HATVAN VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI KONCEPCIÓJA

Átírás

1 A határozati javaslat melléklete HATVAN VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI KONCEPCIÓJA Készítette: Jeszenszky Beatrix 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 4. oldal A közművelődési koncepció elkészítésének célja, alapelvei 4. oldal A közművelődési koncepció elkészítésének célja 4. oldal A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei 5. oldal 2. HATVAN BEMUTATÁSA 6. oldal 2.1. Történelmi áttekintés, a város fekvése 6. oldal 2.2. Demográfia helyzetkép 7. oldal Foglalkoztatottság 8. oldal Nemzetiségek 9. oldal Munkanélküliség 9. oldal 3. HATVAN VÁROS KULTURÁLIS ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI RENDSZERE A közművelődési intézmények és a közművelődésben résztvevő szervezetek bemutatása (Helyzetelemzés) 9. oldal 3.1. Közművelődési intézmények 10. oldal Grassalkovich Művelődési Ház 10. oldal Moldvay Győző Galéria 12. oldal Liszt Ferenc Művelődési Ház 13. oldal 3.2. Közgyűjtemények, múzeumok 14. oldal Könyvtár 14. oldal Ady Endre Könyvtár 14. oldal Múzeum 16. oldal Hatvany Lajos Múzeum 16. oldal 4. A KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATELLÁTÁST SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEK, SZERVEZETEK 18. oldal 4.1. Közoktatási intézmények 18. oldal Alapfokú oktatás 18. oldal Középiskolák 20. oldal Művészeti iskola 21. oldal Egyéb oktatási intézmények 22. oldal 4.2. Civil szervezetek 22. oldal 4.3. Közművelődési feladatot ellátó jogi státusz nélküli csoportok 24. oldal 5. EGYHÁZAK 24. oldal 5.1. Hatvani Római Katolikus Egyházközség 25. oldal Szent Adalbert Plébániatemplom 25. oldal Szent István Római Katolikus Templom 25. oldal 5.2. Hatvani Református Egyházközség 25. oldal Református Templom 25. oldal 2

3 Evangélikus Templom 26. oldal 6. MÉDIA 26. oldal 7. TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOK 27. oldal 8. A POLGÁRMESTERI HIVATAL KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGE 28. oldal 8.1. Civil Alap 28. oldal 8.2. Hatvan Városért Közalapítvány 29. oldal 9. SWOT- ANALÍZIS 30. oldal 10. KÖZMŰVELŐDÉSI KONCEPCIÓ CÉLJAI, A CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ TERVEZETT FELADATOK 31. oldal Közművelődési koncepcióval szembeni elvárások 31. oldal Célkitűzések, feladatok 32. oldal Stratégiai célkitűzések 32. oldal Specifikus célok és feladatok 32. oldal 11. INTÉZMÉNYI HÁTTÉR 39. oldal Grassalkovich Művelődési Ház 39. oldal Moldvay Győző Galéria 42. oldal Ady Endre Könyvtár 44. oldal Hatvany Lajos Múzeum 46. oldal Közoktatási intézmények 48. oldal 12. EGYHÁZAK 49. oldal 13. TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOK 49. oldal 13.A KULTURÁLIS TERÜLET FINANSZÍROZÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA 50. oldal 14. ZÁRSZÓ 50. oldal 3

4 A közművelődés és intézményrendszere a polisz szolgálója legyen, szervezze a beszédcselekvés színtereit és válságos helyzetben is értelmezze és mutassa fel a közösségi gondolkodás, cselekvés, lélegzés, létezés lehetőségét. ( Dr. Koncz Gábor) 1. BEVEZETÉS Egy település lakosságának közérzetét, a gazdasági mutatók mellett, jelentős mértékben meghatározza az is, hogy milyen a kulturális élet és a művelődés színvonala. A közművelődés fogalma időről időre változó tartalommal jelenik meg. Manapság legjobban talán úgy lehetne megfogalmazni a közművelődést, hogy egy olyan ön- és társadalomfejlesztő tevékenységrendszer, amelyben a művelődésszervezés, felnőttoktatás, kultúraközvetítés végső célja és tartalma az életminőség javítása és a humán erőforrás fejlesztése. A közművelődési tevékenység átfogja az iskolarendszeren kívüli művelődési, képzési, szórakozási, tájékoztatási, közösségi lehetőségeket, azokat szerves kapcsolatba építi a helyi társadalom életével, a nemzeti, a kisebbségi és az egyetemes kultúrával, így rendszer- és folyamatjellegű együttműködést jelent a mikro és a makro társadalom, valamint az egyetemes kultúrakülönböző szféráival. (Dr. Gerencsér Katalin) Az évi CXL. tv. a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, biztosítja a közművelődés intézmény- és tevékenységrendszerének védelmét, lehetőséget ad arra, hogy civil szerveződések is feladatot vállaljanak a közművelődésben, valamint, szabályozza a közművelődés finanszírozási rendszerét. Kimondja, hogy a közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata. A jogszabály 77. -a felhatalmazza a helyi önkormányzatokat arra, hogy a törvényben foglalt közművelődési célkitűzések megvalósítása érdekében a helyi lehetőségekre tekintettel koncepciót alkossanak közművelődési feladataik meghatározására A közművelődési koncepció elkészítésének célja, alapelvei A közművelődési koncepció elkészítésének célja: A közművelődési koncepció elkészítésének célja, az Önkormányzat közművelődés-feladat ellátási kereteinek megfogalmazása, a hagyományok és az eddigi tevékenység tapasztalatai alapján. A koncepció elkészítésekor fontos áttekinteni, hogy a város közművelődési tevékenységének és folyamatainak milyen sajátos jellemzői vannak, milyen a társadalmi szerkezete, amelyben ezek a folyamatok zajlanak. Indokolt a város történelmi hagyományainak, a jelen eseményeinek és létrehozott értékeinek számbavétele valamint nem szabad figyelmen kívül hagyni a város természeti adottságait, főbb gazdasági és társadalmi jellemzőit. Figyelembe kell venni a helyi társadalom művelődési igényeit, a lakosság szociokulturális helyzetét és egységes alapelvek szerint meghatározni a város által támogatott tevékenységek körét, azok ellátásának módját és feltételeit, kijelölni a prioritásokat, a szakmai és finanszírozási alapelveket, továbbá a jogszabályi kereteket. Alapvető fontosságú meghatározni, hogy melyek az Önkormányzat kötelezően és önkéntesen vállalt közművelődési feladatai. Az önkormányzatnak ugyanakkor támogatnia kell a kultúra finanszírozásának új, a civil kezdeményezéseknek az eddigieknél tágabb teret biztosító, sőt azokat ösztönző formáit. A közművelődési koncepciónak tükröznie kell a város kulturális hagyományait, a kultúra napjainkban lejátszódó átalakulását, polgárosodását. A központi irányítás által meghatározott elképzelések mellett, célszerű támogatni civil szférából érkező 4

5 kulturális igényeket, valamint az európai kultúrával összekötő, az integráció szempontjából meghatározó kulturális eseményeket, kezdeményezéseket A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei: 1.A közművelődéshez kapcsolódó jogok érvényesítése során az egyenlő bánásmód követelményeit meg kell tartani. 2.A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. 3.A helyi önkormányzati fenntartású könyvtár, a közművelődési megállapodással működtetett közművelődési intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem. 4. Mindenkinek joga, hogy: a) megismerhesse a kulturális örökség javait, és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismeret formálásában, valamint az ezek védelmével kapcsolatos ismereteket a könyvtári szolgáltatások, az oktatás, a közművelődés, az ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján, b) igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a közművelődési intézmények szolgáltatásait, c) műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa, közművelődési jogai érvényesítése céljából közösséget hozzon létre, s külön jogszabályban meghatározottak szerint szervezetet alapítson, működtessen, d) művelődési céljai megvalósításához közművelődési közösségi színteret, szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon, 5. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy közművelődési jogairól, azok gyakorlásának helyi lehetőségeiről folyamatosan tájékoztatást kapjon különösen a helyi média, sajtó útján. Kötelezően vállalt közművelődési feladatok Az évi CXL. számú törvény 76. alapján az önkormányzatok számára a következő kötelezően ellátandó közművelődési feladatokat írja elő: Életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése. A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása. Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése. A megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása. Az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása. A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése. A különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése. A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása. Egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. 5

6 2. HATVAN BEMUTATÁSA 2.1. Történelmi áttekintés, a város fekvése Hatvan Heves megye nyugati felében, a Mátra hegység lábánál, az Alföld peremén fekvő város. Elsőrendű közlekedési gócpont, átmenő forgalma nemcsak Budapest és Miskolc felé jelentős, de a Jászság, Szolnok, illetve Salgótarján, Balassagyarmat felé is. Hatvan, több mint huszonkétezer fős népességszámát tekintve Heves megye harmadik legnagyobb települése, valamint a kistérség központja, vonzáskörzetébe egy város és tizenegy község tartozik. Évszázadok óta kereskedelmi, gazdasági, oktatási központ. Településszerkezetét tekintve két városrészből áll, a történelmi időkben is létezett Óhatvanból, és a Zagyva folyó másik partján fekvő, az as években keletkezett Újhatvanból. A fontos útkereszteződésre települt város neve a legrégebbi magyar helynevekkel egy időben keletkezett az első oklevél, amelyben a város neve szerepel, Hotvin néven 1235-ben kelt - nem alkalmi névadás, hanem az egykorú szokásoknak megfelelően született. Eredetileg számnév, amelyet személynévként is használtak és minden bizonnyal egy tekintélyes személy nagycsaládfő vagy nemzetségfő után kapta a helység a Hatvan nevet. A település területén már Kr. előtt 5500 éve, az újkőkorban is éltek emberek. Ennek az időszaknak kimagasló értékű emlékei a Strázsa-hegyi bronzkori településleletek, amelyek alapján világszerte "hatvani kultúra" néven tartják számon ezt a régészeti korszakot. Hatvan a honfoglaló magyarok letelepedésének idején az Aba nemzetség birtokához tartozott ban Zsigmond királytól mezővárosi rangot kapott, s ez a státusa 1886-ig fennállt. A középkori Hatvan háromszor is fogadhatta az országgyűlési követeket a Zagyva síkságon, az évi országgyűlésen II. Lajos király is részt vett. A török elleni védelemül palánkvárat építettek itt az 1530-as években, amit azonban elfoglalt az oszmán had és a szandzsák székhelyükké téve a települést három vármegyényi területet igazgattak innen. A majd 150 évig tartó török uralom alól 1686-ban szabadult fel a város. A hatvani uradalmat 1711-ben Starhemberg Gundaker Tamás gróf vásárolta meg a királytól, tőle vette meg I. Grassalkovich Antal ben a hatvani birtokot kétszázezer forintért, amelyre királyi adománylevelet is szerzett. A hatvani vár romjaiból 1754-ben kezdte el építtetni a jelenlegi kastélyt, melynek középső részét Oraschek Ignác tervezte, majd 1763-ban Jung József tervei alapján ezt két oldalszárnnyal kibővítették. Grassalkovich grófot városfejlesztő politikája révén, méltán tisztelik az újkori Hatvan felvirágoztatójaként, hiszen az ő kegyurasága idején épültek a mezőváros barokk stílusú műemlékei, a római katolikus plébániatemplom, a plébániaház, a kastély, a gombospusztai major, a sörház és a posztógyár az as években. A hatvani uradalmat és a teljesen leromlott állapotú kastélyt a Grassalkovich család kihalása után 1867-ben egy brüsszeli banktól vette meg Deutsch Ignácz. A hatvani birtok, amely később a család névadójává vált, az 1880-as évek végétől a legnagyobb hazai cukoripari komplexum bázisát jelentette. A család vendégeként sok neves személyiség megfordult a kastélyban, Bajor Gizi, Czóbel Béla, Csók István, József Attila, Lesznai Anna, Stróbl Zsigmond. A család leszármazottai közül többen a magyar kultúra jelentős támogatói voltak. Hatvany Lajos támogatásának köszönheti létét például a Nyugat című folyóirat és jelentős irodalomszervező tevékenységének eredményeként jött létre Thomas Mann magyarországi látogatása is. Hatvany Ferenc, aki maga is hódolt a festészetnek, az egyik legnagyobb hazai műgyűjtemény létrehozójaként vált ismertté. A gyűjtemény jelentős része sajnos a 2. világháború alatt szovjet-orosz zsákmány lett. A kapitalizálódó városban a 20. század fordulóján a lakosságszám rohamosan nőtt, a település Heves megyei szerepe felerősödött. A II. világháborút követően Hatvant nyilvánították várossá legelőször az országban június 6

7 22-én. Az 1960-as évektől a közkedvelt Vörösmarty Művelődési Ház szolgálta ki a helyi lakosság kulturális igényeit. Irodalmi színpada országos hírű volt, irodalmi estjeiken Kossuthdíjas írók vettek részt rendszeresen. Hatvan neves szülöttei, Gerelyes Endre író, Gódor Kálmán festőművész, Guth Zoltán hegedűművész, Hatvani Perlusz Gyula festőművész, Hatvani Bernát orientalista, Hatvani Lili írónő és Kocsis Albert hegedűművész Demográfiai helyzetkép Hatvan lakosságszámát tekintve Heves megye harmadik legnépesebb települése, itt él a megye polgárainak 7,1%-a. Hatvan lakóinak száma az 1870 és 1970 között eltelt száz év alatt 4,5 ezerről majd 22 ezer főre emelkedett. A város népességszáma csúcspontját év végén érte el, amikor 25,1 ezer fő lakott Hatvanban. Az 1980-as évek második felében kezdődött a napjainkig jellemző népességcsökkenés, az élve születések számának mérséklődése, az elköltözések, illetve a természetes fogyás miatt. A statisztikai táblázatok elkészítéséhez a rendelkezésemre álló adatok egy 2001-es népszámlálás felmérésén alapulnak. Évenkénti születések száma Hatvan Városban A lakosságszám és az évenkénti születések száma folyamatos csökkenést mutat a városban, és így jelentős problémaként jelentkezik a lakosság elöregedése, melyet felerősít az is, hogy a településnek nem túl jó a lakosságmegtartó ereje. A fiatalok munkavállalásakor Budapest elszívó hatása is érvényesül. A lakónépesség korösszetétele (%-ban): Megnevezés Kor (év) Gyermekkorúak ,8 25,0 21,2 22,8 21,1 16,0 Aktív korúak ,0 62,0 62,8 60,7 61,5 64,3 Öregkorúak 60-X 11,2 13,0 16,0 16,5 17,4 19,7 Összesen gyermekkorúra jutó öregkorú - 43,8 52,1 75,2 72,2 82,2 123,3 A közművelődési koncepciónak is egyik célja kell, hogy legyen egy olyan kulturális élet kialakítása, mely vonzóbbá teszi a fiatalok számára a várost. Természetesen ezt a közművelődési koncepció önmagában nem képes megoldani, de összehangolt 7

8 településfejlesztési koncepcióval, melyben a közművelődés szerepe is tisztázott, az elvándorlási folyamat lassítható Foglalkoztatottság Hatvanban dolgozók közel 30%-a más településekről jár be dolgozni, míg 70%-uk helyi lakos. Gazdasági aktivitás nemek szerint 2001-ben Lakosságszám fő ebből férfi fő nő fő Ebből foglalkoztatott 8702 fő férfi 4718 fő nő 3984 fő Inaktív 7362 fő férfi 2655 fő nő 4707 fő Eltartott 5880 fő férfi 2866 fő nő 3014 fő Munkanélküli 962 fő férfi 597 fő nő 365 fő Látható, hogy növekvő tendenciát mutat az inaktív keresők és eltartottak száma, 100 foglalkoztatottra 152 fő inaktív kereső és eltartott jut. Az aktív keresők iskolai végzettsége ben Iskolai végzettség 1980-ban 1990-ben 2001-ben 8 általánosnál kevesebb általános Szakmunkásképző Középiskola Főiskola, egyetem Aktív keresők összesen Az adatokból látható, hogy az iskolázottság mértéke nő, hiszen a kvalifikáltabb munkaerő iránti igény az elmúlt időszakban rendkívül megnövekedett. A helybeli aktív korú népesség 33,7%-a - tehát egyharmada -, más településeken, elsősorban Budapesten, Gödöllőn és Gyöngyösön dolgozik. 8

9 Nemzetiségek Nemzetiségek tekintetében a település lakosságát mindvégig a magyar anyanyelvű többség jellemezte, és csak néhány főre tehető a különféle nemzetiségek létszáma. A 2001-es népszámláláskor markánsan megjelent a település cigány lakosságának számaránya is. Becslések szerint az 1980-as évek végén számarányuk a település összlakosságának 3%-a lehetett, vagyis létszámuk fő volt, 2000-ben ez arány 5-6% lehet, tehát fő körüli. A munkanélküliek között az átlagnál nagyobb a cigányság aránya, ugyanis az idősebb korosztály közül sokan az általános iskola elvégzése után rögtön munkába álltak, és ez a réteg a rendszerváltás után a munkavállalók csoportjának egyik nagy vesztese lett Munkanélküliség A tömeges munkanélküliség megjelenése a rendszerváltást követő ipari struktúraváltás eredménye. Hatvanban - akárcsak országos szinten - az es évtől sorra zártak be a korszerűtlen termelési eszközökkel, keleti, főként KGST piacra termelő cégek. Hatvan munkaerő-piaca a kedvező földrajzi elhelyezkedés miatt érzékenyen reagál a magyar mezőgazdaság változásaira. A 90-es években gyors ütemben nőtt a munkanélküliség a városban, 1993-ra a munkanélküliségi ráta majdnem elérte a 20%-ot, majd fokozatosan csökkenni kezdett. Az Ipari Parkba letelepült multinacionális cégek megjelenése, valamint a budapesti agglomerációban tapasztalható fellendülés sokat javított a nehéz helyzeten. A munkaerő piacon elsősorban a fiatal, szakképzett munkaerő iránti kereslet erősödött. A leginkább veszélyeztetett a éves korosztály, elhelyezkedési esélyeik jóval alacsonyabbak decemberében a regisztrált álláskeresők száma 2630 fő volt. A regisztrált álláskeresők fontosabb adatai: Az álláskeresők életkorát tekintve a legtöbben az (14%) éves korosztályba tartoznak. Őket követi a (13%) éves korosztály, vagyis a munkanélküliség leginkább az idősebb és a középkorosztályt érinti. Legkedvezőbb a fiatalok elhelyezkedési esélye, különösen a magasan képzett réteg lehetőségei szélesedtek ki. A közművelődési koncepció készítésekor figyelemmel kell lenni az itt lakó emberek szociális, anyagi és kulturális helyzetére is, hiszen a közművelődés egyik célja, hogy segítséget nyújtson ezeknek az embereknek a hátrányaik leküzdésében. A súlyosbodó gazdasági körülmények következtében erőteljesen megváltozott a lakosság napi tevékenységszerzete. A munkaképes korú népesség szabadidő felhasználása nagymértékben egzisztenciális céloknak rendelődött alá. Az egyéni kulturális szokások is megváltoztak, a művelődésre fordított idő csökkent. A közművelődési tevékenységek között növekedett a közhasznú tanfolyamok aránya. A Könyvtáraknak és egyéb közművelődési színtereknek fontos feladata, hogy ön-, továbbképző tanfolyamokat szervezzen a lakosság számára. 3. HATVAN VÁROS KULTURÁLIS ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI RENDSZERE (A közművelődési intézmények és a közművelődésben részt vevő szervezetek bemutatása) Az önkormányzat kötelező feladatait elsősorban saját fenntartású közgyűjteményi és közművelődési intézményein keresztül látja el. Ezek az intézmények kultúraközvetítő feladatellátásukon felül a város közéleti centrumai is. Otthont adnak a különböző közösségi összejöveteleknek, a társasági élet változatos formáinak. 9

10 3.1. Közművelődési Intézmények Közművelődés Az évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kulturális szaktörvény) így definiálja a közművelődés, és a közművelődési intézmény fogalmát: Közművelődési tevékenység: a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg. Közművelődési intézmény: a lakosság közösségi közművelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv vagy egyéb fenntartású intézmény. A hivatkozott törvény 78. (1), (2) bekezdése értelmében a városokban kötelező közművelődési intézmény működtetése Grassalkovich Művelődési Ház (GrassMH) A Grassalkovich Művelődési Házat a 688/2010. (XII.16.) számú képviselői testület határozata alapján a december 31-vel megszűnő Hatvan Városi Művelődési Központ és Könyvtár jogutódjaként január 1-jével hozta létre Hatvan Város Önkormányzata. Rövid története: A Grassalkovich Művelődési Ház elődje a Horváth Mihály úton épült, Vörösmarty Művelődési Ház volt. A közkedvelt intézményt 1983-ban lebontották, s átmeneti megoldásként a kastély gazdasági oldalszárnyában helyezték el januárjától a nevét Grassalkovich Művelődési Központra változtatták. Az épületben működött a Magyar Turizmus Rt. helyi Tourinform-irodája is. Az iroda az országos hálózat részeként elősegítette a város és környéke idegenforgalmi szempontból fontos megismertetését, legfőbb célja volt, hogy a Heves megyei turisztikai és idegenforgalmi látványosságok sorába bekapcsolja a hatvani kistérséget is augusztus 1-jén Hatvan Város Önkormányzatának képviselő testülete határozatban vonta össze a Grassalkovich Művelődési Központot s az Ady Endre Városi Könyvtárat, amely ez időponttól kezdődően Hatvan Városi Művelődési Központ és Könyvtár néven egyszemélyi irányítás alatt működött. A két intézmény új struktúrában, közös épületben működött tovább. A könyvtári tetőtérben funkcionált a művelődési ház, és az intézmény egysége, a Moldvay Győző Galéria is az új kulturális központ része lett. A közösségi terek inkább kisközösségek működtetésére adtak lehetőséget, a könyvtár aulája (80 fő) szolgált kisebb rendezvények megtartására január 1-jén a Grassalkovich Művelődési Központ visszakerült a kastély nyugati szárnyába. Az újra induló intézmény nyitó ünnepsége január 22-én, a Magyar Kultúra Napján volt. Az intézmény funkciója: A GrassMH önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező, költségvetési szervként végzi Hatvan város kötelező közművelődési feladatait. Az intézmény az alapító okiratban meghatározott szervezeti keretek és feltételek között a városban élők közösségi művelődését segítő szakmai tevékenységet végez. 10

11 A Grassalkovich Művelődési Ház tevékenysége: Alaptevékenységek: Az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, a település természeti környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi népi szokások gondozása, gazdagítása, az ünnepek kultúrájának gondozása, az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. Közhasznú tevékenységek A közhasznú tevékenységek körét az évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről tartalmazza. A GrassMH által végzendő közhasznú tevékenységek: Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások, közhasznú szervezetek számára biztosított -csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető- szolgáltatások. Szabadidős tevékenységek A szabadidős tevékenységek alatt a szabadidő értelmes eltöltését, a tudás és a készségek, valamint a kreativitás tudatos, elsősorban belső motiváció által indított fejlesztését értjük. A GrassMH klubok, kiállítások, hangversenyek, irodalmi előadások, táncos rendezvények, társas összejövetelek szervezésével, amatőr művészeti csoportok támogatásával járul hozzá a polgárok munkaidőn és tanulási időn kívüli szabadon felhasználható idejének tartalmas eltöltéséhez. Az intézmény működési feltételei: A Horváth Mihály úti Vörösmarty Művelődési Ház lebontása után,1983-ban a művelődési házat átmeneti megoldásként a Grassalkovich kastély gazdasági oldalszárnyában helyezték el. A terv azonban, hogy helyette építenek egy korszerűbb művelődési házat, csak terv maradt januárjától a nevét Grassalkovich Művelődési Központra változtatták. A kastély oldalszárnyának építészeti adottságai, teljes körű közművelődési feladat ellátásra, meglehetősen szűkre szabottak januárjában a Hatvany Ferenc terem és a Barokk terem átesett egy tisztasági festésen, jelenleg műszaki állapota megfelelő különböző rendezvények megtartásához. A földszinten felújításra szorul a Barokk teremből balra nyíló közlekedő és a Lesznai terem, valamint három, egymásból nyíló iroda, ahol a fűtésrendszer felújítása és 11

12 festés szükséges. A klubszerű tevékenységéhez, az irodákban pedig az adminisztratív feladatok ellátásához bútorzat szükséges. Az elektromos rendszer átvizsgálása elengedhetetlen. Az alagsori részen nagyon rossz állapotban van az Uránia klub illetve az egyéb kiszolgáló helyiségek. A hiányos csapadék elvezetés miatt az alagsor falai folyamatosan nedvesednek és ennek következtében penészgomba telepek illetve salétromsó kiválás alakult ki. Ennek helyreállítása a nedvesedés okának megszüntetésével - angol akna műszaki állapotának felülvizsgálata, lefolyók takarítása -, illetve a légtér ideális klímájának biztosításával jöhet létre. A vakolatban és a falazatban lévő károsodás mértékének meghatározásához műszaki szakértői felmérés szükséges. Itt is indokolt a fűtésrendszer felújítása, két kiszolgáló helyiség burkolatcseréje, illetve az alagsorban lévő illemhelyek teljes felújítása. Az alagsorban magasan elhelyezett bevilágító ablakok nyithatóságát mechanikus vagy elektronikus szerkezettel biztosítani kell, mivel a helyiség szellőzését csak ezeken a nyílászárókon keresztül lehet megoldani. Az udvaron történő közlekedéshez szükséges a világítótestek felújítása, pótlása. Az intézmény infrastrukturális felújításához Hatvan Város Önkormányzata pályázatot tudna benyújtani érdekeltségnövelő támogatásra Moldvay Győző Galéria A Moldvay Győző Galéria Hatvan Város Önkormányzata 688/2010. (XII. 16.) számú képviselő-testületi határozata alapján a december 31-vel megszűnő Hatvan Városi Művelődési Központ és Könyvtár jogutódjaként létrejött Grassalkovich Művelődési Ház társintézménye, amelyet január 1-jével hozott létre Hatvan Város Önkormányzata. Az intézmény funkciója: A Moldvay Győző Galéria az önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező Grassalkovich Művelődési Ház társintézményeként működik. Rövid történet: A Moldvay Győző Galéria Hatvan központi részében található, mintegy száz méterre a városközponttól. Megalakulásának gyökerei 1971-re nyúlnak vissza, amikor is Moldvay Győző, újságíró, lapszerkesztő, költő kezdeményezésére és irányításával megalakult a Hatvani Galéria, melynek akkoriban a Vörösmarty Mihály Művelődési Ház adott otthont. A galéria 1980 óta önálló székházban, a Hatvanas utcai Doktay-féle házban, különálló intézményként, Moldvay Győző Galéria néven áll a művészetszerető közönség és a képzőművészet szolgálatában. Ez egy kétszintes épület, amely egykor ecetgyárként működött, de 1980-ban, a névadója által tervezett átalakításoknak köszönhetően megfelelő kiállítási színtérré változott ben Moldvay Győző honosította meg a Magyar Tájak Országos Tájfestészeti Biennálét, amelyet páratlan években az Arcok és Sorsok Portré Biennálé követ. Az országos tárlatnyitó ünnepség minden év novemberében várja a látogatókat, ahol a hazai képzőművészeti élet kiemelkedő egyéniségeit tekinthetik meg. Az 1997-es Kortárs Egyházművészeti Kiállítás hagyományt teremtett, ma is rangos esemény a város életében. Az intézmény működési feltételei: Jelenleg az épület a galéria funkciót megfelelően be tudja tölteni. Azonban orvoslásra szorulnak az alábbi problémák: a hátsó homlokzaton a vakolat évekkel korábban nagy felületeken mállani kezdett. Mivel balesetveszélyessé vált, letakarították, ám az újravakolást 12

13 nem végezték el. Így ezen az épületfelületen csupasz a fal, mely nem hagyományos, hanem salaktéglából épült, így jobban ki van téve az időjárás viszontagságainak. A Galériát jelenleg konvektorokkal fűtik. Elavult, energiapazarló rendszer, melynek a hatásfoka is nagyon rossz. Az előtér és a lépcsőház világítási rendszere nem megfelelő. A tetőzet több helyen beázik, rongálva a mellékhelyiségek, raktárak állagát. Jelenleg a Galériában egy elavult, használhatatlan számítógép van, internet-hozzáférés nincs. Moldvay Győző Galéria tevékenysége: A szakmai munkát, a programok összeállítását a Moldvay Győző Galéria Művészeti Tanácsadó Testülete segíti. A program az éves országos gyűjteményes tárlatokra épül (Tájkép Biennále, Portré Biennále, Egyházművészeti Kiállítás). A helyi alkotók műveit ritkán fedezhetjük fel az említett országos tárlatok anyagai között. A Galéria jelenleg nem alkotói színtere, műhelye a hatvani és a város környéki művészeknek VOKE Liszt Ferenc Művelődési Ház (MÁV Dalkör, azaz Dali ) A Vasutas Országos Közművelődési- és Szabadidő Egyesület közhasznú szervezetet a Fővárosi Bíróság az 1989.évi II. tv. 15. (1) bekezdése alapján, a 9. PK /93/1. sz. végzésével sorszám alatt jegyezte be. A VOKE Liszt Ferenc Művelődési Ház a Vasutas Országos Közművelődési- és Szabadidő Egyesület tagintézménye, alapításának kelte október 11. Működését az alapítás előtt a Vasutasok Szakszervezete intézményeként kezdte meg. Az intézmény fenntartója a MÁV Zrt. Miskolc, üzemeltetője a VOKE Liszt Ferenc Művelődési Ház. Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2010. (II. 28.) sz. határozatának megfelelően egyes közművelődési feladatok ellátására közművelődési megállapodást kötött az intézménnyel március 1-jétől december 3-ig tartó időszakra a közművelődésről szóló 16/2004. (II. 26.) Ökr. 12. (4) bekezdése alapján. Rövid történet: A Vasutas Országos Közművelődési és Szabadidős Egyesület támogatásával működő intézmény, amely a vasutasok művelődését szolgálja, 1899-ben alakult. A MÁV dolgozók 1928-ban közadakozásból megvásároltak egy lakóházat, a mai intézmény helyén, kulturális, szabadidős tevékenységeik kielégítése céljából. Az épületet tovább bővítették, korszerűsítették. A Dali műkedvelő zene és színjátszó csoportja által előadott operettek látványossága népes nézősereget vonzott a század közepén. Ma vasútmodell kiállításával jelentkezik évente a városi rendezvényeken. Vasutas Nyugdíjas klubot, Hip-Hop táncklubot működtet. Zenekari próbalehetőség is adott az intézményben. Nagyterme rendezvényekre, termékbemutatókra előzetes egyeztetés alapján bérelhető. Jelenleg az épület külső és belső formájában, szerkezetében és beosztásában a régi '50-es évek kultúrházi koncepcióját tükrözi, a korszerű követelményeket nem tudja kielégíteni. Bár nagy előadóteremmel, s megfelelő méretű színpaddal rendelkezik, az épület rendkívül rossz állapota lehetetlenné teszi, hogy színvonalas, kulturális programokat tartsanak benne. Az intézmény funkciója: A VOKE Liszt Ferenc Művelődési Ház önálló jogi személyként, önálló gazdálkodási és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkező szervezetként végzi alaptevékenységeként megjelölt közművelődési feladatait. A Hatvan Város Önkormányzatával kötött Közművelődési 13

14 Megállapodás értelmében az újhatvani településrészen egyes közművelődési feladatok folyamatos ellátását is biztosítja KÖZGYŰJTEMÉNYEK A Kulturális szaktörvény így definiálja a közgyűjtemény fogalmát: Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő, vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum Könyvtár Közművelődési könyvtár működtetése minden önkormányzat számára kötelező alapfeladat. A Kulturális szaktörvény az alábbiak szerint definiálja a könyvtárral kapcsolatos fogalmakat: Könyvtár: a könyvtári dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezet. Könyvtári dokumentum: a könyvtár által állományba vett, alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű könyv, időszaki kiadvány, egyéb kiadvány, illetőleg minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés, beleértve a könyvtár állományába vett elektronikus dokumentumot is, kivéve a Levéltári törvény hatálya alá tartozó, irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő dokumentumot. Könyvtári gyűjtemény: a könyvtár tervszerűen fejlesztett, rendezett, feltárt állománya Ady Endre Könyvtár Az 1990-től Ady Endre Városi Könyvtár és Közösségi Ház néven működő intézményt a 227/1993. (XII. 16.) sz. képviselő-testületi határozatával hozta létre Hatvan Város Önkormányzata. Rövid történet: A közművelődési könyvtár fejlődése 1953-ban indult meg. Ady Endre nevét 1955-ben vette fel az intézmény, melynek magyarázata a költő s Hatvany Lajos barátságában rejlik. Rendszerváltáskor a Szövetkezet utcai épületből a város főterén álló valamikori pártszékházba költözött a gyűjtemény. A mostani épület funkcióváltása jelentős átalakításokat igényelt az évek során. A nem könyvtári célra készült épületet két szakaszban alakították át, 2002-ben nyerte el jelenlegi formáját. Az épületben zajló évente visszatérő események közül kiemelkednek a vers- s prózamondó versenyek, a gyermeknapi rendezvények, az Ünnepi Könyvhéthez kötődő író-olvasó találkozók, az évente megrendezett olvasótáborok, a különböző hangverseny- és kórusprogramok augusztus 1-jén Hatvan Város Önkormányzatának képviselő testülete határozatban vonta össze a Grassalkovich Művelődési Központot s az Ady Endre Városi Könyvtárat. Az összevonás kényszerű struktúraváltást idézett elő, a két intézmény egy épületben folytatta tevékenységét, amely gyakorlatilag a művelődési ház tevékenységi körének és lehetőségeinek folyamatos és nagyfokú leépülését eredményezte. 14

15 Az Újhatvani Fiókkönyvtár, 1960 óta működik, létét az indokolja, hogy a város lakosságának a fele, ebben a városrészben él óta korszerű körülmények között működik, 300 négyzetméter alapterületen 2 főfoglalkozású könyvtárossal. Az intézmény funkciója: Az Ady Endre könyvtár alaptevékenysége, nyilvános könyvtári feladatkörben, az évi CXL. törvény 55. előírásainak megfelelő. Ma az Ady Endre Könyvtár nem csupán kölcsönző és olvasóhely, hanem olyan kistérségi szerepkörű és kisugárzású könyvtári szolgáltató központ, amely kihasználva a technika legújabb eszközeit és lehetőségeit információs központja a kistérségnek. A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett nagy hangsúlyt kap a különböző rendezvények, felolvasó, irodalmi estek megrendezése. Az intézmény szolgáltatásai: - Szabadpolcos könyv- és folyóirat- állományt dolgoz fel és ad közre. - Elektronikus katalógust épít, amely webes felületen is megjelenik. - Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer igénybevételével részt vesz a könyvtárközi dokumentum- és információcserében. - Helytörténeti gyűjteménnyel, zenei részleggel, gyermek részleggel, rendelkezik ben egy újabb külön gyűjteménnyel gazdagodott az intézmény: Dr. Chikán Bálint művészettörténész hagyatéka csodálható meg az első emeleti körfolyosón. Továbbá itt található Kocsis Albert hatvani hegedűművész, Gódor Kálmán hatvani festőművész és Perei Zoltán grafikus művész hagyatéka is. - Gyermekkönyvtári szolgáltatásokat nyújt, gyermekrendezvényeket szervez.(rendszeres nyári gyermekkönyvtári foglalkozások, könyvtári rejtvényfüzetek megjelentetése, olvasóvá nevelés). - Segíti a város, a kistérség alkotóinak, alkotásainak megismertetését. - Kiállításokat, könyvbemutatókat, a könyvtári tevékenységhez kapcsolódó rendezvényeket szervez. - Koncerteket, verses-esteket tart. - Informatikai képzéseket bonyolít különböző korosztályok számára. - Helyet biztosít különböző önszerveződő csoportok, egyesületek működéséhez: Ratkó József Közművelődési Egyesület, Gáspár András Bajtársi Egyesület. Számos kiscsoport otthona: Sakk-kör, Táltos Íjász Egylet, Díszítőművészeti Kör, Bélyeggyűjtő Kör. - Rendszeres nyelvoktatás és különböző szakmai tanácskozások, továbbképzések színtere. A könyvtár látogatói köre: Évente 297 nyitvatartási napon, átlagosan fő, a legkülönbözőbb korcsoportokból. Az intézmény működési feltételei: 1997-ben a könyvtár pályázati és önkormányzati pénzből kialakította a tetőteret és az aulát, majd egy második szakaszban a könyvtári övezetek kialakítása került sorra. A könyvtár ben nyerte el végleges formáját. Az épület jelenlegi műszaki állapotát tekintve a legégetőbb probléma a tetőtéri mennyezet, amely beázik, továbbá az olvasóterem, ahol a gyűjtemény is sérülhet a beázás miatt. A nyílászárók ablakok, ajtók még a régi pártházas időszakból itt ragadtak, nagyon rosszul zárnak, cserére szorulnak. A gázkazánok korszerűek, viszont a 15

16 radiátorok csöpögnek, cserélni kellene őket. Az aula (nagyterem) szellőztetése nem megoldott, valamint az egész épület légkondicionálásának hiánya problémát jelent, mert nyáron, az emeleti szinten illetve a tetőtérben fullasztó meleg van, programokat és könyvtári tevékenységet nehezen lehet végezni. Az intézmény bútorzata részben kopott, elhasználódott, hiányos, székek, asztalok lecserélésére, valamint sötétítőfüggönyök vásárlására lenne szükség. Az épületben nincs riasztó berendezés, így a vagyonvédelem nem megoldott. Számítógéppark elfogadható, az elmúlt évben pályázati támogatásból sikerült új gépeket és fénymásolót vásárolni az intézménynek Múzeum Az évi CXL. törvény alapján a múzeum alapfogalma az alábbi: A múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeiből álló muzeális intézmény. A múzeum feladata a kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése és restaurálása, tudományos feldolgozása és publikálása, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatása Hatvany Lajos Múzeum július 1-jétől az intézmény a Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága irányítása alá tartozik. Az alapítója Heves Megye Közgyűlése, fenntartója a Heves Megyei Önkormányzat. A Hatvany Lajos Múzeum a Heves Megyei Múzeumi Szervezet (székhely: 3300 Eger, Vár u. 1.) tagintézményeinek egyike. Rövid történet: Az 1969-ben alapított Hatvany Lajos Múzeum alapját Doktay Gyula építészmérnök magángyűjteménye képezte. Doktay Gyula látta el a vezetői teendőket majd Németi Gábor és Szántó Lóránt is csatlakozott az alapítóhoz, és gyűjteményük beadása mellett társadalmi munkában dolgoztak a gyűjtemény gazdagításán. A múzeum hosszú hányattatás után a rendszerváltozást követően kapta meg a Sörház épületét a Kossuth téren. A múzeum alapító okmánya négy fő területet jelölt meg, melyek a régészet, a néprajz, a képzőművészet és a történet. Régészeti anyaga gazdag újkőkori, bronzkori, népvándorláskori és középkori leletekben ben vette fel a múzeum Hatvany Lajos nevét, ezt követően gyűjtésének középpontjába a néprajz és a képzőművészet került. A néprajzi gyűjtemény közel 2000 darabból álló anyagából kiemelkedik a népviseleti, a hímzés- és az olajnyomat gyűjtemény. A múzeum a 70-es években tiltottnak vagy tűrtnek számító képzőművészeket karolt fel, a hivatalos kultúrpolitika által mellőzött életműveket fedezett fel és új művészeti tendenciák bemutatkozó kiállításainak adott otthont. A képzőművészeti gyűjteményét olyan művek, alkotók fémjelzik, mint Kondor Béla, Korniss Dezső, Lakner László, Deim Pál, Keserű Ilona, Maurer Dóra, Veszelszky Béla, Román György. De újdonságnak számított, hogy az itteni kiállítások versek írására inspiráltak olyan jeles kortárs költőket, mint Kormos István, Nagy László, Tandori Dezső és Weöres Sándor. Ráadásul olyan kortárs zeneszerzők bemutatkozására is adott alkalmat a múzeum, mint Kurtág György, Vidovszky László és Jenei Zoltán. A munkába bevont olyan jelentős elméleti szakembereket, mint Németh Lajos, Szabó Júlia, Keserű Katalin, Hegyi Loránd vagy Beke László. A múzeum kiállításain bemutatkozó, akkor még fiatal vagy éppen főiskolás művészek, mára meghatározó egyéniségei képzőművészetünknek. A kiállító művészek által adományozott festmények, grafikák ma egyedülálló kortárs képzőművészeti anyagot alkotnak a gyűjteményen belül. 16

17 Gódor Kálmán hatvani képzőművész 1991-ben festményeinek jelentős részét és muzeális értékű tárgyait adományozta az intézménynek, illetve végrendeletében egymillió forintot biztosított a múzeum számára, amelyet a róla elnevezett alapítvány kuratóriuma kezel. A múzeum kiemelt figyelmet szentelt névadó családja, a Hatvany-Deutschok történetének, valamint az egykori hatvani otthonuk, a kastély irodalmi-művészeti szalonja, szellemi örökségének. A családtól kapott számos dokumentumot, festményt, könyvet, valamint Hatvanyak baráti körének néhány értékes alkotását, relikviáját őrzi. A gyűjteményben jelentős helyet foglal el Lesznai Anna (Hatvany Lajos unokatestvére) és férje Gergely Tibor hagyatéka. Oscar Kokoschka 10 litográfiája, amely ma a múzeum legbecsesebb darabjait képezi, szintén a Hatvanyak köréből került ki. Az intézmény funkciója: A Hatvany Lajos Múzeum tudományos és közművelődési intézmény, regionális múzeum, amely elsősorban Hatvan és környéke múltjára és jelenére vonatkozó muzeális értékű emlékeket és adatokat gyűjt, azokat az idevonatkozó rendelkezéseknek megfelelően szakszerűen őrzi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és közzéteszi. Fő tevékenysége a lakosság felé az időszaki kiállításokban mutatkozik meg. Tudományos gyűjteményei: képzőművészeti gyűjtemény, történeti gyűjtemény, néprajzi gyűjtemény, irodalomtörténeti gyűjtemény, régészeti gyűjtemény (zárt gyűjtemény). Segédgyűjteményei: könyvtár, fotó-, dia-, film- és videó tár, egységes múzeumi adattár. A múzeum állandó kiállítása a Lesznai Anna és a Hatvanyak című fotókiállítás. Az intézmény működési feltételei: A 2/2010. (I. 14.) OKM rendelet a muzeális intézmények működési engedélyéről a 7. -ában kimondja: A múzeumot befogadó épületben állandó és időszakos kiállítás bemutatására alkalmas kiállító helyiségeket, gyűjteményi raktárt, előkészítő raktárt, felszerelt restaurátor műhelyt, szakkönyvtárat, adattárat, valamint elkülönítetten vagy a kiállító térben múzeumpedagógiai foglalkoztató teret, és a közönség fogadását szolgáló helyiséget kell kialakítani. A Hatvany Lajos Múzeumban jelenleg áthidalhatatlan problémát jelent a múzeum gyűjtőköreinek megfelelő állandó kiállítás megoldása, erre a célra megfelelő helyiség hiányában. Ennek léte a múzeum minősítése szempontjából elengedhetetlenül fontos lenne, tekintve, hogy a múzeumi törvény előírja, hogy területi múzeum, amilyen jelenleg a hatvani múzeum, kell, hogy állandó kiállítással rendelkezzen. Ellenkező esetben egy adandó szakfelügyeleti vizsgálat visszaminősítheti kiállítóhellyé. Ez a státusz a gyűjtemény rangjához rendkívül méltatlan lenne és a pályázati lehetőségek körét is nagymértékben szűkítené. A Hatvany Lajos Múzeum évtizedeken keresztül jelentős kiállításokat rendezett gyakorlatilag kiállító terem nélkül, páratlan képzőművészeti, néprajzi gyűjteményeket állított fel, raktár nélkül, kiadványsorozatot éltetett szinte saját szakembergárda nélkül. Vidéki tájmúzeum létére országos jelentőséget ért el. Komoly műtárgyvédelmi problémát jelent azonban, hogy a jelenlegi raktárak alkalmatlanok a funkció ellátására, az épület rossz állapotából adódóan. (A beázás következtében, meleg párás klíma alakult ki a raktárban, amely nagyon kedvez a penészesedésnek.) Az elektromos hálózat az érintésvédelmi szabványok szerint rossz állapotban van. A fűtésrendszer elavult, valamint az időszaki kiállítótér belső termének a fűtése a kémény rossz állapota miatt nem működtethető. A fűtőberendezések, a meleg vizes bojler elöregedett. A földszinti kiállítótérben a salétromos, 17

18 nyirkos falak műtárgyvédelmi szempontból kifogásolhatók. Az ablakok szigetelése rossz, amely miatt a munkaszobák és a közösségi terek fűtése még gazdaságtalanabb. Nagy esőzéskor problémát jelent, hogy a vízelvezető csatornarendszer elöregedett, koszos, eltömődött. 4. A KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATELLÁTÁST SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEK, SZERVEZETEK 4.1. KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK Alapfokú oktatás Hatvan városban önkormányzati fenntartásban jelenleg két alapfokú oktatási intézmény -az Óhatvani Óvoda és Általános Iskola és az Újhatvani Óvoda és Általános Iskola-, továbbá egy középfokú intézmény a Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégium - működik. Mind az alapfokú, mind a középfokú oktatási intézmények összevont intézmények, így több feladatellátó tagintézmény tartozik hozzájuk. Mindegyik intézményben van szabadidős és közművelődési tevékenység is. Az Óhatvani Óvoda és Általános Iskola esetében hat telephelyen hat tagintézmény működik: négy óvodai és két általános iskolai feladatellátást végez a székhelyintézmény irányítása alatt. Az Újhatvani Óvoda és Általános Iskola esetében öt telephelyen négy tagintézmény működik: a székhelyintézmény irányítása alatt három óvodai és egy általános iskolai feladatellátást végez, az ötödik telephelyen óvodai ellátás van. A város óvodái 8 épületben működnek: Óhatvani Óvoda és Általános Iskola Balassi Bálint úti tagóvodája, Óhatvani Óvoda és Általános Iskola Gódor Kálmán utcai tagóvodája, Óhatvani Óvoda és Általános Iskola Hajós Alfréd utcai tagóvodája, Óhatvani Óvoda és Általános Iskola Vörösmarty téri tagóvodája, Újhatvani Óvoda és Általános Iskola Bajcsy-Zs. út 10. szám alatti tagóvodája, Újhatvani Óvoda és Általános Iskola Jókai utcai tagóvodája, Újhatvani Óvoda és Általános Iskola Mészáros Lázár úti tagóvodája, Újhatvani Óvoda és Általános Iskola óvodai telephelye. Az óvodákba közel 900 gyermek jár csoportba. Az óvodák a napi kötelező tevékenységen túl, számos lehetőséget kínálnak és nyújtanak a gyerekeknek és szüleiknek. Ilyenek: a sport-délutánok, játszónap, kirándulások, ünnepségek, közös gyermeknap. Hatvanban öt épületben működik általános iskola, közel 2300 fő tanul ezekben az intézményekben: Óhatvani Óvoda és Általános Iskola (székhelyintézmény)1894 óta működik, Óhatvani Óvoda és Általános Iskola Kodály Zoltán tagiskolája, Óhatvani Óvoda és Általános Iskola 5. Sz. tagiskolája, Újhatvani Óvoda és Általános Iskola (székhelyintézmény) 1959 óta működik, Újhatvani Óvoda és Általános Iskola Baross Gábor tagiskolája 1878 óta működik. 18

19 Fogyatékos gyerekek számára 1975 óta működik iskola, ma Lesznai Anna Egységes Gyógypedagógiai Módszertani, Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény, mely egyúttal nevelési tanácsadó is, fenntartója a Heves Megyei Önkormányzat. A tanórákon kívüli tevékenység iskolánként más és más, a saját profiljának megfelelő. Minden iskola örömmel vesz részt a város kulturális életében, a meghirdetett versenyeken, vetélkedőkön. Az iskoláknak vannak hagyományos rendezvényei, tevékenységei, mint: Iskolanapok, Ki mit tud, irodalmi pályázatok, művészeti csoportok, bábozás, mozgáskultúra fejlesztése, tehetséges tanulók felkarolása, művészeti produkciók születése stb. Közösségformáló sportélet, nyári táboroztatások. A hatvani iskolák falain belül és kívül a szabadidős programok sokszínűsége és bőséges választéka valósul meg. A fent említett alapfokú közoktatási intézményeknek Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete július 1. napjától vissza adja önállóságukat, megszüntetve ezzel az eddigi állapotot, továbbá a Váci Egyházmegyével kötendő együttműködési megállapodás értelmében az eddig Újhatvani Óvoda és Általános Iskola Baross Gábor tagiskolájának helyet adó, 3000 Hatvan, Rákóczi út 4. szám alatti, 2625 helyrajzi számú ingatlant július 1. napjától átadja az egyházmegyének egyházi iskola alapítására és működtetésére. Ennek következtében az intézmények az alábbi neveket veszik fel: Az intézmény régi neve Az intézmény új neve Óvodák Óhatvani Óvoda és Általános Iskola Balassi Bálint úti tagóvodája Óhatvani Óvoda és Általános Iskola Gódor Kálmán utcai tagóvodája Óhatvani Óvoda és Általános Iskola Hajós Alfréd utcai tagóvodája Óhatvani Óvoda és Általános Iskola Vörösmarty téri tagóvodája Újhatvani Óvoda és Általános Iskola Bajcsy-Zsilinszky út 10. szám alatti tagóvodája Újhatvani Óvoda és Általános Iskola Jókai utcai tagóvodája Brunszvik Teréz Óvoda Napsugár Óvoda Százszorszép Óvoda Vörösmarty téri Óvoda Gesztenyéskert Óvoda Mézesbáb Óvoda 19

20 Újhatvani Óvoda és Általános Iskola Mészáros Lázár úti tagóvodája Újhatvani Óvoda és Általános Iskola óvodai telephelye Csicsergő Óvoda Mesevilág Óvoda Általános Iskolák Óhatvani Óvoda és Általános Iskola (székhelyintézmény) Óhatvani Óvoda és Általános Iskola Kodály Zoltán tagiskolája Óhatvani Óvoda és Általános Iskola 5. Sz. tagiskolája Újhatvani Óvoda és Általános Iskola (székhelyintézmény) Újhatvani Óvoda és Általános Iskola Baross Gábor tagiskolája Kossuth Lajos Általános Iskola Kodály Zoltán Általános Iskola 5. sz. Általános Iskola I. István Általános Iskola Katolikus Általános Iskola Középiskolák A város középiskolái 2009 szeptemberétől összevont intézményben a Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégiumot Működtető Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működnek. A középiskolai tanulók létszáma meghaladja a 2300 főt, Hatvan és környékéről járnak ide tanulni, de sokan jönnek Nógrád megyéből és Heves megye más részeiről is. Hatvani Középiskola Bajza József Gimnáziuma és Szakközépiskolája 1927 óta működik. Szakmai munkájukat fémjelzi a felsőoktatási intézményekben továbbtanulók száma, a tanulmányi versenyeken való sikeres szereplés; a szabadidős programok elsősorban a tanulmányi felkészülést segítik. Hatvani Középiskola Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolája 1967-től működik. Az iskola tanulói számos szakmai versenyt nyertek meg /számvitel, számítástechnika, programozás stb./. Az iskolában kiemelten oktatnak idegen nyelvet, informatikát, matematikát, a szabadidős programok is e köré szerveződnek. 20

21 Hatvani Középiskola, Szakiskola Damjanich János Szakközépiskolája, Szakiskolája Damjanich Jánosnak, az 1848/49-es szabadságharc tábornokának és vértanújának nevét 1955-től viseli Hatvan város legnagyobb szakképzési intézménye tól a tanítás egy új, modern iskolaépületben zajlik, amely fokozatosan bővült. Előbb egy új épületszárnnyal, majd egy 120 fő befogadóképességű kollégiummal, és egy nagyrendezvények megrendezésére is alkalmas 300 fő befogadóképességű aulával. Az intézmény, amely hatalmas oktatási centrummá nőtte ki magát, több mint 1300 tanulót iskoláz be a régióból. Az ezredforduló tájékán az iskolában a világbanki tanterv alapján elindult az informatikai és közlekedési szakközépiskolai képzés. A Hatvan térségében történt ipari szerkezetváltás pedig olyan új, korszerű, high-tech szakmai képzéseket indukált, amelyekre méltán lehet büszke Hatvan városa. Az intézmény a minden évben megrendezésre kerülő hivatalos társadalmi, nemzeti ünnepek, valamint az iskolai hivatalos ünnepek (ballagás, szalagavató, tanévnyitó, tanévzáró) mellett, rendszeresen helyet ad, egyéb kulturális vonatkozású rendezvényeknek, iskolai vetélkedőknek, teret biztosít különböző társadalmi szervezetek programjainak. Az alapfokú közoktatási intézményekhez hasonlóan a középiskolák is vissza kapják július 1. napjától önállóságukat, ám továbbra is Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégiumot Működtető Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működnek. Ennek következtében az intézmények az alábbi neveket veszik fel: Az intézmény régi neve Hatvani Középiskola Bajza József Gimnáziuma és Szakközépiskolája Hatvani Középiskola, Szakiskola Damjanich János Szakközépiskolája, Szakiskolája Hatvani Középiskola Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolája Az intézmény új neve Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola Damjanich János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyi István Közgazgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Művészeti iskola Kocsis Albert Zeneiskola A Kocsis Albert Zeneiskola alapfokú művészetoktatási intézmény 1955 óta van jelen a város életében, fenntartója a Heves Megyei Önkormányzat óta egy családi házból bővítésekkel átalakított telephellyel rendelkezik a Balassi Bálint úton. Az iskola alapfokú zeneművészeti oktatást folytat, és tehetséggondozás keretében külön foglalkozik a zenei 21