Kedves Olvasó! 1. I. Általános definíció 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kedves Olvasó! 1. I. Általános definíció 1"

Átírás

1 Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 1 I. Általános definíció 1 II. A mikro-innováció természete A mikro-innováció beágyazottsága a közszférába A mikro-innováció technológiai és nem-technológiai vetülete 3 III. A mikro-innovációs ciklus Hogyan innováljunk? Javaslatok ötletgazdáknak Hogyan fogadj be innovatív ötleteket? Javaslatok azoknak, akiket ötletekkel keresnek meg 6 IV. A mikro-innovációs / okos adaptációs javaslat pontjai 7 V. Esetek a nemzetközi térből Románia: Jó ötlet kampány Székelyudvarhelyen Olaszország: The Sentinel program, energiatudatosságra nevelés az iskolákban Ukrajna: Helyi energiahatékonyság elősegítése az állami intézményeknél Ausztria: Smart City és nyílt adathozzáférés Nagy Britannia: okos megoldások a gazdálkodók egészségének védelmében Brazília: Állampolgári részvételen alapuló költségvetés-menedzsment Románia: A politikum és az adminisztráció virtuálisan összehozható Ausztrália: Megújult munkaügyi központ Balti és északi városok: Piacteremtő közbeszerzés stratégiaváltással Izland: Közösségi médián keresztüli bizalomépítés Kanada: Aktív öregkor Norvégia: Permanens innováció egy e-szolgáltatáson keresztül A norvég Altinn esete Portugália: Közösségi értékteremtés szabályozás út -ján 13 VI. Záró gondolatok 14

2 Kedves Olvasó! Rejtély, hogy mi késztetette Henry Fordot arra, hogy megpróbálja automobillal felváltani a lovat; Kolumbuszt, hogy nekivágjon az ismeretlen óceánnak; vagy Edward Jennert, hogy saját gyermekén próbálja ki himlővakcináját. Mindegyikben megbúvik azonban az értékteremtés vágya, ami a közszféra esetén kulcsfontosságú. (Egy ismeretlen közszolga) Kiadványunk a hazai közszféra szereplőit célozza meg (elsősorban helyi polgármesterek, hivatali szereplők, köztisztviselők és közalkalmazottak, helyi közszolgáltatásokat nyújtó cégek vezetői, helyi civil szereplők, közösségi szerepre törekvő helyi vállalkozók és magánszemélyek stb.). Nekik kívánunk segítséget adni abban, hogy hogyan tehetik versenyképesebbé hivatalukat, közszolgáltatásukat és településüket, hogyan dolgozzák ki egy innovatív, versenyképes ötlet know-how-ját, hogyan alakítsák ki mikro-innovációs javaslatukat, valamint betekintést adunk számukra a megvalósítás folyamatába. Miért van erre szükség? Mit nyerhetünk mikro-innovációval? Folyamatos nyomás nehezedik az államháztartásra, a reálgazdaságra; korunk problémái nem megoldhatóak egy-két éven belül, hanem tartós kezelést igényelnek; válság időszakában a közszféra hatékonysága iránt fokozottabb az igény és a jó minőségű közszolgáltatások tompíthatják a szükséges ám fájdalmas lépések elszenvedőinek terheit; ellenkező esetben az államba és intézményeibe vetett társadalmi bizalmi bázis szenvedhet csorbát, ami gátja a szükséges további lépéseknek is. Mindez fölhívja a figyelmet arra, hogy helyi innovációkra, kontextus-függő okos adaptációkra van szükség, hisz nincs egyetlen olyan szereplő sem a világon, akinek monopóliuma lenne legjobb gyakorlatokból, ebből fakadóan minden esetben a következő gyakorlatra kell törekedni. Ezért okos navigációra, folyamatos monitoringra és mikro-innovációkra van szükség a kor kihívásait kezelni igyekvő, agilis és értékteremtő módon viselkedő sikeres közszféra, s az egész társadalom megelégedettsége érdekében. Ennek a munkának szerves része jelen tananyagunk is, amelyben a mikro-innovációs javaslatokkal kapcsolatos alapvető megfontolásokat ismertetjük. Az anyag feladata, hogy az olvasó számára közelebb hozza a saját versenyképességről való gondolkodást és munícióval szolgáljon a szükséges szemléletváltáshoz. A közszférában fokozottan szükség van egy olyan gondolkodásmód meghonosítására, amely a folyamatos önreflexiót takarja. Vagyis, amikor szüntelenül kutatjuk a következő három alapvető kérdésre a válaszokat: Lehet-e a dolgokat jobban csinálni? Léteznek-e már bevett praktikák a jobb teljesítmény eléréséhez? Kidolgozhatók-e új megoldások, amelyek hatékonyság szempontjából várhatóan és előzetesen könnyen igazolhatóan túlszárnyalják a régieket? Ily módon jön létre mikro-innováció, amely épülhet eredeti ötletre, vagy valamilyen már másutt (itthon vagy külföldön) bevált és ismert megoldás okos adaptációjára. A mikro-innováció mindig valami szándékolt, folyamatos tanuláson alapuló gondolkodásmód és gyakorlat, amely egyszerre jelentheti a hatékonyságjavítási lehetőségek szisztematikus kutatását, de azok véletlen folytán történő fölfedezését is. Így következhet be minőségi változás, amikor is a régről bevett, de a jelen kontextusában már nem hatékony eljárások és gyakorlatok meghaladása a cél. Az értékteremtő kapacitás növelésével jobb alkalmazkodó képesség érhető el, így pedig folyamatosan javíthatóvá válik az állami intézmények hatékonysága és hozzájárulásuk a versenyképességhez. I. Általános definíció A versenyképességi javaslatok megfogalmazása és végrehajtása, azaz a mikro-innováció koncepciójának megalapozásakor érdemes érzékletessé tenni, hogy az állami szektorban is különbséget tehetünk úgynevezett fenntartó és romboló jellegű innovációk között. Míg előbbi a meglévő és jól működő standardok és struktúrák fenntarthatóságát célozza kis lépések mentén történő folyamatos javításokkal, addig utóbbi már radikálisabb innovációt feltételez annak szándékával, hogy a korábbi struktúra főbb jegyeit alapvetően megváltoztassa (pl. strukturális reform a nyugdíjrendszer terén). Mivel az állami szféra intézményi struktúrája lassú és szerves történelmi fejlődés eredménye, tananyagunk kizárólag a fenntartó innovációkra fókuszál. A mikro-innováció definícióját a közszféra vonatkozásában saját magunknak kell kialakítanunk. Ennek kapcsán pedig legalább három szempontot kell mérlegelnünk: (1) kezdhetjük a mikro-innováció lehatárolását annak célja szerint; (2) a mikro-innováció koncepciója megközelíthető a szereplők aspektusából; valamint (3) a mikro-innováció a közszféra struktúrájából adódóan megközelíthető annak kialakulási/létrehozásának iránya szerint is. 1. Cél szerinti lehatárolás: Mikro-innováció alatt olyan technológiai és különösen nem-technológiai jellegű (i) szolgáltatás, (ii) folyamat, (iii) szervezeti vagy (iv) kommunikációs innovációkat értünk, amelyek javítják a közszféra adott szervezeti egységének hatékonyságát vagy növelni képesek a nyújtott szolgáltatás minőségét illetve javítani hozzáférhetőségén. 1

3 2. Szereplők szerinti lehatárolás: A mikro-innovációk egy többszereplős térből kerülnek ki, abban jönnek létre. Értjük ez alatt a közszféra, a közigazgatás és közszolgáltatások minőségi javításában részt venni kívánó államigazgatásbeli, nem-kormányzati, üzleti, állampolgári végső felhasználói, vagy a harmadik (nonprofit) szektor szereplőit. 3. Irány szerinti lehatárolás: A mikro-innováció egy alulról jövő kezdeményezés eredménye, tehát nem a döntési hierarchia felsőbb szintjeiről indul el. 1. Box: A mikro-innováció koncepciója Mi a mikro-innováció? A mikro-innováció koncepciója valami kis lépések útján létrejövő újat, vagy valami jobb megoldás okos adaptációját jelenti, ami egy rendszerint többszereplős térben, alulról kezdeményezve indul el, s elsősorban a közszféra belső működési hatékonyságát érinti vagy a közszolgáltatások minőségének fenntartható emelését célozza. Mi nem mikro-innováció? Nem minősül mikro-innovációnak például egy átfogó nyugdíj-, vagy közigazgatási reform. Mikor fenntartható a mikro-innováció? Ha az adott mikro-innováció / okos adaptáció egyrészt pénzügyileg is fenntartható, másrészt tágabb értelemben is figyelembe veszi a gazdaságra, társadalomra és környezetre gyakorolt hatását. Melyek a fenntartható mikro-innováció alapelvei? Mikro-innovációról beszélünk, ha a közszféra által nyújtott szolgáltatásra teljesül az alábbi alapelvek valamelyike: 1. Többet/jobbat nyújt kevesebb költséggel; 2. Többet/jobbat nyújt közel azonos költséggel; 3. Többet/jobbat nyújt akár magasabb költséggel, de megfontolt költségvetési gazdálkodással; 4. Ugyanazon szolgáltatásokat, hasonló minőségben és mennyiségben, másképp, de alacsonyabb költséggel; Mi adja a mikro-innováció lelkét? A mikro-innováció fő motorja az a típusú gondolkodásmód, amelynek középpontjában a következő kérdés áll: A közszolgáltatások nyújtásában és a közszféra működési folyamataiban milyen arányban van jelen az értékteremtő eredményeket hozó tevékenység?. Ha ez a kérdés fölmerül, akkor a cél az igazi értékteremtés, vagyis minden olyan folyamat, amely a közjót úgy kívánja javítani, hogy az egyének és közösségeik ellenálló képességét emeli a körülményekben bekövetkezett hirtelen változás(ok) esetén. Állami szektor szempontjából ez hatékonyabb jóléti szolgáltatásokat, a felhasználó oldaláról magasabb megelégedettséget, az állam és intézményei felé táplált bizalom erősítését szolgálja. II. A mikro-innováció természete 2.1 A mikro-innováció beágyazottsága a közszférába Mielőtt a mikro-innováció általános folyamatáról és a mikro-innovációs javaslattal kapcsolatos legfontosabb lépések és megfontolások fölvázolásába kezdenénk, érdemes azt megvizsgálni, hogy a mikro-innováción fáradozó közigazgatási és közszférabeli szereplők milyen jellemzőkkel bíró állami szektorba vannak beágyazva, ami meghatározza a mikro-innováció karakterét is. Egyéni cselekedeteinket befolyásolja az a közeg, amelyben működünk, a közszféra szereplőjének viszonylatait pedig az intézményi struktúra nagyban meghatározza. A következőkben a piaci és állami szektorbeli innovációk közti fundamentális különbözőségre hívjuk fel a figyelmet. 1. A közszférában a mikro-innovációk evolúciója lassabb (felmerülése-bukása), mert nem működik feltétlenül az erős láthatatlan kéz koncepciója, ami az életképtelen, nem hatékony megoldások kiszelektálását elvégezné. Egy-egy innováció eredményességét/teljesítményét mérni is nehéz, ezért nem hétköznapos a kísérlet-bukás elvének érvényre jutása. 2. Az állami szektor esetében az innovációk hatékonyságának mérése sokkal problémásabb, mint az üzleti szektorban (ahol az árbevétel, profit, piaci részesedés megmutatja az innováció sikerességét), továbbá az állami szektor magasabb szintű társadalmi célokat fenntartható fejlődés, jólét, jól-lét kell, hogy szolgáljon, amit nem lehet számszakilag mindig megragadni, lévén, hogy minőségi kategóriákról van szó. Tudomásul kell venni, hogy: a) nem lehet mindig algebrai értelemben kifejezni a mikro-innováció / okos adaptáció várható eredményét; b) a nagyobb költség nem jelenti a mikro-innováció elhibázottságát (pl. drágább, de hatékonyabb egészségügyi eszköz); c) nincs egységes mérési standard, ugyanakkor törekedni kell a várt eredmények valamilyen szempontok szerinti mérésére és értékelésére (pl. civil szféra visszajelzéseire építve stb.), mert e nélkül nem tudjuk, hogy amit teszünk az hasznos-e, avagy sem. 3. A fokozott láthatóság és elszámoltathatóság stabilitási torzítással jár. A közszféra elszámoltatható, vagyis az esetleges rossz kezdeményezések láthatóak, így inkább jobbnak tűnik a régi rutinok és szabályok szerint tevékenykedni, a kreativitást elnyomni, status quo-ra törekedni. A nyilvánosság mindig aszerint ítél meg egy adott kormányzati innovációt / okos adaptációt, hogy az jó, vagy rossz eredményre vezetett, s nem pedig az alapján, hogy a döntés és megvalósítás folyamata az adott körülmények és rendelkezésre álló információk alapján ésszerű volt-e, vagy sem. A kockázatkerülés a közszféra szempontjából tehát egy veszteségminimalizáló magatartás. Ugyanakkor, maguk a választók és a polgárok is a fenntartható, hektikus mozgásoktól mentes létet preferálják, ami viszont ellenösztönzője a sokszor sorozatos bukások árán megfoganó sikeres innovációknak. 2

4 4. Eltérő időhorizontok és célorientáltság jellemzi a közszférát. Az állami szférában a vezetők gyakran értelmezik az innovációkat stratégiailag (közép-, illetve hosszabb távú célként), míg a munkavállalók inkább a mindennapi munkavégzés keretein belül interpretálják a mikro-innovációkat. A köztük lévő megfelelés az által kell, hogy létrejöjjön, hogy mégis csak kölcsönös függőségi viszonyban állnak egymással. A célorientáltságból is következik ez, hiszen a hatalomban maradás feltétele a szavazatmaximalizálás (felső szint), azt pedig az értékteremtés mellett elkötelezett, vagyis mikro-innovációkra / okos adaptációkra építő közigazgatás és közszféra garantálhatja (alsóbb szintek). Mindez hiteles elköteleződéseken keresztül, többszereplős együttműködések létrejöttéhez is vezethet. Az a tény, hogy a piaci szférához képest nehezebbnek tűnik innoválni a közszférában, nem egy misztikus anomália tehát, hanem jól körülhatárolható és a közszféra sajátosságaira visszavezethető okai vannak. 2. Box: A mikro-innováció / okos adaptáció természetéről Mindig a próba. Mindig a bukás. Sebaj. Kezdd újra. Bukj újra. Bukj jobban. (Samuel Beckett) A közszféra magasabb szintű társadalmi, gazdasági és környezeti célokat követ egy olyan világban, amelyben e területek egy dinamikus, nyílt, komplex rendszert, ebből kifolyólag pedig előre nem látható eredményeket és problémákat szülnek. Épp ezért nincsenek általános és örökérvényű végső innovációs vagy módszertani megoldások. Egy kezdeményezés kihívások láncolatával szembesülhet, amelyeket előre képtelenség a teljesség igényével föltérképezni, s amelyeknek azonban komoly következményei lehetnek (választói elégedetlenség, romló szolgáltatás minőség stb.). A status quo, vagyis a mikro-innovációtól illetve az okos adaptációtól való távolságtartás ezért nem egy anomália, épp ellenkezőleg, egy természetes jelenség. Ezzel kapcsolatosan két dologra fontos felhívni a figyelmet: (i) Fontos megérteni, hogy a status quo nem ördögtől való dolog, hisz ez a fajta konzervativizmus épít stabilitást a közösségi együttélésbe, s ez az a gravitációs erő, amely valahol a viszonyítási pont körül összetartja az életünket. (ii) Könnyebben észrevesszük megfigyelőként a mások általi kezdeményezésekben lévő aknamezőt, mintha mi volnánk a cselekvők. Ezekből a következő adódik: A mikro-innováció / okos adaptáció az adott területen problémásnak vélt status quoval való szakításként értelmezhető. Az innovátoroknak ezért folyamatosan tanulniuk kell, s ezen keresztül pedig a komolyabb negatív következményeket is el tudják kerülni. A kulcs az, hogy folyamatos monitoringra és apró finomhangolásokra törekedjenek, s elébe menjenek a hibákat föltárók érveinek. Így alapozhatják meg hitelesen a folyamatos javítás kultuszát, az okos navigációt, vagyis a valós elkötelezettséget a közszférában. 2.2 A mikro-innováció technológiai és nem-technológiai vetülete Amikor mikro-innovációról / okos adaptációról beszélünk akkor alapvetően a technológiai (informatikai és egyéb technológiák) és nem-technológiai (szervezeti, szolgáltatás, folyamat, kommunikáció) megoldások azok, amelyekre gondolunk. Jelenleg a globalizáció fölgyorsulásának korszakát éljük, amelynek legfőbb vivőmechanizmusa az információs és kommunikációs technológia (IKT). Az IKT nem a végső megoldás, hanem új és kiaknázandó lehetőségek tárházát nyújtja, amennyiben adekvát nem-technológiai innovációk segítik a szinergiák felléptét. Az IKT alapjait már a hetvenes években lerakták, s azóta olyan, az élet szinte minden területét átszövő technológiává vált, amely ott van a zsebünkben. Azért, hogy megértsük ennek a technológiának az állami szektorbeli potenciálját, röviden áttekintjük, milyen transzformációs, azaz általános gazdaságalakító hatással járt. (i) Az IKT elterjedése lehetővé tette a csökkenő tranzakciós költségeket. Az IKT által csökken a keresés, információ megszerzésével és értékelésével kapcsolatos idő és energia, költség. 1. példa: Kaliforniában ahol sok családnak két autója is van az összes autót be kell vinni évente egyszer regisztrálni a központi gépjármű-nyilvántartásba. Az Internet megjelenése előtt ez kb. 2 órás utat jelentett minden autó esetében, ráadásul hétköznap, mert csak akkor volt nyitva az iroda. Az Internet megjelenése után a regisztráció csupán két percet vett igénybe. (ii) Új típusú termékeket és szolgáltatásokat eredményez. Pl. elektronikus kereskedelem, elektronikus kormányzás stb. (iii) Munkaerő-piaci változások okozója. Az IKT más típusú szervezeti és egyéni képességeket, készségeket feltételez, így változik a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala is. Bizonyos szektorokban jobba nő, míg másutt csökken a foglalkoztatás. Az adatok azt mutatják, hogy a technológiának köszönhetően egyre kevesebben képesek előállítani ugyan azt a mennyiséget, amit korábban. Az IKT lehetővé tette az automatizálást kiterjesztve a globális értékláncban. Ez munkamegtakarító technológia, szoftverrel adminisztrálnak: tranzakciós költségek, idő, munkamegtakarítás révén költség, hiba-csökkentő hatása van. (iv) Javuló tudásmenedzsmenthez vezet. (1) A digitális transzparencia révén az IKT jelentősen előmozdítja a tudás elérését és terjedését. (2) IKT eszközök miatt globális értelemben lehet hozzáférni az emberi talentumhoz, a tudás végső forrásához. Ma már nem csak a fizikai, s egyszerűbb munkák szervezhetőek máshová, hanem a komplexebb, diplomás munkák is (menedzsment, K+F+I). (3) Ezen túlmenően az IKT megjelenése és diffúziója a tudásmenedzsment előtt új ablakokat nyit meg, és a kodifikálható tudáson túl valamilyen szinten a tacit tudás is kinyerhetővé, dokumentálhatóvá, felhasználhatóvá válhat, ami pedig a digitális közösségben a kutatók 3

5 közötti kommunikációt, voltaképp a hatékony együttműködéseket serkenti. Példa: a skype konferenciák során eltanulhatóvá válnak apró viselkedési trükkök, stratégiai megfontolások, tehát olyan tudások, amelyek egyébként kimondatlanul maradnak az egyének fejében, személyes tapasztalataikban. (v) A digitális tanulás fejlődését szolgálja. A digitális oktatás az IKT révén válik valóra, s miatta nő a tanulás megtérülési rátája (egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb). Az információk digitális elérhetősége megemelte az informális tanulás szerepét (pl. egy adott probléma Google általi keresése). Manapság már az utca embere is relatíve könnyen szakértőjévé válhat egy-egy témának, ami életminőségét is javíthatja. Példa: Egy michigan-i édesanya kislányában rákos elváltozást diagnosztizáltak 1992-ben. Ahhoz, hogy az édesanya értelmezni tudja a folyamatokat, hogy kellőképp támogatni tudja közbenjárásával kislánya felépülését, távoli könyvtárakba, a betegágytól messze kellett sok időt töltenie olvasással. A kislány felépült, de 2002-ben újra beteg lett. Ekkor az édesanya már a nyílt hozzáférésű internetes enciklopédia és más orvosi weboldalak segítségével végig a kis beteg mellett tudott lenni, és az ágy mellől informálódni bizonyos releváns kérdésekről. (vi) Az IKT mint a nem-technológiai innovációk hajtóereje. Kiegészítő technológia, termékeny táptalaja, hajtóereje további nem-technológiai jellegű változtatásoknak, átalakulásoknak, innovációknak, amelyek a globalizáció miatt sok esetben már szükségszerűségből, kényszerből jönnek létre. Példa: az atipikus szervezeti, foglalkoztatási formák közül a távmunka bevezetését sokszor nem pusztán a dolgozók lojalitásának és megelégedettségének fokozása iránti igény vezérli, hanem praktikus szempontok. A globális szintű működés esetében az időeltolódások más munkarendet követelnek meg, főleg a knowledge-worker-ek esetében. A mikro-innováció és okos adaptáció kapcsán az IKT-ra való építés lehetőség, de nem a végső megoldás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az IKT pozitív hatása akkor érvényesül a legjobban, ha együtt jár szervezetfejlesztéssel. A tapasztalatok arra is felhívják a figyelmet, hogy az úttörő innovációk valószínűsége diverzifikált csoportok esetében nagyobb. Vagyis az állami szektorban az osztott tudás létrehozása megkívánja, hogy a nemtechnológiai innovációk is áthassák a mikro-innovációkat ahhoz, hogy például a more for less alapelv érvényre juthasson. (i) szervezetfejlesztés: A szervezetfejlesztő kapacitást alulról jövő mikro-innovációkkal lehet kiépíteni, s ily módon a vezetés szervezet-centrikus fölfogása is áttranszformálható probléma-centrikussá, ami hatékonyabb mikro-innovációs ciklusokhoz vezethet. (ii) folyamat-újratervezés: az IKT eszközök bevezetése önmagában nem modernizálja a folyamatokat, hanem magukat a tevékenységeket kell újratervezni annak érdekében, hogy például egy elektronikus dokumentum ne járja végig ugyan azt az iktatási utat, mint a régi papíros alapú verziója, hanem a folyamat átszervezése eredményeképpen csak a feltétlenül szükséges lépésekre kerüljön sor. Éppen ezért a folyamatok átszervezése nem csupán technológiai-jellegű innovációkat kíván. III. A mikro-innovációs ciklus A következőkben az alulról megvalósuló (bottom up) mikro-innovációs / okos adaptációra koncentrálunk (Milyen lépéseken keresztül innováljunk?), majd rámutatunk, hogy az alulról építkező innovációk a felsőbb szintű megfontolásokat is be kell, hogy kapcsolják (Hogyan fogadjunk be innovatív ötleteket?). Az ok egyszerűen az, hogy az állami szektorbeli innovációnál nem elegendő a költség-haszon elemzés, hanem a megvalósíthatóságra is tekintettel kell lenni (pl. politikai támogatás, bizalom, jogszabályoknak való megfelelés stb.). 3.1 Hogyan innováljunk? Javaslatok ötletgazdáknak Innoválni a mikro-innovációs ciklus bejárásával van mód, ami a következő módon értelmezhető: probléma észlelése érzékelése, probléma lefordítása feladattá, lehetséges megoldási opciók feltárása hazai és nemzetközi legjobb gyakorlatok (best practice) fölkutatásával és elemzésével, adott megoldásokhoz szükséges és már meglévő erőforrások feltárása és lajstroma, a meglévőkön túli és szükségesnek ítélt erőforrások beazonosítása, kölcsönösen előnyös együttműködések a szükséges erőforrások elérhetőségéért, megoldási opció végrehajtása, rövidtávú eredmények értékelése, visszacsatolási mechanizmusok létrehozása, hosszú távú hatásvizsgálat, tanulságok gyakorlatba ültetése, új mikro-innovációs ciklus indítása. } mikro-innovációs javaslat Mindezen pontok kapcsán alapvetően a következőket kell észben tartani: Az első az, hogy magának a problémának az észlelése és súlyának megítélése szereplőről szereplőre eltérő lehet a többszereplős térben. Tehát a javaslat elkészítésének első és legfontosabb lépése az, hogy az adott problémát 4

6 igyekezzünk precízen és jóváhagyhatóan definiálni. Lehetőleg közös problémáról legyen szó, ami így nagyobb kezdeti együttműködési hajlamot eredményezhet. A második, hogy amikor a mikro-innovációs ötletet átgondoljuk és a döntéshozó(k) számára megfogalmazzuk, akkor javaslatunkat mindig világos, a lehető legszélesebb módon alátámasztott, s logikus struktúrába rendezett módon állítsuk össze. Ez az egész analóg az üzleti szférabeli innovációk folyamatával, ahol is a döntéshozónak kristálytiszta képpel kell rendelkeznie a jelenlegi helyzetképről a valós idejű adatok gyűjtésén, tárolásán, elemzésén továbbá a problémát alakító belső-külső tényezők figyelembevételén keresztül. A harmadik az, hogy mérjük fel: kinek állhat még érdekében a mikro-innovációs ötlet eredménye, hogyan kereshetünk még további támogatókat az ötletünk mellé? Keressünk támogatókat akár egyéneket, akár szövetségeket, érdekvédelmi szervezeteket, olyan csoportokat, akik mikro-innovációs javaslatunk haszonélvezői lehetnek. Dolgozzunk együtt velük, vonjuk be őket. A negyedik az, hogy azt is mérjük fel: ki ellenezheti az ötletünket? Lehetnek olyan csoportok, akiknek nem áll érdekében az új típusú megoldás, inkább a status quo-ban érdekeltek. Gondoljuk végig, őket hogyan tudnánk meggyőzni, illetve az általuk vélt hátrányok hogyan kezelhetőek? Lehet, hogy az eredeti status quo-t nem lehet fenntartani, de található olyan megoldás, amelyben végül semelyik felet sem éri olyan mértékű hátrány, ami a javaslat egészétől várt pozitív hatást érdemben lerontaná. Az ötödik az, hogy minden innovációnak vannak költségei is, hiszen a rendszerek és a bennük születő kihívások egyre komplexebbé válnak, és ekkor pedig egyre nehezebbé és komplexebbé válik magának a problémának a beazonosítása is. Ebből kifolyólag pedig egy adott észlelt probléma megannyi más részterülettel érintkezik, amelyekre az adott mikro-innovációs / adaptációs javaslat nemlineáris folyamatokon keresztül, de mégis csak hatni fog. Ebből kifolyólag a közszféra akkor jár el hatékonyan, ha tudomásul veszi, hogy nincsenek végső megoldások, folyamatos innovációs aktivitásra van szükség. Gondoljuk végig mind a mikro-innovációs javaslat bevezetésének, mind a folyamatos működtetésének költségeit. 3. box: A ciklus során fogadjuk meg! 1) Legyünk kitartóak! Ha baj van, nem feltétlen jelenti azt, hogy teljesen rossz úton járunk. Az innováció kísérletezést igényel, ne hajítsuk ki a fürdővízzel együtt a gyereket (jó ötletet), csak azért mert nehézségekkel szembesülünk. Tudatosítsuk: A mindenkori problémák megoldásai csak újabb problémákat vetnek fel, ezért a megoldások láncreakciói fogják meghatározni a folyamatok tartalmát és alakját. Folyamatos innovációra és adaptációra van szükség. 2) Legyünk kommunikátorok! Tisztázzuk és egyértelműen kommunikáljuk a célt, s azonosítsuk be a szükségletet, aminek kezelésére irányul mikro-innovációs / okos adaptációs javaslatunk. 3) Legyünk jól értesült optimisták! Csak annyira legyünk ambiciózusak, amennyire szükséges. Ellenkező esetben túlzottak lehetnek a várakozások, amelyek az első nehézségek felmerülésekor elporladhatnak, és megszakadhat a bizalmi együttműködés. 4) Legyünk pontosak! Törekedjünk a késedelmek elkerülésére, esetleges minimalizálásukra. 5) Legyünk kutatók! Akarjunk képet kapni a mi mennyibe kerül? kérdésről, vagyis ismeret, vagy tapasztalat hiányában is próbáljunk felderítővé válni, s lehetőség szerint minden fontos információnak járjunk utána ahhoz, hogy megalapozott és eladható ötletünk legyen. 5

7 3.2 Hogyan fogadj be innovatív ötleteket? Javaslatok azoknak, akiket ötletekkel keresnek meg Az alulról jövő mikro-innovációk létrejöttének sajátosságai kínálnak átcsatolási lehetőséget a felsőbb szintekkel kapcsolatos megfontolások számba vételéhez. Így az alulról jövő innovációk felsőbb szinteken zajló változtatásokkal együtt jöhetnek létre. A vezetés tevékenységén keresztül képes befolyásolni a szervezeti kultúrát, s ne feledjük, hogy amikor eltérés mutatkozik a szervezeti kultúra és a szervezeti célok között, akkor rendre a kultúra szokott győzedelmeskedni. A vezetésnek ennek tudatában kell beavatkoznia és támogatnia az innovációs kultúrát, ami a célok felé kormányozhat. Először is, az alulról jövő innovációk megvalósíthatóságának egyik peremfeltétele, hogy az innováció forrása tisztában legyen azzal, hogy Ő valójában ki is az adott szervezeti egységen belül (pl. milyen mértékű hatáskörrel és erőforrásokkal rendelkezik az adott ötlet megvalósításához). Ez dönti el ugyanis, hogy utána a feltérképezendő erőtérben hol, kiken keresztül, milyen úton kell megkeresni adott esetben azt, aki az ötlet megvalósítása szempontjából tevőleges hatáskörrel rendelkezik, mi több, a legnagyobb nyeresége származhat belőle (így teremtődik motiváció az együttműködésre). Másodszor pedig az is igaz, hogy az alulról jövő innovációt ösztönző jellegén keresztül a felsőbb szintek alaposan befolyásolják. Az említett szakaszok többsége kapcsolatban áll a tudásmenedzsment kérdésével, nevezetesen, hogy a hatékonyságjavítást szolgáló mikro-innovációk folyamata igényli a helyes és adekvát tudás meglétét, megszerzését, kiépítését és felhasználását. Ennek kapcsán pedig az innovációs irodalomból jól ismert nyílt innovációs megközelítés (open innovation) az, amely a közszféra és a magánszféra segítségére lehet oly módon, hogy a közszféra gondolkodásmódjában egyre nagyobb szerephez jut a belső tudásforrásokra történő támaszkodáson túl a külső tudás beszerzése és alkalmazása különböző együttműködési modelleken keresztül. A közszféra esetében a nyílt innováció egy befektetés, s ezért fenntarthatósága bizalmi viszonylatokon keresztül valósulhat meg. A cél a kölcsönösen előnyös, a társadalmi jól-lét előmozdításának irányába mutató közigazgatási és közszolgáltatási folyamatok hatékonyabbá tétele. 4. box: A nyitottság és az együttműködési hajlam fontossága Miért fontos, hogy nyitottak legyünk külső információkra? Válasz: azért, mert a vasutat sem a postásmesterek hozták létre, s mivel az állami szféra ma már nem csak nekik állampolgároknak és vállalkozásoknak, hanem velük együtt visszajelzéseikre építve, velük együtt fejlesztve nyújt szolgáltatásokat, ezért bele kell helyezni magunkat a felhasználó, a társadalom helyzetébe. Keressük az együttműködési lehetőségeket? Válasz: igen, mert osztott tudásra van szükség a régi és új típusú kihívások megoldásához, a szervezet teljesítményéről kialakított kép feltérképezéséhez, s mindezek alapján a szükséges lépések beazonosításához. Hogyan ösztönözzük az együttműködéseket? Válasz: sikertörténetekkel, díjakkal, karrierlehetőségek fölvázolásával, teljesítmény-menedzsment elvek alkalmazásával, ötlet-generálást elősegítő, a végső felhasználó visszajelzéseit megfontoló kifelé fordulás szorgalmazásával stb. A tudásáramlás az állami szektor falain kívülről is előmozdítandó: (i) a megfelelő helyzetértékelés érdekében: visszajelzéseket kapjunk a nyújtott szolgáltatások minőségéről és a hozzáféréssel kapcsolatban felmerülő esetleges problémákról; (ii) a legjobb gyakorlatok gyűjtése kapcsán: más megoldási/működési módozatokról szerezzen a közszféra tudomást, s azok kontextusba ágyazott adaptációja kapcsán lépéseket kezdeményezhessen; (iii) a tanulási ciklus és képesség finomhangolása érdekében: a megindított hatékonyságjavítási lépések folyamatos külső forrás általi értékelése/monitoringja megtörténhessen, s ezáltal pedig a tanulási, finomhangolási képesség javuljon, s így az innováció megvalósulása során természetszerűen fellépő kihívások és nehézségek leküzdését, az innováció folytatását és javítását érhessük el; (iv) az innovációk során kialakuló új típusú legjobb gyakorlatok megosztása: a bevált megoldások értékelése és azok közzététele a közszféra más területein történő mikro-innováció előmozdítását is szolgálhatja. Ily módon az egyéni és a többszereplős tér során kialakuló közösségi mikro-innovációk láncolata egyszersmind arra képes, hogy erősítse a közszféra versenyképességét. Vegyük észre tehát, hogy nagyon nem mindegy a visszajelzési csatorna minősége a hasznos és előremutató információk beszerezhetősége szempontjából. A közszférában dolgozó vezetőknek nem panaszkönyvre, hanem pro-aktív javaslatokra van szükségük. Erre a felső szinteknek is nyitottságot kell mutatniuk, de szintén nyitottnak kell lenniük a belső körben felmerülő ötletek iránt a tudásmenedzsmenti rendszeren keresztül. E tekintetben tehát ahhoz, hogy az alulról jövő innovációs gondolkodásmód létrejöjjön, mentálisan ösztökélve kell, hogy legyenek a dolgozók kihíváskeresőként viselkedni. Ez mit is feltételez? Azt, hogy látják, hogy a visszajelzéseket időről időre megfontolják, és beépíti a felsőbb szint a döntésekbe. Vagyis, elengedhetetlen az, hogy a befolyásos felsőbb vezető a szervezeti döntéshozó folyamatba integrálja a javaslatokat. A vezetőknek kulcs szerepe van tehát a mikro-innovációs ciklus sikeres lefutásában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy bár különféle szinten elhelyezkedő vezetőkről beszélhetünk, a fenntartó innovációk szempontjából a kollektív, vagy a status quo-t megtörő stílus az, ami célravezető. Így lehet a vezetés a belső és külső szervezeti tanulás hatékony előmozdítója. 6

8 5. box: Vezetői szerepek a közszférában és mikro-innovációt támogató viselkedésmintáik Látnok (politikus) A végső ámen sok esetbeli hordozója, tőle ered a cél, ami megmondja, miért van szükség innovációra?. Az adminisztráció dolga már a hogyan? lesz, sok apró innovációt takarva persze. Politikai vezetőként a következő kérdésekre kell tudnunk választ adni: Kellően világos, ambiciózus és hosszú távú vízióval álltunk-e elő, ami majd arra ösztönzi a közszféra szervezetét/ szervezeteit amelyekért személyesen felelünk, hogy igenis merjenek innoválni és jobb dolgokat létrehozni? Megfelelően sikerült-e tudtukra adni, hogy mi is lenne a tervezett végeredmény, ami az általunk elképzeltek szerint a sikeres megvalósítást jelenti majd? Biztosítjuk-e a szervezeteknek amelyekért felelősséggel tartozunk a szükséges politikai és egyéb forrásokat, hogy el tudják érni az általunk elvárt és kitűzött célokat? Képessé tevő (felsővezető) A nála zajló innovációért felelősséggel tartozó, és tőle függ, hogy az alsóbb menedzsereket bevonja-e innovációs dialógusba; Ő harcolhatja ki a felhatalmazást bizonyos innovációkra; számuk még kellően kezelhető a legtöbb európai országban ahhoz, hogy összeüljenek és kormányzati egységeken átívelő együttműködések jöjjenek létre. Kormányhivatali felsővezetőként a következőket kell megfontolnunk: Vajon az általunk vezetett szervezet számára egyértelműen és érzékelhetően megadtuk-e a felhatalmazást az innovációra, s e tekintetben vajon példát mutatunk-e saját tevékenységünk során? Szervezetileg létezik-e világos stratégiánk arra, hogyan is akarunk innoválni, s egyáltalán menedzseljük-e innovációs portfóliónkat? A lehetőségeinkhez mérten azon vagyunk-e hogy folyamatosan javítsuk a szervezeti innovációs miliőt? Törekszünk-e arra, hogy a nálunk dolgozók részt vegyenek véleménykifejtő beszélgetésekben, amelyek az innovációk felmerülésének fontos forrásai lehetnek? Előmozdítók-megakasztók (középvezetők) Akiken nagyon sok múlik. A felsővezetőkkel tartják a kapcsolatot így rajtuk keresztül helyet csinálhatnak innovációs dialógusra is, a kollégákkal való együttműködés előmozdítói, gátlói lehetnek, az érintettekkel való kapcsolattartás pedig innovációra inspirálhatja, amelyet az alatta dolgozókkal véghezvitethet, vagy a tőlük jövőt felkarolhatja és támogathatja. Kormányhivatali középvezetőként elvárható, hogy megválaszoljuk az alábbiakat: Tisztában vagyunk-e a szervezetben elfoglalt pozíciónkkal, s hogyan tudnánk hatékonyabban hozzájárulni ahhoz, hogy a lehetőségeinket szervezeti / közösségi szinten jobban ki tudjuk használni és közbe a legégetőbb kihívásokat is kezelni tudjuk? Felmértük-e, hogy kik is vannak a 360 fokos látóterünkben, s azok közül kik lehetnek azok, akikkel együttműködéseket kellene kötni versenyképességünk javítása érdekében? Hagyunk-e teret a gondolkodásra, az új ötletek kipróbálása? Tudásgyáros (szervezetvezető) Pl. iskolaigazgató, kórházigazgató stb., akiknek feladata hatalmas: összekapcsolni a sokszor absztrakt és átláthatatlan bürokratikus adminisztrációs világot a mindennapok szolgáltatás-nyújtási világával. Intézményvezetőként jó, ha föltesszük magunknak a következő kérdéseket: Milyen mértékben sikerült olyan munkakörülményeket teremtenünk, amelyben mindenki képes arra, hogy megossza ötleteit, s amelyben úgy is érezheti magát mindenki, hogy fölvetéseiket és véleményeiket valóban komolyan is veszik? Keressük-e külső forrásokra is támaszkodva a jobb megoldások alternatíváját? A hatékonyabbnak ítélt megoldásaink kellően láthatóak-e ( megy-e hírük ) ahhoz, hogy lehessen belőle másoknak is tanulni? IV. A mikro-innovációs / okos adaptációs javaslat pontjai A következőkben a 3.1-es alfejezetben bemutatott innovációs ciklus során kialakítandó versenyképességi javaslat pontjait mutatjuk be. 0. Probléma észlelése és a Ki vagyok én? megválaszolása a problémának a megoldása szempontjából 1. Problémafölvetés és a javaslat rövid összefoglalója 2. A mikro-innováció /adaptáció lényege és várható pozitív-negatív hatások mérlege 2.1. A javaslat tartalma 2.2. A hatékonyságjavítás módja (technológiai, nem technológiai jellegű innováció, vagy legjobb gyakorlat adaptációja) 2.3. A javaslat várható pozitív hatásai javuló belső működési hatékonyság; költségmegtakarítás várható mértéke; a többszereplős térbeli együttműködések előmozdítása; javuló szolgáltatás minőség; javuló hozzáférés a közszolgáltatás(ok)hoz; 7

9 2.4. A mikro-innovációs / adaptációs javaslat várható költségei anyagi; politikai; környezeti; morális; 3. A mikro-innovációs / adaptációs javaslat kidolgozása 3.1. A probléma definiálása 3.2. A javasolt megoldási módozat 3.3. A javaslat megvalósításának peremfeltételei meglévő és beszerzendő belső és külső erőforrások; szabályozási változtatások (jogalkotási-, kormányzati-, vagy hatósági szinten); 3.4. A javaslat megvalósításának szereplői 3.5. A javaslat várható költségei 4. A mikro-innovációs / adaptációs javaslat háttere 4.1. A probléma fölmerülésének története és feladattá konvertálása 4.2. Hasonló probléma hazai és nemzetközi megoldási módjai és eredményei 4.3. Működő megoldások adaptációs lehetőségei 4.4. Új megoldások lehetőségei 5. A javaslat megvalósíthatósága Intézkedés kidolgozásának fázisa Egyeztetési fázis Döntési fázis Igazgatási végrehajtási fázis A változás életbelépésének fázisa 6. A javaslat esetleges negatív hatásai 7. Kommunikációs javaslatok 8. Monitoring 8.1. Rövid- és középtávú értékelés; 8.2. Az eredeti javaslat finomhangolás; 8.3. Új innovációs ciklus indítása javaslatokon keresztül; A vázolt nyolc ponthoz a következő jó tanácsok adhatóak: 0. Probléma észlelése és a Ki vagyok én? megválaszolása: a kérdés nem filozófiai, hanem meglehetősen gyakorlatias gondolkodást kíván. Jó észben tartani, hogy egy általunk észlelt probléma nem feltétlen jelent gondot másoknak; épp ellenkezőleg, az általunk problémásnak vélt jelenség valójában egy másik szereplő munkájának szerves velejárója, éppenséggel következménye is lehet. Ezért kell ilyenkor megtalálni azt az érvet, amivel a problémát a többi fél számára is értelmezhetővé lehet tenni. Ehhez szükséges tudni, hogy ki is vagyok én? az adott szervezeti egységen belül, mik a kompetenciáim és kikkel kerülhetek kapcsolatba. 1. Problémafölvetés és a javaslat rövid összefoglalója: A problémafölvetésnek tükröznie kell azt, hogy itt egy egyéni, vagy akár szervezetre kiterjedő hatékonyságjavítási lehetőség, vagy közszolgáltatás minőségi javításának módja vár arra, hogy azt megragadják. Az érdeklődés felkeltéséhez rövid, tömör, lényegre törő és a megoldási javaslat logikus fölvázolását is tartalmazó vezetői összefoglalóra van szükség. Példa: A válság éveiben a munkanélküliek elhelyezkedési próbálkozásait könnyítené, ha az erkölcsi bizonyítványt a munkáltatók központi rendszerben elektronikusan ellenőrizni tudnák, és nem kellene azt kérvényezni minden egyes olyan pályázatnál, amely azt igényli. 2. A mikro-innováció /adaptáció lényege és várható pozitív-negatív hatások mérlege: Az érdeklődés felkeltése után a bizalmi viszony további erősítéséhez egy részletesebb ismertetőre van szükség arra vonatkozóan, hogy amit ajánlunk, az MELY problémát és azt HOGYAN szüntetné meg, és MIK lennének az előzetesen megbecsülhető és fölmérhető előnyök és költségek, amelyek a megoldás során felmerülnek. Fontos, hogy ne legyen túl ambiciózus a megoldási javaslat, csak amennyire feltétlenül szükséges. Mindenki tisztában van azzal, hogy nincsenek paradicsomi megoldások, és a lehetőségek mellett a veszélyekre való figyelemfelhívás csak a hozzáértésünket és rátermettségünket erősítheti. A költségek kapcsán nem pusztán anyagi értelemben kifejezhetőkre kell gondolni, hanem erkölcsi, morális jellegű költségekre is, amelyek fontosak az állami szektor felé táplált társadalmi bizalom aspektusából is. 3. A mikro-innovációs / adaptációs javaslat kidolgozása: Ezen a ponton kerülhet arra sor, hogy a megoldás igényelte erőforrások számbavétele megtörténjen. Ez fontos, hiszen nem mindenkinek áll rendelkezésre elegendő mozgástér ahhoz, hogy szükséges információkat beszerezzen, hogy a cél végett a szükséges erőforrások allokálásáról gondoskodjon stb. Itt gyakorlatilag egy térkép is készül, hogy kik azok, akiktől függ, akiknek a közbenjárásán múlik a probléma megoldhatósága, akiket be kell vonni, akik az ötlet befogadói közösségét alkotják. E kapcsán 8

10 érzékletessé kell tenni azt is, hogy a probléma definiálása sokszor nehézkes, mert összetett dologról van szó, amit először le kell bontani részproblémákra, amelyekkel aztán össze lehet drótozni a többi érintettet is. Fontos azt is megnézni, hogy az adott megoldási javaslat milyen igazgatási szinteken igényel esetleges változásokat (Jogalkotási szint: itt szerepelnek a törvényalkotási, törvénymódosítási, rendeletalkotási vagy rendeletmódosítási javaslatok; Kormányzati szint: itt szerepelnek a kormányzati és miniszteri döntések, és azok módosítási javaslatai; illetve Hatósági szint: itt a hatóság saját szabályozásai szerepelnek). 4. A mikro-innovációs / adaptációs javaslat háttere: Fontos tisztázni, hogy milyen típusú is az adott probléma (pl. rendszerszintű, eseti és átmeneti jellegű), s ennek fényében kell információt gyűjteni arról, hogy vajon másutt lépett-e már fel hasonló probléma, mi több, kezelték-e azt valamilyen módon. A vonzónak tűnő megoldások kapcsán mindig gondolkodjunk el azon, hogy az mennyire átvehető, melyek azok a körülmények, amelyek nehezítik az átvételt, és azok megoldására is igyekezzünk javaslatokkal előállni. Példa: külföldön több állami hivatalban van már példa arra, hogy az ott dolgozókat csoportokba sorolják kompetenciáik, képzettségük és tapasztalataik szerint, s az egyes problémák megoldására szervezett projekt-alapú csoportok tagjait e csoportokból válasszák ki. Az én esetemben mi is az az észlelt probléma, amire egy projekt alapú csoport volna szervezhető? Van-e háttér a csoportmunka ösztönzésére, vagy a rendszer csak az egyéni ösztönzésre van beállítva? stb. 5. A javaslat megvalósíthatósága: Fontos, hogy ne veszítsük el a realitás-érzékünket. Nem biztos, hogy korlátlanul szárnyalhatunk majd a megvalósítás során, sokkal valószínűbb, hogy különböző, megoldandó problémák felmerülnek, újabb és újabb akadályok gördülnek elénk. Legyünk tisztában azzal, hogy míg az ötlet valósággá válik, addig számos véleményen, módosításon, kompromisszumon, meggyőzésen keresztül vezet az út. Az egyes fázisok különböző akadályokat rejthetnek. Érdemes a lehető legtöbb releváns információra építve felvázolni a koncepciót, s jelezzük, mely információkra volna még szükség az egyeztetési fázisban is. Így megalapozottabbá tehetjük a javaslatot és a befogadói oldal támogatását könnyebben elnyerhetjük. 6. A javaslat esetleges negatív hatásai: Az intézkedés pozitívumai mellett mindig felmerülnek kisebb-nagyobb költségek, amelyeket ha nagyjában-egészében előzetesen megpróbálunk megbecsülni, akkor a bizalom fennmaradhat. Ha a dolgok terv szerint mennek, s abban a tervben a negatív dolgokkal is kalkuláltak, akkor nem ássák alá a bizalmi viszonyokat. 7. Kommunikációs javaslatok: Két dolgot kell megfontolni. Az első az, hogy hogyan határozzuk meg az érintettek körét és milyen módon kommunikáljuk az érintettekkel a versenyképességi javaslatunk mögötti racionalitást (pl. szükséges lehet sajtóközleményekhez egységes sablonra). A második az, hogy az általunk beazonosított érintettek körén túlról is érkezhetnek vélemények, és az Ő számukra is egyértelműen kell kommunikálni, hogy amit teszünk az megalapozott és szükséges. Ily módon csökkenthető a feszültséggócoknak, bizonyos törésvonalaknak a kialakulása, s megelőzhetőek a versenyképességi javaslat megvalósítási kilátásait lerontó konfliktusok is. Összegezzük azokat a gondolatokat, amikre a javaslat elfogadtatása során érdemes figyelemmel lenni: Kommunikációban kiemelendő elemek: költségmegtakarítás; igazságosság-méltányosság; egyszerűsítés. Kommunikációban kerülendő elemek: hivatali önérdekek korlátozása; ügynökszerepek súlyának csökkenése. Kommunikációs célcsoportonként eltérő üzenetek: Döntéshozók; Bürokraták; Haszonélvezők; Ellenérdekeltek. Kommunikációs eszközök Sajtóközlemény, sajtótájékoztató, Internetes megjelenés; Információs kampány és kiadványok; 4-5 érv a nem érintett csoportok kifogásaival szemben. 8. Monitoring: Fontos azt hangsúlyossá tenni, hogy az előadott javaslatot nem lehet véglegesnek és megváltoztathatatlannak tekinteni. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az értékelési folyamat során apróbb változtatások, finomítások szükségesek lehetnek és az erre való nyitottságra a megoldás során végig igény mutatkozik. Valószínűleg felmerülnek majd az adott probléma megoldása közben nem várt problémák, amelyek pontosan ezt a rugalmas kezelést, a monitoringra épülő és megalapozott navigációs felfogást feltételezik. A valóságban nem elvárható, hogy csupa sikeres innováció / okos adaptáció jöjjön létre, de egy jó innovációs portfólió már előremutató. Fontos azt hangsúlyozni, hogy az eredeti javaslat és a majdani megvalósulás közt mindig is lesz különbség, s ez a különbség nem feltétlenül adódik rossz, félrevezető szándékból, hanem sokkal inkább hibás 9

11 feltételezésekből indulnak ki, téves logikákból, vagy abból, hogy nem vagyunk képesek számításba venni minden tényezőt, s olykor hajlamosak vagyunk a túlzott leegyszerűsítés áldozataivá válni. V. Esetek a nemzetközi térből Az alábbiakban különböző mikroinnovációs eseteket mutatunk be. Ezek egy része egészen kis mikroinnováció (mint például egy olasz iskola esete a környezet- és energiatudatossággal, ahol egy online játékot kellett csak létrehozni a diákoknak), más innovációk már komolyabb együttműködést igényelnek (mint Lviv városának energiatakarékossági programja), és vannak nagyon sok szereplőt és költségvetést igényelő projektek (mint például egy Bécs méretű város energiagazdálkodási reformja). Reméljük, egy-egy példa gondolatébresztő lesz az olvasók számára is és kedvet teremt hasonló kezdeményezések megvalósításához. 5.1 Románia: Jó ötlet kampány Székelyudvarhelyen A 2007-ben, helyi vállalkozók és civil szféra képviselői által alapított Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SzKA) célja élhetőbb jövő felépítése a város és környéke számára. Ennek érdekében az SzKA megpróbálja katalizálni a közösség legjobb ötleteit és emellett folyamatosan támogat programokat, melyek a közösség érdekeit szolgálják. A programok a filantróp és politikamentes partnerkapcsolatok és befektetések előmozdítását célozzák a régióban lévő civil szervezetek, egyének és önkormányzatok tevékenységét támogatva a tartós közösségi versenyképesség érdekében. Pl. A Give-Get-Do online adománygyűjtő honlapra az elmúlt egy hónap alatt hat projektet töltöttek fel, amiből háromra már sikerült összegyűjteni a megvalósításhoz szükséges összeget. Bővebben az alapítványi működésről és a sikertörténetekről: 5.2 Olaszország: The Sentinel program, energiatudatosságra nevelés az iskolákban A Sentinel program bemutatkozó videója egy ismerős felvetéssel kezdődik: az iskolák költségvetése egyre kisebb, az áram-, gáz- és vízszámlák egyre magasabbak mit lehet itt tenni? A Sentinel programot azért indították, mert az olasz iskolákban nehezen tudták a diákokkal megértetni azt, hogy spóroljanak az energiával, vízzel, és próbáljanak környezettudatosabban gondolkodni. Rájöttek, hogy ennek egyik oka az, hogy nem igazán követhető számukra, hogy mekkora különbséget is jelent egy intézmény vízfogyasztásában egy el nem zárt csap, vagy az éjszakára égve hagyott világítás egy tanteremben. Ezért kifejlesztették a Sentinel programot, amely egyrészt képes leolvasni a villany, gáz és vízmérők hagyományos óráját (egyszerű kis kamerával, amilyenek a mobiltelefonokban is találhatók), másrészt ezt egy interaktív webes platformon azonnal megmutatja, grafikont készít az adatokból és rögtön követhetővé válik. A diákok bevonásának érdekében egy online társasjátékot is kifejlesztettek, amihez a közösségi oldalakat (Twitter, Facebook) is felhasználták. Kiderült, hogy a fűtést nem kell állandóan magasra kapcsolni, elég az óra megkezdése előtt pár perccel ráfűteni egy kicsit. Szintén elkezdtek odafigyelni arra, hogy fölöslegesen ne menjen a légkondicionáló csak ha tényleg szükség van rá. Az ötlet, a játék és a diákok segítségével végül sikerült úgy minimalizálni az iskola energia- és vízfogyasztását, hogy komoly megtakarítást értek el. A mikroinnovációs ötlet egyik legfontosabb aspektusa azonban az, hogy az iskolafenntartó önkormányzat és az iskola igazgatója megállapodást kötöttek: az első egy év alatt elért megtakarítást megfelezik, így kevesebbet fizet az önkormányzat és az iskola is motivált marad a költségcsökkentésben. Bővebben: ismertető videó (angolul): 5.3 Ukrajna: Helyi energiahatékonyság elősegítése az állami intézményeknél Lviv városa 2006-ban döntött úgy, hogy a súlyosbodó költségvetési terhek csökkentése érdekében havi szinten ellenőrizni fogja az állami intézmények (pl. iskolák, közhivatalok) energiafogyasztását és alacsonyabb, ám realisztikus célokat határoz meg. Amennyiben a cél és a tényleges fogyasztás között eltérés érzékelhető, akkor annak okait is feltárja a Monitoring and Targeting (M&T) programon keresztül. Az eredmény az lett, hogy éves szinten 10%-al csökkent az állami intézmények energiafogyasztása, és 12%-al esett a vízfogyasztás is. Mindez körülbelül 1,2 millió dollárnyi megtakarítást jelentett 2010-ben. Az ötlet megvalósításában nagy szerepe volt a vezetésnek, hisz felállítottak egy kreatív egységet (Energy Management Unit), az M&T rendszert utána e szervezeti egységen belül munkálták ki. 5.4 Ausztria: Smart City és nyílt adathozzáférés Ma a világ népességének több mint 50%-a nagyvárosokban él, ami a klímaváltozás okozta kihívások, az energia-biztonság és ellátottság kérdését fokozottan érinti. A Smart City akkor valósul meg, ha a városfejlesztési gyakorlatban meghonosodik az IKT technológia szisztematikus használata azért, hogy erőforrás-megtakarító jelleggel lehetőség nyíljon a városüzemeltetésnek és a közösségnek túllépnie a fosszilis erőforrásokon nyugvó társadalmi berendezkedésen, fokozottabb lehetősége legyen az erőforrások fogyasztását és kimerítését mérsékelnie folyamatosan javítván ezzel a polgárok életminőségét és a helyi gazdaság és közösség versenyképességét, végső soron 10

12 biztosítani Bécs városának fenntarthatóságát. Bár a Smart City Vienna projekt egy alulról jövő kezdeményezés, a legfelsőbb szintek elköteleződése nélkülözhetetlen. A helyi szereplők kollektív cselekvése szükséges a kollektíve kiváltott és komplex környezeti problémák kezeléséhez. A projekt sikerének záloga lehet többek közt (i) a döntéshozó és végrehajtó jogkörök kiegyenlítettek az osztrák intézményi rendszerben, így a helyi kezdeményezésekre nagyobb tér nyílik; (ii) a bécsi polgárok környezettudatosak már óvodától kezdve így nevelik őket és vevők az újabb lehetőségek kiaknázására (pl. a fűtési rendszer energia-pazarló volta miatt kutatják az újabb szigetelési megoldásokat); (iii) Bécs eltökélt célja, hogy magát K+F+I téren kompetens gócpontként deklarálja és később az okos megoldásokat akár modell-jelleggel továbbértékesítse; (iv) létezik az együttműködésen alapuló kultúra magasabb foka, s ezt példázza az a tény, hogy az érintettek fórumainak végeredménye egy stratégia és egy akcióterv elkészülte volt. Az eredmény az, hogy már évek óta vezeti Bécs a leginnovatívabb városfejlesztéssel rendelkező és ezért legélhetőbbnek bizonyuló város címet (lásd Mercer tanulmány). Pl. különböző projektek indultak el a szélesebb érintetti kör diskurzusainak következtében, így elindult a városi naperőművek telepítése Leopoldau és Donaustadt, valamint Simmering és Liesing felé, s így évente 800 tonnával csökken a CO2 kibocsátás. Bővebben: https://smartcity.wien.at/site/en/medienservice/wien-top-unter-den-smart-cities/ 5.5. Nagy Britannia: okos megoldások a gazdálkodók egészségének védelmében Egy nővér, bizonyos Heather Dawes egy egészségmegőrző program ápolójaként arra figyelt fel, hogy az angol vidéki gazdák sokkal többet foglalkoznak jószágaik egészségével, mint a sajátjukkal. Így kezdeményezte, hogy a helyi állatpiac mellett hozzanak létre egy kis humán egészségügyi állomást. Mivel a gazdák a piacra gyakran járnak, könnyebben rávehetők egy gyors egészségügyi ellenőrzésre. A helyszínen egyszerűbb vizsgálatokra, például vérnyomásmérésre, vércukor- és koleszterin-szint ellenőrzésre, látás-és hallásvizsgálatra van lehetőség. Az új egészségügyi szolgáltatás bevezetésével már több gazdáról kiderült, hogy cukorbeteg, de most már kap megfelelő ellátást gyógyszereket, étkezési tanácsokat, stb. A nővér több más betegség gyanújának esetében tovább tudta irányítani a pácienseket a megfelelő szakorvosokhoz, további vizsgálatokra. A mikroinnováció lényege, hogy egy létező problémára ad ügyes választ, jelen esetben azáltal, hogy a közszolgáltatást igazították a valós élethez, és nem fordítva próbálták. Bővebben: data/assets/pdf_file/0007/433699/ pdf 5.6 Brazília: Állampolgári részvételen alapuló költségvetés-menedzsment A brazil Porto Alegre helyi önkormányzata bevezette a részvételen alapuló költségvetés-menedzsment gyakorlatát, amely egy meglehetősen innovatív módja annak, hogy az államigazgatás még dedikáltabb és hatékonyabb módon vegye figyelembe az állampolgárok igényeit és szükségleteit. Nem csupán a kormánytagok és az állami adminisztráció az, amely dönt az adók kivetése és a kiadások felett, hanem vita és konzultációsorozat során maga a lakosság az, aki meghatározhatja a bevételek és kiadások azon összegét, hogy az hol, mire fordítódjon a fönnálló prioritások tükrében. Ez nem egy online felületű részvételi mechanizmus, hanem találkozók, regionális konzultációk serege, ami ma már online platformmal is kiegészül. Pl. higiéniás állapotok javítása végett a részvételen alapuló költségvetés tervezés során több pénzt allokáltak e célra és így évi 400 ezer háztartáshoz képest, 1995-re már 465 ezer élvezte a jobb minőségű vízellátást. Döntés volt a külvárosi részek útburkolatának rendezésére is, évente km utat burkoltak be. Porto Alegre esete alapvetően négy dologra hívja fel a figyelmet: (i) a részvételen alapuló költségvetés-menedzsmenttel növelni lehet a polgárok demokrácia-tudatosságát és javítani a visszacsatolási kör minőségét; (ii) csökkenti a városgazdálkodással összefüggő információs-aszimmetriát; (iii) a kinyilvánított preferenciákon keresztül könnyebbé válik a prioritások finomhangolása, ami fiskális anomáliák időszakában különösen fontos; (iv) felerősíthetővé válik a szociális tanulás azáltal, hogy a részvételen alapuló költségvetés-menedzsment serkenti a civil szervezetek alapítását és dinamizálja a már meglévők aktivitását. Mindezek miatt a részvételen alapuló költségvetés-menedzsment egyfelől egy hatékony dialógus-építő kezdeményezés, másfelől pedig a szociális innovációk egyik katalizátora. Ma már Európában több mint 50 város vette át a Porto Alegre-ben működő modellt (pl. Berlin, Köln, Emsdetten, Plock, Sevilla). 5.7 Románia: A politikum és az adminisztráció virtuálisan összehozható A közösségek közti együttműködést elősegítő lépések közül az egyik legutóbbi az volt, amikor 41 városházát virtuálisan összekötöttek. Cél: ötletgenerálás és tudásmegosztás előmozdítása. A létrejött virtuális környezetben nagyobb hajlandóságot mutattak a szereplők az egymással való kommunikációra. Ettől kezdve a hierarchia alsóbb szintjeinek szereplői is képesek elérni javaslataikkal a felsőbb vezetői szinteket. Természetesen az is érzékelhető, hogy az egyes önkormányzatok városházái eltérő aktivitást és lelkesedést mutatnak a virtuális térben. Ahol a közvetlen vezetés is nyitottabb és a véleményeket jobban befogadóbb volt (példát mutatott), ott a másik önkormányzat felé történő megnyílás és 11

13 kapcsolatfelvétel is intenzívebbé vált. Ennek következtében ezeken a városházákon nem a bürokratikus középszer felé történt elmozdulás, hanem a tanuló-szervezetek felé, s az eltérő vélemények meghallgattattak Ausztrália: Megújult munkaügyi központ Ausztráliában egy munkaügyi központ átalakításával kezdődött az az innováció-sorozat, amely mostanra már kinőtte a mikroinnováció kereteit és általánossá vált. Az alapötlet az, hogy a munkaügyi központ irodájának korábbi berendezése, alaprajza sokkal inkább egy hivatali-hatósági attitűdöt, mintsem egy szolgáltatói hozzáállást tükröztek. A hivatalba betérő ügyfelek inkább kiszolgáltatottan, mint kiszolgálva vártak hosszú sorokban- Elég sok viselkedési probléma merült fel a látogatók részéről (a munkanélküliség, kilátástalanság stb miatt feszültek, idegesek voltak), az alkalmazottak közt pedig magas volt a hiányzási és betegségi arány. Az új elrendezés és formaterv már más koncepciót tükröz. Sokkal nyíltabbá tették a belső teret, eltüntették a régi korlátokat és akadályokat. Az ügyfélteret két színezettel látták el: egy piros, aktív zónát hoztak létre, amelyben önkiszolgáló módon kapcsolódhatnak az ügyfelek a kihelyezett terminálok segítségével az online szolgáltatásokhoz, prospektusok és információs táblák kerültek elhelyezésre, valamint nyomtatási és fénymásolási lehetőségük van az ügyfeleknek. A zöld zónában pedig az ügyintézők várják az ügyfelek kérdéseit. A megváltoztatott belső tér és elrendezés mellett természetesen szükséges a sikerhez, hogy a hivatal munkatársai is megváltozott attitűddel fogadják az ügyfeleket, ebben speciális tréning volt a segítségükre. Továbbá, kapcsolódó szolgáltatásokat társadalombiztosítási és lakhatási támogatás ügyintézés is ide, egy központba csoportosítottak, ami jóval ügyfélbarátabb megoldás a korábbinál. Az eredmények már az első év után jelentkeztek, az ügyfelek jóval nyugodtabban viselkedtek, sokkal elégedettebbek voltak és az alkalmazottak részéről is megszűnt a kiugróan magas távolléti arány. Bővebben: bpg-innovation/contents.html 5.9 Balti és északi városok: Piacteremtő közbeszerzés stratégiaváltással Koppenhága, Helsinki, Tallinn, Malmö és Stockholm innovációkra írt ki közbeszerzéseket (pl. utazástervező rendszer a tömegközlekedés számára; radikális városrész fejlesztés a környezettudatosság jegyében). Azonban a radikálisabb igények sorra elbukó pályázatokhoz vezettek, aminek következtében készek voltak a későbbiekben konszolidáltabb célkitűzéseket meghatározni (pl. napelemes rendszer az önkormányzati épületeknek, oktatási szoftver). A stratégiaváltás (radikálistól a fokozatos stratégia felé) sikertényezője az a felismerés volt, hogy a kormányzatnak nem csak, mint vevő kell fellépnie, hanem együttműködő partnerként katalizátor szerepe van a fenntartható piacteremtésben Izland: Közösségi médián keresztüli bizalomépítés Izland a 2008-as válság kitörése után új alkotmányát Twitter, Facebook és Flickr segítségével véleményeztette. Továbbá, a közösségi médián keresztül nyert információt és innovatív ötleteket ahhoz, hogy hatékony turisztikai kampányba foghasson. Az eredmények magukért beszéltek, nőtt az odalátogató turisták száma, és az állampolgárok mivel adtak véleményükre együttműködőbbé, adótudatosabbá váltak. Az általános bizalmi szintet sikerült emelni válságos időszakban Kanada: Aktív öregkor Kanadában a közszféra felismerte, hogy a nyugdíjba vonulók száma nem csak hogy évről évre növekszik, hanem a nyugdíjasok aktivitása ezzel párhuzamosan folyamatosan romlik. Az idősek jól-léte számos dologtól függ: (i) egészséges táplálkozás; (ii) baleset-megelőzés; (iii) fizikai aktivitás; (iv) dohánymentes élet; (v) és társadalmi kapcsolatok fenntartása. Az utóbbi kapcsán a magány, a nem aktív, hanem passzív közösségen belüli szerep mindenképp ellenkezőjére fordítandó. A közszféra a civil szektorral karöltve azon fáradozik, hogy a nyugdíjasok tömegéből mind többen éljenek az önkéntes és közösségi értékteremtés szempontjából hasznos munkavégzés lehetőségével, amely a demográfiai kihívás szempontjából különös jelentőséggel bír. A nyugdíjasokat kiválóan be lehet tanítani arra, hogy energiatakarékossági praktikákat sajátítsanak el, s adják azokat tovább a helyi közösségen belül tanácsadói munkakörben egy még környezettudatosabb társadalomért. 1 Valójában tehát azt látjuk, hogy az tudásgazdaságban az IKT forradalom révén lehetőség van érvelni amellett, hogy szükséges a politikát összekötni az adminisztrációval. A 19. században élt, az Egyesült Államok elnökének is megválasztott, a Princeton Egyetem vezetőjévé váló Woodrow Wilson még akképp érvelt, hogy a politikát el kell választan az adminisztrációtól (1886); ugyanakkor Wilson azt is hangoztatta, hogy a politikusok szerepe abban is áll, hogy azt mondja az igazgatásnak: Csak mondjátok meg mi a jó és helyes, és küzdeni fogok érte.. 12

14 5.12 Norvégia: Permanens innováció egy e-szolgáltatáson keresztül A norvég Altinn esete Az Altinn projekt testesíti meg Norvégia eddigi legátfogóbb kormányzati IKT projektjét, amelyet számos nemzetközi díjjal ismertek el. A cél egy könnyen kezelhető, és adminisztrációs tehercsökkentés szempontjából különösen sokat ígérő elektronikus platform létrehozása volt, amely minden állami szervezet felé történő (állami ügynökségek, önkormányzatok stb.) beszámolási kötelezettséggel rendelkező gazdasági szereplő számára nyújt szolgáltatásokat (pl. adóbevallás). Az idők folyamán a szolgáltatások tárháza bővült (pl. állami hatóságtól lehet leveleket fogadni, a jelentések beadását a vállalatirányítási információs rendszerekkel kompatibilisen összekötött mechanizmus teszi könnyebbé, valamint hozzáférés van a szabályzatokhoz, előírásokhoz és releváns információkhoz). Az intézményi hierarchia alsó végéből kezdeményezett projekt megvalósíthatóságát szolgálta a már kezdetben jelentősnek becsült költségmegtakarító jellege. Ezen túlmenően a hierarchia alsóbb szintjén lévő állami hatóságoknál meglévő pro-aktív és elkötelezett vezetés, valamint a magánszektorral ápolt szoros együttműködés és kapcsolat volt a projekt kulcs hajtóereje. A projekt maga egy hosszabb együttműködés eredménye, amely arra is rávilágít, hogy nem elég együttműködéseket kezdetben stimulálni, hanem azt fönn is kell tudni tartani és az innovatív megoldások a bizalom infrastruktúrájának későbbi eredményei is lehetnek Portugália: Közösségi értékteremtés szabályozás út -ján Portugáliában a part menti gyorshajtásoktól való elrettentés gyanánt az érintett régiók/provinciák bevezettek egy új rendszert, amelynek lényege, hogy amennyiben az autós az előírt és táblával föltüntetett maximális sebességet túllépi, akkor a táblától 500 méterre lévő jelzőlámpa pirosra vált. Amennyiben egy autó is gyorsít, a lámpa pirosra vált és feltorlasztja 5-10 percre a kocsisort (az idő függ a sebesség-túllépés mértékétől). Az autóvezetők így együttműködésre vannak kényszerítve, ami mind az állam, mind az autós közösség számára pozitív hatásokkal jár: (i) az autósok jelentős időveszteség nélkül és főleg biztonságosan érnek el a kívánt célállomásra; (ii) a regionális és helyi állami hatóságok költségei (pl. baleset esetén kivonulás, helyszínelés, egészségügyi ellátás stb.) csökkennek a gyorshajtásokból eredő balesetek számának mérséklésén keresztül. 6. box: Jó gyakorlatok gyűjteményeire és azokat elemző szervezetekre példa Nemzetközi példák tapasztalatait elemezve találni úgynevezett legjobb gyakorlat gyűjteményeket, többek közt a következő források használhatóak fel azon túl, hogy a helyi, regionális, központi szintű nyitottságot, a kollegiális tapasztalatcserét és tudásátadás lehetőségeit keressük: Kulcsszavas keresővel ellátott, széles bázisú innovációs esetekhez: ERA WATCH - Az OECD 2012-ben útjára indított vállalkozása, amely állami szektorbeli innovációkra hivatott koncentrálni nemzetközi tapasztalatok és fejlemények monitoringjával: OECD Observatory of Public Sector Innovation -http:// European Public Sector Innovation Scoreboard 2013: epsis-2013_en.pdf European Public Sector Award Mikroinnovációk az oktatás és képzés terén: 13

15 VI. Záró gondolatok A mikro-innováció valami újat, vagy valami jobb megoldás okos adaptációját jelenti, ami egy többszereplős térben, alulról kezdeményezve indul el elsősorban a közszféra belső működési hatékonyságát érintve vagy a közszolgáltatások minőségének emelését célozva. Fontos tisztázni, hogy melyek azok az események, esetek, amelyek mikro-innovációt / okos adaptációt válthatnak ki, azaz nyomatékosabb módon érződik a szükség a hatékonyságjavítására: (i) amikor egy új törvény/törvénycsomaghoz kell helyi szinten igazítani a rendszerműködést; (ii) ha a közszféra komoly új köntösben megjelenő régi, illetve új típusú, komplex kihívásoknak van kitéve; (iii) amikor új vezetők kerülnek bizonyos állami szektorbeli posztokra, s akik lelkesen igazolni akarják rátermettségüket; (iv) ha pénzügyi és funkcionális hatáskörbővítés kapcsán, több forrás áll rendelkezésre és az stimulálja a helyi kísérletezéseket; (v) ha bizonyos technológiák, üzleti megoldások alkalmazása új kiaknázható lehetőségekre hívják fel a figyelmet. Az általános és szisztematikus mikro-innovációs aktivitás valós megnyilvánulása, ha a közigazgatásban és a közszolgáltatások nyújtásában érintettek időről időre megpróbálják megtalálni a válaszokat a következő három fundamentális kérdésre: Lehet-e a dolgokat jobban csinálni? Léteznek-e már bevett praktikák a jobb teljesítmény eléréséhez? Kidolgozhatók-e új megoldások, amelyek a régieket hatékonyság szempontjából várhatóan és előzetesen könnyen igazolhatóan túlszárnyalják? E kérdésfelvetéseknek két előfeltétele van. Az első, hogy kialakuljon a kölcsönösen előnyös együttműködési hajlam és modernizációs konszenzus az egymástól függő szereplők között (pl. különböző szintű állami-állami együttműködés; állami-magánszféra; és állami szektor biztosította platformon, de üzleti-üzleti (non-profit, civil szféra) közötti együttműködések). A második, hogy a mikro-innováció / okos adaptáció gazdái (szereplők) sajátjuknak tudják érezni az adott feladatot (képesek legyenek Csináld magad! mód eljárni bizonyos kereteken belül). Ez feltételezi, hogy a bizalom infrastruktúrája erősödjön. Olyan gyakorlatok (alapvető készségek) elsajátítására van szükség, amelyek a szereplők közti összejövetelek hatékonyságát növelik, s ezzel a döntéshozatal módjával kapcsolatos pozitív benyomások erősíthetők. A javaslattal előálló szereplők számára ugyanis nem csak a döntés eredménye, de a döntéshozatal módja is fontos. Mindez egy érték-alapra támaszkodó menedzsmentet követel, amely többek közt a lojalitást, az elköteleződést és a kollegialitás képviselve maga mögött hagyja a szigorú szabály-alapú és központosított bürokráciát. Az értékalapú megközelítés feltételezi annak elfogadását, hogy a sikert nem ugyanazon szolgáltatás ugyan ama minőségi és hozzáférési szinten, s az idők végezetéig történő biztosítása jelenti, hanem a kihívásokhoz való alkalmazkodó képesség fenntartható javítása. Egy olyan menedzsment, mely nagyobb teret ad a felfedező folyamatnak, így a szereplők a közszféra hatékonyság-javításán és a közjó előmozdításán képesek fáradozni. A fentebb felsorolt öt olyan esemény és jelenség, amely mikro-innovációt illetve okos adaptációt válthat ki egyszersmind kiegészíthető egy hatodikkal. Amikor a Volvo autógyár feltalálta a hárompontos biztonsági övet, akkor az ottani vezetés úgy döntött, hogy túlságosan fontos dologról van szó ahhoz, hogy csak a saját autóikban kezdjék el ezt a technológiát alkalmazni. Nem védették le, pont ellenkezőleg, széles körben híresztelték a hatékonyságát és hagyták, hogy mások azt átvegyék. Vagyis, a hatodik pontunk úgy szól: (vi) Mikro-innováció létrejöhet akkor is, ha a vezetés hajlandó eladni és alkalmaztatni egy jobb, vagy új megoldást azért, mert túlságosan fontosnak tartja ahhoz, hogy megőrizze magának. Tananyagunkból is érzékelhető volt, hogy a sikeres mikro-innováció nem csak a kínálati (az adott közszférabeli egyén, akinek a fejében megfogan egy új, vagy jobb gyakorlat ötlete), hanem a keresleti oldal górcső alá vételét követeli meg (akik befolyásuk révén közre kell, hogy működjenek valamilyen módon az ötlet realizálódása érdekében). Már az ókori Rómában is rájöttek, hogy a jó ötleteket tartalmazó publikációkat csak úgy lehet hatékonyan elterjeszteni, ha a megfelelő szociális hálóval bíró befolyásos embert sikerült megnyerni arról, hogy szóbeszéd útján terjessze, ajánlja az adott alkotást. Cicero élen járt az effajta eladási tevékenységben, s nem mellesleg tőle származik az a mondás is, hogy nem csak saját magunkért születtünk. Vagyis a közösség szerepe, ami meghatározó és annak a versenyképessége erősítendő az állami szektorbeli fenntartó innovációkon keresztül. Cicero egy másik tanítása is idekívánkozik, nevezetesen, hogy nem szabad azt gondolnunk, hogy minden hiba csakis ostobaság eredménye lehet. 14

16 Mikro-innovációs lehetőségek a befogadó (vezetés) oldalán: A vezetőnek alapvetően 3+1 dologra kell koncentrálnia: (i) létezzen innovációs nyelvezet a szervezeten belül; (ii) legyünk tisztában a szervezet innovációs szabadságfokával (milyen az az intézményi beágyazottság, ami keretez; van-e lehetőség jóváhagyni a nyílt, együttműködő viselkedést más kormányzati szervezettek, üzleti szférával, harmadik szektorral); illetve (iii) törekedjünk hosszú távú szervezeti céljainkat megragadó stratégia létrehozatalára és azok elérését biztosító innovációs gyakorlat menedzselésére). (iv) az innovációs gyakorlatok közül megemlíthetőek a következők, amelyek menedzsmentjét kell elvégeznie: a szolgáltatás átszervezése, áthelyezése (pl. centralizációval, decentralizációval); szolgáltatás módozat váltása (pl. belsőről külsőre, többek közt állami-állami együttműködéssel létrejövő osztott szolgáltatás útján; állami-magánszektor közti együttműködéssel); a tulajdonosi szerkezet váltása (pl. vegyes tulajdonú társaság, privatizáció útján); jobb belső és külső kommunikáció, visszacsatolási, kibővített értékelési megoldások; új technológiák, vagy már létezőek más felállásban, új kombinációban való alkalmazása; a közszféra közösségi média iránti fogékonyságának emelése; az állami demonstrátor szerepe erősítése modernizált közbeszerzési eljárásokon keresztül. Mikro-innovációs tevékenység az innovátor oldalán: A közszférabeli innovátorrá válás folyamata a következő lépcsőkön keresztül történik: (i) Racionális területlehatárolás, ötlet és koncepciógenerálás (füleljünk, fogalmazzuk meg a kihívást, azonosítsuk a befogadót ); (ii) Tanulás (tanuljunk a felhasználóról, koncepciók tesztelése és a felhasználó reakciójának figyelembe vétele, status quo megtörése); (iii) Elképzelés és koncepciógenerálás (szükséges beavatkozási pontok listája, megvalósíthatósági elemzés, prioritásképzés, keresletgenerálás a befogadónál ); (iv) Tesztelés (teszt és a felhasználó reakciójának figyelembe vétele); (v) Mérés és értékelés (az eredmények valamilyen szempontú mérésére, disszeminálása). 15

17 Ajánlott irodalom Aberbach, J. Rockman, B. (1987): Comparative Administration: Methods, Muddles and Models. Administration and Society, 18. évf., 4. szám o. Austin, M. J. Dal Santo, T. Lewis, D. (2012): Boundary-crossing careers of senior human service administrators: a cross-case analysis. Administration in Social Work, 36. évf., 2. szám o. Bason, C. (2010): Leading Public Sector Innovation Co-creating for a better society. The Policy Press. Baumol, W. J. (1982): Contestable Markets: An Uprising in the Theory of Industry Structure. The American Economic Review, 72. évf., 1. szám o. Bessant, J. (2005): Enabling Continuous and Discontinuous Innovation: Learning From the Private Sector. Public Money & Management, 25. évf., 1. szám o. Brynjolfsson, E. Hitt, L. M. (2000): Beyond Computation: Information Technology, Organizational Transformation and Business Performance. Journal of Economic Perspectives, 14. évf., 4. szám o. Buchanan, J. M. Tollison, R.D. Tullock, G. (szerk.) (1980): Toward a Theory of the Rent-Seeking Society. College Station: Texas A&M University Press. Cantwell, J. (2005): Innovation and Competitiveness. In: Fagerberg et al. (szerk.): Oxford Handbook of Innovation. O x f o r d : Oxford University Press o. Chikán Attila Czakó Erzsébet Zoltayné Paprika Zita (szerk.) (2004): Fókuszban a verseny Gyorsjelentés a évi kérdőíves felmérés eredményeiről. Versenyben a világgal Gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból című kutatás. BCE Versenyképesség Kutató Központ, Budapest. Christensen, C. M. Raynor, M. E. (2003): The Innovator s Solution: Creating and Sustaining Successful Growth. Harvard Business School Press Downs, A. (1957): An Economic Theory of Political Action in a Democracy. Journal of Political Economy, 65. évf., 2. szám o. European Commission (2010): Innobarometer Analytical Report. Flash EB Series No. 305, Directorate General Enterprise and Industry European Commission (2011a): European Public Sector Innovation Scoreboard. I3S Innovation Union Information and Intelligence System. Elérhető: Letöltve: European Commission (2011b): Standard Eurobarometer 76 - Public Opinion in the European Union. Annex. Elérhető: eu/public_opinion/archives/eb/eb76/eb76_anx_en.pdf Letöltve: European Commission (2011c): Horizon The Framework Programme for Research and Innovation - Communication from the Commission. COM(2011) 808 final, Elérhető: commission_-_horizon_2020_-_the_framework_programme_for_research_and_innovation.pdf Letöltve: European Commission (2012): Policies Supporting Innovation in Public Service Provision. European Commission, DG Enterprise and Industry. INNO-Grips Policy Brief, ICEG European Center. Szerző: Kovács Olivér, Budapest. Elérhető: policies/innovation/files/proinno/inno-grips-policy-brief-5_en.pdf Letöltve: European Commission (2013): European Public Sector Innovation Scoreboard Elérhető: ec.europa.eu/enterprise/policies/ innovation/files/epsis-2013_en.pdf Letöltve: Fagerberg, J. Srholec, M. Knell, M. (2007): The Competitiveness of Nations: Why Some Countries Prosper while Others Fall Behind. World Development, 35. évf., 10. szám o. Fernandez, R. Rodrik, D. (1991): Resistance to Reform: Status Quo Bias in the Presence of Individual Specific Uncertainty. The American Economic Review, 81. évf., 5. szám o. Glor, E. D. (2001): Key Factors Influencing Innovation In Government. The Innovation Journal: The Public Sector Innovation Journal, 6. évf., 2. szám Johnson, D. B. (1999): A közösségi döntések elmélete. Osiris Kiadó, Budapest Keefer, P. Knack, S. (2005): Social Capital, Social Norms and the New Institutional Economics. In: Handbook of New Institutional Economics, 27. fejezet o. Kettl, D. P. (2002): The Transformation of Governance: Public Administration for Twenty-First Century America (Interpreting American Politics). Baltimore, Johns Hopkins University Press. Langergaard, L. L. Scheuer, D. (2012): Towards a Deeper Understanding of Public Sector Innovation. In: Case Studies in Service Innovation. Service Science: Research and Innovations in the Service Economy. Springer Science+Business Media New York, o. Lewis, J. M. (2011): Innovation inside Governments: The Importance of Networks. In: Bekkers, V. Edelenbos, J. Steijn, B. (szerk.) (2011): Innovation in the Public Sector Linking Capacity and Leadership o. Lowi, T. J. (1972): Four Systems of Policy, Politics, and Choice. Public Administration Review, 32. évf., 4. szám o. Lundvall, B. A. (1992): National Innovation Systems: Towards a Theory of Innovation and Interactive Learning. Pinter, London. Martinez-Vazquez, J. McNab, R. M. (2001): Fiscal decentralization and economic growth. Georgia State Andrew Young School of Policy (ISP) Working Paper No. 1 Mulgan, G. (2009):The Art of Public Strategy: Mobilizing Power and Knowledge for the Common Good. Oxford University Press Niskanen, W. A. (1971): Bureaucracy and Representative Government. Aldine-Atherton, Chicago Nordhaus, W. D. (1975): The Political Business Cycle. The Review of Economic Studies, 42. évf., 2. szám o. North, D. C. (1961): The Economic Growth of the United States Englewood Cliffs, N.J.: Prentice-Hall. North, D. C. (1990): Institutions, Institutional Change and Economic History. Cambridge University Press, New York. Ostrom, E. (1998): A Behavioural Approach to the Rational Choice Theory of Collective Action. American Political Science Review, 92. évf., 1. szám o. Polányi Mihály (1966): The Tacit Dimension. University of Chicago Press. Porter, M. E. (1990): The Competitive Advantage of Nations. London/New York: Macmillan. Røste, R. (2005): Studies of Innovation in the Public sector, a Theoretical Framework. Publin Report No. D16 Saam, N. J. Kerber, W. (2008): Policy Innovation, Decentralised Experimentation, and Laboratory Federalism. Elérhető: com/abstract= Letöltve: Tabellini, G. (2008): The Scope of Cooperation: Values and Incentives. CESifo Working Paper Series No Wilson, J. (1989): Bureaucracy: What Government Agencies Do and Why They Do It. Basic Books, New York. Wintrobe, R. (1987): Competitive Federalism and Bureaucratic Power. European Journal of Political Economy, 3. évf., 1-2. szám o. 16

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek A Project Management Institute (PMI, www.pmi.org) részletesen kidolgozott és folyamatosan fejlesztett metodológiával rendelkezik projektmenedzsment

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Kisbej András vezető tanácsadó 2007. április 5. Projektszerű működés és a funkcionális szervezeti működés szabályozása nem egyen szilárdságú

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-3.A.1/2008-0018 9. részfeladat Pályázati kiírás 12. területe A projekt szemlélet megerősítése Képzési tematika Készítette: SKC Consulting

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

Innovációs körök munkaprogramja

Innovációs körök munkaprogramja Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 3515 Miskolc Egyetemváros 1. Tel: +36-46-565-111/20-23 e-mail: t-modell@uni-miskolc.hu Innovációs körök

Részletesebben

ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára

ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára FLOW és FOLYAMAT vagy FOLYAMAT és FLOW ( kihívások és lehetőségek a közszolgáltatásban dolgozó vezetők előtt ) Orosz Lajos NKE

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment Okos Városok T-City Szolnok HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment OKOS VÁROS Az angol nyelvű Smart City elnevezést fordíthatnánk korszerű városra, emberközpontú városra, vagy egyszerűen: élhetőbb

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Kommunikációs és változásmenedzsment terv

Kommunikációs és változásmenedzsment terv II. fázis VI. kötet Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal Kommunikációs és változásmenedzsment terv című pályázatban ÁROP- 1.A.2/A-2008-0138 vállalt feltételek szerinti szervezet-fejlesztési és képzési szolgáltatás

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Építs teljesítmény-központú kultúrát!

Építs teljesítmény-központú kultúrát! Építs teljesítmény-központú kultúrát! A Terra Nova egy interaktív, saját élményű szimulációs játék, amely valós szervezetek működését modellezi. A szimuláció minimum tíz, de akár több száz fős csoportoknak

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Sikeres változásmenedzsment a közszférában. www.integratedconsulting.hu 1

Sikeres változásmenedzsment a közszférában. www.integratedconsulting.hu 1 Sikeres változásmenedzsment a közszférában 1 www.integratedconsulting.hu 1 Miért? Mit? Hogyan? www.integratedconsulting.hu 2 www.integratedconsulting.hu 3 ICG A megújulás irányai ügyfél-orientáltabb szolgáltatások

Részletesebben

INFORMÁCIÓS KIADVÁNY

INFORMÁCIÓS KIADVÁNY INFORMÁCIÓS KIADVÁNY IDÉZET 2 TISZTELT OLVASÓ! ÁROP-1.A.3-2014-2014-0002 - Területi együttműködést elősegítő programok a Mezőtúri járásban Napjainkban egyre több figyelem fordul azok felé, akik élethelyzetükből

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben