Sárvíz Kistérség Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciója

Átírás

1 Sárvíz Kistérség Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciója Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. Tv. 92. (3) bekezdése értelmében A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A Sárvíz Többcélú Kistérségi Társulás egyes szociális és gyermekjóléti feladatait társulás keretében látja el, ezért e szolgáltatások tekintetében az önkormányzati társulásnak szolgáltatástervezési koncepciót kell készítenie. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésékor fontos követelmény a realitáson alapuló, lehetőleg primer adatokból származó információk feldolgozása, és az, hogy valamennyi érintett település képviselve legyen. Ezért a kistérség önkormányzatai egy-egy embert delegáltak egy szakértői teambe, mely részt vett a koncepcióhoz szükséges adatok összegyűjtésébe. Jelen koncepció figyelembe veszi a már elkészült koncepciókat és stratégiákat, így az Integrált Helyi Jóléti Rendszer című jóléti kistérségi stratégiát, a Sárviz Kistérség Közszolgáltatási Programját (Négy szolgáltatásfejlesztés), az Intelligens Sárvíz Kistérség stratégiát, a Sárvíz Közlekedés fejlesztési Koncepciót, és a Híd amely összeköt Kistérségi Területfejlesztési Koncepció és Stratégiai Tervet. A fenti dokumentumok közös eleme, hogy a szellemi erők arra törekszenek, hogy a kistérség hagyományai, társadalmi tőkéje, erőforrásai az információs kor lehetőségeit felhasználva összehangoltan szolgálják a fenntartható fejlődést, a népesség méltó boldogulását. 1 1 In: Kistérségi tervezési módszertan: A kezdeményező kistérség és demokráciakísérlet A Sárvíz Kistérség és Aba nagyközség közös modellje 1

2 Sárvíz Kistérség elhelyezkedése Fejér megyében 2

3 A koncepció elvi alapjai Jövőkép A koncepció célja, hogy az egyes ember egyediségét figyelembe vevő, differenciált szolgáltatások a rászorulók számára a kistérség minden településén, azonos színvonalon legyenek elérhetők. Ennek érdekében 2 : A szociális alapellátási rendszerben - a lakosságszámtól és a földrajzi fekvéstől függetlenül - valamennyi, a szociális és gyermekvédelmi törvényben meghatározott alapszolgáltatás elérhető és igénybe vehető legyen az ott élők számára. A hangsúlyt a komplex ellátásra és a helyi szinten történő szükséglet kielégítésre kell helyezni. Az alapellátási formák szervezésének fő szempontja, hogy azok az embertársaink, akik valamilyen oknál fogva hátrányos helyzetbe kerültek, az öregedéssel együtt járó problémákkal küzdenek, fizikai vagy mentális betegségben szenvednek, szellemi vagy fizikai fogyatékkal élnek, képesek legyenek a közösség által nyújtott szolgáltatások és támogatások segítségével, ameddig csak lehetséges, saját otthonaikban élni. A kistérség lakóinak a különböző szociális szolgáltatásokhoz azonos feltételekkel való hozzájutását biztosító ellátórendszer a már kialakult ellátásokra, intézményekre építve, három alapszolgáltatási központ létrehozásával alakítható ki. A központok: Aba, Seregélyes és Káloz. Az alapszolgáltatási központok a kistérségi szinten ellátott feladatok (házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, fogyatékosok támogató szolgálata, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátás) ellátásán túl a humán erőforrás és a tárgyi feltételek szükséges mértékű átcsoportosításával, önálló szakmai egységekként működnének.továbbá - választott szakterületre specializálódva (Aba-idősgondozás, Seregélyes-családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, Káloz-fogyatékosok ellátása) - módszertani intézményként működnének, és koordinálnák a térség többi településén nyújtott, szakterületükhöz tartozó ellátásokat, szolgáltatásokat. Alapelvek Az ellátásokat, szolgáltatásokat nyújtók a szociális munka értékeit szem előtt tartó képzett szakemberek legyenek. A kistérségben a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, amelyik képes a speciális problémákra speciális válaszokat nyújtani. A helyi igényekhez igazodva olyan új szolgáltatások épüljenek be a rendszerbe, melyek a kötelező feladatokon túlmutatnak. 2 Stratégiakutató Intézet Kht.: Négy szolgáltatásfejlesztés (Sárvíz Többcélú Kistérségi Társulásnak) 3

4 Értékek A közvetlen célokhoz lehetőség szerint olyan közvetett célok is kapcsolódjanak, mint a foglalkoztatás, önfenntartás, helyi erőforrások kihasználása. Legyen rugalmas a szociális szolgáltatások rendszere, hogy a prognosztizálható változásokra (demográfiai, finanszírozási, egészségügyi, foglalkoztatási stb.) adekvátan tudjon reagálni. A szociális területen dolgozó szakemberek gondolkodásmódjába épüljön be a kistérségi szemlélet, az ellátási- és támogatási szempontrendszerbe pedig az integráció, mint alapelv. Szociális biztonság; Az ellátások, szolgáltatások kliensközeli biztosítása; Egyénre szóló ellátások; Innovativitás; Minőség a szolgáltatásokban; Esélyegyenlőség A Koncepció célja amiért a koncepciót készítjük, amelyeket el szeretnénk érni, amelyek a koncepció feladataiban öltenek testet. Cél, hogy a kistérség településein a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere működjön, amely minőségi és egyben differenciált, ahol a szolgáltatások középpontjában az egyén áll; amely rendszer összehangoltan, koordináltan működik, és amely teljes mértékben lefedi a szociális szükségleteket. Továbbá biztosítson információkat a döntéshozók, illetőleg a szolgáltatások biztosításában résztvevők számára, mutasson rá a működő szociális ellátórendszer hiányosságaira, és jelölje ki a szükséges fejlesztési irányokat, hozzájárulva ezzel a jövőbeli koncepciók, programok, projektek, tervek kidolgozásához és megvalósításához. A Koncepció feladata Az a legfontosabb feladat, hogy olyan kistérségi szolgáltatási struktúra alakuljon ki, mely a közös érdekek felismerésén alapul. Ez a program segítse a térségfejlesztési szemlélet komplex megvalósítását, igazodjon a területfejlesztési projektekhez. Legyen ez olyan dokumentum, mely jó alapot szolgáltathat a döntéshozók munkájához, de az intézmények, a szolgáltatók tevékenységét is segíti. A szociális szolgáltatás-tervezési koncepció megvalósítása esetén változni fog a szociális szakma megítélése, társadalmi presztízse, túlléphetünk a szociálpolitika maradékelvű finanszírozási megközelítésén. Olyan helyi önkormányzati szabályozások, rendeletek megfogalmazását ösztönözzük, ahol napirenden tartják az intézmények hatékony működtetésének ellenőrzését, az esetleges pazarlások feltárását és megszüntetését, valamint az információáramlás zökkenőmentes 4

5 megvalósítását. Ez a koncepció, ösztönzést adhat arra is, hogy ebben az ágazatban új minőségbiztosítás kerüljön bevezetésre. Célterületek amelyek a szolgáltatások fejlesztése során közvetlenül vagy közvetve beavatkozási lehetőséget jelenthetnek számunkra. pontonként részletesen kibontani, hogy a koncepcióban megjelölt célterületekkel való foglalkozást milyen okok, összefüggések indokolják. A szociális szolgáltatások és ellátások működésének helyi szabályozásai (az alapelveknek és megfogalmazott értékeknek megfelelő, minden szociális jellegű ellátás és juttatás kritériumait, jellemzőit tartalmazó szabályozás kialakítása); Integrációs lehetőségek áttekintése; Információkezelés, információáramlás, kapcsolatok a potenciális ellátotti körrel, kapcsolatok a lakossággal, szakmai és intézményi kapcsolatrendszer, más ágazatokkal való együttműködés; Célcsoportok Itt az egyes csoportok esetében elérendő célok meghatározását tartjuk lényegesnek. Fontos az összefüggés a célcsoportok és a szakmai célkitűzések vonatkozásában, Gyermekek - Gyermekek napközbeni ellátásának megoldása családi napközi hálózat kiépítésével Családok; Időskorúak - Idősek gondozóháza Fogyatékos személyek -Fogyatékosok nappali intézményének létrehozása; Támogató szolgálat hatékony működtetése A gazdasági társadalmi háttér tényezői a lakosság szociális helyzetében halmozott hatással jelentkeznek. A lakosság elöregedőben van az alacsony születésszám és a fiatalok elvándorlása következtében. Az előrejelzések szerint tovább fog nőni a lakosságon belül az idősek aránya, ami a születések számának csökkenése miatt egyre nagyobb terhet ró a társadalomra. A demográfusok szerint 2020-ra az öregedéssel összefüggő súlyos társadalmi probléma várható Magyarországon. Az eltartottak száma gyors mértékben emelkedni fog, amit még súlyosbít az alacsony átlagos életkor. A fejlesztéseknek egyszerre kell az idősek ellátásának növekvő igényeit szolgálni, valamint a szociális ellátórendszeren belül más célcsoportok ellátását hangsúlyosabbá tenni. Minden egyes célcsoportnál kiemelt szerepet kell hogy kapjon 5

6 a prevenció, mely szemléletbeli változást igényel, ugyanakkor költségtakarékos megoldásokat jelent. A generációk közötti szolidaritás csökkenése, a családi, baráti közösségek háttérbe szorulása következtében növekszik az egyedül élő, alacsony jövedelmű, tartósan beteg idősek száma, akik közül sokan nem érzik magukat biztonságban. Kiemelendő az úgynevezett legöregebb öregek, a 80 éven felüliek csoportja, mint szociális szempontból legnagyobb odafigyelésre szorulóké. Köztük kétszer annyi a nő, mint a férfi. A KSH adatai szerint csökkent a házasok, és nőtt az elváltak száma, emelkedett az egyszemélyes háztartások, valamint az egyszülős gyermekes családok száma. A családszerkezetek kedvezőtlen változásaira is visszavezethető, hogy egyre többen keresik fel a családsegítő szolgálatokat. A kirekesztettségben érintettekként kezelhetjük a fogyatékkal élőket, akik társadalmi integrációja gyenge, foglalkoztatásuk töredéke az össznépesség átlagának Az integrációjukat érintő közintézmények, és a közlekedési eszközök akadálymentesítése igen alacsony szintű. Az urbanizáció terjedése várhatóan magával hozza a pszichés betegségek további emelkedését, de a tendenciák arra engednek következtetni, hogy a szenvedélybetegségek aránya is növekszik. Ez fokozott ellátási feladatot jelent a szociális ellátórendszernek. A célcsoportok meghatározásához hozzárendelhetőek a szakmai célkitűzések is: Az idősek lakókörnyezetükben történő egyénre szabott mentálhigiénés gondozása, a jövedelemmel nem rendelkező időseknél, rokkantaknál fontos az alapvető megélhetési, gondozási feltételek szociálpolitikai eszközökkel való biztosítása. A munkanélküli ellátásoknál személyre szabottan vizsgálandó, hogy az egyén segítséggel visszavezethető-e a munka világába, vagy ellátása csak szociálpolitikai eszközökkel biztosítható. A veszélyeztetett családok gyermekinél meg kell erősíteni a gyermekjóléti ellátások, napközbeni ellátások igénybe vételének lehetőségeit (családi napközi hálózat kialakítása). A fogyatékos személyek társadalmi integrációjának erősítése, s e célhoz hozzárendelhető eszközök (akadálymentesítés, védett munkahelyek, személyi segítés) A marginalizálódott csoportok korrekciója a krízishelyzetekben, alapvető létfeltételek biztosítása. A fentiek miatt a lakosság jelentős rétegei szociálisan rászorulónak minősülnek: a mentális és fizikai egészségük miatt segítendő idős korúak azok az idősek vagy rokkantak, akiknek sem biztosítási jövedelmük nincs, se segítő családjuk vagy rokonuk, akik befogadnák és eltartanák őket azok az idősek, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek akiknek nincs munkájuk és önálló jövedelmük az egyedülálló illetve egyszülős háztartások 6

7 az alacsony jövedelmű, munkanélkülivé vált családok gyermekei a gondozást-nevelést elhanyagoló családok gyermekei a fogyatékossággal élők csoportjai a normasértő magatartású csoportok 7

8 Helyzetelemzés-szociális diagnózis A Kistérség helyzetét bemutató általános adatok A Közép - Dunántúli régióban, Fejér megye déli részén, a Sárvíz völgy mentén helyezkedik el az a kilenc községből álló településfüzér, amely Sárvíz Kistérség néven önálló területfejlesztési egységet alkot. A Sárvíz Kistérség valójában tájegységi alapon, már működő infrastrukturális és kulturális kapcsolatok alapján alulról szerveződött meg. A kilenc település 3 tengelyvonalon helyezkedik el, Tác, Csősz, Soponya, Káloz a számú út mentén, Aba, Sárkeresztúr, Sárszentágota a 63. számú főút mellett, Seregélyes és Sárosd pedig a 62. számú illetve Jelenleg a települések között közvetlen buszközlekedés nincsen Demográfiai adatok A Sárvíz kistérség Aba központtal 9 települést foglal magába, a térség minden településén önálló polgármesteri hivatal működik. A 476 km2-en elterülő térség közepes népsűrűségűnek számít a megye kistérségeit tekintve. A kistérség települései között város nincsen, 2 nagyközség (Aba és Seregélyes) lakosságszáma meghaladja a 4000 főt, 3 község lakosságszáma fős, és 4 település lakosságszáma fő közötti. A Sárvíz kistérség területén összesen fő él, az alábbi korcsoportok szerinti megoszlásban: Állandó- és ideiglenes lakosságszám településenként december 31-i állapot szerint Állandó lakosok száma korcsoportonként (fő) Település 0-2 év között 3-5 év között 6-13 év között év között év között 60 év felett Összesen Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Összesen Forrás: Települési önkormányzatok nyilvántartása

9 A kistérség lakosságának megoszlása életkori csoportonként (2005.dec.31.) 3% 17% 3% 11% 6% 0-2 év között 3-5 év között 6-13 év között év között év között 60 év felett 60% A kistérség lakosságának megoszlása életkori csoportonként (2005.dec.31.) 17% 60% 3% 3% 11% 6% 0-2 év között 3-5 év között 6-13 év között év között év között 60 év felett A kistérség korfája jól mutatja, hogy a 60 éven felüliek száma magas, ennek az ellátásszervezés szempontjából kiemelt jelentősége van. Az érzékelhető elöregedés a kistérség szociális és egészségügyi ellátórendszere számára kihívást jelent. Település 14 év alatti lakosok száma 60 év feletti lakosok száma Öregedési index 3 Aba Csősz Káloz

10 Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Öregedési index: az 1 gyermekkorúra (14 év alatt) jutó öregkorú (60 év felett) 14 év alatti és 60 év feletti lakosságszám Tác Soponya Seregélyes Sárszentágota Sárosd Sárkeresztúr Káloz Csősz Aba év feletti lakosok száma 14 év alatti lakosok száma Kistérség települései Terület (km2) Lakónépessé g (fő) év Élveszületés (fő) év 10 Halálozás (fő) év Természetes szaporodás(+)/ fogyás (-) Aba 88, Csősz 17, Káloz 47, Sárkereszt 46, úr Sárosd 48, Sárszentág 45, ota Seregélyes 78, Soponya 49, Tác 45, Összesen: 476,

11 Forrás: Statisztikai Évkönyv 2004 (KSH Veszprémi Igazgatóság) Települési önkormányzatok nyilvántartása A demográfiai adatokból kitűnik, hogy a kistérség lakossága mind természetes, mind pedig migrációs úton folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Az élve születések és halálozások száma negatív:-160. A legkedvezőbben az aprófalvakban alakult az élve születési arányszám, közülük is kiemelkedik a Lápafő és Csibrák. A községek átlagánál több gyermek született Gyulajon és Kocsolán, itt azonban magasabbak a halálozási mutatók. Az fős településeken az élve születési arányszámok és az 1000 lakosra jutó halálozások száma is jóval meghaladja a kistérség átlagát. Kiemelkedik közülük magas halálozási mutatójával Attala. A kistérségbe történő bevándorlás és az innen való elvándorlás aránya hasonlóan negatív tendenciát mutat az előző adathoz. Az 500 főnél kisebb aprófalvakban különösen nagy szerepet játszik a migrációs fogyás. Közülük is kiemelkedik Lápafő és Csibrák, melyekben az 1000 lakosra jutó elvándorlás többszöröse a kistérségi átlagnak, de magas Várong mutatója is. Az elvándorlás oka a munkalehetőség megszűnése, a gazdasági recesszió, melyet a térségközpontban keletkező vállalkozások sem tudtak kompenzálni. A demográfiai folyamatokra tehát a lakosságszám csökkenése, a népesség átlagéletkorának emelkedése mellett a lakosság rossz egészségügyi állapota is jellemző. A kistérségben jelentős számú, roma kisebbséghez tartozó lakos él. A cigány lakosok korfája eltér a kistérség lakosságára általában jellemzőktől. A cigány lakosság körében ugyanis alacsonyabb az idősek száma (mely köszönhető a cigány lakosok rossz egészségi állapotának, az ebből következő magas halálozási aránynak). Az ellátórendszer kiépítése során figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a cigány lakosok körében a biológiai és a szociális életkor (házasságkötés, 2.) Kisebbségi Önkormányzat Település Kisebbségi Önkormányzat Aba nem működik Csősz nem működik Káloz működik Sárkeresztúr működik Sárosd működött Sárszentágota nem működik Seregélyes nem működik Soponya nem működik Tác nem működik Forrás: Települési önkormányzatok nyilvántartása

12 3.) Hajléktalanok száma évben Település Hajléktalanok száma Aba 30 Csősz 0 Káloz 0 Sárkeresztúr 0 Sárosd Sárszentágota 0 Seregélyes 0 Soponya 0 Tác 1 Forrás: Települési önkormányzatok nyilvántartása ) Fogyatékkal élő személyek száma évben Fogyatékosság típusa Település Látás Hallás Értelmileg Mozgáskorlátozott Összesen sérült sérült korlátozott Aba Csősz Káloz Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Seregélyes Soponya Tác Összesen: Lakosság %- 9% 10% 20% 60% (2,3%) ában: Forrás: Települések háziorvosainak nyilvántartása A fogyatékkal élők számának megoszlása fogyatékossági típus szerint 60% 9% 11% 20% látássérült hallássérült értelmi korlátozott mozgáskorlátozott 12

13 A táblázatból kitűnik, hogy Sárvíz Kistérségben a fogyatékkel élők nagy részét a mozgáskorlátozottak (60%) és az értelmileg korlátozottak (20%) adják. A számadatok a háziorvosoknál regisztrált fogyatékos személyek számát jelölik, nem fedik le a fogyatékkal élő népesség valós létszámát. 8.) Szenvedélybetegek száma ) Pszichiátriai betegek száma évben Település Szenvedélybetegek száma Aba 460 Csősz 40 Káloz Nincs adat Sárkeresztúr 0 Sárosd Nincs adat Sárszentágota Nincs adat Seregélyes 76 Soponya Tác 2 Összesen 578 Település Pszichiátriai betegek száma Aba 60 Csősz 10 Káloz 11 Sárkeresztúr 17 Sárosd Nincs adat Sárszentágota Nincs adat Seregélyes 19 Soponya Nincs adat Tác 27 Összesen 144 Foglalkoztatottság helyzete Az alábbi táblázat is jelzi, hogy a a többi Fejér megyei kistérséghez viszonyítva is magas a munkanélküliek aránya. A munkanélküliség általában is meghaladja a megyei átlagot. REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK Sorszá m Kistérség A munkanélküliek aránya a/, % dec. 20. A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek dec. 20. aránya a/, % dec. 20. A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében, % dec dec Székesfehérvári 3,9 3,1 1,4 54,8 35,6 2. Dunaújvárosi 5,5 3,5 2,9 57,6 52,4 3. Abai 6,2 5,2 2,4 56,5 39,4 4. Adonyi 5,1 4,1 2,7 56,4 53,3 5. Bicskei 3,3 3,1 1,4 50,7 42,0 6. Enyingi 9,3 4,8 4,4 51,7 47,0 7. Ercsi 4,8 3,6 2,3 51,8 48,4 8. Gárdonyi 3,5 2,8 1,3 45,2 37,7 9. Móri 4,0 2,2 1,8 47,6 46,0 10. Sárbogárdi 10,5 6,9 5,4 66,7 51,7 11. KISTÉRSÉGEK ÖSSZESEN 5,0 3,6 2,3 55,1 45,0 a/ A regisztrált munkanélküliek a munkavállalási korú népességhez (2004-ben a éves férfiak és a 13

14 Az alábbi táblázatok munkanélküliség alakulását jelzik a Sárvíz (Abai) kistérségben. Jól látható, hogy 2004-től a munkanélküliek száma fokozatosan csökkent, negyedévre elérte a mélypontját (781 fő), de onnantól ismét emelkedni kezdett, és negyedévre majdnem visszatért a év elejei létszámhoz Mnkn. ráta 9.67 % 9.02 % 9.37 % 8.91 % 8.64 % s Negyedéves KSH iroda szintű adatok Abai Kistérség (15-74 korosztály) 4 Munkanélküliek s Foglalkoztatottak s Inaktívak Fogl. ráta Akt. ráta % 54.9% % 53.9% % 54.5% % 54.5% % 53.6% % % 53.2% % 8.26 % % 54.6% % 55.2% % % 55.6% % % 56% 4 Forrás: 14

15 Munkanélküliségi ráta Munkanélküliek Foglalkoztatottak Inaktívak Kistérségi és szezonálisan kiigazított adatok - Kistérségi munkaügyi ada 15

16 Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya az állandó lakhelyük szerint i állapot Település neve Nyilvántartott összesen (fő) Folyamatosan nyilvántartott (hosszabb>365 nap) Járadék tip.ell. (fő) Segély tip.ell. (fő) Rendszeres szociális segélyezett (fő) Munkakorú Népesség (fő) Relatív mutató 5 (%) Arányszám 6 Aba Csősz Káloz Seregélyes Soponya Sárkeresztúr Sárosd Sárszentágota Tác Összesen Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában 6 Arányszám a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya 16

17 Nyilvántartott álláskeresők Települések Tác Sárszentágota Sárosd Sárkeresztúr Soponya Seregélyes Káloz Csősz Aba Fő Rendszeres szociális segélyezett (fő) Segély tip.ell. Járadék tip.ell. Folyamatosan nyilvántartott (hosszabb>365 nap) Nyilvántartott összesen (fő) Összehasonlítás más kistérségekkel LAKÁSHELYZET, KÖZMŰELLÁTÁS, 2004 Sorszám Kistérség Lakásállomán y 100 lakásra jutó lakos az év végén száma Az épített lakások ebből: 4 és több szobás, % lakosra átlagos alapterület, m épített lakásra jutó megszűnt lakás 1. Székesfehérvári ,7 65,8 86,7 6,3 2. Dunaújvárosi , ,0 21,8 7 1,2 3. Abai ,8 36,7 93,5 4,5 4. Adonyi 103, ,8 25,2 4 3,2 5. Bicskei , ,1 31,3 5 3,4

18 6. Enyingi 7. Ercsi 8. Gárdonyi 9. Móri Sárbogárdi KISTÉRSÉGEK ÖSSZESEN ,2 23,9 102, 5 9,6 117, ,0 33,9 4 3,7 107, ,5 74,6 7 2,8 120, ,4 37,9 7 5,3 107, ,7 13,7 1 5, ,9 42,2 98,4 5,0 a/ évi előzetes adat. b/ Háztartásoknak szolgáltatott víz NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM, 2004 Sorszá m Kistérség Lakónépesség az év végén fő változása év végihez, % Városok népessége Települése k átlagos népessége Népsűrűsé g, fő/km 2 év végén 1. Székesfehérvári ,0 2. Dunaújvárosi , Abai , Adonyi , Bicskei , Enyingi , Ercsi , Gárdonyi , Móri , Sárbogárdi , KISTÉRSÉGEK ÖSSZESEN ,

19 település a/ Terület, km 2 Sorszá m A 120 fő/km 2 - nél nagyobb népsűrűségű településeken lakók aránya, % Élveszületés Halálozás lakosra Belföldi vándorlási különbözet Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga, A 60 éves és idősebb népes-ség aránya az állandó népességből december 31., % Sorszá m 81,0 9,2 10,2-0,2-1,8 19, ,4 8,0 12,3-6,3-3,8 20,4 2. 0,0 10,2 12,2 7,0 10,3 17, ,2 9,9 12,5 9,9 8,4 18, ,2 11,1 12,7 5,6 7,2 18,4 5. 0,0 10,1 14,3-1,8-0,8 18, ,0 11,7 4,5 10,3 18, ,7 9,1 11,9 20,8 21,2 21, ,9 9,6 11,5 0,0 2,7 18,2 9. 0,0 9,3 13,5-0,4 0,7 20, ,1 9,4 11,7 1,6 2,3 19,

20 A szociális ellátási kötelezettség jelen állapota a Kistérségben A Sárvíz Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa a 7/2005. (II.10.) KT határozatával vállalta a kistérség szociális és gyermekjóléti feladatainak közös ellátását. Ezen határozat alapján, a 9 település nevében a Társulás Tanácsa mint megbízó decemberében feladat-ellátási szerződét kötött a Jobb Otthon Alapítvánnyal és a Seregélyesi Segítő Központtal, mint szolgáltatókkal. A Seregélyesi Segítő Központ alapítója és fenntartója 3 település (Seregélyes, Csősz, Soponya) által létrehozott Szociális Alapszolgáltatási és Gyermekjóléti Szolgálati Intézményi Társulás. A Központ a 3 település (mikro-társulás) közigazgatási területén biztosít szociális- és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat. A kistérség további 6 településén a Seregélyesi Segítő Központ 1. A szolgáltatás működésére vonatkozó általános információk Településünkön a március 15-től biztosított gyermekjóléti szolgáltatás jogutódjaként Seregélyesi Segítő Központ néven kezdte meg működését december 1-i hatállyal. Az intézmény szociális alapszolgáltatást és gyermekjóléti szolgáltatást végez. Az intézmény szakmailag önálló, részben önálló gazdálkodási jogkörrel látja el feladatát. A Segítő Központ jelenleg, mint alapszolgáltatási központ működik, az intézmény határozatlan időre szóló működési engedélyei az alábbi szolgáltatások nyújtására jogosult: Szociális törvény hatálya alá tartozó alapszolgáltatások: Szociális információs szolgáltatás ( Szt. 61. ) Étkeztetés ( Szt. 62. ) Házi segítségnyújtás ( Szt. 63. ) Családsegítés ( Szt. 64. ) Nappali ellátás, idősek klubja ( Szt. 65/F. ) Gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozó ellátások: Gyermekjóléti szolgáltatás (Gyvt ) Helyettes szülő működtetése (Gyvt. 49. ) Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve Seregélyes Nagyközség Önkormányzata Képviselő - testülete. Az intézményi társulás keretében a központ ellátási területe nyarától Soponya Nagyközség közigazgatási területére, majd januárjától Csősz Község közigazgatási területére is kiterjed. 2. Az alapellátások szerepe, fejlesztési feladatai Szociális információs szolgáltatás 20

21 Célja, hogy a szociális törvényben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. A hozzánk forduló egyéneket, családokat rendszeresen tájékoztatjuk az őket megillető támogatásokról, ellátásokról. Felkeresnek bennünket a közüzemű számlák, illetve egyéb tarozás végett fellépő adóság, vagy végrehajtás miatt is. Kértek tanácsot családtag elvesztése, családi kapcsolat megromlása, illetve teljes zavara végett. Kapcsolattartás, gyermekláthatás akadályoztatása miatt is felkerestek bennünket szülők és nagyszülők. Felvázolt esetekben, ha szükséges volt a hozzánk fordulókat tovább irányítottuk a megfelelő szakemberekhez. A családgondozók, szervezési és szolgáltatási feladatait a családlátogatások mellett a fogadóórákon végzik. Nagyon fontos, hogy az emberek önként is keressék meg szolgálatunkat, ha a felmerülő problémáik megoldásában igényt tartanak a segítségnyújtás bármely formájára. Számos esetben különböző támogatások igényléséhez, hivatalos ügyek intézéséhez (Gyes, családi pótlék, fogyatékossági támogatás, rokkantsági járadék, lakásfenntartási támogatás, gyermektartásdíj kérelmezése, rendkívüli és kirándulási segélyek, kapcsolattartás elősegítése, adósságkezelés, fogyatékossági támogatás intézése, bíróság részére keresetlevél írása, végrehajtás elindítása, szakorvoshoz irányítás, albérlet keresés, stb.) kérik a segítségünket Étkeztetés, házi segítségnyújtás A személyes gondoskodás első lépcsőfoka az igénylő saját otthonában nyújtott szolgáltatások biztosítása. Az idősek számának erőteljes növekedése, az általános egészségi állapot romló tendenciái, valamint a zsúfolt bentlakásos intézmények szükségessé teszik a szociális alapellátások fogadókészségének további bővítését az idős korosztály felé. Az étkeztetés, és a házi segítségnyújtás számát tekintve jól kiépült. A házi gondozás kapacitásának növelése mellett fontos a hatékonyságának és színvonalának javítása. Ezt szolgálja a szakképzett /78%/, és számában is elegendő dolgozó alkalmazása, valamint az egészségügyi és szociális ellátás párhuzamos, összehangolt működése, az idős emberek egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal történő komplex ellátása. Ennek megfelelően indokolt a térségben a kis kapacitású otthon-ápolás kiterjesztése a kistérség minden településére is, hiszen a szociális ellátó-hálózat nem tudja felvállalni a súlyos betegségből, vagy műtét után lábadozó betegek szakszerű gondozását. Saját otthonukban élő idősek közül számosan élnek abszolút vagy relatív értelemben egyedül, akiknek egészségi állapota a dekompenzáció szélén van és szociális szükségleteikről egészségi állapotuk veszélyeztetése nélkül magukról gondoskodni nem tudnak. Ez utóbbi csoportba tartozó öregek jelentős része nehezen mozgó, lakását elhagyni, az utcán közlekedni nem tudó, vagy erre alig képes. A gondozottak létszáma folyamatosan változik, mivel nemcsak nő az ellátottak száma, hanem sajnos elhalálozás, intézeti elhelyezés miatt több személy kikerült gondozásunk alól. 21