PROGNOZIS_2009: Közép-Magyarország

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PROGNOZIS_2009: Közép-Magyarország"

Átírás

1 PROGNOZIS_2009: Közép-Magyarország Készült a PROGNOZIS_2009 kutatási program keretében Budapest, december 1.

2 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatómőhely, amely elsısorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry Az elemzést készítette: Németh Nándor, Ph.D. (Pannon.Elemzı Iroda, területi elemzı) Kutatásvezetı: Tóth István János, Ph.D. (tudományos fımunkatárs, MTA KTI, ügyvezetı igazgató, MKIK GVI) Internet: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: Fax: internet: 2/21

3 Tartalom Összefoglalás... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 1. Településszerkezet, elérhetıség... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 2. Demográfiai folyamatok... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 3. Gazdasági fejlettség, gazdaságszerkezet... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 4. Munkanélküliség, keresetek... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Függelék: Adatok forrásai és magyarázatok... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Táblázatok... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Ábrák... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 3/21

4 Összefoglalás Közép-Magyarország Budapest révén az ország legfejlettebb régiója. Gazdasági ereje, gazdaságszerkezete, humánerıforrásai nem hasonlíthatók össze az ország már régióival. Budapest és környéke az ország gazdasági motorja, fejlıdése hazai viszonylatban töretlen, folyamatosan tágul a szakadék a fıváros és az ország többi részének fejlettségi szintje között. Munkanélküliség még a gazdasági válság hatására is szinte alig tapasztalható, a foglalkoztatottság itt a legmagasabb, és messze itt vannak a legjobb kereseti lehetıségek az országban. Budapest hegemón hatalmi centrum; szerepének legalább szimbolikus csökkentésére semmiféle törekvés nem tapasztalható, még minimális decentralizációnak sincs esélye. Budapest nemcsak gazdasági motor, de egyben elszívó erı is: nagy mértékben magához vonzza a vidéki Magyarország erıforrásait, amit pl. az agglomerációs zóna terjeszkedése vagy a fı közlekedési pályák sugaras szerkezete világosan mutat. Azon ábrák és táblázatok jegyzéke, ahol meg tudtuk hosszabbítani az idısort a Prognózis_2008 kutatási program eredményeihez képest: 3.1. táblázat 3.2. táblázat 4.1. táblázat 4.2. táblázat 4.3. táblázat 1.1. ábra 3.1. ábra 4.1. ábra 4.2. ábra 4.3. ábra 4/21

5 1. Településszerkezet, elérhetıség A 2,8 millió lakosú Közép-Magyarország az ország legnépesebb, a fıvárost is magába foglaló régiója. Településeinek nagyobb része a budapesti agglomerációba tartozik, ez alól kivételt csak Pest megye északi, börzsönyi részének kistelepülései és a Nagyalföld részben mezıvárosi hagyományú településcsoportja (Cegléd, Nagykırös térsége) képeznek. A régió településszerkezetének átalakulását is az agglomerációs jelleg határozza meg: a fıváros népességének hosszú távú csökkenése, ma már inkább stagnálása mellett a kiköltözések és az ország egyéb részeibıl történı beköltözések révén dinamikusan nı az agglomeráció kisebb és nagyobb településeinek (pl. Veresegyház, Dunakeszi, Monor) népessége. A nem agglomerációs településeken viszont a népesség számának stagnálása, illetve csökkenése figyelhetı meg. Budapesten a régió népességének közel hatvan százaléka él, míg a városi jogállású településeken további 25 százalék. A községekben élı népesség aránya e régióban a legalacsonyabb, 15,5 százaléknyi. Budapest után a régió második és egyben az ország 15. legnagyobb települése a megyei jogú városi ranggal rendelkezı Érd (63 ezer lakos). A régióban tíz további 20 ezer fınél népesebb város található (Cegléd, Vác, Dunakeszi, Gödöllı, Szigetszentmiklós, Budaörs, Nagykırös, Szentendre, Gyál és Monor). Vecsés és Dunaharaszti népességszáma elıreláthatólag néhány éven belül túllépi a húszezer fıs határt ben Tápiószele, Budakalász és Zsámbék kapott városi rangot Pest megyében. A régió legkisebb településén, Tésán mindössze 99 ember él. Az 1000 fınél kisebb népességő települések jellemzıen a Szobi kistérségben találhatók. 5/21

6 1.1. ábra: Városok a Közép-Magyarországi régióban, Budapest (1) Érd megyei jogú város (1) kistérségközpont (15) egyéb város (32) S z e r k e s z t e t t e : P a n n o n. E l e m z ı I r o d a 1.1. táblázat: Közép-Magyarország településszerkezete Településnagyság-kategóriák Közép- Magyarország Települések száma (db) régión belüli eloszlás (%) országos részesedés (%) < e 1-2e 2-5e 5-10e 10-20e 20-50e 50< Budapest Összesen ,5 2,7 7,0 22,5 31,6 16,6 12,8 5,3 0,5 0,5 100,0 0,3 0,7 1,9 6,5 11,7 21,2 29,3 24,4 5,0 100,0 5,9 A Közép-Magyarországi régió elérhetıségi viszonyait alapjaiban meghatározza Budapest közelsége, illetve az, hogy az autópályák minden irányban keresztülszelik a régiót. A régióban két rosszabb elérhetıségő térség található, a Börzsöny települései és Pest megye délkeleti sarkában elhelyezkedı települések. Ezeken a településeken több mint 160 ezer ember él, igaz, a Börzsöny nehezebben megközelíthetı településein csak 17 ezren. A délkeleti sarok elérhetıségi viszonyait nagyban javítja Kecskemét és Szolnok közelsége, így a régió lakosságának kevesebb mint egy százalékának kell egy óránál többet utaznia a legközelebbi megyeszékhelyre. A régió lakosságának 83,5%-a él olyan településen, ahonnét 15 percen belül elérhetı a legközelebbi autópálya-felhajtó, míg további 10 százalék percen belül tudja azt gépjármővel elérni. A nyugati határ a régió egyetlen településérıl sem érhetı el egy órán belül. 6/21

7 1.2. ábra: A legközelebbi kistérség-központ közúti elérhetısége, április 1. perc 30 felett (0) (22) (99) 10 alatt (50) kistérség-központ (16) 1.3. ábra: A legközelebbi megyeszékhely, illetve Budapest közúti elérhetısége, április 1. perc 60 felett (15) (128) (43) 15 alatt (0) Budapest (1) 7/21

8 2. Demográfiai folyamatok A Közép-Magyarországi régió népesedési folyamatait a fıváros lakosságának elvándorlás és természetes fogyás következtében fellépı népességszámcsökkenése, ingadozása, és a fıváros körüli települések odavándorlás révén bekövetkezı lakosságszám-emelkedése határozta meg. Míg Budapest népessége 1990 és 2006 között 1 millió 956 ezer fırıl 1 millió 684 ezerre csökkent, addig Pest megyéé 963 ezerrıl 1 millió 174 ezerre emelkedett. A Közép-Magyarországi régióban található a legtöbb olyan település (56), ami mind vándorlási egyenlegét, mind a természetes szaporodást tekintve pozitív egyenleget tudott között mutatni. Ezek jellemzıen a Budapesti agglomeráció északi, északkeleti, nyugati és délnyugati részén, közel a fıvároshoz helyezkednek el. A régió népesedési folyamatainak másik, a többi régiótól megkülönböztetı jegye, hogy csak 20 olyan település elsısorban a kisebb népességszámú községek közt van a régióban, ahol természetes fogyás és vándorlási veszteség jelentkezett. E települések jellemzıen a régió északi és délkeleti perifériáin helyezkednek el, távol a fıvárostól. A szuburbanizációs folyamatok a budapesti agglomeráció településeinek demográfiai szerkezetét minden más nagyvárosi agglomerációnál erısebben alakítják. Budapest és Pest megye teljes demográfiai függıségi rátája jelentısen különbözik, míg a fıvárosban minden 100 aktív korú lakosra 59 fiatal és idıs jut, addig Pest megyében csak ábra: A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg által kirajzolt demográfiai településtípusok a Közép-Magyarországi régióban ( átlaga) mindkettı + (56) -tsz és +ve (108) +tsz és -ve (3) mindkettı - (20) 8/21

9 2.1. táblázat: Demográfiai folyamatok Közép-Magyarországon Függıségi ráta Közép-Magyarország 0,63 0,62 0,60 0,59 0,58 0,57 0,57 0,56 0,56 0,56 0,56 0,56 0,56 0,57 0,58 0,57 0,58 0,58 Budapest 0,65 0,63 0,62 0,60 0,60 0,59 0,58 0,57 0,57 0,57 0,57 0,57 0,57 0,58 0,59 0,59 0,59 0,59 Pest 0,60 0,58 0,57 0,56 0,56 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,56 0,55 0,55 0,55 Természetes szaporodás Közép-Magyarország -4,0-3,4-4,2-4,6-4,6-4,8-5,1-5,3-5,2-5,7-4,3-3,9-3,8-3,9-3,4-3,2-2,3-2,4 Budapest -5,2-4,6-5,3-5,9-6,1-6,3-6,7-6,8-6,6-7,1-5,9-5,6-5,2-5,5-4,8-4,5-3,6-3,4 Pest -1,6-1,1-2,0-2,1-1,8-1,9-2,1-2,5-2,7-3,2-1,8-1,1-1,5-1,4-1,2-1,3-0,5-0,9 Állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg Közép-Magyarország 5,0 3,7 3,2 2,7 1,9 0,9 1,2 0,7 1,5 1,2-0,1 0,6 2,0 3,0 3,1 3,3 5,1 8,0 Budapest 6,0 3,6 1,7-0,6-4,5-5,9-4,3-6,8-5,9-8,1-10,5-7,9-6,5-6,1-4,3-2,6-1,4 3,5 Pest 3,0 3,9 6,2 9,2 14,0 13,6 11,3 13,8 14,2 16,9 16,9 14,9 15,0 16,6 14,0 12,0 14,4 14,4 Állandó vándorlási egyenleg Közép-Magyarország 1,5 2,1 1,8 2,6 3,7 4,9 Budapest -6,5-7,0-6,4-3,7-2,9-1,0 Pest 14,0 15,7 13,8 11,7 13,0 13,3

10 3. Gazdasági fejlettség, gazdaságszerkezet 3.1. táblázat: A relatív gazdasági fejlettségi pozíciók változása Közép-Magyarországon, * Egy lakosra jutó GDP az országos átlag %-ában Közép-Magyarország Budapest Pest *Aláhúzva az adott terület legmagasabb értéke. Közép-Magyarország az ország gazdaságilag messze legjobb helyzetben lévı, legfejlettebb régiója, azon belül Budapest a rendszerváltozás legnagyobb nyertese. A fıváros és környéke az ország legdinamikusabban növekvı területe. Budapest a tervutasításos rendszer évtizedeiben is az ország legfejlettebb, legmagasabb gazdasági színvonalat produkáló területegysége volt, ám az 1975-re becsült relatív elınye a rendszerváltozás utáni években tovább fokozódott. Az országos átlag és a budapesti fejlettségi szint közötti szakadék 2006-ra mélyült ki leginkább, 121 százalékpontos relatív elınyt mutatva a fıváros javára. Ez ebben az interpretációban nem jelent mást, mint hogy Budapest gazdasági fejlettsége több mint kétszeresen múlja felül Magyarország átlagát. A fıváros a fontosabb gazdasági mutatók mindegyikében kiemelkedik az ország egyéb területei közül. Gazdasági átalakulását az országosan is dinamikahordozó tercier ágazatok vezérlik: Budapest GDP-jében az országos átlagnál nagyobb súllyal szerepelnek olyan ágazatok, mint a pénzügyi közvetítés, a szállítás és raktározás, az ingatlanügyletek, a kereskedelem és javítás. Pest megye esetében némiképp kisebb súlyú az agrárium, és nagyobb jelentıséggel bír a feldolgozóipar, a kereskedelem és javítás, a szállítás, raktározás, ugyanakkor például az oktatás és az egészségügy súlya elmarad az országos átlagtól. A 3.1. táblázat alapján felvázolt kép némileg torz, épp a fıváros esetében elfed néhány el nem hanyagolható tényt, folyamatot. A GDP-t definíciójából következıen a termelés helye szerint veszik számításba. Amikor viszont fajlagos, egy fıre jutó értéket számítanak belıle, csak az adott területen bejelentett (lakó)népességet veszik figyelembe, azt nem, hogy hányan állították elı a megtermelt értéket, azaz nem számolnak a lokális munkaerıpiacokon belül zajló, megyehatárt átlépı településközi ingázás torzító hatásaival. A budapesti GDP egy részét ugyanis nem a budapestiek termelik meg. Részletes településközi ingázási adatokat legutóbb a évi népszámlálás szolgáltatott. A KSH által publikált adatok szerint a cenzus eszmei idıpontjában munkavállaló ingázott be nap mint nap a fıvárosba, miközben mindössze budapesti lakost jellemzett ellenirányú mozgás. Ez utóbbi csoport minden tagja valamely Pest megyei településen dolgozott, míg a fıvárosba beingázók 82%-a szintén Pest megyei lakos volt. A különbözet mintegy 122 ezer fı, vagyis Pest megye nettó ennyi munkavállalóval vesz részt a budapesti GDP megtermelésében, miközben a fejlettségi szint meghatározásánál ezt az embertömeget nem Budapestnél, hanem Pest megyénél veszik számításba. Ha csak ezt a korrekciót végrehajtjuk a fajlagos GDP meghatározásánál, Budapest értéke 2001-ben nem

11 az országos átlag 201, hanem 188, Pest megyéé pedig annak nem 88, hanem 99%-a. Ha ugyanezzel a népességszámmal korrigáljuk a 2005-ös adatokat is, úgy azt találjuk, hogy a fıváros relatív fejlettségi szintje továbbra sem éri el az országos átlag kétszeresét, ugyanakkor Pest megye 0,2 százalék híján eléri felfelé kerekítve tehát el is éri az országos átlagot. Ez az élénk ingázási kapcsolat a fıváros körül zajló agglomerálódási, szuburbanizációs folyamatok része, eredménye. Budapest lakónépessége mintegy 265 ezer fıvel csökkent között, aminek mintegy 48%-a természetes fogyás a fıváros elöregedésének eredménye, 52%-a azonban vándorlási veszteség. Ha eltekintünk az ingázás fent bemutatott korrekciójától, viszont az elvándorolt népességet újra Budapest lakosságához számítjuk, úgy a fıváros relatív fejlettsége megint csak nem éri el az országos átlag kétszeresét egyik évben sem. A fıváros átlag feletti növekedése tehát részben sajátos népesedési folyamatokkal, a lokális munkaerıpiacon belüli településközi térkapcsolatokkal függ össze, így e térszerkezeti változás némileg tompább, mint amit a KSH hivatalos közléseibıl kiolvashatunk. A szoros társadalmi-gazdasági kapcsolatok folytán ma már talán nem is célszerő területi elemzések során szétválasztani Budapestet és Pest megyét; ha a közép-magyarországi régió fejlettségi pozícióját nézzük, úgy óta sokkal inkább látunk relatív stagnálást, mint a fejlettségi elıny növekedését táblázat: A bruttó hozzáadott érték (GVA) ágazati megoszlása, A, B C, D E F G H I J K L M N O Összesen Az adott területek részesedése az egyes ágazatok országos össztermelésébıl (%) Közép-Magyarország 8,1 32,7 37,7 42,0 59,5 41,3 58,8 71,0 60,2 52,7 34,1 36,1 51,3 47,1 Budapest 1,8 19,2 31,6 27,3 45,1 33,7 45,8 68,1 50,2 47,9 26,1 30,0 43,7 36,7 Pest 6,3 13,5 6,1 14,7 14,4 7,6 13,0 2,9 10,1 4,9 8,0 6,2 7,6 10,4 Az egyes gazdasági ágak részesedése az adott terület bruttó hozzáadott értékébıl (%) Közép-Magyarország 0,7 15,5 2,2 4,2 15,2 1,4 10,2 6,4 23,1 9,4 3,7 3,2 4,9 100 Budapest 0,2 11,6 2,4 3,5 14,8 1,5 10,2 7,9 24,7 10,9 3,6 3,5 5,4 100 Pest 2,4 29,0 1,6 6,6 16,7 1,2 10,2 1,2 17,5 3,9 3,9 2,5 3,3 100 Magyarország 4,0 22,3 2,8 4,7 12,0 1,6 8,2 4,2 18,1 8,4 5,1 4,2 4,5 100 Az egyes gazdasági ágak relatív súlya az országos átlag arányában (%) Közép-Magyarország Budapest Pest Magyarország Megjegyzés: A= mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás; B= halászat; C= bányászat; D= feldolgozóipar; E= villamosipar, gáz-, gız- és vízellátás; F= építıipar; G= kereskedelem, javítás; H= szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; I= szállítás, raktározás, posta és távközlés; J= pénzügyi tevékenység; K= ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; L= közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás; M= oktatás; N= egészségügyi, szociális ellátás; O= egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Hogy mennyire más dimenzióban mozog e régióban a gazdaság, mint az ország egyéb területein, jól jelzi, hogy a évi 500 legnagyobb hazai cég közül 226-nak Budapesten, további 60-nak pedig valamely Pest megyei településen van a székhelye; ez utóbbiakat fel 11/21

12 is soroltuk a 3.3. táblázatban. A fajlagos GDP alapján felvázolt fejlettségi differenciák értelmezéséhez e cégek áttekintése is fontos információkkal szolgál. A fıvárosban, illetve Pest megyében van ugyanis a székhelye számos olyan, az ország legnagyobbjai közé tartozó cégnek pl. MOL, E.On, Magyar Telekom, GE, MVM amelyek tevékenységüket országosan fejtik ki, az ország minden pontján vannak alkalmazottaik, számos helyen nyújtanak szolgáltatást, vagyis nem klasszikus egy pontban zajló termeléssel foglalkoznak. Székhelyválasztásukban számos fıváros nyújtotta elıny játszott szerepet, de szó szerint véve ezek nem budapesti vagy Pest megyei cégek táblázat: Pest megye top500-as cégei, A cég helyezése az 500-as listán Cég Ágazat Megye 10 Tesco-Global Áruházak Zrt. kiskereskedelem Pest 25 General Motors Southeast Europe Kft. autókereskedelem Pest 27 Metro Kereskedelmi Kft. nagykereskedelem (vegyes) Pest 31 Humantrade / Teva Hungary* gyógyszeripar és -nagykereskedelem Pest 36 IBM DSS Információtechnológiai Kft. elektronikai ipar Pest 37 Phoenix Pharma Zrt. gyógyszer-nagykereskedelem Pest 38 Pannon GSM Távközlési Zrt.* távközlés Pest 44 MVM Trade Kft. energia-nagykereskedelem Pest 46 British American Tobacco Magyarország Kft. nagykereskedelem (dohány) Pest 53 BAT Pécsi Dohánygyár Kft. dohányipar Pest 55 Penny-Market Kereskedelmi Kft. kiskereskedelem Pest 61 Chevrolet Southeast Europe Kft. autókereskedelem Pest 63 Magyar Hipermarket Kft. kiskereskedelem Pest 65 Lear Corporation Hungary Kft. autóalkatrész-gyártás Pest 76 Dunamenti Erımő Zrt. energiaszolgáltatás Pest 77 Agip Hungaria Zrt. üzemanyag-kereskedelem Pest 83 General Motors Acceptance Corp. Kft. pénzügyi szolgáltatás Pest 92 Triton Hungary Kft. tanácsadás Pest 95 Benetton Ungheria Kft. textilipar Pest 98 Samsung SDI Magyarország Zrt. elektronikai ipar Pest 99 Coca-Cola Beverages (Magyarország) Kft. élelmiszeripar Pest 110 Alpine Európai Elektronikai Ipari Kft. elektronikai ipar Pest 119 UB Merchants Kereskedelmi Kft. nagykereskedelem (agrártermék) Pest 135 Invitel Zrt. távközlés Pest 152 Duna-Dráva Cement Kft. építıanyag-ipar Pest 165 DM-Drogerie Markt Kft. kiskereskedelem Pest 181 Rossmann Magyarország Kft. kiskereskedelem Pest 199 Johnson & Johnson Kft. nagykereskedelem (illatszer) Pest 205 DHL Globál Szállítmányozási Kft. szállítmányozás Pest 209 PanTel Távközlési Kft. távközlés Pest 218 Market Építı Zrt. építıipar Pest 219 Roche (Magyarország) Kft. gyógyszer-nagykereskedelem Pest 223 Hunland-Trade Kft. mezıgazdaság Pest 232 W.E.T. Automotive Systems Kft. autóalkatrész-gyártás Pest 234 AstraZeneca Kft. gyógyszer-nagykereskedelem Pest 251 Zollner Kft. elektronikai ipar Pest 255 CIB Készletezési Kft. nagykereskedelem (élelmiszer) Pest 259 Arcadom Zrt. építıipar Pest 266 Bonduelle Nagykırös Kft. élelmiszeripar Pest 268 Schwarzmüller Jármőgyártó Kft. autófelépítmény-gyártás Pest 284 Total Hungaria Kft. üzemanyag-kereskedelem Pest 293 MAN Kamion és Busz Kft. autókereskedelem Pest 296 Ciba Specialty Chemicals Kft. nagykereskedelem (vegyi áru) Pest 302 Honda Hungary Kft. autókereskedelem Pest 311 Nilfisk-Advance Kft gépgyártás Pest 348 Crown Csomagolóipari Kft. fémfeldolgozás Pest 355 Hyginett Kft. papíripar Pest 361 Kuka Robotics Hungária Kft. gépgyártás Pest 375 Caterpillar Magyarország Zrt.* gépgyártás Pest 377 Scania Hungária Kft. autókereskedelem Pest 384 Clarion Hungary Kft. elektronikai ipar Pest 12/21

13 390 Renault Trucks Kft. autókereskedelem Pest 394 Ganz Mérıgyár Kft. elektronikai ipar Pest 406 Ferrotransz'98 Kft. nagykereskedelem (vasáru) Pest 415 GTS-Datanet Zrt. távközlés Pest 417 Huntraco Zrt.* nagykereskedelem (gép) Pest 423 Euroaszfalt Kft. építıanyag-ipar Pest 433 Lindab Kft. építıipar Pest 434 Hungarorak Kft. nagykereskedelem (élelmiszer) Pest 495 Diego Kereskedelmi Kft. nagykereskedelem (építıanyag) Pest 3.1. ábra: Az ipari növekedés láncindex-idısora, (az elızı év = 100) 170 % Közép-Magyarország Budapest Pest Magyarország 3.4. táblázat: Az ipari termelés fajlagos értéke, valamint annak bázis- és láncindex idısorai, Egy fıre jutó ipari termelési érték (Bp=100) Az ipari termelés bázis-index idısorai a megyékben (1964=100) Az ipari termelés lánc-index idısorai a megyékben ( ) max. max. min. min. max. max. min. min. mértéke ideje értéke ideje mértéke ideje értéke ideje Budapest 100,0 100,0 154, , , , Pest 30,3 86,4 437, , , , Forrás: Nemes Nagy 2004: 60, alapján saját szerkesztés. A táblázat adatait a évi egy fıre jutó ipari termelési érték sorrendjében rendeztük el. A régió ipari termelése az utóbbi években nagyjából az országos tendenciát követte, azaz mérsékelt növekedés jellemezte (3.1. ábra) az egyetlen olyan év, amikor az elızı évhez képest csökkent a kibocsátás Pest megyében, ami magával húzta a regionális átlagot is, majd 2008-ban már általános, Budapestet és Pest megyét is érintı visszaesés következett. Budapest és Pest megye fajlagos ipari termelési értéke ma már igen közel van egymáshoz, ami egyrészt annak köszönhetı, hogy a fıváros gazdasága ma már nem ipar-vezérelt, Pest megye iparosítása pedig még javában zajlik. A gazdaságszerkezet rendszerváltozáshoz köthetı gyökeres átalakulását Budapest esetében jól jelzik az ipari termelés bázisindexei: ezek maximuma 1987-hez, vagyis a rendszerváltozást közvetlenül 13/21

14 megelızı évek egyikéhez, míg minimuma 1993-hoz köthetı, amikor is az ipari termelés még az 1965-ös szintet sem érte el (3.4. táblázat). Pest megyében ugyanakkor az idısor két végpontja, 1965 és 2003 adja a legalacsonyabb, illetve a legmagasabb értéket, ami tendenciózus fejlıdésrıl árulkodik. 4. Munkanélküliség, keresetek 4.1. táblázat: Az aktív korú (15-74 éves) népesség gazdasági aktivitása, Foglalkoztatottak száma (ezer fı) Közép-Magyarország 1172,9 1177,6 1189,6 1205,6 1226,3 1238,9 1241,1 1249, ,9 Budapest 746,1 738,3 740,5 749,1 763,3 762,1 750,0 752,5 747,6 Pest 426,8 439,3 449,1 456,5 463,0 476,8 491,1 496,6 499,3 Magyarország 3856,2 3868,3 3870,6 3921,9 3900,4 3901,5 3930,1 3926, ,4 Munkanélküliek száma (ezer fı) Közép-Magyarország 64,4 53,1 48,9 50,7 58,3 67,4 66,7 62,1 60,2 Budapest 41,3 32,4 28,8 28,4 35,5 37,7 37,8 38,4 33,2 Pest 23,1 20,7 20,1 22,3 22,8 29,7 28,9 23,7 27,0 Magyarország 263,7 234,1 238,8 244,5 252,9 303,9 316,8 311,9 329,2 Gazdaságilag aktívak száma (ezer fı) Közép-Magyarország 1237,3 1230,7 1238,5 1256,3 1284,6 1306,3 1307,8 1311, ,1 Budapest 787,4 770,7 769,3 777,5 798,8 799,8 787,8 790,9 780,8 Pest 449,9 460,0 469,2 478,8 485,8 506,5 520,0 520,3 526,3 Magyarország 4119,9 4102,4 4109,4 4166,4 4153,3 4205,4 4246,9 4238, ,6 A gazdaságilag inaktív népesség száma (ezer fı) Közép-Magyarország 958,3 959,4 950,2 930,1 891,7 884,5 900,4 911,1 924,0 Budapest 598,1 595,3 581,6 555,8 515,1 510,5 524,9 529,8 529,7 Pest 360,2 364,1 368,6 374,3 376,6 374,0 375,5 381,3 394,3 Magyarország 3659,6 3670,0 3652,8 3578,5 3567,9 3517,1 3474,9 3481, ,6 Aktivitási arány (%) Közép-Magyarország 56,4 56,2 56,6 57,5 59,0 59,6 59,2 59,0 58,6 Budapest 56,8 56,4 56,9 58,3 60,8 61,0 60,0 59,9 59,6 Pest 55,5 55,8 56,0 56,1 56,3 57,5 58,1 57,7 57,2 Magyarország 53,0 52,8 52,9 53,8 53,8 54,5 55,0 54,9 54,6 Foglalkoztatási arány (%) Közép-Magyarország 53,4 53,8 54,4 55,1 56,3 56,6 56,2 56,2 55,9 Budapest 53,9 54,0 54,8 56,2 58,1 58,2 57,1 57,0 57,0 Pest 52,7 53,3 53,6 53,5 53,7 54,2 54,8 55,1 54,2 Magyarország 49,6 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 50,9 50,9 50,3 Közép-Magyarország, s benne elsısorban Budapest az ország legkedvezıbb munkaerıpiaci helyzető régiója. Az aktivitási arány minden vizsgált évben 4-5%-ponttal meghaladja az országos átlagot, megközelíti a 60%-ot. Néhány százalékpontos differencia fennáll Budapest és Pest megye között, de így sem találunk olyan évet, amikor Pest megye értéke legalább 2%-ponttal meg ne haladná az országos átlagot. A 14/21

15 foglalkoztatottság Budapesten idınként már az 58%-ot is meghaladta, de Pest megyében is 55% körüli értékeket ér el évrıl évre. A munkanélküliségi ráták hosszú távon is az országos szint alatt futnak, szezonális ingadozásaik jóval tompítottabbak, mint azt országosan tapasztalhattuk (4.1. ábra), trendjük az elmúlt néhány évben lényegében stagnáló (4.2. ábra). A mai gazdasági válság hatásai ebben a régióban egyáltalán nem láthatók táblázat: A munkanélküliségi ráta alakulása, A regisztrált munkanélküliek alapján becsült ráta Közép- Magyarország 0,2 6,9 4,9 3,2 2,6 2,3 2,1 2,1 2 2,5 2,3 2,6 2,7 4,0 Budapest 0,1 6 4,6 2,7 2,2 1,9 1,8 1,9 2,2 2,2 2 2,3 2,4 3,4 Pest 0,5 8,6 5,4 3,9 3,3 2,9 2,5 2,5 2,7 2,9 2,8 3,1 3,2 4,8 Magyarország 1,3 11 8,1 6,6 6,3 5,9 5,6 5,9 6,1 6,7 6,4 7,0 7,3 9,1 A KSH hivatalos munkanélküliségi rátája Közép- Magyarország 5,2 4,3 3,9 4 4,5 5,2 5,1 4,7 4,6 Budapest 5,2 4,2 3,7 3,7 4,4 4,7 4,8 4,9 4,3 Pest 5,1 4,5 4,3 4,7 4,7 5,9 5,6 4,6 5,1 Magyarország 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 7, ábra: A becsült munkanélküliségi ráta negyedévi ingadozása, december szeptember 12 % dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún. 15/ dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún. Közép-Magyarország Budapest Pest Magyarország

16 4.2.ábra: A munkanélküliségi ráta az országos átlag arányában, december szeptember 100 % országos átlag dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec. 16/ jún dec jún. Közép-Magyarország Budapest Pest Polinom. (Közép-Magyarország) Polinom. (Budapest) Polinom. (Pest) 4.3. ábra: Közép-Magyarország kistérségeinek becsült munkanélküliségi rátája az országos átlag arányában, (éves átlagok 1, Magyarország = 1, a jelmagyarázat az utolsó idıpont sorrendjében mutatja a kistérségeket) 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0, ben az elsı három negyedév átlaga DABAS CEGLÉD NAGYKÁTA SZOB MONOR ASZÓD VÁC GYÁL RÁCKEVE GÖDÖLLİ SZENTENDRE BUDAÖRS BUDAPEST DUNAKESZI PILISCSABA Közép-Magyarország

17 4.3. táblázat: A keresetek szintje Közép-Magyarországon, Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az országos átlag %-ában Közép-Magyarország 127,5 126,7 126,4 124,7 124,4 123,8 120,4 121,7 Budapest 135,5 134,0 134,5 133,1 133,2 132,8 129,7 129,7 Pest 95,8 98,6 95,2 94,7 95,0 94,0 90,9 96,0 Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete az országos átlag %-ában Közép-Magyarország 122,8 121,7 122,5 120,1 118,2 117,7 115,3 116,4 Budapest 129,5 127,7 129,1 126,6 124,6 124,4 122,4 122,4 Pest 96,5 98,7 97,0 97,1 96,3 95,5 93,0 96, táblázat: A regisztrált munkanélküliek összetétele, A nık aránya 180 napon túl munkanélküliek aránya Közép-Magyarország 55,8 54,8 54,7 53,9 39,6 41,8 39,9 44,9 Budapest 56,3 54,8 55,6 54,8 41,1 42,7 40,4 45,4 Pest 55,3 54,8 53,8 52,9 37,8 40,9 39,4 44,4 Magyarország 47,7 48,0 47,9 47,7 47,0 48,4 50,0 53,5 8 osztálynál kevesebbet végzettek aránya Általános iskolai végzettségőek aránya Közép-Magyarország 3,1 3,1 3,1 3,2 27,4 27,6 26,7 27,2 Budapest 2,4 2,0 2,0 2,3 24,8 24,3 23,7 24,1 Pest 3,9 4,1 4,1 4,2 30,6 31,0 29,8 30,3 Magyarország 7,2 7,1 7,0 6,9 35,5 35,7 35,8 36,1 Szakmunkás és szakiskolai végzettségőek aránya Középiskolai végzettségőek aránya Közép-Magyarország 27,2 27,4 27,1 27,2 32,6 31,8 32,0 31,8 Budapest 23,0 22,8 21,8 22,3 36,5 36,0 36,5 36,3 Pest 32,2 32,1 32,7 32,3 27,9 27,4 27,3 27,1 Magyarország 32,4 32,4 31,9 31,4 20,7 20,6 20,7 21,0 Fizikai foglalkozásúak aránya Pályakezdık aránya Közép-Magyarország 67,0 67,5 66,5 67,8 5,4 5,7 5,2 4,0 Budapest 60,6 60,1 58,8 59,8 4,9 5,5 4,3 4,0 Pest 74,6 75,1 74,5 76,2 5,9 5,9 6,1 4,1 Magyarország 82,6 82,8 82,4 83,0 8,8 9,4 9,1 9,0 25 év alattiak aránya 46 év felettiek aránya Közép-Magyarország 12,4 13,1 12,2 11,1 37,4 37,1 38,1 37,4 Budapest 10,0 11,2 9,9 9,3 40,9 40,5 41,0 39,8 Pest 15,2 15,2 14,5 12,9 33,2 33,6 35,0 34,9 Magyarország 18,5 19,2 18,4 18,3 29,1 28,8 29,7 29,7 A kistérségek között ebben a régióban mértük a legkisebb differenciákat (4.3. ábra); gyakorlatilag munkaerıpiaci szempontból nincs válságban, de még csak nehéz helyzetben lévı kistérség sem Közép-Magyarországon. A legmagasabb rátákat felmutató Cegléd környékén sem éri el a munkanélküliség az országos átlagot, de még csak meg sem közelíti azt. 17/21

18 Az összességében hazai viszonylatban kiváló munkaerıpiaci helyzet a bérekben is megmutatkozik: Közép-Magyarország, s benne Budapest az egyetlen olyan területegységünk, ahol a bérek hosszú távon meghaladják az országos átlagot. (Budapest a maga foglalkoztatotti tömegével igen nagy súllyal alakítja az országos átlagot.) A fıvároson kívül, Pest megyében sem sokkal marad el az átlagos bérszínvonal az országosan jellemzı értékektıl. A regisztrált munkanélküliek között Közép-Magyarországon egyértelmően felülreprezentáltak az idısebb álláskeresık, arányuk Budapesten jóval, idınként több mint 10%-ponttal magasabb, mint az országos átlag. Ennek ellentételeként viszont az iskolázatlanok, a tartósan munkanélküliek és a pályakezdık aránya sokkal alacsonyabb. 18/21

19 Függelék: Adatok forrásai és magyarázatok Táblázatok 1.1. A január 1-jén közigazgatásilag önálló településállomány állandó népességadatait tartalmazza. Forrás: KSH T-STAR 2006 adatbázis alapján saját számítás Az adott évben közigazgatásilag önálló településállomány állandó népességre vonatkozó adatait tartalmazza. Forrás: KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma alapján saját számítás. Függıségi ráta: a éves korosztályra jutó x éves lakosok aránya. Természetes szaporodás: a születések és halálozások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben. Állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg: az állandó és ideiglenes jellegő oda- és elvándorlások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben. Állandó vándorlási egyenleg: az állandó jellegő oda- és elvándorlások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben Forrás 1975-re vonatkozóan: Nemes Nagy J. (1998): Az ország térszerkezete, területi folyamatok. In: Területfejlesztés Magyarországon. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest, o. Forrás: re vonatkozóan: Magyarország Nemzeti Számlái Központi Statisztikai Hivatal. Budapest pp Forrás: re vonatkozóan: KSH STADAT adatbázis Forrás: Magyarország Nemzeti Számlái Központi Statisztikai Hivatal. Budapest pp Az ágazatok kódjai: A Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás; B Halászat; C Bányászat; D Feldolgozóipar; E Villamosenergia-, gáz-, gız-, és vízellátás; F Építıipar; 19/21

20 G Kereskedelem, javítás; H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; I Szállítás, raktározás, posta és távközlés; J Pénzügyi tevékenység; K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; L Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás; M Oktatás; N Egészségügyi, szociális ellátás; O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 3.3. Forrás: CREDITREFORM-INTERINFO KFT és HVG január 5. pp Forrás: Nemes Nagy J. (2004): Újra Komárom az élen megyei ipari növekedési pályák, In.: Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. Regionális Tudományi Tanulmányok. 9. pp Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját számítás A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. A regisztrált munkanélküliek számának éves átlagát az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozó adatokból állítottuk elı. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. A KSH hivatalos munkanélküliségi rátájának forrása: KSH STADAT adatbázis Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját számítás Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai alapján saját számítás. Ábrák 1.1. Forrás: A Magyar Köztársaság helységnévkönyve január 1., illetve a évi várossá nyilvánításokra vonatkozóan: A térkép saját szerkesztés. A KSH-forrás elérhetısége: 20/21

21 1.2. Forrás: GEONARDO Kft.: Magyarország települési szintő közúti elérhetıségi adatbázisa, április 1. alapján saját szerkesztés. Az adatbázist létrehozta: Dr. Kiss János Péter egyetemi adjunktus, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék Forrás: GEONARDO Kft.: Magyarország települési szintő közúti elérhetıségi adatbázisa, április 1. alapján saját szerkesztés. Az adatbázist létrehozta: Dr. Kiss János Péter egyetemi adjunktus, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék Forrás: KSH T-STAR adatbázis adott évi hullámai alapján saját szerksztés Forrás re vonatkozóan: KSH Területi Statisztikai Évkönyv adott évi számai. Forrás ra vonatkozóan: KSH STADAT adatbázis A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozóan; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozóan; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. A trendvonalak harmadfokú polinomiális egyenletek A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. A regisztrált munkanélküliek számának éves átlagát az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozó adatokból állítottuk elı. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. A települések csoportosításakor a KSH 150 elemő kistérségi beosztását használtuk. 21/21

A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei

A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei sajtóanyag Budapest, 2014. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében

Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Vállalatok véleménye a hatóságok működéséről - Baranya megye

Vállalatok véleménye a hatóságok működéséről - Baranya megye Vállalatok véleménye a hatóságok működéséről - Baranya megye Budapest, 2012. augusztus Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.december 2008 októberében immár huszonkettedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint

Részletesebben

Terjesztés. Megoszlás gazdasági forma szerint. Multinacionális cégek. Hivatalok, minisztériumok. Önkormányzatok. Középvállalatok

Terjesztés. Megoszlás gazdasági forma szerint. Multinacionális cégek. Hivatalok, minisztériumok. Önkormányzatok. Középvállalatok Terjesztés Megoszlás gazdasági forma szerint Multinacionális cégek 50% 3% Hivatalok, minisztériumok Önkormányzatok Középvállalatok Mikro és kisvállalkozások Ipari parkok és irodaházak Kézbesítési időszak:

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

Terjesztés. Megoszlás gazdasági forma szerint. Multinacionális cégek. Hivatalok, minisztériumok. Önkormányzatok. Középvállalatok

Terjesztés. Megoszlás gazdasági forma szerint. Multinacionális cégek. Hivatalok, minisztériumok. Önkormányzatok. Középvállalatok Terjesztés Megoszlás gazdasági forma szerint Multinacionális cégek 50% 2% 3% Hivatalok, minisztériumok Önkormányzatok Középvállalatok Mikro és kisvállalkozások Ipari parkok és irodaházak Kézbesítési időszak:

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE

FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE A FOGLALKOZTATHATÓSÁGI REHABILITÁCIÓ (AKTIVIZÁLÁS) SZABÁLYOZÁSI-, INTÉZMÉNYI FELTÉTELRENDSZERE Készítette: Horváth Olga Készült: Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerı-piaci integrációjának szakmai

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 Elemzés a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számára MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Info-kommunikációs technológiák a vállalati szektorban

Info-kommunikációs technológiák a vállalati szektorban Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute of Economics and Enterprises MKIK GVI Kutatási Füzetek 2004/2 Info-kommunikációs technológiák a vállalati

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

* Konszolidált adatok. ** Adatai a Cégbíróságról származnak. Forrás: Bisnode

* Konszolidált adatok. ** Adatai a Cégbíróságról származnak. Forrás: Bisnode Alkalmazottak száma szerinti rangsor (ezer fő) 1. Magyar Posta Zrt. 32,3 2. Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.* 28,6 3. MÁV Magyar Államvasutak Zrt. 17,1 4. SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. 13,6 5.

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Statisztikai függelék a helyzetelemző részhez

Statisztikai függelék a helyzetelemző részhez Statisztikai függelék a helyzetelemző részhez Gazdaság I. táblázat: A Közép-magyarországi régió, és gazdasági fejlettsége országos összehasonlításban KözépMagyarország 1998- - GDP működő vállalkozás GDP

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

(múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban

(múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban A humánerőforrás helyzete (múlt/jelen/jövő) a hazai élelmiszergazdaságban Juhász Anikó Debrecen, 2016. április 22. Az előadás felépítése Az élelmiszer-gazdaság humánerőforrás-igénye A humánerőforrás helyzetét

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

Szlovákia településszerkezete a 21. században 1

Szlovákia településszerkezete a 21. században 1 Szlovákia településszerkezete a 21. században 1 Horeczki Réka Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Absztrakt A kutatásom célja, hogy

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

9226/16 ol/ok/kk 1 DG B 3A - DG G 1A

9226/16 ol/ok/kk 1 DG B 3A - DG G 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 13. (OR. en) 9226/16 ECOFIN 466 UEM 212 SOC 330 EMPL 226 COMPET 300 ENV 345 EDUC 201 RECH 192 ENER 208 JAI 456 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:

Részletesebben

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013. ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése Készült: 2014. január 13. 1 2014. január 13. HÍRADÓELEMZÉS 2013. IV. NEGYEDÉV ÉS ÉVES ÖSSZESÍTŐ Összefoglaló

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

A magyar agrárgazdaság helyzete

A magyar agrárgazdaság helyzete gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 530 TA NULMÁNY A magyar agrárgazdaság helyzete KAPRONCZAI ISTVÁN UDOVECZ GÁBOR Kulcsszavak: agrár- és élelmiszerpiacok, stabilizáló tényez, távlatos gazdálkodás hiánya,

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0 Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. november 2009 októberében immár huszonnegyedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKK GV) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

Budapest 2011. április

Budapest 2011. április TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Munkaerő-piaci elemző tanulmány

Munkaerő-piaci elemző tanulmány Munkaerő-piaci elemző tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány

Részletesebben

Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében

Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében Az Országgyűlés által 21-ben elfogadott új személyi jövedelemadó törvény eredményeként a 29 ezer forint

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Halandóság. Főbb megállapítások

Halandóság. Főbb megállapítások 5. fejezet Halandóság Bálint Lajos Kovács Katalin Főbb megállapítások» A rendszerváltozás időszakában a magyar népesség életkilátásait tekintve a szovjet térség és néhány kelet-európai ország mellett már

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban 532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Fiatal gazdák a kertészeti termelésben

Fiatal gazdák a kertészeti termelésben Fiatal gazdák a kertészeti termelésben Piackutatási jelentés, 2016 Az online felmérés eredményei Tartalom A kutatás elôzménye, célja és módszertana 2 A kutatás eredményei A válaszadók fôbb jellemzôi 3

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciáljának bemutatása

A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciáljának bemutatása A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciáljának bemutatása Téma: Munkaszakasz: Tevékenység: WP felelős partner A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciálja tanulmány 3 Helyzet és legjobb gyakorlat

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN

A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN Barta Anita IV. évfolyam, pénzügy-számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Regionális Gazdasági és Statisztika

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA Győr 2007 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2007 ISBN 978-963-235-090-5

Részletesebben

Forrás: GVI. Forrás: GVI

Forrás: GVI. Forrás: GVI Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. december A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató ntézet (GV) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel,

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben