Készítette: Bagosi Róbert

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készítette: Bagosi Róbert"

Átírás

1 BIOFIZIKA JEGYZET Készítette: Bagosi Róbert

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A BIOFIZIKA TÁRGYA... 4 ALAPFOGALMAK... 5 A nemzetközi mértékegységrendszer (SI) alapegységei... 5 Mértékegységek többszörösei és tört részei (prefixumok)... 5 Skalár és vektormennyiségek... 5 A testek tehetetlensége, a tömeg... 5 A sűrűség... 6 A testek kölcsönhatása, az erő... 6 A nehézségi erő... 6 A mechanikai munka... 7 A teljesítmény... 7 A mechanikai energia... 7 A rezgő mozgás, a rezgő mozgást jellemző mennyiségek... 7 Rezgéstípusok... 8 Kényszerrezgés, a rezonancia... 8 Mechanikai hullám... 9 A hullámhossz... 9 A hullám terjedési sebessége... 9 Hullámtípusok... 9 Hullámterjedési jelenségek A hang A Doppler-hatás Az ultrahang A hangintenzitás (hangerősség) Halmazállapotok jellemzése A diffúzió A nyomás A hidrosztatikai nyomás A légnyomás Archimédesz törvénye Pascal törvénye Áramló folyadékok és gázok A hő, a hőmérséklet A Celsius és a Kelvin hőmérsékleti skála A hőmérséklet mérése, hőmérők A hővezetés, a hőáramlás, a hősugárzás Az atom szerkezete A rendszám, a neutronszám, a tömegszám Izotópok Az atomi tömegegység Az elektromos töltésmennyiség Az elektromos tér Az elektromos potenciál Az elektromos feszültség Egyenfeszültség, váltakozófeszültség A fémek szerkezete

3 Vezetők, szigetelők, félvezetők Az elektromos áram Egyenáram, váltakozó áram Az áramerősség A áram hatásai A kondenzátor Az elektromos ellenállás Ohm törvénye A voltmérő Az ampermérő A mágneses tér Az elektromágnes A mágneses tér erővonalai A mágneses indukcióvektor (térerősségvektor) A Lorentz erő Az elektromágneses indukció (nyugalmi indukció) Elektromágneses hullámok Az elektromágneses sugárzás Az elektromágneses spektrum A röntgensugárzás A fény jellemzői A foton A fényvisszaverődés és törvényei A fénytörés, a törésmutató A fénytörés törvényei A teljes visszaverődés Optikai szál A diszperzió (színszóródás) A fényinterferencia A polarizált fény Lencsék, gyűjtőlencsék, szórólencsék A törőképesség A lézer Elemi részecskék jellemzői A Rutherford-atommodell A Bohr-atommodell Az erős kölcsönhatás A kötési energia A radioaktivitás Atommagsugárzások Dozimetria A radioaktív sugárzások biológiai hatása A gradiens Koncentráció gradiens Elektrokémiai potenciálgradiens FIZIOTERÁPIA BEVEZETÉS AZ ELEKTROTERÁPIA Tüneti kezelés galvánáramokkal

4 Tüneti kezelések ingeráramokkal Tüneti kezelések középfrekvenciás áramokkal Harántcsíkolt és simaizom-stimuláció Mágneses tér kezelések Darsonvalisatio Diatermiás kezelés Rövidhullámú kondenzátortér kezelés Mikrohullámú elektromágneses sugárzás Ultranagy frekvenciás kezelés A FOTOTERÁPIA A napfény és a helioterápia Infravörös sugárzás Látható fény kezelés Ultraibolya sugár kezelés Lézerkezelések A MECHANOTERÁPIA A gyógytorna Masszázskezelések Ultrahangkezelés A TERMOTERÁPIA A HIDROTERÁPIA AZ ÉLETFOLYAMATOK BIOFIZIKAI ALAPJELENSÉGEI AZ INGERÜLET SZENZOROS MŰKÖDÉSEK AZ IZOMMŰKÖDÉS A KERINGÉS A LÉGZÉS ORVOSI KÉPALKOTÓ ELJÁRÁSOK AZ ULTRAHANGOS DIAGNOSZTIKA A RÖNTGENFELVÉTEL A CT (SZÁMÍTÓGÉPES TOMOGRÁFIA) AZ NMR (MAGMÁGNESES REZONANCIA) ÉS AZ MRI (MÁGNESES REZONANCIÁS KÉPALKOTÁS) A PET (POZITRONEMISSZIÓS TOMOGRÁFIA) EGYÉB DIAGNOSZTIKAI ELJÁRÁSOK AZ EKG (ELEKTROKARDIOGÁFIA) AZ EEG (ELEKTROENKEFALOGRÁFIA) FELHASZNÁLT FORRÁSOK

5 A BIOFIZIKA TÁRGYA A biofizika az élő szervezetek és az életfolyamatok fizikája, a biológiai folyamatok leírása a fizika nyelvén. A biofizika az élő anyagot vizsgálja a fizika módszereivel. A fizika fejlődésével olyan módszerek alakultak ki, melyek lehetővé tették az anyag szerkezetének vizsgálatát a molekulák, az atomok, az elektronszerkezet szintjén. Ezek a vizsgálati módszerek alkalmazásra kerültek a szervezet, a szövetek, a sejtek, a molekulák szintjén a biológiai anyagok esetén is. A biofizikai módszerek különböznek a fizikai módszerektől, mert a biológiai anyag életjelenségeket mutat, szerkezete állandóan változik. Ezért a biofizikai szerkezetvizsgálati módszereket úgy kellett kifejleszteni, hogy követni tudják az időbeli változásokat is. A biofizikában sok mérésre van szükség a pontos eredmények elérésének az érdekében, mert az azonos egyedhez, vagy szövethez tartozó tárgyai a vizsgálatoknak is különböznek egymástól. A biológiai objektumok vizsgálata során ezért először a szerkezet egy adott állapotban való meghatározása történik, majd ezután következik az időbeli változások egymásutániságának a felderítése. A cél a molekuláris szintű szerkezet és működés megismerése. A biofizika állandóan korszerűsödik a biológia és a fizika folyamatos fejlődésének köszönhetően. A biofizika a biológián és a fizikán kívül más tudományokkal is szoros kapcsolatban áll, mint például a kémia, biokémia, informatika. A fizika különböző területeinek megvannak a biológiai, orvosi alkalmazásai is. 4

6 ALAPFOGALMAK A nemzetközi mértékegységrendszer (SI) alapegységei Alapegység Jele Fizikai mennyiség Jele méter m hosszúság s másodperc s idő t kilogramm kg tömeg m amper A áramerősség I kelvin K hőmérséklet T kandela cd fényerősség I mól mol anyagmennyiség n Mértékegységek többszörösei és tört részei (prefixumok) Többszörös Jele Váltószám Tört rész Jele Váltószám deka- da 10 deci- d 10-1 hekto- h 10 2 centi- c 10-2 kilo- k 10 3 mili- m 10-3 mega- M 10 6 mikro- μ 10-6 giga- G 10 9 nano- n 10-9 tera- T piko- p Skalár és vektormennyiségek A fizika mennyiségek a következő két nagy csoportra oszthatók: skalármennyiségek vektormennyiségek A skalármennyiségek egyetlen számadattal (nagysággal) jellemezhetők. pl.: idő, tömeg, térfogat, hőmérséklet A vektormennyiségek egy számadattal (nagysággal) és egy iránnyal jellemezhetők. pl.: elmozdulás, sebesség, gyorsulás, erő Jelölés: x, ahol x a fizikai mennyiség betűjele. A vektorokat irányított szakaszokkal (nyilakkal) ábrázoljuk. A testek tehetetlensége, a tömeg Minden test megőrzi nyugalmi helyzetét, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását (mozgásállapotát), mindaddig, amíg ezt egy másik test vagy mező meg nem változtatja (tehetetlenség törvénye Newton I. törvénye). A tömeg a testek tehetetlenségét jellemző mennyiség (a testek tehetetlenségének a mértéke). Jele: m, [m] = kg A tömeg számszerűen kifejezi azt, hogy egy test mennyire tehetetlen. 5

7 A sűrűség A sűrűség megadja az egységnyi térfogatú test tömegét. Jele: ρ (ró), [ρ] = kg/m 3 Kiszámítási képlete: m ρ V ρ sűrűség m tömeg V térfogat A testek kölcsönhatása, az erő Ha egy test hat egy másik testre, a másik is visszahat az elsőre (ugyanakkora nagyságú, de ellentétes irányú erővel). Ezt a kölcsönös egymásra hatását a testeknek kölcsönhatásnak nevezzük. Az erő a testek kölcsönhatásának a mértéke. Az erő a testek mozgásállapot (sebesség) változását okozó hatás. Jele: F, [ F ] = N (newton) A nehézségi erő A nehézségi erő a Föld részéről a környezetében található testekre ható gravitációs vonzóerő. Ez az erő (megközelítőleg) a Föld középpontja felé mutat. Egy test súlya az az erő, amellyel a test nyomja az alátámasztást, vagy húzza a felfüggesztést. Jele: G, [ G ] = N Kiszámítási képlete: G m g G súly m tömeg g gravitációs gyorsulás (g = 9,81m/s 2 ) A gravitációs gyorsulás az a gyorsulás, amellyel a szabadon eső testek rendelkeznek (figyelmen kívül hagyva a légellenállást). Valamely testre ható nehézségi erő nagysága és annak súlyának nagysága megegyezik. Súlytalanság: a súlytalanság állapotában a testek nem nyomják az alátámasztást, és nem húzzák a felfüggesztést. A szabadon eső testek a súlytalanság állapotában vannak. A tömeg és a súly közötti különbség: a tömeg: a testek tehetetlenségét jellemzi, kilogrammban mérjük a súly: egy erő, newtonban mérjük Egy test súlya különböző értékű lehet, attól függően, hogy hol mérjük (pl. Földön, Holdon, stb.), tömege viszont minden körülmények között ugyanakkora. 6

8 A mechanikai munka Egy erő akkor végez munkát, ha a test, amelyre hat elmozdul a hatására. Jele: W, [W] = J (joule) Egy erő akkor nem végez munkát, ha a test, amelyre hat nem mozdul el a hatására. Ha a test elmozdulásának az iránya megegyezik a ható erő irányával, a végzett munka kiszámítható az alábbi képlettel: W F s W munka F erő s elmozdulás A teljesítmény A teljesítmény a munkavégzés sebességét jellemző fizikai mennyiség. A teljesítmény megadja azt, hogy egy erő egy másodperc alatt mennyi munkát végez. Jele: P, [P] = W (watt) Kiszámítási képlete: W P t P teljesítmény W végzett munka t munkavégzés időtartama A mechanikai energia Az energia a testek munkavégző képességét jellemző fizikai mennyiség. Ha egy test bármilyen okból kifolyólag munkavégzésre képes, energiával rendelkezik. Jele: E, [E] = J (joule) A rezgő mozgás, a rezgő mozgást jellemző mennyiségek Rezgő mozgást végző test a nyugalmi (egyensúlyi) helyzetéhez viszonyítva szimmetrikusan mozog, és mozgása azonos időközönként megismétlődik. nyugalmi helyzet A periódusidő egy teljes rezgés elvégzéséhez szükséges idő. Jele: T, [T] = s A frekvencia az egy másodperc alatt elvégzett rezgések száma. Jele: f, [f] = 1/s = Hz (hertz) f T 1 7

9 A kitérés a test aktuális és nyugalmi helyzete közötti távolság. Az amplitúdó a test nyugalmi helyzete és valamelyik szélső helyzete közötti távolság (a test legnagyobb kitérése). A fázis a rezgésállapotot jellemzi. Megadja azt, hogy a rezgő test egy teljes rezgés hányad részét teljesítette egy adott időpontig. Egy teljes rezgésnek megfelel 2 π radián fázisérték. A fáziskülönbség két rezgés között megadja azt, hogy egy teljes rezgés hányad részével előzi meg egyik rezgés a másikat. Rezgéstípusok Csillapított rezgés esetén az amplitúdó a rezgés során csökken. kitérés idő Csillapítatlan rezgés estén az amplitúdó a rezgés során nem változik meg kitérés idő Kényszerrezgés, a rezonancia Kényszerrezgés esetén a test azonos időközönként ismétlődő (periodikus) külső hatásra végez rezgő mozgást. Kényszerrezgés esetén a rezgés frekvenciája megegyezik a külső hatás frekvenciájával. Kényszerrezgés esetén ha a külső hatás frekvenciája megegyezik a rezgő test saját frekvenciájával, akkor fellép a rezonancia jelensége, melynek során a rezgés amplitúdója maximális. 8

10 Mechanikai hullám Rezgő mozgás továbbterjedési folyamatát rugalmas anyagban mechanikai hullámnak nevezzük. A hullám terjedésekor az anyag részecskéi nem végeznek haladó mozgást, csak rezgő mozgást, amely részecskéről részecskére adódik át. A hullámhossz A hullámhossz az a távolság, amelyre a hullámforrás egy teljes rezgésideje alatt eljut a rezgő mozgás. A hullámhossz két egymáshoz legközelebb lévő, azonos módon rezgő részecske közötti távolság. Jele: λ (lambda), [λ] = m λ λ A hullám terjedési sebessége A hullám terjedési sebessége az a sebesség amellyel a rezgő mozgás továbbterjed az illető anyagban (közegben). λ v T v sebesség λ hullámhossz T periódusidő vagy v λ f f frekvencia Hullámtípusok Transzverzális (kereszt irányú) hullámok esetén a részecskék rezgési iránya merőleges a hullámterjedés irányára. részecskék rezgési iránya hullámterjedés iránya pl.: víz felszínén terjedő hullám 9

11 Longitudinális (hosszanti irányú) hullámok esetén a részecskék rezgési iránya párhuzamos a hullámterjedés irányával. pl.: hang Hullámterjedési jelenségek Azt a jelenséget, melynek során a mechanikai hullám elér egy határfelülethez, amely két anyagot elválaszt egymástól, majd onnan visszatér eredeti terjedési közegébe, és ott folytatja tovább útját hullám-visszaverődésnek nevezzük. pl. a medence faláról visszaverődő vízhullám Azt a jelenséget, melynek során a mechanikai hullám elér egy határfelülethez, amely két anyagot elválaszt egymástól, majd azon áthaladva megváltoztatja terjedési irányát hullámtörésnek nevezzük. A jelenség oka az, hogy a hullámok a különböző anyagokban különböző sebességgel terjednek. pl. a vízben terjedő hullám, ha egy mélyebb vízrétegből átlép egy sekélyebbe Azt a jelenséget, melynek során a mechanikai hullám akadály mellett elhaladva, vagy résen keresztülhaladva megváltoztatja terjedési irányát hullámelhajlásnak nevezzük. A hullámelhajlás mértéke rés esetén függ a rés hullámhosszhoz viszonyított nagyságától (legnagyobb mértékű, ha a két távolság egymással összemérhető). Azt a jelenséget, melynek során két (vagy több) azonos hullámhosszúságú hullám a tér egy adott pontjában találkozik és egymásra tevődik, erősítve vagy gyengítve egymást, interferenciának (hullámtalálkozásnak) nevezzük. A hang A hang egy longitudinális mechanikai hullám. A hang nem terjed légüres térben. A hang frekvencia szerinti osztályozása: infrahang: f < 20Hz hallható hang: 20Hz < f < Hz ultrahang: részecskék rezgési iránya f > Hz hullámterjedés iránya 10

12 A hang terjedési sebessége: levegőben: vízben: acélban: A Doppler-hatás 340m/s 1400m/s 5100m/s A Doppler-hatás, a megfigyelőhöz viszonyítva mozgásban levő hangforrás, vagy a hangforráshoz viszonyítva mozgásban levő megfigyelő esetén jelentkezik. Ha a hangforrás és a megfigyelő közelednek egymáshoz a hang frekvenciája megnő (a hang magasabbá válik), ha távolodnak egymástól a frekvenciája lecsökken (a hang mélyebbé válik). A frekvencia eltolódás mértéke függ a hangforrás és a megfigyelő egymáshoz viszonyított sebességétől. Az ultrahang Előállítása jellemzően az elektrostrikció és a magnetostrikció jelenségén alapul. A piezoelektromosság bizonyos kristályok azon tulajdonsága, hogy mechanikai hatásra feszültség jelenik meg bennük. Ez a hatás meg is fordítható. Elektrostrikciónak nevezzük azt a jelenséget, melynek során egy kristály feszültség hatására rugalmas alakváltozást szenved. Ilyen kristály például a kvarc. Piezoelektromos kristályok segítségével, nagyfrekvenciás feszültség alkalmazásával, ultrahang állítható elő. Magnetostrikcióak nevezzük azt a jelenséget, melynek során bizonyos mágneses anyagok, mágneses térben megváltoztatják alakjukat. Ilyen anyagok segítségével, nagyfrekvenciával változó mágneses tér felhasználásával ultrahang állítható elő. Ilyen anyag például a nikkel. Az ultrahang passzív alkalmazása során kis energiájú ultrahangot alkalmaznak távolság mérésre, vizsgálatok elvégzésére. Az aktív alkalmazás esetén nagy energiájú ultrahangot használnak kémiai reakciók, vagy biológiai folyamatok serkentésére, baktériumok elpusztítására. A hangintenzitás (hangerősség) A hangintenzitás megadja az egységnyi felületen egységnyi idő alatt merőlegesen átáramlott hangenergia mennyiségét. Jele: I, [I] = W/m 2 A hangintenzitást decibelben (db) fejezzük ki, amely az adott hang intenzitásának a hallásküszöb hangintenzitásához való viszonyát adja meg. A hallásküszöb I 0 = W/m 2 (önkényesen, tapasztalati úton megválasztott érték). 11

13 L I I 10 lg decibel I A logaritmusos skálát a hangforrások teljesítményének nagyon széles tartománya (12-13 nagyságrend) miatt volt célszerű bevezetni. 0 Halmazállapotok jellemzése A szilárd halmazállapotú anyagokat alkotó atomok (molekulák) helyhez kötöttek, nem végeznek haladó mozgást az anyag belsejében, csak rezgő mozgást végeznek egy pont körül. A szilárd anyagok rendelkeznek saját alakkal és saját térfogattal. A folyékony halmazállapotú anyagokat alkotó atomok (molekulák) nincsenek helyhez kötve, rendezetlen (össze-vissza) mozgást végeznek az anyag belsejében. A folyadékokat alkotó részecskék nem távolodnak el túlságosan egymástól a közöttük ható vonzóerők miatt. A folyadékok nem rendelkeznek saját alakkal, de rendelkeznek saját térfogattal. Mivel a folyadékot alkotó részecskék nagyon közel vannak egymáshoz, a folyadékok gyakorlatilag összenyomhatatlanok (illetve csak nagyon kismértékben összenyomhatóak). A légnemű halmazállapotú anyagokat alkotó atomok (molekulák) nincsenek helyhez kötve, rendezetlen mozgást végeznek, és tetszőleges távolságra eltávolodhatnak egymástól (közöttük nem hatnak vonzóerők). A légnemű halmazállapotú anyagok nem rendelkeznek sem saját alakkal, sem saját térfogattal, kitöltik a rendelkezésükre álló teret. A plazma állapot olyan légnemű állapot, amelynek esetében az anyagot alkotó részecskék nem semlegesek elektromos szempontból (mint a légnemű anyagok esetében), hanem töltéssel rendelkeznek. A plazma állapot ionizált légnemű állapot (a plazmát pozitív töltésű ionok és negatív töltésű elektronok alkotják). Mivel a plazma töltött részecskékből áll, elektromos és mágneses tulajdonságai jelentősen eltérnek a légnemű anyagokéitól. A diffúzió Azt a jelenséget, melynek során két, vagy kettőnél több különböző fajta gáz, vagy folyadék külső hatás nélkül összekeveredik, diffúziónak nevezzük. A diffúziót az anyagok koncentrációkülönbsége miatt kialakuló részecskeáramlás okozza. A folyamat a koncentrációkülönbség megszűnéséig tart. A nyomás A nyomás megadja az egységnyi felületre (1 négyzetméter) ható erőt. Jele: p, [p] = N/m 2 = Pa (pascal) 12

14 Kiszámítási képlete: p F A p nyomás F erő A terület A hidrosztatikai nyomás A hidrosztatikai nyomás valamely (nyugalomban lévő) folyadékoszlop súlyából származó nyomás. A hidrosztatikai nyomás nagysága függ: a folyadék sűrűségétől a folyadékoszlop magasságától a gravitációs körülményektől: a gravitációs tér erősségétől Kiszámítási képlete: p hidrosztatikai nyomás ρ sűrűség p ρ g h g gravitációs gyorsulás (g 10 m/s 2 ) h a folyadékoszlop magassága A légnyomás A légnyomás a Földet körülvevő levegőréteg súlyából származó nyomás. A légnyomás értéke függ: a tengerszinttől mért magasságtól a levegő páratartalmától A légnyomás számértéke a tengerszinttől mért magasság növekedésével csökken (ugyanis csökken a levegőoszlop magassága, tehát csökken annak súlya is). A légnyomás létezését először Evangelista Torricelli igazolta kísérletileg 1643-ban (bár az általa elvégzett kísérlet helyes magyarázatát Blaise Pascal adta meg). Archimédesz törvénye Minden folyadékba, vagy gázba merülő testre hat egy függőlegesen felfelé irányuló erő (Archimédeszi felhajtóerő), amelynek nagysága megegyezik az illető test által kiszorított folyadék-, vagy gázmennyiség súlyával. Pascal törvénye Folyadékokra gyakorolt külső nyomás a folyadékban gyengítetlenül továbbterjed (jelen lesz annak minden pontjában) és annak valamely pontjában a nagysága minden irányban ugyanakkora. 13

15 Áramló folyadékok és gázok Az áramló folyadékok és gázok nyomása kisebb, mint az ugyanolyan körülmények között levő nyugalomban levőké. A nyomáscsökkenés mértéke függ: az áramlási sebességtől a sűrűségtől A hő, a hőmérséklet A hő a termikus kölcsönhatás közben bekövetkező energiaváltozás mértéke. Jele: Q, [Q] = J A hőmérséklet a testek hőállapotát számszerűen jellemző mennyiség. Jele: T, [T] = K (kelvin) Valamely test hőmérséklete az őt alkotó részecskék mozgásával van kapcsolatban. A magasabb hőmérséklet hevesebb rezgő, vagy gyorsabb haladó mozgást, míg az alacsonyabb hőmérséklet kevésbé heves rezgő, vagy lassabb haladó mozgását jelenti a részecskéknek. A hőmérséklet egy állapotot jellemez, míg a hő egy folyamatot, a hőközlési folyamatot. A Celsius és a Kelvin hőmérsékleti skála A Celsius-skála alsó határa a -273,15 C, jele: t, [t] = C (felső határt a természet szab) A Kelvin-skála alsó határa a 0K (abszolút nulla fok), jele: T, [T] = K A két skála közötti különbség az alsó határ értékében van, a két skála el van tolva egymáshoz képest 273 egységgel. A két skála közötti átalakítási képlet: T t 273 A hőmérséklet mérése, hőmérők A testek hőmérsékletét hőmérőkkel mérjük. A mérés alapjául szolgálhat az anyagok hőtágulása, vagy az elektromos ellenállás változása a hőmérséklet változásával. A hagyományos hőmérőkben olyan folyadék található, amely a mérési tartományon belül folyékony halmazállapotú marad. Erre leggyakrabban az alkoholt és a higanyt használják. A hőmérő egy kis keresztmetszetű üvegcsővel ellátott tartályból és az ehhez tartozó skálából áll. A hőmérséklet változásakor a folyadék megváltoztatja térfogatát, ami miatt megváltozik a csőben a folyadékszint. A folyadék (és így a hőmérővel kapcsolatban levő test) hőmérséklete a skáláról olvasható le (a folyadék felszínével egyvonalban levő érték). 14

16 A hővezetés, a hőáramlás, a hősugárzás Hővezetés esetén az energia részecskéről részecskére átadódva terjed. Hővezetés esetén nincs anyagáramlás (részecskeáramlás). A hővezetés a szilárd anyagokra jellemző. Hőáramlás esetén az energiát a részecskék felveszik a hőforrástól, elszállítják, majd leadják. Hőáramlás esetén van anyagáramlás (részecskeáramlás). A hőáramlás folyadékokra és gázokra jellemző. Hősugárzás esetén az energiaátadás elektromágneses sugárzás formájában történik. Hősugárzás esetén nincs szükség közegre az energia átadásához (pl.: a Nap melegíti a Földet). Az atom szerkezete Az atomokat protonok, neutronok és elektronok alkotják. Az atom központi részében, az atommagban találhatók a protonok (töltésük: +1) és a neutronok (töltésük: 0), míg az elektronok (töltésük: -1) az ezt körülvevő elektronfelhőben. A protonokat és neutronokat együttesen nukleonoknak nevezzük. Az elektromosan semleges atomokban a protonok és az elektronok száma megegyezik. A rendszám, a neutronszám, a tömegszám Egy elem rendszáma megegyezik az atommagjában található protonok számával. Jele: Z Egy elem neutronszáma megegyezik az atommagjában található neutronok számával. Jele: N Egy elem tömegszáma megegyezik az atommagjában található protonok és neutronok számával. Jele: A A fenti három mennyiség között az alábbi összefüggés áll fenn: A Z N Az atomokat a vegyjelükkel jelöljük (mely általában az elem nevének első betűiből tevődik össze). A vegyjel mellett a bal felső sarokba a tömegszámot, a bal alsó sarokba a rendszámot írjuk: A Z X. Pl.: O, Cl 17 15

17 Izotópok Az azonos rendszámú de különböző tömegszámú atommagokat izotópoknak nevezzük (latinul: izo azonos, topos hely). Pl.: hidrogén ( 1 1 H ), deutérium ( 2 1 H ), trícium ( 3 1 H ) Az atomi tömegegység Az atomi tömegegység egyenlő a 12-es szénizotóp tömegének tizenketted részével. Jele: u, [u] = kg 1u = 1, kg Az elektromos töltésmennyiség A testek töltöttségének a mértékét jellemző mennyiség. Jele: Q, [Q] = C (coulomb) Egy proton töltése: 1, C; egy elektron töltése: -1, C. Egy coulombnyi töltésmennyiségnek körülbelül számú proton töltése felel meg. Az elektromos tér Az elektromos tér egy töltött test azon környezete, ahol az elektromos hatás érvényesül. Az elektromos tér: töltött testek környezetében van jelen nem érzékelhető kimutatható töltött test segítségével kölcsönhatást közvetít a töltött testek között a töltött testtől távolodva csökken az erőssége Az elektromos tér jellemezhető az erővonalakkal. Ezek olyan görbék, melyek mentén egy töltött test elmozdul. Az erővonalak a pozitív töltésen kezdődnek, a negatívon végződnek, és nem metszik egymást. Az elektromos potenciál Az elektromos potenciál az elektromos tér munkavégző képességét jellemző mennyiség. Az elektromos tér adott pontjának a potenciálja megegyezik azzal a munkával, amelyet a tér végez akkor, amikor egy coulombnyi töltésmennyiséget elmozdít az adott pontból a végtelenbe (vagy egy tetszőleges, nullapotenciálúnak választott pontba). Jele: U, [U] = V (volt) Az elektromos feszültség Az elektromos feszültség az elektromos tér munkavégző képességét jellemző mennyiség. Az elektromos tér két pontja közötti feszültség egyenlő azzal a munkával, melyet a tér végez akkor, amikor egy coulombnyi töltésmennyiséget elmozdít a két pont között. 16

18 Az elektromos tér két pontja közötti fezsültség egyenlő a pontok közötti potenciálkülönbséggel. Jele: U, [U] = V (volt) Két töltött test közötti feszültség a testek közötti töltéskülönbséget jellemzi. Egyenfeszültség, váltakozófeszültség Egyenfeszültség esetén a feszültségforrás pozitív sarka mindig pozitív, negatív sarka mindig negatív marad (a sarkok nem cserélődnek fel az idő múlásával). Váltakozófeszültség esetén a feszültségforrás pozitív és negatív sarka azonos időközönként ismétlődve felcserélődik (a hálózati 220V-os feszültség esetén másodpercenként 100-szor (50Hz-es frekvencia)). A fémek szerkezete A fémeket helyhez kötött pozitív töltésű ionok és az ezek között szabadon mozgó negatív töltésű elektronok alkotják. ionok elektronok A szabad elektronok jelenléte okozza azt, hogy a fémek jól vezetik az elektromosságot. Vezetők, szigetelők, félvezetők A vezetők olyan anyagok, melyekben jelen vannak szabad töltéshordozók (elektron, proton, ion), melynek következtében ezek jól vezetik az elektromosságot. A szigetelők olyan anyagok, melyekben nincsenek jelen szabad töltéshordozók, ezért ezek rosszul vezetik az elektromosságot. A félvezetők olyan anyagok, melyekben szobahőmérsékleten találhatók szabad elektronok, de ezek száma függ a hőmérsékletétől. A hőmérséklet növekedésével a szabad elektronok száma növekszik, a félvezető ellenállása csökken (ellentétben a vezetőkkel). A legismertebb félvezetők a szilícium és a germánium. A félvezetőket adalékolják (szennyezik) olyan atomokkal, melyeknek eggyel több, vagy kevesebb elektronja van a külső elektronhéjon, mint a félvezetőnek (5 vagy 3), így létrehozva n-, illetve p-típusú félvezetőt. Az elektromos áram A fémekben az elektronok rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük. 17

19 Mivel áram nem csak fémekben folyhat (hanem például folyadékokban, vagy gázokban is), általános értelemben áramnak nevezzük a töltéshordozók rendezett mozgását valamilyen vezetőben. Az áramkörökben az áram az áramforrás pozitív sarka felől folyik a negatív felé (az elektronok ezzel ellentétes irányba mozognak a vezetőben). Egyenáram, váltakozó áram Egyenáram esetén az elektronok mozgási iránya a vezetőben nem változik meg (az elektronok a vezetőben mindig ugyanabba az irányba haladnak). Váltakozó áram esetén az elektronok mozgási iránya a vezetőben azonos időközönként ismétlődve ellentétesre változik (az elektronok rezgő mozgást végeznek a vezetőben). Az áramerősség Az áramerősség megadja azt, hogy egy vezető keresztmetszetén egységnyi idő alatt mekkora mennyiségű töltés halad át. Jele: I, [I]=A (amper) A áram hatásai Hőhatás: Az árammal átjárt vezetők a bennük folyó áram hatására felmelegszenek. A felmelegedés mértéke függ a vezető keresztmetszetétől és a vezetőben folyó áram erősségétől. Alkalmazás: vasaló, izzó, olvadó biztosíték, villanyrezsó, kenyérpirító, stb. Mágneses hatás: Az árammal átjárt vezetők környezetében mágneses tér van jelen. A mágneses tér erőssége függ a vezetőben folyó áram erősségétől. Alkalmazás: elektromágnes, hangszóró, villanymotor, stb. Kémiai (vegyi) hatás: Árammal átjárt folyadékból, a folyadékba helyezett elektródoknál anyag válik ki az áram hatására. Alkalmazás: elektrolízis (pl. a víz felbontása H 2 -re és O 2 -re), fémek védőréteggel történő bevonása, stb. A kondenzátor A kondenzátor két, egymással párhuzamosan elhelyezett fémlemezből áll, melyek egymástól el vannak szigetelve. A fémlemezeket fegyverzeteknek, a közöttük található szigetelő anyagot dielektrikumnak nevezzük. A kondenzátor fegyverzetein töltések halmozhatók fel. A töltésbefogadó képessége a kondenzátornak a kapacitás. A kondenzátorok kapacitását farad-ban mérjük (illetve ennek tört részeiben). 18

20 Az elektromos ellenállás A vezetők akadályozzák a bennük folyó áramot, gátolják a töltéshordozók mozgását. Az elektromos ellenállás kifejezi azt, hogy egy vezető milyen mértékben akadályozza a benne folyó áramot. Jele: R, [R]=Ω (ohm) (Ω omega) Adott fémvezeték elektromos ellenállása függ: az anyagi minőségtől a keresztmetszettől a hosszúságtól a hőmérséklettől (növelve a fém hőmérsékletét ellenállása megnő, csökkentve azt, ellenállása lecsökken) A kondenzátorok és a tekercsek is rendelkeznek ellenállással, melyet kapacitív, illetve induktív ellenállásnak nevezünk. Ohm törvénye Kapcsolatot teremt egy vezető (fogyasztó) ellenállása, a rá kapcsolt feszültség és a benne folyó áram erőssége között. U I R I áramerősség U feszültség R elektromos ellenállás Egy vezetőben folyó áram erőssége egyenesen arányos a rá kapcsolt feszültséggel és fordítottan arányos a vezető elektromos ellenállásával. A voltmérő Feszültségmérésre alkalmas eszköz. Használatakor, az áramkörbe a fogyasztóval (fogyasztókkal) párhuzamosan kell kapcsolni. Elektromos ellenállása nagy, az áramkörben található fogyasztó (fogyasztók) ellenállásához viszonyítva. Az ampermérő Áramerősség mérésre alkalmas eszköz. Használatakor, az áramkörbe a fogyasztóval (fogyasztókkal) sorosan kell kapcsolni. Elektromos ellenállása kicsi, az áramkörben található fogyasztó (fogyasztók) ellenállásához viszonyítva. R U R U I I 19

21 A mágneses tér A mágneses teret az elektronok rendezett mozgása hozza létre. Ez igaz mind az elektromágnesek, mind az állandó mágnesek esetén. Az egyes anyagok mágneses tulajdonsága az elektronok atomon belüli mozgására vezethető vissza. A mágneses tulajdonságot mutató (mágnesezhető) fémek a vas, a nikkel és a kobalt. Az anyagok mágneses tulajdonsága hőmérsékletfüggő. A hőmérséklet növekedésével az illető anyag mágnesezettsége csökken, és kellően magas hőmérsékleten ez meg is szűnik. Az elektromágnes Az elektromágnes estén a mágneses teret elektromos áram hozza létre. Az elektromágnes egy tekercsből és egy vasmagból áll. Az elektromágnes tekercse hozza létre a mágneses teret, melyet a tekercs belsejében elhelyezett vasmag magába sűrít. Az elektromágnes mágneses terének erőssége az áramerősség változtatásával egyszerűen és széles tartományban változtatható. A mágneses tér erővonalai A mágneses teret jellemezhetjük az erővonalaival, amelyek olyan zárt görbék, melyek a mágnes északi pólusából indulnak ki és a délibe érkeznek (nem az északin kezdődnek és a délin végződnek, hanem a mágnes belsejében folytatódnak!). Az erővonalakat pl. vasreszelékkel lehet szemléltetni (láthatóvá tenni). A homogén mágneses tér esetén az erővonalak egyenesek, egymással párhuzamosak és egyenlő távolságra vannak egymástól. A mágneses indukcióvektor (térerősségvektor) A mágneses tér jellemezhető egy fizikai mennyiséggel, melyet mágneses indukció- (térerősség-) vektornak nevezünk. Jele: B ; [ B ] = T (tesla) Egy másik mértékegysége a mágneses térerősségnek a gauss (1T = 1000gauss). Az indukcióvektor nagysága a mágneses tér erősségét, irány a mágneses tér erővonalait jellemzi. Az indukcióvektor iránya a mágneses tér egy adott pontjában megegyezik az illető ponton átmenő erővonalhoz húzott érintő irányával. B 20

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

Elektromos áram, egyenáram

Elektromos áram, egyenáram Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,

Részletesebben

AZ ESTI ÉS A LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

AZ ESTI ÉS A LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA FIZIKA JEGYZET AZ ESTI ÉS A LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA Készítette: Bagosi Róbert 2010.10.01 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 KINEMATIKA... 5 SKALÁR ÉS VEKTORMENNYISÉGEK... 5 A TESTEK MOZGÁSÁNAK

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

Fizika 8. oszt. Fizika 8. oszt.

Fizika 8. oszt. Fizika 8. oszt. 1. Statikus elektromosság Dörzsöléssel a testek elektromos állapotba hozhatók. Ilyenkor egyik testről töltések mennek át a másikra. Az a test, amelyről a negatív töltések (elektronok) átmennek, pozitív

Részletesebben

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték

Részletesebben

Elektrosztatikai alapismeretek

Elektrosztatikai alapismeretek Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba

Részletesebben

A fény visszaverődése

A fény visszaverődése I. Bevezető - A fény tulajdonságai kölcsönhatásokra képes egyenes vonalban terjed terjedési sebessége függ a közeg anyagától (vákuumban 300.000 km/s; gyémántban 150.000 km/s) hullám tulajdonságai vannak

Részletesebben

Fizika vizsgakövetelmény

Fizika vizsgakövetelmény Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek

Részletesebben

1. Elektromos alapjelenségek

1. Elektromos alapjelenségek 1. Elektromos alapjelenségek 1. Bizonyos testek dörzsölés hatására különleges állapotba kerülhetnek: más testekre vonzerőt fejthetnek ki, apróbb tárgyakat magukhoz vonzhatnak. Ezt az állapotot elektromos

Részletesebben

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát

Részletesebben

Optika fejezet felosztása

Optika fejezet felosztása Optika Optika fejezet felosztása Optika Geometriai optika vagy sugároptika Fizikai optika vagy hullámoptika Geometriai optika A közeg abszolút törésmutatója: c: a fény terjedési sebessége vákuumban, v:

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Elektromágneses spektrum Az elektromágneses hullámokat a keltés módja,

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező kölcsönhatás A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonalak vonzó és taszító erő pólusok dipólus mező pólusok északi

Részletesebben

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük. Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

AZ EGYENÁRAM HATÁSAI

AZ EGYENÁRAM HATÁSAI AZ EGYENÁRAM HATÁSAI 1) HŐHATÁS Az elektromos áram hatására a zseblámpa világít, mert izzószála felmelegszik, izzásba jön. Oka: az áramló elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez kötött részecskéivel,

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben

Részletesebben

Elektromágnesség tesztek

Elektromágnesség tesztek Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés A fény Történeti áttekintés Arkhimédész tükrök segítségével gyújtotta fel a római hajókat. A fény hullámtermészetét Cristian Huygens holland fizikus alapozta meg a 17. században. A fénysebességet először

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI)

A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI) A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI) A Nemzetközi Mértékegység-rendszer bevezetését, az erre épült törvényes mértékegységeket hazánkban a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szabályozza. Az

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

A lézer alapjairól (az iskolában)

A lézer alapjairól (az iskolában) A lézer alapjairól (az iskolában) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom Elektromágneses hullám (fény) kibocsátása Hogyan bocsát ki fényt egy atom? o

Részletesebben

61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai

61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai 61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési

Részletesebben

Fizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai

Fizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai Fizika Mechanika Témakörök Tartalmak Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Az egyenletes körmozgás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése.

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 27. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 27. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Biofizika tesztkérdések

Biofizika tesztkérdések Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!

Részletesebben

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz? Rezgés tesztek 1. Egy rezgés kitérés-idő függvénye a következő: y = 0,42m. sin(15,7/s. t + 4,71) Mekkora a rezgés frekvenciája? a) 2,5 Hz b) 5 Hz c) 1,5 Hz d) 15,7 Hz 2. Egy rezgés sebesség-idő függvénye

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály 1. Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, idő mérése 2.A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer, Galilei relativitási

Részletesebben

A teljes elektromágneses színkép áttekintése

A teljes elektromágneses színkép áttekintése Az elektromágneses spektrum. Geometriai optika: visszaverődés, törés, diszperzió. Lencsék és tükrök képalkotása (nevezetes sugarak, leképezési törvény) A teljes elektromágneses színkép áttekintése Az elektromágneses

Részletesebben

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 18. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

Digitális tananyag a fizika tanításához

Digitális tananyag a fizika tanításához Digitális tananyag a fizika tanításához A lencsék fogalma, fajtái Az optikai lencsék a legegyszerűbb fénytörésen alapuló leképezési eszközök. Fajtái: a domború és a homorú lencse. optikai középpont optikai

Részletesebben

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához? Fényemisszió 2.45. Az elektromágneses spektrum látható tartománya a 400 és 800 nm- es hullámhosszak között található. Mely energiatartomány (ev- ban) felel meg ennek a hullámhossztartománynak? 2.56. A

Részletesebben

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11. Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok

Részletesebben

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika 2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást

Részletesebben

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés: Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati

Részletesebben

Mézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19.

Mézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. és lézerek Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. Fény és anyag kölcsönhatása 2 / 19 Fény és anyag kölcsönhatása Fény és anyag kölcsönhatása E 2 (1) (2) (3) E 1 (1) gerjesztés (2) spontán

Részletesebben

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek

Részletesebben

Fotó elmélet 2015. szeptember 28. 15:03 Fény tulajdonságai a látható fény. 3 fő tulajdonsága 3 fizikai mennyiség Intenzitás Frekvencia polarizáció A látható fények amiket mi is látunk Ibolya 380-425 Kék

Részletesebben

Az SI mértékegységrendszer

Az SI mértékegységrendszer PTE Műszaki és Informatikai Kar DR. GYURCSEK ISTVÁN Az SI mértékegységrendszer http://hu.wikipedia.org/wiki/si_mértékegységrendszer 1 2015.09.14.. Az SI mértékegységrendszer Mértékegységekkel szembeni

Részletesebben

GEOMETRIAI OPTIKA I.

GEOMETRIAI OPTIKA I. Elméleti háttér GEOMETRIAI OPTIKA I. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján Snellius-Descartes törvény Az új közeg határához érkező fény egy része behatol az új közegbe, és eközben általában

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok

Részletesebben

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek. Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Az elektromágneses hullámok egyik fajtája a szemünk által látható fény. Látható fény (400 nm 800 nm) (vörös ibolyakék) A látható fehér fény a különböző

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás 1 Felhasznált irodalom Hodossy László: Elektrotechnika I. Torda Béla: Bevezetés az Elektrotechnikába

Részletesebben

Programozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás II.

Programozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás II. Elektromágneses kompatibilitás II. EMC érintkező védelem - az érintkezők nyitása és zárása során ún. átívelések jönnek létre - ezek csökkentik az érintkezők élettartamát - és nagyfrekvenciás EM sugárzások

Részletesebben

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet.

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet. Optika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsődleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelő potrohszelvénye

Részletesebben

7.3. Plazmasugaras megmunkálások

7.3. Plazmasugaras megmunkálások 7.3. Plazmasugaras megmunkálások (Plasma Beam Machining, PBM) Plazma: - nagy energiaállapotú gáz - az anyag negyedik halmazállapota - ionok és elektronok halmaza - egyenáramú ív segítségével állítják elő

Részletesebben

Elektronika Alapismeretek

Elektronika Alapismeretek Alapfogalmak lektronika Alapismeretek Az elektromos áram a töltéssel rendelkező részecskék rendezett áramlása. Az ika az elektromos áram létrehozásával, átalakításával, befolyásolásával, irányításával

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. november 3. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. november 3. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

NAGY ENERGIA SŰRŰSÉGŰ HEGESZTÉSI ELJÁRÁSOK

NAGY ENERGIA SŰRŰSÉGŰ HEGESZTÉSI ELJÁRÁSOK Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem NAGY ENERGIA SŰRŰSÉGŰ HEGESZTÉSI ELJÁRÁSOK Dr. Palotás Béla Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszék Elektronsugaras hegesztés A katódból kilépő

Részletesebben

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

Mit mond ki a Huygens elv, és miben több ehhez képest a Huygens Fresnel-elv?

Mit mond ki a Huygens elv, és miben több ehhez képest a Huygens Fresnel-elv? Ismertesse az optika fejlődésének legjelentősebb mérföldköveit! - Ókor: korai megfigyelések - Euklidész (i.e. 280) A fény homogén közegben egyenes vonalban terjed. Legrövidebb út elve (!) Tulajdonképpen

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan

Részletesebben

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója?

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója? 1. Prefix jelentések. 10 1 deka 10-1 deci 10 2 hektó 10-2 centi 10 3 kiló 10-3 milli 10 6 mega 10-6 mikró 10 9 giga 10-9 nano 10 12 tera 10-12 piko 10 15 peta 10-15 fento 10 18 exa 10-18 atto 2. Mi alapján

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK - 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok Váltóáramú hálózatok, elektromágneses Váltóáramú hálózatok Maxwell egyenletek Elektromágneses Váltófeszültség (t) = B A w sinwt = sinwt maximális feszültség w= pf körfrekvencia 4 3 - - -3-4,5,,5,,5,3,35

Részletesebben

Mágnesesség, indukció, váltakozó áram Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan

Mágnesesség, indukció, váltakozó áram Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan Mágnesesség, indukció, váltakozó áram Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben