az mvm magyar villamos művek közleményei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "az mvm magyar villamos művek közleményei"

Átírás

1 L. évfolyam szám az mvm magyar villamos művek közleményei az atomenergetika első 30 éve magyarországon A villamosenergia-ipar és az atomenergetika három évtizede Műszaki fejlődés és biztonság a kezdetektől a stressz-tesztig Műszaki fejlődés és gazdaságosság A kutatás szerepe az atomenergetika biztonságos alkalmazásában Az emberi tényezők A következő 30 év kihívásai

2 Az mvm MAGYAR VILLAMOS MŰVEK KÖZLEMÉNYEI Felelôs kiadó Baji Csaba Sándor Fôszerkesztô Dr. Gerse Károly Felelôs szerkesztô Felkai György Szerkesztô Kreissné Hartai Gabriella Szerkesztôbizottság Gerse Lajos, MVM Zrt. Kacsó András, MVM Partner ZRt. Kerényi A. Ödön, tanácsadó Király Géza, MVM Partner ZRt. Lengyel Enikô, MVM OVIT ZRt. Lengyel Gábor, MVM ERBE Zrt. Lovászi Zoltánné, MVM PA Zrt. Mayer György, újságíró Pintér Tamás, MVM GTER Zrt. Sándor József, MVM Zrt. Dr. Stróbl Alajos, Pöyry-Erôterv Formaelôkészítés Brand Content Kft. ISSN (nyomtatott) hu ISSN X (online) L. ÉVFOLYAM SZÁM Az atomenergetika első 30 éve magyarországon 1 Baji Csaba sándor Összefoglaló a jubileumi ünnepségről 3 Lovászi Zoltánné Szakmai előadások 4 A villamosenergia-ipar és az atomenergetika három évtizede Dr. Gerse Károly Műszaki fejlődés és biztonság a kezdetektől a stressz-tesztig 24 dr. Elter József Műszaki fejlődés és gazdaságosság 43 Dr. Nemes Imre (társszerzők: Szőke Larisza, dr. Katona Tamás János, Kovács Ferenc, Rátkai Sándor) A kutatás szerepe az atomenergetika biztonságos alkalmazásában 55 Dr. Gadó János Az emberi tényezők (tudásnövelés, szimulátor, Karbantartó GYakorló Központ) 67 Kiss István A következő 30 év kihívásai 76 Bajsz József A paksi kommunikáció előremutató hatása 83 Bevezető: Iványi Krisztina Szellemi energiatermelés A paksi Energetikai Szak képzési Intézet megalapítása Szimbiózis Az együtt műkö dés európai mintapéldája Kováts Balázs 30 éve történt december 28. a magyar technika-történet egyik kiemelkedő napja 91 Szabó Benjámin Szakterületi visszaemlékezések 96 Bevezető: Lovászi Zoltánné Címlapkép A Paksi Atomerőmű I. blokkjának vezénylőterme az indításkor és napjainkban (Fotó: MVM Paksi Atomerőmű Zrt.) A 30 éves jubileumi ünnepségek kiadványai 110 Beregnyei Miklós hírek, információk 112

3 Az atomenergetika első 30 éve Magyarországon BajI csaba sándor* Az MVM Közleményei jelen lapszáma az első hazai kereskedelmi atomerőmű blokk üzembe helyezésének 30. évfordulója alkalmából tartott jubileumi ünnepségekhez, az egykori közreműködők visszaemlékezéseihez kapcsolódóan jelenik meg. Felvetődhet, tulajdonosként, lapkiadóként mi az érdekünk, hogy külön kiadványban, más helyen részben már megjelent írásokat ismételten közzétegyünk. Nemcsak a megemlékezés, tisztelgés az elődök, közreműködők előtt, hanem a tanulságok megismerése, annak bemutatása, hogy a múlt a jövőt is meghatározza, amellyel minden jelenbeli döntésünk során tisztában kell lennünk. * Baji Csaba Sándor, elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. Az atomerőmű megépítése, finanszírozása nagy kihívást jelentett az egész országnak, a hasznát is az egész ország élvezi. Mint a jubileumi ünnepségen kiemeltem: az MVM Csoport ékköve, a hazai villamosenergia-fogyasztás több mint harmadát biztosító, nemzetközileg is elismert Paksi Atomerőmű létesítése volt a XX. század legnagyobb ipari beruházása Magyarországon. A paksi szakemberek harminc éve biztonságosan és gazdaságosan üzemeltetik Magyarország meghatározó villamosenergia-termelő egységét. Jelen bevezetőben azonban nem erre, hanem a közreműködőkre, szűkebb környezetet érintő változásokra szeretnék utalni. Minden új létesítmény a semmiből indul, valahol születik egy ötlet, megkezdődik az előkészítés. Különféle tervek, dokumentumok születnek, egyre többen lesznek részesei a folyamatnak. Vannak, akik csak paszszív közreműködőként, mások egyre inkább sajátjukként kezelik az ügyet. Kinevezik a felelős vezetőt, aki megkezdi a csapat összeállítását. A tagok között egyfajta szövetség alakul ki a cél elérésére. A kör egyre bővül, lassan háttérbe szorul, esetenként eltűnik a magánélet, csak a cél elérése számít. Sokan átéltük már ezt, vagy hasonlót. A jubileumi ünnepség egyfajta visszaemlékezés a sikerekre, hogy az egykori résztvevők képesek voltak megbirkózni a nehézségekkel és gyakran önmagukat is legyőzni, ugyanakkor bizonyíték arra, hogy a legnehezebb feladatok is megoldhatók, valamint ösztönzés arra, hogy legyenek ötlete- az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2013/1-2 1

4 ink, vállaljuk fel azok megvalósítását, mert sikerülni fog. Az atomerőmű létesítése sok mindent megváltoztatott, kapukon belüli és kívüli hatása máig is érvényesül. Sokan jöttek az ország minden részéről az építkezésre. Egyeseknek ez csak munkahelyet, pénzkereseti lehetőséget jelentett, de mások új otthonra találtak. Biztos, hogy mindenki több lett az építkezés során megismert új technológiák, munkakapcsolatok révén, amit a későbbiekben is hasznosítani tudott. Jónéhányan lettek átlagemberből erőművesek, egész viselkedésüket meghatározza a szabályosság, egymásra figyelés, biztonságtudatosság. Értik a csak bennfentesek számára érzékelhető metakommunikációs jeleket. Naponta legyőzik a fáradtságot, a mások számára esetleg elviselhetetlennek tűnő eseménytelenséget, egyhangúságot, közben mindig beavatkozásra készen állnak. Készek a folyamatos tanulásra, gyakorlatokra, megmérettetésekre. Vezetőként felismerik a biztonsági hiányosságokat, kihívásokat, a berendezéseket ezek figyelembevételével folyamatosan korszerűsítik. A termelési sikerek mögött a folyamatos, alázatos szolgálat és az állandó megújuló képesség egyszerre van jelen. A lapszámban közzétett írások legyenek szakmai közlemények, visszaemlékezések mind ezt tükrözik. Tanúsítják, hogy az erőmű dolgozói képesek és készek a legnagyobb elvárások kielégítésére. Az atomerőmű nem csak az ott dolgozókat, hanem a külső környezetét is folyamatos fejlődésre, megújulásra készteti. Sok beszállítót foglalkoztat, egyetemi és más kutatásokat, oktatást finanszíroz. Nehéz lenne számba venni, hogy hány szakmai közlemény, tudományos dolgozat született az atomerőműhöz kapcsolódó témakörben, amelyek eredménye valamilyen formában a hétköznapokat szolgálta. A közösség büszke lehet arra is, hogy tagjai közül napi munkájuk eredményeként többen értek el különféle tudományos fokozatokat. Paks városa, a régió, a sportélet ma elképzelhetetlen az atomerőmű, az általa biztosított anyagi támogatás nélkül. Utóbbi is hasznos ráfordítás, a tevékenység eredményességét szolgálja, csak ennek segítségével tartható fenn, újítható meg az a környezet, háttér, amely a pihenést, az emberi erőforrás megújulását garantálja. Az együttműködés példázza, hogy egy gazdasági szereplő hogyan tudja megváltoztatni környezetét. Példaszerű, hogy az atomerőmű nemcsak erőforrásként, a tevékenységhez szükséges elemként tekint a környezetre, hanem gondoskodik annak megőrzéséről, fejlesztéséről. A visszatekintés a sikerekre nem feledtetheti a naponta jelentkező új kihívásokat, elsősorban a nukleáris létesítmények biztonsága iránti egyre növekvő elvárásokat, a társadalmi igények és megítélés változását, a villamosenergia-piaci liberalizáció támasztotta működési és hatékonyságjavítási igényeket. Fel kell készülni az üzemidő hosszabbításra, a nehezebb piaci körülmények melletti üzemeltetésre, és az atomerőmű bővítésére. Ehhez kérem az olvasók támogatását, hiszen mint arra utaltam, az atomerőmű mindannyiunké, biztonságos és eredményes tevékenysége mindannyiunk sikere. Az erőműben dolgozó munkatársaimnak pedig ezúton is köszönöm áldozatos tevékenységüket, jó egészséget és további sikeres munkavégzést kívánva /1-2 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

5 Összefoglaló a jubileumi ünnepségről Az I. blokkot ünnepeltük Lovászi Zoltánné* Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az I. blokk indításának 30. évfordulójára emlékezve ünnepséget rendezett december 14-én a paksi kulturális központban, amelyre meghívást kaptak az I. blokk üzembe helyezése idején az atomerőműben dolgozó munkatársak. A megjelenteket elsőként Baji Csaba, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatóságának elnöke köszöntötte, majd Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója mondott beszédet, amelyben elismeréssel szólt a kollégák, az egykori csikócsapat munkásságáról. A hatóság képviseletében dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója mondott beszédet, aki annak idején maga is jelen volt az I. blokk indításánál. Bejelentette azt is, hogy a hatóság pozitívan bírálta el az ünnepelt blokk üzemidő-hosszabbítását. Ezt követően archív anyagokból összeállított film vetítésével idézték fel az atomerőmű építésének munkálatait, majd Szabó Benjáminnak, az atomerőmű egykori kormánybiztosának és első vezetőjének visszaemlékezése következett. Paks város képviseletében Hajdú János polgármester, a paksi lakosok nevében pedig Szinger Ferenc szólt az ünnepeltekhez. A köszöntők után Hamvas István emlékokleveleket adott át az I. blokk indításánál közreműködő munkatársaknak, majd Baji Csabával közösen szelték fel az atomerőművet ábrázoló hatalmas születésnapi tortát. * Lovászi Zoltánné, az Atomerőmű újság főszerkesztője A rendezvénynek részét képezte az elmúlt 30 évet, és az azt megelőző, az építkezés időszakát bemutató helyszíni fotókiállítás is. A Délutáni Fórum elnevezésű szakmai programon amelynek előadásait ugyanezen a címen könyvbe foglalták Cserháti András, a Paksi Atomerőmű műszaki főszakértője moderálásával 15 perces szakmai előadások hangzottak el. Dr. Gerse Károly elnöki kabinetvezető (MVM Zrt.) a villamosenergiaiparról és az atomenergetika három évtizedéről adott tájékoztatást. Dr. Gadó János főigazgató (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) A kutatás és oktatás szerepe az atomenergetika biztonságos alkalmazásában címmel tartotta előadását. Dr. Elter József főosztályvezető (Paksi Atomerőmű, Nukleáris Főosztály) a műszaki fejlődés és biztonság témáját, dr. Nemes Imre osztályvezető (Paksi Atomerőmű, Reaktorfizikai Osztály) a műszaki fejlődés és gazdaságosság témakörét fogta át. Kiss István főosztályvezető (Paksi Atomerőmű, Oktatási Főosztály) az emberi tényezőkről, Bajsz József főosztályvezető (Paksi Atomerőmű, Minőségfelügyeleti Főosztály) a következő 30 év kihívásairól beszélt. A Paksi Digitális Archívumot Csapó Sándor projektvezető mutatta be. Az ünnepség Hamvas István vezérigazgató záróbeszédével fejeződött be. az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2013/1-2 3

6 A villamosenergia-ipar és az atomenergetika három évtizede Dr. Gerse Károly* Az első paksi blokk üzembe helyezése óta eltelt harminc év egy emberöltő alkalmat ad arra, hogy áttekintsük a villamosenergia-ipar és az atomenergetika közelmúltját. A három évtizedet a folyamatos változás jellemezte, amely elsősorban a politikai rendszerváltozásból, a gazdaságpolitikában bekövetkezett változásokból, a piaci liberalizációból, a feltételezett klímaváltozás megelőzésére irányuló politikai szándékokból adódott. Miközben az atomerőművek megbízhatóan, versenyképesen, a környezetet nem szennyezve teljesítették feladatukat, a néhány helyen bekövetkezett súlyos üzemzavar folytán az atomenergetika mára ellentmondásos helyzetbe került. * Dr. Gerse Károly, vezérigazgatói főtanácsadó, MVM Zrt. A rendelkezésére álló terjedelem nem teszi lehetővé, hogy minden változásra, jellemzőre teljes részletességgel, a hátteret is bemutatva kitérjünk, csak a legfontosabb elemeket: a gazdasági környezet, a működési modell, a szabályozás változását és ezeknek a villamosenergia-ipar működésére, az atomerőművek működési környezetére kifejtett hatását vázoljuk, esetenként az időrendtől eltérő sor rendben. Az 1980-as évek A villamosenergia-ipar fejlődését hoszszú időn keresztül a közel egyenletes igénynövekedés, a teljesítményigények 10 évenkénti megduplázódása, az egyre nagyobb kezdőparaméterek, egységteljesítmények, feszültségszintek megjelenése jellemezte. A második világháború, az 1956-os forradalom csak átmeneti visszaeséseket okoztak. Az 1978-as olajválság következményeként azonban a gazdasági növekedés megtorpant (1. ábra[1]), 1982-ben, az első atomerőművi blokk üzembe helyezésének idején már érződött az igénynövekedés lassulása. Nyilvánvalóvá vált, hogy a szocialista rendszer működése sem függetleníthető teljesen a világgazdasági folyamatoktól. A belföldi energiafelhasználás növekedése megállt, a villamosenergia-igények növekedése átlagosan 3%/ év körüli értékre csökkent (13. ábra). Az ipa rág gondolkodását a hagyományos, legjobb közszolgáltatói gyakorlatnak megfelelően az ellátásbiztonság mindenek előtt szemlélet jellemezte, folytatódott a jö- 1. ábra: GDP, belföldi energiafelhasználás, a villamosenergia-fogyasztás változása GDP, energiafelhasználás változása (%) GDP évi árakon (1989=100) Belföldi energiafelhasználás Országos nettó villamosenergia-fogyasztás /1-2 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

7 vőt megalapozó beruházások létesítése (Bős-Nagymarosi Vízerőmű-rendszer), előkészítése (Paksi Atomerőmű MW-os bővítés, Prédikálószéki MW-os Szivattyús Tározós Erőmű). Ezeket az igények növekedése mellett a hazai erőműpark erkölcsi avultsága (kis egységteljesítmények, alacsony kezdőparaméterek, rossz hatásfok, nagy munkaerő- és karbantartásigény) is sürgetővé tette. A nagy hazai szénkészletek ellenére a szénbázisú villamosenergiatermelés fejlesztése háttérbe szorult, a korábban tervezett erőművek közül leállt a lignitre alapozott MW-os (8 250 MW-os) Bükkábrányi Erőmű, illetve az Eocén programhoz kapcsolódó MW-os Bicskei, Dunántúli gyűjtőerőmű előkészítése. Ugyanakkor sor került a széntüzelésű erőművek (Mátrai korábban Gagarin, Pécs, Oroszlány) rekonstrukciójára, ami csak a műszaki állapoton javított, de a versenyképességet meghatározó hatásfok változatlan maradt. Az igények várható növekedése miatt az időszakra 400 MW importnövekmény mellett 600 MW új teljesítőképesség tűnt szükségesnek[2]. Az új erőmű típusaként célszerűen egy mintegy 380 MW teljesítőképességű, két gázturbinából és egy gőzturbinából álló kombinált ciklus létesítése vetődött fel a Dunamenti Erőműben, amely a hőigények jobb hatásfokú kielégítését is biztosítva szükségtelenné tette a régi hőszolgáltató blokkok megújítását. Az 1000 MW-os atomerőműblokkok üzembe lépését 1995 júliusára és 1997 decemberére tervezték, amit később (1989-ben) 1998 márciusára és 2000 szeptemberére módosítottak. Az alapváltozatban az 1998 utáni időszakra kétévenkénti belépéssel további MW atomerőmű-bővítés vetődött fel alternatívaként. A rendszerváltást követően, 1991 tavaszán a MW bővítés létesítését leállították ban megünnepeltük az ban Mátészalkán kezdődött hazai villamosenergia-szolgáltatás 100 éves évfordu lóját. A gazdasági visszaesésből adódóan nyilvánvalóvá vált, hogy a tervezett beruházásokat nem tudjuk finanszírozni, ezért nyugati cégek bevonásával (1990- ben) több tanulmány készült a kor követelményeinek megfelelő erőművek (például az import kőszenet felhasználó MW-os Lábatlani Erőmű) építésére. Külön kell említetést tenni a bős nagymarosi erőműrendszerről, amelynek kivitelezési munkái már 1979-ben megkezdődtek. Az eredeti tervek szerint egy két erőműből álló erőműrendszer létesítését tervezték, amelynek felső 2. ábra: A nettó fogyasztás változása között Nettó fogyasztás (GWh/év) egysége, a Bősi Vízerőmű 720 MW-os teljesítőképességgel, csúcsra járatással üzemelt volna, míg az alsó Nagymarosi Vízerőmű 158 MW beépített teljesítménnyel átfolyásos vízerőműként. A megvalósítás ellen már az építkezés megkezdése előtt megkezdődött a tiltakozás, majd a politikai közhangulat változását érzékelve a környezetkárosítással, a Duna elterelésével összefüggő aggályokra alapozva, széles körű környezetvédő civil ellenállás bontakozott ki, amely végül 1989 májusában mintegy 100 Mrd Ft ráfordítást követően, a megkezdett nagymarosi építkezés ideiglenes, majd októberi parlamenti határozattal végleges leállításához, az eredeti állapot helyreállításához vezetett. A Bősi Erőmű 1992-ben elkészült, a Duna elterelése Magyarország számára hátrányos módon, az úgynevezett C variáns szerint, az eredeti Duna-meder vízellátásának szabályozását a félig elkészült Dunakiliti zsilip ellenére is szlovák területen hagyva megtörtént, az ügy a Hágai Nemzetközi Bíróság szeptember 25-i határozata ellenére ma sincs lezárva. Nincs megállapodás az ítélet rendelkező részében megállapított közös üzemeltetési rendszerről, a kölcsönös kártérítésekről és a költségek rendezéséről. Ennek hiányában nem részesülünk a Bősi Erőműből a vízszintkülönbség, vízhozam alapján járó mintegy évi 1000 GWh villamosenergia-termelésből. Rendszerváltozás, ipari szerkezetváltás A rendszerváltás és ezzel a KGST-n belüli kereskedelmi kapcsolatok szétesése csaknem minden iparágban a villamosenergia-igények csökkenését okozta, összességében a villamosenergia-fogyasztás néhány év alatt mintegy 5 TWh-val csökkent (2. ábra[3]). A fogyasztás csökkenése lehetővé tette a villamosenergia- import csökkentését az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2013/1-2 5

8 Az időszakot a szénbázisú villamosenergia-termelés fokozatos ellehetetlenülése jellemezte. Mint az közötti fajlagos hőárakat összefoglaló 3. ábrából látható, a szén ára már a 80-as évek végén megközelítette, majd 1989-ben rövid időre meg is haladta a fűtőolaj és a földgáz fajlagos hőárát. Miután az utóbbi tüzelőanyagokat felhasználó erőművek fajlagos hőfogyasztása lényegesen jobb volt a szén tüzelésű erőművek fajlagos hőfogyasztásánál, az iparág ellenérdekeltté vált a szén felhasználásában. Ehhez járult, hogy az ipari termelés visszaesése, később a háztartások jelentős részének földgáztüzelésre történő átállása miatt a szénigény lényegesen csökkent, így a bányavállalatok nehéz gazdasági helyzetbe kerültek. Számukra átmeneti kiutat csak a villamosenergia-ipari szénfelhasználás szinten tartása jelenthetett, miközben a villamosenergia-ipar csökkenteni kívánta a szén felhasználását. Bányászati oldalról a küzdelmet az átvétel szinten tartásáért a munkahelyeket féltő Bányászati Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (BDSZSZ) vezette. Kezdetben ( ) sztrájkfenyegetésekkel súlyosbított tárgyalásokon éves szénmegállapodásokra került sor. A helyzet hosszú távú rendezését a hatékonyan működtethető bányák 1994-re befejeződött integrációja jelentette, de a 2000-es évek elejéig folyamatosan napirenden volt az integráción kívül maradt bányákból történő szénátvétel is. Ennek eredményeként a szénfelhasználás mint a 4. ábra mutatja konszolidálódott, sőt 1995 után az árrendszerbe beépített, állandó bányászati költségeket fedező bányajáradék az alacsony változó költség hatására átmenetileg még növekedett is. Az integráció következtében az iparági létszám a korábbi ezer főről közel 45 ezerre nőtt (18. ábra). Részvénytársasággá alakulás A Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT) részvénytársasággá alakulására az évi VI. törvény alapján, formálisan december 31-ével került sor. A részvénytársasággá alakulás nemcsak a szervezeti forma, hanem elsősorban a működési modell megváltozását jelentette. Előkészítése folyamán, több munkabizottság keretében történt. Ennek során felvetődött például az erőművek három társaságba (atomerőmű, a Dunától jobbra, illetve balra épített erőművek) történő egyesítése. Végül csak néhány kisebb erőmű regionális összevonására került sor. Felülvizsgálták, hogy ténylegesen szükség van-e az áramszolgáltató társaságoknál a háromszintű szervezet: központ, üzletigazgatóság, kirendeltség fenntartására. A társaságok vezetői az utóbbiak mellett érveltek, a privatizáció az ellenkezőjét igazolta, mára nyoma sem maradt az akkor optimálisnak tartott működési modellnek. Az közötti időszak költségadatainak feldolgozásával kialakított nagykereskedelmi árrendszer egységes teljesítménydíjat és áramdíjat tartalmazott, az egyes társaságok közötti hatékonysági különbséget járadékrendszer kompenzálta. Így a korábbiaknál hatékonyabb működési forma, belső kapcsolatrendszer, árrendszer alakult ki. A leányvállalatok gazdasági tevékenységüket illetően önállóságot kaptak, számos korábbi tröszti funkció (pl. tüzelőanyag-beszerzés), szakszolgálat megszűnt. Ennek következtében a központ létszáma a korábbi mintegy 750 főről 450 főre csökkent. Csaknem teljesen kicserélődött a társaságok vezetése, a vezetőtestületekbe döntő mértékben új, korábban vezető tisztséget be nem töltött személyek kerültek. Az MVM Rt. mint holdingtársaság az átviteli hálózat tulajdonosa, a rendszerirányítás és a nagykereskedelem működtetője lett. Tulajdonosi részesedése az egyes leányvállalatokban 50% volt, a másik 50%-on az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) és néhány százalék mértékéig az önkormányzatok osztoztak. Utóbbiak részesedése 3. ábra: A fajlagos hőárak változása 4. ábra: Energiahordozó-felhasználás villamosenergia-termelésre Fajlagos hőár (Ft/GJ) Szén Fűtőolaj Gudron Tüzelőolaj Földgáz Gázturbina olaj Nukleáris Energiahordozó (PJ/év) Nukleáris Földgáz Fűtőolaj+Gudron+Tüzelőolaj+Gázturbina olaj Szén /1-2 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

9 az egyes társaságokban az azok által tulajdonolt önkormányzati területen fekvő ingatlanok alapján változott. Az MVM Rt. mint az július 16-án aláírt alapszerződés rögzítette a z el l e n ő r z ö t t r é sz vé ny t á r s a s á go k a t közvetlen utasítási jog hiányában, öszszehangolt műszaki gazdasági és egyéb feltételeket magába foglaló szerződéses rendszer alapján működtette a finanszírozhatóság, az irányíthatóság, a hosszú távú célkitűzések, a fogyasztói ellátás biztonsága, valamint a nemzetközi kötelezettségekből eredő jogok és kötelezettségek optimális kielégítése érdekében. A modell jól működött, megváltoztatására, az alapszerződés megszüntetésére a privatizáció érdekében került sor. A holding vezetése egyik legfontosabb feladatának a jövő megalapozását tekintette, számos program, stratégia került elfogadásra: n a megújulóerőmű-építési program, n a hálózatfejlesztési stratégia, n az infrastruktúra-stratégia (ennek részeként a villamosenergia-rendszer üzemirányítási rendszerének irányítástechnikai korszerűsítési programja: ÜRIK), n a távhőstratégia, n az áramszolgáltató társaságokra vonatkozó stratégia. Sajnálatos, hogy ezek végrehajtása csak részben történt meg (pl. hálózatfejlesztés, ÜRIK program). UCPTE-csatlakozás A magyar villamosenergia-rendszer a rendszerváltást megelőzően az európai KGST-országok villamosenergiarendsze reinek egyesülésével (IPS-CDO) járt párhuzamosan. A nyugat-európai UCPTE rendszerrel való egyesüléssel (az osztrák villamosenergia-rendszerrel) csak esetenként, szigetüzem, irányüzem formájában valósított meg együttműködést. (A bős nagymarosi projekt 5. ábra: CENTREL együttműködés, hálózati kapcsolatok finanszírozásának törlesztéséhez kapcsolódóan a Wien-Südost alállomáson megépített egyenáramú betét a rendszerváltás után csak rövid ideig volt üzemben.) A KGST villamosenergia-rendszerében a villamos energia minőségi paramétereit a szovjet villamosenergia-rendszer határozta meg: a rendszer egyensúlyának alapvető biztosítása is a Szovjetunióból történt. A frekvencia rendszeresen a névleges 50 Hz alatt volt, a szinkronórák naponta több percet is késtek. Műszakilag kedvező volt a nagy kapacitású 750 kv-os átviteli összeköttetés, amely nagy villamosenergiaimportot tett lehetővé. Ugyanakkor ez egyoldalú importfüggőséget is jelentett. A Szovjetunió felbomlása, az utódállamok gazdasági problémái, a KGST megszűnése, a magyar gazdaságnak az Európai Unió felé irányuló politikai, gazdasági nyitása szükségessé tette a rendszer-együttműködés felülvizsgálatát is. Ennek részeként az MVMT már 1989 telén megkezdte annak vizsgálatát, hogy párhuzamos üzemet alakítson ki az UCPTE-vel tavaszán bejelentettük csatlakozási szándékunkat[4] december 12-én a szomszédos osztrák és jugoszláv társaságokkal aláírtuk a magyar rendszer csatlakozására vonatkozó követelményrendszert (Maßnahmenkatalog). A mielőbbi csatlakozást a körülmények is sürgették, például 1990 szeptemberében az őszi-téli felkészülési terv készítésekor még csak előkészítő fázisban voltak a következő évi importra vonatkozó tárgyalások elején a szomszédos szlovák, cseh, lengyel társaságok is bejelentették csatlakozási szándékukat. A kölcsönös együttműködés és az UCPTE-csatlakozásra való felkészülés elősegítésére a visegrádi országok társaságai 1991 decemberében négyoldalú munkabizottságot hoztak létre. A magyar rendszer csatlakozására, a követelményrendszerben előírtak teljesítésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány 1992 májusára elkészült nyarán a négy villamosenergiarendszerrel szomszédos, UCPTEegyüttműködésben részt vevő villamos társaságok vezetőiből álló bizottság és a csatlakozni szándékozó villamos társaságok együttműködésében elkészül a négy ország együttes csatlakozására vonatkozó követelményrendszer is. Az együttműködés intézményes formájaként október 11-én megalapítására kerül a CENTREL (5. ábra). A követelményrendszer alapján az UCPTE alapelveinek megfelelően biztosítani kellett a primer és szekunder szabályozást, a feszültség- és meddőteljesítmény-szabályozást, az üzemzavari esetek kezelésére alkalmas gyorsan indítható tartalék gépegységeket, melyek megvalósítását az Európai Közösség PHARE programmal is támogatta. Hazai részről az üzemirányítás korszerűsítését a már említett ÜRIK program fogta össze. A csatlakozás előkészítésére mint egy felkészülve az IPS-CDO együtt működésben várható problémákra szeptember án tervezett erőmű- és fogyasztói kiesésekkel sikeres CENTREL+VEAG önálló próbaüzemre is sor került. A CDO rendszer végül nem tervezett, nem egyeztetett módon, november 18-án 11 óra 38 perckor orosz-ukrán elszámolási viták miatt bomlott három (orosz, az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2013/1-2 7

10 ukrán-bolgár és CENTREL) részre. Ennek következtében a CENTREL együttműködés a vele párhuzamosan járó keletnémet VEAG rendszerrel és egy kis ukrán szigettel az UCPTE-vel történő csatlakozásig közel két éven át önálló, mintegy MW nagyságú szigetüzemben működött. A próbaüzem jellegű párhuzamos működés az UCPTE rendszerrel október 18-án kezdődött, amelyet kéthetes (mesterséges üzemzavarokkal megzavart) kísérleti időszak előzött meg. A társaságok közötti elszámolást átmeneti jelleggel még a CDO szabályozóközpont végezte, feladatát 1996 második felétől a varsói elszámoló és szabályozó központ vette át. A kellő nagyságú tartalékot biztosító gyorsindítású gázturbinák Litéren és Sajószögeden 1998 decemberében, Lőrinciben 2000 márciusában kerültek üzembe. Az MVM Rt január 1-től lett az időközben nevet változtatott UCTE társult tagja, amit május 17-től a teljes jogú tagság váltott fel. Miután feladatát elvégezte, december 31-én megszűnt a CENTREL együttműködés. A CDO-tagság formálisan december 31-én szűnt meg. A párhuzamos működéssel szükségtelenné váltak a korábbi kereskedelmi lehetőségeket biztosító egyenáramú betétek (Etzenricht, Dürnrohr, Wien- Südost). Ezek hasznosítására, az ukrán, illetve orosz villamosenergia-rendszerrel történő kereskedelmi kapcsolatok biztosítására több elemzés[5], megvalósíthatósági tanulmány készült, a legutóbbi inkább a közvetlen integrációt javasolja. Az 1993-as energiapolitika Az évtized elején bekövetkezett gazdasági szerkezetváltás, a KGST felbomlása, a korábbi olcsó energiaimport megdrágulása és csökkenése szükségessé tették az energiapolitika áttekintését. A teendőkre vonatkozóan az Országgyűlés 1993 áprilisában határozatot fogadott el a magyar energiapolitikáról[6], amelynek lényegi elemei az alábbiak voltak: n Gondoskodni kell arról, hogy a gazdaság és a lakosság energiaigényei kellő biztonsággal, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével gazdaságosan kerüljenek kielégítésre. n A Kormánynak átfogó országos energiatakarékossági, energiahatékonyság-növekedést elősegítő programot kell kidolgoznia és gondoskodnia kell a program érvényre juttatásáról. n Folytatni kell az alaperőmű döntés-előkészítő munkáit, a szakmai környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatokat kellő időben az Országgyűlés elé kell terjeszteni. n A Kormánynak gondoskodnia kell a szénbányavállalatok integrációjáról, a szénbányászati leépítés fokozatos, a humánpolitika szempontjait is figyelembe vevő leépítés biztosítása érdekében. n A Kormánynak az Országgyűlés elé kell terjesztenie az EK jogrendjével harmonizáló energetikai kerettörvény koncepcióját. Az előbbiek csak részben, illetve később kerültek végrehajtásra. Az alaperőmű előkészítését az energetikai privatizáció következtében megváltozó működési modell tette szükségtelenné, az energiatakarékossági, energiahatékonyság-növekedést elősegítő program kidolgozására pedig az EU keretrendszerében a közelmúltban került sor. A szakma többszöri sürgetése ellenére az energetikai kerettörvény máig sem született meg. Az első villamos energia törvény, a privatizáció Az Antall-kormány külföldi tanácsadóinak javaslatára a rendszerváltást követően napirendre került az energetikai privatizáció is. Ennek előfeltétele volt egy olyan működési modell kialakítása, amely egymástól elkülönülő tulajdonosi érdekek esetén is biztosítani tudja a fogyasztók biztonságos, legkisebb költségű ellátását. Többszöri előkészület után 1993 tavaszán született meg a lényegében az ún. kizárólagos vásárló modellt létrehozó és szabályozó törvénytervezet, amelyet az Országgyűlés végül 1994-ben utolsó ülésszakán fogadott el[7]. A törvény létrehozta a Magyar Energia Hivatalt, bevezette az engedélyezést az erőművek létesítésére, üzembe helyezésére, megszüntetésére, a villamos energia termelésére, szállítására és szolgáltatására. Utóbbiak kizárólagossági jogot biztosítottak, és ezzel arányos kötelezettségeket írtak elő. Az ellátásbiztonságért a szállító engedélyes volt felelős, az általa a többi engedélyessel együttműködve kidolgozott üzemi szabályzat szerint. Az ellátásbiztonság garantálását elősegítette a szállító engedélyes kizárólagos export-import jogosultsága, valamint az engedélyesek közötti szerződéskötési kötelezettség, a termelő engedélyesek termelőkapacitásfelajánlási kötelezettsége. A hosszú távú ellátásbiztonságot az országos erőműlétesítési terv kétévenkénti elkészítése támogatta, amely alapján a MW teljesítményű erőmű létesítéséről a Kormány, a 600 MW-nál nagyobb teljesítményű erőmű létesítéséről az Országgyűlés dönthetett. A legkisebb költség elvének teljesülését a legalacsonyabb árú villamos energia beszerzési kötelezettsége biztosította. Az árszabályozás költségalapú maradt, a törvény rögzítette, hogy A villamos energia termelői, átviteli, /1-2 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

11 elosztási, szolgáltatási árának (díjának) tartalmaznia kell az indokolt befektetések és a hatékonyan működő engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós működéshez szükséges nyereséget. A díjak megállapításánál figyelembe kellett venni a tartalék kapacitások, továbbá a villamos mű bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének garanciális költségeit, illetve a gazdaságpolitikai, energiapolitikai, ellátásbiztonsági, környezetvédelmi, nemzetközi gazdasági követelményeket, tényezőket is. Az első privatizációs kísérletre 1993 őszén került sor, amikor az áramszolgáltató társaságok kisebbségi részesedését kínálta az ÁPV Rt. eladásra. Szabályozási feltételek hiányában a megajánlott vásárlási ár lényegesen elmaradt a társaságok valós értékétől, így az eladásra nem került sor. Ezt követően kérték fel a Schroders angol tanácsadó céget[8] a privatizáció koncepciójának kidolgozására, végrehajtásának elősegítésére. A privatizáció jogi alapját az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény[9] hozta létre. E törvény alapján tartósan állami tulajdonban csak az országos közüzemi szolgáltató, a nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősülő, illetve honvédelmi vagy más különleges feladatot megvalósító, szolgáló vagyon, ilyen vagyont működtető társaság maradhat. Az e körbe tartozó társaságokat a törvény melléklete tételesen is felsorolta, az iparágból az MVM Rt.-t az OVIT Rt.-t és a Paksi Atomerőmű Rt.-t nevesítve 50%+1 szavazat legalacsonyabb tartós állami részesedéssel. Az elfogadást követően alig egy hónappal később az OVIT Rt. és a Paksi Atomerőmű Rt. kikerült[10] a tartósan állami tulajdonban maradó társaságok köréből, ugyanakkor minden erőmű- és áramszolgáltató társaságnál 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvényt vezettek be. A jogalap megteremtését követően a privatizáció előkészítése felgyorsult, ennek részeként: n Júliusban előkészítették és kihirdették a villamosenergia-törvényben meghatározott jogszabályokat. n Megkezdődött az információs memorandumok kidolgozása. n A Stikeman, Elliott ügyvédi iroda közreműködésével megkezdődött a hosszú távú villamosenergia-vásárlási (HTM) és értékesítési (VEASZ) szerződések kidolgozása. n Megtörtént az üzemi, illetve kereskedelmi szabályzat kidolgozása, MEH általi jóváhagyása. n A Kormány határozatot hozott a villamos energia árszabályozásáról és január 1-jéig terjedő árkiigazításáról[11]. A kereskedelmi szerződések társaságok általi aláírását követően október közepén közzétételre került a privatizációs felhívás november végi beadási határidővel. Az eredményes privatizáció érdekében az árszabályozásra vonatkozó előbbi kormányhatározat mellett a Magyar Energia Hivatal főigazgatója, az ipari és kereskedelmi miniszter, illetve a pénzügyminiszter szeptember végén közös állásfoglalást adott ki, amelyben egyértelműen ismertették a villamosenergia-árak növelésére vonatkozó menetrendet, megerősítve, hogy az január 1-jétől érvényesülő árakban 8% tőkearányos nyereség ismerhető el, amelyet az októberi áremelés során építenek be az árakba. A december elején kihirdetett eredmények alapján: n a Dunamenti Erőmű Rt. az Electrabel, n a Mátrai Erőmű Rt. az RWE, EnBW konzorcium, n a Budapesti Elektromos Művek Rt. és az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. az RWE, EnBW konzorcium, n a Dél-dunántúli és a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. a Bayernwerk, n a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. az EdF, n az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. a Bayernwerk és az EdF többségi tulajdonába került. Az ajánlatot tett befektetők elégedetlenek voltak a külföldi jogi szakértők által kidolgozott hosszú távú szerződésekben biztosított jogokkal, a szerződések struktúrájával, nyelvezetével, ezért kezdeményezték a szerződések újratárgyalását. Erről december 18-án az MVM Rt. és a leányvállalatok képviselői az ÁPV Rt. ellenjegyzésével megállapodást írtak alá azzal, hogy február 19-ig bizottságot hoznak létre, amely jóhiszeműen áttekinti a megállapodáshoz mellékelt kérdéseket, és változtatási javaslatot terjeszt be a MEH részére a dokumentumok nyelvezetét, kereskedelmi kifejezéseit illetően. A bizottságnak június 30-ig kellett volna kialakítani a javaslatait, egyhangú megállapodás hiányában a véleménykülönbségről egy ad hoc választott bíróságnak kellett volna döntenie. Az erőműtársaságok és az MVM Rt., illetve az áramszolgáltató társaságok és az MVM Rt. részvételével két albizottság alakult. Ezekben a privatizált társaságok jogi tanácsadói is részt vettek. Az albizottságok munkájukat megkezdték, de az erőművi szerződések módosításáról a lényegesen eltérő vélemények miatt a megadott határidőig közös vélemény nem alakult ki. Az áramszolgáltatói értékesítési szerződések vonatkozásában az eredeti VEASZ-tól eltérő, egyeztetett megállapodás jött létre. Utóbbit 1997 tavaszán az érintettek alá is írták. Választott bírósági eljárás a HTM-ek módosításáról történő megállapodás hiányában nem folyt. A későbbiekben további privatizációkra (Budapesti Erőmű Rt., Tiszai Erőmű Rt., Bakonyi Erőmű Rt., Pécsi az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2013/1-2 9

12 Erőmű Rt.) is sor került. Vásárlási ajánlatok az MVM Rt. kisebbségi részesedésére, illetve a Paksi Atomerőmű Rt.-re is érkeztek, ezek azonban nem voltak elfogadhatóak. Árszabályozás A villamos energia ára és a villamosenergia-ipar hozzájárulása az infláció növeléséhez állandóan napirenden van. Így az áralakulást, az ezt befolyásoló tényezőket érdemes külön is áttekinteni. Az átlagárak nagyságát, változását (6. ábra) az közötti időszakban a háztartási fogyasztók egyéb fogyasztók általi keresztfinanszírozása jellemezte között az egyéb fogyasztók ára csaknem kétszerese volt a háztartási fogyasztók árának, miközben az ellátás (a változó energiaigények kielégítése és a háztartási fogyasztókat kiszolgáló kisfeszültségű infrastruktúra) költségei az utóbbiaknál lényegesen nagyobbak. A háztartási fogyasztói árak jelentősebb emelésére 1995-ben került sor, ettől kezdve meghaladják az egyéb fogyasztók árait. Az közötti nagyobb áremelkedési ütem az infláció növekedésével volt összhangban. Az inflációval korrigált árszint (7. ábra) között a háztartási fogyasztóknál közel azonos értéken maradt, míg az ipari fogyasztóknál csökkent, és 2004-ig az 1990-es szint alatt maradt. A háztartási árak korrigált árszintje 1995-től kezdve folyamatosan növekedett, és mára az 1990-es értéknek közel duplájára nőtt. Az árnövekedés okait vizsgálva egyrészt az energiahordozó-költségek növekedésére, az olcsó orosz villamosenergia-import kiesésére, az UCPTE hálózathoz való csatlakozás rendszerfejlesztési költségeinek megjelenésére lehet utalni. Ezek mellett lényeges áralakító tényező volt az árakba a villamosenergia-törvény alapján beépülő nye r es ég. Mint arra utaltunk, a privatizációt megelőzően közzétett kormányhatározat, állásfoglalás a befektetőknek 8%-os tőkearányos nyereséget ígért. Ennek az árakba való beépítésére az 1996-ban, külső szakértők bevonásával elvégzett költség-felülvizsgálatok alapján került sor. Míg az áramszolgáltató társaságoknak átlagosan kellett a 8% nyereséget biztosítani, addig az erőműveknél eltérő árak megállapításával egyedileg volt lehetőség a nyereség beállítására. Nyilvánvaló volt, hogy a befektetők által alkalmazott korszerűbb irányítási módszerek jelentős hatékonyságjavulásra vezethetnek, ennek egy részét az árszabályozás a befektetők ösztönzésére vissza kívánta hagyni, így az árak ármegállapítást követő évenkénti áremelésére az inflációnál kisebb mértékben került csak sor. Visszatekintve a tényleges nyereségekre (8. ábra), az egyes tulajdonosi csoportok között lényeges eltérés figyelhető meg. Egyrészt az első árszabályozási időszakban ( között) az induló árak beállítása a privatizált társaságoknál biztosította az ígért 8%-os szintet, amely a hatékonyságnövekedés eredményeként az időszak végére közel 15%-ra nőtt. A második árszabályozási időszakban ( között) azonban a privatizált erőműveknél már az induló évben sem került sor a 8%-os nyereség beállítására, a nyereségszint az előző időszak végén lévő átlagos 15%-os értékről mintegy 23%-ra nőtt, és az egész árszabályozási időszakban magas értéken maradt (9. ábra). Az árszabályozás ezen erőművek tulajdonosainak luxusprofitot biztosított. Az áramszolgáltató társaságoknál a 8%-os kezdő értékre csökkentés megtörtént, ami a hatékonyságnövekedés eredményeként az időszak végére ismét 15% körüli értékre nőtt. A következő árszabályozási időszakban a nyereségek a megelőző időszak végének szintjén maradtak. A privatizált társaságokkal szemben az állami tulajdonú társaságok nyeresé- 6. ábra: A fogyasztói árak változása 7. ábra: Inflációval korrigált fogyasztói árak 6,0 Átlagár folyóáron (Ft/kWh) Nem háztartási fogyaszás Háztartási fogyasztás Korrigált fogyasztói átlagár (1990:100 %) (Ft/kWh) 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 Ipari árindexszel korrigált nem háztartási ár Fogyasztói árindexszel korrigált háztartási ár Ipari áindexszel korrigált átlagár Fogyasztói áindexszel korrigált átlagár , /1-2 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

13 ge elmaradt a 8%-os tőkearányos szinttől (8. ábra). Az első árszabályozási időszakban a kezdeti negatív érték után a nyereség kis mértékben emelkedett, a második időszakban azonban átlagosan negatív maradt, így folyamatos vagyonvesztés jelentkezett. Az árszabályozó a fogyasztói árak emelkedésének lassítására és a privatizált társaságok indokoltnál nagyobb nyereségének biztosítására csökkentette saját vagyonát. Ennek következményei elsősorban abban jelentkeznek, hogy nem akkumulálódott a kapacitások (elsősorban a Paksi Atomerőmű) megújításához szükséges tőke. Meg kell említeni, hogy a VET szabályozásával ellentétben a villamos mű bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének garanciális költségei nem kerültek beépítésre a villamosenergiaárakba. Ilyen célra szolgáló források elhatárolására az erőműveknél általában nem került sor, így a régebbi széntüzelésű erőművek leállítását követően szembesülhetünk az el nem végzett rekultiváció állami forrásokból történő végrehajtásának kényszerével. Mint a 6. és 7. ábrán látható, a fogyasztói árak a 2004-ben bekövetkezett teljes piacnyitást követően is növekednek. Ennek alapvető oka a kapcsolt átvétel és a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-értékesítés növekvő keresztfinanszírozása. Adatok hiányában a 2008-at követő időszakra az árváltozás nem volt ábrázolható, de bizonyos, hogy a keresztfinanszírozás korábbi mértékének kormányzati kezdeményezésre történt megszüntetése lassította az árnövekedést, és a fogyasztói árak alakulása elsősorban a regionális energiapiaci áralakulástól függ. A kapacitástender A villamosenergia-törvény alapján az MVM Rt ban elkészítette A magyar erőműrendszer létesítési terve és kitekintés a 2010-ig terjedő időszakra című dokumentumot, amelyet a Kormány 1996 decemberében elfogadott. A terv alapján 1997-ben kétlépcsős erőmű-létesítési pályázat kiírására került sor két kategóriában: 200 MWnál kisebb és azt meghaladó névleges teljesítményű, menetrendtartó, közcélú erőműegységek létesítésére. A nyertes pályázók lehetőséget kaptak a pályázati kiírásban szereplő határidők közötti erőműlétesítésre, a pályázatban bemutatott megvalósíthatósági tanulmányban részletezett különböző kihasználási óraszámra készített üzleti tervekből adódó átvételi árakon megkötendő hosszú távú szerződések alapján. A pályázat kiírását az indokolta, hogy a 90-es években a dunamenti és a kelenföldi hőszolgáltatás kombinált ciklusú gázturbinás erőművekkel történő megújítását (valamint az évtized végén a gyorsindítású gázturbinákat) kivéve nem léptek üzembe új egységek, és az importlehetőségek is csökkentek, miközben az évtized második felében meginduló gazdasági fejlődés az igények gyorsuló növekedését eredményezte (10. ábra). A kapacitástender mellett, részben azt megelőzően döntés született a privatizált Csepeli Erőmű 395 MW teljesítőképességű bővítésének hosszú távú lekötéséről, illetve 600 MW hosszú távú villamosenergiaimport-szerződés előkészítéséről. A pályázatot nagy érdeklődés kísérte, minden hagyományos erőműtípusban érkezett ajánlat, végül azonban 1999 februárjában az európai villamosenergia-piac liberalizációjára is tekintettel csak a kisebb kategóriában került sor eredményhirdetésre, a Kispesti Erőmű és a Főnix projekt kapacitásának lekötésére, amelyek közül csak az előbbi valósult meg. A nagy erőművek kategóriájában az import kőszénre alapozott projekt tűnt a legversenyképesebbnek. A pályázatot értékelők számára meglepőnek tűnt, hogy a hazai lignitre ala- 8. ábra: A nyereség változása és megoszlása az engedélyesek között 9. ábra: A privatizált erőműtársaságok nyeresége 30% 25% Elosztói és közüzemi szolgáltatói engedélyesek Állami vállalatok Termelői engedélyesek 28% 24% Saját tőke arányos nyereség Eszköz arányos nyereség Saját tőke arányos nyereség 20% 15% 10% 5% 8 % 0% % Nyereség (AES Tisza, Budapest, Csepel, Dunamenti, Mátra) 20% 16% 12% 8% 4% 0% -4% % -8% az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2013/1-2 11

14 10. ábra: Teljesítőképességek, teljesítmények változása (MW) teljes ítmény T eljes ítőképes s ég, BT+ bejáratási próba TIT Csúcsterhelés Import-export szaldó Csúcsigény pozható bükkábrányi projekt nem volt versenyképes az import kőszénre alapozott, közel azonos nagyságú egységgel. Az eredmény kihirdetését gondos műszaki és gazdasági vizsgálat előzte meg. Ennek részeként részletesen elemzésre került, hogy az egyes megajánlott projektek hogyan illeszthetők a rendszerbe, megvalósításuk hogyan befolyásolja a várható fogyasztói árakat. A rangsorolás a megajánlott villamosenergia-árak alapján történt. A nyertesnek kihirdetett egységek ára a villamosenergia-átlagár alatt volt, így belépésük a villamos energia beszerzési árának csökkentését valószínűsítette. A nyertesnek nyilvánított erőművek árszintje hosszú távon, a hazai villamosenergiapiac várható liberalizációja során is versenyképesnek tűnt. E feltételezést az elkészült Kispesti Erőmű utólag is igazolta, lekötése nem okozott befagyott költséget. A pályázati kiírás lehetőséget adott a meglévő erőművek megújítására, illetve a korábban erőmű létesítésre kötött, de hatályba nem lépett hosszú távú áramvásárlási szerződések mérlegelésére is. Az Oroszlányi és Pécsi Erőművek megújítására beadott pályázatok alapján a megújítás versenyképtelennek tűnt. Hasonlóan drágának bizonyult az AES Borsodi Áramtermelő Kft.-vel kötött szerződés is, így hatályba léptetése elmaradt. A tender kibocsátása előtt alapvető cél volt a szénhidrogén-felhasználás részarányának csökkentése, az 1993-ban elfogadott országgyűlési energiapolitikai határozattal is összhangban. A két gázturbinás projekt győztesnek nyilvánítása ezzel ellentétes eredményre vezetett. A későbbi erőműlétesítési tervek a piacnyitás és az importlehetőségek bővülése következtében kapacitástender kiírását nem indokolták. A villamosenergiarendszer működése az 1990-es években Az előbbi, külön is kiemelhető események hátterében a villamosenergia-rendszer megbízhatóan működött, fogyasztói korlátozásra még a CDOrendszeregyesülés novemberi szétválásakor sem került sor. Az üzemvitel célfüggvénye a legkisebb költség elvének az adott feltételrendszerben való érvényesíthetősége volt. Már az ipari szerkezetváltással összefüggésben is utaltunk a tüzelőanyag-árak változására, a szénhidrogén-felhasználás gazdasági célszerűségére. Az atomerőmű belépését követően a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának fenntartása érdekében az olaj- és gázfelhasználás jelentősen csökkent (11. ábra). A kereskedelmi forgalom liberalizálásával, dollárelszámolásra való áttérésével a 90-es évek elején a fűtőolaj a kereskedelmi forgalomban nagyon olcsóvá vált. Ez az olajfelhasználás gyors növekedésére vezetett. Az áringadozások mérséklésére, az olajkereskedelemben rejlő lehetőségek kihasználására a Dunamenti és Tiszai Erőművekben MVM Rt.-tulajdonú olajtárolók létesültek, előkészítésre került Záhony körzetében egy saját szélesnormál nyomtávú vasúti átrakóállomás megvalósítása. A hőszolgáltató, kombinált ciklusú egységek üzembe lépésével a gázfogyasztás is növekedésnek indult. A hazai nyersolaj-feldolgozás technológiájának javításával a rendelkezésre álló maradék fűtőolaj-mennyiség fokozatosan csökkent, a kénmentes olajok felhasználási kényszere és az olaj árának növekedése a versenyképességet is csökkentette, így a folyékony szénhidrogén tartalék tüzelőanyaggá vált, mára csak a csúcsgázturbinák és gázkorlátozás esetén az egyéb erőművek használnak folyékony szénhidrogént. Az előbbi tendenciákkal ellentétben az atomerőmű a teljes időszakban egyenletesen, megbízhatóan, a lehetséges maximális kihasználással működött, részaránya csak az egyéb erőművek termelésének a fogyasztói igények növekedéséből adódó változása miatt csökkent. A villamosenergia-piac liberalizálása A legutóbbi évtizedet a villamosenergia-piac liberalizálása, az európai és a hazai szabályozás folyamatos fejlődése határozta meg. Az európai villamosenergia-iparra a liberalizációt megelőzően az integrált működés volt a jellemző, amely a termeléstől a fogyasztók kiszolgálásáig az értéklánc minden elemét tartalmazta. A legtöbb országban a II. világháborút követően /1-2 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

15 megalakult nemzeti villamos társaságok működtek. A liberalizáció az értéklánc egyes elemeinek szétválasztását, a nagykereskedelmi és viszonteladói piaci verseny megteremtését célozta. Ehhez az 1996 decemberében elfogadott, a villamos energia belső piacának közös szabályaira vonatkozó, 96/92/EC irányelv lehetővé tette, hogy: n Bárki létesíthessen új termelő kapacitást az előzetesen meghatározott engedélyezési feltételek teljesítése esetén. n Forráshiány esetén az ellátásbiztonság érdekében erőmű-létesítési pályázat kerüljön kiírásra. n A feljogosított fogyasztók, kereskedők, termelők szabályozott vagy tárgyalásos szabad hozzáféréssel, illetve a kizárólagos vásárló modelljének alkalmazásával hozzáférjenek a hálózatokhoz. Az egyes tevékenységek keresztfinanszírozásának megelőzésére előírták a tevékenységek szétválasztását, a könyvvitel átláthatóságát. A piacnyitást fokozatosan, 1999 márciusától (a legnagyobb fogyasztók részére >40, >20, >9 GWh/év lépésekben) tervezték, de több ország kezdettől fogva teljes piacnyitást vezetett be. Ugyanakkor az egyes tagállamok viszonylatában viszonosságot vártak el, azaz egy tagállam kereskedői egy másik tagállamban csak a saját piacuk nyitásának mértékéig láthattak el fogyasztókat. A hazai piacliberalizálás az Európai Unióhoz való csatlakozással párhuzamosan került előkészítésre és megvalósításra. Alapelveit a Gazdasági Minisztérium által 1999 júliusában elkészített kormány-előterjesztés[12] foglalta öszsze. A villamosenergia-iparban célként tűzte ki többek között a versenypiac létrehozását, ennek részeként az átlátható piaci viszonyok megteremtését, a villamos energia export-import monopóliumának megszüntetését, a hosszú távú szerződések újratárgyalását, a versenyképtelenné váló erőművek befagyott költségeinek kezelését, a villamosenergia-árszabályozás módosítását. Az MVM Rt. felvetette a portfóliójában lekötött mennyiségre vonatkozóan az erőművek által tőzsdén történő transzparens értékesítést, amely a viszonteladók számára is elfogadhatónak tűnt. A javasolt eljárásrend alkalmazása esetén a piacnyitás kezdetétől fogva transzparens árak alakulhattak volna ki és transzparens módon mérhető lett volna a befagyott költség nagysága. 11. ábra: a Villamosenergia-termelés forrásszerkezete Termelés (GWh/év) Hulladékból, megújulóból Vízenergiából Atomenergiából Földgázból Olajból Szénből A liberalizációt megalapozó hazai villamosenergia-törvény[13], amely az előbbi irányelv teljesítését célozta, a korábbi törvényhez képest számos változást eredményezett: n A közüzemi szerződés mellett a feljogosított fogyasztók számára lehetővé vált a piaci alapú megállapodások megkötése, a védendő fogyasztókat kivéve megszűnt az ellátási kötelezettség. n A hatósági árszabályozás csak a közüzemi szolgáltatásra, illetve a természetes monopólium jellegű (hálózati, ábra: A villamosenergia-termelés forrásszerkezetének megoszlása Termelés megoszlása 100% 80% 60% 40% 20% Hulladékból, megújulóból Vízenergiából Atomenergiából Földgázból Olajból Szénből 0% az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2013/1-2 13

16 rendszerirányítási stb.) tevékenységekre maradt fenn. n A hosszú távú szerződések alapján igénybe nem vett teljesítőképesség az átvevő kellő időben történő lemondása esetén értékesíthetővé vált a szabad piacon. n A piaci szereplők kötelesek voltak megfelelő arányú megújuló energiaforrásból származó villamos energia átvételére. n A korábbi szállító engedélyesből közüzemi nagykereskedelmi engedélyes lett, mellette megjelentek a kereskedő engedélyesek. Az átviteli engedély mellett külön engedélytípusként megjelent a rendszerirányító engedély. További engedélytípusok is bevezetésre kerültek: közüzemi szolgáltató, a szervezett villamosenergiapiac működtetése, a villamos energia határon keresztül történő szállítása. n A hálózatokhoz való hozzáférés szabályozott szabad hozzáférés keretében történhetett. n A villamosenergia-rendszer irányításáért és üzemvitelének biztonságáért a rendszerirányító engedélyes vált felelőssé. n A rendszertervezés elősegítésére és a kereskedelmi forgalom elszámolhatósága érdekében bevezetésre került a mérlegkör rendszer. n A feljogosítás fokozatosan történt, először a legnagyobb fogyasztók, majd az eredeti tervek szerint július 1-től minden fogyasztó részére. n A kiserőművek engedélyezése egyszerűbbé vált. n A közüzemi nagykereskedő kizárólagossági jogosultsága megmaradt a közüzemi célra lekötött forrásokra, a nagykereskedelemre és a közüzemi szolgáltatók kiszolgálására. n A különféle engedélyesi tevékenységek szétválasztására legalább a számviteli szétválasztást kellett alkalmazni. A piacnyitást követő fogyasztói elvándorlás következtében felszabaduló kapacitások értékesítése aukciókon, transzparens módon történt. A beszerzési ár és az értékesítési ár közötti különbözet (befagyott költség) a rendszerirányítónál gyűjtött, fogyasztók által befizetett különdíjakból került kiegyenlítésre. Az EU joganyagának módosulásával a törvényt többször módosították[14]. A módosítások az engedélyesek feladatai (engedélyezés, kötelező átvétel, szétválasztás) szabályainak pontosítását segítették elő. A tevékenységek értéklánc mentén történő szétválasztása az MVM Rt. tevékenységének módosulását is igényelte. Ennek részeként először a rendszerirányítási tevékenység vált szét a október 19-én megalapított, tevékenységét november 9-én megkezdő MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. létrehozásával, amely feladatát kezdetben szerződéses jogviszonyban, az MVM Rt. szállítói engedélye alapján látta el január 1-jén megkezdte működését az MVM Csoport versenypiaci kereskedelmi leányvállalata, az MVM Partner Rt. is. A közüzemi nagykereskedelmi, átviteli és egyéb tevékenységeket számviteli szempontból szétválasztották. Az átviteli hálózat és rendszerüzemeltetés külön vállalatban történő, szétválasztott működése számos problémát vetett fel, ezért január 1-vel a hálózati eszközök apportálásra kerültek a MAVIR Rt.-be. Az átláthatóság érdekében 2006 augusztusától az MVM Trade Rt. működésének megkezdésével a villamosenergia-nagykereskedelmi tevékenység is kivált az MVM Rt.-ből. A 96/92/EC irányelv előírta a piac működésének rendszeres, háromévenkénti felülvizsgálatát. Erre első ízben 2001-ben került sor. A vizsgálat tapasztalatai alapján egységes, teljesen liberalizált villamosenergia-piac létrehozását célozták meg, a lakossági és egyéb sérülékeny fogyasztók részére nyújtható védelem biztosítása mellett, ez utóbbit a tagországok kompetenciájában hagyva. Ennek érdekében szükségesnek tűnt: n a határkeresztező kereskedelem, a regionális piac, ezek elősegítésére a határkeresztező vezetékek kapacitásának fejlesztése, n a választási (váltási) lehetőség és a általános szolgáltatás biztosítása, a termelés megfelelőségének folyamatos nyomon követése, n egy konzisztens támogatási rendszer kialakítása, n a piactorzító elemek megszüntetése, n a harmadik országokkal való kapcsolatok javítása. E célok érvényesítését szolgálta a korábbi irányelvet felváltó 2003/54/ EC irányelv[15], amely a következő lényegesebb változásokat eredményezte: n Közszolgáltatói kötelezettségek előírása (általános gazdasági érdekből a biztonságra, az ellátás folyamatosságára, minőségére, árára és a környezetvédelemre vonatkoztatva) valamint fogyasztóvédelem előírása (általános szolgáltatás méltányos, átlátható áron). n A hálózatokhoz történő szabályozott szabad hozzáférés általános előírása. n Az ellátásbiztonság megfigyelésének előírása, új kapacitások engedélyezésének, a tendereztetés szabályainak pontosítása. n A rendszerüzemeltetők kijelölése, szétválasztása, az információk bizalmasságának óvása. n Az elosztóhálózati üzemeltetők kijelölése, szétválasztása. n A szétválasztás, a könyvvitel átláthatósága. n A teljes piacnyitás időpontjának előírása: július 1-től minden nem lakossági fogyasztó, július 1-től minden fogyasztó feljogosított fogyasztóvá válhat /1-2 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

17 n A szabályozó hatóságok feladatainak meghatározása. A célok azonban csak részben teljesültek, a 2005-ben folytatott második felülvizsgálat során elsősorban a piacműködés hiányosságai kerültek előtérbe: n Nagy a piaci koncentráció (a nagykereskedelmi piacokon erőfölény érvényesül, minek következménye az árak eltérítése). n Vertikális piaclezárás érvényesül (az integrált társaságok nem a piacon kereskednek, így kicsi a likviditás). n Hiányzik a piaci integráció (a kis határkeresztező forgalom miatt a domináns inkumbensek érvényesülhetnek, nincs ösztönzés a szűk összekötő vezetékek bővítésére). n A piaci transzparencia hiányzik (nincs elég információ a kereskedelmi döntésekhez). n Az árképzés átláthatatlan (a tüzelőanyag-árak befolyása, a szabályozott és szabad árak egymásra hatása, a nagyfogyasztók támogatása). n A piaci szereplők a hálózati és szolgáltatási tevékenységek szétválasztásának elégtelenségére panaszkodnak. A felülvizsgálathoz helyszíni ellenőrzések is kapcsolódtak. Ennek részeként május én a versenyjogi szabályok megsértésének gyanúja miatt házkutatást tartottak az MVM Rt.-nél és a MAVIR Rt.-nél is. Nagy mennyiségű írásos dokumentumot, valamint számítógépen tárolt információt gyűjtöttek, továbbá augusztus elején kérdőívet küldtek egy hónapos válaszadási határidővel. Végül a COMP/B-1/39318 számot kapott ügyet adminisztratív úton lezárták, amiről az Európai Bizottság illetékes osztályvezetője december 19-én kelt levelével tájékoztatta az MVM vezérigazgatóját. Az új irányelvnek a hazai jogrendbe történő átültetése a évi LXXXVI. törvénnyel[16] megtörtént. Bevezették a végső menedékes, illetve a védendő fogyasztók fogalmát. A törvény a villamosenergia-piaci verseny elősegítésére előírta a le nem kötött kapacitások árverését, a piaci erőfölénnyel való visszaélés megelőzésére bevezette a domináns piaci szereplők kiszűrését, a jelentős piaci erő érvényesülésének kizárására vonatkozó eljárásrendet (JPE szabályozás). A törvény újraszabályozta a MEH jogállását, feladatkörét, hatáskörét, új szabályokat alkotott az EU szerveivel történő együttműködésre, illetve az Energetikai Állandó Választott bíróságra vonatkozóan. A JPE szabályozás alkalmazására a 2008-ban végzett piacelemzés alapján az MVM Trade Rt. és a GTER Rt. kereskedelmi tevékenysége esetében került sor. A Magyar Energia Hivatal az MVM Trade Rt.-nél[17] az egyetemes szolgáltatóknak értékesített villamos energiára a lipcsei EEX tőzsde árának árplafonként való alkalmazását, a többi értékesítésre rendszeres kapacitásaukciót írt elő, míg a GTER Rt. vonatkozásában[18] a rendszerszintű szolgáltatások céljára értékesített kapacitások eladási árára határozott meg költségalapú árképzést. A törvény célul tűzte ki a szervezett villamosenergia-piac hazai létrehozását. Az előkészítő munkák elvégzésére a MAVIR Rt május 9-én megalapította a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piaci Rt.-t. A társaság a szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedélyt[19] április 9-én kapta meg 10 évre. Az első kereskedési nap július 20-a volt, a megelőző napi piacok mellett fizikai futures és OTC kereskedés is folyik ben a különféle piacok összforgalma meghaladta az 5 TWh-t. A forgalom növekedése töretlen. Megkezdődött a származékos ügyletek kereskedésének (HUPXD), illetve a földgázpiaci (CEEGEX) szervezett piacnak az előkészítése szeptemberében megtörtént a cseh-szlovák-magyar piacok összekapcsolása, amihez a román piacüzemeltető is csatlakozni kíván. A hazai szabályozásban a következő lényeges változást az EU által ben indított, a korábban kötött HTMszerződések által biztosított tiltott állami támogatással[20] kapcsolatos C 41/2005 eljárás[21] eredményének 2008 júniusában történt kihirdetése[22] eredményezte. A döntés alapján a HTM-eket meg kellett szüntetni, az esetleges indokolatlan állami támogatást az érintett erőműveknek vissza kellett fizetni. Az EU határozatának végrehajtásáról és ezzel a HTM-rendszer megszüntetéséről a évi LXX. törvény döntött. Miután a döntés tartalma már korábban valószínűsíthető volt, az MVM Rt. tárgyalásokat kezdett a versenyképes erőművekkel az előnyöket és hátrányokat, kockázatokat kiegyensúlyozottan megosztó, kereskedelmi szerződések megkötéséről, amelyekre 2008 folyamán, részben még a vizsgálat eredményének kihirdetése előtt sor került. A többi szerződés kölcsönös megállapodással, MVM Rt. részéről történő felmondással, illetve a törvény erejénél fogva szűnt meg. A HTM-ek megszűnésével hátrányosan érintett társaságok eljárást kezdeményeztek a Magyar Állam ellen, az ICSID előtt. Ezek az eljárások azonban a közlemény összeállításának időpontjáig még nem vezettek eredményre. A tiltott állami támogatások nagyságának megállapítására a Magyar Energia Hivatal nemzetközi szakértők bevonásával végeztetett számításokat, ezek, Bizottság által is elfogadott eredménye alapján tiltott állami támogatás megállapítására, illetve befagyott költségek kifizetésére nem került sor. A bizottság a 2005-ben lefolytatott vizsgálat alapján ismét javaslatot tett a az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2013/1-2 15

18 13. ábra: A villamosenergia-igények változása 14. ábra: A fogyasztói kategóriák igényének változása ,1 %/év 2,0 %/év %/év 130 Nettó fogyasztás (GWh/év) Fogyasztás változása (%) Nagyfeszültségű fogyasztás 70 Középfeszültségű fogyasztás Kisfeszültségű fogyasztás 60 Háztartások 50 Közvilágítás 40 Elosztó hálózati veszteség Szolgáltatók összes beszerzése belső piaci irányelv módosítására. Végül a 2009/72/EK irányelv[23] elfogadására csak hosszas egyeztetéseket követően került sor. A változtatások közül a közszolgáltatói kötelezettség újraszabályozását, a regionális együttműködés előmozdítását és az átvitelirendszerüzemeltetés szétválasztását, továbbá az európai energetikai szabályozó hatóságok ügynökségének (ACER), illetve az európai hálózatüzemeltetők egységes szervezetének (ENTSO-E) tevékenységét kell kiemelni. Az utóbbi az MVM Csoportot is érintette. Az irányelvben szabályozott három szétválasztási modell (TSO, ISO, ITO) közül a hazai szabályozás az ITO modell alkalmazását választotta[24], később az EU irányelvvel történő teljes harmonizáció érdekében a másik két modell törvényi szabályozása is megtörtént[25]. A szétválasztás végrehajtása a kapcsolatrendszer egyes elemeit érintő vizsgálatokat, külföldi jogi szakértők bevonását követően a tiltott kapcsolatok felszámolásával, a paksi alállomás MAVIR Zrt. részére történő eladásával, a székház szétválasztásával, a MAVIR Zrt. alapító okiratának, FB- és IG-ügyrendjének módosításával az év elején, az előírt határidő előtt megtörtént, megfelelőségét a Magyar Energia Hivatal a Bizottság véleményének figyelembevételével tanúsította[26]. Az ACER és az ENTSO-E megkezdte tevékenységét, ennek keretében az egységes európai üzemi és kereskedelmi szabályzatok, illetve az egységes európai átviteli hálózat fejlesztési tervének kidolgozását. A legújabb, piaci liberalizációval összefüggő szabályozási elemek közül a kereskedelmi ügyletek transzparenciájának megvalósítását célzó REMIT szabályozást[27] kell kiemelni. Ez alapján minden nagykereskedelmi ügyletről előírt tartalmú információt kell adni az illetékes szabályozó hatóságok részére, és a saját termelői portfólióban bekövetkezett, a piaci folyamatokra hatással lévő eseményeket még azok kereskedelmi úton történő kezelése előtt nyilvánosságra kell hozni. A jövő érdekében fontosnak tűnik annak megemlítése, hogy mely jogkörök vannak központi, és melyek maradtak tagállami hatáskörben. EU jogkörbe tartozik: n a környezetvédelem (EKA 175. cikk,), n a belső piacok harmonizációja (EKA 95. cikk), n a transzeurópai hálózatok (EKA 156. cikk), n a belső piacok működésének biztosítása, EU-ellátásbiztonság biztosítása, energiahatékonyság, energia-megtakarítás, valamint az új- és megújuló energiaforrások fejlesztésének támogatása, a belső energiahálózati összeköttetések támogatása (Lisszaboni szerződés 194. cikk). Minden más jogkör jelenleg tagállami hatáskörbe (EKA 5. cikk) tartozik. Az iparág helyzete, fejlődése A villamosenergia-igények változását az elmúlt évtizedben és a jövőben is elsősorban a gazdasági helyzet alakulása befolyásolja. A rendszerváltást követő visszaesés után az igények átlagos növekedése 2% volt évente (13. ábra), amelyet a 2008-ban bekövetkezett gazdasági válság jelentős visszaesést okozva megszakított. A válságot követő évek szerényebb mértékű növekedését évben ismét a felhasználás csökkenése követte, december végéig a szökőnap hatásával korrigált csökkenés 1,2%. Igénynövekedés elsősorban középfeszültségen jelentkezett, a nagyfeszültségű felhasználás csökkent (14. ábra). A felhasználás szerkezetében a hatékonysági törekvések eredménye is megfigyelhető, az elosztóhálózati veszteség mintegy 20%-kal, a közvilágításra felhasznált energia mintegy 65 70%- kal csökkent. A háztartások energiafogyasztása között mintegy 15%-kal nőtt, a növekedés azonban /1-2 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

19 egyenlőtlenül, elsősorban között jelent kezett. A hazai termelés és import arányát a határkeresztező kapacitásokból adódó korlátokon belül elsősorban a regionális kereslet alakulása, illetve a piaci árak változása befolyásolja. Alacsonyabb regionális kereslet esetén az import csökkenti az árakat, a hazai erőművek egy része kiszorul a piacról. A hazai HUPX villamosenergia-tőzsdén a regionális kereslet-kínálat változásától függően rendkívül nagy volatilitás figyelhető meg, a nagyobb keresletek esetén 200 /MWh-t elérő, meghaladó árak is előfordulnak, míg nagy megújuló kínálat, kisebb kereslet esetén az ár akár 0 / MWh értékre is csökken, és az egész napi átlag sem haladja meg a / MWh értéket et a korábbi évekkel összevetve (15. ábra) a tranzit lényeges növekedése figyelhető meg. A forrásszerkezeten belül a földgáz aránya újra nő. Jelenleg nem ítélhető meg, hogy teljesíthető-e 2020-ig a megújuló erőforrások EU által előírt 13%-os aránya, az ennek megvalósítását célzó Megújuló Cselekvési Terv. Az import növekedése miatt a hazai erőművek termelésének részaránya csökken, így a változó villamosenergia-igények követését egyre kevesebb működő hazai blokkal kell el látni. A hazai villamosenergia-piac ban történt megnyitását követően a kereskedelmi forgalom, mint a ábrák a közötti időszakra bemutatják, gyorsan nőtt. A forgalom legnagyobb részét a kereskedők egymás közötti értékesítései teszik ki, mint a 15. ábrán bemutatott import-export tevékenység esetén is. A hazai villamosenergia-rendszer termelő egységei a legutóbbi időben üzembe helyezett kombinált ciklusú blokkokat kivéve erkölcsileg elavultak, megújításra szorulnak ig a rendszerváltást követően üzembe helye- 15. ábra: Az import-export tevékenység alakulása Import, export (MWh) reexport közüzemi import import hazai célra ábra: A villamosenergia-beszerzés szerkezete 17. ábra: A villamosenergia-értékesítés szerkezete az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2013/1-2 17

20 18. ábra: Az iparág létszámának alakulása Foglalkoztatottak (fő) zett hőszolgáltató egységek is elérik az változások követésére. Üzemeltetésüket ilyen berendezések szokásos élettartamának végét. A rendszer megújítására nál lényegesen magasabb hazai gázárak a nyugat-európai versenypiaci gázárak- a privatizáció során tulajdont szerzett mellett elsősorban a villamosenergiapiaci árak ingadozása határozza meg, magánbefektetők és az MVM Csoport is több beruházást indított el. Ezt ösztönözték a 2008-as pénzpiaci válságot üzembe helyezésükkel a kondenzációs emiatt kihasználásuk alacsony. Miután megelőzően felfelé tartó, a befektetések biztos megtérülését valószínűsítő rulnak a piacról, a földgázfelhasználás szénhidrogén-tüzelésű blokkok kiszo- árak. Az ezen időszakban elkezdett érdemben nem növekszik. projektek közül 2011-ben kereskedelmi A legutóbbi időszak erőművi fejlesztései közül ki kell emelni a Pak- üzembe került a 433 MW-os Gönyűi Erőmű (E.ON), a Dunamenti Erőmű si Atomerőműben megvalósított MW-os G3-as egysége (GdF Suez) MW-os teljesítménynövelést, amelyet és az MVM Bakonyi Villamos Művek a reaktorok hőteljesítményének az eredeti 1375 MW-ról 1485 MW-ra törté- Termelő Zrt. telephelyén a 2 58 MW névleges teljesítőképességű csúcserőmű. A hazai szénbázisú termelés arázás meglehetősen alacsony, 30,6 MFt/ nő növelése tett lehetővé. A beruhányának megőrzésére az MVM Zrt. a MW fajlagos költséggel történt[28]. Mátrai Erőmű Zrt.-vel közösen a hazai A fejlesztés sikerét az erőmű részére lignitbázisra alapozva egy 450 MW-os adományozott Innovációs Nagydíjjal széntüzelésű erőmű fejlesztését is megkezdte. A szén-dioxid-kvóták várható Az iparág hatékonysága a privatizá- is elismerték. árával, esetleges szén- dioxid-leválasztó ció és a működési modellek változásának eredményeként a privatizációt későbbi, kötelező beépítésével kapcsolatos bizonytalanság, illetve a tartósan követő időszakban gyorsan nőtt. A bányászati integrációt követő 45 ezer fős alacsony, nagyon volatilis árak a projekt várható megtérülését bizonytalanná tették, ezért az leállításra került. értékre csökkent (18. ábra). Ebben je- csúcslétszám mára 12 ezer fő körüli Az új gázturbinás egységek alkalmasak a gyors indításra, üzemállaban a társaságok alkalmazásában lévő lentős szerepe van annak, hogy korábpot-változtatásra, így a változó megújulóenergia-termelésből adódó igénygek (hálózat-karbantartás, munkavállalókkal ellátott tevékenysé- fejlesztés) kiszervezésre kerültek, ma ezeket és más feladatokat feljogosított, megfelelően képzett vállalkozók látják el. A hatékonyságjavulás jelentős része származik a nagy létszámigényű szenes erőművek leállításából, az üzemirányítás korszerűsítéséből is. A fejlesztések közül külön ki kell emelni a hálózatfejlesztést, amelynek eredményeként egy korszerű átviteli rendszer jött létre. A fejlesztést alapvetően a rendszerváltás után kidolgozott stratégia határozta meg. Ennek elfogadásakor a magyar villamosenergia-rendszer ellátását a 19. ábrán látható alap- és főelosztó hálózat biztosította. A stratégia a hálózat megerősítését, a hiányzó nemzetközi összeköttetések megvalósítását, az alállomási berendezések rekonstrukcióját és a távkezelés megoldását tűzte ki célként. A célok teljesültek, mára, mint a 20. ábra mutatja, Szlovéniát kivéve minden szomszédos országgal rendelkezünk közvetlen összeköttetéssel, megvalósult a regionális gazdasági központok (Pécs, Debrecen, Szombathely, Bicske) átviteli hálózatról történő ellátása, a távkezelés néhány regionális központból történik. A felhasználók részéről állandóan elhangzó vád, hogy a hazai villamosenergia-árak magasak. A évi második félévi árakat összefoglaló 21. ábrából azonban megállapítható, hogy a hazai átlagárak az EU átlagos árainál mind az ipari, mind a háztartási árak vonatkozásában kisebbek[29]. Az átlagnál lényegesen nagyobb árak csak a piacoktól elzárt szigeteken (Málta, Ciprus, elégtelen összeköttetései miatt Olaszország), illetve az intenzív megújulóenergia-hasznosítást támogató tagállamok (Németország, Dánia) területén figyelhetők meg. Az előzőekből kitűnik, hogy az energiapolitika 1993-ban parlamenti határozattal történt elfogadása óta lé /1-2 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató Sajtótájékoztató 2009. február 11. Kovács József vezérigazgató 1 Témakörök 2008. év értékelése Piaci környezet Üzemidő-hosszabbítás Teljesítménynövelés 2 Legfontosabb cél: A 2008. évi üzleti terv biztonságos

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

az mvm magyar villamos művek közleményei

az mvm magyar villamos művek közleményei L. évfolyam 2013. 1-2. szám az mvm magyar villamos művek közleményei az atomenergetika első 30 éve magyarországon A villamosenergia-ipar és az atomenergetika három évtizede Műszaki fejlődés és biztonság

Részletesebben

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató Sajtótájékoztató 2010. január 26. Süli János vezérigazgató 1 A 2009. évi üzleti terv Legfontosabb cél: biztonságos üzemeltetés stratégiai projektek előkészítésének és megvalósításának folytatása Megnevezés

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

MVM Trade portfoliója 2009-ben

MVM Trade portfoliója 2009-ben MVM Trade portfoliója 2009-ben Dr. Barócsi Zoltán MVM Trade ZRt. igazgató Nagykereskedelmi Piaci Fórum 2009. február 2. MVM Trade szerződéseinek tartalma 1995-2008 A beszerzési oldali szerződésekkel (HTM)

Részletesebben

MET 7. Energia műhely

MET 7. Energia műhely MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:

Részletesebben

Nagyok és kicsik a termelésben

Nagyok és kicsik a termelésben Nagyok és kicsik a termelésben Tihanyi Zoltán osztályvezető Forrástervezési Szolgálat MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Smart Grid Hungary Budapest, 26. november 3. 1 45

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ február 01. Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ február 01. Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2011. február 01. Baji Csaba PA Zrt. Igazgatóságának elnöke Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója Hamvas István PA Zrt. vezérigazgatója 1 A 2010. évi eredmények - Az erőmű történetének

Részletesebben

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport vertikálisan integrált vállalatcsoportként az energia értéklánc jelentős részén jelen van termelés

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország

Részletesebben

GERSE KÁROLY VILLAMOSENERGIA-PIACOK

GERSE KÁROLY VILLAMOSENERGIA-PIACOK GERSE KÁROLY VILLAMOSENERGIA-PIACOK Gerse Károly Villamosenergia-piacok Gerse Károly: Villamosenergia-piacok Első kiadás Szerzői jog Gerse Károly, 2014 Tartalomjegyzék Oldalszám Előszó 3 1. Villamosenergia-szolgáltatás

Részletesebben

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály A liberalizált villamosenergia-piac működése Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály 1 A villamosenergia-piac liberalizációja A belső villamosenergia-piac célja, hogy az Európai Unió valamennyi

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Liberalizált villamosenergiapiac a feljogosított fogyasztók szemszögéből

Liberalizált villamosenergiapiac a feljogosított fogyasztók szemszögéből Liberalizált villamosenergiapiac a feljogosított fogyasztók szemszögéből Nagy Péter Menedzser KPMG Tanácsadó Kft. Budapest, Előszó témaválasztás indoklása Jelentős tapasztalatok a szakterületen - Piaci

Részletesebben

Az MVM Rt. Igazgatósága és Közgyűlése elfogadta az MVM Rt. középtávú üzleti stratégiáját

Az MVM Rt. Igazgatósága és Közgyűlése elfogadta az MVM Rt. középtávú üzleti stratégiáját 0 Az MVM Rt. Igazgatósága és Közgyűlése elfogadta az MVM Rt. középtávú üzleti stratégiáját Az MVM Rt. Igazgatósága 60/2005. (VII.13.) számú határozatával, illetve a társaság rendkívüli Közgyűlése 39/2005.

Részletesebben

Hogyan befolyásolja az új gázpiaci modell az árak alakulását? Farkas Zoltánné osztályvezető 2007.02.21

Hogyan befolyásolja az új gázpiaci modell az árak alakulását? Farkas Zoltánné osztályvezető 2007.02.21 Hogyan befolyásolja az új gázpiaci modell az árak alakulását? Farkas Zoltánné osztályvezető 2007.02.21 Érintett témák Szabályozott rendszerhasználati tarifák Szállítás Elosztás: időszakos teljesítmény

Részletesebben

Energiapolitika Magyarországon

Energiapolitika Magyarországon Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-537/ /2009 ÜGYINTÉZŐ: Horváth Károly TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7774 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7766 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; horvathk@eh.gov.hu

Részletesebben

Az energiapiac. Az EU közös villamos energiapiacának kialakítása (96/92/EC direktíva, jón. 20.)

Az energiapiac. Az EU közös villamos energiapiacának kialakítása (96/92/EC direktíva, jón. 20.) Az energiapiac liberalizálása Az EU közös villamos energiapiacának kialakítása (96/92/EC direktíva, 1996. jón. 20.) 1997.02.19. Az irányelv életbe lépett 1998.02.19. Harmonizációs feladatok felülvizsgálata

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke Sajtótájékoztató Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, Zrt. az Igazgatóságának elnöke Hamvas István vezérigazgató Budapest, 2015. február 4. stratégia Küldetés Gazdaságpolitikai célok megvalósítása Az Csoport

Részletesebben

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Program Bevezetés Problémák Megoldási lehetőségek Szoftver bemutató 2 Bevezetés

Részletesebben

1. Az MVM GTER Zrt. az MVM Csoport tagja

1. Az MVM GTER Zrt. az MVM Csoport tagja Tájékoztatás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján az MVM GTER Gázturbinás Erőmű Zrt. i tagjai, továbbá a vezető besorolású, valamint

Részletesebben

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában Tihanyi Zoltán vezérigazgató-helyettes MAVIR ZRt. MESZ XXI. Országos Konferenciája Hódmezővásárhely, 2014.10.14. Tartalom A NES címszavai a villamos energiára,

Részletesebben

A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve

A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve I. BEVEZETŐ A Magyar Energia Hivatalnak (MEH) szélesebb felhatalmazást kell kapnia, képessé kell válnia az Energiastratégia implementációját igénylő tervezési

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A Csepel III beruházás augusztus 9.

A Csepel III beruházás augusztus 9. A Csepel III beruházás 2010. augusztus 9. Áttekintés 1. Anyavállalatunk, az Alpiq 2. Miért van szükség gáztüzelésű erőművekre? 3. Csepel III beruházás 4. Tervezés és engedélyeztetés 5. Ütemterv 6. Csepel

Részletesebben

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról

Részletesebben

A MAVIR tevékenysége a minőségi szolgáltatások tekintetében

A MAVIR tevékenysége a minőségi szolgáltatások tekintetében A MAVIR tevékenysége a minőségi szolgáltatások tekintetében MEE 57. Vándorgyűlés Tari Gábor vezérigazgató MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében Palotai Zoltán osztályvezető Megújuló Energia Osztály Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2018. május

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak?

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak? Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak? Tihanyi Zoltán igazgató MAVIR ZRt. ElectroSalon 2010. MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói Biogázból villamosenergia: a menetrendadás buktatói Szárszó Tibor Budapest 2012.11.27 Biogáz üzem Jogszabályok 2007. évi LXXXVI. törvény 9. (2) A megújuló energiaforrás, valamint a hulladék, mint energiaforrás

Részletesebben

Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével

Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével III. BMF energetikai konferencia 2008. november 25. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-1113/03 ÜGYINTÉZŐ: Petróczy Lajos TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7707 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; petroczyl@eh.gov.hu TÁRGY:

Részletesebben

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet

Modellváltás a földgázellátásban. Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Modellváltás a földgázellátásban Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet Témakörök Áttekintés a szabályozás, a tulajdonosi és vállalati szerkezet, valamint a szereplők és funkcióik változásairól Az

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőművek és Kiserőművek

Háztartási méretű kiserőművek és Kiserőművek Energia Akadémia, Budaörs 2016. május 17. Háztartási méretű kiserőművek és Kiserőművek Pénzes László osztályvezető Energetikai Szolgáltatások Osztály Alapfogalmak, elszámolás A napenergia jelentősége Hálózati

Részletesebben

Napelemre pályázunk -

Napelemre pályázunk - Napelemre pályázunk - Napelemes rendszerek hálózati csatlakozási kérdései Harsányi Zoltán E.ON Műszaki Stratégiai Osztály 1 Erőmű kategóriák Háztartási méretű kiserőmű P

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében REKK projekt konferencia Budapest, 2005.december 8. A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében Hatvani György helyettes államtitkár Az energiapolitika lényege Az

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona

09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona Mintacím szerkesztése Villamos energiapiaci liberalizációs tapasztalatok önkormányzati szemmel avagy az önkormányzatok nagy kihívása: szabadpiac vagy egyetemes szolgáltatás 09. Május 25 Budapest Készítette:

Részletesebben

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály totht@eh.gov.hu Magyar Energia Hivatal VIII. Energia Műhely: Pénzügyi körkép az energetikáról Magyar Energetikai

Részletesebben

Szekszárd távfűtése Paksról

Szekszárd távfűtése Paksról Szekszárd távfűtése Paksról Jakab Albert csoportvezetőnek (Paksi Atomerőmű) a Magyar Nukleáris Társaság szimpóziumán 2016. december 8-9-én tartott előadása alapján összeállította: Sigmond György Magyar

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Stratégia Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. komplex energetikai szolgáltatóként kíván tevékenykedni az alábbi területeken: Fókuszban az energiatermelés és a szinergikusan

Részletesebben

A rendszerirányító feladata és szerepe a piacnyitás időszakában

A rendszerirányító feladata és szerepe a piacnyitás időszakában A rendszerirányító feladata és szerepe a piacnyitás időszakában Vinkovits András, MAVIR Zrt. 2007. augusztus 22. 1 Tartalom Rendszer szabályozhatósága Nehézségek Megoldási lehetőségek Rendszerszintű szolgáltatások

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A magyar villamosenergiarendszer. szabályozása kilátások. Tihanyi Zoltán Rendszerirányítási igazgató MAVIR ZRt. MEE ElectroSalon május 20.

A magyar villamosenergiarendszer. szabályozása kilátások. Tihanyi Zoltán Rendszerirányítási igazgató MAVIR ZRt. MEE ElectroSalon május 20. A magyar villamosenergiarendszer szabályozása kilátások Tihanyi Zoltán Rendszerirányítási igazgató MAVIR ZRt. Tartalom A fogyasztói igények alakulása A források összetételének változása A VER szabályozási

Részletesebben

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11.

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11. A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán Bagi Attila főosztályvezető-helyettes 2016. október 11. Tartalom - A MEKH feladatai 1. Áttekintés 2. METÁR pályázat lebonyolítása (NFM rendelet alapján) 3. MEKH rendelet

Részletesebben

A gazdasági szereplők és a felsőoktatás kapcsolódási pontjai a Paksi Atomerőműben

A gazdasági szereplők és a felsőoktatás kapcsolódási pontjai a Paksi Atomerőműben A gazdasági szereplők és a felsőoktatás kapcsolódási pontjai a Paksi Atomerőműben Dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató A régió felsőoktatásának jelene és jövője konferencia Pécs, 2013. május 6. 1 Energiaellátási

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

MVM PARTNER Energiakereskedelmi ZRt. ÜZLETI JELENTÉS ÉVRŐL

MVM PARTNER Energiakereskedelmi ZRt. ÜZLETI JELENTÉS ÉVRŐL MVM PARTNER Energiakereskedelmi ZRt. ÜZLETI JELENTÉS 2008. ÉVRŐL Budapest, 2009. március 2. 1 ÜGYVEZETÉS BESZÁMOLÓJA 1.1 Vezetői Összefoglaló Az MVM Partner ZRt. (továbbiakban MVM Partner) működésének

Részletesebben

Fenntarthatósági Jelentés

Fenntarthatósági Jelentés 2004 M V M T Á R S A S Á G C S O P O R T Fenntarthatósági Jelentés CSOPORT CSOPORT FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Az MVM Csoport Fenntarthatósági Jelentése 2004 Tartalom Köszöntõ A társaságcsoport A

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

modell GASCON 2007. február 20. Balázs István László

modell GASCON 2007. február 20. Balázs István László Az alakuló földgázpiaci modell GASCON 2007. február 20. Balázs István László 1 Alapelvek A közüzem mint szabályozott piaci elem megszűnik Minden fogyasztó feljogosított Minden kereskedő feljogosított Kapacitás

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

A MAVIR ZRt. Intelligens Hálózati Mintaprojektje. Lengyel András MAVIR ZRt szeptember 6.

A MAVIR ZRt. Intelligens Hálózati Mintaprojektje. Lengyel András MAVIR ZRt szeptember 6. A MAVIR ZRt. Intelligens Hálózati Mintaprojektje Lengyel András MAVIR ZRt. Az okos hálózatok kiépítése sokrétűen támogatja a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseit A Nemzeti Energiastratégia pillérei Az

Részletesebben

Oxyfuel tüzelési technológia megvalósíthatóságának vizsgálata hazai tüzelőanyag bázison

Oxyfuel tüzelési technológia megvalósíthatóságának vizsgálata hazai tüzelőanyag bázison Oxyfuel tüzelési technológia megvalósíthatóságának vizsgálata hazai tüzelőanyag bázison Gáthy Benjámin Energetikai mérnök MSc hallgató gathy.benjamin@eszk.org 2016.03.24. Tehetséges hallgatók az energetikában

Részletesebben

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. MEE Szakmai nap 2008. Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Hatvani György az Igazgatóság elnöke A hazai erőművek beépített teljesítőképessége

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás?

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás? Csepel III Erőmű 2 Miért van szükség új erőművekre? A technikai fejlődés folyamatosan szükségessé teszi az erőműpark megújítását. Megbízható, magas hatásfokú, környezetbarát erőműpark tudja biztosítani

Részletesebben

A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője

A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője Viktor László Siófok, 2009. október 29. A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője Viktor László Siófok, 2009. október 29. Tartalom A 150 éves gázipar 50 éves

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

Paksi Atomerőmű Zrt. termelői működési engedélyének 7. sz. módosítása

Paksi Atomerőmű Zrt. termelői működési engedélyének 7. sz. módosítása 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-414/ /2009 ÜGYINTÉZŐ: HORVÁTH KÁROLY TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7774 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; horvathk@eh.gov.hu

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés

Részletesebben

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár

Részletesebben

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Bakos Béla Okos hálózat projektvezető MAVIR 2013. szeptember 10. Nemzeti Energiastratégia és az okos hálózat A Nemzeti Energiastratégia pillérei Az okos hálózatoktól

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben > Balatonalmádi, 212. március 22. Giczey András termelési igazgató 1 > Ha egyetlen mondatban akarnánk összefoglalni az Energiastratégia fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés

Részletesebben

Hol tart ma a gázpiaci liberalizáció? Balázs István László osztályvezető Magyar Energia Hivatal

Hol tart ma a gázpiaci liberalizáció? Balázs István László osztályvezető Magyar Energia Hivatal Hol tart ma a gázpiaci liberalizáció? Balázs István László osztályvezető Magyar Energia Hivatal Hol tartunk? 23 fogyasztó lépett ki, az országos fogyasztás kb. 6 %-a 1 fogyasztó saját jogon vállalta a

Részletesebben

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai XX. MKET Konferencia Balatonfüred A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai 2017. március 22 23. Tompa Ferenc Veolia Energia Magyarország Zrt. ENERGIA Az EU Tiszta Energia

Részletesebben

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes VIII. Szolár Konferencia 2018. november 8. Tartalom Hazai napenergia-helyzetkép

Részletesebben

eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu; bagia@eh.gov.hu; magyara@eh.gov.hu

eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu; bagia@eh.gov.hu; magyara@eh.gov.hu 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-366/ /2010 ÜGYINTÉZŐ: SLENKER ENDRE; BAGI ATTILA; DR. MAGYAR ATTILA TELEFON: 06-1-459-7773; 06-1-459-7711; 06-1-459-7767 TELEFAX: 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu;

Részletesebben

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos

Részletesebben

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország Áttekintés IEA World Energy Outlook 2017 Globális trendek, változások Európai környezet

Részletesebben

Magyar joganyagok - 7/2016. (X. 13.) MEKH rendelet - a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díj 1. oldal

Magyar joganyagok - 7/2016. (X. 13.) MEKH rendelet - a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díj 1. oldal Magyar joganyagok - 7/2016. (X. 13.) MEKH rendelet - a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díj 1. oldal 7/2016. (X. 13.) MEKH rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási

Részletesebben

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Kaposvári Vagyonkezelő Zrt Távfűtési Üzem Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Zanatyné Uitz Zsuzsanna okl. gépészmérnök Nyíregyháza, 2011. szeptember

Részletesebben

Kicsiben is megéri! Hogyan váltsunk villamosenergia-kereskedőt? - Önkormányzati konferencia Balatonfüred. 2011.11.04-

Kicsiben is megéri! Hogyan váltsunk villamosenergia-kereskedőt? - Önkormányzati konferencia Balatonfüred. 2011.11.04- Kicsiben is megéri! Hogyan váltsunk villamosenergia-kereskedőt? - Önkormányzati konferencia Balatonfüred. 2011.11.04- MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt. A villamos energiáról Az energia színe : fekete,

Részletesebben

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR) A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR) Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet alkalmazási köre

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet alkalmazási köre A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének 7/2016. (X. 13.) MEKH rendelete a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának keretszabályairól

Részletesebben

KÖZPONTI OKOSHÁLÓZATI MINTAPROJEKT

KÖZPONTI OKOSHÁLÓZATI MINTAPROJEKT KÖZPONTI OKOSHÁLÓZATI MINTAPROJEKT Kudor Attila műszaki igazgató attila.kudor@komzrt.hu KOM KÖZPONTI OKOS MÉRÉS ZRT. 100%-os MAVIR tulajdonú projektvállalat A Központi Okoshálózati Mintaprojekt végrehajtója

Részletesebben

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében Dr. Kádár Péter BMF KVK Villamosenergetikai Intézet kadar.peter@kvk.bmf.hu Kulcsszavak: Szivattyús energiatárolás, Pelton turbina

Részletesebben