Segítô Jobb Egészségügyi-Humanitárius Alapítvány 2001
|
|
- Egon Juhász
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 GYÓGYÍTÓ ÉVTIZED 1
2 Segítô Jobb Egészségügyi-Humanitárius Alapítvány 2001 Kiadja a Segítô Jobb Egészségügyi-Humanitárius Alapítvány Felelôs kiadó: Kalmár László Szerkesztette: Kalmár László, Rózsa András, Obál Ferenc Fotók: Benda Iván ISBN
3 GYÓGYÍTÓ ÉVTIZED 3
4 Tipográfia: Székelyhidi Ica GRAF-ICA Bt. Nyomás és kötés: Beke Print Kft. Felelôs vezetô: Könczey Áron 4
5 A kötet szerzôi * ANTALÓCZY ATTILA (Nyírbátor, 1955.), politikus BAJNOK ISTVÁN (Ipolyság, 1941.), orvos BARACS DÉNES (Budapest, 1937.), újságíró BÁRÁNYI FERENC (Nagyszentmiklós, 1936.), orvos, politikus BENEDEK ISTVÁN (Székelyudvarhely, 1948.), orvos BENEDEK ISTVÁN GÁBOR (Gyula, 1937.), újságíró BENKÔ SAMU (Lôrincfalva, 1928.), mûvelôdéstörténész BODNÁR ÁKOS (Tiszadob, 1938.), orvos CZURKÓ JÁNOS (Palló, 1937.), orvos CSEDÔ CSABA ISTVÁN (Csíkszereda, 1943.), orvos, politikus CSOÓRI SÁNDOR (Zámoly, 1930.), költô DEMSZKY GÁBOR (Budapest, 1952.), jogász, szociológus, politikus EGYED ALBERT (Szombathely, 1945.), szociológus FÁBIÁN ISTVÁN (Beregszász, 1935.), orvos FESZT GYÖRGY (Kolozsvár, 1925.), orvos FODÓ SÁNDOR (Visk, 1940.), tanár, politikus GÓGL ÁRPÁD (Komló, 1939.), orvos, politikus GÖNCZ ÁRPÁD (Budapest, 1922.), író, mûfordító, politikus HOVANYECZ LÁSZLÓ (Gyöngyös, 1940.), újságíró JESZENSZKY GÉZA (Budapest, 1941.), történész, politikus KALMÁR LÁSZLÓ (Pomáz, 1946.), orvos, a Segítô Jobb Alapítvány elnöke KARÁTSON GÁBOR (Budapest, 1935.), író, festô KÁNYÁDI SÁNDOR (Nagygalambfalva, 1929.), költô, mûfordító KÓRÓDI MÁRIA (Vaskút, 1950.), jogász, politikus KÖKÉNY MIHÁLY (Budapest, 1950.), orvos, politikus KUPCSULIK PÉTER (Öcsöd, 1946.), orvos LÁNG LÁSZLÓ (Nagykároly, 1964.), orvos MAZSU JÁNOS (Gáborján, 1952.), történész MÓZES ÁRPÁD (Krizba, 1931.), egyházi vezetô NÉMETH ZSOLT (Budapest, 1963.), politikus OBÁL FERENC (Budapest, 1916.), orvos * Országmegjelölés csak ha nem azonos a születési hellyel. 5
6 OPLATKA ANDRÁS (Budapest, 1942.), újságíró, mûfordító (Svájc) PAP ZOLTÁN (Gidófalva, 1928.), orvos PASKAI LÁSZLÓ (Szeged, 1927.), egyházi vezetô RITLI LÁSZLÓ (Nagyvárad, 1948.), orvos RÓZSA ANDRÁS (Budapest, 1935.), közíró, politikus SEMJÉN ZSOLT (Budapest, 1962.), teológus, szociológus, politikus SURJÁN LÁSZLÓ (Kolozsvár, 1941.), orvos, politikus (Magyarország) SÜTÔ ANDRÁS (Pusztakamarás, 1927.), író SZABÓ TIBOR (Barsbaracska, 1958.), meteorológus, politikus (Magyarország) SZÉMAN PÉTER (Kolozsvár, 1949.), orvos SZOLNOKI ERZSÉBET (Debrecen, 1956.), orvos SZÔCS GÉZA (Marosvásárhely, 1953.), költô, politikus SZUTRÉLY PÉTER (Budapest, 1949.), orvos (Németország) TABAJDI CSABA (Kiskunfélegyháza, 1952.), politikus TEMPFLI JÓZSEF (Csanálos, 1931.), egyházi vezetô TOLNAY LÁSZLÓ (Budapest, 1928.), politológus TÓTH MIHÁLY (Mezôkaszony, 1954.), mérnök, politikus TÔKÉS LÁSZLÓ (Kolozsvár, 1952.), egyházi vezetô, politikus TÖRZSÖK ERIKA (Kassa, 1942.), szociológus, politikus (Magyarország) 6
7 TARTALOMJEGYZÉK GÖNCZ ÁRPÁDNÉ / El ôszó... 9 KALMÁR LÁSZ LÓ / A Se gí tô Jobb Egész ség ügyi-hu ma ni tá ri us Ala pít vány tör té ne te és mû kö dé se Dokumentumok a Segítô Jobb Alapítvány történetébôl BAJ NOK IST VÁN / Kö szö net a Fel vi dék rôl BE NE DEK IST VÁN / A ma ros vá sár he lyi CA RIT-SAN CZUR KÓ JÁ NOS / Szá munk ra el sô sor ban a Re mény CSE DÔ CSA BA / A Se gí tô Jobb Egész ség ügyi-hu ma ni tá ri us Ala pít vány tí zé ves év for du ló já ra FÁ BI ÁN IST VÁN / A Segítô Jobb Alapítvány egész ség ügyi-ka ri ta tív te vé keny sé ge Kár pá tal ján GÓGL ÁR PÁD / Mind annyi an a Kár pát-me den cé ben élünk JE SZENSZKY GÉ ZA / Mi ért van szük ség a Se gí tô Jobb Ala pít vány ra? KUP CSU LIK PÉ TER / A se gí tô jobb LÁNG LÁSZ LÓ / 10 év együtt az egész ség szol gá la tá ban NÉ METH ZSOLT / Gon do la tok a Se gí tô Jobb Ala pít vány 10 éves év for du ló ján PAP ZOL TÁN / Gon do la tok Marosvásárhelyrôl PASKAI LÁSZ LÓ / A ke resz tény em ber és a szen ve dés SZOL NO KI ER ZSÉ BET / A mo za ik egy da rab ja SZÔCS GÉ ZA / Milyen hosszú egy alapítvány? TÔ KÉS LÁSZ LÓ / Tíz év után, Er dély ben TÖR ZSÖK ERI KA / A szo li da ri tás és együtt mû kö dés je gyé ben AN TA LÓCZY AT TI LA / Rend ha gyó ol va só nap ló BA RACS DÉ NES / Eu ró pa, ki fe lel? BÁ RÁ NYI FE RENC / Ke resz tény or vos lás és az eut a názia BENEDEK ISTVÁN GÁBOR / Az én zsi dó Kom ló som BEN KÔ SA MU / Szép, hosszú élet re mény sé ge BOD NÁR ÁKOS / Se gít ség a ki sebb sé gi lét ben
8 CSO Ó RI SÁN DOR / Anyám sza vai DEMSZKY GÁ BOR / Gon dos ko dó Bu da pest EGYED AL BERT / Tû nô dé sek a ma gyar ki sebb ség po li ti ká ról FESZT GYÖRGY / A ma ros vá sár he lyi ma gyar nyel vû or vos kép zés múlt ja és je le ne FO DÓ SÁN DOR / Ada lé kok a kár pá tal jai ma gyar ság po li ti kai küz del me i hez GÖNCZ ÁR PÁD / Min den több ség ki sebb ség va la hol HO VA NYECZ LÁSZ LÓ / Ami elôt te volt és ami utá na van KA RÁT SON GÁ BOR / Mag dol na-nap Gyi mes kö zép lo kon KÁ NYÁ DI SÁN DOR / Va la ki jár a fák he gyén KÓ RÓ DI MÁ RIA / Új fel is me rés nek kell jön nie KÖ KÉNY MI HÁLY / Kór há zak át me ne ti hely ze te: be fe je zet len tör té net MA ZSU JÁ NOS / Szá zad/ez red vé gi gon do la tok Deb re cen fej lô dé sé rôl MÓ ZES ÁR PÁD / És még is va gyunk OBÁL FE RENC / Ma ros vá sár he lyi em lék ké pek az egye tem el sô év ti ze de ide jé rôl OP LAT KA AND RÁS / A ro má ni ai fa lu rom bo lás el len RIT LI LÁSZ LÓ / Egész ség ügyi re form és me ne dzser kép zés Romániában RÓ ZSA AND RÁS / A glo ba li zá ció le gen dá ri u má ról SEM JÉN ZSOLT / A New Age ér tel me zé se SUR JÁN LÁSZ LÓ / Ez red for du ló kor szak for du ló SÜ TÔ AND RÁS / Szent Ist ván fe hér kö vei SZA BÓ TI BOR / A hat áro kon tú li ma gyar ság és az eu ró pai in teg rá ció SZÉ MAN PÉ TER / Me zít lá bas or vo sok SZUT RÉLY PÉ TER / Betegem? Barátom? Vevôm? TABAJDI CSA BA / A ma gyar nem zet tu dat kí vá na tos for ma vál to zá sai TEMPF LI JÓ ZSEF / Lép jünk re mény tel je sen a III. évez red be! TOL NAY LÁSZ LÓ / Az Eu ró pai Unió biz ton ság po li ti kai prob lé mái TÓTH MI HÁLY / Esz mék, kul tú rák, né pek és áruk ke resz tút ján
9 El ôszó Ho gyan mû kö dik egy ko moly, szak ma i lag hi te les rend szer anél kül, hogy el ren del nék, sza bá lyoz nák tör vé nyi leg, ren de le ti leg. Bi za lom kell hoz zá, sza bad ság, le he tô ség. El len - ôriz ze az ál lam jo ga, sôt kö te les sé ge. De ne szól jon be le, ne bé nít sa. Sza bad ság, te szülj ne kem ren det szül. Vissza él ni is le het a sza bad ság gal ta pasz tal juk. De ez nem je len ti azt, hogy kor lá toz ni kell ál ta lá nos ság ban, mert ak kor a sza bad ság gal szé pen (jól) élô ket le he tet le nít jük és az nagy vesz te ség. Ha én jó szán dé kú an akt ív, kre a tív va gyok (sok ilyent is me rek), mi ért té te - lez zem fel, hogy más nem az?! Min den ci vil szer ve zet elô nye: test kö zel bôl is me ri a szük ség le te ket, igé nye ket, azon nal tud cél ra ve ze tô en re a gál ni. A le gé ge tôbb sú lyos, eset leg ha lá los be te ge ket érin tô kér dé sek ben se gí te nek: nincs po li ti kai, ri va li zá lá si szem pont, val lá si sem, jó sze ré vel még nem ze ti sé gi, nyel vi sem. Csak em ber ség van. So kan ta nul hat ná nak be lô le: ez az a kö ze lí té si mód, ami sen ki ben el len ér - zést nem kelt. Ta nul sá ga: pon tos, szak sze rû, jó mun ká val le het csak iga zi, elô re mu ta tó eredményt el ér ni, ami sen kit meg nem bánt, meg nem bot rán koz tat. Nem a PR mun ka ve zet ered mény re, az ér de mi jó szán dé kú te vé keny ség meg te rem ti a szük sé ges nyil vá nos sá - got. Én vé kony szá lon kap cso ló dó kül sô, csak egy irány ban az or vos igaz ga tó fe lé kap c- so ló dó egyik tag va gyok. De pon tos tá jé koz ta tót, éven kén ti össze fog la lót ka pok a mû kö - dés rôl. Így nem is ér zem fö lös le ges nek kap cso la tun kat. Min den eset re én töb bet kap tam a Se gí tô Jobb tól, mint ô tô lem. Meg is mer het tem egy tel je sen ön zet le nül dol go zó, ka ri ta tívegész ség ügyi-szo ci ál is szer ve ze tet, ame lyik fi zi ka i lag is tel je sen át lát ha tó an mû kö dik: érez - he tô en la zán, gör dü lé ke nyen. Vol tak ne héz idô sza ka ik, mint az ala pít vány tör té ne té bôl ki - de rül, ami kor Kal már Lász ló gond ter helt volt, min dent és min den kit meg moz ga tott: eredmé nye sen. Csak pár eset ben for dul tam hoz zá juk, mun kám ból ki fo lyó lag ér tel mi fo gya té kos be te - gek ügyé ben; gyor san, ered mé nye sen in téz ték, nya fo gás, ne héz kes ség nél kül. Hi szem, hogy min den ki ha tó sá gi és ci vil szer ve ze tek, egyé nek ta pasz ta la ta ugya nez. Göncz Ár pád né 9
10 KALMÁR LÁSZ LÓ A Se gí tô Jobb Egész ség ügyi-hu ma ni tá ri us Ala pít vány tör té ne te és mû kö dé se Az 1980-as évek vé gén egy szak em ber cso port el kez dett az al ter na tív egész ség ügyi rend - sze rek le he tô sé gé vel ját sza ni. Ma mát rix in téz mény kon cep ci ó nak, il let ve ma na ged care-nek ne ve zett mo dell há zi meg for má lá sá ig ju tot tunk. Ren ge teg fó ru mon pró bál koz - tunk ja vas la ta ink kal, ter ve ink kel, kezd ve az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um tól, ha zai és kül föl - di biz to sí tók tól, az OTP-tôl, a le het sé ges be ru há zó part ne re kig, szak mai cso por to kig. Egysé ges mo dell be pró bál tuk il lesz te ni a szak mai, fi nan szí ro zói, pi a ci szem pon to kat. A ter vek még túl ko ra i ak vol tak. A gon do la ti épít ke zés, a sok el len ve tés sel, kri ti ká val való szem be sü lés azon ban nem volt hi á ba va ló. Meg ta nul tuk, hogy a re á lis ter vek át tö rik a rossz, ér tel met len sza bá lyo zás fa la it. A má sik, so ká ig ha tó él mény az volt eb ben az elô ké - szí tô nek bi zo nyult pe ri ó dus ban, hogy csak fo lya ma tok ban ér de mes gon dol kod ni. Ad dig csak a ki osz tott kö vek ra kos ga tá sa volt a fel adat, mi pe dig egy tel je sen új épü le tet akartunk emel ni, és rá adá sul mû köd tet ni is. De mint mond tam, ez a mat rix rend sze rû al ter na - tív kór há zi struk tú ra, a ma na ged ca re kon cep ció még ko ra i nak bi zo nyult, vi szont a fruszt - rá ció to vább mû kö dött ben szem be sül tünk a ro má ni ai for du lat kö vet kez mé nye i vel: az egész ségügyi me ne kül tek tö me ges ma gyar or szá gi meg je le né sé vel. Ek kor is mer te meg a nem zet - kö zi köz vé le mény is Ro má nia ad dig ta kar ga tott szo ci ál is-egész ség ügyi vi szo nya it, a szelle mi leg sé rült gyer me kek ott ho na i nak kö rül mé nye it, a kór há zak áll apo tát. Na gyon so kan Ma gyar or szág ról és a vi lág min den tá já ról igye kez tek se gí te ni. Mi a hely ze tet az ál ta lá - nos vé le ke dés tôl né mi leg el té rô en ér té kel tük. Úgy ítél tük meg, hogy a hír-ér té kû se gély - ak ci ók utá ni pe ri ó dus hosszú lesz. Azt gon dol tuk, hogy a ha tá ron tú li ak, az egész ség ügyi szak em be rek, a ka ri ta tív mun kát vál la lók nem meg se gí tet tek, ha nem part ne rek. Nem si - ke res pil la nat fel vé te le ket, di csé re tes ak ci ó kat akar tunk szer vez ni, ha nem tar tós együtt - mû kö dé si fo lya ma to kat, ered mé nye ket akar tunk: a ha tá ron tú li ma gyar (és nem csak ma - gyar!) be te gek ki vizs gá lá sá nak-gyó gyí tá sá nak ja ví tá sát de cem be ré ben öt ma gán sze mély, név sze rint Nyi kos Ist ván, Sze dô Ist ván, Szô ke Ist ván, Va das Ta más és Kal már Lász ló lét re hoz ta a Se gí tô Jobb Ala pít ványt a dek la rá ci ó - ban meg je lölt cé lok kal. A le írt cé lok nyil ván va ló an sze rény te le nek El sô fáz is a ha tá ron tú li be te gek szük ség sze rin ti ma gyar or szá gi in téz mé nyi el lá tá sá nak meg szer ve zé se, tá mo - ga tá sa. Má so dik fáz is ban a tér ség egész ség ügyi szak em be re i nek to vább kép zé sét kí ván tuk se gí te ni. Har ma dik rész let ként a ha tá ron tú li egész ség ügyi in téz mé nyek fel sze re lé sé nek, mû kö dé si fel té te le i nek ja ví tá sa sze re pelt. Né hány szót az Ala pít vány ne vé rôl. A szer zô be vall ja, hogy va la mi hang za tos, eu ró pai as, nem zet kö zi sé get su gár zó el ne ve zé sen tör te a fe jét, de sze ren csé re pa ter Szô ke Já nos, aki ak - kor egy nagy né met or szá gi ka to li kus se gély szer ve zet ve ze tô je volt, egy szal vé tán ter vez get ve rá akadt a Szent Ist ván-i jobb ra uta ló név re. Ez ki fe je zi, a re gi o ná lis-eu ró pai, hu má nus jel le get, 10
11 a to le ran ci át. Utó lag vissza gon dol va és fô leg a ro má ni ai vál to zá sok folya ma tát te kint ve, jo gos volt a fé le lem: ho gyan fog ják ezt a nyil ván va ló an ma gyar kez de mé nye zést a ha tá ron tú li ma gyar ki sebb sé get tá mo ga tó mun kát fo gad ni a szom szé da ink. A foly ta tás min den ag go da - lom ra rá cá folt: so ha, sen ki nem kér dô je lez te meg en nek a mun ká nak jo gos sá gát és tisz tes sé - ges sé gét. Ez nem csak a cél szem pont já ból volt ör ven de tes, de ma is ígé re tes ab ból a szem pontból, hogy ré gi ónk ban, a sok nem ze tû, sok gon dú és rossz ta pasz ta la tú Kö zép-eu ró pá ban, még - sem rom lott el min den. Vissza le het nyúl ni olyan em be ri tar ta lé kok hoz, me lyek a ré gió kö zös fej lô dé se szem pont já ból el en ged he tet le nek, és mû kö dés be hoz ha tók. Mit is je lent az Ala pít vány mun ká já nak ma gyar jel le ge? Az el sôd le ges cél be val lot tan, so ha sem ta gad va, a ha tá ron tú li két és fél mil li ót meg ha la dó ma gyar ki sebb ség tá mo ga tá - sa. A lé nyeg nem a ma gyar/nem-ma gyar ará nyon mú lik, ha nem azon (is!), hogy ugya n - olyan er köl csi ség gel, szak mai tisz tes ség gel vi szo nyul a csak ro má nul, uk rá nul meg szó la ló szü lô höz, aki nek a gyer me ke le u ké mi á ban szen ved vagy agy da ga na ta van. Ez egy na gyon ko moly, sok osz tá lyos is ko la, be teg nek, csa lád nak, or vos nak, ha tár ôr nek, vá mos nak, ta ka - rí tó nô nek, is me rôs nek és is me ret len nek, min den ki nek. Mi az Ala pít vány mun ká já nak re gi o ná lis üze ne te? A re gi o na li tás meg kö ve te li, hogy kel - lô meg ér tés sel il lesszük mun kán kat a ré gió ér zé keny és la bi lis tár sa dal mi kör nye ze té be. Együtt mû kö dé si tö rek vé se ink ered mé nyes sé ge azt iga zol ja, hogy ezt a mun kát nem le het úgy foly tat ni, ha mi bi zal mat la nok va gyunk szom szé da ink, szük ség sze rû part ne re ink iránt, és nem tud juk elosz lat ni a tör té nel mi gya nú lég kö rét. Az em be ri kör nye zet ja ví tá sán túl, a szak mai ré gi ó fej lesz tést is fel ada tunk nak érez tük. A tisz tes sé ges új ra kez dés igé nye a kör - nye zô or szá gok szak mai kö re i ben po zi tív fo gad ta tás ra ta lált. A bu ka res ti ve ze tô gyer me - kon ko ló gus, a nagy vá ra di or vos pro fesszor, a hor vát kór ház igaz ga tó, az uk rán egész ség - ügyi ve ze tô egya ránt kész sé ges és nyílt part ner nek bi zo nyult. Ho gyan le he tett a vi szony lag rö vid idô el len ére meg bíz ha tó an mû kö dô kap cso la to kat ki ala kí ta ni? Egy részt a szak em be rek köz vet len együtt mû kö dé sé nek meg te rem té sé vel; be teg rôl be teg re ha lad va tá rult fel a szak mai tel je sít mé nyek va ló di mi nô sé ge, szín vo na la. En nek is me re té ben hi te le sen mond hat ja az Ala pít vány be teg irá nyí tá sért fe le lôs bu da pes ti, deb re ce ni, sze ge di vagy pé csi or vo sa, hogy a be teg el lá tá sa eb ben és eb ben a ha tá ron tú li egész ség ügyi in téz mény ben, enn él és enn él a kin ti (ma gyar és nem ma gyar) or vos kol lé gá - tól bi za lom mal kér he tô. A bi za lom és a part ner ség köl csö nös, a kin ti kolléga szük ség ese - tén szin tén for dul hat in téz mé nye sen az Ala pít vá nyon ke resz tül a ma gyar or szá gi kol le - gá já hoz ta ná csért, se gít sé gért. Az or vos tu do mány ugyan is olyan mér ték ben spe ci a li zá ló - dott és in ter na ci o na li zá ló dott, hogy gyak ran szük sé ges (és egy ál ta lán nem szé gyen, sôt az il le tô szak mai igé nyes sé gét di csé ri és ta pasz ta la ta it bô ví ti), ha egy-egy bo nyo lult eset ben kon zul tál ha tá ron tú li kol le gá i val. A konk rét szak mai, be te gel lá tá si kap cso la tok so rán ki de rül het, hogy a ha tá ron tú li kol lé - ga olyan té ren sze ret né ma gát to vább ké pez ni, ami Ma gyar or szá gon jó szín vo na lon mû kö dik. Ilyen kor az Ala pít vány se gít a meg fe le lô ma gyar or szá gi in téz ménnyel föl ven ni a kap cso la tot, il let ve pá lyá zat alap ján igyek szik meg fe le lô ösz tön dí jat is biz to sí ta ni. Bár ná lunk is, ha tá ron túl is mû kö dik a mi nél tá vo labb, an nál jobb el ve és gya kor la ta, a szak mai, a gaz da sá gos sá - gi és em be ri ra ci o na li tás amel lett szól, hogy job ban ta nul ha tunk egy más tól. Mit je lent még a re gi o ná lis gon dol ko dás a be te gel lá tás ban? Ab ban az eset ben, ha va la kit egy or szág egész ség ügye nem tud el lát ni, úgy já runk el szak ma i lag kor rek tül, ha a be te get 11
12 olyan in téz mény be jut tat juk, ahol a kor sze rûbb el lá tás si ke res le het. A leg rosszabb, ha azt mond juk a be teg nek, hogy er re saj nos nincs meg ol dás. A má sik rossz, ha presz tízsok ból a be te get nem a meg fe le lô leg kö ze leb bi, szom szé dos in téz mény be küld jük, vagy fel es le ge - sen ki-ki költ sé ges, szak mai-in téz mé nyi fej lesz tés be kezd (a re gi o ná lis együtt mû kö dés he - lyett). A tá vo li, nyu gat-eu ró pai, ten ge ren tú li be te gel lá tás na gyon rit kán in do kolt, de biz tos, hogy sok kal költ sé ge sebb. A be teg és csa lád ja ré szé re is meg ter he lôbb (nyelv, ide gen ség, stb.). Lát tam én már ro má ni ai be te get szív mû tét re vár va az Egye sült Ál la mok ban, ami kor a góc ta la ní tás mi at ti fo gá sza ti ke ze lés na pon ta több száz dol lár ba ke rült, nem is be szél ve ar ról, hogy a be teg va ló szí nû leg Ma ros vá sár he lyen vagy Ko lozs vá ron, eset leg Deb re cen ben ( Svéd - or szág ban is hi te le sí tett pro fesszo ri szín vo na lon ) ke zel he tô lett vol na. Nem csak a ki do bott dol lár-ez re kért, -tí zez re kért kár, ha nem azért, mert en nek a be teg nek az árá ból két-há rom vagy öt-tíz ugyan ilyen be te get le he tett, kel lett vol na meggyó gyí ta ni. Az Ala pít vány tô ké je el sô sor ban nem az inf rast ruk tú rá já ban, pénz ügyi for rá sa i ban és még csak nem is az er köl csi hi te les sé gé ben van, ha nem a kap cso la ti rend sze ré nek in for - má ci ó ál lo má nyá ban. Ab ban, hogy a há ló zat in for má ci ó tar tal ma alap ján dön te ni tu dunk, mely be te get, hol, mi lyen fel té te lek kel le het a ha tá ron túl vagy Ma gyar or szá gon op ti má li - san ke zel ni. Ez a tu dás két szem pont ból is fon tos. Egy részt le he tô vé te szi, hogy Ma gyar - or szá gon csak a ha tá ron túl nem ke zel he tô, ki nem vizs gál ha tó be te gek re for dít has suk esz kö ze in ket. Más részt a kin ti szak ma szá má ra is hasz nos, mert így hi te les jel zést kap hat nak a hi á nyos pro fi lok ról. A nagy tár sa da lom biz to sí tá si struk tú rák lét re ho za ta lá nak cél ja a szo li da ri tás in téz mé - nye sí té se. Az egész sé ges, te her bí ró, fi ze tô ké pes la kos sá gi cso por tok tá mo gat ják be teg, ke - re sô kép te len, rá szo ru ló tár sa i kat, meg kap va a ga ran ci át, hogy ha son ló hely zet be ke rül ve ôk is szá mít hat nak er re a se gít ség re a koc ká zat me gosz tó kö zös ség ré szé rôl. A sú lyos fi nan szí - ro zá si gon dok kal küz dô, elôny te len struk tú rá jú kö zép- és ke let-eu ró pai egész ség ügyi rendsze rek ben ez a szo li da ri tás sok szor elég te le nül mû kö dik. A be teg gyak ran nem jut hoz zá a meg fe le lô kor sze rû, ha té kony, ugyan ak kor na gyon drá ga gyógy szer hez, vizs gá lat hoz, ke ze lés hez. A szo li da ri tás a ré gió sok or szá gá ban a rossz kö rül mé nyek ben va ló osz to zást je len ti, ki vé ve per sze a hi ány gaz da ság ban jel lem zô egyen lôk kö zöt ti egyen lôb bek (l. Orwell) ese te it. Az Ala pít vány for rá sai elég te le nek, hogy min den kin se gít sen. A se gí tet tek ki vá lasz tá - sá nak szak mai szem pont jai egy ér tel mû ek. Aki sú lyos hely zet ben van és ott ho ná ban, a ha - tá ron túl sa ját ere jé bôl nem tud ja meg ol da ni prob lé má ját, azon se gí te ni igyek szünk, de ugyan ak kor kel lô ta pin tat tal el kell uta sí ta ni min den más igényt. A szo li da ri tás eb ben a kor lá to zott kör ben új ér tel met nyer, sok be teg nek le kell mon da nia sa ját ér de ké nek ér vé nye - sí té sé rôl má sok ja vá ra. Ezt be lát ni ne héz, de en nek be lá tá sát kér ni a hoz zánk se gít sé gért fordu ló, szin tén be teg em be rek tôl sem könnyû A tár sa da lom biz to sí tás, az egész ség ügyi és nyug díj biz to sí tás a szo ci ál is há ló fô in téz mé - -nye. A kö zép- és ke let-eu ró pai or szá gok ban ez a há ló sza ka do zik. A véd te len tár sa dal mi cso por tok meg je le né se, nö ve ke dé se ta pasz tal ha tó. Ez rész ben a for rás hi ánnyal, rész ben a rend sze rek disz funk ci ó já val függ össze. Az Ala pít vány tu da to san egy ki e gé szí tô (komp le - men ter) egész ség ügyi há ló nak a ha tá ron tú li ma gyar ki sebb ség re va ló ki ter jesz té sé vel foglal ko zik. A há ló meg te rem té sé nek egyik ele me a ha tá ron túl ra nyú ló szak mai-in téz mé nyi kap cso lat rend szer, má sik ele me a for rá sok biz to sí tá sa. Nem könnyû a ha zai egész ség ügyi in- 12
13 téz mé nyek rom ló áll apo tát ér zé ke lô, a gyógy sze rá rak emel ke dé sét sa ját pénz tár cá ju kon súlyo san ér zô em be re ket sem meggyôz ni, hogy le gye nek szo li dá ri sak a ha tá ron tú li ak kal. A szo li da ri tás ki ter jesz té sé nek kor lát lan sá ga ami re vo nat ko zó an több szin ten hangzott el mos ta ná ban ja vas lat azt sür get ve, hogy a ha tá ron tú li ma gyar nem ze ti sé gû ek szá má - ra le gyen sza ba don hoz zá fér he tô a ma gyar egész ség ügy sú lyos gon do kat vet fel. Ez ma új, lé nye ge sen na gyobb for rá sok hi á nyá ban tár sa dal mi, gaz da sá gi és mû kö dé si ir ra ci o na li - tás nak tû nik. De van nak meg ol dá si le he tô sé ge ink A Se gí tô Jobb Ala pít vány ma gán ala pít vány ként jött lét re, és ma is ilyen for má ban mûkö dik. Két éven ke resz tül ma gyar or szá gi szpon zo rok tá mo ga tá sá val folyt a ha tá ron tú li be - te gek el lá tá sá nak szer ve zé se, az egész ség ügyi-kór há zi fel sze re lést tar tal ma zó ado má nyok fog adá sa és cél sze rû elosz tá sa tôl kezd ve az Ala pít vány az egész ség ügyi tár ca fe je - ze té ben a köz pon ti költ ség ve tés bôl is rend sze res tá mo ga tást kap. Mi en nek az az óta is fo - lya ma tos együtt mû kö dés nek az oka? Egy részt mind há rom kor mány za ti pe ri ó dus ban ha kü lön bö zô hang súllyal is a ha tá ron tú li ma gyar ki sebb ség tá mo ga tá sa po li ti kai pri o ri tás volt. Az elv, il let ve a szán dék még nem je len tett vol na ga ran ci át, fô leg nem a sú lyo sabb gaz da sá gi pe ri ó du sok ban, ami kor a pénz ügyi fû nyí ró sok fon tos prog ra mot el in té zett. Mi ért él te túl ez a prog ram az ín sé ges idô ket? Ha szé pet akar nék er rôl ír ni, ak kor azt monda nám, hogy csak a hu ma niz mus, az em pá tia, a szak mai hoz zá ér tés volt en nek az oka. Az évi öte zer be teg va ló sá gos em be ri ar cok kal, sor sok kal hi te le sí tett igé nye elôbb-utóbb ki - kény sze rí ti a po zi tív dön tést. Azok a po li ti ku sok, kor mány za ti té nye zôk az ope ra tív kö - zép ve ze tôk tôl a leg fel sôbb dön tés ho zó po zí ci ó kig, akik köz vet le nül is meg is mer ték az Ala pít vány mun ká ját, ne tán hoz zá juk for du ló ha tá ron tú li be te gek sor sán ke resz tül rá döb - ben tek az igény va ló di sá gá ra, a se gít ség nyúj tás üze net vol tá ra, hosszú idô óta hû sé ges tá mo ga tói az Ala pít vány küz del me i nek. A fen ti kö rül mé nyen túl az Ala pít vány egy má sik, szo kat lan tel je sít mé nye is von zó le - he tett, ne ve ze te sen, hogy ez zel a mun ká val egy ad dig meg nem fog ha tó, azo no sít ha tat lan mé re tû fo lya mat volt rend szer be fog ha tó és ke zel he tô. A ma gyar ál lam il le té kes sé gi kor lá - to zott sá ga, esz kö ze i nek ki zá ró lag ad mi niszt ra tív, ka te go ri kus jel le ge, prob lé ma fel is me rô és -meg ol dó ké pes sé gé nek iner ci á ja a ha té kony ál la mi meg ol dást ki zár ja: vagy min dent meg en ged, vagy tilt. Egye di szak mai mér le ge lést, mely a ha zai szak mai kö rül mé nyek mellett a ha tá ron tú li va lós le he tô sé ge ket in di vi du á li san te kin tet be ve szi, hasz nál ja, szük ség sze rint (sar ko san fo gal maz va: szük ség le tei sze rint) fej lesz ti, a szo ci ál is-egyé ni kö rül mé nye - ket is mér le gel ni tud ja, is me ri és al ka lom sze rint tá masz ko dik más szo ci ál is, ka ri ta tív egész - ség ügyi szer ve zet mun ká já ra, hát ezt az ál lam nem tud ja. És rá adá sul eze ket a dön té se ket né ha per cek alatt meg kell hoz ni A dön té si fo lya mat le rö vi dí té sé ben a tech ni kai fej lô dés fon tos sze re pet ját szott. Tíz év - vel ez elôtt, ha ha tá ron tú li be te gek kel pró bál tunk kap cso la tot te rem te ni, a le ve lek las san ju tot tak el a cím zett hez, a te le fon rend sze rint túl ter helt ség mi att nem kap csolt, vagy fur - csa mó don gyak ran meg sza kadt. Ilyen kö rül mé nyek kö zött an nak mér le ge lé se, hogy me - lyik be teg ma gyar or szá gi ke ze lé se mi kor, hol vál lal ha tó, vagy a be teg el lá tá sa ha tá ron túl mi lyen fel té te lek kel old ha tó meg ami ben az Ala pít vány szin tén igyek szik köz ve tí te ni, nem volt le het sé ges. Kény te le nek vol tunk a ha tá ron tú li kol le gák nak be teg kül dés re jo go - sí tó be u ta ló kár tyá kat ad ni. A bi an co be u ta ló val a Ma gyar or szá gon je lent ke zô be te gekkel kap cso lat ban olyan mér ték ben vál tunk el kö te le zet té, hogy utó la gos szak mai mér le ge - 13
14 lés re, az Ala pít vány gaz dál ko dá si szem pont ja i nak fi gye lem be vé te lé re, az el lá tó in téz mé - nyek mû kö dé si szem pont ja i nak res pek tá lá sá ra nem volt le he tô ség. Te hát a kez de ti években, úgy 1994 vé gé ig, sok szor ke rül tünk kény szer pá lyá ra. A kom mu ni ká ció ki szá mít ha tó vá vá lá sá val, az ér de mi elô szû rés meg te rem té sé vel és a ma - gyar egész ség ügyi in téz mé nyek tel je sít mény-ala pú fi nan szí ro zá sá nak fej lô dé sé vel a mun ka egy re job ban át te kint he tô vé, szak ma i lag, gaz da sá gi lag irá nyít ha tó vá vált. A kap cso lat tar tás könnyebb lett; le he tô vé vált, hogy min den, elô szû rést vég zô ha tá ron tú li part ne rünk te le fax kon zí li u mi nyom tat vá nyon az Ala pít vány meg fe le lô ma gyar or szá gi disz pé cser-köz pont já ba küld je ja vas la tát. Te hát a kez de mé nye zés alap ve tô en szak mai jel le gû vé vált a ko ráb bi, sokszor szo ci ál is in dok kal szem ben. A ja vas lat nak tar tal maz nia kel lett/kell az ad di gi vizs gá la tok ered mé nyét, a kér dés vagy ké rés okát, cél ját. Te hát nem min den vagy sem mi ja vas lat szü - le tik, ha nem egy ér de mi szak mai kon zul tá ció kez de mé nye zé se. A te le fax kon zi li u mi la pok feldol go zá sa ké se de lem nél kül meg kez dô dik a disz pé cser-köz pon tok ban. A te rü le ti me gosz tás föld raj zi, köz le ke dé si és szak mai szem pon to kat vesz fi gye lem be. A kár pá tal jai és a par ti u mi be te gek zöm mel a deb re ce ni, az új vi dé ki be te gek a sze ge di, a hor vát or szá gi ak a pé csi or vosegye tem re ke rül nek, a szé kely föl di és a szak mai szem pon tok sze rint spe ci á lis nak mi nô sü lô be te gek kon zi li u mi ja vas la tai a bu da pes ti disz pé cser-köz pont ba ér kez nek. A disz pé cser-köz - pon tok or vos-ve ze tôi ko moly szak mai ta pasz ta la tok kal, in téz mé nyi kap cso la tok kal ren del - kez nek a ma gyar or szá gi és a ha tá ron tú li te rü le te ken egya ránt. A több mint negy ve ne zer be teg el lá tá sá ból lesz ûr he tô dön té si szem pon tok, gya kor la ti sza bá lyok fo lya ma to san csi szo - lód nak, amit a ha tá ron tú li or vo sok, in téz mé nyek, a ma gyar or szá gi el lá tó in téz mé nyek, az orvos egye te mi kli ni kák, or szá gos in té ze tek, így ki emel ke dô en az Or szá gos Ideg se bé sze ti Tu do má nyos In té zet, a Gott se gen György Or szá gos Kar di o ló gi ai Inté zet, az Or szá gos On ko - ló gi ai In té zet, az Or szá gos Tra u ma to ló gi ai In té zet, az Or szá gos Re ha bi li tá ci ós In té zet, a Bet hes da Kór ház szak em be re i nek vé le mé nye to vább ala kít. Az együtt mû kö dés nem for má lis. A be te gek fog adá sá val kap cso la tos dön tés, il let ve an nak mér le ge lé se ugyan is az el lá tó in téz - mé nyek be vo ná sá val tör té nik. A dön tés nek szin té zis be kell fog lal nia a kül dô, ha tá ron tú li igé nye ket, a fog adó in téz mé nyek szak mai, mû kö dé si le he tô sé ge it és az Ala pít vány ál tal kép - vi selt szak mai alap el ve ket és pénz ügyi fel té te le ket. Az ál lam és az Ala pít vány kö zöt ti vi szony a két ol dal re a li tá sér zé kén mú lik. A part ner - ség fenn ma ra dá sa, meg erô sö dé se fo lya ma tos kom mu ni ká ci ót igé nyel. A költ ség ve té si forrá sok fel hasz ná lá sa csak a tár sa dal mi kont roll mû kö dé sé vel, az át te kint he tô ség biz to sí tá - sá val le het sé ges. Az Ala pít vány sa ját ku ra tó ri u ma mel lett ezt úgy te rem tet te meg, hogy már a kez de tek tôl lét re ho zott egy ma gyar or szá gi és ha tá ron tú li egy há zi, tu do má nyos, mû vé sze - ti, tár sa dal mi sze mé lyi sé gek bôl ál ló tisz te let be li ku ra tó ri u mot. Az Ala pít vány bel sô gaz da - sá gi el len ôr zé se két szin tû, a gaz da sá gi igaz ga tó ilyen kö te le zett sé gét ki e gé szí ti az im már évek óta mû kö dô füg get len kül sô könyv vizs gá ló. El le nôr zô funk ci ót be töl tô szer ve zet az ún. Egyez te tô Bi zott ság is, amely nek lét re ho za ta lát az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um és az Ala pít - vány kö zöt ti meg áll apo dás ír ja elô. Az Ál la mi Szám ve vô szék a köz pén zek pre cíz, nyo - mon kö vet he tô fel hasz ná lá sát pél da sze rû nek ítél te. Az Ala pít vány a ki emel ten köz hasz nú mi nô sí tés fel té te le ként lét re hoz ta El le nôr zô Tes tü - le tét, amely a köz hasz nú mû kö dést vé le mé nye zi. Az Ala pít vány kez de mé nye zé se alap ján a Par la ment érin tett bi zott sá gai is rend sze res tá jé koz ta tást kap nak, így az Egész ség ügyi és Szoci ál is Bi zott ság és a Költ ség ve té si Bi zott ság, új ab ban a Tár sa dal mi Szer ve ze tek Bi zott sá ga. 14
15 Az át te kint he tô sé get to vább ja ví tot ta, hogy az Ala pít vány ké ré sé re a be te gek költ sé ge i - nek el szá mo lá sa az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um Gyó gyí tó El lá tá si In for má ci ós Köz pont ja (Gyó gyin fok) tel je sít mé nyér té ke lé se alap ján tör té nik a ma gyar or szá gi be te gek té rí té si kate gó ri á i val azo nos mó don. Mi a hely zet a ha tá ron tú li part ner szer ve ze te ink kel? Mi az Ala pít vány fi lo zó fi á ja a velük va ló kap cso la té pí tés ben? Meg ha tá ro zó an a nyi tott ság, az egyen ran gú ság ra va ló tö rek - vés, az eh hez szük sé ges ön kor lá to zás és kri ti kai ér zé keny ség (nem túl ér zé keny ség), az ígé re tek ben va ló mér ték tar tás. A ha tá ron tú li szer ve ze tek a lé pés hát rányt le küzd ve ör ven - de te sen fej lôd nek, meg szi lár dul tak. Sok he lyen a tör té nel mi egy há zak ka ri ta tív-hu ma ni tá - ri us, szo ci ál is struk tú rá i hoz kö tôd nek. Mél tó tag jai a ha tá ron tú li ma gyar in téz mény rend - szer nek, még ha er rôl né ha itt-ott meg is fe led kez nek (má sok). A kel lô tá jé ko zott ság hi á nyát az élet kö nyör te le nül ki de rí ti, ha az il le té kest kö zel rôl érin ti va la mi Az em pá tia, ami kö - te le zô ve ze tôi mi nô ség, ta nul ha tó és ta nu lan dó. Né hány, ha tá ron tú li szer ve zet be mu tat ko zá sát a könyv kö vet ke zô fe je ze te tar tal maz za. Mi az, amit az Ala pít vány ezek nek a szer ve ze tek nek nyúj tott/nyújt? A part ner sé gen, a be te gek tô lük va ló el fog adá sán, a tár gyi tá mo ga tá son, a szak mai fej lô dés se gí té sén túl mit te he tett és tesz az Ala pít vány? Lé nye ges nek érez zük, és a fe je zet lo gi ká já ba il lô nek, hogy ki - tér jünk a kin ti ci vil szer ve ze tek kör nye ze té nek kér dé sé re. A part ner szer ve ze tek zö me az Ala pít vány mû kö dé sé nek me gin du lá sa után ala kult. Nem az Ala pít vány hoz ta ôket lét re, de ins pi rál ta a kez de mé nye zé se ket. Struk tú rá já nak ki a la kult vol tá val ren dez te, mû kö dô rend szer be fog lal ta azo kat. Az Ala pít vány sok eset ben nem köz vet le nül a kin ti szer ve ze - tek re ha tott, de mé re te, mû kö dé si ren de zett sé ge kö vet kez té ben ha tott a ci vil kez de mé nye - zé sek kör nye ze té re, a po ten ci á lis be fog adó in téz mény rend szer re, a szak mai kö rök re, a lo ká lis, re gi o ná lis és ma ga sabb szin tû dön tés ho zó fó ru mok ra. A ha tá ron tú li be te gek el lá tá sát nem egé szé ben, ha nem komp le men ter jel leg gel kell és ér de mes vál lal ni. Ez vo nat ko zik a ki vizs gá lá sok ra, a te rá pi ás ja vas la tok meg adá sá ra, a ke - ze lés re. A ha tá ron tú li or vo sok tech ni kai se gí té se és kép zé se is ki e gé szí tô jel le gû. A he lyi, re gi o ná lis igény ha tá roz za meg a te en dô ket, ami nek jó in di ká to ra a hoz zánk for du ló bete gek el lá tott sá gá nak elem zé se: mely be te gel lá tá si fáz is gyen ge sé ge te szi szük sé ges sé a ma gyar or szá gi ke ze lést. Az ál ta lá nos ér ték íté let nem jó ki in du ló pont ja a ha té kony se gít - ség nyúj tás nak. A min dent vagy sem mit elv el fog adá sa és az eb bôl kö vet ke zô be teg fo - gadá si kon cep ció az zal a vesz éllyel is jár, hogy a ha tá ron tú li in téz mé nyek, or vo sok le érté ke lôd nek. Nem mû köd ne a fej lesz tés kény sze re, és a ma gyar egész ség ügy meg gon do - lat la nul át vál lal ná a be teg gel kap cso la tos el lá tá si fe le lôs sé get. A fe le lôs ség vál la lás csak konk rét és par ci á lis le het. Ko ráb ban a kri ti kus pont nak a tech ni kai-di ag nosz ti kai fel té te lek hi á nyát gon dol tuk. Ez rész ben igaz is, de nem ez a meg ha tá ro zó. A gyógy szer hi ány saj nos, egyes te rü le te ken még min dig sú lyos, de eb ben a vo nat ko zás ban is a rész le tek konk rét is me re te a fon tos. A nagy tö me gû, nem a be teg hez kö tött gyógy szer tá mo ga tás, szár maz zon az be szer zés bôl vagy se - gély bôl, nem költ ség ha té kony. A kin ti szak mai együtt mû kö dés gyen ge sé ge tû nik kulcs kér dés nek, rö vi den az, hogy a rész le tek ben je len lé vô ka pa ci tá sok nem in teg rá lód nak kel lô ha té kony ság gal, igé nyes ség - gel. Ezt a je len sé get a be teg sa ját egész ség ügyi rend sze ré vel szem be ni bi zal mat lan ság formá já ban éli meg, az or vos pe dig gyak ran úgy, hogy azt az ese tet is meg old ha tat lan nak íté - 15
16 li az or szá gon be lül, ami nem az. Az az or vo si at ti tüd, amely a be teg nek nyíl tan vagy rá - u ta ló ma ga tar tás sal iga zat ad, ha az úgy ér zi, hogy ered mé nyes gyó gyí tá sa csak kül föl - dön, Ma gyar or szá gon le het sé ges, sze ren csé re el tû nô ben van. Az or vo sok, az egész ség - ügyi ve ze tôk szem lé let vál tá sa fon tos. Ez épít he ti új já a szak mai am bí ci ó kat, a be te gek nek az ott ho ni el lá tá sá ba ve tett bi zal mát. A kér dés újabb ol da la a ma gyar or szá gi egész ség ügyi in téz mé nyek rész vé te le az Ala pít - vány ál tal me ne dzselt be te gek el lá tá sá ban. Tíz év vel ez elôtt a be te gek spon tán, sok szor min den ha tá ron tú li szak mai ja vas lat nél kül vagy el len ére ér kez tek Ma gyar or szág ra. A hely - zet két ok ból vált tart ha tat lan ná. Egy részt, a mi nisz té ri u mi en ged élyez te tés for má lis volt. Nem adott plusz for rást a ke ze lés hez, te hát ez az in téz mény egyéb ként is fo ko zó dó anya - gi gond ját sú lyos bí tot ta. Más részt, az in téz mé nyek szak mai ter he lé se is nö ve ke dett. El sô - sor ban azért, mert tö me ge sen je lent kez tek ru tin el lá tást igény lôk, akik ke ze lé sét az or vo - sok (jo go san!) nem tar tot ták itt in do kolt nak. A ma gyar or szá gi biz to sí tott be te gek is ne he zen fo gad ták a vá ra ko zá si lis ták hosszab bo dá sát. Eb ben a hely zet ben az Ala pít vány az in téz - mé nyek szá má ra egy új, ked ve zô meg ol dást kí nált. Az elô szû rés, a be teg me ne dzse lés meg - te rem té sé vel az in téz mé nyek új ra ér tel mét lát ták, hogy csak a ne héz ese te ket vál lal va nyújtsa nak se gít sé get a ha tá ron tú li ak nak. Az in téz mé nyek gaz da sá gi hely ze te is ja vult. Az in gye - nes el lá tás for má lis en ged élye zé se he lyett, a be te gek el lá tá sá ért az Ala pít vány anya gi tá moga tást nyúj tott, mely nek mér té ke fo ko za to san nö ve ke dett. A te le fax-kon zi li um ké rés alap ján nem csak igen-nem dön tést le het hoz ni, de ja va sol ni le het to váb bi kin ti vizs gá la to kat, ha tá ron tú li más in téz mé nyek ben tör té nô el lá tást (ter mé sze - te sen pon tos is me re tek alap ján). Le het je lez ni, hogy az il le tô in téz mény a be teg fel vé te le elôtt am bu láns vizs gá la tot tart szük sé ges nek, eset leg it te ni vizs gá la tok el vég zé sét ja va sol ja. Az ambu láns el lá tá si for ma dön tô vé vá lá sa csök ken ti az in téz mé nyi ter he lést. Az el lá tás ide jé re (le - gyen az el sô vizs gá lat, el len ôr zés vagy am bu láns ke ze lés) az Ala pít vány szük ség sze rint gondos ko dik a be te gek nem kór há zi el he lye zé sé rôl, sze rény szál lás ról és el lá tás ról. A hat árok meg nyí lá sa, az át te le pü lés le he tô sé ge mi att or vos jött Ma gyar or - szág ra vagy tá vo zott a kör nye zô or szá gok ból Nyu gat-eu ró pá ba vagy a ten ge ren túl ra. Ez sú lyos bí tot ta a ha tá ron tú li ma gyar kö zös sé gek hely ze tét. Az át te le pült or vo sok be il lesz ke - dé se a ma gyar or szá gi in téz mény rend szer be nem egy sze rû az el té rô kép zett ség, a ter mi no - ló gia, a szak mai kör nye zet mi att. Sok pél da van ar ra, hogy a ha tá ron tú li szak or vos csak a ma gyar or szá gi ala pel lá tás ban tu dott el he lyez ked ni, ami szak mai vesz te ség. Az or vos egye - te mek re fel vet tek ösz tön díj jal va ló tá mo ga tá sa nem vál tot ta be a hoz zá fû zött re mé nye ket, ugyan is a vég zett or vo sok egy ré sze nem ment vissza ha zá já ba. Az utób bi idô ben a gra du - á lis kép zés le he tô sé gei a kör nye zô or szá gok ban ja vul tak, ez nem te szi in do kolt tá, hogy a ma gyar or szá gi egye te mek át ve gyék a ha tá ron tú li in téz mé nyek sze re pét. Sok kal in kább a ma gyar nyel vû szak em ber kép zés le he tô sé ge i nek a kin ti bô ví té sé re, szín von alá nak eme - lé sé re kell tö re ked ni az év fo lya mok lét szá má nak nö ve lé sé vel, új in téz mé nyek lé te sí té sé vel vagy a ré gi in téz mé nyek hely re ál lí tá sá val, és an nak mér le ge lé sé vel, hogy ma gyar or szá gi szak em be rek ho gyan se gít he tik a kin ti kép zést. A posztg ra du á lis kép zés tá mo ga tá sa több mó don tör tén het. Fon tos tisz táz ni a szak mai szem pon to kat, az az eb ben a vo nat ko zás ban is rög zí te ni, hogy a cél a kint hi ány zó, szüksé ges, más ként meg nem sze rez he tô tu dá sa nyag át adá sa. Nem le het cél, hogy a Ro má ni á - ban, Uk raj ná ban, Ju go szlá vi á ban vagy a Szlo vá ki á ban meg sze rez he tô tu dást kí nál juk, de 16
17 igen is cél az új mód sze rek át adá sa, a kor sze rû or vos tu do má nyi spe ci a li tá sok hoz zá adá sa a kin ti kép zés fo lya mat hoz. A hosszú ma gyar or szá gi posztg ra du á lis kép zés ugyan az zal a koc - ká zat tal jár, mint a gra du á lis kép zés. Ma gyar or szág és a kör nye zô or szá gok kö zött a posztg ra du á lis kép zés össze han go lá sá ra, egy ér tel mû sza bá lyo zá sá ra kell tö re ked ni, ami re az is esélyt ad, hogy a kör nye zô or szá gok is eu ro kon form kép zé si, sza bá lyo zá si rend szer re tö - rek sze nek. Ezen a té ren a ré gió egész ség ügyi-ok ta tá si kor mány za ti té nye zô i nek, az or vos - egye te mek nek, a kép zés ben részt ve vô na gyobb kór há zak nak meg kell ol da ni uk a kép zés mi nô sé gi ga ran ci á já nak a kér dé sét, az akk re di tá ci ós fo lya ma to kat össze kell kap csol ni. Le - hes sen pél dá ul gyer mek-szív se bé sze tet ta nul ni Ma gyar or szá gon a szív se bé sze ti szak vizs - gá ra ké szü lô ro má ni ai kol le gá nak, ha eh hez az egyéb fel té te lek biz to sí tot tak, vagy a ma gyar uro ló gus szak vizs gá ra ké szül ve tölt hes sen rö vi debb-hosszabb idôt Ro má ni á ban, Kár pá tal - ján. Ez nem csak a tu dás, a gya kor lat meg szer zé sé nek li be ra li zá lá sát je len ti, de szak mai kap cso la tok ki in du ló pont ja is le het. Ez a kez det ben ki e gyen sú lyo zat lan nak ígér ke zô köl - csö nös ség meg ha lad ja a szûk keb lû en ér tel me zett nem ze ti szem pon to kat. Vi szony lag könnyû be lát ni azt, hogy egy ro mán szív se bész kolléga vagy az uk rán ideg se bész, vagy az ugyan csak nem ma gya rul be szé lô he ma to ló gus, on ko ló gus, ve se- vagy csont ve lô-transzp lan tá ci ót vég zô kin ti szak em ber mi ért ne le het ne ér té kes, meg bíz ha tó part ner a ha tá ron tú - li ma gyar ki sebb sé ge ket is ma guk ba fog la ló kö zös sé gek el lá tá sá ban. Az Ala pít vány egyik leg fon to sabb kép zé si prog ram ja a deb re ce ni Ady End re Aka dé mia Or vo si Szek ci ó ja. A Kor sze rû di ag nosz ti ka és te rá pia cí mû két he tes kur zus ra pá lyá zat út - ján éven te kb. 50, ha tá ron tú li kör ze ti/csa lád or vost fo ga dunk Ro má ni á ból, Kár pá tal já ról, Szlo vá ki á ból, Ju go szlá vi á ból, Hor vát or szág ból. Az el bí rá lás kor a szak mai szem pon to kon túl a te rü le ti elosz tást is fi gye lem mel kí sér jük. A nyá ri egye tem anya nyel vi, tör té nel mi, kultu rá lis, köz gaz da sá gi, in for ma ti kai, pe da gó gi ai szek ci ói is nyi tot tak az or vo sok ré szé re. Az át hall ga tás más te rü le tek re, a szé le sebb kö rû tá jé ko zó dás, egy ál ta lán az Aka dé mia mi liô - je ter mé keny, lel ke sí tô kör nye zet a részt ve vô or vo sok szá má ra. Az Aka dé mia, és ben ne az or vo si szek ció mél tán ér de mel te ki mun ká já val Deb re cen vá ro sá tól 1999-ben a Cso ko naidí jat. Az or vo si szek ció be il lesz té se eb be a szé le sebb kul tu rá lis kon tex tus ba azt az ev iden - ci át is tük rö zi, hogy az egész ség ügy szer ves ele me kell hogy le gyen a ha tá ron tú li ma gyar ki sebb ség ön szer ve zô dé sé nek. A hall ga tók kez de ti el fo gó dott sá ga ol dó dott, kér dé se ik éle seb bek, igé nye seb bek, mély szak mai ér dek lô dést tük röz nek. Kez det ben pró ba képp, majd az akk re di tá ció után kö te le - zô en írás be li teszt vizs ga zár ja a tan fo lya mot. Az ered mé nyek min den vá ra ko zást fe lül mú - ló an jók, jog gal kap hat ják meg a részt ve vôk az egye tem bi zo nyít vá nyát. A Hay nal Im re Ösz tön díj ala pí tá sá val egyé ni ta nul má nyu tak le he tô sé gét is meg te rem - tet tük. Az egyé ni ta nul má nyu tat vagy a pá lyá zó kez de mé nye zi, vagy az Ala pít vány ja va - sol ja, ha a be teg for ga lom szak mai elem zé se alap ján ar ra a kö vet kez te tés re jut, hogy ar ra szük ség van a kin ti be te gek jobb el lá tá sa szem pont já ból. Így kez de mé nyez tük a mû ve se - ke ze lés sel, on ko ló gi á val, he ma to ló gi á val, en dosz kó pi á val, kór szö vet tan nal, ult ra hangdiag nosz ti ká val, gyer mek-kar di o ló gi á val, gyer mek-ne u ro ló gi á val, ideg se bé szet tel, ízü le ti pro te ti ká val, spe ci á lis sze mé sze ti kér dé sek kel, stb. fog lal ko zó szak em be rek ma gyar or szá - gi ta nul má nyút ját. A szak mai fej lesz tés nek nem ki zá ró la gos for má ja az egyé ni ösz tön díj. Ál ta lá no sabb igény ese tén a meg ol dás is in téz mé nye sebb. Így a fen ti kér dé sek kö zül a gyer mek-on ko- 17
18 ló gia/he ma to ló gia fej lesz té se ro mán-ma gyar tár sas ági együtt mû kö dés for má já ban tör té nik jú ni u sá ban im már a har ma dik fó rum ke rült meg ren de zés re. A szak mai pro to kol lok egyez te té sén túl en nek ko moly gya kor la ti ered mé nyei is van nak. Az Ala pít vány szer ve ze ti fel épí té sét az or ga nog ramm fog lal ja össze. Az egyes egy sé gek és a kap cso la tok mû kö dé sét egy be teg kép ze let be li út já nak le írá sá val mu tat juk be. Kuratórium Tiszteletbeli kuratórium Védnökök Egyeztetô Bizottság Népjóléti Minisztérium Magyar Országgyûlés (Egészségügyi és Szociális Bizottság) Intézményi partnerek, szponzorok Nemzetközi kapcsolatok Orvos-igazgató Finanszírozás Gazdasági igazgatás GYÓGYINFOK Orvosi diszpécser szolgálat Budapest Debrecen Szeged Pécs Magyarországi ellátó intézmények Határon túli egészségügyi intézmények Elôszûrô egészségügyi/humanitárius szervezetek Szakmai kezdeményezés, javaslat, kérdések A Segítô Jobb Humanitárius Alapítvány organogrammja (1998.) 18
19 A ha tá ron tú li be te gek vagy kör nye ze tük ál ta lá ban tá jé ko zott ar ról, hogy az Ala pít vány ál tal nyújt ha tó se gít ség hez mi lyen út ve zet. Ha ez az is me ret nem áll ren del ke zé sük re, ak - kor is a be teg két le het sé ges úton el in dul va rá ta lál az Ala pít vány hoz ve ze tô irány ra, ne ve - ze te sen vagy a kin ti egész ség ügyi in téz mé nyek or vo sai tud ják, hogy mit kell ten ni, vagy a tör té nel mi egy há zak kép vi se lôi ad nak el iga zí tást. Ha ma gyar or szá gi is me rô sök, hoz zá tar - to zók kér nek se gít sé get, meg kap ják a be teg hez leg kö ze leb bi vagy a szak ma i lag leg meg - fe le lôbb kin ti elô szû rô köz pont ada ta it. A több mint har minc, ha tá ron tú li köz pont va la - me lyi ke ál ta lá ban 50 km-es kör zet ben el ér he tô. Ezek ki épült sé ge, mû kö dé si rend je kü lön - bö zô. Az elô szû rô köz pont or vo sa el ké szí ti az írá sos kon zi li um ké rést, el vé gez te ti mind azon vizs gá la to kat, ame lyek szük sé ge sek az ob jek tív mér le ge lés hez. A dön tés a ma gyar or szá gi ke ze lés tá mo ga tá sa, ha ez szak ma i lag in do kolt, és ez a be teg szá má ra va ló ban esélyt ad a gyó gyu lás ra, ja vu lás ra. A dön tés kin ti ke ze lés, ha pon tos is me re te ink van nak, hogy a ha tá - ron túl ki és hol tud ja meg ol da ni a prob lé mát. A dön tés igen, ha ki e gé szí tô vizs gá la tot kér - nek Ma gyar or szá gon a kin ti di ag nosz ti kai mun ká hoz. A dön tés igen, ha egy fel ál lí tott (jó) di ag nó zis alap ján tör té nô ke ze lés hez hi ány zó gyógy szert kér nek. A vá lasz ne héz szív vel nem, ha a be teg el lá tá sá hoz a ma gyar or szá gi in téz mé nyek sem tud nak hoz zá ten ni. Ha csak egy meg nyug ta tó or vo si/em be ri ma gya rá zat az igény, a be te get ál ta lunk is mert kin - ti szak em ber hez irá nyít juk. A ha tá ron tú li be te gek a négy or vos egye tem mel lett (Bu da pest, Deb re cen, Sze ged és Pécs) mû kö dô disz pé cser-köz pont ban je lent kez nek, az elô ze tes dön tés sze rint. A disz pé - cser-köz pont el vég zi a be teg re giszt rá ci ó ját, az új be teg nek sze mé lyi azo no sí tó szá mot (ID) ad, szükség esetén pon to sít ja a fog adó in té zet tel a be teg te en dô it. Egy adat la pon kér jük a be teg vizs gá la tát, ja vas la tot, hogy mi lyen va ló szí nû di ag nó zis sal, mi lyen ke ze lést ter vez ve, mi lyen költ ség mel lett (HBCs) kell a be te get hos pi ta li zál ni. Az Ala pít vány a ja vas lat el fog - adá sa ese tén ga ran tál ja a költ sé gek fe de zé sét. A ja vas lat alá írá sa nem au to ma ti kus. Ha olyan el lá tás ra vo nat ko zik, amit a ha tá ron túl is el le het vé gez ni, meg fe le lô tá jé koz ta tás mel lett el uta sít juk. Ha olyan költ sé ges be a vat ko - zás ról szól, amit az Ala pít vány az adott idô ben for rás hi ány mi att nem tud tá mo gat ni, és az el lá tás ha lasz tá sa nem jár vesz éllyel, a be teg egy ké sôb bi idô pont ra elô jegy zést kap. Ez leg - in kább a szív mû té tek re, sko li ó zis mû té tek re vo nat ko zik. A be teg az Ala pít vány ál tal alá írt adat lap bir to ká ban be ke rül a ma gyar or szá gi in téz - mény be. Az in téz mény tel je sít mé nyét a ma gyar biz to sí tot tak hoz ha son ló an egy kü lön kód és a be teg ID szá ma alatt je len ti a Gyó gyin fok fe lé. Az in téz mé nyek a Gyó gyin fok ér té ke - lés alap ján nyújt ják be szám lá i kat az Ala pít vány nak. Az Ala pít vány gaz da sá gi ad mi niszt rá - ci ó ja egye di leg el le nôr zi a kö ve te lé sek jo gos sá gát. A be teg for gal mi ada tok egy sé ges rend sze ré nek be ve ze té se 1994-ben tör tént meg ben az Ala pít vány költ ség ve té si for rás sal nem ren del ke zett. A nem el ha nya gol ha tó szpon zo ri tá mo ga tás, amely bôl az OTP gesz tu sa ki emel ke dô volt, meg kezd he tô vé tet te a há ló zat épí tést és a be te gek tá mo ga tá sát. A do lo gi, se gély-jel le gû in téz mé nyi tá mo ga tá sunk Ma gyar or szá gon, Ro má ni á ban, Kár pá tal ján gyógy szer, be ren de zés, mû ve se ké szü lék, orvo si köny vek, stb. 100 mil li ós nagy ság ren det ért el. Az ilyen jel le gû se gé lyak ci ók ról, ki - vé ve a gyógy sze re ket és a kü lön le ges szük ség le tek fel me rü lé sét, az Ala pít vány jó részt le - mon dott, hi szen eze ket más, ar ra sza ko so dott szer ve ze tek na gyon jól vég zik. 19
20 1994-ben a be te gek összes je lent ke zé se 7967 volt. Ez az évek so rán fo ko za to san csök - kent; az elô szû rô ál lo má sok a prob lé mák egy ré szét ma guk me gol dot ták, vagy az in do ko - lat lan ké ré se ket el há rí tot ták. Az ka taszt ro fá lis má so dik fél éve ki vé te lé vel, amit az éssze rût len költ ség ve té si meg szo rí tás oko zott, az Ala pít vány fog adó kész sé ge, ter he lé se 5 ezer be teg/év kö rü li. Kü lön re giszt rál juk a da ga na tos be te ge ket. Rá juk egy részt az is mé telt, hosszú ke ze lés, más részt a nagy költ sé gek mi att kell meg kü lön böz te tett fi gyel met for dí ta ni. A da ga na tos be te gek szá má nak nö ve ke dé se ben meg áll ni lát szott egy 1700-as be teg szám szint jén, de 2000-re már meg ha lad ta a 2700-as eset szá mot is. A já ró be teg ként el lát ha tó be te gek szá ma fo ko za to san nö ve ke dett, 1999-ben ab szo lút szám ban meg ha lad ta a 3800-at, 2000-ben pe dig a 4300-at. A fek vô be teg el lá tás hoz vi szo - nyí tott arány, az el sô 5 év ben szá mí tott 2:1 arány hoz vi szo nyít va 1999-ben már 4,5:1 volt. Ez a be te gek ré szé rôl an nak el fog adá sá val járt, hogy a kór há zi fel vé tel nem el en ged he tet - le nül szük sé ges az ered mé nyes ke ze lés hez. A gaz da sá gos sá gi szem pont mi att is pre fe rál - juk az am bu láns el lá tá so kat, be le ért ve a kú ra sze rû ke ze lé se ket is. A fek vô be te gek szá ma évi kö rü li. A be te gel lá tás nak nem ki zá ró lag a mennyi sé gi pa ra mé te rei fon to sak, ha nem az az egy - ér tel mû ten den cia, hogy egy re in kább (le he tô leg) csak or vo si lag ne héz, ma gas szin tû felsze relt sé get igény lô be te gek ma gyar or szá gi ke ze lé sét vál lal juk. A kór há zi fel vé tel re ke rült be te gek kö zül 1999-ben több mint 38 szá za lé ka szen ve dett rossz in du la tú da ga na tos be teg - ség ben, több mint 12 szá za lék volt sú lyos, zöm mel mû tét re szo ru ló szív be teg gyer mek, több mint 12 szá za lék a ne héz sze mé sze ti mû tét re szo ru ló ha tá ron tú li be teg. Az egyes elô szû rô ál lo má sok, in téz mé nyek elem zé se he lyett itt csak né hány ál ta lá nos meg áll apí tást ten nék. Ro má nia, mely a ma gyar ki sebb ség lét szá mát te kint ve ki emel ten fon tos, jó úton ha lad, ha nem is rö vid és si ma úton, a meg ol dás fe lé, a sa ját egész ség ügyi fej lesz té se irá nyá ban. A be te gek 81 szá za lé ka ér ke zett Ro má ni á ból, ará nyuk 2000-ben csök ke nést mu tat az elô zô évek hez vi szo nyít va. A kár pá tal jai hely zet ne he zebb, a kö rül mé - nyek mos to háb bak, a szak em be rek ki ván dor lá sa még min dig vesz élyes mér té kû, a be te gek szá za lé ka ér ke zik on nan. Szlo vá ki á ból csak né hány be teg ér ke zik egé szen spe ci á lis in dok kal, arány szá muk 1 szá za lék kö rü li. Ju go szlá via meg íté lé se nem könnyû. A há bo rú ide jén se gély szál lít má nyok szer ve zé sé - ben vet tünk részt, és né hány be te get a kin ti meg bí zot ta kon ke resz tül kap tunk is. Úgy érez - tük, hogy majd nem min den el ér he tô kint, leg fel jebb az em be rek nek a tar ta lé ka ik hoz kell nyúl ni ok. A ko szo vói vál ság és a bom bá zás ide jén szem be sül tünk az egy re sú lyos bo dó va - ló ság gal. A ma ga san kép zett szak em be rek, a jó alap fel sze relt ség mû kö dés kép te le nek a szük sé ges imp lan tá tum, egy-egy gyógy szer, a su gár te rá pia el ér he tet len sé ge, stb mi att. A mo za ik kép össze ra ká sát és az er re va ló re a gá lás le he tô sé gét se gí tet te az Ala pít vány sza - bad kai iro dá já nak meg nyi tá sa és szá mos szak em ber és ön kor mány zat kap cso ló dá sa. Az in nen ér ke zett be te gek arány szá ma és fo lya mán 7-rôl kö zel 14 szá za lék ra nö - ve ke dett. Egyéb ként a sza bad kai köz pont lé te sí té se min ta ér té kû. Nem az Ala pít vány szem pont - já ból, ha nem azért, mert a hely be li igény s az ah hoz tár su ló ko moly szán dék szin te né hány nap alatt meg te rem tet te a fel té te le ket: az iro dát, az ál lan dó mun ka tár sat, a szak mai hát teret, a kom mu ni ká ci ó hoz, nyil ván tar tás hoz szük sé ges kor sze rû inf rast ruk tú rát. Ez jó üze net 20
38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes
Részletesebben33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...
Részletesebben34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 28., kedd 34. szám Ára: 1495, Ft TARTALOMJEGYZÉK 68/2006. (III. 28.) Korm. r. A Fel sõ ok ta tá si és Tu do má nyos Ta nács ról... 2906 69/2006.
Részletesebben2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE
XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenA MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel
Részletesebben75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!
LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenGONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL
182 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Dr. Kár olyi Géza 1 GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL Cselekvési változatok A szö vet ke zet a ha tá lyos meg fo gal ma zás 2 sze rint:
Részletesebben79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta
RészletesebbenLVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.
LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat
Részletesebben84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIII. tv. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény mó do - sí tá sá ról...
Részletesebben122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 5., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. ok tó ber 5., csütörtök 122. szám Ára: 1533, Ft TARTALOMJEGYZÉK 202/2006. (X. 5.) Korm. r. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 16., péntek TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról... 10754 Oldal 2007: CXXVII. tv. Az ál ta lá nos for gal
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:
Részletesebben148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.
RészletesebbenIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17.
III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft 2011. JANUÁR 17. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi
Részletesebben2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697
2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697 III. Tár sa dal mi szem pon tok: 1. Az épí tett 3-x szo bás la ká sok ará nya az idõ szak végi la kás ál lo mány ból, % 2. A személygépkocsik kor szerint
Részletesebben79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú ni us 12., péntek 79. szám Ára: 1125, Ft TARTALOMJEGYZÉK Oldal 2009. évi XLIV. tör vény A szak kép zé si hoz zá já ru lás ról és a kép zés fej lesz
Részletesebben145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.
RészletesebbenTARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft JÚLIUS 15. oldal oldal. A köz tár sa sá gi el nök 101/2011. (V. 20.) KE ha tá ro za ta
III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft 2011. JÚLIUS 15. TARTALOM oldal oldal JOGSZABÁLYOK A nem ze ti erõ for rás mi nisz ter 24/2011. (V. 18.) NEFMI ren de le te az egyes sa já tos köz ok ta tá si fel ada
Részletesebben121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2100, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 2007: CVI. tv. Az ál la mi va gyon ról... 9082 2007: CVII. tv. A te le pü lé si ön kor mány za tok több cé lú
RészletesebbenNAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339
NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 7., szerda TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXI. tv. Egyes szo ciá lis tár gyú tör vé nyek mó do sí tá sá ról... 10456 2007: CXXII. tv. A szol gá la
Részletesebben97. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. Törvények A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXI. tör vény. Budapest, au gusz tus 2.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. au gusz tus 2., szerda 97. szám TARTALOMJEGYZÉK 2006: LXXI. tv. A köz ok ta tás ról szóló 1993. évi LXXIX. tör vé ny mó do sí tá sá ról 7895 2006: LXXII.
RészletesebbenA SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2
136 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Né meth Lász ló 1 A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2 Cselekvési változatok Ki in du lás ként fon tos meg fo gal maz ni azt, hogy
Részletesebben123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. már ci us 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK 14/2007. (III. 14.) EüM r. A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba tör té nõ be fo ga dá
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 15., hétfõ 169. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CI. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vé nyek mó do
Részletesebben37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. április 4., kedd 37. szám Ára: 575, Ft TARTALOMJEGYZÉK 77/2006. (IV. 4.) Korm. r. Az Út ra va ló Ösz tön díj prog ram ról szóló 152/2005. (VIII. 2.)
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 5., kedd 92. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXX. tv. A fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szóló 1991.
RészletesebbenKed ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk!
Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk! A tech ni ka ro ha mos fej lô dé se szük sé ges sé te szi, hogy már egé szen ki csi kor ban in for - ma ti kai és szá mí tó gép-fel hasz ná lói is me re tek kel bô vít
Részletesebben122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 13., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1794, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 13., kedd 122. szám Ára: 1794, Ft TARTALOMJEGYZÉK 183/2005. (IX. 13.) Korm. r. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési
Részletesebben28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 10., péntek 28. szám TARTALOMJEGYZÉK 49/2006. (III. 10.) Korm. r. A föld gáz el lá tás ról szóló 2003. évi XLII. tör vény egyes ren del ke
RészletesebbenXVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft május T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal
XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft 2007. május T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 4/2007. (V. 7.) Tü. határozat A há rom ta gú ta ná csok és az ál lan dó bi zott sá gok össze té te lé rõl... 387 27/2007.
RészletesebbenA LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK
LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint
RészletesebbenLIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...
LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ
III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny
Részletesebben40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és
Részletesebben74. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, június 21., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1127, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. június 21., szerda 74. szám Ára: 1127, Ft TARTALOMJEGYZÉK 36/2006. (VI. 21.) GKM r. A ha gyo má nyos vas úti rend szer köl csö nös át jár ha tó sá gá
RészletesebbenTARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft JÚNIUS 8. oldal oldal
III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft 2011. JÚNIUS 8. TARTALOM oldal oldal JOGSZABÁLY 72/2011. (IV. 29.) Korm. ren de let az egész ség ügyi felsõ - fokú szak irá nyú szak kép zé si rend szer rõl szóló 122/2009.
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben
ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí
Részletesebben93. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 6., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 667, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 6., szerda 93. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXIX. tv. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény mó do sí tá sá ról 4904 64/2005.
Részletesebben85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 1., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 1., vasárnap 85. szám TARTALOMJEGYZÉK 176/2007. (VII. 1.) Korm. r. A Mi nisz ter el nö ki Hi va tal ról, valamint a Mi nisz ter el nö ki Hi
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 16., kedd 170. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CIV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról szóló 1949. évi XX. tör - vény mó do sí tá
Részletesebben166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a
Részletesebben80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK Oldal 80. szám Ára: 585, Ft 125/2009. (VI. 15.) Korm. ren de le t A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.
RészletesebbenA földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065
2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)
RészletesebbenA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom
VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány
RészletesebbenXII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 598 Ft febru ár 1. TARTALOM. II. rész
XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 598 Ft 2006. febru ár 1. TARTALOM II. rész 2005: CXXXII. tv. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII.
RészletesebbenA MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA
XII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM ÁRA: 546 Ft 2006. de cem ber 22. A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM II. rész 2006: XCIV. tv. A tûz el
Részletesebben173. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 12., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 588, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. de cem ber 12., szerda 173. szám TARTALOMJEGYZÉK 101/2007. (XII. 12.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata... 13018 102/2007. (XII. 12.) AB h. Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenA gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete
2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti
RészletesebbenA Kormány rendeletei
2007/39. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2547 A Kormány rendeletei A Kormány 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelete a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén
RészletesebbenFELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra
LVII. ÉVFOLYAM 25. SZÁM ÁRA: 798 Ft 2006. december 28. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2007. évi elõfizetési árainkra T A R T
RészletesebbenII. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.
9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó
Részletesebben95. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 31., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. jú li us 31., hétfõ 95. szám Ára: 693, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: LXIX. tv. Az európai szövetkezetrõl... 7792 2006: LXX. tv. Az éle tük tõl és a sza bad
Részletesebben155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl...
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. no vem ber 26., szerda 167. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl...
Részletesebben36. szám II. kötet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 3., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 4255, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 3., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 15/2006. (IV. 3.) OM r. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követel - ményeirõl 36. szám II. kötet
RészletesebbenT A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal
XX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2011. szeptember T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 458/D/2008. AB határozat A bün te tõ el já rás ról szó ló 1998. évi XIX. tör vény 74. (1) be kez dés c) pont - ja szö ve gé ben a
Részletesebben73. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 28., TARTALOMJEGYZÉK. csütörtök. Ára: 1395, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. má jus 28., TARTALOMJEGYZÉK Oldal csütörtök 73. szám 2009. évi XXXVIII. tör vény A ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok kö ve tel mé nyét érin - tõ
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA
LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági
Részletesebben145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 357, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. no vem ber 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 237/2006. (XI. 27.) Korm. r. A felsõoktatási intézmények felvételi eljárásairól... 11138 81/2006. (XI. 27.) GKM
Részletesebben2007. évi CXXIX. tör vény
11156 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/156. szám 2007. évi CXXIX. tör vény a termõföld védelmérõl* I. Fejezet BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK A tör vény hatálya 1. (1) A tör vény ha tá lya ki ter jed a ter mõ föld
RészletesebbenTARTALOM. IV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 2415 Ft MÁRCIUS 6. KÖZLEMÉNYEK JOGSZABÁLYOK
IV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 2415 Ft 2012. MÁRCIUS 6. TARTALOM oldal oldal JOGSZABÁLYOK 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a hallgatói hitelrendszerrõl... 434 2/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a magyar állami
RészletesebbenIII. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése
III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése 31/2006. (VII. 5.) AB végzés 1021 31/2006. (VII. 5.) AB végzés Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz és utó
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXXI. tör vény Az adó zás rend jé rõl szó ló évi XCII. tör vény mó do - dosításáról...
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 14., TARTALOMJEGYZÉK Oldal kedd 97. szám 2009. évi LXXXI. tör vény Az adó zás rend jé rõl szó ló 2003. évi XCII. tör vény mó do - sításáról....
Részletesebben132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 4., csütörtök 132. szám Ára: 966, Ft TARTALOMJEGYZÉK 254/2007. (X. 4.) Korm. r. Az ál lam i va gyon nal való gaz dál ko dás ról... 9636 255/2007.
RészletesebbenIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ára: 3320 Ft má jus 2. TARTALOM
III. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ára: 3320 Ft 2011. má jus 2. TARTALOM JOGSZABÁLY ol dal 19/2011. (III. 21.) Korm. ren de let a 2011. évi igaz ga tá si szü net rõl... 666 6/2011. (III. 8.) NEFMI rendelet egyes oktatási-kulturális
RészletesebbenIII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára: 505 Ft JANUÁR 21.
III. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára: 505 Ft 2011. JANUÁR 21. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi
Részletesebben21. szám. Budapest, má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 525, Ft. Oldal
Budapest, 2008. má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 2057/2008. (V. 14.) Kor m. h. A Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegû tevékenységet ellátó központi
RészletesebbenA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom
VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,
RészletesebbenA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM
V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.
RészletesebbenIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára: 610 Ft JANUÁR 31.
III. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára: 610 Ft 2011. JANUÁR 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi
Részletesebben97. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 12., kedd 97. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXV. tv. Az adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vé ny mó do sí tá sá ról
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 14., szerda 153. szám TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló 1994. évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról... 10671 2007:
Részletesebben204. szám I/1. kö tet*
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. de cem ber 29., szerda 204. szám I/1. kö tet* I/1 2. kö tet ára: 5635, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 382/2004. (XII. 29.) Korm. r. Az ál lam ház tar
Részletesebben2008. évi LXIX. tör vény M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/161. szám
19424 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/161. szám zott ter mék ese té ben az elsõ bel föl di for ga lom ba hozó elsõ ve võ je vagy sa ját célú fel hasz ná ló ja, 2008. évi LXIX. tör vény a környezetvédelmi
Részletesebben26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd 26. szám Ára: 1325, Ft TARTALOMJEGYZÉK 29/2008. (II. 19.) Korm. r. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl.
RészletesebbenBarni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott
Me se ku tyá val és bi cik li vel Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott egy gyö nyö rû bi cik lit. volt két nagy ke re ke, két kis ke re ke, egy szél vé dõ je, ben zin tar tá lya, szi ré ná ja,
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft TARTALOMJEGYZÉK
Részletesebben150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 15., kedd 150. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXIX. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vények mó do
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.
Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról
Részletesebben139. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3045, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 26., péntek 139. szám Ára: 3045, Ft TARTALOMJEGYZÉK 237/2008. (IX. 26.) Korm. r. A Sváj ci Ma gyar Együtt mû kö dé si Prog ram vég re haj
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)
Részletesebben42. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 12., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2599, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 12., szerda 42. szám Ára: 2599, Ft TARTALOMJEGYZÉK 86/2006. (IV. 12.) Korm. r. A hallgatói hitelrendszerrõl és a Diákhitel Központról... 3338
Részletesebben147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény
Részletesebben146. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 29., szer da TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2541, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. no vem ber 29., szer da 146. szám Ára: 2541, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: XCVII. tv. Az egész ség ügy ben mû kö dõ szak mai ka ma rák ról... 11162 2006:
RészletesebbenA Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete
2556 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/39. szám A Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet módosításáról A köz úti köz le
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 11., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK 2004: XCIX. tv. A vi tel rõl szóló 2000. évi C. tör vény mó do sí tá sá ról... 12838 2004: C. tv. A Ma gyar
RészletesebbenA MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM
A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenXV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÁRA: 1771 Ft március T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal
XV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÁRA: 1771 Ft 2006. március T A R T A L O M Szám Tárgy Ol dal 11/2006. (III. 23.) AB ha tá ro zat Az egész ség ügy rõl szóló 1997. évi CLIV. tör vény 25. (5) be kez dés ki vé - ve,
Részletesebben135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 10., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 10., szerda 135. szám Ára: 966, Ft TARTALOMJEGYZÉK 264/2007. (X. 10.) Korm. r. Az egyes ter mé kek ki egé szí tõ ol tal má ra vo nat ko zó
RészletesebbenA SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE
A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész
Részletesebben