SZŐLŐTERMELÉS A HAJDÚKERÜLET VÁROSAIBAN A XVIII-XIX. SZÁZADBAN Orosz István

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZŐLŐTERMELÉS A HAJDÚKERÜLET VÁROSAIBAN A XVIII-XIX. SZÁZADBAN Orosz István"

Átírás

1 SZŐLŐTERMELÉS A HAJDÚKERÜLET VÁROSAIBAN A XVIII-XIX. SZÁZADBAN Orosz István A hajdúkerület hat városában, Böszörményben, Nánáson, Szoboszlón, Dorogon, Hadházon és Vámospércsen a szőlőtermelés a vizsgált két évszázadban nem játszott különleges szerepet a mezőgazdasági termelés rendszerében. Az állattenyészt ő, gabonatermelő hajdú városokban a szőlő mindvégig csak kiegészítő termelési ág maradt s nem vált a lakosság fő megélhetési forrásává, mint Tokaj-Hegyalján, az Érmelléken, vagy az ország számos más történelmi borvidékén. A táji feltételek kedvez őtlensége miatt minőségi szőlő- és borkultúra e vidéken a században, - de mind a mai napig - nem alakult ki, zárt szőlőtermel ő körzetté nem vált a Hajdúság, s a szőlőművelés és borkészítés technikájában és technológiájában sem alkalmazott különleges, csak e vidékre jellemző elemeket. Mégsem tűnik feleslegesnek a hajdúsági szőlőtermelés történetének áttekintése a kezdetektől 1876-ig, a hajdúkerület megszüntetéséig. Elsősorban azért nem, mert a szőlővel beültetett terület szélesedése e hat város határában nemcsak hajdúsági specialitás, hanem általában jellemzi az Alföldet. A szőlő irtóztató szaporodása" a síkvidéken, amiről a 19.század első felének jeles szőlésze Schams Ferenc beszélt,l kitűnően tanulmányozható a hajdú városok szőlőtermelésének vizsgálata során is. A síkvidéki szőlőskertek szaporodásának a Hajdúságban is felfedhető folyamata a században, már a filoxéravész előtt elindította a magyarországi szőlőföldek területi átcsoportosulását, a hegyvidéki szőlők arányának csökkenését s az alföldiek növekedését. Megérdemli a figyelmet a hat hajdúváros szőlőtermelése a szőlőbirtok jogállása miatt is, mert nemcsak a hajdú földtulajdon megkülönböztető jegyeit viselte, de sajátos helyzetben volt a hajdúföld különféle hasznosítású részei között is, egészen a 19.század harmadik évtizedében bekövetkezett kerületi szabályozásig. Végül nem érdektelenek azok az adatok sem, amelyek a művelési technikával, a szőlőskertek használatának közösségi szabályozásával, a munkaszervezettel kapcsolatosak, elsősorban azért, mert nemcsak e hat város kerti szőlőire, de a tiszántúli, vagy talán az egész alföldi szőlőtermelésre jellemzőek. A következ őkben - sajnos helyenként csak szórványos adatok alapján - a szőlőtermelő területek szélesedésének folyamata mellett a szőlőbirtok jogállásának változását, a határhasználat rendjében elfoglalt helyét, a termelés alakulását s a borfogyasztás és értékesítés sajátosságait igyekszünk feltárni. 1 Schams Ferenc : Magyarország szőlőmívelésérő l való vizsgálódások... Pest, old. 57

2 1. A szőlőterület alakulása a l8. század elejét ől a hajdúkerület megszüntetéséig A hajdúk letelepítését megelőző időszakból nincsenek adataink arról, hogy a későbbi hajdúvárosok határában előfordult volna szőlőkultúra. Ennek valószínűsége - ismervén az alföldi települések helyzetét - akkor is nagyon cse kély lenne, ha a források nagyobb tömegben állnának rendelkezésünkre. Nincs nyoma a szőlőtermelésnek a hajdúk megtelepedését követő évszázadban sem, mert az első híradás a hajdúsági szőlőtelepítésekről az 171$. évi adóösszeírásokban olvasható.az adóösszeírás tanúsága szerint két városban, Böszörményben és Nánáson voltak szőlők, de mindkét helyen fiatal telepítésűek, mert csak az összeírás évében kezdtek term őre fordulni. Böszörményben a 2$ ~ kapaalja term ő szőlő 10 pozsonyi urna bort termett, Nánáson pedig 66 1/, kapaalja $5 urnát. A dorogi szőlőtelepítés is ebben az időben kezdődhetett, mert 172$-ben már a szőlős kert aljánál" levő két darab földet osztják ki először dinnyeföldnek, azután pedig kenderes kertnek.z Az első szőlőskertet mindhárom városban az ólaskertek övezetén kívül, az igásállatok számára fenntartott, belső legelőből szakították ki a várostól északkeletre, Böszörményben a hadházi, Nánáson a dorogi út mellett. Szoboszlón a szőlőskert kialakítása valamivel később kezd ődött, mint Nánáson, Dorogon és Böszörményben, itt ban olvashatunk arról, hogy a tanács a belső legelő egy részét szőlőskertnek osztja ki a városlakók között 1 német" forintért a két kapaalja területb ől (600 D-öl) álló nyilasonként.3 Az említett négy helység mellett minden valószínűség szerint még a század első felében telepítettek szőlőt Hadházon és Vámospércsen is.~ Mindenesetre az 1770-es évektől kezdve csaknem folyamatosan megtalálható Bikajegyzék szerint mind a hat város polgárai adóznak a szőlőföldekből származó jövedelmeik után.s A 18.század első felében telepített szőlőskerteket a későbbiekben az újabbaktól való megkülönböztetés végett Vénkertnek (Böszörmény, Nánás, Vámospércs), Ókertnek, vagy Ószőlőskertnek (Szoboszló), illetve Nagykertnek (Had ház) nevezték.a Beck Pál által az 1780-as évek elején készített térképek, illetve, ahol ezek hiányoznak az 18$0-es években született kataszteri térképek alapján e legrégibb szőlőskertek helyét is meg tudjuk határozni. Böszörményben és Nánáson, amint említettük a várostól északkeletre, Szoboszlón északnyugatra, a Kösely folyó partján szintén a belső legelőből osztották ki az első szőlőskertet, ugyanígy Hadházon is, ahol a várostól nyugatra volt a Nagykert s Vámospércsen is, ahol a várostól keletre, Bagamér és Szentgyörgyábrány (ma Nyírábrány) felőli oldalon telepítették az első tőkéket. Dorogon a város déli részén az ólaskerteken túl, szintén a belső legelőből~és a szállásföldek egy részéb ől lett az első szőlő s 2 OL Archívum Regni, Lad. BB. Nro. 8. Náná s 1715, Böszörmény, HBmL. V. A. 101/a 1. k old. 3 HBmL. V. A. 402/a 1. k old. A sz őlőosztásra vonatkozó határozatot közölte : Szélt Ferenc : Szoboszlói szőlbföldek nyilas osztása Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1. évf. (1896) old. 4 Hajdúhadházon 1733-ban osztottak szőlőt. É. Kiss Sándor : Hajdúhadház helyrajza In : Hajdúhadház múltja és jelene (Szerk. : Komoróczy György) Gyula, old. 5 HBmL. IV. A. 502/ b Fasc. 21. Nro HBmL. HvT 3/a, és HBmL. VI. 127/f Croquis über die Ried und Culturenweise Vermessung der Gemeinde Dorog 1852, uo. VI. 127/gg Croquis... Hadház, uo. VI. 127/ag Croquis... Vámospércs s8

3 Az első, még csekély területű szőlőskerteket valószínűleg már a 18. század derekán is több városban bővítették. Ez a bővítés bizonyára kapcsolatban állt a népesség növekedésével s a hajdú városok gazdálkodásában kezd ődő átalakulással' A bővítés azonban az 1790-es évekig csak Nánáson és Szoboszlón vezetett második, illetve harmadik szőlőskert kialakítására, a többi városban a már meglev ő szőlőskerteket nagyobbították. Nánáson 1760-ban határozták el, hogy az régi szőlős kertnek dél felöl való oldala megett, Dorogh felől" új szőlőskertet építenek s az fel osztandó nyilasok mind szélire, mind hoszszára nézve hasonlók lesznek a régi szőlőskertbéli nyilasokhoz".s Később ezt az új szőlőt Tégláskertnek nevezték, de a Beck-féle térkép tanúsága szerint 1783-ig még a Csutkáskertet is szőlővé alakították. A század fordulóján ezt követte a harmadik nánási szőlő a Csepűskert kiosztása.e Böszörményben az 1790-es évekig csak a Vénkertet bővítették, az új szőlőskert kialakulásának gondolata csak 1791-ben vetődött fel, miután a Vénkertet a temető és a hadházi út miatt tovább már nem lehetett bővíteni. Ebben az évben osztották ki szőlő alá azt a területet a hadházi út másik (déli) oldalán, amelyet ekkor még Újkertnek, később Középkertnek neveztek.l Az elnevezés a szőlőskert helyzetéből fakadt, mert három ével később újabb szőlőskertet osztottak (Zaboskert) a Középkerttől délre, mivel az 1791-ben beültetett kertben nem jutott minden igényl őnek föld. Somossy András népszószóló (fürmender) a várostól északra fekvő Sashalmot javasolta szőlőnek, de végülis a város Zaboskertnek nevezett néhány telekalja ugar földjeit" osztották ki szőlő alá.ll Az 1791-ben ültetett szőlőskert a Vénkert és a Zaboskert közé esett, ezért nevezték a Zaboskert beültetése után Középkertnek. Az 1790-es böszörményi szőlőtelepítések 1801-ben a Boda szőlőskert létrehozásával folytatódtak, amikor a bodai erdőben levő hasznavehetetlen irtásföldet osztották el szőlő alá a lakosok között. A bodai szőlőt már nem a várost közvetlenül körülvevő belső legelőből, hanem a távol fekvő erdei irtásföldből osztották, nem csodálkozhatunk tehát, hogy a polgárok nem nagyon vásárolták a kiosztandó nyilasokat, annak ellenére, hogy a magisztrátus különböz ő fizetési kedvezmé- 7 Ezekről jó áttekintést nyújtanak a hajdú városok monográfiáiban megjelent tanulmányok : Dávid Zoltán : Hajdúdorog népesedéstörténete In : Hajdúdorog története (Szerk. : Komoróczy György) h. é. n. (1971) Veliky János : A mezőgazdaság alakulása és társadalmi hatása a késői feudalizmus korában (Uo.) Oláh József: A mezőgazdaság fejl ődése a kapitalizmus korában. (Uo.) Dávid Zoltán : Hajdúhadház népesedéstörténete In : Hajdúhadház múltja és jelene (Szerk. : Komoróczy György) Gyula, Oláh József: Hajdúhadház mezőgazdasága a XVII-XX. században (Uo.), Szendrey István : A város népesedése In : Hajdúböszörmény története (Szerk. : Szendrey István) Debrecen, Poór János : Hajdúböszörmény mezőgazdasága a XVII. és XVIII. században. (Uo.), Orosz István : A hajdúböszörményi mezőgazdasági termelés és agrártársadalom fejl ődése (Uo.), Kováts Zoltán : A népesség In : Hajdúnánás története (Szerk. : Rácz István) Hajdúnánás, 1973, Orosz István : Mezőgazdasági termelés és agrártársadalom (Uo.) Dávid Zoltán : Hajdúszoboszló monográfiája (Szerk. : Dankó Imre) Hajdúszoboszló, Varga Gyula : Hajdúszoboszló agrártörténete (Uo.) 8 HBmL. V. A. 301/a old. 9 A Csep űskert osztására 1799-ben vagy 1800-ban kerülhetett sor, mert 1801-ben már azok ellen hozott szankciókat a városi tanács, akik a Csep űskertben levő földet nem ültették be szőlővel. Uo. 8. k old. 10 HBmL. V. A. 1/a old. 11 Uo old. Vö. Dám László : Ahajdúböszörményi szőlők népi építkezése. Debrecen, old. Orosz István : Szőlőskerti építmények Hajdúböszörményben 1821-ben. (Bencsik János és Nyakas Miklós szerk. : Honismereti írások a Hajdúságból (Hajdúsági Közlemények 4.) Hajdúböszörmény, old. $9

4 nyeket helyezett kilátásba a telepítésre vállakozóknak.l2 Az 1791-ben kezdődött böszörményi telepítési hullám 1813-ban, a Nadrágoskert kiosztásával ért véget. Ezt ismét a belső legelőből osztották, a Vénkerttől északra a Nánás felőli oldalon.l s Szoboszlón a régi szőlőskert mellett a 18. század második felében 1766-ban alakították ki a várostól keletre az új szőlőskertet (a későbbi Csatorna-kertet vagy Pityeri-kertet) s 1802-ben foglalkoztak ismét a szőlőtelepítés kérdésével. A hadnagy a várostól északra, a hegyesi puszta felé eső ugarnyomás, a már 1746-ban telek szerint felosztott citraháti calcatura közeleső részét akarja szőlővé alakítani s helyette a Kösely partján fekvő szőlő mögötti város földjét csatolták volna a lakosok ugarföldjeihez.l4 A javaslat azonban a tulajdonosok ellenzése miatt nem valósult meg. A következő évben az ó szőlőskerttel által ellenben" levő föld, vagy az új szőlőskertnél két felől és elől fekvő nyomás" kiosztásának alternatív javaslata került a tanács elé.l s A vita során abban állapodtak meg, hogy az új szőlőskertet fogják a nyomás (=a belső legelő) rovására megnagyobbítani, úgy hogy a régivel egyenl ő nagyságú nyilas földeket osztanak ki a lakosság között.ls A három oldalról is kibővített új szőlőskert mellett 1810 után újabb területeket adott a tanács a szőlőtelepítéshez. Ezekből született meg a Pecze- (Bánom) kert és a Kenderes-kert,l' az egyik a város keleti a másik a nyugati oldalán. Szoboszlón és Nánáson 1876-ig számottevő újabb szőlőtelepítésre nem került sor, a szőlőskertek száma nem szaporodott. A század derekáig Böszörményben is csak egy újabb szőlőskertet telepítettek, az 1840-es évek elején a Homokkertnek nevezett szőlőt. Böszörményben 1831-ben a korábban váltakozva művelt ugarföldek keleti felét (a később Keleti csordanyomásnak nevezett határrészt) gyenge termékenysége miatt legelőnek hagyták el. A harmincas évek második felében azonban e legelő egy részét kezdte a futóhomok elborítani s a homokkerti szőlőtelepítésnek egyik legfőbb célja éppen a futóhomok megállítása volt.l$ Hajdúhadházon és Vámospércsen az 1850-es évekig 2-2 szőlőskerttel gazdagodott a határ. Hadházon a város nyugati oldalán a Dorog és Böszörmény felé eső részen alakult ki a Siposkert és a táborkert, Vámospércsen pedig a Bagamér és Nagyléta felőli oldalon az Újkert, a Debrecen és Nyírmártonfalva felőli részen pedig a Pityeri-kert.l9 Dorogon 1850-ig nem alakítottak ki újabb szőlőskertet. A hajdúkerület városaiban a filoxéravész előtti szőlőtelepítés utolsó nagy hulláma az 1860-as években kezd ődött. Dorogon 1864-ben kezdték szőlővel beültetni a Bocskai-kertet, a Lókertnek is nevezett gyeplegelő szegegyházi pusz- 12 A bodai szőlőtelepítésre : HBmL. V. A. 1/a. I1. k old. A lakosság vonakodására : Uo old. A fizetési kedvezményekre, amelyek lényege az volt, hogy az egy láncalja föld után járó 8 forintot csak 1802-ben kell megfizetni : Uo old. 13 Egy kortárs naplója szerint : 1813-ban osztották a Nadrágos Szőllős kertet tavasszal". Enyedi József: Dobó Ferenc kéziratos könyve. Honismereti írások a Hajdúságból I. 20. old. A Nadrágoskert nevére : 3. sz. jegyzet. 14 HBmL. V. A. 402/a. 13. k old. IS Uo. 13. k old. 16 Uo. 13. k old. 17 Uo. 16. k old. A jegyzőkönyv szerint 199 1/6 nyilas fáldet osztottak ki szőlő alá. Uo. 16. k old. 18 Orosz L: A hajdúböszörményi mezőgazdasági termelés... i. m old. 19 HBmL. VI-127/gg Croquis... Hadház, VI. 127/ag-1 Croquis... Vámospéra. 60

5 fával határos részén. Tíz évvel később 1874-ben a Csontos nevű határrész egy darabját osztották ki szőlőföldnek.z Böszörményben 1863-ban két új szőlőskertet létesítettek, a Kis-Bocskai és a Nagy-Bocskai kertet. Mindkét kert a használhatatlanná vált keleti nyomási legelőből s az ugar dűlőbeli III. IV. osztályú használhatatlan földekből alakíttatott szőlőkké". zi Ugyancsak a gyenge minőségű homokos telekföldek egyrészét telepítették be szőlővel ben Kossuth-kert néven. Az eddigi felsorolásból is nyilvánvalóvá vált, hogy a hajdúkerület városaiban, ha nem is egyenletes ütemben és városonként azonos mértékben, de állandóan szélesedett a szőlővel beültetett terület, újabb és újabb szőlőskertek alakultak. Ezek létrehozása nem egyéni kezdeményezés eredménye volt, a kommunitás döntött a kiosztandó szőlőföldek helyéről, a kiosztás módjáról s az ellenszolgáltatás mértékér ől is. A hajdúvárosok földhasználatának közösség által szabályozott rendjében a szőlőt a különleges növénykultúrák termelése számára kialakított formában termelték. A szállásföldeken és a forgó vagy ugarföldeken a 18. században csak gabonaféléknek volt helye s minden más növény számára a kommunitás jelölt ki meghatározott időközönként területet a közföldekb ől, rendszerint a belső gyeplegelőből. Így termelték a dinnyét már a 17. században is, de gyepet osztottak a köles, a kender, a 18. század első felében meghonosodó kukorica és a század utolsó évtizedétől termelt burgonya alá is. A kukorica később bekerült a szállás- és ugarföldek vetésforgásába, de a különleges növénykultúrák többsége, éppen termelésük sajátos vonásai miatt nem járhatta ezt az utat. Ezek közé tartozott a csak monokultúrás formában termelhető szőlő is. A vetésforgóban nem szereplő növények termelésére kiszakított területeket kerteknek nevezték, a szó eredeti értelmében, mint elkülönített, elhatárolt földeket. A kertelés formája persze többnyire csak az árokkal való elválasztás volt. A növények sajátosságainak megfelelően egyes kertekben huzamos ideig termelték a növényt, mint pl. a kendert a kenderes, csepűs kertekben, vagy kezdetben a kukoricát és a burgonyát is a csutkás, krumplis kertekben. Más növények esetében, mint pl. a dinynyénél, a földhasználat ideje csak 1-2 évig tartott, elteltével a határ más részén osztottak dinnye alá való földet. A szőlő esetében a kijelölt föld váltogatásáról természetesen szó sem lehetett, a vizsgált időszakban a szőlővé alakított kertek esetében művelési ág változás nem következhetett be, annak ellenére, hogy mindvégig elég sok szőlőparcella állt parlagon. A szőlőültetés jóval nagyobb fáradtságot, munkabefektetést igényelt, mint bármilyen más növénykultúra termesztése.a szőlőskertet a hajdúsági szóhasználat szerint is építeni" kellett, 22 mint az évtizedekre készül ő házat, nem úgy, mint a többi növény termesztésére szolgáló kerteket. A szőlőskert azonban, minden sajátossága ellenére számos rokon vonást mutat az alföldi települések határában található sokféle kerttel" s egészen másként illeszkedik a határhasználat rendjébe, mint a hegyvidékek promontóriu mai. A hajdúsági szőlőskertek egy része olyan határrészen jött létre, amelyet korábban is kertként használtak, csak benne más - a vetésforgóba be nem került - növényt termeltek. Így a nánási Csepűskert, a szoboszlói Kendereskert eredetileg a 18. században még széles körben elterjedt kendertermelés elkülö- 20 Uo. VI. 127/f1 Leírása Dorog adóközségben létező dűlőknek és földterületeknek Uo. VI. 127/ee- 1 Leírása HBmL. V. B. 41/a. 3. k old old. 22 HBmL. V. A. 301/a. 1. k old. Böszörményben egy perben a felperes az általa épített bodai nyilas szőlőről" nyilatkozott. Uo. V. A. 3/a. 25. k febr

6 nített, körülárkolt határrésze volt, a nánási Csutkáskertben pedig kukoricát termeltek. Számos adattal igazolható, hogy a Csutkáskert beültetésére szől ő- vel akkor került sor, amikor a tengeri termelés túln őtt a kerteken" s a 18. század második felében bekerült az ugarföldek vetésforgásába.23 Dorogon is a nyomás- és szállásföldek közül kiszakított és körülárkolt terület volt a Csontos, amelynek egy részét a 19. században szőlővé változtatták. Lényegében hasonló folyamat játszódott le a böszörményi Zaboskert esetében is. A zab ugyan nem tekinthető különleges növénykultúrának, így helye lehetett az ugar és szállásföldek gabonatáblái között is, de a hajdú városokban a takarmánygabonák közül inkább az árpát termelték. A hadiadóba viszont gyakran követeltek zabot, s hogy eleget tudjon tenni a kötelezettségeknek, a böszörményi magisztrátus az ugarföldek egyik járásából mintegy holdat a communitás földjeként elkerített s itt termelte meg az adóba beszolgáltatandó zabot. Ezt a Zaboskertnek is nevezett közföldet osztották ki 1794-ben szőlőnek a lakosság kö- ZOtt,24 A szőlőskert és az egyéb kertek" közötti szoros kapcsolatra utalnak azok a tilalmak is;amelyeket az egyes városok tanácsai a szőlőföld osztásakor kinyilvánítottak. Uj szőlőföld osztásakor igen sokan kukoricát, répát, dinnyét, ken dert vetettek a megvásárolt földbe s nem szőlővel ültették be. Ezért határozta el a nánási tanács 1760-ban, hogy a szőlő alá osztott földet 1 ekével senkinek szabad nem lészen usualni (használni), hogy abban tengerit vagy egyebet vessen, 2 aki következendő tavasszal nem kezdi munkálódni, a pénze vissza adódván, másnak adódik."25 A szőlőskertekkel kapcsolatos egyéb elnevezések nem kapcsolódnak szorosan a határhasználat korábbi rendjéhez, de utalhatnak a terület korábbi funkciójára (Tégláskert), a talaj minőségére (Homokkert, Bánomkert) stb. A böször ményi Nadrágoskert elnevezésben pedig egyfajta társadalmi elégedetlenség elemeit is megtalálhatjuk. A szőlőskertet először Újkertnek nevezték (mint minden frissen telepített szőlőt), de a tulajdonosok nagy része hivatali, tanácsi nadrágos" ember volt, mert a vezetők maguk között osztották szét a szőlőnek való földet, s ezért az osztást helytelenítő elégedetlenkedők, akik a Nagy Demeterféle mozgalomnak is bázisát alkották, csúfolódva Nadrágos-kertnek nevezték az új szőlőt. Ez a népies elnevezés később a szőlőskert hivatalos nevévé vált." zs A szőlőskertek szaporodása a hajdúvárosok határában önmagában is mutatja a szőlőterület növekedésének Alföld-szerte áhalános folyamatát. Bizonyos lehetőségünk azonban arra is van, hogy ezt a növekedést számszerűen is megragadjuk. A 18. század elején az első szőlőskertek alig haladták meg a nyilas nagyságot. (A nyilas az osztás formájára is utaló mértékegység, a szőlők esetében=2 kapással, 1 kapás pedig 200 vagy öl)2~. Ez a század második felére a rendszeres bővítések miatt többszörösére növekedhetett még mielőtt az újabb szőlőskertek osztása megkezdődött volna. 23 Orosz L: Mezőgazdasági termelés... i. m old. 24 Uő : Szőlőskerti építmények... i. m. 28. old. ^5 HBmL. V. A. 301/ a. 1. k old. 2b Egy nyilas szöllő az Újj kertbe (vulgó Nadrágos)". HBmL. V. A. 3/b Csomó : SZÉK Fr : 3 Nro: 5. A társadalmi mozgalmakra: Nyakas Miklós : A Hajdúkerület társadalmi küzdelmei a XVIII. század végétől és polgári átalakulásunk kérdése. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve I. Hajdúböszörmény, old. 27 HBmL. VI. 127/jj Földtermési táblázatok Hajdúszoboszló kapás szőlő=200 négyszögöl. Böszörményben : 1 kapás (=fél nyilas) 300 négyszögöl" HBmL. V.A. 1/a old. 62

7 Az 1770-es évekből csaknem folyamatosan ránkmaradt területi lika jegyzékek a szőlők terjedelmét is közlik, megbízhatóságuk azonban nem jobb, mint egyéb adatok esetében. Mindenekel őtt azt kell figyelembe vennünk, hogy a kerület elsősorban arra ügyelt, hogy az adófelosztásban a 6 város között ne keletkezzenek aránytalanságok, s ezt gyakran a valóságos helyzetet megmásító jóváírásokkal" érték el. Szoboszlón pl. a juhok egyharmadát nem írták be a dikajegyzékbe, hogy ellensúlyozzák a saját tulajdonban levő külső legelők hiányát. 28 Az adóösszeírásokban szokásos eltagadásokon túl hasonló jóváírásokat" a szőlőbirtok esetében is találhatunk. Ugyancsak Szoboszló dikajegyzékéről nagy megdöbbenéssel állapította meg a királyi biztos 1836-ban, hogy az 1810-ik évtől fogva osztott szőlők adó alatt mind ez ideig" nem voltak. 29 A szőlők terjedelméről a dikajegyzékek alapján készített alábbi táblázat így csak nagyon hozzávetőleges képet adhat.3 1. táblázat. A szőlők terjedelme a hajdúvárosokban (kat. holdban) Év Helység I I 1838 I 1850 Hajdúböszörmény Hajdúnánás Hajdúszoboszló Hajdúdorog ~ Hajdúhadház Vámospércs Összesen : ~ 658 ~ 799 ~ 861 ~ 1257 ~ 1260 Az összesítés tükrözi a szőlőterület fokozatos megnövekedését a 18. század második és a 19. század első felében, de a valóságos terjedelmet tekintve mindenképpen torzít. Nem mutatja pl. az új szőlőskertek termőre fordulását. Böszörményben 1838 és 1850 között teremni kezdett a Homokkert, a dikajegyzékekben a szőlőterület mégis csak 11 holddal nőtt. Vámospércsen a kataszteri felmérések szerint 105 holdnyi Vénkert mellett már az 1850-es éveket megelőzően is termett a 40 holdas Újkert és a 90 holdas Pityeri-kert is, a dikajegyzékben mégis alig nőtt az összeírt szőlők terjedelme. Az eltagadások, a szőlőterület tudatos kisebbítése ellenére is látható azonban, hogy a vizsgált időszakban számottevően nőni kellett a szőlőskertek területének, s ezt a növekedést a dikajegyzékekben sem lehetett meg nem történtté tenni Ȧ valóságot megközelítő, mérnöki felvétel alapján történ ő művelési ág megállapítására csak ben került sor a hajdúvárosokban, így a szőlők terjedelmére vonatkozóan is ezeket a kataszteri felvétel során keletkezett adato kat tekinthetjük teljesen megbízhatónak. A század későbbi évtizedeiben készített statisztikai felvételek adatait is e felméréshez viszonyították. A három legnagyobb hajdúváros esetében 1838-ból is ránkmaradt egy mérnöki felmérés alapján készült, s ezáltal eléggé megbízhatónak tekinthető művelési ág kimu- 28 Orosz István : A hajdúvárosok agrártörténetének levéltári forrásai. In : Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve (Szerk. : Gazdag István) II. évf Debrecen. 29 HBmL. IV. A. 502/ b Fasc. 8. Nro Uo Fasc. 21. Nro Fasc. 5. Nro. t l Fasc. 5. Nro Fasc. 14. Nro Fasc. 1. Nro

8 tatás, módunkban áll tehát két esetben is ellenőrizni a Bikajegyzékek adatait, illetve megállapítani az eltagadás mértékét. 31 A Bikajegyzék szerint 1850-ben - amint láttuk - a kerületben 1260 kh. szőlő volt, 1852-ben a kataszteri felmérés szerint 1711 kat. hold. Két év alatt, tudomásunk szerint egyetlen új szőlőskert sem alakult, így az eltagadás mértékét mintegy 25 ~-osnak tekinthetjük. A szőlőterület, amint a táblázatból látható, a 19. század utolsó harmadában és a 20. század elején is változatlanul növekedett, Böszörményben ekkor jött létre a Báthory-kert, Bethlen-kert, Hunyadi-kert, Árpád-kert, Zrínyi-kert, Batthyány-kert, Petőfi-kert, Lorántffy-kert, Hadházon a Bánomkert, Bocskaykert stb.s2 A homokos talajon a filoxéra sem tudta visszavetni a szőlővel beültetett határ növekedését. A 18. század eleje óta megsokszorozódott szőlőterület városok közötti megoszlásában is jelent ős változások következtek be s ezek bizonyára kapcsolatba voltak a szőlőtermelés céljának megváltozásával. A 18. században vitathatatlanul Nánás és Szoboszló vezet a szőlőtermelésben, az a két város, amelynek szőlői kötött talajon voltak. Nem homokos talajon keletkeztek a többi várost övez ő első szőlőskertek sem. A szőlőtelepítés célja a 18. században nem a másra nem alkalmas talaj valamiféle hasznosítása volt, hanem a viszonylag magas borfogyasztásnak-legalább részben-saját termésből történő kielégítése. A 19. század közepén és második felében végrehajtott telepítéseknél azonban már e második indíték is fontossá vált, a szőlőknek fontos szerepe lett a futóhomok megkötésében (Böszörményben a Keleti csordanyomáson telepített szőlők), illetve a gyenge homokos talajok jobb hasznosításában (Hadházon a Dorogiás mezején telepített Bocskai-kert). Az indítékok megváltozásának lr>,egfelelően a hajdúvárosok között Böszörmény és Hadház lettek a legnagyobb szőlőtermelők, Nánás és Szoboszló szerepe csökkent. A 19. század végén a filoxéravész is ezt a tendenciát erősítette, mert elpusztította a kötött talajokon telepített szőlőket, de megkímélte a homokrakat. 31 Az összesítés az alábbi források alapján készült : HBmL. VI. 127/ee-2 Croquis... Böszörmény /hh-2 Croquis... Nánás VI. 127/jj Croquis... Szoboszló VT. 127/f2 Croquis... Dorog VI. 127/gg-2 Croquis... Hadház VI. 127/ag-i Croquis... Vámospércs Az évi adatok : HBmL. V. A. 2/c Az évi adatok : HBmL. VI. 127/ee-23 Hajdúböszörmény város telekkönyvi összesít ője 1875, VI. 127/hh-41 Hajdúnánás kataszteri birtokíveinek összesítése A kerületi összesítés : Hivatalos Statisztikai Közlemények VIT. évf. 1. füzet old. Az évi adatok : Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sor XV. k old. 32 Dám L. : i. m. 14. old. Oláh J. : Hajdúhadház mezőgazdasága... i. m old. 64 Helység 2, táblázat. A szőlők terjedelme a hajdúvárosokban (kat. holdban) k.hold I ~-öl I k. hold I O-öl I k. hold I O-öl I k. hold I p-öl Böszörmény Nánás Szoboszló ? +? Dorog?? ?? Hadház?? ? I? Vámospércs?? ?? 133 i - Összesen : ~? ~? ~ 1711 ~ 451~ 1947 ~ - ~ 2202 ~ -

9 2. A szőlőbirtok jogállása, a szőlőskert a határhasználat rendjében A hajdúk letelepítésének és kiváltságolásának sajátos módja, amelyben Bocskai katonái nem külön személy szerint, hanem együttesen kaptak nemességet, különleges helyzetűvé tette a tulajdonukban levő földbirtokot is. Bár a 17. században a hajdúk földjeiket általában nemesi birtokként használták és idegenítették el, a 18. századra már kialakultak a földtulajdonnak azok a közösségi korlátai, amelyek elvi alapját az együttes nemesítés adta. Az együttes nemesi privilégiumból származott az a megkötés, hogy a hajdú földnek mindvégig meg kell maradni a hajdúk közösségének kezén. Ennek az elvnek megfelelően házat, telket és külső földbirtokot nem hajdúnak nem lehetett örökjoggal elidegeníteni, ha az elidegenítés zálogolás formájában megtörtént, az ilyen földbirtokot vagy telket a hajdúk mint hajdú örökséget" visszaválthatták.a földtulajdon birtoklásának feltétele a helybenlakás volt, az elköltözők még akkor sem maradhattak tulajdonosok, ha hajdúk voltak, de a közösségre háramló földjeiket visszaszerezhették mihelyt visszaköltöztek a városba. A hajdú föld végső tulajdonosának a városi (hajdú) közösséget tekintették, ami abban is megnyilvánult, hogy a magtalanul elhaltak birtokai a (városi) hajdú közösség tulajdonába kerültek vissza (caducitas). 3a A hajdú földbirtokot általában jellemző vonások mellett a szőlőföld további sajátosságok hordozója volt, ezek paradox módon a szőlőt kiemelték az ingatlanok sorából. A szőlőbirtok helyzetét jól tükrözi a városi tanácsnál fel jelentett Dudolán Jánosnak 1803-ban a szoboszlói tanácshoz eljuttatott beadványa, amelyben azt kéri, hogy magtalanul elhalt ángya" szőlője, amelyet az még életében neki adott törvényesen is övé maradhasson, mert azon szőlő egész Jussal az enyim volt -mint írja - most is az és ahhoz sem a Nemes Városnak sem más denunciátoroknak mint caducitashoz semmijussa nincsen, mert nem caducitas". A panaszosra nézve kedvezően elintézett beadvány nemcsak azért érdekes, mert Dudolán arra hivatkozik, hogy a hajdú földbirtoktól eltérően a szőlő háramlásában nem érvényesülhet a város cadu citása, hanem főként azért, mert arra hivatkozik ; a caducitás érvényesülésének legfőbb akadálya az a jogszokás, amely szerint a szőlő tsak ingó-bingd jó lévén" nem is vonatkoztathatók rá az ingatlan öröklés szabályai. 34 A szoboszlói panaszos élő jogszokás alapján tekintette ingóságnak a szőlőt, ezt erősíti meg a kerület véleménye is 1802-ben, amely szerint a szőlőbeli birtoknak fundamentuma egyedül a reá tejend ő szorgalmatos munka, meny nélkül a szőlő soha szőlő nem lehet." Ezért mind a hat városban a szőlők csak úgy vétetnek, mint ingójószágok." 3s Az ingóságokra természetesen nem vonatkozott az elidegenítés tilalma s nem érvényesülhetett a vérrokonok, hajdúk visszaváltáshoz való joga sem. A jogszokás törvényes megfogalmazást is nyert a hajdúkerület évi részletes statutumában, amely szerint...a szőlőket valamint a censuális földeket ingóságoknak tartják... " s ezeknek elidegenítéséhez nem szükséges a jogosultak (vérrokonok, hajdú örökösök) megkínálása", mégis hogy eladásnál az elővételi joggal rendelkezőknek (atyafiak, szomszédok) sérelme ne szár- 33 Mindezekre összefoglalóan lásd : Orosz István : Hajdú városok gazdálkodásának és társadalmi szerkezetének századi történetéhez (Szerk. : Hofer Tamás-Kaposvári Gyula-Kisbán Eszter) Paraszti társadalom és műveltség a században. II. Mezővárosok. Szolnok, old. 34 HBmL. V. A. 401/c-32 Számozatlan iratok Uo. IV. A. 502/a. 15. k old. 3 Évl~^wv III. 65

10 urazzék, az eladásokat be kell jelenteni a tanácsházán.a telek tartozékának tekintendő szőlők esetében viszont érvényesülni kell a törvényes praemonitió"- nak.3b Néhány évvel később 1824-ben egy peres ügyben történt állásfoglalás utólagos igazolásaként a kerület újabb határozatában úgy döntött, hogy a hajdú nemesi funduson levő szőlők, mint a melyek nem dézma alatt valók lévén, amás helyeken levő szabad szöllőkkel egy természetűek, többé ingó javaknak ne tekintessenek (az én kiemelésem : O. L), hanem azokra nézve is éppen azok a törvények observáltassanak (tartassanak meg), melyek szerint a többi hajdú fekvő jók intéztetnek el." 3 ' Ezáltal a szőlők sok évtizedes birtokjogi különállását megszüntették s 1848-ig míg a hajdú fekvő birtok" privilegizált helyzete fennmaradt, a szőlők is az ingatlan birtokok megítélése alá estek. A szőlőbirtok 1824 előtti jogállásának kialakulásában szerepet játszhatott az a szemlélet, amely a kerti szőlőket nem tekintette a hajdú telek szükséges tartozékának. Az évi statutum - amint láttuk - elvben lehetségesnek tartja a telekhez tartozó szőlők létét is, a valóságban azonban ilyen szőlőbirtokok a kerület városaiban alig voltak. A hajdú telek tartozékának a háztelken kívül eredetileg csak az ólas- vagy szérűskertet és az ún. szállásföldeket tekintették, de a 18. század végétől ehhez járultak a telek szerint véglegesen kiosztott ugar vagy forgó földek, később Böszörmény, Nánás esetében az ún. réti földek, Böszörmény, Hadház és Vámospércs határában pedig az erdők is. A szállásföldek használatában a közösségi korlátozások nem érvényesültek, elvileg tehát annak is megvolt a lehetősége, hogy valaki szőlőt ültessen a telekhez tartozó szállásföldjébe. A gyakorlatban azonban erre - tudomásunk szerint előtt csak a legritkábban került sor. 38 Sz őlője tehát mindenkinek többnyire csak a szőlőskertekben volt, ezeket pedig, amint korábban láttuk, a közföldb ől alakították ki a közösséget képviselő tanács akaratából. Mindez magyarázatot adhat arra a helyzetre miért nem volt a szőlőskerti parcella a hajdú telek része s miért nem vonatkoztak rá azok a jogszabályok, amelyek érvényesek voltak az egyéni tulajdonban levő hajdú örökségre", de nem indokolja az általános érvényű caducitás hiányát. Abból, hogy a szőlőskerteket aközföldnek számító belső legelőből szakították ki, a több évtizeden keresztül érvényesül ő jogszokással éppen ellenkez ő helyzet következne, a kommunitásnak itt több joga kellene, hogy legyen, mint az egyéni rendelkezésű telekföldben. 36 Siquidem vineae, terme item censuales pro rebus mobilibus reputentur, harum intuitu nulla formalis praemonitio requiritur, interim ut vicim alüque, qui ob interventam nefors in falibus fundis mutuam divisionem praeemptionis jure gaudent, easdem ad se recipere possint, venditiones illarum locali magistratui insinuandae et publicis domus oppidanae parietibus affigendae sunt. Siquae tamen vineae appertinentiae sessionum essem, ratione illarum legalis praemonitio requiritur. Terme hae censuales, prout etiam vineae sub privatis quoque sigillis valide vendi possunt, nec fassiones eatenus celebratae ob defectum sigilli authentici invalidantur". Censuális földnek a hajdú városokban a pénzfizetés mellett osztott pusztai földeket nevezték. Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen : A magyar tü~+tényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye III. k. Bp old. 37 Uo old. 38 A statumban bizonyára olyan esetekre gondoltak, mint Nánáson Csohány Jánosnéjé, akiknek nem a szőlőskertben, hanem a tilalmasi negyedik dűlőben, a szállásföldeken volt kerítések közt egy darab" szőlője, amit 1818-ban 100 Rfrt-ért zálogosított el Zsuga Jánosnak. HBmL. V. A. 301/a. 11, k old után Böszörményben is találhatb néhány szőlő a szőlőskerteken kívül, így a de Pauli-Zeleméren és a Réten is, ez azonban egyáltalán nemjellemző. HBmL. VI. 127/ee-1 Leírása

11 A magyarázat egyik része valószínűleg az, amire a kerület évi határozatát idézve a fentebb már rámutattunk : a szőlő értékét nem a föld adja, amibe szőlőt építenek", hanem az építmény" és a munka, amely nélkül nem lehet szőlő a szőlő. A telepítéssel kapcsolatos ráfordításokról némi képet nyújt T. Szabó Mihály javainak becslése 1820-ból, akinek böszörményi szőlőjében egy tövet 5 garasra értékeltek- ez kb. megfelelt egy jó kapás napszámfának - de az 5 bokor tengeri szőlőjét" egyenként 10 garasra. 39 Másrészt azonban azt is figyelembe kell venni- véleményünk szerint - hogy a szőlőtelepítéshez szükséges földet a tanácsok pénzért osztották. Szoboszlón 1726-ban egy német (azaz rajnai) forintot, Nánáson 1760-ban kilenc máriást (=2 forint 6 krajcárt), Böszörményben 1801-ben nyolc forintot, Szoboszlón 1803-ban 20 forintot, 1812-ben 12 forintot kellett fizetni egy nyilas szőlőföldért az új kertek kialakításakor. 4 Egyedül Dorogon hivatkoztak a szőlőinspektorok arra, hogy a kiosztott föld minden taksa nélkül a nemes Város földjéből adódott." 41 Úgy is lehetett tehát érvelni, hogy a kommunitás a pénzen történ ő értékesítéssel kiárusította a közföldek egy részét s ezáltal elveszítette rá vonatkozó jogait. A valóságban ez természetesen nem volt egészen így, Szoboszlón ban is előfordult, hogy a város egyik utód nélkül elhalt polgárának, Kovács Istvánnak 3 /a nyilas szőlője mint caducitas" maradt a kommunitásra, 4a de egyik magyarázat lehet a szőlőföld különleges jogállásának. Nem tárnánk fel híven a történeti valóságot, ha nem mutatnánk rá a szőlőfölddel kapcsolatos jogszokás történeti változásaira s a szőlőföldek használatában a közösségi szabályozás mindvégig megmarad számos elemére. Az első szoboszlói szőlőföldosztáskor 1726-ban még úgy kezelték a szőlőket, mint ingóságokat, eladni csak szoboszlói polgárnak lehetett.a kommunitás tulajdonjogának megmaradása érdekében arról a szőlőbirtokosról, aki elköltözik a városból úgy határoztak, hogy dézsmával tartozik a Városnak, annak törvénye szerint Nonával s Dézsmával." 4 s Nánáson az elköltözők szőlője ugyanúgy a tanács tulajdonába került, mint minden ingatlan birtoka. Így szállott a városra 1733-ban Borbély Ferenc egy nyilas szőlője.44 A közösség szabályozó szerepének erejét mutatja az évi kerületi statutum is, amely felhatalmazza a városok hadnagyait és esküdtjeit, hogy a parlagon hagyott szőlőket elvegyék tulajdonosaiktól és örökre másnak adják (míg az ugaronkban vetetlenül hagyott földet csak egy évre adhatták másnak.) 4s A statutum nem maradt csak írott malaszt, 1792-ben Dorogon a már idézett szőlőinspektori jelentés a parlag szőlők tulajdonosait birtokuk elvesztésével fenyegeti meg. 4s Nem zárta ki a szőlőt ingóságnak tekintő jogszokás az egész országban általános szomszédjog bizonyos érvényesülését sem. Amikor Nánáson 1791-ben Mirko István a szomszédok megkínálása" nélkül adta el szőlőjét, Takács 39 HBmL. V. A. 3/b Fasc : PÁR Nro Uo. V. A. 402/a. 1. k old. 13. k old. 16. k old. V. A. 1/a. 11. k old. V. A. 301/a. 1. k old. 41 Uo. V. A. 101/a. 6. k old. 42 Uo. V. A. 402/a. 12. k old. 43 Uo. 1. k old. 44 Uo. V. A. 301/a. 1. k old. 45 Siquis, terram suam in arvo relictam sine sufficienti ratione non inseminaret, aut vineam hortensem incultam relinqueret, in activitate erit positum ductoris et juratorom, arvum quidem ad usum unius anni, vineam vero perpetuum in alium transferre." Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen : i. m old. 46 Vö. a 41. jegyzettel. s" 67

12 Ferencné eredményesen tiltakozott az ügylet ellen a tanácsnál jure vicinitatis". 4 ' A városi magisztrátusok ugyanakkor afölött is őrködtek, hogy a szomszédjog ne lehessen csalás és meg nem érdemelt haszon forrása. Böszörményben Ágoston Istvánt 1835-ben a szomszédjogra hivatkozva akarta Keserü Ferenc Kis Istvántól vásárolt szőlőjéből kimozdítani, holott Keserű, aki szomszédos volt az eladóval, nem a maga számára, hanem nyereségre Sós Bálintnak akarta a szőlőt megszerezni.a tanács jogosan állapította meg, hogy Keserű a törvényeink által a szomszédnak engedett elsőbbség jussával egyenesen az Ágoston István kijátszására akart élni", ezért a szőlőt az Ágoston kezén hagyták.48 A szőlővel kapcsolatos ügyletek felügyelete mellett a közösség szabályozó szerepe leginkább a szőlőskert rendeltetésszerű használatának»ellen őrzésében nyilvánult meg. Már a szőlőföldek kiosztásában is meghatározott rend érvényesült. Ugyanúgy, mint a különleges kultúrák termelésére szánt kerteket, a szőlőföldet sem egyenl ően, hanem a fizetés arányában osztották az igényjogosultak között, az évi szoboszlói döntés szerint nyíllal osztanak kinek két nyilast, kinek edgyet, kinek felet és harmadrészt is, amennyit kíván fizetése után." 4s Később nem annyira az egyéni kívánság, mint inkább a társadalmi presztízs döntött abban, ki hány nyilast vásárolhatott a szőlőföld osztásakor. A tanács a kiosztás után gondoskodott a szőlőskert kerítésének, a rendszerint élőnövényből levő garágyának" s a bejárást biztosító nagy- és kiskapuknak az elkészítéséről. Ellenőrizte, hogy a kertben mindenki felgyepűzte-e" a saját nyilasát, nem ültetett-e nagyobb területre, mint amennyit megvásárolt.őrködött afelett, hogy a felosztott földet mindenki szőlővel és gyümölcsfával ültesse be s ne ekével élje.so Az ültetés után megalakultak a tulajdonosokat hegyközségszerűen tömörítő kertségek", amelyek a szőlőskert használatának módjára szabályzatokat alkottak. Szoboszlón 1810-ben a tanács deputációt küldött ki a Kenderes és Pece kertben akkor alakuló kertség törvényének" elkészítésére.51 Böszörményben egy tolvaj garázdálkodása miatt panasszal élő középkerti gazdák is közönséges kertségnek" nevezik magukat.52 Sajnos e kertségek működéséről részletesebb adataink nincsenek. A szőlőskert gazdaközössége együtt fizette a csőszöket, akik esküjükben azt fogadták, hogy a Nemes Gazdaság szőlleire gyümölcs fáira, gyepűire, veteményeire, utakra, kutakra, kunyhókra és abban levő szerszámokra és edényekre, úgy közönséges, mint kiskapukra" hűségesen gondot fognak viselni.53 A csőszök legfontosabb feladata azonban a tilalom betartatásavolt.a szőlő zsendülése után ugyanis a kertek kapuját lezárták, hogy a tolvajlásokat meggátolják s szüretig csak a tanács engedélyével léphettek be a kertbe a birtokosok is. Szüretelni csak a magisztrátus által meghatározott időben lehetett, rendszerint szeptember utolsó hetében és október első felében.54 A tilalmakat áthágókat igyekeztek szigorúan büntetni, bár ez eléggé nehéz lett, különösen akkor, amikor a szőlőskertekben eredetileg szerszámok és szüretel ő edények tárolására épített pajták, 47 HBmL. V. A. 301/a. 7. k old. 48 Uo. IV. A. 502/a. 28. k old. 49 Uo. V. A. 402/a. 1. k old. 50 Uo. 16. k old. 8. k old. V. A. 3/a old. 51 HBmL. V. A. 402/a. 16. k old. Vö. Varga Gy. : i. m old. 52 Orosz L : Szőlőskerti építmények... i. m. 29. old. 53 HBmL. V. A. 301/a. 1. k old. 54 Uo. V. B. 41/a. ~. k old. V. A. 301/a. 5. k old old old. stb. 68

13 kunyhók egy. részéb ől állandó lakások váltak.ss A szőlőskertek benépesülése is hozzájárult ahhoz, hogy a 19. század második felében a kommunitás szabályozó szerepe fokozatosan csökkent. 3. Termelési- és munkaszervezet A hajdúvárosok szőlőgazdálkodásának termelési és munkaszervezete, bizonyára azért, mert e területen nem alakult ki minőségi szőlőtermel ő körzet, nem mutat különleges sajátosságokat. A műveléstechnikára utaló - eléggé szórványos -adatok is azt mutatják, hogy a termelési eljárásokban a hajdúsági szőlőtermel ők a közeli hagyományos borvidékek, Tokaj-Hegyalja, Érmellék szőlőművelési rendszerét követték. Ez érthet ő is, hiszen a hajdúsági szőlőművelés kialakulásakor a környező borvidékeken már sok évszázados hagyománya volt a szőlőtermelésnek. A szőlőtelepítés, új szőlők ültetése rendszerint meggyökereztetett vesszőkkel történt, bár az is előfordult, hogy sima vesszőket ültettek el.az új szőlőtulajdonosok gyakran a régi szőlőskertekb ől szerezték be" az ültetni való vesszőt a legjobban term ő, jó fajtájú tőkéről. Böszörményben 1794-ben a tanácsnak kellett fellépni azok ellen, akik a legutóbbi szőlőosztáskor ültetni való vesszőt" loptak a szomszéd kertekből. Aki a gazda híre nélkül szerzett szőlővesszőket 24 botütésre vagy 12 forint büntetésre ítélték.sg A már beültetett szőlőkben a kiveszett tőkék pótlására általánosan alkalmazták a porbujtás és a homlítást. A porbujtásnál a szomszédos tőke egyik szálvesszőjét hajtották le a kiveszett tőke helyére s ott meggyökereztetve új tőkét neveltek belőle. Böszörményben 1794-ben Rab István szőlőjéből ilyen meggyökeresedett porhajas vesszőket" szedett fel és lopott el Molnár István,s' Szoboszlón 1799-ben Tollas Bálint 300 porhajast rakott két kapa terjedelmű szőlőjébe.ss A homlításnál az elöregedett tőkét is megújították s ép vesszőiből több új tőkét alakítottak ki. A homlítással történ ő szaporítást és pótlást említi Dorogon 1819-ben Tóth Péter ostorosa Csorba György, akit gazdája azért küldött a szőlőbe, mert homlítani fogunk".59 A fajta megváltoztatásának a Hajdúságban is legismertebb formája az oltás volt, ennek a 19. század elejéig csak egy változatát ismerték a nyakba oltást. Hajdúszoboszlón 1836-ban a Pece kertbeli gazdák nyújtottak be panaszt valami rossz ember ellen", aki sok oltványokat készakarva ki tördelt." s A kiveszett, elöregedett tőkék pótlása, mint minden más szőlővidéken itt is állandó problémát okozott. A tanácsok a már ismertetett szankciókkal igyekeztek elejét venni az elparlagulásnak, nem teljes sikerrel. A kiveszett szőlő tövek helyére gyakran ültettek gyümölcsfákat. Nánáson 1737-ben a szőlőskertben levő almásokról, Böszörményben 1794-ben diófákról, Dorogon 1812-ben barackfákról olvashatunk.bl A 19. század második felében született határleírások egyik-másik idősebb szőlőskertről azt állapították meg, hogy inkább nevezhetők gyümölcsös kertnek, mint szőlőnek, mert sokkal több gyümölcsfa van 55 Dám L. : i. m. 16. old. 56 HBmL. V. A. 1/a. 8. k old. 57 Uo old. 58 Uo. V. A. 402/a. 12. k old. 59 Uo. V. A. 101/d. 4. k Nro old. 60 Uo. V. A. 402/b old. 61 Uo. V. A. 301/a. 3. k old. IV. A. 502/a. 19. k old. 69

14 bennük, mint szőlőtőke. A szőlőkben levő sok gyümölcsfa miatt a tanácsok intézkedései között a gyümölcsfákra vonatkozókat is találunk. Nánáson ban arra utasította a magisztrátus a gazdákat, hogy hernyózzák le büntetés terhe mellett a szőlőben levő fákat. a A szőlőskertekben termelt fajtákról nagyon kevés adat maradt ránk. Szoboszlón 1828-ban a Kenderes és Pece szőlőskert gazdái a koránérő, igen édes gohér szőlőjüket már szeptember első hetében erővel le akarták szedni, de a tanács nem adott engedélyt a szüretre.e3 T. Szabó Mihály már említett tengeri szőlőjének" fajtájáról nincs közelebbi ismeretünk. A szőlőművelés évenként ismétl ődő folyamatában a nyitás jelentette a kezdetet. A kelet-magyarországi szőlőtermelési gyakorlatnak megfelelően ősszel a Hajdúságban is befedték, tavasszal kinyitották a tőkéket.e~ A szőlőtövek életét és a terméseredményeket leginkább befolyásoló metszés formájáról nincsenek közelebbi adataink. A viszonylag magas hozamok alapján azonban azt kell feltételeznünk, hogy Tokaj-Hegyaljával ellentétben nem simára metszettek (kopasz fejmetszés), hanem több szemes csapokat hagytak.a metszőkés viszont, amelyet a 19. század utolsó harmadáig általánosan alkalmaztak a hegyaljai baltás késre hasonlított. Erre enged következtetni egy 1818-ból származó dorogi tanúvallatási jegyzőkönyv, amelyben az ellopott tárgyak között szerepelt egy kopott, lágy farkú metszőkés, a baltája zsémbes... a nyelén vas karika vagyon."es A metszés és a szüret közötti legfontosabb szőlőmunkáról, a kapálásról azt olvashatjuk az évi Regnicolaris Conscriptionban a hajdúvárosokról, hogy négyszer kapálnak. Ez azért szokatlan, mert a hagyományos sző lővidékeken is csak háromszor kapáltak. A könnyebb talajjal ugyan megmagyarázható lenne a hajdúsági négyszeri kapálás is, ennek szükségességét azonban semmi nem indokolta, hiszen a homokos talajon a gyomosodás sokkal lassúbb volt, mint a hegyvidéki kötött talajokon. Miután az adóösszeírás nem említi a nyitást és a fedést, valószínűleg ezekkel együtt kapáltak négyszer, valójában tehát csak kétszer. 88 Anem sorba ültetett tőkéket évente háromszor kötözték. A mélyebben fekvő áradásos réti területeken minden városban nőtt elégséges sás, amelyet kötőfűnek használhattak. Nánáson 1787-ben rendeletet hoztak, hogy kötő fűért senki ne menjen a más füvén keresztül.» egy Szüretkor a leszedett termést puttonyokban hordták a taposókádakhoz, a taposással és sajtolással nyert mustot hordókba töltötték.e8 A mustkészítés helye nem a városi ház, hanem a kertben levő pajta volt.az alacsony cukorfokú must gyorsan kiforrt, belőle a kataszteri becsfőbiztosok szerint savanyú kerti 62 Uo. V. A. 301/a. 9. k old. 63 Uo. V. A. 402/b. 6. k old. 64 Nagy Albert 1829-ben 3 váltó forintot fizetett szőlő nyitásra". HBmL. IV. A. 502/a. 26. k old. 65 Uo. V. A. 101/ d Fasc. 4. No O. L. N. 26. Conscr. Regn Districtus Hajdonicalis 67 HBmL. V. A. 301/a. 6. k old. Hasonlb munkafolyamatokról számol be két Duna-Tisza közi helység szőlőművelésébennovák László : A sz őlő Albertirsa és Pilis hagyományos telekrendszerében és üzemszervezetében. (Studia Comitatensia, Tanulmányok Pest megye múzeumaiból 3. k.) Szentendre, old. 68 Vitéz Péter bodai szőlőjét a szüreteléshez tartozó edényekkel és sajtbval" adta e11840-ben. HBmL. IV. A. 502/a. 31. k old. Szoboszlón a tanácsra háramlott Kovács István szőlője két káddal, kétjobb, három gyengébb hordóval és egy puttonnyal együtt. Lepte Mária Kenderes kerti szőlőjét pajtástól, 2 hordóval és 1 káddal" adta el 1833-ban Zakar Istvánnak. Uo. V. A. 402/a. 12. k old. 11. k old. 70

15 bor" lett,e 9 amelyet a tél folyamán el kellett fogyasztani, mert az idő melegebbre fordulásával megnyúlósodott, több évre nem lehetett eltartani. Erre azonban nem is gondoltak, az évi termésből felesleg aligha maradt, sőt április, májusban a városok italméréseiben rendszerint már nem kerti, hanem hegyi" bort mértek. A kataszteri becslők szerint a hajdúsági szőlők a hegyi szőlőkhöz képest könnyen művelhet ők voltak, egy kapás napi teljesítménye p-öl is lehetett, szemben a hegyvidéki szőlők öles teljesítményével. A viszony lag nem nagy terjedelmű szőlők megművelése így a családi munkaszervezetben is végbemehetett. Ezt kell mindkét évszázadban a legáltalánosabb munkaszervezeti formának tekinteni, azzal a kiegészítéssel, hogy a családi szervezetben foglalkoztatott idegen munkaerőt, ostorokat, béreseket, villásokat természetesen a szőlőben is felhasználták. Emellett azonban a szőlőkben rendszeresen alkalmaztak napszámcsokat is. Bizonyos nyomait megtaláljuk a hagyományos borvidékeken széleskörűen alkalmazott szakmánynak is. A nánási Balogh Andrásné 1804-ben amiatt panaszkodott, hogy Nagy János szőlője munkáját felvállalván, adott neki egy köböl rozs vetést és egy malacot", de egyszer sem kapálta meg a szőlőt.' Vannak adataink a feles művelésről is. Böszörményben Deák János örököseinek 2 nyilas zaboskerti szőlőjét 1820-ban Szűcs Kis István művelte felében.' 1 A szőlők művelésének módját és a munkaszervezetet a kommunitás nem szabályozta, de 1848 előtt rendszeresen élt a munkabéreket limitáló jogával. A metszők, kapások, kötözők munkabérének felső határát megszabó tanácsi, kerületi döntést rendszerint a templom kerítésére szögezték ki, s büntették azokat, akik a megszabottnál több bért fizettek. A szőlőkapások bére általában megegyezett a kaszásokéval. A terméseredményekről és a hozamokról megközelítően pontos adataink csak a 19. századból vannak, a legrészletesebbek az évi kataszteri becslés során keletkeztek.' 2 Helység 3. táblázat. Bortermés a hajdúvárosokban ben Terúlet Termés kat. hold O-öl I akóban hektoliterben 1 kh-on ~ össz. 1 kh-on ~ össz. Böszörmény 392 I , Nánás , Szoboszló , Dorog , , Hadház , Vámospércs , Z~sszesen : ~ 1711 ~ 451 ~ 18 ~ ~ 10,18 ~ A többéves termés alapján számított holdankénti hozam magasabb, mint a kataszteri felmérések szerint 9,53 hl/kh-nak adódó országos átlag.' 3 Amint látható azonban, jelent ős különbségek vannak az egyes városok között. Ezek 69 HBmL. VI. 127/gg-4 Földtermési táblázat Hadház, HBmL. V. A. 301/a. 9. k old. 71 Uo. V. A. 3/b Fasc. : PAR Nro A táblázat forrásai : HBmL. VI. 127/gg, ff, jj, stb. Az alsó ausztriai akó hektoliterre történő átszámításánál az akó 56,58 literes űrtartalmát vettük figyelembe. 73 Benda Gyula : Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez Bp old_ 71

16 inkább a beültetettség különbségeivel, mint a talaj term őképességében mutatkozó eltérésekkel magyarázhatók. A kataszteri felmérés során keletkezett adatok - legalábbis a kerület egészét tekintve - összevethetjük korábbiakkal és későbbiekkel is. Az évi adóösszeírás szerint 1 pozsonyi mérő szőlőn a Hajdúkerületben 10 akó bor termett, s miután négy kapás tett ki egy mérő földet, azaz ölet, 1 kat. hold termését 13,3 akóra, 7,54 hektoliterre becsülhetjük.' 4 Az közötti öt év átlagában 11 akó, azaz 6,22 hl bor termett kat. holdanként a hat hajdú városban.'s A Hajdúkerület évi bortemésének alakulását az alábbiakban lehet összefoglalni. 4. táblázat. A hajdúkerület bortermése Termőterúlet E kh 1 holdon termett Összes termés akó I hl I akó hl I ,3 7,54 11, ,0 10, ,0 6, A korábbiakban már láttuk, hogy a dikajegyzékekben a szőlőterületnek kb. 1 /a részét eltagadták, ezt figyelembe véve 1828-ban is legalább 8100 hl (8115) bor termett, a területhez képest ekkor is több, mint az 1870-es évek elején. Számottevő előrehaladás a hozamokban nem mutatkozik, csak a szőlőterület terjedelmében, s ez is utal rá, hogy a termelési eljárásokban nem következtek be lényeges változások. Az egyre gyengébb földek szőlővel való beültetése változatlan technológia mellett nem emelte, hanem csökkentette a hozamokat a 19. század második felében. 4. Borfogyasztás és értékesítés Bármilyen jelent ősen növekedett is a század folyamán a hajdú városok szőlőterülete a lakosság borfogyasztásához a termelt mennyiség nem igen volt elég. Figyelembe véve a népességszámot feltételezésünket megerősíthetjük, mert országos átlagban az 1870-es években 1 főre eső megtermelt bor meghaladta a 261itert, a hat hajdú városban csak 2 liter körül volt.'s A terméseredményeket ismerve ennél valamivel jobb arányok a hajdú városokban csak az 1850-es években lehettek, de akkor is nagyon messze elmaradtak az országostól. A Hajdúságban termelt kerti borok más piacokon történő értékesítéséről a fenti helyzet ismeretében nem beszélhetünk, de a bor minősége sem volt olyan, hogy a szállítás feltételeinek megfelelt volna.a bor gyenge minősége, a helytelen kezelés és az alkalmas pincék hiánya miatt a kerti borokat gyorsan elfogyasztották s a hajdú városi csapszékek az év nagyobbik felében érmelléki, hegyaljai, mátraaljai borokat értékesítettek, annak ellenére, hogy azok ára mintegy 50~-kal magasabb volt a kerti borokénál. 74 O. L. N. 26. Conscr. Regn Districtus Hajdonicalis 75 Hivatalos Statisztikai Közlemények VII. évf. 1. füzet old. 76 Magyarország gazdasági statisztikája (Szerk. : Láng Lajos) Bp II. k. 77. old. 72

17 Az értékesítés rendszere a tőkés korszak szabadságát" megelőző időszakban is sajátos átalakuláson ment keresztül. A sokszor idézett évi tanácsi rendelkezés a szoboszlói szőlőbirtokosoknak még megengedi, hogy saját szőlőjükben termett boraikat telkükön kimérhetik." A bormérés szabadsága a nemesijogok egyik lényeges eleme volt, de ahogyan a hajdújogok más elemei is fokozatosan a kommunitásra ruházódtak át, ugyanúgy a borkimérés is egyéni jogból közösségi privilégium lett. A 18. század végén már kerületi határozat mondotta ki, hogy egy lakosnak sem szabad a maga házánál vagy akárhol is sem bort sem pálinkát egy szóval semminemű italt árulni."' s A szigorú határozat alól néhány évig még volt kivétel, Böszörményben pl. még az 1780-as évek második felében is mérhették a termel ők házaiknál kerti boraikat, de csak 4 hétig.' Szoboszlón viszont már 1766-ban is csak akkor engedték meg a termelőknek boraik kimérését, amikor a korcsma-árendátor csak áron alul akarta termésüket felvásárolni.$ A későbbi évtizedekben teljessé vált a kommunitás bormérési privilégiuma. A bormérési jogot a tanácsok rendszerint bérbeadták a korcsmabérlőknek, akik viszont szerződéseikben kötelezettséget vállaltak, hogy illend ő áron felvásárolják a helyi termel ők borait. A nánási korcsmárosok szerződésében pl. az alábbi megfogalmazás szerepelt : ha Isten szőlős kertünket áldással tartani fogja, lakosaink kerti boraikat illend ő áron be vegyék (t.i. a bérlők) a korcsmán".gl Más alkalommal azt is kikötötték, hogy kötelesek az itt termett bort minden behozott borral szemben előbb megvásárolni",sz ami minősítése is lehet a helyben termelt boroknak. Nem állíthatjuk, hogy a kommunitás bormérési privilégiuma osztatlan lelkesedést okozott a lakosság körében. A 18. század végétől nem lankadó társadalmi elégedetlenség mozgatórugói között a szőlőföld és a borkimérési jog is szerepelt. A szőlőföld osztásban a közföldek jogtalan elidegedítését látták, a kommunitásnak kisajátított bormérési jogban pedig a szoboszlói Cseke és Dóró vagy a böszörményi Nagy Demeter mozgalma a hajdúkat megillet ő nemesi jogok csorbulását sérelmezte. Mindezek elemzése azonban külön tanulmányt kívánna. Vine-growing Culture in the Hajdú Towns in the 18th-19th centuries by István Orosz In six Hajdú towns, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hajdúdorog, Hajdúhadház and Vámospércs vine-growing began only at the beginning of the 18th century. There still wasno region of good vine-growing quality in the vicinity of these towns, but the large scale expansion of these areas is characteristic of the Hungarian Plain, and of the shift of vine-growing centres in the 18th-19th centuries. The traditional mountain areas as it were, became outnumbered by those on the plain. During these more than two-hundred years thirty vineyards were planted around the towns of the inner pastures or on other grounds out of use. These vine lands covered more than 1,267 hectares. The legal state of vineyardsin these towns was also unusual before 1824.The wine itself was not considered as belonging to the real estate, but was looked upon as an independent property, on the grounds that the value of a vineyard was determined by the value of the grape and the amount of 77 HBmL. V. A. 402/a. 1. k old. 78 Uo. IV. A. 503/a. 13. k. Számadások Uo. V. A. 3/a old old. 80 Uo. IV. A. 502/a. 4. k old. 81 Uo. V. A. 301/a. 1. k old. 82 Uo. 9. k old. 73

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Előadó: dr. Magicz András Az eljárás megindulása Több beadvány érkezett az alapvető jogok biztosához,

Részletesebben

A gróf Károlyi Sándor által 1714-ben kiadott szőlő privilégiuma, törvénye és rendtartása.

A gróf Károlyi Sándor által 1714-ben kiadott szőlő privilégiuma, törvénye és rendtartása. A gróf Károlyi Sándor által 1714-ben kiadott szőlő privilégiuma, törvénye és rendtartása. Én n.-károlyi gróf Károlyi Sándor, nemes Szakmár vármegyének FeŐIspánnya, Felséges Vldik Cárol Császár és Magyarországi

Részletesebben

Módosné Bugyi Ildikó

Módosné Bugyi Ildikó Módosné Bugyi Ildikó Egyedi tájértékek szerepe a hagyományőrzésben a Jászság négy településében, két felmérés tapasztalatai alapján * Műhelytanulmány * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Az 1945. évi földreformról

Az 1945. évi földreformról Az 1945. évi földreformról Dr. Azari Bertalan, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal földhasználati osztály ny. vezetője 1. Bevezetés A földre vonatkozó társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

A székesfehérvári szőlőhegy múltjából.

A székesfehérvári szőlőhegy múltjából. A LBENS/5. A székesfehérvári szőlőhegy múltjából. V_yKMÁNYOK, tapasztalati tények és hagyományok tanúskodnak a székesfehérvári szőlőhegy több százados múltjáról; a vonatkozó adatokból néhány szemelvényt

Részletesebben

V. 1001. Abony nagyközség iratai (1804-) 1850 1950 (-1952)

V. 1001. Abony nagyközség iratai (1804-) 1850 1950 (-1952) 3. sz. összesítő raktári jegyzék (1804-) 1850 1950 (-1952) Terjedelem: 8,74 fm, 67 doboz (7,72 fm), 26 kötet (0,82 fm), 5 köteg (0,60 fm), 98 rakt. e. Raktári helye: Nagykőrös, 33. raktár 1-7. polc, 334-338.

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós A 2004. évi XVIII. Törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

ALKALMAZKODÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETHEZ

ALKALMAZKODÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETHEZ DOKTORI DISSZERTÁCIÓ (PHD) TÉZISEI ALKALMAZKODÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETHEZ ÁRTÉRI SZŐLŐTERMESZTÉS AZ ALSÓ-TISZA MENTÉN MÓD LÁSZLÓ SZEGED-BUDAPEST 2009. I. A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI, KÉRDÉSFELTEVÉSEI Doktori

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015. A Zempléni Múzeum..

INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015. A Zempléni Múzeum.. INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015 A Zempléni Múzeum.. TOKAJI BORVIDÉK KULTÚRTÁJ Résztvevők: Dr. Petercsák Tivadar

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat gazdasági program elfogadására

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat gazdasági program elfogadására Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat gazdasági program elfogadására Előterjesztő:

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

KIVONAT. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság 2015. november 10. -ei üléséről. 742/2015. (11.10.)TELB. Határozat

KIVONAT. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság 2015. november 10. -ei üléséről. 742/2015. (11.10.)TELB. Határozat +Belváros-Lipótváros V. ker. Önkormányzat a A Tárgy:napirend 742/2015. (11.10.)TELB. Határozat A úgy dönt, hogy a kiküldött 27/2015 sorszámú meghívóban szereplő napirendi pontokat elfogadja, azzal a módosítással,

Részletesebben

Országgyűlés H vata t. A Házszabály 91..-a és a Magyar Köztársaság Alkotmányának 27. -a szerinti jogomnál fogva kérdést kívánok intézni

Országgyűlés H vata t. A Házszabály 91..-a és a Magyar Köztársaság Alkotmányának 27. -a szerinti jogomnál fogva kérdést kívánok intézni ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Szili Katalin úrasszonynak az Országgy űlés elnökének Helyben Országgyűlés H vata t irumá tyszám : /G h Érkezett : 2008 0 KT 0 2. Mellékletek : Írásbeli kérdés! Oldal : Tisztelt

Részletesebben

SZŐLŐHEGY] SZABÁLYZATOK ÉS HEGYKÖZSÉGI TÖRVÉNYEK A 17 19. SZÁZADBÓL

SZŐLŐHEGY] SZABÁLYZATOK ÉS HEGYKÖZSÉGI TÖRVÉNYEK A 17 19. SZÁZADBÓL SZŐLŐHEGY] SZABÁLYZATOK ÉS HEGYKÖZSÉGI TÖRVÉNYEK A 17 19. SZÁZADBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA ÉGETŐ MELINDA SZŐLŐHEGYI SZABÁLYZATOK ÉS HEGYKÖZSÉGI TÖRVÉNYEK A 17-19. SZÁZADBÓL MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! FŐVÁROSI BÍRÓSÁG A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság dr. Éliás Sára ügyvéd /1068. Budapest, Rippl Rónai u. 28./ által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület/1370. Budapest, Planetárium/

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. március hónapra tervezett sebességmérések

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. március hónapra tervezett sebességmérések Mérés napja Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye március 01., vasárnap március 02., hétfő Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2015. március hónapra tervezett sebességmérések 06.40-08.50 Debrecen,

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET.

a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET. LT t cl S 11 cl s a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET. A földadó-kataszter nyilvántartásának czélja és tárgya.

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. december 3-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. december 3-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. december 3-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 214/2015. (XII. 3.) határozata

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2011. ÉVI MUNKÁJÁRÓL

T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2011. ÉVI MUNKÁJÁRÓL TÉGLÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉTŐL 4243 TÉGLÁS, KOSSUTH U. 61. sz. T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2011. ÉVI MUNKÁJÁRÓL A hivatal látja el az önkormányzatnak, illetve a jegyzőnek jogszabályokban

Részletesebben

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1 Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést

Részletesebben

Milota község Önkormányzat Képviselőtestülete 2014.március 26-án tartott ülésének: TÁRGYSOROZAT

Milota község Önkormányzat Képviselőtestülete 2014.március 26-án tartott ülésének: TÁRGYSOROZAT Milota község Önkormányzat Képviselőtestülete 2014.március 26-án tartott ülésének: a.) jegyzőkönyve, b.) határozatai: 16-17., c.) tárgysorozata TÁRGYSOROZAT 1.) Az önkormányzat tulajdonát képező 021/4.helyrajzi

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Falugazdász tájékoztató

TÁJÉKOZTATÓ. Falugazdász tájékoztató Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Püspökladányi Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer ellenőrző Hivatal. TÁJÉKOZTATÓ a falugazdász tevékenységéről és a város mezőgazdaságáról

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

T/9368. számú. törvényjavaslat. Elıadó: Budapest, 2009. április

T/9368. számú. törvényjavaslat. Elıadó: Budapest, 2009. április MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9368. számú törvényjavaslat a szılıtermesztésrıl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekrıl szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról Elıadó:

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások Elekes Zsuzsanna Egészségkárosító magatartások Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola)

Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola) 81 Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola) A társasházak törvényességi felügyelete a gyakorlatban Az egyes

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK

A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK KOCSIS GABRIELLA Agrárjogi Tanszék Témavezető: dr. Vass János tanszékvezető habil. egyetemi docens A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK VIZSGÁLATA AZ ERDŐKRE, MINT KÜLÖNÖS TERMŐFÖLDEKRE

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2012. ÉVI MUNKÁJÁRÓL

T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2012. ÉVI MUNKÁJÁRÓL TÉGLÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉTŐL 4243 TÉGLÁS, KOSSUTH U. 61. sz. T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2012. ÉVI MUNKÁJÁRÓL A hivatal látja el az önkormányzatnak, illetve a jegyzőnek jogszabályokban

Részletesebben

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú

Részletesebben

------------------------------------------------------------------------------------------------- VÁROSPOLITIKAI FÓRUMÁRÓL

------------------------------------------------------------------------------------------------- VÁROSPOLITIKAI FÓRUMÁRÓL Füzesgyarmat Város Önkormányzatának Képviselő- testülete 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. sz. (66) 491-058, Fax: 491-361 E-mail: polgarmesterihivatal@fuzesgyarmat.hu -------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.4.2009 COM(2009) 178 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

BEVALLÁS. a telekadóról

BEVALLÁS. a telekadóról BEVALLÁS a telekadóról (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat adóhatóságához. Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást benyújtani.)

Részletesebben

2015/11/08 17:47 1/15 Fogyasztóvédelem

2015/11/08 17:47 1/15 Fogyasztóvédelem 2015/11/08 17:47 1/15 Fogyasztóvédelem < Áruismeret Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem célterületei Az áruk és szolgáltatások biztonságának megteremtése A kereskedelmi gyakorlat harmonizációja A jelenlegi

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az eljárás megindítása A panaszos negyven szülő társa nevében fordult panasszal Hivatalomhoz a

Részletesebben

A fordított út módszere és a gráfok

A fordított út módszere és a gráfok A fordított út módszere és a gráfok 1. feladat: Ilonka az els nap elköltötte pénzének felét, a második nap a meglév pénzének egyharmadát, a harmadik nap a meglév pénz felét, negyedik nap a meglév pénz

Részletesebben

XIII. 2. Földváry nemzetség közbirtokossági levéltára 1331-1876

XIII. 2. Földváry nemzetség közbirtokossági levéltára 1331-1876 Földváry nemzetség közbirtokossági levéltára Raktári helye: Mester utca, földszint, 50. állvány, 16. polc-51. állvány, 7. polc a) Családülési jegyzőkönyvek 1733-1864 2,04 fm (Protocollum concursum) b)

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK XXIV. 253. Állami Termésbecslési Felügyelőség Zala megyei Kirendeltség iratai 1949-1954 Raktári száma, neve, terjedelme: Összes raktári

Részletesebben

V. 1004. Alberti nagyközség iratai 1814-1950 /-1960/

V. 1004. Alberti nagyközség iratai 1814-1950 /-1960/ Terjedelem: 9,86 fm, 54 doboz /6,76 fm/, 103 kötet /2,63 fm/, 22 füzet, 1 lap /0,47 fm/, 180 raktári egység Raktári hely: Nagykőrös, 33. terem, 56-68. polc A/ Feudális kori iratok 1814-1850 2 kötet, /0,07fm/,

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.7.2008 COM(2008) 461 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK A 2003. évi csatlakozási szerződésben a mezőgazdasági földingatlanok szerzésére megállapított

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

1. oldal, összesen: 12. 2004. évi XVIII. törvény. a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

1. oldal, összesen: 12. 2004. évi XVIII. törvény. a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. oldal, összesen: 12 A jogszabály mai napon hatályos állapota 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról Az Országgyűlés a szőlőtermesztésnek és a borgazdálkodásnak az Európai

Részletesebben

SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Módosította: Molnár Sándor Varga Emília Jóváhagyta: Rácz Beatrix Hatályba léptette:. Lanku Ildikó ügyvezető igazgató Érd, 2012. június 1. A dokumentumban

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya

I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya NYÁRLŐRINC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2013. (VIII. 22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁSÁRÓL Nyárlőrinc Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k, e l u t a s í t o m.

H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k, e l u t a s í t o m. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140 IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/1506/

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. 3.) Hajdúhadházi Városi Sportegyesület részére 2011. évben non-profit szervezetek támogatása keretében - nyújtott támogatás elszámolása

JEGYZŐKÖNYV. 3.) Hajdúhadházi Városi Sportegyesület részére 2011. évben non-profit szervezetek támogatása keretében - nyújtott támogatás elszámolása JEGYZŐKÖNYV Készült a Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselő-testületének 2012. február 21-én du. 15.30 órakor a Polgármesteri Hivatal nagytanácstermében megtartott rendkívüli üléséről. Jelen voltak:

Részletesebben

AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007

AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007 AGRÁRGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007 Budapest, 2008 Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Főigazgató: Dr. Udovecz Gábor valamint a Központi

Részletesebben

Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet

Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A 20. század II. felében a mezıgazdaság fejlıdése vitathatatlanul sikeres volt a világ nagy

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS az önkormányzati vagyonról és az arról való rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 21/2011. (X. 25.) Önkormányzati Rendelet módosítására

ELİTERJESZTÉS az önkormányzati vagyonról és az arról való rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 21/2011. (X. 25.) Önkormányzati Rendelet módosítására Hajdúnánás Városi Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T Ő L 2. Száma: 4881-3/2016. Elıkészítı: Kónya Brigitta önkormányzati és vagyonhasznosítási ügyintézı Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje:

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran EZREDFORDULÓ * m m. TflnuLmánvDK LOSONCZI AGNES / UTAK ES KORLATOK HZ EGES2SEGUGYBER Az egészségügy a jelentkező gazdasági, politikai, erkölcsi válságoknak szinte gyűjtőterepe. Itt sűrűsödnek azok a társadalmi

Részletesebben

FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I.

FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I. Jegyzet FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I. A FÖLDHIVATALI ÜGYINTÉZÉS 1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET KIALAKULÁSA... 1-3 2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE... 2-5 2.1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS

Részletesebben

Székely Sándornak, első nótáriusuknak köszönhetik:

Székely Sándornak, első nótáriusuknak köszönhetik: A DOHÁNY A FALU ÉLETÉBEN A telepesek a dohány művelésének, gondozásának jól bevált módszerét hozták magukkal. A legtöbb temesközi faluból, ahonnan érkeztek, a növény termesztési technológiájának kipróbált

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai Somogy Megyei Levéltár Stephaits Richárd szolgabíró iratai 1784-1848. XIV. 32. Terjedelem Raktári egységek száma Terjed ifm. elem kisdoboz, nagy doboz, 1 csomó, Iratok: 0. 04. ifm. kötet, Kötetek: - ifm.

Részletesebben