1DISPUTATartalom. Küszöb Berta Erzsébet: Ízek nyomá(ba)n... 3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1DISPUTATartalom. Küszöb Berta Erzsébet: Ízek nyomá(ba)n... 3"

Átírás

1 Küszöb Berta Erzsébet: Ízek nyomá(ba)n... 3 Főtér Németh György: Egy filozófus két lakomája... 4 Rácz Annamária: A tojástól az almáig... 9 Pósán László: Középkori gasztronómia Macskakő In memoriam Ratkó József Ratkó József: Negyven év, negyven vers (részletek) Dusa Lajos: A tél Babosi László: Tamás bácsival gyakran találkoztam Ratkó József és Kiss Tamás kapcsolatáról levélváltásaik tükrében Zalán Tibor: Összes termemet egy almáért Ószabó István: Két vallomás Jánosi Zoltán: A törvénytelen halott Ratkó József emlékezete Vékony Gábor: Emelj magadhoz, bűnöst, engem is, Ratkó József Segítsd a királyt! című drámájáról Kapualj Égerházi Péter: Magyar konyhaperspektíva Árkádok Zsila László Zsiláné André Anikó: Megye-mustra kertész szemmel Közterületi zöldfelületek helyzete Hajdú-Bihar megyében Deczki Anna: Kertépítés felsőfokon Tisztaszoba Dombrovszky Ádám: A Kárpát-medence kincsei Lépcsők Angi János: Három csillag (Michelin: Main Cities of Europe, 2007 Hotels & Restaurants).. 64 Lajtos Nóra: Három impromtu Múzeumi séták (I. Kosztolányi II. Dsida III. Babits Áfra János: Egy sfumanós csillag nyomában Az igai da Vinchi a Modemben Deczki Sarolta: Fától az erdőt (Valastyán Tamás: Tűnni és újra eredni) Szümposzion Bődi Erzsébet: Mindennapi kenyerünk Kustár György: Vacsora az örökkévalóságra Szabó Pál: Az evészavarok: anorexia nervosa és bulimia nervosa DISPUTATartalom

2 Műhely Gadóczi Ibolya: Mire jó az irónia? Az irónia fogalma Friedrich Schlegelnél Toronyszoba Széplaky Gerda: Ne ölj! A húsevő kultúra következményei E számunk szerzői: Angi János történész, Debrecen Áfra János egyetemi hallgató, Debrecen Babosi László könyvtáros, Nyíregyháza Berta Erzsébet irodalomtörténész, Debrecen Bődi Erzsébet néprajzkutató, Debrecen Deczki Anna újságíró, Debrecen Deczki Sarolta filozófiatörténész, Budapest Dombrovszky Ádám újságíró, Debrecen Budapest Dusa Lajos költő, Debrecen Égerházi Péter újságíró, Debrecen Gadóczi Ibolya egyetemi hallgató, Debrecen Jánosi Zoltán irodalomtörténész, Nyíregyháza Kustár György református lelkész, teológus, Gyula Debrecen Lajtos Nóra tanár, Debrecen Németh György történész, Debrecen Ószabó István költő, Debrecen Pósán László történész, Debrecen Ratkó József ( ) Rácz Annamária történész, Debrecen Szabó Pál pszichiáter, Debrecen Széplaky Gerda filozófiatörténész, Debrecen Vékony Gábor tanár, Debrecen Zalán Tibor költő, Budapest Zsila László kert- és tájépítész, Debrecen Józsa Zsiláné André Anikó kertészmérnök, Debrecen Józsa 2DISPUTA

3 Ha mernék (s persze tudnék) még gyermeknyelven beszélni, azt mondanám, családunkban, ahol pedig az asztalkultúra nem lehetett különösebben kifinomult, mindegyik nő egy étel volt. Egyik nénikém egy bizonyos rántotta, amit óriási, feketére égett serpenyőben sütött a sporhelton egy döngölt padlójú, gőzölgő konyhában reggelenként. Úszott tetején az aranybarna zsír, tele picinyke, pörkölődött tutajokkal, amilyenre a kolbászkarikák sültek. Nehéz étel volt. Vastag karéjt kaptunk hozzá a dohos kamrában tartott házikenyérből, a férfiak, ahogy a hajnali jószágetetésből megjöttek a reggelihez (nehéz élet volt ez), pálinkát is ittak mellé. Egy másik nénikém a szilveszteri linzer volt, két vékony, vaníliaszagú körlapocska összeragasztva, egy barna kakaós meg egy sárga citromos, a rozsdapiros választóvonalként fénylő baracklekvárral. Az volt ő, ahogy sütötte, ragasztotta, rakta körbe, egy sárga, egy barna, a kék üvegtálon évről évre, akár szilveszter volt, akár más vendégalkalom, pedig nem Leonie néni volt, hanem Eszter, s jókedvvel énekelt, mikor nyújtotta a tésztát. Morzsásan omlott szét a vajas íz, ahogy haraptuk egymáshoz szorultan ülve a lármás társaságban. Harmadik nénim, a keresztanyám egy hasonlíthatatlan zellerszósz volt, ahogy a furcsa, csőrös porceláncsészében feladta az azsúros abroszon, egy áthatón párálló selymeszöld krém, amiben örvényt kevertünk a rézkanállal, ha ő elfordult az asztaltól. A csiklandozó íz volt, amivé kezében a vaj, a tejszín, a hagymák s a zellergumó titkos arányú keveréke átváltozott, a boszorkányos vegyítésekkel és hevítésekkel kinyert tömör illat a levesben, a mártásban, a főtt húson és mindenütt, s még délután is a már felmosott konyha levegőjében, még este is a keményre vasalt fehér párnán, a hajunkban még másnap is, magunkkal vittük keresztanyánkat. Mert mikor a régmúltból többé már semmi se marad, az élőlények halála utána, a dolgok pusztulása után, egyedül az íz és az illat élnek még tovább sokáig, törékenyebben, de elevenebben, anyagtalanabbul, szívósabban és hívebben mindennél mintha csak lelkek volnának, amelyek idézik, várják, remélik, minden egyébnek romjai felett, s amelyek mocccanás nélkül tartják majdnem megfoghatatlan harmatjukon az emlék óriás épületét. Így őrzi az íz, az étel lelke számomra a nagyanyámat is, a kőttes, egy hovatovább erotikus plasztikai remeklés, a lekváros kifli zamata. Különösen azé, amit őszszel sütött, amikor benne volt az is, ahogy a nagy stráfkocsin meghozták földjéről a kukoricát, a fújtató lovak az udvaron meg a fosztás, s a fuvarosnak bort töltött egy vastagfalú pohárba. Édes kovász (mi ittuk ki az élesztős tej maradékát a rózsás bögréből) és pörkölődő dió vont finoman áthatolhatatlan szagburkot a konyhában körénk (l esprit des dieux habite dans lés bonnes odeurs). Nagyanyám furcsa nyelvekre vágta fel a puhahúsú tésztát, szélesebb végüknél fényes, sötétbordó halmocskát tett rájuk a zöldvirágos szilkében tartott szilvalekvárból, kiállt belőle az összekunkorodott gyümölcshéj, maga is miniatűr kifli a kifliben, azaz a finom arányú remekben, amivé felsodorta a tésztanyelvet több rétegben a biztonsággal osztott kézmozdulat. Merthogy végül egy lágy kontúrú zikkurat, egy puha talpaknak való kis macskalépcső jelent meg a gyúródeszkán, amit aztán még le is festett, sárgára a tojással, s kis kövekkel, az apróra vágott dióval meg a kockacukorral le is szórt pompásan az én akkoriban már bicegve járó nagyanyám. Eleven architektúra volt ez a kifli valóban, mert nőni kezdett, hízni, dagadni kezdtek a vékony tésztarétegek, távolodtak egymástól a dió és cukorkockák, mígnem a sütőtűz aranyló mázat égetve rá abroncsul meg nem fékezte a buja növekedést. De mikor beleharaptunk, a tejszagú tésztában édes barlang tárult fel megint s kicsordult belőle a sötét, meleg szilvalekvár. Ha ezt érezhetném ma a számban, nagyanyám is ott állna mellettem, tudom, fogná a kezem vagy copfot fésülne nekem. Semmi nem bizonyos annyira, mint ez, ami viszont lehetetlen, mert minden ízlelés csak hasonlat, ha szétperdülnek az ízek a fekete tepsiben. (Írásom Marcel Proust és Gustave Flaubert szövegeit tiszteli vendégeiként.) 3DISPUTA Berta Erzsébet Ízek nyomá(ba)n Küszöb

4 4DISPUTA Főtér Németh György Egy filozófus két lakomája Platón művét, A lakomát sokan ismerik, s ez nem csoda, hiszen a szerelemről szól. Szókratész és barátai Kr. e. 416-ban azért gyűltek össze, hogy megünnepeljék a fiatal és jóképű Agathón első győzelmét a tragédiák versenyén. Ez voltaképpen egy after partynak számított, hiszen az igazi ünnepség előző nap zajlott le (résztvevői még alig józanodtak ki), de Szókratész azon nem akart részt venni, a nagy tömeg miatt. Most tehát visszafogottabb mulatságra készültek. A jelenlévők közül érdemes megemlíteni Glaukónt, Platón féltestvérét, Erüximakhoszt, az orvost, Alkibiadészt, a tehetséges, de gátlástalan politikust és hadvezért, valamint Arisztophanészt, a komédiaírót. Ez utóbbi szereplő több szempontból is figyelemre méltó. Kr. e. 423-ban bemutatott komédiájában, a Felhőkben kíméletlenül kigúnyolta Szókratészt és veszedelmes szofistaként ábrázolta. Ez a jellemrajz annyira bevésődött az athéniak tudatába, hogy legalábbis Platón szerint Szókratésznak még Kr. e. 399-ben, védőbeszédében is tiltakoznia kellett a vád ellen. Arisztophanész és Agathón viszonya sem volt kevésbé feszült. A Nők ünnepe című komédiájában prostituáltakhoz hasonlította és elpuhult homoszexuálisként ábrázolta a drámaírót. Igaz, a Nők ünnepét csak Kr. e. 410-ben mutatták be (vagyis hat évvel a nevezetes lakoma után), egy elveszett komédiájában pedig 407-ben is tollhegyre tűzte (sőt, a 406-os Békákban nem is számította a tragédiaköltők közé), de Agathónra több szempontból már 416-ban is ráillett a jellemzés néhány eleme, amint erről éppen a Lakomából értesülünk. Platón művében azonban teljes a béke közöttük, sőt, amikor már mindenkit asztal alá ittak ( mindenki kénytelen volt nagyon sok bort inni ), hármasban iszogattak egy nagy serlegből, és Szókratész arról győzködte a két írót, hogy ugyanannak kell a tragédia- és komédiaíráshoz értenie, vagyis aki az egyikben jártas, jártasnak kell lennie a másikban is. A lakoma kezdetén mindenki megvacsorázott. Ez azonban meglehetősen formabontó étkezés lehetett, hiszen Agathón így utasította szolgáit: Mindig azt szolgáljatok fel, amit akkor akartok, amikor éppen senki sem utasítgat. Vacsora után italáldozatot mutattak be és énekeltek az istenek tiszteletére, majd, szokás szerint, az ivásra került a sor. A szümposzion szó (ezt fordították lakomának) ugyanis szó szerint azt jelenti, hogy együtt ivás. A mai szimpóziumok résztvevői gyakran vissza is nyúlnak a szó eredeti jelentéséhez. Agathón vendégei azonban ezen az estén legalábbis eleinte nem akartak lerészegedni. Borkirályt sem választottak (a görög lakomákon az ő parancsára kötelező volt fenékig felhajtani az italt), sőt, még a zenész lányt is elküldték. Az auloszon játszó lányok (ezt az oboaszerű hangszert szokták tévesen fuvolának fordítani) az étkezés alatt ugyanis zenéltek, utána viszont más szolgáltatásokat nyújtottak a lakomázóknak. Ehelyett abban állapodtak meg, hogy a szerelemről fognak beszélgetni: mindenki elmond egy-egy dicsőítő beszédet erről a nagyszerű istenről. A mű további részeiben el is hangzanak ezek a beszédek, és a szerelem minden fajtájával megismerkedünk a szextől a szép tudományokig, sőt az önmagában való szépségnek a tudományáig. Aztán beállít a holtrészeg és Szókratészba szerelmes Alkibiadész, féltékenységi jelenetet rendez Agathón miatt, elmeséli Szókratészszel való be nem teljesedett kalandját, majd komoly ivászatba fullasztja a józannak indult lakomát. Xenophón, Szókratész másik tanítványa egy Autolükosz tiszteletére rendezett lakomának állított emléket. Autolükosz Kr. e. 422-ben nyerte meg a pankrationversenyt, vagyis a mű ekkor játszódik. Az első sorokban a szerző kifejti, hogy a nagy embereknek nemcsak komoly gondolatait, hanem tréfáit is meg kell örökíteni. Az Autolükoszba szerelmes Kalliasz meghívja az általa rendezett lakomára Szókratészt és barátait is. Mindannyian csodálják az ifjú sportoló szépségét. Amikor leheverednek a lakomához, beállít Philipposz, a tréfamester, akinek senki sem nevet a tréfáin. A lakoma végén, szokás szerint, kihordják az asztalokat, bemutatják az italáldozatot, közösen elénekelnek egy paiánt, vagyis Apollón-himnuszt, majd megérkezik egy szürakuszai mutatványos, aki magával hoz egy auloszoslányt, egy táncosnőt és egy kitharás ifjút. A házigazda illatos olajjal akarja vendégeit megkenetni, de ők azzal utasítják el ajánlatát, hogy a férfiak számára illendőbb a tornacsarnok olajának illata. Ekkor színre lépnek a mutatványosok. A másik lány kísérni kezdte auloszán, másvalaki pedig, aki mellette állt, nem kevesebb, mint tizenkét karikát adott sorban a táncosnő kezébe. Ő pedig tánclépésben átvette a karikákat és felhajította a magasba, ügyelve rá, hogy csak annyira dobja el őket, hogy megfelelő ritmusban el is tudja kapni valamennyit. A táncoslány karikagyakorlatai után Szókratész kijelenti, hogy a nők tehetsége nem marad el a férfiaké mögött. A lány ezután kardok közt bukfen-

5 cezik. Ezután behoztak egy olyan karikát, amelyre körben függőlegesen álló kardokat erősítettek. A táncosnő kézenátfordulással a kardok közé bukfencezett, majd hegyük fölött kifordult közülük. A nézők attól féltek, hogy baja esik, ő azonban bátran és magabiztosan hajtotta végre a gyakorlatot. A bátorság, jelenti ki a filozófus, tanítható, hiszen a lány is megtanulta. A fiú tánca után Szókratész meg akar tanulni táncolni. Én is szívesen megtanulnám tőled, szürakuszai barátom, ezeket a mozdulatokat! Mire ő csak annyit mondott: Mihez kezdenél velük? Táncolnék, Zeuszra! Erre aztán mindenki nevetni kezdett. Rajtam nevettek? kérdezte Szókratész komoly képpel. Vagy talán azon, hogy a testmozgástól egészségesebb akarok lenni, jobb étvággyal enni, könnyebben elaludni, vagy inkább azon, hogy nem olyan testgyakorlásra vágyom, mint a hosszútávfutók, akiknek a lába ugyan megerősödik, a válla azonban elgyengül, vagy a birkózók, akiknek a válla megerősödik, a lába azonban elgyengül, hanem arra, hogy az egész testemet megmozgatva biztosítsam minden tagjának egyensúlyát? Vagy azon nevettek, hogy vénségemre nem akarok másokkal együtt nekivetkőzni a tömegben, hanem beérem egy akkora szobával, ahol hét heverő elfér, mint most ez a fiú, aki jól megizzadt ebben a szobában, ráadásul télen fedél alatt, az égető hőségben pedig az árnyékban mozoghatok? Vagy kinevettek, mert mértéktelen pocakomat kordába szeretném szorítani? Talán hallottátok, hogy minap ő, Kharmidész rajtakapott, amint hajnalban táncra perdültem. Így volt, Zeuszra helyeselt Kharmidész. Meg is döbbentem, és átfutott rajtam a gondolat, hátha megbolondultál! De miután nagyjából ugyanazt elmondtad nekem, amit most is, hazamentem, és bár táncra nem perdültem, mivel azt sohasem tanultam, karizomgyakorlatokat kezdtem végezni, mert ahhoz igazán értek. Philipposz ezután tréfás táncot lejt, amin már nevetnek az egybegyűltek, majd a kulturált ivásról beszélgetnek. Felvetődik a kérdés, hogy ki miben érzi magát a legkiválóbbnak. Kalliasz kiválóbbá tudja tenni az embereket, Nikératosz kívülről fújja Homérosz eposzait, Kritobulosz a szépségére büszke, Antiszthenész a gazdagságára, Kharmidész a szegénységére, Szókratész kerítői tehetségére, Philipposz arra, hogy meg tudja nevettetni az embereket, Lükón a fiára, Autolükoszra, Autolükosz pedig az apjára, végül Hermogenész a barátaira. Kalliasz pénzt ad az embereknek, akik ettől igazságosabbak lesznek, mert ínségük nem kényszeríti őket arra, hogy bűnöket kövessenek el. Igaz, neki egyikük sem hálás. Nikératosz szerint Homérosz minden tudásra megtanít, a szép Kritobulosz Kleiniaszba szerelmes, és szépségével akar sikert elérni nála. Szókratész szebbnek tartja magát az ifjú Kritobulosznál. Kharmidész jobbnak tartja, hogy elszegényedett, mert így nem zaklatják vagyona miatt és ki sem fosztják. Antiszthenésznek a szegénysége a vagyona, mivel éppen annyival éri be, amennyije van. Legnagyobb kincse a szabadidő, amit Szókratésszal tölthet. Hermogenész barátai az istenek, akik mindig gondoskodnak róla. Philipposz a bohóckodására büszke, mivel abból él, a szürakuszai pedig az ostobákat kedveli, akik megnézik előadásait. Szókratész kerítői mesterségével megtalálta Antiszthenészt, aki képes felismerni, kik válnak egymás hasznára. Ezután tréfás szépségversenyt rendeznek Kritobulosz és Szókratész között, amit Szókratész minden érvelése ellenére elveszít. Na, Kritobulosz, már ki se állsz Szókratész ellen egy szépségversenyre? kérdezte Kalliasz. Zeuszra, nyilván jól látja, milyen nagy becsülete van a bírák szemében a kerítőnek! tréfálkozott Szókratész. Mégsem hátrálok meg mondta Kritobulosz. Inkább bizonyítsd be, hogy szebb vagy nálam, ha ismersz valami ravasz fogást. Csak a lámpást hozzák közelebb! kérte. Téged pedig először is előzetes vizsgálatnak vetlek alá perünkben. De válaszolnod is kell! Kérdezz csak! Mit gondolsz, csak az ember tulajdonsága lehet a szépség, vagy másé is? Zeuszra, szerintem egy ló, egy ökör vagy sok élettelen tárgy is lehet szép! Láttam már szép pajzsot, kardot és lándzsát is válaszolta. De hogy lehetséges kérdezte, hogy ezek a dolgok, bár egyáltalán nem is hasonlítanak egymásra, mégis mind szépek? Zeuszra, akkor szépek magyarázta Kritobulosz, ha úgy készítették el őket, hogy arra a munkára, amire szántuk, jól használhatók vagy természettől fogva megfelelnek céljainknak. Tudod-e, hogy mire jó a szemünk? érdeklődött. Hát persze, arra, hogy lássunk vágta rá. Akkor az én szemeim szebbek, mint a tieid. 5DISPUTA Főtér

6 6DISPUTA Főtér De miért? Mert te csak előre látsz velük, én viszont oldalra is, annyira kidüllednek. Csak nem állítod, hogy valamenynyi élőlény közül a ráknak van a legszebb szeme? De bizony erősködött mivel az ő szeme a leghasználhatóbb, ha összecsapásra kerül sor! Na jó hagyta rá. De melyikünk orra szebb, a tied vagy az enyém? Biztos vagyok benne, hogy az enyém felelte, már ha az istenek azért teremtették az orrunkat, hogy szagoljunk vele. A te orrlyukaid ugyanis a földre néznek, az enyémek azonban tárva-nyitva állnak, hogy mindenfelől befogadják a szagokat. De miért szebb a pisze orr az egyenesnél? Mert nem gátolja a látást, hanem lehetővé teszi, hogy a szem arra nézzen, amerre akar. A kiugró orr bezzeg mintha szándékosan kellemetlenkedne! Valóságos fallal választja el egymástól a két szemet. A szájam esetében megadom magam ismerte el Kritobulosz. Ha arra szolgál, hogy harapjunk, elismerem, hogy sokkal harapósabb vagy, mint én! De nem gondolod, hogy széles ajkaddal csókolni is lágyabban tudsz? Ha téged hallgatlak jegyezte meg, még a szamárénál is csúfabb szám kell hogy legyen! De azt nem fogadnád el bizonyítékként amellett, hogy szebb vagyok nálad, hogy a szilénoszokat, akik hozzám mégiscsak jobban hasonlítanak, mint hozzád, istennők, a Naiászok hozták világra? Erre már nincs mit mondanom zárta le a vitát Kritobulosz. Döntsenek a szavazókövekkel, hadd tudjam meg, milyen büntetés vagy bírság vár rám! Csak azt kérem, titkos legyen a szavazás, mert tartok tőle, hogy a te gazdagságod és Antiszthenészé térdre kényszeríthetnének! A lány és a fiú ekkor leadta titkos szavazatát. Szókratész közben még közelebb vitette a lámpást Kritobuloszhoz, hogy ne lehessen félrevezetni a bírákat, és hangsúlyozta, hogy a bírák ne győzelmi szalaggal, hanem csókokkal ékesítsék föl a győztest. Lezajlott a szavazás, de mikor kiderült, hogy mindkét szavazatot Kritobulosz kapta, Szókratész jajongani kezdett: Jaj, jaj, Kritobulosz, a te pénzed nem hasonlít Kalliaszéra, mivel az igazságosabbá tesz, de a tiéd, mint a pénz a legtöbb esetben, csak arra jó, hogy megvesztegesse az esküdteket és a döntőbírákat! Ezután közösen énekelnek, majd Szókratész megkéri a szürakuszait, ne veszélyes mutatványokkal, hanem tánccal szórakoztassa az egybegyűlteket. Szókratész Erószról, a szerelemistenről és a társaság egyes tagjainak szerelméről beszél. Két Aphrodité létezik, Égi és Közönséges. A lelki szerelem magasabbrendű, annak istennője az Égi Aphrodité. A fiúszeretőkből álló hadsereg, amit Pauszaniasz, Agathón szerelme dicsért, nem működik jól. Ez ugyanis annak a jele, hogy nem bíznak benne: a szeretők külön-külön is kiváló tettekre lennének képesek. Kalliasz kifejti, hogy bátor és kitartó lelke miatt szereti Autolükoszt. Szókratész Kalliaszt a város számára akarja kerítőként kiközvetíteni, mint erényes és nagy jövőjű ifjút. Ekkor bejönnek a táncosok, és előadják Ariadné és Dionüszosz szerelmét. Az erotikus mozdulatokat látva a nézőkben is feltámad a szerelmi vágy. A fiatalok hazasietnek, hogy együtt lehessenek feleségükkel. Xenophón műve válasz lehetett Platón jó tíz évvel korábbi Lakoma című írására. Szókratész és barátai akkor és ott is a szerelemről beszélgettek, más hasonlóság azonban nincs a két mű között. Xenophón azonban utal Platón művére, például amikor a homoszexuális párokból álló hadsereg eszméjét veti el. Ezt ugyanis a platóni Lakomában Phaidrosz e szavakkal dicséri (178e): Ezért, ha volna rá mód, hogy egy város vagy egy hadsereg csupa szerető férfiból és fiúkedvesükből álljon, ezek úgy kerülnének mindent, ami szégyenletes, és úgy iparkodnának kitűnni egymás előtt, hogy mindenkin túltennének városuk kormányzásában, csatában pedig, még ha számra kevesen volnának is, mondhatni az egész világot legyőznék. Xenophónt nem annyira a filozófiai mélység, mint inkább Szókratész humora izgatta. Érdekes, hogy a 18. századi német Christoph Wieland mégsem Platón, hanem Xenophón művét értékelte többre, mivel valóságosabbnak, életszerűbbnek, ezért történetileg megbízhatóbbnak tartotta. Igaz, Kierkegaard-t annyira felbőszítette a xenophóni Szókratész, hogy feltételezte: az athéniaknak valamiféle daimonion vette el a józan eszét, amikor ezt a jó szándékú, fecsegő fickót halálra ítélték. Már amennyiben Szókratész valóban ilyen volt. Xenophón szándéka tehát az volt, hogy bemutassa a nagy emberek derűs pillanatait, talán azért, hogy így hozzánk közelebb állónak érezzük őket, talán pedig azért, mert még tréfáikból is sokat tanulhatunk. A műfajt mindenesetre nem ő találta fel, hanem a khioszi Ión, aki igen sok műfajban alkotott. Írt egy könyvet Epidémiai (Meg-

7 érkezések) címmel, amelyben híres emberekkel való találkozásait örökítette meg (Athénaiosz 603e). Ebben állít emléket Szophoklész tréfáinak. Mivel ennek a töredéknek mindeddig nem volt magyar fordítása, szó szerint idézem. Szophoklésszal, a költővel Khioszon találkoztam, amikor hadvezérként Leszbosz felé hajózott. Olyan ember volt, aki szívesen és talpraesetten tréfálkozott bor mellett. Barátja, Hermészileósz, Athén vendégbarátja vendégelte meg. A bort töltögető ifjú a tűz mellett állt (és elpirult tőle). Szophoklészt megragadta a látvány, és megszólította: Szeretnéd, ha jó kedvvel innék? Miután igent mondott, Szophoklész így folytatta: Akkor ne siesd el, amikor idenyújtod vagy átveszed tőlem az ivócsészét! Az ifjú még jobban elpirult, mire Szophoklész a mellette heverő vendéghez fordult: Milyen szépen fogalmazta meg Phrünikhosz: Lángol szerelem tüze, hogyha bíbor ég az arcon. Az pedig, egy eretriai vagy erüthraibeli iskolamester, így válaszolt: Bölcs vagy, Szophoklész, ha a költészetről van szó, de Phrünikhosz mégis tévedett, amikor a szép ifjú arcát bíbornak nevezi. Ha ugyanis egy festő bíborszínűnek ábrázolná ennek az ifjúnak az arcát, egyáltalán nem tűnne szépnek. Márpedig nem helyes a szépet a nem széphez hasonlítani. Szophoklész csak nevetett az eretriain, és így felelt: Akkor nyilván Szimónidész verssora sem nyertre el a tetszésedet, bármilyen népszerű is a hellének között: Bíborajakkal énekel a leány, árad a szűz dala. A költő sem, amikor aranyfürtűnek nevezi Apollónt, hiszen rosszabb lenne a festmény, ha a művész fekete helyett aranyszínűre festené a haját. De a rózsaujjú jelző sem tetszhet, hiszen ha valaki rózsavörös festékbe mártaná az ujjait, olyan lenne a keze, mint egy bíborfestőnek, nem pedig olyan, mint egy szép nőnek. A vendégek jót derültek, az eretriainak pedig szavát vette a csípős megjegyzés. Szophoklész ekkor újból az ifjúhoz fordult, aki ujjacskájával éppen egy szalmaszálat akart kipiszkálni az ivócsészéből, hogy jól látja-e a szalmaszálat. A fiú mondta, hogy jól látja. Akkor inkább fújd ki onnan, hogy ne legyen nedves az ujjad! Ahogy az ifjú az ivócsésze fölé hajolt, Szophoklész is szájához vette azt, így szinte összeért a fejük. Szophoklész kihasználva közelségüket átölelte és megcsókolta az ifjút. Mindenki tapsolni kezdett, és jót nevettek, milyen ügyesen becserkészte a fiút. Gyakorlom a stratégiát, uraim jegyzete meg Szophoklész, mivel Periklész megdorgált, hogy csak a költészethez értek, a hadvezetéshez pedig nem. Pedig ez a hadicselem igencsak bevált! Ivás közben sok-sok ilyen talpraesett megjegyzésével és tettével hívta fel magára a figyelmet, de a politikában nem mutatkozott sem különösebben bölcsnek, sem tettrekésznek, vagyis semmiben sem emelkedett ki a többi jóravaló athéni közül. Szophoklész tréfái a khioszi lakomán előképül szolgálhattak Xenophón számára a szókratészi lakoma leírásakor. Van azonban egy lényeges különbség Ión és Xenophón nézőpontja között. Ión Szophoklészben egy jópofa társasági embert lát, aki a drámaíráson kívül máshoz sem ért, hiszen Periklész szerint gyenge hadvezér, a politikában pedig járatlan. Szókratész azonban még tréfáival is tanít, éppen azért kell megörökíteni azokat is. Vajon valóban lezajlott-e ez a két lakoma? A platóni írás mindenesetre némi kétséget ébreszt bennünk, hiszen Apollodórosz, aki az egészet elmeséli, maga sem volt ott, csak Arisztodémosztól hallott róla. Ráadásul Arisztophanész beszédében egy olyan eseményre utal (az arkadiai Mantineia lakóinak széttelepítésére, 193a), amely 31 évvel az agathóni lakoma után, Kr. e. 385-ben történt. Platón az ilyen anakronizmusokat sohasem véletlenül szövi be írásaiba. Ezekkel akarja ugyanis jelezni, hogy dialógusainak kerettörténeteit (jelen esetben magát a lakomát) nem szabad úgy olvasni, mintha történelmi forrásértékük volna. Fikciók ezek, amelyek segítségével jobban be lehet mutatni azt a problémát, amivel a mű foglalkozik. De Xenophón lakomája sem bizonyul hitelesebbnek. A szerző a Kr. e. 422-ben játszódó lakomán, amit persze jóval később, Kr. e. 369 után 7DISPUTA Főtér

8 írt meg, bár a mű elején az ellenkezőjét állítja, nem vehetett részt, hiszen akkor legfeljebb tízéves lehetett. Egy feloldhatatlan anakronizmus ebben az írásban is felbukkan. Kharmidész azzal indokolja szegénységét, hogy külföldi birtokait elveszítette (4, 31). Erre azonban csak tizennyolc évvel később, a peloponnészoszi háború elvesztése után került sor (Kr. e. 404). Vagyis Xenophón éppen annyira nem akarja lakomáját történetileg hitelesnek láttatni, mint Platón. Hiába hát a tanítványok két részletes beszámolója, továbbra sem tudhatjuk meg, hogyan is viselkedett Szókratész egy valódi lakomán. De azt annál inkább, mit jelentett egy szümposzion az előkelő athéniak számára a Kr. e. 5. század vége felé, és milyen beszélgetésekkel, tréfákkal űzték el az időt a költők és a filozófusok. 8DISPUTA Főtér

9 Amiként az emberiségnek, a tudományoknak, a mesterségeknek, úgy az étkezésnek, a gasztronómiának is története van. A címbéli közmondás ily módon értelmezhető az étkezésre: a tojástól az almáig, s az étkezéskultúra, a táplálkozási szokások kialakulásának folyamatára is a kezdetektől. A táplálék elfogyasztása az emberek számára, az állatvilág szereplőivel ellentétben, nem csupán a létfenntartás eszköze, hanem egyszersmind társasági, vallási, kulturális cselekvés, illetőleg esemény is. Az ókori kultúrák étkezési szokásairól napjainkban is élő sztereotípiák, amelyek jó része az antikvitás görög és római szerzői által megörökített és nem ritkán dicsért vagy irigyelt, de legalább annyiszor elítélt lakomáknak, illetőleg azok részletezésének köszönhető, hajlamosak elfeledtetni, hogy az éhségcsillapításon túlmutató ínyenckedés, hovatovább dőzsölés korántsem volt megszokott és általános jelenség az ókorban. Ez nyilvánvaló azokból a társadalmi, gazdasági, földrajzi különbségekből, amelyek Rómát és a későbbi Római Birodalmat ab ovo jellemezték. A rómaiak életkörülményeit legfőképpen a mezőgazdaság és az állattenyésztés határozta meg, de a földrajzi elhelyezkedés kedvezett a kereskedelem gyors fejlődésének is. A gazdálkodás, a javak megtermelése, szembeállítva a természet maga adta terményeinek, állatainak megszerzésével, a megélhetés szavatolása mellett civilizációs jelenség és dicsőített foglalkozás volt. A rómaiak által vágyott termelő, gazdálkodó életmódnak, a saját birtoknak, amelynek megművelésében derék gazdaként maguk a tulajdonosok is jeleskedtek, több római szerző önálló művet szentelt. A teljesség igénye nélkül megemlítendő például, hogyan emelte lírai magasságokba a témát eklogáiban és a Georgicában Vergilius, aki jól ismerte a görög szerzők, mások között Xenophón és Nikandrosz hasonló tárgyú műveit is; Horatius maga is gazdálkodott a szabin hegyek között Maecenastól kapott kis birtokán, amely többször a béke és nyugalom szinonimája költészetében; Varro dialógus formába ültette a mezőgazdaságról szóló gyakorlati kézikönyvet; Cato viszont a haszonszerzés és hatékony munkavégzés szempontjait helyezi előtérbe A földművelésről írott művében. Róma földművelő és állattartó lakóinak ünnepi naptára a mezőgazdasági ünnepek egész sorát vonultatja föl, amelyek elsődleges célja a termés, az állatállomány és szaporulat megvédése a betegségektől, természeti csapásoktól. Az ünnepek során bemutatott áldozatok szoros összefüggésben álltak azzal, amit védelmezni kívántak. A földműveléssel kapcsolatos tisztító és bajelhárító ünnepek áldozati kellékei éppen ezért leggyakrabban a búza, a méz, a bor, a babszalma, a köles, s nem ritka az állatáldozat, mint például az Ambarvalia ünnepen, amikor juhot, sertést és bikát is áldoztak. Az állattartással kapcsolatos ünnepek célja a termékenység garantálása és a bajelhárítás volt. A köztársaságkor elejére, egy akkori éhínség megszüntetésére tehető a Ceres, Liber, Libera triász befogadása; ez az istenháromság a capitoliumi triász (Jupiter, Juno, Minerva) ellenpólusaként a földműveléshez közelebb álló plebejusok vallási igényeit hivatott kielégíteni. Aki nem tisztelte, esetleg szándékosan megsértette ezeket az istenségeket, egészen biztosan magára vonta haragjukat. És mi mással büntethet egy isten, aki a jólé tért, a termésért, a mindennapi élelemért felelős, mint az örökös éhséggel? Ovidiusnál a Ceres szent tölgyét kivágó Erysichtonra az istennő akkora éhséget szabadít, hogy végül kezdi saját testét harapással tépni, befalni, és testét a szegény kevesítve kívánja növelni. A földrajzi és éghajlati viszonyok Róma környékén a legeltető kecske- és juhtartás mellett a gabonatermesztésnek és a konyhakerti növények kultúráinak kedveztek. Megemlítendő még a sertés- és marhatartás, valamint a méhészkedés, s a szárnyas jószágok sem hiányoztak egy-egy gazdaságból. A rómaiak táplálkozása mégis alapvetően vegetáriánus volt. Az északi germán, kelta népek húsevő táplálkozási szokásaival szembeállítva ezt mediterrán típusúnak is nevezi a szakirodalom. Ez a jelleg az étlapon akkor mutatott jelentősebb változást, amikor a Római Birodalom hódításai nyomán olyan népek kultúráival érintkezhettek a rómaiak és az itáliai népek, amelyek egzotikumaikkal képesek voltak kiszolgálni egy világbirodalom nagyra törő (ét)vágyát. A változatosság, a különböző állati eredetű táplálékok felszolgálása és elfogyasztása a számottevő vagyonnal és hatalommal rendelkező római polgárok sajátja volt. A Kr. e. II. századig a táplálkozás módja és a választék is egyszerűbb volt. A legszélesebb néprétegek, ha volt nekik, a csekélyke földjükön termesztett zöldségekből készített ételekkel és a vallási ünnepek alkalmával feláldozott állatok maradékával vagy különleges alkalomból rendezett conviviumok szerény ételválasztékával kellett, hogy beér- 9DISPUTA Rácz Annamária A tojástól az almáig Főtér

10 DISPUTA Főtér 10 jék. Ilyenkor kedvvel fogyasztottak szárnyasokat, tengeri vagy folyami halakat, és a római konyha különlegességének számító sertést vagy azon belül is a kocaemlőt mint ínyencfalatot. Mint minden népnek, a rómaiaknak is megvolt a bőség kifejezésére szolgáló szólásuk, amely a sertéshúst mint kedvenc ételt isteníti a következőképpen: cocti porci ambulant, azaz sült disznók sétálgatnak, mi pedig ma azt várjuk, hogy a sült galamb a szánkba repüljön. Ovidius Átváltozások című művében a jámbor életű házaspár, Philemon és Baucis története jó példa arra, hogy mi került általában egy szegény család asztalára. A házaspár a vendégbarátság jegyében a lehető legtöbb és legváltozatosabb ételeket, elsősorban zöldségféléket és gyümölcsöket kínál föl a halandó képében megjelenő Jupiternek és Mercuriusnak. A leírásban a római étkezés tipikus rendje érvényesül, az előétellel (gustatio vagy promulsis) kezdődik, ami zöld és fekete olajbogyóból, salátaféléből, répából és tojásból áll: locsolt kertből ami zöldséget hoz a férje, fosztja levelétől mind ; majd pedig: Nekitűrőzködve, remegve asztalt ád az anyó: Tiszta Minervának kétszínű bogyója kerül rá, s ősszel termő som borseprő-óvta gyümölcse, répa, cikória is, sajttá sürüsödött aludttej, s véle tojás, langyos hamuban forgatva kifőzött,...vénült bor jön utána. A főétel (caput coenae vagy mensae primae) a megfőtt szalonna és a szegénység jeleként újra felszolgált bor: azután kormos fatetőről ágas villával leemel füstlepte szalonnát, mit be soká őrzött, darabocskát szel le belőle, és a tüzön buzgó vízben megfőzi puhára. Az étkezés utolsó fogásaként (mensae vagy coenae secundae) pedig a gyümölcsök: ott a dió, füge, ott az aszalt datolyák meg a szilva, majd remek illatú alma került; s bíborosult vessző leszedett friss fürtje, a szőlő. Ott közepütt, a fehér lépesméz. Ami állatuk volt, azt is levágták volna, ám az égi lakók nem engedték: Volt egy lúdjuk, a kis kunyhó őrzője, egyetlen A saját szükségleteiken fölül termelők a város piacán értékesítették terményeiket. Róma város lakosságának jó része a köztársaság korának vége felé és a császárkorban nem a saját birtokán megtermelt növényeket fogyasztotta, hanem az árusításra szakosodott kifőzdék, kocsmák, pékek termékeit, vagy ha vagyonos patrónusa volt valakinek, akkor bizton számíthatott egy-két ingyen ebédre. Az emberek napjuk jelentős részét a köztereken, piacokon, fürdőkben, középületekben töltötték, és a napközbeni hőség miatt otthon nem is főztek, vagy csak kevesek, azok is főzettek, főleg a vagyonosabb polgárok, akiknek rabszolgái természetesen a konyhában is lesték a gazdák kívánságait. A korabeli éttermek (tabernae) talponállók voltak, ülve csak a kocsmákban (caupona) lehetett étkezni, viszont melegen tudták tartani az ételt, mert az utcai étkezdék pultjai fűthetők voltak. A kocsmai étkezések kötelező velejárója volt a kockajáték, a zene és a tánc, amit számtalan korabeli ábrázolás bizonyít. A rómaiak három alapvető élelmiszere a gabona (búza), a bor és az olaj. Ezek mellett elsősorban hüvelyeseket (borsó, bab, lencse), gyümölcsöket (szőlő, füge, szilva, alma, datolya, dió), egyéb gabonaféléket és magvakat (rozs, árpa, köles, lenmag, szezámmag, kendermag, mák, mustármag), zöldségeket (retek, hagyma, répa, zeller, káposzta, uborka), mézet és fűszerként használt növényeket (ruta, bors, rómaikömény, menta, lestyán szurokfű, babérlevél, bordamag, fenyőmag) fogyasztottak. Hiányzott viszont a palettáról két ma nélkülözhetetlen íz: a sóé és a cukoré. Ennek is köszönhető, hogy a római konyha többfajta fűszert ismert és használt, hogy helyettesítse a sót, illetőleg a cukrot. A cukor kiváltása mai szemmel egyszerűbbnek tűnik, hiszen a méz édesítőszerként alkalmazása ma is gyakori. A só lepárlásának költséges eljárása párosult a kősó bányászásának és elérhetetlen távolságból szállításának nehézségeivel, jóllehet Róma alapítása kapcsán több régészeti és összehasonlító mitológiai adat alátámasztja, hogy a Tiberis jobb partján a városalapítás előtt a só lepárlásával foglalkozó népcsoport (etruszk) élt. Mégsem nélkülözték a só ízét, hiszen a sokszor emlegetett garum (görögül garosz) vagy liquamen, amelyet apró halak sokaságának több hónapon át tartó rothasztásával nyertek, egyfajta halízzel párosulva ugyan, de nem hiányzott egyetlen ételből sem, és az étel jellegétől függően több módon is ízesítették vagy hígították vízzel, ecettel, borral, mézzel. Nevéből adódóan nem az itáliai népek sajátja ez a termék, görög közvetítéssel került a római konyha fűszerei közé. A garumot házilag is elő tudták állítani, de leggyakrabban Hispánia, Afrika vagy Pompeji üzemeiben készült terméket használtak. A legfontosabb táplálék kezdetektől a búzalisztből kovásszal készült kenyér (panis). A korpás lisztből kelesztés nélkül készített kenyér és kalács (fars) olcsóbb volt, éppen ezért gyakrabban előfordult a napi étkezés során. A rómaiak ezzel és a

11 Kr. e. III. századtól az ivóvizet helyettesítő borral kezdték általában a napot. A bor vízzel hígítása természetes, sőt kötelező volt. A reggelizés (jentatio) során keveset ettek, a kenyér és bor mellé kerülhetett még sajt, olajbogyó vagy helyettesíthette mindezeket vízben főtt kása (puls, polenta). Az ebéd (prandium) a korai időkben a coena szerepét töltötte be, de nem a Kr. e. I. század idején vagy a császárkorban szokásos bőségtálak fogyasztásának mintájára. A prandium tartalmasabb volt a reggelinél, de már ettek halat is, zöldségeket és gyümölcsöket is. Meleg ételt napjában egyszer ettek, a zöldségeket rendszerint nyersen fogyasztották. A főzés fortélyait a rómaiak a görögöktől tanulták. A főzés és a család élelmezése hagyományosan a feleség feladata volt. Róma lakásainak, házainak általában kis méretű konyhájuk volt, a legkorábbi időkben a főzés helyszíne a nyitott tűzterű átrium volt, amely egyben az étkezőasztalnak is helyet adott, és körülbelül a Kr. e. I. századig az asztal körül ülve ettek. A férfiak később a tricliniumban félig fekvő testtartásban étkeztek. A nők legalábbis a feleség és a gyerekek nem foglalhattak helyet a tricliniumban. Tilos volt továbbá a nőknek a bor fogyasztása is. A tricliniumban folyó lakomákon nem ritkán fordultak meg a szórakoztatásra meghívott, zenei képességgel és tánctudással rendelkező nők. A fő étkezés, amelynek külsőségeiről és tartalmáról számos forrásból van adatunk, a coena volt. Ez a kora délutántól késő éjszakáig is tartó étkezés, illetőleg az ott feltálalt ínyencfalatok a házigazda gazdagságától és alkalomtól függően lehettek mértéktartók vagy gyomorforgató, Seneca szavaival: hánynak, hogy ehessenek, esznek, hogy hányhassanak. A császárkorban valóságos divatja lett a lakomáknak, sőt a művészetek rangjára kívánták emelni. Mondja ki egy buta, hogy búvárkacsa a divat ma, mást sem falnának Rómában a széparanyifjak. (Horatius, Sat. II. 2.). A coena dramaturgiája a fentebb említett módon az étvágygerjesztő falatoktól, a gustatiotól (zöldség, saláta, pikáns mártásokkal felszolgált hal, kagyló, osztriga, tojás), a mensae primae-n (szárnyasok, halak, vadak, sertés, marha) keresztül a mensae secundae-ig (desszert, sütemény, édességek, gyümölcsök) tartott, innen származik az ab ovo usque ad mala, azaz a tojástól az almáig mondás. A lakoma velejárója volt a borfogyasztás is, a legkiválóbb fajták a falernumi, a massicusi, a tusculumi borok voltak, a gyengébb minőségű bor elnevezése a vaticanus volt. A gustatiónál többnyire mézzel kevert erjesztett mustot, a főételnél és a vacsora végeztével vízzel kevert bort ittak. A piacokon a környékbeli parasztok gyümölcsei, zöldségei, állatai, a halászok DISPUTA Főtér 11

12 DISPUTA Főtér zsákmányai, export fűszerek, a sütödék kenyerei és süteményei közül válogathattak kedvükre valót, és a legtehetősebbek konyhájában szakácsok varázsoltak belőlük lucullusi lakomát a triclinium asztalaira. Az ókorból fönnmaradt egyetlen szakácskönyv, Apicius De re coquinariájának receptjei a konyhai tudományokban kevésbé jártas olvasókkal is elhiteti, hogy a császárkor dúsgazdag urainak fényűző lakomáihoz bizony meg is volt a kereslet a piacokon az alapanyagokra. A flamingó, kocaemlő, fügén hizlalt liba mája, éti csiga, osztriga, languszta, fogoly és császármadár vagy strucc, mind külön-külön is megérdemelték, hogy a luxus kategóriájába sorolják őket. A rómaiak kedvenceként emlegetett kocaemlő elkészítésére Apicius a következő recepttel szolgál: Főzd meg a kocaemlőt, tűzd össze egy náddal, sózd meg, s tedd kemencébe vagy rostélyra. Félig süsd át. Törj össze borsot, lestyánt és garumot, ízesítsd színborral és aszúborral, sűrítsd be keményítőliszttel, majd öntsd a kocaemlőre. Érdekes, hogy különbséget tettek a kocaemlő között, ha a koca már fialt vagy ha meddő volt. És persze más volt az íze annak a sertésnek, amelyiket a szokásos takarmány helyett fügével etettek levágás előtt. A válogatott alapanyagokon kívül az elkészítés módjára is tanácsokat ad a szerző, szintúgy a gyümölcsök, zöldségek tartósítására, amely hasonlatos a mai gyakorlathoz, használ mézet, ecetet, sót vagy a levegő kizárását az edényből. A lakomákra költhető pénzösszeg nagyságát már a Kr. e. I. században rendeletekkel igyekeztek korlátozni. Egy ünnepi lakoma költségét 300 sestertiusban maximálta például Sulla. Jóval később, Diocletianus idejében (III. század vége) egyetlen páva vagy két nyúl vagy kb. 40 liter búza 300 dénárba (1 dénár = 4 sestertius) került. Nem véletlen tehát, hogy az utókor számára leginkább érdeklődésre számot tartó lakomákat és élvezőit a kortársak gyakran pellengérre állították. Seneca szavaival: Van-e szégyenletesebb, mint egy költséges és egész lovagi vagyont felemésztő lakoma?... S mégis előfordult már, hogy igen takarékos férfiak beiktatási lakomája kerek százezer sestertiusba került. Horatius egyik szatírájában pedig amely az ismert közmondásra enged bennünket asszociálni, miszerint az éhség a legjobb szakács e gondolatokat írja: Mert a gyönyört nem a ritka, különc falat adja: jó étvágy kell csak. Fűszerezd veritékkel az étket, fáradj! Mert ki falánkságtól puffadt, nem örül már, bár papagájhal, bár császárfajd lesz is ebédje. És ugyanebben a művében: Itt-ott mégis akad nagyurak lakomáján egyéb is, mint ínyenc falat: ott a tojás és az olajfa bogyója. Az élők mértéktelen habzsolását a holtak étvágytalan ízlelése ellensúlyozza: Éppen elég, ha a síremlékre virágkoszorút fonsz; némi gyümölcsöt is adsz, szórsz kicsi sószemeket. Egy pár szál ibolyát, s gabonát még, borral átitatva: mindezeket tálon tedd le az út közepén. Többet is áldozhatsz, de a holtnak elég a kevés is: rakj tüzet, és könyörögj, mondd el a síri imát! Irodalom Montanari, Massimo: Éhség és bőség, A táplálkozás európai kultúrtörténete. Bp., Adamik Tamás: Római irodalom az archaikus korban. Pécs, 1993.; Római irodalom az ezüstkorban. Pécs, 1994.; Római irodalom az aranykorban. Pécs, Ovidius, Publius Naso: Átváltozások. Ford. Devecseri Gábor, Bp., Ovidius, Publius Naso: Fasti. Ford.: Gaál László, Bp., Apicius, Marcus Gavius: Szakácskönyv a római korból. Ford.: Hegedűs Zsuzsa, Orlovszky Géza, Bp., A régi Róma napjai. Szerk. Szepessy Tibor, Bp., Horatius összes művei. Bede Anna fordításában, Bp., Vergilius, Publius Maro: Georgica. Ford. Lakatos István Bp., Gesztelyi Tamás: A római vallás története. Bp., Hoffmann Tamás: Európai parasztok. Az étel és az ital. Bp., Dér Katalin: Lakomák és nagyevők Plautus színpadán. In: Ókor, IV. évf. 3. szám Castiglione László: Pompeji. Bp.,

13 A konyhaművészeten, a különböző ételek változatos és ízletes elkészítésének tudományán túl a gasztronómia a terített asztal látványát, a terítés és tálalás mikéntjét, szertartását, a felszolgált ételek mennyiségét, a fogások számát, étvágygerjesztő és ínycsiklandozó voltát, az étkezés formáját is magában foglalja. A középkor majd ezer éve során túlnyomórészt ez utóbbira nagyobb figyelem irányult, mert a létfenntartási szükségleten vagy a kulináris élvezeteken túl az étkezésnek társadalmi jelentősége volt. Egyrészt a társas élet központjának számított, másrészt a reprezentáció fontos eszközeként a gazdagságot, a jólétet és a hatalmat volt hivatva kifejezni. Különösen a korai középkorban a sokat enni lehetősége a gazdagság külső jelének számított, de az egyéni kiválóság, a testi erő és férfiasság egyik fokmérőjének is tekintették. A germán hősmondák vagy a lovagi elbeszélések nagyevő hőseit tisztelet és megbecsülés övezte. A keresztény Nyugaton az egyházi normák ellenére évszázadokon át az uralkodók megítélését is befolyásolta, hogy mértékletesek voltak-e az evésben, vagy sem, s az, hogy mit ettek. Például a 10. században Cremonai Liudprand, aki a német római császár követeként járt Bizáncban, megvetéssel szólt a zöldségféléket kedvelő, evésben mértékletes, azaz az antik hagyományokat követő Niképhorosz Phókasz császárról, és elismeréssel adózott a szász Ottó császár előtt, aki mindig sokat eszik és megveti a hitvány étkeket. Einhard mester leírása szerint Nagy Károly a keresztény mértékletességet és előírásokat betartva mértéktartó volt az evésben és ivásban, ezért szokásos vacsorája csak négy fogásból állt, amibe nem számolta bele a nyársra tűzött sülteket, melyek Károlynak minden más ételnél inkább ínyére voltak. A frank uralkodó öregkorában köszvényben szenvedett, s orvosai sikertelenül próbálták a megszokott sült húsok fogyasztása helyett a főtt húsokra szoktatni. Az étel mennyisége és a társadalmi helyzet közötti kapcsolat évszázadokig meghatározó volt Európában. III. Péter, Aragónia királya például az 1344-es Ordinacions-ban úgy rendelkezett, hogy asztalánál matematikai pontossággal érzékeltessék a rangkülönbségeket: mivel a tálaláskor helyénvaló, hogy némely személyeket helyzetüknek megfelelően jobban megtiszteljenek, mint másokat, azt kívánjuk, hogy a mi tálunkon nyolc személynek elegendő étel legyen; hat fő számára rakassék étel a királyi hercegek, az érsekek, a püspökök táljára; négy adagnyi a többi főpap és a lovagok táljára, akik a király asztalánál foglalnak helyet. Ez a mennyiségi összefüggés fejeződött ki abban a gyakorlatban is, hogy a középkori nemesi udvarokban a megsütött állatok egészben kerültek az asztalra, s nem csak a kisebbek (halak, szárnyasok, nyulak, bárányok, malacok stb.), hanem a nagyobbak is, házi- és vadállatok vegyesen (nyárson sült disznók, ökrök, szarvasok stb.), melyeket közvetlenül a fogyasztás előtt az asztalnál bontottak szét. A korabeli beszámolók szerint az sem volt szokatlan, hogy egy-egy nagyobb állat gyomrába (például marháéba) kisebb állatot, vagy egyéb ennivalókat (zöldségek, tojás stb.) varrtak, és így egyben készítették el. Az egészben megsütött állatok hústömege mellett a társadalmi helyzet reprezentációjához a felszolgálás és az ételek látványossága éppúgy hozzátartozott. Az egész halakat fejükkel, uszonyaikkal, az olyan szárnyasokat, mint a sült páva vagy fácán, díszesebb tollaikkal, a marhákat, őzeket, szarvasokat pedig szarvaikkal, agancsaikkal együtt tálalták fel. Ez a szokás és szemlélet a késő középkorban kezdett fokozatosan megváltozni, amikor a mennyiség helyett az ételek sokfélesége és egyre nagyobb műgonddal elkészített látványa lett az előkelőség és rang kifejezésének egyik fontos eszköze. Megkomponálttá, megtervezetté váltak az ízek, illatok, színek, az asztal, az abrosz, a teríték milyensége. A húshegyeket a látványos fogások sokasága a dél-európai udvarokban váltotta fel hamarabb. Giovanni de Mussis 1338-ból származó feljegyzése szerint Piacenzában a lakodalmak során először vörös- és fehérborokat kínáltak cukorkákkal. Első fogásként kappant adtak és egy jókora, mandulával, cukorral és fűszerekkel ízesített sültet, utána nagy menynyiségben nyárson sült (azaz száraz) húsokat szolgáltak fel: csirkét, fácánt, foglyot, kacsát, libát, nyulat, bárányt, vaddisznót, őzet. Utána tortát és édes túrót hoztak, tetején cukordarabkákkal, végül gyümölcsöt. Télen vadhúsból, kappanból, tyúkból vagy borjúból készült kocsonyát is adtak vagy halkocsonyát. Az esküvő utáni második napon sajtos, sáfrányos, mazsolás és fűszeres tésztát tálaltak fel, azután borjúsültet és gyümölcsöt. Nagyböjt idején először italt (tudniillik bort) hoztak cukorkával, majd fügét, mandulát, utána nagy testű halakat, ezt követően rizslevest mandulatejjel, cukorral és fűszerekkel. Utána sózott angolnát, sült csukát szolgáltak fel ecetes vagy mustáros mártással, forralt, fűszeres borral. DISPUTA Pósán László Középkori Főtér gasztronómia 13

14 DISPUTA Főtér 14 Végül diót és egyéb gyümölcsöket hoztak borral és a szokásos cukordarabokkal. Bologna urának, II. Giovanni Bentivoglio fiának, Annibalénak Lucrezia d Estével kötött házassága alkalmával (1487), Cherubino Ghirardacci Historia di Bologna című krónikájának beszámolója szerint, mielőtt felszolgálták volna [ti. az ételeket], ünnepélyesen körbehordozták azokat a palota előtti téren, megmutatván őket a népnek, hogy láthassák a pazar fényűzést. A lakomán mely este nyolctól hajnali háromig tartott előételeket és édes ostyát szolgáltak fel édes borokkal, majd sült galambot, pirított májat, fenyőmadarat, foglyot cukrozott olajbogyóval, szőlővel és kenyérrel. Ezután egy cukorból készült, az összes bástyáival és tornyaival remekül megmintázott vár formájú süteményt hoztak, amelyből élő madarak repültek ki. Később egészben sült őz és strucc következett, körberakva különféle pástétomokkal, borjúfejekkel, főtt kappanokkal, galambokkal, vesepecsenyékkel, gödölyékkel, kolbászokkal és mártásokkal. Minden vendégnek egy-egy pávát tálaltak fel saját tollaikkal. Utána disznósajtot, bő lében párolt vadnyulakat és őzeket, melyeket oly ügyesen borították be saját bőrükkel, hogy élőnek látszottak. Ezek után vadgalambok és fácánok következtek különféle mártásokkal, majd mandulás cukortorták, édes túró és piskóta. Ezt követően újabb sült gödölyefejeket, galambokat, egyben sült ropogós malacokat, vadkacsákat szolgáltak fel, végül tejes édességek, gyümölcskocsonya, sütemények, cukorkák, marcipán és más hasonló finomságok következtek. A lakoma alatt igen nemes borokkal kínálták a vendégeket. A Mátyás király feleségével, Beatrixszel Magyarországra érkezett itáliai édességkészítők marcipánból készített sakktáblát formáztak újév alkalmából. Az ételek sokfélesége és bősége ellenére a késő középkori udvarok konyhaművészete (és azt követően a kora újkori is) mégis az előző évszázadokban gyökerezett, hiszen a különféle menük főszereplője lényegében a hús volt. A leírásokban, beszámolókban alig esik szó kenyérről, zöldségfélékről, hüvelyesekről vagy sajtról. Persze azok után, hogy a 12. században Petrus Venerabilis apát a hüvelyeseket disznóknak való takarmánynak, Walther von der Vogelweide pedig a 13. században közönséges böjti eledelnek tartotta, nagyon nem csodálkozhatunk ezen. Ugyanakkor egy 14. századi francia receptgyűjteményben a bab elkészítésének módjáról olvashatunk. Eszerint a fűszeres babfőzetet (főzeléket?) sajtszeletekkel kellett befedni, majd az egészet fazekastól kemencében kellett megsütni. A babot azonban a középkorban elsősorban böjtös és ínségeledelként fogyasztották. Emiliában például az évi éhínség alkalmával babot és borsót kevertek a liszthez. Máshol ínség idején gesztenyével helyettesítették a lisztet. A húsfogyasztás évszázadokon keresztül a magasabb társadalmi rétegek státusszimbólumának számított, jóllehet a korai és késői középkorban az alsóbb rétegek körében is nagyobb mennyiségű húst ettek, mint a virágzó középkorban ( század), a kora újkorban ( század) vagy akár napjainkban. A táplálkozás és az étrend a természetföldrajzi adottságokból és az általuk meghatározott mezőgazdasági viszonyokból következően az északi területeken jóval nagyobb arányban tartalmazott húst, mint a Mediterráneumban. A 15. századi Németországban például az emberek átlagosan évi 100 kilogramm húst fogyasztottak, Dél- Franciaországban, Spanyolországban vagy Itáliában viszont csak kb. ennek a felét (a mai értékekkel összehasonlítva azonban még ez is tekintélyes mennyiség). A társadalmi helyzet nemcsak a húsfogyasztás mértékét befolyásolta, hanem annak minőségét is. Az alsóbb rétegek számára a században a sózott disznóhús jelentette a húst, míg a felsőbb rétegek étkezése jóval változatosabb képet mutatott: egyrészt friss, másrészt házi és vadhúsokat egyaránt fogyasztottak. A középkorban a húsfogyasztás húshagyó napokkal, böjtös időszakokkal váltakozott, ami az étkezésben megteremtette a hal kultúráját. Amikor Salimbene da Parma beszámolt IX. Lajos francia királynak a sens-i ferences kolostorban tett látogatásáról, egy akkori böjti ebédről is megemlékezett:...legelőbb is cseresznyét és fehér kenyeret kaptunk... Azután volt tejben főtt friss bab, halak és rákok, angolnával töltött sütemény, mandulatejben főtt rizs őrölt fahéjjal, parázson sült angolna kitűnő mártással, torták, édes túró és a szokásos gyümölcs előkelően és bőségesen felszolgálva. A hal azonban a korban nehezen szállítható, rendkívül romlékony étel volt, így sokáig többe került, mint a hús. Frissen leginkább édesvízi halat fogyasztottak (eltekintve a tengerpartoktól), a tengeri halak pedig tartósítva (szárítva, füstölve, sózva) jutottak el a szárazföld belsejében lévő távolabbi piacokra. A 14. századtól az északi- és a balti-tengeri sózott hering, majd a tőkehal már olyan mennyiségben került kereskedelmi forga-

15 lomba, hogy a szegényebb rétegek számára is megfizethetővé vált. A középkori étkezésben a mennyiség mellett egyre hangsúlyosabbá vált minőségi szemlélet az asztal látványa, a fogások sokféleségének pazarsága és tálalása mellett az ételek egyre változatosabb és öszszetettebb ízesítését, elkészítési módját, új ételkülönlegességeket, nyalánkságokat is jelentett. III. Ince pápa az 1200-as évek elején többek között a táplálkozás terén is tapasztalható világi hívságokat kárhoztatta. Elítélte, hogy az emberek nem érték be borral vagy sörrel, hanem gyümölcsborokat, szörpöket készítettek, nem elégedtek meg a húsok vagy termények természetes ízével és a sóval, hanem egyre többféle fűszert vásároltak. A fűszerek többsége drága importtermékként a társadalom többsége számára megfizethetetlen volt, így az ételek nagymértékű fűszerezése éppúgy a fényűzés, hivalkodás, társadalmi rang kifejezését szolgálta, mint az ételek mennyisége vagy sokfélesége. A középkorban azonban Fernand Braudel kifejezésével élve a fűszerek őrülete mindezeken túlmenően abból az egyszerű tényből is következett, hogy az emberek ízletesnek, jóízűnek találták a bőven fűszerezett ételeket. Egy 1393-ból származó francia szakácskönyv, a Le ménagier de Paris (A párizsi háztartás) ajánlása szerint például a szakács csak a főzés után adja az ételekhez a fűszereket, a lehető legkésőbb, hogy ízük jobban érvényesüljön. A középorban az orvosok egyértelműen úgy tartották, hogy a fűszerek heve elősegíti az emésztést és általában gyógyító hatású. (Nem véletlen, hogy a fűszerek többsége a gyógyászatból került át a szakácsművészetbe.) A szegényebb rétegek az ételek ízesítéséhez a különféle helyi növényeken (zeller, kömény, tárkony, hagyma, fokhagyma, majoranna, boróka, lestyán, borsikafű, áfonya, izsóp, retek, sáfrány), mustáron, eceten kívül lényegében csak sót használtak. A 13. századi salernói orvosi iskola orvosai a sót tartották a legfontosabb fűszernek, mert az asztal valamennyi ételét megízesíti és frissen tartja. Egy itáliai szakácskönyv tanúsága szerint a fűszereket a középkorban lényegében minden ételhez felhasználhatónak tartották: végy egy uncia borsot, egy uncia fahéjat, s egy uncia gyömbért, nyolcad unciányi szegfűszeget és negyedannyi sáfrányt. Jól illik majd minden ételhez. A középkorban a fűszerek mellett a táplálkozás minőségéhez is kapcsolódott tudományos orvosi elmélet, ami még a kora újkorban is erősen hatott. A korabeli orvostudomány fájdalmakkal, betegségekkel riogatta azokat, akik nem rangjuknak és társadalmi helyzetüknek megfelelő ételeket esznek. A gazdagoknak tartózkodniuk kellett a hüvelyesekből főzött nehéz levesektől vagy a nehezen emészthető és kevésé tápláló belsőségektől; a szegényeknek pedig kerülniük kellett a túlzottan finom és előkelő ételeket, mert azokat az ő durva gyomruk képtelen lett volna megemészteni. A 15. század közepén Michele Savonarola egyértelműen udvari embernek és egyszerű népnek való ételekről írt. A késő középkori értekezések a társadalmi helyzettel állandó összefüggésben tárgyalták az étrendet és az ételek minőségét. Az, hogy valaki úrias vagy pórias ételeket evett, lényének ugyanolyan alapvető és meghatározó tulajdonsága volt, mint amennyire társadalmi állapota. A középkori receptgyűjteményekben, szakácskönyvekben Európa-szerte mindenhol szerepelt a híres úgynevezett fehér eledel, ami csak fehér összetevőkből (tejből, túróból, rizsből, mandulából, fehér húsú halból, csirkemellből, fehérrépából stb.) állhatott. A konyhai tárgyú értekezésekben számtalan változata fordult elő. Az angol, francia, itáliai és katalán szakácskönyvekben fellelhető 37 féle fehéreledel -receptben egyetlen olyan alapanyag sem szerepelt, amelyiket kivétel nélkül mindegyikben elengedhetetlen öszszetevőként említettek volna. Ez azt bizonyítja, hogy a középkorban már egyértelműen kialakultak egy-egy vidékre jellemző ízek, főzési sajátosságok, jellegzetesebb DISPUTA Főtér 15

16 DISPUTA Főtér 16 ételek, amit az olyan, adott országra vagy tájegységre utaló elnevezések is mutattak, mint például fehéreledel katalán módra, német húsleves vagy pármai pástétom. Cristofero di Messisbugo 16. századi velencei szakácskönyve szerint a magyar módra borban főtt pisztráng a főúri lakomákon is csemegének számított. Ugyancsak nála zsidósan elkészített ponty receptje is olvasható. Egy württembergi receptkönyv írója, a 14. században élt Hannsen mester a lombard kocsonyát és a lombardiai kolbászokat, pástétomokat dicsérte. A legrégibb szakácskönyvek (előbb még latin, majd a különböző helyi dialektusok nyelvén) Itáliából maradtak fenn a század fordulójáról. A 14. század végétől már katalán, francia, német, flamand stb. receptgyűjtemények is készültek. A legrégebbi (14. század elejei), még latin nyelvű szakácskönyv (feltehetően Nápolyban íródott) a legolcsóbb zöldségekből készült ételekkel kezdődött, ezután a különböző birka- és marhahúsos, majd szárnyas ételek következtek, a sort pedig a vadhúsból készített fogások zárták. Mindegyik húsételhez más-más ízű mártást ajánlott. Külön foglalkozott a tojásból, tejből és lisztből készült ételekkel, valamint a halak számos elkészítési módjával és a tortákkal. Egy későbbi, a 14. század második feléből származó, ugyancsak itáliai receptgyűjteményben külön csoportot alkottak a tűz, illetve parázs fölött, rostélyon és nyárson sült húsok (allesso és arrosto), amelyekhez pástétomos lepények (pastelli) és kelt tészták, azaz torták (torte) tartoztak. Másik csoportot jelentettek az olajban sültek (frittelle), a kocsonyák (gelatine), az árpával, kölessel, tésztával vagy (a késő középkortól) rizzsel és zöldségekkel főzött sűrű levesek (minestre), végül pedig a hígabb húslevesek (brodi és brodetti). A hússal töltött főtt tészta (ravioli) álítólag a 13. század második felében, a 14. század elején a Távol-Keleten is megfordult utazóknak köszönhetően terjedt el Itáliában. Persze a katolikus Európához közelebb fekvő területek ételei sokkal nagyobb hatással voltak a nyugati konyhaművészetre, mint Ázsia távolabbi részei. Az Ibériai-félszigeten például erőteljesen éreztette hatását az arab konyha, különösen az édességek terén. A lipcsei domonkosok rendházában fennmaradt szakácskönyv szerint a sült füge vagy a gyümölcskenyér Európa északibb tájaira is elterjedt. Az itáliai és dél-francia feljegyzésekben szereplő szaracén leves juhhúsból, babból, zöldségekből és rengeteg fűszerből készült. A baromfihússal öszszefőzött rizset görög ételnek tartották. A cukrozott ételek, édességek (mint például a szörbet) a keresztes hadjáratok nyomán kerültek el a Közel-Keletről és Kis-Ázsiából Európába. Cukorral gyümölcsöt is lehetett konzerválni. A tejjel főtt, cukrozott rizs, a tejberizs a késő középkorban jeles napok (lakodalmak, keresztelők, torok stb.) állandó fogása lett. Arra vonatkozóan, hogy milyen ételeket ettek a középkorban, a gazdag és előkelő háztartások számára készült szakácskönyvek és receptgyűjtemények helyett jobb képet kaphatunk a különböző konyhai rendtartásokból. A Sankt Gallen-i bencés apátság 1480 tájáról származó rendtartása szerint például egy hét folyamán a konyhafőnöknek a következő étrendet kellett elkészítenie. A vasárnapi főétkezéshez májas (vagy véres) hurkából álló előételt (esetleg tojással elkészített velőt vagy juhhúsos zöldborsót), káposztát vagy répát kellett főzni hússal, zabkását sültekkel. Vacsorára pacallal vagy szárnyashússal készült borsólevest, sült húst kásával. Hétfőn árpakását füstölt sonkával, kolbásszal és disznósajttal vagy hagymával összesütött, apróra vágott húst, estére pedig ecetben tartósított csülköt mártással és kásával. Kedden pacal vagy borjúfej, azután leves és baromfihús, borjúsült és köleskása, vacsorára cserépedényben sült tehéntőgy. Szerdán előételként bundáskenyér mazsolával, azután borsó főtt hallal, pirított káposzta sült hallal és valamilyen sütemény. Estére borban kockára vagdalt kenyér vagy tojásleves sült hallal, kásával. Csütörtökön leves, répa, sült hús. Pénteken bab, borsó vagy kása hallal, töltött tojással, estére szintén hal kásával. Szombaton hagymaleves vagy tejben főtt tojás almával, majd hal vagy sült hús zabkásával, vacsorára ordaleves, halkocsonya és kása. A kolostoron belül az apát rangja a nemesi társadalomhoz hasonlóan azzal is kifejezésre jutott, hogy neki hét személyre főztek. A középkorban a vízben vagy tejben főtt különféle kásák az alsóbb néprétegek asztalánál hétköznapi eledelnek számítottak. A századból fennmaradt adatok szerint azonban még a nemesi konyhákban is gyakori volt a szalonnán párolt zöldségből, olykor sóska hozzáadásával készített leves, melyet liszttel vagy kásával főztek össze, esetleg még sajtdarabokat is tettek bele. A már említett Le ménagier de Paris írója szerint a legkedveltebb napi leves a borsópüré leves volt, amit úgy készítettek, hogy a darált borsót szalonnával megpirították, vízzel felfőzték, majd főtt és zsírban pörkölt csirkehús darabkákat tettek bele.

17 A végén tojást is ütöttek rá. Ezzel szemben a würzburgi érsek jegyzője által 1350-ben készített, 96 receptet tartalmazó Daz buoch von guoter spise (A jó ételek könyve) című műben egyetlen levesről sem esik szó, kizárólag a különféle húsok és sültek elkészítésével foglalkozik. A középkori konyha leginkább olajat és vajat, esetleg faggyút használt a sütéshez-főzéshez, sertészsírt értékes mivolta miatt pedig csak elvétve. Amikor 1450 végén Jó Fülöp burgund herceg felesége, Portugáliai Izabella Brugge-ben tartózkodott, vajban sült halat és disznózsírban sült húst evett. Édesítésre a méz és a nádcukor szolgált. A húsok mellé felszolgált mártások legfőbb fűszere a bors, a koriandermag és a kömény volt, továbbá különféle fűszernövények, só. A marhahúshoz többnyire vörösborban főzött almát tálaltak, melynek levét mézzel (vagy nádcukorral), borssal, gyömbérrel, szerecsendióval, mazsolával ízesítették. A fűszereket azonban nemcsak az ételekhez, hanem az italokhoz is használták. A hamar megsavanyodó borokat mézzel, szegfűszeggel, fahéjjal, gyömbérrel, ánizzsal, sőt mentával javították. A középkori konyhaművészet és gasztronómia újítása nemcsak az ókorban még ismeretlen fűszerek (szerecsendió, gyömbér, szegfűszeg stb.) használatát jelentette, hanem a torták széles körben elterjedt divatját is. Krónikák feljegyzéseinek, szakácskönyvek receptjeinek hosszú sora tanúsítja a különféle néven (pastello, pastero, enpanada, crosta, altocreas stb.) ismert töltött torták sikerét. Ezekbe rétegenként húst, halat, sajtot, tojást, zöldségeket stb. raktak, a tölteléket pedig tésztaréteggel borították és kemencében kisütötték. A 13. század közepére a torták a mediterrán területeken a városi konyha nélkülözhetetlen részévé váltak. A Chronicon Parmense feljegyzése szerint például Párma lakói még az 1246-os éhínség idején (amikor pedig már lenmagból sütötték a kenyeret) is készítettek szinte töltelék nélküli, répával, füvekkel, gombákkal gyéren megszórt tésztarétegekből álló ún. ínségtortákat. A középkor századai során a gasztronómia abból a szempontból is sokat változott, hogy mit tekintettek az ételek hierarchiájában legelőkelőbbnek. A korai középkorban még vitathatatlan volt a nagy testű állatok, különösen a vadak egészben, nyárson sült húsának rangja és tekintélye. A késői középkorra azonban az arisztokrata udvarokban a kifinomult gyomorhoz leginkább illő húsnak már a fácánt és a foglyot tekintették, és a nagyvadak, ökrök fogyasztása némileg háttérbe szorult. Ez a gasztronómiai változás összefüggött az életmód és a nemesség társadalmi szerepének változásával: a harcos lovagokból fokozatosan udvari nemesek lettek. Az ehhez kapcsolódó, kifinomultabbá váló ízlés az ételek között a fehérebb és könnyebb, puhább húsokat részesítette előnyben a négylábú, nagytestű állatok vörös és keményebb, szárazabb húsával szemben. Talán az a körülmény sem volt elhanyagolható, hogy a nagytestű állatokat egészben, nyárson órán keresztül is kellett sütni. A középkori konyha újítása közé tartozott a zöldségek (elsősorban a káposzta, répa, uborka, bab) sóval és kovásszal történő tartósítása, ahogyan a középkor találmánya volt a húsok és különböző növények (uborka, saláta, gomba, articsóka stb.) ecetes konzerválása is. A gyümölcsöket leginkább aszalással tartósították. A konyhaművészet középkori megbecsültségét leginkább az érzékelteti, hogy számos királyi szakácsot még nemesi rangra is emeltek, mint például Zsigmond király, aki Eresztvényi Pál fiának, Ferencnek, a csukasütés mesterének nemesi címet adományozott. Irodalom Jean-Louis Flandrin Odile Redon: Les livres de cuisina italiens des XIV e et XV e siècles, in: Archeologie Medievale VIII (1981) Bridget Ann Henisch: Fast and Feast. Food in medieval Society. London, Odile Redon Francoise Sabban Silvano Serventi: La gastronomie au moyen age. Paris, Reay Tannahil: Food in History. London, Wolfgang Schivelbusch: Das Paradies, der Geschmack und die Vernunft. München Wien, Irmgard Bitsch Trude Ehlert Xenja von Ertzdorff (Hrsg.): Essen und Trinken in Mittelalter und Neuzeit. Sigmaringen, Hoffmann Tamás: Európai parasztok. Életmódjuk története II. Az étel és az ital. Bp., Massimo Montanari: Éhség és bőség. A táplálkozás európai kultúrtörténete. Bp., DISPUTA Főtér 17

18 DISPUTA Macskakő Ratkó József Budapest, aug. 9. Nagykálló, szept A Ratkó család Budapesten lakott, de 1949-ben, Ratkó József édesanyja halála után hamar felbomlott, és a Ratkó gyerekek a hajdúhadházi gyermekvárosba kerültek, amely később Tiszadobra költözött. Ratkó József itt, Tiszadobon fejezte be az általános iskolát, a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd a szegedi tudományegyetem magyar olasz szakos hallgatója volt, de tanulmányait nem fejezte be. Első verse 1953 decemberében jelent meg a Szabolcs-Szatmári Néplapban ben, a Debrecenben kiadott Túl a Tiszán Tiszántúli költők és írók művei című antológiában szerepelt verseivel től közölték verseit a napilapok és folyóiratok, többek közt a Szabolcs-Szatmár Népe, az Irodalmi Újság, az Alföld, később az Új Írás, a Napjaink, a Tiszatáj, az Élet és Irodalom, a Kortárs és a Forrás. Első verseskötete, a Félelem nélkül, prózai Önéletrajzával együtt 1966-ban jelent meg. Berkeszen pedagógusként, Nyíregyházán újságíróként dolgozott, végül a nagykállói Krúdy Gyula Járási Könyvtárat igazgatta haláláig. Az ének megmarad (Hetek) versantológia költői közösségéhez tartozott. Nagy sikerű verses drámáját, a Szent Istvánról szóló Segítsd a királyt! a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház mutatta be (1985). Lefordította Szophoklész Antigonéját, amihez Kreón címmel ikertragédiát írt és 1987 között a Hangsúly című hangos folyóiratot szerkesztette, amelyet a Nyíregyházi Rádióban lapoztak fel havonta egyszer.

19 A Hangsúly, a Nyíregyházi Rádióban hangos irodalmi és művészeti folyóiratként indult november 14-én. Azzal a szándékkal szerveződött, hogy egy valamikor nyomtatott folyóirat magva legyen. Szerkesztői: Antall István újságíró, Görömbei András irodalomtörténész, Nagy András László színházi rendező és Ratkó József voltak. A Negyven év, negyven vers című esszésorozat szintén a Nyíregyházi Rádióban hangzott el a Hangsúly édes gyermekeként május 14. és december 14. között. Ratkó József a közelmúlt klasszikusai és a kortárs magyar költők versei segítségével idézte fel az elmúlt negyven esztendő magyar történetét. Minden alkalommal egy vers hangzott el, amelyhez rövid bevezető esszét írt. * * * Negyven év, negyven vers * részletek Illyés Gyula: Bartók Nem először s nem utoljára hallanak Illyés-verset sorozatunkban. Mert mégiscsak ő volt itt a Gazda, akinek szeme és elméje számon tartotta minden bajainkat. A költemény, amit hallani fognak, 1945 utáni költészetünk egyik legfontosabb darabja. Hogy is szól a tétel? A művészet értékteremtés, vagy legalábbis: értékmentés. Nos, Illyés Bartók-verse mindkettő egyszerre. Amikor a félreértett szocialista realizmus mint stílusirányzat, s hazai kultúránk primitív fináncai az egyszerűség és a közérthetőség nevében megbélyegezték más halhatatlanok mellett Bartók művészetét is, mondván, hogy az hangzavar, hogy embertelenül kilátástalan, agresszív és érthetetlen, legnagyobb zeneköltőnkért legnagyobb mert leggondosabb költőnk fogott tollat, s törvényi pontossággal mutatta fel a bartóki mű tisztaságát, elemi szükségletünket e hangzavarra. Gondolom, ismerik és szeretik ezt a verset annyira, hogy magyarázni ne kelljen. Felismerései, igazságai oly nyilvánvalóak, hogy bármikor munkára foghatók, a közszóban is, s legfőképpen közgondolkodásunkban is. Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa Csoóri Sándor indulását már magam is ámulattal szemlélhettem. Első kötetében, a Felröppen a madárban szociografikus pontossággal kérdezett-érzett rá az ötvenes évek magán- és közbajaira, izgatottan bírált, lázadt, s a hagyományos versformákat feszegette költői indulata, merész képei. Való- és igazlátása okán-jogán a Szárnyas csikó-nemzedékhez, Nagy Lászlóhoz, Juhászhoz, Simon Istvánhoz kötődött, s kötődik ma közülük a legnagyobbhoz, néhai Nagy Lászlóhoz. Nem látványosan újította meg a magyar költői beszédet, de tudtatudja, hogy a költészet a soha nem hallott szép szavak anyanyelve. Elmélyült, pontos gondolkodó, ahogy esszéi is mutatják. Sorolhatnók a népi szürrealizmus követőihez, újrahonosítóihoz, ám költői eszközrendszere nem fér meg egyetlen irányzat szerszámosládájában sem. Nem az eszköz, hanem a mondandó, a megélt és megszólaltatott emberség a fontos költészetében. Ismerik most következő versét. Antológia-darab. S hogy mégis újra elővesszük, azért, hogy megfigyelhessék mély megrendültségét, megfegyelmezett fájdalmát, s azt az elemi kiszolgáltatottságot, amelybe sokunk édesanyja belekényszerült. Pilinszky János: Apokrif Mi ez az egy verstömbbe zárt fájdalom? Lélek-csuszamlás? Eszme-rengés, amelynek epicentruma a lélek? Sírás ez, a Mindenség sírása, a Lét ős-sírása, óriás könnycsepp Isten szeme sarkában, emberarcon lezúduló, föltartóztathatatlan könny-lavina, de amely nem pusztít, de tisztít. Eltakarítja az ember rom-reményét, rom-hitét, hogyha majd magához tér, ha fölocsúdik, ha fölocsúdhat még a fasizmus szörnyűségei okozta kábulatból, rettenetből, akkor új hittől, új reménytől szépülhessen. * Közreadta Babosi László, a szöveget gondozta Ratkó Lujza. DISPUTA Macskakő 19

20 Így van-e? Vagy lenne ez a vers csupán az emberség világvégi látomása, a lélek apokalipszise? Nem. Inkább a mégis lábadozó reményé szemközt a pusztulással. Nagy László: Himnusz minden időben Gyöngédség és erő, esdeklés és hadparancs, dicsőítés és könyörgés, készenlét és remény ez a vers, új mítosz. Zsoltáros ünneplése annak, akihez szól, de megnevezett tulajdonságai, elemi szükségletei a mindenség új, summás legényének, Nagy Lászlónak is. Túl 1956 magyar de nem csak magyar tragédiáján, adódik az embernek önként a felismerés: tétje a létnek nem a halál, nem a pusztítás és a pusztulás. Az alkotó élet becsület-ügy. Mert lerogyni nem szabad élve. A mindenség életösztöne munkál ebben a versben is, mint majd a későbbiekben. Mert ezzel a verssel veszi kezdetét az öntanítás, az iszonyú és a gyönyörű, a halál és az élet, a fagy és a tűz, a borotvaélen létesült egyensúly, a kritikus szakaszba fordult bajvívás, a drámai készenlét dialektikájának fölismerése, megtanulása és kimondása és reménnyé ötvözése. Berda József: Egy kendermagos tyúk dicsérete Barátainak s a körüle legyeskedőknek még holtában is Berda Jóska volt. Tiszteljük meg most úgy, ahogy versei élén olvasható: Berda József, akiről az irodalomszerte kerengő vaskos adomákból hallottam először én is. Verseiben a diákköltészet legjobb hagyományai újultak meg; humora, életszeretete, derűs életszemlélete még gorombább verseiben is átüt, világít. Talán Krúdy Gyula tudott úgy lakomázni, s írni erről a budai kiskocsmákban, ahogy ez a papnak indult ember, akit ha volt volna ilyen bízvást megválasztottak volna a magyar Bacchus szerzetesrendje főnökének. Napról napra élt, példás szegénységben, s ha versei után kicsi pénzre volt kilátása, hol ide, hol oda táviratozott, tudósítván asszonyhíveit érkezése felől, akik aszerint, hogy mely ételnek voltak főzőmesterei ludaskásával, tyúkhúslevessel, túrós csuszával várták. Berda József talán az ország legszegényebb ínyence volt. Egy-egy ínyes verse olvastán talán ezért nyel nagyokat ma is az ő különös költészetét kedvelő olvasó. Simon István: Nem elég Arany János-i szelídség, lírai gyöngédség, egyszerűség jellemzi a Szárnyas csikó-nemzedék leghalkabb, legvisszafogottabb hangú, immár néhai tagját, Simon Istvánt, akit nem csak indulása, életkora köt e nemzedékhez, hanem az azonos szellemiség is: a gondolkodói és erkölcsi igényesség. Ő is megszenvedi az ötvenes években az eszme és az eszmei gyakorlat tudathasadását, de a fényes szelek sikálta hitet föl nem adja. Falusi életképei derűs magabiztosságot sugallnak, bajaink láttán himnuszt ír az értelemhez, amely majd helyrehozhatja, kiigazíthatja az elkövetett hibákat, bűnöket. Most hallható verse, amelyet a költő higgadt bizodalma diktál, nem csak azért fontos, mert konokul újramondja az ember megszenvedett evidens igazságait és hitét, hanem azért is, mert továbbgondolja, továbbmondja a 45-ös nagy Illyés-vers, a Nem volt elég! eszméltető megállapításait, kapcsolódván így is a magyar költészet nagy hagyományaihoz: Petőfi, Ady, József Attila és természetesen Illyés Gyula lírájához. Weöres Sándor: Le journale DISPUTA Macskakő 20 Weöres Sándor a magyar költészet arisztokratái közül való, s volt idő, amikor éppen ezért elhallgatták, hivatalból haragudván mindenféle arisztokratákra, a szellem arisztokratáira is. Elhessent hál istennek az az idő, s mára méltó helyére került ez a hihetetlenül gazdag költészet, amelynek jelentőségét talán azzal is érzékelhetjük: ebben a lírában egy nyelven, s szerencsére éppen magyarul föllelhető a világ költészetének teljes formakincse. Heverészhet az induló költő a lelkén: nem kell nyelvtanulással gyötörnie magát, hogy eltanulhasson mindent, ami költőségéhez kötelező. Persze lekicsinyellnénk Weöres Sándort, ha csak ennyit tartanánk róla. Költészetében együtt tenyészik-virágzik játék és halálos gond, varázslat és kézzel fogható valóság, a lélek és az ész filozófiája. Le journale című versét nem idézhetjük teljes terjedelmében, de az elhangzó részletből is kitetszik a szerző fölényesen derűs iróniája, a vaskos realitások és tündéri irrealitások együvé keverése: a duális gondolkozás más verseiben is megcsodálható bravúrja.

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL - és vacsorára mit kapunk? - ez az idős hölgy cukorbeteg! - ha kérhetném, valami száraz hús legyen inkább, a Bakonyit már ismerjük. - van a csoportban két vegetariánus! - sertéshúst ne, mert mohamedánok.

Részletesebben

Dr. Lelkes Miklós Zsolt. Ősi kincsünk: a magyar konyhaművészet

Dr. Lelkes Miklós Zsolt. Ősi kincsünk: a magyar konyhaművészet Dr. Lelkes Miklós Zsolt Ősi kincsünk: a magyar konyhaművészet 2015 az üvegkészítés technikáját is, pl. üvegből kancsókat is öntöttek. Az ebédlőkben, éttermekben élénk társasági élet folyt. Az étkezéssel

Részletesebben

1 gasztronómiai időutazás

1 gasztronómiai időutazás 1 gasztronómiai időutazás Marhahús tormával, kappan mézelt tésztával, leves kolbásszal és kenyérrel, kecsege sóban, pulyka, borjúbél tejben, borsos báránytüdő, bárányhús citrommal, savanyú káposztás marhahús,

Részletesebben

Táplálkozási tanácsok gyomorgyűrű beültetést követően

Táplálkozási tanácsok gyomorgyűrű beültetést követően Táplálkozási tanácsok gyomorgyűrű beültetést követően Műtétet követő 1. nap: TEA ÉS VÍZ Igyon lassan, kis kortyokban Várjon 1-2 percet a kortyok között; Egyszerre soha ne igyon többet 1 dlnél Csakis szénsavmentes

Részletesebben

Egészséges táplálkozás. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Egészséges táplálkozás. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Egészséges táplálkozás Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Szívbarát szivárvány Értelmezési példa A lényeg, hogy húsfélékből napi 2-3 egységet javasolt fogyasztani. 1 egységnyi mennyiségek: 5-10

Részletesebben

SMART DIET. Táplálkozási kézikönyv

SMART DIET. Táplálkozási kézikönyv SMART DIET Táplálkozási kézikönyv A Smart Diet diéta segítségével elégetheti a különböző területekről a zsírpárnákat, különösen a hasról, lábakról, és a karokról. Többféle diéta létezik. Vannak szétválasztó

Részletesebben

Milyen ételekbe illenek a leggyakrabban használt fűszerek?

Milyen ételekbe illenek a leggyakrabban használt fűszerek? Milyen ételekbe illenek a leggyakrabban használt fűszerek? Ánizs Babér Barbecue Bazsalikom (más néven: királyfű, német bors) Borecet Boróka Bors Borsfű Borsmenta Cayenne bors Chili Citromfű Citromhéj Citromlé

Részletesebben

mártásaiba, édességekhez (tészták, sütemények, rizsfelfújtak, gyümölcslevesek, cukorkák), likőrök ízesítésére, pálinka készítésére (pl.

mártásaiba, édességekhez (tészták, sütemények, rizsfelfújtak, gyümölcslevesek, cukorkák), likőrök ízesítésére, pálinka készítésére (pl. Fűszerek Ánizs Általános használata: főzelékek (sárgarépa, tök, cékla, vöröskáposzta), vadételek mártásaiba, édességekhez (tészták, sütemények, rizsfelfújtak, gyümölcslevesek, cukorkák), likőrök ízesítésére,

Részletesebben

Tojás, pép és egyéb tésztás ételek

Tojás, pép és egyéb tésztás ételek Tartalom Levesek 1. Jó tehénhús lévet készíteni 2. Tehénhús 3. Aprókása-leves 4. Bableves rizskásával 5. Béllett zsemlyeleves 6. Betegnek való leves 7. Borleves 8. Borjúhúsleves 9. Közönséges borsóleves

Részletesebben

lényege az, hogy mi kerül A sűrűje 2. Borbás Marcsi 100 recept a családi asztalra

lényege az, hogy mi kerül A sűrűje 2. Borbás Marcsi 100 recept a családi asztalra A magyar gasztronómia lényege az, hogy mi kerül otthon a családi asztalra. Borbás Marcsi A sűrűje 2. 100 recept a családi asztalra Borbás Marcsi Asűrűje 2. A könyv alkotói: Borbás Marcsi Antal Csilla Borbás

Részletesebben

HIDEG ELŐÉTEK LEVESEK

HIDEG ELŐÉTEK LEVESEK HIDEG ELŐÉTEK Vadászkürt kóstoló: 2500 vaddisznó pástétom, hideg libamáj, füstölt szarvas comb, juhsajt Tatárbeefsteak, lilahagyma, paradicsom, paprika és pirítós 2500 LEVESEK Fácán erőleves fürjtojással

Részletesebben

ÉTLAP. Levesek. Filézett ponty hallé 7,5 DL Adag 1100 Ft Csirkeragu leves 5 DL Adag 500 Ft. Rónay-kúria ajánlatok

ÉTLAP. Levesek. Filézett ponty hallé 7,5 DL Adag 1100 Ft Csirkeragu leves 5 DL Adag 500 Ft. Rónay-kúria ajánlatok Levesek Filézett ponty hallé 7,5 DL Adag 1100 Ft Csirkeragu leves 5 DL Adag 500 Ft Rónay-kúria ajánlatok 1 személyes Rónay bőségtál: Adag 2500 Ft Grill fűszerezésű csirkemell filé roston 10 dkg, Hagymás

Részletesebben

Tihanyi András WELLNESS ÉTREND

Tihanyi András WELLNESS ÉTREND Tihanyi András Tihanyi András WELLNESS ÉTREND Mindennapi útmutató a testi-lelki egészséghez * Diétás szakácskönyvek White Golden Book Budapest A könyv szerzője TIHANYI ANDRÁS dietetikus Lektorálta DR.

Részletesebben

HIDEG ELŐÉTEK LEVESEK MELEG ELŐÉTELEK

HIDEG ELŐÉTEK LEVESEK MELEG ELŐÉTELEK HIDEG ELŐÉTEK Pácolt-füstölt szarvas Carpaccio fehér szarvasgombaolajjal, pirítóssal 2000 Tatárbeefsteak, lilahagyma, paradicsom, paprika és pirítós 2000 Csilis királyrák farok színes salátaleveleken 2000

Részletesebben

MUNKAANYAG. Orosz Tibor. Sűrített levesek. A követelménymodul megnevezése: Ételkészítés

MUNKAANYAG. Orosz Tibor. Sűrített levesek. A követelménymodul megnevezése: Ételkészítés Orosz Tibor Sűrített levesek A követelménymodul megnevezése: Ételkészítés A követelménymodul száma: 1465-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-007-30 SŰRÍTETT LEVESEK ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET

Részletesebben

Ha hétköznapokon 12.30-ig, szombaton 10.30-ig nem érkezett meg az ebédje, akkor azt a fenti telefonszámon kérjük jelezzék!

Ha hétköznapokon 12.30-ig, szombaton 10.30-ig nem érkezett meg az ebédje, akkor azt a fenti telefonszámon kérjük jelezzék! CSABAKONYHA Kft. AZ ÉTLAPOKAT KÉRJÜK CSÜTÖRTÖKIG VISSZAJUTTATNI! SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉSBEN RÉSZTVEVŐKNEK IS! 2015. 10. 05.- 10. 10. HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT Zöldborsó Körtés-egres Tyúkhús

Részletesebben

KENYÉR VILÁGNAPJA október.16.

KENYÉR VILÁGNAPJA október.16. KENYÉR VILÁGNAPJA 2013.október.16. TÍZEDIK ALKALOMMAL KERÜL MEGRENDEZÉSRE MAGYARORSZÁGON A KENYÉR VILÁGNAPJA. táplálkozásunkba. A kenyér, mint alapvető élelmiszer, évezredek óta jelen van az emberiség

Részletesebben

Étlap ( ) Alsó tagozatos 7-10 Étel név Korcsoport: Alsó tagozatos 7-10 Összetevõk: 1 adagra vonatkozóan!

Étlap ( ) Alsó tagozatos 7-10 Étel név Korcsoport: Alsó tagozatos 7-10 Összetevõk: 1 adagra vonatkozóan! 2016.01.04. HÉTFÕ Gyümölcs tea Tojás rántotta Korpás zsemle Lilahagyma Lestyános karalábé leves Sertés pörkölt Hántolt árpa Csemege uborka Nutella 2016.01.05. KEDD Kakaó Gomba leves Baromfihúsos rakott

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

ÉTLAP 19 69 év, 70 év feletti korosztály

ÉTLAP 19 69 év, 70 év feletti korosztály 2014. május 01 május 04. Májkrém Újhagyma 491 kcal, F:10, Zs:25, Ch:55, Cukor:9, Só:1,2 Diákcsemege 521 kcal, F:18, Zs:20, Ch:63, Só:1,6, Cukor:9 Zöldhagymás omlett 445 kcal, F:17, Zs:14, Ch:61, Só:1,2,

Részletesebben

É T L A P T E R V-Sz.Otthon 1. Diabetes diéta 180Ch

É T L A P T E R V-Sz.Otthon 1. Diabetes diéta 180Ch É T L A P T E R VSz.Otthon 1. Diabetes diéta 180Ch 2014.év 26.hét Gyümölcs tea Poh. Tej Gyümölcs tea Gyümölcs joghurt Gyümölcs tea Gyümölcs tea Poh. Tej Körös pu.mell Főtt csécsi szalonna Tr.sajt Ráma

Részletesebben

Hogyan táplt. plálkozzunk lkozzunk. Parnicsán Kinga dietetikus

Hogyan táplt. plálkozzunk lkozzunk. Parnicsán Kinga dietetikus Hogyan táplt plálkozzunk lkozzunk egészs szségesen? Parnicsán Kinga dietetikus A táplálkozás jelentősége Táplálkozás: Az anyagcseréhez szükséges anyagok bevitele a szervezetbe. A táplálkozás célja: - energia

Részletesebben

Előételek. Házi vegyes finomságok. Levesek

Előételek. Házi vegyes finomságok. Levesek Házi vegyes finomságok Előételek (kolbász, sajt, szalonna, paprika, paradicsom, lila hagyma) Húsleves Levesek (leveszöldség, cérnametélt vagy csigatészta) Májgaluska leves (leveszöldség, májgaluska) Csülkös

Részletesebben

Étlap. Házi különlegességek. A kárpáti kastély 300/200 gr. 49.00 Lei. szakács ajánlata

Étlap. Házi különlegességek. A kárpáti kastély 300/200 gr. 49.00 Lei. szakács ajánlata Étlap Házi különlegességek A kárpáti kastély 300/200 gr. 49.00 Lei Sertéskaraj, csirkemell, marhabélszin, sajt, arany krumpli A f szakács ajánlata Sertéskaraj erdei gyümölcs öntettel 200/150 gr. 31.00

Részletesebben

FRISSEN KÉSZÜLT ÉTELEK

FRISSEN KÉSZÜLT ÉTELEK FRISSEN KÉSZÜLT ÉTELEK LEVESEK Három finomság leves Savanyú-csípős leves Húsmetélt üvegtésztás leves Húsmetélt szecsuáni leves Hung Dun leves Kukorica leves Húsgombóc leves 250 Ft 260 Ft ELŐÉTELEK Hagyományos

Részletesebben

Krónikus veseelégtelenség ( urémia ) étrendi kezelése

Krónikus veseelégtelenség ( urémia ) étrendi kezelése Krónikus veseelégtelenség ( urémia ) étrendi kezelése Krónikus veseelégtelenségben szenved beteg szérumjának kreatinin szintje magas, s ha napi 50-60 g fehérjét kap úgy állapota lassan tovább romlik. Ha

Részletesebben

Fűszerkeverékek gasztro árlista Kiszerelés: 1, 0 kg Érvényes: 2014 április 01-től visszavonásig

Fűszerkeverékek gasztro árlista Kiszerelés: 1, 0 kg Érvényes: 2014 április 01-től visszavonásig Argentin Steak Gascogne Steak Pecsenye-grillsteak Pecsenye-grillsteak sómentes Steak Steakbors egész Steakbors roppantott Schweizersteak dekor Szuper GrillCsirke Szuper GrillSertés Fűszerkeverékek gasztro

Részletesebben

Kalóriaszegény mintaétrend

Kalóriaszegény mintaétrend Kalóriaszegény mintaétrend Varga Gábor dr. www.gvmd.hu 1/9 1. nap 2 dl 1,5%-os tej 94 5 dkg párizsi 106 2 db abonett 60 10 dkg zöldpaprika 20 1 db kockasajt (3,3 dkg) 75 15 dkg alma 45 3 dl Garden rostos

Részletesebben

Krémlevesek. Brokkoli krémleves Camambert-kockákkal Spárga krémleves Fokhagyma krémleves Levesek

Krémlevesek. Brokkoli krémleves Camambert-kockákkal Spárga krémleves Fokhagyma krémleves Levesek Krémlevesek Brokkoli krémleves Camambert-kockákkal Spárga krémleves Fokhagyma krémleves Levesek 690 Ft Bográcsgulyás Falusi Raguleves tárkonnyal, és tejföllel 750 Ft Hideg gyümölcsleves tejszínhabbal mandulaszelettel

Részletesebben

1500 Kcal ás mintaétrend

1500 Kcal ás mintaétrend 1500 Kcal ás mintaétrend 1. R: 2dl tej 1,5%-os 1db zsemle margarin 10g (light: 35% zsírtartalmú, vagy még alacsonyabb) csirkemell felvágott 1 vékony szelet paradicsom, paprika, vagy más az idénynek megfelelő

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre i napló a 20 /20. tanévre Szakács szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 811 04 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és értékelése

Részletesebben

330.-/DB(KB. 20dkg.)

330.-/DB(KB. 20dkg.) A pirog vagy pirozsok egy orosz ételféleség, mely kelt tésztából készül különféle töltelékkel. Neve valószínűleg a pír, lakoma szóból ered. Oroszországon kívül a többi szláv konyhában is ismert étel. A

Részletesebben

A katalógus megtekin!ető i#.

A katalógus megtekin!ető i#. Termékkatalógus A katalógus megtekin!ető i#. Megtekin!ető i#. Ta$alomjegyzék Chi-Lee, Csák Norris...1. oldal Tűzköpő, Pusztapaszta... 2. oldal Macskajaj, Füst az üstben...3. oldal Tüzes vörös chili lekvár,

Részletesebben

- Kézirat. Budapest, 1980. -

- Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - - 2 - Vértesszőlős lakói

Részletesebben

Hát az én ételem miért ilyen sótlan? Hát, mert hallottam, hogy kegyelmed nem szereti a sót az ételben.

Hát az én ételem miért ilyen sótlan? Hát, mert hallottam, hogy kegyelmed nem szereti a sót az ételben. A CUKOR (népmese) A királyfi és az elűzött királylány nagy lakodalmat csapott. Meghívták az öreg királyt is a lakodalomba. Étel-ital sok volt, mindenik finom volt, de az öreg király előtt az étel sótlan

Részletesebben

A kisadag ételek a teljes adagok árának 70 %-át képezik. Ételeink többsége az Ön érdekében frissen készül, ezért szíves türelmét és megértését

A kisadag ételek a teljes adagok árának 70 %-át képezik. Ételeink többsége az Ön érdekében frissen készül, ezért szíves türelmét és megértését ÉTLAP Előételek 1. Rántott Camembert áfonyával 1260.- 2. Juhtúróval töltött gombafejek rántva 1190.- 3. Görög saláta 490.- 4. Tenger gyümölcsei, kerti zöldségekkel 1200.- Levesek Csésze Tál 5. Tejszínes

Részletesebben

Boróka konyhája. Saláták. Citromfüves aromás vitaminos saláta. Kapros cukkíni saláta

Boróka konyhája. Saláták. Citromfüves aromás vitaminos saláta. Kapros cukkíni saláta Boróka konyhája Saláták... 1 Citromfüves aromás vitaminos saláta... 1 Kapros cukkíni saláta... 1 Joghurtos, zelleres, kapros káposzta saláta... 2 Bazsalikomos tofu saláta... 2 Áfonyasaláta... 3 Tárkonyos

Részletesebben

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap 2015. 06.29. 2015. 07.05. Ca-dús étrend.tej máj Kakaó fonott kalács.tej főtt kolbász.tej tömlős sajt Tej Tej vaj tepertő zöldpaprika Tejeskávé Karfiol túrós csusza Meggy új uborka saláta debreceni tokány

Részletesebben

ALKOHOLT FELELŐSSÉGTELJESEN

ALKOHOLT FELELŐSSÉGTELJESEN HAFRAC MAGYAR SZÖVETSÉG A KULTURÁLT ALKOHOLFOGYASZTÁSÉRT www.alkoholtfelelosen-2340.hu ALKOHOLT FELELŐSSÉGTELJESEN 2 3 4 0 program: felelősségteljesen élvezd az italod! Az alkohol és hatása Amikor borról,

Részletesebben

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának

Részletesebben

SZAKMAI SEGÉDANYAG az FFsuli program elméleti anyagaiba.

SZAKMAI SEGÉDANYAG az FFsuli program elméleti anyagaiba. 3. Foglalkozás SZAKMAI SEGÉDANYAG az FFsuli program elméleti anyagaiba. Élelmiszerek vásárlása Az élelmiszerek vásárlása alapvetően két szempont alapján történhet: a kiválasztást befolyásolják egyrészt

Részletesebben

Falusi Ízek Fesztiválja Magyaregregy 2 0 1 0 V e r s e n y k i í r á s Törökkor hazánkban nem csak negatívumokkal írható le, sok új ételnyersanyagot nekik köszönhetünk, másrészt történelmünk része. Tudomásul

Részletesebben

Étlap tervezet 2015 18. hét 2015.04.27.-2015.05.03.

Étlap tervezet 2015 18. hét 2015.04.27.-2015.05.03. 2015 18. hét 2015.04.27.-2015.05.03. GÉPSONKA ESKÁVÉ MAGVAS SULIRÚD ZALA FELVÁGOTT FÉLBARNA FÉLBARNA En: 1206 kj ( 288 kcal) Zsír: 5,8 g Feh: 9,7 g Só: 1,0 g En: 1625 kj ( 388 kcal) Zsír: 5,0 g T.Zsír:

Részletesebben

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK 2013. márciusi kiadás MéTa kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Fotók: Qaradah Szimonetta Nyomtatás: Nemzeti Védelmi Szolgálat Tartalomjegyzék: Szerintük mit jelent. Szerinted mit

Részletesebben

Sütési és főzési áttekintésben

Sütési és főzési áttekintésben Sütési és főzési áttekintésben EOC 69400 2 Electrolux Ez az áttekintés segít kiválasztani a megfelelő sütési és főzési kategóriát ételei elkészítéséhez az "Automata sütés" funkció használatával. Érzékelőgombokat

Részletesebben

Összeomlás. Népvándorlás és a Nyugatrómai Birodalom megszűnése

Összeomlás. Népvándorlás és a Nyugatrómai Birodalom megszűnése Összeomlás. Népvándorlás és a Nyugatrómai Birodalom megszűnése Javasolt feldolgozási idő: 30 perc Diocletianus császár 301 november-decemberében rendeletben állapította meg az alapvető árucikkek maximális

Részletesebben

Konyhai technológiák alkalmazása

Konyhai technológiák alkalmazása Asztalos Árpád Konyhai technológiák alkalmazása a 37/2014. (VI.30) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírások figyelembevételével. Konyhai technológiák alkalmazása a

Részletesebben

Inkább a szárnyasok húsát kedveljük, miért ne lehetne abból is gulyást készteni? Kipróbáltuk, ízlett.

Inkább a szárnyasok húsát kedveljük, miért ne lehetne abból is gulyást készteni? Kipróbáltuk, ízlett. Az alábbi receptjeinknek megvan a saját történetük Leves Inkább a szárnyasok húsát kedveljük, miért ne lehetne abból is gulyást készteni? Kipróbáltuk, ízlett. Csirkegulyás - ½ csirkemell-filé - 1 kisfej

Részletesebben

AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007

AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007 AGRÁRGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007 Budapest, 2008 Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Főigazgató: Dr. Udovecz Gábor valamint a Központi

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés

Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés HÉTFŐ HOLD A folyékony elemekre hat, és azt várja, hogy a vasárnapi gondolatokat átgondoljuk és nyugodtan megfontoljuk. Ilyen nyugodt és harmonikus

Részletesebben

ÉTLAP. Tea Kenőmájas Félbarna kenyér. Allergének: glutén, szója EN: SZH: SÓ: ZSÍR:

ÉTLAP. Tea Kenőmájas Félbarna kenyér. Allergének: glutén, szója EN: SZH: SÓ: ZSÍR: Pizzás csiga joghurt Kenőmájas, tojás 2015.December 28. 2016.Január 3. 265 28 207 36 265 28 207 36 1,43 11 1,48 4 1,43 11 1,48 4 Csirkebecsinált leves Túrógombóc Vaníliás tejföl Mandarin Fokhagyma krémleves

Részletesebben

2013.ÁPRILIS 1-5. fehérje 17 g cukor g

2013.ÁPRILIS 1-5. fehérje 17 g cukor g 2013.ÁPRILIS 1-5 Májkrém Tojáskarika Párizsi Kígyóuborka Allergének:glutén,, tej Allergének:glutén, tojás, tej, energia 483 kcal zsír 12 g szénhidr.72 g energia 570 kcal energia 527 kcal Vegyes zöldségleves

Részletesebben

II. félév, 2 óra. Készült az Európai unió finanszírozásával megvalósuló iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

II. félév, 2 óra. Készült az Európai unió finanszírozásával megvalósuló iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 1. osztályos tanulók részére II. félév, 2 óra Készült az Európai

Részletesebben

A HÁZ AJÁNLATA. (füstölt kolbásszal, füstölt szalonnával, vöröshagymával töltött sertés szelet) Minden Kedves Vendégünknek jó étvágyat kívánunk!

A HÁZ AJÁNLATA. (füstölt kolbásszal, füstölt szalonnával, vöröshagymával töltött sertés szelet) Minden Kedves Vendégünknek jó étvágyat kívánunk! A HÁZ AJÁNLATA 1. Rubin Ékessége 1490,- (füstölt kolbásszal, füstölt szalonnával, vöröshagymával töltött sertés szelet) 2. Szezámmagos rántott tarja 1290,- 3. Betyárcsípős flekken 1290,- 4. Fűszeres csirkemell

Részletesebben

Szénhidrát. Zsír. Fehérje. 104,6 Kcal Energia

Szénhidrát. Zsír. Fehérje. 104,6 Kcal Energia Gourmet_Box_dobozmatrica_100x247.indd 1 26/11/14 15:40 L KC A 521 C P E R ÉSZ 12 T T K A AL sütőtökpürér e tálalva, sü lt céklával irkemelltlve, s c i s a y n Ta kel tö zöldfűszerek ELKÉSZÍTÉSI JAVASLAT:

Részletesebben

1300 kcal minta étrend

1300 kcal minta étrend Reggeli Tízórai Ebéd Uzsonna Vacsora Összesen Étel 1 adag (4) Fehérjés zabkása 150g Uborka 150g Paprika 150g Paradicsom 1db (52g) Főt tojás 100g Főtt rizs (zsír és olaj nélkül) 100g Sült csirkemell 200g

Részletesebben

RECEPTEK. Sonkás sajtos csirkemell sajtmártásban. Összetevõk. 4 db csirkemell. 4 szelet Ahidai sonka. 8 szelet sajt. 5 dkg vaj. 2 ek liszt.

RECEPTEK. Sonkás sajtos csirkemell sajtmártásban. Összetevõk. 4 db csirkemell. 4 szelet Ahidai sonka. 8 szelet sajt. 5 dkg vaj. 2 ek liszt. RECEPTEK Sonkás sajtos csirkemell sajtmártásban Összetevõk 4 db csirkemell 4 szelet Ahidai sonka 8 szelet sajt 5 dkg vaj 2 ek liszt 3 dl tej só bors 10 dkg reszelt sajt 1-1,5 dl tejszín Elkészítés A csirkemell

Részletesebben

MINTA MENÜ (A bevásárló listát a receptek után találod.)

MINTA MENÜ (A bevásárló listát a receptek után találod.) MINTA MENÜ (A bevásárló listát a receptek után találod.) Kolbászos tészta brokkolival Adag: 4 főre Elkészítési idő: 25 perc 40 dkg tészta (penne, masni) 1 kis fej brokkoli, kis rózsákra szedve 20 dkg száraz

Részletesebben

Miért érdemes a Hotel Pátriát választani?

Miért érdemes a Hotel Pátriát választani? Elmúlt mint száz pillanat, S tudjuk mégis, hogy múlhatatlan, mert szívek őrzik, nem szavak. Végh György Kedves házasulandó, Ifjú Pár! Bizonyára Önöket is foglalkoztatja a nagy kérdés, vajon mi a sikeres

Részletesebben

borszőlők vörös fajták:

borszőlők vörös fajták: Flora-Pack Kertészet 2400 Dunaújváros Venyimi út 28. borszőlők fehér fajták: Bianca Chardonnay Cserszegi fűszeres Irsai Olivér Leányka Nemes olasz rizling Olasz rizling Ottonel muskotály Rizlingszilváni

Részletesebben

É T L A P T E R V-Sz.Otthon 1. Diabetes diéta 180Ch

É T L A P T E R V-Sz.Otthon 1. Diabetes diéta 180Ch É T L A P T E R VSz.Otthon 1. Diabetes diéta 180Ch 2014.év 25.hét Gyümölcs tea Gyümölcs tea Kefír poh. Tej Gyümölcs tea Gyümölcs tea Gyümölcs tea Z.paprikás Szicíliai sonka Baromfi májkrém Diab.jam Mortadella

Részletesebben

ÉTLAP. Sertés májkrém Kenyér. Allergének: glutén, szója, tej EN: 315 EN: 217 SZH: 103 SÓ: 1,32 SÓ: 2,25 ZSÍR: 14

ÉTLAP. Sertés májkrém Kenyér. Allergének: glutén, szója, tej EN: 315 EN: 217 SZH: 103 SÓ: 1,32 SÓ: 2,25 ZSÍR: 14 2015.December 28. 2016.Január 3. Pizzás csiga Kefír Pogácsa Mini dzsem, tojás, tojás, tej, tej, tej EN: 266 SZH: 45 SZH: 76 EN: 217 EN: 322 EN: 244 SZH: 103 SÓ: 1,32 8 SÓ: 1,73 ZSÍR: 4 3 SÓ: 2,25 4 SÓ:

Részletesebben

II. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

II. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 5. osztályos tanulók részére II. félév 2. óra Készült az Európai

Részletesebben

Szeretettel köszöntjük Önöket az Elamen ZRt. nevében. Jó étvágyat kívánunk! 2015. augusztus 31. szeptember 04. Óvoda

Szeretettel köszöntjük Önöket az Elamen ZRt. nevében. Jó étvágyat kívánunk! 2015. augusztus 31. szeptember 04. Óvoda 2015. augusztus 31. szeptember 04. Hétfő Tej Csontleves eperlevéllel Parizeres Margarinos Sült baromfi kolbász vajkrémes 1. nap Lekváros Lencsefőzelék Szezám m.zsemle Tkb. kenyér Fb. kenyér Uborka Energia

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

DIÉTA MAGASVÉRNYOMÁS BETEGSÉGBEN

DIÉTA MAGASVÉRNYOMÁS BETEGSÉGBEN DIÉTA MAGASVÉRNYOMÁS BETEGSÉGBEN A magasvérnyomás-betegség ( hipertonia ) kezelésében a diétának fontos, meghatározó szerepe van. A nem gyógyszeres kezelés a következ beavatkozásokból áll: Elhízás esetén

Részletesebben

Sporttáplálkozás. Készítette: Honti Péter dietetikus. 2015. július

Sporttáplálkozás. Készítette: Honti Péter dietetikus. 2015. július Sporttáplálkozás Készítette: Honti Péter dietetikus 2015. július Az egészséges ember számára megfogalmazott táplálkozási ajánlások érvényesek a különböző sporttevékenységet végzők számára is. Kiegyensúlyozott

Részletesebben

Curry Grillkolbász 210 g (tekert):

Curry Grillkolbász 210 g (tekert): Curry Grillkolbász 210 g (tekert): India csodás íz világát rejti a termék. A curry, mint fűszerkeverék alap-íz Indiában. Összetevői: gyömbér, római kömény, koriander, sáfrány, fahéj. Tájegységenként az

Részletesebben

Étlap. (Éh SE) Előételek. (Bemelegítés) Ropogós libatepertő lilahagymával. Velőrózsák rántva, sült burgonya, tartármártás

Étlap. (Éh SE) Előételek. (Bemelegítés) Ropogós libatepertő lilahagymával. Velőrózsák rántva, sült burgonya, tartármártás Étlap (Éh SE) Előételek (Bemelegítés) Ropogós libatepertő lilahagymával Velőrózsák rántva, sült burgonya, tartármártás Tatárbeafsteak pirítóssal, salátaágyon Rántott sajt rizzsel, tartármártással Szezámmagos

Részletesebben

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE 14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE Manapság is tapasztalhatjátok azt, hogy ha nincs otthon kenyér, akkor az emberek úgy érzik, hogy nincs otthon étel. Pedig a hűtőszekrény roskadozik a finomságoktól, de ha

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 5. osztályos tanulók részére I. félév 2. óra Készült az Európai

Részletesebben

Az étlapváltozás jogát fenntartjuk. Jó étvágyat kíván a PENSIÓ 17 KFT. Szmk részére kóstolás lehetséges KOVÁCS ISTVÁNNÉ kovacsmarcsi50@gmail.

Az étlapváltozás jogát fenntartjuk. Jó étvágyat kíván a PENSIÓ 17 KFT. Szmk részére kóstolás lehetséges KOVÁCS ISTVÁNNÉ kovacsmarcsi50@gmail. 2012,10,01,-10,05, Citromos tea, sajtkrém, zsemle, paprika HÉTFŐ Hamis gulyásleves, bolognai spagetti, reszelt sajt, alma Kakaós csiga KEDD Forralt tej, gabona golyó Kelkáposzta főzelék, vagdalt, félbarna

Részletesebben

A menza-rendelet. Ruis Zsuzsanna dietetikus. 2015. május 21.

A menza-rendelet. Ruis Zsuzsanna dietetikus. 2015. május 21. A menza-rendelet Ruis Zsuzsanna dietetikus 2015. május 21. 37/2014. (IV. 30.)EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó ajánlásokról Érvénybe lépés: 2015. január 1. Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. A

Részletesebben

13 fényes liktáriumok és más édességek

13 fényes liktáriumok és más édességek 13 fényes liktáriumok és más édességek Fánkok, töltött ostyák, torták, rétes és béles, marcipán, liktáriumok. Címszavakban így sorolhatnánk fel a korabeli édességeket. Liszt, tojás, cukor, mandula és

Részletesebben

A tantárgyhoz tartozó tananyagegységek évfolyamonként:

A tantárgyhoz tartozó tananyagegységek évfolyamonként: Ételkészítési ismeretek A tantárgyhoz tartozó tananyagegységek évfolyamonként: Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát

Részletesebben

Az oktatási helyszín jellege: tanműhely, egyéni vállalkozó/gazdálkodó szervezet

Az oktatási helyszín jellege: tanműhely, egyéni vállalkozó/gazdálkodó szervezet Ételkészítési gyakorlatok A tantárgyhoz tartozó tananyagegységek évfolyamonként: Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész 2014 december 26. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

2014.MÁRCIUS 3-7. Tea Sajt szelet Margarin Félbarna kenyér. Brokkoli krémleves Zsemlekocka Milánói spagetti. Allergének: glutén, tej, szója.

2014.MÁRCIUS 3-7. Tea Sajt szelet Margarin Félbarna kenyér. Brokkoli krémleves Zsemlekocka Milánói spagetti. Allergének: glutén, tej, szója. 2014.MÁRCIUS 3-7. ISKOLA Kakaó Sajt szelet Magvas stangli Főtt tojás Körözött, tojás EN: 251 kcal SZH: 42 g ZSÍR:3 g EN:330 kcal FEH:10 g SZH:38 g ZSÍR: 14 g EN:301 kcal EN:350 kcal FEH: 11 g SZH:45 g

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Termékeink. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által minősített 100%- ban bio alapanyagokból készülnek.

Termékeink. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által minősített 100%- ban bio alapanyagokból készülnek. 1 A Galgafarm Első Magyar Organikus Mezőgazdasági Szövetkezet alapítója Varga Géza a biokultúra mozgalom magyarországi meghonosításának és a Biokultúra Egyesület megalakításának egyik úttörője, vezetésével

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

BOCK HOTEL ERMITAGE & ÓBOR ÉTTEREM ÉTLAP. Az ízlésem rendkívül egyszerű. Mindenből beérem a legjobbal. Jó Étvágyat Kíván. Bock József tulajdonos

BOCK HOTEL ERMITAGE & ÓBOR ÉTTEREM ÉTLAP. Az ízlésem rendkívül egyszerű. Mindenből beérem a legjobbal. Jó Étvágyat Kíván. Bock József tulajdonos BOCK HOTEL ERMITAGE & ÓBOR ÉTTEREM ÉTLAP Az ízlésem rendkívül egyszerű. Mindenből beérem a legjobbal Jó Étvágyat Kíván Bock József tulajdonos Nemes Barbara executive chef Várdai József chef Érvényes 2015.

Részletesebben

24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet

24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet 24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer - maradék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22. ) EüM - FVM együttes rendelet

Részletesebben

É T L A P T E R V-Sz.Otthon 1. Diabetes diéta 180Ch

É T L A P T E R V-Sz.Otthon 1. Diabetes diéta 180Ch É T L A P T E R VSz.Otthon 1. Diabetes diéta 180Ch 2014.év 27.hét Gyümölcs tea Poharas tej Gyümölcs tea Gyümölcs tea Gyümölcs tea Poharas tej Gyümölcs tea Cs.mell sonka diab.mini méz Pásztos füst.sajt

Részletesebben

Női fegyverek Körömgyűszű Képességküszöb: T/k: Ké: Té: Vé: Sebzés: Fp/Ép: Súly: Ár: Átütő erő: Méreg:

Női fegyverek Körömgyűszű Képességküszöb: T/k: Ké: Té: Vé: Sebzés: Fp/Ép:  Súly: Ár: Átütő erő: Méreg: Női fegyverek Az alábbiakban néhány olyan tipikus női fegyver bemutatása következik, amik nem is mindig fegyverek igazán, sokszor egyéb célokra készültek, és csak az emberi találékonyság és akarat hatására

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a 10048-12 Ételkészítés alapjai modul Alapkészítmények 2 Munkaszervezési alapok elemekből a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038

Részletesebben

ÉTLAP. Kakaó Kalács. Allergének: glutén, tej, tojás EN: 222 SZH: 37 EN: 314 SÓ: 1 ZSÍR: 4 SÓ:

ÉTLAP. Kakaó Kalács. Allergének: glutén, tej, tojás EN: 222 SZH: 37 EN: 314 SÓ: 1 ZSÍR: 4 SÓ: Lekvár Natúr vajkrém tej, glutén 2015.Szeptember 28. Október 4. Zöld tea Sajtos pogácsa Kakaó Kalács Főtt tojás, tojás, tojás, tojás 241 35 245 38 269 36 222 37 314 37 1,18 6 1,18 7 2 11 1 4 2 14 fölös

Részletesebben

Az lévek. Excalibur Középkori Lovagi Étterem

Az lévek. Excalibur Középkori Lovagi Étterem Az lévek Malaczhús az kit erdeinek hittak, tárkonyos lével Az erdei malacznak combjábúl szép szeletet veszek, felszelem s bö lébe vetem, borscsal, kaporral, tárkonnyal, rípával, hagymával az ízit megadom,

Részletesebben

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap 2015. 06.22. 2015. 06.28. Ca-dús étrend.tej Tejeskávé vaj kifli.tej kenőmájas.tej Tej körözött Tej vaj trapistasajt Kakaó Paradicsom rántott szelet uborkasaláta Kassai burg. sonkáskifli Zöldség Rizs Pirított

Részletesebben

Szerző: Horváth-Lukács Judit

Szerző: Horváth-Lukács Judit Örömteli családi ünnepségre készülünk! Bendegúz, legidősebb unokám, 6. születésnapja lesz a vasárnap. A szülinapi torta kapcsán jutottak eszembe a következő gondolatok. Kedves Olvasóm! Hadd meséljek el

Részletesebben

É T L A P T E R V-Sz.Otthon 1. Diabetes diéta 180Ch

É T L A P T E R V-Sz.Otthon 1. Diabetes diéta 180Ch É T L A P T E R VSz.Otthon 1. Diabetes diéta 180Ch 2014.év 29.hét Poharas tej Gyümölcs tea Poharas tej Gyümölcs tea Gyümölcs tea Poharas tej Gyümölcs tea Szerecserúd Göcseji cs.mell Tepertőkrém Diákcsemege

Részletesebben

MIT TEgyEk, Hogy jól EgyEk?

MIT TEgyEk, Hogy jól EgyEk? MIT TEgyEk, Hogy jól EgyEk? CUkorBETEgEk étrendje = EgészségEs TáPlálkozás KICSÁK MARIAN, NAGY KRISZTINA Az oktatóanyag A MAgyAr diabetes TársAság vezetôsége MEgBízásáBÓl, A sanofi TáMogATásávAl készült

Részletesebben

4 hetes reform diétás étrend

4 hetes reform diétás étrend 4 hetes reform diétás étrend A 4 hetes reform diétás étrend változatos és egészséges ételeket tartalmaz. Ha szeretnél egészségesen étkezni a mindennapokban, de eddig nem tudtad, hogyan láss hozzá, most

Részletesebben

........ HU SÜTŐ RECEPTKÖNYV

........ HU SÜTŐ RECEPTKÖNYV ...... HU SÜTŐ RECEPTKÖNYV 2 www.electrolux.com AUTOMATIKUS PROGRAMOK Program száma Program neve 1 MARHA HÁTSZÍN 2 SERTÉS ROSTON 3 CSIRKE EGÉSZBEN 4 PIZZA 5 MUFFIN 6 QUICHE LORRAINE 7 FEHÉR KENYÉR 8 BURGONYAFELFÚJT

Részletesebben