AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEINEK MUNKADOKUMENTUMA. kísérő dokumentum a következőhöz: Javaslat:

Átírás

1 HU HU HU

2 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, SEC(2008) 2226 A BIZOTTSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEINEK MUNKADOKUMENTUMA kísérő dokumentum a következőhöz: Javaslat: A TANÁCS RENDELETE a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendeletnek és a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendeletnek ( az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletnek ) az iskolagyümölcsprogram létrehozása érdekében történő módosításáról A hatásvizsgálat összefoglalása {COM(2008) 442 végleges} {SEC(2008) 2225} HU 1 HU

3 1. MIÉRT ÉPPEN ISKOLAGYÜMÖLCS-PROGRAM? 2007 szeptemberében, a gyümölcs- és zöldségágazati rendszer reformjának az Európai Unió általi elfogadásakor a fő célkitűzés az volt, hogy visszafordítsák a gyümölcs- és zöldségfogyasztás csökkenését. A reform jóváhagyásakor a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy tekintettel az iskolás gyermekek körében tapasztalt elhízás drámai növekedésére [ ], a Tanács az iskolagyümölcsrendszerre irányuló olyan javaslat lehető leggyorsabb előterjesztésére kéri fel a Bizottságot, amely az előnyök, a kivitelezhetőség és az adminisztratív költségek hatásvizsgálatán alapul. A gyümölcs- és zöldségfogyasztás által az egészséges étrendben betöltött fontos szerepet a táplálkozásról, túlsúlyról és elhízásról szóló bizottsági Fehér Könyv is kiemeli, hangsúlyozva az európai szintű egységes fellépés szükségességét. E dokumentum szerint az iskolai gyümölcsfogyasztást célzó projekt [...] nagy előrelépést jelentene. Az EU évi általános költségvetés-tervezetéről szóló jelentésében az Európai Parlament ismételten megerősíti elkötelezettségét az iskolai zöldség és gyümölcs [...] megfelelő költségvetési támogatása mellett, és felkéri a Bizottságot, hogy [...] nyújtson be jogalkotási javaslatot;. A fogyasztás visszaesése Az elmúlt években visszaesett a gyümölcs- és zöldségfogyasztás az EU-ban. Mivel a legtöbb gyümölcs és zöldség rendkívül romlandó, a keletkező hulladék szintje is magas; ezért a fejenkénti gyümölcs- és zöldségfogyasztás nehezen mérhető, és becslése a termelési és kereskedelmi adatokon alapul. A napi átlagfogyasztás fejenként nettó 380 g-ra volt tehető az EU 27-ben 2006-ban; ez 2010-re napi 360 g-ra fog visszaesni, ha a jelenlegi csökkenő tendencia folytatódik. A számadatok a népesség egészére vonatkoznak, életkortól függetlenül. A fogyasztás nagy mértékben eltér tagállamonként. Általában a nagyobb termelő tagállamokban magasabb fogyasztási arányok tapasztalhatók, de még a mediterrán országokban is negatív tendencia volt megfigyelhető az utóbbi időben. Ezenkívül a helyzet különösen aggasztó a gyermekek körében. Jelentős változás következett be a fiatal korosztályok étrendjében, és a gyümölcs- és zöldségfogyasztás lényegesen alacsonyabb, mint egykor volt. A gyermekek általi csekély fogyasztásért felelős egyik tényező a termékek rendelkezésre állásának látszólagos hiánya. Ebből következően az európaiak többsége, és különösen a gyermekek nem fogyasztják el az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott minimális nettó bevitelt, amely napi 400 g. Az egészségügyi kérdés A súlyproblémák és az elhízás növekvő mértékben tapasztalhatók az EU-ban, különösen a gyermekek körében: a becslések szerint 22 millió gyermek túlsúlyos; közülük 5,1 millió elhízott (EU-25). Az elhízott gyermekek száma várhatóan rel fog nőni évente, ami egy sor egészségügyi, lélektani és társadalmi problémához vezet, és óriási költségeket ró a társadalomra (lásd a hatásvizsgálatról szóló jelentés 3.3. pontját) HU 2 HU

4 Társadalmi és közgazdasági szempontok Szoros kapcsolat figyelhető meg az alacsony jövedelmek, a társadalmi tényezők és az elégtelen mértékű gyümölcs- és zöldségbevitel között. Minél alacsonyabb a jövedelem, annál alacsonyabb a gyümölcs- és zöldségfogyasztás. Az adatok arra mutatnak rá, hogy az új tagállamok számára lenne leginkább előnyös fogyasztásuk növelése. Különösen a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakoribbak ezekben az országokban, és fiatalabb korban jelennek meg, mint az EU-15-ben. Ez egyike a csekély gyümölcs- és zöldségfogyasztással kapcsolatos számos egészségügyi problémának (3.4. pont). 2. TUDOMÁNYOS ADATOK A tanulmányok azt mutatják, hogy bizonyos feltételek teljesülése mellett az iskolagyümölcsprogram hatékony eszköze lehet a gyümölcs- és zöldségfogyasztás tartós növelésének. Különösen az bizonyított tény, hogy egy iskolagyümölcs-programnak nem csak (sőt, néhányak szerint nem elsődlegesen) az oktatási intézmények (iskolák) gyümölccsel és zöldséggel történő ellátására kell koncentrálnia, hanem egy sor, a tudatosság erősítésére irányuló kapcsolódó intézkedést is magában kell foglalnia (4. pont). A gyermekek és a serdülők étkezési szokásainak javítása olyan feladat, amely fontos a közegészség javításához, valamint az agyérkatasztrófa, a rák és a cukorbetegséghez hasonló idült betegségek hosszú távú kockázatának csökkentéséhez. Az egészséges táplálkozásra irányuló intézkedéseknek már gyermek- vagy serdülőkorban meg kell jelenniük, hogy megelőzzék vagy visszafordítsák a túlsúly és a rossz étkezési szokások káros egészségügyi hatásait. A tanulmányok arra mutatnak rá, hogy az egészséges étkezési szokások gyermekkorban alakulnak ki: akik gyermekkorukban sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztottak, felnőttkorukban is sokat fogyasztanak majd; akik pedig keveset, azok felnőttkorukban is keveset fogyasztanak, ami gyermekeikre is kedvezőtlenül hat. Az oktatási intézmény a legalkalmasabb környezet a gyermekek étkezési szokásainak átalakítására és befolyásolására, egy olyan szakaszban, amikor még ők maguk is kialakulóban vannak. Az iskolagyümölcs-program sikeres végrehajtásának feltételeit a jelentés tartalmazza (5.3. pont). A tanulmányok arra mutatnak rá, hogy ahhoz, hogy a program hatékony legyen, fontos, hogy a termékeket ingyenesen forgalmazzák. 3. A JELENLEGI HELYZET Már léteznek az iskolások gyümölcs- és zöldségfogyasztásának növelésére összpontosító kezdeményezések európai uniós szinten, és egyes tagállamokban nemzeti vagy helyi szinten. A gyümölcs- és zöldségreform 6 millió euróval növelte a társfinanszírozással támogatott, e termékekről szóló tájékoztató és promóciós intézkedések költségvetését. Az iskolásokat célzó promóciós kampányokhoz a Közösség 60%-ban nyújt pénzügyi hozzájárulást. Léteznek európai uniós programok a testi és mentális egészség javítására és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésére a Közösségben, továbbá jelentős uniós forrásokat fordítanak az elhízás kutatására és a gyümölcs- és zöldségfélék jótékony hatásait érintő projektekre. HU 3 HU

5 A tagállamokban különböző modellek fordulnak elő (5.2. pont), elsősorban a következő megszorításokkal: gyakoriak a kis léptékű és a helyi programok; a folytonosság nincs biztosítva; éppen az új tagállamokban kevés az ilyen program, ahol pedig a fogyasztás általában a legalacsonyabb; a programok nem mindig tartalmazzák az eredményességhez elengedhetetlen kísérő intézkedéseket. 4. CÉLKITŰZÉSEK (7. PONT) Az EU iskolagyümölcs-programjának általános célkitűzése, hogy politikai és finanszírozási keretet biztosítson a tagállami kezdeményezések számára, tartósan növelje a gyümölcsök és zöldségek arányát a gyermekek étrendjében abban az életszakaszban, amikor étkezési szokásaik kialakulnak. Ez olyan befektetés, amely a jövőben segít a helytelen étrendből eredő közegészségügyi költségek mérséklésében. Az egyedi célok közül legfontosabb a gyümölcs- és zöldségfogyasztás csökkenésének megállítása, a fogyasztás hosszú távú növelése a gyermekek körében, az egészséges, felnőttkorban is fennmaradó étkezési szokások előmozdítása; annak lehetővé tétele, hogy sok iskolás egyen gyümölcsöt és zöldséget, ezáltal valamennyi gyermeknek egyenlő esélyt adva az Európai Unióban, és hozzájárulva a társadalmi kohézióhoz. 5. POLITIKAI MEGOLDÁSOK (8. PONT) A négy vizsgált megoldás nem zárja ki egymást; egyes elemeik kombinálhatóak. A gyümölcsés zöldségfogyasztásra gyakorolt hatás és az ebből eredő egészségügyi haszon a végrehajtás mértékének és a program hosszan tartó fennmaradásának függvénye. 1. megoldás status quo Nincs új, európai szintű kezdeményezés. 2. megoldás hálózatba szervezés A közösségi beavatkozás a tagállamok iskolagyümölcs-programjainak három fő módon történő támogatására korlátozódik a lakosság tájékoztatása (internetes oldal, brosúrák ); cselekvési eszközök biztosítása (portál az iskolagyümölcs-projektek számára, szakértői adatbázis ); nagyszabású éves konferencia. 3. megoldás a kezdeményezések támogatása A gyümölcs- és zöldségfogyasztást az oktatási intézményekben előmozdító kezdeményezéseknek az EU általi támogatása, a termékek beszerzéséhez nyújtott finanszírozás kizárásával. Az intézkedések között szerepelhetnek a gyermekek étkezési szokásainak megváltoztatására irányuló olyan intézkedések, mint a képzés és tudatosságnövelés, promóciós anyagok készítése és helyszínlátogatások. A végrehajtás hozzávetőlegesen a jelenlegi promóciós programokat követné, az EU 60%-os hozzájárulása mellett. A társfinanszírozás kötelező lenne, és az ajánlattevő szervezeteknek is finanszírozniuk kellene a program költségeinek egy részét (például 20%-át). HU 4 HU

6 4. megoldás a kezdeményezések ösztönzése Az iskolagyümölcs-program egységes, rugalmas uniós keretrendszere, a tagállamok önkéntes részvételével. Az EU osztja fel a költségvetést úgy, hogy a 6 10 éves célkorosztályhoz tartozó gyermekek számát alkalmazza közös objektív kritériumként. A résztvevő tagállamok ezt követően stratégiát alakítanának ki, amely a következő három elemet tartalmazza: az oktatási intézmények ingyenes ellátása; olyan kísérő intézkedések, mint a promóciós kampányok és a tudatosságnövelés; nyomon követés és értékelés. A gyümölcsök- és zöldségek beszerzését (beleértve a logisztikát és az elosztást) az EU 50%- ban támogatja társfinanszírozás keretében, kivéve a konvergenciarégiókban (75%). Az évente legfeljebb 90 millió EUR összegű finanszírozást kiegészíthetik a tagállamok és/vagy a magánfinanszírozás. A kísérő intézkedéseket rendszerint a tagállamok finanszíroznák, de ahol a meglévő jogi keretrendszerben ez lehetséges, ezeket az intézkedéseket a mezőgazdasági termékeknek az EU általi promóciója keretében is lehetne támogatni. 6. A HATÁSOK ELEMZÉSE Gazdasági hatások (9.1. pont és 8. melléklet) Az EU iskolagyümölcs-programjából eredő keresletnövekedés várhatóan jótékony hatást gyakorol a gyümölcs- és zöldségpiacra. Az 1. és 2. megoldás nem gyakorolna mérhető hatást a keresletre vagy a fogyasztásra. A 3. megoldás vélhetően erőteljesebb hatást gyakorolna. A 4. megoldás vezetne a gyermekeknek szóló új, ízletes, fogyasztásra kész termékek kialakításához. Ennek eredménye az elfogyasztott gyümölcs és zöldség mennyiségének évi tonnás közvetlen növekedése, 30 héten át napi 120 g-os adaggal számolva. A tanulmányok a gyümölcs- és zöldségbevitel napi 0,4 1,1 adaggal történő tartós növekedését mutatják. A gyermekek által elfogyasztott napi adagok 0,7-del történő átlagos növekedését feltételezve, megközelítőleg tonnával több gyümölcs és zöldség fogyasztása várható éves szinten. A nyomon követés és értékelés a hosszú távú hatások vizsgálata miatt szükséges. A tanulmányok arra mutatnak rá, hogy az iskolagyümölcs-program a gyümölcs- és zöldségfogyasztás fenntartható növelésének hatékony módja lehet. Költségvetési hatások (9.2. pont és 13. melléklet) Az 1. megoldás nem gyakorolna hatást az EU vagy a tagállamok költségvetésére. A 2. megoldás megvalósításához évi 1,3 millió euróra lenne szükség az EU költségvetéséből. A tagállamok számára ez a megoldás nem járna költséggel. 3. megoldás: a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésének reformja magában foglalja az EU promóciós költségvetésének 6 millió euróval történő megnövelését, s ezt fel lehetne HU 5 HU

7 használni egy uniós iskolagyümölcs-program beindításához. A tagállamoknak kellene a társfinanszírozást biztosítaniuk, a kötelező magánfinanszírozás mellett. A 4. megoldás az EU költségvetéséből származó 90 millió eurós kiadással lenne beindítható, amely összeget gyümölcs- és zöldségellátásra kellene fordítani, a logisztikai költségeket is ideértve. Feltételezhető, hogy a termékeket az iskolaév során (átlagosan 30 hét) hetente egy alkalommal ingyenesen lehetne adni, gyermekenként napi 0,20 EUR átlagköltség mellett, a 6 10 éves célkorosztályhoz tartozó mind a 26 millió gyermeknek. A tagállamoknak a termékek költségeinek felét (a konvergenciarégiókban 25%-át) és a kísérő intézkedéseket kellene finanszírozniuk. Összköltségvetés: 156 millió EUR, amelyből 90 az EU-t, 66 a nemzeti költségvetést terheli. Hollandiában és Dániában összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy hosszú távon jelentős megtakarítás érhető el az egészségügyi ellátásban és a munkaidő-kiesés elkerülése révén. Társadalmi hatások (9.3. pont) Közegészségügy és kohézió (9. melléklet) A cél az egészséges étkezési szokások előmozdítása az iskolások körében, hozzájárulva így az egészség tartós javulásához és az elhízás csökkenéséhez: az egészséges testsúly fenntartásával és a nem ragályos idült betegségek kockázatának csökkentésével. Az 1. megoldás nem érné el a kívánt hatást. A 2. és 3. megoldás korlátozott hatást gyakorolna kohéziós szempontból; a tapasztalatcsere segítséget nyújthat a jelenlegi programok hatékonyságának növelésében. A 4. megoldás járna a legerőteljesebb hatással, mivel ingyenes gyümölcs- és zöldségellátásról rendelkezik. Az esélyegyenlőség előmozdítása (10. melléklet) A cél az, hogy a szegényebb térségekben élő és a népesség hátrányos helyzetű csoportjaihoz tartozó gyermekek számára könnyebbé váljon az iskolagyümölcs-programhoz való hozzáférés. Az ingyenes gyümölcs- és zöldségosztás hozzájárulhat a megfelelőbb táplálkozáshoz, és kedvezően befolyásolhatja a tanulási készséget, ez utóbbira ugyanis bizonyíthatóan kihat a helytelen táplálkozás. Ez a jelenség gyakoribb a hátrányos helyzetű gyermekek körében. Az iskolagyümölcs-program segítségével leküzdhető a helytelen táplálkozás, és csökkenthetők az étrendi egyenlőtlenségek a társadalmi-gazdasági csoportok között. A 4. megoldás, mivel ingyenes gyümölcs- és zöldségellátásról rendelkezik, sokkal nagyobb hatással járna, mint a 3. megoldás. Foglalkoztatás és munkahelyteremtés A növekvő termelés várhatóan további munkaerőigénnyel jár. További új munkahelyeket lehetne teremteni az innováció és kutatás területén. A 4. megoldás erőteljesebb hatással járna, mint a 3. HU 6 HU

8 Szorosabb kapcsolat az európai uniós polgárokkal A 4. megoldás, mivel elősegítené a városi polgárok kapcsolatának helyreállítását az élelmiszerrel és az élelmiszertermelőkkel, sokat tenne a közfelfogás kedvező alakításában. A 2. és 3. megoldás szerinti információszolgáltatás szintén pozitív hatással járna. Környezeti hatás Mivel minden program irányítása decentralizáltan zajlana, a különböző megoldások környezeti hatásai a végrehajtásuk módjától függenek. Közigazgatási hatások (9.6. pont és 14. melléklet) 2. megoldás: nem ró további terhet sem a tagállamokra, sem a Bizottságra. 3. megoldás: további közigazgatási teher tagállami szinten, amely jelentős lehet az EU általi finanszírozás jelentős megnövelése következtében. 4. megoldás: további erőforrások szükségesek tagállami szinten; két teljes munkaidős tisztviselőre van szükség EU-szinten, legalább a végrehajtás első éveiben. A harmadik országokra és a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt hatás Az EU iskolagyümölcs-programjának teljes mértékben meg kell felelnie az EU nemzetközi kereskedelmi kötelezettségeinek. Arányosság és az EU által hozzáadott érték (6. és 9.8. pont) A 2. és 3. megoldás hagyományos uniós fellépésnek számít: bizonyíthatóan értékes, ám a hatást visszafogja a korlátozott költségvetés és az intézkedések enyhesége. A 4. megoldás nagyobb költségvetésével magasabb hozzáadott értéket képviselhet; a kötelező kísérő intézkedések erősíthetik hatását. Az EU iskolagyümölcs-rendszere nem csodaszer a gyermekek alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztása és a kapcsolódó egészségügyi problémák ellen. A 4.,megoldás potenciálisan jelentős, hatványozó hatásával működhet közre az e problémák elleni küzdelemben. Az érdekeltekre gyakorolt hatás A 2., 3., és 4. megoldás javulásnak tekinthető a status quohoz képest, jóllehet a javulás mértéke megoldásonként jelentősen eltér. Az adófizetőknek előnyős a nemzeti egészségügyi kiadások várható csökkenése a program végrehajtását követő években. 7. NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS (11. PONT) Várható, hogy a tagállamok értékelési minimumszabványait belefoglalják az iskolagyümölcsprogramról szóló lehetséges tanácsi rendelet végrehajtási szabályaiba. HU 7 HU

9 8. KÖVETKEZTETÉSEK (12. PONT) A növekvő fogyasztással kapcsolatos célkitűzés eléréséhez sokkal intenzívebben fel lehet használni a bizottsági eszközöket, ami pozitív lépés lenne. Ez különösen a 2. és 3. megoldás szerinti kommunikációs tevékenységekre vonatkozik, amelyek a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós intézkedéseken alapulnak. A 4. megoldás a leghatékonyabb módszer a fogyasztás növelésével és az egészség javításával kapcsolatos célkitűzés eléréséhez, ha végrehajtása szigorúan tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét és a nemzeti hatásköröket, különösen az egészségügy és az oktatás területén. Hatékonyságát növeli, ha kiegészül a 2. és 3. megoldással. Ebben az összefüggésben a javaslat olyan iskolagyümölcs-program létrehozására irányul, amelyben a három megoldás egyetlen csomagot alkotva, egymást kölcsönösen támogatva a lehető legnagyobb hatást fejti ki. E csomag a következő elemeket foglalná magában: ingyenes gyümölcs- és zöldségosztás az iskolákban. A közösségi támogatást az oktatási intézményekben (iskolákban) tanuló, a 6 10 éves célkorosztályhoz tartozó diákok gyümölccsel és zöldséggel történő ellátásának, a kapcsolódó logisztikának, továbbá a nyomon követésnek és értékelésnek a társfinanszírozásához kell nyújtani. E célra ajánlott a költségvetésből összesen 90 millió EUR összeget elkülöníteni a 1234/2007/EK rendelet I. címe szerint. Ez lehetővé tenné a néhány tagállamban már meglévő iskolagyümölcs-program bővítését, és e programnak olyan tagállamokban történő meghonosítását, amelyek gyakran a költségvetési eszközök szűkössége miatt még nem indítottak ilyen programot. A közösségi társfinanszírozás mértéke 50 %, a konvergenciarégiókban azonban 75 % lenne; kísérő intézkedések. A tagállamok a népegészségügyi és közoktatási hatóságokkal, az ágazattal és az érdekelt felekkel konzultálva kötelesek nemzeti stratégiát kialakítani. A stratégia állapítaná meg, hogy az iskolagyümölcs-programot hogyan lehetne a legjobban végrehajtani és a tanrendbe beilleszteni. A végrehajtás részeként ki kell emelni az EU részvételét. A kísérő intézkedéseket elsődlegesen nemzeti szinten finanszíroznák; hálózatba szervezési tevékenységek, az iskolagyümölcs-program szereplői közötti információ- és ismeretcsere ösztönzésére és a lakossági tudatosság élénkítésére (amint az a hálózatba szervezés című 2. megoldásban szerepel). A költségvetési előirányzat ebben az esetben 1,3 millió EUR; a mezőgazdasági termékek promóciója, amelyet a mezőgazdasági termékek EU általi promóciójának keretében lehetne támogatni (amint az a kezdeményezések támogatása című 3. megoldásban szerepel). A tagállamok különösen arra használhatnák ezt a keretrendszert, hogy végrehajtsák a gyümölcs- és zöldségfogyasztás jótékony hatásaival kapcsolatos tudatosságnövelésre irányuló, szükséges kísérő intézkedéseket. A legutóbbi gyümölcs- és zöldségreform 6 millió euróval növelte az e termékek promóciójára szánt indikatív költségvetést; nyomon követés és értékelés. Az iskolagyümölcs-program különböző változatainak hatékonyságával kapcsolatos további kutatáshoz szükséges megbízható adatok megállapításának céljából és a legjobb gyakorlatok cseréjének érdekében a nyomon követést és az értékelést az európai uniós program szerves részévé kell tenni. Következésképpen valamennyi program tartalmazná a következő három elemet: HU 8 HU

10 ingyenes gyümölcs- és zöldségosztás az oktatási intézményekben (iskolákban), kiegészítő intézkedések, nyomon követés és értékelés. A 4. megoldás jelentős költségvetési kiadással járna, mind az EU, mind a tagállamok részéről. Ahhoz, hogy az iskolagyümölcs-program hatékony és eredményes legyen, a termékeket ingyenesen kell biztosítani egy kellően hosszú időszakban, elegendő számú héten keresztül a kiemelt célcsoport (a 6 és 10 év közötti valamennyi gyermek) számára. Ehhez évi 156 millió EUR összköltségvetés szükséges. A tapasztalatokból derül majd ki, hogy ez a költségvetés megfelelő-e a kitűzött célok eléréséhez. Az EU 90 millió eurós részvételének illeszkednie kell a mezőgazdasági pénzügyi tervbe. HU 9 HU