A Sásdi Művelődési Központ és Könyvtár. pályázata. Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség nívódíjá -nak elnyerésére 2006-ban

Átírás

1 A Sásdi Művelődési Központ és Könyvtár pályázata Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség nívódíjá -nak elnyerésére 2006-ban

2 Történeti áttekintés Sásd város története A város területe a bronzkortól lakott hely. A legrégibb idők emlékét a pécsi múzeumban fellelhető - temetőre utaló - hamvasztásos sírból előkerült leletek idézik. A rómaiak idején sűrűn lakott hely, a Pannónián áthaladó borostyánkő utak közül a Mursa (Eszék) és Sopianae (Pécs) felől jövőnek itt volt az egyetlen átkelőhelye a sáros, mocsaras vidéken. A település neve is a sás vízinövényre utal. Címerében a név kezdőbetűjét sás növény fogja át a vízililiomot stilizáló heraldikai jellel. Sásdról szóló első írásos emlék az 1332-ből származó pápai tizedgyűjtő jegyzék. A XIV-XVI. században a Dombay és a Werbőczy család birtokához tartozott. Az 1544-ben kezdődő török hódoltság idején a törökök palánkvárat emelnek, és helyőrséget állítanak fel. A török uralom alól Sásd október 1-jén szabadul fel. Ezt követően a sásdi vámhely Esterházy tulajdonba kerül, és az elnéptelenedett település fokozatosan benépesül, illetve benépesítik németajkú telepesekkel ben Sásd járási székhelyű rangot kap. Ettől kezdve a település fejlődése felgyorsul, a századfordulóra a Hegyháti járás kereskedelmi, gazdasági, közlekedési és közigazgatási központjává válik. Az I. Világháborút követően Pécs szerb megszállása miatt november 14-től augusztus 20-ig Sásd lett Baranya megye ideiglenes székhelye. Hörnyéket Sásdhoz csatolják október 1-én. Ma Sásd egyik utcája. A szovjet csapatok november 30-án vonultak be Sásdra október 23-ának helyi eseményeire a forradalom és szabadságharc tiszteletére állított emléktábla figyelmeztet. Sásd közigazgatási rangja mindig jelentős volt. Önálló tanács alakul 1950-ben, majd 1965-től közös tanács jön létre július 1-jén lett nagyközség, majd a Köztársaság Elnökének 93./1995./VI.2./KE. határozatával július 1. napjával városi címet kapott. Sásdról a járási székhelyet január 1. napjával Komlóra helyezték át, ezzel a helyben lévő Járásbíróság, Rendőrkapitányság, Földhivatal stb. a településtől 20 km-re lévő városba költözött. Ezen elhibázott döntés az addigi dinamikus fejlődést visszafogta, majd a rendszerváltozást követően kialakuló önkormányzatiság és a tulajdonviszonyokban végbemenő gyökeres változások következtében új perspektívák nyíltak a település fejlődésében. A lakosság 30%-a vallja magát német nemzetiségűnek és további 8%-a cigányszármazású. 2

3 A Városi Könyvtár története Ha az intézmény történetét szeretném felvázolni, akkor egy időrendi utazással egészen a század elejére kell visszamennünk, ugyanis a Sásdi Társaskörről már 1919-ben tesznek említést korabeli adatok. Ebben az időben a kultúra és művelődés Sásdon e Társaskör rendezvényeire, szórakozást biztosító alkalmaira korlátozódik, könyvtárát a főnyi tagság azonban kevésbé használta. Szervező ereje bálok, vacsoraestek tartásában kimerült ben először a Sásdi Kisgazdakörnek volt könyvtára. A legjelentősebb közművelődési tevékenységet az egyesületek közül a Sásdi Iparosok és Műkedvelők Köre végezte. Ebben az időben a legnagyobb kulturális eseményt a mozi működtetésének megkezdése jelentette ban az Apolló Mozgófénykép üzemét dr. Keszthelyi Zoltán vezette, s a nézőtér befogadóképessége közel 200 fő volt. A könyvtárügyet ekkor túlnyomórészt az egyesületek könyvtárai, főként a Római Katolikus Olvasókörök jelentették a községben. A II. világháború után az Uránia Mozgó Sásd Szt. Imre u. 11. sz. alatti mozija jó állapotban maradt, így ben megkezdte működését ben megalakult a Községi Könyvtár, majd 1953-ban 1220 kötettel Járási Könyvtári szerepet kapott. Erre az időre tehető a Kultúrház működésének megkezdése is a mozival egy épületben, de a gyakori igazgatóváltásoknak köszönhetően még kevés rendezvénnyel ban lerakják egy új kultúrház alapjait, de a politikai zűrzavar következtében az építés meghiúsul ben Hörnyéken, Sásd egyik peremkerületében fiókkönyvtár alakult, s a kultúrház a József Attila Művelődési Ház nevet kapta ban a már Járási Művelődési Ház tevékenységében megjelennek a különböző szakkörök, és elkezdődik a honismereti gyűjtőmunka ban a mozi Alkotmány Filmszínháznéven heti 5 vetítést végez ig a Nagyközségi és Járási Művelődési Központ 63 község kulturális életét irányítja, programjaival, kiemelkedő ifjúsági klubmozgalmával megyei, majd országos hírnevet szerez ben a Járási Hivatal Komlóra költözésekor a könyvtár Sásdon marad, viszont új, az előzőnél szebb, nagyobb épületbe költözött. Erre az időre tehető nevének megváltozása is Nagyközségi Területi Ellátó Központra. A könyvtár vezetője ekkor Horváth Jánosné, letéti könyvtárainak száma 51, melyből 41-et lát el letéttel, a többinek szakmai felügyeletét biztosítja. Az 1980-as évek közepétől a könyvtár is nyitottabb lett a társadalmi változások felé. Számos híres embert, írót, újságírót, közéleti személyiséget hívott meg közönségtalálkozókra. A rendszerváltás után jelentős változás történt a könyvtár életében. A demokratikusan választott önkormányzat képviselő-testülete 45/1990.(XII.17) számú határozatával 3

4 megszüntette a Művelődési Központot, és a művelődési feladatok ellátásával a könyvtárat bízta meg, ahol akkor két felsőfokú és három középfokú képesítésű könyvtáros valamint két technikai alkalmazott dolgozott. A megváltozott társadalmi, szakmai és technikai körülmények következtében a könyvtárnak hagyományos tevékenysége mellett feladata lett a civil szervezetek (honismereti szakkör, baráti kör, nyugdíjas klub, nemzetiségi egyesület, városszépítő egyesület); amatőr művészeti csoportok (fúvószenekar, vegyeskar, német tánccsoport); helyi sajtó (Sásd és Vidéke, antennaközösség) munkájának segítése és szervezése is ben a Művelődési Központ is a volt pártbizottság kétszintes épületébe költözött. A tárgyi feltételek jobbak lettek, viszont a nagyterem a régi házban maradt, így a munkahely és a programok két helyen oszlanak meg ben Sásd 650 éves, fennállásáról jubileumi ünnepségsorozattal emlékeznek meg ig változatlan volt a helyzet. Az önkormányzatok létrejöttekor viszont megváltozott a kultúra támogatottsága. Az állam kivonulása a központi könyvtári ellátásból előre vetítette a hálózatok megszűnésének lehetőségét. A kis falvak önkormányzatai nem tartották mindenhol elsőrendű feladatnak a könyvtárak fenntartását és működtetését. Ami be is igazolódott, amint a sásdi önkormányzat a központi ellátást minimális térítés ellenében nyújtotta volna a kis települések könyvtárai számára. Nem éltek vele, így megszűnt ez a szolgáltatás az intézményben ben az átalakulás következményeként a két intézményt (Művelődési Központ, Könyvtár) összevonják. Ettől az évtől a Művelődési Központ és Könyvtár nevet viselő intézmény Megyeri Tiborné igazgató irányítása alatt 4 könyvtárossal, valamint két technikai dolgozóval felvállalja a település könyvtári és kulturális ellátását. Folytatódik a könyvtár tervszerű állománygyarapítása, bővül a folyóiratok száma. Erre az időre tehető a népszerű közönségtalálkozók szervezése, melyen az érdeklődésnek megfelelően magas rangú állami, politikai, valamint gazdasági és médiavezetőkkel találkozhatnak a település lakosai. Akkor, az átalakulás időszakában ez nagyon fontos és egyben közérdekű feladatnak számított decemberében az intézmény dolgozói hívták életre a Sásd és Vidéke közéleti kulturális hetilapot, és azóta is folyamatosan szerkesztik. A kreativitás elősegítése érdekében az intézményben, ben alakulnak a mai napig nagy elismerést élvező amatőr művészeti csoportok, a Sásdi Vegyeskar, a Deutsch Klub, majd annak tánc- és énekkara, a közel 100 nyugdíjasnak otthont adó Őszidő Klub, amely később szintén ének és tánccsoportot alakít. Számos szabadtéri és nagyrendezvénnyel mind az 4

5 egyetemes, mind a nemzeti, etnikai és helyi kulturális hagyományok ápolását igyekszik felvállalni ben Tavaszi Fesztivált, 1993-tól a Zene Ünnepe Európában szabadtéri rendezvényt, koncerteket, irodalmi esteket, szavalóversenyeket, klubokat, a helyi öntevékeny művészeti csoportoknak fellépéseket, és bemutatókat szervez. Az intézmény felvállalja a felnőtt korosztály élet és teljesítőképességét növelő át- és továbbképzéseket, tanfolyamokat. Az ünnepi lét kultúrájának megőrzése érdekében megemlékezések, színházlátogatások, képzőművészeti kiállítások, folklórfesztiválok, borverseny, szüreti felvonulás szervezését és lebonyolítását végzi. A Művelődési Központ és Könyvtár a művelődési kapcsolatok érdekében szoros együttműködést alakított ki a helyi oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel. Fenntartja és ápolja Sásd testvérvárosai művészeti csoportjaival kialakított kapcsolatot, évente megszervezi a Sásd Barátainak Köre találkozóit szeptember 23-án Kuncze Gábor belügyminiszter avatta fel a hetedik baranyai várost, Sásdot. Történelmi pillanat volt ez a település életében, s a nagyszabású esemény megszervezésében és lebonyolításában a Művelődési Központ és Könyvtár dolgozói, amatőr művészeti csoportjai felelősségteljes részt vállaltak. A helyi összevont közművelődési intézmény a tervszerű állománygyarapításnak köszönhetően, ekkor már negyvenezres kiváló könyvállománnyal, Internet és számítógépes bázissal, közel kétezres hangzó dokumentummal, Art videotékával rendelkezik ben a 3800 főt számláló város lakosaiból 807 beiratkozott könyvtári olvasó közel dokumentumot kölcsönzött ki. Az összevont kulturális intézmény dolgozói Megyeri Tiborné igazgató, Szabó Lászlóné felnőtt olvasószolgálatos könyvtáros, Nagyné Mayer Ágnes gyermekkönyvtáros, Bódog Vilmosné könyvtáros asszisztens, művelődésszervező, Berendi Pál számítógépes kiadványszerkesztő, valamint egy hivatalsegéd látja el az ig terjedő időszak feladatait. Ebben az időszakban alakították ki a gyermekkönyvtári részleget óvodások és iskolások számára. Közel 8000 regény, mese- és ismeretterjesztő könyv vár arra, hogy segítsen nekik a világ megismerésében, szabadidejük hasznos eltöltésében és a tanulásban. A könyveken kívül többfajta színes újság és folyóirat vár az érdeklődő gyerekekre. Ha a könyvtáros munkájával akartak megismerkedni, akkor a kiskönyvtáros szakkörben ezt megtehették. Ez azért is hasznos, mert ezen ismeretek birtokában az ország bármelyik könyvtárában könnyen eligazodhatnak későbbi tanulmányaik során. Író- olvasó találkozókat, vetélkedőket szerveztek és szerveznek azóta is a gyerekek számára. Gyermeknapok, ünnepek alkalmával rajzpályázatot hirdetnek az iskolás gyerekeknek. 5

6 Az időközben történt vezetőváltás eredményeként Megyeri Tiborné volt igazgató helyére Szabó Lászlóné került mb. igazgatóként egy évre, majd pályázati kiírás alapján 1999-től Nagyné Mayer Ágnes, - volt gyermekkönyvtáros- lett az igazgató. A személycserék ellenére a könyvtár a továbbiakban l fő igazgató 1 könyvtáros, l művelődés-szervező státuszú, l kiadványszerkesztő, l hivatalsegéddel látja el feladatát, amelyben már Teleház működtetése is szerepel 14 számítógéppel, Internetes hozzáférési lehetőséggel. Az intézményt 2004-ben is ez a személyzet működteti. Az összevont intézményben továbbra is feladat a kiadványszerkesztés (Sásd és Vidéke kulturális havilap), a közel es könyvtári állomány működtetése, hangzó dokumentumokkal, folyóirat-kölcsönzéssel, könyvtárközi kölcsönzéssel, CD- és videó dokumentumok használatával. Továbbra is ellátja a művelődési tevékenységgel járó feladatokat (szakkörök, klubok működtetését, színházlátogatások, kirándulások szervezését, szabadtéri- állami és helyi rendezvények, bálok szervezését, évenként összehívja Sásd Barátainak Körét. Koordinálja a város testvér-településeivel fenntartott kulturális kapcsolatot, irányítja az amatőr művészeti csoportok fellépéseit, valamint számos könyvtári és helyismereti kiállítással biztosítja Sásd kulturális életét november 30. napjával alakult meg a Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás. A három megye (Somogy, Tolna, Baranya) határán fekvő, különböző tájegységeket összefogó kistérség központja, a hegyháti járás egykori székhelye Sásd város lett. Önként vállalt feladat a kistérségben a kistérségi könyvtárak működtetése, miután a 27-ből 17 településen nem volt könyvtári szolgáltatás óta a szolgáltatás egyik székhelye a Sásdi Művelődési Központ és Könyvtár lett, akkor 16, ma már 20 település választja az általunk nyújtott kistérségi könyvtári ellátást. A könyvtár tevékenysége A könyvtárak a legbiztosabb, és legmaradandóbb emlékezetei az emberiségnek. (Schopenhauer) Közönségtalálkozók Közönségtalálkozóinkra olvasói, látogató igények alapján hívtunk meg előadókat. Így az évek során neves közéleti személyiségek, politikusok fogadták el meghívásunkat: közéleti emberek (Király Zoltán, Kuncze Gábor, Kupa Mihály, Magyar Bálint, Torgyán József, Wekler Ferenc, Fodor Gábor, Deutsch Tamás Balczó András stb), 6

7 művészek (Halász Judit, Dunai Tamás, Nagy Bandó András, Fábry Sándor, Jászai Joli, Koós János, Bajor Imre, Solymos Tóni stb), híres emberek (Szabó Zoltán szívsebész, Pintér József, Morvai Ferenc, Elek János, Császárné Benke Mária, Kovács Ádám, Vuity Trvtko, Máté Krisztina, Pachmann Péter) tiszteltek meg bennünket. Közéleti Klub A sásdi Közéleti Klub februárjában alakult a Művelődési Központ és Könyvtárban azzal a céllal, hogy működése során vizsgálja és elemezze mindazokat a ma aktuális és fontos közéleti-társadalmi- gazdasági kérdéseket, amelyekre a közvélemény keresi és várja a választ. A közösség s annak építőkövei, a családok, a polgárok önkéntes társulásai, és végső fokon az egyén egészséges és harmonikus fejlődése szempontjából tartja kezelendőnek és vizsgálandónak a felmerülő témákat. Ilyen megközelítésben a klub nem titkolt célja, hogy a Sásdon és a kistérségben élők érdekeit és értékeit képviselje, s ott, ahol ez szükséges és lehetséges, teret kínáljon azok alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez. A klub célja továbbá, hogy a közélet és a politika lényeges kérdéseire reagáljon, megtalálja az adekvát válaszokat. Egy olyan világképet, értékrendet, sőt jövőképet kíván megrajzolni, amely kellő vonzerővel rendelkezik, egyidejűleg széles rétegek számára követhetővé, mi több, követendővé válik. Mindezeket a célokat olyan közéleti személyek meghívásával kívánja elérni, akik a nagy többség számára elfogadható értékrenddel bírnak. Így meghívottaink és témáink között szerepelt eddig: Dr. Füzes Miklós történész Téma: Kistérségi településhálózat kialakulása és fejlődése napjainkig. Dr. Borhidi Attila a MTA tagja, egyetemi tanár, a biológia tudományok doktora Téma: Biomassza, mint a mezőgazdaság stabilitásának új ipari növénye, s ennek szerepe a kistérségben Térségünk országgyűlési képviselőjelöltjeivel találkozhattak a klubtagok Plesz Antal Sásd város díszpolgára Téma: Környezetalakítás lehetőségei Sásdon és térségében Prof. Dr. Papp Lajos Hiszem azt, hogy gyógyító embernek születtem A szív szava c. interjúkötetének bemutatója Beszélgetés a szívsebésszel 7

8 Ezen találkozók alkalmával nemcsak a meghívott személyekről tudhattak meg többet a Sásdon élők, de kitekintést kaptak a világba, és az összejövetelek elősegítették, hogy a látogatókból, érdeklődőkből az idők során baráti társaságok, közösségek alakultak. Ezeket a közös éredeklődés tartja össze. Szavalóverseny 1994-ben indult költészet napi szavalóversenyünkön évről évre több gyerek vesz részt. 26 versenyzővel indultunk és napjainkra 80-ra emelkedett a jelentkezők száma tól a szavalóversenyre meghívást kaptak a sásdiakon kívül a kistérségben működő iskolák tanulói is, ők a helyi elődöntőből jutnak tovább a sásdi döntőbe. A versválasztás vagy tematikus (hazaszeretet, család, természet, humor, stb.) vagy költői jubileumhoz (Petőfi, Weöres, József Attila, stb) kapcsolódik. A gyerekeknek a felkészülésben, a versválasztástól a költemények elsajátításán át az értelmezésig minden könyvtári segítséget megadunk. A döntő - melyet minden évben április 11-én, vagy ahhoz közel eső napon - tartunk, mindig nagy élmény szereplőnek, nézőnek egyaránt. A különösen a kistérség iskoláiból érkező gyerekek felkészültsége és tehetsége ámulatba ejtő ben 10 éves volt a rendezvény. Ebben az évben Weöres Sándor verseiből kellett választaniuk a jelentkezőknek. Ez alkalomból emléktáblát helyeztünk el könyvtárunk falán Weöres Sándor tiszteletére, aki fiatal korában többször tartózkodott Sásdon nagybátyjánál. Az emléktáblát Tüskés Tibor avatta fel, aki egyben a zsűrielnök teendőit is vállalta Dévényi Ildikó színművész társaságában. Dévényi Ildikó 1995-óta állandó közreműködője és zsűrielnöke a programnak ben József Attila verseiből a költő 100. születésnapján tartottuk a döntőt. 57 produkciót láthatott-hallhatott a nagyszámú közönség. A gyerekek korukhoz képest meglepően éretten és érthetően tolmácsolták a nehéz gondolati verseket. Nem kis szerepe van ebben a tehetségnek, de legalább akkora a szakértő felkészítésnek, a szülői és pedagógusi támogatásnak ban az alsós korosztály Zelk Zoltán verseit, a felsősök, ill. középiskolás korosztály pedig más magyar költők - hazaszeretet témakörében írt - verseit válaszhatta. A szavalóversenyek népszerűségének hatására őszén versbarát kört indítottunk gyeremekek számára, melyet Horváth Józsefné nyugdíjas óvónő vezet nagy sikerrel. A tagok száma a pozitív élmények és jó hangulat hatására állandóan bővül. 8

9 Könyvhetek Évről évre az ünnepi könyvheteken író-olvasó találkozókon népszerű írókkal Gyurkovics Tibor, Békés Pál, Bálint Ágnes, Nemere István, Rácz Zsuzsa, Lőrincz L. László, Bükkösdi László találkozhattak olvasóink. Bükkösdi László Sásd Díszpolgára, a Dunántúli Napló népszererű tárca és színházkritika írója itt mutatta be a Szeressétek a macskát! című gyűjetményes kötetét. A könyvbemutató író-olvasó talákozó baráti találkozóvá alakult át. Igen nagy sikere volt a Lőrincz L. László íróval való találkozónak is, akit olvasói igények alapján hívtunk meg ben a József Attila év alakalmából a pécsi Civil Közösségek Házában működő Versmondó Pedagógusok Műhelyének A mi József Attilánk című műsorát fogadta az intézmény. A Sólyom Katalin színművész vezete műhely munkatársai új megközelítésben adták elő József Attila verseit nagy sikerrel ban a muravidéki magyar irodalom jeles képviselőjével, Bencze Lajos költővel beszélgetett Péntek Imre József Attila-díjas költő. A decemberi gyermekkönyvhéten évről évre tartalmas programokkal várjuk a gyerekeket. Előfordult, hogy rajzpályázatot írtunk ki Legkedveltebb népmesém címmel, és az így készült rajzokból csodálatos kiállítást rendeztünk. Különösen szépen szerepeltek a könyvtár által működtetett - Nyáriné Pandur Márta vezette - rajszakkör tagjai. Gyermekműsorokkal is megleptük a gyerekeket. Bertók László költővel, Marék Veronika íróval, Levente Péter előadóművésszel, Döbrentei Ildikó íróval, Sólyom Katalin színésznővel, Moravetz Levente színművésszel találkozhattak a gyerekek, aki nagysikerű Villon-műsorával kápráztatta el a fiatal olvasókat decemberében a gyermekkönyvhéten a 100 éves Teddy Bear tiszteletére nagysikerű Mackó kiállítást rendeztünk. Ebben az időszakban igen megnőtt a mackós-medvés (mesék, versek, ismeretterjesztő) könyvek iránti érdeklődés könyvtárunkban. A decemberi gyermekkönyvhéten a Versbarát Kör tagjai adtak a témához illő műsort, az akkor rendezett babakiállítás alkalmából. Könyvbemutatók, kiállítások Alkalmanként könyvbemutatókat is tartunk. Így került sor Czeininger Tamás: Gróf Benyovszky Móric monográfiája, 9

10 Kőszegi György Ember és orvos verseskötete és Füzes Miklósnak a német nemzetiség sorsával foglalkozó, valamint a hortobágyi munkatáborokról szóló könyveinek a bemutatójára. Nagy sikerrel rendeztük meg Dr. Merics Imre tormási állatorvos, műgyűjtő Martyn Ferenc gyűjteményének kiállítást. A magas színvonalú rendezvényt 1998-ban, Sásd várossá avatásának 3. évfordulóján hoztuk létre.. Számtalan érdeklődő volt rá kíváncsi nemcsak a megyéből, de az ország távolabbi részeiből is. Nagyon nagy érdeklődés kísérte a 2001-ben megrendezett sásdi amatőrök csoportos kiállítását, melyet a városban élő képző-, ipar-, fotó művészek munkáiból rendeztünk. Nagy számú látogatót vonzott ez a sok műfaj miatt igen színes kiállítás. A könyvbemutatók és kiállítások fontos szerepet töltenek be az intézmény életében. Részben az irodalom szeretetének és az olvasás népszerűsítésének fontos eszközei, de az érdeklődők és azonos műfajt kedvelőknek fontos társasági időtöltést is jelent. A kiállításokon bemutatott művek nemcsak a műgyűjtőknek kínálnak élvezetet, azoknak is fontos szerepet töltenek be életében, akik kevésbé értenek a képzőművészethez. Hiszen a megnyitót általában műértő képzőművész tartja és ez felér egy művészettörténeti előadással, mely a kevésbé hozzáértőknek is rengeteg új információval, tanulsággal szolgál. Határontúli kapcsolataink kialakítása érdekében áprilisában bemutatkozási és kiállítási lehetőséget kapott a csuzai (Horvátország) Pacl Ábri Judit festőművész. Ezzel egyidőben került sor Milkovics Jenő kistérségünkben élő fafaragó kiállítására, melyen életfáival és gravírozott hímestojásaival szerepelt. Az 1956-os sásdi eseményeket feldolgozó kiállítás célja volt, felkutatni azokat a kordokumentumokat, melyekből Sásd város és a kistérség 1956-os eseményei hitelesen megismerhetők. A tárgyi emlékek, fotók, cikkek, visszaemlékezések periodikák eredeti dokumentumai és hiteles másolatai október 23-tól, a kiállítás megnyitójától számítva egy hónapon keresztül két helyszínen is láthatók voltak. A kiállítás anyagának felkutatásában aktív részt vállaltak a Művelődési Központ és Könyvtár Honismereti Szakkörének tagjai, a Sásdi Baráti Kör Sásdról elszármazott tagjai, helyi polgárok, és diákok. 10

11 Filmklub Értenünk kell a filmhez, a hozzáértő műveltség irányító ízlésével felkészülve, hogy ne legyünk kényre-kedvre kiszolgáltatva korunk legsajátosabb nagy szellemi befolyásának, mint valami oktalan elemi hatalomnak - írja Balázs Béla. A sásdi Filmklub e hitvallást követve, valamint a filmtörténet kimagasló alkotásait kedvelő filmrajongók köréből alakult meg 1999 őszén a Sásdi Művelődési Központ és Könyvtárban, pótolván a Sásdon 1992-ben megszűnt Mozit. Célja volt egyrészt az a hiánypótlás, melyet a megszűnt mozi miatt érzett az érdeklődő közönség. A filmkedvelő közösség érdekében ezt a szolgáltatást vállalta fel az intézmény. A lakosság ugyanis legközelebb a 35 km-re lévő Pécsett, vagy Kaposváron juthat filmszínházi élményhez. Másrészt megfelelő alapot biztosított ehhez a szolgáltatáshoz a könyvtár 1997-ben, pályázati pénzből megvalósult Art Videotékája. Ezzel, egy helyben kialakítandó, igényes szórakozást kedvelő közösség létrehívását célozhatta meg. A megalakulás harmadik, és sorrendben nem utolsó feltétele az a filmesztéta végzettséggel rendelkező pedagógus volt, aki örömmel vállalta fel a filmek élményszerű bemutatását. Első közös élmény: Cinema Paradiso, Giuseppe Tornatore filmje rekviem a moziért stílusosan a mozi varázsáról szólt, s egy mozigépész életének állít emléket. A Filmklub hat éve több mint 50 klubtaggal, havi rendszerességgel működik. Schóber József klubvezető az európai filmművészet klasszikusai és napjaink filmjei közül válogat. Filmismertetéseivel felejthetetlen élményt szerezve mutatja be azokat az alkotásokat, melyet előzetes egyeztetés után a klub tagjaival egyetértésben választanak ki. A filmek megtekintése után családias hangulat, jóízű beszélgetések alakulnak ki. A filmet bevezető szöveg szól a kiválasztott műről, a rendezőről, a korról egyaránt, melyben játszódik egyfajta mankót adva az élmény befogadására. A kialakult beszélgetések, esetleges viták, filmrészletek újrajátszása színvonalas kulturális tevékenység, így örömmel vesznek részt az érdeklődők a könyvtári vetítéseken. A rendszeres találkozásokon kívül a tagság tervei között szerepel közös mozilátogatás, kirándulások, a Budapesti Filmmúzeum meglátogatása, de egy megvalósult álomnak könyvelhető el már a Jiři Menzel filmrendezővel való találkozás, melyre februárjában került sor. A filmbemutatóval összekötött közönségtalálkozóra a pécsi Művészetek Házába utaztak el a klubtagok. 11

12 A mindennapokban folytatódnak a bemutatók, melyek segítségével talán képesek leszünk eligazodni az eltérő értékeket képviselő művek tengerében. Néhány cím a 2005-ben megtekintett filmekből: Pedro Almodovar: Mindent anyámról, Herendi Gábor: Magyar vándor, Kim Ki-Duk: Tavasz, nyár, ősz, tél és tavasz filmjeiből: Milos Forman: Tűz van babám, Paul Haggis: Crash, Quentin Tarantino: Ponyvaregény, Milos Forman: Száll a kakukk fészkére, Milos Forman: Fekete Péter, David Lynch: Kék bársony A két utóbbi évben a Filmklub tagjainak lehetősége nyílt egy-egy közös mozilátogatásra. Ennek keretében Szabó István: Rokonok, valamint Goda Krisztina: Szabadság, szerelem című filmjét nézték meg. Kiadványaink 1988-ban Sásdi Sándor író 90. születésnapjára készült el Megyeri Tiborné szerkesztésében a műveit bemutató ajánló bibliográfia ben indult útjára ismét - egy évszázadon belül harmadszor - a Sásd és Vidéke közéleti kulturális havilap, melynek szerkesztősége és szerkesztő bizottsága a könyvtárban működik, de a folyóirat számítógépes tipográfiája is itt készült már ben a Városi Fúvószenekar fennállásának 25. évfordulójára CD készült a zenekar repertoárjából. A felvételt a könyvtár kölcsönzőterméből átalakított alkalmi stúdióban a pécsi do-la Stúdió készítette ban a sásdi könyvtár fennállásának 50. évfordulóját A Sásdi könyvtár 50 éve című kiadvány megjelentetésével is ünnepeltük. Emlékek, élmények, vélemények, tényadatok színes csokra a sok képpel illusztrált kötet őszén emlékszámot jelentettünk meg az 56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. Az ünnepi különszámot, mely számos visszaemlékezést közöl Sásd város és a Sásdi kistérség települései életéből, a pályázatnak köszönhetően összesen 1200 példányban jelentettük meg. Értékes anyaga között eredeti 1956-ban készült fotók, szemtanúk visszaemlékezései, összegyűjtött és feltárt kordokumentumok, irodalmi szemelvények, diákok kutatási eredményei, országos és helyi események hiteles kéziratai is szerepelnek, mellyel az elmúlt száz év egyik legjelentősebb és legvitatottabb forradalmát is sikerült helyi szinten közelebb hozni az utókor, valamint olvasóink számára. 12

13 Egyéb programok május 21-én az Olvasás éve alkalmával az olvasást népszerűsítő szakmai napot rendeztünk a kistérség iskoláinak pedagógusai, könyvtáros kollégák és egyéb érdeklődők számára, melyen Dr. Nagy Attila olvasásszociológus nagysikerű előadását hallhatta a közönség. Szintén ebben az évben indítottuk útjára a gyermekolvasók körében az olvasójegy pályázatot (részleteit lásd a mellékletben!), melynek befejezéseként a következő évben arany és ezüst olvasójegyeket osztottunk ki a feltételeket teljesítő gyerekek között. Részt vettünk a komlói József Attila Városi könyvtár több fordulós Harry Potter levelezős vetélkedőjén is, ahol szépen szerepeltek a sásdi gyerekek októberében, az Őszi Megyei Könyvtári Hetek rendezvénysorozathoz kapcsolódva kiállítással, ünnepséggel és önálló kiadvánnyal tisztelegtünk az 50 éves fennállását ünneplő községi, járási, nagyközségi, városi könyvtár előtt. Az általános iskolások irodalmi műsora, Berecz András mesemondó fergeteges előadása, a baráti találkozó meghitt hangulata tette emlékezetessé a számunkra oly fontos jubileumot ban fogadtuk a Csorba Győző Megyei Könyvtár Haza Európában rendezvénysorozatának három előadását. Tüskés Tibor irodalomról, Szabó Szabolcs zenéről, Mendöl Zsuzsa képzőművészetről szóló előadása igen nagyszámú közönség tetszését nyerte el ben örömmel neveztünk be A Nagy Könyv mozgalomba. Boldogan tapasztaltuk, hogy a top 100-as listából, egy kivételével, amit azóta pótoltunk, mindegyik könyv megtalálható könyvtárunkban, sok több példányban is. Terjesztettük és gyűjtöttük a szavazólapokat, felvilágosítást adtunk az érdeklődő olvasóknak. Folyamatos ajánló kiállítást rendezünk, egyegy könyvhöz kapcsolódóan beszélgetőkört generálunk. Úgy született a szabadság, hogy hullt a könny, és hullt a vér. A Sásdi Művelődési Központ és Könyvtár az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából vetélkedőt hirdetett a Sásdi Kistérség 8. osztályos tanulói körében, melynek célja az volt, hogy megismerjék az 1956-os forradalom előzményeit, eseményeit, felkutassák és feldolgozzák annak helyi vonatkozásait. A vetélkedőre való készülés lehetőséget teremtett arra, hogy a még fellelhető dokumentumokat, tárgyi emlékeket, forrásokat felkutassák, családi visszaemlékezések segítségével megismerjék a korabeli eseményeket. 13

14 A felhívásra a Sásdi Kistérségből három iskola jelentkezett, a TOT Sásdi Általános Iskolája, a Mindszentgodisai Általános Iskola, valamint a Gödrei Általános Iskola diákjai, akik két fordulóban mérhették össze történelmi ismereteiket, tudásukat. A vetélkedő első fordulójának feladata volt, gyűjtőmunka során internetes tájékozódás, 56-os emlékhelyek felkutatása, emléktáblák, emlékhelyek megnevezése, fotózása, dokumentumok, tárgyi emlékek, relikviák, visszaemlékezések, életrajzok, életutak gyűjtése, leírása, míg a második fordulóban interaktív vetélkedőn vehettek részt a gyerekek. Kitűnő, pályaművek születtek, a második fordulóban pedig történelmi képes totó, eseményinterjúk, térképismeretre irányuló feladatok, és könyvtári tájékozottságot sem nélkülöző kutatómunkák során adtak tanúbizonyságot felkészültségükről a csapatok. Így a versenyben résztvevők jutalmul könyvet vehettek át, látogatást tettek a Baranya Megyei Levéltárban, ahol eredeti 1956-os dokumentumokkal ismerkedhettek, valamint a Goda Krisztina: Szabadság szerelem című filmjét tekinthették meg. Az Olvasóklub novemberében a régi olvasókörök hagyományait felelevenítve alakult meg. Első alkalommal Szabó Lászlóné könyvtáros egyik legkedvesebb olvasmányát, Gárdonyi Géza Ida regénye c. művét ajánlotta a megjelenteknek. A nagysikerű estén szó esett a következő feldolgozandó műről és alkalomról, valamint számos javaslat és vélemény érkezett a további találkozások szervezésével kapcsolatban is. Pályázatok Folyamatosan figyeljük a könyvtári programokra kiírt pályázati lehetőségeket, így vettünk rész 2004-ben szigetvári, komlói, siklósi városi könyvtárakkal együtt a Nemzeti Kulturális Alapprogram könyvtári szakkollégiumának pályázatán, ahol honismereti levelezős játékunkkal és gyermekkönyvtári programjainkkal eredményesen szerepeltünk. Az így nyert pénzen tihanyi kirándulásra vittük a Négy város vetélkedőn sikeresen szereplő 38 gyereket június 7-én. Jutalom táborozásban részesítettük azokat a gyerekeket, akik a négy város könyvtára által rendezett helyismereti vetélkedőn dobogós helyeket szereztek, valamint a városi könyvtár által szervezett rendezvényeken környezetvédelmi, illemtan vetélkedőkön, olvasójegy pályázaton, versbarát körön stb rendszeresen részt vettek illetve eredményesen szerepeltek Ezek alapján 26 gyerekkel utaztunk Fonyódligetre augusztus Fonyódligeten, ahol nagyon szép napokat töltöttünk el, a tábor olvasótáborként működött, de természetesen a 14

15 szórakozásra is jutott idő. (A tábor részletes programját lásd a mellékletben!) Nagy hatással volt a gyerekekre a balatonszárszói József Attila emlékmúzeumban tett látogatás. Bízunk benne, hogy ezután nemcsak kötelező tananyagként gondolnak a szerencsétlen sorsú zsenire. A Mi világunk, helyünk a világban című olvasótábor Fonyódligeten. Az elnyert pályázat augusztus ig egyhetes olvasótábor szervezését tette lehetővé 34 gyerek számára. Célja a éves korú gyermekek olvasásra szoktatása, a gyermekek ismereteinek bővítése, a különböző korosztályhoz tartozó és különböző kulturális háttérből érkező (különösen a hátrányos helyzetű) gyermekek közösségé formálása mellett, az együvé tartozás érzésének tudatosítása. A foglalkozások két témakör köré csoportosultak: ami összeköt, és ami elválaszt. A foglalkozások keretében irodalmi alkotásokat, ifjúsági regényeket dolgoztunk fel, s természetesen olyanokat, amelyek kapcsolatba hozhatók a kitűzött céllal. Készült tábori újság, működött a tábori posta, amely nap mint nap fontos leveleket rejtett. Népszerű volt a Balaton az irodalomban foglalkozás, melynek keretében a tó ihlette költeményekkel és szerzőikkel ismerkedtünk meg. Másik témánk Jókai Mórhoz kapcsolódott. Irodalmi séta keretében megismerkedhettek a gyerekek a magyar íróóriás életével, műveivel, a hozzá kötődő legendákkal, s a téma zárásaként a balatonfüredi Jókai-villát is meglátogattuk, méghozzá a Balaton legnagyobb sétahajójával a Szent Miklóssal. Fejlesztések Az elmúlt 15 évben könyvtárunkban jelentő informatikai fejlesztések történtek, nagy része pályázati támogatással valósult meg ben a Teleházak létrejöttének köszönhetően megkezdődött Sásdon is az informatikai fejlesztés, amelyet 1999-ben a telematikai pályázattal sikerült folytatni, majd aztán az IHM-től nyert 6 géppel, az E-Magyaroszágos 2 géppel mára 14-re gyarapodott számítógépeink száma ben vásároltuk meg a Szirén könyvtári szoftvert, melynek segítségével könyvtárunk állománya számítógépre került, decemberétől a kölcsönzés is számítógéppel történik novemberében kapcsolódtunk a SZIKLA Integrált Könyvtári rendszerhez, melynek segítségével interneten keresztül folyamatos kapcsolatban vagyunk a rendszerben működő könyvtárakkal. Igyekszünk minél több könyvtári munkafolyamatot számítógéppel végezni. A tájékoztatáshoz nagy segítséget nyújtanak az interneten elérhető adatbázisok és egyéb keresők. A könyvtárközi kölcsönzés 99%-át ODR rendszerben végezzük. Még jobban segítené 15

16 munkánkat, ha meg tudnánk venni a bibliográfia letöltő modult, a mozgókönyvtári ellátásnál pedig nagy szükségünk lenne az ellátó és letéti modulra. A kistérségi könyvtári ellátás A nyilvános könyvtárak országos rendszerében az egyik legkritikusabb ellátási szféra: a városokon kívül eső vidékeken, különösen a kisközségek könyvtári térképén található. Könyvtáraknak is követniük kell azokat a változásokat, amelyek a társadalomban, az emberek élethelyzetében lejátszódnak. A kistérségi könyvtári ellátással a nyilvános könyvtári szolgáltatás utazás nélkül elérhetővé válik a kistérség településein élő valamennyi lakos számára. A Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás november 30. napjával alakult meg. A három megye (Somogy, Tolna, Baranya) határán fekvő, különböző tájegységeket összefogó kistérség központja, a hegyháti járás egykori székhelye Sásd. E városban él ma a 16 ezer lakosú kiskörzet lakosságának 23%-a. 26 község és 1 város tartozik hozzá. A Sásdi Kistérség az ország 9 leghátrányosabb kistérségének egyike. Ez az együttműködés kiterjed az oktatás, a kultúra, az egészségügy és szociális ágazat mellett a gazdasági szférára valamint a területfejlesztésre is Önként vállalt feladat a kistérségben a kistérségi könyvtárak működtetése, miután a 27-ből 17 településen nem volt könyvtári szolgáltatás. A Sásdi Művelődési Központ és Könyvtár ma már 20 településből álló vonzáskörzettel működik mozgókönyvtári ellátás: Gödre, Baranyajenő, Tékes, Varga, Pálé, Oroszló, Kisvaszar, Ág, Kisbeszterce, Gerényes, Meződ, Tarrós, Kishajmás, Felsőegerszeg, Vázsnok, Baranyaszentgyörgy, Alsómocsolád, Bikal, Tormás, Mindszentgodisa. Épületek A megállapodás alapján a kistérségi ellátás feltétele, hogy a települési önkormányzatok adják a fűthető, zárható helyiséget. A kistelepülések könyvtárai nem önálló épületben, hanem egy nagyobb épület valamely részében alakultak ki. Jellemző a hivatallal,- pl. Tékes, Vázsnok, Baranyaszentgyörgy, a (rendszerint önállóan nem működő) művelődési házzal, pl.- Gödre-, a faluházzal, a közösségi házzal- pl. Varga, Meződ-, a Teleházzal, -pl. Felsőegerszeg, Vázsnok- történő együttélés. Ez sok szempontból szerencsés helyzetet teremt, mert az elmúlt tíz évben az önkormányzati épületek, a faluházak mintegy %-a megújult, vagy újonnan épült. Így a könyvtár ezeken 16

17 a helyeken rendezett elhelyezést nyert. Ezek az épületek a település központjában találhatóak, megközelíthetőségük így ideális. Az önálló könyvtárépületek állapota azonban már nem ilyen kedvező. Szinte mindegyikük felújításra, mosdó, WC kiépítésre szorul és a legtöbb ilyen épület már a központtól kicsit távolabb, vagy éppen a település szélén került kijelölésre. Felújításra vár Gödre, Gerényes, Kisvaszar könyvtára. Bútorzat A könyvtárakban kizárólag a könyvespolcok, esetenként katalógus fiókok, vagy a kölcsönzésadminisztráció tárolására alkalmas íróasztal képezte a könyvtári bútorzatot. Zárható szekrények, raktári állványok, bemutató tárlók, kiállítási vitrinek, könyvszállító kocsik, a magasan elhelyezett polcokhoz lépcsők, a terek esetleges szeparálásához válaszfalak, a csoportfoglalkozáshoz szükséges táblák, írható, rajzolható felületek sehol sem voltak. Nem voltak technikai eszközök fogadására, elhelyezésére alkalmas bútorok sem. Az olvasói munkaasztalok, a helyi világítás, a hosszabb tartózkodást lehetővé tévő kényelmes székek, ülőbútorok, a gyermekbútorok szintén hiányoztak. Pl. Kisvaszar, Kishajmás. Ahhoz, hogy a könyvtárak az elvárásoknak megfelelően láthassák el feladataikat, feltétlenül szükséges volt az előbb említett bútorok beszerzése valamennyi könyvtárban. Az eltelt fél év alatt megújult, pl. Ág, Gerényes, Baranyaszentgyörgy, Vázsnok, Kisbeszterce könyvtára. Felújítási munkák (festés, mázolás, villanyszerelés) és bútorvásárlások után újra indulhatott a szolgáltatás ezekben a könyvtárakban. A könyvtárakban a rendszerváltást követően a könyvek drágulása miatt évről évre folyamatosan csökkent a beszerzett dokumentumok száma. Némileg hozzájárult ehhez az is, hogy néhány könyvtárban vásárolnak a könyveknél jóval drágább nem hagyományos dokumentumokat (CD-ket, videokazettákat, CD-ROM-okat), ezzel is növelve a szolgáltatások korszerűségét. Saját könyvállománya csak Gödre, Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Gerényes, Felsőegerszeg, Oroszló könyvtárának volt. A községi könyvtárak egyetlen újságra, folyóiratra sem fizettek elő. A bázisintézményből könyveket, folyóiratokat, CD-ket, DVD-ket kapnak igény szerint a könyvtárak. A Sásdi Városi Könyvtár a hegyháti települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatásokat nyújt közel 40 ezer kötetes könyvállományával. Az eltelt hat hónap alatt 1215 db új könyvhöz jutottak a kistérség könyvtárai, több, mint kétmillió forint értékben. Ezenkívül havonta féle folyóiratot kapnak a könyvtárak, az olvasók nagy örömére. 17

18 Helyi összefogásra van szükség ahhoz, hogy a könyvekhez való hozzáférést megnyugtató körülmények között tudjuk kielégíteni. Növekvőben van a könyvtárlátogató gyermekek és fiatalok tábora. A helyiségeket felszerelték Internet-hozzáféréssel, számítógépes háttérrel, audiovizuális eszközökkel. Mindenhol megbízási díjas könyvtáros dolgozik, így biztosítva a rendszeres nyitvatartásit. A kistérségi könyvtári ellátás lehetővé teszi, hogy a kistelepüléseken élők éppen úgy megkapják az általuk igényelt dokumentumokat és információkat, mint a nagyobb városok lakói, ez egy távolabbi cél megvalósulásának első lépése, a hátrányos kistérségben élők felzárkózásának kezdete lehet. Ugyanis: A kistérségi könyvtári ellátás olyan szolgáltatás, mely által a település gazdagodhat, hiszen lesz helyisége, berendezése, számítástechnikai, illetve kommunikációs eszközei, és egy olyan munkatárs, akitől segítséget kérhetnek és kaphatnak a településen élők, arra rászorulók. Kisközösségi multifunkciós terek működhetnek. Kialakul egy intézményrendszer, amely képes a meglévő és új szolgáltatások folyamatos befogadására és közvetítésére a kisközösségek felé. Társadalmi kohézió erősödik. Ez a rendszer a könyvtári esélyegyenlőség megteremtésének kulcsa, a mozgókönyvtári ellátás kezében van. A térség településeinek szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy ma a kistelepülés megtartó erejét három dolog biztosítja: A település tud-e a hozzá visszatérni akaró, a letelepedni vágyó fiatal számára támogatott jövedelemszerző lehetőségeket, biztos megélhetést felmutatni, ajánlani, kínálni? Tud-e a letelepedett fiatal számára, vendégei számára, nagycsaládja számára nívós információ-szerzési, önművelési, kulturális, művelődési, szabadidő eltöltési, közösségi, sport lehetőséget biztosítani? Tud-e környezetében, helyi értékeiben, helyi kultúrájában annyi többletet, annyi "büszkeség érzést" biztosítani, ami kompenzálja általában a szolgáltatások, az egészségügyi ellátás és a közlekedés városban megszokható nívójának hiányát? Ha igen, akkor a település élni fog. Mivel a három feltétel közül az utóbbi kettőben a könyvtárnak pótolhatatlan szerepe van, a könyvtárnak is élnie kell. 18

19 A hálózati kooperáció lényege röviden abban foglalható össze, hogy lehetővé teszi a forrásmegosztást, ami egyaránt vonatkozik a könyvtár teljes állományának, illetve a személyzet szakértelmének, tudásának közös birtoklására. Így hatékonyabbá válik a rendszeren belül az egyes könyvtárak működése. Megszűnik a kis könyvtárak szeparáltsága. A speciális igények kielégítéséhez hiányzó szak- és egyéb irodalom beszerzése, illetve szakszolgáltatások hiánya is egy csapásra megoldódik. A központi könyvtár anyagából könnyebben lehet kölcsönözni, mert egyrészt ott elfekvő készletként értékes helytörténeti adatok vannak felhalmozva, másrészt az új könyvek átfutási ideje jóval rövidebb, hiszen azelőtt elolvassák őket, még mielőtt elavulnának így téve lehetővé továbbadásukat. További előnye a rendszernek a kis könyvtárak szempontjából a szakmai segítségnyújtás igénybevételének lehetősége, a naprakész információcsere, illetve a képzések realizálhatósága az egyre inkább elterjedt távoktatási formában. A könyvtárakról évtizedek alatt kialakult kép rendkívül lassan változik vidéken. A törekvéseink ezért arra irányulnak, hogy a raktár, könyvlerakat képzetköréből az információszolgáltató, sőt még inkább koordináló központi szerepkört betöltő modern intézményi felfogás meghonosodhasson, természetessé váljon a köztudatban. A radikális változások közepette az információs társadalom korában a kistelepülések könyvtára a közösség túlélésének, életben maradásának letéteményese. Lakóinak információhoz való hozzáférése saját könyvtárán keresztül kell, hogy történjen az egyéb szolgáltatók egyéni felhasználókért vívott versenyében. A térségi könyvtári ellátás megvalósításával, multifunkcionális terek kialakításával próbáljuk a kis falvak elszigeteltségét feloldani, minden polgárnak egyenlő esélyeket biztosítani ahhoz, hogy a társadalmi, és gazdasági változások támasztotta igényekhez igazodni tudjanak. A könyvtári feladatokon túl fénymásolási lehetőséget, számítógépes szolgáltatást, faxolást biztosítunk a látogatóknak, de igény szerint rendezvényszervezésben, műsorok, játszóház és egyéb programok lebonyolításában is segítséget kapnak. Minden településen lesz világos könyvtárterem, gyarapodó állomány, korszerű nyilvántartás és áldozatra kész könyvtáros. Reméljük, a hátrányos helyzetű településeken élők tényleges felhasználói lesznek a kialakított multifunkcionális tereknek. Hosszú időnek kell még addig eltelnie, amíg teret hódít egy új működtetői (fenntartói) szemlélet, mely a könyvtárat és a könyvtári ellátás és szolgáltatás feltételeit, az információközvetítést a falufejlesztés legfontosabb és kiaknázandó lehetőségeként tartja majd számon, és ehhez a fontossághoz méri a támogatás biztosítását. 19

20 Mi szolgáltatunk. Igyekszünk kihasználni a településeken élők igényét. Fontos számunkra a velünk egy térségben élők helyzetének javítása, ezért hajlandóak vagyunk többletfeladatokat is felvállalni. Szakmai képzés mozgókönyvtárosok részére A településeken megbízási díjas könyvtárosok dolgoznak, így biztosított a rendszeres nyitva tartás. Többségükben ezek a könyvtárosok múlt évig vagy munkanélküliek voltak, vagy gyesen lévő anyukák, falugondnokok, könyvtáros képzettségük, számítógépes gyakorlatuk nem volt. A képzés hozzájárult ahhoz, hogy elsajátítsák a könyvtári munka alapjait, és a SZIKLA Integrált Könyvtárkezelő Rendszer használatát, amely a könyvtári munkafolyamatok elvégzését segíti. A 32 órás könyvtári képzésre a Hegyhát központjában, Sásdon, a Művelődési Központ és Könyvtárban került sor, amely a térség könyvtárosainak jól megközelíthető helyen található. Módszere: kooperatív tanulási technikák, projekt módszer Tematika: Csapatépítő tréning Könyvtári ismeretek Számítástechnikai alapismeretek SZIKLA Könyvtári minőségfejlesztési munka Küldetésnyilatkozat A Sásdi Művelődési Központ és Könyvtár Baranya megye egyik nyilvános könyvtáraként fő feladatának azt tekinti, hogy az érdeklődők lehető legszélesebb köre számára biztosítsa a feltételeket a magyar és az egyetemes kultúra kincseinek megismerésére, a folyamatos önművelésre, a színvonalas szórakozásra. Ennek érdekében a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentumok beszerzésével, feldolgozásával és könyvtári szolgáltatások szervezésével támogatja: a szervezett oktatásban és az önképzésben résztvevő személyek tanulását, az állampolgári jogok gyakorlásához, valamint a személyes és közösségi önmegvalósításhoz szükséges közhasznú ismeretek megszerzését, a gazdaság, a társadalom, a tudomány és a kultúra területén való tájékozódást, 20