Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola. Szülői kézikönyv 1.0 verzó

Átírás

1 Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Szülői kézikönyv 1.0 verzó Solymár, József Attila utca /

2 Az egész gyermek olyan mint egyetlen érzékszerv. Minden hatásra reagál, ami környezetéből éri. Az, hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogy milyenek ezek a környezeti hatások Rudolf Steiner antropozófus, a Waldorf-iskolák szellemi atyja Iskolánk működésének szellemi alapját az antropozófia alkotja. Az ebből származó világ- és emberképre épül a Waldorf-pedagógia, amely: sokoldalúan fejleszti a gyermek testi, lelki és szellemi készségeit, megteremti az ehhez szükséges feltételeket, végleges meggyőződések közvetítése helyett megismerési képességeket ébreszt, önálló véleményalkotásra sarkall, elismeri és tiszteletben tartja minden diák egyediségét, individualitását, támogatja a tanulóban a világ megismerésére irányuló kíváncsiságot, a környezet iránti felelős magatartást. A tanárokkal közösen olyan gyermekeket szeretnénk felnevelni, akik érzelmileg kiegyensúlyozottak és erős akaratúak; jó ítélőképességgel és önálló gondolkodással rendelkeznek; szociálisan érzékenyek; felelősséget éreznek a környezetük iránt; az ünnepeket, a hagyományokat ápolják, és új tartalommal töltik meg; szabadon, de felelősségteljesen vállalják a társadalomban betöltött szerepüket; így eleget tudnak tenni a jelen és a jövő kihívásainak egyaránt. Azt reméljük, hogy az iskolában megtapasztalt szociális érzékenység és tudatosság képessé teszi őket arra, hogy szabadon, de felelősségteljesen vállalják a társadalomban, a világban betöltött szerepüket. Szeretnénk, ha iskolánk minden kicsi és nagy gyermeknek, az iskola dolgozóinak és a szülőknek biztonságot és meleget adó fészek lenne. Szociálisan érzékeny közösség, amely a gazdasági élet területén a rászorultság, az egyéni igények, a testvériség elvét követi. Fontos számunkra a természet közelségének megélése, a biodinamikus gazdálkodással való kapcsolat, környeztünk védelme, és a fenntartható életvitelre való törekvés. Korunk kihívásait felvállalva együttműködésre törekszünk minden, a munkánkhoz kapcsolódó személlyel és intézménnyel. Szeretnénk, ha iskolánk nagy, fa kapui mögött minden hozzánk érkező nyitottságot és őszinte befogadást érezhetne. (Részlet a tanári kollégium által 2013-ban megfogalmazott nevelési Célkitűzésekből.) 2

3 Ezt a Szülői kézikönyvet a Fészek iskola szülői körének tagjai állították össze nektek, kedves Érdeklődők vagy már gyermekeitekkel felvételt nyert Szülőtársak! Ezzel az áttekintést ígérő kiadvánnyal az a célunk, hogy tájékozódási támpontokat adjunk és segítsük megérkezésetek közösségünkbe. Mivel a Waldorf-pedagógia és a köré szerveződött intézményi forma nem merev szabályok között születik és folyamatosan formálódik, ezért írásunk tartalmazhat NEM általános erejű, hanem egyéni véleményeket, meglátásokat is, illetve tapasztalhattok a leírtaktól eltérően megvalósuló gyakorlatokat. Bár a tanári kollégium és a kurátorok támogatásával jött létre a kiadvány, ennek ellenére ez nem egy hivatalos iskolai dokumentum, tartalmazhat pontatlan és már a leírás pillanatában elavulttá váló információkat is. Hiszen egyetlen percig sem volt célunk örökérvényű igazságok és kötött szabályrendszerek írásos rögzítése, sokkal inkább az indivídumok ereje által alakítható, jelenleg is alakulóban lévő forma és mozgástér felvázolása, ismertetése. Jobbító szándékú észrevételeiteket, és a helyreigazításokat várjuk a kommunikacio@feszekiskola.hu címre. Meglátásaitok, javaslataitok alapján minden évben szeretnénk tovább pontosítani és bővíteni a Kézikönyv tartalmát. 3

4 Tartalom A Waldorf pedagógia... 6 A Waldorf iskola szerkezete... 6 Pedagógiai alapelvek... 6 Módszertani sajátosságok... 8 Epochális oktatás... 8 Osztálytanító, osztálykísérő... 9 Tanterv, speciális tantárgyak... 9 Tankönyvek, füzetek Házi feladat, számonkérés Fejlesztés, extra lesson A felső tagozat (középiskola) Az Iskolánk bemutatása Az Iskola története Szervezeti felépítés Fenntartó Iskolaképviselő és Ügyvezető Csoport A Tanári Kollégium és a Tanári Konferencia Technikai és ügyviteli csoportok A háziasszonyi iroda: Háziasszony - Szabó Éva Szülői szerepvállalás Anyagi támogatás a szülőktől Fizikai környezet megteremtése, karbantartása A Pedagógiai munka támogatása Ünnepek, iskolai rendezvények szervezése, részvétel Szülői feladatkörök Iskolai szervezet támogatása Kommunikációs csatornák Gyakorlati információk Jelentkezés

5 Tudnivalók az elsősök szüleinek Az iskolába való érkezés és távozás Hiányzás Étkezés Parkolási rend Ünnepeink Évnyitó, az elsősök fogadása Mihály napi bátorságpróba Márton napi lámpás felvonulás és bazár Szent Miklós látogatása Advent Szalagavató Farsang Húsvéti örömzene Ballagás Évzáró, tűzugrás Egyéb rendezvényeink Jövőnk Kihívások Építkezés Forrásteremtés Záró gondolatok Ajánlott olvasmányok

6 A Waldorf pedagógia Háttere A Waldorf-pedagógia 1919 óta gyakorolt reformpedagógia, megalapítója Rudolf Steiner. Az első Waldorf-iskolát Stuttgartban (Németország) nyitották meg, a Waldorf Astoria cigarettagyár munkásainak gyermekei számára. A WALDORF ISKOLA SZERKEZETE A Waldorf-iskola 13 éves, egységes, az államilag elfogadott Waldorf-kerettanterv alapján működő iskola, mely a jelenlegi törvényi szabályozás szerint egyben alapfokú művészeti iskola is. Az első 12 évfolyamot egy 13. év követi, ami az érettségire való felkészülést szolgálja. A 12 évet hagyományosan három szakaszra bontjuk: alsó tagozat (1-4. osztály); középtagozat (5-8. osztály); felső tagozat (9-12. osztály). Alapelv, hogy sem az első, sem a további osztályokba történő felvételnek nem feltétele bizonyos tárgyi tudás, illetve képességek megléte. (Ezt az alapelvet néha fölülírja az osztályok kiegyensúlyozott összetételének szempontja.) Az iskolában így nagyon különböző képességű gyerekek tanulnak együtt. Mivel nyolcadik után mindenfajta szelekció nélkül kerülnek át az osztályok a felső tagozatra, így a korábbi sokszínűség ott is fennmarad. A Waldorf-gimnázium így egy egészen sajátos iskolaforma, mely nem vethető össze sem a hagyományos gimnáziummal, sem más középiskola-típusokkal. A 12 év folyamán az iskola nem az állami tanterv, hanem a Waldorf-kerettanterv követelményei szerint foglalkozik az ide járó gyerekekkel. Kérjük, hogy mielőtt iskolánkba íratod gyermekedet, tájékozódj a kétféle követelményrendszer közti különbségről! Iskolánkban, ahogy hazai Waldorf-iskolák mindegyikében, a 13. év szolgál arra, hogy a fiatalokat felkészítse az érettségi vizsgákra, az állami követelményeknek való megfelelésre. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK A Waldorf-pedagógia: a nevelést művészetnek tekinti, a tanulási folyamatot pedig a szabadság eszközének, amellyel elvezethetjük a gyermeket önmagához, hogy felnőttként képessé váljon saját útjának felismerésére és követésére; sokoldalúan fejleszti a gyermek testi, lelki, és szellemi készségeit, megteremti az ehhez szükséges feltételeket; az életkornak megfelelően az egyéni vélemények, vélekedések, világlátás kialakítását támogatja ahelyett, hogy meggyőződéseket közvetítene; elismeri és tiszteletben tartja minden diák egyediségét, individualitását; támogatja a tanulóban a világ megismerésére irányuló kíváncsiságot, a környezet iránti felelős magatartást és tenni akarást. A Waldorf-iskolát a szív, a kéz és a fej iskolájának is nevezik, mivel a gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődését harmonikus egységben kezeli: a szív iskolája, mert a művészeteknek, mint az érzelmek megformált kifejezésének, nagy szerepet tulajdonít, 6

7 a kéz iskolája, mert a mozgás, a végtagok fejlesztésén keresztül neveli és erősíti a gyerek akaratát, valamint a fej iskolája is, amennyiben a hagyományos értelemben vett tanagyag elsajátításán túl a pontos megfigyelés, a gondolkodás, és az önálló következtetés képességének fejlesztését is célként tűzi ki. A gyermek megismerése A Waldorf-iskolák legfontosabb nevelési elveinek egyike a gyermek személyiségének minél mélyebb és sokoldalúbb megismerése. Felfedezni a benne rejlő értékeket, talentumokat, ezeket gondozni, megadni minden lehetőséget kibontakoztatásukhoz. Fontos feladat, hogy megismervén a körülötte lévő világot, otthon érezze magát benne. Tudjon a képességeiről, és tudja, hogy hol és mire használhatja azokat. Minden, amit a gyermek az iskolában tanul, kézzelfogható és lelkével átélhető kell hogy legyen. Például az első osztályosok betűtanulásánál a betűknek történetük van, szeretettel lehet megközelíteni őket. A világ megismerésének módja Szülőként és az iskolában is célunk, hogy a gyerekek önmaguk fedezzék fel a világ dolgait. A gyermeki megismerési utat követve először az egészet egyben lássák - mint ahogyan a kisgyermek is óriásfogalmakat alkot -, majd az észlelés és a fogalomalkotás finomodásával fedezzék fel az egyre differenciáltabb kis részleteket. Fontos, hogy ne kész, megmásíthatatlan tényeket tanítsunk nekik, hanem hogy érzéseiket, akaratukat, és gondolkodásukat egyszerre arra ösztönözzük, hogy a világot a maga változatosságában, összefüggéseiben, szeretettel tudják megismerni, befogadni. Így juttatjuk őket élő, a változásokat felvenni képes gondolkodáshoz. A saját út megtalálása A Waldorf-pedagógia - tartalmi és módszertani szempontból egyaránt - a kisgyermek sajátos fejlődési szakaszait követi a felnőtté válás útján. Igyekszik a lehető legteljesebb mértékben kiszolgálni, támogatni a fejlődő emberi, saját útjának megtalálásában. Az ehhez szükséges embertani ismereteket a hagyományos fejlődéspszichológia mellet az antropozófiai kutatásokból, illetve a tanári és szülői munka mindennapi tapasztalataiból meríti. Kevesebbet tanulnak A Waldorf-iskola gyermek-, és személyiségközpontú, képességfejlesztő iskola, melyben a művészeti és gyakorlati készségek fejlesztése azonos súlyú a közismereti képzéssel. Ez az első években a hagyományos értelemben vett tanulás rovására megy, amitől a szülők sokszor megijednek. A felsőbb osztályokban azonban ez a - gyerekek akarati és érzelmi életének fejlesztésébe történő - befektetés kamatostul megtérül: a magyar átlagnál egészségesebb, kiegyensúlyozottabb, akaratukban megerősödött, önállóan tanulni akaró és tudó diákok érkeznek a felső tagozatra, a középiskolai osztályokba. Az érettségi eredmények és a felvételi arányok sem maradnak el az állami gimnáziumoknál tapasztalt szinttől. Szociális érzékenység és felelősségtudat A Waldorf-iskola a ma fiataljait úgy neveli és tanítja, hogy azok képesek legyenek a társadalom más tagjaival együtt szabad közösséget alkotni, megfelelve a kor kérdéseinek, kihívásainak. A fiatalokat szabadságra és önálló felelősségtudatra "iskolázza ", vagyis olyan individuumokat kíván nevelni, akik szabadságukkal felelősen képesek bánni, akik szociálisan érzékenyek. Pedagógiánk ezért 7

8 fontosnak tartja, hogy a gyermekekben alapvetően meglévő, a környezetük és a világ iránti nyitottságot ápolja, illetve megőrizze. A művészeti képzés fontossága Helyüket jól megálló, a konfliktusokat bíró, nagy teljesítményekre képes, alkotó felnőtteket szeretnénk nevelni. Ehhez alapvetően fontosnak tartjuk a kiegyensúlyozott, derűs, fantáziagazdag belső világ megóvását, ill. megteremtését, melynek eszköze elsősorban a művészeti tevékenység és az egyes gyermekek fejlődésének megfelelő tempójú oktatás. Az iskola szerkezete és az én-erő kibontakozása Az első 8 évben az osztálytanító kíséri az osztály fejlődését. Ő tartja a főoktatást, ő tanítja epochális rendszerben a közismereti tárgyakat. Eközben 8 éven keresztül ő az iskolai anyukája, ill. apukája a rábízott gyerekeknek. Tudnia, éreznie kell a tanítónak, hogy a gyermeknek, életútja egy-egy szakaszán, milyen ismeretekre és bánásmódra van szüksége. A gyermek megismerése, az egyéni fejlődés biztosítása, és az érzelmi biztonság kialakulása miatt fontos, hogy az osztálytanító személye 1-8. osztályig lehetőség szerint ne változzon. A kisiskolás a tanítójában tekintélyt, példát lát, felé feltétlen tisztelettel fordul. Ez segíti elő később a saját én-erő kibontakozását. A diákjait 6-7 éves koruk óta ismerő tanító könnyebben birkózik meg a os kiskamaszok hangulatváltozásaival is, mint egy olyan tanár, aki csak néhány éve dolgozik velük. A serdülőkben már a tanár tudása, elmélyült érdeklődése vált ki tiszteletet, ez pedig segít abban, hogy a diák is kialakíthassa önálló érdeklődését és viselkedését. Mindezek értelmében a 9. évfolyamtól, a Waldorf felső tagozaton az osztálytanítót a felsős osztálykísérők és szaktanárok váltják a maguk másfajta, specializált felkészültségével. MÓDSZERTANI SAJÁTOSSÁGOK A Waldorf-pedagógia: lépést tart a gyermekkor és a kamaszkor legfontosabb fejlődési fázisaival, harmonizáló hatást fejt ki, mely kihat az egész szervezetre, a test ritmusaira és működésére is. ösztönöz a fejlődéshez elengedhetetlen tapasztalatok megszerzésére, a gyermeket a mindenkori érettségének megfelelő kihívások elé állítja. Ezért: - az alsóbb évfolyamokban a mozgásnak, az utánzáson keresztül történő tanulásnak, - az első nyolc évfolyamban a tapasztalásnak, az érzelmeknek, a képi gondolkodásnak, - a felső négy évfolyamban pedig az elvont gondolkodásnak, a törvényszerűség felismerésének van kiemelt szerepe. Epochális oktatás A Waldorf-iskolákban a közismereti tárgyak oktatása ciklikus, úgy ún. epochális rendszerben történik. Az epochákra, azaz időszakokra tagolt a tanítás azt jelenti, hogy három-négy héten keresztül a tanítás első két órájában, - az ún. főoktatás keretén belül, - folyamatosan ugyanazzal 8

9 a tantárggyal foglalkoznak. Így lehetőség nyílik a tantárgyban való alapos elmélyülésre, az egyéni fejlődési ütem figyelembevételére. Az epochák sorrendjének tudatos megválasztásával törekszünk az emlékezés-felejtés helyes ritmusának kialakítására. A főoktatás ritmusa, belső rendje, és különböző tevékenységi formái azt a célt szolgálják, hogy a tanulók, - ahelyett, hogy kívülről kész ismereteket kapnának, - saját maguk fedezzék fel a különböző ismereteket. A főoktatás három részre tagolódik: Az első a ritmikus rész, melynek során a napkezdő rítusok és beszélgetés után a különböző mozgások, ritmusok, versek, dalok és hangszerek segítségével a gyerekek többirányú fejlesztésére van lehetőség. Ezek a ritmikus játékok és beszélgetések segítenek az egymásra figyelés képességének kialakításában is. A ritmikus rész ideje alatt a gyerekek lélekben is megérkeznek az iskolába és felkészülnek a koncentráltabb tanulásra. A második részben történik a hétköznapi értelemben vett tanulás: a füzetmunka: az ismétlés, a gyakorlás, az új ismeretanyag bevezetése, az epochafüzetek készítése (ld. később), stb. A harmadik részben a főoktatást egy életkornak megfelelő mese, vagy történet zárja. Az osztálytanító szabadsága és felelőssége, hogy az epochák sorrendjének felállításával, valamint az egyes tárgyakon belül a feldolgozandó témakörök megválasztásával a lehető leghatékonyabban segítse az általa kísért gyermekközösséget. Osztálytanító, osztálykísérő A gyermekek olyan közösségben bontakozhatnak ki egészségesen a legteljesebb mértékben, amelyet ritmus és állandóság határoz meg. A tanár személyes példamutatásával, tekintélyével jelent nevelő erőt a gyermekek számára. Az osztálytanító nyolc éven keresztül vezet egy osztályközösséget, így lehetősége nyílik a gyermekek alapos megismerésére, ami a közös munka és az állandóságérzet biztosításának alapvető feltétele. A nyolc év alatt alapelv szerint a főoktatás minden tárgyát az osztálytanító tanítja. Ezek mellett lehetőség szerint szaktárgyakat is tanít: kézimunkát, művészeti tárgyakat, esetleg idegen nyelvet. Azáltal, hogy mindent tanít, a világ, és az abban jelen lévő tudás egységét szimbolizálja, mintát nyújt a gyerekek számára. Munkája középpontjában azonban nem a tananyag, hanem a gyermeki személyiség megismerése, és annak fejlesztése áll. Átfogó tudással kell rendelkeznie a gyermeki fejlődés állomásairól, és képesnek kell lennie arra, hogy a tananyagot saját tapasztalatain átszűrve a gyermeki igényekhez igazítsa. Középiskolai szinten az osztálykísérő látja el az osztályfőnöki teendőket. Ő szervezi az osztálya életét, a korosztálynak leginkább megfelelő programokat. Minden osztályban a szakirányú végzettségének megfelelő tantárgyat tanítja, felkészít az érettségire. Iskolánkban az osztálytanítóknak és a felsős szaktanároknak jellemzően állami pedagógus végzettsége és Waldorf-tanári diplomája is van. Magyarországon többféle képzés készíti fel a tanárokat a Waldorf-iskolai munka különleges feladataira. Tanterv, speciális tantárgyak május 2-án, az Emberi Erőforrások Minisztériuma határozatával, a magyar állam elfogadta a magyar Waldorf-iskolák kerettantervét. A Magyar Waldorf Szövetség tagjaként iskolánk is ezt alkalmazza. A Kerettanterv az iskola honlapján is elérhető. 9

10 A tanterv figyelembe veszi a gyermek fejlődésének kulcsfontosságú szakaszait, így a tantárgyak és a tananyag struktúrája nem egy-egy szaktudomány belső logikájához igazodik, hanem ahhoz, hogy egy-egy életkorban a gyermekek testi-lelki-szellemi fejlődését mikor mi segíti elő. A tantervben a kézműves, a művészeti és az intellektuális tárgyak aránya kiegyensúlyozott. A gyerekek 7-14 éves korban elsajátítják az alapvető tanulási készségeket, kialakul és fejlődik intellektusuk Az első években a tanítás a közvetlen tapasztalatszerzésre és a gyermek érzéseire támaszkodik. Nagyon fontos, hogy azonosulni tudjon azzal, amit tanul. Elsődleges cél a képességek (ki)fejlesztése, nem a lexikális tudás megszerzése. A képzelőerő és a képekben való ábrázolás játsza a legfontosabb szerepet abban, hogy a tanulás személyes, belső tapasztalattá váljék. Az antropozófiai alapokon nyugvó Waldorf-pedagógia - más pedagógiáktól eltérően - viszonylag későn, a 12. életévtől tartja megfelelőnek a gyermekek intellektuális képességeinek közvetlen fejlesztését. Ugyanakkor elmondható, hogy az első iskolaévekben a tudás megszerzéséhez szükséges kompetenciák kialakulását tudatosan, és a hagyományos iskoláknál sokkal alaposabban segíti elő. A Waldorf-iskolákban késleltetett az olvasástanítás. Ennek az az oka, hogy a gyermeki gondolkodás a konkrét műveletektől fejlődik a fogalmi műveletek felé, az ember a mozgástól és a gesztusoktól halad a festésig, a rajzolásig (képekig) majd az írásig, csak ezután jut el a fogalmi gondolkodáshoz, az olvasáshoz. (Ezeket a tényeket a modern pszichológia és pedagógia igazolta.) A mozgás, a ritmika jelentős szerepet tölt be az osztályok életében, az iskolai nevelés egészét átszövi: megjelenik a főoktatás és a szakórák ritmikus részében, az euritmia és testnevelés órákon is. A testnevelés órák törzsanyagát jellemzően az ún. Bothmer-gimnasztika adja, amely az egyes életkoroknak megfelelő játékokkal, speciális gyakorlatokkal erősíti, támogatja a gyerekek fejlődését. A játékokra jellemző, hogy nem egymás legyőzése a cél, hanem sokkal inkább a közösségben való együttműködés, a saját erők, képességek kipróbálása. Mindent mozgat a Nap, a világ tőle táncol, ha nem mozogsz te is, az egészből hiányzol. Mivel az első nyolc év alatt a gyermekek elsősorban érzelmileg közelíthetőek meg, ebben az életkorban kiemelt jelentősége van a művészeteknek. Az éneklés, a hangszeres zene, az euritmia, a festés, rajzolás, kötés, agyagozás stb. lehetővé teszik a napi alkotómunkát. A művészeti munka során a tanulók megtanulják saját és mások munkájának tiszteletét. Gyakran nyílik lehetőség arra, hogy a gyermekek tudásukat koncerteken, kiállításokon, előadásokon mutassák be. Hangsúlyos az idegennyelv oktatása. Iskolánkban az első évtől kezdve két idegen nyelvet tanulnak a gyermekek:jelenleg angolt és a németet. A nyelvtanulás kezdetben játékos formában, verseken, mondókákon, énekeken keresztül történik, az írásbeliség kilenc éves kor után jelenik meg. Az idegen nyelvek nyelvtanával a középtagozaton kezdenek foglalkozni a gyerekek. A nyelvórák során más népek kultúrájával, lelkiségével is találkozhatnak. Cél, hogy örömmel és bátran használják a tanult nyelvet. Felsőtagozaton lehetőség nyílik külföldi nyelvi gyakorlaton való részvételre is. Euritmia (mozgásművészeti ág: vers, zene, mozgás/tánc) Az euritmia a látható beszéd és látható zene művészete. A beszéd (vers, próza) és a zene alapelemeit az egész test lélekkel áthatott, tudatosan irányított mozdulataival fejezi ki. Ellentétben a tornával, 10

11 melynek más funkciója van a test megértésében és erősítésében, az euritmiának a lelki-szellemi részvétel a célja, amely mozgással fejeződik ki. Az euritmiatanítás osztályig szorosan egymásra épül. Az euritmia tantárgy fontos segédeszköze a nevelésnek, művészi értéke mellett fontos pedagógiaididaktikai értéke van: harmonizálja a testi-lelki-szellemit a gyermekben beszéd és zenei euritmia tanulása folyamán mély, élő kapcsolatba kerül a gyermek a költészettel, a zenével a művészi munka folyamán bővülnek a kifejezési eszközeik, szépség, harmónia hatja át mozdulataikat a különböző geometriai formák tanulása közben téri tájékozódásuk folyamatosan fejlődik a közös, csoportos munkákban, egymásra való figyelmük, szociális érzékük fejlődik Szabad vallás A Waldorf-pedagógia tiszteletben tartja a gyermek spontán vallásosságát, mellyel a kisgyermek a világhoz, a lét gyökereihez viszonyul. Tudja, hogy mindenkiben él a szikra, melyet őriznie kell, hiszen a vallás az "érzés birodalmában" él. A szellemi dolgok irányában megnyilvánuló érzést kívánják ápolni az oktatók, nem pedig a bennük való hitet és annak formai rendszerét. Vallásosságra tulajdonképpen nem kell nevelni, mert az az emberben él. A szabad vallás nem akar új vallássá válni: ugyanúgy lehet alapja lehet bármely felekezethez tartozás, mint a felekezeteken kívüliség. A szabad vallás órák célja a vallásosság természetes igazságának újra felfedezése és ápolása. A szabad vallás oktatása épít a gyermek magával hozott erényeire. Nem a vallási tartalmakra helyezi a hangsúlyt, hanem az érzés és az akarat nevelésére. Olyan módon tálalja a vallási történeteket, hogy azok a gyermekek korának megfeleljenek, szépérzéküket, igazságérzetüket kielégítsék és továbbsegítsék igényeiket a jóra való törekvésben. Segíti a gyermek belső erősödését a folyamatban, melynek során készül elfoglalni helyét a világban. A gyerekek az órán elhangzó mesék, történetek miatt leginkább "meseórának" nevezik. Az életkoruknak megfelelő, életszakaszuk ritmusához illeszkedő mesék, történetek képezik ugyanis a vallásórák tartópilléreit. (pl elsőben a természeti mesék, másodikban az állatmesék, harmadikban az Ótestamentum történetei, negyedikben a legendák stb). Iskolánk egyházi felekezeten kívüli intézmény. A szabad vallás választható tantárgy, nem kötelező. Tankönyvek, füzetek A Waldorf-iskolákban hagyományosan és alapvetően nem használnak nyomtatott tankönyveket. A diákok 12 évig maguk készítik saját tankönyveiket az osztálytanító, majd az epochaadó szaktanárok vezetésével. Ennek fizikai formája alsóbb évfolyamokon a nagyalakú, sima, viszonylag 11

12 vastag lapú epocha füzet, felsőbb évfolyamokon esetleg valamilyen módszerrel később bekötött különálló lapok. A módszernek több előnye van, ezek közül néhány: Nincs előre megadott, kőbe véset tudásanyag ; a könyv tartalmát a tanár maga alkotja meg a gyerekek életkora, igényei, a saját kutatásai, felkészülése, illetve az osztállyal való közös munkája alapján. Belátható, hogy ez minden esetben élőbb szöveg lesz, mint a hagyományos tankönyveké. Jó minőségű papíron, jó minőségű rajzeszközökkel, a gyerekek jó minőségű rajzokat, ábrákat készítenek. Ez elmélyíti bennük az adott témát és fejleszti művészi kifejező készségüket. Felsőbb osztályokban először az idegen nyelvek estében, majd az érettségi tantárgyakhoz kötődően elfordul a hagyományos tankönyvek és munkafüzetek használata is. Az alkalmazott tankönyveket a szaktanárok választják ki a tanulók számára. A füzeteket és egyéb szükséges iskolai tanszereket az iskola szerzi be. A szülők ehhez az ún. évkezdési támogatás befizetésével járulnak hozzá. Házi feladat, számonkérés A Waldorf-iskolákban különösen az alsóbb évfolyamokon - hagyományosan nincs, vagy kevesebb és más jellegű házi feladat van, mint más iskolákban. Sok szülő számára ez nehezen feldolgozható konfliktust jelent, hiszen megszoktuk, hogy az iskolában van házi feladat, a szomszéd gyereknek is van, milyen iskola az olyan, ahol nincs, vagy csak minimális? (Ráadásul mivel töltse a délutánt, ha nem leckeírással?) Tudnunk kell, hogy ez egy olyan iskola, ahol szem előtt tartják a kisgyermek szükségleteit, egészséges fejlődését, és a tudás megszerzésével kapcsolatos mélyreható tapasztalatokat, az alábbiak szerint: A gyermeknek ahogy a felnőttnek is szüksége van arra, hogy a munka és a pihenés időszakai kiszámítható módon, - napi, heti, évi ritmusban, - viszonylagos állandóságban váltsák egymást. Hasonló ez ahhoz, mint ahogy a levegővétel is csak egy bizonyos mértékig ajánlott, utána jó a kilégzéssel is törődni. A délelőtti, iskolában, intenzív munkával töltött idő után a délután alapvetően a pihenés, ellazulás, a délelőtt átéltek lelki feldolgozásának időszaka kell legyen. Ez életkortól függően alvást, játékot, sportolást, olvasást, házimunkát, barátokkal való találkozást stb. jelent; semmiképp sem azt, hogy az iskola - házi feladat formájában érvényesített kényszerként - behatol a délutánokba, esti időszakokba. Sok szülő megtapasztalja, hogy a munka-pihenés ritmus kisgyerekekkel közös újra felfedezése a saját, felnőtt életvezetésére is jótékony hatással van. Lényeges, hogy a nem konkrét feladatmegoldással vagy magolással töltött idő sem kidobott idő a tanulás szempontjából! A pihenéssel töltött délután és az egészséges, jó alvás során a délelőtt megszerzett ismeretek, tapasztalatok fel- illetve átdolgozódnak a gyerekekben, és másnapra már más minőségben, sajátjukká válva tudják felidézni azokat a tanítójuk segítségével. A következő napi főoktatás erre az új minőségű tudásra épülhet rá. Amennyiben a házi feladatokkal a délutáni-esti időszakot is munkaidővé alakítjuk, úgy abból sem pihenés, sem feldolgozás nem lesz csak halmozódás, a szellemi-lelki űzöttség érzése. A felsőbb osztályokban, ahol nő a tanulnivaló mennyisége, egyre inkább előkerül a készségek begyakorlásának szükségessége, fontossá válik az önálló kutatás, elvárás lesz a saját időbeosztás készítése és betartása stb., már sokkal inkább felmerül a házi feladat szükségessége. 12

13 Tanárnak és szülőnek már a gyerekek bevonásával mérlegre kell tennie a fenti szempontokat, és a lehető legjobb döntést kell meghozni az házi feladatokkal kapcsolatban. Nem szorosan ide tartozó, de fontos kérdés, hogy különböző életkorokban mivel töltsék délutánjaikat a gyerekek. Számonkérés (felelés, dolgozat stb.) Számonkérés az alsóbb évfolyamokon - hagyományos értelemben véve nincsen. Aki nem készíti el a feladatát, annak következő alkalomra be kell pótolnia. A kiadott feladatok nem kényszerítőerejűek, nem keltenek belső szorongást. Céljuk az önállóan elvégzett munka által átélhető alkotóöröm megtapasztalása. A középtagozattól egyre több önálló feladatot kapnak a gyerekek (például: kutatómunka, kiselőadás, füzetmunka, tanulnivaló). A különböző tantárgyakból tudáspróbák, kiselőadások alkalmával mutatják be megszerzett tudásukat, képességeiket. Fejlesztés, extra lesson Iskolánk integráló iskola az alábbi nehézségekre vonatkozóan: beszédfogyatékos, autisztikus spektrumzavar, enyhe értelmi fogyatékos, tanulási nehézséggel küzdő. Ehhez 3 szakember tud segítséget nyújtani: egy főállású fejlesztőpedagógus, egy logopédus-gyógypedagógus 15 órában és egy óraadó gyógypedagógus. Feladataik közé tartozik a sajátos nevelési igényű gyermekek, családok segítése, de lehetőségekhez képest ellátják az enyhébb problémákkal küzdő gyermekeket is. Hagyományos terápiák mellett (melyek természetesen a Waldorf kerettantervhez igazodnak) Extra Lesson is van az iskolában. Ez egy olyan pedagógiai módszer, amely során az Extra Lesson tanár rátekint a gyermek első 7 évére, feltárva, ha valami a fejlődési folyamatában kimaradt. A segítségnyújtás célja, hogy a gyermek újra átélhesse a számára szükséges élményeket mozgáson, rajzoláson, festésen keresztül. Így azokon a területeken segíthetünk, ahol a zavarok keletkeznek, új alapokat teremtve a nehézségekkel küzdő gyermekeknek. Az Extra Lessont Audrey E. McAllen dolgozta ki Rudolf Steiner pedagógiai útmutatásait felhasználva. A felső tagozat (középiskola) A felső tagozat sok egyedi sajátossággal rendelkezik. Az első 12. osztály éves munkáinak tapasztalatait megvitatva jutott el iskolánk oda, hogy kidolgozásra került a minden egyes évfolyamban megjelenő projektmunka rendszere. Eszerint a 9. osztályban minden gyerek dolgozik egy általa választott munkahelyen, erről beszámolót ír, és tapasztalatait megbeszéli a többiekkel; történelemből pedig életrajzot és interjút készítenek. 10. osztályban két fő feladatuk van a diákoknak, egyrészt művészi munkát alkotnak, a folyamatot lépésről-lépésre élve meg, másrészt egy közismereti tantárgyból, általuk választott témával foglalkoznak több héten keresztül, majd tartanak róla egy rövid előadást. 11. osztályban az év elején retorika epocha van, ahol a tanulók a meggyőzés művészetével, a testbeszéd tudatosításával foglalkoznak; majd az év során írnak egy dolgozatot, mely a magyarság témaköréhez kapcsolódik. Ezen belül egy vitás területet választanak ki és vizsgálnak meg több nézőpontból. Az év végi kapcsolódó epocha keretében megtartják az előadásokat, ahol a tanultak alapján elemzik egymás előadói erényeit és hibáit, előkészülve ezzel a következő évi diplomamunkára. 13

14 12. osztályban a fiatalok történelemből készítenek utópiát, amelyben saját jövőképüket összegzik, s ezt a tanári konferencián meg is osztják 4-5 fős csoportokban a kollégium tagjaival. Tanáraikkal együtt beszélgetnek, vitatkoznak a felmerült kérdésekről, problémákról. A nyelvtanításra különösen osztályban fektetünk nagy hangsúlyt. A gyerekek különböző szintű csoportokban tanulják az angolt és a németet. A jól haladók nyelvi gyakorlatra mehetnek, elsősorban német nyelvterületen, de az angol kapcsolatok is kiépülőben vannak. Ezeknek eredményeképpen sokan le tudják tenni a nyelvvizsgát, vagy az előre hozott érettségit 11-ben. A legtehetségesebbek, pedig a második nyelvből is levizsgáznak 12. osztály végéig osztályban féle fakultációból választhatnak a diákok. Fontos számunkra, hogy a gyakorlatiasabb tárgyakhoz vonzódó fiatalok is művelni tudják az érdeklődésüknek megfelelő területet, így a palettán ott van a barkácsolás, a fémművesség, a háztartástan stb. Négy éve folyik gazdaságtan oktatás a osztályban. A 12. év elején projektmenedzsmentet tanulnak a diákok, majd megtervezik, hová szeretnének kirándulni az év végén, és milyen munkákkal tudják előteremteni az ehhez szükséges pénzt. Ennek a folyamatnak a keretében évről évre készítenek egy általuk illusztrált mesekönyvet, melyet példányban nyomtatnak ki és értékesítenek, valamint megszervezik az iskolai büfét. A felsőtagozati oktatásban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a diákok képesek legyenek célokat kitűzni maguk elé, és a hozzájuk vezető gyakorlati lépéseket is meg tudják valósítani. A 12. év legjelentősebb pillanata az osztály által közösen létrehozott színdarab, amelynek alapgondolata, hogy a tizenkét éve együtt élő, Waldorf- iskolában felnőtt fiataloknak van mondanivalójuk a világról, a világnak. Ezt a mondanivalót keresik meg és fejezik ki tanáraikkal együttműködve. A darabokat évek óta nagy érdeklődés kíséri, 4-5 előadást több száz néző tekint meg. A Fészek Iskolában eddig 5 évfolyam tett sikeres érettségi vizsgát. Az Iskolánk bemutatása AZ ISKOLA TÖRTÉNETE Az alapítók Az iskolát fenntartó Szabad Waldorf Nevelésért Alapítványt (SZWNA) Pusztai Judit, Szederkényi Sándor és a Makona Kft. képviselőjeként Makovecz Imre építész alapították. Ők már a Solymáron létrejövő, a rendszerváltozás utáni első magyarországi Waldorf óvoda létrehozásában is részt vállaltak, mely szintén az Alapítvány fenntartásában működik. Az óvoda jellegzetes, kupolás fa épületét Makovecz Imre tervezte. Fenntartó A Fészek Iskola fenntartásával kapcsolatos feladatokat a SZWNA alapítói által felkért tagokból álló Kuratórium végzi. Az alapítvány kuratóriumának tagjai a Fészek Iskola szülői köréből, a Tanári Kollégium meghívott tagjaiból és az alapítók által felkért más tagokból áll. Feladatuk az iskola szellemi és anyagi hátterének alapítványi keretek között történő biztosítása. A rendszerváltozás idején az iskolánkat fenntartó alapítvány elődje szülők és pedagógusok segítségével és akaratával hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy újból Waldorf intézményt alapítson 14

15 hazánkban. Az első magyarországi Waldorf-óvoda 1988-ban nyitotta meg kapuit Solymáron, egy régi falusi házban, hová a minden tavasszal megérkező fecskék újabb és újabb fészkeket építettek az eresz alá. Az iskolát alapító szülők, akik közül többen is ott voltak már akkor totyogó gyermekeikkel, erre a képre emlékezve adták iskolánknak a Fészek nevet. A Fészek Iskola 1994-ben, nyolc gyermekkel kezdte meg működését a solymári Művelődési Ház kórustermében. Osztálytanítójuk Karkus Ottó volt és alapító tanárként Mezei Katalin segítette munkáját ben az alapító család megvásárolt egy üzemépületet, melyet szülői segítséget is igénybe véve saját költségükön felújítattak és az iskola rendelkezésére bocsájtottak 2012-ig ingyenesen. Ez ma az iskola József Attila utcai épülete, mely azóta is az alapító család tulajdonában van ben, a felső tagozat indulásakor, újabb épületre volt szükség. Az iskolát fenntartó alapítvány romos állapotban megvásárolta a Madách utcai épület elődjét, melyet teljes lebontás után Házi Imre szülő és kurátor tervei alapján újjáépíttetett ben a fafaragó műhely a Madách utcai épülethez kapcsolódó telken álló régi parasztházban kapott helyet. Mellette, egy gyönyörű diófa alatt, kis iskolaudvar biztosít felfrissülést a diákok számára. A következő években a folyamatosan fejlődő iskola különböző helyeken bérelt és bérel ma is termeket ben az iskola közössége a szűkössé váló épületek szorításában és a következő nemzedékek iránti felelős gondolkodással önzetlen döntést hozott: megvásárolta a középkori Szarkavár szomszédságában elterülő telket egy új iskolaépület számára. A jelenlegi tervek szerint ez az épület az első lépés lehet abban az irányban, hogy az iskola egy helyszínen, korszerű körülmények között fogadhassa diákjait ben az Alapítvány megkapta a Makovecz Imre ( ) jelen kor legnagyobb magyar építésze által, ingyen tervezett, életében utoljára aláírt, épület jogerős építési engedélyét. A es tanévben az immár 340 tanulóval működő Fészek Iskolában - Magyarországon először - két párhuzamos első osztály indult. Új iskolát építünk A folyamatos gyarapodásnak köszönhetően kinőttük meglévő iskolaépületeinket. A falu közepén, több telken, több épületben működő iskola szétfeszíti a szűkössé vált tereket. A pedagógiai igények és a jogi szabályozás egyaránt megkövetelik, hogy új helyen, megfelelő fizikai teret hozzunk létre iskolánk számára. Elengedhetetlenek a nagyobb méretű osztálytermek, egy jól felszerelt saját tornaterem, a közösségi életnek, rendezvényeknek és ünnepeknek helyet adó aula, valamint a megfelelő méretű iskolaudvar és parkoló. Szükségesek a különleges bánásmódot igénylő tanulók fejlesztéséhez különtermek, a Waldorf-pedagógiában hangsúlyos művészeti képzést biztosító kézműves foglalkozásokhoz műhelyek, a mozgásművészet gyakorlásához megfelelő méretű euritmia terem, a kertműveléssel és biodinamikus gazdálkodással való ismerkedéshez a kert. Ilyen adottságokkal jelenleg nem rendelkezünk. Az iskolaépítéssel kapcsolatos információkat lásd az utolsó fejezetben, a Jövőnk pont alatt. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Fenntartó Iskolánk alapítója és fenntartója a Szabad Waldorf Nevelésért Alapítvány (SZWNA, 2083 Solymár, Bocskai utca 23.). 15

16 A Fészek Iskola fenntartásával kapcsolatos feladatokat a SZWNA alapítói által felkért tagokból álló Kuratórium végzi. Az alapítvány kuratóriumának tagjai a Fészek Iskola szülői köréből, a Tanári Kollégium meghívott tagjaiból és az alapítók által felkért más tagokból áll. Feladatuk fenntartóként az iskola szellemi és anyagi hátterének alapítványi keretek között történő biztosítása. A kuratórium tagjai: Dr. Jakab Tibor Várkonyi Csaba Dr. Kátai Szabolcs Karkus Ottó Piroska László Körbl Balázs Az Alapítvány képviseletét bármely két kuratóriumi tag együttesen látja el. A Felügyelő Bizottság Elnöke: Mezei Mihály Tagjai: Dr. Madari Tibor Kostyál Csaba Turi Attila Iskolaképviselő és Ügyvezető Csoport A Waldorf iskolákban a hagyományos igazgatói jogokat az iskolaképviselő gyakorolja. Elnevezése is sejteti, hogy szerepe első sorban az intézmény képviselete a külvilág felé. Intézményvezetői jogkörének nagyobb részét a Tanári Kollégiumra ruházza át. Iskolaképviselőnk az alapítás éve - óta Karkus Ottó. Az iskolavezetéssel kapcsolatos feladataiban a Tanári Kollégium által megbízott Ügyvezető Csoport segíti. A Tanári Kollégium és a Tanári Konferencia Iskolánk mint a világon minden Waldorf-iskola - a Tanári Kollégium irányításával működő intézmény. Működésének tartalmi és formai kereteit az Oktatási Törvény, illetve a törvényben is jóváhagyott Waldorf Kerettanterv határozza meg. Az iskola speciális szervezeti jellemzőit a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti, mely az iskola honlapján elérhető. Az iskola életét érintő legfontosabb kérdésekben tehát a Tanári Kollégium dönt. A Tanári Kollégium az iskola pedagógusainak közössége, mely belső szabályai szerint az iskola többi dolgozóit is bevonhatja munkájába. Bizonyos át nem ruházható jogokon túl a Tanári Kollégium gyakorolja, ill. viseli a hagyományos intézményvezetői jogokat és felelősségeket. A Waldorfintézményekre jellemző döntési mechanizmus szerint az iskola működtetésével kapcsolatos egyes feladatokat és az azok elvégzéséhez szükséges közös döntési jogokat általában kisebb csoportokhoz delegálja. Ezek a csoportok sok esetben kiegészülnek a fenntartó alapítvány és a szülői kör képviselőivel is. 16

17 Az egyes osztályok életével kapcsolatos kérdésekben az adott osztály osztálytanítója vagy osztálykísérője dönt a Tanári Kollégium véleményének figyelembevételével. A Tanári Kollégium minden héten egyszer, csütörtök délután találkozik a Tanári Konferencián. A Konferencia a Waldorf-iskolák "szíve": ez a fórum az iskolában közösen végzett szellemi és pedagógiai munka alapja. Itt történik az iskolavezetési illetve technikai kérdések megvitatása is. A Konferenciát az előző tanév végén választott konferenciafelelősök készítik elő és vezetik le, közös megállapodás szerinti ideig. A Tanári Kollégiumon belül működik a Belső Kör. A Belső Kör tagjai azt vállalják, hogy a többieknél hangsúlyosabb mértékben hordozzák, gondozzák az iskola hosszú távú, stratégiai céljait, feladatait. A Konferenciáról bővebben a honlapon olvashattok. Technikai és ügyviteli csoportok Gazdasági iroda és titkárság Feladata az iskola gazdasági működőképességének fenntartása és az adminisztratív teendők ellátása. Gazdasági iroda vezetője - Dr. Kátai Szabolcs Fő feladata az intézmény pénzgazdálkodásának és költségvetésének elkészítése, a vonatkozó jogszabályok követésével és betartásával, az iskola gazdasági működőképességének és fizetőképességének fenntartása, a munkaerő-és bérgazdálkodás felügyelete, koordinálása, beszámolók készítése a hivatalok és a fenntartó felé, támogatások lekérése és az elszámolások elkészítése, pályázatok figyelése, készítése, a tervezett beruházás pénzügyi előkészítése. Az iskola gazdasági képviselője, tagja vagy vezetője az iskolai munkacsoportoknak. A gazdasági iroda munkatársai Gazdasági asszisztens és építkezési koordinátor - Szabados Karola gazdalkodas@feszekiskola.hu Fő feladata a gazdasági ügyek adminisztrációja (vállalások teljesítésének követése ill. egyéb fizetésekkel kapcsolatos adatbázisok kezelése), a beruházással kapcsolatos ügyek koordinálása (egyeztetés, tájékoztatás, kapcsolattartás), pályázatok, forrásteremtő rendezvények koordinálása. Irányító és informatív részvétel az iskola munkacsoportjaiban. Igazgatási asszisztens és napközivezető - Amati Gergely Márton kommunikacio@feszekiskola.hu Fő feladata a tanári kollégium és az intézményvezetés munkájának összehangolása és koordinálása. A közoktatásügyi adminisztráció kezelése, az iskolai dokumentációk szövegezése és felügyelete (pl Házirend, SZMSZ), és azok technikai kivitelezésének segítése (pl. feladatkörök szervezésével, mint a helyettesítések, napközi; munkacsoportok legitimitása stb.) 17

18 Iskolatitkár - Sziráczky Éva iskolatitkar@feszekiskola.hu Fő feladata a tanulói és pedagógus adminisztráció, nyilvántartások vezetése, címlisták karbantartása, iskolai szintű tájékoztatók, hírlevelek szerkesztése, küldése, FIS pénztár kezelése, Telenor-flotta adminisztráció, posta, iktatás. A háziasszonyi iroda: Háziasszony - Szabó Éva haziasszony@feszekiskola.hu Fő feladata az iskolai rendezvényeink, ünnepeink, a nagytakarítások és a kertrendezés szervezése, a szülői munkák koordinálása, az ebédeltetés, illetve a közösségi tereink, a mosdók napi takarításának felügyelete, szervezése. Emellett a taneszközök beszerzése, nyilvántartása, a raktár rendben tartása. Az iroda az alagsorban, az étkező mellett található. A talált tárgyakat is a háziasszonynál lehet leadni, illetve ott lehet érdeklődni utánuk. Technikai segítői: Házmester: Sabján László Karbantartó: Jurás Zoltán Az Intézményi Konferencia Az Intézményi Konferencia célja a fenntartó, az iskola és a szülők közötti kommunikáció elősegítése, az évfolyamok közötti információcsere biztosítása és az iskola rövid és hosszabb távú céljainak egyeztetése. Az osztályok szülői közösségeit egy-egy szülő képviseli. Állandó meghívott a Kuratórium és a Tanári Kollégium képviselője, az iskolatitkár és a háziasszony. Gazdasági csoport Ebbe a csoportba minden osztály szülői köre delegál egy gazdasági képviselőt. Havonta találkoznak és fő feladatuk az iskola mindennapi gazdasági működésének fenntartása, a szülők és az iskola közötti gazdasági jellegű információk áramoltatása. Vezetőjük Dr. Kátai Szabolcs. Építési csoport Fő feladata az új iskolaépületünk megvalósításához vezető utak megtalálása, forrásteremtési lehetőségek felkutatása, a telek építkezésre való előkészítése, minden ezzel kapcsolatos feladat kezdeményezése és koordinálása. Kommunikációs csoport kommunikacio@feszekiskola.hu Feladata az iskola sajtó és PR anyagainak készítése és karbantartása, honlap-fejlesztés, iskolai szintű rendezvények szervezése, általában minden, ami a külső vagy belső megjelenést célzó elektronikus vagy nyomtatott sajtóval kapcsolatos, forrásteremtés, grafikai munkák. Várunk ebbe a csoportba minden olyan szülőt, aki ezen a téren kapcsolatokkal és/vagy hasznosítható tapasztalattal rendelkezik. 18

19 SZÜLŐI SZEREPVÁLLALÁS A Waldorf-iskola különleges abból a szempontból, hogy szülői kezdeményezés hozza létre. Az iskola működéséhez, fenntartásához és a pedagógia megvalósításához is nélkülözhetetlen a szülői közösség által nyújtott folyamatos, aktív támogatás és részvétel az iskola életében. Felelősségvállalásunk összetett, az alábbi pontokban megkíséreljük összefoglalni. Bár lehet, hogy ezek a feladatok ijesztően soknak tűnnek, azonban csak így teremthetünk valóban olyan iskolát és környezetet gyermekünknek, amilyet megérdemel, amire vágyunk, amiért idejöttünk. Non-profit alapítványi iskola lévén az iskola működés költségeit két fő forrásból fedezzük. Az egyik az állami normatíva, a másik a szülői kör anyagi támogatása. Az utóbbi évek tapasztalata szerint ezek nagyjából fele-fele arányban járulnak hozzá a bevételekhez. Jóval kisebb mértékben egyéb, pl. pályázati vagy más, céges támogatási források járulnak még hozzá a bevételekhez. Fontos segítség továbbá a szülők önkéntes munkája, mellyel jelentős költségektől mentesül az iskola. Azon ritka iskolák közé tartozunk, ahol a szabad vállalás rendszere működik. Ez azt jelenti, hogy az iskola szülői közössége együttesen felelős az iskola működését lehetővé tévő pénzügyi bevétel megteremtéséért, de ezen belül mindenki saját képessége és felelősségérzete szerint döntheti el, mennyivel támogatja azt, és azután saját vállalása megtartásáért felelős. Az iskola pedig aszerint tud működni, amennyit az összegyűlt támogatás lehetővé tesz. Tehát nincs kötelezően előírt tandíj vagy vállalási szint, anyagi okok miatt nem utasít el az iskola jelentkezőt. Ugyanakkor az ide érkezőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy amikor oktatási alternatívát keresnek, ez bizony áldozatvállalással jár. Ha több pénz jön össze, jobban tud működni az iskola, ha kevesebb, akkor kevésbé jól. Mindemellett egy minimumszintet összességében mindenképp el kell érni, az alapszintű működés biztosításához. Bizakodásra ad okot, hogy az iskola majd húsz éves működése alatt ez eddig mindig összegyűlt. Fontos tudni, hogy az iskola működőképessége a vállalások időben történő beérkezésén múlik, mivel azokon alapul a költségvetés. Késésük vagy elmaradásuk az iskola létét veszélyezteti, a pedagógia megvalósításának ellehetetlenülését eredményezheti. Ezt mindig szem előtt kell tartani, és időben jelezni, ha valakinek mégis előre nem látható gondja támad a befizetés teljesítésével. Hogyan is történik ez a gyakorlatban? Anyagi támogatás a szülőktől A felvételt nyert családok minden év májusában részt vesznek a Fészekmegújító napon. Ekkor teszik meg írásban a következő évre vonatkozó pénzügyi és tevékenységbeli vállalásukat és egyben frissítik a gyermekeikre vonatkozó adatokat, információkat (ezt hívjuk "beiratkozásnak"). Ez tulajdonképpen a Hozzájárulási szerződés megújítása, ami alapján az iskola a következő évi költségvetését tervezi meg. A családok anyagi vállalása két fő támogatási formában történik: - Működési támogatás Ez a befizetés segíti az iskola napi szintű működését, fenntartását. Fizetendő az SZWNA működési számlájára. Bankszámlaszám: Volkbank Magyarország Zrt.,

20 - Beruházási támogatás Ez a befizetés az építkezésünk előkészítésének költségeire és az építési telek hitel törlesztésére szolgál. Fizetendő az SZWNA beruházási számlájára. Bankszámlaszám: Volkbank Magyarország Zrt., A fenti havi szintű vállalási összegek mellett a következő évi egyszeri költségek megtérítése is szükséges: - Iskolakezdési-költség hozzájárulás (jelenleg Ft/ gyermek / év) Ez a pénz a gyermekek taneszközeinek központi beszerzéséhez szükséges. Fizetendő az SZWNA működési számlájára. Bankszámlaszám: Volkbank Magyarország Zrt., Alapfokú művészetoktatási költségtérítés (jelenleg Ft / gyermek/ év) Alapértelmezésben a Waldorf iskolába járó gyermekek a Waldorf iskolában veszik igénybe a térítési díjat. Fizetendő az SZWNA működési számlájára. (A 2013/14-es tanévben hatályos állami szabályozás szerint, ha más művészeti iskolában kívánja a család a gyermek után igénybe venni a térítési díjat, akkor a Waldorf iskolában tandíjat kell fizetni, aminek a 2013/14-es tanévre a mértéke Ft/gyermek/év és az iskola számlájára kell fizetni.). Bankszámlaszám: Volkbank Magyarország Zrt., A fenti támogatási formák mellett az egyes osztályok szülői közösségei eltérő mértékű és módú megállapodást köthetnek maguk között a következő pénzbefizetésekre: - osztálypénz (kb havi Ft) Ebből finanszírozzák a gyerekek kulturális- zenei, vagy sportrendezvényeken való részvételét, illetve az osztálykirándulásokat. Kívülről érkező egyéb támogatások: Mindazon magánszemélyek, és cégek, akik szeretnék támogatni oktatási-nevelési munkánkat, valamint szeretnének hozzájárulni leendő új épületünk megépítéséhez adományaikat a (Szabad Waldorf Nevelésért Alapítvány) bankszámlaszámra küldhetik. Külső támogatásra egyre nagyobb szükségünk van, mivel szűk közösségünk anyagi lehetőségei végesek, különösen, hogy saját épületeinket is önerőből építjü, tartjuk fenn. 20