Profitszerzés természetesen. Útmutató a Visegrádi országok vállalatai és civil szervezetei közötti együttműködéshez

Átírás

1 Útmutató a Visegrádi országok vállalatai és civil szervezetei közötti együttműködéshez

2 : Útmutató a Visegrádi országok vállalatai és civil szervezetei közötti együttműködéshez Szöveg Kiss Veronika Közreműködők Eliska Balharova (ZO CSOP Veronica), Dávid Lívia (MAVIR), Stefan Hörmann (Global Nature Fund), Katarzyna Sliwa-Martinez, Małgorzata Fedas, Joanna Wylon and Piotr Dąbrowski (Academic Section of Polish Tourist and Sightseeing Society), Lubomira Vavrova (BROZ), Kristina Vilimaite and Zólyomi Ágnes (CEEweb a Biológiai Sokféleségért) Dizájn Kristina Vilimaite Fordítás Khell Róza, Kiss Veronika, Szlávik Attila Felelős kiadó Zólyomi Ágnes Copyright CEEweb a Biológiai Sokféleségért, A kiadványban megjelenő információk használata ingyenes a hivatkozás forrásának megfelelő feltüntetésével. A CEEweb a Biológiai Sokféleségért civil szervezetek nemzetközi hálózata. A CEEweb küldetése a biodiverzitás megőrzése a fenntartható fejlődés elősegítésén keresztül. CEEweb a Biológiai Sokféleségért Széher út 40. H-1021 Budapest Tel.: (+36 1) Fax: (+36 1) A kiadványt a Nemzetközi Visegrádi Alap és az Európai Bizottság támogatta. A donorok nem felelősek a benne megjelenő információk tartalmáért és azok felhasználásáért.

3 Tartalomjegyzék 2...Inspirálódj! 3...Az útmutató szükségessége 4...Az együttműködés lehetőségeinek és hátulütőinek elemzése 5...Erősségek 9...Gyengeségek 11...Lehetőségek 14...Veszélyek 16...Példák jól működő partnerségre 17...Green Store (Zöld Üzlet) tanúsítási rendszer, Lengyelország 18...Hotelek madaraknak és denevéreknek Szlovákiában 21...Holcim Szlovákia segíti a parti fecskék túlélését 22...Fészkelő madarak MAVIR általi támogatása 25...Civil szervezetek által létrehozott vállalkozások 28...A lehetőségek kihasználása, a buktatók elkerülése 28...Ismerjük fel és hasznosítsuk az erősségeket! 28...Győzzük le a gyengeségeket! 29...Éljünk a lehetőségekkel! 29...Mérlegeljük a veszélyeket! 30...Gyakorlati tippek a partnerség megvalósításához 30...Tervezés: építsük ki a sikeres együttműködést 31...Végrehajtás: valósítsuk meg a tervet 32...Értékelés és utánkövetés: gondolkodjunk hosszú távon 32...Rövidítések 32...Hivatkozások 1

4 Inspirálódj! Holcim Slovakia Kft. a legnagyobb gyártója és forgalmazója az építőanyagoknak és építőipari szolgáltatásoknak Szlovákiában. Saját anyagi forrásait használva hoz létre fészkelő helyeket a Duna árterületén ben írta alá a Holcim Slovakia és a BROZ nevű természetvédelmi civil szervezet (NGO) azt a stratégiai megállapodást, amely meghatározza, milyen irányítási elveket alkalmazzanak a madár élőhelyek minőségének fejlesztésére a régióban. MAVIR ZRt. kezeli a teljes magyarországi villamosenergia-rendszer irányítását, a 2009 óta futó madárvédelmi programjában szorosan együttműködik a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel. Az elektromos infrastruktúra erősen zavarja a természetes környezetet. Ennek enyhítésére mesterséges fészkeket helyeznek el villanyoszlopokra, különös figyelmet fordítva a vezetékek által sebezhető gázló madarakra és nagy túzokra. Ez csak két olyan példa, amely keretében az üzleti szféra és civil szervezetek közötti együttműködésnek köszönhetően a vállalatok profitnövekedése mellett a természeti értékek is megőrződnek a Visegrádi régióban. 2

5 Az útmutató szükségessége Vezető vállalatok tudják, hogy a szokásos üzleti modell, a business as usual nem fenntartható. A befektetők és a fogyasztók egyre nagyobb mértékben nyomatékosítják, hogy a vállalatok a társadalmi és környezeti problémákkal is foglalkozzanak. A vezető cégek felismerték, hogy olyan stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek kielégítik ezt a befektetői és fogyasztói igényt, és egyben hozzájárulnak versenyképességükhöz. Ugyanakkor a leghatékonyabb NGO-k felismerték, hogy a piac változásaiban rejlő lehetőségek kiaknázásával széleskörű és tartós változást érhetnek el. Azért, hogy céljaikat elérjék, a vállalatok és az NGO-k utat keresnek az együttműködéshez. Ezek a partnerségek, ha hatékonyan vannak megtervezve és végrehajtva, jelentős üzleti és környezeti eredményeket érhetnek el, és inspirálhatnak további feleket az együttműködésre 1. A biológiai sokféleség, a természeti szolgáltatások és egyéb természeti erőforrások formálják az emberi jól-lét és a vállalatok működésének alapját. A Visegrádi országoknak egyedülálló természeti szépségei és erőforrásai vannak, de a nem fenntartható üzleti modell ezek visszafordíthatatlan lerombolásához, és ez által a társadalom és a gazdaság károsodásához vezethetnek. Azért, hogy mindezt elkerüljük, az NGO-knak és a vállalatoknak szervesen együtt kell működni a biológiai sokféleség és az egyéb természetes erőforrások megőrzése érdekében. A partnerség megalapozása összetett és érzékeny folyamat a különböző nézőpontok miatt. Mialatt Nyugat-Európában az üzleti és civil szektorok közötti partnerség hosszú múltra tekint vissza, a Visegrádi országokban a civil társadalomnak nincs jelentős gyakorlata ezen a területen. Ezen útmutató célja az, hogy a vállalati és az NGO szektor partnerségét elősegítse és az együttműködő felek kapacitását növelje a Visegrádi régió természeti kincseinek megőrzése érdekében. A dokumentumot különböző konzultációs fórumokon, a különböző érintettekkel folytatott személyes és elektronikus egyeztetéseken; valamint már működő, de nem elterjedt Visegrádi jó példák feltérképezésén és megosztásán keresztül dolgoztuk ki. 3

6 Az együttműködés lehetőségeinek és hátulütőinek elemzése A vállalatok és NGO-k közötti együttműködés lehetőségeit és hátulütőit a SWOT elemzésen keresztül mutatjuk be. A SWOT elemzés egy olyan tervezési módszer, amelyben kiértékelik egy termékhez, helyhez vagy egy iparhoz köthető erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket, valójában minden olyan helyzetben, amikor döntést kell hozni 2. A mi esetünkben, a Visegrádi országokban tevékenykedő természetvédelmi NGO-k és vállalatok közötti kapcsolatot elemezzük. Az elemzés tényezői az alábbiak: Belső tényezők Erősségek: A partnerség azon jellemzői, amelyek előnyösebbek a meghatározott célok eléréséhez, mint más módszerek. Gyengeségek: A partnerség azon jellemzői, amelyek hátrányosabbak a meghatározott célok eléréséhez, mint más módszerek. Külső tényezők Lehetőségek: A társadalmi, természeti és gazdasági környezetben rejlő tényezők, melyeket a vállalatok és NGO-k kiaknázhatnak az együttműködés előnyére. Veszélyek: A társadalmi, természeti és gazdasági környezetben rejlő tényezők, melyek akadályozzák az együttműködést, és nem tudják közvetlenül befolyásolni sem az NGO-k, sem a vállalatok. A Visegrádi NGO-ok és vállalatok közötti partnerség elemzését a következő négy ok miatt a SWOT elvei alapján végeztük. Elsőként az elemzés ilyen módja átláthatóvá teszi a Visegrádi együttműködés aspektusait, és remélhetőleg érthetőbbé teszi ezeket az összetett kérdéseket az olvasó számára. Másodsorban, a SWOT elemzéssel az voltunk a célunk, hogy javaslatcsomagot állítsunk össze vállalatok és NGO-k számára arról, hogyan hasznosítsák az erősségeket, szüntessék meg a gyengeségeket, aknázzák ki a lehetőségeket és kerüljék el a veszélyeket. Harmadrészt, a SWOT elemzést gyakran használják célok meghatározására mind az üzleti életben mind a non-profit környezetben. Reméljük, hogy a civil és az üzleti szektor közötti partnerség-elemzés által egyszerűbbé válik a SWOT elkészítése jövőbeni, szektorok közti együttműködési projektek esetén. Negyedszer, a veszélyre vonatkozó elemzésünk rendszerszintű változást indukálhat. Ugyan ezeket a külső tényezőket vállalatok és NGO-ok egyenként nem képesek megváltoztatni, de együttes fellépéssel hatékonyabban kérhetnek külső segítséget pl. kormányzatoktól, vagy az Európai Uniótól a veszélyek megszüntetésére. 4

7 Erősségek Az erősségek a Visegrádi országok NGO-i és vállalatai közötti együttműködés olyan belső jellemzői, amelyek előnyösebbek a cégek és civil szervezetek céljainak egyéni megvalósításához képest. A vállalatok már felfedezték, hogy a természetes környezet határozza meg cégük egészséges működését és túlélését. Ezért gyakran különböző eszközöket használnak a környezetük fejlesztésére, ide tartozik a szennyezés megelőzése, környezetbarát termékek és szolgáltatások kidolgozása, közoktatás és az emberbarát tevékenységek iránti elkötelezettség. Ezek a kezdeményezések, azonban nem bizonyultak elegendőnek korunk környezeti és társadalmi kihívásainak kezeléséhez elengedhetetlen hosszú távú célok eléréséhez. Megfelelően tervezett és kivitelezett partnerségi projekt, azonban biztosíthatja azt a külső lökést, amely szükséges a hosszú távú célok hatékony megvalósításához. Másfelől, ilyen együttműködéseken keresztül, az NGO-k a törvényhozás és szabályozásváltozáshoz szükséges érdekképviselet területén gyakran gyorsabban érhetnek el mérhető eredményeket. Megfelelően tervezett és kivitelezett partnerség egy időben hozhat létre üzleti értékeket és pozitív környezeti hatásokat. Vállalatok és NGO-k együttműködése különböző mérhető vállalati és környezeti előnyökkel járhat. Ide tartoznak a csökkenő költségek, mérséklődő kockázatok, új piaci fejlesztések, vagy a növelt márkanév a vállalatok termelési folyamatában és működési vagy ellátási láncában fellépő csökkent környezeti hatásoknak köszönhetően. Bizonyított, hogy a bio ételek és italok teljes eladása összértékben elérte a 46 milliárd dollárt 2007-ben, ami háromszoros növekedést jelentett 1998-óta. Az elismerten fenntartható faipari termékek eladása megnégyszereződött 2005 és 2007 között. Ezek a tények is mutatják, hogy a vállalatokban meg van a lehetőség, hogy megemeljék a környezeti teljesítés mércéjét. Az NGO-kkal való partnerségből adódó 5

8 innovációk versenyképes előnyöket kovácsolhatnak a cégek számára és olyan környezeti kiválósági normákat hozhatnak létre, amelyek más vállalatok számára is követendő példaként szolgálnak. A 2012-ben készült, 25 ország 2500 válaszadó adatait elemző Edelman Trust Barometer jelentése szerint a legmegbízhatóbb intézmények az NGO-k. Ennek köszönhetőn civil szervezeteké az a szerep, hogy támogassák a sokszor elfelejtett, ámbár rendkívül fontos párbeszédet, amely keretében meghatározzák mit is vár el a társadalom a vállalatoktól a jövőben. A többszektorú partnerségben rejlik az a potenciál, hogy fokozza azon képességeket és kilátásokat, melyek egyenként nem elérhetőek sem az NGO-k, sem pedig a vállalatok berkein belül. Az üzleti álláspont szerint, NGO-val kötött partnerség kezelni tud olyan kérdéseket, amelyhez a vállalatnak nincsen elég szakértelme vagy forrása saját háza táján. Az NGO-k emellett hiteles külső állásfoglalást is biztosítanak. Civil szervezetek nézőpontjából, pedig a partnerség tesztelheti egy-egy, NGO-k által alkalmazott módszer hatékonyságát. Ha megbízható NGO-k és jól ismert vállalatok közötti kapcsolat konkrét eredményekkel jár, az növeli mindkét szervezet hírnevét és hitelességét. Mindez elismerést hoz a résztvevő felek számára saját szektorain belül, csak úgy, mint más szektorokban. Az üzleti hitelesség nézőpontjából, az együttműködő cég egy független harmadik fél által megerősítést kap környezet és társadalmi hatásaira vonatkozóan. Másrészről, ha egy zöld NGO elkötelezi magát egy átlátható és hiteles vállalattal történő együttműködésre, növelheti imázsát mind a non-profit, mind pedig a for-profit szektoron belül. A Globális Üzleti fenntarthatósági riport (Global Corporate Sustainability Report 2013) szerint, melyet az Egyesült Nemzetek Globális Egyezménye adott ki, a cégek a vállalásoktól a tettek mezejére lépnek a fenntartható jövő érdekében. Közel 113 ország 2000 vállalatától kapott válaszok áttekintésén alapuló jelentés a megtett lépések pillanatnyi állapotáról nyújt képet, melyeket a cégek felelős gyakorlatként beemelnek stratégiájukba, működésükbe és kultúrájukba 3. A globális trendekkel párhuzamosan egy 2011-ben Magyarországon készített felmérés 4 szerint mind két szektor képviselői egyetértenek abban, hogy az NGO-k pozitívan hatnak a vállalatok környezeti szerepvállalására. Mivel a gyakorlatban ez a potenciál nincs felismerve és kiaknázva, lehetőséget ad a hatékony alkalmazáshoz. Nyugat-Európában a Nemzeti Parkok és a közösségi szektor közti együttműködés széles körben megfigyelhető, míg a Visegrádi országokban az együttműködés e fajtája még ismeretlen terület. A régióban, egyfelől a Nemzeti Parkoknak gyakran nincsen programjuk a vállalatokkal való együttműködéshez, ugyanakkor a vállalatok részéről nincs önakarat a Nemzeti Parkok támogatására. Pedig partnerségi lehetőségekre nincs hiány. Helyi vállalatok tehetnék rendbe a Nemzeti Parkok infrastruktúráját, vagy járulhatnának hozzá természetes élőhelyek védelméhez, helyreállításához. Ebben az összefüggésben az NGO-k összekötő szerepe elhanyagolhatatlan a védett területek kezelői és az üzleti szféra között. 6

9 Megfigyelhetőek civil szervezetek és cégek közötti, legtöbbször szociális kérdésekre irányuló együttműködések a Visegrádi országokban is. Ebből arra következtethetünk, hogy az üzleti partnerek és az NGO-k megközelítése elvben egybeeshet. Emellett, a Visegrádi országokban a biodiverzitással kapcsolatos partnerségi példák növekedése bizonyítja, hogy az együttműködés lehetséges és hasznos ezen a területen mind két fél számára. Továbbá, a hatékony együttműködés megtervezése és kivitelezése lehetőséget nyújt arra, hogy mások is kövessék a jó gyakorlatot, amely hosszútávon megváltoztathat egy teljes iparágat. Ezek az irányvonalak bizonyítják, hogy a vállalatok természetvédelmi területre is kiterjeszthetik működésüket. Miért nyitottak a vállalatok az együttműködésre? Számos vállalat látja, hogy civil szervezetekkel folytatott együttműködés növelheti hírnevüket, amely hozzájárul új piacok és fogyasztók eléréséhez, ezáltal ösztönzik a termékek értékesítését. A vállalatok a sikeres együttműködést PR és kommunikációs tevékenységük javítására is használhatják. Ezen kívül, a partnerség során új kapcsolatépítési utak is megnyílhatnak, és ezzel új célcsoportok válnak elérhetővé a cégek számára. A vállalatok és zöld NGO-k közötti kapcsolatok kiépítését nagyban könnyíti a környezettudatos vállalatvezetés. Egy McKinsey felmérés 5 azt mutatja, hogy 1576 megkérdezett vállalati vezető 59 százaléka inkább lehetőségnek, mint kockázatnak látja a biológiai sokféleséget és annak védelmét. A partnerséget könnyebb gyakorlatba ültetni akkor, ha a vállalatok alaptevékenysége valamilyen környezeti célhoz kapcsolódik, például fenntartható túrizmushoz vagy mezőgazdasághoz, energia hatékonysághoz, megújuló energiaforrásokhoz, környezeti neveléshez és tudatosság növeléséhez. Így a már meglévő jó üzleti gyakorlatok könnyen adaptálhatóak a biodiverzitással kapcsolatos területekre az NGO-kkal való együttműködés során. Az úgynevezett ökoszisztéma alapú megközelítésen keresztül a vállalatok könnyebben megértik és egyértelműen kommunikálják, hogy a biodiverzitás nélkülözhetetlen az emberi jól-léthez. Ez újabb motivációt ad az üzletek számára arra, hogy megmutassák, miként járul hozzá a zöld NGO-kal történő együttműködésük a társadalmi kérdésekhez. Az ökoszisztéma dinamikus rendszert alkot a növények, állatok és mikroorganizmusok közösségével, illetve azok kölcsönhatásában álló nem élő környezettel. Az ökoszisztéma megközelítés a föld, a víz és élő környezet integrált kezelését célzó stratégia, mely elősegíti a természeti erőforrások megóvását és fenntartható használatát. Felismeri, hogy az emberek, kulturális sokféleségükkel együtt szerves részei az ökoszisztémának. (forrás: 7

10 A megfelelő NGO partner megtalálása tudást és tapasztalatot hozhat a vállalatoknak olyan területeken, ahol ez hiányzik. Együttműködő vállalatok tapasztalatot szerezhetnek abban, hogy úgy reagáljanak egy-egy problémára, ahogy azt az NGO-k teszik. Bizonyos NGO-k például olyan szaktudással rendelkeznek, amely hasznos lehet az üzleti vállalkozások számára ahhoz, hogy megfeleljenek a jogi elvárásoknak, vagy életbe léptessenek önkéntes előírásokat. Mi az NGO-k motivációja az együttműködésre? NGO-k számára a vállalatokkal való együttműködés lehetőséget nyújt arra, hogy megvalósítsák célkitűzéseiket olyan új utak és módszerek alkalmazásával, amelyek a non-profit szférában nem találhatóak. Feltéve, ha az NGO-nak és a vállalatnak hasonló a célja, könnyebben el tudják érni azokat közös erőfeszítéseiken keresztül. Egy példa erre, amikor az NGO-k helyi projektjeikbe bevonják a helyi partnereket, beleértve a helyi vállalatokat, annak érdekében, hogy jobb eredményeket érjenek el. Mennyire nyitottak az NGO-k céges partnerségre?6 nagyon nyitott nyitott semleges kritikus elutasító Európa ~ 50% (nagyon) nyitott nagyon nyitott nyitott semleges kritikus elutasító Németország ~ 90% (nagyon) nyitott Az NGO-k gyakran külső pénzügyi támogatásokra szorulnak, ezért nem jelentéktelen motiváció számukra az, hogy a vállalatokkal való együttműködés kiegészítő pénzügyi forrásokat nyújthat. A közjó támogatását zászlajukra tűző NGO-k általános társadalmi értékekért küzdenek, mindez elősegíti a cégekkel történő kapcsolatba lépést7. Ha a partnerkapcsolat megalapozott, az NGO-k befolyásolhatják a vállalatok működését, például csökkenhet a vállalatok által fogyasztott víz vagy elektromos áram, a munkavállalók egyre nagyobb számban közlekedhetnek kerékpárral. Az együttműködés sokkal sikeresebb lehet, ha a partner NGO-k távol tudják tartani magukat a különböző érdekcsoportoktól és aktivistáktól annak érdekében, hogy megtartsák a civil társadalom hiteles érdekképviselői szerepkörüket. Mi a különbség, azonban a három csoport között? Az NGO-k egyezségorientáltan-, az érdekcsoportok konfliktusorientáltan-, míg az aktivisták figyelemorientáltan cselekednek8. 8

11 Gyengeségek A gyengeségek a zöld civil szervezetek és vállalatok közti együttműködés olyan belső jellemzői, melyek hátráltatják a partnerség kialakulását a Visegrádi országokban. A zöld NGO-k és a vállalatok működésének különböző természete van, eltérő nyelvet beszélnek, ezért nagy kihívás megérteni a másik fél céljait és módszereit. Gyakran az történik, hogy az NGO-k és vállalatok nem szentelnek elég időt, hogy megoldják ezt a problémát, ezért hiányzik a megfelelő információ a másik fél érdekeiről, működéséről. Mindez hátráltatja a hatékony együttműködést. Nagy kihívást jelent a megfelelő partner kiválasztása. Gyakran bekövetkezhet, hogy a partnerségi megállapodás után derül csak ki, hogy az elkötelezettség vagy a szakértelem hiányzik az együttműködő félből9. Megtörténhet, hogy a partnerek hatalmas ráfordításai ellenére az eredmények jelentéktelenek bizonyulnak. Az így felhalmozott túlórákat megfelelő tervezéssel sokkal bölcsebben ki lehetne használni. Mik hátráltatják a vállalatokat, hogy partnerségbe lépjenek zöld NGO-kkal? Mialatt a legjelentősebb vállalatoknak hosszú távú céljai és elképzelései vannak, gyakran belefeledkeznek rövid távú prioritásokba mindennapos működésük során. Végül minden megtervezett átívelő cél a részvényesek rövidtávú haszon maximalizálására szűkül. Ez a legnagyobb gátja a vállalatok hozzájárulásának a környezeti fenntarthatósághoz10. A rövidtávú megközelítésnek köszönhetően, a cégek a zöld NGO-kkal való partnerségben inkább költséget mintsem hasznot látnak. Mindemellett, a vállalatok gyakran előítéletesek a zöld NGO-kkal, mint szűk látókörű felekkel szemben, ellenségként tekintenek rendszeresen a non-profit szervezetekre. 9

12 Mik gátolják a zöld civil szervezeteket, hogy együttműködjenek cégekkel? Az NGO-k gyakran ellenségként tekintenek a cégekre. Egyes NGO-k úgy érzékelik, hogy a vállalatokkal való együttműködés egyet jelent a zöldrefestéssel, és úgy gondolják, hogy a változást csak konfrontáción keresztül lehet elérni. Vállalatok által alapított NGO-k11 pedig sokszor a cégek érdekeit bújtatják társadalmi vonatkozásba, amely szintén gátat szab a hatékony és hiteles szektor-közti együttműködésnek. A zöldrefestés a propagandának egy olyan formája, melyben a zöld marketing megtévesztően azt reklámozza, hogy az adott szervezet terméke, célja és politikája környezetbarát. E gyakorlat kritikusai szerint a zöldrefestés elterjedése az elégtelen szabályzásnak köszönhető. Mindez a fogyasztók zöld árukba vetett hitét gyengíti, és csökkenti a fogyasztók befolyásoló erejét, hogy a cégek a zöld megoldásokat alkalmazzanak a gyártási eljárásokban és az üzleti működésben egyaránt. (forrás: wikipedia). Ezen kívül az együttműködésben csökkenhet az NGO-k hírneve legnagyobb erősségeik, azaz a függetlenségük és megbízhatóságuk elvesztése miatt. Ezzel egy időben, ha a céges kapcsolat nem megfelelővé válik, könnyen tudják használni ezen erősségeiket a nyilvánossághoz. A vállalatok és zöld NGO-k közötti együttműködés gyakran civil szervezetek által kezdeményezett. Helyénvaló és hiteles üzleti partnert találni, azonban gyakran nagy ráfordítással és erőfeszítéssel jár. Az NGO-k a felső vállalatvezetést nagyon nehezen érik el a Visegrádi régióban, ahol nincsenek fórumok a kapcsolatépítésre és a CEO-kal való közve- 10

13 tlen találkozásra. Ezzel szemben Nyugat-Európában civil szervezetek könnyedén folytathatnak kétoldalú megbeszéléseket vagy vehetnek részt olyan konferenciákon, ahol a cég részvényesei is részt vesznek. Ennek köszönhetően, azonban gyakran több az NGO-, mint a céges résztvevő a különböző társadalmi felelősségvállalást célzó (Corporate Social Responsibility - CSR) eseményeken. A Visegrádi régióban sok szervezet számára ez szinte teljesen felfedezetlen terület, ahol nehéz megtenni az első lépéseket a helyes partnerség felé. A finanszírozás kérdéskörében az NGO-knak gyakran saját szűk területükre jellemző projektjeik vannak, amelyekben a nemzetközi és nemzeti érdekeltségű vállalatoknak a részvétele nem közvetlenül igényelt. Emellett, az NGO-k túlterheltek a projektjeikhez kötődő tevékenységek kivitelezésében, és egyszerűen nincsen elég kapacitásuk, hogy további, esetleg cégekhez köthető programokra elkötelezzék magukat. A vállalati finanszírozás egy másik nehézsége, hogy a cégek korlátozott mértékben nyitnak az együttműködésre. A kis forrás - nagy versenyben általában az apróbb szervezetek maradnak alul. Lehetőségek Lehetőségek olyan külső tényezők, melyek kiaknázása az együttműködést hatékonyabbá teszi. A pénzügyi válság megmutatta, hogy a business as usual többé nem opció, ugyanis összetett társadalmi, gazdasági és környezeti problémákkal nézünk szembe. A komplex kihívások megoldásához, pedig nagyobb szükség van a felelős üzleti modellre, mint bármikor12. A zöld vállalatok általános társadalmi megbecsülése növekszik. A környezeti problémák felismerése egyre elterjedtebb, zöld fogyasztói életstílus felé vezet. Az emberek aktívan próbálják csökkenteni hatásukat a környezetre. Ez a hozzáállás még nem széleskörű, éppen csak kialakulóban van. A vállalatok, azonban a fogyasztók viselkedésében észrevették már ezt a változást. Igyekeznek minél nagyobb piaci részesedéhez jutni azáltal, hogy kiaknázzák a lehetőségeket az egyre terjeszkedő zöld iparban 13. A 2011-ben elkészült Etikus Biokereskedelmi Unió Biodiverzitás Barométer Felmérése azt mutatja, hogy a fogyasztók magasabb arányban (84%) készek felhagyni az olyan vállalatok termékeinek vásárlásával, amelyek nem gyakorolják a természeti erőforrások etikus használatát. A társadalom felismeri, hogy a cégek nagy szerepet játszhatnak azon kihívások megoldásában, amelyekért a zöld NGO-k küzdenek. Ezért a két szektor közötti együttműködés a klímaváltozás elleni küzdelemben csak úgy, mint a természeti tőke megőrzésében, használatában, és az ezekre irányuló befektetésekben egyre inkább elfogadottá válik. A klímaváltozás közgazdaságtanáról szóló Stern jelentés 14 a globális felmelegedés világgazdaságra gyakorolt hatását tárgyalja. A jelentés azt állítja, hogy a klímaváltozás a legnagyobb és egyben legtágabb piaci sikertelenség, amely valaha történt az emberiség történelmében, és amely ezért egyedülálló kihívást jelent a gazdaság számára. A dokumentum fő tanulsága, hogy az erős korai fellépés hasznot hoz, és sokkal súlyosabb a költsége az ún. nem cselekvésnek. Korai fellépés nélkül a klímaváltozás teljes költsége az éves GDP legalább 5 százalékos veszteségével lesz egyenlő. A kockázatok és különböző 11

14 hatások szélesebb elemzése alapján, azonban a költség meghaladhatja GDP 20 százalékát. A jelentés azt javasolja, hogy a teljes éves GDP 2 százalékát kell befektetni éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz történő alkalmazkodást célzó intézkedésekbe ahhoz, hogy elkerüljük a klímaváltozás legrosszabb hatásait. Mindebben a vállalatok szerepvállalása elhanyagolhatatlan. A biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások értékelésének emelkedő trendje szintén lehetőségeket hordoz a vállalatok és a zöld NGO-k közti együttműködés erősítésére. Ez a folyamat figyelmet szentel a biológiai sokféleség gazdasági hasznára. Magába foglalja a biodiverzitás csökkenéséből és az ökoszisztémák degradálódásából eredő növekvő költségeket, amelyek 2050-re feltételezhetően elérik a teljes gazdasági kibocsátás 18 százalékát15. Ez az eszköz segíthet a döntéshozóknak felismerni, kiszámolni és ez által megőrizni az ökoszisztéma szolgáltatások és a biodiverzitás értékeit. Mi a szerepe ebben a folyamatban a vállalati részvényeseknek, miért kellene a vállalatoknak befektetni a természeti tőkébe 16? Természeti tőke: a természet értéke. Úgy határozható meg, mint a Föld természeti vagyonának készlete, mely az emberiség hasznára válik. (forrás: Természeti tőke fontos, hiszen a világ minden egyes vállalata nem csupán hat a természetes környezetére, hanem léte egyenesen attól függ. Így az ökoszisztémák jelenlegi károsodása kockázatot jelent mind most, mind, pedig a jövőben azoknak a vállalatoknak, amelyek nem ismerik fel időben, hogyan és miért bír jelentőséggel számukra a természeti tőke. A vizes élőhelyek a víz minőségéért17, méhek a beporzásért, természetes területek, pedig a rekreációért felelnek, ezek mindegyike olyan konkrét példa a természeti tőke fontosságára, amelyek egyben meghatározóak különféle vállalatok működésében. Az a felismerés, hogy az itt felsorolt vagy épp más aspektusai a természeti tőkének jelentősek egy cég számára, az első lépés a természeti tőkébe való befektetés felé vezető úton. Ebben a folyamatban a zöld NGO-k jelentős szerepet játszhatnak természetvédelmi szaktudásukon keresztül. Regionálisan, az EU és az ENSZ szintjén egyre több elvárás fogalmazódik meg a felelős üzleti működés terén, amelyeket a szigorodó jogi háttér is támogat. Azoknak a cégeknek, amelyek felismerték a követelmények teljesítésének fontosságát, szükséges mihamarabb a megfelelő szaktudásra szert tenni. Az Európai Unió kritériumokat állít a CSR terén és ezt a következőképpen határozza meg: a vállalatok felelősek a társadalomra gyakorolt hatásukért. Annak érdekében, hogy a cégek ennek a követelménynek eleget tegyenek, rendelkezniük kell olyan belső, a különböző érintettek által kidolgozott rendszerrel, amely a társadalmi, környezeti, etikus emberi jogi és fogyasztói követelményeket integrálja a vállalat működésébe és alapstratégiájába. Az Európai Bizottság 2011 és 2014 közötti időszakra meghatározott akciótervet dolgozott ki 18. Az akcióterv nyolc területet foglal magába; többek között CSR jó példák terjesztését, társadalmi és környezeti információk közzétételét meghatározó szabályozó eszközöket, valamint olyan EU szakpolitikák kidolgozását, amelyek felelős üzleti modell piaci jutalmazását teszik lehetővé. 12

15 Az Európai Unió egy másik, de a cégeket szintén érintő követelmény-csomagja a Közösség természetvédelmi, élőhely és fajvédelmi célkitűzéseiből származik. A Madár és Élőhelyvédelmi Irányelvek 220 olyan élőhely és közel 1000 faj védelmét célozzák meg, melyek európai jelentőségűek. A vállalatoknak követnie kell az előírásokat és csökkenteniük a természetre gyakorolt ártalmas hatásaikat annak érdekében, hogy ezek az élőhelyek és fajok megfelelő védelmet élvezzenek az Unióban. Természetvédelmi NGO-k óriási szakértelemmel rendelkeznek ezen a területen, ezért tökéletes partnerek lehetnek a vállalatok természetet érintő tevékenységeinek megfelelő kivitelezésében, illetve az érintettekkel történő párbeszéd erősítésében. Egy másik terület, ahol az NGO-k szaktudása hasznos a vállalatok számára az az energia- és erőforrás hatékonyság, amely területeket az EU Energiahatékonysági, Ökodizájn és Energiacímkézési Irányelveiben szabályoz. Vállalatok nagy szerepet játszanak a direktívák által meghatározott kötelezettségek teljesítésében, míg az NGO-k követik és befolyásolják azokat, így segítséget nyújthatnak a vállalatok számára, hogy teljesítsék vállalásaikat. A különböző Környezetirányítási Rendszerek (Environmental Management Schemes - EMS), csakúgy, mint a fenntarthatósági jelentések potenciális lehetőséget nyújtanak az NGO-k és vállalatok közti együttműködésre. EMS segítséget ad a vállalatok számára, hogyan csökkentsék környezeti hatásaikat átfogó, megtervezett és rendszeresen dokumentálható módon. A rendszer magába foglalja a szervezet felépítését, a tervezést, és forrásokat, amelyek segítségével kidolgozzák, megvalósítják és fenntartják a cég környezetvédelmi politikáját. Az ISO az egész világon elterjedt típuscsalád, amely önkéntes sztenderdeken és útmutatáson keresztül segít a szervezeteknek környezetvédelmi kérdésekben. Egy másik típus az Európai Unió által kidolgozott EMAS, mely a legmagasabb minőségű eszköz a vállalatok környezeti hatásainak önkéntes becsléséhez, azok jelentéséhez és a hatások mérsékléséhez. A Globális Jelentéstételi Kezdeményezés (Global Reporting Initiative - GRI) dolgozta ki és folyamatosan frissíti a világ legelterjedtebb sztenderdjeit a fenntarthatósági jelentéshez. Ez a jelentés egy olyan, az egész szervezetre kiterjedő riport, amely információkat nyújt a cég gazdasági, környezeti, társadalomi teljesítményéről végén a GRI kiállt az integrált jelentéstétel fontossága mellett19, amely a fenntarthatósági adatokat ugyanolyan mértékben veszi tekintetbe, mint a cég más területeken elért eredményeit, hiszen ezek összessége határozza meg a vállalat működésének rövid- és hosszú távú kockázatait. Az EMS sémák tervezése és végrehajtása csak úgy, mint az eredmények mérése a GRI által nyújtott jelentéstételi eszközön keresztül lehetőséget nyújt az NGO-k számára, hogy megosszák szaktudásukat ezen a területen ezzel tovább javítva a cégek teljesítményét. Az ENSZ szintű Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention On Biological Diversity - CBD) Részes Felei egy ideje annak módját kutatják, hogy a magán-szektorral való együttműködésen keresztül hogyan lehet elérni az egyezmény céljait. A vállalatokkal történő elkötelezettség napirendre került a Részes Felek Konferenciáin. A CBD döntései így tartalmazzák a kormányzatok és vállalatok közötti párbeszédet és annak előmozdítását, szorgalmazva legjobb gyakorlatok bemutatását és a fenntartható közbeszerzést20. Ez a nemzetközi párbeszéd azt mutatja, hogy a vállalatok és természetvédelmi ügynökségek egyre közelebb kerülnek egymáshoz, amely keretet ad regionális szintű kezdeményezéseknek. Ebben a kontextusban pedig a Visegrádi országok vállalatai és zöld NGO-i közötti együttműködés példamutató lehet. 13

16 Veszélyek Veszélyek olyan külső, a partnerséget gátló tényezők, amelyekre az együttműködő vállalatok és NGO-k nem tudnak hatni. Az elmúlt hatvan évben az emberiség a fogyasztás korszakát éli, amely a javak és szolgáltatások egyre nagyobb mértékű megvásárlására buzdít. Két vagy inkább három milliárd további középosztálybeli fogyasztónak köszönhetően az előrejelzések szerint 2030-ra évente 140 milliárd tonna természeti erőforrást fogunk kibányászni és a világ átlaghőmérsékletének három vagy még több fokos emelkedése várható 21. A folyamatos növekedési és birtoklási vágy vezet a természeti források kizsákmányolásához, amely a környezetre az emberiség történelmében eddig nem tapasztalt negatív hatást gyakorol. Ez a jelenség nem folytatódhat örökké egy olyan véges rendszerben, mint a Föld, amelynek eltartó képességét a hetvenes évek óta folyamatosan túllépjük. Az 1970-es évektől az emberiség a túllövés állapotában él, ahol az emberek gyorsabban fogyasztják a természeti erőforrásokat, minthogy azok regenerálódni tudnak. Más szóval: feléljük a jövő generáció forrásait. A túlfogyasztás következményeként egyre szűkösebbé válnak az olyan természeti erőforrások, mint például az olaj, melytől egész jelenlegi gazdasági rendszerünk függ. Ezen kívül a fenntarthatatlan fogyasztás hatásai már most érzékelhetőek számos gazdasági, környezeti és társadalmi problémát okozva, mint például a források kimerítése és azokhoz való igazságtalan hozzáférés miatti gazdasági feszültségek; a klímaváltozást és a biodiverzitás csökkenése; vagy a szennyezésnek köszönhető egészségügyi gondok. E komplex és összefüggő problémákat EU és ENSZ szintű folyamatok a fenntartható fejlődés támogatásán és megvalósításán keresztül próbálják orvosolni, amely keretében a természeti környezet és társadalom jól-lét is javulna. A vállalatok egyrészt a fogyasztás mozgatórugói, hiszen abban érdekeltek, hogy az emberek egyre többet vásároljanak és így növeljék a részvényesek hasznát. Ezért a vállalatok nagy erőfeszítéseket tesznek a hatékony marketingért és a piaci versenytársak legyőzéséért. Más részről a vállalatoknak ki kell elégíteni az egyre növekvő fogyasztói igényeket. Ebben a folyamatban a cégek és azok dolgozói követik az egyre nagyobb profit növekedésének mítoszát alátámasztva a növekvő fogyasztói keresletet, amely egyre jobban fenyegeti természetes környezetünket. Mindez jelentős akadályt gördít a cégek és természetvédő civil szervezetek közti együttműködés elé. 14

17 Joel Bakan, jogi professzor munkájában 22 röviden leírja, hogy miért is olyan problematikus kérdés a vállalatok részvényeseinek profit maximalizálása. A leginkább iparosodott országokban a vállalatok, törvényi előírás szerint, a Milton Friedman ideális szervezetéhez hasonlítanak: a vezetőket rákényszeríti arra, hogy a vállalatok és részvényeseik érdekeit mindenek elé helyezi, és eltiltja őket attól, hogy legalább is nyíltan szociálisan felelősek legyenek. A vállalatvezetők legtöbb esetben kedves és morális emberek. Apák, anyák, szeretők és barátok, közösségi polgárok, akik gyakran jó szándékúak és néha még idealisztikusak is. Elsőként, azonban mindig azt kell tenniük, ami a vállalat legfőbb érdekeltsége, akár egyéni értékeik és ambícióik dacára. Ahogy azt a Lehetőségek fejezetben tárgyaltuk, a pénzügyi válság által okozott gazdasági visszaesés egyben lehetőség is a business as usual megváltoztatására. Másrészről, azonban a válság akadályt gördíthet a vállalatok és zöld NGO-k együttműködése elé. Hiszen a csökkenő profit, az extra, például CSR-re költendő pénzügyi források hiánya, és az NGO-k kisebb költségvetései nehezíthetik a partnerséget a gazdasági válság idején. Civil szervezetek támogató programok, mint például az Európai Unió által indított LIFE+ sem orvosolják ezt a problémát, mivel nem ösztönzik a kezdeményezettjeiket arra, hogy partnereket keressenek a profitorientált világból. Az Európai Unió célkitűzése szerint 2020-ra a környezetvédelmi adók a teljes adóbevétel és szociális juttatások 10 százalékát fogják érni óta, azonban az arány a másik irányba mozdult el: az Európai átlag 6,67 százalékról 6,17 százalékra csökkent 2011-ben. Ugyanebben az évben a legtöbb EU országban a GDP 2-3 százaléka között mozgott a környezetvédelmi adókból származó bevétel. Az Eurostat adatai szerint23 Szlovákia azok között az országok között volt, ahol a környezeti adók el sem érik a GDP 2 százalékát. Ez az alacsony arány azt jelenti, hogy számos ország, beleértve a Visegrádi régiót nagyon messze áll a kijelölt 2020-es cél elérésétől. Ez jelzi, hogy a cégek hajlandósága még mindig hiányzik a környezeti felelősség növeléséhez. A vállalatok és zöld NGO-k együttműködésének útjában további akadályt jelent, hogy a szociális problémák kézzel foghatóbbak, közvetlenebbül érintik a fogyasztókat. Ha egy vállalat elkötelezi magát egy olyan NGO-val való együttműködésre, amely szegény gyerekekkel vagy hátrányos helyzetű emberekkel foglalkozik, az együttműködés végső mélyebben hathat a vásárlókra. Úgy tűnik a fogyasztók sokkal érzékenyebbek az emberekkel kapcsolatos problémákra, ezért nagyobb az együttműködési hajlandóság szociális területen. Van egy általános fogyasztói felfogás, mi szerint, ha egy NGO kapcsolatot teremt egy szervezettel a profit orientált szektorból, akkor az partnerség bizonyosan csupán zöldrefestés. Emiatt könnyen csökkenhet hírneve és hitelessége az együttműködő NGO-nak. Annak ellenére, hogy a környezetbarát termékek piaca és a környezettudatos fogyasztók száma nő, még mindig rengeteg az olcsó importtermék. Bizonyos kereteken belül mindez csökkenti a vállalatoknak és a fogyasztóknak az érdeklődését a környezetbarát termékek iránt. 15

18 Példák jól működő partnerségre Ebben a fejezetben számos olyan példát mutatunk be a Visegrádi országokból, ahol a vállalatok és a civil szervezetek közötti együttműködés a mai napig is sikeres, vagy azt a múltban siker koronázta. Reményeink szerint ezek a példák megerősítik az olvasót abban, hogy a partnerség kölcsönös előnyökkel jár, valamint ötleteket nyújtanak lehetséges közös projektekhez. Az együttműködés alábbi három típusát fogjuk bemutatni: Filantróp együttműködés: A vállalat pénzadománnyal támogatja a zöld szervezetet, hogy az hatékonyabban és sikeresebben tudja végrehajtani feladatait. Projektalapú partnerség: Jellemzően rövid ideig tartó, egyetlen közös projekt megvalósítására létrejött együttműködés. Stratégiai alapú partnerség: Hosszút távú együttműködés egy vagy több résztvevő között. A kooperáló felek a tevékenységeket közösen tervezik meg és azokat közös erővel valósítják meg. Ezeken a partnerségi típusokon túl két esetet mutatunk be szintén ösztönző céllal, ahol civil szervezetek alapítottak ma már független és sikeres vállalkozásokat. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy a jól megtervezett és megvalósított környezetvédelmi célú vállalkozások is helyt állnak a régióban. 16

19 Green Store (Zöld Üzlet) tanúsítási rendszer, Lengyelország A Green Store minőségirányítási rendszert a Környezetvédelmi Partnerség Alapítvány (Environmental Partnership Foundation EPF) és a Tchibo Varsó közösen fejlesztette ki kiskereskedők és a szolgáltatók számára. A Tchibo lengyelországi üzletei voltak az elsők, melyek ezt a tanúsítványt megkapták. Jelenleg a partnerek a rendszer országos szintű kiterjesztésén dolgoznak. Eset típusa: Stratégiai Terület: Lengyelország, Varsó-Krakkó Területtípus: Nagy városok, kisvárosok, urbanizált területek Időtartam: 2 év, 2011 óta tart, és még folytatódik Bevont résztvevők: Environmental Partnership Foundation (EPF, Székhely: Krakkó), Tschibo Lengyelország (Varsó) Az együttműködés keretein belül megvalósított tevékenységek: Az együttműködés 2011-ben indult. A Tchibo kezdetben azért fordult az Alapítványhoz, hogy elnyerje az alapítvány Zöld Iroda tanúsítványát [A Zöld Iroda tanúsítvány egyike az alapítvány jelenlegi programjainak, mely abban segíti a vállalkozásokat, hogy a versenytársaikhoz képest alacsonyabb környezeti terheléssel, kevesebb működési költséggel és innovatív problémakezelési rendszerrel dolgozzanak.] Mivel a Tchibo nem csupán az irodáit, de az üzleteit is ennek a rendszernek a szellemében szerette volna üzemeltetni, az Alapítvánnyal közösen kidolgozta a Zöld Üzlet tanúsítvány feltételrendszerét. Hozzávetőleg négy hónapig tartott a tanúsítvány feltételeinek és az ellenőrzési szempontoknak a kidolgozása, melyhez a Tchibo a társadalmi felelősségvállalás, az átláthatóság és az együttműködő vezetés, míg az Alapítvány a természet- és környezetvédelem elemeinek beépítésével járult hozzá. Miután a tanúsítvány feltételrendszerei elkészültek, azok 51 Tchibo üzletben kerültek bevezetésre Lengyelország számos településén. A tanúsítványt egy független bírálókból álló testület auditálta és fogadta el. Eredmények: A Zöld Üzlet az első öko-tanusítvány Lengyelországban, amely kisebb üzleteket üzemeltető vállalatok számára jött létre. Első sorban olyan cégeket céloz meg, amelyek környezetbarát módon üzemelnek az átláthatóság és a felelős vezetés elveinek betartása mellett, továbbá a partnereikkel kialakított viszonyuk alapja az emberi jogok tiszteletben tartása. Az első 51 tanúsítványt 51 Tchibo üzletnek ítélték oda Lengyelországban. Távlati tervek: Az EPF Alapítvány a rendszert más kereskedők számára is elérhetővé teszi. A tanúsítvány bevezetését országszerte hirdetik, mely remélhetőleg egyre népszerűbbé válik a kereskedők körében. A projektben résztvevők közvetlen haszna és motivációs tényezők: A Tchibo számára előnyös, hogy környezetbarát, a társadalomért felelősséget vállaló, aktív CSR tevékenységet folytató cégként tudja feltüntetni magát. A Tchiboról kialakult kép, mint környezetbarát vállalkozás a vevők, beszállítók, alkalmazottak és más üzleti partnerek szemében is erősödött. Az Alapítvány nyeresége, hogy szakmai hozzájárulást kapott a tanúsítvány kifejlesztésében és kitalálásában. A Tchibo üzletek tanúsítása segítséget jelentett a minőségirányítási rendszer bevezetésében és terjesztésében. Mivel az Alapítványnak ez nem 17

20 az első ilyen jellegű öko-tanúsítványa, ezért az új rendszer bevezetése hozzájárult ahhoz, hogy az Alapítványt, mint az öko-tanúsítványok terén szakértő és piacvezető szervezetet ismerjék meg. A jogi háttér ismertetése, ösztönző és akadályozó tényezők az országban: A tanúsítvány szabályai és kritériumai a nemzetközi Társadalmi Felelősségvállalás ISO26000 előírások és a Fenntartható Fejlődés Globális Jelentés alapelvei alapján lettek kifejlesztve. Jelenleg a kezdeményezés az első szakaszában van, és a résztvevő partnerek együttműködésén alapul. Hosszútávon a tanúsítványt országszerte népszerűsíteni és terjeszteni fogják a kereskedők között. Lengyelországban a partnerkapcsolat fent bemutatott típusa még nem igazán ismert, ezért a cégek és a non profit szervezetek közötti együttműködés leginkább a pénzbeli adományozásra korlátozódik. További információ: Hotelek madaraknak és denevéreknek Szlovákiában Két év alatt több mint fészkelő- és pihenőhelyet őriztek meg, vagy hoztak létre madarak és denevérek számára; az építési vállalatok tucatjai pedig könnyen megoldották, hogy az előírásokat maradéktalanul betartva környezetbarát módon végezzék munkájukat. Ezek annak a néhány együttműködésnek az eredményei, amelyek környezetvédők és a vállalatok jelen esetben főleg kivitelező cégek, létesítményüzemeltetők és gondnokok szövetkezetei között jöttek létre. A kampány, amelynek célja a madarak és a denevérek védelme az épület felújítások vagy hőszigetelési munkák közben és után 2011-ben indult útjára Szlovákiában óta az Európai Bizottság LIFE programja és a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium is támogatja. A projekt során az együttműködő felek lépéseket tettek a fajok és azok fészkelő- illetve pihenőhelyeik védelmére. Létrehoztak új mesterséges élőhelyeket úgy, hogy az épületeken a madarak és denevérek számára fészkelő- és pihenőhelyként szolgáló dobozokat helyeztek el. Eset típusa: Projekt alapú Terület: Szlovák Köztársaság Területtípus: urbanizált területek Időtartam: 2011 óta Bevont résztvevők: BROZ, BirdLife Szlovákia, Szlovák Denevérvédelmi Társaság, épületüzemeltetők és gondnokok társasága, hőszigetelési és épület felújítási vállalatok társasága Tevékenységek az együttműködés keretein belül: A természetvédő szervezetek és a szakértők már az építési, vagy felújítási munkák megkezdésekor szoros együttműködésben dolgoznak a kivitelezőkkel. A természetvédők a munkák megkezdése előtt felmérik, hogy fészkelnek-e védett fajok az épületben, majd egy szakértői 18