Készítette: Bagosi Róbert

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készítette: Bagosi Róbert"

Átírás

1 BIOFIZIKA JEGYZET Készítette: Bagosi Róbert

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A BIOFIZIKA TÁRGYA... 4 ALAPFOGALMAK... 5 A nemzetközi mértékegységrendszer (SI) alapegységei... 5 Mértékegységek többszörösei és tört részei (prefixumok)... 5 Skalár és vektormennyiségek... 5 A testek tehetetlensége, a tömeg... 5 A sűrűség... 6 A testek kölcsönhatása, az erő... 6 A nehézségi erő... 6 A mechanikai munka... 7 A teljesítmény... 7 A mechanikai energia... 7 A rezgő mozgás, a rezgő mozgást jellemző mennyiségek... 7 Rezgéstípusok... 8 Kényszerrezgés, a rezonancia... 8 Mechanikai hullám... 9 A hullámhossz... 9 A hullám terjedési sebessége... 9 Hullámtípusok... 9 Hullámterjedési jelenségek A hang A Doppler-hatás Az ultrahang A hangintenzitás (hangerősség) Halmazállapotok jellemzése A diffúzió A nyomás A hidrosztatikai nyomás A légnyomás Archimédesz törvénye Pascal törvénye Áramló folyadékok és gázok A hő, a hőmérséklet A Celsius és a Kelvin hőmérsékleti skála A hőmérséklet mérése, hőmérők A hővezetés, a hőáramlás, a hősugárzás Az atom szerkezete A rendszám, a neutronszám, a tömegszám Izotópok Az atomi tömegegység Az elektromos töltésmennyiség Az elektromos tér Az elektromos potenciál Az elektromos feszültség Egyenfeszültség, váltakozófeszültség A fémek szerkezete

3 Vezetők, szigetelők, félvezetők Az elektromos áram Egyenáram, váltakozó áram Az áramerősség A áram hatásai A kondenzátor Az elektromos ellenállás Ohm törvénye A voltmérő Az ampermérő A mágneses tér Az elektromágnes A mágneses tér erővonalai A mágneses indukcióvektor (térerősségvektor) A Lorentz erő Az elektromágneses indukció (nyugalmi indukció) Elektromágneses hullámok Az elektromágneses sugárzás Az elektromágneses spektrum A röntgensugárzás A fény jellemzői A foton A fényvisszaverődés és törvényei A fénytörés, a törésmutató A fénytörés törvényei A teljes visszaverődés Optikai szál A diszperzió (színszóródás) A fényinterferencia A polarizált fény Lencsék, gyűjtőlencsék, szórólencsék A törőképesség A lézer Elemi részecskék jellemzői A Rutherford-atommodell A Bohr-atommodell Az erős kölcsönhatás A kötési energia A radioaktivitás Atommagsugárzások Dozimetria A radioaktív sugárzások biológiai hatása A gradiens Koncentráció gradiens Elektrokémiai potenciálgradiens FIZIOTERÁPIA BEVEZETÉS AZ ELEKTROTERÁPIA Tüneti kezelés galvánáramokkal

4 Tüneti kezelések ingeráramokkal Tüneti kezelések középfrekvenciás áramokkal Harántcsíkolt és simaizom-stimuláció Mágneses tér kezelések Darsonvalisatio Diatermiás kezelés Rövidhullámú kondenzátortér kezelés Mikrohullámú elektromágneses sugárzás Ultranagy frekvenciás kezelés A FOTOTERÁPIA A napfény és a helioterápia Infravörös sugárzás Látható fény kezelés Ultraibolya sugár kezelés Lézerkezelések A MECHANOTERÁPIA A gyógytorna Masszázskezelések Ultrahangkezelés A TERMOTERÁPIA A HIDROTERÁPIA AZ ÉLETFOLYAMATOK BIOFIZIKAI ALAPJELENSÉGEI AZ INGERÜLET SZENZOROS MŰKÖDÉSEK AZ IZOMMŰKÖDÉS A KERINGÉS A LÉGZÉS ORVOSI KÉPALKOTÓ ELJÁRÁSOK AZ ULTRAHANGOS DIAGNOSZTIKA A RÖNTGENFELVÉTEL A CT (SZÁMÍTÓGÉPES TOMOGRÁFIA) AZ NMR (MAGMÁGNESES REZONANCIA) ÉS AZ MRI (MÁGNESES REZONANCIÁS KÉPALKOTÁS) A PET (POZITRONEMISSZIÓS TOMOGRÁFIA) EGYÉB DIAGNOSZTIKAI ELJÁRÁSOK AZ EKG (ELEKTROKARDIOGÁFIA) AZ EEG (ELEKTROENKEFALOGRÁFIA) FELHASZNÁLT FORRÁSOK

5 A BIOFIZIKA TÁRGYA A biofizika az élő szervezetek és az életfolyamatok fizikája, a biológiai folyamatok leírása a fizika nyelvén. A biofizika az élő anyagot vizsgálja a fizika módszereivel. A fizika fejlődésével olyan módszerek alakultak ki, melyek lehetővé tették az anyag szerkezetének vizsgálatát a molekulák, az atomok, az elektronszerkezet szintjén. Ezek a vizsgálati módszerek alkalmazásra kerültek a szervezet, a szövetek, a sejtek, a molekulák szintjén a biológiai anyagok esetén is. A biofizikai módszerek különböznek a fizikai módszerektől, mert a biológiai anyag életjelenségeket mutat, szerkezete állandóan változik. Ezért a biofizikai szerkezetvizsgálati módszereket úgy kellett kifejleszteni, hogy követni tudják az időbeli változásokat is. A biofizikában sok mérésre van szükség a pontos eredmények elérésének az érdekében, mert az azonos egyedhez, vagy szövethez tartozó tárgyai a vizsgálatoknak is különböznek egymástól. A biológiai objektumok vizsgálata során ezért először a szerkezet egy adott állapotban való meghatározása történik, majd ezután következik az időbeli változások egymásutániságának a felderítése. A cél a molekuláris szintű szerkezet és működés megismerése. A biofizika állandóan korszerűsödik a biológia és a fizika folyamatos fejlődésének köszönhetően. A biofizika a biológián és a fizikán kívül más tudományokkal is szoros kapcsolatban áll, mint például a kémia, biokémia, informatika. A fizika különböző területeinek megvannak a biológiai, orvosi alkalmazásai is. 4

6 ALAPFOGALMAK A nemzetközi mértékegységrendszer (SI) alapegységei Alapegység Jele Fizikai mennyiség Jele méter m hosszúság s másodperc s idő t kilogramm kg tömeg m amper A áramerősség I kelvin K hőmérséklet T kandela cd fényerősség I mól mol anyagmennyiség n Mértékegységek többszörösei és tört részei (prefixumok) Többszörös Jele Váltószám Tört rész Jele Váltószám deka- da 10 deci- d 10-1 hekto- h 10 2 centi- c 10-2 kilo- k 10 3 mili- m 10-3 mega- M 10 6 mikro- μ 10-6 giga- G 10 9 nano- n 10-9 tera- T piko- p Skalár és vektormennyiségek A fizika mennyiségek a következő két nagy csoportra oszthatók: skalármennyiségek vektormennyiségek A skalármennyiségek egyetlen számadattal (nagysággal) jellemezhetők. pl.: idő, tömeg, térfogat, hőmérséklet A vektormennyiségek egy számadattal (nagysággal) és egy iránnyal jellemezhetők. pl.: elmozdulás, sebesség, gyorsulás, erő Jelölés: x, ahol x a fizikai mennyiség betűjele. A vektorokat irányított szakaszokkal (nyilakkal) ábrázoljuk. A testek tehetetlensége, a tömeg Minden test megőrzi nyugalmi helyzetét, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását (mozgásállapotát), mindaddig, amíg ezt egy másik test vagy mező meg nem változtatja (tehetetlenség törvénye Newton I. törvénye). A tömeg a testek tehetetlenségét jellemző mennyiség (a testek tehetetlenségének a mértéke). Jele: m, [m] = kg A tömeg számszerűen kifejezi azt, hogy egy test mennyire tehetetlen. 5

7 A sűrűség A sűrűség megadja az egységnyi térfogatú test tömegét. Jele: ρ (ró), [ρ] = kg/m 3 Kiszámítási képlete: m ρ V ρ sűrűség m tömeg V térfogat A testek kölcsönhatása, az erő Ha egy test hat egy másik testre, a másik is visszahat az elsőre (ugyanakkora nagyságú, de ellentétes irányú erővel). Ezt a kölcsönös egymásra hatását a testeknek kölcsönhatásnak nevezzük. Az erő a testek kölcsönhatásának a mértéke. Az erő a testek mozgásállapot (sebesség) változását okozó hatás. Jele: F, [ F ] = N (newton) A nehézségi erő A nehézségi erő a Föld részéről a környezetében található testekre ható gravitációs vonzóerő. Ez az erő (megközelítőleg) a Föld középpontja felé mutat. Egy test súlya az az erő, amellyel a test nyomja az alátámasztást, vagy húzza a felfüggesztést. Jele: G, [ G ] = N Kiszámítási képlete: G m g G súly m tömeg g gravitációs gyorsulás (g = 9,81m/s 2 ) A gravitációs gyorsulás az a gyorsulás, amellyel a szabadon eső testek rendelkeznek (figyelmen kívül hagyva a légellenállást). Valamely testre ható nehézségi erő nagysága és annak súlyának nagysága megegyezik. Súlytalanság: a súlytalanság állapotában a testek nem nyomják az alátámasztást, és nem húzzák a felfüggesztést. A szabadon eső testek a súlytalanság állapotában vannak. A tömeg és a súly közötti különbség: a tömeg: a testek tehetetlenségét jellemzi, kilogrammban mérjük a súly: egy erő, newtonban mérjük Egy test súlya különböző értékű lehet, attól függően, hogy hol mérjük (pl. Földön, Holdon, stb.), tömege viszont minden körülmények között ugyanakkora. 6

8 A mechanikai munka Egy erő akkor végez munkát, ha a test, amelyre hat elmozdul a hatására. Jele: W, [W] = J (joule) Egy erő akkor nem végez munkát, ha a test, amelyre hat nem mozdul el a hatására. Ha a test elmozdulásának az iránya megegyezik a ható erő irányával, a végzett munka kiszámítható az alábbi képlettel: W F s W munka F erő s elmozdulás A teljesítmény A teljesítmény a munkavégzés sebességét jellemző fizikai mennyiség. A teljesítmény megadja azt, hogy egy erő egy másodperc alatt mennyi munkát végez. Jele: P, [P] = W (watt) Kiszámítási képlete: W P t P teljesítmény W végzett munka t munkavégzés időtartama A mechanikai energia Az energia a testek munkavégző képességét jellemző fizikai mennyiség. Ha egy test bármilyen okból kifolyólag munkavégzésre képes, energiával rendelkezik. Jele: E, [E] = J (joule) A rezgő mozgás, a rezgő mozgást jellemző mennyiségek Rezgő mozgást végző test a nyugalmi (egyensúlyi) helyzetéhez viszonyítva szimmetrikusan mozog, és mozgása azonos időközönként megismétlődik. nyugalmi helyzet A periódusidő egy teljes rezgés elvégzéséhez szükséges idő. Jele: T, [T] = s A frekvencia az egy másodperc alatt elvégzett rezgések száma. Jele: f, [f] = 1/s = Hz (hertz) f T 1 7

9 A kitérés a test aktuális és nyugalmi helyzete közötti távolság. Az amplitúdó a test nyugalmi helyzete és valamelyik szélső helyzete közötti távolság (a test legnagyobb kitérése). A fázis a rezgésállapotot jellemzi. Megadja azt, hogy a rezgő test egy teljes rezgés hányad részét teljesítette egy adott időpontig. Egy teljes rezgésnek megfelel 2 π radián fázisérték. A fáziskülönbség két rezgés között megadja azt, hogy egy teljes rezgés hányad részével előzi meg egyik rezgés a másikat. Rezgéstípusok Csillapított rezgés esetén az amplitúdó a rezgés során csökken. kitérés idő Csillapítatlan rezgés estén az amplitúdó a rezgés során nem változik meg kitérés idő Kényszerrezgés, a rezonancia Kényszerrezgés esetén a test azonos időközönként ismétlődő (periodikus) külső hatásra végez rezgő mozgást. Kényszerrezgés esetén a rezgés frekvenciája megegyezik a külső hatás frekvenciájával. Kényszerrezgés esetén ha a külső hatás frekvenciája megegyezik a rezgő test saját frekvenciájával, akkor fellép a rezonancia jelensége, melynek során a rezgés amplitúdója maximális. 8

10 Mechanikai hullám Rezgő mozgás továbbterjedési folyamatát rugalmas anyagban mechanikai hullámnak nevezzük. A hullám terjedésekor az anyag részecskéi nem végeznek haladó mozgást, csak rezgő mozgást, amely részecskéről részecskére adódik át. A hullámhossz A hullámhossz az a távolság, amelyre a hullámforrás egy teljes rezgésideje alatt eljut a rezgő mozgás. A hullámhossz két egymáshoz legközelebb lévő, azonos módon rezgő részecske közötti távolság. Jele: λ (lambda), [λ] = m λ λ A hullám terjedési sebessége A hullám terjedési sebessége az a sebesség amellyel a rezgő mozgás továbbterjed az illető anyagban (közegben). λ v T v sebesség λ hullámhossz T periódusidő vagy v λ f f frekvencia Hullámtípusok Transzverzális (kereszt irányú) hullámok esetén a részecskék rezgési iránya merőleges a hullámterjedés irányára. részecskék rezgési iránya hullámterjedés iránya pl.: víz felszínén terjedő hullám 9

11 Longitudinális (hosszanti irányú) hullámok esetén a részecskék rezgési iránya párhuzamos a hullámterjedés irányával. pl.: hang Hullámterjedési jelenségek Azt a jelenséget, melynek során a mechanikai hullám elér egy határfelülethez, amely két anyagot elválaszt egymástól, majd onnan visszatér eredeti terjedési közegébe, és ott folytatja tovább útját hullám-visszaverődésnek nevezzük. pl. a medence faláról visszaverődő vízhullám Azt a jelenséget, melynek során a mechanikai hullám elér egy határfelülethez, amely két anyagot elválaszt egymástól, majd azon áthaladva megváltoztatja terjedési irányát hullámtörésnek nevezzük. A jelenség oka az, hogy a hullámok a különböző anyagokban különböző sebességgel terjednek. pl. a vízben terjedő hullám, ha egy mélyebb vízrétegből átlép egy sekélyebbe Azt a jelenséget, melynek során a mechanikai hullám akadály mellett elhaladva, vagy résen keresztülhaladva megváltoztatja terjedési irányát hullámelhajlásnak nevezzük. A hullámelhajlás mértéke rés esetén függ a rés hullámhosszhoz viszonyított nagyságától (legnagyobb mértékű, ha a két távolság egymással összemérhető). Azt a jelenséget, melynek során két (vagy több) azonos hullámhosszúságú hullám a tér egy adott pontjában találkozik és egymásra tevődik, erősítve vagy gyengítve egymást, interferenciának (hullámtalálkozásnak) nevezzük. A hang A hang egy longitudinális mechanikai hullám. A hang nem terjed légüres térben. A hang frekvencia szerinti osztályozása: infrahang: f < 20Hz hallható hang: 20Hz < f < Hz ultrahang: részecskék rezgési iránya f > Hz hullámterjedés iránya 10

12 A hang terjedési sebessége: levegőben: vízben: acélban: A Doppler-hatás 340m/s 1400m/s 5100m/s A Doppler-hatás, a megfigyelőhöz viszonyítva mozgásban levő hangforrás, vagy a hangforráshoz viszonyítva mozgásban levő megfigyelő esetén jelentkezik. Ha a hangforrás és a megfigyelő közelednek egymáshoz a hang frekvenciája megnő (a hang magasabbá válik), ha távolodnak egymástól a frekvenciája lecsökken (a hang mélyebbé válik). A frekvencia eltolódás mértéke függ a hangforrás és a megfigyelő egymáshoz viszonyított sebességétől. Az ultrahang Előállítása jellemzően az elektrostrikció és a magnetostrikció jelenségén alapul. A piezoelektromosság bizonyos kristályok azon tulajdonsága, hogy mechanikai hatásra feszültség jelenik meg bennük. Ez a hatás meg is fordítható. Elektrostrikciónak nevezzük azt a jelenséget, melynek során egy kristály feszültség hatására rugalmas alakváltozást szenved. Ilyen kristály például a kvarc. Piezoelektromos kristályok segítségével, nagyfrekvenciás feszültség alkalmazásával, ultrahang állítható elő. Magnetostrikcióak nevezzük azt a jelenséget, melynek során bizonyos mágneses anyagok, mágneses térben megváltoztatják alakjukat. Ilyen anyagok segítségével, nagyfrekvenciával változó mágneses tér felhasználásával ultrahang állítható elő. Ilyen anyag például a nikkel. Az ultrahang passzív alkalmazása során kis energiájú ultrahangot alkalmaznak távolság mérésre, vizsgálatok elvégzésére. Az aktív alkalmazás esetén nagy energiájú ultrahangot használnak kémiai reakciók, vagy biológiai folyamatok serkentésére, baktériumok elpusztítására. A hangintenzitás (hangerősség) A hangintenzitás megadja az egységnyi felületen egységnyi idő alatt merőlegesen átáramlott hangenergia mennyiségét. Jele: I, [I] = W/m 2 A hangintenzitást decibelben (db) fejezzük ki, amely az adott hang intenzitásának a hallásküszöb hangintenzitásához való viszonyát adja meg. A hallásküszöb I 0 = W/m 2 (önkényesen, tapasztalati úton megválasztott érték). 11

13 L I I 10 lg decibel I A logaritmusos skálát a hangforrások teljesítményének nagyon széles tartománya (12-13 nagyságrend) miatt volt célszerű bevezetni. 0 Halmazállapotok jellemzése A szilárd halmazállapotú anyagokat alkotó atomok (molekulák) helyhez kötöttek, nem végeznek haladó mozgást az anyag belsejében, csak rezgő mozgást végeznek egy pont körül. A szilárd anyagok rendelkeznek saját alakkal és saját térfogattal. A folyékony halmazállapotú anyagokat alkotó atomok (molekulák) nincsenek helyhez kötve, rendezetlen (össze-vissza) mozgást végeznek az anyag belsejében. A folyadékokat alkotó részecskék nem távolodnak el túlságosan egymástól a közöttük ható vonzóerők miatt. A folyadékok nem rendelkeznek saját alakkal, de rendelkeznek saját térfogattal. Mivel a folyadékot alkotó részecskék nagyon közel vannak egymáshoz, a folyadékok gyakorlatilag összenyomhatatlanok (illetve csak nagyon kismértékben összenyomhatóak). A légnemű halmazállapotú anyagokat alkotó atomok (molekulák) nincsenek helyhez kötve, rendezetlen mozgást végeznek, és tetszőleges távolságra eltávolodhatnak egymástól (közöttük nem hatnak vonzóerők). A légnemű halmazállapotú anyagok nem rendelkeznek sem saját alakkal, sem saját térfogattal, kitöltik a rendelkezésükre álló teret. A plazma állapot olyan légnemű állapot, amelynek esetében az anyagot alkotó részecskék nem semlegesek elektromos szempontból (mint a légnemű anyagok esetében), hanem töltéssel rendelkeznek. A plazma állapot ionizált légnemű állapot (a plazmát pozitív töltésű ionok és negatív töltésű elektronok alkotják). Mivel a plazma töltött részecskékből áll, elektromos és mágneses tulajdonságai jelentősen eltérnek a légnemű anyagokéitól. A diffúzió Azt a jelenséget, melynek során két, vagy kettőnél több különböző fajta gáz, vagy folyadék külső hatás nélkül összekeveredik, diffúziónak nevezzük. A diffúziót az anyagok koncentrációkülönbsége miatt kialakuló részecskeáramlás okozza. A folyamat a koncentrációkülönbség megszűnéséig tart. A nyomás A nyomás megadja az egységnyi felületre (1 négyzetméter) ható erőt. Jele: p, [p] = N/m 2 = Pa (pascal) 12

14 Kiszámítási képlete: p F A p nyomás F erő A terület A hidrosztatikai nyomás A hidrosztatikai nyomás valamely (nyugalomban lévő) folyadékoszlop súlyából származó nyomás. A hidrosztatikai nyomás nagysága függ: a folyadék sűrűségétől a folyadékoszlop magasságától a gravitációs körülményektől: a gravitációs tér erősségétől Kiszámítási képlete: p hidrosztatikai nyomás ρ sűrűség p ρ g h g gravitációs gyorsulás (g 10 m/s 2 ) h a folyadékoszlop magassága A légnyomás A légnyomás a Földet körülvevő levegőréteg súlyából származó nyomás. A légnyomás értéke függ: a tengerszinttől mért magasságtól a levegő páratartalmától A légnyomás számértéke a tengerszinttől mért magasság növekedésével csökken (ugyanis csökken a levegőoszlop magassága, tehát csökken annak súlya is). A légnyomás létezését először Evangelista Torricelli igazolta kísérletileg 1643-ban (bár az általa elvégzett kísérlet helyes magyarázatát Blaise Pascal adta meg). Archimédesz törvénye Minden folyadékba, vagy gázba merülő testre hat egy függőlegesen felfelé irányuló erő (Archimédeszi felhajtóerő), amelynek nagysága megegyezik az illető test által kiszorított folyadék-, vagy gázmennyiség súlyával. Pascal törvénye Folyadékokra gyakorolt külső nyomás a folyadékban gyengítetlenül továbbterjed (jelen lesz annak minden pontjában) és annak valamely pontjában a nagysága minden irányban ugyanakkora. 13

15 Áramló folyadékok és gázok Az áramló folyadékok és gázok nyomása kisebb, mint az ugyanolyan körülmények között levő nyugalomban levőké. A nyomáscsökkenés mértéke függ: az áramlási sebességtől a sűrűségtől A hő, a hőmérséklet A hő a termikus kölcsönhatás közben bekövetkező energiaváltozás mértéke. Jele: Q, [Q] = J A hőmérséklet a testek hőállapotát számszerűen jellemző mennyiség. Jele: T, [T] = K (kelvin) Valamely test hőmérséklete az őt alkotó részecskék mozgásával van kapcsolatban. A magasabb hőmérséklet hevesebb rezgő, vagy gyorsabb haladó mozgást, míg az alacsonyabb hőmérséklet kevésbé heves rezgő, vagy lassabb haladó mozgását jelenti a részecskéknek. A hőmérséklet egy állapotot jellemez, míg a hő egy folyamatot, a hőközlési folyamatot. A Celsius és a Kelvin hőmérsékleti skála A Celsius-skála alsó határa a -273,15 C, jele: t, [t] = C (felső határt a természet szab) A Kelvin-skála alsó határa a 0K (abszolút nulla fok), jele: T, [T] = K A két skála közötti különbség az alsó határ értékében van, a két skála el van tolva egymáshoz képest 273 egységgel. A két skála közötti átalakítási képlet: T t 273 A hőmérséklet mérése, hőmérők A testek hőmérsékletét hőmérőkkel mérjük. A mérés alapjául szolgálhat az anyagok hőtágulása, vagy az elektromos ellenállás változása a hőmérséklet változásával. A hagyományos hőmérőkben olyan folyadék található, amely a mérési tartományon belül folyékony halmazállapotú marad. Erre leggyakrabban az alkoholt és a higanyt használják. A hőmérő egy kis keresztmetszetű üvegcsővel ellátott tartályból és az ehhez tartozó skálából áll. A hőmérséklet változásakor a folyadék megváltoztatja térfogatát, ami miatt megváltozik a csőben a folyadékszint. A folyadék (és így a hőmérővel kapcsolatban levő test) hőmérséklete a skáláról olvasható le (a folyadék felszínével egyvonalban levő érték). 14

16 A hővezetés, a hőáramlás, a hősugárzás Hővezetés esetén az energia részecskéről részecskére átadódva terjed. Hővezetés esetén nincs anyagáramlás (részecskeáramlás). A hővezetés a szilárd anyagokra jellemző. Hőáramlás esetén az energiát a részecskék felveszik a hőforrástól, elszállítják, majd leadják. Hőáramlás esetén van anyagáramlás (részecskeáramlás). A hőáramlás folyadékokra és gázokra jellemző. Hősugárzás esetén az energiaátadás elektromágneses sugárzás formájában történik. Hősugárzás esetén nincs szükség közegre az energia átadásához (pl.: a Nap melegíti a Földet). Az atom szerkezete Az atomokat protonok, neutronok és elektronok alkotják. Az atom központi részében, az atommagban találhatók a protonok (töltésük: +1) és a neutronok (töltésük: 0), míg az elektronok (töltésük: -1) az ezt körülvevő elektronfelhőben. A protonokat és neutronokat együttesen nukleonoknak nevezzük. Az elektromosan semleges atomokban a protonok és az elektronok száma megegyezik. A rendszám, a neutronszám, a tömegszám Egy elem rendszáma megegyezik az atommagjában található protonok számával. Jele: Z Egy elem neutronszáma megegyezik az atommagjában található neutronok számával. Jele: N Egy elem tömegszáma megegyezik az atommagjában található protonok és neutronok számával. Jele: A A fenti három mennyiség között az alábbi összefüggés áll fenn: A Z N Az atomokat a vegyjelükkel jelöljük (mely általában az elem nevének első betűiből tevődik össze). A vegyjel mellett a bal felső sarokba a tömegszámot, a bal alsó sarokba a rendszámot írjuk: A Z X. Pl.: O, Cl 17 15

17 Izotópok Az azonos rendszámú de különböző tömegszámú atommagokat izotópoknak nevezzük (latinul: izo azonos, topos hely). Pl.: hidrogén ( 1 1 H ), deutérium ( 2 1 H ), trícium ( 3 1 H ) Az atomi tömegegység Az atomi tömegegység egyenlő a 12-es szénizotóp tömegének tizenketted részével. Jele: u, [u] = kg 1u = 1, kg Az elektromos töltésmennyiség A testek töltöttségének a mértékét jellemző mennyiség. Jele: Q, [Q] = C (coulomb) Egy proton töltése: 1, C; egy elektron töltése: -1, C. Egy coulombnyi töltésmennyiségnek körülbelül számú proton töltése felel meg. Az elektromos tér Az elektromos tér egy töltött test azon környezete, ahol az elektromos hatás érvényesül. Az elektromos tér: töltött testek környezetében van jelen nem érzékelhető kimutatható töltött test segítségével kölcsönhatást közvetít a töltött testek között a töltött testtől távolodva csökken az erőssége Az elektromos tér jellemezhető az erővonalakkal. Ezek olyan görbék, melyek mentén egy töltött test elmozdul. Az erővonalak a pozitív töltésen kezdődnek, a negatívon végződnek, és nem metszik egymást. Az elektromos potenciál Az elektromos potenciál az elektromos tér munkavégző képességét jellemző mennyiség. Az elektromos tér adott pontjának a potenciálja megegyezik azzal a munkával, amelyet a tér végez akkor, amikor egy coulombnyi töltésmennyiséget elmozdít az adott pontból a végtelenbe (vagy egy tetszőleges, nullapotenciálúnak választott pontba). Jele: U, [U] = V (volt) Az elektromos feszültség Az elektromos feszültség az elektromos tér munkavégző képességét jellemző mennyiség. Az elektromos tér két pontja közötti feszültség egyenlő azzal a munkával, melyet a tér végez akkor, amikor egy coulombnyi töltésmennyiséget elmozdít a két pont között. 16

18 Az elektromos tér két pontja közötti fezsültség egyenlő a pontok közötti potenciálkülönbséggel. Jele: U, [U] = V (volt) Két töltött test közötti feszültség a testek közötti töltéskülönbséget jellemzi. Egyenfeszültség, váltakozófeszültség Egyenfeszültség esetén a feszültségforrás pozitív sarka mindig pozitív, negatív sarka mindig negatív marad (a sarkok nem cserélődnek fel az idő múlásával). Váltakozófeszültség esetén a feszültségforrás pozitív és negatív sarka azonos időközönként ismétlődve felcserélődik (a hálózati 220V-os feszültség esetén másodpercenként 100-szor (50Hz-es frekvencia)). A fémek szerkezete A fémeket helyhez kötött pozitív töltésű ionok és az ezek között szabadon mozgó negatív töltésű elektronok alkotják. ionok elektronok A szabad elektronok jelenléte okozza azt, hogy a fémek jól vezetik az elektromosságot. Vezetők, szigetelők, félvezetők A vezetők olyan anyagok, melyekben jelen vannak szabad töltéshordozók (elektron, proton, ion), melynek következtében ezek jól vezetik az elektromosságot. A szigetelők olyan anyagok, melyekben nincsenek jelen szabad töltéshordozók, ezért ezek rosszul vezetik az elektromosságot. A félvezetők olyan anyagok, melyekben szobahőmérsékleten találhatók szabad elektronok, de ezek száma függ a hőmérsékletétől. A hőmérséklet növekedésével a szabad elektronok száma növekszik, a félvezető ellenállása csökken (ellentétben a vezetőkkel). A legismertebb félvezetők a szilícium és a germánium. A félvezetőket adalékolják (szennyezik) olyan atomokkal, melyeknek eggyel több, vagy kevesebb elektronja van a külső elektronhéjon, mint a félvezetőnek (5 vagy 3), így létrehozva n-, illetve p-típusú félvezetőt. Az elektromos áram A fémekben az elektronok rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük. 17

19 Mivel áram nem csak fémekben folyhat (hanem például folyadékokban, vagy gázokban is), általános értelemben áramnak nevezzük a töltéshordozók rendezett mozgását valamilyen vezetőben. Az áramkörökben az áram az áramforrás pozitív sarka felől folyik a negatív felé (az elektronok ezzel ellentétes irányba mozognak a vezetőben). Egyenáram, váltakozó áram Egyenáram esetén az elektronok mozgási iránya a vezetőben nem változik meg (az elektronok a vezetőben mindig ugyanabba az irányba haladnak). Váltakozó áram esetén az elektronok mozgási iránya a vezetőben azonos időközönként ismétlődve ellentétesre változik (az elektronok rezgő mozgást végeznek a vezetőben). Az áramerősség Az áramerősség megadja azt, hogy egy vezető keresztmetszetén egységnyi idő alatt mekkora mennyiségű töltés halad át. Jele: I, [I]=A (amper) A áram hatásai Hőhatás: Az árammal átjárt vezetők a bennük folyó áram hatására felmelegszenek. A felmelegedés mértéke függ a vezető keresztmetszetétől és a vezetőben folyó áram erősségétől. Alkalmazás: vasaló, izzó, olvadó biztosíték, villanyrezsó, kenyérpirító, stb. Mágneses hatás: Az árammal átjárt vezetők környezetében mágneses tér van jelen. A mágneses tér erőssége függ a vezetőben folyó áram erősségétől. Alkalmazás: elektromágnes, hangszóró, villanymotor, stb. Kémiai (vegyi) hatás: Árammal átjárt folyadékból, a folyadékba helyezett elektródoknál anyag válik ki az áram hatására. Alkalmazás: elektrolízis (pl. a víz felbontása H 2 -re és O 2 -re), fémek védőréteggel történő bevonása, stb. A kondenzátor A kondenzátor két, egymással párhuzamosan elhelyezett fémlemezből áll, melyek egymástól el vannak szigetelve. A fémlemezeket fegyverzeteknek, a közöttük található szigetelő anyagot dielektrikumnak nevezzük. A kondenzátor fegyverzetein töltések halmozhatók fel. A töltésbefogadó képessége a kondenzátornak a kapacitás. A kondenzátorok kapacitását farad-ban mérjük (illetve ennek tört részeiben). 18

20 Az elektromos ellenállás A vezetők akadályozzák a bennük folyó áramot, gátolják a töltéshordozók mozgását. Az elektromos ellenállás kifejezi azt, hogy egy vezető milyen mértékben akadályozza a benne folyó áramot. Jele: R, [R]=Ω (ohm) (Ω omega) Adott fémvezeték elektromos ellenállása függ: az anyagi minőségtől a keresztmetszettől a hosszúságtól a hőmérséklettől (növelve a fém hőmérsékletét ellenállása megnő, csökkentve azt, ellenállása lecsökken) A kondenzátorok és a tekercsek is rendelkeznek ellenállással, melyet kapacitív, illetve induktív ellenállásnak nevezünk. Ohm törvénye Kapcsolatot teremt egy vezető (fogyasztó) ellenállása, a rá kapcsolt feszültség és a benne folyó áram erőssége között. U I R I áramerősség U feszültség R elektromos ellenállás Egy vezetőben folyó áram erőssége egyenesen arányos a rá kapcsolt feszültséggel és fordítottan arányos a vezető elektromos ellenállásával. A voltmérő Feszültségmérésre alkalmas eszköz. Használatakor, az áramkörbe a fogyasztóval (fogyasztókkal) párhuzamosan kell kapcsolni. Elektromos ellenállása nagy, az áramkörben található fogyasztó (fogyasztók) ellenállásához viszonyítva. Az ampermérő Áramerősség mérésre alkalmas eszköz. Használatakor, az áramkörbe a fogyasztóval (fogyasztókkal) sorosan kell kapcsolni. Elektromos ellenállása kicsi, az áramkörben található fogyasztó (fogyasztók) ellenállásához viszonyítva. R U R U I I 19

21 A mágneses tér A mágneses teret az elektronok rendezett mozgása hozza létre. Ez igaz mind az elektromágnesek, mind az állandó mágnesek esetén. Az egyes anyagok mágneses tulajdonsága az elektronok atomon belüli mozgására vezethető vissza. A mágneses tulajdonságot mutató (mágnesezhető) fémek a vas, a nikkel és a kobalt. Az anyagok mágneses tulajdonsága hőmérsékletfüggő. A hőmérséklet növekedésével az illető anyag mágnesezettsége csökken, és kellően magas hőmérsékleten ez meg is szűnik. Az elektromágnes Az elektromágnes estén a mágneses teret elektromos áram hozza létre. Az elektromágnes egy tekercsből és egy vasmagból áll. Az elektromágnes tekercse hozza létre a mágneses teret, melyet a tekercs belsejében elhelyezett vasmag magába sűrít. Az elektromágnes mágneses terének erőssége az áramerősség változtatásával egyszerűen és széles tartományban változtatható. A mágneses tér erővonalai A mágneses teret jellemezhetjük az erővonalaival, amelyek olyan zárt görbék, melyek a mágnes északi pólusából indulnak ki és a délibe érkeznek (nem az északin kezdődnek és a délin végződnek, hanem a mágnes belsejében folytatódnak!). Az erővonalakat pl. vasreszelékkel lehet szemléltetni (láthatóvá tenni). A homogén mágneses tér esetén az erővonalak egyenesek, egymással párhuzamosak és egyenlő távolságra vannak egymástól. A mágneses indukcióvektor (térerősségvektor) A mágneses tér jellemezhető egy fizikai mennyiséggel, melyet mágneses indukció- (térerősség-) vektornak nevezünk. Jele: B ; [ B ] = T (tesla) Egy másik mértékegysége a mágneses térerősségnek a gauss (1T = 1000gauss). Az indukcióvektor nagysága a mágneses tér erősségét, irány a mágneses tér erővonalait jellemzi. Az indukcióvektor iránya a mágneses tér egy adott pontjában megegyezik az illető ponton átmenő erővonalhoz húzott érintő irányával. B 20

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

1. SI mértékegységrendszer

1. SI mértékegységrendszer I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Készítette: Bagosi Róbert

Készítette: Bagosi Róbert BIOFIZIKA JEGYZET Készítette: Bagosi Róbert 2017 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A BIOFIZIKA TÁRGYA... 4 ALAPFOGALMAK... 5 A nemzetközi mértékegységrendszer (SI) alapegységei... 5 Mértékegységek többszörösei

Részletesebben

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 Osztályozóvizsga részletes

Részletesebben

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Elektromos áram. Vezetési jelenségek Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai

Részletesebben

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

Mechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.

Mechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki. Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben

Részletesebben

Elektromos áram, egyenáram

Elektromos áram, egyenáram Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,

Részletesebben

Fizika 8. oszt. Fizika 8. oszt.

Fizika 8. oszt. Fizika 8. oszt. 1. Statikus elektromosság Dörzsöléssel a testek elektromos állapotba hozhatók. Ilyenkor egyik testről töltések mennek át a másikra. Az a test, amelyről a negatív töltések (elektronok) átmennek, pozitív

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,

Részletesebben

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu

Részletesebben

AZ ESTI ÉS A LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

AZ ESTI ÉS A LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA FIZIKA JEGYZET AZ ESTI ÉS A LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA Készítette: Bagosi Róbert 2010.10.01 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 KINEMATIKA... 5 SKALÁR ÉS VEKTORMENNYISÉGEK... 5 A TESTEK MOZGÁSÁNAK

Részletesebben

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy

Részletesebben

a) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása

a) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2016 Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely XI. Osztály 1. Adott egy alap áramköri elemen a feszültség u=220sin(314t-30 0 )V és az áramerősség i=2sin(314t-30

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA

8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA 8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve Az atommag komponensei Izotópok Tömeghiány, kötési energia, stabilitás Magerők Magmodellek Az atommag stabilitásának

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

1. A hang, mint akusztikus jel

1. A hang, mint akusztikus jel 1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem

Részletesebben

A klasszikus mechanika alapjai

A klasszikus mechanika alapjai A klasszikus mechanika alapjai FIZIKA 9. Mozgások, állapotváltozások 2017. október 27. Tartalomjegyzék 1 Az SI egységek Az SI alapegységei Az SI előtagok Az SI származtatott mennyiségei 2 i alapfogalmak

Részletesebben

Elektromos áram, egyenáram

Elektromos áram, egyenáram Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,

Részletesebben

Elektromosság, áram, feszültség

Elektromosság, áram, feszültség Elektromosság, áram, feszültség Elektromos alapjelenségek Egymással szorosan érintkező ( pl. megdörzsölt) felületű anyagok a szétválás után elektromos állapotba kerülnek. Azonos elektromos állapotú anyagok

Részletesebben

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.

Részletesebben

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét

Részletesebben

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV 9. osztály I. Testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás; átlagsebesség, pillanatnyi sebesség 3. Gyorsulás 4. Szabadesés, szabadon eső test

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

Vezetők elektrosztatikus térben

Vezetők elektrosztatikus térben Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson

Részletesebben

Időben állandó mágneses mező jellemzése

Időben állandó mágneses mező jellemzése Időben állandó mágneses mező jellemzése Mágneses erőhatás Mágneses alapjelenségek A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonzó és taszító erő Mágneses pólusok északi pólus: a mágnestű

Részletesebben

A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.

A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét. MÁGNESES MEZŐ A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét. Megfigyelések (1, 2) Minden mágnesnek két pólusa van, északi és déli. A felfüggesztett mágnes - iránytű -

Részletesebben

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens. Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor 1. 2:24 Normál Magasabb hőmérsékleten a részecskék nagyobb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek egymástól. Magasabb hőmérsékleten a részecskék kisebb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek

Részletesebben

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel? Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor 1. 2:29 Normál párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. párolgás a folyadék felszínén megy végbe. forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a

Részletesebben

TestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság alapok Minta feladatsor

TestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság alapok Minta feladatsor Mi az áramerősség fogalma? (1 helyes válasz) 1. 1:56 Normál Egységnyi idő alatt áthaladó töltések száma. Egységnyi idő alatt áthaladó feszültségek száma. Egységnyi idő alatt áthaladó áramerősségek száma.

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

Villamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek.

Villamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek. III. VILLAMOS TÉR Villamos tér A térnek az a része, amelyben a villamos erőhatások érvényesülnek. Elektrosztatika A nyugvó és időben állandó villamos töltések által keltett villamos tér törvényeivel foglalkozik.

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop

Részletesebben

Név... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez

Név... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási

Részletesebben

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

Elektrosztatikai alapismeretek

Elektrosztatikai alapismeretek Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező vonalak Tartalom, erőhatások pólusok dipólus mező, szemléltetése meghatározása forgatónyomaték méréssel Elektromotor nagysága különböző

Részletesebben

. T É M A K Ö R Ö K É S K Í S É R L E T E K

. T É M A K Ö R Ö K É S K Í S É R L E T E K T É M A K Ö R Ö K ÉS K Í S É R L E T E K Fizika 2018. Egyenes vonalú mozgások A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!

Részletesebben

FIZIKA VIZSGATEMATIKA

FIZIKA VIZSGATEMATIKA FIZIKA VIZSGATEMATIKA osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60p 10p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 65%-tól közepes (3) 50%-tól elégséges (2) 35%-tól Ha

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,

Részletesebben

DINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő

DINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő DINAMIKA ALAPJAI Tömeg és az erő NEWTON ÉS A TEHETETLENSÉG Tehetetlenség: A testek maguktól nem képesek megváltoztatni a mozgásállapotukat Newton I. törvénye (tehetetlenség törvénye): Minden test nyugalomban

Részletesebben

7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át?

7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át? 1. Jelöld H -val, ha hamis, I -vel ha igaz szerinted az állítás!...két elektromos töltés között fellépő erőhatás nagysága arányos a két töltés nagyságával....két elektromos töltés között fellépő erőhatás

Részletesebben

Elektromos töltés, áram, áramkör

Elektromos töltés, áram, áramkör Elektromos töltés, áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban

Részletesebben

Elektromos töltés, áram, áramkörök

Elektromos töltés, áram, áramkörök Elektromos töltés, áram, áramkörök Elektromos alapjelenségek Egymással szorosan érintkező ( pl. megdörzsölt) felületű anyagok a szétválás után elektromos állapotba kerülnek. Azonos elektromos állapotú

Részletesebben

Fizika vizsgakövetelmény

Fizika vizsgakövetelmény Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek

Részletesebben

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték

Részletesebben

A fény visszaverődése

A fény visszaverődése I. Bevezető - A fény tulajdonságai kölcsönhatásokra képes egyenes vonalban terjed terjedési sebessége függ a közeg anyagától (vákuumban 300.000 km/s; gyémántban 150.000 km/s) hullám tulajdonságai vannak

Részletesebben

1. Elektromos alapjelenségek

1. Elektromos alapjelenségek 1. Elektromos alapjelenségek 1. Bizonyos testek dörzsölés hatására különleges állapotba kerülhetnek: más testekre vonzerőt fejthetnek ki, apróbb tárgyakat magukhoz vonzhatnak. Ezt az állapotot elektromos

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör, kapcsolások

Elektromos áram, áramkör, kapcsolások Elektromos áram, áramkör, kapcsolások Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá

Részletesebben

TestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság 2. Minta feladatsor

TestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság 2. Minta feladatsor 1. Fizikai mennyiségek Jele: (1), (2), (3) R, (4) t, (5) Mértékegysége: (1), (2), (3) Ohm, (4) s, (5) V 3:06 Normál Számítása: (1) /, (2) *R, (3) *t, (4) /t, (5) / Jele Mértékegysége Számítása dő Töltés

Részletesebben

ELEKTROSZTATIKA. Ma igazán feltöltődhettek!

ELEKTROSZTATIKA. Ma igazán feltöltődhettek! ELEKTROSZTATIKA Ma igazán feltöltődhettek! Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Elektrosztatikai alapjelenségek Az egymással

Részletesebben

ELEKTROMOSSÁG ÉS MÁGNESESSÉG

ELEKTROMOSSÁG ÉS MÁGNESESSÉG ELEKTROMOSSÁG ÉS MÁGNESESSÉG A) változat Név:... osztály:... 1. Milyen töltésű a proton? 2. Egészítsd ki a következő mondatot! Az azonos elektromos töltések... egymást. 3. A PVC-rudat megdörzsöltük egy

Részletesebben

Optika fejezet felosztása

Optika fejezet felosztása Optika Optika fejezet felosztása Optika Geometriai optika vagy sugároptika Fizikai optika vagy hullámoptika Geometriai optika A közeg abszolút törésmutatója: c: a fény terjedési sebessége vákuumban, v:

Részletesebben

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Elektromágneses spektrum Az elektromágneses hullámokat a keltés módja,

Részletesebben

Fizika minta feladatsor

Fizika minta feladatsor Fizika minta feladatsor 10. évf. vizsgára 1. A test egyenes vonalúan egyenletesen mozog, ha A) a testre ható összes erő eredője nullával egyenlő B) a testre állandó értékű erő hat C) a testre erő hat,

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező kölcsönhatás A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonalak vonzó és taszító erő pólusok dipólus mező pólusok északi

Részletesebben

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) A vizsga értékelése: Elégtelen: ha az írásbeli és a szóbeli rész összesen nem éri el a

Részletesebben

Az elektromágneses tér energiája

Az elektromágneses tér energiája Az elektromágneses tér energiája Az elektromos tér energiasűrűsége korábbról: Hasonlóképpen, a mágneses tér energiája: A tér egy adott pontjában az elektromos és mágneses terek együttes energiasűrűsége

Részletesebben

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát

Részletesebben

Rezgések és hullámok

Rezgések és hullámok Rezgések és hullámok A rezgőmozgás és jellemzői Tapasztalatok: Felfüggesztett rugóra nehezéket akasztunk és kitérítjük egyensúlyi helyzetéből. Satuba fogott vaslemezt megpendítjük. Ingaóra ingáján lévő

Részletesebben

Hullámok, hanghullámok

Hullámok, hanghullámok Hullámok, hanghullámok Hullámokra jellemző mennyiségek: Amplitúdó: a legnagyobb, maximális kitérés nagysága jele: A, mértékegysége: m (egyéb mértékegységek: dm, cm, mm, ) Hullámhossz: két azonos rezgési

Részletesebben

Röntgensugárzás. Röntgensugárzás

Röntgensugárzás. Röntgensugárzás Röntgensugárzás 2012.11.21. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ

Részletesebben

AZ EGYENÁRAM HATÁSAI

AZ EGYENÁRAM HATÁSAI AZ EGYENÁRAM HATÁSAI 1) HŐHATÁS Az elektromos áram hatására a zseblámpa világít, mert izzószála felmelegszik, izzásba jön. Oka: az áramló elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez kötött részecskéivel,

Részletesebben

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk

Részletesebben

Az atom felépítése Alapfogalmak

Az atom felépítése Alapfogalmak Anyagszerkezeti vizsgálatok 2017/2018. 1. félév Az atom felépítése Alapfogalmak Csordás Anita E-mail: csordasani@almos.uni-pannon.hu Tel:+36-88/624-924 Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet

Részletesebben

Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.

Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008. Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008. Kiss István,Vértes Attila: Magkémia (Akadémiai Kiadó) Nagy Lajos György,

Részletesebben

Gyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)

Gyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2) 2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM

Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM Sugárfizikai alapismeretek. A röntgen sugárzás keletkezése és tulajdonságai. Salik Ádám, sugárvédelmi szakértő salik.adam@osski.hu, 30-349-9300 ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI

Részletesebben

Az atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes.

Az atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes. Az atom szerkezete Rutherford kísérlet (1911): Az atom pozitív töltése és a tömeg nagy része egy nagyon kis helyre összpontosul. Ezt nevezte el atommagnak. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt 2017. május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Kezdés ideje 2017. május 9., kedd, 16:54 Állapot Befejezte Befejezés dátuma 2017.

Részletesebben