Nagyon sokféle berendezés van, ami villamos energiát alakít mechanikai energiává és
|
|
- Csenge Diána Halászné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. fejezet Az elektromechanikai energiaátalakítás Nagyon sokféle berendezés van, ami villamos energiát alakít mechanikai energiává és fordítva. Ezeknek a berendezéseknek a felépítése különböző lehet, a funkciójuknak megfelelően. Ezek között vannak olyanok, melyeket folytonos energiaátalakításra használnak, ezek a motorok és generátorok. Más eszközöket transzlációs erőt hoz létre amikor szükséges. Ilyen eszközök egyes aktuátorok. A különböző átalakítóknak lehet, hogy a felépítésük különböző, de a működésük hasonló elveken alapul. A következőkben olyan átalakítókkal foglalkozunk, ahol az energiaátalakítás közege a mágneses tér Energiaátalakítás folyamata Nagyon sokféle módszer létezik az energiaátlakító berendezés erejének, nyomatékának számítására. Itt azt a módszert alkalmazzuk, mely energiamegmaradás elvén alapul (energiát nem lehet létrehozni, se megszüntetni, csak átalakítani). Az elektromechanikai átalakítóknak három alapvető része van: egy villamos rendszer, egy mechanikai rendszer, és az őket összekapcsoló tér, ahogy az ábra is mutatja ábra. Az elektromehcanikai átalakító rendszer. A villamos energia veszteség, hőveszteség ami az energiátalakító tekercsében folyó áramtól van (i 2 R). A mágneses tér vesztesége a vasveszteség, ami a vasmagban változó mágneses tértől van. A mechanikai veszteség pedig a mozgó alkatrész surlódásából és légellenállásából származik. Az előbbi vesztesége mindegyike melegedés formályában jelentkezik. 1
2 Most vegyünk egy dt időintervallumot, ami alatt a villamos energia növekedés dw e (i 2 R nélkül). A dt idő alatt dw f az az energia, amivel a két rendszert összekapcsoló mágneses teret tápláltam (vagy tárolja vagy veszteség vagy is-is), és dw m pedig a dt idő alatt átalakított mechanikai energia, melyeknek az összefüggése a következő: dw e = dw m +dw f. (1.1) A vasveszteség általában kicsi, és ha elhanyagoljuk, akkor dw f a tárolt energia megváltozása lesz. Hasonlóan, ha a surlódásból és légellenállásból származó veszteséget elhanyagoljuk, dw m a hasznos mechanikai energia Mágneses tér energiája Vegyük az ábrán látható elektromechanikai rendszert. A mozgó részt egyensúlyi állapotbantartjaegyrugó. Tegyükfel, hogyamozgórészt nemmozdul, alégrésállandó, amikor az áramot megnöveljük -ról i-re. Fluxust létesítünk a mágneses körben. Természetesen dw m =, tehát dw e =dw f ábra. Példa elektromechanikai rendszerre. Ha a vasveszteséget elhanyagoljuk, a villamos rendszerbe táplált minden energia a mágneses térben halmozódik fel. Mivel u = dψ/dt, és dw e = uidt, ezért dw f = idψ. (1.2). Az áram és a fluxuskapcsolódás kapcsolatát mutatja az ábra, közepes légrésméret mellett. A mágneses tér energiáját mutatja a pirossal sraffozott rész. Ha a fluxuskapcsolódást -tól Ψ-ig növeljük, a mágneses térben felhalmozott energia W f = Ψ idψ. (1.3) Ez az integrál, a zöldel sraffozott területet jelenti a 1.3. ábrán. Legyen H v a vasmag mágneses térerőssége, H l a légrés mágneses térerőssége, l v a vasmag mágneses hossza, l l a légrés hossza. Ampere törvényét felírva a 1.2. ábrán látható feladatra Ni = H c l c + H l l l (l l = 2g), és tudjuk, hogy Ψ = NΦ = NAB, mert 2
3 1.3. ábra. A 1.2. ábrához tartozó Ψ i karakterisztika. a tágulást elhanyagoljuk. Ebből a két egyyenletből és a 1.2-as egyenletből a következőt kapjuk, Hc l c +H l l l W f = NAdB, (1.4) N ahol H l = B/µ. ( ) W f = H c l c + B l l AdB = µ = ( ) H c dbl c A+ B dbl l A µ H c db V v + B2 V l = w fv V v +w fl V l = W fv +W fl (1.5) Általában, a légrésben tárolt energia (W fl ) jóval nagyobb mint a vasmagban tárolt energia (W fv ). Többségében W fv elhanyagolható. Lineáris mágneses rendszerben H v = B v /µ v, tehát Bv w fv = db v = B2 c. (1.6) µ v 2µ v 1. PÉLDA A 1.2. ábrán látható aktuátor méreteit mutatja a jobboldali ábra. A vasmag anyaga acélöntvény (cast steel). A tekercs menetszáma 25, és a tekercs ellenállása 5Ω. A légrés hossza 5mm, és egy egyenáramú forrásról tápláljuk a mágneses kört, ami 1T indukciót eredményez a légrésben. (a) Mekkora a dc forrás feszültsége. (b) Mekkora a rendszer tárolt energiája ábra. A feladat méretei. (a)h v =67A/m, l v 6cm, H l = ,71A/m, i=33,439a,tehát aforrásfeszültsége U dc =33,439 5 = 167,195V. 3
4 (b) A vasmag energiasűrűsége w fv = 1 H db 1 2 B H = = 335J/m3. A vasmag energiasűrűsége a B-tengely és a B H karakterisztika közötti terület. A vasmag térfogata V v =,3m 3, tehát a vasmagban tárolt energia, A légrés energiasűrűsége W fv = w fv V v = 1,5J. w fl = B2 2 µ = ,36J/m 3, és a légrés térfogata V l =,5 1 3 m 3, tehát a légrésben tárolt energia W fl = w fl V l = 19,8944J. A mágneses kör teljes energiája W f =W fv +W fc = 2,9 J Energia, koenergia Az elektromechanikai rendszer Ψ i karakterisztikája függ a légrés méretétől. Nagy légrés esetén a karakterisztika jó közelítéssel lineáris lesz, ezt mutatja a 1.5. ábra. Egy adott légrésméret esetében a tárolt energia a Ψ i karakterisztika fölötti pirossal sraffozott rész lesz a 1.5. ábra baloldali ábráján. A karakterisztika alatti terület pedig az ún. koenergia, melynek a képlete. i W f = Ψ di. (1.7) 1.5. ábra. (B)-Ψ i karakterisztika különböző légrésre, (J)-Az energia és koenergia. Ennek a mennyiségnek nincs fizikai jelentése. Viszont számítható belőle erő, nyomaték az elektromechanikai rendszer esetében. Fontos megjegyezni, ha W f > W f, akkor a karakterisztika nemlineáis, ha W f = W f akkor lineáris. 4
5 1.3. Mechanikai erő az elektromágneses rendszerben A 1.2. ábrán látható rendszerben, a mozgó rész elmozdul az eredti állapotából (x = x 1 ) egy másik pozicíóba (x = x 2 ), tehát a mozgás végén csökken a légrés. Ha a mozgó rész lassan mozog, az áram közelítőleg állandó marad a mozgás alatt. Tehát a működési pont eltolódik a-pontból b-pontba. Az energiaváltozások a következőképpen alakulnak, Ψ2 dw e = ui dt = i dψ = azabcd terület, (1.8) Ψ 1 dw f = bcterület ad terület, (1.9) dw m = abcd terület+bcterület ad terület = abterület. (1.1) 1.6. ábra. Az elektromechanikai rendszer működési pontjában mozgásgörbéje. (B)- Konstans áram esetében, (J) - konstans fluxuskapcsolódás esetében. Tehát, ha mozgás közben az áram nem változik meg, akkor a mechanikai munka a jobboldali ábra sraffozott része lesz, ami nem más mint a koenergia növekedése, tehát dw m = dw f. Ha f m a mechanikai erő, melynek következtében dx elmozdulás jön létre, akkor f m dx = dw m = dw f, melyből integálás után a következőt kapjuk, f m = W f (i,x) i=konstans. (1.11) x A második eset az, amikor a relé mozgó részének a mozgása nagyon gyorsan következik be. Ilyenkor a fluxuskapcsolódás közel állandó marad, ezt mutatja a 1.6. ábra jobboldali ábrája. Ebben az esetben a machanikai munka szintén a sraffozott rész lesz, ami a mágneses tér energiájának a csökkenése. Tehát f m dx = dw m = dw f, 5
6 f m = W f(ψ,x) Ψ=konstans. (1.12) x Fontos megjegyezni, hogy a gyors mozgás esetében a villamos rendszer bemenete nulla (i dψ=), mert a fluxuskapcsolódás állandó, tehát a kimeneti mechanikai energiát teljes egészében a mágneses tér energiája adja. 2. PÉLDA Egy elektromágneses rendszer Ψ i kapcsolata a következő függvénnyel adott ( Ψg ) 2 i =,9 ahol az áram 4A és a légrés mérete (g) 5cm. Számítsa ki a mozgó rész által végzett mechanikai munkát a (a) koenergiából és az (b) energiából. (a) A Ψ i kapcsolat átrendezhető Ψ-re, amiből a rendszer koenergiája i W f = Ψdi = i Ψ =,9i1/2, g,9i 1/2 melyből az erő a (1.11)-es összefüggéssel számítható, g di =,18 3g i3/2 J [joule], f m = W f (i,g) i=konstans =,18 g 3g 2 i3/2, melybe behelyettesítve g =,5m és i = 3A, az erő f m = -124,7N [newton]. (b) A rendszer energiája W f = Ψ idψ = Ψ melyből az erő a (1.12)-es összefüggéssel számítható, ( Ψg ) 2dΨ g 2 Ψ 3 =,9,9 3, f m = W f(ψ,g) Ψ=konstans = Ψ3 2g g 3,9 2. melybe behelyettesítve a Ψ=3,12Wb és g =,5m, az erő f m = -124,7N-ra adódik. Ahogy lehet látni, az erő számítása energiával és koenergiával azonos eredményre vezet. Azonban, hogy melyik módszert alkalmazzuk az erő számítására az általában feladatfüggő Lineáris rendszer Vegyük az 1.2. ábrán látható rendszert. Ha a vasmag reluktanciája elhanyagolható a légréséhez képest, a Ψ i kapcsolat lineáris lesz. Ebben az ideális rendszerben Ψ = L(x)i, (1.13) 6
7 ahol L(x) a tekercs induktivitása (önindukciós tényezője), ami függ a légrés méretétől. A mágneses tér energiája W f = Ψ i dψ = Ψ Ψ L(x) dψ = Ψ2 2L(x). (1.14) A fenti összefüggést felhasználva a mechanikai erő ( ) f m = Ψ 2 Ψ=konstans = Ψ2 dl(x) x 2L(x) 2L(x) 2 dx = 1 2 i2dl(x) dx. (1.15) Lineáris rendszer esetében W f = W f = 1 2 L(x)i2, tehát a koenergiából az erő ( ) f m = 1 x 2 L(x)i2 i=konstans = 1 2 i2dl(x) dx. (1.16) Ha a relénél a vasmag reluktanciáját elhanyagoljuk, Ni = H l 2g = B l /µ 2g. A rendszer energiáját pedig a következőképpen számíthatjuk, W f = B2 l légrés térfogata = B2 l A l 2g, (1.17) ahol A l a légrés keresztmetszete. A fenti összefüggésből a mechanikai erő ( ) f m = Bl 2 A l 2g g = B2 l 2A l. (1.18) A légrés teljes keresztmetszete ebben a példában 2A l, ezért az erő per a légrés egységkeresztmetszete, ahol F m a mágneses nyomás. F m = B2 l N/m 2, (1.19) 3. PÉLDA Az ábrán látható mágneses körnek a következők a paraméterei: N=5, i=2a, légrés szélessége = 2cm, légrés mélysége = 2cm, légrés hossza = 1mm. A vasmag reluktanciáját, a szórt fluxust és a szóródást elhanyagoljuk. (a)határozzamegavonzóerőtalégréskét oldala között. (b) Határozza meg a légrésben tárolt energiát. (a) 1.7. ábra. A feladat. f m = B2 l N 2 i 2 A l = µ A l = 4π (1 1 3 ) 2 ( ) = 251,3274N 2l 2 l 7
8 (b) W f = B2 l V l = B2 l A l l l = 251,3274mJ. 4. PÉLDA Egy mágneses emelőrendszert mutat a 1.8. ábra, aminek a keresztmetszete 6 6 cm 2. A tekercs menetszáma 3, és az ellenállása 6Ω. A vasmag reluktanciáját és a mágneses tér szóródását a légrésben elhanyagoljuk. (a) A légrés 5mm és 12V-os dc forrást kapcsolunk a tekercsre. Határozza meg a (i) a tárolt energiát, (ii) az emelőerőt. (b) A légrés szintén 5mm, azonban most egy 12V (rms) ac forrást kapcsolunk a mágneses körre, aminek 6Hz a frekvenciája. Határozza meg az emelőerő átlagát ábra. A 4. példa ábrája, és az indukció, áram és erő időfüggvénye. (a) A tekercs árama I=12/6 = 2A. Mivel a vasmag reluktanciáját elhanyagoljuk, a vasmag energiája is elhanyagolható. Tehát a teljes energia a légrésben van. A mágneses tér energiája B g = µ NI 2l l =,754T. W f = B2 g V l = 8,1434J. Az energiából könnyen megatározható az emelőerő f m = B2 g A l = 1628,678N. (b) Váltakozóáramú gerjesztés esetén a tekercs impedanciája Z = R + jωl. A tekercs induktivitása A tekercs árama L = N2 R ml = N2 µ A l l l I rms = = 4,7mH Z = 6+j15,343Ω ,343 2 = 7,284A A fluxussűrűség B l = (µ Ni)/(2l l ). A fluxussűrűség arányos az árammal, és szinuszosan váltakozik, ahogy a 1.8. ábra mutatja. A fluxussűrűség négyzetes középértéke B rms = µ NI rms 2l l =,2746T. 8
9 Az emelőerő képlete f m = B2 l 2A l B 2 l, tehát az erő az indukció négyzetével arányosan változik, ahogy az 1.8. ábra is mutatja, f m átlag = B2 l átlag 2A l = B2 rms átlag 2A l = 216,2N, ami közel nyolcada az egyenfeszültségnél kapott erőnek. Az emelőmagneseket általában dc forrásról táplálják Forgógépek Az eddigiekben olyan elektromágneses (elektromechanikai) rendszerrel foglalkoztunk, amely transzlációs mozgást hoz létre. Azonban, a legtöbb energiaátalakító, különösen a nagyobb teljesítményüek, forgómozgást hoznak létre. A forgó elektromágneses rendszer főbb részeit a 1.9. ábra mutatja. A rögzített rész az állórész (sztátor), a mozgó rész a forgórész (rotor). A forgórész egy tengelyen van, és szabadon tud forogni az állórész két pólusa között Egy gerjesztést tartalmazó eset Az egy gerjesztést tartalmazó forgómozgást végző elektromágneses rendszer nagyon hasonló az eddig tárgyalt transzlációs mozgást végző rendszerekkel. A különbség a mozgás fajtájából fakad, vagyis forgómozgás esetében a szögelfordulás szerint kell deriválni. Energia Általános esetben Koenergia dw f = i dψ - M dθ dw f = i dψ + M dθ W f (Ψ,Θ) = Ψ i(ψ,θ)dψ W f (i,θ) = i Ψ(i,Θ)di i = W f(ψ,θ) Ψ M = W f(ψ,θ) Θ Ψ = W f (i,θ) i M = W f (i,θ) Θ Lineáris esetben M = 1 2 W f (Ψ,Θ) = 1 2 ( Ψ L(Θ) ) 2dL(Θ) Ψ 2 L(Θ) = 1 dθ 2 i2 dl(θ) dθ W f (i,θ) = 1 2 i2 L(Θ) M = 1 2 i2 dl(θ) dθ 9
10 Két gerjesztést tartalmazó eset Két gerjesztést akkor tartalmaz egy forgó elektromágneses rendszer, amikor az állórész és forgórész egyaránt tekercselt. A forgórész tekercsét rögzített keféken és a forgórészre helyezett csúszógyűrűn keresztül tápláljuk. ahol és 1.9. ábra. A forgó elektromágneses rendszer alapfelépítése. Ebben az esetben a fenti egyenletek a következőképpen alakulnak, dw f = dw e dw m, dw e = u s i s dt+u r i r dt = i s dψ s +i r dψ r, (1.2) dw m = MdΘ. (1.21) Tehát a mágneses tér energiájának és a koenergiának a megváltozása, melyekből a nyomaték képlete dw f (i s,i r,θ) = i s dψ s +i r dψ r MdΘ, (1.22) dw f (Ψ s,ψ r,θ) = Ψ s di s +Ψ r di r +MdΘ, (1.23) M = W f(i s,i r,θ) Θ vagy M = W f (Ψ s,ψ r,θ). (1.24) Θ A fenti egyenletek általános esetre igazak. Azonban akkor, ha a mágneses rendszer lineáris, az állórésztekercs fluxuskapcsolódása (Ψ s ), és a forgórésztekercs fluxuskapcsolódása (Ψ r ) felirható induktivitásokkal, melyek függnek a forgórész poziciójától, vagyis Θ-tól. Ψ s = L ss i s +L sr i r, Ψ r = L rs i s +L ss i r, (1.25) ahol L ss az állórésztekercs önindukciója, L rr a forgórésztekercs önindukciója, L sr és L rs pedig a kölcsönös indukció az állórész- és forgórésztekercs között. A (1.25)-ös egyenlet mátrixos alakban, [ ] [ ][ ] Ψs Lss L = sr is. (1.26) L rs L rr i r Ψ r 1
11 Lineáris mágneses rendszer esetében L sr = L rs. A (1.2)-as egyenletbe behelyettesítve a (1.25)-ös képletet a következőt kapjuk dw f = i s d(l ss i s +L sr i r )+i r d(l sr i s +L rr i r ) = L ss i s di s +L rr i r di r +L sr d(i s i r ), (1.27) melyből a tér energiája is ir is,i r W f = L ss i s di s +L rr i r di r +L sr d(i s i r ) = 1 2 L ssi 2 s +1 2 L rri 2 r +L sri s i r. (1.28) A fenti összefüggésből a nyomaték a következő lesz, M = W f (i s,i r,θ) is,i Θ r=konstans = 1 dl ss 2 i2 s dθ + 1 dl rr 2 i2 r dθ +i dl sr si r dθ. (1.29) A jobb oldal első két tagja jelenti a forgórész pozíciójának megfelelően változó önindukció következtében létrejövő nyomatékot a gépben. A nyomaték ezen komponensét reluktancianyomatéknak nevezik. A harmadik tag jelenti a kölcsönösindukció változása következtében létrejövő nyomatékot. 5. PÉLDA Vegyük az 1.9. ábrán látható elektromágneses rendszernek azt az esetét, amikor a forgórésznek nincs tekercselése (vagyis egy reluktancia motorunk van), és az állórész induktivitás a rotor pozíciójának (Θ) a függvénye, L ss = L +L 2 cos2θ, ahogy az 1.1. ábrán lehet látni. Az állórészáram, i s = I sm sin(ωt). (a) Írja fel a forgórészre ható nyomték összefüggését. (b) Legyen Θ = ω m t+δ, ahol ω m a forgórész szögsebessége, és δ a forgórész pozíciója a t= időpillanatban. Írja fel a nyomaték átlagának kifejezését, és keresse meg a feltételt, mikor nem nulla a nyomaték átlaga ábra. A forgó elektromágneses rendszer alapfelépítése. (a) Egyetekercses rendszer esetén a nyomaték (vagy kéttekercses esetnél, ha i r =) M = 1 dl ss 2 i2 s dθ = 1 2 I2 smsin 2 ωt d dθ (L +L 2 cos2θ) = = IsmL 2 2 sin2θsin 2 ωtnm. (b) M = Ism 2 L 2sin2Θsin 2 ωt = Ism 2 L 2sin2Θ (1 cos2ωt) = 2 [ = Ism 2 L 2 sin2(ω m t+δ) 1 2 sin2{(ω m +ω)t+δ} 1 ] 2 sin2{(ω m ω)t+δ}. 11
12 A három időben szinuszosan változó függvény átlagértéke nulla, mindaddig, amíg az egyik tagnál a t együtthatója nulla nem lesz. A következő esetekben van átlagos forgatónyomaték: (i) ω m = Az átlagos nyomaték nulla szögsebességnél Az 1.1. ábra baloldali ábrájából Mátlag = 1 2 I2 sm L 2sin2δ. L 2 = L d L q, 2 Tehát, Mátlag = 1 4 I2 sm (L d L q )sin2δ. (ii) ω m = ±ω Ennek a feltételnek megfelelően Mátlag = 1 4 I2 sml 2 sin2δ = 1 8 I2 sm(l d L q )sin2δ. A fenti képlet megadja a reluktancia motor átlagos nyomatékát, ha az áram szögsebességével forog bármelyik irányba. Az áram szögsebessége a szinkron fordulatszám. Az átlagos nyomaték sziniszosan váltakozik, ahol δ a forgórész pozíciója t = időpillanatban, amit 1.5. Hengeres gépek Az ábra egy egyszerűsített hengeres forgógép keresztmetszeti nézetét mutatja. Az állórász és forgórész tekercsek két-két horonyba vannak elhelyezve. Természetesen a valóságos gépekben több horonyba van a tekercselés. Ha a hornyok hatását elhanyagoljuk, a mágneses út reluktanciája független a forgórész helyzetétől. Tehát feltételezhetjük, hogy az önindukció (L ss és L rr ) konstans, és nincs reluktancianyomaték képzés. A kölcsönös indukció (L sr ) nem független a forgórész pozíciójától, tehát a hengeres gépben létrejövő nyomaték Legyen M = i s i r dl sr dθ. (1.3) L sr = L M cosθ, (1.31) ahol L M a kölcsönös indukció csúcsértéke, és Θ az állórész- és forgórésztekercs mágneses tengelye közötti szög. A két tekercs árama legyen i s = I sm cosω s t, (1.32) i r = I rm cos(ω r t+α). (1.33) 12
13 Forgórész tengely Θ = ω m t+δ Állórész tengely ábra. A keresztmetszeti nézete egy egyenletes légrésű kétpólusú hengeres gépnek A forgórész pozíciója minden időpillanatban, Θ = ω m t+δ, (1.34) ahol ω m a forgórész szögsebessége, és δ a forgórész pozíciója t= időpillanatban. A fenti öt egyenletből a nyomaték a következőképpen adódik, M = I sm I rm L M cosω s tcos(ω r t+α)sin(ω m t+δ) = = I smi rm L M [ sin{(ωm +(ω s +ω r ))t+α+δ}+ 4 +sin{(ω m (ω s +ω r ))t α+δ}+ +sin{(ω m +(ω s ω r ))t α+δ}+ +sin{(ω m (ω s ω r ))t+α+δ} ]. (1.35) A nyomaték sziniszosan változik az idő függvényében. Az előző képletben lévő szinuszfüggvények átlagértéke nulla, kivéve akkor, ha a t együtthatója nulla. Az átlagos nyomaték akkor nem nulla, ha ω m = ±(ω s ±ω r ). (1.36) A gépeket átlagos nyomatékra tervezik, hogy amikor forog valamelyik irányba, a sebessége az állórész- és forgórészáram szögsebességének az összege vagy különbsége legyen, ω m = ω s ±ω r. (1.37) Vagyük a következő két esetet, (1.) ω r =, α=, ω m = ω s. A rotoráram egyenáram (I r ), és a gép szinkron fordulatszámmal forog. Ezekkel a feltételekkel, az (1.35)-ös képletből a nyomaték, M = I smi r L M 2 {sin(2ω s t+δ)+sinδ}. (1.38) A pillanatnyi nyomaték lüktető. Az átlagos nyomaték pedig a következőképpen adódik, Mátlag = I smi r L M 2 13 sin δ. (1.39)
14 Ha a gépet felfuttatjuk szinkron fordulatszámra (ω m = ω s ), akkor jön létre az átlagos egyirányú nyomaték, és az energiaátalakítás folytonos lesz szinkron fordulatszámon. Ez a szinkrok gép működésének egyik alapelve, melynek a valóságban dc gerjesztése van forgórészben, és ac gerjesztése az állórészben. Fontos megjegyezni, hogy ω m =, a gépben nem lesz átlagos nyomaték, tehát a gép nem tud önmagától elindulni. Egy tekercsel az állórészben egyfázisú szinkron gépet kapunk. Ahogy láthattuk, az átlagos nyomaték, egyfázisú esetben lüktető lesz. A lüktető nyomaték rezgéseket, sebességingadozást, zajt és energiaveszteséget eredményezhet. Ezek elfogadhatók kisebb gépek esetében, de nem a nagyoknál. A lüktetés megszüntethető a többfázisú gépben, ezért a nagyobb gépek mint többfázisú gépek. (2.) ω m = ω s ω r. Mind az állórész-, mint a forgórésztekercset eltérő frekvenciájú váltakozó árammal tápláljuk, és a motor aszinkron sebességgel forog (ω m ω s, ω m ω r ). Az (1.35)-ös képletből a nyomaték, M = I smi r L M [sin(2ω s t+α+δ)+sin( 2ω r t α+δ)+ 2 +sin(2ω s t 2ω r t α+δ)+sin(α+δ)]. (1.4) A pillanatnyi nyomaték itt is lüktető. Az átlagos nyomaték, Mátlag = I smi r L M 2 sin(α+δ). (1.41) Az aszinkron gép működésének ez az alapja. Amíg az állórésztekercset váltakozóárammal tápláljuk, addig a forgórésztekercsben váltakozóáram indukálódik. Az egyfázisú aszinkron motor szintén nem tud magától elindulni, mert ω m = -nál nincs átlagos nyomaték. Ha a gép eléri az ω m = ω s ω r sebességet, akkor hoz létre átlagos nyomatékot. A lüktető nyomaték megszüntetésére itt is többfáziső aszinkron gépeket használnak nagyteljesítményű alkalmazásokban. A forgógépekben a nyomatékot a mágneses út reluktanciájának változása vagy a tekercsek közötti kölcsönös indukció hozza létre. A reluktancia gépeknek egyszerű a felépítésük, de kis nyomatékot hoznak létre. A hengeres gépeknek már bonyolultabb a szerkezetük, de nagyobb nyomatékot hoznak létre. Emiatt a legtöbb villamos forgógép hengeres gép. 14
VILLAMOS FORGÓGÉPEK. Forgó mozgás létesítése
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU VILLAMOS FORGÓGÉPEK Forgó mozgás létesítése Marcsa Dániel Villamos gépek és energetika 203/204 - őszi szemeszter Elektromechanikai átalakítás Villamos rendszer
RészletesebbenHáromfázisú aszinkron motorok
Háromfázisú aszinkron motorok 1. példa Egy háromfázisú, 20 kw teljesítményű, 6 pólusú, 400 V/50 Hz hálózatról üzemeltetett aszinkron motor fordulatszáma 950 1/min. Teljesítmény tényezője 0,88, az állórész
Részletesebben(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)
Egyenáramú gépek (Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) 1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű
RészletesebbenMágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja
Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben
RészletesebbenMÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ
Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses
RészletesebbenÉrzékelők és beavatkozók
Érzékelők és beavatkozók DC motorok 1. rész egyetemi docens - 1 - Főbb típusok: Elektromos motorok Egyenáramú motor DC motor. Kefenélküli egyenáramú motor BLDC motor. Indukciós motor AC motor aszinkron
RészletesebbenAz aszinkron és a szinkron gépek külső mágnesének vasmagja, -amelyik általában az
8 FORGÓMEZŐS GÉPEK. Az aszinkron és a szinkron géek külső mágnesének vasmagja, -amelyik általában az állórész,- hengergyűrű alakú. A D átmérőjű belső felületén tengelyirányban hornyokat mélyítenek, és
RészletesebbenNégypólusok helyettesítő kapcsolásai
Transzformátorok Magyar találmány: Bláthy Ottó Titusz (1860-1939), Déry Miksa (1854-1938), Zipernovszky Károly (1853-1942), Ganz Villamossági Gyár, 1885. Felépítés, működés Transzformátor: négypólus. Működési
RészletesebbenVillamos gépek. Villamos forgógépek. Forgógépek elvi felépítése
Villamos forgógépek Forgógépek elvi felépítése A villamos forgógépek két fő része: az álló- és a forgórész. Az állórészen elhelyezett tekercsek árama mágneses teret létesít. Ez a mágneses tér a mozgási
RészletesebbenAz elektromágneses indukció jelensége
Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér
RészletesebbenGyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)
2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,
RészletesebbenEgyenáramú gépek. Felépítés
Egyenármú gépek Felépítés 1. Állórész koszorú 2. Főpólus 3. Segédpólus 4. Forgórész koszorú 5. Armtúr tekercselés 6. Pólus fluxus 7. Kompenzáló tekercselés 1 Állórész - Tömör vstest - Tömör vs pólus -
RészletesebbenALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM
ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését
RészletesebbenHasználható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 522 02 Elektromos gép- és készülékszerelő
RészletesebbenMechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések
Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9
TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha
RészletesebbenSZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK HTTP://AUTOMATIZALAS.SZE.HU SZINKRON GÉPEK
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU SZINKRON GÉPEK 2013/2014 - őszi szemeszter Szinkron gép Szinkron gép Szinkron gép motor Szinkron gép állandó mágneses motor Szinkron generátor - energiatermelés
RészletesebbenAlapfogalmak, osztályozás
VILLAMOS GÉPEK Alapfogalmak, osztályozás Gépek: szerkezetek, amelyek energia felhasználása árán munkát végeznek, vagy a felhasznált energiát átalakítják más jellegű energiává Működési elv: indukált áram
Részletesebben1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés
Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt 2017. május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Kezdés ideje 2017. május 9., kedd, 16:54 Állapot Befejezte Befejezés dátuma 2017.
RészletesebbenMÁGNESES INDUKCIÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK
MÁGNESES NDUKCÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK Mágneses indukció Mozgási indukció v B Vezetőt elmozdítunk mágneses térben B-re merőlegesen, akkor a vezetőben áram keletkezik, melynek iránya az őt létrehozó
RészletesebbenMéréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1
Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása
RészletesebbenAz önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához Mérésvezetői segédlet
Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához Mérésvezetői segédlet A hallgatói útmutatóban vázolt program a csoport felkészültsége
RészletesebbenAlkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
RészletesebbenEGYFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM
VANYSEEŐ KÉPÉS 0 5 EGYFÁSÚ VÁTAKOÓ ÁAM ÖSSEÁÍTOTTA NAGY ÁSÓ MÉNÖKTANÁ - - Tartalomjegyzék Váltakozó áram fogalma és jellemzői...3 Szinuszos lefolyású váltakozó feszültség előállítása...3 A szinuszos lefolyású
RészletesebbenSzámítási feladatok a 6. fejezethez
Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz
Részletesebben= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t
4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy
Részletesebben7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át?
1. Jelöld H -val, ha hamis, I -vel ha igaz szerinted az állítás!...két elektromos töltés között fellépő erőhatás nagysága arányos a két töltés nagyságával....két elektromos töltés között fellépő erőhatás
RészletesebbenVáltakozóáramú gépek. Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Váltakozóáramú gépek Összeállította: Langer Ingrid adjunktus Aszinkron (indukciós) gép Az ipari berendezések
RészletesebbenVÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK
Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,
RészletesebbenAz ábrán a mechatronikát alkotó tudományos területek egymás közötti viszonya látható. A szenzorok és aktuátorok a mechanika és elektrotechnika szoros
Aktuátorok Az ábrán a mechatronikát alkotó tudományos területek egymás közötti viszonya látható. A szenzorok és aktuátorok a mechanika és elektrotechnika szoros kapcsolatára utalnak. mért nagyság A fizikai
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
Részletesebben= f p képlet szerint. A gép csak ezen a szögsebességen tud állandósult nyomatékot kifejteni.
44 SZINKRON GÉPEK. Szögsebességük az állórész f 1 frekvenciájához mereven kötődik az ω 2 π = f p képlet szerint. A gép csak ezen a szögsebességen tud állandósult nyomatékot kifejteni. Az állórész felépítése
RészletesebbenSzámítási feladatok megoldással a 6. fejezethez
Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? T = 4 t = 4 = 4ms 6 f = = =,5 Hz = 5
Részletesebben4. FEJEZET MOTORHAJTÁSOK
Tantárgy: TELJESÍTMÉNYELEKTRONIKA Tanár: Dr. Burány Nándor Tanársegéd: Mr. Divéki Szabolcs 5. félév Óraszám: 2+2 1 4. FEJEZET MOTORHAJTÁSOK Széles skála: o W...MW, o precíz pozícionálás...goromba sebességvezérlés.
Részletesebben4. /ÁK Adja meg a villamos áramkör passzív építő elemeit!
Áramkörök 1. /ÁK Adja meg a mértékegységek lehetséges prefixumait (20db)! 2. /ÁK Értelmezze az ideális feszültség generátor fogalmát! 3. /ÁK Mit ért valóságos feszültség generátor alatt? 4. /ÁK Adja meg
RészletesebbenTételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.
Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI 8 1.1 AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.2 AZ ELEKTROMOS TÉR 9 1.3 COULOMB TÖRVÉNYE 10 1.4 AZ ELEKTROMOS
RészletesebbenVI. fejezet. Az alapvető elektromechanikai átalakítók működési elvei
VI. fejezet Az alapvető elektromechanikai átalakítók működési elvei Aszinkron gépek Gépfajták származtatása #: ω r =var Az ún. indukciós gépek forgórészében indukált feszültségek által létrehozott rotoráramok
RészletesebbenA II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
Részletesebben1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye?
.. Ellenőrző kérdések megoldásai Elméleti kérdések. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye? Az ábrázolás történhet vonaldiagramban. Előnye, hogy szemléletes.
RészletesebbenElektrotechnika. 11. előadás. Összeállította: Dr. Hodossy László
11. előadás Összeállította: Dr. Hodossy László 1. Szerkezeti felépítés 2. Működés 3. Működés 4. Armatúra reakció 5. Armatúra reakció 6. Egyenáramú gépek osztályozása 7. Külső 8. Külső. 9. Soros. 10. Soros
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 522 01
Részletesebben7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL
7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív
RészletesebbenFizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések
Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések 1.) Írja fel a 4 Maxwell-egyenletet lokális (differenciális) alakban! rot = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ : elektromos térerősség : mágneses térerősség D : elektromos
RészletesebbenA kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális
Részletesebben-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
RészletesebbenMágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált
Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték
Részletesebben4. /ÁK Adja meg a villamos áramkör passzív építő elemeit!
Áramkörök 1. /ÁK Adja meg a mértékegységek lehetséges prefixumait (20db)! 2. /ÁK Értelmezze az ideális feszültség generátor fogalmát! 3. /ÁK Mit ért valóságos feszültség generátor alatt? 4. /ÁK Adja meg
RészletesebbenVillamos gépek tantárgy tételei
10. tétel Milyen mérési feladatokat kell elvégeznie a kördiagram megszerkesztéséhez? Rajzolja meg a kördiagram felhasználásával a teljes nyomatéki függvényt! Az aszinkron gép egyszerűsített kördiagramja
RészletesebbenHasználható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 522 02 Elektromos gép- és készülékszerelő
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
Részletesebbenazonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
RészletesebbenElektrotechnika. Ballagi Áron
Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk
Részletesebben(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez.
1. A transzformátor működési elve, felépítése, helyettesítő kapcsolása (működési elv, indukált feszültség, áttétel, felépítés, vasmag, tekercsek, helyettesítő kapcsolás és származtatása) (1. és 2. kérdéshez
RészletesebbenIrányításelmélet és technika I.
Irányításelmélet és technika I. Elektromechanikai rendszerek dinamikus leírása Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék amagyar@almos.vein.hu
RészletesebbenVáltakozóáramú gépek. Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Váltakozóáramú gépek Összeállította: Langer Ingrid adjunktus Aszinkron (indukciós) gép Az ipari berendezések
RészletesebbenMechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék MOTOR - BOARD
echatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék OTOR - BORD I. Elméleti alapok a felkészüléshez 1. vizsgált berendezés mérést a HPS System Technik (www.hps-systemtechnik.com) rendszereszközök segítségével
RészletesebbenS Z I N K R O N G É P E K
VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 2 0 1 5 S Z I N K R O N G É P E K ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - 2 - Tartalomjegyzék Szinkrongépek működési elve...3 Szinkrongépek felépítése...3 Szinkrongenerátor üresjárási
Részletesebbena) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása
Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2016 Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely XI. Osztály 1. Adott egy alap áramköri elemen a feszültség u=220sin(314t-30 0 )V és az áramerősség i=2sin(314t-30
RészletesebbenOszcillátorok. Párhuzamos rezgőkör L C Miért rezeg a rezgőkör?
Oszcillátorok Párhuzamos rezgőkör L C Miért rezeg a rezgőkör? Töltsük fel az ábrán látható kondenzátor egy megadott U feszültségre, majd zárjuk az áramkört az ábrán látható módon. Mind a tekercsen, mind
RészletesebbenTekercsek. Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: Innen:
Tekercsek Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: u i =-N dφ/dt=-n dφ/di di/dt=-l di/dt Innen: L=N dφ/di Ezt integrálva: L=N Φ/I A tekercs induktivitása
RészletesebbenMérési útmutató Periodikus, nem szinusz alakú jelek értékelése, félvezetős egyenirányítók
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁYI EGYETEM VILLAMOSMÉRÖKI ÉS IFORMATIKAI KAR VILLAMOS EERGETIKA TASZÉK Mérési útmutató Periodikus, nem szinusz alakú jelek értékelése, félvezetős egyenirányítók vizsgálata
RészletesebbenElektromechanikai rendszerek szimulációja
Kandó Polytechnic of Technology Institute of Informatics Kóré László Elektromechanikai rendszerek szimulációja I Budapest 1997 Tartalom 1.MINTAPÉLDÁK...2 1.1 IDEÁLIS EGYENÁRAMÚ MOTOR FESZÜLTSÉG-SZÖGSEBESSÉG
RészletesebbenE-Laboratórium 2 A léptetőmotorok alkalmazásai Elméleti leírás
E-Laboratórium 2 A léptetőmotorok alkalmazásai Elméleti leírás 1. Bevezető A szinkronmotorok csoportjában egy külön helyet a léptetőmotor foglal el, aminek a diszkrét működését, vagyis a léptetést, egy
RészletesebbenHálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén. Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata
Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata Egyenáramú hálózatok vizsgálata ellenállások, generátorok, belső ellenállások
RészletesebbenElektrotechnika. Dr. Hodossy László előadás
Elektrotechnika 13 előadás Dr Hodossy László 2006 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Szervo Lineáris Lineáris Lineáris Szervo Vezérlő és szabályozó rendszerekben pozícionálási célra alkalmazzák
RészletesebbenIrányításelmélet és technika I.
Irányításelmélet és technika I. Mechanikai rendszerek dinamikus leírása Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék amagyar@almos.vein.hu 2010
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 522 01
Részletesebben2.) Fajlagos ellenállásuk nagysága alapján állítsd sorrendbe a következő fémeket! Kezd a legjobban vezető fémmel!
1.) Hány Coulomb töltést tartalmaz a 72 Ah ás akkumulátor? 2.) Fajlagos ellenállásuk nagysága alapján állítsd sorrendbe a következő fémeket! Kezd a legjobban vezető fémmel! a.) alumínium b.) ezüst c.)
RészletesebbenVillamos gépek működése
Villamos gépek működése Mágneses körök alapjai, többfázisú rendszerek Marcsa Dániel egyetemi tanársegéd E-mail: marcsad@sze.hu Széchenyi István Egyetem http://uni.sze.hu Automatizálási Tanszék http://automatizalas.sze.hu
Részletesebbentápvezetékre jellemző, hogy csak a vezeték végén van terhelés, ahogy az 1. ábra mutatja.
Tápvezeték A fogyasztókat a tápponttal közvetlen összekötő vezetékeket tápvezetéknek nevezzük. A tápvezetékre jellemző, hogy csak a vezeték végén van terhelés, ahogy az 1. ábra mutatja. U T l 1. ábra.
Részletesebben1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel
1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel Munkavégzés, teljesítmény 1.1. Feladat: (HN 6B-8) Egy rúgót nyugalmi állapotból 4 J munka árán 10 cm-rel nyújthatunk meg. Mekkora
Részletesebben2. Ideális esetben az árammérő belső ellenállása a.) nagyobb, mint 1kΩ b.) megegyezik a mért áramkör eredő ellenállásával
Teszt feladatok A választásos feladatoknál egy vagy több jó válasz lehet! Számításos feladatoknál csak az eredményt és a mértékegységet kell megadni. 1. Mitől függ a vezetők ellenállása? a.) a rajta esett
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
RészletesebbenMagnesia. Itt találtak már az ókorban mágneses köveket. Μαγνησία. (valószínű villámok áramának a tere mágnesezi fel őket)
Mágnesség Schay G. Magnesia Μαγνησία Itt találtak már az ókorban mágneses köveket (valószínű villámok áramának a tere mágnesezi fel őket) maghemit Köbös Fe 2 O 3 magnetit Fe 2 +Fe 3 +2O 4 mágnesvasérc
Részletesebben2.Előadás ( ) Munkapont és kivezérelhetőség
2.lőadás (207.09.2.) Munkapont és kivezérelhetőség A tranzisztorokat (BJT) lineáris áramkörbe ágyazva "működtetjük" és a továbbiakban mindig követelmény, hogy a tranzisztor normál aktív tartományban működjön
RészletesebbenFizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat
Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos
RészletesebbenHajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel
Hajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel Segédlet az A végeselem módszer alapjai tárgy 4. laborgyakorlatához http://www.mm.bme.hu/~kossa/vemalap4.pdf Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu)
RészletesebbenPótlap nem használható!
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. november 29. Neptun kód:... Pótlap nem használható! g=10 m/s 2 ; εε 0 = 8.85 10 12 F/m; μμ 0 = 4ππ 10 7 Vs/Am; cc = 3
RészletesebbenKompenzációs kör vizsgálata. LabVIEW 7.1 4. előadás
Kompenzációs kör vizsgálata LabVIEW 7.1 4. előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 EA-4/1 Mágneses hiszterézis mérése előírt kimeneti jel mellett DAQ Rn Un etalon ellenállás etalon ellenállás
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus
RészletesebbenEgyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye
Egyszerű árakörök áraa, feszültsége, teljesíténye A szokásos előjelek Általában az ún fogyasztói pozitív irányokat használják, ezek szerint: - a ϕ fázisszög az ára helyzete a feszültség szinusz hullá szöghelyzetéhez
RészletesebbenMechanika I-II. Példatár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanika Tanszék Mechanika I-II. Példatár 2012. május 24. Előszó A példatár célja, hogy támogassa a mechanika I. és mechanika II. tárgy oktatását
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenAz elektromágneses indukció jelensége
Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését
RészletesebbenVillamos mérések. Analóg (mutatós) műszerek. Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz
Villamos mérések Analóg (mutatós) műszerek Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz rodalom UrayVilmos Dr. Szabó Szilárd: Elektrotechnika o.61-79 1 Alapfogalmak Mutatós műszerek Legegyszerűbbek Közvetlenül
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenZárt mágneskörű induktív átalakítók
árt mágneskörű induktív átalakítók zárt mágneskörű átalakítók felépítésükből következően kis elmozdulások mérésére használhatók megfelelő érzékenységgel. zárt mágneskörű induktív átalakítók mágnesköre
RészletesebbenVillamos gépek I. Egyfázisú transzformátor 3 1. A vasmag funkciói 3 2. Növekedési törvények 4 3. Felépítés: vasmag kialakítása (lemezelés,
Villamos gépek I. Egyfázisú transzformátor 3 1. A vasmag funkciói 3 2. Növekedési törvények 4 3. Felépítés: vasmag kialakítása (lemezelés, lépcsőzés), tekercselések (hengeres, tárcsás) 9 4. Fő- és szórt
RészletesebbenÁtmeneti jelenségek egyenergiatárolós áramkörökben
TARTALOM JEGYZÉK 1. Egyenergiatárolós áramkörök átmeneti függvényeinek meghatározása Példák az egyenergiatárolós áramkörök átmeneti függvényeinek meghatározására 1.1 feladat 1.2 feladat 1.3 feladat 1.4
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
RészletesebbenElektronikai alapgyakorlatok
Elektronikai alapgyakorlatok Mőszerismertetés Bevezetés a szinuszos váltakozó feszültség témakörébe Alkalmazott mőszerek Stabilizált ikertápegység Digitális multiméter Kétsugaras oszcilloszkóp Hanggenerátor
RészletesebbenElektrotechnika 11/C Villamos áramkör Passzív és aktív hálózatok
Elektrotechnika 11/C Villamos áramkör A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.
Részletesebben2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések
. REZGÉSEK.1. Harmonikus rezgések: Harmonikus erő: F = D x D m ẍ= D x (ezt a mechanikai rendszert lineáris harmonikus oszcillátornak nevezik) (Oszcillátor körfrekvenciája) ẍ x= Másodrendű konstansegyütthatós
RészletesebbenÉrzékelők és beavatkozók
Érzékelők és beavatkozók AC motorok egyetemi docens - 1 - AC motorok Félrevezető elnevezés, mert: Arra utal, hogy váltakozó árammal működő motorokról van szó, pedig ma vannak egyenfeszültségről táplált
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
Részletesebben