HATODIK FEJEZET. Interaktivitás a múzeumokban. Etienne Bolmont and Francis Colson I.U.F.M. de Lorraine, Nancy, Franciaország
|
|
- Etelka Szabó
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HATODIK FEJEZET Interaktivitás a múzeumokban Etienne Bolmont and Francis Colson I.U.F.M. de Lorraine, Nancy, Franciaország 6.1. Bevezetés Az iskolák és múzeumok kapcsolatát célkitűzéseik összefüggésében kell megvizsgálni, amely célok azonban esetenként akadályt is gördíthetnek a két intézmény együttműködése elé. Az iskola célcsoportja egy osztályokba sorolt társadalmi csoport. Egy hivatalos tanterven alapuló üzenetet közvetít és az ismeretátadás didaktikai szempontjainak összefüggéseit helyezi előtérbe. A múzeum a szabad választáson alapuló tanulás helyszíne és változatos közönséghez szól. A feldolgozott téma összefüggései sokkal pontosabban fogalmazódnak meg, és gyakran a látogatás irányultsága megegyezik az összehangolt pedagógiai módszerekkel. Ez a fejezet az iskolák szemszögéből vizsgálja meg a témát, és célja meghatározni, vajon milyen elvárásai vannak a pedagógusnak és a tanulónak a természettudományi és műszaki múzeumokkal szemben a látogatás megtervezésekor és megvalósításakor. Általánosságban elmondható, hogy a múzeumorientált projekt kiindulópontja egy iskolai helyszínen felvetődött probléma vagy hipotézis legyen; a megfogalmazott kérdésekre (részben vagy teljesen) maga a múzeumi látogatás adjon választ, amely a vizsgálódás dokumentációs forrásaként működjék. Azután az iskolában a tanulók megoldják a feladatokat, amik a múzeumban végzett munkán és a kísérleteken, foglalkozásokon szerzett információkon alapulnak. Szeretnénk elkerülni a múzeumi foglalkozások és az iskolai munka éles megkülönböztetését: ehelyett meg kell találni azt az utat, amely a két tevékenységtípus elemeinek összehangolásához és annak kidolgozásához vezet. Az iskolai munka többnyire a múzeumi látogatás témáján kívüli szakterületeket is érint: pl. a tudományos és technikai témákba beletartoznak a történelmi vonatkozások, a (szóbeli és írásbeli) nyelvi készségek fejlesztése, a méréssel kapcsolatos tevékenységek, a rendszerezés stb. A múzeumi tevékenységek következésképpen nem különíthetők el az iskolai munkától: a tanár nem adhatja át egy időre tanulóit a múzeumpedagógusnak, hogy aztán olyan levezető foglalkozást tartson a látogatás után, amely teljesen más anyaggal dolgozik és teljesen mellőzi a tanulók múzeumi felfedezéseit. Ugyanakkor a múzeum se kínáljon olyan foglalkozásokat, amelyek nem veszik tekintetbe a tanulók korosztályát, eddigi ismereteit, és azt, hogy hogyan értelmezik és használják a tudományos fogalmakat A múzeumok mint oktatási segédletek A múzeumok sokfélesége az oktatási felszereltség A múzeumi látogatás megtervezésekor vajon szükség van-e arra, hogy különbséget tegyünk a tudomány- és technikatörténetre specializálódott múzeumok és a tudományos oktatóközpontok között? Valóban létezik egy fontos különbség a kettő között: a vizsgálódás tárgya. Jó példa erre a párizsi Musée des Arts et Métiers (Szépművészeti és Képzőművészeti Múzeum) és a Palais de la Découverte (Csodák Palotája), vagy a nancy-i Musée du Fer és az Aquarium. Másrészt a nem kimondottan tudomány és technikatörténeti múzeumok is érdeklődésre tarthatnak számot a természettudományos tárgyak oktatása terén, mint például a nancy-i Musée Lorrain helytörténeti múzeum. A képzőművészeti és iparművészeti múzeumokban rengeteg információt találunk régi korok mindennapjaira vonatkozóan. Ilyenek még a régi gyárak vagy elhagyatott ipartelepek rehabilitációjával kialakított múzeumok, amelyek rendkívüli módon inspirálhatják a tanulást. Amint egy átfogó folyamatot próbálunk meghatározni, tekintettel kell lennünk a tanulást szolgáló különböző típusú intézményekre. Hogy az iskolák milyen módon tudják használni a múzeumokat, az attól is függ, hogy az utóbbi milyen területi eloszlású. Általában a nagyobb városok előnyösebb helyzetben vannak. Nem mindig könnyű egy gazdag gyűjteménnyel rendelkező nagy múzeum látogatását megszervezni a távolság és annak anyagi vonatkozásai miatt. Ilyen esetekben a kisebb vidéki múzeumok is kiváló helyszínei lehetnek a tudományos és technikai kultúra megismertetésének. Persze problémát jelenthet, hogy nem minden kis múzeumnak van állandó személyzete, vagy nem egyformán felkészültek iskolai csoportok fogadására. Ha célunk a pedagógusok és múzeumpedagógusok
2 együttműködési kapcsolatainak kialakítása, el kell gondolkozni azon, hogyan lehet kiaknázni a kis múzeumok lehetőségeit, mikor azok gyakran magukra vannak utalva Tartalmi sokféleség gazdag témaválaszték A természettudományi és műszaki múzeumok rengeteg régi tárgyat állítanak ki, gyakran például energia, kommunikáció, optika, csillagászat stb. témakörökre bontva. Ezek a bemutatók hosszabb vagy rövidebb korszakokat ölelnek fel, sokszor olyan tárgyakat is szemléltetnek, amelyeknek valódi léte (sok prototípus esetében) és használata nem teljesen világos számunkra. Mint Beaune jelzi, a klasszikus múzeumi történetiség két elven nyugszik. Az egyik az, hogy a tárgy kiszakad eredeti környezetéből (vagy egy nem igazán hiteles rekonstrukcióját mutatják be). Ennek a történelmi szemléletnek a másik oldalán az ismétlődés áll: az, hogy a tárgyat példaértékűként, eredeti minőségében definiálják gyakran összekeverve e két kifejezést azt sugallja, hogy a tárgy előzményeinek történetét hordozza magában (Beaune 1998, 459). A látogatóknak sokszor igencsak meg kell erőltetniük agyukat, hogy a tárgyat technikai összefüggéseiben lássák, érvel Deforge (1985), és olyan környezetbe helyezzék, amely összeköti előállítását, piacát és előzményeinek sorát magával a tárggyal. A történelmi hátteret nem lehet úgy megalkotni, hogy a hasonló funkciót betöltő, koruk szerint rendszerezett tárgyakat egymás mellé helyezzük, hanem a folyamatosság és megszakítást, a technikai fejlődés jellemzőjét is be kell mutatni. Ezenkívül a tárgy ne csak a technikatörténet bevezetéseként szerepeljen; a bemutatás kritériuma a gyártás folyamata legyen. A technikatörténeti múzeum alapvetően kimerítő módon mutatja be a témákat, de a látogató a mi esetünkben a tanuló számára fontos, hogy technikai fejlődés fontosabb eseményei és találmányai kiemelt helyen szerepeljenek. A tanuló a szemlélő szerepéből átléphet a cselekvő szerepébe azáltal, hogy hozzáérhet és működtetheti a tárgyakat, kísérleteket végezhet és tesztelheti feltételezéseit. A tárgyak közelsége az ismeretszerzést nagymértékben erősíti. A lotharingiai pedagógusok számára széles választékot kínálnak a régió múzeumai. Bernard Gille (1978, ) a műszaki múzeumokat érdekes módon csoportosítja: a. Műszaki múzeumok Ezek a múzeumok vagy rengeteg technikai eszközt sorakoztatnak fel és gyakran a természettudományi vagy tudománytörténeti múzeumokhoz kötődnek, esetleg egy-egy technológia vagy iparág bemutatására összpontosítanak. Ide tartoznak a következő témakörök: a mezőgazdaság, a bánya vagy föld alatti energiaforrások, a harcművészet, a közlekedés, az élelmiszer feldolgozás, a textilipar, a vas- és acélipar, az órakészítés, az üveggyártás, a fotózás, a kommunikáció vagy a nyomdaipar b. Tudományos oktatóközpontok A tudományos oktatóközpontok a tudomány népszerűsítését, a tudományos kultúrával kapcsolatos ismeretterjesztést tűzik ki célul. A jelenségek tudományos magyarázatától a csodálkozás felkeltéséig sokféle eredményt érhetnek el. Ezek az intézmények a szemlélődő látogatót interaktív kísérletek aktív részeseivé teszik. A tudományos oktatóközpontok tematikája és szemlélete, valamint az itt kapott magyarázat részletessége azt a kérdést veti fel, hogy vajon milyen tanulás folyik ezeken a helyszíneken, tekintetbe véve azt, hogy a nagy múzeumok egyszerre tudományos oktatóközpontok, valamint tudomány- és technikatörténeti múzeumok. Ilyen például az Aquarium és a Botanikus kert c. Régi műhelyek, gyárak Ide tartoznak a fűrészmalmok, sörfőzdék, olajfeldolgozó üzemek stb d. Egyéb múzeumok Szépművészeti múzeumok (festmény- és műtárgygyűjteménnyel). Régészeti múzeumok, ahol vizuális eszközöket alkalmaznak és eredeti, ásatásból származó tárgyakat (szerszámokat és kézműves tárgyakat) is bemutatnak. 2
3 Helytörténeti múzeumok, amelyek a helyi közösség életét mutatják be művészeti, történeti és régészeti kiállításokon keresztül. Néprajzi múzeumok A múzeum iskola együttműködés gyakorlata: a múzeumi látogatás tervezése A múzeumi látogatás gyakran sietősen zajlik, anélkül, hogy az iskolában kellőképpen felkészültek volna rá, vagy a pedagógus a múzeumhoz fordult volna előzetes segítségért. Ennek eredménye az lehet, hogy a magyarázatok nem alkalmazkodnak a gyerekek tudásszintjéhez, akár a tárgyfeliratok szövegét, akár a tárlatvezető szóbeli magyarázatát vesszük. Ez a látogatás eredményességét vagy azon gondolkodásmódot veszélyezteti, amelyet ki szeretnénk alakítani. Ebben az összefüggésben fontos, hogy mindkét oldal szerepét meghatározzuk: a tanárét, aki a gyerekeket kíséri el a múzeumba és a múzeumpedagógusét, akinek képesnek kell lennie arra, hogy ismereteit és módszereit a látogatókhoz igazítsa. A látogatás megtervezésekor a következő szempontokat kell figyelembe venni: Az adott közönség tudásszintje; A kiállítás oly módon történő elrendezése, amely a megértést és a tanulást, valamint a látogató és vezető párbeszédét szolgálja; Az iskolai ellenőrzés lehetőségét. A következő paraméterek is meghatározók: a. Melyek az érintett témák? b. Vannak a múzeumnak múzeumpedagógusai? c. Világosak a megadott információk és alkalmazkodnak a különböző tudásszintekhez? d. Van lehetőség kísérletek bemutatására, ill. arra, hogy a tanulók maguk végezzék őket? e. Van lehetőség kihelyezett foglalkozásra az iskolákban? f. Közel van az iskola a múzeumhoz? g. Mennyibe kerül a látogatás? 6.3. A francia nemzeti alaptanterv Általános jellemzői A francia alaptanterv olyan hivatalos előírásokat tartalmaz, amelyek meghatározzák mind az oktatás tartalmát, mind annak módszertani célkitűzéseit, valamint ezek megvalósítását lehetővé tevő folyamatok kidolgozásának iránymutatóit. A francia általános iskola a két évestől a tizenkét éves korig foglalkozik a tanulókkal. 1 Az alaptantervet a Nemzeti Oktatási Minisztérium dolgozza ki. A legutóbbi változat 1995-ben készült, de a 2002/2003-as tanév kezdetétől ennek átalakítása folyik (Bulletin Officiel hors série n 1/ ). A tanterv megfogalmazza az oktatás tartalmi részeit, a tanrendet és az egyes szakaszokban elérhető célkitűzéseket. Ezen belül a tanárok meghatározhatják tanulóik előrehaladásának ütemét a tanulmányi program keretén belül. A jelenlegi oktatási szemléletet amelyet az új tanterv is átvesz majd a Main à la Pâte projekt inspirálta. Ebben a kezdeményezésben, amelyet a Tudományos Akadémia is támogat, korlátozott számú önkéntes pedagógus vesz részt, mivel ez egy aktív folyamatra épül és a nyelvtanulásra összpontosít, nagy támogatást ért el Franciaországban. Ezt a módszert hivatalosan alkalmazza a 2002-ben induló A Természettudományi és 1 A francia általános iskola három korosztályra oszlik: az első az óvodáskornak felel meg, azaz a 2-5 éves korosztálynak. Itt négy csoport különíthető el: nulladik, kis-, középső- és nagycsoport (a gyerekeket általában három évesen íratják be). Az alapszintű oktatási szakasz az általános iskola első két osztályának felel meg: első (CP) és kezdő első (CE1) osztály. A konszolidációs szakasz három szintű: kezdő második (CE2) valamint középhaladó első (CM1) és második (CM2). Bizonyos iskolákban ezeket a szinteket összevonják, vegyes osztályokat alakítanak, ahol két osztályhoz is tartozhat ugyanaz a tanuló. A CM2 osztály után éves korban a tanulók az alsó-középiskolába lépnek. 3
4 Technikatanítás Megújulási Programja is, amely az új természettudományos és technikai tanterv alapjául is szolgál, de más szakterületeket is érint. A es tanévig alkalmazott 1995-ös tanterv a következő területeket emelte ki a természettudományos és technikai tárgyakat illetően: Az élővilág Az ég és a Föld Anyag és energia Tárgyak és technikai eszközök A 2002-es tanterv A tanterv új változata a 2000 júniusában indult megújulási program keretében zajló munkán alapul. A természettudományok és technika területét érintő reformot a következő elvek alapján hajtották végre: Az új természettudományi és technikai órarend szigorúan kísérlet-orientált. Az így megszerzett tudás jobban megmarad, mert olyan kérdésekre épül, amelyek foglalkozásokon, megfigyelések és mérések közben merülnek fel. Ezek az órák napjaink fontos etikai problémáit is érintik, amelyekre különösen érzékenyek a gyermekek (gazdasági fejlődés, környezet és egészség) (Consultation sur les nouveaux programmes, 3). A tanulók maguk tesznek fel kérdéseket, ésszerű módon kell cselekedniük és kommunikálniuk (Plan de rénovation, BO n 23, 1106) a. A 2002-es tanterv: a projektorientáció szakaszai A tantervet projektek formájában valósítják meg, amelyeket már az óvodában indítanak. A természettudományos és technikai projektek a következő témákat ölelik fel: Óvoda Fedezd fel a világot Felfedezés az érzékek segítségével Az anyagi világ felfedezése Az élővilág felfedezése Alapszintű oktatási szakasz A világ felfedezése (3 3,5 óra/hét) Anyag Az élővilág Konszolidációs szakasz Kísérleti tudomány és technika (2,5 3 óra/hét) Fizika Biológia Anyag Energia Az élővilág egysége és változatossága Az emberi test és egészség A tárgyak világának felfedezése, védelmi oktatás Tárgyak és anyagok Tantárgyköziség Környezeti nevelés Az ég és a Föld Információ és kommunikációs technológia Technológia Az épített környezet Információ és kommunikációs technológia a kísérleti tudományokban és a technikában Tájékozódás Az idő Az ismerős helyektől a távoli világokig (Történelem és földrajz) 4
5 Formák és méretek Mennyiségek és számok Az idő múlása (Matematika) b. A tanterv célkitűzései és folyamatai A kísérleti tudományos és a technikai foglalkozások közül azokat emeljük ki, amelyek a múzeum használatával kapcsolatban vannak (ezekhez már léteznek módszerek): Kiindulási helyzet Kérdések Előzetes elképzelések Kérdések szelektálása Vizsgálat -A tanulók által tervezett és végzett kísérletek (minden lehetséges alkalommal); -Gyakorlati megvalósítás (technikai megoldások keresése); -Közvetlen vagy műszeres megfigyelés, méréssel vagy anélkül; -Forráskutatás, oknyomozás, látogatások. Praktikus megoldások, tudás és kulturális alap-ismeretek összegzése, amint azt a tanterv előrevetíti. Amint a tantervben kikötik: A határozókönyvek használata rögzíti a megszerzett tudást és közrejátszik a szakszöveg-olvasás készségének elsajátításában. A tanuló tevékenysége a meghatározó és ezért kevés legyen a tanár által végzett kísérlet. A tanár által irányított időnkénti összefoglalás azonban fontos ahhoz, hogy a kísérleti tevékenység jelentősége és az abból levont következtetések ne törpüljenek el. A helyes nyelvhasználat megerősítése alapvető. A kérdezés és a párbeszéd, az eredmények összehasonlítása és az ismeretekkel való szembesítése mind lehetőséget nyújt a konstruktív vita szabályainak elsajátításához, amely tudást eredményez. Ezalatt az időszak alatt a tanulók jegyzeteket készítenek megfigyeléseikről és kísérleteikről. Az írásbeli munka segítségével folyamatos ellenőrzésre és a rendszeres, precíz munka elsajátítására van lehetőség. A tudományos dokumentumok olvasását akkor kell kezdeményezni, amikor a tanuló újfajta tudományos dokumentummal találkozik: adatlappal, egy kísérlet jegyzőkönyvével, magyarázó szöveggel, egy vitaszöveggel vagy táblázattal... (Horaries et programmes, BO hors-série n 1, 14/20/2002, pp 86-87). Ez a szöveg figyelmet szentel a kísérleti módszer néhány elemének. A konstruktivista szemlélettel összefüggésben a gyerekek olyan tévképzeteivel is számol, amelyeket a kérdezés fázisában el lehet oszlatni, ahonnan azután a kutatás következő szakaszába léphetnek át c. Együtt a múzeummal A múzeummal folytatott munka kiterjedhet a forráskutatásra, az információgyűjtésre és a látogatásra. Mindenestre, ha a téma engedi, a múzeumokkal együtt végzett munka sokféle legyen, ne csak a forráskutatásra korlátozódjon. A pedagógus fektessen hangsúlyt arra, hogy kísérleteket és manuális foglalkozásokat tartson, amelyek a múzeumban látott tárgyakat jelentéssel ruházzák fel. A harmadik (konszolidációs) szakasz tanrendje a tudományt és technikát különböző szempontok alapján tárgyalja. Íme ezekből néhány példa, amelyek a múzeummal együttműködve is megvalósíthatók: Anyag Állapotok és állapotváltozások Vegyületek és oldatok Az élővilág egysége és változatossága Az élőlények fejlődési szakaszai 5
6 A növények növekedésének feltételei Az evolúció jellemzői Környezeti nevelés A helyi környezeten alapuló ökológiai szemlélet Az élőlények szerepe és helye: a tápláléklánc és táplálékhálózat Az élőlények környezeti adaptációja Energia A használható energiaforrások egyszerű példái Energiafogyasztás és takarékosság Az ég és a Föld Fény és árnyék Az idő mérése Az épített környezet Emelők és mérlegek; egyensúly Mechanika; a mozgás közvetítése Technikai eszközök készítése d. Egyéb ide tartozó témák A történelem például egy olyan tudományág, amely könnyen kapcsolható a tudomány és technika témaköréhez. A történelemtanítás során meg lehet beszélni a különböző korszakokat és a hozzájuk fűződő technikai vívmányokat: Őskori szerszámok, a vasművesség; Középkori apátságok és katedrálisok; Újkori tudományos világkép és a XVIII. század technológiái; A XIX. század ipari forradalma; munkahelyi körülmények; A XX. század tudományos és technológiai fejlődése. Problémamegoldó tevékenységek köré lehet tervezni egy, a természettudományokat, a technikát, a történelmet, a földrajzot és művészeteket ötvöző projektet A múzeum mint az iskolai tanítás segédeszköze A tudomány és technika oktatásakor különböző módokon vehetők igénybe a múzeumok: kínálhatnak változatos témájú forrásanyagot; helyszínt biztosíthatnak kísérletekhez és gyakorlati foglalkozásokhoz; eredeti tárgyak találhatók bennük; ellenőrizhető általuk a megszerzett tudás; a tudományos kutatásnak vagy idegen kultúrák bemutatásának helyszínei lehetnek. A következő példák a múzeumorientált iskolai projektekhez adnak ötleteket: a. A múzeum mint kiállítási és dokumentációs helyszín. Lehetőséget nyújt eredeti tárgyak, működtethető modellek, számítógépes szimulációk és videó filmek megtekintésére. Ebben a megközelítésben a pedagógusnak egy probléma felvetéséből kell kiindulnia, amelynek megoldása, vagy annak egyes elemei a múzeumban találhatók. A megoldást például valamilyen technológiában kell keresnie a tanulónak: Hogy készültek a bronztárgyak? vagy Hogyan lehet állóképek segítségével mozgást érzékeltetni? A pedagógus elsőként egy ismeretlen tárgyat mutat be és kérdéseket tesz fel annak működéséről, anyagáról, használatáról. A tanulók válaszaikat csoportosítják, majd felvetéseiket a múzeum kiállításai és a történelmi összefüggések további felderítésével igazolják. Egy adott funkciót kiválasztva a tanulók további csoportosításokat végeznek és a tárgyakat időrendi sorrendbe rakják, amely további vizsgálódásokra késztet. b. A múzeum az ötletek gyakorlati megvalósításának és kézműves foglalkozások helyszíne. Több tantárgyat átfogó művészeti és történelmi témák esetében a tanulók például megismerhetik az üvegfestés vagy mozaikkészítés művészetét, és különféle anyagok és eszközök segítségével megtapasztalhatják, milyen technikai nehézségekkel jár az anyag átalakítása. 6
7 6.5. Múzeumi mintafoglalkozások A következő két foglalkozást a szerzők dolgozták ki az európai projekt keretében zajló kísérlet részeként 2, de más iskolák és múzeumok is ötleteket meríthetnek belőlük. Nehézsége, ugyanakkor pedagógiai érdekessége abban rejlik, hogy a javasolt tevékenységek témáira vonatkozó válaszok számos múzeumban megtalálhatók, akár szakmúzeumról van szó, akár nem, akár közel van az iskolához, akár távol (esetleg külföldi). Ez jó alkalmat kínál arra, hogy az iskolák felvegyék a kapcsolatot múzeumokkal oktatási anyagok, kiállítási katalógusok megszerzése érdekében, amelyek segítségével az iskolai munkát színesebbé tehetik Mintafoglalkozás 1: öntött formák Az első foglalkozás témája: Tudományos tartalom: szilárd és folyékony állapot, olvadás, megszilárdulás; Műszaki tartalom: anyagok öntés, kivétel az öntőformából; A technológiák folyamatainak rekonstruálása. A tevékenység hat szakaszból áll: Első szakasz: a tanteremben, 1 óra Kiindulópont: Az osztályban a pedagógus bemutat egy szobrocskát, egy fegyvert vagy egy bronzeszközt (ez a tárgy származhat a múzeumból vagy személyes gyűjteményből). Kulcskérdés (problémamegoldás): Hogy tudtak őseink ilyen tárgyakat készíteni? Elképzelések, fogalmak vagy tévképzetek megfogalmazása: A tanár megkéri a gyerekeket, írják le első gondolatukat. Összegyűjti őket, majd közösen megvitatják a válaszokat. A téma megvitatása során a nyilvánvalóan ide nem tartozó válaszok kiesnek, és marad egy javaslat-lista, amely a kísérletek és a forráskutatás alapját képezi. Megoldás keresése (első javaslatok): A tanár és a tanulók megbeszélik, hogy a javasolt megoldások kísérleti úton igazolhatók, tesztelhetők-e. Második szakasz: a múzeumban Történelmi összefüggések feltárása: Hogyan tudják a tanulók egy tárgy készítésének technológiáját felkutatni? A forráskutatás fontos módszer, mert a tanulók ezáltal kerülnek elsőként kapcsolatba a múzeummal. A múzeumban a különféle technológiákról gyűjtenek ismereteket, amelyek a probléma megoldásához vezetnek: modellezés, kovácsolás, szobrászat, öntés, összeszerelés stb. (ez a foglalkozás a viaszmódszeres öntési eljárásra összpontosít). Harmadik szakasz: a tanteremben, 1 óra Egy eljárás kiválasztása: Az ellenőrző foglalkozás az öntést tárgyalja. Elsőként néhány kérdésre kell választ találni: Az anyag milyen tulajdonsága szükséges az öntőforma használatához? Tudunk öntőformát készíteni? Miben korlátozhat az anyag vagy a forma stb.? A tanulók az öntési eljárásokat tanulmányozzák: elkészítik a prototípust, a formázandó tárgyat (milyen anyagból legyen, milyen szerszámok szükségesek az elkészítéséhez?) vagy a lenyomatot. Viasz és gipszöntés. Felmerül a sorozatgyártás gondolata (többször használatos öntőforma). Negyedik szakasz: a tanteremben, 1,5 óra Műhelymunka: öntvény készítése Ötödik szakasz: a tanteremben, 1,5 óra A bronzöntés utánzása olvasztott viasszal. A régészek által rekonstruált technológia videó filmen történő megtekintése. Kiemelés az öntőformából. Problémák és megoldások. Hatodik szakasz: a múzeumban, 1,5 óra Összefoglalás: Az osztály visszatér a múzeumba további vizsgálódás céljából. A múzeumi kutatómunka az iskolai munka és az eredmények (őseink munkája) összevetését segíti elő. Mik a hasonlóságok és különbségek? 2 Ezeket a tevékenységeket a 2002/2003-as tanév első félévében teszteljük iskolai csoportokkal. 7
8 További ellenőrzés Ismeretek alkalmazása, értékelés: egyéb eljárások bemutatása. Ha már ismert, hogyan készülnek bizonyos tárgyak, a technológiákat más területeken is lehet alkalmazni (pl. pecsétkészítés) Mintafoglalkozás 2: a mozgás vizuális élménye Ezen a foglalkozáson két utat követhetünk. Az egyik a múzeumból indul ki (a mi esetünkben a filmmúzeum, de más is lehet), ahol a tanulók mozgásban lévő tárgyakról készítenek egy listát. Különféle mozgástípusokat figyelhetnek meg, fényképekkel dokumentálhatják munkájukat, és a pedagógus által készített feladatlap segítségével egy-egy feladatra vagy célra tudnak koncentrálni. Az iskolába visszatérve a tanulók megvitatják a múzeumban látottakat, a különböző tárgyakon megfigyelt mozgásokra koncentrálva (elfordulás, takarás, a mozgás szakaszolása). Megoldást a különféle anyagoknak és a filmgyártás munkafolyamatainak felhasználása, valamint a technológia elemzése nyújt majd. A második út a tantermi munkából indul ki, ahol a pedagógus által készített vagy hozott technikai eszközt ismernek meg a tanulók. Azáltal, hogy rájönnek, mi a rendeltetése, működésbe hozzák és elemzik, a tanulók meg tudják állapítani, mi az alapvető funkciója: a mozgás vagy a mozgás érzékeltetése. A kiindulópont a mozgásba hozatal problémája, amelynek megoldásához, megértéséhez és megtanulásához a különböző tevékenységeken keresztül vezet az út. Itt a múzeumi látogatás jól körülhatárolható és egymást kiegészítő célokat szolgál: Segédanyagokat biztosít a tanulók problémamegoldásához, amint a fentiek is mutatják; A látogatás alapján a tanulók értékelni tudják a saját maguk által készített tárgyakat a bemutatóban szereplő különböző korszakok technikai megoldásai tükrében. A tanulók saját munkáikból készíthetnek egy kiállítást az iskolában, esetleg a múzeum közreműködésével (pl. kölcsönzés vagy személyes részvétel útján) Egyéb témák A fenti foglalkozások más témákat (és tudományágakat) is érinthetnek: A világítás története; A mérőeszközök és a mértékegység rendszerek fejlődéstörténete (idő, súly, hosszúság stb.); A használati eszközök fejlődéstörténete: szerszámok, konyhai eszközök stb. Ruházkodás 6.7. Befejezés: javaslatok, ötletek, célkitűzések A fenti példák alapján a múzeumok az oktatás támaszaiként szolgálhatnak és tantervi keretekbe illeszthetők. A múzeumok különböző, bizonyos események vagy megemlékezések köré szerveződő oktatási tevékenységek vagy projektek fontos pedagógiai segédletei lehetnek (az École de Nancy évforduló, Jean Prouvé vagy Victor Hugo születésének évfordulója, stb). Mindenesetre az oktatási projekteknek olyan stratégiát kell alkalmazniuk, amelyek során a múzeumi anyag felhasználásakor a következő szempontokat is figyelembe veszik: általános iskolai programok; ajánlott oktatási folyamatok; problémamegoldó feladatok; a tanulók elképzeléseinek figyelembevétele; kísérleti vagy kézműves foglalkozás lehetőségének megteremtése; a múzeumban fellelhető megoldások utáni kutatás; kis múzeumok esetén is alkalmazható folyamatok meghatározása; a lehetőségek feltérképezése regionális szinten. 8
9 Szakirodalom Baune, J.C. (1998) Philosophie des milieux techniques. Champ Vallon. Deforge Y. (1985) Technologie et Génétique de l objet industriel, Paris, Maloine. Gille, B. (1978) Histoire des techniques. La Pléiade, Prolégomènes, pp Horaires et programmes d enseignement de l Ecole Primaire (2002) in Bulletin Officiel du Ministère de l Education Nationale, Hors-série n 1, elérhető továbbá a Nemzeti Oktatási Minisztérium honlapján: Le Sueur, B. (1997) Épistémologie et didactique ;de l histoire des techniques: l exemple de la navigation intérieure in Histoire des sciences and des techniques dir. Jean Rosmorduc, CRDP de Bretagne, pp Plan de rénovation de l enseignement des sciences et de la technologie à l école (2000) in Bulletin Officiel du Ministère de l Education Nationale, n 23 du 15/06/2000, pp Francia Alaptanterv: elérehető a Nemzeti Oktatási Minisztérium honlapján: az alaptanterv újabb változata elérhető a következő weboldalon: 9
1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: Ismeri az egyetemes és magyar művészettörténet főbb korszakait, tendenciáit, képes azok szintézisszerű áttekintésére.
RészletesebbenHelyi tanterv Német nyelv
Helyi tanterv Német nyelv 1. A német nyelv tantárgy általános céljai és feladatai Az idegen nyelv műveltségi terület, ezen belül pedig a német nyelv tantárgy céljai és tartalma összhangban állnak a Nemzeti
RészletesebbenKönyvekről. csony teljesítményt mutató országok sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az olvasástanítás értékelésére oktatásirányítási
csony teljesítményt mutató országok sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az olvasástanítás értékelésére oktatásirányítási szempontból. Az utolsó fejezet címe: A tanítási gyakorlat és a tanulók teljesítménye.
RészletesebbenHelyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv
Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv 1 IDEGEN NYELV Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív
Részletesebbenközötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai
Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenHuszár Gál Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Pedagógiai Programja
II.2.5.2. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG " A múltat is alkotni kell, különben elvész, elmúlik, ha nem lesz belőle műalkotás " / Illyés Gyula / ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ 1. Előzmények, eddigi eredmények - Iskolánk
RészletesebbenMÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak
MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,
Részletesebben1. Pedagógiai módszertani felkészültség
1. Pedagógus önértékelés Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik
RészletesebbenA Nemzeti alaptanterv. Kaposi József
A Nemzeti alaptanterv Kaposi József Előzmények EU egyre nagyobb figyelem az oktatás világára nemzeti oktatáspolitikák európai koordinációja Kompetencia alapú tudásértelmezésre épülő tantervi szabályozás
RészletesebbenVÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK TAGOZATOK - FAKULTÁCIÓK 2012/13 12. évfolyam Fibonacci / Hoppá / ZOÉ
VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK TAGOZATOK - FAKULTÁCIÓK 2012/13 12. évfolyam Fibonacci / Hoppá / ZOÉ Kedves Diákok! A tagozatos és fakultációs órák célja, hogy felkészítsen az emelt szintű, vagy a középszintű
RészletesebbenANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült
ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának
RészletesebbenMagyarország: 2013-2014 Záró Tanulmány
Magyarország: 2013-2014 Záró Tanulmány Az első magyar OGP akcióterv a korábban elfogadott Korrupció-megelőzési Program vállalásait egészítette ki. A Kormány, az Előrehaladási Jelentés elkészültéig, öt
RészletesebbenHelyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret
Alapelvek, célok és feladatok Helyi tanterv Informatika 6 8. évfolyam - a képességek fejlesztése, készségek kialakítása, - a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű
RészletesebbenHELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:
RészletesebbenARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM
ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és
RészletesebbenERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok
ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak
RészletesebbenSZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM
SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,
RészletesebbenA Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve
A budaörsi Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve 2010. Tartalom 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint ezek óraszámai... 3 1.1 1-4.
RészletesebbenKÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.
Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai
RészletesebbenA médiatudatosság a tanárképzésben
Szíjártó Imre: A médiatudatosság a tanárképzésben BEVEZETÉS Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy intézményben a tanárképzési területen mi és hogyan támogatja az adott horizontális NAT tartalmak megalapozását,
RészletesebbenA Gyulai Implom József Általános Iskola 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye. Helyi tanterve 2014.
A Gyulai Implom József Általános Iskola 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye Helyi tanterve 2014. Tartalomjegyzék I. Az 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye helyi tanterve...
RészletesebbenKémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:
A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai
RészletesebbenA kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák
1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: -Ismeri a történelem tantárgy, valamint az ember és társadalom műveltségterület tanításának céljait, feladatait,
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb
Részletesebben5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára
5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint
RészletesebbenNEVELÉSI PROGRAM 2013
1 2 NEVELÉSI PROGRAM 2013 3 4 5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember
RészletesebbenInformatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,
RészletesebbenInformatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra. Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1.
Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1 Az óraszámok megadásánál 36 tanítási héttel számoltunk. Bevezető Az informatikaórákon
RészletesebbenHELYI TANTERV VIZUÁLIS KULTÚRA
HELYI TANTERV VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez és megítéléséhez,
Részletesebbenkülönösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenKerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07
Módosítás a 2013. január 31-én közzétett változathoz képest Ebben a helyi tantervi ajánlásunkban a korábban megjelenthez képest két témakört átcsoportosítottunk az egyes évfolyamok között, melyben tükröződnek
RészletesebbenMódszertani sokféleség
Módszertani sokféleség Egyéni anyanyelvi fejlesztés a Hallássérültek Tanintézetében A gyermeki személyiség egyénre szabott fejlesztése a korszerű pedagógia egyik legfontosabb követelménye. Fel kell mérni,
RészletesebbenA Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve
A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Holland nyelv Készítette: a gimnázium humán szakmai munkaközössége 2015. A holland nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,
Részletesebbenkülönösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson amatematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. alapján 1-4. évfolyam 2 MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja,
RészletesebbenHelyi tanterv. Osztályfőnöki
Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban
RészletesebbenA nem szakrendszerű oktatás gyakorlati kérdései. Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény Kalocsa
A nem szakrendszerű oktatás gyakorlati kérdései Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény Kalocsa Az iskolai tanulás tervezésének meghatározói Alapkészségek, képességek Pszichológiai determináció Műveltség Kulturális
RészletesebbenA Pázmány Péter Katolikus Egyetem Felvételi Szabályzata
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Felvételi Szabályzata a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelettel egységes szövegbe foglalva (2014. november 11. napjától
RészletesebbenTOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010/2011. Az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartási száma: 05-0062-05
Az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartási száma: 05-0062-05 TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010/2011 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet
RészletesebbenINFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam
INFORMATIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen
RészletesebbenHELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:
RészletesebbenA Móricz Zsigmond Gimnázium helyi tanterve. Általános rész
A Móricz Zsigmond Gimnázium helyi tanterve Általános rész Tartalom 1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI... 3 2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS
RészletesebbenAz informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenTERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam
TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait,
RészletesebbenPedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20.
2013 Pedagógiai program Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. Tartalom 1. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 4 1.1. Az iskolai nevelő-oktató munka pedagógiai
RészletesebbenDOKUMENTUM. EDUCATlO 1995/3 DOKUMENTUM pp. 555-560.
DOKUMENTUM Az EDUCATIO dokumentumrovata ezúttal az ún. "Nemzetközi Érettségi" magyar leírását közli. A szöveget a nemzetközi érettségire való felkészítést és megméretést kísérleti jelleggel ellátó Karinthy
Részletesebbenkülönösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenHELYI TANTERV NÉMET NYELV. I. idegen nyelv. 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam. nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható
HELYI TANTERV NÉMET NYELV I. idegen nyelv Első idegen nyelv 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam KERszintben nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható TANTÁRGYI ÓRASZÁMOK 9. évf. 10. évf.
Részletesebben1. Az informatikai eszközök használata
5 6. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb
RészletesebbenTartalom Bevezető Az érettségi vizsgáról történeti áttekintés A kétszintű érettségihez kapcsolódó vizsgálat bemutatása
Kutatási jelentés A kétszintű érettségi rendszerrel kapcsolatos változtatási igények felmérése a gyakorlati tapasztalatok alapján a TÁMOP-3.1.8-09projekt keretében /1-2010-0004 azonosító számú II. számú
RészletesebbenA Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve
A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika
RészletesebbenGödi Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2132 Göd, Ifjúság köz 1-3. OM azonosító: 032351 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.
2132 Göd, Ifjúság köz 1-3. OM azonosító: 032351 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5 1. PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 5 2. PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYA ÉS ÉRVÉNYESSÉGE...
RészletesebbenAz informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
4. számú melléklet A TISZAVASVÁRI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Tiszavasvári, 2013. Tartalomjegyzék Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai... 1
Részletesebbenrészvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata
RészletesebbenDigitális matematika taneszközök a. hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában. Szerző: Huszka Jenő
1 Digitális matematika taneszközök a hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában Szerző: Huszka Jenő 2009 1 2 Digitális pedagógia, digitális tananyagok Digitális pedagógia: minden olyan hagyományos (instruktív)
RészletesebbenHelyi tanterv HELYI TANTERV 2015.
tanterv A helyi tanterv biztosítja, hogy alsó tagozaton a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre,
RészletesebbenÁltalános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam
Sportiskolai Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. H E L Y I T A N T E R V KÉMIA 7.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK
RészletesebbenOKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2006.
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2006. TERVEZET! Tárgy: az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról 2006. december ./2006. (... ) OKM r e n d e l e
RészletesebbenA Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve
A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Német nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. A német nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,
RészletesebbenAtudásalapú társadalom új kihívások elé állítja az iskolát, amelyre az az oktatás folyamatos
Tóth Péter Budapesti Mûszaki Fõiskola, Tanárképzõ és Mérnökpedagógiai Központ Gondolkodásfejlesztés informatika órán Az informatika tantárgy mindössze 15 20 éves múltra tekint vissza a közoktatásban. Ennek
RészletesebbenGyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
Részletesebbenmérés.info A mérés-értékelés hírei 2014. szeptember CÍM 1088 Budapest, Vas utca 8. HONLAP www.fppti.hu
mérés.info A mérés-értékelés hírei 2014. szeptember CÍM 1088 Budapest, Vas utca 8. HONLAP www.fppti.hu 22. szám 2014. szeptember 2 Re: Köszöntő Rövidebb kihagyás után, a 2014/2015- ös tanévtől ismét megjelenik
RészletesebbenFejlesztendő területek, kompetenciák:
FIZIKA Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon a fizika tantárgy
RészletesebbenSikeres oktatási és nevelési utak Ajánlások az átmenetek szervezéséhez
Sikeres oktatási és nevelési utak Ajánlások az átmenetek szervezéséhez 2. RÉSZ: Alsó tagozatból felső tagozatba és általános iskolából középiskolába 2 Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen Ungarndeutsches
RészletesebbenKÉZIKÖNYV MÓDSZEREK ÉS ESZKÖZÖK
KÉZIKÖNYV MÓDSZEREK ÉS ESZKÖZÖK VÉGLEGES DOKUMENTUM WP6 Koordinátor VÉGLEGES VERZIÓ Kelt: 2015.10.31. 1 VALIDÁCIÓ ÁTTEKINTÉS A nem formális és informális módon megszerzett tudás elismertetése az adott
RészletesebbenA Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja
A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI Érvényes 2014. március 31-től 1 Tartalom A választott kerettanterv:... 3 A négyosztályos és a nyolcosztályos gimnázium
RészletesebbenEMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3 Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet
RészletesebbenINFORMATIKA Emelt szint 11-12.
INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök
RészletesebbenA Szülői Tanács 2011. február 23-i ülésének jegyzőkönyve
A Szülői Tanács 2011. február 23-i ülésének jegyzőkönyve Kezdés: 19:00 óra Helyszín: Az iskola (DSB) zeneterme Jegyzőkönyvvezető: Anne Vizi Jelenléti ív kitöltve 1. Megnyitó Otto Graf elnök köszönti a
RészletesebbenÚtmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez
1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: "Képes segíteni a tanulók iskolai tanulmányi munkáját, a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek
RészletesebbenVASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE
VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 2013. Tartalomjegyzék: 2. A VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE... 3 2.1. A választott kerettanterv... 3 2.1.1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Bartháné Jáger Ottília, Holndonnerné Zátonyi Katalin, Krivánné Czirba Zsuzsanna, Migléczi Lászlóné MISKOLC 2015 Összesített
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára
VIZUÁLIS KULTÚRA helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez
RészletesebbenTANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYZATA
PP 3. sz. melléklete 2013 TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYZATA Szentlőrinci Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (Szentlőrinci Általános
RészletesebbenDesigner Drogok Prevenciós Program Tervezet
Designer Drogok Prevenciós Program Tervezet Problémafelvetés, beavatkozási területek: Magyarországon jelenleg a fiatalok jelentős része találkozik különböző tudatmódosító szerekkel. Ezek fogyasztása, illetve
Részletesebbenképességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenPedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M
Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M 2013. Darányi Általános Iskola 1 NEVELÉSI PROGRAM 1 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT - PREAMBULUM 3 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 3 2.1 PEDAGÓGIAI
Részletesebben4. évfolyam. Általános, sportiskola 4. évf. Idegen nyelv - angol
4. évfolyam A 4. évfolyamon kezdődő idegennyelv-tanítás elsődleges ja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása. További fontos kitűzése, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését
Részletesebbenhttp://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
Részletesebbenreális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenA sötét középkor. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ. A sötét középkor. STUDY Guard
BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ Szervezés és irányítás...3 Sajátosságok...4 Elõkészületek a film megtekintése elõtt...5 A film megtekintése után...5 Javasolt tevékenységek...6 Szókincs, a megértés
RészletesebbenINFORMATIKA 5-8. évfolyam
INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon
RészletesebbenTÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19.
Pedagógiai terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9-12. évfolyamon tanulók számára TÁMOP
RészletesebbenERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó
ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
RészletesebbenA botanikus kert felfedezői
Fordította: A lecke áttekintése z A botanikus kert felfedezői Intézet: Coimbra Egyetem Botanikus Kert Kidolgozta: Ana Cristina Tavares Szint: a jelenlegi biológiai sokféleség és fenntarthatóság témájában
Részletesebben1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: "Magas szinten ismeri a fenomenologikus és elméleti kémia alapvető törvényeit, a kémiatudomány jellemző ismeretszerző
RészletesebbenA tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai
A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai Tanító, tanár Készítették: 1. alprojekt vezető szaktanácsadók Kézy Ágnes Koczor Margit Simon Mária Budapest, 2014. szeptember Fax: (+36-1) 235-7202
RészletesebbenMAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2
RészletesebbenKézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához
ANGELI ÉVA Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához Nemet kk 6.indd 1 2014.07.15. 7:35:40 Szerző ANGELI ÉVA Szerkesztette HORVÁTH KORNÉLIA Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012.(XII.21.)
RészletesebbenTanterv az erkölcstan 1-4.
Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,
RészletesebbenPedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90
2013 Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,
RészletesebbenGyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM
1 Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 TARTALOM I. BEVEZETŐ... 4 II. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL
RészletesebbenŐSZY ÉS ŐSZY Kft. Budapest Kútvölgyi út 24/A. 1125 e-mail: oeszy@oeszy.hu, fax: 1/225 1230 www.oeszy.hu
Feladó ŐSZY ÉS ŐSZY Kft. Budapest Kútvölgyi út 24/A. 1125 e-mail: oeszy@oeszy.hu, fax: 1/225 1230 www.oeszy.hu Tárgy: Ajánlattételi felhívás Címzett: SOMA-FÖLD Kft. Danka László részére Nyíregyháza Váci
Részletesebben4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv
IDEGEN NYELV Német Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Helyi tanterv
PEDAGÓGIAI PROGRAM Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Konstantin Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szolnok II. kötet Helyi tanterv 1 Hetedik kiadás KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KONSTANTIN
RészletesebbenEgészséges életmódra nevelés Innovációs tevékenység
Benedek Elek Oktatási És Módszertani Intézmény Oroszlány Egészséges életmódra nevelés Innovációs tevékenység Oroszlány, 2010-07-19 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ FOGALMAK Egészség: a WHO az 1948-as alkotmányában kimondja:
RészletesebbenMiskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola
Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója. (Kós Károly) PEDAGÓGIAI PROGRAM Miskolc 2014 T a r t a l o m j e g y z é k I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...
RészletesebbenÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN
Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN 2015. Jogszabályok: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
Részletesebben