T A N U L M Á N Y I V E R S E N Y E K
|
|
- Ádám Papp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 T A N U L M Á N Y I V E R S E N Y E K HELYESÍRÁS, JÓZSEF ATTILA I m p l o m J ó z s e f H e l y e s í r á s i V e r s e n y Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
2 Szerkesztette: Nagy L. János Sorozatszerkesztő: Takács Edit Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. A kiadásért felel: Jókai István vezérigazgató Raktári szám: 53382/CD/1 Felelős szerkesztő: Takács Edit Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó Grafikai szerkesztő: Görög Istvánné Első kiadás, 2008 Nyomdai előkészítés: Alinea Kft. 2
3 TARTALOM A DÍJRÓL... 7 JÓZSEF ATTILA TISZTELETÉRE N. Horváth Béla: A lírai személyesség változatai József Attila Gyömrői Edithez írott verseiben Benkes Zsuzsa: Egy József Attila-vers több jelösszetevőjének együttes megváltoztatására irányuló komplex kreatív gyakorlat Nagy L. János: Megjegyzések három vers hangzásának jelentéséhez Wacha Imre: Gondolatszilánkok, asszociációk József Attila Rejtelmek című verséhez Wacha Imre: A külső és belső rend József Attila tájleírásaiban Bencze Lóránt: s hogy oldassék az idő bénasága Péntek János: Nyelv és identitás a Kárpát-medencében Balázs Géza: Médiaszöveg az egész világ FELADATOK, EREDMÉNYEK ARCHÍVUM Az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny versenykiírása Feladatok, eredmények, kötetek
4 A évi döntő Köszönti az Olvasót kezdő képünk: montázs a évi döntőről. Akik ismerik versenyünket, felismerik a szereplőket is: Benkes Zsuzsát az emlékezetes József Attila-esten, Bencze Lórántot retorikai témájú előadásán, Horváth Béla irodalomtörténészt József Attila-előadásán, Péntek Jánost a tanárok körében, Rozgonyiné Molnár Emmát a kerekasztal moderátoraként, Balázs Gézát és Nagy Jánost a kerekasztal-beszélgetésen, Cs. Nagy Lajost és Császi Ildikót a tollbamondás javítására készülve, Seregy Lajost a javítás közben, Takács Editet titkárként; Kereskényi Miklós igazgató urat, az erkeles magyartanárok közül Kuruncziné Tortóczky Katalint, Elekné Király Ilonát, Győry Etelkát, Bottyánné Bödő Zsuzsannát; ugyancsak az Erkel Gimnáziumból Marczis Györgyöt, Kecskés Ildikót, Busa Lászlónét és Tóth Barnáné Juditot. 4
5 BEVEZETŐ A 2003/2004. tanévtől kezdve négy versenyév után jelenik meg az új CD. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Nemzeti Tankönyvkiadó továbbra is jelentősnek tekinti az anyanyelvünk számára fontos középiskolai mozgalmat és vetélkedést. Összeállításunk bővíti a 2004-ben megjelent anyagot. Bővíti egyrészt azzal, hogy beszámol a négy tanév versenyeinek eseményeiről és adatairól (2003/2004, 2004/2005, 2005/2006, 2006/2007); másrészt azzal, hogy képekben és szavakban tudósít az Implom József-díjról. A versenyanyag előtt közöljük Péntek Jánosnak 2007-ben elmondott előadását, s a befejezésben Balázs Géza gondolatmenetét. Ugyanakkor a korábban közölt szakmai anyagok helyett ez a CD a 2004-es és 2005-ös Kárpát-medencei döntő József Attila-tanulmányait hozza. Sajnos, nem mindegyik előadást; de örömmel köszönhetjük meg Wacha Imrének, hogy két gondolatmenetét is rendelkezésünkre bocsátotta. Bencze Lóránt előadása 20. századi szonettet elemzett ban szövegtani témák kidolgozásába kezdett a versenyünk döntőjének szakmai előadásrésze. Ennek a témának, jobban mondva témacsoportnak több felvonása volt és lesz. Az első két alkalommal a (verbális) szöveg megértésével és a hangzó verbális szöveg értelmezésével foglalkoztunk. Ebben a kiadványban törekedtünk minél több képpel szolgálni az Olvasónak: reméljük, ezek fel tudják idézni a (budapesti és) a gyulai élményeket. Sajnos le kellett mondanunk hangzó anyagunkról. Nem mintha nem akadt volna érdemes hanganyag, de a CD kapacitása most ennyit tett lehetővé. A képekért az Erkel Gimnáziumnak, személy szerint dr. Kereskényi Miklós igazgató úrnak és Kilincsányi Ágnesnek, a Nemzeti Tankönyvkiadó munkatársának mondunk köszönetet. Abban a reményben indítjuk útjára a CD-t, hogy segíti és megerősíti versenyünk és az anyanyelvi mozgalmak híveit; és abban is bizakodunk, hogy új meg új híveket szerez az Implom József Helyesírási Versenynek. Szeged Gyula Budapest, június 20. Prof. dr. Nagy János a verseny zsűrijének elnöke 5
6 A magyar helyesírásért Implom József-díj Az Implom-díj hátoldalának fotója (Dr. Kereskényi Miklós) 6
7 A DÍJRÓL A kitüntetést Gyula város polgármestere és a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola alapította. A kitüntetést támogatja a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Az érmet Kiss László gyulai grafikusművész tervezte. Első oldalán Implom József portréja látható, körben a felirat: A MAGYAR HELYESÍRÁSÉRT IMPLOM JÓZSEF-DÍJ. A másik oldalon idézet: SZÉPEN ÉS JÓL ÍRNI MAGYARUL JELLEMKÉRDÉS. (ILLYÉS GYULA) A kitüntetés célja a magyar helyesírás értékeinek hangsúlyozása és népszerűsítése, tágabb értelemben az anyanyelvvel való foglalkozás minőségének folyamatos figyelemmel kísérése, ennek a nemes tevékenységnek az elismerése és népszerűsítése; illetve Implom József személyiségének tisztelete, emlékének ápolása, munkásságának megbecsülése. Mielőtt az Implom József Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjén, február 25-én első alkalommal egy nyelvész, egy középiskolás és egy magyartanár vette át a díjat, a kuratórium három nyelvészprofesszornak ítélte ezt a kitüntetést: Deme Lászlónak, Fábián Pálnak és Szathmári Istvánnak. Személyiségük hosszú évtizedekig szolgálta tevékenységükkel ezt a nemes ügyet, s A magyar helyesírásért Implom József-díjnak az ő egyéniségük ad rangot. A kitüntetés átadására február 22-én, szerdán 11 órai kezdettel került sor a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. székházában (Budapest, Szobránc utca 8.). Implom Józsefről ( ) A régi tudós tanárok sorába tartozott, akiknek vitalitása, nagy munkabírása és széles körű műveltsége manapság szinte hihetetlennek tűnik. Életeleme volt az állandó, célirányos munkavégzés. A mindennapi munka után általában az estéket is kutatással, írással, sokasodó jegyzetei között töltötte. Így jellemezte Implom Józsefet életrajzírója az 1991-ben, Gyulán kiadott munkában. Ránk hagyott jegyzeteinek kötegeit az Erkel Ferenc Múzeum őrzi. Ezekben jórészt cédulák, rövidebb-hosszabb jegyzetek, tervvázlatok, kiadott vagy kiadatlan kéziratok találhatók. Tematikailag is színes a hagyaték képe: régészeti, ásatási, helynévgyűjtési, megye- és várostörténeti, szótörténeti, nyelvjárási adatokkal, nyelvhelyességi és helyesírási följegyzésekkel, szójegyzékekkel találkozhat a kutató. A 663 kötegből álló jegyzetcsomagok között olvasható Implom József publikációinak saját maga által összeállított listája, benne a megjelent 53 nyelvészeti (ebből 37 helyesírási), 48 helytörténeti, 22 régészeti cikkének, tanulmányának adataival. A helyesírás területén bekövetkezett változások közül jó néhány nyomon követhető az ő írásaiban mint előzmény és mint javaslat. Az összetett szók mai írásmódja például többnyire Implom József gondolatmenetére vezethető vissza. Helyesírás-tanításában ilyen szellemes példamondatokat alkalmazott: Nagy kedvvel foglalkozik azzal, akit kedvel. Ilyen érvvel csak az érvel, aki az alapelvvel sincs tisztában. Az őr minden rabot hatalmas bilinccsel bilincsel meg. A favágó az új fűrésszel gyorsabban fűrészel. Implom József gyulai tanár, nyelvész, helytörténész a magyar helyesírás 20. századi formálódásának egyik kiemelkedő alakja. 7
8 Implom-díj 2006 A díjazottak Fábián Pálnéval és Petőfi Sándor Jánossal (Kilincsányi Ágnes) A laudációkat dr. Nagy János, dr. Benkes Zsuzsa és dr. Takács Edit mondta; a kitüntetéseket dr. Perjési Klára polgármester, dr. Kereskényi Miklós igazgató és a család képviseletében Implom Gabriella nyújtotta át. Dr. Deme László A magyar nyelvtudomány 20. századának kiemelkedő kutatója. Munkásságát a nyelvtörténeti, nyelvjárástani elemzések, a Magyar nyelvatlasz munkálatai tették ismertté és elismertté ben megszervezte az MTA Nyelvtudományi Intézetét. A nyelvhasználat vizsgálata számos területen a nyelvművelés egyik legismertebb személyiségévé tette. Péchy Blankával, majd más munkatársakkal szervezte és vezette a szép magyar beszéd mozgalmát, a Beszélni nehéz köröket, valamint a Kazinczy-versenyeket ig Szegeden a bölcsészkar tanszékvezető professzora. Munkatársai és volt hallgatói sosem felejtik el segítő emberségét, szakmai igényességre nevelését, hihetetlen munkabírását. Hatására szegedi iskoláról kezdett beszélni a szakmai közvélemény. A tanári továbbképzések, az anyanyelvi mozgalmak egyedülálló képességű előadója. A magyar helyesírás vizsgálatainak kiemelkedő egyénisége: 1949-től tagja a helyesírási bizottságnak. Közreműködött az MTA helyesírási szabályzatának az 1954-es és az 1984-es kiadását előkészítő munkálatokban ben írta a Helyesírási rendszerünk logikája című nagy tanulmányát, ebben értelmezte, hogy a magyar helyesírásban a fonematikus írásmód egyetlen elvének fon- 8
9 tosságát. Jellemző, hogy Laczkó Krisztina 2004-ben kiadott a Helyesírás című kötet bevezetőjében ezt az elvet hangsúlyozza. Deme László a főmunkatársa az 1968-ban kiadott Helyesírási tanácsadó szótárnak és az 1988-ban megjelent Helyesírási szótárnak. Tanárok és diákok több nemzedéke, a széles közönség évtizedekig haszonnal forgatta ezeket a köteteket. Az Implom József Helyesírási Verseny igen sokat köszönhet Deme Lászlónak: 1992-ben az első Kárpát-medencei döntőn Fábián Pállal együtt megindokolta, miért illeti meg a gyulai tanárt, szakfelügyelőt, nyelvészt, helytörténészt, hogy a verseny felvegye a nevét. Implom József ugyanis az a nyelvész, akinek a rendszerét alkalmazva írjuk ma is a szókapcsolatokat és a szóösszetételeket. Deme László ezen a versenyen több alkalommal tartott előadást időszerű nyelvhasználati, helyesírási témákról. Implom-díjasok (Kilincsányi Ágnes) Dr. Fábián Pál A magyar nyelvtudomány huszadik századának kiemelkedő kutatója. Munkásságát az irodalmi nyelvünk történetével, a stílus történetével, a nyelvújítás korában az anyanyelv- és kultúrtörténet elemzésével tette ismertté és elismertté. A nyelvhasználat vizsgálata számos területen a stilisztika, általánosabban a nyelvművelés egyik legismertebb személyiségévé tette. Az ELTE Mai magyar nyelvi tanszékének hosszabb időn át a vezetője; elemzői, emberi és irányítói igényességével kutatók és hallgatók nemzedékeit nevelte. Nem hanyagolta el a Kárpátmedence magyarságának nyelvi, nyelvhasználati gondjait sem: a tanári továbbképzések, az anyanyelvi mozgalmak szívesen hallgatott előadója. Fábián Pál a magyar helyesírás munkálatainak kiemelkedő egyénisége. A helyesírási bizottság tagja, hosszabb ideig titkára, majd elnöke. Közreműködött az MTA helyesírási szabályzatának 1954-es, majd az 1984-es kiadását előkészítő munkálatokban: igen jelentős szerepet játszott a szabályzatok elveinek kidolgozásában és a nyelvi megformálás megszövegezé- 9
10 sében. Deme László munkatársaként dolgozott az 1968-ban kiadott Helyesírási tanácsadó szótár, majd az 1988-ban megjelent Helyesírási szótár készítésében. Munkatársaival a tanulók számára szerkesztett helyesírási kézikönyvet és szótárt. Tanárok és diákok több nemzedéke, a széles közönség évtizedekig haszonnal forgatta ezeket a munkákat. Az Implom József Helyesírási Verseny igen sokat köszönhet Fábián Pálnak: 1992-ben az első Kárpát-medencei döntőn Deme Lászlóval együtt megindokolta, miért illeti meg a gyulai tanárt, szakfelügyelőt, nyelvészt, helytörténészt, hogy a verseny felvegye a nevét. Ezenkívül versenyünk döntőjén előadást tartott a helyesírás irányításának felelősségteljes munkájáról. Dr. Szathmári István A magyar nyelvtudomány 20. századának kiemelkedő kutatója. Az ELTE Mai magyar nyelvi tanszékének hosszabb időn át a vezetője; elemzői, emberi és irányítói igényességével kutatók és hallgatók nemzedékeit nevelte. A bölcsészkar dékánhelyetteseként és dékánjaként az intézményfejlesztés szakmai gyakorlatából is kivette a részét. Munkásságát az irodalmi nyelvünk történetével, a stílus történetével és jelenével, az anyanyelv- és kultúrtörténet elemzésével tette ismertté és elismertté. A nyelvhasználat vizsgálata számos területen a stilisztika, pontosabban a funkcionális stilisztika legismertebb személyiségévé tette. Nem hanyagolta el a Kárpát-medence magyarságának nyelvi, nyelvhasználati gondjait sem: a tanári továbbképzések, az anyanyelvi mozgalmak szívesen hallgatott előadója. A közszolgálati médiumok gyakori nyelvművelő és stiliszta szakértője. A Magyar Nyelvtudományi Társaságnak másfél évtizedig főtitkára, 1985-től alelnöke. Szathmári István a magyar helyesírás munkálatainak kiemelkedő egyénisége. Közreműködött az MTA helyesírási szabályzatának 1954-es, majd az 1984-es kiadását előkészítő munkálatokban. Az MTA helyesírási bizottsága tagjaként jelentős szerepet játszott a szabályzatok elveinek kidolgozásában és a nyelvi megformálás megszövegezésében. Fábián Pál munkatársaként dolgozott a 2004-ben megjelent Helyesírás című kötet szótári anyagának ellenőrzésében. Önálló helyesírási munkát jelentetett meg a középiskolai tanulók számára. Az Implom József Helyesírási Verseny igen sokat köszönhet Szathmári Istvánnak. Számos Kárpát-medencei döntő zsűrijében elnökként irányította magát a versenyt, a javítást és a pontos eredményközlést. (Az utóbbi három évben a zsűri tiszteletbeli elnöke volt.) Ezenkívül versenyünk döntőjén gyakran tartott előadást a helyesírás és a stilisztika egymást kiegészítő, egymást megtermékenyítő gondjairól. Szathmári István Implom-díjas. (Kilincsányi Ágnes) 10
11 A Magyar Nyelvtudományi Társaságot Kiss Jenő akadémikus, elnök és Juhász Dezső docens, főtitkár képviselte a kitüntetések átadásán. Kiss Jenő köszöntőjében azt kívánta a díjazottaknak, hogy folytassák tevékenységüket a magyar nyelvtudomány érdekében mindaddig, amíg csak kedvük és energiájuk engedi. Egyben köszönetét fejezte ki az alapítóknak, dr. Perjési Klára gyulai polgármesternek és dr. Kereskényi Miklós igazgatónak; valamint a Nemzeti Tankönyvkiadó munkatársainak az ünnepség megszervezéséért. A verseny gyulai díjazottjai A február 25-i eredményhirdetésen az Implom József-díj kitüntetett nyelvésze Cs. Nagy Lajos egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem). Cs. Nagy Lajos Implom-díjas (Kereskényi Miklós) Cs. Nagy Lajos A díjazott nyelvész munkássága számos önálló gyakorlókönyvvel és gyakorlófüzettel segítette az iskolai és iskolán kívüli helyesírás-tanítást és gyakorlást: ezek között nyolc kiadást, illetve tizenkét kiadást megért munkák is vannak. Cs. Nagy Lajos tanulmányban dolgozta fel Implom József hagyatékának kartotékanyagát, az Implom-versenyen pedig (1992 óta) tíz alkalommal vett részt a zsűri munkájában. Legjobb versenyzőként Implom-díjas Vasas Ferenc Béla, felkészítő tanáraként pedig Deák István (Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen). A kitüntetéseket dr. Perjési Klára polgármester, dr. Kereskényi Miklós igazgató és dr. Nagy János, a zsűri elnöke nyújtotta át. Implom-díj ben a Kuratórium döntése alapján a verseny történetében először Implom-oklevelet vehettek át a megyei/regionális döntőn legjobb teljesítményt nyújtott diákok. Ezzel a gesztussal szerette volna jelezni a zsűri elismerését azok iránt a versenyzők iránt (és a felkészítő tanárok áldozatos munkája iránt), akik közül legfeljebb egynek-egynek adatott meg a lehetőség az Implom-díj elnyerésére ben a nyelvészek közül Péntek János akadémikus részesült Implom-díjban. 11
12 Péntek János Implom-díjas (Dr. Kereskényi Miklós) Péntek János Péntek János professzor a kolozsvári tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Tudományos munkásságában két fontos terület emelkedik ki: a néprajz és a szociolingvisztika. Pályáját etnográfusként kezdte, tanulmányaiban szűkebb szülőföldjének, Kalotaszegnek a motívumkincsét dolgozta fel. Később szerzőtársával egyedülálló kutatási területet alakított ki, az etnobotanika eredményeit több kötetben jelentették meg. Szociolingvisztikai tanulmányaiban a nyelvjáráskutatás tradícióit a modern szociokutatásokkal ötvözte. Péntek János az erdélyi közművelődésnek, a romániai magyar kulturális életnek kiemelkedő alakja. Tudományszervezőként igen jelentőset alkotott: létrehozta egyetemén a néprajzi tanszéket, egyik alapítója az Erdélyi Tankönyvtanácsnak, tankönyveivel és előadásaival generációk anyanyelvi neveléséért küzdött. Péntek János az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnökeként kezdettől figyelemmel kísérte mozgalmunkat, s 1990-től kezdve munkatársaival irányította a magyar tannyelvű romániai középiskolák felkészülését a verseny regionális döntőjére és a gyulai döntőre. Számos alkalommal vállalt előadást a gyulai Kárpát-medencei döntőben, s a zsűri határainkon túli ügyeket képviselő tagja volt ben a Kuratórium döntése alapján dr. Kuruncziné Tortóczky Katalin vehetett át Implom József-díjat. Dr. Kuruncziné Tortóczky Katalin Implom-díjas (Dr. Kereskényi Miklós) 12
13 Dr. Kuruncziné Tortóczky Katalin 2007-ben rendezte a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium a huszadik középiskolai helyesírási versenyét. Ebből az alkalomból a magyar munkaközösség vezetőjeként vehette át az Implomdíjat dr. Kuruncziné Tortóczky Katalin. A verseny lebonyolításában a magyar munkaközösség vállalta mindig a legnagyobb részt. Nemcsak az előkészítés szerteágazó tevékenységeinek koordinálása, hanem elsősorban a szakmai feladatok hárultak a munkaközösségre és annak vezetőjére. A verseny természetének megfelelően a legfelelősségteljesebb a javítás megszervezése és elvégzése, sőt az eredményhirdetés után a versenyanyagok megtekintésekor a javítások értelmezése, olykor a megvédése is. A legtöbb gyulai döntőben dr. Kuruncziné Tortóczky Katalin vezette a szakmai munkát. Az ötletadó Szabó Istvánné Nagy Magdolnán kívül természetesen ugyanilyen vezető részt vállalt egy-egy alkalommal Ökrös Lajosné és Bödőné Bottyán Zsuzsanna is. Amikor tehát a munkaközösség vezetőjeként dr. Kuruncziné Tortóczky Katalin méltán Implom-díjas, vele együtt jár az Implom-díj a rendező-szervező munkáért a gimnázium egész kollektívájának ben a versenyzők közül Kovács Péter (Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok) és a felkészítő tanára, Vargáné Török Krisztina kapott A magyar helyesírásért Implom Józsefdíjat. 13
14 József Attila tiszteletére N. HORVÁTH BÉLA A LÍRAI SZEMÉLYESSÉG VÁLTOZATAI József Attila Gyömrői Edithez írott verseiben Gyömrői Edit nevét a Nagyon fáj-versek tették halhatatlanná. Amíg az irodalmi emlékezet kiterjed a filológiai adatokra, a magyar olvasónak minden bizonnyal e versek ihlető múzsájáról az ilyen jellegű minősítések jutnak eszébe; Te rongy, aki szeretni gyáva vagy, Elvonta puszta kénye végett/ kívül belől / menekülő élő elől/ a legutolsó menedéket, Bogár lépjen nyitott szemedre. Zöldes/ bársony-penész pihézze melledet. stb. S akkor még nem beszéltünk a Szabad ötletek jegyzékéről vagy a pszichoanalitikus komédiáról, amely az analitikusnőt nemegyszer becsmérlő szavakkal illeti, kedvezőtlen emberi, szakmai képet alkotva róla. S ha tudja is a mindenkori magyar olvasó, hogy egy sajátos kényszer indukálta ezeket a vallomásokat, hogy egy beteg férfi próbálta meg a költészet eszközével, a szóval a szerelem viszonzására vagy legalábbis szexuális aktusra késztetni az analitikusnőt s a nőt; a művészi megnyilatkozások, az elemi erővel feltörő fájdalom és vágyakozás nem hagyhat kétséget a költő, a férfi igazságát illetően. Gyömrői Edit irodalmi emlékezetét József Attila örök életre a negatív múzsák közé illesztette. A viszonzatlan szerelemért az utókor kompenzálja, amint Flóra esetében is. Az, hogy Illyés Gyula költészetében olyan kevés a szerelmes vers, s a Flóra név alig fordul elő, valószínűleg azzal magyarázható, amit Illyés maga mondott, hogy a Flóra név már foglalt, a század legnagyobb költője tette rá a kezét. A Gyömrői-kapcsolatnak József Attila költészetében és talán szellemi fejlődésében fontos szerepe volt. Bár e kapcsolat jellegét, értelmét, eredményeit, illetve az általa okozott kárt eltérő vélemények minősítik. A költő állításai, illetve az irodalmi közvélemény számára legfontosabb és autentikusnak tekintett dokumentumok, a művek a viszonzatlan szerelemről és a kegyetlen, a költő-férfi önbecsülését sárba tipró, a felidézett halálos sorsot is semmibe vevő nőről szólnak. Az analitikusnőnek nem is lehetett más megítéltetése, mint a»nő bűnbakok«ahogy Tverdota György1 írja közé besoroltatás. Bak Róbert már a Szép Szó emlékszámban jó előre igyekszik felmenteni őt és megérezve a terápia ugyancsak bűnbakká nyílvánítását az analízist a vádak alól: Itt szeretnék válaszolni arra az önként adódó kérdésre, hogy nem ebbe a»szerelembe«betegedett-e meg. Amit ma a skizofréniáról tudunk, az nem támogatja ezt a feltevést. 2 Gyömrői Editnek tehát nem is maradhatott más, mint az elhárítás stratégiája, de legalábbis ártatlanságának magyarázata. Ez tükröződik a Vezér Erzsébetnek adott interjúban. A kezelés már a kezdet kezdetén reménytelen volt: Nagyon nagy bajban voltam, mert két hét múlva tudtam, hogy Attila gyógyíthatatlan. Viszont azt is tudtam, hogy ha én azt mondom neki, hogy inkább nem folytatjuk, akkor tudja, hogy miről van szó. Ezért azt gondoltam, hogy nem kezelem úgy, mintha egy kezelhető beteg lenne, de nem hagyom el, fogom a kezét. 3 S némiképp az is érthető, hogy a nőként való megszólíttatását áthárítja a mamaképre, azaz a pszichoanalitikusra mint képernyőre kivetített vágyakat, sérelmeket visszaszármaztatja az anyakomplexusra. Hogy e magyarázatnak van létjogosultsága, az számos példával igazolható, álljon azonban itt egyetlen rövid részlet a Szabad ötletekből: nem én tettem/ jaj istenem mit csináltam/ elolvassa-e/ rájön-e/ én ettem meg a buktákat. Láthatóan összefonódik az analitikusnő (elolvassa-e) és a mama (rájön-e) alakja. A pszichoanalízis szerepének egykori ideológiai kárhoztatása természetes módon árnyékolta be Gyömrői nevét. Nem volt ritka, hogy képzettségét is megkérdőjelezték, ezzel magyarázva a költő tragédiáját. Ezt a minősítést feltehetőleg szakmai végzettségének félreértése okozta, az ti., hogy laikus analitikus volt, azaz nem orvos. De semmiképp sem nevezhető a 14
15 szó köznapi értelmében laikusnak, azaz az analízisben járatlannak, hozzá nem értőnek. A laikus analitikus problémája az 1920-as évek kezdete óta jelen volt a pszichoanalitikus mozgalomban ban egy bécsi laikus analitikust, Theodor Reiket kuruzslással vádoltak meg, s ekkor írta Freud a Laikus analízis kérdései című tanulmányában a következőket: aki a képzést elvégezte, maga is alávetette magát az analízisnek, a tudattalan pszichológiáját megértette, a szexuális élet tudományában tájékozott, a pszichoanalízis érzékeny technikáját megtanulta, jelentéstanát és az indulatvitel kezelését, az nem laikus többé a pszichoanalízis területén.4 Majd tanulmánya végén leszögezi: Nem tartjuk egyáltalán kívánatosnak, hogy az orvostudomány a pszichoanalízist lenyelje, és végérvényesen a pszichiátria tankönyvében találjuk meg, a terápia fejezetben 5 Freud álláspontja lehetővé teszi a laikus analitikusoknak is a neurotikus zavarok kezelését. Ilyen végzettséget szerzett Gyömrői Edit is. Edit a 31 éves bútorasztalos Gelb Márton és a 20 éves Pfeifer Ilona gyermeke6. A család nemsokára felveszi a Gyömrői nevet a magyarosítási törekvések közepette. Később kikeresztelkedik, áttér a zsidó vallásról a katolikusra. Editet szüleihez sajátos viszony fűzi, úgyszólván egy ödipális kapcsolat. Az apját szereti, bensőséges kapcsolatban áll vele, míg az anyja taszítja. Az anya a fényképek alapján is megítélhető érdekes, szép nő volt. Lánya, aki inkább az apjára hasonlít vonásaiban, fiatal lányként kevésbé szép, s ezt az anyja érezteti vele. Iparművészeti iskolába jár, s három évig ( ) szorgalmasan látogatja az órákat, majd 18 évesen férjhez megy. Gyömrői Edit gyermekkorától kezdve írt verseket. Mint Vezér Erzsébetnek mondta, azóta, hogy az ábécét megtanulta. Az anyja kinevette, mert állandóan az íróasztalnál ült és verset írt. Raidt Tibor révén kapcsolatba került Kassákkal, és a Ma köréhez tartozott. Rényi Edit néven 1919-ben verseskötetet jelentetett meg. Néhány verscím: Feleselés a mások istenével, Keserű késő imádság, Megváltót hívó ének, Szemeimhez, A forradalom előestéjén, Énekek éneke. A versek közül néhányat Herman Broch németre fordított, és az Aktionban megjelentetett. Sőt annyira magáénak érezte ezeket, hogy a saját kötetébe is felvette. Brochhoz sajátos, hosszú ideig tartó (valószínűleg szerelmi) kapcsolat fűzte. Emigrációja első színterén, Bécsben ismerkedtek meg amint azt Gyömrői visszaemlékezésében leírta. A zsúfolt vonaton Broch átadta neki a helyét, és ő olvasni kezdett. Mire Broch megjegyezte: Ez igazán komikus, itt még senki sem szállt fel a vonatra Strindberggel a kezében. A bécsi, berlini évek után Colombóban is találkoztak, ahol Broch vendégprofesszor volt. Gyömrői Edit berlini tartózkodása idején is irodalmi körökben forgott. Az analitikusnő valószínűleg 1934 elején tért vissza Budapestre Berlin és Prága után április 13-án a Magyar Pszichoanalitikai Egyesületben előadást tartott Egy anális karakter analíziséből címmel.7 A nemzetközi pszichoanalitikai mozgalom értesítője, közölve az egyes tagszervezetek híreit, tudósít erről: Gyömrői Editet (Bp. Retek u. 33/35) a Német Pszichoanalitikai Társaság nem rendes tagját a magyar egyesület nem rendes tagjává választották. 8 A budapesti egyesületben is az ellenzéki szerep várt rá, mint Fenichelnek írja: Előnye is, hátránya is van a birodalomi tanítvány elnevezésnek (honnét származik az elnevezés, az ördög tudja) De az ember nehezen tudja megtenni, hogy minden oldaltól óvatosan és diplomatikusan elhatárolja magát. 9 Tevékenyen részt vesz az analitikus mozgalomban oly módon is, hogy Bécsben, az Anna Freud szervezte vitaesteket látogatja. Tagja a június 8. és 10. között Bécsben ülésező, Ausztriából, Olaszországból, Csehszlovákiából és Magyarországról érkezett csoportok alkotta ülésszaknak. Magyar részről rajta kívül részt vesz még a Bálint házaspár, Hermann Imre, Hollós István. A Fenichel által idézett levelekből árad a panasz, ami az ellenzéki helyzetből, s úgy tűnik, némiképp mellőzöttségből ered. Így panaszkodik: Ebben a triszemeszben ismét borzalmasak a kurzusok. Hollós: Bevezetés, Lévy K.: Bevezetés a pedagógiába, Hermann: Az ösztönelmélet új eredményei, Pfeifer: Zenepszichológia. Emellett van egy technikai szeminárium (Kovács) egy gyerekanalitikai szeminárium, Hermann tart egy teoretikus Freud-szemináriumot, és én egyet, haladó pedagógusoknak. 10 Szociáldemokrata 15
16 szervezetekben tart előadásokat nőknek a gyerekkor szexualitásáról és a házasság szexuális problémáiról. József Attila 1934 őszén lett Gyömrői Edit páciense, s kapcsolatuk 1936 késő őszéig tarthatott. A kétévi analitikus kezelés egészen eltérő módon jelentkezik az 1935-ös és az 1936-os művekben. Nyilvánvalóan az analitikus terápia hatása, hogy a költőt egyre inkább az önértelmezés vágya készteti a versírásra. Az analízisre visszavezethető tematikus motívumok, fogalmak sora mutatható ki még azokban a művekben is, amelyek nem manifeszt pszichoanalitikus fogantatásúak. Az Ajtót nyitok, a Temetés után jelzi az anyaidézés folyamatát, az anyához kapcsolódó emlékek közül azt a drámai pillanatot, amikor a gyermek hazatért Szabadszállásról amint a Kései siratóban el is mondja s az anyját már eltemették, nélküle. Nyilvánvalóan az analízis hozza felszínre a legendás buktalopás történetét és az érte járó nagy verést, amint a Szonett még erősen megszépítve idézi: anyámmal, ki lágy tekintettel vert meg/ mert sápadt kézzel loptam én, a gyermek/ jól tudva már, hogy minden odavan. Egy évvel később, a Gyermekké tettél már ugyancsak általánosítva, de erősen túlzóan beszéli el a verést, a veréseket: Anyám kivert a küszöbön feküdtem. Hogy a gyermekkorba mélyedő analitikus elemzés és az önelemzés az anya alakját és a vele kapcsolatos, hozzá fűződő gyermekséget, gyermeki sérelmeket találja meg, az nemcsak az analízis szerint logikus, hanem a helyzet logikája is ezt diktálja. Felmerülhet ugyanis a kérdés: a korábbi pszichoanalitikus kezelés során miért nem tűnnek elő ezek a gyermekkori sérelmek. Az analízis mint poétikai teremtőerő már az 1931-es ún. munkásversekben, és az 1932-es művekben is jelen van. Tematikusan igencsak eltérő versekben tűnnek elő analitikus emléktartalmak vagy a freudi és reichi elméletre, illetve a terápiára utaló fogalmak. Hogy ezen időszaknak csak három, markánsan elkülönülő, ám analitikusan értelmezhető művét említsük: Munkások, Ritkás erdő alatt, A hetedik. A kérdésre azonban valószínűleg könnyen megadható a válasz. Egyrészt az analitikus személye és az analízis mélysége jelenti a magyarázatot. A Rapaport Samu által folytatott analitikus terápia nem hozta felszínre pontosabban szólva a művek szövetébe nem juttatta be azokat az élményeket, amelyek a Gyömrői-versekben úgyszólván dominánsak. Hogy ezek mily erőteljesen foglalkoztatták a költőt, azt egyértelműen mutatja az analitikusnak írott levélsorozat, a Rapaportlevél néven ismert pszichoanalitikus vallomás. A Gyömrői-versek az irodalmi tudatban a szerelmet és a viszonzatlan szerelmet emblematizálják. A versek az nem én voltam. Rólam nem tudott semmit. Az érzelem az anyjához kötődő érzésnek az ismétlése volt. Személyes kapcsolatunk egyáltalán nem volt. De volt egy ilyen állandó szemrehányás, egy ambivalens kötöttség az anyjához, akit nagyon szeretett, de akit nagyon gyűlölt hárítja el Gyömrői Edit az 1971-es interjúban ezt a vélekedést, cáfolva mintegy annak a lehetőségét is, hogy ezek a művek szerelmesversként olvashatók. Az ő önigazolástól nem mentes értelmezése szerint tehát anyaversekről van szó. A lírai személyesség iránya és formája más. Az vitathatatlan, hogy úgyszólván abban a pillanatban jelenik meg ez a téma és motívum, amikor a költő életébe belép az analitikusnő. Az Anya ez a nehezen értelmezhető töredék nyitja a sort, majd a nyilvánvaló analitikus projekció a Mama és az Iszonyat. Ez utóbbi történetszerűségének átstilizáltsága önmagáért beszél. De emblematikus példája a József Attila-i gondolkodás- és poétikatörténetnek a Mama is. Nem is kell összevetnünk az 1931-es Anyám című verssel, hogy lássuk a poétikai fordulatot és az analízis meghatározó pozícióját. A Mama emlékvers, amit a nyitó sor egyértelművé is tesz. A megidézett történet, az anya cselekedete a sérelmet fogalmazza meg a lírai személyesség erejével, de nagyon is visszafogottan, mintegy az emlékezés távlatából megszépítve a gyermek magára hagyottságát. A lírai helyzet és a vers szerkezete persze ugyanaz, mint a Kései sirató esetében. A Mama azonban az első analitikus anyavers, a Kései sirató pedig az utolsó. Már ennek az 1934-es műnek a verszárlata is előlegezi az analízisből való felébredést, a felismerés józanságát: Nem nyafognék, de most már késő,/ most látom, milyen óriás ő. A Kései sirató 16
17 nem elválaszthatóan az analitikus anyaemlékektől egyértelműen ezt: a megcsalattatást, a cserbenhagyást panaszolja fel drámai erővel, olykor elementáris indulattal, nyersességgel különösen, ha a szövegváltozatokat is figyelembe vesszük. A felismerés, az analízisből leszűrt tapasztalás értékelése ugyanaz a vershelyzet s még a szövegszerűség is hasonló: Világosodik lassacskán az elmém/ a legenda oda. Az 1936-os versek azonban a szerelem hangján szólnak, a lírai én látszólag teljes kitárulkozásával, lemeztelenedésével. Gyömrői Edit a már említett interjúban az indulatátvitellel magyarázza az ilyen érzés eruptív jellegét: Az analitikus egy neutrális senki, olyan, mint egy ruhafogas, amire az összes meglevő kabátokat ráakasztják. Az összes régi érzéseket az analitikushoz kapcsolják, és végigélik. Ezért tudjuk megtanulni, mi történt a beteggel. Az analitikusnő védekező alapállása érthető, hisz nem tudja letörölni a Nagyon fáj által rásütött bélyeget, hogy elvonta puszta kénye végett a legutolsó menedéket, azaz szerelmét, testét, önmagát. Ugyanakkor azonban az adott analitikus szituációban érvényesülő indulatátvitel nagyon is logikus magyarázat, sőt a művek által is hitelesített értelmezés. Az 1936-os szerelmi ostrom során született vallomások a lírai személyesség különböző változatait testesítik meg, hogy csak a lírai művekről beszéljünk, kikapcsolva a leveleket és a Szabad ötleteket. S ennek a témakörnek a verseit két nagyobb csoportra oszthatjuk: fohászversek és átokversek. Az időszak minden szempontból kiemelkedő verse a Gyermekké tettél. Nemcsak, mert keletkezését tekintve is közel van a Szabad ötletekhez, s a freudiánus vershez, a Freud 80. születésnapjára íródott Amit szivedbe rejtesz vallomásához; hanem lírai tárgyiassága okán is. A Freudot köszöntő vers sem csak a freudi fogalmak utalásszerű felidézésből áll össze, hanem megjelenik kicsit szövegidegen módon is a költőt ekkortájt lefoglaló érzés, gondolat is: A szerelembe mondják / belehal, aki él./ De úgy kell a boldogság,/ mint egy falat kenyér. Ennek a kapcsolatnak, érzésnek a kibontása történik meg a Gyermekké tettélben. A cím abszolút pontosan rögzíti a regressziót, az analízis történéseiben végbemenő folyamatot, a gyermeki állapotot. S az előbbi verssel ellentétben ebben a műben nincsenek freudi utalások, műszavak, noha az egész műalkotás az analízisben feltárt személyiségről ad képet: állapotrajzzal és annak értelmezésével, s ez maga a terápia lényege és értelme. Igaza van Szőke Györgynek, az indulatáttételi szituáció pontos megjelenítése ez a vers. A versben megidézett nő férfi kapcsolat kettős vetületű: egyrészt a gyermek, másrészt a felnőtt férfi aspektusából fogalmazódik meg az eleve ráutaltság: az anyára és az asszonyra. A kérés, a fohász először az anyához szól. Az elemi, testi-érzelmi szükségletek kielégítését szolgálja a stilizált gyermeki kérés. Ezután azonban egy más lényegű kapcsolat jelenik meg: Reám néztél s én mindent elejtettem./ Meghallgattál és elakadt szavam./ Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;/ hogy tudjak élni, halni egymagam! A férfi vallomása ez a szerelmi pillanat heurisztikus élményének felidézésével. (Különösen, ha az elejtettem sorvéget a kézzel írott kéziratok és a Nagyon fájbeli első megjelenés szövegváltozatával helyettesítjük: Reám néztél és mindent felejtettem. ) A sorok lélektani hitelességét bárki elfogadhatja, aki átélte már a szerelem fellobbanásának ezt a megrendítő élményét. De azt is el kell fogadnunk hitelesnek, ahogy a lírai én önértelmezésében a férfi státusáért folytatott harc megjelenik: hogy tudjak élni, halni egymagam. A meglett ember eszményének lényegi eleme ez: a gyermeki kiszolgáltatottság leküzdése, az önálló élet megteremtése, a férfiként való önérvényesítés. A Gyömrői Editet ostromló versek másik típusa a lírai személyességet másképp szólaltatja meg: a szélsőséges érzelemhullámzást, érzelemkitörést, az átok-, átkozódássorozatot. Ezeknek a műveknek a címzettje már egyértelműen az a nő, aki visszautasítja a szerelmet, s megtagadja a férfi kívánságának teljesítését. Noha olykor extatikus érzelmek uralják ezeket a vallomásokat, mégis azt kell mondanunk: ezek a szövegek sokkal homogénebbek. A Magány, a Ne bántsd, az aki szeretni gyáva vagy azt az atavisztikus érzést rejti, amely a kimondott szó erejével véli megvalósíthatónak valamely kívánság, parancsolat teljesítését. A névmágia, a 17
18 névvarázs elmélete nem volt ismeretlen József Attila előtt, s ez a korábbi korszakából, a magyar folklórból és talán Róheim művéből megismert alkotásmód idéződik vissza most már a személyes létének körülményei közepette. Hogy a legutolsó menedék lett volna Gyömrői Edit viszonzott szerelme? Aligha. Ezekben a versekben az analitikus tartalmak uralkodnak, s az analízis felszabadította ösztönök, szenvedélyek. Ezért válik oly erőteljes motívummá a szexus, oly gyakori képpé és fogalommá a női öl. Mindenesetre a versek a szerelem József Attilaféle értelmezését támasztják alá, különösen az ilyen sokértelmű sorok: Add kezembe e zárt világ kilincsét, könnyű kezedet vár kinn a szabad gyülekező halottaimat, intsd szét, szólj, s hízelegjen körül jószavad. Jegyzetek 1 Tverdota György: A komor föltámadás titka. Pannonica Kiadó, Bp Bak Róbert: József Attila betegsége. In: Kortársak József Attiláról. (Szerk.: Bokor Lajos, Tverdota György) Akadémiai Kiadó II. Bp Vezér Erzsébet: Ismeretlen József Attila-kéziratok. Irodalomtörténet, Idézi Christiane Ludwig-Körner. In: Wiederentdeck Psychoanalytikerinnen in Berlin Psyhosozial Verlag Gießen Christiane Ludwig-Körner, i. m. uo. 6 Gyömrői Edit életrajzának ismertetésekor a Psychoanalytikerinnen in Berlin Edit Ludowyk Gyömrői című fejezetére támaszkodom. i. m Reichmayer-Mühlleitner, i. m Internationale Zeitschrift für Psychoanalyse und Imago Reichmayer-Mühlleitner, i. m I. m
19 BENKES ZSUZSA EGY JÓZSEF ATTILA-VERS TÖBB JELÖSSZETEVŐJÉNEK EGYÜTTES MEGVÁLTOZTATÁSÁRA IRÁNYULÓ KOMPLEX KREATÍV GYAKORLAT ÉN BOLDOG PILLANATAIMBAN GYERMEKNEK ÉRZEM MAGAMAT ÉS AKKOR DERŰS A SZÍVEM, HA MUNKÁMBAN JÁTÉKOT FEDEZEK FÖL. FÉLEK A JÁTSZANI NEM TUDÓ EMBEREKTŐL, ÉS MINDIG AZON LESZEK, HOGY AZ EMBEREK JÁTÉKOS KEDVE EL NE LANKADJON, HOGY AZOK A SZŰKÖS ÉLETFELTÉTELEK, MELYEK A JÁTÉK KEDVÉT ÉS LEHETŐSÉGÉT SZEGIK, MEGSZŰNJENEK. JÓZSEF ATTILA Vannak kompozíciók, amelyekben szerzőik többé-kevésbé ugyanazt a tartalmat fejezik ki különböző formai és nyelvi-szemantikai változatokban. Ilyen kompozíció Weöres Sándor itt bemutatott műve is, amelyben rokon értelmű (szinonim) vagy szinonimhoz közeli szavak, szókapcsolatok cseréjével egy adott alapszövegből kiindulva annak különféle nyelviszemantikai / metrikai-ritmikai változatait hozta létre. DAL HÁROM ALAKBAN I. Szél jár a kertben, senki más. Az üresség huhog. Magasban felhő-vonulás, a mélyben lég-habok. Palánkon macska ugrik át, aztán nincs ennyi sem, az éjet s minden csillagát talán csak képzelem. II. Szellő jár a kertben, senki más. Szerte üresség huhog. Magasságban felhő-vonulás és a mélyben lég-habok. Kerítésen macska ugrik át, aztán nincsen ennyi sem, éjszakámat s minden csillagát meglehet, csak képzelem. 19
20 III. Szél kószál a kertben, senki más. A selymes űr suhog. Magasban felhő-tódulás, mélyben lég-habok. Gally-sövényen macska ugrik át, aztán nincs ennyi sem, éjünket s minden csillagát tán csak képzelem. Weöres Sándor Egy komplex jel (esetünkben egy vers) megformáltságának összetettsége jelösszetevőinek (jelkomponenseinek) és a köztük lévő relációknak az összetettségétől függ: minél összetettebbek az egyes jelkomponensek, annál összetettebb a relációjuk is. A megformáltság összetett voltáról részletesebben kifejtve a következőket mondhatjuk: Valamennyi komplex jelként felfogott szöveg szemiotikai (jeltani) szempontból nézve 1 a jelösszetevők szerves egységeként létezik. Ez a szerves egység természetesen másképpen jelentkezik a jelölőben, amelynek elemzéséhez elsősorban szintaktikai és formai szövegtani ismeretekre; másképpen a jelöltben, amelynek elemzéséhez elsősorban jelentéstani ismeretekre és világismeretre van szükségünk. Ugyancsak másképpen a jelölő-jelölt kapcsolatban (a szignifikáns-szignifikátum párban), amelynek elemzéséhez egymástól kölcsönös függésben kell tudnunk alkalmazni ezt a két ismerethalmazt. A jelölőben azaz a komplex jel fizikai (írott, nyomtatott vagy hangzó, más szóval látható és hallható) testében és ennek a fizikai testnek nyelvi-formai felépítésében mint jelösszetevő-együttesben a két összetevő közötti kapcsolat bizonyos értelemben maga is fizikai. Ugyanis elsődlegesen ehhez a fizikai testhez köthető a jelölt, ha nem tekinthető is a szöveg kizárólagos belső tulajdonságának, mert feltárása és leírása attól függ, hogy a befogadó/ interpretátor erre a célra milyen elméletet alkalmazott. Azaz egy komplex jel fizikai teste közvetett módon ugyan, de fizikailag mutatja a hozzárendelhető nyelvi-formai felépítést is. A jelöltben azaz a komplex jel nyelvi-jelentéstani összetevőjében és az ehhez rendelhető világdarabban (azoknak a tényállásoknak az összességében, amelyekre a komplex jel fizikai teste feltehetően utal) mint jelösszetevő-együttesben az összetevők közötti kapcsolat nem fizikai, elsősorban nem a komplex jel fizikai testéhez köthető, hanem tükröző-tükrözött jellegű. Feltárása és leírása a mindenkori befogadó (nyelvi és szövegtani) jelentéstani ismereteitől, világismeretétől és e két ismerethalmazt egymással összekapcsolni tudó képességétől függ. Azaz egy nyelvi-jelentéstani interpretáció létrehozása nem ad egyértelmű támpontot egy hozzárendelhető világdarab megválasztásához. A jelölő-jelölt kapcsolatban azaz az a jelölő-jelölt jelösszetevőpárban a jelölő és a jelölt közötti kapcsolat két okból is alapvetően nem fizikai. Egyrészt azért nem, mert egy nyelvijelentéstani jelösszetevő hozzárendelése egy jelölőhöz a mindenkori befogadónak/interpretátornak elsősorban nem szintaktikai/formai, hanem nyelvi-jelentéstani ismereteitől függ; másrészt azért nem, mert egy világdarab hozzárendelése egy nyelvi-jelentéstani összetevőhöz megfelelő világismeretet is feltételez (beleértve a világismeretekbe az azok lehetséges nyelvi kifejezésre juttatására vonatkozó ismereteket is). Azaz egy jelölő interpretációja (ha egyáltalán) csak minimális (és két okból sem fizikai) támpontot ad egy hozzárendelhető jelölt megválasztásához. Bár a jelösszetevők kapcsolatát az előzőkben a befogadás perspektívájából tárgyaltuk, következtetéseink értelemszerűen érvényesek az alkotásra is. 20
21 Az összetettség megvilágításához alkalmas eszköz olyan gyakorlatok végzése, amelyek annak elemzésére szolgálnak, hogy egy komplex jel több jelösszetevőjének együttes elmozdítása milyen következményekkel jár. A komplex jel fizikai testére és nyelvi-formai felépítésére vonatkozó átalakítások ennek a két jelösszetevőnek egymástól való nyelvi-tartalmi függetlensége miatt egymásra való tekintet nélkül végrehajthatók: az egyik kimozdításával csak minimális mértékben mozdul ki a másik. Nem így a nyelvi-jelentéstani felépítésre és a világdarabra vonatkozóak. Ami magukat az átalakításokat illeti, azokat technikailag kétféle módon hajthatjuk végre. Az egyik mód abban áll, hogy mellőzve a közbenső lépések egymásra épülő eredményeinek bemutatását az átalakítássornak csupán a végeredményét mutatjuk be; a másik abban, hogy bemutatjuk a közbülső lépések eredményeit is. Minthogy ez utóbbi a gyakorlatokban résztvevők számára is világosabban mutatja az átalakítások szerkezetét, itt tárgyalt gyakorlatunkban ezt a megoldást választjuk. Az elemzés tárgyául válasszuk József Attila Rejtelmek című versét. REJTELMEK Rejtelmek ha zengenek, őrt állok, mint mesékbe. Bebujtattál engemet talpig nehéz hűségbe. Szól a szellő, szól a víz, elpirulsz, ha megérted. Szól a szem és szól a szív, folyamodnak teérted. Én is írom énekem: ha már szeretlek téged, tedd könnyűvé énnekem ezt a nehéz hűséget. A gyakorlathoz kiválasztott szöveg hagyományos nyelvi megformáltságú akusztikai és tipográfiai kötött vers. A gyakorlat elvégzőinek az eredeti vers ismeretében a következő összetett feladatot adhatjuk: A hagyományos vizuális megjelenési formájú szöveget (1.a) alakítsák át olyan más hagyományos megjelenési formájú szöveggé (1.b), amelyben az eredeti szöveg bizonyos szavait/ szókapcsolatait más szavakkal/szókapcsolatokkal helyettesítik. (2) Elemezzék ezeknek a változtatásoknak a szöveg jelentésében megnyilvánuló következményeit. Ha a gyakorlat vezetője például az alábbi 1.b táblázatot is a feladatmegoldók rendelkezésére bocsátja, feltételezhetően a következő megoldásokra számíthat. rejtelmek talpig szól /a szellő szól /a víz folyamodnak én énnekem Énekek nagyon zúg zúg Esedeznek most kedvesen emlékek örök súg súg könyörögnek Ma szívesen 1. b táblázat 21
22 A Rejtelmek ha zengenek, őrt állok, mint mesékbe. Bebujtattál engemet talpig nehéz hűségbe. Szól a szellő, szól a víz, elpirulsz, ha megérted. Szól a szem és szól a szív, folyamodnak teérted. Én is írom énekem: ha már szeretlek téged, tedd könnyűvé énnekem ezt a nehéz hűséget. B C Énekek ha zengenek, őrt állok, mint mesékbe. Bebujtattál engemet nagyon nehéz hűségbe. Emlékek ha zengenek, őrt állok, mint mesékbe. Bebujtattál engemet örök nehéz hűségbe. Zúg a szellő, zúg a víz, elpirulsz, ha megérted, Szól a szem és szól szív, esedeznek teérted. Súg a szellő, súg a víz, elpirulsz, ha megérted, Szól a szem és szól szív, könyörögnek teérted. Most is zengem énekem: ha már szeretlek téged, tedd könnyűvé kedvesen ezt a nehéz hűséget. Ma is zengem énekem: ha már szeretlek téged, tedd könnyűvé szívesen ezt a nehéz hűséget. Ezekhez az átalakított változatokhoz a következő megjegyzések fűzhetők: Az A változat az eredetihez képest nem hoz érdemleges változást a szöveg jelentésében; a változás csupán annyi, hogy a szöveg akusztikus megjelenítésében lecsökken a két (fél)sor közti szünet időtartama. A B és C változat ezzel szemben jelentős mértékben elszegényíti az eredeti szöveghez rendelhető nyelvi jelentést. Elszegényíti a lexikai jelentést, és megszünteti az utolsó versszakban az énekem -re felelő énnekem által létrejövő poétikai jelentéstöbbletet, valamint megszünteti az eredeti szöveg szerves kapcsolatát a vers címével. Az itt bemutatott gyakorlat úgy is elvégeztethető, hogy akár ebben, akár egy másik szövegben a feladatmegoldók a megadott helyettesítendő szavakhoz/szókapcsolatokhoz maguk választják a helyettesítőket, és úgy is, hogy mind a helyettesítendőket, mind a helyettesítőket maguk választják meg. Minden elvégzett gyakorlatot a (2) megoldások elemzésének kell követnie, hasonlóan a József Attila-vers változataihoz fűzött megjegyzésekhez. Könnyű belátni, hogy ilyen gyakorlatok háttere előtt az elemzésre választott szöveg formai és nyelvi-jelentéstani felépítése eredményesebben megbeszélhető. Jegyzet Az itt tárgyalt tematikához lásd bővebben: 1 Petőfi S. János Benkes Zsuzsa: A szöveg megközelítése. Iskolakultúra, Pécs, Benkes Zsuzsa Petőfi S János: A vízjel nem tűnik el olyan könnyen. Versek megformáltságának megközelítése kreatív gyakorlatokkal. Tinta Kiadó, Budapest,
23 NAGY L. JÁNOS MEGJEGYZÉSEK HÁROM VERS HANGZÁSÁNAK JELENTÉSÉHEZ Az alábbi gondolatmenet József Attila jól ismert szövegeinek értelmezésében a hangzás jelentésével kíván foglalkozni. Annak tudatában teszi ezt, hogy mindegyik versről jelentős szerzők fontos megállapításait kénytelen említés nélkül hagyni úgy, hogy számos gondolatot folytat is; bizonyosakkal egyetértve, másokat kissé módosítva. Csakis annyi ennek a rövid írásnak a célja, hogy felhívja a figyelmet a hangzásra: mert nem szokás erre figyelni. A hangzás és a hangoztatás ritmikai jellemzői lexikai jelentéseket emelnek ki vagy ellenpontoznak. Ez a tartalmas hangzó forma áll majd a figyelem középpontjában. Elsősorban annak keressük kifejező jelentését, ha a ritmus változik. A metrikai-ritmikai struktúrák rövid és hosszú szótagjait jelölik a szokásos jelek. Nem szerepelnek a sortagolás és a hangsúly(ok) jelei; közülük némelyekre utalunk. A megjegyzéseket strófánként közöljük; abban a meggyőződésben, hogy az értelmezésben más jelentések is lehetségesek. A szövegeket a Szépirodalmi Kiadó kötetéből idézem: József Attila minden verse és versfordítása. Budapest, A könyv Stoll Béla gondozásában jelent meg. A lapszámok ebből a kötetből valók. 1. GYERMEKKÉ TETTÉL Gyermekké tettél. Hiába növesztett harminc csikorgó télen át a kín. Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg. Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim. A címként is szereplő első frázis csupa hosszú szótagja (és csupa magas e-é hangja) vezeti be a verset (és a strófát). A negyedik sor is hosszú szótagokkal indul, ikonikusan festi a Hozzád vonszolnak, löknek tartalmat. A mély magánhangzós környezetben a löknek magas magánhangzói kiemelik ezt a spontán, szándéktalan történést. A hangzásban feltűnhetik még a harminc csikorgó ikonikusan a kínt festő, nehezen kiejthető kapcsolása. A harmadik sorban a két tagadószó hangsúlyos, a rímszót a rímhívóhoz negatív asszociációk köthetik: növesztett veszteg, kissé felszabadítva a rímhívóból a -vesztett alakot. Fontos a szerepe a t és k alliterálásának az első három sorban, a negyedik sorban az egyes szavak között nehezen teremthető folyamat a záró és kezdő mássalhangzók képzési eltérései miatt: -d + v-, -k + l-, -k + t-. Ilyen módon szétszakadnak egymástól a sor szavai. Számban tartalak, mint kutya a kölykét s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak. Az éveket, mik sorsom összetörték, reám zudítja minden pillanat. A strófa kezdése mély magánhangzós, a folytatás hasonlata a k alliterációjával is összekapcsolja a mélyen hangzó kutya és a magasan hangzó kölykét elemeket. A második sorban a palatális menekülnék és a veláris fojtsanak ellentétét erősíti a nyomatékos (és magas) meg ne. 23
24 A harmadik sorban a jambikus első rész után az elválasztó (és mély magánhangzós) sorsom, majd a trochaikus második rész ritmikája áll szemben. A negyedik sorban ikonikusnak, dinamikusan zúdítónak érezhetjük az első három lábat, hiszen szándékosan írja rövid u-val a zudítja igét a szerző. Etess, nézd éhezem. Takarj be fázom. Ostoba vagyok foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, távozzon tőlem a félelem. A gyermek alapvető igényeinek kifejeződésében a kérő-felszólító etess, Takarj jambikus, így festi a kérést. A második sor hangzásában a mély magánhangzós szavak után a velem palatális (és bizonyára jambikus). A harmadik sorban a ritka, ezért feltűnő h alliteráció festi az ürességet. A negyedik sor a vágyott szó mágikus erejétől várja a megoldást beszédaktusként, ezt erősíti a t nyomatékos ismétlődése. Reám néztél s én mindent elejtettem. Meghallgattál és elakadt szavam. Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen; hogy tudjak élni, halni egymagam! Az előző strófa befejező sora látszik hatékonynak lenni: a meg nem nevezett Kedves személyének hatásait szemlélteti a ritmika is. Az első két sorban a hosszú szótagok után a reagálás mozgékonyabb lüktetést hoz. Hasonlóképpen a harmadik sor szótagjai is pergőbbek, s monoton e-ivel, eltéréseivel is kiemelődik a kérlelhetetlen. A lírai én a negyedik sor jambusainak lüktetésében kifejtett vágyat hangoztatja, a sor végén a felkiáltójellel is nyomatékosítva. Anyám kivert a küszöbön feküdtem magamba bujtam volna, nem lehet alattam kő és üresség fölöttem. Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek. A gyermeki lét a múlt kínjait hozza az első három sorban. A tagolást a gondolatjelek is szolgálják, a jambusokban a történések, a trocheusokban a személytelen, rideg valóság. A hiábavaló törekvés jambusai a szándék mély hangzói után (magamba bujtam volna) a sikertelenség palatálisait hozzák (nem lehet). A negyedik sorban a hosszú szótagok festhetik a szenvedést, a zörgetek (a nem lehet rímelésével együtt) szinte a lehetetlenben bízik. (401) Sok ember él, ki érzéketlen, mint én, kinek szeméből mégis könny ered. Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén nagyon meg tudtam szeretni veled máj. Az erősen retorikus befejező strófa jambikus indítása mozgalmas, a sor második fele azonban csak hosszú szótagokkal hangzik, kissé hihetetlen tartalmával. (Ki várná, hogy a költői én érzéketlen?) A második strófa jambusait és k alliterációit a mégis kötőszó jelölte ellentét hoszszú szótagjai követik, ez után áll a sorvégi, ikonikus jambus. A harmadik sor bonyolult, mes- 24
Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal
Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan
RészletesebbenBősze Péter 1 HÍRADÁS
Bősze Péter 1 Megalakult az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság Orvosi Nyelvi Munkabizottsága Az alakuló ülés: Magyar Tudományos Akadémia, 2014. június 25-én A BIZOTTSÁG MEGALAKULÁSA Tavaly
RészletesebbenERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4...
ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2010. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.... 3 MATEMATIKA 1-4.... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4.... 112 ÉNEK-ZENE
Részletesebben2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus
2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus Borgos Anna az MTA TTK KPI Társadalom és Kulturális Pszichológiai Csoportjának tudományos munkatársa. Kutatási témái a magyar női
RészletesebbenBeszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl
Beszámoló az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága 2008. évi tevékenységérıl 1. Az MTA Magyar nyelvészeti munkabizottsága évente általában kétszer tavasszal és ısszel ülésezik. Tagsága a felsıoktatási
RészletesebbenJ/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
RészletesebbenGyászbeszédek Sebestyén Árpád ravatalánál
MAGYAR NYELVJÁRÁSOK 52 (2014): 7 11. A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA Gyászbeszédek Sebestyén Árpád ravatalánál I. Tisztelt Gyászolók! A végső búcsúvétel idején
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Dr. Molnár Ibolya megyei aljegyző, Farkas Boglárka költségvetési ügyintéző, Dégi-Deme Rita testületi ügyek referense, jegyzőkönyvvezető.
Szám:12/3-8/2011. JEGYZŐKÖNYV Készült: A Veszprém Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2011. február 9-én 10:05 órai kezdettel a Megyeháza Képviselő irodájában megtartott nyilvános üléséről. Jelen voltak:
Részletesebben14.) Napirend: A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat m ködtetésére kiírt közbeszerzési pályázat eredményhirdetése
14.) Napirend: A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat m ködtetésére kiírt közbeszerzési pályázat eredményhirdetése Keller László tájékoztatja a a Képvisel -testület tagjait, hogy a napirendet tárgyalta
RészletesebbenKÖNYVEKRŐL. Ádám G yörgy: Az orvosi hálapénz M agyarországon. (Magvető Kiadó, Budapest 1986.)
KÖNYVEKRŐL Ádám G yörgy: Az orvosi hálapénz M agyarországon (Magvető Kiadó, Budapest 1986.) Magam sem hittem volna, hogy Ádám György m onográfiájával az orvosi hálapénz ilyen újszerű megközelítését és
RészletesebbenEgy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében
6 Dr. Fá z si Lá sz l ó PhD * Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 1. Miről van szó A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv [Btk.] Különös Részének
RészletesebbenEDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET
INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET A könyv szerzője a rotterdami pedagógiai intézet és szolgáltató központ igazgatója, s egyben a groningeni egyetem professzora. Témája a címben is megjelölt hátrányos helyzet
RészletesebbenTátyi Tibor. Az alapszervezet története
217 Tátyi Tibor Az alapszervezet története Párkányban 1949. április 24-én alakult meg a CSEMADOK városi alapszervezete. Elsősorban lelkes, tenni akaró a magyar kultúra ápolásáért kész emberek fogtak össze,
RészletesebbenA tudomány sokkal emberibb jelenség, mint gondolnánk
A tudomány sokkal emberibb jelenség, mint gondolnánk Csányi Vilmos: Az emberi viselkedés c. könyvérıl Sanoma Budapest, Nık Lapja Mőhely, 2007. Kitőnı könyvet ajánlok az olvasó figyelmébe, noha a szerzı
RészletesebbenKönyvember; könyv és ember
Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.
RészletesebbenPenta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin
Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Tartalom 1.Bevezetés... 3 2. A lízing... 4 2.1. A lízing múltja,
Részletesebben2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla
2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla Vicsek Lilla a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének docense. Az utóbbi években elsősorban a
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. A Pénzügyi Bizottság 2015. február 16-ai nyílt üléséről
Oroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. PB JEGYZŐKÖNYV Készült: Az ülés helye: Jelen vannak: Távol vannak: Meghívottak: A Pénzügyi Bizottság 2015. február 16-ai nyílt üléséről Polgármesteri
RészletesebbenÚTMUTATÓ. 1.4 tevékenység. Dieter Schindlauer és Barbara Liegl. 2007 június
MUNKAANYAG, KÉRELMEZŐ ELSŐ INTERJÚ ÚTMUTATÓ A HU2004/IB/SO01-TL számú Egyenlő bánásmód elvének érvényesítése és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtásának elősegítése Twinning Light projekt összesített
RészletesebbenJ/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről
J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A
RészletesebbenVÍGH ANTAL EMBERKERESKEDELEM ELLENI HARC A HATÁRİRSÉGNÉL EGY KONKRÉT BŐNCSELEKMÉNY BEMUTATÁSA ALAPJÁN. A Határırség nyomozó hatósági hatásköre
VÍGH ANTAL EMBERKERESKEDELEM ELLENI HARC A HATÁRİRSÉGNÉL EGY KONKRÉT BŐNCSELEKMÉNY BEMUTATÁSA ALAPJÁN A Határırség nyomozó hatósági hatásköre A büntetıeljárási törvény 2006. július 1-jén hatályba lépett
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
Részletesebben2016. február INTERJÚ
INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az
RészletesebbenParaizs Júlia. Múzeum, Budapest, 1962. 1 STAUD Géza, A magyar színháztörténet forrásai, II., Színháztudományi Intézet Országos Színháztörténeti
Paraizs Júlia N. Mandl Erika: Színház a magyar sajtóban a két világháború között. A sajtóforrások szerepe az összehasonlító színháztörténeti kutatásokban, különös tekintettel a Napkelet és a Magyar Szemle
RészletesebbenA ZRÍNYI-SZOBOR ALKOTÓJA, BARBA PÉTER EMLÉKÉRE
ÁLTALÁNOS PAPP FERENC A ZRÍNYI-SZOBOR ALKOTÓJA, BARBA PÉTER EMLÉKÉRE A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem központi helyén, a Zrínyi parkban található egy alkotás, az egyetem névadójának szobra, amiről
RészletesebbenSzergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja
Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi
RészletesebbenMagyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna
Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi
RészletesebbenA magzat életének védelme az új alkotmányban
HÁMORI ANTAL A magzat életének védelme az új alkotmányban 1967-ben született Komlón. Állam- és jogtudományi, valamint kánonjogi doktor, okl. levéltáros, etika- és hittanár. Egyetemi tanulmányait az ELTE
RészletesebbenKiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu
Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.: 22-147/2011. Tárgy: A Rónay család története könyv megjelentetésének támogatása
RészletesebbenHíd és ajtó. Georg Simmel. Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a
Georg Simmel Híd és ajtó Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a 30 A külvilág dolgainak képe számunkra azzal a kétértelműséggel bír, hogy a külső természetben minden egymáshoz kapcsolódva, ám ugyanakkor különállóként
RészletesebbenA békeszerződés vitája a magyar országgyűlésben Gróf Teleki Pál beszéde
A békeszerződés vitája a magyar országgyűlésben Gróf Teleki Pál beszéde A Nemzetgyűlés 1920. november 13-án, a 128. ülésén tárgyalta az 1920. június 4-én Trianonban aláírt "Magyar Békeszerződésről szóló
RészletesebbenKálmán Tibor sportreferens Egészségügyi és Szociális Bizottság, Kulturális és Sport Bizottság
Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2008. évi ellátásának átfogó értékelése Elıkészítette: Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka jegyzı Tárnok Lászlóné aljegyzı Bimbó Mária gyámhivatali ügyintézı
RészletesebbenHallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei
Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYVI KIVONAT a Képviselő-testület 2012. december 13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből
Budakeszi Város Önkormányzatától JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT a Képviselő-testület 2012. december 13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből A jelenlévő 9 f ő képviselő 9 mellette, ellen szavazat és tartózkodás
RészletesebbenKoronczai József csendőr főtörzsőrmester életrajzához Élmények
Koronczai József csendőr főtörzsőrmester életrajzához Hajmáskér, 1905. március 9., 1945. március 28. Nagy József összeállítása, 2013. január 30. Budapest (született Perkátán, 1944) Olvastam a Perkátai
RészletesebbenERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam
ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,
RészletesebbenPápai Református Kollégium Gimnáziumának és Művészeti Szakközépiskolájának Dadi Tagintézményei
Pápai Református Kollégium Gimnáziumának és Művészeti Szakközépiskolájának Dadi Tagintézményei Tanulói kérdőívek értékelése, 2012 Az értékelés során a tavalyi évhez hasonlóan különválasztottam az alsó
Részletesebben/ r / ^ / 0 0 -U > Q. Fővárosi Vízművek Zrt. I ő v A k o s i VÍZMŰVEK BUDAKESZI. Vagyonkezelési szerződés. Budapest, 2012.
/ r / ^ / 0 0 -U > Q Fővárosi Vízművek Zrt. I ő v A k o s i VÍZMŰVEK BUDAKESZI Vagyonkezelési szerződés Budapest, 2012. december VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről Budakeszi Város Önkormányzata
RészletesebbenNe hagyjuk, hogy ellopják tőlünk az iskola iránti szeretetet!
Ne hagyjuk, hogy ellopják tőlünk az iskola iránti szeretetet! A köznevelés átalakuló rendszerében a nagyobb állami szerepvállalás célja az, hogy az ország minden iskolájában egyformán magas színvonalú
RészletesebbenKrisztus és a mózesi törvény
április 5 11. Krisztus és a mózesi törvény SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 2Mózes 13:2, 12; 5Mózes 22:23-24; Máté 17:24-27; Lukács 2:21-24, 41-52; János 8:1-11 Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is
Részletesebben2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1.
2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Karasszon Dezső: Ésaiás könyvének magyarázata,
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,
RészletesebbenBaranya megyei német családból származom, 1957-ben jöttem a fõvárosba, ahol sok mindennel próbálkoztam. Dolgoztam a rádiónál,
66 Interjú NEM HAGYHATNAK MAGUNKRA BENNÜNKET Beszélgetés Kalász Mártonnal, a Magyar Írószövetség új elnökével Kérem, mondjon néhány szót az olvasóknak magáról, eddigi pályájáról. Baranya megyei német családból
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI JOG 3.
KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD
RészletesebbenVERSENYTANÁCS. határozatot
VERSENYTANÁCS Ügyszám: Vj-176/2005/40. Iktatási szám: AM/184/2006/35. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Centrum Parkoló Rendszer Parkolás Szolgáltató Kft. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás
RészletesebbenDr. Vágó Béla: A különböző pszichológiai hatások érvényesülése egy Európa-csúcs kapcsán
Dr. Vágó Béla: A különböző pszichológiai hatások érvényesülése egy Európa-csúcs kapcsán Bevezető Azon szerencsés emberek közé tartozom, akik sikeres versenyzői és edzői pályafutást mondhatnak magukénak.
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
Csanádapáca Község Önkormányzat Képviselő-Testülete 5662 Csanádapáca, Szent Gellért út 31. 8/2013 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Csanádapáca Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. március 13-án
RészletesebbenFerencváros: két évforduló. Ki gondolta volna a 100 éves jubileumon, hogy a 110. ilyen lesz?
Ferencváros: két évforduló. Ki gondolta volna a 100 éves jubileumon, hogy a 110. ilyen lesz? 110 éves a legpatinásabb és feltehetıleg még ma is a legnagyobb szurkolótáború sportklub, az FTC. Az évfordulóhoz
RészletesebbenII. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM
TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)
RészletesebbenProf. Dr. Besenyei Lajos
Prof. Dr. Besenyei Lajos Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mielőtt rátérnék néhai Menyhárt rektor úr tudományos pályájának, illetve máig figyelembe veendő tudományos eredményeinek, illetve nézeteinek a vázlatos
RészletesebbenRENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA
ELTE TANÍTÓ ÉS ÓVÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA 2004. TARTALOMJEGYZÉK Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzat I. Általános rendelkezések 3. oldal II. Az ELTE Tanító-és Óvóképző
RészletesebbenA verbális szövegek analitikus megközelítése szemiotikai szövegtani keretben I. rész
Petőfi S. János Benkes Zsuzsa A verbális szövegek analitikus megközelítése szemiotikai szövegtani keretben I. rész Analitikus szövegmegközelítésről akkor beszélünk, amikor az elemzést nem készítik elő
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. november 12-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Zirci BULI, a Bakonyi Betyárnapok és a Bakonyi Vágta jövőjével kapcsolatos egyeztetésekről
RészletesebbenMár megint az illeték,
Már megint az illeték, avagy kell-e a társasházi öröklakással együtt, az ahhoz tartozó közös tulajdoni hányadként vásárolt teremgarázs után külön vagyonszerzési illetéket fizetni? Az alább ismertetett
RészletesebbenRÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL
FIGYELŐ RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL Alkotás a társadalomtudományok határán e címmel jelent meg 2001-ben az a tanulmánykötet, melyben Dr. Kovacsics József
RészletesebbenNEMZETKÖZI MUNKAÜGYI IRODA MEMORANDUM A TECHNIKAI ÉSZREVÉTELEKRŐL A MAGYAR MUNKATÖRVÉNYKÖNYVVEL KAPCSOLATBAN
Gyorsfordítás NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI IRODA MEMORANDUM A TECHNIKAI ÉSZREVÉTELEKRŐL A MAGYAR MUNKATÖRVÉNYKÖNYVVEL KAPCSOLATBAN 2011 NOVEMBER Tartalom Bevezető megjegyzések Külön észrevételek a munkatörvénykönyv
RészletesebbenTartalomjegyzék. Jogszabályi háttér:
Tartalomjegyzék 1. Célok, funkció 2. Célcsoport, megvalósulási kritériumok 3. Alapelvek 4. Garanciális elemek - jogok és kötelezettségek 5. Szervezeti felépítés 6. Személyi feltételek, munkarend 7. A szolgáltatás
RészletesebbenBALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ
BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/27. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján a Képviselı-testület
RészletesebbenVERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t.
VERSENYTANÁCS Ügyszám: Vj-137/2006/23. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Zrt. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása
RészletesebbenIgali ÁMK Margaréta Óvoda Igal
Igali ÁMK Margaréta Óvoda Igal Az intézmény 2009. szeptember 1.-i dátummal egyesítéssel jött létre a Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon, valamint a Margaréta Óvoda Igal és Tagóvodái,
RészletesebbenJ/9457. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január
RészletesebbenHozzászólás az EU lisszaboni stratégiájához készült Nemzeti Reformprogramhoz
Hozzászólás az EU lisszaboni stratégiájához készült Nemzeti Reformprogramhoz 1. Mirıl szól a lisszaboni stratégia? Európát a tudás révén tenni a világ legdinamikusabb gazdasági régiójává: így vonult be
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA
2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 42. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2012. február PREAMBULUM
RészletesebbenA Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Munkaviszonyban alkotott bankjegykép átdolgozása és pénzkibocsátás során való felhasználása Ügyszám: SZJSZT 16/2006 A megbízó által feltett kérdések: 1.
RészletesebbenNemzetépítő vártán - vitázzunk vagy száz szón, ahogyan most Magfalván, úgy volt régen Szárszón
Nemzetépítő vártán - vitázzunk vagy száz szón, ahogyan most Magfalván, úgy volt régen Szárszón 2015-07-31.-én és 08-1.-én és 2.-án! Nem a rendszert kell megdönteni, hanem ki kell szervezni alóla a társadalmat.
RészletesebbenÖsszefoglaló az FFE 2011. januári felnőttképzési kerekasztal-beszélgetésén elhangzottakról
Összefoglaló az FFE 2011. januári felnőttképzési kerekasztal-beszélgetésén elhangzottakról Téma: Az Állami Számvevőszék 1035 sz. jelentése a felnőttképzés feltételrendszerének, eredményességének, a gazdaság
RészletesebbenJegyzőkönyv. Készült: 2007. június 18-án, 10 órakor Nyergesújfalu, Kálmán Imre tér 1. Ady Endre Művelődési Ház Nagytermében.
Ügyiratszám: 1228/2007. Jegyzőkönyv Készült: 2007. június 18-án, 10 órakor Nyergesújfalu, Kálmán Imre tér 1. Ady Endre Művelődési Ház Nagytermében. Tárgy: Nyergesújfalu, Holcim Zrt. új cementgyárának környezetvédelmi
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Ref. Ares(2012)790181-29/06/2012 EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG F. Igazgatóság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal DG(SANCO) 2012-6477 MR FINAL VÉGLEGES JELENTÉS A MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenProhászka Ottokár Jubileumi sorozat
Prohászka Ottokár Jubileumi sorozat E szentéletű püspök életének és műveinek bemutatása és széleskörű ismertetése rendkívül időszerű ma. Sokunkat komolyan aggaszt népünk állapota: a házasságok és gyermekszületések
RészletesebbenAz ELTE angol francia szakán végzett, ugyanakkor Svédországban is tanult. Miért ott?
operaportal.hu, 2013. 10. 13. "OLYAN NINCS, HOGY VALAMI KÖNNYŰ..." Interjú Havas Ágnessel, az Armel Operafesztivál igazgatójával. Havas Ágnessel, az Armel Operafesztivál alapítójával és igazgatójával,
RészletesebbenJELENTÉS. 0235 2002. szeptember
JELENTÉS a Kormány által a miniszterelnök részére állandó szálláshelyként kijelölt ingatlan személyi védelemmel összefüggő átalakítási költségeinek ellenőrzéséről 0235 2002. szeptember 2. Államháztartás
RészletesebbenMAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2
RészletesebbenDunaalmás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2545 Dunaalmás, Almási u.32. Telefon: 34/450-012, Fax: 34/450-015 J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Dunaalmás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2545 Dunaalmás, Almási u.32. Telefon: 34/450-012, Fax: 34/450-015 Iktatószám: 54-5/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2013. január 30-án Dunaalmás
RészletesebbenIV-3091-6/2011. J e g y z ő k ö n y v. Készült: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2011. június 30. napján tartott üléséről.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésétől, Miskolc IV-3091-6/2011. J e g y z ő k ö n y v Készült: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2011. június 30. napján tartott üléséről. Az ülés
RészletesebbenBELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA
RészletesebbenÁltalános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László
Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication
RészletesebbenA mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei
A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei Szerző: Szilágyi Bernadett Szilágyi Bernadett*: A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási
RészletesebbenMagnifice Rector! Tisztelt Dékán Asszony! Tisztelt Kari Tanács! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim!
Magnifice Rector! Tisztelt Dékán Asszony! Tisztelt Kari Tanács! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! Régi idők tanújaként beszélni egy nagy múltú intézmény ünnepére összegyűlt vendégek előtt, közöttük
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2014. október 3. 2014. 24. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 28/2014. (IX. 29.) AB határozat a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.656/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései, A nevelési-oktatási
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a
RészletesebbenHÉHALOM KÖZSÉG POLGÁRMESTERE
HÉHALOM KÖZSÉG POLGÁRMESTERE 3041 Héhalom, Petőfi út 1. Telefon/fax: 32-482-045 e-mail: hivatal@hehalom.hu M E G H Í V Ó Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 45. -a alapján
RészletesebbenAz olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu
DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,
RészletesebbenSzeretet volt minden kincsünk
Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van
RészletesebbenSokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban
RészletesebbenVárosközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény
Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény Belvárosi Óvoda HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010. TARTALOMJEGYZÉK 1. Az óvoda adatai 4 Bevezető 5 1.1.Az óvoda bemutatása 6 Gyermekkép
RészletesebbenMAGYAR PEDAGÓGIA. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata
1974(1 < í MAGYAR PEDAGÓGIA A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata Megindult 1961-ben, korábban megjelent 1892 1947 között, majd 1949 1950-ben A szerkesztő bizottság
Részletesebben331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet
RészletesebbenÖsszeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17.
JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. 1 JANKÓ JÁNOS
RészletesebbenJ E G Y Z İ K Ö N Y V
759 J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült a Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. június 24-én - pénteken - de. 8.00 órakor megtartott ülésérıl. A képviselı-testület ülésének helye: a Polgármesteri
RészletesebbenNemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1580/2013. (XI.6.) sz. HATÁROZATA
Ügyiratszám: Ügyintéző: Tárgy: MN/53725-7/2013. személyes adat kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1580/2013. (XI.6.) sz. HATÁROZATA A Nemzeti Média-
Részletesebben1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja
BALATONKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 19/2009.XI.30.) rendelete 1, 2 A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL Balatonkeresztúr Község
RészletesebbenÁltalános Üzleti Feltételei
A Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe Általános Üzleti Feltételei Elfogadta: Módosítva: Deutsche Bank ZRt. vezet sége 1996. augusztus 26-án (ÁBF 30/1996. sz. határozata alapján) 2002. szeptember
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Aranyi Ágota Vikár Béla Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója, dr. Pándi Ottó a Dr. Kolozs Gergely Egészségügyi Centrum intézményvezetője
Dunavecse Város Önkormányzati Képviselő Testület Oktatási és Szociális Bizottsága 55-13/2012 JEGYZŐKÖNYV Készült: az Oktatási és Szociális Bizottság 2012. december 19-én, 14 30 órakor kezdődő ülésén. Az
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A Téli közfoglalkoztatási programba bevont panaszos azért fordult hivatalomhoz,
RészletesebbenGyőrzámoly Községi Önkormányzat
Győrzámoly Községi Önkormányzat JEGYZŐKÖNYV A KÉPVISELŐ-TESTÜLET NYILVÁNOS ÜLÉSÉRŐL Készült: 2014. december 2. napján a 16.15 órakor kezdődő ülésen Helye: Győrzámoly Község Önkormányzat Hivatalának tanácsterme
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Igazoltan volt távol: Maximovits László alpolgármester.
JEGYZŐKÖNYV Készült: Járdánháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. szeptember 13-án, 16.00 órától a Polgármesteri Hivatalban megtartott ülésén. Jelen vannak: Kovács Gábor polgármester, Berecz
RészletesebbenAKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására
AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására 1. Preambulum A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
RészletesebbenJegyzőkönyv. Mutató: 114. 9/2011. (V.02.) számú rendelet 115. 10/2011. (V.02.) számú rendelet 48/2011. (IV.28.) 123. 49/2011. (IV.28.) 124.
Jegyzőkönyv Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. április 28-án megtartott üléséről Mutató: Határozat tárgya: Határozat száma: Old. Beszámoló két ülés között eseményekről
RészletesebbenVERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860
VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-27/2004/22. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Aqua Plastech Kft. (Hajdúsámson) ellen indított versenyfelügyeleti eljárásban
Részletesebben