EURÓPAI TÜKÖR XIII. ÉV. 9. SZÁM n SZEPTEMBER

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EURÓPAI TÜKÖR XIII. ÉV. 9. SZÁM n 2008. SZEPTEMBER"

Átírás

1 E U R Ó PA I TÜ KÖR A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM OLYÓIRATA EURÓPAI TÜKÖR XIII. ÉV. 9. SZÁM n SZEPTEMBER A TARTALOMBÓL n Európa nem lehet élõ múzeum Beszélgetés Inotai András közgazdásszal n Scipiades Iván: orradalmi hév helyett pragmatikus számítás. Az új lengyel kormány külpolitikája n Pogátsa Zoltán: Kelta tigris és pannon puma. Mit tanulhat Magyarország az ír gazdasági csodából? n Hóvári János: A szlovén EU-elnökség egy segítõ (secondee) diplomata szemével n Hargita Árpádné: Barcelonai folyamat: unió a földközi-tengeri térségért XIII. ÉV OLYAM 9. SZÁM SZEPTEMBER

2 EURÓPAI TÜKÖR Kiadja a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, a HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kht. támogatásával. elelõs kiadó: A szerkesztõbizottság elnöke: A szerkesztõbizottság tagjai: õszerkesztõ: Lapszerkesztõ: Lapigazgató: Rovatszerkesztõk: Szerkesztõk: Mûszaki szerkesztõ: A szerkesztõség címe: Terjesztés: Korsós Tamás Palánkai Tibor Bagó Eszter, Balázs Péter, Balogh András, Barabás Miklós, Baráth Etele, Bod Péter Ákos, Erdei Tamás, Gottfried Péter, Halm Tamás, Hefter József, Horváth Gyula, Hörcsik Richárd, Inotai András, Iván Gábor, Kádár Béla, Kassai Róbert, Kazatsay Zoltán, Levendel Ádám, Lõrincz Lajos, Magyar erenc, Nyers Rezsõ, Somogyvári István, Szekeres Imre, Szent-Iványi István, Török Ádám, Vajda László, Vargha Ágnes orgács Imre Hovanyecz László Bulyovszky Csilla azekas Judit, Becsky Róbert Asztalos Zsófia, arkas József György Lányi György Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma 1027 Budapest, Nagy Imre tér 4. Telefon: , , Horváthné Stramszky Márta, Az Európai Integrációs Iroda kiadványai hozzáférhetõk az Országgyûlési Könyvtárban, valamint a Külügyminisztérium honlapján (www.kulugyminiszterium.hu; Kiadványaink menüpont). A kiadványcsalád borítón látható emblémája Szutor Zsolt alkotása. Nyomdai elõkészítés: Omigraf Kft. Nyomdai kivitelezés: Pharma Press Kft. ISSN

3 EURÓPAI TÜKÖR 2008/9. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM OLYÓIRATA

4 TARTALOM Európa nem lehet élõ múzeum Beszélgetés INOTAI ANDRÁS közgazdásszal (Hovanyecz László) EJES GÁBOR SZILÁGYI PÁL TÓTH TIHAMÉR: Microsoft-dilemmák. Gondolatok az Elsõfokú Bíróság Microsoft-ítéletéhez I SCIPIADES IVÁN: orradalmi hév helyett pragmatikus számítás. Az új lengyel kormány külpolitikája GRÚBER KÁROLY: Írország kül- és EU-politikája az Ahern-korszakban ( ) POGÁTSA ZOLTÁN: Kelta Tigris és Pannon Puma. Mit tanulhat Magyarország az ír gazdasági csodából? Magyar EU-elnökség, 2011 HÓVÁRI JÁNOS: A szlovén EU-elnökség egy segítõ (secondee) diplomata szemével Európai biztonság- és védelmi politika KÖRMENDI KRISZTINA NAGY KÁROLY: Az energiabiztonsági központok létrehozatalának járulékos elõnyei és szerepe a villamosenergiakrízismenedzsment területén Szemle ÉLTETÕ ANDREA SZEMLÉR TAMÁS: Az EU-költségvetés felülvizsgálata a tagországok érdekei nyomában. I. rész: Egy kérdõíves felmérés eredményei Uniós aktualitások HARGITA ÁRPÁDNÉ: Barcelonai folyamat: unió a földközi-tengeri térségért rancia kezdeményezésbõl közösségi döntés az euro-mediterrán együttmûködés továbbfejlesztésére Központi Statisztikai Hivatal BAKOS NORBERT: Légiközlekedés az Európai Unióban, Konferenciák A klímaváltozás és a tûzoltóság feladatai az EU-ban (Hovanyecz László) Olvasólámpa Milan Nakonec v ný: C v eský fašismus ( A cseh fasizmus) (E. ehér Pál) Monitor English summaries

5 3 Európa nem lehet élő múzeum Beszélgetés Inotai András közgazdásszal A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója sokoldalú elemzést készített az úgynevezett G8 ez évi július elején Japánban tartott értekezletérõl. (Olvasható a honlapon.) Inotai professzort e tanulmány kapcsán kérdezte az Európai Tükör a világgazdaság várható fejleményeirõl, ezek hatásáról az Európai Unióra és hazánkra. A legfejlettebb országok csúcstalálkozói 1975-ben kezdõdtek, akkortól beszélünk G7-ekrõl. Néhány éve Oroszország is hivatalos ezekre a rendezvényekre, de a G8 fogalom csak az idén nyert polgárjogot. Mit tart alapvetõ különbségnek az egykori és a jelenlegi csúcstalálkozók között? 1975-ben a csúcs összehívását az elsõ olajárrobbanás, illetve az ettõl nem független nemzetközi pénzügyi válság és egy világméretû infláció növekvõ veszélye indokolta ban nem az a legfõbb újdonság 1975-höz képest, hogy a problémák az élelmiszer- és a környezeti válsággal szaporodtak, hanem az, hogy közben a világ gyökeresen megváltozott. 33 évvel ezelõtt a bipolaritás körülményei között nem lehetett szó a Szovjetunió bevonásáról, de senkinek nem jutott volna eszébe a Mao Ce-tung által kaotikus állapotokba taszított Kínával sem globális kérdésekrõl tárgyalni. Ugyanígy abszurdumnak tekintették volna ilyesmibe bevonni Indiát vagy Brazíliát óta viszont egyre világosabban látszik, hogy a öld társadalmi termékének növekményében mind nagyobb a szerepe Kínának, Indiának, vagy Oroszországgal együtt a nagy olajtermelõ országoknak. A lényeg így fogalmazható meg: a év óta a világ gazdasági növekményének nagyobbik felét az említett államok adják. A növekedés dinamikáját tehát immáron nem a G7-ben csoportosuló országok határozzák meg. Eközben õk törekszenek megszabni, melyek a világgazdasági folyamatok leglényegesebb elemei, és hogy ezeket miként kell kezelni. Ebben nagy ellentmondás van, amely nem oldható fel félhivatalos-fél baráti összejöveteleken. Be kell látni és ezen a téren Európának is igen nagyok a feladatai, hogy végérvényesen fel kell hagyni a posztkoloniális magatartással. Többé nem mondhatják meg a belgák Belga-Kongóban, a franciák Togóban, az angolok Indiában, az amerikaiak Latin-Amerikában, hogy mit kell csinálni. Eljött a ténylegesen azonos szinten történõ tárgyalások ideje. Márpedig ha ezeket a feltörekvõ országokat egyenrangúnak tekintik, akkor a problémáikat is be kell illeszteni a tárgyalandó csomagba. Tehát nem csupán arról kell gondoskodni, hogyan lehet az energiaimportõr országok szükségleteit minél alacsonyabb árakon kielégíteni, hogyan lehet a nyugat-európai és az amerikai inflációt visszafogni, hogyan lehet a dollár és az euró árfolyamát megfelelõ módon ellenõrzés alatt tartani. Arról is igen hangsúlyosan kell tárgyalni, miként lehet a fel-

6 4 EURÓPAI TÜKÖR 2008/9 SZEPTEMBER törekvõ országok technológiai fejlõdését világméretekben biztosítani, miként lehet ezen országok gyakran katasztrofális egészségügyi helyzetén javítani, miként lehet hatékonyabbá tenni a fejlesztésisegély-politikát, miként lehet a nemzetközi kereskedelempolitikát úgy liberalizálni, hogy az a fejlõdõ országok érdekeit is szolgálja elsõsorban az agrárkereskedelem felszabadítása révén, miként lehet olyan környezetvédelmi politikát csinálni, amely az egész nemzetközi közösség számára hasznos. Nagy kérdés, miként kell kezelni az új tõkeexportõröket. Arról van szó, hogy az utóbbi idõben megjelentek tõkében igen gazdag országok, amelyek az egy fõre jutó nemzeti jövedelem tekintetében azonban még korántsem tekinthetõk gazdagoknak. Kínának például óriási valutatartalékai vannak. Jelenleg ezek körülbelül 1800 milliárd dollárnyit tesznek ki, de éves növekedésük milliárdnyira becsülhetõ. És ott vannak például az olajországok is, amelyek jövedelmeik igen tetemes részét a nemzetközi porondon kívánják elhelyezni. A fejlett országok számára viszont az okoz fejtörést, hogy a beruházandó pénzek mögött olykor nem csupán gazdasági érdekek, hanem politikai befolyásolási szándékok állnak. Ezek elsõsorban Kínára és Oroszországra jellemzõk. Ezekkel kapcsolatban az a gond, hogy a pénzükre szükségük volna a fejlett országoknak a beruházásaikhoz, de tartanak tõle, hogy a tõke mögött állami-politikai szándékok bújnak meg. Mennyi ennek a realitása? Nehéz az ilyen esetekrõl véleményt mondani. Azt tapasztalatból tudjuk, hogy a gazdag demokratikus országok állami és olykor nem állami cégeinek akciói mögött is felfedezhetõk nem tisztán gazdasági motivációk. Szinte minden esetben egyedi módon kell eldönteni, hogy hol van a határ a durva politikai befolyásolás és a felelõsségteljes gazdasági magatartás között. Olyasféle feladatról van szó, mint amikor arra kell válaszolni, hol a határ a lobbizás és a korrupció között. Az Egyesült Államok különösen elõvigyázatosnak tûnik a külföldi beruházásokkal szemben. Néhány évvel ezelõtt Dubainak nem engedték meg, hogy egy amerikai kikötõt megvásároljon, mert az üzletet az amerikai stratégiai érdekeket sértõnek ítélték. Ezt követte, hogy megtiltották az UNICAL kínai állami olajtársaság által történõ megvásárlását, mert ezt is helytelenítették stratégiai szempontból. A kínaiak ebbõl azt a következtetést vonták le, hogy nem érdemes erõltetni a milliárd dolláros befektetéseket. Inkább 1 3 milliárd dolláros vagy eurós beruházásokat eszközölnek. Kisebbségi részesedéseket vásárolnak például Ausztráliában is, ahonnan a legtöbb nyersanyag érkezik Kínába. Így sikerül láthatatlanoknak maradniuk. Nem a befolyás a fontos számukra, hanem az információ, amit ily módon sikerül szerezniük. Megtanulják, hogyan mûködik egy modern vállalat menedzsmentje, döntéshozatali rendszere. Azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, Kína egy évtizeden belül ilyen szempontból egyenrangú partnere lesz bármelyik fejlett országnak. Viszont valószínûleg több pénze lesz, mint a többieknek. Sajátságos, hogy ezek a nagy pénzek Kínában, Oroszországban és az olajországokban olyan idõszakban halmozódnak fel, amikor az Egyesült Államokból kiindult egy pénzügyi válság, és el kell dönteni, hogy az amerikai bankok egy részét be-

7 EURÓPA NEM LEHET ÉLŐ MÚZEUM 5 zárják vagy megmentik. A megmentéshez óriási összegek szükségesek. Ezek pedig csak az említett feltörekvõ országok állami alapjaiban állnak rendelkezésre, amelyek térnyerését egyébként aggályosnak ítélik. Talán ez mutatja a leglátványosabban azt, amire az imént utalt, hogy a világ mennyire bonyolult lett az utóbbi évtizedekben. Vagyis teljes lehetetlenség, hogy hét vagy nyolc ország próbálja meghatározni, mit kell tenni a gazdaságban a következõ idõszakban. Ám, hogy világosan lássuk, mirõl is van szó, ahhoz le kell szögeznünk, hogy a gazdasági növekedés centruma áttolódott Ázsiába. Hét-nyolc évszázad óta amióta az olasz városállamokban kibontakozott a reneszánsz, kialakult a bankrendszer most fordul elõ elõször, hogy Európa kikerül a gazdasági növekedés központjából. Hét évszázadon át Európában dõlt el, hogy mi történik a világban. A XIX. század végétõl Európa az Egyesült Államokkal együtt gyakorolta a hegemóniát. A második világháború után ugyanez folytatódott úgy, hogy Japán is bekapcsolódott a vezetésbe. Mostanáig azonban ennek a transzatlanti központnak a növekedésben játszott szerepe alapjában véve nem volt vitatott. Az 1990-es évek közepétõl mutatkoznak a jelei annak, hogy a szóban forgó növekedési központ sebesen távolodik Ázsia irányába. Ennek az egyik legnyilvánvalóbb jele, hogy a világgazdaság növekményének nagyobb részét már nem a fejlett országok adják. A másik dolog, hogy a nagy valutatartalékok Kínában, Oroszországban és az olajországokban halmozódtak fel. Tehát nem a világ ama részén, ahol történelmileg a gyarmati munkamegosztás eredményeként gyûltek össze. Az Európai Unió ilyen vonatkozásban sajátságos módon jó helyzetben van, még akkor is, ha hatalmas a Kínával szembeni kereskedelmi mérleghiánya. Ugyanis azt az egyéb helyekrõl származó többlete ellensúlyozza. Nem így áll a dolog az Egyesült Államokban. Ott hatalmas mérlegdeficit alakult ki. Ennek pedig lévén a dollár kulcsvaluta világgazdasági szempontból is destabilizáló hatása van. Ha csökkenteni akarják a deficitet, akkor drasztikusan mérsékelni kell az importot. Erõteljesen vissza kell fogni a belsõ amerikai keresletet. Ebben az esetben a gazdaság a jelenleginél is lassabban növekszik. Mindez azoknak az országoknak a gazdaságaira is negatívan hat, amelyek az USA-ba exportálnak. Így az egész világgazdaságot bele lehet vinni egy recessziós csapdába. Ez senkinek nem érdeke. Ezért van az, hogy legalább egy éve heti egyeztetés folyik az amerikai, az európai, a japán és a kínai bankok között. Ez az oka annak, hogy Kína nem tud (és nem is akar) gyorsan megszabadulni attól a hatalmas dollárkészlettõl, amelyet az utóbbi évtizedben az USA-val szembeni mérlegtöbbletébõl szerzett. Méghozzá azért, mert a pénzpiacok azonnal jeleznék, hogy Kínának ez lenne a szándéka, amire a dollár értéke roppant rövid idõ hatalmasat zuhanna, leértékelve ezzel a kínaiak dollárban tartott tartalékait is. Ez tehát egy róka fogta csuka helyzet. Igen, a kínaiak keze is meg van kötve. És nem vagyok benne biztos, hogy ez az egyensúlyi helyzet a végtelenségig fenntartható, de úgy vélem, hogy mindent meg kell tenni felelõsségteljes gazdaságpolitikával, hogy a folyamatok irányíthatók maradhassanak. Mert ha nem, nagyon komoly világgazdasági válság alakulhat ki, amely-

8 6 EURÓPAI TÜKÖR 2008/9 SZEPTEMBER nek hatásai alól senki nem tudja kivonni magát, politikai és társadalmi következményei pedig megjósolhatatlanok. Máris több válsággal kell egyidejûleg megküzdeniük az államoknak. Hogy csak a legakutabbakat említsük: olajválság, élelmiszerválság. Nézzük elõször az olajár drasztikus emelkedését. Ezt a kereslet növekedése önmagában nem magyarázza. Tény, hogy Kína olajfogyasztása nagymértékben nõtt. Az ország már második a világon az USA után az olajfelhasználásban. Azonban az olajtermelés a keresletet minden nehézség nélkül képes lenne kielégíteni a mainál alacsonyabb áron. Ámde itt egy sok tényezõs játszma folyik. Elsõ helyen az amerikai dollár gyengülését kell említeni. Az olajtermelõk azt mondják, hogy ha az olaj ára nem emelkedik, csökkenõ dollárérték mellett jóval kevesebb jövedelmet érnek el. Az is tény, hogy korábban éppen az alacsony olajár miatt semmi nem ösztönzött az újabb lelõhelyek feltárására. Tudjuk, hogy például az Északi-sark vagy az Antarktisz körzetében óriási készletek vannak, ezek felszínre hozatala azonban csak tartósan magas olajárak mellett kifizetõdõ. Amint mostanában tapasztaljuk, a 100 dollár feletti árszint egyre inkább ösztönöz az újabb kutatásokra-feltárásokra. Például Oroszországban, de Kínában és Indiában is. Nem régi szenzáció a hatalmas brazíliai tengeri olajmezõ létezésének bejelentése. Mindez valószínûleg ismét olajtöbbletet eredményez. Különösen akkor, ha meghozzák az eredményüket azok az energiatakarékossági programok, amelyeket számos országban elindítottak. És itt van egy nagyon fontos dolog. A termelés racionalizálása nyomán Nyugat- Európában az ipar energia-megtakarítási képessége mindössze 30 százaléknyi lehet a jövõben, míg a lakosságé 70 százaléknyi. Ez mutatja, hogy hatalmas lehetõségek rejlenek a lakossági takarékosságban. Például az épületszigetelésben, a tömegközlekedés fejlesztésében. Mindez azt is jelzi, hogy a takarékosságot korántsem csupán a környezetvédelmi okok kényszerítik ki, hanem az általában vett energiapolitikai célok. Annak is reális a lehetõsége, hogy az amerikai és az európai gazdasági növekedés lelassul. Ez is az olajfogyasztás csökkenéséhez vezethet. A kínai és az indiai többletfogyasztást pedig a jelenleg rendelkezésre álló készletekbõl lehet fedezni. Ez pedig azzal járhat, hogy az olajárak nem maradnak 100 dollár felett. Hogy mennyire bonyolult problémával állunk szemben, azt mutatja, hogy ennek a látszólag pozitív fejleménynek sajátos módon nagyon is negatív következménye lehet. Megcsappan Oroszország és a többi olajország jövedelme. Ez utóbbi egyebek között azt vonhatja maga után, hogy ha az arab államok nem képesek fenntartani a megszokott életszínvonalat, megerõsödhetnek a szélsõséges iszlám mozgalmak. Az olajár stabilitása tehát nem csupán az aktuális piaci keresleti-kínálati viszonyok problémája, hanem a nagyon sok szálon összefüggõ világrendszeren belül egy felelõsségteljes politikai koordinációt igénylõ ügy. És van itt még valami. Senki nem tudja ma megmondani, hogy a jelenlegi olajárak alakulásában mekkora szerepet játszik az iráni helyzet. Annyi azonban bizonyos, hogy nagyot. Vannak becslések, amelyek szerint a normál olajár jelenleg 110 dollár volna, és ami efölött van, az egy globális politikai játszma része, természetesen érintve az iráni helyzetet is.

9 EURÓPA NEM LEHET ÉLŐ MÚZEUM 7 Az olajárak tehát sokkal bonyolultabb képletet testesítenek meg, mint amit a hétköznapi tudat felfogni képes. Mi a helyzet az élelmiszerárakkal? Azzal kezdeném itt is a közhiedelemre hivatkozva, hogy sem a tavalyi magyar, sem a nyugat-európai gyenge termés nem játszott érdemleges szerepet az élelmiszerárak emelkedésében. A helyi piacokon persze igen, de a világgazdasági élelmiszerdrágulásban az égvilágon semmit. Annak az elsõszámú felelõse Kína és más feltörekvõ országok élelmiszerkeresletének növekedése. Azt pedig külön hangsúlyozni kell, hogy Kínában nem csupán a mennyiségi, hanem a minõségi igények is rendkívüli módon növekedtek. Az 1,3 milliárdos lakosságból úgy millió gyakorlatilag középosztályi igényekkel lép fel az élelmiszerpiacon, és rizs helyett vagy mellett egyre inkább húst és tejterméket is fogyaszt. Ehhez járult, hogy óriási élelmiszermennyiségbõl Amerikában elsõsorban kukoricából állítottak elõ bioüzemanyagot. Az USA-ban 2006-ban rekord kukoricatermés volt, ennek ellenére az történt, hogy 2005 és 2008 között a kukorica világpiaci ára a háromszorosára emelkedett. A szója ára két és félszeresére nõtt, de például a kávéé csupán 40 százalékkal. Ezek a drasztikus áremelkedések nem egyformán hatnak a világ különbözõ területein. A fejlett országokban, ahol az élelmiszerekkel összefüggõ kiadások aránya a teljes fogyasztásban kicsiny, nem drámai a hatás. A gyorsan fejlõdõ országokban pedig még ilyen árak mellett is lehetséges a fogyasztás növekedése. Igazán súlyos helyzet azokban az országokban alakul ki, amelyekben rendkívül alacsony az életszínvonal, és a jövedelem százalékát élelmiszerekre költik. Ugyancsak óriási probléma az élelmiszerdrágulás a jó helyzetben lévõ feltörekvõ, de még a gazdag országok leszakadó rétegei számára is. Ezért van, hogy amint arról már tapasztalatban is meggyõzõdhettünk, bizonyos területeken reális az éhséglázadások veszélye. Mit tehet a politika? Le kell számolnia bizonyos tabukkal. Elvben ismerjük a környezetkímélõ és korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló hidrogénbõl való energianyerés módját. Hogy azonban abból mikor lesz valóság, azt nem tudjuk. Éppen ezért olyan energiaforrásokkal kell számolnunk, amelyekre eddig sokan szent borzadállyal tekintettek. Elsõsorban az atomenergiát említeném, amelynek jövõbeni hasznosításáról Németországtól innországig egy sereg nagyon környezettudatos államban gondolkodnak. Az élelmiszergazdálkodásban a géntechnológia a nagy tabu körül várhatóan 9 milliárd ember él majd a öldön. Ennyit igenis el lehet látni élelemmel, abban az esetben, ha a géntechnológiát megfelelõképp fejlesztjük. Ismeretes, hogy az EU-n belül vannak olyan országok, amelyek engedélyezik a géntechnológiával készült termékek elõállítását, mások nem, ismét mások pedig engedélyezik, illetve tiltják az importot. Azon mindenképpen el kell gondolkodni, hogy az Egyesült Államokban nem csupán engedélyezik a géntechnológiai kutatásokat, de támogatják is. Brazíliában ugyancsak. Az Európai Uniót ilyen körülmények között az a veszély fenyegeti, hogy minél késõbb lát hozzá a kutatások ösztönzéséhez, annál inkább ki lesz szolgáltatva a nagy elõnyt szerzett Amerikának.

10 8 EURÓPAI TÜKÖR 2008/9 SZEPTEMBER A laikusnak a géntechnológiával kapcsolatos vitában épp olyan nehéz eligazodni, mint az atomenergia felhasználásával kapcsolatos diskurzusban. Természetesen én magam is tisztában vagyok vele, hogy a géntechnológiával kapcsolatos problémák korántsem csupán termelésiek, gazdaságiak, még csak nem is politikaiak, hanem etikaiak is. De az emberiség történetében mindig kiszámíthatatlan volt, minek mi lesz az eredménye. Ezt láttuk az ipari forradalom esetében is. Amint mondja, a géntechnológia területén a lemaradás fenyegeti Európát. Sok egyéb területtel kapcsolatban is emlegetik a lemaradás veszélyét. Véleménye szerint ez hogyan kerülhetõ el? A 2004-es, majd a 2007-es bõvítést követõen nehezen képzelhetõ el az, hogy az unió tovább meg tudja õrizni világgazdasági, sõt világpolitikai szerepét, ha nem sikerül a mélyítés. Több problémát kell számba venni, ha a valós helyzetet akarjuk látni. Az egyikrõl már volt szó: nem az EU a világgazdasági növekedés központja. Ettõl persze a mai életszínvonal két-három évtizedig fenntartható, a kérdés az, hogy mi következik azután. Hogy mi történik, ha most nem erõsítjük meg az európai integrációt, és nem teremtjük meg azokat az új növekedési forrásokat, amelyek a magas szintû jólétet harminc év múlva is biztosítani tudják. Itt nem arról van szó, hogy ha stagnál az EU, akkor a tagállamok gazdasága, egy fõre jutó jövedelme, fogyasztási szerkezete drámai módon megváltozik, és tömeges újszegénység jön létre egy-két éven belül. Hanem arról, hogy az a vagyon, amelyet az európai országok különféle eszközökkel évszázadok alatt felhalmoztak, történelmileg rövid idõ alatt teljes mértékben erodálódhat. Ennek a következménye egy élõ példán mutatható meg: Nagy- Britannia példáján. Ismeretes, hogy az országot a XIX. század második felében a világ mûhelyének nevezték, még a két világháború között is a világ legnagyobb gyarmatosító hatalma volt, gyõztesen került ki a második világháborúból. Ennek ellenére az 1960-as évek közepére válságos helyzetbe került, és még jó ideig tovább csúszott lefelé. Amikor Margaret Thatcher lett a miniszterelnök, világossá vált, hogy a dolgok nem mehetnek úgy tovább, mint korábban. A rendcsinálás pedig korántsem csupán nagyon demokratikus eszközökkel történt. Hogy tudja az Európai Unió elkerülni a brit utat? Csakis úgy, hogy ha végrehajtja azokat a változtatásokat, amelyeket az imént együttesen mélyítésnek neveztem. Ezek közül az elsõnek feltétlenül a belsõ piac liberalizálásának kell lennie. Az nem folytatható, hogy miközben nyilatkozatok sora szól arról, hogy a közösségi piac már majdnem teljesen liberalizált, sem az energia-, sem a pénzpiac nem liberalizált, és átmeneti korlátozások vannak a munkaerõ- és a szolgáltatási piacon. A mai számítások szerint csupán a liberalizáció révén az 1 1,5 százalékos éves uniós gazdasági növekedés további 1 százalékponttal emelhetõ volna. Tény, hogy minden liberalizációnak ugyanúgy vannak vesztesei, mint nyertesei, a veszteseket és a velük kapcsolatos költségeket pedig az egyes kormányok nem hajlandók vállalni. Inkább folytatják azt a politikát, amelynek jelszava: majd csak lesz valahogy. Erre azonban nincsen idõ. A XXI. században a döntéshozatali folyamat minõsége és gyorsasága az egyik legfontosabb versenyképességi tényezõ. Ebbõl óhatatlanul következik, hogy az Európai Unió döntéshozatali rendszerében igen jelen-

11 EURÓPA NEM LEHET ÉLŐ MÚZEUM 9 tõs átalakítást kell végrehajtani. Az persze nagy kérdés, hogy a hatékonyság és az egyes nemzetállamok egyenjogúsága miként hozható összhangba. De erre a nagy kérdésre sürgõsen választ kell találni. Mert ha az Európai Unió nem képes viszonylag rövid idõ alatt túllépni a XIX. századi nemzetállami cselekvési mintákon, annak katasztrofális következményei lesznek. Megjegyzendõ, hogy a probléma nem orvosolható csupán politikai döntésekkel. Társadalmi-nevelési, mentalitás-változtatási feladatokat is meg kell oldani. Elbutított és múltba révedõ társadalmakkal nagyon nehéz bármilyen elõrelépést elérni. További óriási kihívás az EU számára a migráció. Még mindig nem tudatosult bennünk, hogy az a migrációs nyomás, amit jelenleg tapasztalunk, és a jövõben drámai módon erõsödik, egészen másfajta jelenség, mint amilyennel az Egyesült Államoknak kell megbirkóznia. Az USA-ba a jól képzett, innovatív európaiak mennek ki. 400 ezer fiatal európai kutató vagy fejlesztõ dolgozik ma az Egyesült Államokban, és nemigen akarnak hazatérni. Erre is lehetne egy közös európai programot kidolgozni: hogyan lehetne õket visszacsábítani. Ugyancsak nagy tömegben vándorolnak ki az USA-ba az ázsiaiak, akik szintén rendkívül rugalmas és innovatív munkaerõt testesítenek meg. Velük kapcsolatban általános tapasztalat, hogy igyekeznek beilleszkedni, és nem törekszenek az adott társadalmi rendszer felbomlasztására. Vannak továbbá a latin-amerikaiak, akik szegények, és számuk már jóval meghaladja a 40 milliót. Épp mostanában hozott rendelkezést a New York-i polgármester, amely szerint a második hivatalos nyelv a városban a spanyol. Ez nem Los Angelesben, nem Texasban, nem Arizonában, nem loridában történt, hanem New Yorkban. Ez jelzi, hogy az amerikai szisztéma ezt a problémát sokkal rugalmasabban kezeli, mint az európai. Európában éppen ellenkezõ folyamatok zajlanak. Itt a társadalmak szociális befogadó, integráló képessége nagymértékben csökkent. Tapasztalható a xenofóbia erõsödése. Sajnos igen. Ezt mutatták a 2004-es bõvítéssel kapcsolatos nyugat-európai félelmek. Úgy vélték, hogy hatalmas tömegek indulnak meg keletrõl. Ez nem következett be. Nagyon érdekes módon azokból az országból érkeztek a legtöbben, amelyeket 2007-ben vettek fel, tehát Romániából és Bulgáriából. Mindenki a lengyel vízvezeték-szerelõket emlegette, és közben senkinek nem tûnt fel, hogy a nem tagország Romániából és Bulgáriából már több mint 3 millióan dolgoztak szerte Nyugat- Európában. Az igazán lényeges problémát azonban a közel-keleti és a déli migráció jelenti. Ezt ugyanis rendkívül fiatal, képzetlen, nagyon alacsony életszínvonalon élõ és esetenként nagyon rossz egészségi állapotú tömegek testesítik meg. A probléma kezelésére feltétlenül szükség volna egy közös európai migrációs politikára. Ha abból indulunk ki, hogy jelenleg 200 millió olyan ember van a világon, aki tartósan nem a születési országában lakik, akkor érzékelhetjük a gond nagyságát. Ámde ez a szám rövidesen megkétszerezõdik. A szóban forgó újabb 200 vagy 250 millió ember egy jelentõs hányadának a célpontja Európa lesz a következõ tíz évben. Igaz, gyakran elhangzik, hogy szükség van a bevándorlókra, mert Európa lakossága öregszik, mert különben nem lehet fenntartani a jelenlegi gazdasági struktúrákat, nincsenek elegen bizonyos munkák elvégzésére. Ámde a potenciális afrikai és

12 10 EURÓPAI TÜKÖR 2008/9 SZEPTEMBER közel-keleti bevándorlók jelentõs részétõl nemigen várható, hogy megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyeket velük szemben támasztana az európai gazdaság. Annál is inkább, mert egyre erõteljesebb a gettósodás folyamata. A gettólakók egy nem elhanyagolható része pedig mentalitásbeli és egyéb okokból nem is akar munkát vállalni. Hiszen eltartja az a hagyományos nagycsalád, amely a gettóban a befogadó társadalomtól elszigetelten teljesen önálló életet él. A migránsok külön csoportját alkotják a menekültek, akik még nagyobb gondot okoznak. Õket általában politikai okokból fogadják be. õként irakiakról, pakisztániakról, szudániakról van szó, akik a liberális befogadási politika nyomán például a svéd városok környékén élnek jelenleg szociális segélybõl. Az integrációnak két alapfeltétele van. Az egyik, hogy a befogadó társadalom hajlandó legyen befogadni, a másik, hogy a migránsok hajlandóak legyenek a befogadó közösség értékeit, normáit elfogadni. Ez mindkét oldalról igen erõteljes nevelési, pedagógiai, kommunikációs munkát igényelne. Az energiapolitikáról már esett szó, de azt hiszem, nem elég. Az teljes mértékben vitathatatlan, hogy Európa függõsége elsõsorban a földgázszükséglet tekintetében fokozódik. Olajat sokkal könnyebb bárhonnan beszerezni, mint földgázt. Nem akarok technikai fejtegetésekbe bocsátkozni, csupán annyit mondok, jelenleg ez a valóságos választási lehetõség: Irán, Közép-Ázsia vagy Oroszország. Kizárólag azon lehet vitatkozni, melyik a biztonságosabb beszerzési forrás. Ha továbbmegyünk, és elfogulatlanul nézzük a tényeket, azt látjuk, hogy a termeléshez szükséges nyersanyagok és energia java része igen labilis helyzetû országokban koncentrálódik. Ebbõl pedig a függõség és a stabilitás közötti választás dilemmája következik. Vagyis el kell dönteni: a függõséget csökkentendõ diverzifikálom a beszerzési forrásaim, vagy növelem a stabilitásom. Tudni kell, hogy a függõség diverzifikálása nem jelent automatikusan nagyobb ellátási biztonságot. A függõség diverzifikálásával ugyanis újabb és újabb instabil szállító országokhoz köthetjük beszerzési lehetõségeinket. Ezekrõl a problémákról azonban az Európai Unió társadalmai alig-alig jutnak információhoz. Ezért mindenhol a mindenkori politikai vezetés és ellenzéke a felelõs. Európaszerte tapasztalhatjuk, hogy a politikusok is elképesztõ tájékozatlanságról tesznek tanúságot ezekben a kérdésekben. Jó volna, ha a szakmai kérdések eldöntésénél a független szakemberek véleménye a mainál sokkal nagyobb súllyal esne a latba. Végül beszéljünk Magyarországról. Véleménye szerint abban a nem könnyû helyzetben, amelyet a fentiekben körvonalazott, hazánknak milyen stratégiára van szüksége? Nagy annak a valószínûsége, hogy az elõttünk lévõ idõben egy többsebességû Európai Unió alakul ki. Olyan többsebességû közösség, amely nem zár ki senkit, ahol nincsenek elõre leosztott kártyák, amelyek minden körülmények között biztosítják ranciaország és Németország számára az elõnyöket. Olyan többsebességû közösség, amely nyitott: ha egy ország késõbb felel meg a követelményeknek vagy átértékeli a saját integrációs politikáját, akkor elõbbre vagy hátrább kerülhet. Magyarországnak, ahol csak lehet, az elsõ körbe kell tartoznia. Ez nem azt jelenti, hogy a legfejlettebbek közé tartozunk, hanem azt, hogy az unió továbbfejlesz-

13 EURÓPA NEM LEHET ÉLŐ MÚZEUM 11 tésének alapcéljaival egyetértünk, azok eléréséért keményen dolgozunk. Idehaza, uniós szinten és globális kapcsolatrendszerünkben egyaránt. Világossá kell tennünk, hogy hazánk az Európai Unió minõségi továbbfejlesztésében érdekelt. Véleményem szerint a mainál jóval több lehetõség kínálkozik a magyar érdekek beépítésére hangsúlyozom: beépítésére, és nem közvetlen keresztülvitelére az európai döntéshozatali rendszerbe. Jelenleg huszonhét tagország van az EU-ban, így senki nem gondolhatja komolyan, hogy amit Magyarország jónak vél, azt változatlan formában keresztül lehet vinni. Az európai integráció kompromisszumkultúrára épülõ rendszer, annak összes elõnyével és hátrányával együtt. Hazánk jelenleg egy tanulási folyamat részese. Ezen a folyamaton valamennyi tagország átment. Mi más történelmi szituációból indulva csináljuk ezt, mint Spanyolország vagy Portugália, amelyeknek nagy gyarmattartói múltjuk van. Magyarország a többi újonnan csatlakozott kelet-európai országgal együtt fél évezreden keresztül politikaelfogadó ország volt. Itt kívülrõl hozták a döntéseket, amelyeket nekünk el kellett fogadnunk, kívülrõl hozták az értékrendeket. Hol a németek, hol a törökök, hol az oroszok. Ezek között voltak jók is, amelyek biztosították az európai kapcsolódást, és voltak rosszak, amelyek megszakították ezt a kapcsolódást. Innen nézve sokkal szerencsésebb helyzetben volt Csehország, mint hazánk, mert ott nem volt török uralom. Magyarország viszont sokkal szerencsésebb helyzetben volt, mint Bulgária, mert itt csak 150 évig volt török uralom, ott pedig 500 évig. Az Európai Unióba történt belépésünkkel megváltozott a helyzetünk. Részesei lettünk a közösség döntéshozatali mechanizmusainak. Természetesen nem mi határozzuk meg, hogy mi történjen, de befolyással lehetünk a történésekre. Ha negatív döntések születnek számunkra, felkészülhetünk ezek feldolgozására. Cserébe részesei lehetünk pozitív döntéseknek. A lényeg: világos stratégiánknak kell lenni arra nézve, hogyan is határozhatók meg a magyar érdekek. Tudnivaló: a stratégiai érdekek soha nem a status quo-ból fakadnak, hanem egy dinamikus jövõképbõl. Magyarországnak tehát az a feladata, hogy tudja, milyen Európai Uniót szeretne a jövõben év múlva, adottak-e ennek a feltételei, mennyiben egyeznek ezek a magyar elképzelésekkel. Lehetne még sorolni a posztulátumokat, amelyeknek az öszszességére kell építeni egy aktív magyar integrációs politikát. Így válhatunk politikaelfogadó országból politikaalakító országgá. Hangsúlyozom: nem politikacsinálóvá, hanem politikaalakítóvá. Ez mentális változást kíván a társadalomban, mert itt ötszáz éven át arra szocializálódtunk, hogy ránk kényszerítettek különbözõ rendszereket, amelyek ellen úgy védekeztünk, hogy negligáltuk, szabotáltuk õket. Ha az Európai Unióban ezt a szabotáló magatartást folytatjuk, akkor kimaradunk a közösség fejlõdésébõl, ráadásul kivívjuk a lehetséges partnereink ellenszenvét. Magyarországnak regionális szempontból is alapvetõ érdeke ez a politikaalakító szerep. Ugyanis hazánk legértékesebb hozománya az volt az Európai Unió számára, hogy egy nagyon instabil geopolitikai környezetben regionális stabilizációs szerepet játszott. Olyan körülmények között, amikor ebben a térségben a problémák a jövõben valószínûleg tovább növekszenek, ezt a szerepet nem csupán megõrizni kell, hanem megerõsíteni. Ennek viszont az a feltétele, hogy bármiféle regionális konfliktus szításától távol kell tartanunk magunkat.

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió EURÓPAI FÜZETEK 54. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere Vámunió A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Az innovációra vonatkozó versenyjogi követelmények ellenséges beavatkozás?

Az innovációra vonatkozó versenyjogi követelmények ellenséges beavatkozás? Az innovációra vonatkozó versenyjogi követelmények ellenséges beavatkozás? dr. Bassola Bálint, LL.M., ügyvéd Kővári Tercsák Salans Ügyvédi Iroda British Chamber of Commerce in Hungary 2010. szeptember

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A termékek új generációja

A termékek új generációja Buzás N. (szerk.) 2005: Tudásmenedzsment és tudásalapú gazdaságfejlesztés. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress, Szeged, 185-192. o. A termékek új generációja A szellemi tulajdon nemzetközi

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés:

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés: Az Európai Unió közös fejlesztési politikája Szent-Iványi Balázs Az EU a világban A fejlesztés-politika az EU külkapcsolati eszközrendszerének része A világ legnagyobb donora, az ODA 55%-a az EUtól származik

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1

A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 JUHÁSZ GÁBOR TALLER ÁGNES A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 A tanulmány nyolc új kelet-közép-európai EU-tagállam társadalmi befogadásról szóló nemzeti cselekvési tervein

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat )

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.7.16. COM(2012) 362 final 2012/0195 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

Újabb versenyjogi követelmények magyar és európai fejlemények, valamint azok gyakorlati jelentősége a vállalatok számára

Újabb versenyjogi követelmények magyar és európai fejlemények, valamint azok gyakorlati jelentősége a vállalatok számára Újabb versenyjogi követelmények magyar és európai fejlemények, valamint azok gyakorlati jelentősége a vállalatok számára New antitrust challenges for companies recent Hungarian and European developments

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló Kedden az európai és amerikai vezető tőzsdeindexek vegyesen zárták a kereskedést, a legnagyobb csökkenés Londonban, a legnagyobb emelkedés Frankfurtban következett

Részletesebben

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Tartalom Bevezető / FTP általában Stratégiai Kutatási Terv (SRA) Az SRA megvalósítása = FTP FTP szervezetei Összefoglalás

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A licencia feltételek követelményei: tisztességes, méltányos és diszkrimináció-mentes feltételek (FRAND)

A licencia feltételek követelményei: tisztességes, méltányos és diszkrimináció-mentes feltételek (FRAND) A licencia feltételek követelményei: tisztességes, méltányos és diszkrimináció-mentes feltételek (FRAND) MIE Kecskemét Dr. Szamosi Katalin 2013. November 22. Probléma felvetés 1. Szellemi alkotások (szabadalom)

Részletesebben

Az eszközalap árfolyamokat és hozamokat folyamatosan nyomon követheti a www.nn.hu/hozamszamlalo oldalunkon.

Az eszközalap árfolyamokat és hozamokat folyamatosan nyomon követheti a www.nn.hu/hozamszamlalo oldalunkon. Kapcsolódó eszközalapok árfolyamai és visszatekintő hozamai Az alábbi táblázat tartalmazza a kapcsolódó eszközalapok - fejlécben megadott napon érvényes vételi nettó árfolyamait, valamint visszatekintő

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.2.2007 COM(2007) 22 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 21. századi versenyképes autóipari szabályozási keret A Bizottság

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Amikor befektetésekben gondolkozunk, akkor mindenki ismeri azt az általános szabályt, hogy osszuk meg megtakarításunkat különbözı befektetési lehetıségek között:

Részletesebben

A minőségügyi szaklapok tevékenysége és fontossága Sződi Sándor

A minőségügyi szaklapok tevékenysége és fontossága Sződi Sándor A minőségügyi szaklapok tevékenysége és fontossága Sződi Sándor a Magyar Minőség elnöke, a Minőség és Megbízhatóság szerkesztőbizottsági tagja A FENNTARTHATÓSÁGÉRT A KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT KKENTÉSÉÉRT

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2)

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2) Botos Katalin (szerk.) : Pénzügyek és globalizáció SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress Az Édentől keletre Botos Katalin Itt, a Lajtán innen, mindnyájan az Édentől keletre vagyunk. Hány

Részletesebben

A hetekben reál- és nominál értéken egyaránt minden eddigi csúcsot megdöntõ

A hetekben reál- és nominál értéken egyaránt minden eddigi csúcsot megdöntõ Tóth András LÉPÉSKÉNYSZERBEN A HAZAI ENERGIAPOLITIKA A hetekben reál- és nominál értéken egyaránt minden eddigi csúcsot megdöntõ olajár, illetve a közeljövõre immár egységesen magas, a 2005 2006-os 70

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.30. COM(2013) 748 final 2013/0363 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes

Részletesebben