A GYŐRI TÁNC- ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKKÖZÉPSKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A GYŐRI TÁNC- ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKKÖZÉPSKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Győr 2010

2 Tehetség tudás nélkül, vagy tudás tehetség nélkül senkit sem tehet tökéletes művésszé /Vitonvius/ Egy művész, aki gondolkodik is, kétszer annyit ér. /Lessing/ -2-

3 Tartalomjegyzék 1 INTÉZMÉNYI ADATOK Küldetésnyilatkozat Jogszabályi háttér AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nem szakrendszerű oktatás megszervezése 5-6. évfolyamon Jogszabályi háttér Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési faladatok Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő faladatai A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szülő, tanuló és iskolai pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztésének lehetőségei A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő, oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Egészségnevelési program Az egészségnevelés célja és alapelvei Helyzetelemzés Egészségnevelési és drogprevenciós stratégia A feladatok meghatározása Támogató környezet kialakítása A végrehajtás színterei, módszerei Iskola drogstratégia Fogyasztóvédelmi program A környezeti nevelési program A nevelési program elkészítésének alapjai Jövőkép alapelvek és célok A környezeti nevelés színterei iskolánkban Pályaorientáció A pedagógiai programba beépített célok Intézményünk pályaorientációs tevékenységének folyamata A pedagógiai program nyilvánossága Kollégium HELYI TANTERV Az iskola képzési rendje A csoportbontás elvei és rendje Tanulói jogviszony, átjárhatóság Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, ezek óraszámai Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei

4 3.3 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái A tanuló teljesítményének értékelése, minősítésének formái Az iskolai írásbeli beszámoltatások Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Angol nyelv Német nyelv Földrajz A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

5 1 INTÉZMÉNYI ADATOK Név: Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium Székhely: 9023 Győr, Szabolcska M. u Fenntartó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Alapítás éve: Alaptevékenység: többcélú nevelési- oktatási intézmény: általános iskolai oktatás-nevelés szakközépiskolai oktatás-nevelés Régi OKJ szerint: táncművész szakképzés (OKJ: ) táncos (modern-táncos) (OKJ: ) grafikus szakképzés (OKJ: ) textilműves szakképzés (OKJ: ) szobrász (díszítő) szakképzés (OKJ: ) festő szakképzés (OKJ: ) Modulrendszerű képzés: klasszikus balett táncos (OKJ ) kortárs modern táncos (OKJ ) képgrafikus (OKJ ) díszítő szobrász (OKJ ) kéziszövő (OKJ ) általános festő (OKJ ) Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás -5-

6 A Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium helye, szerepe a város kulturális életében Bizton állíthatjuk, hogy intézményünk üde színfoltja Győr Megyei Jogú Város iskolai közösségének. Egyediségéből és specialitásából fakad mindez. Iskolánk aktív részese a város kulturális életének. A teljesség igénye nélkül gondoljunk itt a Karácsonyváró előadásokra, amelyekkel már évek óta örvendeztetjük meg az érdeklődő közönséget, de gondolhatunk a végzős növendékek színpadi bemutatójára is, amely szintén méltán örvend nagy érdeklődésnek. Képzőművészeti tanszakunk is lépten-nyomon kirukkol valami maradandóval. A Rénszarvas-szán nélkül a Jézuska már meg sem tudna jönni, de szabadtéri szoborral is leptük már meg a várost. A megyei kórház gyermekosztályának falait is mi tettük kedvesebbé az ott kényszerűségből tartózkodó gyerekeknek, de festettünk már aluljárót, óriás plakátot, vagy óvodát is. Iskolánk számos olyan városi, országos rendezvényen vett már részt, ahol a képzőművész diákjaink dekoráltak, táncművész diákjaink pedig előadtak. Iskolánk múltja ugyan nem több évtizedes, de annál jelentősebb. Azon munkálkodunk feladatukat kiválóan megoldó, problémák iránt nyitott és érzékeny kollégáinkkal, hogy tehetséges, szakmailag elkötelezett diákjainkkal karöltve az eddig elért eredményeinket fokozzuk, és igazi gyöngyszemévé válhassunk városunknak, régiónknak. -6-

7 A győri művészképzés története, az intézmény névváltozásai és vezetősége tükrében Általános Iskola Iskola neve igazgató művészeti vezető Gombos Ferenc Gyimesi Tamás Általános Iskola balett tagozat Markó Iván Győr-Belvárosi Gyimesi Tamás Győri Balett Idegennyelv- és Művészeti Tanács Tánctagozatos (Kiss János, Általános Iskola Demcsák Ottó, Tárnoki Tamás) Tánctagozatos Gyimesi Tamás Bombicz Barbara Általános Iskola Táncművészeti Általános Iskola Gyimesi Tamás Bombicz Barbara Szakközépiskola Iskola neve igazgató művészeti vezető Győri Balett Kísérleti Markó Iván Tánc- és Vizuális Markó Iván balett: Markó Iván Művészeti képző: Lipovics Szakközépiskolája János Gombár Judit balett: Sterbinszky László képző: Lipovics János Tárnoki Tamás balett: Sterbinszky László képző: Lipovics János Győri Balett Dr. Németh Mária balett: Sterbinszky Művészeti Szakközépiskolája László képző: Lipovics János Farsang Sándor ( ) -7-

8 Összevont iskola Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium Iskola neve igazgató művészeti vezető Vida Melinda Délibáb balett: Sterbinszky László (2000) Szántai-Kis Hajnalka (2001) Lőrinc Katalin ( ) képző: Radosza Attila Bombicz Barbara balett: Salga- Gerencsér Gabriella képző: Radosza Attila -8-

9 1.1 Küldetésnyilatkozat Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert. Minden tudás, amely mögött nem áll biztos erkölcsi háttér, holt tudássá lesz. A XX. század történelme számos esetben példázza, az erkölcsileg kontrollálatlan tudomány milyen súlyos pusztításokra képes. Ezért minden tudást megfelelő erkölcsi háttérrel kell átadni. Nem szabad elfelejteni, s a fiataloknak is meg kell tanulniuk, hogy az érettségi, a diploma, a nyelvvizsga-bizonyítvány nem végcél, hanem eszköz, amely ahhoz szükséges, hogy küldetésünket itt a földön megvalósítsák. Mint tudjuk, a művészetre nevelés nem annyira szavakkal történik, mint inkább az életünkkel, ahogyan a hétköznapokon viselkedünk és gondolkodunk. A gyermek azt az életstílust sajátítja el, amit a közvetlen környezetében lát (otthon a szülőktől, az iskolában a tanároktól). Ahogy a növendék fácskát óvjuk a vihartól, ugyanúgy kell óvni gyermekeinket a romboló tapasztalatoktól. Oda kell figyelnünk, mit olvas, milyen filmet néz, kikkel barátkozik. Kellenek ésszerű korlátok (házirend, napirend), amelyek gátolják, de egyben védik is őt. Biztonságos, szerető légkörben kell felnőnie, nem szabad lerombolni benne a jóba és szépbe vetett bizalmát, játékos kedvét, azt a képességét, hogy tud csodálkozni. Mindezt az iskola csak a szülőkkel teljes összhangban tudja elérni. A diákokat rá kell szoktatnunk a rendezett, fegyelmezett életre, illetve arra, hogy tetteiknek következményei vannak. Ha a fiatal nem tanul meg uralkodni szenvedélyein, érzelmein, vágyain, sosem lesz szabad. Lelki életében is ki lesz szolgáltatva az élmények, érzelmek sűrű váltakozásának. A nevelő számára is nehéz és pillanatnyilag hálátlan feladat rászorítani diákjait az önfegyelemre, de tudnunk kell, hogy mulasztásunkkal súlyosan ártunk a ránk bízott fiataloknak. Otthon és az iskolában kisebb fájdalommal tanulhatják meg azt, amire oly nagy szükségük lesz az életben, s aminek hiánya később jóvátehetetlen következményekkel járhat Elvárások a tanároktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyenekké kell lenniük. Hiszen a művészeti képzést folytató iskola sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik. Nyitott kell, legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe, és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a kulturális tájékozottság, -9-

10 amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. A pedagógusokat a diákok szeretetéből fakadó humánumnak kell vezérelnie. A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya, az elfogadás és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami valami pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaihoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár életének összhangban kell állnia az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Elvárások a diákoktól A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Egy-egy iskola tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, gyűlik egybe. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola művészetekre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha felismertetjük bennük a tudás értékét; a művészeteket, értékes táncművészeti, képzőművészeti irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: Ajánlások a szülőknek Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy megfelelő iskolába járassák gyermeküket. Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskolának a művészeti szellemű nevelését, és ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg is támogassák. Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Az iskola azt szeretné, hogy a -10-

11 szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is értékeljék a művészeteket, és gyarapodjanak tudásban, ezzel példát mutatva gyermekeiknek. Olyan iskolát szeretnénk: ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket, ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok, ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény, ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat, amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők és a fenntartó igényeihez 1.2 Jogszabályi háttér Az iskola pedagógiai programjának áttekintése az alábbi szempontok és törvények szerint történt közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt. tv.) és módosításai a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. tv.; nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, és a (továbbiakban: R.); a szakképzésről szóló évi LXXVI: törvény 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról; a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet, (továbbiakban: NAT); 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról; 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről; -11-

12 9/2007. (II. 27.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet, továbbá a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról; a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet; évi XCVIII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény módosításáról (továbbiak: Tpr. tv.) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban: GÉV); "Nemzeti stratégia a kábítószer fogyasztás visszaszorítására" (96/2000. (XII. 11.) sz. OGY határozat); a nemdohányzók védelméről és a dohány termékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény; az egészségügyről szóló évi CLIV törvény, 38. (1) bekezdése -12-

13 2 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1 Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Iskolánk nevelő- oktató munkáját az alábbi alapelvek hatják át: gyermekközpontúság, vagyis annak folyamatos mérlegelése, hogy mi szolgálja leginkább a gyermekek, tanulók javát képesség szerinti fejlesztés klasszikus értékközvetítés a műveltség és az erkölcs területén, azaz olyan biztos ismeret- és értékrendszer kialakítására törekszünk, amelyre a felnövekvő tanítványok nyugodtan építhetik saját értékszemléletüket a kultúra iránti igény erősítése egészséges életmódra nevelés harmonikus személyiségfejlesztés önmagunk és mások munkájának megbecsülése önművelés igényének kialakítása Iskolánk legfőbb célja, hogy a város, a térség szellemi- művészeti erőforrásainak koncentrálásával és mobilizálásával az ifjú tehetségek fejlesztését, az ifjakban rejlő lehetőségek kibontakoztatását szolgálja speciálisan a táncművészet és a képzőművészet terén. A táncművészeti képzés legfőbb célja: a táncművészet megismertetése, megszerettetése a táncművészetet értő, élvezni tudó közönség nevelése a tánc kultúrájának és művészetének terjesztése a táncművészet értékeinek megőrzése és átörökítése a technikai tudás, művészi előadásmód iránti igény kialakítása hivatásos táncos, táncművész képzése -13-

14 A képzőművészeti képzés legfőbb célja: a lényeglátás, a mesterségbeli tudás megtanítása a klasszikus képző- és iparművészeti képzés megalapozása felkészítés a továbbtanulásra grafika, szobrász, textilműves, festő szakon Mindezeken túl célunk, hogy segítsük diákjainkat művelt emberekké, szabad és gazdag személyiségekké, felelős polgárokká, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válni, olyan ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, biztos tudással kell rendelkezniük, amelyek képessé teszik őket akár végzettségüknek megfelelő munkába állásra, akár továbbtanulásra. Tudjuk, hogy célkitűzéseink magas követelményeket támasztanak tanárnak és diáknak egyaránt. Tudjuk, hogy ezen célok elérése nem könnyű feladat. De hisszük azt, hogy a város, a régió, az ország, sőt a környező országok ifjú tehetségei, akik iskolánkat választják, kollégáink szakmai hozzáértésével, tudásával karöltve mindent megtesznek a nemes célok elérése érdekében és ezáltal gyermekkori álmaik válhatnak valóra. A célok szellemében nevelő- oktató munkánk legfőbb feladatait az alábbiakban foglalhatjuk össze: segítsük a tehetség kibontakoztatását és fejlesztését speciálisan a táncművészet, a képző- és iparművészet terén, alapozzuk meg diákjaink általános műveltségét, adjunk biztos tudást a kezükbe, készítsük fel őket az érettségi- képesítő ill. szakmai vizsgára, készítsük fel diákjainkat a továbbtanulásra, tudatosítsuk bennük a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket, jellemüket formálva segítsük elő harmonikus személyiségük kialakulását, alkotó emberré válásukat. Az oktató-nevelő munkánk során a nevelés eljárásai, eszközei valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos elemei, tényezői; a nevelés módszereit hozzá kell igazítani a célokhoz. Azokat kell kiválasztani, amelyek igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességéhez, valamint -14-

15 igazodnak a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez, vezetői stílusához, annak követelményeihez és tartalmához, a mindenkori szituációkhoz igazodnak. Továbbá, mivel nincs teljesen egyforma két szituáció, két egyforma gyerek, két egyforma pedagógus, úgy kell megválasztani a módszereket, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. Az előzőekből következik, hogy szinte minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldunk meg. 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Minden egyes ember meg nem ismételhető, senki mással nem helyettesíthető személy kijár az embernek, a gyermeknek, hogy mindent megtegyünk azért, hogy adottságai optimálisan fejlődjenek. /Baranyai Károly/ Feladatunk: a pedagógiai program alapelveihez, cél- és feladatrendszeréhez igazodó, a NAT-ban képviselt értékekre épülő, a helyi sajátosságokból adódó, a hagyományokat és (társadalmi, egyéni) szükségleteket figyelembe vevő feladatok meghatározása a személyiségfejlesztéssel kapcsolatosan. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok színterei: tanórai nevelés tanórán kívüli nevelés iskolán kívüli nevelés Pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határozzuk meg: a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása, valamint az ezekre épülő differenciálás E két feladat azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, -15-

16 az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeret ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez igazodó kiválasztással elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, letisztulását társas kapcsolatát, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeihez, fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. Az alábbi pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: a.) Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: a megismerési vágy fejlesztése tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése az önfejlesztési igény kialakítása összefüggések felismertetése, problémamegoldás -16-

17 önálló tanulásra nevelés b.) A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése egyéni szociális értékrend fejlesztése segítőkészség, versengés képesség, együttműködési képesség fejlesztése c.) Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: testi képességek (sport, tánc, kézügyesség) fejlesztése önellátási képességek (étkezés, öltözködés, tisztálkodás, rendteremtés, közlekedés) fejlesztése befogadóképességek (mozgás, zene, vizuális), önkifejező képességek fejlesztése mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során a tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése a tehetség kibontakoztatásának segítése d.) A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok: alkotóképesség kreativitás fejlesztése szabályhasználat és szabályalkotás képességének fejlesztése önálló feladatmegoldások rendszeressé tétele nyitottság és érzékenység fejlesztése -17-

18 2.2.1 A nem szakrendszerű oktatás megszervezése 5-6. évfolyamon A nem szakrendszerű oktatás felső tagozaton gyökeresen új oktatáspolitikai elvárás, melynek tradíciója hazánkban nincs. Olyan pedagógia körvonalait jelenti, amelyben a tevékenység, a viselkedés valamint az együttműködés morálja éppoly fontos, mint a megtanulandó tananyag. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, amelyek megalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztést igényel. A kulcskompetenciák bővítése, elmélyítése természetesen az iskolai oktatás további szakaszain is folyik, az 1-6. évnek azonban e kompetenciák kialakítása, fejlesztése terén az a jelentősége, hogy ezek nélkül a tanuló képtelen a továbbiak során a tanulmányi követelményeknek eleget tenni. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden tanulónak szüksége van tanulmányai folytatásához, későbbi személyes érvényesüléséhez, állampolgári jogai és kötelezettségei gyakorlásához, társadalmi beilleszkedéséhez, munkavégzéséhez. Ezért nemcsak tantárgyi keretek között kell kialakítani az alkalmazkodóképességet, a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelésének képességét, a kezdeményezőkészséget. A törvénymódosítás megerősíti azt az alapelvet, hogy a nem szakrendszerű oktatásban a képességek fejlesztésére esik a hangsúly, amely bármely tantárgy keretében elvégezhető. 2.3 Jogszabályi háttér A törvénymódosítás célja a nem szakrendszerű oktatást illetően: az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának és eredményességének a növelése, a nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése az 5 6. évfolyamra a korábbinál több időben az alapvető készségek és képességek további fejlesztéséhez, a Nemzeti alaptantervben megjelölt kulcskompetenciák megalapozásához. Ehhez elengedhetetlen: a pedagógusok módszertani kultúrájának bővítése, a tanórák szervezésének, a tanulás irányításának megújulása, a kompetencia alapú oktatás érvényesítése a teljes nevelési-oktatási folyamatban. -18-

19 A évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról A Kt. 8. -a (3) d) pontja szerint az iskolai nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszainak meghatározásáról: A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. A 25 50% nem szakrendszerű órák számába vagyis a törvénymódosítás által előírt százalékalapba a kötelező tanórai foglalkozások óraszámán túlmenően a nem kötelező foglalkozások óraszáma is beleértendő (Kt. 52. és 53. -ok). Az 5 6. évfolyamon minimum 7 7 órát kell hetente képesség- és készségfejlesztésre fordítani. A Kt (1) bekezdésének 34. pontja ad útmutatást a szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás értelmezéséhez: szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító, megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; a nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik. A Kt ának (8) bekezdése határozza meg a nem szakrendszerű oktatásban való részvétel képesítési feltételeit A nem szakrendszerű oktatásra való áttérést segítő átmeneti szabályozások A Kt (1) bekezdése szerint: Az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben kell megszervezni az oktatást. A Kt (20) bekezdés alapján: Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013. tanítási év végéig az 5 6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az első negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki szeptember 1-jéig, legalább öt év gyakorlatot szerzett 1 4. évfolyamon. -19-

20 A NAT-ban megjelenő kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség A NAT-ban megfogalmazott kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire A kulcskompetenciák megalapozását, az alapkészségek, és képességek fejlesztését a kompetencia alapú oktatás megvalósulása nagymértékben segíti, melynek alapelemei: a hasznosítható tudás, az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés, az alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítása. A kulcskompetenciák megalapozásának, az alapkészségek és képességek fejlesztésének kiemelten javasolt módszerei, munkaformái: kooperatív tanulás, projektmódszer, projekt alapú oktatás, -20-

21 egyéni foglalkoztatás, páros munka, csoportmunka, differenciált, személyre szabott tanulásszervezés. Ezek a módszerek és munkaformák alkalmasak arra, hogy a frontális osztálymunkát együttműködésen alapuló tanulási stratégiák váltsák fel. 2.4 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Csupán két dolog van, amit gyermekeinknek, tanítványainknak adhatunk, a gyökerek és a szárnyak." / Bölcsességek könyve / A közösség jellemzői: Közösségen a közös élet vagy munkaviszonyok között élő, illetve közös eszmékért, célokért egyesített emberek csoportját értjük. A közösségekre jellemző a közösségi érzés, amely közösséghez való tartozásból, illetve annak normáival való azonosulásból alakul ki. Önmagában a közösség megléte még nem " igazi " eredmény, fontos, hogy a csoport tagjai a közös tevékenység során közösségi emberré váljanak. A közösség három fő összetevője: a funkció, a struktúra és a dinamika Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési faladatok Cél: Az osztály tanulói képesek legyenek a közös cél érdekében a közös értékrend elfogadására. Tudjanak a közös értékrendnek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Feladat: a tanulás támogatása, kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, a tanulók kezdeményezésének segítése, a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése, példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítésével, a tanulók önállóságának, öntevékenységének kialakítása, fejlesztése, -21-

22 a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, az arra való építés a következő évfolyamon, olyan nevelőkollektíva kialakítása, mely összehangolt követeléseivel, és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja, különböző változatos munkaformákkal az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások / szakkörök, önképzőkörök, sportkörök, klubok, táborok, kirándulások stb. /a közösségfejlesztés kiváló területei. Az iskola életében fontos szerepet töltenek be a hagyományok, amelynek megőrzésével tiszteljük a múltat, újak kialakításával pedig biztosítjuk a jövőt. Feladat: nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére, és ellenőrzésére, ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, az igényekre épülő sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzését, engedni kell, hogy az iskolai ünnepélyek, jeles napok, témanapok, megemlékezések szervezésében, lebonyolításában aktívan részt vegyenek a tanulók, ezzel is segítve az öntevékeny munkát, a másokért és önmagáért vállalt felelősséget. -22-