TARTALOMJEGYZÉK. I. Fejezet AZ UPOV EGYEZMÉNY ÉS A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM SAJÁTOSSÁGAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOMJEGYZÉK. I. Fejezet AZ UPOV EGYEZMÉNY ÉS A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM SAJÁTOSSÁGAI"

Átírás

1

2

3 TARTALOMJEGYZÉK Oldal BEVEZETÉS 3 I. Fejezet AZ UPOV EGYEZMÉNY ÉS A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM SAJÁTOSSÁGAI 7 1. A NÖVÉNYFAJTÁK OLTALMÁRA LÉTESÜLT NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY Az UPOV Egyezmény módosításai Az UPOV Egyezmény tagállamai Az UPOV tevékenysége Az Unió szervei NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM AZ UPOV EGYEZMÉNY ALAPJÁN A növényfajta-oltalom feltételei A növényfajta-oltalom tartalma A növényfajta-oltalom korlátai 18 II. Fejezet A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM 21 A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA- OLTALMI JOGOKRÓL SZÓLÓ, JÚLIUS 27-I 2100/94/EK TANÁCSI RENDELET 1. A közösségi növényfajta- oltalom feltétele A fajtanévre vonatkozó szabályok A közösségi növényfajta-oltalom időtartama 25 3.A közösségi növényfajta-oltalom tartalma A közösségi növényfajta-oltalom tartalma A közösségi növényfajta-oltalom és a nemzeti növényfajta-oltalom viszonya 6. Jogérvényesítés III. Fejezet A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAKULÁSA A NÖVÉNYFAJTÁK SZABADALMI OLTALMA Az közötti időszak Az közötti időszak 42 1

4 2. A SUI GENERIS NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM BEVEZETÉSE 2003-BAN A növényfajta-oltalom feltételei A fajtanévre vonatkozó szabályok A növényfajta-oltalom időtartama A növényfajta-oltalom tartalma A kizárólagos hasznosítási jog korlátozása A nemesítő díjazására vonatkozó szabályok a szabadalmi törvényben Hazai nemesítőink iparjogvédelmi oltalom iránti bejelentési gyakorlata A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOMBÓL EREDŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉS SZABÁLYAI A bírósági végrehajtás szabályainak változása A növényfajta-oltalom bitorlása esetén érvényesíthető igények Jogérvényesítés büntetőjogi eszközökkel A hazai büntetőjogi szabályozás A FAJTASZABADALOM ÉS A NÖVÉNYFAJTÁK ÁLLAMI ELISMERÉSÉHEZ 66 KAPCSOLÓDÓ OLTALMI TARTALMÚ JOGOK 4.1. A nemesítőket megillető jutalékra, illetve a fajtahasználati díjra vonatkozó 71 szabályozás áttekintése 4.2. A fajtajogosult fogalma 75 IV. Fejezet A BIOTECHNOLÓGIAI TALÁLMÁNYOK OLTALMÁRÓL SZÓLÓ 98/44//EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELV TANÁCSI IRÁNYELV A BIOTECHNOLÓGIAI TALÁLMÁNYOKRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOK 90 V. Fejezet A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM ÉS A SZABADALOM ELHATÁROLÁSA, KÜLÖNÖS FIGYELEMMEL A BIOTECHNOLÓGIAI SZABADALMAKRA NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM SZABADALOM A biotechnológiai fejlődésének hatása a növényfajta-oltalomra A kettős oltalom tilalmától a növényfajta szabadalomig A Szabadalmi Együttműködési Szerződés és az Európai Szabadalmi Egyezmény Nemesítői kiváltság és a szadalmi oltalom AZ EURÓPAI SZABADALMI HIVATAL GYAKORLATA A növényfajtákat érintő szabadalmak vitatott kérdései Szabadalom kontra növényfajta-oltalom Non Patent on Seed Mozgalom és tiltakozások a növényfajták szabadalmi 123 oltalma ellen 2

5 3. EGYSÉGES HATÁLYÚ EURÓPAI SZABADALOM 128 VI. Fejezet A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOMHOZ KAPCSOLODÓ NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK JELENTŐS SZABÁLYAI ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK A Biológiai Sokféleség Egyezmény Az UPOV Egyezmény és a CBD Egyezmény kapcsolódási pontjai Nagoya jegyzőkönyv Cartagena Jegyzőkönyv és a Nagoya Kuala Lumpur Jegyzőkönyv Nagoya- és Kuala Lumpur kiegészítő Jegyzőkönyv A TRIPS Megállapodás Jogérvényesítés büntetőjogi eszközökkel a TRIPS Megállapodásban A FAO Egyezmény A HAGYOMÁNYOS TUDÁS HASZNOSÍTÁSA ÉS VÉDELME A hagyományos tudás A WIPO Kormányközi Bizottság tevékenysége A hagyományos tudás szabályozása az egyes államokban A mezőgazdasági termelők jogai (Farmerjogok) A La Via Campesína Mozgalom A Slow Food "Komótos étkezés" Mozgalom 165 VII. Fejezet A GENETIKAI ERŐFORRÁSOK, A HAGYOMÁNYOS TUDÁS ÉS ÉRTÉKEK VÉDELME MAGYARORSZÁGON A GENETIKAI ANYAGOK MEGŐRZÉSE A biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó szabályok az Alaptörvényben A genetikai anyagok megőrzésére vonatkozó hazai szabályok A hazai génbanki tevékenység A HAGYOMÁNYOS TUDÁS VÉDELME A évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról A nemzeti értékek azonosításának rendszere A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, borok és szeszesitalok, mint 176 hungarikumok VIII. Fejezet 178 A GÉNTECHNOLÓGIAI TEVÉKENYSÉG 1. A GÉNTECHNOLÓGIAI TEVÉKENYSÉG EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSA A GÉNTECHNOLÓGIAI TEVÉKENYSÉG HAZAI SZABÁLYOZÁSA 180 3

6 2.1. Védzáradéki eljárás Koegzisztencia GÉNTECHNOLÓGIÁVAL MÓDOSÍTOTT SZERVEZETTEL SZENNYEZETT VETŐMAG 188 IX. Fejezet A NÖVÉNYFAJTÁK ÁLLAMI ELISMERÉSÉRE ÉS A VETŐMAGFORGALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYZÁS 1. A MAGYARORSZÁGI FAJTAKÍSÉRLETEZÉS INTÉZMÉNYEINEK TÖRTÉNETI 193 ÁTTEKINTÉSE 1.1. A magyarországi fajtakísérletezés történeti áttekintése A növénytermesztés szakigazgatásának változása 2006 és 2012 között A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal megalakulása Az MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága A fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával kapcsolatos szervezeti 201 változások 1.4. Állami elismerés A NÖVÉNYFAJTÁK ÁLLAMI ELISMERÉSÉNEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSA A növényfajták állami elismerése A VETŐMAG ÉS SZAPORÍTÓANYAG FORGALMAZÁS SZABÁLYAI A szaporítóanyagok minősítése Megállapodás a védőtávolságba eső termőföld használójával A NÉBIH és a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi 213 igazgatóságainak hatásköre A hatáskör megosztása a szaporítóanyag minősítés területén 193 X. Fejezet A TÁJFAJTÁKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK, ILLETVE A TÁJFAJTÁK OLTALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A TÁJFAJTÁK TERMESZTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A XXI. század kihívásai és a tájfajták szerepe A Kokopelli ügy A NÖVÉNYFAJTÁK NÖVÉNYFAJTA-OLTALMON KÍVÜLI OLTALMÁNAK LEHETŐSÉGEI Tájfajták iparjogvédelmi oltalmának lehetőségei 222 Összegezés 227 Magyar összefoglaló 231 Idegen nyelvű összefoglaló 233 Irodalom 236 Jogszabályjegyzék 241 Mellékletek 249 4

7 PhD ÉRTEKEZÉS Kókai-Kunné dr. Szabó Ágnes Katalin MISKOLC 2012

8 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Kókai-Kunné Szabó Ágnes Katalin A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM HAZAI ÉS KÖZÖSSÉGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Prof. Dr. Bragyova András DSc A doktori program címe: A magyar állam- és jogrendszer, jogtudomány továbbfejlesztése, különös tekintettel az európai jogfejlődési tendenciákra Tudományos vezető: Prof. Dr. em. Prugberger Tamás DSc MISKOLC

9 BEVEZETÉS PhD kutatásom témája a növényfajta-oltalom hazai és közösségi szabályozása. A növénynemesítés eredményeként létrehozott új növényfajták a szabadalmi oltalomhoz hasonlítható, a biológiai sajátosságokhoz igazodó növényfajta-oltalomban részesíthetőek. A növényfajta-oltalom tárgya a növényfajta. A növényfajta elsődlegesen körülhatárolható genetikai tartalmat hordozó élő anyag, amely csak tudatos nemesítői tevékenységgel állítható elő és tartható fenn. A növényfajta meghatározott rendszertani egységbe (nemzetség, faj, alfaj, stb.) tartozó egyedek populációja, amely más fajtáktól, populációktól morfológiai, illetve élettani jellemzők alapján megkülönböztethető, növényállománya egyöntetű megjelenésű, kiegyenlített és gazdaságosan szaporítható. A növényfajta megfelelő körülmények között fajtajellemző bélyegeit változatlanul megtartja. Ezek az ismérvek szükségesek ahhoz, hogy egy nemesített növény fajtának tekinthető és alkalmas a növényfajta-olatalom iránti bejelentésre. A növénytermesztés eredményessége szempontjából meghatározó a növényi termék felhasználási céljának, az adott éghajlati és talajtani viszonyoknak megfelelő növényfajta kiválasztása. A növényfajták szellemi tulajdonvédelmi oltalmának 1 kérdésköre egy interdiszciplináris jogterület. A növényfajta-oltalom tanulmányozása elválaszthatatlan a növénynemesítés és a nemesítési technikák fejlődésének ismertetésétől. A természettudományok, a biológia fejlődése és a nemesítési technikák változása a XX. század utolsó évtizedeitől kezdődően a szellemi tulajdon területén is olyan új kérdéseket vetett fel, amelyeknek napjainkra lényeges társadalami, politikai és gazdasági kihatásai is vannak. A növényfajta-oltalom, mint sui generis iparjogvédelmi oltalmi forma 1 A szellemi tulajdon lényegében a duális (anyagi és szellemi javakra egyaránt vonatkozó) polgári jog egyik alágazata amelynek egyben jelentős külső (szinte valamennyi jogággal összefonódó, érintkező) komplexitása is van és hálószerű összefüggést mutat számos más diszciplínával (találmánygazdaságtan, szabadalmi informatika, kreativitás-pszichológia stb). Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika. Budapest, 1995, Országos Találmányi Hivatal p 3

10 kapcsolódik a polgári joghoz, az agrárjoghoz, a környezetvédelmi joghoz. A szellemi tulajdon, mint anyagi értékű jog jelentőséggel bír közgazdasági szempontból is. A biotechnológiai kutatás számos etikai kérdést is felvet. Ezért növénynemesítést, a transzgénikus fajták előállítására képes modern biotechnológiát és a növényfajta-oltalmat komplexen kell elemezni. Az új növényfajták hazánkban 1969-től kezdődően szabadalmi oltalomban, majd 2003-tól kezdődően sui generis növényfajta-oltalomban, az Európai Unió tagállamaiban 1995-től kezdődően közösségi növényfajtaoltalomban részesíthetők. A PhD értekezésem szerkesztésben a növényfajták oltalmára létesült, 1961-ben létrehozott Nemzetközi Egyezményből kiindulva törekedtem a növényfajta-oltalom nemzetközi, európai uniós és hazai szabalyainak bemutatására. Így a dolgozat egyes fejezetei az elmúlt 50 évben bekövetkezett biológiai fejlődés eredményeként jelentkező jogalkalmazási kérdések közötti összefüggések feltárására irányulnak. A növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény meghatározó volt a növényfajta-oltalom szempontjából, de számos más nemzetközi egyezmény is összefüggésben van a növényfajta-oltalommal és a szellemi tulajdonvédelemmel. PhD értekezésem egyes fejezeteit a következő öt nagy témakörbe lehet csoportosítani: I. a növényfajta-oltalom sajátosságai az UPOV Egyezmény alapján, a közösségi növényfajta-oltalom, valamint a hazai szabályozás rendszerének bemutatása (I-III. Fejezet); II. a biotechnológia fejlődésből adódó kérdésekre figyelemmel a növényfajta-oltalom és a biotechnológiai találmányok oltalma közötti kapcsolat, illetve a két jogintézmény elhatárolásának elemzése, az elemzés elválaszthatatlan a növénynemesítés és a nemesítési technikák fejlődésének áttekintésétől, hiszen éppen ez váltotta ki napjainkra a szabadalmi oltalommal kapcsolatos új kérdéseket és a szabadalom ellenes mozgalmak kialakulását (IV-V. Fejezet); III. a biológiai sokféleség és a genetikai anyagok megőrzésének, a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos tudás hasznosításának és 4

11 védelmének, valamint az igazságos és méltényos haszon megosztás szabályainak a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek és azok összefüggéseinek, valamint a hazai szabályozásnak a bemutatása (VI.-VII. Fejezet); IV. a géntechnológiai tevékenység európai uniós szabályainak és a hazai szabályoknak az ismertetése (VIII. Fejezet); V. a növényfajták állami elismerésére és a vetőmag forgalmazásra vonatkozó hazai szabályozás történeti fejlődésének és hatályos szabályainak, továbbá a tájfajtákra és azok oltalmi lehetőségeire vonatkozó szabályok bemutatása (IX.-X. Fejezet). A PhD értekezésem elkészítéséhez kutatást végeztem a hazai jogalkalmazási gyakorlatról. A növényfajta-oltalommal és a növényfajták állami elismerésével kapcsolatban öt témakörben (I. Növényfajta-oltalom, II. Állami elismerés, III. Saját felhasználású vetőmag, IV. Növényfajtaoltalomból eredő jogok bitorlása, V. Nemesítő elismerése, fajtahasználati díjlicenc díj) 24 kérdést 2 állítottam össze. Az 1. számú mellékletben foglalt kérdőívet elektronikus levélben az MTA Növénynemesítési Bizottsága tagjainak és a Magyar Növénynemesítők Egyesülete tagjainak küldtem meg. A válaszokat is elektronikus levélben kaptam meg. Az 50 kiküldött kérdőívre 30 válasz érkezett. A válaszokkal kapcsolatban több nemesítővel személyesen és telefonon is beszéltem. A kutatás alapján egyrészt a szellemi tulajdonvédelmi tudatosságról, másrészt arról szerettem volna megbizonyosodni, hogy helyes-e az az állításom, amely szerint a hazai szakmai gyakorlat az állami elismeréshez kapcsolódó díjazási és elismerési rendszert növényfajtaoltalomként kezelte. A beérkezett válaszok és személyes konzultációk alapján kutatásom eredményeit a dolgozatom egyes fejezeteiben, a kérdésekkel érintett részeknél ismertetem. A kutatást 2007-ben végeztem el, így azokat a válaszokat (főleg statisztikai adatokat), amelyek az elmúlt években 2 A kérdések összeállításához segítséget kaptam Prof. Dr. Heszky Lászlótól (Szent István Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Kara Genetikai és Biotechnológiai Intézet igazgatójától) 5

12 változhattak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának adatbázisában való kutatással, illetve személyes konzultációval ellenőriztem és aktualizáltam. 6

13 I. Fejezet AZ UPOV EGYEZMÉNY ÉS A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM SAJÁTOSSÁGAI 1. A NÖVÉNYFAJTÁK OLTALMÁRA LÉTESÜLT NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY A nemesítőket már a XX. század elejétől kezdődően foglalkoztatta az új fajtáik szabadalmi oltalmazásának kérdése. Először az Amerikai Egyesült Államok szabadalmi törvénye tette lehetővé a vegetatív szaporítóanyagok szabadalmi oltalmát (1930), Európában először Németországban dolgozták ki az új növényfajták speciális oltalmának szabályait. A növényfajták oltalmával kapcsolatos jogi szabályozás alakulása szempontjából meghatározó az 1957-ben Párizsban megtartott Diplomáciai Konferencián elhatározott, majd 1961-ben szintén Párizsban aláírt a növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezmény (International Union for the Protection of New Varieties of Plants) (a továbbiakban: UPOV Egyezmény), amely augusztus 10-én lépett hatályba. Az UPOV Egyezmény évi megkötése megelőzte a Szellemi Tulajdon Világ Szervezetének (WIPO) évi létrehozását és az Európai Szabadalmi Egyezményt 3. Így az UPOV Egyezmény meghatározta a növényfajták jogi oltalomnak a kereteit, amelyre a későbbi jogfejlődés során már tekintettel kellett lenni. Az UPOV Egyezmény egyes fejezetei meghatározzák a szerződő felek általános kötelezettségeit, a növényfajta-oltalom (a nemesítői jogok) megadásának feltételeit, a növényfajta-oltalom iránti bejelentés szabályait, az oltalom tartalmát, a fajtanévre, a nemesítői jog megsemmisítésére és 3 A Magyar Köztársaság 2002-ben csatlakozott az Európai Szabadalmi Egyezményhez. 7

14 megszüntetésére, az Unióra és az Egyezmény végrehajtására vonatkozó szabályokat. Az UPOV Egyezmény célja egy hatékony növényfajta-oltalmi rendszer létrehozása és támogatása, amely elősegíti a mezőgazdaság, illetve a társadalom javát szolgáló új növényfajták nemesítését, valamint lehetővé teszi, hogy a tagállamok az új növényfajták nemesítőit elismerjék és részükre az oltalommal védett növényfajták esetében egy kizárólagos jogot biztosítsanak. Az UPOV Egyezmény tagállamai e kötelezettség teljesítésének érdekében olyan jogszabályokat alkottak, amelyek alapján egyre több növényfaj esetében tették lehetővé a növényfajták oltalmát. A tagállamok fokozatosan terjesztették ki az oltalomban részesíthető növényfajok körét Az UPOV Egyezmény módosításai Az UPOV Egyezmény évi szövege többször módosult: 1971-ben, 1978-ban 1991-ben. Az UPOV Egyezmény szövegét felülvizsgálta az 1972 novemberében megtartott Diplomáciai Konferencia, amelyen a tagállamok hozzájárulásait meghatározó kiegészítő szabályt fogadtak el. Ez a szabály február 11-én lépett hatályba. A tagállamok pénzbeli hozzájárulásainak mértékét öt osztályba (I. osztály 5 egység, II. osztály 4 egység, III. osztály 3 egység, IV. osztály 2 egység, V. osztály 1 egység) sorolja ez az új szabály és lehetőség van fél egységnek megfelelő hozzájárulás fizetésére is. Minden tagállam az osztályba sorolásának megfelelő mértékű hozzájárulást köteles fizetni. Az UPOV Egyezmény módosított szövegét az 1978 októberében megtartott Diplomáciai Konferencia fogadta el és november 8-án lépett hatályba. Ezt a módosítást több éves előkészítő munka előzte meg. A módosítás többek között 4 Hazánk az UPOV Egyezmény évi szövegéhez március 16-án csatlakozott és a csatlakozási okirat letétbe helyezése alkalmával tett nyilatkozot értelmében az UPOV Egyezményt valamennyi növénytani nemzettségre és fajra alkalmazza. 8

15 a) pontosította az elsőbbségi szabályokat, mivel korábban lehetőség volt arra, hogy egy nemesítő egy még nem teljesen kész fajtát csak bejelentett az egyik tagállamban és a másikban elsőbbséget igényelt erre a bejelentésre a kiegészítés lehetővé teszi, hogy az a tagállam, amelyben az elsőbbséget igényelték meghatározott időn belül kiegészítő dokumentumokat és a szükséges szaporítóanyag benyújtását kérje, ha az elsőbbséget megalapozó bejelentést elutasították, vagy visszavonták, b) az USA szabályzására figyelemmel megváltoztatta a tagállamok fennálló jogának védelméről szóló 37. cikket, így lehetővé tette a kettős oltalom tilalmát szabályozó 2. cikk (1) bekezdése alóli kivételt, ha a tagállam az évi szöveg aláírására nyitva álló idő alatt bejelentést tesz az ENSZ Főtitkárához, hogy ugyanazon nemzettség vagy faj vonatkozásában fenntartja a különböző oltalmi formákat, c) pontosította a fajtavizsgálat szabályait. Az UPOV Egyezmény évi módosítását (átdolgozását) a növénynemesítés területén bekövetkezett technikai fejlődés, a biotechnológia térhódítása tette szükségessé. Az UPOV Egyezmény módosított szövegét az 1991 márciusában Genfben megrendezett Diplomáciai Konferencia fogadta el. Az Egyezmény új szövege - több lényeges változás mellett - bővíti a nemesítők jogait, a fajtaoltalom terjedelmét, hosszabb oltalmi időtartamot ír elő. Az évi módosítás lényegében a szabadalmi oltalomhoz közelítette a növényfajta-oltalom szabályait Az UPOV Egyezmény tagállamai Az UPOV Egyezményt, annak létrehozásakor, az évi Diplomáciai Konferencián Belgium, Franciaország, Hollandia, Olaszország és a Német Szövetségi Köztársaság írta alá. Ezt követően az aláírásra rendelkezésre álló időben még Dánia, az Egyesült Királyság és Svájc is aláírta. Magyarország évi csatlakozásakor az UPOV Egyezménynek 16 tagállama volt. Az UPOV Egyezményhez az egykori szocialista országok 9

16 közül csak Lengyelország csatlakozott a rendszerváltozást megelőzően március 1-jén. Ezt követően több állam csatlakozására az évi diplomáciai konferenciát követően 1993 és 1994 között, majd 2000 után került sor. Az Európai unió július 29. óta tagja az UPOV Egyezménynek. Az UPOV Egyezménynek jelenleg 70 tagállama van. Az UPOV Egyezmény több tagállama jelentős mezőgazdasággal rendelkezik, míg számos tagállam a fejlődő országok közül került ki. A fejlődő országok csatlakozására hatással volt az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított Kereskedelmi Világszervezet (WTO) létrehozó Marrakesh-i Egyezmény 1/C mellékletében foglalt, a szellemi tulajdonogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló Megállapodás (Agreement on Trade-Related Aspects on Intellectual Property Rights) (a továbbiakban: TRIPS Megállapodás), amely a növényfajta-oltalom szabályozásának minimum követelményeként előírta, hogy a tagállamoknak a növényfajták oltalmát szabadalmi oltalommal, növényfajta-oltalommal, vagy e kettő kombinációjával kell megvalósítaniuk 5. Számos fejlődő ország az UPOV rendszerű növényfajta-oltalmat választotta. A 70 tagállam többségében a növényfajta-oltalom iránti kérelmek elbírálása a mezőgazdasági minisztériumokhoz vagy annak irányítása alá tartozó szervezethez, illetve önálló fajtaoltalmi hivatalhoz tartozik. Csak néhány tagállam esetében tartozik a növényfajta-oltalom a szellemi tulajdon hivatalának hatáskörébe. Ausztrália az egyetlen tagállam, amely 2004-ben megváltoztatta a hatáskört és a növényfajta oltalom a Mezőgazdasági Minisztériumtól az ausztrál Szellemi Tulajdon Hivatalhoz került Az UPOV tevékenysége Az UPOV Egyezmény elősegíti a tagállamok együttműködését és a fajtaoltalom bevezetését az Unión kívüli országokban. Egy egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakulásához vezetett az a tény, hogy az UPOV 5 TRIPS Megállapodás 27. cikk 10

17 Egyezmény a fajtaoltalom alapfogalmait egységesítette és a csatlakozó államok részére előírta a jogszabályaik megfelelő módosítását. Ez nemcsak a nemesítők részére volt előnyös, hanem megkönnyítette a tagállamok fajtaoltalmi hivatalainak az együttműködését is. A tagállamok munkáját az UPOV Egyezmény Irodája által elkészített ajánlások, mintaegyezmények, egységes formanyomtatványok és vizsgálati irányelvek segítik. Az UPOV Egyezmény értelmében az egyes tagállamok kötelesek megtenni az UPOV Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazáshoz szükséges intézkedéseket. E szerint a tagállamoknak megfelelő védelelemben kell részesíteniük az új növényfajtákat, létre kell hozniuk egy fajtaoltalommal foglalkozó hivatalt, vagy egy már létező hivatalt kell ezzel a feladattal megbízniuk. A tagállamoknak gondoskodniuk kell a növényfajták védelmére vonatkozó bejelentések és közlemények, valamint a megadott oltalmak közzétételéről. Az UPOV Egyezmény alapján a tagállamoknak a növényfajták oltalmára vonatkozó rendszerének meg kell felenie az UPOV Egyezmény anyagi jogi rendelkezéseinek. Az UPOV Egyezmény lehetővé teszi, hogy a tagállamok külön megállapodás alapján felhasználják egymás fajtakísérleti vizsgálatainak az eredményét. Az UPOV Egyezmény alapján kialakult a növényfajták megkülönböztethetősége, egyneműsége és állandósága vizsgálatának (az ún. DUS vizsgálatoknak) az összehangolt rendszere. A tagállamok által megkötött megállapodások csökkentették a fajtavizsgálatok költségeit is. A kialakult együttműködés ösztönzi a tagállamokban a nemesítés fejlesztését és az értékes új növényfajták termesztését Az Unió szervei Az Uniónak két állandó szerve van a Tanács és a Hivatal. A Tanács a tagállamok képviselőiből áll és hatáskörébe tartozik többek között a szervezet igazgatási és pénzügyi rendjének, valamint a szervezet tevékenységének meghatározása és az arról szóló beszámoló megvitatása, az egyes intézkedések 11

18 felülvizsgálata, az UPOV Egyezmény módosításának előkészítése, továbbá a szervezet munkáját szolgáló határozatok kiadása. Az Unió Hivatalának székhelye Genf. A Hivatal feladatait a Tanács határozza meg. Az Hivatal ellátja a nemzetközi együttműködéshez szükséges technikai és adminisztratív munkákat. A Hivatal összegyűjti a tagállamok jogszabályait és rendszeresen tájékoztatja a tagállamokat a Szervezet tevékenységéről. Az UPOV Egyezmény Technikai Bizottságának munkacsoportjai az egyes növényfajok fajtakísérleteihez szükséges vizsgálati irányelveket és a vizsgálati módszereket dolgozzák ki. A Technikai Bizottságnak hat technikai munkacsoportja van: a gyümölcsfajták, a dísznövények és erdészeti növényfajták, a zöldségfélék, a szántóföldi növények vizsgálati irányelveivel, valamit az automatizálás és a számítógépes adatfeldolgozás programjának kidolgozásával, továbbá biokémiával és molekuláris technikával foglalkozó munkacsoport. Az egyes munkacsoportok által kidolgozott vizsgálati irányelvek alapján a tagállamok egységesített alapelvek szerint folytathatják le a fajtakísérleti vizsgálatokat. Az egyes növényfajok DUS vizsgálatára 6 vonatkozóan kidolgozott irányelvek száma évről évre emelkedett 7. A Közösségi Növényfajta-hivatal is átvette ezeket a vizsgálati irányelveket. Az UPOV Egyezmény Igazgatási és Jogi Bizottsága kialakította a fajtaoltalom iránti bejelentések, a fajtakísérletek, valamint a fajtaoltalom megadásának összehangolt jogi szabályozását. Az Igazgatási és Jogi Bizottság egyes ülésein rendszeresen foglalkozik a növénynemesítés során felmerülő jogi problémák elemzésével. E témák közé tartoznak többek között a következők: a farmer privilégium (a nemesített növényfajták saját célra való felhasználása fajtahasználati díj fizetése nélkül), a biotechnológiával nemesített tulajdonságok szabadalmazhatóságának lehetősége, a DUS vizsgálatokkal kapcsolatos jogi kérdések. 6 A megkülönböztethetőség (distinctness), az egyöntetűség (uniformity), az állandóság (stability) vizsgálata 7 Az irányelvek száma:1985-ben 20, 1991-ben közel 60, 1998-ban 120, 2004-ben

19 2. NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM AZ UPOV EGYEZMÉNY ALAPJÁN 2.1. A növényfajta-oltalom feltételei Az UPOV Egyezmény az új növényfajtákra vonatkozóan, a biológiai sajátosságokat figyelembe véve az ipari találmányok szabadalmi oltalmától eltérő szabályokat állapított meg az oltalom feltételeként. A növényfajták esetében az oltalom feltétele az újdonság, a megkülönböztethetőség (distinctness), az egyöntetűség (uniformity), az állandóság (stability) és a bejelenthető fajtanév. A növényfajtákra vonatkozó újdonság követelménye eltér a szabadalmi jogban ismert általános újdonság fogalomtól. A növényfajta újdonságát ugyanis csak az adott fajtának az eladásra felkínálása vagy kereskedelmi forgalomba hozatala ronthatja, ha arra a nemesítő, vagy jogutódja hozzájárulásával került sor az elsőbbség napját megelőzően. A növényfajta új, ha a nemesítő, jogutódja vagy az ő hozzájárulásával bárki más a növényfajta szaporítóanyagát vagy terményét nem adta el vagy azzal más módon nem rendelkezett a) belföldön az oltalom iránti bejelentés benyújtását megelőző egy évnél korábban, vagy b) külföldön az oltalom iránti bejelentés benyújtását megelőző hat évnél korábban szőlő és fa esetében, illetve négy évnél korábban más növények esetében. Megkülönböztethető a fajta, ha határozottan eltér bármely más, a bejelentés napján közismert fajtától. Egy másik fajtát a bejelentés napjától, különösen akkkor kell közismertnek tekinteni, ha arra vonatkozóan a nemesítői jog megadása vagy hivatalos fajtajegyzékbe történő bejegyzése iránt bármely országban bejelentést nyújtottak be, feltéve, hogy a bejelentés - az esettől függően - a nemesítői jog megadását vagy e másik fajtának hivatalos fajtajegyzékbe történő bejegyzését eredményezi. A bejelentés napján közismertnek számít az a fajta, amely már oltalom alatt áll vagy amelyet 13

20 egyéb kizárólagos hasznosítási jogot eredményező hivatalos nyilvántartásba vettek. A növényfajta-oltalom szempontjából a megkülönböztethetőségre használt fontos jellemző nem értelmezhető gazdasági szempontból. Egynemű a fajta, ha a lényeges fajtajellemzői kielégítően azonosak a szaportás során figyelembe vehető olyan változásokkal, amelyeknek a bekövetkezásáre számítani lehet. 8 Állandó a fajta, ha a lényeges fajtajellemzői az ismételt szaporítás után vagy meghatározott szaporítási ciklus esetén minden szaporítási ciklus végén, változatlanok maradnak 9. Az UPOV Egyezmény meghatározta a fajtaoltalom megadásának feltételeit, a megadásra irányuló eljárást, a fajtanévre vonatkozó szabályokat, a nemesítők jogait. A tagállamoknak az UPOV Egyezmény 1991-ben elfogadott szövegének hatályba lépésétől számított 5 éven belül valamennyi növényfaj 10 esetében lehetővé kell tenniük a fajtaoltalmat. Az UPOV Egyezményhez csatlakozó új tagállamoknak a csatlakozás időpontjában legalább 15 növényfaj, a csatlakozástól számított 10 éven belül pedig valamennyi növényfaj fajtaoltalmát lehetővé kell tenniük. Az évi módosítást megelőzően az UPOV Egyezmény egyik lényeges szabálya volt az ún. kettős oltalom tilalma. Az UPOV Egyezmény 2. cikkének (1) bekezdése előírta, hogy az a tagállam, amelynek hazai jogszabályai a nemesítői jogot mind a sajátos oltalmi forma, mind a szabadalom megadásával elismerik, ugyanarra a növénytani nemzetségre vagy fajra csak az egyiket írhatja elő. A kettős oltalom tilalmának elve egy alapvető kérdés a növényfajta-oltalom és a szabadalom közötti viszony szempontjából. 8 UPOV Egyezmény 8. cikk 9 UPOV Egyezmény 9. cikk 10 Az UPOV Egyezmény fokozatosságot írt elő az oltalomban részesíthető növényfajok számának növelésére. Az évi szöveg a hatálybalépéstől számított 3 éven belül az UPOV Egyezmény mellékletében felsorolt 13 növénytani nemzettség közül legalább két növénytani nemzettség, 6 éven belül négy növénytani nemzettség és 8 éven belül valamennyi növénytani nemzettség oltalomban részesíthetőségét írta elő. Az UPOV Egyezmény évi szövege szerint az új tagállamoknak a csatlakozáskor legalább 5 növénytani nemzettség és faj majd a hatályba lépéstől számított 3 éven belül legalább tíz növénytani nemzettség és faj, 10 éven belül legalább 18 növénytani nemzettség és faj és 8 éven belül legalább 24 növénytani nemzettség és faj oltalmazhatóságát kellett vállalniuk. 14

21 Az USA joga szerint a növényfajták szabadalmi oltalommal, növényfajta-oltalommal és használati mintaoltalommal is védhetők. Az UPOV Egyezmény 37. cikke szabályozza a tagállamok fennálló jogának védelmét. Az UPOV Egyezmény évi szövege értelmében az Egyezmény nem érinti a tagállamok fennálló nemzeti jogát vagy a tagállamok közötti egyezményeket. Az UPOV Egyezmény évi szövege azonban az USA szabályozására figyelemmel megváltoztatta a 37. cikket. A módosított szöveg lehetővé tette a kettős oltalom tilalmát szabályozó 2. cikk (1) bekezdése alóli kivételt, ha a tagállam az évi szöveg aláírására nyitva álló idő alatt bejelentést tesz az ENSZ főtitkárához, hogy ugyanazon nemzetség vagy faj vonatkozásában fenntartja a különböző oltalmi formákat. A biotechnológia fejlődése azonban szétfeszíti a kettős oltalom tilalmának elvét és a 10 évig tartó, hosszas jogi viták után ez az elv az UPOV Egyezmény évi szövegébe már nem is kerül bele A növényfajta-oltalom tartalma Az UPOV Egyezmény 1991-ben elfogadott új szövege - több lényeges változás mellett - bővíti a nemesítők jogait, a fajtaoltalom terjedelmét. Az új rendelkezések értelmében a nemesítő kizárólagos hasznosítási joga nemcsak a vetőmagra, szaporító anyagra és a szaporítóanyagként felhasználható növényi részekre terjed ki. A nemesítő kiterjesztheti jogát a termésre, ideértve az egész növényeket és növényi részeket is abban az esetben, ha nem volt alkalma jogait a szaporítóanyag tekintetében érvényesíteni. Amennyiben a nemesítő akadályozva volt a jogérvényesítésben a termés vonatkozásában, akkor az oltalom érvényesíthető a termésből jogosulatlanul készült termék után is feltéve, ha ezt a szerződő államok törvényhozása előírja. Ezeket a szabályokat alkalmazni kell az ún. lényegében származtatott fajtákra is. A lényegében származtatott fajtának világosan megkülönböztethetőnek kell lennie a kiindulási fajtától. Abban az esetben, ha a lényegében származtatott fajta és a védett fajta között nincs pontos 15

Kókai-Kunné Szabó Ágnes Katalin A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM ÉS A NÖVÉNYFAJTÁK NEMESÍTÉSÉHEZ, TERMESZTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ AKTUÁLIS JOGI KÉRDÉSEK

Kókai-Kunné Szabó Ágnes Katalin A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM ÉS A NÖVÉNYFAJTÁK NEMESÍTÉSÉHEZ, TERMESZTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ AKTUÁLIS JOGI KÉRDÉSEK Kókai-Kunné Szabó Ágnes Katalin A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM ÉS A NÖVÉNYFAJTÁK NEMESÍTÉSÉHEZ, TERMESZTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ AKTUÁLIS JOGI KÉRDÉSEK PhD értekezés tézisei MISKOLC 2013 I. A kutatási feladat összefoglalása,

Részletesebben

DOI: 10.14750/ME.2013.003. PhD ÉRTEKEZÉS. Kókai-Kunné Szabó Ágnes Katalin

DOI: 10.14750/ME.2013.003. PhD ÉRTEKEZÉS. Kókai-Kunné Szabó Ágnes Katalin PhD ÉRTEKEZÉS Kókai-Kunné Szabó Ágnes Katalin MISKOLC 2013 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Kókai-Kunné Szabó Ágnes Katalin A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM

Részletesebben

Közösségi Növényfajta Hivatal KÖZÖSSÉGI FAJTAOLTALMI BEJELENTÉS BENYÚJTÁSA A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA HIVATALHOZ

Közösségi Növényfajta Hivatal KÖZÖSSÉGI FAJTAOLTALMI BEJELENTÉS BENYÚJTÁSA A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA HIVATALHOZ Európai Unió Közösségi Növényfajta Hivatal KÖZÖSSÉGI FAJTAOLTALMI BEJELENTÉS BENYÚJTÁSA A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA HIVATALHOZ A zeti Hatóság neve: A bejelentés nyilvántartási száma: A zeti Hatóság tölti ki!

Részletesebben

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE A növénynemesítés és a vetőmagtermesztés kapcsolata Növényfajták állami elismerése Vetőmagtermesztés

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM (2008) A HAZAI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK VÁLTOZÁSAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL I. RÉSZ

NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM (2008) A HAZAI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK VÁLTOZÁSAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL I. RÉSZ Dr. Gorkáné Horvai Mária NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM (2008) A HAZAI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK VÁLTOZÁSAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL I. RÉSZ 1. A NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1.1. A növényfajta

Részletesebben

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről

Részletesebben

A NÖVÉNYFAJTÁK OLTALMÁRA LÉTESÜLT NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY ÉS A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOMAT ÉRINTŐ NEMZETKÖZI SZABÁLYOK SZABÓ ÁGNES

A NÖVÉNYFAJTÁK OLTALMÁRA LÉTESÜLT NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY ÉS A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOMAT ÉRINTŐ NEMZETKÖZI SZABÁLYOK SZABÓ ÁGNES Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIX/2. (2011), pp. 569 594 A NÖVÉNYFAJTÁK OLTALMÁRA LÉTESÜLT NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY ÉS A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOMAT ÉRINTŐ NEMZETKÖZI SZABÁLYOK SZABÓ ÁGNES 2011 decemberében

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem

VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem Az iparjogvédelem körébe a következő oltalmi formák tartoznak: A) a szabadalom; B) a védjegy; C) a használati minta; D) a formatervezési minta; E) a növényfajta; F) a földrajzi

Részletesebben

AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI

AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI dr. Jókúti András Jogi és Nemzetközi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2014. június 5. A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK RENDSZERE Szerzői jog és kapcsolódó jogok

Részletesebben

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4818. számú törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május

Részletesebben

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

Közzéteszi a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság a 76/1995. (XII. 29.) IKM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. -ának (2) bekezdése alapján.

Közzéteszi a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság a 76/1995. (XII. 29.) IKM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. -ának (2) bekezdése alapján. A 2016. évi szabadalmi ügyvivői vizsga tárgyainak körébe tartozó hazai, európai közösségi és külföldi jogszabályok, illetve nemzetközi szerződések jegyzéke 1 Közzéteszi a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság

Részletesebben

40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet. a növényfajták állami elismeréséről. Általános rendelkezések

40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet. a növényfajták állami elismeréséről. Általános rendelkezések 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet a növényfajták állami elismeréséről A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény

Részletesebben

2003. évi LII. törvény. a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

2003. évi LII. törvény. a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról Hatály: 2011.I.1. 2003. évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról Az Országgyűlés - felismerve, hogy a magas színvonalú

Részletesebben

(HL L 227., 1994.9.1., 1. o.)

(HL L 227., 1994.9.1., 1. o.) 1994R2100 HU 31.01.2008 005.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 2100/94/EK RENDELETE (1994. július 27.) a közösségi

Részletesebben

Dr. Fejes Ágnes biodiverzitás referens. Természetmegőrzési Főosztály Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztály január 28.

Dr. Fejes Ágnes biodiverzitás referens. Természetmegőrzési Főosztály Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztály január 28. Dr. Fejes Ágnes biodiverzitás referens Természetmegőrzési Főosztály Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztály 2016. január 28. AGROmash EXPO 1 1996 - Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény) 1998

Részletesebben

A hazai K+F+I pályázatok iparjogvédelmi vonatkozásai

A hazai K+F+I pályázatok iparjogvédelmi vonatkozásai A hazai K+F+I pályázatok iparjogvédelmi vonatkozásai Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Múlt jelen jövő a szellemi tulajdon világában MIE szakmai konferencia, Visegrád, 2015. november 25.

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AF/CE/BA/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AF/CE/BA/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AF/CE/BA/hu 1 A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

Részletesebben

I. A SZABADALMI JOG II.

I. A SZABADALMI JOG II. E-jog 2013 11. előad adás Iparjogvédelem 2. Áttekintés: I.1 A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése I.2 A találmányhoz és szabadalomhoz fűződő jogok védelme I.3 Hatósági, bírósági eljárás szabadalmi

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

A TANÁCS 2100/94/EK RENDELETE (1994. július 27.) a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról

A TANÁCS 2100/94/EK RENDELETE (1994. július 27.) a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról A TANÁCS 2100/94/EK RENDELETE (1994. július 27.) a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 235. cikkére,

Részletesebben

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM?

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? Dr. Gács János vezető főtanácsos Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Vállalkozónői Konferencia, 2012. április 26 (A Szellemi Tulajdon világnapja) No mire is..hát arra,

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 134. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. október 11., csütörtök. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 134. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. október 11., csütörtök. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. október 11., csütörtök 134. szám Tartalomjegyzék 286/2012. (X. 11.) Korm. 287/2012. (X. 11.) Korm. 288/2012. (X. 11.) Korm. 289/2012. (X. 11.) Korm. 50/2012.

Részletesebben

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC 2008.06.25. SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC Daróczi Klára iparjogvédelmi osztályvezető 1./ 1901/2006/EK rendelet a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerekről - a

Részletesebben

117/2007. (X. 10.) FVM

117/2007. (X. 10.) FVM 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról 2014.09.27 5 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról

Részletesebben

40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet. a növényfajták állami elismeréséről. Általános rendelkezések

40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet. a növényfajták állami elismeréséről. Általános rendelkezések Hatály: 2016.IV.16. - 2016.VI.30. 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet a növényfajták állami elismeréséről A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

Részletesebben

A VÉDJEGYEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRÓL SZÓLÓ MADRIDI MEGÁLLAPODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ JEGYZŐKÖNYV

A VÉDJEGYEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRÓL SZÓLÓ MADRIDI MEGÁLLAPODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ JEGYZŐKÖNYV A VÉDJEGYEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRÓL SZÓLÓ MADRIDI MEGÁLLAPODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ JEGYZŐKÖNYV Változás az egyedi díj összegében: San Marino főigazgatója a következő egyedi díjakat állapította meg svájci

Részletesebben

A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban AZ ÖTLETTŐL AZ ÜZLETI SIKERIG

A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban AZ ÖTLETTŐL AZ ÜZLETI SIKERIG A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban 1 European Innovation Scoreboard országrangsor a szellemitulajdon-védelmi teljesítmény és annak változása alapján 2 A nemzeti szabadalmi aktivitás

Részletesebben

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13.

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13. IPARJOGVÉDELMI ALAPOK SEED Hölgyek 2008.03.13. Cs2 A szellemi tulajdon védelme A szellemitulajdon-védelem a tevékeny, alkotó ember elismerésének, érdekei védelmének és érvényesítésének jogi szabályozását

Részletesebben

A közösségi védjegyrendszer reformja

A közösségi védjegyrendszer reformja A közösségi védjegyrendszer reformja Dr. Lukácsi Péter MIE Konferencia Siófok, 2016. május 6. I. Áttekintés 1.A Európai Parlament és a Tanács 2015. december 16-i (EU) 2015/2436 Irányelve - Új Irányelv:

Részletesebben

MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5.

MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5. MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM SEED családi délelőtt 2009. November 5. HOGY A BEFEKTETETT CSALÁDI TŐKE NE MÁSNAK HOZZON HASZNOT Alapigazságok Ha valamilyen szellemi értéket létrehoztunk, oltalmazzuk

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Hírlevél A Szellemi Tulajdon Védelmér l

Hírlevél A Szellemi Tulajdon Védelmér l Hírlevél A Szellemi Tulajdon Védelmér l A Magyar Szabadalmi Hivatal és a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács kiadványa 2. évfolyam 2. szám 2005. II. negyedév A polgári jogi és büntetõ jogi felelõsség

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése

VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése Babilai Ildikó SZTNH 2013. november 28. A kizárólagos hasznosítási jog engedélyezésének

Részletesebben

Őrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt

Őrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt Őrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt Őriztessük, de mit? Megvalósult ötleteinket Szürke állományunk

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM?

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? Dr. Gács János tanácsadó HIPAVILON nonprofit kft. Győr, 2012. október 17. 2 MINDKETTŐ, DE A MEGFELELŐ SORRENDBEN 3 MIRE JÓ A SZELLEMI TULAJDONVÉDELEM? Arra, hogy alkotásának

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad

Részletesebben

270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről

270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület feladatai 1. (1) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban:

Részletesebben

Beszámoló az Iparjogvédelmi Szakértői Testület évi működéséről

Beszámoló az Iparjogvédelmi Szakértői Testület évi működéséről Beszámoló az Iparjogvédelmi Szakértői Testület 205. évi működéséről I. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezeti és működési rendje; a működési költségek fedezete. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről

a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről Az ELTE szabályzata a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről Varga Attila Pályázati és Innovációs Központ Tudás- és Technológiatranszfer Iroda varga.attila@rekthiv.elte.hu A szellemi tulajdon

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Ertseyné dr. Peregi Katalin

Oktatói önéletrajz Ertseyné dr. Peregi Katalin Ertseyné dr. Peregi Katalin egyetemi docens Kertészettudományi Kar Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1969-1974 Kertészeti Egyetem, okleveles kertészmérnök 1980-1982 Kertészeti

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja, hogy I. A szabályzat célja elősegítse a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) kutatói, oktatói illetve a szabályzat

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata A Pécsi Tudományegyetem a szellemi alkotások jogvédelméről és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzata Pécs 2006 1 A szellemi termékekhez fűződő jogok védelmének, hasznosításának és a hozzájuk kapcsolódó

Részletesebben

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 26. pontjában, a 13. tekintetében

Részletesebben

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

A SZELLEMI ALKOTÁSOK TELJES KÖRÛ ÚJRASZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON. TATTAY LEVENTE egyetemi tanár (PPKE JÁK)

A SZELLEMI ALKOTÁSOK TELJES KÖRÛ ÚJRASZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON. TATTAY LEVENTE egyetemi tanár (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare V. 2009/2. 149 164. A SZELLEMI ALKOTÁSOK TELJES KÖRÛ ÚJRASZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON egyetemi tanár (PPKE JÁK) I. Bevezetés A szellemi alkotások szabályozásában az EU-hoz való csatlakozás

Részletesebben

2003. évi LII. törvény

2003. évi LII. törvény 1. oldal 2003. évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról 1 Az Országgyűlés - felismerve, hogy a magas színvonalú növénytermesztés

Részletesebben

Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3.

Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3. Általános Megállapodás az Európa Tanács A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Királyság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság,

Részletesebben

316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. a biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól

316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. a biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól Hatályos:2013. 09. 02-től A Kormány a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény

Részletesebben

A szellemi tulajdon védelme, a K+F minősítés előnyei, a szabadalmaztatásra ösztönzés rendszere

A szellemi tulajdon védelme, a K+F minősítés előnyei, a szabadalmaztatásra ösztönzés rendszere A szellemi tulajdon védelme, a K+F minősítés előnyei, a szabadalmaztatásra ösztönzés rendszere Farkas Szabolcs műszaki elnökhelyettes Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A Szegedi Tudományegyetem Innovációs

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban

Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Debrecen, 2015. November 4. Polgári eljárásjogok -Definíciók Polgári eljárásjog Nemzetközi polgári

Részletesebben

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2 Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához Információ és online formanyomtatványok: http://simap.ted.europa.eu I. szakasz: Ajánlatkérő I.1) Név és címek 1 (jelölje meg az eljárásért felelős összes

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

2003. évi LII. törvény. a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról 1

2003. évi LII. törvény. a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról 1 2003. évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról 1 Az Országgyűlés - felismerve, hogy a magas színvonalú növénytermesztés

Részletesebben

147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról

147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról 147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 1768/95/EK RENDELETE. (1995. július 24.)

A BIZOTTSÁG 1768/95/EK RENDELETE. (1995. július 24.) A BIZOTTSÁG 1768/95/EK RENDELETE (1995. július 24.) a közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK tanácsi rendelet 14. cikkének (3) bekezdésében biztosított mezőgazdasági mentesség érvényesítésének

Részletesebben

Intézményközi referenciaszám: 2014/0100 (COD)

Intézményközi referenciaszám: 2014/0100 (COD) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. május 6. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0100 (COD) 8576/15 AGRILEG 102 CODEC 651 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az elnökség a Tanács Előző dok. sz.: 14760/14,

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 216/2014. (XII. 17.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 216/2014. (XII. 17.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 216/2014. (XII. 17.) számú KÖZLEMÉNYE a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetéséhez és promóciójához igénybe vehető

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA

Az Európai Unió Hivatalos Lapja AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA 03/18. kötet Az Európai Unió Hivatalos Lapja 63 31995R1768 L 173/14 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA 1995.7.25. A BIZOTTSÁG 1768/95/EK RENDELETE (1995. július 24.) a közösségi növényfajta-oltalomról

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2

Hivatalos név: Nemzeti azonosító szám: 2 Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához Információ és online formanyomtatványok: http://simap.ted.europa.eu I. szakasz: Ajánlatkérő I.1) Név és címek 1 (jelölje meg az eljárásért felelős összes

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

A védjegybitorlás tipikus esetei

A védjegybitorlás tipikus esetei A védjegybitorlás tipikus esetei HVG Konferencia 2015. március 31. Dr. Bacher Gusztáv www.szecskay.com Miről lesz szó? A védjegyoltalom tartalma Kizárólagos jog Az oltalom korlátjai (jogkimerülés) A védjegy

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 10/2016. (II. 15.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 10/2016. (II. 15.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 10/2016. (II. 15.) számú KÖZLEMÉNYE az illegális bevándorlók által okozott mezőgazdasági károk kompenzálására igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű támogatásról

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Közös közlemény az IP Translator végrehajtásáról v1.2, február 20.

Közös közlemény az IP Translator végrehajtásáról v1.2, február 20. Közös közlemény az IP Translator végrehajtásáról v1.2, 2014. február 20. A Bíróság a C-307/10. sz. IP Translator ügyben 2012. június 19-én hozta meg ítéletét, amelyben a következő válaszokat adta a vonatkozó

Részletesebben

1969. évi II. törvény

1969. évi II. törvény 1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelettel, valamint a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelettel [Vastag

Részletesebben

Szerzõdés: Miért vesznek licenciát? Miért adnak licenciát?

Szerzõdés: Miért vesznek licenciát? Miért adnak licenciát? Licencia (licentia) a latin nyelvben - többek között - engedélyt jelent. Az iparjogvédelmi és szerzõi jogok jogosultjait megilletõ kizárólagos jog gyakorlására kötött szerzõdés keretében és feltételei

Részletesebben

A hazai szabadalmi rendszer sajátosságai, újdonságai

A hazai szabadalmi rendszer sajátosságai, újdonságai A hazai szabadalmi rendszer sajátosságai, újdonságai 1 European Innovation S coreboard Országrangsor a szellemitulajdon-védelmi teljesítmény és annak változása alapján 2 A nemzeti szabadalmi aktivitás

Részletesebben

A termékek új generációja

A termékek új generációja Buzás N. (szerk.) 2005: Tudásmenedzsment és tudásalapú gazdaságfejlesztés. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress, Szeged, 185-192. o. A termékek új generációja A szellemi tulajdon nemzetközi

Részletesebben

T/12788. számú. törvényjavaslat

T/12788. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12788. számú törvényjavaslat a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosításáról

Részletesebben

Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. február 12.

Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. február 12. Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT Budapest, 2013. február 12. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT 1. A védjegyek és a

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015.

ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015. ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015. Vetőmag Szövetség Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Növények Szekció Juhász Zoltán Sumi Agro Hungary Kft XVI. KALÁSZOSGABONA FÓRUM Visegrád, 2015. szeptember 8-9. Ki mi(n)t

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 106 final 2014/0054 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az EU Kína vám-együttműködési vegyes bizottságban az Európai Unió engedélyezett gazdálkodói programja

Részletesebben

Fajtaelismerés, vetőmag-előállítás és forgalmazás rendszere Magyarországon

Fajtaelismerés, vetőmag-előállítás és forgalmazás rendszere Magyarországon Fajtaelismerés, vetőmag-előállítás és forgalmazás rendszere Magyarországon Történeti áttekintés A vetőmag-hamisítások megakadályozása céljából 1878: első vetőmagvizsgáló állomás magyarországon (Deninger

Részletesebben

Frissítésre vonatkozó határidő. Megőrzés. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal

Frissítésre vonatkozó határidő. Megőrzés. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal 1. számú melléklet ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítésre vonatkozó határidő Megőrzés Adatgazda Tartalomfelelős 1. Az Egyetem hivatalos neve, székhelye, postai címe,

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban 101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

I. fejezet a város címerének és zászlójának használatáról. Gödöllő Város címere 1.

I. fejezet a város címerének és zászlójának használatáról. Gödöllő Város címere 1. Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011 (IV.21.) önkormányzati rendelete és az ezt módosító 16/2012.(V.10.) sz., 31/2012.(XII.17.) valamint a 15/2013.(IV.22.) önkormányzati rendeletekkel

Részletesebben

Környezetvédelmi és Környezetgazdasági Főosztály -környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos hatáskörök gyakorlása -hatósági ellenőrzést tart

Környezetvédelmi és Környezetgazdasági Főosztály -környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos hatáskörök gyakorlása -hatósági ellenőrzést tart Környezetügyért Felelős Államtitkárság Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek Nemzeti Park Igazgatóságok 1 Vidékfejlesztési

Részletesebben

az január 1 je elıtt benyújtott bejelentések alapján esedékessé vált díjakra vonatkozóan

az január 1 je elıtt benyújtott bejelentések alapján esedékessé vált díjakra vonatkozóan Az ipari és kereskedelmi miniszter 77/1995. (XII. 29.) IKM rendelete a Magyar Szabadalmi Hivatal elıtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról az 1996. január 1 je elıtt benyújtott bejelentések

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben