Fogyasztásszerkezet főbb változásai Magyarországon. Simonovits Bori Pécs, május 24.

Átírás

1 Fogyasztásszerkezet főbb változásai Magyarországon Simonovits Bori Pécs, május 24.

2 Bevezetés 2011 november: Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia elfogadása (EU EU20 stratégiával összhangban) Célja:10 éves időtávlatban meghatározni a szegénységben élők, köztük a romák társadalmi és munka-erőpiaci integrációjának középtávúkihívásait, szükséges beavatkozási irányokat; Indikátor rendszerhasználata, melyhez a Tárki Háztartás Monitor adatfelvétele is hozzájárul: idősoros adatok: jövedelem, szegénység, fogyasztás

3 Az előadás főbb témakörei A fogyasztás mérése A fogyasztás mértékének legfőbb szocio-demográfiai jellemzői A fogyasztás időbeli alakulása Különböző jövedelmi csoportok fogyasztása

4 Hogyan mérjük? KSH: naplóvezetés módszere Tárki: kérdőíves módszertan rendszeres Háztartás Monitor kutatás idősoros elemzés: 2004/2005, 2006/2007, 2009 és 2012 Adatfelvétel: ősz, jövedelem egy évre visszamenően összesített adatok; 2000 háztartás és majdnem éven felüli háztartástag adatai

5 A fogyasztás mérése: MIT ÉS HOGYAN MÉRJÜNK? milyen tételeket vizsgáljunk? Standardtételsor havi (pl. élelmiszer, lakásfenntartással kapcsolatos rendszeres kiadások), háromhavi (pl. ruházkodás, egészségügyi kiadások) vagy éves szinten (pl. lakáskarbantartás, üdülés, tartós műszaki cikkek) milyen mértékegységben: forintban kifejezett érték

6 Fogyasztás definíciója az adott időszakban az adott termékcsoportravagy szolgáltatástípusra költött forintban kifejezett pénzt jelenti

7 A fogyasztás mérése: ELEMZÉSI EGYSÉG? milyen elemzési szinten vizsgáljunk? elemzési egység:háztartási szintje, de az összehasonlíthatóság miatt egy főre jutó a háztartások eltérőszerkezete és összetétele a fogyasztás méretgazdaságossága miatt differenciáltabban érdemes megközelíteni e kéréskört ún.ekvivalencia-skálákathasználnak, melyek különbözősúlyokat rendelnek az egyes háztartástagokhoz: Magyar fogyasztási viszonyokhoz az OECD1-es skála illeszkedik legjobban: 1. felnőtt háztartástaghoz 1-es, a további felnőttekhez 0,7- es, a gyermekekhez pedig 0,5-es súlyt rendel.

8 Mit érdemes összehasonlítani? A fogyasztás szerkezete (összes kiadáson belüli arányok) hogyan változott 2006 óta? A fogyasztás eltérései jövedelemötödönként

9 Háztartások és a különböző fogyasztási egységekre jutó fogyasztások 2007-ben, 2010-ben és 2012-ben (átlag, forintban) N Háztartás Egy fıre jutó Fogy. egységre jutó (oecd1) Nominál-növekedés: 10-11% DE reálcsökkenés 4-4%!! (árindex: 113,9% ill. 115,9%)

10 Háztartások fogyasztása a háztartásfı iskolai végzettsége szerint, 2012 (OECD1 skálán, forintban) Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző Érettségi Felsőfokú Összesen

11 Háztartások fogyasztása jövedelemkvintisek szerint, 2012 (OECD1 skálán, forintban) kvintilis 2. kvintilis 3. kvintilis 4. kvintilis 5. kvintilis

12 Háztartások fogyasztása a háztartástagok száma szerint, 2012 (OECD1 skálán, forintban) Összesen

13 Különbözőjövedelmi csoportok fogyasztás gyakorisága: kiemelt tételek, 2012, százalékban Élelmiszer Lakásfenntartás összesen Élvezeti cikk Közlekedés Internet-előfizetés Művelődés, oktatás, korrepetálás Szórakozás Üdülés

14 Különbözőjövedelmi csoportok élelmiszerfogyasztásra fordított jövedelem aránya (2012, százalékban)

15 Kiadási tételek Élelmiszer 36,2 35,1 33,8 33 Élvezeti cikk 4,5 4,1 4,1 3,7 Közlekedés 6 5,8 6,5 6,2 Telefonszámla 6 5,8 5,3 4,7 TV, kábeltévé 2,1 2,5 2,4 2,5 Internet elıfizetés 0,5 1 1,6 1,4 Lakásfenntartás 23,4 25,4 30,6 33,5 Ruházkodás 3,3 5,2 2,5 2,5 Egészségügyi kiadások 5,1 5,2 4,1 4,9 Testápolás, tisztálkodási szerek 2 2 1,6 1,7 Mosóporok, tisztítószerek 2 2 1,6 1,8 Mővelıdés, oktatás, korrepetálás 1 0,9 0,6 0,5 Szórakozás 0,6 0,7 0,5 0,5 Sport 0,3 0,2 0,3 0,2 Szépségápolásra 0,9 1 0,8 0,8 Háztartási-, lakásfelszerelési cikk 1 2 0,6 0,4 Üdülés 1,2 1,1 0,9 0,8 Lakáskarbantartás 3,2 3,7 1,8 1,7 Tartós mőszaki cikk 1 2 0,5 0,4 Tartásdíj 0,1 0,2 0,1 0,1 Más háztartás pénzbeni támogatása 0,7 0,4 0,2 0,6 Házadó, ingatlanadó 0,2 0,1 0,1 0,1 Összesen

16 Összegzés 2009 és 2012: polarizálódás: 2007-hez képest mind a kiemelkedőmértékűfogyasztású, mind a legalacsonyabb fogyasztásúháztartások átlagtól valóeltérése valamelyest nőtt; : fogyasztás összehúzódása: 8 százalékos reálcsökkenést jelentett, Az élelmiszerfogyasztás összesfogyasztáson belüli aránya valamelyest csökkent(36 százalékról 33%-ra) és szoros összefüggésben áll a háztartás gazdasági-társadalmi helyzetével: magasabb életszínvonalon élőháztartások kisebb arányban költenek élelmiszerre, mint az alacsonyabb státuszúak Lakásfenntartással kapcsolatos kiadások nőttek: 2005-ben: HT kiadásaik 23% 2012-ben: HT kiadás 33,5%

17 összegzés Jövedelmi szegénység: egy főre esőcsaládi jövedelem 66 ezer forint alatt van (személyek 17%-a) Különösen veszélyeztetettek: általános iskolát végzett háztartásokban élők, egyedülállószülős háztartásokban élők; roma háztartásfős családokban; 2009 és 2012 között statisztikailag is látványos volt a lecsúszás: 2012-ben a legalsójövedelmi tized részesedése az összes jövedelemből 3,1%-ról 2,5%-ra csökkent;

18 Köszönöm a figyelmet! simonovits@tarki.hu