HATODIK FEJEZET. Interaktivitás a múzeumokban. Etienne Bolmont and Francis Colson I.U.F.M. de Lorraine, Nancy, Franciaország

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HATODIK FEJEZET. Interaktivitás a múzeumokban. Etienne Bolmont and Francis Colson I.U.F.M. de Lorraine, Nancy, Franciaország"

Átírás

1 HATODIK FEJEZET Interaktivitás a múzeumokban Etienne Bolmont and Francis Colson I.U.F.M. de Lorraine, Nancy, Franciaország 6.1. Bevezetés Az iskolák és múzeumok kapcsolatát célkitűzéseik összefüggésében kell megvizsgálni, amely célok azonban esetenként akadályt is gördíthetnek a két intézmény együttműködése elé. Az iskola célcsoportja egy osztályokba sorolt társadalmi csoport. Egy hivatalos tanterven alapuló üzenetet közvetít és az ismeretátadás didaktikai szempontjainak összefüggéseit helyezi előtérbe. A múzeum a szabad választáson alapuló tanulás helyszíne és változatos közönséghez szól. A feldolgozott téma összefüggései sokkal pontosabban fogalmazódnak meg, és gyakran a látogatás irányultsága megegyezik az összehangolt pedagógiai módszerekkel. Ez a fejezet az iskolák szemszögéből vizsgálja meg a témát, és célja meghatározni, vajon milyen elvárásai vannak a pedagógusnak és a tanulónak a természettudományi és műszaki múzeumokkal szemben a látogatás megtervezésekor és megvalósításakor. Általánosságban elmondható, hogy a múzeumorientált projekt kiindulópontja egy iskolai helyszínen felvetődött probléma vagy hipotézis legyen; a megfogalmazott kérdésekre (részben vagy teljesen) maga a múzeumi látogatás adjon választ, amely a vizsgálódás dokumentációs forrásaként működjék. Azután az iskolában a tanulók megoldják a feladatokat, amik a múzeumban végzett munkán és a kísérleteken, foglalkozásokon szerzett információkon alapulnak. Szeretnénk elkerülni a múzeumi foglalkozások és az iskolai munka éles megkülönböztetését: ehelyett meg kell találni azt az utat, amely a két tevékenységtípus elemeinek összehangolásához és annak kidolgozásához vezet. Az iskolai munka többnyire a múzeumi látogatás témáján kívüli szakterületeket is érint: pl. a tudományos és technikai témákba beletartoznak a történelmi vonatkozások, a (szóbeli és írásbeli) nyelvi készségek fejlesztése, a méréssel kapcsolatos tevékenységek, a rendszerezés stb. A múzeumi tevékenységek következésképpen nem különíthetők el az iskolai munkától: a tanár nem adhatja át egy időre tanulóit a múzeumpedagógusnak, hogy aztán olyan levezető foglalkozást tartson a látogatás után, amely teljesen más anyaggal dolgozik és teljesen mellőzi a tanulók múzeumi felfedezéseit. Ugyanakkor a múzeum se kínáljon olyan foglalkozásokat, amelyek nem veszik tekintetbe a tanulók korosztályát, eddigi ismereteit, és azt, hogy hogyan értelmezik és használják a tudományos fogalmakat A múzeumok mint oktatási segédletek A múzeumok sokfélesége az oktatási felszereltség A múzeumi látogatás megtervezésekor vajon szükség van-e arra, hogy különbséget tegyünk a tudomány- és technikatörténetre specializálódott múzeumok és a tudományos oktatóközpontok között? Valóban létezik egy fontos különbség a kettő között: a vizsgálódás tárgya. Jó példa erre a párizsi Musée des Arts et Métiers (Szépművészeti és Képzőművészeti Múzeum) és a Palais de la Découverte (Csodák Palotája), vagy a nancy-i Musée du Fer és az Aquarium. Másrészt a nem kimondottan tudomány és technikatörténeti múzeumok is érdeklődésre tarthatnak számot a természettudományos tárgyak oktatása terén, mint például a nancy-i Musée Lorrain helytörténeti múzeum. A képzőművészeti és iparművészeti múzeumokban rengeteg információt találunk régi korok mindennapjaira vonatkozóan. Ilyenek még a régi gyárak vagy elhagyatott ipartelepek rehabilitációjával kialakított múzeumok, amelyek rendkívüli módon inspirálhatják a tanulást. Amint egy átfogó folyamatot próbálunk meghatározni, tekintettel kell lennünk a tanulást szolgáló különböző típusú intézményekre. Hogy az iskolák milyen módon tudják használni a múzeumokat, az attól is függ, hogy az utóbbi milyen területi eloszlású. Általában a nagyobb városok előnyösebb helyzetben vannak. Nem mindig könnyű egy gazdag gyűjteménnyel rendelkező nagy múzeum látogatását megszervezni a távolság és annak anyagi vonatkozásai miatt. Ilyen esetekben a kisebb vidéki múzeumok is kiváló helyszínei lehetnek a tudományos és technikai kultúra megismertetésének. Persze problémát jelenthet, hogy nem minden kis múzeumnak van állandó személyzete, vagy nem egyformán felkészültek iskolai csoportok fogadására. Ha célunk a pedagógusok és múzeumpedagógusok

2 együttműködési kapcsolatainak kialakítása, el kell gondolkozni azon, hogyan lehet kiaknázni a kis múzeumok lehetőségeit, mikor azok gyakran magukra vannak utalva Tartalmi sokféleség gazdag témaválaszték A természettudományi és műszaki múzeumok rengeteg régi tárgyat állítanak ki, gyakran például energia, kommunikáció, optika, csillagászat stb. témakörökre bontva. Ezek a bemutatók hosszabb vagy rövidebb korszakokat ölelnek fel, sokszor olyan tárgyakat is szemléltetnek, amelyeknek valódi léte (sok prototípus esetében) és használata nem teljesen világos számunkra. Mint Beaune jelzi, a klasszikus múzeumi történetiség két elven nyugszik. Az egyik az, hogy a tárgy kiszakad eredeti környezetéből (vagy egy nem igazán hiteles rekonstrukcióját mutatják be). Ennek a történelmi szemléletnek a másik oldalán az ismétlődés áll: az, hogy a tárgyat példaértékűként, eredeti minőségében definiálják gyakran összekeverve e két kifejezést azt sugallja, hogy a tárgy előzményeinek történetét hordozza magában (Beaune 1998, 459). A látogatóknak sokszor igencsak meg kell erőltetniük agyukat, hogy a tárgyat technikai összefüggéseiben lássák, érvel Deforge (1985), és olyan környezetbe helyezzék, amely összeköti előállítását, piacát és előzményeinek sorát magával a tárggyal. A történelmi hátteret nem lehet úgy megalkotni, hogy a hasonló funkciót betöltő, koruk szerint rendszerezett tárgyakat egymás mellé helyezzük, hanem a folyamatosság és megszakítást, a technikai fejlődés jellemzőjét is be kell mutatni. Ezenkívül a tárgy ne csak a technikatörténet bevezetéseként szerepeljen; a bemutatás kritériuma a gyártás folyamata legyen. A technikatörténeti múzeum alapvetően kimerítő módon mutatja be a témákat, de a látogató a mi esetünkben a tanuló számára fontos, hogy technikai fejlődés fontosabb eseményei és találmányai kiemelt helyen szerepeljenek. A tanuló a szemlélő szerepéből átléphet a cselekvő szerepébe azáltal, hogy hozzáérhet és működtetheti a tárgyakat, kísérleteket végezhet és tesztelheti feltételezéseit. A tárgyak közelsége az ismeretszerzést nagymértékben erősíti. A lotharingiai pedagógusok számára széles választékot kínálnak a régió múzeumai. Bernard Gille (1978, ) a műszaki múzeumokat érdekes módon csoportosítja: a. Műszaki múzeumok Ezek a múzeumok vagy rengeteg technikai eszközt sorakoztatnak fel és gyakran a természettudományi vagy tudománytörténeti múzeumokhoz kötődnek, esetleg egy-egy technológia vagy iparág bemutatására összpontosítanak. Ide tartoznak a következő témakörök: a mezőgazdaság, a bánya vagy föld alatti energiaforrások, a harcművészet, a közlekedés, az élelmiszer feldolgozás, a textilipar, a vas- és acélipar, az órakészítés, az üveggyártás, a fotózás, a kommunikáció vagy a nyomdaipar b. Tudományos oktatóközpontok A tudományos oktatóközpontok a tudomány népszerűsítését, a tudományos kultúrával kapcsolatos ismeretterjesztést tűzik ki célul. A jelenségek tudományos magyarázatától a csodálkozás felkeltéséig sokféle eredményt érhetnek el. Ezek az intézmények a szemlélődő látogatót interaktív kísérletek aktív részeseivé teszik. A tudományos oktatóközpontok tematikája és szemlélete, valamint az itt kapott magyarázat részletessége azt a kérdést veti fel, hogy vajon milyen tanulás folyik ezeken a helyszíneken, tekintetbe véve azt, hogy a nagy múzeumok egyszerre tudományos oktatóközpontok, valamint tudomány- és technikatörténeti múzeumok. Ilyen például az Aquarium és a Botanikus kert c. Régi műhelyek, gyárak Ide tartoznak a fűrészmalmok, sörfőzdék, olajfeldolgozó üzemek stb d. Egyéb múzeumok Szépművészeti múzeumok (festmény- és műtárgygyűjteménnyel). Régészeti múzeumok, ahol vizuális eszközöket alkalmaznak és eredeti, ásatásból származó tárgyakat (szerszámokat és kézműves tárgyakat) is bemutatnak. 2

3 Helytörténeti múzeumok, amelyek a helyi közösség életét mutatják be művészeti, történeti és régészeti kiállításokon keresztül. Néprajzi múzeumok A múzeum iskola együttműködés gyakorlata: a múzeumi látogatás tervezése A múzeumi látogatás gyakran sietősen zajlik, anélkül, hogy az iskolában kellőképpen felkészültek volna rá, vagy a pedagógus a múzeumhoz fordult volna előzetes segítségért. Ennek eredménye az lehet, hogy a magyarázatok nem alkalmazkodnak a gyerekek tudásszintjéhez, akár a tárgyfeliratok szövegét, akár a tárlatvezető szóbeli magyarázatát vesszük. Ez a látogatás eredményességét vagy azon gondolkodásmódot veszélyezteti, amelyet ki szeretnénk alakítani. Ebben az összefüggésben fontos, hogy mindkét oldal szerepét meghatározzuk: a tanárét, aki a gyerekeket kíséri el a múzeumba és a múzeumpedagógusét, akinek képesnek kell lennie arra, hogy ismereteit és módszereit a látogatókhoz igazítsa. A látogatás megtervezésekor a következő szempontokat kell figyelembe venni: Az adott közönség tudásszintje; A kiállítás oly módon történő elrendezése, amely a megértést és a tanulást, valamint a látogató és vezető párbeszédét szolgálja; Az iskolai ellenőrzés lehetőségét. A következő paraméterek is meghatározók: a. Melyek az érintett témák? b. Vannak a múzeumnak múzeumpedagógusai? c. Világosak a megadott információk és alkalmazkodnak a különböző tudásszintekhez? d. Van lehetőség kísérletek bemutatására, ill. arra, hogy a tanulók maguk végezzék őket? e. Van lehetőség kihelyezett foglalkozásra az iskolákban? f. Közel van az iskola a múzeumhoz? g. Mennyibe kerül a látogatás? 6.3. A francia nemzeti alaptanterv Általános jellemzői A francia alaptanterv olyan hivatalos előírásokat tartalmaz, amelyek meghatározzák mind az oktatás tartalmát, mind annak módszertani célkitűzéseit, valamint ezek megvalósítását lehetővé tevő folyamatok kidolgozásának iránymutatóit. A francia általános iskola a két évestől a tizenkét éves korig foglalkozik a tanulókkal. 1 Az alaptantervet a Nemzeti Oktatási Minisztérium dolgozza ki. A legutóbbi változat 1995-ben készült, de a 2002/2003-as tanév kezdetétől ennek átalakítása folyik (Bulletin Officiel hors série n 1/ ). A tanterv megfogalmazza az oktatás tartalmi részeit, a tanrendet és az egyes szakaszokban elérhető célkitűzéseket. Ezen belül a tanárok meghatározhatják tanulóik előrehaladásának ütemét a tanulmányi program keretén belül. A jelenlegi oktatási szemléletet amelyet az új tanterv is átvesz majd a Main à la Pâte projekt inspirálta. Ebben a kezdeményezésben, amelyet a Tudományos Akadémia is támogat, korlátozott számú önkéntes pedagógus vesz részt, mivel ez egy aktív folyamatra épül és a nyelvtanulásra összpontosít, nagy támogatást ért el Franciaországban. Ezt a módszert hivatalosan alkalmazza a 2002-ben induló A Természettudományi és 1 A francia általános iskola három korosztályra oszlik: az első az óvodáskornak felel meg, azaz a 2-5 éves korosztálynak. Itt négy csoport különíthető el: nulladik, kis-, középső- és nagycsoport (a gyerekeket általában három évesen íratják be). Az alapszintű oktatási szakasz az általános iskola első két osztályának felel meg: első (CP) és kezdő első (CE1) osztály. A konszolidációs szakasz három szintű: kezdő második (CE2) valamint középhaladó első (CM1) és második (CM2). Bizonyos iskolákban ezeket a szinteket összevonják, vegyes osztályokat alakítanak, ahol két osztályhoz is tartozhat ugyanaz a tanuló. A CM2 osztály után éves korban a tanulók az alsó-középiskolába lépnek. 3

4 Technikatanítás Megújulási Programja is, amely az új természettudományos és technikai tanterv alapjául is szolgál, de más szakterületeket is érint. A es tanévig alkalmazott 1995-ös tanterv a következő területeket emelte ki a természettudományos és technikai tárgyakat illetően: Az élővilág Az ég és a Föld Anyag és energia Tárgyak és technikai eszközök A 2002-es tanterv A tanterv új változata a 2000 júniusában indult megújulási program keretében zajló munkán alapul. A természettudományok és technika területét érintő reformot a következő elvek alapján hajtották végre: Az új természettudományi és technikai órarend szigorúan kísérlet-orientált. Az így megszerzett tudás jobban megmarad, mert olyan kérdésekre épül, amelyek foglalkozásokon, megfigyelések és mérések közben merülnek fel. Ezek az órák napjaink fontos etikai problémáit is érintik, amelyekre különösen érzékenyek a gyermekek (gazdasági fejlődés, környezet és egészség) (Consultation sur les nouveaux programmes, 3). A tanulók maguk tesznek fel kérdéseket, ésszerű módon kell cselekedniük és kommunikálniuk (Plan de rénovation, BO n 23, 1106) a. A 2002-es tanterv: a projektorientáció szakaszai A tantervet projektek formájában valósítják meg, amelyeket már az óvodában indítanak. A természettudományos és technikai projektek a következő témákat ölelik fel: Óvoda Fedezd fel a világot Felfedezés az érzékek segítségével Az anyagi világ felfedezése Az élővilág felfedezése Alapszintű oktatási szakasz A világ felfedezése (3 3,5 óra/hét) Anyag Az élővilág Konszolidációs szakasz Kísérleti tudomány és technika (2,5 3 óra/hét) Fizika Biológia Anyag Energia Az élővilág egysége és változatossága Az emberi test és egészség A tárgyak világának felfedezése, védelmi oktatás Tárgyak és anyagok Tantárgyköziség Környezeti nevelés Az ég és a Föld Információ és kommunikációs technológia Technológia Az épített környezet Információ és kommunikációs technológia a kísérleti tudományokban és a technikában Tájékozódás Az idő Az ismerős helyektől a távoli világokig (Történelem és földrajz) 4

5 Formák és méretek Mennyiségek és számok Az idő múlása (Matematika) b. A tanterv célkitűzései és folyamatai A kísérleti tudományos és a technikai foglalkozások közül azokat emeljük ki, amelyek a múzeum használatával kapcsolatban vannak (ezekhez már léteznek módszerek): Kiindulási helyzet Kérdések Előzetes elképzelések Kérdések szelektálása Vizsgálat -A tanulók által tervezett és végzett kísérletek (minden lehetséges alkalommal); -Gyakorlati megvalósítás (technikai megoldások keresése); -Közvetlen vagy műszeres megfigyelés, méréssel vagy anélkül; -Forráskutatás, oknyomozás, látogatások. Praktikus megoldások, tudás és kulturális alap-ismeretek összegzése, amint azt a tanterv előrevetíti. Amint a tantervben kikötik: A határozókönyvek használata rögzíti a megszerzett tudást és közrejátszik a szakszöveg-olvasás készségének elsajátításában. A tanuló tevékenysége a meghatározó és ezért kevés legyen a tanár által végzett kísérlet. A tanár által irányított időnkénti összefoglalás azonban fontos ahhoz, hogy a kísérleti tevékenység jelentősége és az abból levont következtetések ne törpüljenek el. A helyes nyelvhasználat megerősítése alapvető. A kérdezés és a párbeszéd, az eredmények összehasonlítása és az ismeretekkel való szembesítése mind lehetőséget nyújt a konstruktív vita szabályainak elsajátításához, amely tudást eredményez. Ezalatt az időszak alatt a tanulók jegyzeteket készítenek megfigyeléseikről és kísérleteikről. Az írásbeli munka segítségével folyamatos ellenőrzésre és a rendszeres, precíz munka elsajátítására van lehetőség. A tudományos dokumentumok olvasását akkor kell kezdeményezni, amikor a tanuló újfajta tudományos dokumentummal találkozik: adatlappal, egy kísérlet jegyzőkönyvével, magyarázó szöveggel, egy vitaszöveggel vagy táblázattal... (Horaries et programmes, BO hors-série n 1, 14/20/2002, pp 86-87). Ez a szöveg figyelmet szentel a kísérleti módszer néhány elemének. A konstruktivista szemlélettel összefüggésben a gyerekek olyan tévképzeteivel is számol, amelyeket a kérdezés fázisában el lehet oszlatni, ahonnan azután a kutatás következő szakaszába léphetnek át c. Együtt a múzeummal A múzeummal folytatott munka kiterjedhet a forráskutatásra, az információgyűjtésre és a látogatásra. Mindenestre, ha a téma engedi, a múzeumokkal együtt végzett munka sokféle legyen, ne csak a forráskutatásra korlátozódjon. A pedagógus fektessen hangsúlyt arra, hogy kísérleteket és manuális foglalkozásokat tartson, amelyek a múzeumban látott tárgyakat jelentéssel ruházzák fel. A harmadik (konszolidációs) szakasz tanrendje a tudományt és technikát különböző szempontok alapján tárgyalja. Íme ezekből néhány példa, amelyek a múzeummal együttműködve is megvalósíthatók: Anyag Állapotok és állapotváltozások Vegyületek és oldatok Az élővilág egysége és változatossága Az élőlények fejlődési szakaszai 5

6 A növények növekedésének feltételei Az evolúció jellemzői Környezeti nevelés A helyi környezeten alapuló ökológiai szemlélet Az élőlények szerepe és helye: a tápláléklánc és táplálékhálózat Az élőlények környezeti adaptációja Energia A használható energiaforrások egyszerű példái Energiafogyasztás és takarékosság Az ég és a Föld Fény és árnyék Az idő mérése Az épített környezet Emelők és mérlegek; egyensúly Mechanika; a mozgás közvetítése Technikai eszközök készítése d. Egyéb ide tartozó témák A történelem például egy olyan tudományág, amely könnyen kapcsolható a tudomány és technika témaköréhez. A történelemtanítás során meg lehet beszélni a különböző korszakokat és a hozzájuk fűződő technikai vívmányokat: Őskori szerszámok, a vasművesség; Középkori apátságok és katedrálisok; Újkori tudományos világkép és a XVIII. század technológiái; A XIX. század ipari forradalma; munkahelyi körülmények; A XX. század tudományos és technológiai fejlődése. Problémamegoldó tevékenységek köré lehet tervezni egy, a természettudományokat, a technikát, a történelmet, a földrajzot és művészeteket ötvöző projektet A múzeum mint az iskolai tanítás segédeszköze A tudomány és technika oktatásakor különböző módokon vehetők igénybe a múzeumok: kínálhatnak változatos témájú forrásanyagot; helyszínt biztosíthatnak kísérletekhez és gyakorlati foglalkozásokhoz; eredeti tárgyak találhatók bennük; ellenőrizhető általuk a megszerzett tudás; a tudományos kutatásnak vagy idegen kultúrák bemutatásának helyszínei lehetnek. A következő példák a múzeumorientált iskolai projektekhez adnak ötleteket: a. A múzeum mint kiállítási és dokumentációs helyszín. Lehetőséget nyújt eredeti tárgyak, működtethető modellek, számítógépes szimulációk és videó filmek megtekintésére. Ebben a megközelítésben a pedagógusnak egy probléma felvetéséből kell kiindulnia, amelynek megoldása, vagy annak egyes elemei a múzeumban találhatók. A megoldást például valamilyen technológiában kell keresnie a tanulónak: Hogy készültek a bronztárgyak? vagy Hogyan lehet állóképek segítségével mozgást érzékeltetni? A pedagógus elsőként egy ismeretlen tárgyat mutat be és kérdéseket tesz fel annak működéséről, anyagáról, használatáról. A tanulók válaszaikat csoportosítják, majd felvetéseiket a múzeum kiállításai és a történelmi összefüggések további felderítésével igazolják. Egy adott funkciót kiválasztva a tanulók további csoportosításokat végeznek és a tárgyakat időrendi sorrendbe rakják, amely további vizsgálódásokra késztet. b. A múzeum az ötletek gyakorlati megvalósításának és kézműves foglalkozások helyszíne. Több tantárgyat átfogó művészeti és történelmi témák esetében a tanulók például megismerhetik az üvegfestés vagy mozaikkészítés művészetét, és különféle anyagok és eszközök segítségével megtapasztalhatják, milyen technikai nehézségekkel jár az anyag átalakítása. 6

7 6.5. Múzeumi mintafoglalkozások A következő két foglalkozást a szerzők dolgozták ki az európai projekt keretében zajló kísérlet részeként 2, de más iskolák és múzeumok is ötleteket meríthetnek belőlük. Nehézsége, ugyanakkor pedagógiai érdekessége abban rejlik, hogy a javasolt tevékenységek témáira vonatkozó válaszok számos múzeumban megtalálhatók, akár szakmúzeumról van szó, akár nem, akár közel van az iskolához, akár távol (esetleg külföldi). Ez jó alkalmat kínál arra, hogy az iskolák felvegyék a kapcsolatot múzeumokkal oktatási anyagok, kiállítási katalógusok megszerzése érdekében, amelyek segítségével az iskolai munkát színesebbé tehetik Mintafoglalkozás 1: öntött formák Az első foglalkozás témája: Tudományos tartalom: szilárd és folyékony állapot, olvadás, megszilárdulás; Műszaki tartalom: anyagok öntés, kivétel az öntőformából; A technológiák folyamatainak rekonstruálása. A tevékenység hat szakaszból áll: Első szakasz: a tanteremben, 1 óra Kiindulópont: Az osztályban a pedagógus bemutat egy szobrocskát, egy fegyvert vagy egy bronzeszközt (ez a tárgy származhat a múzeumból vagy személyes gyűjteményből). Kulcskérdés (problémamegoldás): Hogy tudtak őseink ilyen tárgyakat készíteni? Elképzelések, fogalmak vagy tévképzetek megfogalmazása: A tanár megkéri a gyerekeket, írják le első gondolatukat. Összegyűjti őket, majd közösen megvitatják a válaszokat. A téma megvitatása során a nyilvánvalóan ide nem tartozó válaszok kiesnek, és marad egy javaslat-lista, amely a kísérletek és a forráskutatás alapját képezi. Megoldás keresése (első javaslatok): A tanár és a tanulók megbeszélik, hogy a javasolt megoldások kísérleti úton igazolhatók, tesztelhetők-e. Második szakasz: a múzeumban Történelmi összefüggések feltárása: Hogyan tudják a tanulók egy tárgy készítésének technológiáját felkutatni? A forráskutatás fontos módszer, mert a tanulók ezáltal kerülnek elsőként kapcsolatba a múzeummal. A múzeumban a különféle technológiákról gyűjtenek ismereteket, amelyek a probléma megoldásához vezetnek: modellezés, kovácsolás, szobrászat, öntés, összeszerelés stb. (ez a foglalkozás a viaszmódszeres öntési eljárásra összpontosít). Harmadik szakasz: a tanteremben, 1 óra Egy eljárás kiválasztása: Az ellenőrző foglalkozás az öntést tárgyalja. Elsőként néhány kérdésre kell választ találni: Az anyag milyen tulajdonsága szükséges az öntőforma használatához? Tudunk öntőformát készíteni? Miben korlátozhat az anyag vagy a forma stb.? A tanulók az öntési eljárásokat tanulmányozzák: elkészítik a prototípust, a formázandó tárgyat (milyen anyagból legyen, milyen szerszámok szükségesek az elkészítéséhez?) vagy a lenyomatot. Viasz és gipszöntés. Felmerül a sorozatgyártás gondolata (többször használatos öntőforma). Negyedik szakasz: a tanteremben, 1,5 óra Műhelymunka: öntvény készítése Ötödik szakasz: a tanteremben, 1,5 óra A bronzöntés utánzása olvasztott viasszal. A régészek által rekonstruált technológia videó filmen történő megtekintése. Kiemelés az öntőformából. Problémák és megoldások. Hatodik szakasz: a múzeumban, 1,5 óra Összefoglalás: Az osztály visszatér a múzeumba további vizsgálódás céljából. A múzeumi kutatómunka az iskolai munka és az eredmények (őseink munkája) összevetését segíti elő. Mik a hasonlóságok és különbségek? 2 Ezeket a tevékenységeket a 2002/2003-as tanév első félévében teszteljük iskolai csoportokkal. 7

8 További ellenőrzés Ismeretek alkalmazása, értékelés: egyéb eljárások bemutatása. Ha már ismert, hogyan készülnek bizonyos tárgyak, a technológiákat más területeken is lehet alkalmazni (pl. pecsétkészítés) Mintafoglalkozás 2: a mozgás vizuális élménye Ezen a foglalkozáson két utat követhetünk. Az egyik a múzeumból indul ki (a mi esetünkben a filmmúzeum, de más is lehet), ahol a tanulók mozgásban lévő tárgyakról készítenek egy listát. Különféle mozgástípusokat figyelhetnek meg, fényképekkel dokumentálhatják munkájukat, és a pedagógus által készített feladatlap segítségével egy-egy feladatra vagy célra tudnak koncentrálni. Az iskolába visszatérve a tanulók megvitatják a múzeumban látottakat, a különböző tárgyakon megfigyelt mozgásokra koncentrálva (elfordulás, takarás, a mozgás szakaszolása). Megoldást a különféle anyagoknak és a filmgyártás munkafolyamatainak felhasználása, valamint a technológia elemzése nyújt majd. A második út a tantermi munkából indul ki, ahol a pedagógus által készített vagy hozott technikai eszközt ismernek meg a tanulók. Azáltal, hogy rájönnek, mi a rendeltetése, működésbe hozzák és elemzik, a tanulók meg tudják állapítani, mi az alapvető funkciója: a mozgás vagy a mozgás érzékeltetése. A kiindulópont a mozgásba hozatal problémája, amelynek megoldásához, megértéséhez és megtanulásához a különböző tevékenységeken keresztül vezet az út. Itt a múzeumi látogatás jól körülhatárolható és egymást kiegészítő célokat szolgál: Segédanyagokat biztosít a tanulók problémamegoldásához, amint a fentiek is mutatják; A látogatás alapján a tanulók értékelni tudják a saját maguk által készített tárgyakat a bemutatóban szereplő különböző korszakok technikai megoldásai tükrében. A tanulók saját munkáikból készíthetnek egy kiállítást az iskolában, esetleg a múzeum közreműködésével (pl. kölcsönzés vagy személyes részvétel útján) Egyéb témák A fenti foglalkozások más témákat (és tudományágakat) is érinthetnek: A világítás története; A mérőeszközök és a mértékegység rendszerek fejlődéstörténete (idő, súly, hosszúság stb.); A használati eszközök fejlődéstörténete: szerszámok, konyhai eszközök stb. Ruházkodás 6.7. Befejezés: javaslatok, ötletek, célkitűzések A fenti példák alapján a múzeumok az oktatás támaszaiként szolgálhatnak és tantervi keretekbe illeszthetők. A múzeumok különböző, bizonyos események vagy megemlékezések köré szerveződő oktatási tevékenységek vagy projektek fontos pedagógiai segédletei lehetnek (az École de Nancy évforduló, Jean Prouvé vagy Victor Hugo születésének évfordulója, stb). Mindenesetre az oktatási projekteknek olyan stratégiát kell alkalmazniuk, amelyek során a múzeumi anyag felhasználásakor a következő szempontokat is figyelembe veszik: általános iskolai programok; ajánlott oktatási folyamatok; problémamegoldó feladatok; a tanulók elképzeléseinek figyelembevétele; kísérleti vagy kézműves foglalkozás lehetőségének megteremtése; a múzeumban fellelhető megoldások utáni kutatás; kis múzeumok esetén is alkalmazható folyamatok meghatározása; a lehetőségek feltérképezése regionális szinten. 8

9 Szakirodalom Baune, J.C. (1998) Philosophie des milieux techniques. Champ Vallon. Deforge Y. (1985) Technologie et Génétique de l objet industriel, Paris, Maloine. Gille, B. (1978) Histoire des techniques. La Pléiade, Prolégomènes, pp Horaires et programmes d enseignement de l Ecole Primaire (2002) in Bulletin Officiel du Ministère de l Education Nationale, Hors-série n 1, elérhető továbbá a Nemzeti Oktatási Minisztérium honlapján: Le Sueur, B. (1997) Épistémologie et didactique ;de l histoire des techniques: l exemple de la navigation intérieure in Histoire des sciences and des techniques dir. Jean Rosmorduc, CRDP de Bretagne, pp Plan de rénovation de l enseignement des sciences et de la technologie à l école (2000) in Bulletin Officiel du Ministère de l Education Nationale, n 23 du 15/06/2000, pp Francia Alaptanterv: elérehető a Nemzeti Oktatási Minisztérium honlapján: az alaptanterv újabb változata elérhető a következő weboldalon: 9

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: Ismeri az egyetemes és magyar művészettörténet főbb korszakait, tendenciáit, képes azok szintézisszerű áttekintésére.

Részletesebben

Helyi tanterv Német nyelv

Helyi tanterv Német nyelv Helyi tanterv Német nyelv 1. A német nyelv tantárgy általános céljai és feladatai Az idegen nyelv műveltségi terület, ezen belül pedig a német nyelv tantárgy céljai és tartalma összhangban állnak a Nemzeti

Részletesebben

Könyvekről. csony teljesítményt mutató országok sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az olvasástanítás értékelésére oktatásirányítási

Könyvekről. csony teljesítményt mutató országok sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az olvasástanítás értékelésére oktatásirányítási csony teljesítményt mutató országok sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az olvasástanítás értékelésére oktatásirányítási szempontból. Az utolsó fejezet címe: A tanítási gyakorlat és a tanulók teljesítménye.

Részletesebben

Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv

Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv 1 IDEGEN NYELV Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Pedagógiai Programja

Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Pedagógiai Programja II.2.5.2. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG " A múltat is alkotni kell, különben elvész, elmúlik, ha nem lesz belőle műalkotás " / Illyés Gyula / ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ 1. Előzmények, eddigi eredmények - Iskolánk

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

1. Pedagógiai módszertani felkészültség

1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1. Pedagógus önértékelés Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József A Nemzeti alaptanterv Kaposi József Előzmények EU egyre nagyobb figyelem az oktatás világára nemzeti oktatáspolitikák európai koordinációja Kompetencia alapú tudásértelmezésre épülő tantervi szabályozás

Részletesebben

VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK TAGOZATOK - FAKULTÁCIÓK 2012/13 12. évfolyam Fibonacci / Hoppá / ZOÉ

VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK TAGOZATOK - FAKULTÁCIÓK 2012/13 12. évfolyam Fibonacci / Hoppá / ZOÉ VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK TAGOZATOK - FAKULTÁCIÓK 2012/13 12. évfolyam Fibonacci / Hoppá / ZOÉ Kedves Diákok! A tagozatos és fakultációs órák célja, hogy felkészítsen az emelt szintű, vagy a középszintű

Részletesebben

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának

Részletesebben

Magyarország: 2013-2014 Záró Tanulmány

Magyarország: 2013-2014 Záró Tanulmány Magyarország: 2013-2014 Záró Tanulmány Az első magyar OGP akcióterv a korábban elfogadott Korrupció-megelőzési Program vállalásait egészítette ki. A Kormány, az Előrehaladási Jelentés elkészültéig, öt

Részletesebben

Helyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret

Helyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret Alapelvek, célok és feladatok Helyi tanterv Informatika 6 8. évfolyam - a képességek fejlesztése, készségek kialakítása, - a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM

SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

Részletesebben

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve A budaörsi Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve 2010. Tartalom 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint ezek óraszámai... 3 1.1 1-4.

Részletesebben

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai

Részletesebben

A médiatudatosság a tanárképzésben

A médiatudatosság a tanárképzésben Szíjártó Imre: A médiatudatosság a tanárképzésben BEVEZETÉS Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy intézményben a tanárképzési területen mi és hogyan támogatja az adott horizontális NAT tartalmak megalapozását,

Részletesebben

A Gyulai Implom József Általános Iskola 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye. Helyi tanterve 2014.

A Gyulai Implom József Általános Iskola 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye. Helyi tanterve 2014. A Gyulai Implom József Általános Iskola 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye Helyi tanterve 2014. Tartalomjegyzék I. Az 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye helyi tanterve...

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: -Ismeri a történelem tantárgy, valamint az ember és társadalom műveltségterület tanításának céljait, feladatait,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára 5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint

Részletesebben

NEVELÉSI PROGRAM 2013

NEVELÉSI PROGRAM 2013 1 2 NEVELÉSI PROGRAM 2013 3 4 5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember

Részletesebben

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,

Részletesebben

Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra. Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1.

Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra. Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1. Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1 Az óraszámok megadásánál 36 tanítási héttel számoltunk. Bevezető Az informatikaórákon

Részletesebben

HELYI TANTERV VIZUÁLIS KULTÚRA

HELYI TANTERV VIZUÁLIS KULTÚRA HELYI TANTERV VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez és megítéléséhez,

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 Módosítás a 2013. január 31-én közzétett változathoz képest Ebben a helyi tantervi ajánlásunkban a korábban megjelenthez képest két témakört átcsoportosítottunk az egyes évfolyamok között, melyben tükröződnek

Részletesebben

Módszertani sokféleség

Módszertani sokféleség Módszertani sokféleség Egyéni anyanyelvi fejlesztés a Hallássérültek Tanintézetében A gyermeki személyiség egyénre szabott fejlesztése a korszerű pedagógia egyik legfontosabb követelménye. Fel kell mérni,

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Holland nyelv Készítette: a gimnázium humán szakmai munkaközössége 2015. A holland nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson amatematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. alapján 1-4. évfolyam 2 MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja,

Részletesebben

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Helyi tanterv. Osztályfőnöki Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

A nem szakrendszerű oktatás gyakorlati kérdései. Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény Kalocsa

A nem szakrendszerű oktatás gyakorlati kérdései. Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény Kalocsa A nem szakrendszerű oktatás gyakorlati kérdései Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény Kalocsa Az iskolai tanulás tervezésének meghatározói Alapkészségek, képességek Pszichológiai determináció Műveltség Kulturális

Részletesebben

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Felvételi Szabályzata

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Felvételi Szabályzata A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Felvételi Szabályzata a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelettel egységes szövegbe foglalva (2014. november 11. napjától

Részletesebben

TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010/2011. Az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartási száma: 05-0062-05

TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010/2011. Az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartási száma: 05-0062-05 Az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartási száma: 05-0062-05 TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010/2011 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet

Részletesebben

INFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam

INFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam INFORMATIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

A Móricz Zsigmond Gimnázium helyi tanterve. Általános rész

A Móricz Zsigmond Gimnázium helyi tanterve. Általános rész A Móricz Zsigmond Gimnázium helyi tanterve Általános rész Tartalom 1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI... 3 2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait,

Részletesebben

Pedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20.

Pedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. 2013 Pedagógiai program Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. Tartalom 1. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 4 1.1. Az iskolai nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

DOKUMENTUM. EDUCATlO 1995/3 DOKUMENTUM pp. 555-560.

DOKUMENTUM. EDUCATlO 1995/3 DOKUMENTUM pp. 555-560. DOKUMENTUM Az EDUCATIO dokumentumrovata ezúttal az ún. "Nemzetközi Érettségi" magyar leírását közli. A szöveget a nemzetközi érettségire való felkészítést és megméretést kísérleti jelleggel ellátó Karinthy

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

HELYI TANTERV NÉMET NYELV. I. idegen nyelv. 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam. nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható

HELYI TANTERV NÉMET NYELV. I. idegen nyelv. 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam. nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható HELYI TANTERV NÉMET NYELV I. idegen nyelv Első idegen nyelv 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam KERszintben nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható TANTÁRGYI ÓRASZÁMOK 9. évf. 10. évf.

Részletesebben

1. Az informatikai eszközök használata

1. Az informatikai eszközök használata 5 6. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb

Részletesebben

Tartalom Bevezető Az érettségi vizsgáról történeti áttekintés A kétszintű érettségihez kapcsolódó vizsgálat bemutatása

Tartalom Bevezető Az érettségi vizsgáról történeti áttekintés A kétszintű érettségihez kapcsolódó vizsgálat bemutatása Kutatási jelentés A kétszintű érettségi rendszerrel kapcsolatos változtatási igények felmérése a gyakorlati tapasztalatok alapján a TÁMOP-3.1.8-09projekt keretében /1-2010-0004 azonosító számú II. számú

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika

Részletesebben

Gödi Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2132 Göd, Ifjúság köz 1-3. OM azonosító: 032351 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

Gödi Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2132 Göd, Ifjúság köz 1-3. OM azonosító: 032351 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 2132 Göd, Ifjúság köz 1-3. OM azonosító: 032351 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5 1. PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 5 2. PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYA ÉS ÉRVÉNYESSÉGE...

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 4. számú melléklet A TISZAVASVÁRI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Tiszavasvári, 2013. Tartalomjegyzék Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai... 1

Részletesebben

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata

Részletesebben

Digitális matematika taneszközök a. hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában. Szerző: Huszka Jenő

Digitális matematika taneszközök a. hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában. Szerző: Huszka Jenő 1 Digitális matematika taneszközök a hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában Szerző: Huszka Jenő 2009 1 2 Digitális pedagógia, digitális tananyagok Digitális pedagógia: minden olyan hagyományos (instruktív)

Részletesebben

Helyi tanterv HELYI TANTERV 2015.

Helyi tanterv HELYI TANTERV 2015. tanterv A helyi tanterv biztosítja, hogy alsó tagozaton a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre,

Részletesebben

Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam

Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam Sportiskolai Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. H E L Y I T A N T E R V KÉMIA 7.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2006.

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2006. OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2006. TERVEZET! Tárgy: az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról 2006. december ./2006. (... ) OKM r e n d e l e

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Német nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. A német nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,

Részletesebben

Atudásalapú társadalom új kihívások elé állítja az iskolát, amelyre az az oktatás folyamatos

Atudásalapú társadalom új kihívások elé állítja az iskolát, amelyre az az oktatás folyamatos Tóth Péter Budapesti Mûszaki Fõiskola, Tanárképzõ és Mérnökpedagógiai Központ Gondolkodásfejlesztés informatika órán Az informatika tantárgy mindössze 15 20 éves múltra tekint vissza a közoktatásban. Ennek

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

mérés.info A mérés-értékelés hírei 2014. szeptember CÍM 1088 Budapest, Vas utca 8. HONLAP www.fppti.hu

mérés.info A mérés-értékelés hírei 2014. szeptember CÍM 1088 Budapest, Vas utca 8. HONLAP www.fppti.hu mérés.info A mérés-értékelés hírei 2014. szeptember CÍM 1088 Budapest, Vas utca 8. HONLAP www.fppti.hu 22. szám 2014. szeptember 2 Re: Köszöntő Rövidebb kihagyás után, a 2014/2015- ös tanévtől ismét megjelenik

Részletesebben

Fejlesztendő területek, kompetenciák:

Fejlesztendő területek, kompetenciák: FIZIKA Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon a fizika tantárgy

Részletesebben

Sikeres oktatási és nevelési utak Ajánlások az átmenetek szervezéséhez

Sikeres oktatási és nevelési utak Ajánlások az átmenetek szervezéséhez Sikeres oktatási és nevelési utak Ajánlások az átmenetek szervezéséhez 2. RÉSZ: Alsó tagozatból felső tagozatba és általános iskolából középiskolába 2 Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen Ungarndeutsches

Részletesebben

KÉZIKÖNYV MÓDSZEREK ÉS ESZKÖZÖK

KÉZIKÖNYV MÓDSZEREK ÉS ESZKÖZÖK KÉZIKÖNYV MÓDSZEREK ÉS ESZKÖZÖK VÉGLEGES DOKUMENTUM WP6 Koordinátor VÉGLEGES VERZIÓ Kelt: 2015.10.31. 1 VALIDÁCIÓ ÁTTEKINTÉS A nem formális és informális módon megszerzett tudás elismertetése az adott

Részletesebben

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI Érvényes 2014. március 31-től 1 Tartalom A választott kerettanterv:... 3 A négyosztályos és a nyolcosztályos gimnázium

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3 Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet

Részletesebben

INFORMATIKA Emelt szint 11-12.

INFORMATIKA Emelt szint 11-12. INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök

Részletesebben

A Szülői Tanács 2011. február 23-i ülésének jegyzőkönyve

A Szülői Tanács 2011. február 23-i ülésének jegyzőkönyve A Szülői Tanács 2011. február 23-i ülésének jegyzőkönyve Kezdés: 19:00 óra Helyszín: Az iskola (DSB) zeneterme Jegyzőkönyvvezető: Anne Vizi Jelenléti ív kitöltve 1. Megnyitó Otto Graf elnök köszönti a

Részletesebben

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: "Képes segíteni a tanulók iskolai tanulmányi munkáját, a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek

Részletesebben

VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 2013. Tartalomjegyzék: 2. A VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE... 3 2.1. A választott kerettanterv... 3 2.1.1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Bartháné Jáger Ottília, Holndonnerné Zátonyi Katalin, Krivánné Czirba Zsuzsanna, Migléczi Lászlóné MISKOLC 2015 Összesített

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára VIZUÁLIS KULTÚRA helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez

Részletesebben

TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYZATA

TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYZATA PP 3. sz. melléklete 2013 TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYZATA Szentlőrinci Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (Szentlőrinci Általános

Részletesebben

Designer Drogok Prevenciós Program Tervezet

Designer Drogok Prevenciós Program Tervezet Designer Drogok Prevenciós Program Tervezet Problémafelvetés, beavatkozási területek: Magyarországon jelenleg a fiatalok jelentős része találkozik különböző tudatmódosító szerekkel. Ezek fogyasztása, illetve

Részletesebben

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M 2013. Darányi Általános Iskola 1 NEVELÉSI PROGRAM 1 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT - PREAMBULUM 3 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 3 2.1 PEDAGÓGIAI

Részletesebben

4. évfolyam. Általános, sportiskola 4. évf. Idegen nyelv - angol

4. évfolyam. Általános, sportiskola 4. évf. Idegen nyelv - angol 4. évfolyam A 4. évfolyamon kezdődő idegennyelv-tanítás elsődleges ja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása. További fontos kitűzése, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését

Részletesebben

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak

reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

A sötét középkor. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ. A sötét középkor. STUDY Guard

A sötét középkor. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ. A sötét középkor. STUDY Guard BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ Szervezés és irányítás...3 Sajátosságok...4 Elõkészületek a film megtekintése elõtt...5 A film megtekintése után...5 Javasolt tevékenységek...6 Szókincs, a megértés

Részletesebben

INFORMATIKA 5-8. évfolyam

INFORMATIKA 5-8. évfolyam INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon

Részletesebben

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19.

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19. Pedagógiai terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9-12. évfolyamon tanulók számára TÁMOP

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

A botanikus kert felfedezői

A botanikus kert felfedezői Fordította: A lecke áttekintése z A botanikus kert felfedezői Intézet: Coimbra Egyetem Botanikus Kert Kidolgozta: Ana Cristina Tavares Szint: a jelenlegi biológiai sokféleség és fenntarthatóság témájában

Részletesebben

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: "Magas szinten ismeri a fenomenologikus és elméleti kémia alapvető törvényeit, a kémiatudomány jellemző ismeretszerző

Részletesebben

A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai

A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai Tanító, tanár Készítették: 1. alprojekt vezető szaktanácsadók Kézy Ágnes Koczor Margit Simon Mária Budapest, 2014. szeptember Fax: (+36-1) 235-7202

Részletesebben

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2

Részletesebben

Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához

Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához ANGELI ÉVA Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához Nemet kk 6.indd 1 2014.07.15. 7:35:40 Szerző ANGELI ÉVA Szerkesztette HORVÁTH KORNÉLIA Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012.(XII.21.)

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90

Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90 2013 Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 TARTALOM I. BEVEZETŐ... 4 II. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL

Részletesebben

ŐSZY ÉS ŐSZY Kft. Budapest Kútvölgyi út 24/A. 1125 e-mail: oeszy@oeszy.hu, fax: 1/225 1230 www.oeszy.hu

ŐSZY ÉS ŐSZY Kft. Budapest Kútvölgyi út 24/A. 1125 e-mail: oeszy@oeszy.hu, fax: 1/225 1230 www.oeszy.hu Feladó ŐSZY ÉS ŐSZY Kft. Budapest Kútvölgyi út 24/A. 1125 e-mail: oeszy@oeszy.hu, fax: 1/225 1230 www.oeszy.hu Tárgy: Ajánlattételi felhívás Címzett: SOMA-FÖLD Kft. Danka László részére Nyíregyháza Váci

Részletesebben

4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv

4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv IDEGEN NYELV Német Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Helyi tanterv

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Helyi tanterv PEDAGÓGIAI PROGRAM Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Konstantin Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szolnok II. kötet Helyi tanterv 1 Hetedik kiadás KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KONSTANTIN

Részletesebben

Egészséges életmódra nevelés Innovációs tevékenység

Egészséges életmódra nevelés Innovációs tevékenység Benedek Elek Oktatási És Módszertani Intézmény Oroszlány Egészséges életmódra nevelés Innovációs tevékenység Oroszlány, 2010-07-19 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ FOGALMAK Egészség: a WHO az 1948-as alkotmányában kimondja:

Részletesebben

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója. (Kós Károly) PEDAGÓGIAI PROGRAM Miskolc 2014 T a r t a l o m j e g y z é k I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN 2015. Jogszabályok: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Részletesebben