Köztisztasági Egyesülés Hulladékkezelő létesítmények és egyes hulladékkezelési részfolyamatok fajlagos költségeinek revíziója

Átírás

1 Köztisztasági Egyesülés Hulladékkezelő létesítmények és egyes hulladékkezelési részfolyamatok fajlagos költségeinek revíziója Gárdony

2 Tartalomjegyzék 1. Szelektív hulladékgyűjtő létesítmények A gyűjtőszigetek Általános előírások Gyűjtőszigetek telepítésének hazai tapasztalatai Gyűjtőszigetek javasolt telepítési szempontjai Beruházási költségek Üzemeltetési költségek Hulladékudvarok Általános előírások A hulladékgyűjtő udvar elhelyezése, telepítése A hulladékgyűjtő udvar funkciói A hulladékgyűjtő udvarok által begyűjthető hulladékok Hulladékmennyiség A hulladékgyűjtő udvar létesítményei A hulladékudvar minimális (műszaki) felszerelés A hulladékudvar működési rendje Nyilvántartás és adminisztráció Személyi feltétele A hulladékudvarok hálózatának kialakítása Tételes költségkalkuláció egy megvalósuló hulladékgyűjtő udvar kialakításához A Pécsi Hulladékudvar tapasztalatai A Fővárosi hulladékudvarok tapasztalatai Válogatóművek Válogatóművek Magyarországon Válogatóművek javasolt telepítési szempontjai Válogatóművek kapacitás-meghatározása Válogató művek műszaki kialakítása A válogatóművek beruházása Válogatómű üzemeltetési költségigénye Az átrakóállomás 47 2

3 2.1 Általános előírások Az átrakóállomás lényegi elemei Az átrakó elhelyezése, telepítése Az átrakó területigénye, műszaki felszereltsége Személyi feltételek Átrakóállomás beruházása Komposztálás Jogszabályok évi XLIII. Törvény a Hulladékgazdálkodásról Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv előírásai: Komposztálási technológiák, komposztáló telepek méretezése Biohulladékok mennyisége Nyitott rendszerű forgatásos kisprizmás komposztálás Nyersanyag-feldolgozás: 1000 t/év (1670 m 3 ) Nyersanyag-feldolgozás: t/év (8400 m 3 ) Nyersanyag-feldolgozás: t/év ( m 3 ) Nyersanyag-feldolgozás: t/év ( m 3 ) Nyitott rendszerű forgatásos táblaprizmás komposztálás Nyersanyag-feldolgozás: 1000 t/év (1670 m 3 ) Nyersanyag-feldolgozás: t/év (8400 m 3 ) Nyersanyag-feldolgozás: t/év ( m 3 ) Nyersanyag-feldolgozás: t/év ( m 3 ) Szemipermeábilis membránnal takart, zárt, mobil rendszer Nyersanyag-feldolgozás: 1000 t/év (1670 m 3 ) Nyersanyag-feldolgozás: t/év (8400 m 3 ) Nyersanyag-feldolgozás: t/év ( m 3 ) Nyersanyag-feldolgozás: t/év ( m 3 ) Összefoglalás Fajlagos költségek: Területkialakítás költségei Gépek, berendezések költségei Beruházási költségek összesítése Anaerob hulladékkezelés erjesztés Az erjesztés alapfolyamata Lebomló szervezetek 108 3

4 Szervesanyagok lebontása és átalakítása A nyersanyagokkal szemben támasztott követelmények Gázkitermelés Nyersanyagok Technológiák Száraz és nedves fermentálás Mezofil és termofil fermentálás Egy- és kétlépcsős folyamatok Előkészítés, előkezelés A reaktorok felépítése Az erjesztési maradékok víztelenítése Anyagmérleg Energiamérleg Emisszió Költségek Hulladékégető Európai helyzetkép A termikus hulladékhasznosítás elvi lehetőségei A termikus eljárások jellemzői Termikus hulladékhasznosítási technológiák Főbb európai irányzatok a termikus hulladékkezelés területén A magyarországi hulladékégetés lehetőségei Hulladékégetők létesítése, beruházási költségek Üzemeltetési költségek A hulladéklerakók A depónia tér beruházási költségei Az infrastrukturális beruházások költségbecslése A hulladékkezelő gépek beruházási költsége Az épületek beruházási költsége A lerakók üzemeltetési költségeinek elemzése A hulladéklerakók működési költségtényezői Fajlagos költségértékek Inert hulladéklerakók Inert hulladéklerakók beruházási költségei Inert hulladéklerakók működési költségei 142 4

5 8. Rekultiváció A rekultiváció munkafolyamatai Takaróréteg eltávolítása Felső szigetelő réteg kialakítása A rekultiváció költségei Hulladéklerakóhoz vezető bejáró út készítésének fajlagos költségei 150 5

6 1. Szelektív hulladékgyűjtő létesítmények A hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtésére kialakított rendszerek célja, hogy az ipari termelésben még hasznosítható hulladékokat első sorban csomagolóeszköz hulladékok az adott területről a lehető legkisebb költséggel begyűjtse, szétválogassa, ipari felhasználásra előkészítse és hasznosításra átadja. A fogyasztói szokások megváltozásával, a csomagolási technológia fejlődésével évről évre egyre nagyobb mennyiségű és egyre több olyan hulladékfajta képződik, amely potenciális nyersanyagot, újrahasznosítható anyagot jelent. Jól érzékelhető, hogy a hasznosítható hulladékok különgyűjtése és hasznosítása, újrafeldolgozása nagy jelentőségű helyet foglal el a hulladékgazdálkodási stratégia megváltoztatásában. A hasznosítható anyagok gyűjtésének, újra használatának és hasznosításának eredményeképpen: csökkenthető az ártalmatlanítandó hulladéktömeg, növelhető a lerakók élettartama a hasznosítható anyagok visszagyűjtésével és újrafeldolgozásával csökken a természetes erőforrások felhasználása, megújítható és meg nem újítható energia-megtakarítási előnyök is felmerülhetnek a települési szilárd hulladékokban előforduló veszélyes összetevők eltávolításával csökkenteni lehet a környezetterhelést Az összegyűjtött hasznosítható hulladékok legtöbb fajtája ebben az állapotában nem, vagy csak korlátozott körülmények között alkalmas ipari hasznosításra. Annak érdekében, hogy a hulladékból másodnyersanyag váljon ipari előkészítésre van szükség. Ezt az előkészítési fázist biztosítják a válogatóművek, ahol a hulladék fajtánkénti, illetve fajtán belüli elkülönítésre és bálázásra kerül. 1.1 Gyűjtőszigetek Általános előírások A hulladékhasznosítás első lépése a hulladék összegyűjtése. A begyűjtésnek igazodnia kell a hulladékok keletkezési üteméhez, anyagi tulajdonságához és környezetet maximálisan 6

7 kímélnie kell. A lakosságnál, mint a legnagyobb végfelhasználónál, olyan hulladékmix keletkezik a csomagolóanyagokból, amely fajtában és mennyiségben is meglehetősen kiszámíthatatlan. Ezért az itt keletkezett hulladékok szelektív gyűjtése meglehetősen nehezen ütemezhető és rendkívül költséges. A magyarországi lakáskörülmények ismeretében nem várható a háztartásokon belüli szelektív hulladékgyűjtési technológiák gyors elterjedése, főleg nem a gyűjtés szempontjából legfontosabb sűrűn lakott, főként lakótelepi övezetekben. A közterületen gyűjtőszigetek alkalmazásával végzett szelektív gyűjtés leginkább a lakótelepeken és a sűrűn lakott belvárosi részeken alkalmazható sikerrel. A gyűjtősziget a háztartásokban keletkező, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, települési szilárd hulladékok gyűjtésére szolgáló közterületen lévő begyűjtőhely. A gyűjtőszigetek létestésítésével kapcsolatos előírásokról a hulladékgazdálkodási törvény felhatalmazása alapján miniszteri rendelet készült (5/2002. (X. 29.) Kvvm Rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól). A gyűjtőszigetek legfontosabb jellemzői (az 5/2002 Kvvm Rendelet 5 alapján): szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni; elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre; a kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen; a kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen. A rendelet 6. szerint: Gyűjtősziget közterület-használati engedély birtokában létesíthető. Gyűjtősziget akkor alakítható ki, ha az ott begyűjtött hulladékok további kezelésre történő átvétele biztosított. A begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzetéből rendszeresen kell ürítenie, vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begyűjtött hulladékot 7

8 a további kezelést végző telephelyre kell szállítani, valamint a külön jogszabály előírásai szerint nyilvántartásba kell venni. hulladékgyűjtő sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti gyakorisággal történő cseréjéről a gyűjtősziget üzemeltetőjének kell gondoskodnia Gyűjtőszigetek telepítésének hazai tapasztalatai A lakossági szelektív gyűjtés jelentősebb nem kísérleti jellegű alkalmazására a kilencvenes évek második felében, termékdíjas törvény és a programgazdai rendszer bevezetésének következtében került sor. Itt elsőként a Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorcium tagjai (Pécs, Székesfehérvár, Siófok, Veszprém), majd példájukat követve az Alföldi Hulladékhasznosító Konzorcium tagjai (Szeged, Debrecen, Szolnok, Békéscsaba) kezdtek nagyobb kiterjedésű lakossági szelektív gyűjtést végezni, ami több cég esetében válogatómű alkalmazásával is kiegészült. Az első hullámot követve több városban (pl. Győr) vezettek be szelektívgyűjtést, amelyet a BM-KöM közös pályázat következtében ben számos kisebb település is. követett. Az elsődleges tapasztalatok a következő főbb szempontok szerint foglalhatók össze: 1. Gyűjtőszigetek elhelyezése A szigeteket elsősorban a lakótelepi övezetben alkalmazzák, de a városok egyéb részeire is helyeztek el belőlük. A nagyobb városok sűrűn beépített belvárosi részén a gyűjtőszigetek helyhiány, illetve városképi problémák miatt nem kerültek alkalmazásra. Az edényeket általában forgalmas bevásárló helyek, közintézmények, több lakótelepi gyalogos út, illetve megszokott gyűjtőhelyek mellett helyezték el. 2. Elhelyezési távolság, ellátási körzet, A gyűjtőszigetek átlagos elhelyezési távolsága méter. A BIOKOM Kft megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a lakosság hulladékfajtától (papír, üveg, műanyag) függően méter távolságra hajlandó a hulladékot elvinni. Az ellátási körzet nagysága a beépítettség és a lakósűrűség függvényében változó, de az átlagos létszám fő/sziget között alakul. 8

9 Alkalmazott edényzet A gyűjtőszigeteken alkalmazott edényzet is változó képet mutat. A lakótelepi, városi területeken általában 3-4 speciális konténerből kialakított csoportot használnak. Az edények műanyagból, vagy fémből készültek, térfogatuk 1,1 2,4 m 3 között változik. A műanyag edények általában esztétikusabb kinézetűek, de sokkal sérülékenyebbek, a gondatlanság miatt keletkező tüzekben használatra alkalmatlanná válnak. Néhány településen (pl. Siófok és térsége) földbe süllyesztett gyűjtőedényeket is használnak. Ezek az edények esztétikusak, a föld felett kis helyet foglalnak, a guberálás lehetősége teljesen kizárt. Egyes lakóterületeken (pl. külvárosi részek) és városokban (pl. Szeged, Barcs) többrekeszes konténereket (5 15m 3 ) is használnak a gyűjtés lebonyolítására. Begyűjtött mennyiségek A begyűjtött mennyiségek gyűjtőszigetenként más és más értéket mutatnak. A tapasztalatok alapján a papír mennyisége 1,5 2 tonna/ év, a műanyag 0,4 1 tonna/év, az üveg 1,2 5 tonna között alakul gyűjtőszigetenként. Gyűjtőszigetek felszereltsége A gyűjtőszigetek legtöbb esetben 3-4 színes, piktogrammal és tájékoztató feliratokkal ellátott konténerből állnak. Néhány településen a szigeteket elválasztó kerítéssel, térburkolattal is ellátták. Ürítés A gyűjtőszigetek ürítése minden esetben célgépekkel történik. A konténereknél a helyben ürítést darus konténeres felépítményű járművek biztosítják. A földbe süllyesztet edényzetet szintén helyben, tömörítős autóra szerelt daruval végzik. Az ürítés gyakorisága 3 nap és 3 hét között változik, de legtöbb esetben kialakított, fix járatprogram szerint történik. 9

10 1.1.3 Gyűjtőszigetek javasolt telepítési szempontjai A tapasztalati adatokból kiindulva a gyűjtőszigetek alkalmazása az alábbi megfontolások figyelembevételével javasolható: 1. Gyűjtőszigetek elhelyezése A szigeteket alkalmazása elsősorban a városok lakótelepi övezeteiben javasolható. Egyéb városias és családi házas területeken való elhelyezés esetén a telepítés szempontjai eltérnek a lakótelepeken figyelembe vettektől. A nagyobb városok sűrűn beépített belvárosi részein a gyűjtőszigetek használata nem javasolt. A leghatékonyabban üzemelő gyűjtőszigetek a forgalmas lakótelepi élelmiszerüzletek mellé, illetve a csomóponti buszmegállók felé vezető gyalogos útvonalak mellé telepíthetők. Jól funkcionálnak a közintézmények és iskolák, óvodák közelébe elhelyezett gyűjtőszigetek is. Családi házas övezetekben a legjobb helyszín két-három utca kereszteződésénél található. Kisebb ezer fős falvakban az edények centrális (bolt, buszmegálló, iskola) elhelyezése javasolható. A telepítés sűrűsége 1000 fő alatti településen minimum egy, 1000 fő feletti településeken minimum két gyűjtősziget, amit ezer fő felett ezer főnként további egyegy szigettel célszerű növelni 2. Elhelyezési távolság, ellátási körzet, A gyűjtőszigetek elhelyezési távolsága leginkább az alkalmazás körzetének beépítettségétől függ. Lakótelepi övezetekben egy gyűjtősziget telepítése tízemeletes házak esetében lépcsőházra méterenként, négyemeletes házak esetében lépcsőházra de maximum méter távolságra javasolható. Városi családi házas területen maximum méterre, lehetőség szerint több út kereszteződésébe helyezzük el a gyűjtőszigetet. Kisebb településeken a centrális elhelyezés, nagyobb ezer főt meghaladó településeken a centrális telepítést kiegészítheti néhány forgalmas ponton elhelyezett gyűjtősziget. Az ellátási körzet nagysága is a fentiek szerint változik. Lakótelepeken háztartás (kb fő), kertvárosi részen háztartás ( fő) között becsülhető. 10

11 Alkalmazott edényzet és eszközök A gyűjtőszigeteken alkalmazott edényzet egységes képet nyújtson. Használhatóság szempontjából a fém konténerek alkalmazása javasolható. Azokon a településeken, ahol a talajviszonyok lehetővé teszik a földbe süllyesztett gyűjtőedény is jó megoldás. Az edényzet térfogatát a hulladékanalízisek eredménye és a tapasztalatok alapján eltérő módon kell alkalmazni az egyes gyűjtendő hulladékok fajtáinak megfelelően. A keletkező és visszagyűjthető papír és a műanyag hulladék térfogata, noha súlyuk között nagyságrendi különbség van közel azonos, míg az üveg hulladék térfogata az előzőekhez mérten jóval kevesebb. Ezek alapján a papír és műanyag hulladék gyűjtésére a nagyobb 2 m 3 körüli, míg az üveg hulladék gyűjtésére a kisebb 1 m 3 körüli edények alkalmazása javasolható. Az edényzettel szembeni követelmény, hogy zárt, guberálást kizáró és helyben üríthető legyen. Az edény ürítési módja meghatározza az alkalmazható gyűjtőjárművek fajtáját is. A kizárólag szelektív gyűjtésre kifejlesztett, alul nyíló konténerek konténeres felépítményű darus gépjárművel üríthetők, míg a hagyományos literes edények átalakításával létrehozott szelektívgyűjtő edényzet tömörítős autóval. Külvárosi részeken a német mintára alkalmazott többrekeszes 5 15m 3 -es konténereket konténeres autóval, edénycserével lehet használni. Ennek a módszernek a hátránya, hogy ha az egyik rekesz megtelik a konténert mindenképpen cserélni kell. Az ürítés gyakorisága a konténerek telepítési helyétől függ. A papír és műanyag gyűjtő konténereket egyszerre, lakótelepeken hetente, kertvárosi részeken általában kéthetente célszerű, járatprogram alapján elvégezni. Az üveges konténereket célszerű külön körben és 3-4 hetes gyakorisággal üríteni. Begyűjtött mennyiségek A begyűjtött mennyiségek gyűjtőszigetenként más és más értéket mutatnak. Kívánatos lenne az egy lakosra eső kg/év papír és 3-5 kg/év műanyag hulladék visszagyűjtése. A tapasztalatok alapján egy 2 m 3 körüli konténerbe a lakosságnál keletkező vegyes papír és műanyag hulladékból átlagosan kg papír, kg műanyag helyezhető el. Gyűjtőszigetek kialakítása 11

12 A gyűjtőszigetek legtöbb esetben 3-4, piktogrammal és tájékoztató feliratokkal ellátott, színes konténerből állnak. A telepítés helyét, amennyiben nincs szilárd burkolattal ellátva, le kell betonozni, vagy járdalapokból kell kialakítani. A konténereket a környezetüktől esztétikus térelválasztókkal (palánk, sövény) is el lehet választani Beruházási költségek A beruházási költségek tervezése ebben az esetben viszonylag egyszerűen megoldható. A tervezendő tételek a következők: Edényzet beszerzési költsége Terület kialakítás (szilárd burkolás, térelválasztó stb.) Gyűjtőjármű Fenti tételek közül minden esetben csak az edényzet és a gyűjtőjármű beszerzésével kell számolnunk. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a jelenleg alkalmazott edények átlagos piaci árait. A javasolt edényeket és beszerzési költségüket szürke mezők jelzik. Szelektív hulladékgyűjtő edények beszerzési ára (Ft) Kisméretű edények (1,1-1,5 m 3 ) Nagyméretű edények (2,1-2,5 m 3 ) Minimum Maximum Minimum Maximum számú táblázat Edényzet beszerzési költsége (ÁFA nélkül) A gyűjtőedények árát erősen befolyásolja, az egyszerre beszerezni kívánt mennyiség, mert a gyártók az árakból a mennyiség függvényében 5-10 % engedményt is felajánlanak. A gyűjtőjárművek beszerzési költsége elsősorban a fajtától, teherbírástól és a konténeres gyűjtés esetén a szállítható konténer térfogatának és a konténeres felépítmény fajtájának függvénye. A következő táblázat az alkalmazható gépjárművek és felépítmények átlagos beszerzési árait tartalmazza. 12

13 ezer Ft Háromtengelyes darus Tömörítős gépjármű (16 m 3 ) Görgős konténeres felépítménnyel Tömörítő hátfalas felépítménnyel számú táblázat Gyűjtőjárművek beszerzési költsége Szükség esetén beruházási költségként felmerülhetnek térburkolat kialakításának költségei is. Térbeton esetén ezek a költségek négyzetméterenként ezer forintot is elérhetik, járdalapok és térkövek alkalmazása esetén ez az összeg szintén 10 ezer forint körül alakul. Szigetenként átlagosan négyzetméter szilárd területre van szükség. Földbe süllyesztett gyűjtőtartály esetén a földmunkák és a burkolatkészítés együttes költségei elérhetik a gyűjtőszigetenkénti 400 ezer Ft költséget. Egy átlagos gyűjtősziget kialakítására 2 db nagy (2,1-2,5 m 3 ) konténer a papír és a műanyag, valamint egy kicsi (1,1 1,5 m 3 ) konténer üveg gyűjtésére tervezhető. Egy háromtengelyes, konténeres darusautó heti egyszeri gyűjtéssel tapasztalatok alapján gyűjtőpont kiszolgálására képes. Fentiek alapján egy átlagos 3 frakciós gyűjtősziget kialakítása 350 ezer forintba, a négy frakciósé pedig 470 ezer forintba kerül. Térburkolat kialakítási igény esetén ezek a költségek átlagosan ezer forinttal nőnek Üzemeltetési költségek Magyarországi tapasztalatok alapján az egyes konténerekbe (2,1 2,5 m 3 ) lévő hulladékok átlagos súlya papírnál kg, műanyagnál kg, üvegnél (1,1-1,5 m 3 ) pedig kg gyűjtéskor. A konténerek ürítését a helyszínen, speciális darus gépjármű segítségével lehet megoldani. A gépjármű egy óra alatt átlagosan 3 gyűjtőpont leürítését tudja elvégezni. A gyűjtés költségei az alábbi részekből állnak: konténer biztosítás (écs) az ürítés és szállítás (gépjármű közvetett és közvetlen költségei) vállalati költségek 13

14 A konténerek esetében 5 éves leírással számoltunk és ezt az értéket vetítettük át az átlagosan begyűjthető éves mennyiségre. Az ürítés szállítás költségeinél egy háromtengelyes, konténeres felépítményű, darus gépjármű költségeit vettük alapul. A vállalati költségekre általánosan 18%-t számítottunk. Költség Ft/Konténer Ft/kg Ft/kg Ft/kg papír, Költség elemek (Ft/óra) műa. üveg Papír Műa. Üveg Üzemanyag költség , ,71 6,25 0,90 Kenőanyag (üa. 3%) 45 7,5 9 0,02 0,19 0,03 Tartalék alkrész, jav. költség ,3 110,8 0,26 2,31 0,33 Bérköltség , ,67 5,83 0,84 Biztosítási költség (Kötelező) 70 11,7 14,0 0,03 0,29 0,04 Értékcsökkenés ,4 1,65 14,48 2,07 Egyéb közvetlen költség: ,7 38,0 0,09 0,79 0,11 Üzemi irányítás költs.(12% ) ,6 0,41 3,63 0,52 TMK költsége: ( 8%) ,3 115,6 0,28 2,41 0,35 Központi irányítás költsége ( 18 % ) ,3 312,4 0,74 6,51 0,93 Egyéb ráfordítás ,5 52,2 0,12 1,09 0,16 1 órára eső teljes önköltség ,00 43,75 6, számú táblázat Gyűjtőjármű 1 órára eső teljes költsége Konténer értékcsökkenése Ft /év Karbantartás Ft/konténer éves költséggel számolva PR (lakossági tájékoztatás)* Ft/konténer éves költséggel számolva Egyéb költség Ft/konténer éves költséggel számolva * Függ az egy gyűjtőponthoz tartozó háztartások számától Fenti számok alapján meghatározható az egy konténerre jutó költség, amelyből kiszámolhatóak a különböző anyagokra eső fajlagos költségek. Megnevezés Műany Ft/Kontén Papír Üveg ag er Ft/kg Ft/kg Ft/kg Konténer értékcsökkenése 703,8 2,01 17,60 2,10 Karbantartás/év/konténer 192,3 0,55 4,81 0,57 PR/év/konténer 115,4 0,33 2,89 0,34 Egyéb költség/év/konténer 115,4 0,33 2,89 0,34 Összesen 1126,9 3,22 28,17 3,36 14

15 1.4. számú táblázat A gyűjtőszigetek egy konténerre eső ürítésének költségei 1.2 Hulladékudvarok Általános előírások A hulladékgyűjtő udvar: a háztartásokban keletkező települési szilárd, - és a külön jogszabályban megállapított veszélyes hulladék átvételére, az elszállításig elkülönített módon történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott, önálló zárt átvevőhely. Hulladékudvart helyi önkormányzat, a közszolgáltatással együtt szabályozott módon, vagy az erre szakosodott vállalkozás, létesíthet A hulladékgyűjtő udvar elhelyezése, telepítése Az udvart a település, - vagy településrész rendezési terve alapján erre a célra kijelölt helyre, vagy ennek hiányában, a szakhatóságok hozzájárulását figyelembe vevő építési engedélyezési eljárás keretében kijelölt helyre kell telepíteni. Az 5/2002. (X. 29.) Kvvm Rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól meghatározza a telepítés szempontjait, a gyűjthető hulladékok körét, illetve a hulladékudvarral szemben támasztott minimális műszaki követelményeket. A telepítésnél figyelembe veendő szempontok: a településszerkezet, ezen belül a beépítettség aránya, az ellátandó lakosságszám és népsűrűség, az udvar közlekedési kapcsolata, illetve infrastrukturális igénye; a lakosság által elfogadható ráhordási távolság; a begyűjtendő hulladékok köre; a begyűjtendő hulladékok mennyisége összetevők szerint; a kötelező közszolgáltatás és a begyűjtési rendszer kapcsolata, kialakítási feltételei; a begyűjtött hulladékok további kezelésének érdekében történő műveletek megvalósíthatósága; a hulladékhasznosítás lehetőségei; 15

16 a hulladékgyűjtő udvar és az ártalmatlanító hely kapcsolata; gazdaságossági szempontok A hulladékgyűjtő udvar funkciói az elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék, valamint a külön jogszabály szerinti veszélyes hulladék átvétele, a begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolása, a begyűjtött hulladék további kezelésre történő átadása A hulladékgyűjtő udvarok által begyűjthető hulladékok a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői, nagydarabos hulladék (lom), a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék, nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről szóló jogszabályban meghatározottaknak megfelelően, valamint a lakosságnál keletkező 1 m 3 -t meg nem haladó építési, bontási hulladék. A begyűjthető hulladékok jegyzékét az 5/2002. (X. 29.) Kvvm Rendelet rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Veszélyes hulladék esetén egy lakostól alkalmanként legfeljebb 100 kg mennyiségű hulladék gyűjthető be, illetve vehető át. Nem veszélyes hulladékból egy lakostól alkalmanként begyűjthető (átvehető): a) mennyiségi korlát nélkül a 15 és 20 főcsoport hulladékai, b) 200 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 02, 03, 07, 08, 09, 13, 16 főcsoport hulladékai, c) 1000 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 17 főcsoport hulladékai esetében. Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék hulladékgyűjtő udvarban történő begyűjtése esetén az erre vonatkozó külön jogszabály előírásait is figyelembe kell venni Hulladékmennyiség 16

17 A hulladékudvarban begyűjthető hulladékok fajtáját és mennyiségét a településen keletkező hulladék vizsgálati elemzés szerinti elemzéséből kell meghatározni. Amennyiben ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, a települési szilárd hulladék átlagos összetételét és fajlagos mennyiségét az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben közölt adatok alapján kell figyelembe venni. A gyűjtendő hulladékmennyiségnél figyelembe kell venni, hogy a gyűjtőudvart, a hatókörzetében lévő lakosságnak - legalábbis az első 3-5 évben - csak a %-a veszi igénybe. Így az első időszakban ezzel a csökkentett mennyiséggel kell számolni! A hulladékgyűjtő udvar létesítményei A hulladékgyűjtő udvart a begyűjtött hulladékok környezetszennyezést kizáró elhelyezése, valamint az illetéktelen behatolás megelőzése érdekében körül kell keríteni, és őrizni kell. A begyűjtött hulladékok erre a célra rendszeresített szabványosított gyűjtőedényben vagy konténerben helyezhetők el. A gyűjtőedényeken minden esetben és egyértelműen fel kell tüntetni a tárolandó hulladékfajtát (felirat, piktogram). A hulladékgyűjtő udvar minimális helyszükséglete az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 m 2. Veszélyes hulladék begyűjtése zárt építményben vagy konténerben, illetve nyílt téren kettősfalú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben vagy konténerben végezhető. A veszélyes hulladék gyűjtése céljára szolgáló építmény minimális alapterülete 25 m 2, konténer esetén 12 m 2. Gyógyszerhulladék (EWC kód: és ) ((Lásd: 6/2001. (VII. 18.) KöM r.)) zárt építményben vagy konténerben elhelyezett, lezárt gyűjtőedényben gyűjthető be. A hasznosítható hulladékok fedett területen gyűjthetők. A biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék és az építési, bontási hulladék nyílt téren helyezhető el. A nyílt téri tárolás minden esetben csak edényzetben történhet, és gondoskodni kell a csurgalékvíz összegyűjtéséről, kezeléséről, valamint a hulladék rendszeres elszállításáról. A nyílt téri tárolónak minden esetben egységesen és összefüggően burkolattal ellátottnak kell lennie. A begyűjtött hulladéknak az elszállításáig elkülönített módon történő tárolására szolgáló tárolóhelyet gépi mozgató- és szállítóeszközök számára jól megközelíthető módon kell kialakítani. A hulladékgyűjtő udvarból a begyűjtött hulladékot kezelőtelepre kell szállítani. A begyűjtött hulladék - a biológiailag lebomló hulladék kivételével - az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. A biológiailag lebomló hulladékokat legfeljebb 1 hétig, zárt körülmények között lehet a hulladékgyűjtő udvaron tartani. 17

18 1.2.7 A hulladékudvar minimális (műszaki) felszerelése legalább 2 m magas kerítés, zárható, a teherforgalom számára is megfelelő kapuval, portaépület vagy konténer szociális helyiségekkel, fűtéssel, megfelelő kültéri és beltéri világítás, szilárd burkolat az udvar területét lefedően egységes kialakítással, a telep közlekedési, edénytárolási és mozgatási területein, tehergépkocsik forgalmára méretezett módon, a közlekedési útburkolati jelek felfestésével, csapadékvíz elvezetéssel, kültéri világítással, fedett-zárt tárolórész a begyűjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minőségére méretezve, fedett-nyitott és/vagy kültéri tárolórész a begyűjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minőségére méretezve, a begyűjteni tervezett hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és kialakítású, szabványos, zárt rendszerű edények (kuka, hordó, konténer), amelyek kiválasztása során gondoskodni kell arról, hogy a szállítási eszközbe történő ürítésre alkalmasak legyenek, 1 db 200 kg-os méréshatárú mozgatható mérleg, homoktároló, fűrészportároló, egyéb felszívató anyagok, tűzoltó készülékek, kéziszerszámok, egyéni védőfelszerelések, telefon A hulladékudvar működési rendje A hulladékgyűjtő udvar nyitva tartását a helyi igényeknek megfelelően, a lakossági időbeosztás figyelembevételével kell kialakítani, biztosítva a délutáni és a hétvégi lakossági használatot is, figyelemmel a más jogszabályokban előírtakra. A hulladékudvar hulladékmozgása 18

19 (A lakossági veszélyes hulladék nyilvántartásáról a hulladékudvart üzemeltető köteles gondoskodni a veszélys hulladékokról szóló rendelet alapján.) 19

20 1.2.9 Nyilvántartás és adminisztráció A hulladékudvar hulladékforgalmáról nyilvántartást kell vezetni. Lakossági beszállításkor - külön kérésre - az átvett hulladékról bizonylatot kell kiállítani. A hulladékgyűjtő udvarról történő kiszállítást minden esetben bizonylaton kell rögzíteni. Az átvétellel a hulladék tulajdonjoga és a hulladékkal kapcsolatos kötelezettség az átvevőre száll át Személyi feltételek A hulladékudvart felügyelő személyzetnek a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos ismeretekkel kell rendelkeznie. Az átvétellel megbízott személy felel a hulladékok megfelelő konténerbe juttatásáért. A hulladékgyűjtő udvar személyzetének a települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó képesítéssel ((OKJ települési hulladékgyűjtő és -szállító.)) kell rendelkeznie. A veszélyes hulladék átvételét legalább vegyipari szakmunkás képesítéssel rendelkező személy végezheti A hulladékudvarok hálózatának kialakítása A hulladékudvarok hálózatának kialakításához figyelembe kell venni: -a lakosság által elfogadható ráhordási távolságot, -a várható hulladékhozamot, -a hulladék-hasznosítás lehetőségeit, -a beépítettséget, -a laksűrűséget, -a helyi adottságokat. A hulladékudvarok kialakításánál alapvető szempont, hogy kis települések esetében (5000 lakosig) egy hulladékudvar kiépítése elégséges. A hulladékudvarok hálózatát csak azonos üzemelési és üzemeltetési rend alapján szabad működtetni. Eltérő üzemeltető esetén is meg kell őrizni az udvarra jellemző külső megjelenési és üzemeltetési formát. 20