A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT Konzulens: dr. Bodnár Norbert Készítette: Pápai Tamás dr. Kárpáti Orsolya 2013

2 University of Miskolc Faculty of Law and State Administrative Law Department THE SYSTEM OF COMPETENCIES AND DUTIES OF A MUNICIPAL CLERK Consultant: dr. Bodnár Norbert By Pápai Tamás dr. Kárpáti Orsolya 2013

3 Tartalomjegyzék Előszó Történeti áttekintés A jegyző jogállása A jegyző kinevezése Pályáztatási eljárás szabályai: Címek adományozása A jegyző díjazása Összeférhetetlenségi szabályok A jegyzőre vonatkozó felelősségi szabályok A jegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése A jegyző kapcsolata más szervekkel A jegyző és a képviselőtestület A jegyző és a bizottságok A jegyző és a polgármester A jegyző, mint munkáltató A jegyző és a kormányhivatal A jegyző feladatainak rendszere A jegyző önkormányzati feladatai A jegyző államigazgatási feladatai Összegzés Irodalomjegyzék Felhasznált jogszabályok jegyzéke... 34

4 A jó tisztviselő, aki nem formákon lovagol, hanem dolgozik és alkot, aki nem holt szabályok és élő személyek parancsait teljesíti, hanem gondoskodik és cselekszik, aki nem gőgös bíróként ítélkezik, hanem mérlegel és bírál, s a kritikát elsősorban önmagával szemben gyakorolja. (Hóman Bálint: Művelődéspolitika, Budapest, 1938.) Előszó Szakdolgozatom témaválasztásánál fő szempont az volt, hogy 7 éve a közigazgatásban dolgozom köztisztviselőként, így saját tapasztalattal rendelkezem arra vonatkozóan, hogy milyen nehéz és sokrétű feladattal kell megbirkóznia a jegyzőnek akár személyesen, akár a hatáskörök átruházása révén, tekintettel arra, hogy az átruházott hatáskörben végrehajtott feladatokhoz kapcsolódóan is ő látja el a törvényességi ellenőrzéseket január 1-jével, a járási hivatalok felállásával a jegyző feladat- és hatásköre a korábbiakhoz képest jelentősen beszűkült, számtalan feladat került át a járási hivatal vezetőjének hatáskörébe. Mindezek ellenére még mindig számos kötelező és önként vállalt jegyzői feladatot szabályoz a törvény, melyeknek ellátása a pénzügyi források kivonásával egyre nehézkesebbé vált. A Magyar Állam által átvállalt tartozások ellenére még mindig jelentős hitelállománnyal rendelkeznek az önkormányzatok, így jelentős súlyú a helyi bevételek, adók beszedésére és behajtására tett intézkedések törvényes és szakszerű végrehajtása. Mindezek ellenére úgy érzem, hogy köztisztviselőnek, így jegyzőnek lenni élethivatás. A közigazgatási esküben foglalt vállalások maradéktalan teljesítése szakmailag és emberileg is felkészült, lojális ugyanakkor a jogszabályban előírtakat maximálisan betartó és betartató jegyző a professzionálisan működő hivatalok alapköve. Az ehhez vezető út igen rögös, hiszen nehéz úgy igazán jó jogalkalmazónak lenni, hogy az eljárások során az ügyfél ne ellenfélnek tekintse, hanem partnernek, aki a lehető legjobb megoldások megtalálására törekszik ügyfélbarát hatósági eljárása során, azonban a jogszabályok betartása sem szenvedjen csorbát. Az ügyfelek a nehéz gazdasági helyzetnek köszönhetően a köztisztviselőket ellenségnek tartják. Az a jegyző, aki

5 szakmai tudásával és emberiességével meg tudja ezen hitükben az állampolgárokat ingatni, az ügyeiket a jogszabályok betartásával elő tudja mozdítani, az valóban jó vezető és a legalkalmasabb személy a jegyzői poszt betöltésére. A témával kapcsolatban számos folyóiratot olvastam át, amely a jegyzők aktuális helyzetével foglalkozik. Ezen túlmenően személyes beszélgetéseket folytattam Mátészalka Város jegyzőjével, aki immár 10 éve látja el feladatait Mátészalka Város Önkormányzatánál. Dolgozatomban beszélek a jegyzői pálya kialakulásáról, a hatályos szabályozásban rögzített feladat- és hatáskörökről. Vázolom a jegyzőnek más szervekkel való viszonyát. Igyekszem részletesen bemutatni a munkáltatói és a munkavállalói oldalát is. 1. Történeti áttekintés A jegyző a helyi szintű jogalkalmazás legfontosabb szereplője. Feladata kettős: - ő az államigazgatási hatáskörök címzettje illetve - ő az, aki ellátja az önkormányzat működésével valamint a jogszabályszerű működés biztosításával kapcsolatos, az önkormányzati törvényben (korábban a évi LXV. törvény a továbbiakban: Ötv., jelenleg a2011. évi CLXXXIX. törvény továbbiakban Mötv.) meghatározott feladatokat. A jegyzők eredetileg a király szolgálatában álló írnokok, íródeákok voltak, oklevelek kiállításával foglalkoztak, illetve különböző ügyintézési feladatokat láttak el a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. Ahogyan a közigazgatásban egyre nagyobb teret nyert az írásbeliség, a városokban és később a falvakban is megjelentek a jegyzők: ők feleltek az elöljáróságon az ügyvitelért, iratokat állítottak ki, jegyzőkönyvet vezettek, stb. Az ún. községi jegyzők jogállását először az évi XVIII. törvény rendezte; eszerint az elöljáróság tagja a jegyző ( ), aki választással nyerte el hivatalát, és megbizatása élethosszig szólt. 1 A jegyzői intézmény az első világháborút követően még fennmaradt, azonban a második világháború után a települési önkormányzatok felszámolásával egyidejűleg a jegyzői tisztséget megszüntették. Az 1989-es rendszerváltást követően viszont Magyarországon újból bevezették ezt a hivatalt, jelenleg a jegyző (körjegyző, főjegyző) 1 Szabómihály Gizella: Jegyző és közjegyző

6 a települési önkormányzati képviselőtestület hivatalának igazgatásszervezői vagy jogi végzettséggel rendelkező vezetője,... 2 Az államforma monarchikus, eleinte a földtulajdonon alapuló állam, majd később rendiképviseleti monarchia. A helyi igazgatási szervezet működtetésében nagy szerepet kapott a jegyző, akit nótáriusnak neveztek. Feladata a megye adminisztrációjának elvégzése volt. A Habsburg Magyarországon a helyi igazgatás legfontosabb szerve a nemesi vármegye, mely hármas funkciót látott el: igazgatási, hatalmi és bíráskodási funkciót. Az adminisztratív tevékenységet a főjegyző látta el. Feladata volt a jegyzőkönyvek vezetése valamint az ítéletek írásba foglalása. A XVI. század elejétől fizetéssel honorált, választott tisztviselő volt, a XVIII. századtól főjegyzői titulust kapott. Ebben az időben már a levéltári és pertári felügyeletet is ellátta. Az irányítása alá tartoztak az írnoki kar tagjai valamint a megyei aljegyző is. A széles autonómiájú (igazgatási, igazságszolgáltatási és politikai értelemben is) praediális széken funkcionált még főjegyző és a jegyző, akik adminisztrációs tevékenységet végeztek. A XVIII. századtól kezdve fontos szerepet kaptak a nótáriusok. Feladatuk a városbíró és a városi tanács munkájának segítése volt. Az uradalmakban a jegyző látta el a közigazgatási- és birtokigazgatási feladatokat. A jegyző alkalmazása ettől a századtól vált gyakorlattá. A községek tipizálását rendező évi 20. tc. a községeket három csoportba sorolta: 1. rendezett tanácsot nem tartó község vagy jobbágyközség, 2. rendezett ítélő tanácsot tartó község, valamint 3. a saját maga által választott tisztviselőkkel működő nemesi község. A évi 9. tc. rögzítette a községben jegyző választását, ez volt a községi igazgatást rendező első törvénycikk. Megjelentek a törvényhatóságok, melyek az igazgatást középszinten látták el. Működésükben fontos szerepe volt a jegyzőnek és a főjegyzőnek. A vármegyében az alispán munkáját segítő belső tisztviselőként, a törvényhatósági jogú városban pedig a városi tanácsvezető tisztviselőjeként volt jelen. 2 Szabómihály Gizella: Jegyző és közjegyző

7 A községek három csoportba sorolták: rendezett tanácsú városok, nagyközségek és kisközségek. A rendezett tanácsú városok a megye irányítása alá tartoztak. A nagyközségekben nem volt rendezett tanáccsal, de külön községi jegyzővel rendelkeztek. Több kisközség közös jegyzőt tartott. Folyamatosan nőtt a kötelezően ellátandó államigazgatási feladatok száma, azonban a községeknek csak egy magasan képzett tisztviselője volt a jegyző vagy főjegyző személyében. Ezzel szemben a képviselőtestületek tagjai alacsony képzettségűek voltak. Az I. és a II. világháború között a jegyzői, főjegyzői tisztséget illetően nagyobb volumenű változás nem történt. A középfokú igazgatás szerveként továbbra is megmaradtak a törvényhatóságok, alsó szinten továbbra is a községek álltak. A vármegyéknél ebben az időben is, változatlan jogkörrel az alispán volt a törvényhatóság legfőbb tisztviselője. Az alárendeltségébe tartozó főjegyző, másodfőjegyző, vármegyei aljegyzők funkciója továbbra is a fogalmazási feladatok ellátása, a jegyzőkönyvek vezetése volt, valamint előadói feladatokat láttak közgyűlésen, a közigazgatási bizottságokban. A közigazgatás helyi szerveit illetően még az 1929-es közigazgatási reform sem jelentett számottevő változást. Helyi szinten nem különíthető el az államigazgatási és az önkormányzati igazgatási feladatok ellátásának rendszere, az önkormányzatok látták el az államigazgatási feladatokat is. Számos országban a településekre kirótt államigazgatási feladatokat a törvény a polgármester hatáskörébe utalta. Más országokban, ahogy hazánkban is, ezeket a feladatokat az önkormányzathoz tartozó köztisztviselő látja el, de hatásköre jól elkülöníthető az önkormányzati hatásköröktől. Az önkormányzati tisztviselők csak katasztrófahelyzetekben rendelkeznek államigazgatási hatáskörökkel. A XVIII. században fogalmazódik meg az igény a magasan képzett, szakképzett személyekből álló hivatásos közszolgálatra. Az igazgatási feladatok szaporodása és egyre nagyobb mértékű összetettsége és sokrétűsége megkövetelte a hozzáértést és a szakértelmet. Az abszolutizmus idején kialakult a hivatásos közszolgálat, ahol kimagasló szakmai tudással rendelkező közszolgákra volt szükség. A jogászi

8 végzettséggel rendelkező tisztviselők jelentős része átkerült az ekkor már külön működő igazgatásszolgáltatáshoz. Kizárólag a főjegyzői állás feltétele volt a jogi végzettség. A rendezett tanácsú városok jogállásáról, a községek rendezéséről szóló évi XVIII. törvénycikk a jegyzői állás betöltésének feltételeként az állandó szakbizottság előtt tett jegyzői írásbeli és szóbeli szigorlathoz kötötte, amely felmérte a jelölt ismereteit az ügyviteli, szakigazgatási, gazdálkodási és bíráskodási feladatok ellátására vonatkozóan. Számos probléma merült fel ennek kapcsán, nevezetesen, hogy a vizsgának nem volt feltétele semmilyen szakképzettség, és a vizsga csak annál a törvényhatóságnál bírt jelentőséggel és elismeréssel, amely előtt a jelölt az letette. A köztisztviselők minősítéséről szóló évi I. törvénycikk a vezető tisztviselők, úgy mint alispánok, polgármesterek, jegyzők és szolgabírák számára államtudományi államvizsgát vagy ezzel egyenrangú államtudományi vagy jogtudományi tudorságot írt elő képesítési előírásként. További feltételként szabta a büntetlen előéletet, az erkölcsi megbízhatóságot és a magyar állampolgárságot is. Az évi XX. törvénycikk a községi jegyzők képzését szabályozta akként, hogy rendszeresítette a községi közigazgatási tanfolyamokat. Az 1 éves tanfolyam írásbeli és szóbeli részből álló községi közigazgatási vizsgával zárult. Ezt követően kerülhetett sor a már nem csak helyi szinten felhasználható jegyzői oklevél kiállítására. A Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény és az annak alapján megalkotott évi I. törvény, az ún. tanácstörvény tatosan felszámolta az önkormányzati jellegű igazgatást, a szovjet mintára létrehozott tanácsokat az egységes és központosított államhatalom helyi szerveiként határozta meg. A II. tanácstörvény (1954. évi X. törvény) és az ezzel összhangban történt alkotmánymódosítás már biztosított bizonyos önállóságot a tanácsok számára. A III. tanácstörvény (1971. évi I. törvény), illetve az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás jelentős fordulatot hozott: a továbbiakban a tanácsok nem, mint az államhatalom helyi szervei kerültek meghatározásra (ennek megfelelően módosult az Alkotmány vonatkozó fejezetének címe), hanem elismerést nyert a tanácsok önkormányzati jellege is. 3 3 Fogarasi József: A helyi önkormányzatok HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest oldal

9 A tanácsrendszer az 1980-as években jelentős átalakuláson ment át (feladat- és hatáskörök elvonása, tulajdonosi jogok megvonása). Ennek ellenére a tanácsok továbbra is az államigazgatási szervezet részeként működtek. A helyi önkormányzatok kialakítására Magyarországon 1990-ben került sor. Tekintettel arra, hogy Magyarország az Európa Tanács tagjává vált, megnyílt a lehetőség arra, hogy olyan egyezményekhez csatlakozzon, amelyekhez nem tagállamként nem volt lehetősége. Egyik legjelentősebb egyezmény az október 15-én Strasbourgban kelt Helyi Önkormányzatok Európai Chartája. A Magyar Köztársaság a Chartát április 06-án írta alá. Az aláírást a 16/1993. (III.26.) OGY határozattal erősítette meg július 1. napjától kell alkalmazni. 2. A jegyző jogállása A jegyzői jogintézmény alapvető kereteit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) és a Közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény határozza meg. A jegyzőre vonatkozó általános és sajátos szabályok az Mötv ában kerültek rögzítésre. Jelentős változásként könyvelhető el, hogy az Mötv. hatálybalépésével a képviselőtestület jegyzőre vonatkozó kinevezési jogköre megszűnt. A hatályos szabályozás értelmében a jegyzőt a polgármester nevezi ki határozatlan időre, tovább ő gyakorolja a munkáltatói jogokat is felette. A jegyzői státusz betöltésével kapcsolatos részletes szabályokat nem az Mötv.-ben, hanem a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló évi CXCIX. törvényben találjuk meg. E jogszabály rendelkezése szerint: (1)Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki a) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, és a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az OKV elnöksége által a teljes

10 körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és b) legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett. 4 A magas képesítési feltételek és a gyakorlat előírásából következik, hogy a jelöltnek elméleti és a gyakorlati tudással is rendelkezni kell. Fontos ismérv a kinevezéskor a szakmaiság, amely több oldalról is megfigyelhető: - egyrészt jelenti a jogszerű eljárások lefolytatását, a jogszabályok betartását és betartatását, - másrész az általa felismert jogsértések jelentését is. Az Mötv. az említett jelentési kötelezettséget az alábbiak szerint írja elő: jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő; A jegyző kinevezése A jegyző kinevezésével kapcsolatban két fontos előfeltételről kell beszélnünk: az egyik a kötelező pályáztatás, a másik a képesítési követelmény. A jegyzői státusz megüresedése esetén kötelező a pályázatot kiírni, mégpedig legkésőbb a jegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnését követő 30 napon belül. A pályázati kiírásra illetve a pályázat követelményeire nincs egységes előírás, azonban a gyakorlat szerint Belügyi Közlönyben teszik közzé a pályázati kiírást. 3.1 Pályáztatási eljárás szabályai: Amennyiben a jegyző vagy a főjegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik, a megszűnést követő 30 napon belül pályázatot kell kiírni a jegyzői illetve a főjegyzői állásbetöltésére. A pályázati eljárás eredménytelensége esetén 30 napon belül újabb pályázati eljárást kell lefolytatni január 1-jétől a pályázatot kiíró a közzététellel egyidejűleg a pályázati kiírást megküldi a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ részére. Ennek célja, hogy a pályázati kiírások elektronikus úton is évi CXCIX. törvény évi CLXXXIX. törvény

11 közzé legyenek téve, ezáltal biztosítva, hogy a pályázathoz való hozzáférés, annak megismerése mindenki számára biztosítva legyen. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elnyeréséhez szükséges feltételeket. Aki ezen feltételekkel nem rendelkezik, vagy a törvény által a feltételek alóli mentesítéssel sem felel meg a feltételeknek, azt a pályázót nem lehet kinevezni. Abban az esetben, ha a jelentkező rendelkezik ugyan a pályázatban kiírt és szükséges feltételekkel, az nem ró kinevezési kötelezettséget a munkáltatói jogkör gyakorlójára. A jegyző a helyi önkormányzat szükséges és egyben kötelezően létrehozandó jogintézménye, melynek tényleges működése nélkülözhetetlen az önkormányzat számára. Kinevezésétől a képviselőtestület jogszerűen nem tekinthet el. A jegyzői intézmény működtetésének kötelezettsége alól egyetlen jogszabály sem adhat felmentést. 6 A jegyzői állásokkal kapcsolatban általában a polgármester van megjelölve a pályázatok kezelésével, aki titkosan köteles e feladatát ellátni. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az eredménytelen pályázatokat a pályázó(k) részére vissza kell küldeni. A pályázati kiírás kötelező tartalmi elemeit jogszabály nem határozza meg, azonban abban célszerű megjelölni az alábbiakat: szerv, önkormányzat megnevezése, jogszabályban előírt és egyéb szükséges feltételek, tájékoztatást az illetményre, egyéb juttatásra, a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, az elbírálás határidejét, a pályázati eljárásra és az elbírálásra vonatkozó tájékoztatást, az állás betöltésének időpontját, a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását. A jegyzővel szemben támasztott képesítési követelményeket nem az Mötv., hanem a Kttv. tartalmazza. Igen komoly képesítési feltételeket találunk az említett jogszabályban, melyek a szakmaiság kulcsfigurájává teszik a jegyzőt. Ugyanakkor, amíg a pályáztatás kötelező és ez alól nincs kibúvója az önkormányzatnak, addig a képesítési előírások és a szakmai gyakorlat alóli felmentés lehetősége szinte korlátok nélküli. A jegyző esetében a Kttv-ben foglalt képesítési 6 A jegyzők kézikönyve, Magyar Közigazgatási Intézet Közigazgatási Füzetek 8. Különszám 22. oldal

12 előírások alóli felmentés eseteit is maga a Kttv. határozza meg a képesítési előírásokat meghatározó 8. (1) bekezdését követő (2) bekezdésben, illetve (4) bekezdésben. A felmentés egyrészt vonatkozik az iskolai végzettségre, másrészt a gyakorlati időre, harmadrészt a közigazgatási szakvizsgára. Az iskolai végzettséggel kapcsolatos Kttv.- beli szabály szerint a községi önkormányzati képviselőtestület felmentést adhat az igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés vagy az okleveles közigazgatási menedzser szakképesítés alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait a kinevezéstől számított 2 éven belül befejezi. A képesítési előírásokkal kapcsolatos garanciális szabályt rögzít az enyhítő feltételek között a jogalkotó, hiszen kimondja, hogy: A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik. Szintén a községi önkormányzati képviselőtestület adhat felmentést a gyakorlati idővel kapcsolatos rendelkezés alól, hiszen a gyakorlati idő csökkenthető, illetve elengedhető. A gyakorlati idő csökkentése, illetve elengedése azoknak a pályakezdő szakembereknek nyújt segítséget az alkalmazáshoz, akik ilyen tapasztalatok nélkül nem vállalhatnának felelős jegyzői munkakört. Tekintettel azonban ennek a kedvezménynek a kisebb jelentőségére, külön szankció nem társul hozzá. Megjegyzem, az iskolai végzettséggel, illetve a gyakorlati idővel kapcsolatos enyhítő szabályok nem vonatkoznak a körjegyzőre és az ötezer főnél több lakosú település jegyzőjére. Ez alapján a Legfelsőbb Bíróság EBH számú elvi döntésében megállapította, hogy jegyzői kinevezéshez az évi XIII. törvény hatálya alá tartozó közigazgatási szervvel fennálló közszolgálati jogviszonyban szerzett közigazgatási gyakorlat szükséges, a hivatásos állományú rendőrként szerzett gyakorlat az évi XXIII. törvény alkalmazásában nem minősül közigazgatási gyakorlatnak. A közigazgatási szakvizsgával kapcsolatos enyhítő szabályt fogalmaz meg a Mötv. még a továbbiakban, amikor is kimondja, hogy a képviselőtestület közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező pályázót is kinevezhet, ha a kinevezéstől számított egy éven belül a jogi vagy közigazgatási szakvizsgát vagy a szakvizsga alól az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítést megszerzi. Tekintettel azonban arra, hogy a közigazgatási szakvizsga meglétét a jogalkotó az iskolai végzettséghez hasonlóan a jegyzői kinevezéshez elengedhetetlen feltételnek tekinti, a határidő

13 eredménytelen eltelte esetén a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg. A képesítési előírások alóli felmentési esetek a közigazgatási szakvizsga alóli maximum 1 éves mentesítést kivéve nem vonatkoznak a főjegyzőre, illetve a főjegyzőt helyettesítő aljegyzőre. A főjegyzővel, illetve az őt helyettesítő aljegyzővel szemben előírt részben más típusú szakmai elvárások miatt bizonyos szakmai körökben megfogalmazódott az a vélemény, hogy esetükben a két éves közigazgatási gyakorlat időtartamát öt évre kellene felemelni, melyből kétévi vezetői gyakorlatot lenne célszerű előírni számukra pályázati, illetve kinevezési feltételként. A jegyző kinevezése esetén is kötelező minimum 3 hónapos próbaidő kikötése. Más szabály vonatkozik azonban arra az esetre, ha a jegyző jogviszonyban áll és egy másik jegyzői állást nyer el és ennek okán közszolgálati jogviszonya közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A jogszabály ugyanis csak ebben az esetben teszi lehetővé, hogy a jogviszony megszüntetés következményeire az áthelyezés szabályai vonatkozzanak. Ekkor a folyamatos jogviszonyra tekintettel, próbaidőt nem lehet kikötni. A jegyzőnek, akárcsak a többi köz- és kormánytisztviselőnek esküt kell tennie, e nélkül nem állítható hivatalba. Az eskü szövegét a Kttv. rögzíti: Az esküre vonatkozó szabályozást a Ktv. is tartalmazta, azonban az eskü szövege megújult. Korábban az államigazgatási szervek, illetve az önkormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott köztisztviselők esküszövege között különbség volt, ez azonban hatályos szabályozásban már nem található. Az eskü letételére ünnepélyes keretek között kerül sor. Az eskütétel megszervezése a munkáltató feladata. Az esküt szóban kell elmondani majd ezt követően írásba kell foglalni. Az írásba foglalás során az adatvédelmi követelmények betartásával kell eljárni. Az eskü letételének elmaradása érvénytelenségi ok, és erre bárki hivatkozhat.

14 3.2 Címek adományozása július 1. napjától a köztisztviselői törvény módosítása lehetővé tette, hogy a jegyzők anyagi és erkölcsi megbecsülését címzetes főjegyzői cím adományosával fejezzék ki. A címek adományozásával kapcsolatban is a Kttv. tartalmaz szabályokat. A miniszterelnök - a megyei, illetve a fővárosi kormányhivatal javaslatára - határozatlan időre címzetes főjegyzői címet adományozhat az illetékességi területén tartósan kiemelkedő szakmai munkát végző jegyzőnek - ide nem értve az aljegyzőt -, aki a) a cím adományozását megelőző tíz évben folyamatosan jegyzői, körzetközponti jegyző esetében legalább öt éve körzetközponti jegyzői tisztséget tölt be, b) legmagasabb fokozatú minősítést kap. A cím adományozására minden évben a Közszolgálati Tisztviselők Napja alkalmából kerül sor. (2) A címzetes főjegyzői cím adományozását a képviselő-testület a megyei, illetve a fővárosi kormányhivatal útján kezdeményezheti, amely a javaslatot köteles a saját és a jegyzői szakmai érdek-képviseleti szerv véleményével ellátva a közigazgatási személyzetpolitikáért felelős miniszterhez felterjeszteni. Ha a cím adományozását a megyei, illetve a fővárosi kormányhivatal kezdeményezi, ki kell kérnie a képviselőtestület, illetve a jegyzői szakmai érdek-képviseleti szerv véleményét,a közigazgatási személyzetpolitikáért felelős miniszter a beérkezett javaslatokról kikéri a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményét. Ezt követően a közigazgatási személyzetpolitikáért felelős miniszter terjeszti fel a miniszterelnöknek a javaslatokat a címzetes főjegyzői cím adományozására. 7 Fő szabály szerint a címzetes főjegyzői cím használatára az elismerésben részesülő a jegyzői közszolgálati jogviszonya fennállásának ideje alatt, valamint körzetközponti jegyzői feladatinak ellátása idején jogosult. Abban az esetben, ha a közszolgálati jogviszonya nyugállományba helyezése miatt szűnt meg, továbbá az, aki a cím adományozását követően jegyzői közszolgálati jogviszonyát megszünteti és másik 7 Közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX törvény 253.

15 jegyzői közszolgálati jogviszonyt létesít az azt követő munkanapon a címzetes főjegyzői címet továbbra is használhatja. Aki a címadományozási feltételeknek már nem felel meg, vagy akivel szemben jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, attól a címzetes főjegyzői címet vissza kell vonni. Abban az esetben, ha a címzetes főjegyző nem a legmagasabb fokozatú minősítést kapja a képviselő-testület köteles haladéktalanul kezdeményezni a kormányhivatal útján a cím visszavonását. Emellett a képviselő-testület mérlegelési jogkörében kezdeményezheti a cím visszavonását az etikai vétséget elkövető jegyzőtől is. Mindkét esetben a kezdeményezést a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszterhez kell eljuttatni. A címet a KIM miniszter javaslata alapján a miniszterelnök vonja vissza. 3.3 A jegyző díjazása A jegyző díjazásával kapcsolatos, a Kttv-ben rögzített szabályok teljesen egyértelműek és ellentmondásmentesek. Helyesen differenciál a jogalkotó abban a tekintetben, hogy az eltérő lakosságszámú településen működő jegyzők részére eltérő mértékű illetményt állapít meg, ugyanis eltérőek az ellátandó feladatok mennyisége a különböző lélekszámú településeken. Tartalmazza továbbá a Kttv. a körjegyző, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközségi, városi, megyei jogú városi jegyző alapilletményének kiszámításával kapcsolatos szabályokat is. A jegyző, továbbá a főjegyző alapilletményének plusz 50, illetve mínusz20%-os mértékű eltérítésére lehetőség van, melyre csak a teljesítményértékelés pozitív vagy negatív eredményétől függően kerülhet sor. Az alapilletmény mellett a jegyző vezetői illetménypótlékra is jogosult az eltérő lakosságszámú településeken eltérő mértékben. A vezetők tehát alapilletményükön felül a Kttv. által előírt vezetői illetménypótlékra is jogosultak. Hasonló szabály vonatkozik a jegyzőre, főjegyzőre is, azonban az ő esetükben lakosságszám szerint differenciálva kerülhet ez megállapításra: - a 3000 főnél kevesebb lakosú településeken az alapilletmény 10%-a, - a fő közötti településeken és a 3000-nél kevesebb lakosú város esetén az alapilletmény 20%-a, - a főt számláló településeken az alapilletmény 30%-a, - a megyei jogú város, a fővárosi kerület, a kistérségi társulás székhely településének jegyzője és a megyei főjegyző esetében az alapilletmény 40%- a,

16 - a fővárosi főjegyző esetében az alapilletményének az 50%-a. A körjegyző vezetői illetménypótlékon felül körjegyzői illetménypótlékra jogosult, melynek mértéke a körjegyzőséghez tartozó községek számával arányosan nő. A Kttv. meghatározza az aljegyző illetményének megállapítására vonatkozó szabályokat is. Az aljegyző illetményének megállapítására az érintett kinevezésekor a képviselő-testület, azt követően a jegyző jogosult. Az aljegyző illetményét egy összegben kell megállapítani, erre tekintettel gyakorlatilag személyi illetménynek minősül. Ugyanakkor az aljegyzői illetmény felső korlátja a köztisztviselőkre vonatkozó általános korláttól eltérően a jegyző illetménye. Garanciális szabályként arról is rendelkezik a Kttv., hogy az aljegyző illetménye a már megállapított illetményénél nem lehet alacsonyabb Összeférhetetlenségi szabályok A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX törvény az összeférhetetlenségre vonatkozóan öt szabályt fogalmaz meg: - együttalkalmazás tilalma, mely szerint nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a jegyző hozzátartozójával irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Az irányítási, ellenőrzési és elszámolási kapcsolat nemcsak közvetlenül, hanem közvetetten is fennállhat, ezért abban az esetben is megállapítható az összeférhetetlenség, ha a vezető hozzátartozójának vezetőjével szemben gyakorol munkáltatói jogokat, mert ennek keretében olyan széleskörű utasítási jog illeti meg, amely közvetetten a hozzátartozó köztisztviselő tevékenységét is érintheti. Az irányítási kapcsolat fennállása az előzőekből következően akkor is megállapítható, ha az egymással aláfölérendeltségi viszonyban álló vezető és kormánytisztviselő nem közvetlenül, hanem közvetve tartoznak egymás irányítási (felügyeleti), ellenőrzési, vagy elszámolási hatáskörébe. 9 - Korábban a jegyző a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével más munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetett. A hatályos szabályozás 8 Közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX törvény magyarázata 9 Közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX törvény magyarázata

17 már annyiban enged teret, hogy másik jegyző helyettesítése céljából - a képviselő-testületek megállapodása alapján - a jegyző további egy közszolgálati jogviszonyt létesíthet. - A jegyző esetében is érvényesek a gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok, mely szerint nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, tartósan állami tulajdonban van, továbbá ha a társaságban az állami befolyás mértéke legalább 50%. - A jegyző a törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik. - A jegyzőnek tartózkodnia kell a politikai véleménynyilvánítástól. A jegyző nem viselhet pártban tisztséget, nem vállalhat párt nevében vagy érdekében nyilvános közszereplést. Ez a szabályozás azt célozza, hogy a jegyző ne legyen a politikai élet szereplője. Ezért a párt belső életéhez kapcsolódó rendezvényeken részt vehet, tagja lehet pártnak, de aktivitása nem terjedhet túl a párt szervezeti keretein. 4. A jegyzőre vonatkozó felelősségi szabályok A jegyzővel szemben a fegyelmi eljárás megindítása, lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása a képviselőtestület hatáskörébe tartozik. Ez a hatáskör nem ruházható át. Az eljárás megindítására csak fegyelmi vétség alapos gyanújának felmerülése esetén nyílik lehetőség. A fegyelmi vétség megállapítása céljából vizsgálatot kell lefolytatni, melyet a kijelölt vizsgálóbiztos folytat le. A vizsgálóbiztosnak magasabb besorolásúnak kell lennie. Tekintettel arra, hogy a jegyzőnél számos esetben magasabb besorolású köztisztviselő nincs, ezért ez esetben a kijelölt vizsgálóbiztos csak vezető beosztású köztisztviselő lehet. Amennyiben a polgármesteri hivatal egyetlen vezető beosztású köztisztviselője sem alkalmas a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására, lehetőség van arra, hogy a képviselőtestület tagjai közül kerüljön kiválasztásra. Amennyiben a vizsgálóbiztos azt szükségesnek tartja, az aljegyző jogi véleményt fejthet ki és tanúként hallgatható meg. A vizsgálóbiztosnak 15 nap áll rendelkezésére a vizsgálat lefolytatására, mely határidőn belül a jegyzőt is meg kell hallgatnia. Az ügyben keletkezett összes iratot valamint a

18 saját véleményét 8 napon belül meg kell küldenie a polgármesternek. A fegyelmi felelősségről a képviselőtestület indokolással ellátott döntést hoz a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 8 napon belül. A fegyelmi büntetések az alábbiak lehetnek: - megrovás, amely a legenyhébb, erkölcsi jellegű büntetés, - címtől való megfosztás és a - hivatalvesztés, mint a legsúlyosabb fegyelmi büntetés. A hivatalvesztés fegyelmi büntetés következménye, hogy a közszolgálati tisztviselő közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik és az ilyen büntetéssel sújtott köztisztviselő három évig nem alkalmazható akttv. hatálya alá tartozó szerveknél. Mivel a hivatalvesztés a legsúlyosabb fegyelmi büntetés, kiszabása a legsúlyosabb kötelességszegések esetére indokolt, amikor az elkövető méltatlanná vált közszolgálati jogviszonya fenntartására. Általában azok a kötelességszegések minősíthetők különösen súlyosnak, amelyek egyidejűleg bűncselekmény törvényi tényállását is megvalósítják, különösen, ha azok a közszolgálat ellátásával függnek össze. 5. A jegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése A jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnhet: - a felek közös megegyezésével, - lemondással, - felmentéssel, - a jegyző halálával valamint - a törvényben meghatározott egyéb esetekben, úgy mint a képesítési követelmények alóli mentesség határidejének eredménytelen lejárta esetén. Említést kell tenni azokról az esetekről, amikor a jegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnésére a körjegyzőség megszűnése miatt kerül sor. Amennyiben a körjegyzőség megszűnik, illetve a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak és e változás következtében a körjegyzői tisztségre új pályázat kiírására kerül sor, vagy a polgármesteri hivatal megszűnik és az érintett önkormányzat részvételével körjegyzőség alakul, illetve területszervezési intézkedés következtében önkormányzat szűnik meg

19 vagy jön létre, ez olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző közszolgálati jogviszonya felmentéssel szüntethető meg. Ha a körjegyzőség megszűnésének időpontjában a körjegyző felmentési védelem alatt áll, akkor a körjegyző jogviszonyának megszüntetéséről szóló intézkedést a megszűnt körjegyzőséget alkotó önkormányzatok képviselő-testületei legkorábban a felmentési védelem lejártát követő napon hozhatják meg.a jegyző tartalékállományba nem helyezhető. 6. A jegyző kapcsolata más szervekkel 6.1 A jegyző és a képviselőtestület Funkcióját tekintve a jegyző csak tanácskozási joggal vesz részt a képviselőtestület ülésein. Megállapítható, hogy a képviselőtestület és a jegyző közötti viszony egy függelmi viszony, tekintettel arra, hogy a kinevezési jogkört a képviselő-testület gyakorolja január 01. napjától ezen jogkör átkerül a polgármester hatáskörébe, de erről majd részletesebben a későbbiekben beszélek. A jegyző joga és kötelezettsége, amennyiben a képviselőtestület döntését vagy működését szabálytalannak tartja, úgy felhívja a figyelmet a szabálytalanságra. A jegyzők törvényességi jelzése sok konfliktust vonhat maga után, mert a képviselőtestület mindezt csak kötekedésnek tekinti, így ez a funkció nem is váltja be a gyakorlatban a hozzá fűzött reményeket. Mindezek alapján megállapítható, hogy a jegyző teljes függetlensége leginkább az állam- és közigazgatási feladatok ellátása során mutatkozik meg. Ez a probléma már többször megfogalmazásra került számos hivatalvezető részéről az alábbiak szerint: Elenyészően kevés a törvényességi jelzés a jegyzők részéről. Arányaiban sokkal kevesebb, mint amennyi törvénysértést a törvényességi ellenőrzések során a közigazgatási hivatalok feltárnak 10 A jegyzői feladatok között új a beszámolási kötelezettség. A jegyzőnek évente be kell számolnia a képviselőtestület ülésén a hivatal tevékenységéről. Tekintettel arra, hogy a törvény kimondja, hogy ha a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörben jár el, akkor a képviselőtestület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül, ezért értelemszerűen a 10 DR. GYERGYÁK Ferenc: A képviselőtestület, a polgármester és a jegyző feladatai az önkormányzat munkájában, az együttműködés konfliktusainak kezelési módszerei COMITATUS KIADÓ 2007

20 beszámolási kötelezettség csak az önkormányzati feladat- és hatáskörben végzett feladatokra terjed ki. Az önkormányzati képviselő a képviselőtestület ülésén a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, melyre az ülésen vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni. 6.2 A jegyző és a bizottságok A képviselőtestületi döntések előkészítésével kapcsolatos bizottsági feladatokat azmötv. szabályozza. A bizottság - feladatkörében - kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz. 11 Sokszor előfordul, hogy a bizottságok túlértékelve saját fontosságukat kényelmetlen helyzetbe hozzák a jegyzőt. Itt már nem állapítható meg a képviselőtestületnél említett függőségi viszony. A bizottságnak sem utasítási sem javaslattételi joga nincs a jegyző által vezetett hivatal működésével és az államigazgatási döntésekkel kapcsolatban, az kizárólagosan jegyzői hatáskör. 6.3 A jegyző és a polgármester A jegyző és a polgármester viszonyát is az Mötv szabályozza: b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására; A gyakorlatban számtalan esetben megfigyelhető, hogy a jegyző a polgármester valamint a képviselőtestület bábjaként funkcionál. Az Mötv. 67. f) pontja alapján bár a kinevezési jogkört nem, de a kinevezést követően a munkáltatói jogkört a polgármester látja el. Ide tartozik a képzésekkel, továbbképzésekkel kapcsolatos feladatok ellátása, a tanulmányi szerződések megkötése, évi CLXXXIX törvény 59. (1) bekezdés. 67. b) és d)

21 a szabadságolásokkal kapcsolatos teendők elvégzése. Feladata még a jutalmazáshoz, juttatásokhoz kapcsolódó intézkedések valamint a jegyző személyi anyagának és az alapnyilvántartáshoz kötődő feladatok teljesítése. A jegyzői teljesítményértékeléssel kapcsolatban kiemelendő, hogy a jegyző esetében is felmentési okként szerepel a szakmai alkalmatlanság kimondása, melynek elvégzése szintén a munkáltatói jogkört gyakorló polgármester feladata. Amennyiben ez érvényesen nem kerül kimondásra, úgy a felmentés jogellenessége egyértelműen megállapítható. A teljesítményértékelés kritériumait és a teljesítményelvárásokat a jegyző és a főjegyző esetében a polgármester állapítja meg. A minősítés eredményétől függ a címzetes főjegyzői cím adományozása, jutalmak megállapítása, ezért is lenne fontos, hogy ez az értékelés pontos és szakmaiságon alapuló legyen. A teljesítményértékelés szempontjairól és annak eredményéről a polgármester köteles tájékoztatni a képviselőtestületet. A polgármester államigazgatási feladatai elvégzésére valamint a képviselőtestület munkájának segítésében támogatást kérhet a jegyzőtől és annak hivatali apparátusától. Bizonyos feladat- és hatásköröket átruházhat a jegyzőre. Nem elhanyagolható az a kapcsolat sem, amely a polgármesteri hivatal vezetésében mutatkozik meg, tekintettel arra, hogy bár a munkáltatói jogkör gyakorlója a jegyző, a polgármester jogosítvánnyal bír a hivatal belső szervezeti tagozódására, a munkarendjével és ügyfélfogadási rendjével kapcsolatos javaslatok tételére. Megállapítható tehát, hogy a helyi ügyeket csak a polgármester és a jegyző jó munkakapcsolata mozdíthatja pozitív irányba, melynek alapja a lojalitás, a hatáskörök tiszteletben tartása és a korrekt együttműködés. 6.4 A jegyző, mint munkáltató A Kttv (1) bekezdése alapján a munkáltatói jogokat, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, illetve a képviselő-testület gyakorolja. A Kttv. e általános szabályától eltérően rendelkezve a hivatal köztisztviselői tekintetében az Ötv. 36. (2) bekezdés b) pontja alapján december 31-ig a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. A Mötv. 81. (3) bekezdés b) pontja kiterjeszti a munkáltatói jog gyakorlása vonatkozásában a

22 munkavállalói kört a köztisztviselőkön túl a polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal munkavállalóira is. Mind az Ötv. 36. (2) bekezdés b) pontja, mind a Mötv. 81. (4) bekezdése rendelkezései alapján azonban egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásához a polgármester egyetértése szükséges, amelyek körét a polgármester határozza meg. Az aljegyző - pályázat alapján határozatlan időre - kinevezése a Mötv. 82. (1) bekezdése szerint a jegyző javaslata alapján történik, az aljegyzőt a polgármester nevezi ki, de az aljegyző vonatkozásában az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja, illetve ő határozza meg az aljegyző feladatait, amelyeket a jegyző helyettesítése során elláthat. Az aljegyző kinevezésére a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni ( ). A helyettesítés szempontjából a szigorú szabályozás indoka lehet az a mindenre kiterjedő, teljes körű felelősség, amely a jegyző távolléte esetén az aljegyzőt terheli. Ez az oka annak, hogy az aljegyző személyére javaslattételi joga kizárólag a jegyzőnek van. 12 A jegyző a polgármesteri hivatal, körjegyzőség (közös önkormányzati hivatal) hivatali struktúráját az ellátandó feladatokhoz igazodva alakítja ki, szükség esetén az egységes hivatalt szervezeti egységekre (osztályok, csoportok) tagolva. A Kttv (5) bekezdése alapján azonban a helyi önkormányzatnál a főjegyzői, jegyzői, aljegyzői kinevezésen túlmenően a 3000-nél kevesebb lakosú településen - ide nem értve a városokat - vezetői kinevezés nem adható; a lakosú településen, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú városokban osztályvezetői szintnek megfelelő vezetői kinevezés adható; feletti lélekszámú településen, valamint a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál, megyei jogú városi önkormányzatnál, megyei önkormányzatnál, 12 Dr. Fülöp Andrea: A jegyzők helyettesítésének és a jegyzői státus betöltetlensége esetén a jegyzői feladatok ellátásának jogszabályi lehetőségei, illetve gyakorlati tapasztalatai, Magyar Közigazgatás 2001.évi 12. szám 735. oldal

23 fővárosi kerületi, fővárosi önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői kinevezésen túl további vezetői kinevezés is adható A jegyző és a kormányhivatal A kormányhivatal a jegyzőtől információt kérhet, konzultációt kezdeményezhet, amelynek megadott határidőn belül a jegyző köteles eleget tenni. A kormányhivatal jogszabálysértés esetén felhívhatja a jegyzőt, hogy a jogszabálysértést szűntesse meg. A kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot állapíthat meg, ha a jegyző felhívás ellenére a megadott határidőn belül nem tesz eleget a jegyzőkönyv megküldési kötelezettségének illetve ha határidőben nem tesz eleget az információkérésre irányuló megkeresésnek. A kormányhivatal fegyelmi eljárást is kezdeményezhet a polgármesternél a jegyző ellen. Ha a polgármester nem folytatja le határidőben a jegyző ellen a fegyelmi eljárást, törvényességi felügyeleti bírság megállapítására kerülhet sor. Az Mötv-ben meghatározott kivételes esetben ideiglenes hatállyal a kormányhivatal vezetője is adhat jegyzői megbízást. 7. A jegyző feladatainak rendszere A jegyzői feladatköröket alapvetően két csoportra oszthatjuk: 1.) államigazgatási feladatok és 2.) önkormányzati feladatok. Az önkormányzati feladatokon belül további csoportosításokra kerülhet sor: - államigazgatási ügyek, - a hivatal szakmai vezetésével kapcsolatos teendők, - a polgármesterrel történő együttműködéssel kapcsolatos feladatok, valamint - az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok. Ez a tagozódás korábban, a járási hivatalok felállása előtt relevánsabb volt, hiszen az jegyző feladatainak 70%-át a államigazgatási ügyek intézése töltötte ki. Mára ez a szám jelentősen lecsökkent, az önkormányzati feladatok százalékos aránya jelentős növekedést mutat. 13 Jegyző és közigazgatás, XIV. évfolyam 1. szám GYERGYÁK Ferenc: A jegyző, mint munkavállaló és munkáltató

24 7.1 A jegyző önkormányzati feladatai A jegyző alapvető feladatai a következők: - a polgármester által meghatározottak szerint gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, - vezeti a hivatalt, megszervezi a hivatal munkáját, ennek keretében hetente megbeszélést tart a főosztályvezető-helyettesek, osztályvezetők, továbbá egyes kiemelt feladatokat ellátó dolgozók részvételével, - gyakorolja a munkáltatói jogkört a hivatal köztisztviselői, ügykezelői és fizikai alkalmazottai tekintetében (a polgármester által meghatározott körben kinevezés és felmentés, vezetői megbízás és visszavonása valamint jutalmazás esetén a polgármester egyetértésével), - döntésre előkészíti a polgármester hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyeket, - dönt azokban a hatósági ügyekben, melyet a polgármester ad át, - tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület, s annak bizottságai ülésén, - a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, - dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, - ellátja az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal költségvetésével és a gazdálkodásával összefüggésben jogszabályok által a hatáskörébe utalt feladatokat. - ellátja a helyi és országgyűlési képviselőválasztással és népszavazással kapcsolatos feladatokat. A kisebb, önálló hivatalokban, körjegyzőségekben, közös hivatalokban dolgozó (kör)jegyzők és köztisztviselők jól tudják mit jelent az általában hátrányos helyzetű önkormányzatoknál közszolgának lenni. Tapasztalatok szerint minél kisebb egy hivatal létszáma a jegyzői munka annál jobban eltér a klasszikus jegyzői feladatoktól. A jegyző nem csak a hivatal vezetője, hanem a csökkenő létszám miatt egyre több ügyintézői munkát is végez. A jegyző mindig kéznél van, így sokszor a munkaköréhez nem tartozó önkormányzati feladatokat is el kell látnia. Elvárás, hogy a jegyző (főleg, ha helyben él) együtt lélegezzen a településsel, vegyen részt a teljes önkormányzati életben. Kistelepüléseken gyakran a polgármesteri hivatal szakfeladatán szerepelnek egyes önkormányzati feladatok, így intézményvezető hiányában a kapcsolódó szakmai irányítás a jegyző vár. A közszolgáltatások

25 társulásban történő ellátása sem csökkentette a jegyző és hivatala terheit. Persze mindezek mellett a saját szakterületén naprakésznek kell lennie, s nem árt, ha tud segíteni a lakosságnak a nem önkormányzati területet érintő ügyek elintézésében is. 14 Kiemelendő és magasztos feladata a jegyzőnek az anyakönyvi feladatok ellátása. Leginkább a kistelepüléseken jellemző, hogy a házasságkötések lebonyolítása céljából nem alkalmaznak külön anyakönyvvezetőt, ezeket a feladatokat a jegyző a törvényben foglalt felhatalmazás alapján látja el. A kistelepüléseken lakók személyes kapcsolatot ápolnak a vezetőkkel, sok esetben maguk kérik, hogy a házasságkötési ceremóniát a jegyző folytassa le, mintegy megkoronázva ezzel e szép és családias eseményt. A képviselő-testülettel és a bizottságokkal kapcsolatos feladatai az alábbiak: - elkészíti a testület éves üléstervét, - gondoskodik a képviselő-testületi ülés meghívójának elkészítéséről, annak kézbesítéséről, - koordinálja az előterjesztések előkészítését, gondoskodik a törvényességről, a jogszabályok, képviselő-testületi rendeletek rendelkezéseinek betartásáról, ő a törvényesség őre, - figyelemmel kíséri az előterjesztések, határozat-és rendelettervezetek előzetes bizottsági megtárgyalására bizottsági referensek munkáján keresztül, - tanácskozási joggal jelen van a testületi üléseken, különösen a törvényesség betartásának és betartatásának érdekében, amennyiben a döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles azt jelezni. Mérlegelési jogköre ez esetben nincs. - A jegyző a testületi ülés keretein belül interpellálható, kérdezhető, - előkészíti a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó fellebbezések elbírálására vonatkozó előterjesztéseket, - gondoskodik a testületi jegyzőkönyvek vezetéséről, a határozatok és rendeletek érintettek részére történő eljuttatásáról, mely szerint 15 napon belül köteles megküldeni azt az illetékes szervnek, nevezetese a kormányhivatalnak. - az új jogszabályi rendelkezésekről tájékoztatást nyújt. 14 Jegyző és közigazgatás XII. évfolyam 5. szám A (kis)falu jegyzője, Gárgyán István

26 Az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai: - szükség esetén önkormányzati rendeletalkotást kezdeményez, - aktívan részt vesz az önkormányzati rendeletalkotás folyamatában, szakmai segítséget nyújt a jogi hátteret illetően és - gondoskodik a megalkotott rendelet kihirdetéséről és a hatályba lépés feltételeinek megteremtéséről, melyet a jogszabály a jegyző feladataként határoz meg. Ennek elmaradása esetén - tekintettel arra, hogy az önkormányzati rendelet jogszabálynak minősül, jogot keletkeztet és kötelezettséget állapít meg - felelősségre vonható a mulasztása miatt, tekintettel arra, hogy a ki nem hirdetett rendelet nem vonhat maga után érvényesen jogkövetkezményt, az nem válik a normarendszer részévé. Az Alkotmánybíróság határozatában az alábbiakat állapította meg: - Erre mutatott rá az Alkotmánybíróság 32/1993. (V. 26.) AB határozatában, amikor megállapította, hogy a Jat. alapján az önkormányzat rendeletét ki kell hirdetni. A kihirdetés elmaradása jogsértést valósít meg, a kihirdetésre kötelezett jegyző felelősségét alapozza meg, de nem teszi az elfogadott jogszabályt valódi normává. 15 A szakmai vezetése alatt működő polgármesteri hivatal működésével kapcsolatos feladatai a következők szerint alakulnak: - a polgármester részére javaslatot készít a hivatal belső szervezeti tagozódására, munkarendjére és az ügyfélfogadás rendjére, - ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt hatósági jogköröket és államigazgatási feladatokat úgy, hogy ezek elvégzésére a hivatal belső szervezeti egységeit alkalmazza, - koordináló és ellenőrző munkája során a hivatal belső szervezeti egységeiben zajló munkafolyamatokat felügyeli, nagy hangsúlyt fektetve a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységekre - a hivatal köztisztviselőinek szakmai továbbképzését szervezi, - a hatósági munka eredményéről minden évben értékelést készít, 15 Dr. GYERGYÁK Ferenc: A képviselőtestület, a polgármester és a jegyző feladatai az önkormányzat munkájában, az együttműködés konfliktusainak kezelési módszere COMITATUS október, 17. oldal

1992. évi XXIII. törvény. a köztisztviselők jogállásáról. I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1992. évi XXIII. törvény. a köztisztviselők jogállásáról. I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról A társadalom közmegbecsülését élvező, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitikasemleges, törvényesen működő, korszerű szakmai

Részletesebben

1992. évi XXIII. törvény. a köztisztviselők jogállásáról

1992. évi XXIII. törvény. a köztisztviselők jogállásáról 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról A társadalom közmegbecsülését élvező, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitikasemleges, törvényesen működő, korszerű szakmai

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA MISKOLC 2014 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÁLLAMTUDOMÁNYI INTÉZET KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A GYAKORLATBAN SZERZŐ: MENYHÉRTNÉ

Részletesebben

szakmai fórum feik csaba - A polgármesteri hivatalok irányítása és vezetése, az abban közreműködők feladat- és hatásköre

szakmai fórum feik csaba - A polgármesteri hivatalok irányítása és vezetése, az abban közreműködők feladat- és hatásköre szakmai fórum Feik Csaba A polgármesteri hivatalok irányítása és vezetése, az abban közreműködők feladat- és hatásköre 1 A helyi önkormányzatok polgármesteri hivatalai fontos szerepet töltenek be mind

Részletesebben

T/3090. számú törvényjavaslat. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról

T/3090. számú törvényjavaslat. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3090. számú törvényjavaslat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Petrétei József

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 70. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 70. szám MAGYAR KÖZLÖNY 70. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2016. május 18., szerda Tartalomjegyzék 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet Egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról 5406 13/2016. (V.

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE - JEGYZŐJE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE - JEGYZŐJE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE - JEGYZŐJE Készült a Képviselő-testület 2012. november 21. napján tartandó ülésére. Tárgy: A. Javaslat Budapest Főváros XVI. Kerületi Polgármesteri

Részletesebben

T/10267. számú törvényjavaslat. az állami tisztviselőkről

T/10267. számú törvényjavaslat. az állami tisztviselőkről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10267. számú törvényjavaslat az állami tisztviselőkről Előterjesztő: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest, 2016. április 2016. évi törvény az állami tisztviselőkről

Részletesebben

23. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2012. december 14-i rendes ülésére

23. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2012. december 14-i rendes ülésére 23. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2012. december 14-i rendes ülésére Tárgy: Pályázat kiírása jegyzői állás betöltésére Előterjesztő:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM 2007/43. szám HIVATALOS ÉRTESÍTÕ 2289 A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2008. május 5 9. Megjelenik minden héten. XI. évfolyam, 2008/19. szám Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. (1) bekezdés 6. pont a), c)

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - III. RÉSZ - FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET. Általános rendelkezések. 1. A Szabályzat hatálya

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - III. RÉSZ - FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET. Általános rendelkezések. 1. A Szabályzat hatálya SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - III. RÉSZ - FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Szenátusa a nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.),

Részletesebben

DOLGOZAT. Dr. Hosszú Károly 2013.

DOLGOZAT. Dr. Hosszú Károly 2013. DOLGOZAT Dr. Hosszú Károly 2013. 1 Egyes köznevelési intézmények fenntartóinak, irányító szervének és működtetőjének jogállása és kapcsolata az 1990. évtől 2013. december 31. napig Dr. Hosszú Károly Közoktatási

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS CÍMZETES FŐJEGYZŐJÉNEK 15.629/2010.XIII. számú u t a s í t á s a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS CÍMZETES FŐJEGYZŐJÉNEK 15.629/2010.XIII. számú u t a s í t á s a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS C Í M Z E T E S FŐJEGYZŐJE 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-530; Fax: (42) 524-531 E-mail: nyhjegyz@nyirhalo.hu; szemansandordr@nyirhalo.hu NYÍREGYHÁZA

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a közigazgatási szakvizsgáról vizsgázók részére

TÁJÉKOZTATÓ a közigazgatási szakvizsgáról vizsgázók részére TÁJÉKOZTATÓ a közigazgatási szakvizsgáról vizsgázók részére Budapest, 2015. február Tisztelt Vizsgázó! A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet),

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER

FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER 9. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER BUDAPEST, 2014. november TARTALOMJEGYZÉK Az egyetem, mint munkáltató kötelességei 1.... 3

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. december 22-én tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. december 22-én tartandó ülésére. Izsák Város Címzetes Főjegyzőjétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. december 22-én tartandó ülésére. Tárgy: Beszámoló a Polgármesteri Hivatal munkájáról, a felügyeleti tapasztalatairól.

Részletesebben

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya Az egyesület legfőbb szerve teljes terjedelmében áttekintette az egyesület 1999. szeptember 19.-én elfogadott, majd többször módosított alapszabályát a 2011.évi

Részletesebben

Szakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros.

Szakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Szakdolgozat A terv címe: Költségvetési szervek (Önkormányzatok) pénzügyi tervezésének bemutatása, Budapest Főváros

Részletesebben

6. melléklet. Az Önkormányzati jogok bírósági védelme

6. melléklet. Az Önkormányzati jogok bírósági védelme 6. melléklet Az Önkormányzati jogok bírósági védelme I. A helyi önkormányzatiság A rendszerváltás alapvető értékei közül az egyik legjelentősebb a helyi önkormányzatok kialakítása, amely a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

44 Európai Közszektor Díj 44. 46 Az aktív korúak ellátására jogosultak részére felajánlott munka megfelelősége 46

44 Európai Közszektor Díj 44. 46 Az aktív korúak ellátására jogosultak részére felajánlott munka megfelelősége 46 III. évfolyam 2 3 Aktuális feladatok 3 A közbeszerzési törvény legfrissebb módosításai 6 Az önkormányzatok által alapítható kitüntetésekre vonatkozó jogi szabályozás módosulása 14 A közalkalmazottak jogállásáról

Részletesebben

1996. évi LVIII. törvény. a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1996. évi LVIII. törvény. a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról Az Országgyűlés - a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve - a környezet alakítása,

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés

SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR MUNKAJOGI- ÉS AGRÁRJOGI TANSZÉK Készítette: Gáll Máté Konzulens: Dr. Rácz Zoltán PhD, egyetemi docens Miskolc

Részletesebben

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK P O L G Á R M E S T E R E

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK P O L G Á R M E S T E R E TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK P O L G Á R M E S T E R E 4066 Tiszacsege Kossuth u.5. * Tel.: 52 588-400 * Fax.: 52 588-405 email.: pmhivatal@tiszacsege.hu * Internet: http://www.tiszacsege.hu/ MEGHÍVÓ

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA Budapest, 2001. március 14. módosítva: Budapest, 2003. szeptember 11. módosítva: Budapest, 2004. június 8. Módosítva: Budapest, 2006. július

Részletesebben

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK P O L G Á R M E S T E R E

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK P O L G Á R M E S T E R E TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK P O L G Á R M E S T E R E 4066 Tiszacsege Kossuth u.5. * Tel.: 52 588-400 * Fax.: 52 588-405 email.: pmhivatal@tiszacsege.hu * Internet: http://www.tiszacsege.hu/ MEGHÍVÓ

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA Tájékoztató a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről

Részletesebben

Előterjesztés. Jogszabályi tájékoztató a polgármester jogállásával kapcsolatos szabályokról:

Előterjesztés. Jogszabályi tájékoztató a polgármester jogállásával kapcsolatos szabályokról: Előterjesztés A 2. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Jogszabályi tájékoztató a polgármester jogállásával kapcsolatos szabályokról, valamint a polgármester 2016. évi szabadságolási tervének jóváhagyása

Részletesebben

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA (módosításokkal egységes szerkezetben) Jelen Alapszabályt az egyesület alapító tagjai a 2010. november 6. napján megtartott közgyűlésen az 1989. évi II. tv.,

Részletesebben

1. A köztisztviselôk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. -ának. -ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap

1. A köztisztviselôk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. -ának. -ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap VIII. évfolyam 2011. 1 MUNKA ADO Munkaügy, munkajog, egészség- és nyugdíjbiztosítási szolgáltatások T A R T A L O M MUNKAÜGY 1 A foglalkoztatáshoz kapcsolódó fontos számok a költségvetésben: mi mennyi

Részletesebben

I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA...3 SZMSZ HATÁLYA...5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI...6 III. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE...8 ...

I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA...3 SZMSZ HATÁLYA...5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI...6 III. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE...8 ... Tartalomjegyzék I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA...3 SZMSZ HATÁLYA...5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI...6 III. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE...8...8 IV. AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSA, VEZETÉSE...8 V.

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT. D e b r e c e n 2008. Ez a szabályzat a DE Szervezeti és működési szabályzatának melléklete

DEBRECENI EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT. D e b r e c e n 2008. Ez a szabályzat a DE Szervezeti és működési szabályzatának melléklete DEBRECENI EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT D e b r e c e n 2008 Ez a szabályzat a DE Szervezeti és működési szabályzatának melléklete TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET: Jogszabályi háttér... 5 II. FEJEZET: Meghatározások...

Részletesebben

311/2012. (XI. 7.) Korm. rendelet

311/2012. (XI. 7.) Korm. rendelet 311/2012. (XI. 7.) Korm. rendelet az ikerintézményi program fejlesztési tevékenységének ellátásáról és a projektjei lebonyolításának szabályairól, valamint a projektekben résztvevő szakértőkre vonatkozó

Részletesebben

Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata. I. A Közös Önkormányzati Hivatal azonosító adatai, jogállása

Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata. I. A Közös Önkormányzati Hivatal azonosító adatai, jogállása Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata 7. számú függelék A Közös Önkormányzati Hivatal saját hatáskörében figyelembe véve a költségvetési szervek Szervezeti és Működési

Részletesebben

A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Tömör Józsefné jegyző

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER

FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK Az egyetem, mint munkáltató kötelességei 1.... 3 Az

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata

Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata Hatályos: 2015. június 15. napjától (a módosításokkal egységes szerkezetben) Módosítva a X-160/271.698/2015. számú

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. Általános elvek

ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. Általános elvek 1 / 50 2016.01.06. 8:29 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről 2015.12.24 Nem ismert 41 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Általános elvek

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 84. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. július 18., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 84. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. július 18., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 84. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 0. július 8., hétfõ Tartalomjegyzék 4/0. (VII. 8.) Korm. rendelet 5/0. (VII. 8.) Korm. rendelet 6/0. (VII. 8.) Korm. rendelet 7/0. (VII. 8.) Korm.

Részletesebben

A közszolgálati egyéni teljesítményértékelés. Veszprém Megyei Kormányhivatal 2013.

A közszolgálati egyéni teljesítményértékelés. Veszprém Megyei Kormányhivatal 2013. A közszolgálati egyéni teljesítményértékelés Veszprém Megyei Kormányhivatal 2013. JOGSZABÁLYI ALAPOK A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ VIZSGÁZÓK RÉSZÉRE. A közigazgatási szakvizsgára vonatkozó jogszabályok:

TÁJÉKOZTATÓ VIZSGÁZÓK RÉSZÉRE. A közigazgatási szakvizsgára vonatkozó jogszabályok: TÁJÉKOZTATÓ VIZSGÁZÓK RÉSZÉRE A közigazgatási szakvizsgára vonatkozó jogszabályok: A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2016. május 19-én tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2016. május 19-én tartandó ülésére Előterjesztés a Képviselő-testület 2016. május 19-én tartandó ülésére Tárgy: Beszámoló a Polgári Polgármesteri Hivatal 2015. évi tevékenységéről Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző Előkészítő:

Részletesebben

Karcagi Aikidó Egyesület Alapszabály Ez az alapszabály a Polgári Törvénykönyvről szóló módosított, az 1959. évi IV. törvény, továbbá az Egyesülési jogokról szóló 1989. évi II: törvény alapján szabályozza

Részletesebben

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2015. augusztus 15. 1 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG SZAKDOLGOZAT. Tóth Bianka Nappali tagozat Alapképzés Közszolgálati szak

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG SZAKDOLGOZAT. Tóth Bianka Nappali tagozat Alapképzés Közszolgálati szak BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG SZAKDOLGOZAT Tóth Bianka Nappali tagozat Alapképzés Közszolgálati szak 2016 BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG A KÖZALKALMAZOTTI

Részletesebben

Gáziparosok Országos Egyesülete Alapszabálya (a 2013. május 27. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetben)

Gáziparosok Országos Egyesülete Alapszabálya (a 2013. május 27. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetben) Gáziparosok Országos Egyesülete Alapszabálya (a 2013. május 27. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetben) 1. Az Egyesület neve, célja és jogállása Az Egyesület neve: Gáziparosok Országos Egyesülete

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y A a AC Milan Szurkolói Egyesületnek (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

A L A P S Z A B Á L Y A a AC Milan Szurkolói Egyesületnek (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) A L A P S Z A B Á L Y A a AC Milan Szurkolói Egyesületnek (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) Egyesület tagjai jelen egyesületi alapszabályt a 2009. május 29. napján megtartott közgyűlésen

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

Budapest, 2015. november

Budapest, 2015. november Magyarország Kormánya T/7918. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról Előadó:

Részletesebben

VASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ÖNKÉNTES, KÖLCSÖNÖS, KIEGÉSZÍTŐ, ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA. 2 0 1 5. m á j u s 0 7.

VASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ÖNKÉNTES, KÖLCSÖNÖS, KIEGÉSZÍTŐ, ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA. 2 0 1 5. m á j u s 0 7. VASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ÖNKÉNTES, KÖLCSÖNÖS, KIEGÉSZÍTŐ, ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA 2 0 1 5. m á j u s 0 7. 1 B E V E Z E TŐ Az Önsegélyező Pénztár célja, hogy az önkéntesség, a függetlenség,

Részletesebben

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés

A bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés Dr. Paczolay Péter Úrnak Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Elnöke részére Budapest Tárgy: Alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítvány Tisztelt Elnök Úr! A Közszolgálati Szakszervezetek

Részletesebben

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án)

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló

Részletesebben

JELENTÉS a helyi önkormányzatok társulásainak ellenőrzéséről

JELENTÉS a helyi önkormányzatok társulásainak ellenőrzéséről JELENTÉS a helyi önkormányzatok társulásainak ellenőrzéséről 0407 2004. március 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1006-36/2003-2004.

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XIV. KERÜLET ZUGLÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

BUDAPEST FŐVÁROS XIV. KERÜLET ZUGLÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK BUDAPEST FŐVÁROS XIV. KERÜLET ZUGLÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő testülete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról BF. 652/2015/1. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról Legfőbb Ügyész Úr rendelkezése alapján vált szükségessé azoknak a büntetőügyeknek a vizsgálatát

Részletesebben

POLGÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

POLGÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA POLGÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Polgár, 2015. november 17. TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4 1. Bevezetés 4 2. A Szervezeti és

Részletesebben

Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban

Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső konzulens: Szintén László

Részletesebben

ZALALÖVŐ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA. Szabálytalanságok Kezelésének Eljárásrendje kiadásáról

ZALALÖVŐ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA. Szabálytalanságok Kezelésének Eljárásrendje kiadásáról ZALALÖVŐ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4.sz. melléklet Szabálytalanságok Kezelésének Eljárásrendje kiadásáról 1. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 69..-a, és a költségvetési szervek belső

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere Pécs 2006 Preambulum * A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban:

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2015. október 28. napján tartandó ülésére Készítette: dr. Lukács Titanilla vagyonhasznosítási irodavezető Müller Kinga

Részletesebben

2011. évi... törvény-

2011. évi... törvény- 1 Országgyű lés hivatal a Iromanyszam : lkqq,rf- J~p2, 2011. évi... törvény- (5- Érkezeu : 2011 DEC 2 a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szól ó 1996. évi LIII. törvény

Részletesebben

A Leon- Cavallo Sportegyesület. Alapszabálya

A Leon- Cavallo Sportegyesület. Alapszabálya A Leon- Cavallo Sportegyesület Alapszabálya (egységes szerkezetbe foglalva a 2009.12.19-én, a 2010.03.13-án, 2014. május 27-én, és 2014. szeptember 30-án Balástyán elfogadott módosításokkal) I. Általános

Részletesebben

Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola)

Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola) 81 Spiegler Tamás, jegyzői referens (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal) Doktorandusz (PTE ÁJK Doktori Iskola) A társasházak törvényességi felügyelete a gyakorlatban Az egyes

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

Békés Város Képviselő-testületének 2015. február 23-i ülésére a fontosabb jogszabályi változásokról 1

Békés Város Képviselő-testületének 2015. február 23-i ülésére a fontosabb jogszabályi változásokról 1 Sorszám: I/2. T Á J É K O Z T A T Ó Békés Város Képviselő-testületének 2015. február 23-i ülésére a fontosabb jogszabályi változásokról 1 Tisztelt Képviselő-testület! A 2015. februári testületi ülés óta

Részletesebben

- módosítással egységes szerkezetben

- módosítással egységes szerkezetben 1 Halas és Környéke Méhészeti Egyesület A L A P S Z A B Á L Y A - módosítással egységes szerkezetben Alapítva: 2005. január 15. Módosítva: 2005. március 26. Módosítva: 2013. március 2. 2005. 2 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE A L A P S Z A B Á L Y I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete (a továbbiakban Egyesület) a Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ. 2012. november 15. Budapest A 2013. ÉVI ÉVES TOVÁBBKÉPZÉS TERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ. 2012. november 15. Budapest A 2013. ÉVI ÉVES TOVÁBBKÉPZÉS TERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A 2013. ÉVI ÉVES TOVÁBBKÉPZÉS TERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ 2012. november 15. Budapest MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A 2013. ÉVI ÉVES TOVÁBBKÉPZÉS TERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ 1.1 Tervkészítési kötelezettség

Részletesebben

Az ALFÖLDI ERDŐKÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Az ALFÖLDI ERDŐKÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az ALFÖLDI ERDŐKÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az ALFÖLDI ERDŐKÉRT Egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil

Részletesebben

A Magyar Nőorvos Társaság Alapszabálya

A Magyar Nőorvos Társaság Alapszabálya A Magyar Nőorvos Társaság Alapszabálya I. Általános rendelkezések 1. (1) A Társaság a. neve: Magyar Nőorvos Társaság (rövidített neve: MNT), (a továbbiakban Társaság), b. angol neve: Hungarian Society

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Bárkai Jánosné képviselő az ülésről előzetes bejelentéssel távolmaradt.

JEGYZŐKÖNYV. Bárkai Jánosné képviselő az ülésről előzetes bejelentéssel távolmaradt. JEGYZŐKÖNYV Készült: a 2013. február 28-án megtartott, Szelevény Községi Önkormányzat képviselőtestületével közösen tartott ülésről. Ülés helye: Polgármesteri Hivatal Nagyterem Jelen vannak: Tiszasas Község

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁR-TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2012.

DÉL-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁR-TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2012. 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁR-TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2012. Az Egyesület Alapszabálya 2 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Egyesület neve és nevének

Részletesebben

MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2016.

MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2016. A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2016. A MÚSZ közgyűlése által 2016. április 24.-én elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege. A módosítások vastagított szöveggel vannak jelölve.

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról.

A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról. Belügyminisztérium A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról (Tanulmány) KÉSZÍTETTE: DR. LÁSZLÓ-OROSZ ORSOLYA, DR. BOGNÁR

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 8. számú J E G Y Z Ő K Ö N Y V Tiszabura Község Képviselő-testületének 2014. április 30-án megtartott rendkívüli testületi ülésén Határozat/Rendelet száma Határozat/Rendelet tárgya 10 /2014./IV.30./Ök.

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. XI. fejezet. A doktori képzés szabályai DOKTORI SZABÁLYZAT 1

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. XI. fejezet. A doktori képzés szabályai DOKTORI SZABÁLYZAT 1 Szervezeti és Működési Szabályzat XI. fejezet A doktori képzés szabályai DOKTORI SZABÁLYZAT 1 Tartalomjegyzék Egyetemi doktori iskola (Sz. 1.-Sz. 6.) Egyetemi Doktori Tanács (Sz. 7.- Sz. 24.) Az Egyetemi

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM ORVOSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

DEBRECENI EGYETEM ORVOSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT DEBRECENI EGYETEM ORVOSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT D e b r e c e n 2008 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET: Jogszabályi háttér... 5 II. FEJEZET: Meghatározások... 6 III. FEJEZET: A doktori képzés

Részletesebben

103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet Oldal:1 az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól 1 A Kormány az épített környezet

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 13. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem doktori szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 13. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem doktori szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 13. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem doktori szabályzata Pécs 2007. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Lelkes Mirtill Pénzügy és számvitel/államháztartás Önkormányzati intézmény költségvetéstervezési, finanszírozási, gazdálkodás rendszere. 2016. Lelkes

Részletesebben

199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet. a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről

199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet. a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. január 28.-i ülésére Tárgy: Önkormányzati szinten az összes alkalmazott esetében arányos béremelés lehetőségének megvizsgálása

Részletesebben

A BORONKAY GYÖRGY BARÁTI KÖR MŰKÖDÉSI RENDJE ÁLTALÁNOS ELVEK

A BORONKAY GYÖRGY BARÁTI KÖR MŰKÖDÉSI RENDJE ÁLTALÁNOS ELVEK 1 (A közgyűlésig ideiglenes okmány!) A BORONKAY GYÖRGY BARÁTI KÖR MŰKÖDÉSI RENDJE I. ÁLTALÁNOS ELVEK A BORONKAY GYÖRGY BARÁTI KÖR továbbiakban: Boronkay Baráti Kör (BBK) - egy önkéntes alapon szerveződő,

Részletesebben

Szerkesztette: Horváthné Kemecsei Erika. Kádár Attila. módszertani munkatársak

Szerkesztette: Horváthné Kemecsei Erika. Kádár Attila. módszertani munkatársak É S Z A K - A L F Ö L D I R E G I O N Á L I S S Z O C I Á L I S F E J L E S Z T Ő, T A N Á C S A D Ó É S M Ó D S Z E R T A N I K Ö Z P O N T K O N Z O R C I U M P A R T N E R E 2 0 1 1. J A N U Á R NEMZETI

Részletesebben

A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA

A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara 1996. november 22. napján elfogadott, 2000. november 23-án, 2004. november 19-én, 2008. május 22-én, 2009.május 21-én és 2012

Részletesebben

46/2001. (2002. I. 2.) RENDELETE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

46/2001. (2002. I. 2.) RENDELETE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 46/2001. (2002. I. 2.) RENDELETE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL A 17/2002. (VII. 4.), A 12/2003. (VI. 5.), A 7/2004. (II. 23.),

Részletesebben

Veresegyház Város Jegyzője

Veresegyház Város Jegyzője Veresegyház Város Jegyzője 2112 Veresegyház, Fő út 35. Tel: 28 588-600 Fax: 28 588-646 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2013. 03. 28-i rendes / rendkívüli ülésére Tárgy: A Veresegyház Városi Önkormányzat

Részletesebben

(4) A hivatal jogi személy, a saját költségvetési előirányzata körében önálló költségvetési szerv.

(4) A hivatal jogi személy, a saját költségvetési előirányzata körében önálló költségvetési szerv. 1 ÓCSA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 13/2000./XI.8./ sz. ÖK. rendelete Ócsa Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Ügyrendjéről Ócsa Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere 2013. november 14. napjától hatályos változat Preambulum *

Részletesebben

A FELCSÚTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A FELCSÚTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A FELCSÚTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2013. március napjától 1 2 A Felcsúti Közös Önkormányzati Hivatal SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Felcsúti Közös

Részletesebben

16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet. a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről. 1. Általános rendelkezések

16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet. a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről. 1. Általános rendelkezések 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.

Részletesebben

Veszprémi Civil Információs Centrum. Jogszabályi keretek

Veszprémi Civil Információs Centrum. Jogszabályi keretek Veszprémi Civil Információs Centrum Jogszabályi keretek A Partnerség Erősítése ÁROP-1.1.14-2012-2012-0011 azonosítóhoz tartozó projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásának teljesítéséhez kapcsolódóan

Részletesebben

Közigazgatási szakvizsgát tehet az a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő,

Közigazgatási szakvizsgát tehet az a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő, Közigazgatási szakvizsga Vonatkozó jogszabályok: 1992. évi XXIII. törvény A köztisztviselők jogállásáról 35/1998. (II.27.) Korm. rendelet A közigazgatási szakvizsgáról Vizsgára kötelezettek köre Közigazgatási

Részletesebben

Az eeiesület székhelye: 7629 Pécs, Frankel Leó u. 4. Az e2yesület kérviselõie: Hrubi Józsefné elnök

Az eeiesület székhelye: 7629 Pécs, Frankel Leó u. 4. Az e2yesület kérviselõie: Hrubi Józsefné elnök 1 Az eeiesület székhelye: 7629 Pécs, Frankel Leó u. 4. Az e2yesület kérviselõie: Hrubi Józsefné elnök 2. 3. 4.? A "DÉLI FÉNY" Epilepsziával Élõk Dél-dunántúli Egyesületének Alapszabálya A "DÉLI FÉNY" Epilepsziával

Részletesebben