg a leghétköznapibb dolgokról beszéltek csak (közösen vágjanak disznót és hasonlók). A Tisza újabb áradása: Temesi Ferenc újabban szoros baráti kapcsolatba került Hajdú Józseffel, mióta a barátság tart, azóta meglazult a kapcsolata Karácsony Sándorral. (NA EZ VAJON MIÉRT VOLT EMLÍTÉSRE MÉLTÓ? MÉGHA EL IS KÖHÖGTE APÁM A TÉGLÁNAK. EZ A BIZONYOS KARÁCSONY, AKI CSAK NÉVBELI ROKONA VOLT A HÍRES PEDAGÓGIAI ÉS FILOZÓFIAI ÍRÓNAK, A CSERKÉSZVEZE- TŐNEK, AZ ETIMOLÓGUSNAK, A FOLKLORISTÁNAK (101 népdal), AKIT MÉG BARTÓK IS ELISMERT, MÁR TÖBBSZÖR FELBUKKANT A JELENTÉSEKBEN. APÁM RÉGI BARÁTJA VOLT TUDTOMMAL.) Egymásnak elmondják a hallgatott híreket. Hajdú a tájékozottabb. Mintha Temesi is elfogadná, magáévá tenné véleményét. Persze az események megítélésében nincs köztük különbség, inkább a részletek értékelésében. Temesi a spanyol adó értékelését nem tartja a legmegbízhatóbbnak, ő az amerikai adók álláspontját teszi magáévá. (HON- NAN TUDTA? HÁT MAGA APÁM, ANYÁM MONDTA NE- KI, MINT EGYIK LEGMEGBÍZHATÓBB BARÁTJUKNAK.) Kettőjük barátságát fokozza, hogy feleségeik ugyanabban az iskolában tanítanak. A két család is összejár. (MINT A TE CSALÁDODDAL IS,

6 6 Temesi Ferenc SZEMLE SZEMLE Apám 7 BESÚGÓ.) Együtt mennek moziba, színházba /ha ritkán is/, elsősorban nyugati filmeket néznek, a színházban pedig elsősorban régi darabokat /Leányvásár/. Bizony néha bosszankodnak mondják, mert a szöveget»kiforgatják«. Együtt kívánnak utazni nyáron is. Jugoszláviába akarnak menni. (AZ SZOCIALISTA ORSZÁGNAK MINŐSÜLT. AKKOR.) Albánia környékére mennek, ott valamelyiküknek van egy ismerőse, aki mindenben a segítségükre lenne. Úgy tudják, Albániából (AMI SZINTÉN SZOCORSZÁGNAK MINŐSÜLT MÉG) pár napra át lehet menni Olaszországba is. S ezt szeretnék. (EZEK A BARMOK! OLASZORSZÁGBA? MÉG MIT NEM? MÉG HA TÚSZKÉNT ITT MARADÓ GYERE- KEIK IS VANNAK.) Itt nem is kérnének olyan engedélyt, azt majd csak ott szeretnék biztosítani a maguk számára. Olcsó helyen szeretnének lakni, élelmet /konzerveket/ vinnének magukkal (MINT AZ ÖSSZES TÖBBI MAGYAR, MERT AZ A NEVETSÉGES PÁR DOLLÁRNYI ÖSZ- SZEG, AMIT ADTAK A HÁROM ÉVENKÉNT ÚTLEVELET KAPÓ MEGBÍZHATÓKNAK, A HIDEG VÍZRE SE VOLT ELÉG. A FEKETÉN MEGVETT VALUTÁT ZOKNIBAN, ALSÓNAD- RÁGBAN, BUGYIBAN STB. ELREJTVE VITTÉK KI.) Albániában szeretnének olasz valutához jutni (MIBŐL? KÉRDEM ÉN), amely segítségével Olaszországban szeretnének jól bevásárolni, hisz nem akarnak a határtól mesze elmenni, csak a legközelebbi városig. De mindez nem elég, családi barátunk, Tisza fedőnevű még hozzáteszi: T. F. az Árpád-téri általános iskola napközijében dolgozik. Míg az őszszel elment az iskolától a másik napközi vezetője T. F.-et bízták meg a helyettesítéssel. Az előírásoknak megfelelően hónapokon át egyfolytában nem lehet helyettesítéssel megbízni, de valamiért mégis így van. Az egyetem gazdasági hivatala nem is Temesi, hanem különböző nevekre utalja ki a munkabért, amit a kollégák átadnak T. F.-nek. (EZ UTÓBBIT NEM KELLETT VOLNA ELMONDANIA, HACSAK NEM GYŰLÖLTE APÁMAT. DE MIÉRT GÁN- CSOLTA EZ AZ EMBER APÁMAT ENNYIRE? MIKÖZBEN NYILVÁNVALÓ, HOGY CSAKIS RÉGI BARÁT LEHETETT. VAGY NEM IS GYŰLÖLTE, HANEM CSAK TÚL JÓL AKAR- TA TELJESÍTENI A MEGBÍZATÁST, AMIHEZ KÉTSÉG- KÍVÜL ÉRTETT, ENNYI?) A jardon rögtön utánanéztek apám igazgatójának, aki valóban kebelbarátja volt, Hámori Edének is (gyakran kártyázott nálunk): /Hotye Ede Miklós, Szeged, XI. 7., felesége Hámori Edéné sz. Schneider Róza, Szeged, IV. 23., a Szegedi Ruhagyár áruforgalmi vezetője, Szeged, Dugonics tér 1. szám alatti lakosok./ Tisza újabb jelentése apám Hajdú Józseffel való kapcsolatáról: A rendszer mondják mindkettőjük érvényesülését megakadályozza. Nincs módjuk olyan munkakörben dolgozni, ami a képességeiknek megfelel. De ha ez nekik jó mármint a rendszernek, szokták mondani, akkor nekik mindegy. Újra Tisza fn. ügynök: Temesi Ferencék az elmúlt hetekben több alkalommal pénzt nyertek a békekölcsönön, lottón, és vacsorát adtak az elmúlt hét szombatján. (A BÉKEKÖLCSÖN HÁBORÚKÖLCSÖN VOLT, AMIT A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKNAK KÖTELEZŐ VOLT ÖNKÉNT JEGYEZNI, AZAZ A FIZETÉSÜK EGY RÉ- SZÉRŐL LEMONDANI. A HATVANAS ÉVEKBEN KEZD- TÉK VISSZAFIZETNI EZEKET NYEREMÉNY FORMÁJÁ- BAN, ÉS TUDTÁK JÓL, KI MIKOR FOG NYERNI PER- SZE HOGY ŐK, HISZEN A PÉNZ EGYFOLYTÁBAN VESZÍT ÉRTÉKÉBŐL.) A tégla, Tisza befolyt a társaságba, és jelentette, hogy: Ez alkalommal Hajdú József vetette fel a kérdéseket. Szóba hozta az ország gazdasági helyzetét, amelyből nincs kiút. (HÁT VOLT? SOSE ADTÁK VOLNA ÁT A HATALMAT A KOMCSIK EGY PUSKALÖVÉS NÉLKÜL, HA NEM LÁTTÁK VOLNA ELŐRE A GAZDASÁG ÖSSZEOMLÁSÁT, AMI BE IS KÖVETKEZETT. HA NEM TETTÉK VOLNA, FORRADALOM TÖRT VOLNA KI MA- GYARORSZÁGON, S HOGY AZ MILYEN, MÁR LÁTTÁK 56-BAN.) Nagyon rossz a pedagógusok helyzete is szólt közbe Temesi, hogy 1936-ban egy tanítói fizetésből hány kilós disznót tudott venni, s mit vásárolhat ma. (AZ S IRODALMIAS HASZNÁLATA AZ ÉS HELYETT S MIT VÁSÁROLHAT MA. ISTENEM, RÉGEN MÉG A TÉGLÁKNAK IS VOLT STÍLUSA! MEG MEMÓRIÁ- JA, MERT EVÉS-IVÁS KÖZBEN ALIGHA KÉSZÍTHETETT JEGYZETEKET.) Megkezdődött a pedagógusok elbocsájtása is, mondta Temesi. Úgy tudja, Budapesten 50 pedagógusnak mondtak fel. (TEHÁT RÉMHÍRTERJESZTŐ IS APÁM, BÁR ILYET SOSE MON- DOTT.) Romániában a nép érdekeit tartják szem előtt, nem mennek el Moszkvába sem, vetette fel Hajdú. Mi kitartunk minden rendszer mellett a végsőkig. Bezzeg a románok! Hámori Ede szólt bele: Hát még mit nekik. Piszkálják, elnyomják a magyarokat, és még szeressük is őket?! Majd az javasolta, hogy inkább ultizzunk, mint politizáljunk. Ezt bízzuk az okosokra. S valóban, Hajdú kivételével elkezdtek kártyázni.

7 8 Temesi Ferenc SZEMLE SZEMLE Apám 9 Ultizni négyen is lehet, akkor az egyik játékos minden partiban a kopogó. Aki tíz fillért kapott a másik háromtól, mert ő tette le a talont, s meg is nézhette. De ha Jóska bácsi nem szállt be, akkor talán a szintén meghívott Kovács dr. játszott, akit fiatalon elvitt a tüdőbaj, bár pont ennek a betegségnek az átvilágításával foglalkozott, anyám szerint. (Felesége a Dugonics általános iskola tanítónője, milyen véletlen ) Mert Tisza nem volt kártyás! Pedig ez nem mindegy. Az ultipartinak a végén nagy szerepe leend a jelentések létrejöttében. Azért Salgó sem maradhatott ki, bár a vacsorára nem volt meghívva. Egyelőre. Nem volt ő holmi féltégla, hisz olyan nemigen akadt abban a szakmában, ami az élete volt. Vagy jelentettél, vagy nem. Még olyan is akadt, hogy volt róla 6-os karton (beszervezési), úgy, hogy az illető nem is tudott róla. De Salgó, mint rendes magyar úri agyag, keményre, vörösre égetve került ki a téglagyárból. Jelentett, mint állat, különben eltaposták volna. Nem kapott volna pénzt, vagy ami még fontosabb, nem kapta volna a rendes szakmájában a fizetést, mert az előmenetele, de még a prémiuma is a szervektől függött, nemcsak a puszta állása. Szerinte Temesi nagyon fél egy III. világháborútól (KI NEM FÉLT TŐLE, BASZOD? CSAK EGY GOMBNYOMÁS, ÉS KÉSZ. CSAK A PÁRTUNK ÉS KORMÁNYUNK VEZÉ- REI MARADTAK VOLNA ÉLETBEN A HEGYEK GYOM- RÁBAN ELDUGOTT, MINDEN LUXUSSAL FELSZERELT TÚLÉLŐ BÁZISUKON.) De elítéli az amerikaiak vietnámi politikáját. Még mindig nem tért azonban napirendre az őt ért»sérelem«miatt. Kijelentése szerint bírósági úton próbálja elérni rehabilitálását. (SZE- RENCSÉRE EZ CSAK KÓSZA ÖTLETNEK BIZONYULT, VAGY NEM IS MONDOTT ILYET APÁM, CSAK A KAGY- LÓNAK NEM JUTOTT MÁS AZ ESZÉBE, MERT NEM IS TALÁLKOZTAK. A VALÓSÁG MIT SEM SZÁMÍTOTT, CSAK AZ, MI VOLT A JELENTÉSBEN.) Salgó egy hónappal későbbi jelentéséből kiderül, hogy: T. Kádár elvtárs személyével kapcsolatban elégedettségét fejezte ki az árvízkárok enyhítése miatt, de továbbra is az a véleménye, hogy a parasztoknak vissza kell adni a földet, akkor gazdaságilag megerősödünk. (CSAK NEM AKAR ÚTLEVE- LET EZ A NYOMORULT SENKI?) Salgó két hónappal később jelenti tartótisztjének, hogy Szabadsága alatt az utcán találkozott Temesi Ferenccel. (HÁNYADSZOR, URAM?) Temesi nagy felháborodással tájékoztatta informátorunkat (EN- NEK A JUHÁSZ ALHANGYÁNAK NINCS STÍLUSA, TÁN EZÉRT LEHETETT JOBBAN MEGBÍZNI BENNE), hogy az útlevélosztály (NYILVÁN A III/III JAVASLATÁRA) elutasította jugoszláviai útjával kapcsolatos útlevélkérelmét. Tisza ezúttal is pontosabb, tájékozottabb, mint Salgó, hisz bizalmasabb barát lehetett: T.-t nagyon felbőszítette és elszomorította, hogy visszautasítják. (AZ ÚTLEVÉL JELZÉS VOLT A HATALOM RÉSZÉRŐL, MI A VÉLEMÉNYE RÓLAD, POLTIKAILAG. HA AZT KAPTAD A KÉRELMEDRE, HOGY KIUTAZÁSA KÖZÉRDEKET SÉRT, ÉVEKIG NEM VOLT GONDOD ÚT- LEVÉLRE. VELEM IS MEGCSINÁLTÁK, DE AMIKOR MÁR MEGVOLT A TÚSZ, DANI FIAM, AKKOR MÁR MEHET- TEM NYUGAT-EURÓPÁBA ISTEN HÍRÉVEL, VAYA CON DIOS, AMIGO.) Július 4-én indult el Temesi felesége Hajdú József és felesége társaságában Budapest felé. Temesiék megfellebbezték az elutasítást, de eredmény nélkül. [ ] Újabban Fonyó Pál tanár keresi meg Temesi Ferencet. Egy alkalommal ott találtam állítólag totó tippeket kért Temesitől. Együtt nézik a meccseket, jobb így, mert van kivel megbeszélni. Korábban nem voltak jóban egymással, habár ismerték egymást. Temesit bosszantja, hogy tavaly Csehszlovákiába Fonyót kiengedték, őt nem Lengyelországba. A jelentésnek csupán abból a szempontból van értéke (írta Bóka őrkicsi vagy szarnagy éltárs Dán Álosztályvezető élctársnak, akinek csak az volt a baja, hogy katonás-rendőrös humorral mondva, az anyja picsája nem volt szecskavágó), hogy T. F. és Fonyó Pál különösen veszélyes elemek között a kapcsolat az utóbbi időben elmélyülőben van. A kereszténység nem tudta közömbösíteni az emberben a kegyetlenséget, agressziót, írta Márai Naplójában. A kommunizmus ez a pogány, immanens nevelési kísérlet sem tudta. És még egy idézet ugyanonnan: KERESZTKÉRDÉS (vázlat. befejezés) HANG KÖZÉPRŐL: Eli! Eli! Lamma sabaktani! (Istenem, istenem, miért hagytál el engem? Jézus utolsó szavai a keresztfán) HANG BALRÓL: (zihál, nyög): Ez is eh Ez is a bandá - ban volt? Hát, ha ez a kérdés a bal latortól jött, elvtársak, nem árt ezen elgondolkodni. (HAJDÚÉKRÓL: MENCI NÉNI, ANYÁM BENSŐ BARÁTNŐJE, IGAZI PLETYKAFÉSZEK, ÉLES HUMORÚ, DE KEDVES NŐ ELHELYEZKEDÉSÉNÉL ANNO APÁM SEGÍTETT VOLT. Ő MEG ABBAN, HOGY ELKEZDJEM

8 10 Temesi Ferenc SZEMLE SZEMLE Kántor Zsolt 11 ÖTÉVESEN NEM-AKART SZÓLÓÉNEKESI PÁLYÁMAT. TELJES MAGYAR, ARANYSUJTÁSOS, VITÉZKÖTÉSES ÖL- TÖZETBEN, ÁRVALÁNYHAJAS, NEMZETISZÍN SZA LA- GOS KALPAGBAN, CSIZMÁBAN DALLIKÁZTAM EL A HU- SZÁR GYEREK, HUSZÁR GYEREK, SZERETI A TÁNCOT KEZDETŰ NÉPI DALT. A FÉRJÉT, HAJDÚ JÓSKA BÁCSIT VÉRBŐ, JÓ HUMORÚ, VÖRÖSBORT ÉS NŐKET SZERETŐ EMBERNEK LÁTTAM, MÁR KAMASZKORÚ MEGFIGYE- LŐKÉNT. LEHET, HOGY ÍRTAM MÁR ERRŐL. MIT NEM ÍRTAM ÉN MÁR MEG? A CSAVARÁSOKAT, AZ IGAZI KRIMIT. MERT AZ MÉG HÁTRA VAN.) A Hajdú Jóska bácsi megpróbált megcsókolni, mondta a telefonba tegnap anyácskám. Lehet, hogy ő volt Apuka egyik besúgója! Nem gondolod? A valóság, lám, már egyre kevésbé érdekel, ami nem túl hasznos egy dokumentumokra épülő regényben. Úgy bánok az elvtársakkal, ahogy akarok. Pontosabban: ahogy ők tették az apám ÉLETÉVEL. Amiből egy volt. PoLíSz, május június Temesi Ferenc 1949-ben született Szegeden. Prózát ír. József Attila- és Babérkoszorú-díjas. Kántor Zsolt A BOR METAFIZIKÁJA Hamvas Béla-gramma Gyülekeznek a méhek, darazsak, a tavirózsa bibéibe gabalyodva. A pók épp most hálózza be a zöld legyet. Majd átsétál a cserje gallyaira, s az erdő hirtelen kinyílik előtte, mint egy nyálkás, életteli száj. Kiengedi fotocellái közül az éjszakát. Rázúdítja a sötétet az üvegházra, de túlömlik a verandán is, eléri a parkot, a folyóparti köveket, a dűnéket, a lankákat, rátapad a fekete celofán a sétányra, a háttámla nélküli, piros padokra. Bevonja, mint a lakk, a búsongás, az estét. Az elmúlt napot bárányfelhők fújják ki magukból. Kottafejek, hangvillák és bárányfelhődúcok az égen. Kondenzcsíkokon tűnődik a Hold. Hogyan válnak köddé? Isten elkap egy repülőgépet, mint egy legyet, markában tartja, majd megkönyörül. Nem vágja földhöz. Egyelőre kegyelmet gyakorol, bár keze felemelve van. Majd rácsukja a pasztell csillagkupola fedelét a fuvallatra, hogy langyos eső gyanánt bársonyszőnyeg guruljon le a Mennyből, mint pergamen tekercs, méz, gyanta és mohás kérgek szaga kíséri a rítust. Megfürdik a dióhéjban egy szentjánosbogár, világít a háta, akár egy pici zseblámpa a vonakodás dzsungelében. A kisfiú is megjelenik, parittyával. Oda céloz a toronyból. Arra a fölizzó, piciny pöttyre, aki éppen iszik. Kérészéletű kérészek kertészkednek a hínárok között, a felhők baglyokká változnak hirtelen, huhog a magasság, kelepel a mélység, csattognak a kormoránok. Fekete rigók hangja veri fel a néma csipkebokrokat, s mintha lángolna és izegne-mozogna a félhomályban az ige: vagyok, aki vagyok. Galambok röppennek fel.

9 12 Kántor Zsolt SZEMLE SZEMLE Zsille Gábor 13 A víztükörre fölmerészkednek az iszaplakók, az árvaszúnyogok, a suttogó lárvák s énekelni kezd a csend. A kisfiú megfeszíti a csúzli gumiját, csíkos kavics csobban a vízben, az idő kihagy, a bogár elröppen, az eső eláll, a cseppek plüss szövetét átitatja a tehetetlen szurok. A Hold kiszabadul a fogságból. Hangyák vonszolják a hídon az elalélt kiflivéget. Szóra bírják végre a titkot? Ki tudja? A Balaton vizére rácsukódik a laptop. Kéküveg nyár, sehol és többé soha! Irodalmi Jelen, 2013/5. Zsille Gábor POSZÁTA Augusztus fásult alkonya. Találgattam, miféle madár: pacsirta, tengelice, sármány szökdécsel biztos légtornászként egy ágon. Könyv mellett hevertem a réten, s azt hittem, a nyár már semmi újat nem hozhat nekem. Majd visszaültem a kocsiba, indulnom kellett a csicsergő, búcsútól fanyar estben, a füst égaljra karcolt üzenete és a sóhajtozó kiserdő felé, jobbra egy bicikliút s a fonnyadt kukoricás kísért, egy tücsök elzengett egy tercet a dúlt fűben bennem élnek az illatok, a felbukkanása előtti mit sem sejtő percek. A keszthelyi elágazásnál álldogált a buszmegállóban, azt mondta, úgy hívják: poszáta, bőrén a nyár elevensége, tarisznyájából kihallatszott egy feketerigó-szonáta. Kántor Zsolt 1958-ban született Debrecenben. Verset ír. Néhány kilométerrel arrébb kiszállt és eltűnt a tömegben kalitkába zárt foglya lettem, futottam volna utána, de indulnom kellett a csicsergő, búcsútól fanyar szürkületben.

10 14 Zsille Gábor SZEMLE SZEMLE Cselényi Béla 15 Fél éven keresztül semmit sem hallottam róla, a tél szántóföldjén rügyet március arat, és most névnapi ajándékként előkerült, bár nem tudhatom, ezúttal milyen hosszan marad vándor poszáta, megérkezett, nyomában ott suhog az erdő, mátrai hang, mátrai táltos, haja szabadság, bőre alkony életem ablakán beköszön, suhog és dalol, ki-be szálldos. Pannon Tükör, 2013/3. Cselényi Béla A HIMALÁJA-HIPOTÉZIS Ha elmennék a kínai életmentővel felkutatni a magyar hegymászókat, nyilván összetegeződnék vele; kapnék tőle egy sárga védőmellényt, és félrehúzódnék a hegy lábánál, hogy nyélbe üssek egy haïkut. Mit írsz? kérdezné a mentő szeretetből, nem éberségből. Egy haïkut mondanám, de azonnal megfagyna a levegő, s úgy nézne rám, hogy rögtön megérteném, mekkora marha vagyok. Ő kockáztatja életét a magyarokért, miközben én az ellenség művészetét űzöm. Tudna a haïku mákonyáról, azt viszont nem tudná, hogy tizenhét szótagos. Rettegne, hogy elárulom őt, de nem tudná, hogy tizenhét szótagba nem fér bele még sárga mellényének leírása sem. A haïkutól kezdve nem barátkoznánk többet, bár ő továbbra is keresné és továbbra sem találná nálam fiatalabb bátyáimat, nálam fiatalabb nővéreimet. Parnasszus, 2013/2. Zsille Gábor 1972-ben született Budapesten. Verset ír, műfordítással foglalkozik. Cselényi Béla 1955-ben született Kolozsváron. Verset ír.

11 16 Büki Attila SZEMLE SZEMLE Papp Sándor Zsigmond 17 Büki Attila FEKETE KÉP Papp Sándor Zsigmond KAREL GOTT AZ ELBA VIZÉBEN A roncs autóra, mely az út menti teknősbékát formázza, süt a hold. Csempészeid, a raklapokra dobott vendégmunkások holtukban is beszélnek, mintha munkaadóik fóliasátrai alatt görnyedve szólnának az elveszített Afrikáról, bűnük vércseppjeiről, mely testükön piros folt. Beszélnek sosem volt javaikról, de nem hallja őket semmilyen földi hatalom se tegnap, se most. Villognak fölöttük fényképezőgépek, készülnek sajtófotók s újságok betűibe feketedő szavak. De hol vannak lemészárlóik? Ők miért nem beszélnek? Hagyd békén halottaidat! Az idegen föld súlya eddig is nehéz volt testüknek a fóliasátrak alatt. Vár, 2013/2. Kerstin Spechtnek Büki Attila 1948-ban született Szombathelyen. Verset és drámát is ír. Bár a sajtótörténeti szakkönyvek másként tudják, valójában Talpó György géplakatos volt a világ első paparazzója. Életműve, melyet nem győzött mutogatni a szoba-konyhába beeső, alkalmi látogatóknak, az ággyal szemközti falon kapott helyet. Mert így, ha felébredt, tekintete egyből arra az ijedt arcú, félmeztelen férfira eshetett, aki bocsánatkérő, esetlen mozdulattal próbálta eltakarni horpadt ágyékát. Körülötte a nyár harsogó, ám a celluloid olcsósága miatt kissé rozsdás, kedvetlenné exponált színei, háta mögött az Elba fodrozódik pikkelyszürkén. A férfi nemrég kászálódhatott ki a vízből, még megtörölközni sem volt ideje. Ha tovább nagyítanánk a képet, látnánk a libabőrös hajlatokat, a patakokká összeálló vízcseppeket, a meglepetéstől eltorzult vonások mélyét: mindazt, ahová már a művészet sem érhet el. A valóságot látnánk a maga pőre mivoltában, smink nélkül, tomboló közönség nélkül, ahogy azt Isten szabad idejében kifundálta. A férfi a képen, erősítette meg Talpó a kételkedőkben a gyanút, bizony Kelet Sinatrája. Prága legfőbb exportkincse. A szombat esti tévés revük kihagyhatatlan csillaga. Vagyis Karel Gott maga. Minden akkor kezdődött, amikor Talpó délidőben épp kitunkolta a pörköltes lábos maradék szaftját. Igaz, némileg kedvetlenül, mert nem bírta azt a habszivacsot, amit kenyér gyanánt árultak a boltokban. Az ablak párkányára odakészítette a fürdőkádat is megjárt Sokolt, amit egy könyvvel még ki is kellett támasztani, hogy némi sértett sercegés után magabiztosan álljon rá a Kossuth sávjára, ahol ebben az órában a hallgatók kívánságait teljesítették. A rutinosabbak már tudták, hogy mikor fog szavalni elnyújtott, panaszos hangján Latinovits, mikor jön a Lila orchideák, amelynek első taktusaira a trafikos Horváth Marika szeméből mintegy gombnyomásra peregni kezdtek a könnyek, és mikor lesz végre valami használható, külföldi tánczene, amire a magnósok várnak a környéken, hogy legyen mit bömböltetni a szüreti bálon. Talpó György nem várt és nem is kért semmit. Az ő fülében semmi se különböztette meg Elvis Presleyt Korda Györgytől: egyik sem volt több, mint rafinált, a csendet alig elviselhetőbbé tévő zajtömeg. De azon a májusi délutánon valami megbolygatta a rendet. A bekonferált, kel-

12 18 Papp Sándor Zsigmond SZEMLE SZEMLE Karel Gott az Elba vizében 19 lemes férfihang csakhamar betöltötte a szoba-konyha minden zugát. Finom és színes hártyaként telepedett rá az önnön magányukba belesavanyodott bútorokra, furakodott be a parketta réseibe, mintha csak morzsák és letört ceruzahegyek után kutakodna. A dallam, amelyre Talpó azóta sem talált megfelelő szavakat, pillanatok alatt elfeledtette a szájpadlására tapadt pörkölt utóízét, a konyha mindig olajos, mindig tömött szagát, megremegtette a kültelekre borult halszürke délutánt. És még másnap is elviselhetővé tette a fúrófejek sípoló szopránjait, hiszen ki ne tudná, hogy elhagyott, kielégítetlen nők panaszkodnak a vasban, magába szívta a nyolc óra utáni lelkes kocsmabűzt, a torkát kaparó keverteket. Csoda volt, mert csodának kellett történnie. Magának való, vékonybélű ember volt Talpó György, aki hamarabb találta meg a szót a veteményesében termett zöldségekkel, mint bárkivel a telepen. Ott is látták a legtöbben, azon az alig öt négyzetméteren, amit a ládagyár gazos telkéből hasított ki magának művelésre. Az ilyesmit senki sem tette szóvá. Ha fel is írta a körzetis, hamar elkeveredett a papír. Épp akkor, amikor a retek, a hagyma és a paradicsom is beérett, s már el lehetett vinni belőle egy-egy szatyorral. Aki akkoriban nem ügyeskedett valahogy, az bérletet válthatott a koplalásra. A szocialista fogyókúrára, ahogy azt a telepen hívták, mert tényleg nem akadt egy kövér ember se az egész negyedben a Horea úttól a Kisakácos közig, ahol a menetrend szerinti fordult meg köhögve. Ahogy a géplakatos az estébe hajló tavaszi délutánonként ide-oda hajlongott azon a zsebkendőnyi részen, egészen olyan volt, mintha saját magát ültette volna el. Egy túl nagyra nőtt paszulykóró, semmi több. Az ilyen embertől már a tulajdon anyja se várja el, hogy megnyerje a Ki mit tudot. Ómálédi kárnávál, mámterááád, mámterááááád, dúdolta pár hét múlva Talpó az ebédszünet alatt, miközben ujjai, szinte maguktól, a ritmust dobolták a viaszosvásznon. Tehette, mert a trafikos fia némi ügyeskedés és megfontolt fenyegetés hatására elcserélte az egykor nászajándékként kapott, kihúzható kanapét a Horea úti ócskasoron, és a beszerzett, alig lehurbolt Tesla magnóra egymás után feljátszotta a kért nótát. Már az NDK-s magnószalag, az ORWO is úgy sustorgott, mert a szélei minden gondoskodás ellenére folyton kitüremkedtek az orsóból, mintha valami saját dalt játszana a szerkezet. Nem kevésbé panaszosat és sokatmondót, mint Horváthné szerelemtől elázott orchideái. Talán a korábban letörölt énekesek panaszos hangjai törtek elő ebben a surrogásban, ahogy a falak is őriznek valamit a szobában megfordult látogatók gesztusaiból. Úgy érezte, most már, így az ötven felé ért valamit a női lélekből. Legalábbis meg tudja érteni a trafikosné könnyeit, a lemondó mozdulatot, ahogy kézfejével letörli őket. Óvatosan, hogy ne legyen nyomdafestékes az arca, mert a hajnali friss, tapadós újság sosem tud egészen kiszáradni azon a nyirkos helyen, a Trandifirilor sugárút beugrójában. Horváthné ujjbegyei ezért folyton feketék voltak, mintha legalábbis rabosítás után állt volna be a pult mögé. S talán ezek a sötét ujjak, és nem ellenőrizhetetlen érzelmi kitörései tehettek arról, hogy kevesebb újságot és Snagovot adott el, mint a főtériek. Mert így már jobban megkapaszkodhattak azok a híresztelések, miszerint Horváthné nemhiába van egyedül. Egykori férjét a Szamosból húzták ki felpuffadva, gyanús foltokkal a nyaka körül, vagy talán a környékbeli konténerekből szedegették össze a végtagjait, mint ahogy az is hihető volt, hogy Horváthné igazából felforgató elem, idealista lázadó, akivel nem jó mutatkozni, de minimum nem ad vissza rendesen. Talpó György mégis szívesen hallgatta Horváthné asztmás szuszogását a sporthírek fölött. Addig sem otthon ült. Meghallgatta a dohogást is, hogy igazából nem ebben a nedves odúban, hanem a sétatéri kioszkban lenne a helye, hiszen mindig is kiváló tanuló volt, egyszer az anyagismeret-tanára még a nyílt színen is megdicsérte, és csak utána hívta föl magához. Ami nagy különbség. Másokkal ez rendszerint fordítva esett meg: Lungu több alkalmi látogatás után préselt ki magából valamilyen szerény, fogai közt szűrt elismerést, aztán évharmad végére úgyis kihozott mindenkit jelesre, mert utált átlagot számítani. Ott, a sétatéren ismételte meg, ábrándosan kapkodva a levegő után, ott lenne a helyem. Friss levegőn. Fák és virágok közt. Mért, az nem virág? bökött Talpó a nő mögé, ahol a falon sűrűn burjánzott a penész. Hát ha ez magának virág, akkor maga is annyira férfi, mint én! Igen, talán ez volt a mélypont a kapcsolatukban. De Talpó ma már ezt is meg tudja érteni. Persze fájt neki a megjegyzés, hogy úgy mondja, felébresztette addigi szendergéséből. Még arra is rávette, hogy előtúrja a ki tudja hány éve kapott karácsonyi ajándékát, a borotválkozás utáni kenőcsöt vagy mit, ami édeskés szagot kölcsönzött cserzett bőrének. És arra is ügyelt egy ideig, hogy reggel a tisztább ruháját vegye föl, ne azt, amiben elaludt a tévé előtt. De volt ennek az igyekezetnek valami lejárt íze, ahogy a kenőcsnek is, mert csak átmeneti sikereket ért el Horváth Marikánál, ha egyáltalán sikernek lehetett nevezni azt a pár másodpercnyi csöndes elidőzést, ahogy végigmérte a saját magához

13 20 Papp Sándor Zsigmond SZEMLE SZEMLE Karel Gott az Elba vizében 21 képest már-már ünnepi díszben megjelent géplakatost. Végigmérte, és nem szólt semmit. Az igazi ébredés mégsem ez volt, hanem a Lady Karnaval. Könnyebb volt vele átvészelni a délutánokat. Surrogott az orsó, és megszakítás nélkül csaknem ötven percig játszotta az aranytorkú prágai énekes slágerét. Talpó sok mindenre rájött ez idő alatt. Például arra, hogy mennyire figyelmetlen ember is ő valójában. Nem rosszindulatból, hanem csak ilyen a természete. Nem vett észre sem elvont, sem konkrét dolgokat. A gyárban még figyelt, mert az esztergapad nem játék, de azután mintha kihúzták volna a konnektorból. Nem vette észre annak idején Margit vészjeleit sem, de azt se, hogy kihűlt a fürdővize, kifolyt a kotyogó barna leve a sparherdre, vagy elfogyott a gyufa, és azt sem, hogy Margit ilyenkor már szótlanul veszi a kabátját, s amikor visszajön, pia- és ondószaga van, mintha magára húzta volna a Három nefelejcset, pultostul, törzsvendégestül. Ami kihűlt, nem kell erőltetni. Meg különben is, Talpó mindig úgy képzelte, hogy két ember között nem a fecsegés, hanem a csönd oldja meg a dolgokat. A csönd majd kijárja és elrendezi, ahogy ő is járta a hivatalokat, ahogy beállt a sorba, alkudozott ellenőrrel és kalapos gáborcigánnyal, hogy hány lábast kér a lejárt sarkú félcipőkért, melynek felsőrésze már majdnem olasz bőr. Ahogy tízlejest csúsztatott a kabinosnak, hogy a termálvizes bazinból visszatérve jobb törülközőt kapjon, mint amit otthagyott. Kis győzelmekkel haladt előre, de ezeket mind idegen pályán érte el. Az otthoni csönd viszont a nyomába se ért ezeknek a győzelmeknek. Az otthoni csönd olyan volt, mint ő: félszeg és izzadságszagú. Talpó három hónap után már szentül meg volt győződve arról, hogy ez a keserédes, velőig bizsergető dallam voltaképpen az ő lelkéből szakadt ki, és hogy enélkül már réges-rég a folyóba ölte volna magát. Ez az önfeledt, a refrén végére mintegy lezárásként odacsempészett sálálálá láláli kárpótolta az elmaradt utazásokat, a meg nem született gyerekeket, a tizennégy év házasság után megszökött Margitot és az ő enervált teljesítményét az ágyban, amikkel azért mégis illő volt eldicsekedni néhány deci után. Még az is megfordult a fejében, hogy valakivel lefordítja a szöveget. Valaki csak érti ezt a szép és titokzatos nyelvet. De a trafikos fia csak egy bolgár rovarirtót tudott felhajtani a telepen, aki csak ugyanazt a néhány orosz szót ismételgette: gyevocska és bljagy, ráadásul olyan undorral, ami sehogy sem illett a karneválhoz. Nem, nem ingatta a fejét Talpó. Ez valami más. Ez ez hosszan kereste a szót ez valami nemesebb. Volt maga katona? kérdezte váratlanul a bolgár, aki ülve még magasabb volt a géplakatosnál. Felmentettek. És még maga énekel S mintha a másik csak egy rossz íz lenne a nyelvén, beleköpött a vodkás poharába. Az élet persze igazságos, az egykor diplomatákat furikázó bolgár másnap hajnalban, amikor hazafelé tartott a Nefelejcsből, nem vette észre az elmozdított csatornafedelet. A vaksötétben a telepre beszökött rókák marakodásának hitték az ordításait. Reggel húzták ki a kanálisból, de akkor már tiszta lila volt a lába. A megyeszékhelyi poliklinikán vágták le, tőből, mert úgy már több baja nem lesz vele. Innen tudta Talpó, hogy a dal igazából vigyáz rá. És már a fordítás sem volt fontos. Igazából már segítség nélkül is tudta, hogy miről szól. Nagyvilágiság és remény, kellem és megbocsátás csendült fel benne. Csupa olyasmi, amiket a fodrásznál azok a kifakult, szamárfüles nyugati divatlapok árasztanak magukból. Az volt ez a dallam, ami Talpó sohasem lehetett. Önfeledt, mindig viccmondásra kész jampec, aki úgy siklik át az életen, akár egy vitorláshajó a velencei kikötő vízén. Egy kalandor az eltűnt inka birodalom nyomában, de minimum egy olyan férfi, aki legalább annyira ismeri a tangó lépéseit, hogy az özvegy trafikosné az üzemi bál után csakhamar magához édesgesse, és ott, a lakótelepi hálószobában szuszogva, izzadtan hozzásegítse ahhoz, amit egyedül már nagyon unt, és nem is nagyon élvezett. Az az erő volt, ami egyből a bőre alá bújt, és forgatta, pörgette megállíthatatlanul. Nem is nagyon tudott másként viselkedni ezután, csak mint egy rajongó. Egy megszállott. Posztereket és plakátokat vett szinte kétszeres áron a gyárlátogatásra érkezett jugoszláv és magyar turistáktól, amikor mások lyukacsos majókat és ágyterítőket cseréltek mosószerre és delikátra. Akkor már egy olajfoltos, kék füzetbe vezette be, hogy mikor és melyik adón csendült fel a Karnaval, ki mit mondott Karel Gottról a buszmegállóban, ahol épp a fennálló rendszer visszásságai kerültek szóba. Egyszer még holmi feljelentést is megfogalmazott, de a szervek nem tudtak mit kezdeni az éberségével, hiszen Karel Gottot anyázni, a cseh sztálinizmus burkolt termékének nevezni még nem számít felforgató tevékenységnek. Ha Horváthné idejében nem hozza vissza a földre, egy nap talán besúgóként ébred. De azon a hajnalon, amikor bőrükön egymás dermedt

14 22 Papp Sándor Zsigmond SZEMLE SZEMLE Karel Gott az Elba vizében 23 nedveivel feküdtek az épphogy megvetett ágyon, cseppet sem gondolva arra, hogy mit hoz a jövő, mert mit is hozhatna, akkor Horváthné a maga letüdőzött, szétmart hangján mesélni kezdett magáról. Ahogy még eddig senkinek. Arról beszélt, hogy igazából mennyire örül annak, hogy már az ő idejében eljön a világvége. A várva várt összeomlás. Mert akkor nem úgy kell majd meghalnia, ahogy az anyjának, a saját szarában, mert a nővér még az ötvenes ellenére se nézett rá. Gyenge az orra, ezt mondta. És úgy higgye el, Gyuri, hogy ezt ő meg is érti, mert az ő orra is utálja a szart meg a gennyet, de most ebből gyúrnak mindent, örömöt és bánatot. És ehhez kell alkalmazkodni. S nagyon jó lenne, ha abbahagyná már ezt a Karel Gott-féle marhaságot, mert egy férfihez jobban illik, ha átlát a dolgokon, mert az a pojáca sem egy húsvér ember, hanem csupán propaganda. Egy matrjoskababa a maga ragacsos hangjával. Talpó György akkor ütött meg életében először egy nőt. Talán ha Margittal is így indít, messzebbre jutottak volna. Talán nem kezd el négy év után a vágyairól mesélni, nem követel nagyobb lakást, több törődést, mint ahogy azt sem próbálja bemesélni neki, hogy az igazi paszulylevest rántás nélkül is meg lehet főzni. Amikor Horváthné akkurátusan letörölte az arcáról a vért, Talpó már tudta, hogy ezt virággal sem lehet helyrehozni. Ehhez komolyabb kell. Puccosabb. Amit a sétatéri trafikosoknak is el lehet mesélni. A csehszlovák társasutat az üzemi faliújság hirdetményei között találta. Indulás előtt a sarki konszignációból beszerzett egy aranynak látszó gyűrűt, biztos, ami biztos, bár sejtette, Horváthné szívét az effajta külsőségek már nem lágyítják tovább. Tudomásul veszi, majd mehetnek tovább megnézni a Vencel teret. Nem akármilyen nyár volt az. A hőség már reggel nyolckor végigömlött a bádogtetőkön, és a nők hátához tapasztotta a kartonruhát. Kóbor kutyaként lihegtek az utcák az átlátszó teher alatt, a folyó felől erjedt hullámok hűsítették a felizzó, elevenné váló szobrokat. Verejtékben úszva tapadtak egymáshoz a kövek. Olvadt, ragyogott minden. Nem járt a mentő, és a hullaházakba se érkeztek új lakók. Aki meghalt, az is úgy szivárgott el, ahogy a betonra kilöttyentett mosogatóvíz. Mámterááád, mámteráááád, zúgott Talpó György fülébe az Ikarusz kifulladó motorja. A második napon a fasizmus áldozatainak emlékműve után végre népszerű fürdőhely következett. A kempingtől szinte karnyújtásnyira hömpölygött az Elba. Lentebb sűrű erdő, eldugott nyaralók kivillanó piros tetőkkel. Másnap reggel, kezében a Zenittel, Talpó a sűrű fák felé indult el, nem szerette a fürdőzők zsivaját. Horváthnét az árnyékban hagyta, fehér, elomló teste vakítóan verte vissza a fényt. Több kerítést mászott át, több villa mellett ment el, mire újra kikeveredett a folyóhoz. Nagy tábla figyelmeztette: ne menjen tovább. Talpó nem törődött vele, nem is nagyon értette. Már rég az ösztöne vezette. A hatalmas ház mögötti partszakaszon két nő tollaslabdázott unottan, egy férfi épp akkor úszott ki a partra. Ismerősnek tűntek a körvonalai. Talpó önkéntelenül nyomta meg a Zenit exponáló gombját. Amit se a Károly hídon, se az Orloj előtt nem tett meg, még a szatyrából se vette elő. Száraz kattanás. Kiabálás. Rémület. Szinte a strandig üldözték, de ő volt a gyorsabb. Elvegyült a tömegben. Azóta nem állt szóba a trafikosnéval. Az első dolga volt otthon kinagyíttatni a felvételt és bekereteztetve az ágya fölé szögelni. Mások egy életet gürcölnek egyetlen ilyen pillanatért. A többi már magától alakult. Úgy nőttek egymásra a hónapok, majd az évek, mint a gaz. A gyűrű ma is ott hever egy mustárospohárban a kredenc tetején. A bútorok nagy részét eladta, a közköltségre csak a vállát rándítja. Minek az neki, már szemete sincs. Húst is csak a saját csontján lát. És nem fogad látogatókat. Legfeljebb a Béke téri cigánykurvák fordulnak meg néha itt, melegednek, visítoznak, de azok se várják meg a pirkadatot. Nem is bírnák tovább, mindig az az érzésük, hogy valaki más is lakik a lakatossal, más is bámulja őket. Csurdé feneküket, lábuk közét. Egyszer a bolgár is eljött a mankójára támaszkodva. Hoszszan nézte a képet, majd keresztet vetett. Köpni csak a kapualjban mert. Ott is maradt, ezüstösen ragyog a kövezeten, mint egy kilapított érme. Sokan rebesgetik, hogy a változás szele fúj, valami furcsa, izgága kór rágja még a higgadtabbak seggét is. Egyedül Talpó tűnik nyugodtnak, amilyennek egy olyan ember tűnhet, aki már látta a világ egyedüli mozgatóját, és nem ijedt meg tőle. Igazából már semmitől sem fél. Jó időben volt jó helyen. És ez néha pont elég. Pániapani vimzsák ruzsiszááál. Papp Sándor Zsigmond 1972-ben született Radócban. Prózát ír. Apokrif, 2013/2.

15 24 Kiss Dénes SZEMLE SZEMLE Báthori Csaba 25 Kiss Dénes DECEMBERI SÓHAJ Báthori Csaba ELÉGIA Lépünk bele a délutánba ami úgy van összerakva miképpen az ázott hasábfa majd fúródunk az alkonyatba arcunkat is eltakarva úszunk bele sötétlő ködbe amelynek nincsen teste árnya mintha levegő füstölögne dér penészlik a szalmaszálra sűrűsödik az este öble S minden összeáll az agyban halandó és halhatatlan A csillagok szerteszórva mind a maga pályáját rója Foltokban ül a város rajtam Hitel, 2013/5. Hősöm vagy, mert nálam előbb születtél. Hősöm vagy, mert nálam később mehetsz el. Nekem azért vagy már időtlen ember, mert ártatlanabb vagy az isteneknél. Már senki más nem él a kedvemért. Napja végét senki nem köti hozzám. Csak az, a közös idő tartozik rám s hogy mért kapok semmit kicsiért. Légy hősöm árnyak és árnyalatok közt, hogy a célban senkitől ne botoljak. Töltsd velem derűsen azt az időközt, mikor mind súlyosabb a távozóknak hallható, halhatatlan híradása. A csalogány a varjú másvilága. Műhely, 2013/3. Kiss Dénes (1936, Pacsa 2013, Budapest) verset és prózát is írt. József Attilaés Babérkoszorú-díjas volt. Báthori Csaba 1956-ban született Mohácson. Verset, prózát és esszét is ír, műfordítással foglalkozik. József Attila-díjas.

16 KÉPREGÉNY KÉPREGÉNY Dunai Tamás 27 Dunai Tamás A KÉPREGÉNY MINT MÉDIUM Szimpla olvasmánypótlék vagy gyermekek illetve gyermeklelkű felnőttek játékszere? Ma már egyre ritkábban hallani ilyesmit a képregényről, sőt a rá irányuló, tudományos igényű vizsgálódások hatására a benne rejlő művészi és szellemi potenciált is egyre szélesebb körben elismerik. Képregény-reneszánszról mégsem beszélhetünk, különösen nem Magyarországon, ahol az elmúlt években szinte szubkulturális helyzetbe kényszerült ez az eredendően populáris műfaj/médium. Ennek lehetséges okairól is szó esik jelen számunkban, melyet szinte teljes egé szében a képregény témájának szentelünk, de persze számos egyéb dologról is: tanulmányrovatunk elméleti és hazai szemszögből történeti áttekintést ad a képregényről, továbbá e látszólag erősen maszkulin művészeti ág női oldalát is felmutatja; Közügy rovatunk a magyar képregénypiac tendenciáit tárgyalja; Kritika rovatunk pedig az elmúlt másfél-két év hazai képregény-termését veszi górcső alá, reményeink szerint nemcsak a szépirodalom felől érkező érdeklődők, de akár a szakma okulására is. Lapszámunk összeállításához nyújtott segítségéért Dunai Tamásnak tartozunk köszönettel. A képregény egy speciális médium: állóképek narratív sorozata, melyekhez gyakran írott szöveg is párosul. Sajátos formanyelve és befoga dásmódja egyaránt megkülönbözteti a prózától, a képtől és a moz góképtől, amelyekhez leggyakrabban hasonlítják. A képregényt története során számos előítélet övezte (értéktelen, gyermekeknek szól, silány ponyva- vagy szórakoztató irodalom), és gyakori céltáblája volt a marxista alapú tömegkultúra-kritikának, de ezen előítéletek és támadások a médium akadémiai elismerésével párhuzamosan nagyrészt megszűntek legalábbis az olyan jelentősebb képregénykultúrával rendelkező országokban, mint az Egyesült Államok, Franciaország, a Benelux államok, Japán vagy éppen Dél-Korea. Magyarország ugyan még közel sem tart ott a médium rehabilitálásában, mint a példaként említett országok, ám az elmúlt évtizedben sokat változott a helyzet. Néhány éve még őszinte meggyőződéssel vetettem papírra a gondolatot, miszerint a képregény hazánkban a tudományos élet vakfoltjában helyezkedik el. Örvendetesnek találom, hogy ez az állítás ma már nem állja meg a helyét. A médium ugyan továbbra is periferiális helyzetben van, mégis számos tudomány eszközeivel kutatják, és ha intézményes szinten nem is, de tudományos publikációk és konferencia-előadások, valamint elkötelezett kutatók tekintetében formálódni látszik a másutt már intézményesült comic book studies. A képregénynek a hazai médiapiacon elfoglalt helyzetét legjobban a peremmédium kifejezéssel lehet jellemezni. A képregény története során mindig is peremhelyzetben volt: nem önálló kiadványokban, hanem a sajtó lapjain tűnt fel, számos előítélet övezte, valamint több emberöltőnyi időre volt szükség, mire más kifejezési formákhoz hasonló elismertségben részesült. Bár ezek globális tendenciák, hazánkban több évtizedes késéssel következtek be: a képregény csak a nyolcvanas években szabadult a sajtó lapjairól, az államszocialista időkben gyökerező előítéletek máig hatnak, elismertsége pedig viszonylag szűk körű. A képregény itthon jelenleg is többszörös peremhelyzetben létezik: sem a reputációja, sem a népszerűsége/olvasottsága nem vetekszik más médiumokéval. Periferiális helyzetét jól illusztrálja mindezek mellett az is, hogy a médiakörnyezetbe problémásan illeszkedik, más médiumokhoz

17 28 Dunai Tamás KÉPREGÉNY KÉPREGÉNY A képregény mint médium 29 csak részben kapcsolódik. Csaknem oly módon elkülönül, mintha egy akár szubkultúraként is megragadható közeg létrehozta volna a maga csatornáit (saját kiadványok, honlapok, fórumok és rendezvények), melyek csaknem függetlenek a mindenki számára hozzáférhető médiatértől, és csupán laza szálakkal kapcsolódnak hozzá. Itthon jellemzők az alacsony példányszámok és a szerzői kiadások, kevés mű jut el széles közönséghez. 1 Az egyes képregények hirdetései általában csak más képregényekben, valamint az interneten jelennek meg. A hazai lapok és az elektronikus média ma is elvétve és keveset foglalkozik a képregénnyel, illetve arányaiban nem sok, a képregényekhez kapcsolódó másodlagos szöveg születik: ritkák a kritikák, recenziók és ismertetők, és ami napvilágot lát, az is elsősorban blogokhoz kötődik. A fentiek mellett létezik egy másik kapcsolódási pont is a médiatérhez: a médiumok közti tartalmi átvétel. Itthon évtizedekig az irodalmi adaptációs képregény számított a domináns képregényváltozatnak, de a megképregényesítések néhány kivételtől eltekintve (ilyenek például a Korcsmáros Pál-féle Rejtő-adaptációk) nem sok megbecsülést hoztak a képregénynek, hiszen az eredeti művel való összevetésben az adaptáció óhatatlanul is alsóbbrendűnek hatott. A rajzolt változat látszólag nem más, mint az eredeti kivonata, leegyszerűsítése, elgiccse sítése, aminek nincs önértéke. Ez a hazai irányzat (és az ebből táplálkozó negatív kritika) azonban visszaszorulóban van, jelentősége a rendszerváltást követően folyamatosan csökken. A képregényt peremmédium helyzetéből egyedül a hollywoodi filmgyártás és az anime/manga szubkultúra terjedése mozdította el valamelyest. Hazánkkal ellentétben ugyanis a képregény más kulturális változatai (az amerikai comics, a francia-belga bande dessinée vagy a japán manga) esetében gyakoribb a fordított adaptációs irány, vagyis az, hogy képregényekből készülnek filmek, sorozatok, regények, videojátékok stb. A képregényadaptációk az elmúlt évtizedekben nagy mennyiségben tűntek fel a mozikban és a televízióban (legyenek azok hollywoodi szuperhősfilmek, európai képregényfeldolgozások vagy japán mangaadaptációk). Két dolgot azonban fontos megjegyeznünk: egyrészt ezek nem hazai trendek, hanem globális tendenciák, amelyekből viszont a hazai képregénypiac is profitál, másrészt a képregényes tartalmak mozgóképes (legyen az animált vagy élőszereplős) népszerűsége nem váltható át egy az egyben olvasókra: a képregényes tartalmak, karakterek ismertsége nem jelenti azt, 1 Ezért is olvasnak sokan internetről letöltött, szkennelt képregényeket (mind eredeti nyelven, mind magyar fordításban). hogy nagyságrendileg bővülne itthon a képregények közönsége. A filmek és sorozatok alapjául szolgáló művek olvasottságára (amennyiben létezik magyar kiadásuk) mindezek az alkotások csupán részben hatnak. A képregények kevesekhez jutnak el, a kis példányszámú, kevés kiadványos piac nem biztosítja a más piacokra jellemző, a filmhez vagy az irodalomhoz hasonlatos műfaji és tartalmi gazdagságot. A képregény ugyan egy bármilyen tartalom megjelenítésére használható kifejezési forma, ám ebből a sokszínűségből a hazai kiadványi struktúra keveset tükröz (vagy ha tükrözi is, a potenciális olvasók ezt nem feltétlenül érzékelik). A képregényt övező előítéletek tartóssága tehát részben annak köszönhető, hogy a peremmédium-helyzet nem teszi lehetővé, hogy a médiumra másutt jellemző műfaji gazdagságot akárki megtapasztalhassa. Így maradnak a prekoncepciók és a korábbi beidegződések: egyes művek és zsánerek (például a szuperhősképregények) alapján megítélni egy egész médiumot. Magyarországon tehát a képregény hosszú ideje peremmédiumként létezik. Az államszocialista időkben az olvasottsága ugyan relatíve magasnak számított, megítélése azonban korántsem tükrözte ezt a népszerűséget. A képregényt övező, többnyire az előző rendszer tömegkultúra-kritikájában gyökerező előítéletek fokozatos visszaszorulása révén megítélése mára valamelyest javult, ám a médiapiac rendszerváltást követő dinamikus és folyamatos átalakulása miatt olvasottsága jelentősen csökkent. A képregény javuló helyzete részben azzal függ össze, hogy több tudomány is felfedezte magának: az irodalomtudomány, a művészettörténet és a filmtudomány is érdeklődést mutat iránta. Ezek voltak a médium első gyarmatosítói (külföldön és itthon egyaránt), még azelőtt, hogy a médiatudomány, a visual studies és a lassan kibontakozó comic book studies elkezdte volna saját jogán vizsgálni a képregényt. Az irodalmi, a művészettörténeti és a filmes érdeklődés elsősorban a saját vizsgálati tárgyukhoz való hasonlóságokra és párhuzamokra irányul. A képregény ezek alapján nem egy önálló művészeti ág vagy kifejezési forma, hanem más médiumok alváltozata, variánsa. Az, hogy a képregényt az egyes területek minek tekintik, részben attól függ, hogy mely diszciplína képviselői vonták vizsgálat alá. Az irodalomtudomány számára a képregény elsősorban narratív műfaj. A vizsgálatok során az elbeszélésre, a szövegszerűségre kerül a hangsúly, és gyakoriak a hermeneutikai típusú megközelítések. A művészettörténet számára a képregény inkább képtípus, képzőművészeti alkotás, tehát a kép, a stílus, a technika és a képjellemzők kerülnek a középpontba. A film-

18 30 Dunai Tamás KÉPREGÉNY KÉPREGÉNY A képregény mint médium 31 tudomány nem domborítja ki a képregénynek sem a szöveg-, sem a képszerűségét, és felismeri a comics filmhez hasonlatos összetettségét, ám érdekes módon ugyanúgy nem önmagában vizsgálja a médiumot, hanem főként a filmelemzések eszköztárát alkalmazza rá, a filmhez való hasonlóságát emeli ki, elkendőzve ezzel a médianarratológiában fontos tételt: az egyik médium nem a másik, az egyes médiumok működési mechanizmusai jelentős mértékben eltérnek. A médiatudomány ezzel szemben a médiumok megkülönböztető egyediségére (mediativitására) koncentrál, így a képregény sajátosságait vizsgálja. A képregény korai kolonizálói a köztességre helyezték a hangsúlyt. E nézetek szerint a képregény egy köztes helyzetben lévő, összetett, más médiumok tulajdonságait ötvöző intermediális forma, nem pedig saját formanyelvvel rendelkező, önálló médium. A médiatudomány paradigmaváltást hozott ezen a téren, és a képregény egyedi jellemzőire összpontosít. Itthon is egyre többen képviselik azt a médiatudományban és a comic book studiesban elterjedt nézetet, miszerint a képregény egy önálló médium, amelynek komplex kép és szöveg integrációját egyedi módon megvalósító elbeszélőrendszere nem eseti és köztes. Az intermedialitás-felfogás helyett megjelent a multimedialitás-megkö zelítés. Míg az intermedialitás kifejezés alapvetően médiumközi kapcsolatokat takar és esetlegességet konnotál, a képregényt már nem jellemzi az esetlegesség: több mint egy évszázados története során kialakult a maga többcsatornás (képi és szöveges), tehát multimediális formanyelve. A képregény az a médium, amely állókép és írott szöveg integrációját a legnagyobb mértékben megvalósítja. Egyik sem a másik illusztrációja vagy magyarázója, hanem a két elbeszélőrendszer együtt közöl valamit. De mégis mennyiben tekinthető a képregény multimediálisnak? A multimedialitás terhelt fogalom, ugyanis kétféle felfogása létezik. Az egyik megközelítés szerint a multimediális médium több információs csatorna (például kép és szöveg) segítségével kommunikál. Mások szerint ennél többről van szó: nem elég a több információs csatorna, az ilyen médiumnak több érzékszervünkre kell hatnia (például látás és hallás). Én az előbbi, tágabb értelmezést vallom, és úgy vélem, a képregény multimedialitása annak ellenére szembeszökő, hogy csupán egyetlen érzékszervünkre hat. A képregény nem két médium ötvözete, hanem egy több elbeszélőrendszert sajátos módon használó, egyedi jellegzetességekkel bíró médium. Szőnyi György Endre nyomán a képregény egyfajta Gesamtkunst, amelynek esetében a szöveg és a kép szervesen, gyakran elválaszthatatlanul összetartozik. Egyes művekben ugyan előfordulhat bizonyos mértékű alá- vagy fölérendelő viszony a kettő között, hiszen a kép önmagában is boldogul, de leginkább a mellérendelés (a koegzisztencia) jellemzi. 2 Az, hogy a képregény szöveg nélkül is boldogul, annak köszönhető, hogy két képi elbeszélőrendszert használ párhuzamosan: az egyik a tartalom kifejezésére, a másik a képregény narratívájának felépítésére szolgál. A képkockákon vagy paneleken ábrázolt cselekvések és történések az elbeszélés tartalmi elemei, ezeken játszódik a cselekmény. Az oldalak felépítésekor a képek egymás mellé rendezésével létrehozott elbeszélőrendszer (azaz a belátható felület struktúrája) viszont a képregény narratívájának egyik legfontosabb alakítója. A panelelrendezés révén tudjuk nyomon követni az egyes képeken megjelenített cselekményt. Ez a két elbeszélőrendszer elegendő egy képregény megalkotásához. Pusztán a képekre és azok egymásutániságára támaszkodva létrehozhatók szöveg nélküli képregények. Mivel azonban a képregény mögött általában ott áll egy forgatókönyv (amely nemegyszer puszta szöveg), W. J. T. Mitchell nyomán ebben az esetben is kevert (vagy összetett) médiumnak kell tekintenünk. A képi fordulatot meghirdető Mitchell ugyanis eleve úgy vélte, hogy minden médium kevert médium, minden reprezentáció heterogén; nincsenek tisztán vizuális vagy verbális művészetek. 3 A képregény ennek a kevertségnek az egyik legtisztább változata, hiszen eredendően egyik elbeszélőrendszere sem kiegészítő jellegű. Mitchell elmélete jól mutatja be, hogy a szövegek iránt elfogult nyugati gondolkodás miért fogadhatta el olyan lassan a képregény médiumot vagy művészetet (még a filmhez képest is), miért volt kitéve a képregény számos támadásnak története során. A képiség és a verbalitás éles szembeállítása miatt az olyan egyértelműen kevert médiumokat, mint a képregény, mindkét oldal felől közelítve tökéletlennek látták, megvetéssel vagy erős kritikával kezelték. Mitchell szerint azonban ez a tudatos szembeállítás napjainkban már meghaladott: nem más, mint a nyugati filozófia ideológia vezérelte gyakorlata, amely mára teljesen anakronisztikussá vált a kultúra új, vizuális fordulata révén. 4 A képregény egy olyan multimediális kifejezési forma, amelyben egyszerre fontos a cselekmény (ami az elbeszélések sajátja), valamint 2 Szőnyi György Endre, Pictura & Scriptura. Hagyományalapú kulturális reprezentációk huszadik századi elméletei, JATEPress, Szeged, 2004, Idézi Szőnyi, I. m., Vö. Szőnyi, I. m., 184.

19 32 Dunai Tamás KÉPREGÉNY KÉPREGÉNY A képregény mint médium 33 a festményekre és más képzőművészeti alkotásokra jellemző vizuális szerkezet, kompozíció. Az egyes paneleknek és azok elrendezésének párhuzamos elvárásoknak kell megfelelniük: mind a képkockáknak, mind az oldalak felépítésének egyrészt esztétikus kompozíciónak kell lenniük, másrészt az elbeszélés továbbvitelének terhe is mindkettőre ránehezedik. A képregény tehát állóképekből (melyek függetlenek a technikától, tehát lehetnek rajzok, festmények, digitális technikával készült képek, fotók), oldaltáblákból (amelyeken fontos a panelelrendezés és a képek narratív egymásutánisága), valamint írott szövegből áll, ami lehet narráció, párbeszéd, gondolatok megjelenítése, hangfestés (például zajok, környezeti hangok ábrázolása). Arra, hogy a képregény saját formanyelvvel rendelkezik, kiváló példa a hangfestészet: az alkotók gyakran használnak rajzolt szövegeket (logók, hangok, hangsúlyos párbeszédek esetében), tehát egy olyan átmeneti kifejezési formát, ami sem a prózára, sem a képre nem jellemző eredendően. Ezzel egyrészt érzelmekkel tölthetik meg a szövegeket, másrészt a különféle hangeffektusokat is ábrázolhatják. A hangfestésen túl a képregénynek saját szimbólumrendszere alakult ki a láthatatlan dolgok vizuális kifejezésére. A képregény Scott McCloud szerint a láthatatlan művészete, 5 hiszen a médium számos, a valóságban láthatatlan dolgot képes megjeleníteni fokozatosan kifejlődött szimbólumrendszere és különféle vizuális megoldások segítségével. Képi kifejezőeszközök révén ábrázolhatókká váltak egyebek mellett a szagok (például a bűz), az érzések (szerelem, félelem), a különféle állapotok (részegség, kábultság), a hangulatok (például zaklatott vagy vidám háttér segítségével), az idő (a térbeli elrendezés vagy a kihagyások által) vagy a már említett különféle hangok és zajok (még ha az utóbbiak részben szövegesek is). A képregényre az összetett kettős (képi és szöveges) elbeszélőrendszer miatt nem jellemző a folyamatosság, az elbeszélés tagolt, szaggatott. A képregény szekvenciális művészet: tömörít, kiragadott pillanatokat ábrázol, a panelek közti szünetekkel (amit csatornának szokás nevezni) állóképek sorozatára darabolja a cselekményt. Rendszeresen él a kihagyás alakzatával (ami az idő múlása mellett a mozgás érzékeltetésére is használható). Gyakoriak a sűrű nézőpontváltások, a kisebbnagyobb időbeli és térbeli ugrások. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy 5 Erről bővebben lásd Scott McCloud, A képregény felfedezése, ford. Bánföldi Tibor Kepes János, Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2007, Uő., A képregény mestersége, ford. Kepes János, Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2008, 144. a kép és a szöveg befogadása eltér, ugyanis a kettő más-más olvasási módot kíván (az írott szöveget lineárisan, míg az állóképet pásztázva, nemlineárisan fogadjuk be), nyilvánvaló válik, hogy mennyire töredékes a képregényes elbeszélés. A nyelvi kifejezés és a képi megjelenítés különbözősége diszkontinuus szöveget eredményez. A képregény olvasása közben folyamatos a szöveg és a kép közötti ide-oda váltás, a kettő közötti ugrálás. A képregényes elbeszélés töredékes, sűrített és multimediális, ezért fokozottan számít a befogadó aktivitására, hogy az a különböző módon viselkedő elemeket és az egymást követő szegmenseket összekösse: a történet nem a szemünk előtt, hanem egy értelmezési folyamat révén az elménkben elevenedik meg az állókép és a szöveg összekapcsolásával, illetve az elbeszélésbeli lyukak kitöltésével. 6 Érdemes kitérni a kép/szöveg problematikával részben összefüggő nem-linearitásra is. A nem-linearitás korunk számos médiaszövegének sajátossága, ami több szinten is megjelenhet: az elbeszélés vagy szüzsé, valamint a médium technikai sajátosságainak szintjén. Az elbeszélés úgy is lehet nemlineáris, hogy egy tökéletesen lineáris szöveg reprezentálja. 7 Ilyen mondjuk egy számos fl a sh b a c k et (visszatekintést) alkalmazó film. A képregény esetében is találkozhatunk az elbeszélés nemlinearitásával, ám a médium nem-linearitása ezen túlmutat: nem más, mint a képregény multimedialitásából fakadó strukturális vagy technikai jellegzetesség, mert míg az írott szöveget lineárisan olvassuk, addig a kép befogadása nem lineáris, így a mindkettőt használó képregény olvasása sem lehet az. A képregény egyik legfontosabb jellemzője tehát az, hogy nagyfokú olvasási szabadságot kínál, mivel nem fogadható be lineárisan. Mit jelent ez? Mint korábban említettem, a képregény panelekből (képkockákból) épül fel. A képregénypanelek nagyobb térbeli egységek alkotóelemei (képsor, oldal vagy oldalpár stb.). Az olvasás során állandóan szembesülünk azzal a helyzettel, hogy kénytelenek vagyunk végigpillantani ezen a nagyobb egységen, például azért, hogy megállapítsuk a helyes olvasási irányt már amennyiben az adott képregény esetében beszélhetünk ilyenről. Ilyenkor akaratlanul is megtudunk néhány részletet a történetből. Egy adott panel olvasásakor periférikusan észleljük a többi képkockát, így a jelen összefolyik a múlttal és a jövővel. 8 6 McCloud ezt a jelenséget keretezésnek (closure) nevezi (A képregény felfedezése, 68 75). 7 Mindezekről bővebben lásd Espen J. Aarseth, Nem-linearitás és irodalomelmélet, ford. Müllner András, Helikon 2004/3., Erről bővebben lásd McCloud, A képregény felfedezése, 112.

20 34 Dunai Tamás KÉPREGÉNY KÉPREGÉNY Szabó Zoltán Ádám 35 Az olvasás élménye a nemlineáris olvasásé, hiszen még a lineáris cselekményt sem lineárisan ismeri meg az olvasó. A statikus elemek térbeli elhelyezkedése emellett az olvasót állandó választások elé állítja. Így az övé a döntés, hogy a panel mely elemét tekinti meg előbb: a képet vagy a hozzá tartozó szöveget, illetve a kép mely részletét, hiszen ahogy említettem, a(z álló)kép befogadását (szemben a szövegével) eleve nem kötik a linearitás béklyói. 9 A választási lehetőségek a képregény olvasásakor oldalról oldalra, panelről panelre ismétlődnek, ami miatt az olvasónak folyamatosan olyan döntéseket kell hoznia (még ha nem is tudatosan), amilyenekkel a lineáris szövegek esetében nem szembesül. Ez a fajta strukturális vagy technológiai nem-linearitás természetesen kedvez az elbeszélés nem-linearitásának, a mellérendeléseknek és a párhuzamos történetvezetésnek is. A párhuzamosság ugyanis könynyebben kontrollálható az ide-oda tekintésekkel és lapozásokkal (ami ismét csak nemlineárissá teszi az olvasást), mint például a mozgókép esetében, ám ennek példái már nem annyira a képregény mediativitását illusztrálják, inkább az egyes művek jellemzői. Mindenesetre ezek is jól mutatják a képregény által felkínált olvasási szabadságot, amely főként a képregény mediális összetettségéből fakad. Mindezek tükrében azt állítom, hogy a képregény nem műfaj vagy képtípus, és nem is más médiumok alváltozata, hanem egy saját formanyelvvel rendelkező, képet és szöveget speciális módon ötvöző önálló médium, amelynek számos kulturális változata létezik. A képregényt multimediális jellemzői, sajátos kép-szöveg használata és az ebből fakadó egyedi olvasási módja különíti el a többi (rokon)médiumtól. 9 Nyíri Kristóf, A multimedialitás ismeretfilozófiája, kkk/mm/mm.htm. Szabó Zoltán Ádám A MAGYAR KÉPREGÉNY ÉS AZ ÖNKIFEJEZÉS A képregényekkel szembeni ellenérzések közismertek. A hazai szakirodalomban talán Maksa Gyula mutatott rá a legegyértelműbben arra, hogy az ezeket tápláló közvélekedések koronként és kultúránként változnak. A három nagy képregényes pólust Amerika, Franciaország Belgium és Japán kívülről és belülről ért támadások különböztek a képregény története során. Szerencsés esetben a képregénynek sikerül az adott kultúrkörön belül tisztáznia magát, vagy jogos kritika esetén megújulnia. Magyarország képregénytörténete során is hasonlóan széles skálán mozogtak a kritikák. Ezek egy részét az új médiummal szembeni idegenkedés, félelem szülte, másik részét pedig az akkori hivatalos kultúrpolitika erőltette. Egészen elenyésző hányada pedig valóban megalapozott kritika volt. 1 Ilyenre a legkorábbi példa Garami Lászlónak az Élet és Irodalom július 22-i számában megjelent írása: Az igazi, az eredeti, a művészi képregényt dicsérve azonban meg kell mondanom, hogy ellensége vagyok minden olyan képregénynek, amely nem önálló művészi alkotás, hanem a világirodalom legszebb alkotásait szimplifikálva, még őszintébben szólva: kilúgozva, meghamisítva, értéktelen szurrogátummá silányítva adja a nagyközönség kezébe. A kritika teljes mértékben jogos, sőt megfogalmazását követően még inkább ez a fajta képregény jellemezte a hazai alkotásokat. E sorok írójának határozott véleménye, hogy a képregény Magyarországon azért nem tudta végigjárni azt az emancipációs folyamatot, amit a vele egyidős és rokon mozgóképnek vagy még közelebbi testvérének, az animációs filmnek sikerült, mert itthon alkotóit sokáig nem motiválta a közlés vágya, így értelemszerűen jelentős művészeti teljesítmény sem születhetett. E megkésett folyamatnak vagyunk mintegy nyolc éve tanúi, melynek végkifejlete továbbra is kérdéses. Mert születhet bármennyi elvi megfontolású tanulmány a témában, egyedül a jó képregény tudja igazolni a médium létjogosultságát, megmutatni az abban rejlő lehetőségeket. Vagyis nemcsak a kétségtelenül ellenséges 1 A hazai sajtóban megjelent, a képregényt ért bírálatokról nyújt áttekintést: Kiss Ferenc Szabó Zoltán Ádám, Melyik a többi nyolc? vagy bölcs gondolatok a képregényről, Beszélő 2005/12.,

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába 2. fejezet Huszonnégy órányi utazás után finoman szólva jólesett feküdnie. A háta hónapok, de talán régebb óta fájt maga sem igazán tudta, mióta. A Kongói Demokratikus Köztársaság Bukavu nevű településén

Részletesebben

A HECSEDLI MEG A POSTÁS

A HECSEDLI MEG A POSTÁS SZEMLE 13 T. Ágoston László A HECSEDLI MEG A POSTÁS Hecsedli. Várjuk a postást mondta Bányai, az író, és letette a kagylót. Régi, jól bevált, mondhatni egyezményes szövegük volt ez Zsengellérrel, a költővel

Részletesebben

Pár szóban a novella létrejöttéről:

Pár szóban a novella létrejöttéről: Pár szóban a novella létrejöttéről: A Heléné Cixous-pályázatot a Feldmár Intézet Nők Iskolája alapította. A pályázat feltételeit Feldmár András fogalmazta meg...a nyertes pályázatoktól őszinte, magas színvonalú,

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja

Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Írnod kell kislányom, erre születtél! Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Tudom Édes, írnom kellene, de bajban vagyok. Talán azt a témát kéne papírra vetnem, amit

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23.

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. Van olyan ember Tartalomjegyzék 67-es út (Republic)... 18 A széllel szemben járok (Fonográf)... 13 Az ünnep (Zorán)... 17 Élsz valahol (Fonográf)... 11 Elvonult a

Részletesebben

Duna utca. családvers

Duna utca. családvers Terék Anna Duna utca családvers és lehet, én mégiscsak a Duna utcában voltam egész életemben a legboldogabb. öten laktunk két szobában, s apám sosem tudta nyugodtan megcsókolni anyámat, mi néztük őket

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

Könnyek útja. Versválogatás

Könnyek útja. Versválogatás Könnyek útja Versválogatás Szerző: Nemes Kiss Kata Minden jog fenntartva Borítóterv és kivitelezés: Boris Vanessza Szerkesztette: Lélek Sándorné 2014. Előszó a Könnyek útjához: A szépség: álom. Az álom

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk?

Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk? Dénes Viktor: De akkor miért harcolunk? 2013. február 6., 11:00 Sorozatunkban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen ebben az évadban végzősöket, Novák Eszter és Selmeczi György zenés szakirányú osztályának

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

Folyóirat Jelleg Megjegyzés 2000 168 Óra 3.Évezred A Földgömb Ágfalvi Krónika Alföld Autó Motor Babapatika Balkon Bárka Bravo Budapester Zeitung

Folyóirat Jelleg Megjegyzés 2000 168 Óra 3.Évezred A Földgömb Ágfalvi Krónika Alföld Autó Motor Babapatika Balkon Bárka Bravo Budapester Zeitung 1 2000 Kulturális Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2 168 Óra Közéleti-politikai 3 3.Évezred Ismeretterjesztő 4 A Földgömb Ismeretterjesztő Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 5 Ágfalvi Krónika Helyi

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban.

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban. A SZERELEMRŐL Tavaly, június elején abban a kisvárosban voltam, ahol születtem. A városban most is az a sajátságos csend, mintha halottak közt járnék. Két hét alatt beteltem vele, kivágytam belőle, akárhová,

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Jeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom

Jeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom Jeremej Ajpin Kihunyó tűzhely mellett A Földet hallgatom Este, amidőn a Nap ott függött a fenyőfák csúcsán, Anyám lehalkított hangon szólt rám: Ne zajongj. Miért nem szabad zajongani? Mindjárt elül a Nap.

Részletesebben

A melléknevek képzése

A melléknevek képzése A melléknevek képzése 1 ) Helyezkedjen el kényelmesen, először mesélni fogunk... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a magyar nyelv, benne sok szóval, kifejezéssel és szabállyal, amelyeket persze

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"

E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos "E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

A kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható:

A kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: A kötőszók Előhang (prelúdium): DE Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: Vera csak 2 éves, de már 100-ig tud számolni. Ez az étterem kitűnő,

Részletesebben

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között Harmadik lecke - Hol a koffer? - A szekrény mellett. - Melyik szekrény mellett? - A nagy barna mellett. - Hol? - Ott, a tükör előtt. - Aha, tényleg. És az a nagy táska? - Kint, az ablak alatt. - Cipő.

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj 14 tiszatáj TANDORI DEZSÕ Hitman Hitman nincs a szótárban, a szótárban nincs. De hát ember nem ad lónak olyan nevet, hogy Úgy Jól Ötvenen Túl. Nem ad, öreg, lónak ember olyan nevet, hogy... mondom. Mondja

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

Cukimami én idős motiváció:

Cukimami én idős motiváció: Cukimami s én idő ió: c motivá Énidó Kezdjük ott, hogy miért is fontos, az Énidő; Magad miatt, mert kell, hogy érezd; az anyasággal nem veszítetted el a nőiességedet, azt, hogy egy önálló és utánozhatatlanul

Részletesebben

JuGáWi 7.A. Férfi Kézilabda Világbajnokság. Női Kézilabda Európa Bajnokság. Adventi műsor. Mit is ünnepelünk karácsonykor? Mikulás-buli az osztályban

JuGáWi 7.A. Férfi Kézilabda Világbajnokság. Női Kézilabda Európa Bajnokság. Adventi műsor. Mit is ünnepelünk karácsonykor? Mikulás-buli az osztályban JuGáWi 7.A 2010. december-2011. január Női Kézilabda Európa Bajnokság Amiről szó van az újságban: Rövidpályás Úszó Világbajnokság Férfi Kézilabda Világbajnokság Adventi műsor Mikulás-buli az osztályban

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

A vágy titokzatos tárgya

A vágy titokzatos tárgya Fehér Dorottya A vágy titokzatos tárgya Tallér Edina: A húsevõ. Kalligram, Pozsony, 2010 Tallér Edina könyve már a fedőlapját tekintve is figyelmet ébreszt: borítóján vérvörös harisnyába bújtatott, a talajon

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

A család szerepei 11. ÉVFOLYAM. Felkészítés a felnőtt szerepekre. A modul szerzõje: Simon Gabriella SZKB_211_02

A család szerepei 11. ÉVFOLYAM. Felkészítés a felnőtt szerepekre. A modul szerzõje: Simon Gabriella SZKB_211_02 SZKB_211_02 Felkészítés a felnőtt szerepekre A család szerepei A modul szerzõje: Simon Gabriella SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 11. ÉVFOLYAM 20 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

Részletesebben

TARTALOM. Ügyintézés A hivatalban. Használt autó eladó. Birtesttás.

TARTALOM. Ügyintézés A hivatalban. Használt autó eladó. Birtesttás. TARTALOM 1. lecke Az emberi külső Neked ki tetszik?. Tanúvallomás. Körözés. Nem is tudom..... A magyarok és nyelvrokonaik Fél füllel hallottam Tükröm, tükröm... 2. lecke Öltözködés Divatbemutatón. Mit

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Segitő jogász Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Dr. Mészáros József nyugalmazott ezredes hetven esztendősen is aktívan dolgozik. 1958 óta vesz részt a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok

Részletesebben

Amikor a férj jobban tudja...

Amikor a férj jobban tudja... Antennás, kinyithatós, lecsúsztathatós, analóg, pixeles, kicsi, de inkább nagy. Az első telefonjaink annyira a szürkeállományunkba égtek, hogy könnyű volt feleleveníteni a velük töltött időt és emlékeket.

Részletesebben

1 168 Óra Közéleti-politikai 2 2000 Kulturális Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 3 5 perc angol Nyelvtanulás 4 Aetas Kulturális Nemzeti

1 168 Óra Közéleti-politikai 2 2000 Kulturális Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 3 5 perc angol Nyelvtanulás 4 Aetas Kulturális Nemzeti 1 168 Óra Közéleti-politikai 2 2000 Kulturális Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 3 5 perc angol Nyelvtanulás 4 Aetas Kulturális Nemzeti Kulturális Alap 5 Ágfalvi Krónika Helyi lap 6 Alföld Kulturális

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

Szerző Szauer Ágoston. Illusztráció Papp Eszter

Szerző Szauer Ágoston. Illusztráció Papp Eszter Szerző Szauer Ágoston Illusztráció Papp Eszter Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu Internet:

Részletesebben

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit.

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. (József Attila) A rendszerváltozás veszteseinek

Részletesebben

A HAPPY-hét időpontja: 2014. március 24-28.

A HAPPY-hét időpontja: 2014. március 24-28. 2014. 03.26-án a Zipernowsky Károly Általános Iskola Tematikus Napjainak keretében a felső tagozatos diákok Irodalmi Teadélutánon vettek részt az iskola könyvtárában. A foglalkozás témája az aktuális Happy

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

kvízió Ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni... boldognak nevezhetjük magunkat.

kvízió Ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni... boldognak nevezhetjük magunkat. Ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni... boldognak nevezhetjük magunkat. Az emberről Szellemi kalandtúra kvízió Álmodni jó Miénk itt a tér... fotó: Oravecz

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Kisslaki László Kipper Róza temetése

Kisslaki László Kipper Róza temetése Kisslaki László Kipper Róza temetése Mikor megkondult a lélekharang, a galambok riadtan szétrebbentek a toronyból, ahol eddig teli hassal hűsöltek a vastag falak között. Mostanság nehezen kaptak szárnyra

Részletesebben

Üzenet. Krisztusban szeretett Testvéreim!

Üzenet. Krisztusban szeretett Testvéreim! Krisztusban szeretett Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja V. Évfolyam 48. szám, 2012. Dec. 16. Mennyi minden történt azon a helyen, ahol Jézus felszólítja a tanítványokat,

Részletesebben

GAUDIOHÍREK. 2013. január,2. évfolyam 1.szám

GAUDIOHÍREK. 2013. január,2. évfolyam 1.szám GAUDIOHÍREK 2013. január,2. évfolyam 1.szám 1 Tartalomjegyzék Bevezető 3.o. Vízkereszt.. 4.o. Legyen minden nap a magyar kultúra napja!...5.o. Mit szeretnél elérni 2013-ban?...6.o. Tanárinterjú 7-8.o.

Részletesebben

Június 19. csütörtök

Június 19. csütörtök Június 19. csütörtök A tegnapi túra a városban úgy kinyuvasztotta a lábam, mint egy nehéz nap a Caminon. Igaz, több mint két órát mentem, megállás nélkül, és a szandálban, amiről már kiderült, hogy nem

Részletesebben

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker 194 1. Melléklet Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Ez itt a Dobbantó! Was is das? Ez nem gáz! Kriszbá az osztályfőnökünk Vele cool az egyéni fejlődési tervünk Edit nénit se felejtsük el hozzá fordulunk, ha

Részletesebben

Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD

Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD TATAY SÁNDOR Húshagyókedd Regény 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Tatay Sándor jogutódja Barabás már kilencedik napja kerülgette a várost. S e kilenc napot megelőző kilenc hónapig vándorolt.

Részletesebben

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni BRÁTÁN ERZSÉBET HÉTKÖZNAPI CSODÁK NOVELLAGYŰJTEMÉNY ELŐSZÓ Kedves olvasóim! Az alábbi novelláim a valóság és a fantázia összefonódásából születtek. Számtalanszor elmegyünk apróságok felett, pedig az élet

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

MagyarOK A2+ munkalapok 1

MagyarOK A2+ munkalapok 1 1. Ismerkedünk munkalap / Kérdés Válasz 1. Jól hallom, hogy nem vagy magyar? Jól hallom, hogy nem magyar? 2. Hol dolgozol? Hol dolgozik? 3. Hol élsz? Hol él? 4. Mivel foglalkozol / foglalkozik? Milyen

Részletesebben

A betegség a halandóság fölébredt tudata. A lelki betegség az eredendő bűn tudata. Az eredendő bűn, amit nem mi követünk el, mégis mi felelünk érte.

A betegség a halandóság fölébredt tudata. A lelki betegség az eredendő bűn tudata. Az eredendő bűn, amit nem mi követünk el, mégis mi felelünk érte. Vörös István Himnusz a németekhez Tisztelettel figyelem azt a küzdelmet, amit az egészségükért folytatnak. Egésznek kell lenni mindenestől! Tisztelettel figyelem azt a küzdelmet, amit a betegségükért folytatnak.

Részletesebben

Karácsony máshol, máshogyan

Karácsony máshol, máshogyan Karácsony máshol, máshogyan A karácsonyt sokféleképpen lehet ünnepelni, s mivel a téma nem is oly régen még aktuális volt, gondoltam, pár újonnan szerzett információt közölnék iskolánk szorgalmas diákjaival:

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint

Részletesebben

Az aranykezű nagyapám

Az aranykezű nagyapám Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi

Részletesebben

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.

Részletesebben

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest!

Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Színbe hozunk! Találd meg magadban Te is az önkéntest! Szia! A Faipari Tudományos Alapítvány saját profiljába vágó önkéntes programot indított ZuzmóKa néven. Az egy éven át tartó rendezvénysorozat önkéntesek

Részletesebben

"Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval

Soha nem érzem, hogy itt a plafon - Interjú Bánsági Ildikóval "Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval 2014. augusztus 26. kedd, 07:00 "Mindig büszke voltam, ha valami újra hívtak. Soha nem érzem, hogy itt a plafon, hanem inkább azt, hogy szeretnék

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum

Új Szöveges dokumentum Csodagyerekek Gondoljanak a kis Mozartra! Négyévesen felmászott a zongoraszékre, és megkomponálta első hangversenydarabját. Nos, Hodek Dávid és Martincsák Kata hasonlóan ritka tehetségek, csak őket a szüleik

Részletesebben

útja a szabadság felé

útja a szabadság felé Szandra útja a szabadság felé Szandra útja a szabadság felé Szandra egy teljesen hétköznapi erdélyi kisvárosban nőtt fel. A családi házuk két kis szobából és egy nappali-konyhából állt. Két húga volt és

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

KIHALT, CSENDES UTCA

KIHALT, CSENDES UTCA KIHALT, CSENDES UTCA Göb megállt egy hosszú kőkerítés mellett. Nem messze innen, rézsút egy valamivel szélesebb utca nyílt, s vége felé, a házak falára már bevilágítottak az állomás fényei. Utazótáskáját

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL Szerb Köztársaság OKTATÁSI, TUDOMÁNYÜGYI ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI MINŐSÉGELLENŐRZŐ INTÉZET VAJDASÁGI PEDAGÓGIAI INTÉZET FELADATOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS ÉS NEVELÉS

Részletesebben

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Tripolsky Géza BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Nagy Abonyi Ági megkért egy előadásra, viszont arra is megkért, hogy beszéljek Banó Istvánról. Banó Istvánról,

Részletesebben

2014. október - november hónap

2014. október - november hónap 2014. október - november hónap Téma: A Lélek gyümölcse 5. hét Szeretet 2014. szeptember 30., kedd Tapasztald meg Isten szeretetét Ige: Drágának tartalak, és becsesnek (Ézsaiás 43,4) Max Lucado: Értékes

Részletesebben

A SZÁZEGYEDIK ASSZONY

A SZÁZEGYEDIK ASSZONY A SZÁZEGYEDIK ASSZONY (Egy kis tréfa) 1883 Sok tarkabarka dolgot írt meg hajdan a pajkos tollú Boccaccio. Veronai, florenci asszonyok segítették benne. Amennyi rossz fát azok a tuzre tettek, annak a hamujában

Részletesebben

Örökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár!

Örökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Virágom, virágom Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Szép szál legény gyere át, Szívemben a bánat jár. Hozzál egy kis pálinkát, Hogy legyen egy

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin TEREMTÉSEINK TISZTA ÍGÉRETE

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin TEREMTÉSEINK TISZTA ÍGÉRETE Szeretettel köszöntelek kedves Olvasó! 2015. XI / 31. szám November hónap - érzésem szerint - a letisztulást, az átláthatóságot, és az elcsendesedést hozza el számunkra, amire szükségünk is van, hiszen

Részletesebben

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén

Részletesebben

Mándy Iván. A huszonegyedik utca. Regény

Mándy Iván. A huszonegyedik utca. Regény Mándy Iván A huszonegyedik utca Regény 2011 Gábor megállt az öreg, púpos hátú ház előtt, egy véznán fityegő cédulánál. Kiadó szoba Letette ráncos barna bőröndjét, kalapját feljebb tolta homlokán. Általában

Részletesebben

HA CSAK A HUZAT HIBÁDZIK FARKAS FERENC KÁRPITOS

HA CSAK A HUZAT HIBÁDZIK FARKAS FERENC KÁRPITOS pám körbevitt a mûhelyekbe, bemutatott a szomszédos üzletekben. Ma maximum akkor jön be valaki új, ha kell neki egy csavarhúzó vagy fogó. De akkor sem biztos, hogy bemutatkozik H CSK HUZT HIBÁDZIK KS NC

Részletesebben

MEGOLDJÁK! K Í N Á B Ó L

MEGOLDJÁK! K Í N Á B Ó L MEGOLDJÁK! K A R I K A T Ú R Á K K Í N Á B Ó L A karikatúrákat Steinert Ágota válogatta össze a Kínai Népköztársaság elsƒ negyven évének sajtójából Az elƒszót Pulszky Ferenc 1851-ben elƒre megírta Életem

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Több éves gyakorlattal fejlesztették tökélyre kifinomult praktikáik egész arzenálját. Kódszavaik tárháza régi, legendássá vált esetekből épült fel, ám legtöbbször

Részletesebben

Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ

Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ a gyémántgolyó ' vígan szaladgál a fekete lemez serceg ő ereiben a gumifal nélküli fekete biliárdasztalon Vétkek

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

Hallássérültek Felelős kiadó Kiadja a Siketek és Nagyothallók

Hallássérültek Felelős kiadó Kiadja a Siketek és Nagyothallók . Si Rö la da Világ ajno ság N m mu a ozha a si Óvodás O szágos lnö ségi lés... 32 6 Si Világna ja 4 14 Mi ll udni a ha ili áci s á yá l? Ella ici u ya, d iási s g ség 10 15 Baja Vá osi Sz v z év s 20

Részletesebben

Leonardo pályázat "Egy nyelven beszélünk, a divat nyelvén! " Beszámoló a szakmai gyakorlatról Finnország Hämeenlinna 2010.január.30-február.

Leonardo pályázat Egy nyelven beszélünk, a divat nyelvén!  Beszámoló a szakmai gyakorlatról Finnország Hämeenlinna 2010.január.30-február. Leonardo pályázat "Egy nyelven beszélünk, a divat nyelvén! " Beszámoló a szakmai gyakorlatról Finnország Hämeenlinna 2010.január.30-február.28 Készítette: Antal Szabina Emese 14.Ru Küldő intézmény: SzSzKSz

Részletesebben

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt.

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt. Kata Az egyik budapesti aluljáró, metróbejárat előtt találkozunk, azt mondta, itt szokta napjainak nagy részét tölteni. Mocsok van, bűz és minden tele hajléktalanokkal. Alszanak dobozokon, koszos rongyokon,

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK AZ AGRESSZIÓRÓL

PEDAGÓGUSOK AZ AGRESSZIÓRÓL HEGEDÛS JUDIT PEDAGÓGUSOK AZ AGRESSZIÓRÓL Az utóbbi évek eseményei azt sugallják, hogy az iskola belsõ világához egyre inkább hozzátartozik az agresszió. Az agresszív gyermekek (és felnõttek, szülõk) különösen

Részletesebben