A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2012-2016"

Átírás

1 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Elfogadta a Debreceni Egyetem Szenátusa június 27-i ülésén. Készült az IFUA Horváth & Partners közreműködésével.

2 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Tartalomjegyzék RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE MÓDSZERTANI ÉSZREVÉTEL FENNTARTÓ ÁLTAL MEGADOTT, KÖTELEZŐEN KITÖLTENDŐ ADATTÁBLÁK KORÁBBI IFT CÉLOK TELJESÜLÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE HELYZETÉRTÉKELÉS Társadalmi és gazdasági környezet értékelése Az intézmény gazdasági környezetének bemutatása Az intézmény demográfiai környezetének bemutatása Az intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása Az intézmény oktatási környezetének bemutatása Az intézmény vonzáskörzetének és a képzés iránti hallgatói kereslet bemutatása Az intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában Képzési tevékenység értékelése Képzési portfólió értékelése A szakmai gyakorlati képzés értékelése Felnőttképzési tevékenységek értékelése Képzésfejlesztési tevékenység értékelése Képzési eredményesség értékelése Nemzetközi dimenzió értékelése Tehetséggondozás értékelése K+F+I tevékenységek értékelése Kutatási portfólió értékelése K+F kapacitások értékelése K+F eredményesség és technológia transzfer értékelése Intézményirányítás értékelése Intézmény-irányítási folyamatok, eszközök értékelése A gazdálkodási tevékenység értékelése Pályázati abszorpciós képesség és forrásbevonó képesség elemzése Infrastruktúra-menedzsment és vagyongazdálkodási tevékenységek értékelése Humánerőforrás értékelése Intézményi szolgáltatások értékelése Gazdasági, társadalmi hatások értékelése Foglalkoztatási szerep értékelése Szolgáltatói, szállítói szerep értékelése Megrendelői szerep értékelése Másodlagos gazdasági hatások értékelése Társadalmi mobilitási hatások értékelése Társadalmi/gazdasági beágyazottság értékelése Az intézmény tudomány-, és kultúraközvetítő szerepének értékelése Fenntartható fejlődés szempontjainak értékelése Speciális feladatellátás teljesítményének értékelése Betegellátás Agrártevékenység Tanárképzés Az intézmény versenytárselemzése Az intézmény szervezeti önállóságának értékelése A DEBRECENI EGYETEM JÖVŐKÉPE Tevékenységre vonatkozó jövőkép 169

3 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Szervezetre vonatkozó jövőkép A JÖVŐRE VONATKOZÓ STRATÉGIAI IRÁNYOK ÉS VÁZLATOS CÉLOK A felsőoktatás makroszintű környezetével kapcsolatos várakozásaink Oktatás Az intézmény képzésterületi fókuszai Képzési szint fókusz Tevékenységi hatókör A felnőttképzési aktivitás A képzési kínálat kialakításának motivációja Kutatás-fejlesztés és innováció Kiválósági minősítésre való törekvéshez szükséges intézményfejlesztés Tevékenység súlya az alaptevékenységekben Intézményi szerep az innovációs láncban A tevékenység kiemelt területei A tevékenység hatóköre Intézményirányítás A belső működési struktúra átalakítása Szervezet-önállóság Integrációs törekvések Gazdálkodás A gazdálkodás stratégiája A gazdálkodási egyensúly fenntartásának módja A vállalkozási, szolgáltatási tevékenység intenzitása Humánerőforrás Az oktatók és kutatók státusza A kapacitások fenntartása Az oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása Infrastruktúra A létesítménykapacitások fenntartása Létesítménygazdálkodás A speciális feladatellátással kapcsolatos stratégiai irányok Az egészségügyi ellátás Az agrártevékenység Tanárképzés STRATÉGIAI CÉLOK ÉS AKCIÓK MEGHATÁROZÁSA A külső környezet kapcsolódása a stratégiai célokhoz A Debreceni Egyetem stratégiai környezettel kapcsolatos várakozásai A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési tervének kapcsolata a felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányaihoz A helyzetértékelés és a stratégiai célok összefüggése A Debreceni Egyetem jövőképének és stratégiai célrendszerének összefoglaló bemutatása A Debreceni Egyetem céltérképe Oktatási tevékenységgel kapcsolatos célok Operatív cél: Idegen nyelvű képzésben résztvevő, fizetőképes hallgatói létszám növelése Operatív cél: Hatékonyan működtetett, párhuzamosságoktól mentes tudományegyetemi képzési portfolió kialakítása

4 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Operatív cél: Gyakorlat- és piacorientált képzési kínálat fejlesztése, a képzési tartalmak munkaerő piaci relevanciájának erősítése Operatív cél: Komplex hallgatói tehetséggondozás megvalósítása Kutatási tevékenységgel kapcsolatos célok Operatív cél: Az Egyetem kiemelten kezeli és ösztönzi a nemzetközi jelentőségű alapkutatási tevékenységeket Operatív cél: Az Egyetem kiemelt, interdiszciplináris megközelítésben meghatározott kutatási fókuszterületekre koncentrálja erőforrásait, fejlesztési lehetőségeit Operatív cél: Az Egyetem tudományos kiválóságának megőrzésére, tudományos kutatási, kutatás-fejlesztési tevékenységének nemzetköziesítésére, elismertségének növelésére törekszik Operatív cél: Az Egyetem bővíti a piaci szereplőkkel együttműködésben, illetve a piaci szereplők számára végzett alkalmazott kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeit, növeli a tudományos eredmények hasznosításának esélyeit, a hasznosításból származó bevételeit Operatív cél: Az Egyetem erősíti forrásbevonási képességét, egészséges, több lábon álló kutatásfinanszírozási környezet kialakítására törekszik Belső intézményi szolgáltatásokkal kapcsolatos stratégiai célok Operatív cél: Az Egyetem a felhasználók igényeinek és elégedettségének felmérésén alapuló szolgáltatásfejlesztés megvalósítására törekszik Operatív cél: Az Egyetem az oktatási, kutatási és általános művelődési tevékenységek támogatása érdekében fejleszti könyvtári szolgáltatásait Operatív cél: A hallgatókat célzó egyetemi szolgáltatások bővítésével, fejlesztésével, költséghatékony megszervezésével az Egyetem olyan szolgáltatás-portfólió kialakítására törekszik, amely növeli az elégedettséget Operatív cél: Az Egyetem erősíti a városban és a régióban meghatározó tudományos, kulturális, sport- és közéleti szolgáltató tevékenységét Operatív cél: Az Egyetem az egészséges életmód népszerűsítésével, kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésével, valamint a speciális élethelyzetben lévők szükségleteinek szem előtt tartásával javítja az egyetemi polgárok életminőségét Humán erőforrás megtartásával, fejlesztésével kapcsolatos stratégiai célok Operatív cél: Az Egyetem az országosan kiemelkedő, nemzetközi viszonylatban elismert felkészültségű oktatói-kutatói állományának megőrzésére, fejlesztésére törekszik Operatív cél: Az Egyetem feladataihoz, stratégiai céljaihoz illeszkedő, tudatos humánpolitikai stratégiával biztosítja az optimális összetételű humánerőforrás-állományt Operatív cél: Az Egyetem teljesítményen alapuló, vonzó életpálya-modell kialakításával biztosítja a munkatársak elkötelezettségét, motiválását Operatív cél: Az Egyetem munkavállalóinak rendszeres képzési, tapasztalatszerzési lehetőséget biztosít a szakmai ismeretek folyamatos megújítása, bővítése érdekében Infrastruktúra fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatos stratégiai célok Operatív cél: Az Egyetem infrastruktúrájának hatékony működtetésére, kapacitásainak optimális kihasználására törekszik Operatív cél: Az Egyetem az ingatlan-, és eszközállomány megőrzésére, minőségének, fejlesztésére törekszik az oktatási-kutatási-szolgáltatási feladatok ellátása érdekében Szervezettel és intézményirányítással kapcsolatos stratégiai célok Operatív cél: Az Egyetem a döntéshozatal-rendszereinek fejlesztésére, hatékonyságának javítására törekszik Operatív cél: Az Egyetem a szervezeti hatékonyság növelésére, a szervezeti struktúra racionalizálása, a feladatellátás párhuzamosságainak kiküszöbölésére törekszik Gazdálkodással kapcsolatos stratégiai célok Operatív cél: Az Egyetem célja, hogy kapacitásai hatékonyabb kihasználásával, szolgáltatásai piaci igények szerinti kialakításával, magas minőségű feladatellátásával bevételeit növelje Operatív cél: Az Egyetem célja, hogy működési hatékonyságának növelésével költségeit csökkentse Operatív cél: Az Egyetem egységes, párhuzamosságoktól mentes gazdálkodás-irányítási rendszere hatékonyságának növelése

5 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Operatív cél: Az Egyetem az állami finanszírozási rendszerhez igazodó, stratégiai célokat és szempontokat érvényesítő, teljesítményt ösztönző forrásallokációs mechanizmus kialakítására törekszik STRATÉGIAI MUTATÓSZÁMOK MEGHATÁROZÁSA ÉVES MŰKÖDÉSI TERV STRATÉGIAI KONTROLLING FOLYAMATÁNAK ÉS ESZKÖZEINEK BEMUTATÁSA Előrehaladás rendszeres nyomon követése a Vezetői Információs Rendszer alapján Negyedéves stratégiai beszámolás Éves stratégiai beszámolás Stratégia éves felülvizsgálata STRATÉGIAI KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATÁNAK ÉS ESZKÖZEINEK BEMUTATÁSA Stratégiai kommunikáció a belső érintettek felé Stratégiai kommunikáció a külső érintettek felé VAGYONKEZELÉSI, VAGYONGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIA Alapelvek Vagyonkezelés Szervezet Nyilvántartás Feladat- és felelősség-megosztás Támogató eszközrendszer Szellemi vagyon kezelése Vagyonhasznosítás Eladás Bérletbe adás Visszaadás Bevétel felhasználása Fejlesztés, bővítés, állagmegóvás Konkrét infrastruktúrára vonatkozó célok MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÉS KAPCSOLÓDÓ ADATGYŰJTÉS JÓVÁHAGYÓ SZENÁTUSI HATÁROZAT

6 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Mellékletek jegyzéke 1. A Fenntartó által megadott, kötelezően kitöltendő adattáblák 1_A_Fenntarto_altal_megadott_kotelezoen_kitoltendo_adattablak.pdf 2. Stratégiai mutatószámok meghatározása 2_strategiai_mutatoszamok_meghatarozasa.pdf 3. Éves költségvetési terv 3_2013-as_koltsegvetesi_terv.pdf - 6 -

7 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Rövidítések jegyzéke AGTC ÁJK ÁOK BTK DE DEENK DEHÖK EK FOK GVK GYTK HÖK GYFK IK KTK MK MÉK NK OEC RH TEK TTK ZK Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Állam- és Jogtudományi Kar Általános Orvostudományi Kar Bölcsészettudományi Kar Debreceni Egyetem Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Debreceni Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Egészségügyi Kar Fogorvostudományi Kar Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzat Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar Informatikai Kar Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Műszaki Kar Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Népegészségügyi Kar Orvos- és Egészségtudományi Centrum Rektori Hivatal Tudományegyetemi Karok Természettudományi Kar Zeneművészeti Kar - 7 -

8 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Módszertani észrevétel

9 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 1.0. Módszertani észrevétel Jelen dokumentum előírt módszertan szerint, a hatályos felsőoktatási törvényben előírt határidő betartása mellett készült. Az adatgyűjtés és az elemzések készítése során számos, az adatszolgáltatás módszertanával kapcsolatos kérdés merült fel, amely részben intézményünk heterogén felépítéséből fakad. A módszertani kérdéseket a feszített határidőn belül is igyekeztünk kezelni. Mindazonáltal a megadott adatok alapján stratégiai vagy egyéb tanulmányok készítését kizárólag az Egyetem munkatársaival egyeztetve javasoljuk.

10 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Fenntartó által megadott, kötelezően kitöltendő adattáblák

11 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Fenntartó által megadott, kötelezően kitöltendő adattáblák 1.1. Fenntartó által megadott, kötelezően kitöltendő adattáblák Az adattáblák az 1. mellékletként csatolt 1_fenntarto_altal_megadott_kotelezoen_kitoltendo_adattablak.pdf állományban találhatók.

12 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Korábbi IFT célok teljesülésének értékelése

13 1.2. Korábbi IFT célok teljesülésének értékelése IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 1.1 Az intézmény története (alapítástól napjainkig), az eddigi tevékenység rövid értékelése 1.1 Az intézmény története (alapítástól napjainkig), az eddigi tevékenység rövid értékelése 1.1 Az intézmény története (alapítástól napjainkig), az eddigi tevékenység rövid értékelése 1.1 Az intézményt jellemző legfontosabb aktuális adatok, az intézmény társadalmi, gazdasági, munkaerőpiaci környezete: elemzés és következtetések A kutatóegyetemi programban a Debreceni Egyetem célja hogy elérje a vezető európai elitegyetemek tudományos teljesítményét, színvonalát és elismerését. Az Egyetem által létrehozott Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter célja egyrészt Magyarország élelmiszeripari innovációs láncában a kevésbé fejlett elemek megerősítése a gazdasági szereplők exportérdekeinek megfelelően, másrészt hozzájárulás az európai innovációs kapacitások fokozásához. A létesítményenergetikai Klaszter hosszú távú célja új, alacsony beépített energiával rendelkező környezetbarát építőanyagok kifejlesztése, új berendezések és technológiák kifejlesztése, amelyek a létesítményekben az energiahatékonyságot növelik, illetve lehetővé teszik a megújuló energiaforrások hatékonyabb felhasználást. A Debreceni Egyetem innovációs centrum célja, hogy az itt felhalmozott tudás és folytatott innovációs tevékenység tovább gyűrűzzön a régió egyéb térségeire, a vidéki kistérségi kis- és középvállalkozásokra, közigazgatási szereplőkre. Kutatás-fejlesztés és innováció Kutatás-fejlesztés és innováció Kutatás-fejlesztés és innováció Kutatás-fejlesztés és innováció Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása 1 A cél elérését szolgáló kutatóegyetemi program megvalósítás alatt áll. A kutatóegyetemi program folytatása szükséges a színvonal további emeléséhez. 1 A klaszter sikeresen működik, projektcégeket hoztak létre a klaszter tagjai a kutatási-fejlesztési projektek megvalósítására. 1 Jelenleg a fejlesztések szakmai hátterének, elméleti és gazdasági alapjainak kidolgozása valósult meg, számos tanulmány készült a létesítményenergetika témakörében és hatékony projektgenerálást folytatnak a klaszter tagjai. 1 Az Egyetem a régió számos kkv-jával és nagyvállalatával ápol gyümölcsöző szakmai együttműködést, mely a kitűzött cél szolgálatában áll.

14 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 1.1 Az intézményt jellemző legfontosabb aktuális adatok, az intézmény társadalmi, gazdasági, munkaerőpiaci környezete: elemzés és következtetések 1.3 Az intézmény középtávon elérendő helyzetének, állapotának, céljainak összefoglaló megfogalmazása. a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott jövőkép aktualizálása 1.3 Az intézmény középtávon elérendő helyzetének, állapotának, céljainak összefoglaló megfogalmazása. a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott jövőkép aktualizálása 1.3 Az intézmény középtávon elérendő helyzetének, állapotának, céljainak összefoglaló megfogalmazása. a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott jövőkép aktualizálása A Debreceni Egyetem innovációs centrum célja a vállalkozásbarát Debreceni Egyetem fejlesztési leképezése a tudáshasznosítás és technológiai területére, lehetőség szerint figyelembe véve az Egyetemen zajló korábbi folyamatokat, a gazdasági-jogi környezet változásait. A fentiek támogatása érdekében a kutatáshasznosítási modellek és innovációs menedzsment eszközök közül a Debreceni Egyetem a következőket kiemelten kezeli: K+F szolgáltatások nyújtásának fokozása az ipari partnerek felé, Inkubátorközpont és szolgáltatásainak támogatása, A Debreceni Egyetem szerepvállalása a cégvilágban klaszterek, innovációs együttműködések útján. A Debreceni Egyetem célja a kutatási eredmények gyakorlati felhasználását, az innovációs folyamatok régióbeli kibontakozását hatékonyan szolgáló partnerkapcsolatok, szervezetek kialakítása, eredményes működtetése. A Debreceni Egyetem célja az elért pozíciójának megőrzése, további erősítése a magyar felsőoktatás rendszerében, valamint jelentős hozzájárulás a régió gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődéséhez. A Debreceni Egyetem célja az oktatás szervezeti feltételeinek, infrastrukturális hátterének, tartalmának és módszereinek folyamatos, minőségközpontú fejlesztése, rendszeres hozzáigazítása a piaci elvárásokhoz. Kutatás-fejlesztés és innováció Kutatás-fejlesztés és innováció Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása 1 Az Egyetem vállalkozásbarát egyetemmé való átalakítása folyamatban van a kiemelt területek erősítése mentén. 2 A Debreceni Egyetem jelenleg hat klaszternek az alapító tagja, melyek sikeres projektegyüttműködések alapjául szolgálnak regionális kkv-k és nagyvállalatok között, tudás- és technológiatranszfer irodája széles földrajzi és tevékenységi portfolióval működik.. Átfogó cél 2 A Debreceni Egyetem stabilan jelen van az első három hazai felsőoktatási intézmény között. Oktatás 2 Az Egyetem az adott időszakban kialakította a bolognai rendszerű teljes oktatási struktúráját és az első végzős évfolyamok oktatási tapasztalatai alapján, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően továbbfejlesztette

15 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 1.3 Az intézmény középtávon elérendő helyzetének, állapotának, céljainak összefoglaló megfogalmazása. a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott jövőkép aktualizálása 1.3 Az intézmény középtávon elérendő helyzetének, állapotának, céljainak összefoglaló megfogalmazása. a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott jövőkép aktualizálása 1.3 Az intézmény középtávon elérendő helyzetének, állapotának, céljainak összefoglaló megfogalmazása. a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott jövőkép aktualizálása 1.3 Az intézmény középtávon elérendő helyzetének, állapotának, céljainak összefoglaló megfogalmazása. a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott jövőkép aktualizálása 1.3 Az intézmény középtávon elérendő helyzetének, állapotának, céljainak összefoglaló megfogalmazása. a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott jövőkép aktualizálása A Debreceni Egyetem célja az alap- és alkalmazott kutatások nemzetközi színvonalú művelésének fejlesztése, a hazai és nemzetközi hálózati kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználása. A Debreceni Egyetem célja az Egyetem belső és külső szolgáltatásainak, költséghatékony működtetésének fejlesztése. A Debreceni Egyetem célja a társadalom elvárásaira rugalmasan reagáló, magas színvonalú oktató, kutató és művészeti tevékenység, hatékony működés, tudásközpont szerepkör betöltése. A Debreceni Egyetem célja a szűkebb és tágabb régió gazdasági, kulturális és társadalmi felemelkedését szolgáló programok kezdeményezése és eredményes működtetése. A Debreceni Egyetem célja a határokon átnyúló kapcsolatok erősítése az oktatás, a kutatás és szaktanácsadás területén. Kutatás-fejlesztés és innováció Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása 1 Az Egyetem nagy hangsúlyt fektet nemzetközi szereplőkkel, nemzetközi színvonalú projektek megvalósítására mind alap-, mind alkalmazott kutatások terén. A hálózatosodás elveit követve erősíti nemzetközi kutatási pozícióját az intézmény. A cél teljesítése folyamatosan zajlik. Szolgáltatások 1 Az integráció komoly alapot teremtett egy erős intézmény kialakulásához. Átfogó cél 2 Intenzív együttműködés a régió vállalkozói szférájával, kulturális szereplőivel, együttműködés a várossal és a régió vezetésével, valamint regionális társadalmi gazdasági szerep kialakulása. Szolgáltatások 2 Intenzív együttműködés a régió vállalkozói szférájával, kulturális szereplőivel, együttműködés a várossal és a régió vezetésével, valamint regionális társadalmi gazdasági szerep kialakulása. Külső kapcsolatrendszer 2 Kiterjedt kapcsolatok a határontúli intézményekkel, hagyományok a kapcsolatápolás terén

16 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2. Az intézményfejlesztés főbb területeinek bemutatása A Debreceni Egyetem továbbra is stratégiai céljának tekinti az egyetemen belüli oktatási és tudományos együttműködések támogatását, az integráció előnyeinek fokozottabb kihasználását. 2.1 A képzési szerkezet átalakítása A Debreceni Egyetem fontos célkitűzése a képzéseinek tananyag- és tartalom-fejlesztése az ÚSZT TÁMOP pályázati forrásainak igénybevételével Idegennyelvű kurzusok meghirdetése, külföldiek részvételi lehetőségeinek bemutatása Alapképzési struktúra kialakulása, indítások ütemezése, belső finanszírozott keretek elosztása, hallgatók választási lehetőségei Alapképzési struktúra kialakulása, indítások ütemezése, belső finanszírozott keretek elosztása, hallgatók választási lehetőségei Az idegennyelvű kurzusok, ill. diploma megszerzéséhez vezető idegennyelvű képzések széleskörű indítása a Debreceni Egyetem egyik legfontosabb stratégiai célja. Célunk, hogy az országosan felsőoktatásba bejutottak minimum 9 %-át a Debreceni Egyetemre vegyék fel. Az Egyetem stratégiai célja a teljes hallgatói létszám megőrzése, beleértve az államilag támogatott hallgatói helyeket is. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Oktatás 2 A bolognai rendszerű szakok kialakításában, működtetésében, a tudományos és a pályázati együttműködésekben egyértelmű az integráció előnyeinek kihasználása. Oktatás 2 Nagyon aktív és sikeres a pályázati tevékenység ezen a területen. Oktatás 2 Az elmúlt 5 év alatt 8-ról 27-re emelkedett az akkreditált angol nyelvű szakok száma. Oktatás 1 A Felvi honlap 2011-es adatai szerint a Debreceni Egyetem részesedése 8,31%, 2000-től folyamatosan növekvő a Debreceni Egyetem aránya. Oktatás 2 A teljes hallgatói létszám 2007-től folyamatosan nőtt, az államilag támogatottak száma 9,3%-kal nőtt 5 év alatt, változó ingadozással

17 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Alapképzési struktúra kialakulása, indítások ütemezése, belső finanszírozott keretek elosztása, hallgatók választási lehetőségei Mesterképzési struktúra kialakulása, indítások ütemezése (állami finanszírozású keretszámok szétosztása, beiskolázási stratégiák és gyakorlatok, szakirányok indítási stratégiái) Mesterképzési struktúra kialakulása, indítások ütemezése (állami finanszírozású keretszámok szétosztása, beiskolázási stratégiák és gyakorlatok, szakirányok indítási stratégiái) Céljaink között szerepel egy olyan tanulmányi informatikai rendszer kiépítése, amely a hallgatók és oktatók számára bármikor elérhető, egyaránt szolgálja a mindennapok adminisztrációs igényét (beiratkozás, hallgatói nyilvántartások, részletes és összefoglaló statisztikai jelentések, gazdasági, pénzügyi műveletek és adatbázisok, stb.), valamint a stratégiai gondolkodás alapjául szolgáló adatok tárházának létrehozását, és ugyanakkor a hallgatók első számú belépési pontja a tanulmányaik szempontjából nélkülözhetetlen szakmai információkhoz (előadások, gyakorlatok anyaga, könyvtári szolgáltatások, stb.). A beiskolázási stratégia fő célja, hogy a mesterszakokon tanulmányaikat tovább folytató hallgatók létszáma lényegesen meghaladja az alapképzésben a Debreceni Egyetemen tanulók létszámának 30 %-át. Külön figyelmet fordítunk a műszaki mérnökképzés mesterszakjaira, beleértve a mérnöki képesítésű oktatók alkalmazását, a nálunk végzett mérnököket foglalkoztató vállalatok, munkahelyek visszajelzéseit és természetesen a tradicionális mérnökképző intézmények tapasztalatait. Ez mind az AGTC, mind a TEK számára kiemelt stratégiai cél, egyben jelentős feladat. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 2 A tanulmányi informatikai rendszer kiépítése megtörtént Oktatás 2 A 30 %-os értéket meghaladtuk, ha az alapképzés bemeneti létszámához viszonyítjuk a mesterképzésre felvetteket (3 év különbséggel). Humán erőforrás 1 A DE az elmúlt időszakban a műszaki mérnökképzés területén 7 MSc-t sikeresen akkreditált (MK: 6 MSc; TTK: 1 MSc). A minősített mérnök képesítésű oktatók számát emeltük, de még nem megfelelő mértékben. Oka: a gyakorlattal rendelkező mérnököket a piaci körülmények miatt nehéz a felsőoktatásba bevonni. A DE folyamatosan a DPR keretében méri a visszajelzéseket és az eredményeket beépíti a képzési folyamatába

18 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Mesterképzési struktúra kialakulása, indítások ütemezése (állami finanszírozású keretszámok szétosztása, beiskolázási stratégiák és gyakorlatok, szakirányok indítási stratégiái) Átjárás a képzési szintek között, befogadás az MSc/MA képzésekre, párhuzamos képzésben, vendéghallgatói jogviszonyban való részvétel szabályozása Mobilitás támogatása, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel elősegítése, intézményi gyakorlata, közös képzések indítása az Európai Felsőoktatási Térségben Mobilitás támogatása, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel elősegítése, intézményi gyakorlata, közös képzések indítása az Európai Felsőoktatási Térségben Célunk kétszakos tanárok képzése, két teljes értékű, diszciplináris jellegű szakkal. A cél az, hogy egy adott mesterképzésre számos rokon BSc, BA-képzés után jelentkezhessenek, ill. felvételt nyerhessenek. Ennek hosszútávú célja az, hogy egy adott mesterképzés diplomásai között sokféle alapképzettségű szakember megtalálható legyen, mert szerencsés esetben egy ilyen kombináció elősegíti az interdiszciplináris és innovatív gondolkodást. A Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központot (HVTK, tagok: Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum; Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja; Észak- Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség; Békés Megyei Önkormányzat; Bánáti Mezőgazdaságtudományi és Állatorvostudományi Egyetem; Temesvár, Románia és Writtle College, Anglia) célja, hogy ösztönözze a párbeszédet és a tapasztalatcserét az akadémikusok, diákok és a gyakorlati felhasználók között a fenntartható vidékfejlesztés témájában a Magyarország- Románia határmenti régióban. Az Egyetem tervei között szerepel, hogy fokozatosan növeli a külföldi felsőoktatási intézményekkel közös képzési lehetőségeket. Célunk az, hogy évente legalább egy-egy új külföldi közös képzést kínálhassunk újabb lehetőségként az érdeklődő hallgatóinknak. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Oktatás 2 A tanári mesterszakon belül a közoktatás által megkívánt szakpárosításokat valósítjuk meg. Oktatás 2 A mesterképzések jelenlegi debreceni rendszere (71 szak) ezt megvalósítja, a megvalósított nagy számú kreditelismerési bemenet jelentősen segíti a cél elérését. Külső kapcsolatrendszer 2 A Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ megépült és működik Külső kapcsolatrendszer 1 Fokozatosan növekedik a külföldi közös képzések száma

19 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Felsőfokú szakképzés keretében szakközépiskolával közösen és saját keretek között indított és indítandó képzések jellemzői. Kapcsolatok a munkaerőpiac és a gyakorlati képzés kereteit biztosító gazdálkodó szervezetekkel, illeszkedés a felsőoktatás további szintjeivel Kiegészítő jellegű képzések indítása, beiskolázási és marketingstratégiák bemutatása A felsőfokú szakképzés kiszélesítése a Debreceni Egyetem stratégiai célja és egyik közvetlen feladata. A jelentkezések eredményességének növelése a jelenlegi beiskolázási stratégiák célzott kiszélesítését jelenti. Az eredményes beiskolázás főbb elemei az alábbiak (alkalmazásuk a szakmák jellegéhez igazodóan karonként eltérőek): regionális természettudományi demonstrációs laboratóriumi hálózat kialakítása részvétel az Egyetem központi beiskolázási programjain, részvétel országos beiskolázási rendezvényeken, informatív felvételi tájékoztató készítése általában kari és/vagy centrum/tek szinten, nyílt napok szervezése (általában kari szinten), közvetlen tájékoztató középiskolai igazgatók, osztályfőnökök részére, középiskolák látogatása, személyes tájékoztatók tartása, hirdetések különböző médiákban, reklámanyagok készítése, különböző vetélkedők, versenyek, táborok szervezése középiskolásoknak, szakmai bemutató előadások, rendhagyó órák tartása, ezek kiajánlása, szakmai rendezvényekre a középiskolák meghívása, a programokba történő bevonása, szakmai szervezetek, potenciális munkaadók véleményének összegzése, konzultációk, kerekasztal-beszélgetések a várható munkaerő igényekről. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Oktatás tól az új szabályoknak megfelelően 21 hallgatói és 16 tanulói jogviszonyú felsőfokú szakképzést regisztráltattunk, az FSZ-hallgatók száma az elmúlt 5 év alatt 128%-kal nőtt. Átfogó cél 2 Kiterjedt és sikeres beiskolázási tevékenység, növekvő aktivitással

20 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Intézményi beiskolázási stratégia hazai és külföldi hallgatók vonatkozásában 2.11 minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, működtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre 2.11 minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, működtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre 2.11 minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, működtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre 2.11 minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, működtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre Az idegennyelvű kurzusok, ill. diploma megszerzéséhez vezető idegennyelvű képzések széleskörű bővítése a Debreceni Egyetem egyik legfontosabb stratégiai célja A következő 3-4 évben a minőségfejlesztés kiemelt területei - a kari anyagokkal összhangban - a következők: A MAB követelményeivel összhangban kétévente a teljes körű önértékelés elkészítése, fejlesztendő területek meghatározása intézményi/kari szinten, minőségfejlesztési projektek indítása. A következő 3-4 évben a minőségfejlesztés kiemelt területei - a kari anyagokkal összhangban - a következők: Belső információs rendszer fejlesztése. A következő 3-4 évben a minőségfejlesztés kiemelt területei - a kari anyagokkal összhangban - a következők: A minőségbiztosítási rendszer működését támogató informatikai rendszer kialakítása. A következő 3-4 évben a minőségfejlesztés kiemelt területei - a kari anyagokkal összhangban - a következők: Elektronikus pályakövetési rendszer továbbfejlesztése, kiterjesztése valamennyi szintre. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Oktatás 2 A 27 akkreditált angol nyelvű szak, az angol nyelvű választható kurzusok számának folyamatos emlekedése a stratégiai cél megvalósulását szolgálják. Átfogó cél 2 A DE a MAB követelményeivel összhangban végzi a szervezeti önértékeléseket. Meghatározza a fejlesztendő területeket. A karok minden évben meghatározzák a minőségfejlesztési projektjeiket, megvalósítják és bevezetésüket ellenőrzik. Infrastruktúra 2 A DE az elmúlt években jelentősen fejlesztette a minőségbiztosítással kapcsolatos belső információs rendszerét. A oldalon külön minőségbiztosítás menüpontban folyamatosan friss információk találhatók, létrehoztuk a VIR-DPR honlapot is, valamint külön címlistán szerepelnek a kari minőségügyi felelősök, valamit a centrum szintű minőségügyi vezetők. Infrastruktúra 2 A DE beszerezte az EvaSys szoftvert a minőségbiztosítási rendszerének támogatására. Valamennyi önértékelésünket ennek segítségével végezzük. Különböző pályázatokból beszerzésre kerültek a kiértékelést segítő nagy teljesítményű szkennerek is. Átfogó cél 2 A DE Diplomás Pályakövetési rendszert alakított ki és működtet

21 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.11 minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, működtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre 2.11 minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, működtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre 2.11 minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, működtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre 2.11 minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, működtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre 2.11 minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, működtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre A következő 3-4 évben a minőségfejlesztés kiemelt területei - a kari anyagokkal összhangban - a következők: Hallgatói szolgáltatások fejlesztése, a minőségbiztosítási rendszer kiterjesztése ezekre a tevékenységekre is. A következő 3-4 évben a minőségfejlesztés kiemelt területei - a kari anyagokkal összhangban - a következők: Az EU sztenderdeknek megfelelő intézményi/kari szintű minőségirányítási eljárások elkészítése, bevezetése. A következő 3-4 évben a minőségfejlesztés kiemelt területei - a kari anyagokkal összhangban - a következők: Intézmény/kari szintű teljesítményértékelési rendszer kialakítása. A következő 3-4 évben a minőségfejlesztés kiemelt területei - a kari anyagokkal összhangban - a következők: Évente minőségfejlesztési programok kialakítása intézményi/kari szinten, a programok nyilvánosságra hozása. A következő 3-4 évben a minőségfejlesztés kiemelt területei - a kari anyagokkal összhangban - a következők: A kutatóegyetemi státusz megalapozásához szükséges szempont- és feltételrendszer kialakítása. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Szolgáltatások 1 A DE méri a hallgatói szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettséget, meghatározza a fejlesztési területeket. A méréseket még tovább kell folytani, mert még nem minden szolgáltatás lefedett. Átfogó cél 2 A Debreceni Egyetem minőségbiztosítási rendszerét átalakította az EU sztenderdeknek megfelelően. Átalakításra került a DE Minőségbiztosítási Kézikönyve az EU sztenderdeknek megfelelően. Átfogó cél 1 A Debreceni Egyetem számos karán kialakításra került teljesítményértékelési rendszer, de még nem teljes körű. Átfogó cél 2 A karok évente kialakítják minőségfejlesztési programjaikat, mely az egyetemi szintű éves Minőségfejlesztési Terv melléklete. Az intézményi szintű Minőségfejlesztési Tervet minden évben a Szenátus hagyja jóvá. Kutatás-fejlesztés és innováció 2 A kutatóegyetemi státuszt a Debreceni Egyetem megkapta a április március 31. időszakra

22 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.11 minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, működtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre 2.11 minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, működtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre 2.11 minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, működtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre 2.11 minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, működtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre Az intézmény minőségpolitikája a következő: A Debreceni Egyetem vezetésének célja, hogy az Egyetem kutatóegyetemként Kelet-Magyarország meghatározó szellemi központjává váljon, amelyet a minőség, a hatékonyság, a megbízhatóság és az aktivitás jellemez. Figyelemmel az európai folyamatokra és a társadalmi igények kielégítésére az Egyetem minél magasabban képzett szakembereket kíván kibocsátani. Célunk az eddigi beiskolázási tájékoztató kiadványok mellett új formákat találni, a régión kívül, valamint határon túli területeket is megkeresni. A következő 3-4 évben a minőségfejlesztés kiemelt területei - a kari anyagokkal összhangban - a következők: Az oktatók minőségének biztosítása. Az egyetemi minőségbiztosítási rendszer kialakításának célja: az oktatási/képzési színvonal növelése, magas szinten tartása, a kutatások magas színvonalú, eredményes végzése, a Debreceni Egyetem társadalmi kötelezettségeinek magas színvonalú ellátása, a működés hatékonyságának fokozása, a hallgatók, oktatók, kutatók, egyetemi dolgozók, a végzett hallgatók alkalmazói, az intézménnyel kapcsolatban álló szervezetek, intézmények, partnerek megelégedettségének fokozása, az igények maximális kielégítése. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Oktatás 2 Akkreditációs vizsgálatok eredményei alátámasztják a célkitűzések teljesülését, amelynek bizonytéka a kutatóegyetemi cím elnyerése is. Oktatás 2 Az egyetemi kiadványok, a karok beiskolázási füzetei, a NOK tevékenysége, a FAO-os kapcsolataink alátámasztják a koncepció megvalósulását. Oktatás 2 Folyamatosan növekszik a tudományos fokozattal, az MTA doktori címmel rendelkezők és az akadémikusok aránya. Átfogó cél 1 Valamennyi kitűzött cél megvalósult, de a működés hatékonyságát tovább kell fokozni a fenntartói elvárásoknak megfelelően

23 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.11 minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, működtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatása képzési és funkcionális tevékenységre 2.11 minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, működtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatása képzési és funkcionális tevékenységre 2.12 Humán stratégia jellemzői, a foglalkoztatási terv kidolgozása, foglalkoztatási követelményrendszer meghatározása Az intézmény infrastruktúra ellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúra ellátottságának bemutatása, az A következő 3-4 évben a minőségfejlesztés kiemelt területei - a kari anyagokkal összhangban - a következők: Intézmény/kari szintű rendszeres partnerelégedettség-mérések végzése (cégek, kórházak, intézmények, kamarák, stb. tekintetében), elemzések készítése, eredmények visszacsatolása a képzési tevékenységek fejlesztésére. A következő 3-4 évben a minőségfejlesztés kiemelt területei - a kari anyagokkal összhangban - a következők: Oktatás-véleményezési rendszer fejlesztése, informatikai háttér megteremtése. Célunk, hogy az Egyetem teljes munkaidőben alkalmazott oktatói között tovább növekedjék a minősítettek aránya, 2010-re ez az arány érje el a 70%-ot. Ez az érték siznten tartása hosszútávon is megfelel az Egyetem minőségbiztosítási stratégiai céljainak évben ez az arány 70%. A Debreceni Egyetem célja Pallagon az oktatási épület építése (összesen: 670,0 m2) és dísznövény-kertészet oktatásának fejlesztése, meglévő kúriaépület teljes rekonstrukciója. A Debreceni Egyetem célja az épületenergetikai fejlesztések megvalósítása megújuló energiaforráshasznosításával kombinálva: a DE AGTC KIT Látóképi telephelyen tervezett Komplex megújuló energiaforrások alkalmazása a telephely energetikai és épületenergetikai rendszerének fejlesztése. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Külső kapcsolatrendszer 2 Megvalósult a Diplomás Pályakövető Rendszer kiépítésével, de a munka még nem állhat meg, a méréseket tovább kell folytani! Infrastruktúra 2 Működik az oktatás-véleményezési rendszer az EvaSys szoftver támogatásával. Oktatás 2 A tanársegédeket, az adjunktusokat, a docenseket és az egyetemi/főiskolai tanárokat számítva 77,5% a minősítettek aránya. Infrastruktúra 0 A rekonstrukció nem valósult meg Infrastruktúra 1 A telephelyen kiépítésre került a napkollektor-rendszer alapja

24 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúra ellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúra ellátottságának-bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja a Népegészségügyi szakemberképzési renszer fejlesztése, infrastruktúrális háttérfeltételeinek megtremtése a Kassai úti campuson. A Debreceni Egyetem célja a Testnevelési és Sportközpont épület rekonstrukciója. A Debreceni Egyetem célja a Sportlétesítmények beruházási költségeinek finanszírozása. A Debreceni Egyetem célja a Növénytermesztési, Kertészeti és Géptani Gyakorlati Bázis fejlesztése (megújuló energiaforrással, 2000 m2-es bemutató tér és gyakorlók építésére). A Debreceni Egyetem célja az Intenzív újszülöttellátás fejlesztése, a szülőszobák korszerűsítése. A Debreceni Egyetem célja a Böszörményi úti campus csatornahálózatának szétválasztása (csapadék és szennyvíz). A Debreceni Egyetem célja az informatikai fejlesztések, hardware, szoftver cserék végrehajtása. A Debreceni Egyetem célja a sportpálya-, futópálya-, sportcsarnok-felújítás. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 1 Továbbfejlesztése még szükséges Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 1 Az Egyetem a lehetőségeihez képest (EHÖK segítségével) valósított meg projekteket. Infrastruktúra 0 A bemutató tér és gyakorló építése nem valósult meg Infrastruktúra 1 A bővítés megtörtént, a meglévő szülőszobák korszerűsítését a HURO pályázat keretében tervezzük megvalósítani. Infrastruktúra 0 A csatornahálózat szétválasztása nem valósult meg Infrastruktúra 1 A fejlesztés folyamatos a hardware és szoftver cserék elkezdődtek Infrastruktúra 0 A felújítás nem történt meg

25 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja a Veres Péter Kollégium épületenergetikai fejlesztése. A Debreceni Egyetem célja a Természetvédelmi és vadgazdálkodási gyakorló bázis létrehozása. A Debreceni Egyetem célja megújuló energiaalapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometán-termelés: a DE AGTC Böszörményi út 138. sz. alatti központi telephelyen a HUNÉP Uniszol Zrt.-vel közösen tervezett kaszkád rendszerű hő- és villamosenergia-termelés. A Debreceni Egyetem célja Baleseti sebészeti központ kialakítása. A Debreceni Egyetem célja a II. Kollégium mögötti szabad tér kialakítása. A Debreceni Egyetem célja a Pallagon lévő Balásházy J. Gy. Szki. Kollégiumának felújítása. A Debreceni Egyetem célja a kollégiumi lakóegységek folyamatos felújítása, nyílászárók cseréje. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 1 A fütési rendsze részbeni fejlesztése elkezdődött Infrastruktúra 0 A gyakorló bázis nem került létrehozásra Infrastruktúra 0 A kaszkád rendszerű energiatermelés nem került kiépítésre. Infrastruktúra 0 A Kenézyvel kötött együttműködés szerződés miatt a DEOEC-en nem valósult meg Infrastruktúra 1 A kivitelezés folyamatban van. Infrastruktúra 0 A kollégium fejlesztése nem kezdődött el Infrastruktúra 1 A kollégiumban a felújítás folyamatos, részben megvalósult

26 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja Telediagnosztikai rendszer létrehozása. A Debreceni Egyetem célja a közösségi helyiségek fejlesztése. A Debreceni Egyetem célja a Böszörményi út felőli terméskő lábazatos kerítés felújítása - tervezéssel. Az "Agrár-Innovációs Tudásközpont" Pólus program építési elemei (Ipari Park) Környezettechnológiai labor, Biomassza előkészítési labor/üzem, Innovációs Központ, inkubátorház és gyakorlati képzési hely (Ipari Park), Élelmiszerfejlesztő Központ és Analitikai Laborbázis (Ipari Park) A Debreceni Egyetem célja a Műszerközpont épület magastető építése és homlokzat felújítása, valamint az épületben a Mikrobiológiai egység rekonstrukciója. A Debreceni Egyetem célja az Informatikai épület magastető építése és homlokzat felújítása. A Debreceni Egyetem célja a Kazánház Klub épület és műszerk. bővítmény magastető építése és homlokzat felújítása. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 1 A közbeszerzési eljárás lefolytatása folyamatban van. Infrastruktúra 1 A közösségi helyiségek felújítása és számszerű bővítése elkezdődött. Infrastruktúra 0 A lábazatfelújítás nem valósult meg. Infrastruktúra 0 A laborok és a gyakorlati helyek nem épültek meg. Infrastruktúra 0 A magastető építése és homlokzat felújítása nem történt meg Infrastruktúra 0 A magastető építése és homlokzat felújítása nem történt meg Infrastruktúra 0 A magastető építése és homlokzat felújítása nem történt meg

27 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja uszoda, futsal műfüves pálya és multifunkcionális csarnok építése. A Debreceni Egyetem célja az Oktatási infrastruktúra fejlesztése. A Debreceni Egyetem célja Hallgatói klub épület építése. Agóra Pólus Projekt: Pálmaház részleges felújítása, bővítése Állatház részleges felújítása, bővítése Obszervetórium részleges felújítása Fogadóépület Üvegház Kiszolgáló épületek (konferenciaterem, vendégház, gyermekfoglalkoztató) Üzemviteli épületek A Debreceni Egyetem célja az épületek akadálymentesítése. A Debreceni Egyetem célja Energetikai demonstrációs központ építése a Kassai úti campuson. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 0 A pályák és csarnok építése nem valósult meg Infrastruktúra 2 A program a TIOP projekt keretében az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 1 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően részben teljesült, megvalósítása folyamatban van. Infrastruktúra 1 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően részben teljesült, megvalósítása folyamatban van. Infrastruktúra 1 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően részben teljesült, megvalósítása folyamatban van. Infrastruktúra 1 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően részben teljesült, megvalósítása folyamatban van

28 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja épületenergetikai fejlesztések megvalósítása megújuló energiaforrás hasznosításával a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar, illetve a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar oktatási épületeiben. A Debreceni Egyetem célja a Műszaki Kar rekonstrukciója: Nehéz laborok; könnyű laborok; előadótermek építése Oktatási épület energetikai korszerűsítése Oktatási és kutatási infrastruktúra-fejlesztések, laboratóriumok kialakítása (gép-műszer beszerzése) Aula építése Hőközpont, transzformátorház bontása és közmű kiváltások Regionális Műszaki Könyvtár új épületszárnyban Kapcsolódó infó-kommunikációs technológiai fejlesztések Magas technológiai és technikai szinvonalú laboratóriumok kialakítása, fejlesztése "B" épület felújítása Borsos József Kollégiumi rekonstrukció, szolgáltatás-fejlesztés A Debreceni Egyetem célja a Botanikus kert rehabilitációja, állati és növényi előhelyeinek rekonstrukciója. A Debreceni Egyetem célja a Konyha-étterem teljes rekonstrukciója. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 1 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően részben teljesült, megvalósítása folyamatban van. A projekt teljes megvalósítása érdekében támogatási szerződés módosítási kérelem került benyújtásra, elbírálás alatt áll. Infrastruktúra 1 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően részben teljesült, megvalósítása folyamatban van. A kollégiumi rekonstrukció nem kezdődött el. Infrastruktúra 2 A projekt megvalósult. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg

29 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja: az A tanulmányi épület homlokzat rekonstrokciója. A Debreceni Egyetem célja MAG-Ház építése (Műszaki-Agrár-Gazdálkodástudományi Központ infrastrukturális hátterének fejlesztése). A Debreceni Egyetem célja a DEOEC elméleti négyszögének fejlesztése és rekonstrukciója. A Debreceni Egyetem célja a Centralizált ellátás - Pathológiai és Igazságügyi Orvostani Intézet tömbösítése. A Debreceni Egyetem célja a TIOP Projekt projekteleméhez szükséges oktatási és orvostechnológiai gép-műszerek, berendezések beszerzése. A Debreceni Egyetem célja a TIOP szükséges informatikai eszközök beszerzése. A Debreceni Egyetem célja a Gyakorlati Szimulációs Központ létrehozása a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumban. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg

30 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja új, BSc-típusú alapképzések számára gyakorlati szaktantermek, demonstrációs termek kialakítása épületkonstrukcióval és épületfelújítással. Az Egészségügyi Főiskolai Kar teljes adminisztrációs részlegének átköltöztetése a jelenlegi főépületből. A Debreceni Egyetem célja a mesterképzések feltételrendszerének kidolgozása, mesterképzések kialakítása indítása a szakmai programok kidolgozásával, akkreditálásával, az Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztika alapszak, az Ápolás és betegellátás alapszak A Debreceni Egyetem célja az E-learing rendszer és központ kialakítása a DE OEC területén. A Debreceni Egyetem célja a DE OEC Oktatásszervezési Központ, DE Nemzetközi Oktatási Központ, DE Minőségügyi Iroda infrastrukturális feltételeinek javítása/kialakítása. A Debreceni Egyetem célja a hallgatók oktatási hátterfeltételeinek (International House, Hallgatói Önkormányzatok irodái) fejlesztése a DE OEC I. sz. Kollégiumának rekonstrukciójával. A hallgatók fogadására való felkészülés, a fetételrendszer kialakítása, fejlesztés a kar nemzetközi kapcsolatrendszerén. A Debreceni Egyetem célja az Egészségobszervetórium modell országos kiépítésének és oktatásának infrastrukturális feltételeinek megteremtése a DE OEC Népegészésgügyi Karon. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg

31 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja a Szemészeti Klinika épületének részleges rekonstrukciója. A Debreceni Egyetem célja az Élődonoros Vesetranszplantációs műtő kialakítása a Szívsebészeti Központ épületében. A Debreceni Egyetem célja Égési Központ fejlesztése a Bőrgyógyászati Klinikán. A Debreceni Egyetem célja a Centralizált Gyermekellátás fejlesztése: gyermekfogászat, fogszabályozás és fogyatékos gyermekek fogászati ellátása, valamint integrált gyermek fejnyaksebészeti maxillofaciális ellátás. A Fogorvostudományi Kar régi épületre és körkezelőjére emelet ráépítés és a Fül- Orr- Gége és Fej- Nyaksebészeti Klinika bővítése. A Debreceni Egyetem célja az Urológiai Klinika rekonstrukció (I. emeleti kórtermek komfortosítása) A Debreceni Egyetem célja a Gyógyszertudományi Kar infrastrukturális háttér megteremtése Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg

32 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja a DE OEC I. és II. sz. Belgyógyászati Klinika bővítésével, összekötésével, tömbösítésével és rekonstrukciójával létrehozni az Integrált Belgyógyászati Intézet infrastruktúráját. A DE OEC I. sz. Belgyógyászati Klinikájáak és II. számú belgyógyászati Klinikájának rekonstrukciója, bővítés, tömbösítése. A Debreceni Egyetem célja a Molekuláris Pathológiai Központ megalakítása a DE OEC Elméleti Tömbjében. A Debreceni Egyetem célja a Molekuláris Medicina Kutató Központ továbbfejlesztése. A Debreceni Egyetem célja a Gyógyszertudományi Kar infrastrukturális háttér feltételeinek megteremtése. A Debreceni Egyetem célja a Regionális In Vitro Diagnosztikai Központ infrastruktúrájának megteremtése (Regionális Immunológiai laboratórium, Klinikai Biokémiai és Molekuláris Pathológiai Intézet és Személyre szabott orvoslás egy infrastruktúrában való elhelyezése.) Csőpostarendszer. A Debreceni Egyetem célja a gyemekgyógyászati ellátás fejlesztése intenzív centrum létrehozásával. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg

33 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja a Esztétikai Centrum létrehozása és kórtermek komfortosítása. A Debreceni Egyetem célja a Sebészeti műtéttan részére DE OEC II. telepen oktatási terület kialakítása. A Debreceni Egyetem célja az OEC Bölcsőde bővítése, felújítása. A Debreceni Egyetem célja kerékpártároló kialakítása a Centrum területén. A Debreceni Egyetem célja Kenézy Tudományos Konferencia Központ kialakítása. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. A Debreceni Egyetem célja DNS labor kialakítása. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. A Debreceni Egyetem célja Informatikai Tudásközpont épület beruházás a Kassai úti campuson. A Debreceni Egyetem célja a Bem téri Fizikai Központ bővítése. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg

34 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja a Matematikai épület rekonstrukciója. A Debreceni Egyetem célja a Kassai úti campus felújítása. A Debreceni Egyetem célja TEOK szuperszámítógép beszerzése. A Debreceni Egyetem célja az Informatikai hálózat fejlesztése, Erőforrás terem klímabővítés (duplázás). A Debreceni Egyetem célja Internet exchange központ, szerver hosting kialakítása. A Debreceni Egyetem célja az Állam- és Jogtudományi Kar részére a Kassai úti 3-as jelű épület felújítása. A Debreceni Egyetem célja Bay Zoltán Kutatóintézet létesítése. A Debreceni Egyetem célja a Főépület átfogó rekonstrukciója az Egyetemi és Nemzeti Könytárral együtt. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 0 A Bay Zoltán Alapítvány egyenlőre nem kíván kutatóintézetet létrehozni. Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően

35 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja Tömör könyvraktár és térszín alatti parkoló létesítése az Egyetem téri campuson, gazdasági épület kiváltása. A Debreceni Egyetem célja a Kémiai épület rekonstrukciója. A Debreceni Egyetem célja a Vámospércsi úti kollégium felújítása. A Debreceni Egyetem célja Könyvtárépület beruházás a GyFK-n (HPFK-n). A Debreceni Egyetem célja a Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskola bővítése és rekonstrukciója. A Debreceni Egyetem célja a Arany János Gyakorló Általános Iskola rekonstrukciója. A Debreceni Egyetem célja a Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium rekonstrukciója. A Debreceni Egyetem célja a DE TEK sporttelep (DEAC pálya) rekonstrukciója. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően

36 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja a tanári villák felújítása. A Debreceni Egyetem célja a Alkotó, gyakorló, pihenő célú épületek építése. A Debreceni Egyetem célja Szolgáltatóház építése a Kassai úti Campuson. A Debreceni Egyetem célja a Bölcsődeépület rekonstrukciója. A Debreceni Egyetem célja a Ökológiai épület felújítása. A Debreceni Egyetem célja a Közgazdaságtudományi Kar épületfelújítása. A Debreceni Egyetem célja az Egyetem téri campus rekonstrukciója. A Debreceni Egyetem célja a Kassai úti campus kerítés felújítása. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően

37 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja IP Upqrade rendszer migráció. (Kassai út MK) A Debreceni Egyetem célja a Belső úthálózat fejlesztése, Egyetem téri campus körút hiányzó szakaszának megépítése. A Debreceni Egyetem célja a Balásházy János Mezőgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola rekonstrukciója (Pallag). A Debreceni Egyetem célja Sportkomplexum tervezése. A Debreceni Egyetem célja a telefonközpont bővítése mellékek számának növelése kétévente. A Debreceni Egyetem célja a Gyermekellátás fejlesztése és modernizálása I. és IV. Gyermekpavilonok rekonstrukciója összekötő épület építése. A Debreceni Egyetem célja a Szívsebészeti Központ preoperatív osztály kialakítása. A Debreceni Egyetem célja VIP kórtermek kialakítása a DE OEC betegellátó szervezeti egységeiben. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Infrastruktúra 0 A rekonstrukció nem valósult meg Infrastruktúra 1 A sportkomplexum tervezés alatt van. Infrastruktúra 1 A telefonközpont számos mellékkel bővült Infrastruktúra 1 A TIOP keretében a gyermekintenzív ellátás fejlesztése megvalósult, a pavilonok rekonstrukciójára a későbbiekben kerül sor. Infrastruktúra 2 A TIOP pályázat keretében a program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 1 A TIOP projekt keretében részlegesen elkészült, a projekt által nem érintett területeken a szervezeti egységek saját forrásából valósul meg

38 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja a külföldi betegek ellátását javító komfortosítások és modernizációs programok a DE OEC betegellátást végző szervezeti egységeiben. DE AGTC sportlétesítmények fejlesztése A koncepció célja, hogy az AGTC szélesítse a régió sportban elfoglalt előkelő pozícióit, a hallgatók egyre növekvő része vegyen részt a szabadidőspotban, növekedjen a hallgatók sportra fordított ideje, kerüljön előtérbe az egészséges életmód, valamint kerüljön az egyetemi sportélet keresletoldalúvá. A Debreceni Egyetem célja a Pallagon lévő Balásházy J. Gy. Szki. És Kollégium tornaterem építése. A Debreceni Egyetem célja a Kollégium vizesblokkjai felújítása. A Debreceni Egyetem célja Sport és Turisztikai Oktatási Központ létrehozása. A Debreceni Egyetem célja az Onkológiai Továbbképző Módszertani Központ megalakítása a DE OEC Onkológiai Tanszékén. A Debreceni Egyetem célja a pallagi Edzőcentrum létesítése a debreceni labdarúgás fejlesztése projekt keretében. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 1 A TIOP projekt keretében részlegesen elkészült, a projekt által nem érintett területeken a szervezeti egységek saját forrásából valósul meg. Infrastruktúra 1 A tornacsarnok padlózatának cseréje elkezdődött Infrastruktúra 0 A tornaterem építése nem valósult meg Infrastruktúra 1 A vizesblokkok felújjítása folyamatos Infrastruktúra 0 Az oktatási központ nem épült meg. Infrastruktúra 2 Az Auguszta program keretében az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 1 Az edzőcentrum építése elkezdődött

39 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja megújuló energia alapú villamos energia-, kapcsolt hő- és villamos energia-, valamint biometán-termelés: a DE AGTC Debrecen, Böszörményi út 138. sz. alatti központi telephelyen és/vagy Debrecen Sceince Parkban (Agrár Park) tervezett termálkút és mellékt. A Debreceni Egyetem célja az Ortopádiai Klinika részére infrastruktúra háttér feltételeinek javítása. Debreceni Egészség Központ Fejlesztés Projekt (DEK-FP) keretében eszközök beszerzése Az "Agrár-Innovációs Tudásközpont" Pólus program: Egyetemi Ipari Park infrastruktúra II. ütemének kiépítése A Debreceni Egyetem célja a Bioenergetikai kutatások infrastruktúra hátterének fejlesztése. A Debreceni Egyetem célja a Hospice ellátás infrastrukturális hátterének megteremtése. A Debreceni Egyetem célja Hyperbarikus berendezés telepítése. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 0 Az energetikai alapú energiatermelés nem valósult meg Infrastruktúra 1 Az építési engedélyes terv elkészült, HURO program keretében pályázat beadásra került. Infrastruktúra 1 Az eszközök beszerzése három ütemben valósul meg, 1-2 ütem beszerzése megtörtént, a 3. ütem közbeszerzési eljárása folyamatban van. Infrastruktúra 0 Az infrastruktúrát nem építettük ki. Infrastruktúra 1 Az infrastrukturális háttér kialakítása elkezdődött Infrastruktúra 1 Az Onkoradiológiai Központ épületében valósul meg, a kiviteli terv elkészült, a kapcsolódó pályázati felhívás még nem jelent meg. Infrastruktúra 1 Az Onkoradiológiai Központ épületében valósul meg, a kiviteli terv elkészült, a kapcsolódó pályázati felhívás még nem jelent meg

40 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja a Parkfelújítás - automata öntőzőhálózat kiépítéssel - I., II., III. ütem, tervezéssel. A Debreceni Egyetem célja az Óvoda tömbösítése és modernizálása. A Debreceni Egyetem célja a Mozgásszervi és Regoinális Rehabilitációs Központ létrehozása a jelenlegi I. sz. Sebészeti Klinika épületében a Reumatológiai Tanszék és az Orvosi Rehabilitációs és Fizikális Medicina Tanszék beköltöztetésével. A Debreceni Egyetem célja a Tanszékek rekonstrukciója. A Debreceni Egyetem célja az ICONO-PHARMA Innovációs és Szolgáltató Központ létrehozása, új épület építésével a cemtrum területén a központi gyógyszertár épület bővítésével. A Debreceni Egyetem célja Komplex fejlesztési program az ÁNTSZ-szel együttműködve, regionális központ kialakítása, illetve országos képzésikutatási program indítása. A Debreceni Egyetem célja a DE OEC parkolóhelyeinek bővítése. A Debreceni Egyetem célja az eszközpark modernizációja: Da Vinci robot beszerzése Neuronavigációs sebészeti berendezés beszerzése Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 0 Az öntözőhálózat kiépítése nem történt meg Infrastruktúra 1 Elvi engedélyes tervet elkészítettük, a pályázat folyamatban van. Infrastruktúra 1 Építési engedélyes terv elkészült, az ÉAOP /C programban a beadott pályázat elbírálása folyamatban van. Infrastruktúra 1 A tanszékek egy részének rekonstrukciója megtörtén, amennyire volt finanszírozás Infrastruktúra 0 Finanszírozási okok miatt nem valósult meg. Infrastruktúra 0 Finanszírozási okok miatt nem valósult meg. Infrastruktúra 1 Forrás függvényében a parkolóhelyek bővítése folyamatosan történik. Infrastruktúra 0 Forráshiány miatt nem valósult meg

41 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja a kerékpáros közlekedés infrastruktúrális feltételeinek megteremtése. A Debreceni Egyetem célja a Sugárterápiás kezelések fejlesztése: Eszközpark modernizálása: Sugárbiológiai labor lértehozása, IMRT és prostata seed terápia bevezetése, a szükséges többlet kubatúra létrehozása Protonterápia bevezetése A Debreceni Egyetem célja a kórház ellátását kiváltó Térítéses Betegellátó Központ infrastruktúrájának megteremtése a DE OEC I. sz. telepén az I. sz. Sebészeti Klinika szomszédságában. A Debreceni Egyetem célja Időskorúakról gondoskodó egyetemi központ kialakítása a DE OEC területén. A Debreceni Egyetem célja a Kollégium épületében szemétledobó beépítése szintenkénti becsatlakozással, hatodik emelettől a földszintig (hét szint). A Debreceni Egyetem célja a Növényvédő állomás átvátele - akkreditált laborok fejlesztése. A Debreceni Egyetem célja Állatház kialakítása a Centrum területén. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 0 Kassai úti Campus mellett a várossal tervezett kerékpárút pályázat hiányában nem valósult meg. Infrastruktúra 1 Kiviteli terv elkészült, a kapcsolódó pályázati felhívás még nem jelent meg. Infrastruktúra 0 Külső befektető visszalépése miatt nem valósult meg. Infrastruktúra 0 Külső befektető visszalépése miatt nem valósult meg. Infrastruktúra 0 Nem épült ki a szemétledobó rendszer Infrastruktúra 0 Nem került átvételre az állomás Infrastruktúra 0 Nem valósult meg

42 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A Debreceni Egyetem célja a DEOEC két telephelyének összekötése Móricz Zs. Krt. korábban már tervezett és a város vezetésével is egyeztett lezárásával. A Debreceni Egyetem célja az energiamegtakarítást célzó fejlesztések megújuló energia hasznosításával és/vagy a világítási rendszerek korszerűsítésével, energiatakarékos központi hűtési rendszer kiépítésével és az épületek hőszigetelésével. A Debreceni Egyetem célja Dopopng labor kialakítása. A Debreceni Egyetem célja Oktatási eszközbeszerzés. A Debreceni Egyetem célja az egyéb oktatási, kutatási fejlesztések, beruházások (Karcag, Nyíregyháza) megvalósítása. A Debreceni Egyetem célja a DE OEC épületeinek akadálymentesítése. A Debreceni Egyetem célja a közműfejlesztés a Böszörményi u szám alatti terület Sportcsarnoktól NY-ra eső területe a városi csatornahálózatba nincs bekötve, az épületek egyedi szikkasztóval rendelkeznek, melybe a talajvíz is bejut. Cél elérésének értékelése Infrastruktúra 0 Nem valósult meg. Infrastruktúra 0 Nem valósult meg. Infrastruktúra 0 Nem valósult meg. Értékelés indoklása Infrastruktúra 1 Oktatás technikai eszközök beszerzése folyamtosan valósul meg Infrastruktúra 0 Oktatási és K+F beruházás nem történt Infrastruktúra 1 Pályázati forrásokból részleges megvalósult. Infrastruktúra 0 Továbbra is egyedi szikkasztóval rendelkezik az épület

43 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Az intézmény infrastruktúraellátottságának bemutatása, az A munkahelyi infrastruktúra javításának programja (A munkavégzéshez kapcsolódó informatikai infrastruktúra, belső, intézményi kommunikáció és koordináció rendszere és gyakorlata. Egyéni teljesítmény-értékelés és elismerés differenciált rendszere. Jóléti intézkedések. Továbbképzési, tudományos fokozatszerzés támogatásának intézményi rendszere, mobilitási lehetőség, esélyegyenlőségi programok.) 2.2 esélyegyenlőség, tehetséggondozás (szakkollégiumok, tudományos diákkör, mentorprogram, fogyatékkal élők esélyegyenlősége, stb.) A doktori képzés rendszerének átalakítása (pl. gyakorlatiasabb témák elterjesztése) A Debreceni Egyetem célja az előadók - szemináriumok rekonstrukciója berendezéssel. Terveink között szerepel továbbá egy központi Unix szerver megnyitása is LDAP alapú azonosítás és storage alapú tárolórendszer segítségével mindazoknak, akik a névtárban szerepelnek (ez tartalmaz minden hallgatót és oktatót). Az LDAP alapú azonosítás segítségével közös informatikai és tanulmányi szolgáltatások beindítása a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárával: elektronikus jegyzetrendelés, diplomamunkák nyomtatásának és bekötésének távoli megrendelése, a tanulmányi redszerben regisztrált oktatási és segédanyagok Debreceni Egyetemi Archívumból való szolgáltatás. Mentálhigiénés Program célja új komplex modell szolgáltatások bevezetése. A Mentálhigiénés Centrum hosszú távon elősegíti a fogyatékossággal és mentálhigiénés problémákkal élő fiatalok aktív munkaerőpiaci szereplővé válását, ezáltal segíti az Egyetem és a térség versenyképességének javítását. Célunk, hogy az oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása érdekében a doktori képzésben részt vevők minél fiatalabb korban és minél rövidebb idő alatt jussanak el a fokozatszerzésig. Az erre utaló tendenciák láthatók az időszakban, illetve a időszakban fokozatot szerzettek életkor összetételét összehasonlító alábbi diagramokon. A fokozatszerzők átlagéletkora a három időszakban 37,06 év; 36,32 év illetve 35,88 év volt. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 1 Több előadó és szeminárium rekonstrukciója megvalósult Szolgáltatások 1 Unix szerver megnyitása is LDAP alapú azonosítás és storage alapú tároló rendszer segítségével Szolgáltatások 2 Elnyertük a Családbarát munkahely címet, és a Központ számos sikeres projektet és rendezvényt valósított meg. Oktatás 2 A saját tudományos utánpótlás fokozatszerzése egyre fiatalabb korban történik, bár a karok között vannak különbségek. A fokozatszerzők életkora folyamatosan csökken

44 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület A doktori képzés rendszerének átalakítása (pl. gyakorlatiasabb témák elterjesztése) A célcsoportok feltárási lehetőségei, a regionális igény felmérése a képzésben érdekeltek és a foglalkoztatók oldaláról, képzési programok kidolgozása A célcsoportok feltárási lehetőségei, a regionális igény felmérése a képzésben érdekeltek és a foglalkoztatók oldaláról, képzési programok kidolgozása A célcsoportok feltárási lehetőségei, a regionális igény felmérése a képzésben érdekeltek és a foglalkoztatók oldaláról, képzési programok kidolgozása A célcsoportok feltárási lehetőségei, a regionális igény felmérése a képzésben érdekeltek és a foglalkoztatók oldaláról, képzési programok kidolgozása A célcsoportok feltárási lehetőségei, a regionális igény felmérése a képzésben érdekeltek és a foglalkoztatók oldaláról, képzési programok kidolgozása A doktori képzéssel kapcsolatos fejlesztési célunk a műszaki tudományok tudományterületen Gépészeti Tudományok doktori iskola, illetve a művészetek területén zeneművészeti DLA képzés akkreditálása és indítása. Fő célkitűzés az e-learning intézményi feltételrendszerének megteremtése. Fő célkitűzés új képzési modulokkal kapcsolódás a vállalkozói és befektetői, állami és non-profit szektor igényeihez, illetve kapcsolódás a munkahelyteremtést ösztönző, illetve munkahelymegtartó gazdasági programokhoz, pályázatokhoz. Fő célkitűzés a tananyagfejlesztés a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) pályázatainak forrásbevonásával. Fő célkitűzés a tudás alapú, versenyképes gazdaság által támasztott, az egész életen át tartó tanulás elvét követő tanulási rendszer tudásbázisának kialakítása, mellyel a régió munkaerőpiaca részére tartós fejlesztési szolgáltatást tud nyújtani az Egyetem. Fő célkitűzés a munkaerőpiac új kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkaerő képzési rendszerének megteremtése. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Oktatás 0 Időarányosan előre léptünk ugyan a személyi állomány fejlesztésében, de az új doktori iskolák akkreditáltatásához a személyi feltételek még nem biztosítottak Oktatás 1 A keresleti piac visszaesése miatt a fejlesztés lassabb, de az alapok kialakultak és számos területen gyakorlattá válhatnak. Oktatás 1 A munkaerő-piaci igényekhez leginkább a szakirányú továbbképzések működtetésével alkalmazkodik az Egyetem, ez a a legrugalmasabb képzési forma. A jelenlegi gazdasági helyzet nem segíti a továbbképzések teljes körű megvalósítását. Oktatás 2 Aktív és sikeres az Egyetem pályázati tevékenysége, minden TÁMOP pályázati kiírásra pályázatot nyújtottunk be. Oktatás 1 Bővítettük a szakirányú továbbképzéseinket, mára 130 regisztrált továbbképzést kínálunk. Új képzőszervezetek jöttek létre a felnőttképzés területén. Oktatás 2 Rendszeresen figyelembe vesszük a munkaerő-piac változásait, erősítettük a gyakorlati képzés elemeit új szervezetek létrehozásával is

45 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehetőségei, diplomás átképzések munkaerőpiaci hátterének bemutatása Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehetőségei, diplomás átképzések munkaerőpiaci hátterének bemutatása Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehetőségei, diplomás átképzések munkaerőpiaci hátterének bemutatása Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehetőségei, diplomás átképzések munkaerőpiaci hátterének bemutatása Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehetőségei, diplomás átképzések munkaerőpiaci hátterének bemutatása Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehetőségei, diplomás átképzések munkaerőpiaci hátterének bemutatása A képzési rendszer tervezett működési stratégiái: Regionális Tanárképzési Központ működtetése. A képzési rendszer tervezett működési stratégiái: Együttműködési megállapodáson alapuló partnerkapcsolatok kiépítése a munkaerőpiac szereplőivel, közös célok és feladatok meghatározása (workshopok, konferenciák, pályázatok konzorciumban történő megvalósítása). A képzési rendszer tervezett működési stratégiái: Egységes marketing- és PR-szemlélet kialakítása az Egyetem képzési területeinek közös bemutatásával. A képzési rendszer tervezett működési stratégiái: A képzések lépcsőzetes, egymásra épülő rendszerének kialakítása (Felsőfokú szakképzés, Graduális képzés, Felnőttképzés). A képzési rendszer tervezett működési stratégiái: Modern felnőttképzési módszerek alkalmazása (interaktív képzés, csoportmódszerek alkalmazása, e-learning tanulási lehetőségének megvalósítása). A képzési rendszer tervezett működési stratégiái: A felnőttképzési területen a képzési igény jelzőrendszerének kialakítása, képzési monitoring rendszer kidolgozása és működtetése, képzési indikátorok meghatározása a képzés hatékonyságának mérésére. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Oktatás november 30-án lezárult a Regionális Pedagógusképző és -továbbképző Hálózat és Adatbázis és Észak-alföldi Régióban című pályázat, melynek eredményeképpen létrehoztuk és működtetjük a Regionális Tanárképzési Központot. Külső kapcsolatrendszer 2 60 kihelyezett tanszék létrehozása és hatékkony működése. Átfogó cél 2 A karok egységesen jelennek meg oktatási vásárokon és más rendezvényeken. Oktatás 2 A működő egyetemi oktatási rendszer megfelel a korábban kitűzött stratégiai céloknak. Az egyetemi oktatáspolitikai döntések alkalmazkodnak a politikai döntésekhez, a gazdasági és munkaerőpiaci igényekhez. Oktatás 1 A piaci viszonyok lelassították az intézmény ezirányú speciális fejlődését, a már kialakított alapok lehetőséget nyújtanak a továbblépéshez a külső viszonyok megváltozása esetén. Infrastruktúra 1 A DPR mérésekből az igények meghatározhatók

46 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehetőségei, diplomás átképzések munkaerőpiaci hátterének bemutatása Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehetőségei, diplomás átképzések munkaerőpiaci hátterének bemutatása Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehetőségei, diplomás átképzések munkaerőpiaci hátterének bemutatása Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehetőségei, diplomás átképzések munkaerőpiaci hátterének bemutatása Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehetőségei, diplomás átképzések munkaerőpiaci hátterének bemutatása Képzési rendszer működési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehetőségei, diplomás átképzések munkaerőpiaci hátterének bemutatása A képzési rendszer tervezett működési stratégiái: A képzők adatbázisának létrehozása, folyamatos aktualizálása, illetve a képzők képzésének megvalósítása. A képzési rendszer tervezett működési stratégiái: Felnőttképzéshez kapcsolódó pályázatok figyelése, releváns pályázatok elkészítése, megvalósítása. A képzési rendszer tervezett működési stratégiái: A képzési igényeknek megfelelő programok akkreditáltatása (modulrendszerű elemekből). A képzési rendszer tervezett működési stratégiái: A célcsoportok számára olyan képzések kínálata, amelyek összhangban vannak az egész életen át tartó tanulás elvárásaival. A képzési rendszer tervezett működési stratégiái: Felnőttképzéshez kapcsolódó kutatások indítása, a kutatások tapasztalatainak beépítése a képzési rendszer fejlesztésébe. A képzési rendszer tervezett működési stratégiái: Képzési szolgáltatások kiajánlása munkaadók felé (humánerőforrás-vizsgálatok készítése, képzési módszerek kidolgozása, képzési igények felmérése, vállalati e-learning keretrendszer kialakítása, tananyagfejlesztés, stb.), munkavállalók felé (előzetes tudásszint-felmérés, képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás, stb.). Cél elérésének értékelése Infrastruktúra 0 Nem valósult meg. Értékelés indoklása Átfogó cél 1 A Rektori Hivatal és a centrumok szintjén is folyik ez a tevékenység. Oktatás 1 Felkészültünk a közvetlen munkaerő-piaci igények kielégítését szolgáló képzések indítására, több esetben pályázati támogatással már sikerült új oktatási modulokat kidolgozni és azokat bevezetni. Oktatás 1 Néhány területen közvetlen munkaerőpiaci képzések, továbbképzések szerveződtek és működnek. Kutatás-fejlesztés és innováció 1 Számos projekt valósult meg és van folyamatban a felnőttképzés kutatásában, melyek eredményeit folyamatosan igyekszik az intézmény beépíteni működésébe. Szolgáltatások 1 Számos területen történt előrelépés, a feedback még nem mindig teljes

47 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.5 Oktatási szolgáltató funkciók külső érdeklődők számára, a régió igénye (képzési formák, végzettség, szakképzettség-szerzés lehetőségei, foglalkoztatók támogatási formái 2.5 Oktatási szolgáltató funkciók külső érdeklődők számára, a régió igénye (képzési formák, végzettség, szakképzettség-szerzés lehetőségei, foglalkoztatók támogatási formái 2.6 Kutatás-fejlesztést támogató stratégia és gyakorlat A karrierirodáink tevékenységének bővítése, a munkavállaláshoz, a sikeres életpályához nélkülözhetetlen kompetenciák megszerzését célzó képzések, tanfolyamok tartalmi és mennyiségi fejlesztése fő célként fogalmazható meg a következő évekre. A Műszaki Kar kiemelt laborfejlesztési céljai: - Passol labor fejlesztése - Robotika laboratórium - Építészmérnöki CAD laboratórium - Épületenergetikai laboratórium - Tüzeléstechnikai laboratórium - Rajz-stúdió laboratórium - Modellező laboratórium - Épületszerkezettan kabinet - Tervező műterem - Szilárdságtani és tartószerkezeti laboratórium - Építőanyag laboratórium - Geodéziai laboratórium - Építőmérnöki CAD laboratórium - Levegőtisztaság-védelmi laboratórium - Menedzser tréningközpont - Környezetmérnöki és vegyipari műveletek laboratórium - Számítógépes laboratórium a matematika és az ábrázoló geometria tárgyaknak A Debreceni Egyetem hazai szinten és a Középkelet-európai Régióban már most a meghatározó egyetemek közé tartozik, és célja, hogy elérje a vezető európai kutatóegyetemek színvonalát és elismertségét. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Oktatás 2 A legutóbbi pályázataink (TÁMOP ) a DPR-en keresztül a célkitűzések megvalósítását szolgálta, amelyre a különböző minőség-díjaink ékes bizonyítékot jelentenek. Kutatás-fejlesztés és innováció Kutatás-fejlesztés és innováció 1 A TIOP pályázat sikeres volt, megkezdődött a kivitelezés 1 A kutatóegyetemi program folytatása szükséges a színvonal további emeléséhez

48 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.6 Kutatás-fejlesztést támogató stratégia és gyakorlat 2.6 Kutatás-fejlesztést támogató stratégia és gyakorlat Az intézményi kutatás-fejlesztés teljesítményeinek bemutatása (publikációk, termékek, szellemi jogvédelem, szabadalmak értékelésére alkalmas elemek) Az intézményi innovációs szervezetek (Kooperációs Kutató Központok, tudáscentrum, inkubációs szervezet, spin-off cégek, Agrár-Ipari Park) tevékenységének bemutatása, üzleti forgalmi alakulás elemzése, prognózisok készítése A Debreceni Egyetem K+F+I stratégiájának átfogó célja, hogy kiemelkedő teljesítményekre képes réteget, csoportokat képezzen, akik optimális feltételek között dolgozva képesek nemzetközi szintű publikációk megalkotására, versenyképes, pályázati vagy ipari bevételt generáló kutatások folytatására és nemzetközi díjak elnyerésére, széleskörű együttműködésre hazai és külföldi kutató társintézményekkel, valamint az iparral. Az Egyetem kutatási-fejlesztési stratégiájának egyidejűleg két célkitűzést kell következetesen megvalósítania: (i) jelentős áttörés az alkalmazott kutatás és az innováció területén, és (ii) az Ftv-ben bevezetett kutatóegyetem fogalmával összhangban az alapkutatások fenntartása legalább az eddigi, magas minőségi szinten. Az egyetemen folyó tudományos kutatások eredmények folyamatos monitorizálásán túl intézményünk kiemelt célja pályázati források bevonásával a tudományos eredmények minél szélesebb körű disszeminációja. A Debreceni Egyetem célja a világ fejlett régióira napjainkban jellemző egészséges (és piacképes) élelmiszert a szántóföldtől a fogyasztóig koncepciót magába foglaló, tudásalapú integrált agrár-biotechnológia megteremtése. Kutatás-fejlesztés és innováció Kutatás-fejlesztés és innováció Kutatás-fejlesztés és innováció Kutatás-fejlesztés és innováció Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása 1 Az Egyetem K+F+I stratégiája a fenti cél megvalósulását szolgálja, a gyakorlatban további fejlesztések szükségesek. 2 Az Egyetem K+F+I stratégiája a fenti két célkitűzés megvalósulását szolgálja, a gyakorlatban további fejlesztések szükségesek. 2 Az összes megvalósuló pályázati projekt keretében nagy hangsúlyt fektet az intézmény a létrejött eredmények terjesztésére. Külön disszeminációs pályázatokat is megvalósít az Egyetem. 1 Néhány termék már jelenleg is elérhető a piacon, hasonlóan ígéretes fejlesztések vannak folyamatban

49 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) A felsőoktatás minőségének javítása a kutatásfejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül a Debrceeni Egyetemen: A projekt átfogó célja az oktatás és kutatás minőségénének javítása a Debreceni Egyetemen külön tekintettel az Egyetem K+F+I stratégiájában is kiemelten megjelenő három fő tudományterületen és azon belül öt kiemelt területen. A minőségi fejlődést a szellemi potenciál, a K+F infrastruktúra, az intézményi kapcsolatrendszer és a kiemelt kutatási területek koncentrált támogatásával tervezzük. Debreceni Egészség Központ Fejlesztési Projekt: A projekt a DE OEC infrastrukturális fejlesztésére irányul. Alapvető cél, hogy megteremtsük a legmagasabb technikai színvonalú, progresszív betegellátásokhoz való hozzáférést az Északalföldi Régió lakossága számára. Cél a korszerű, szükségleteken alapuló, optimális kapacitású, költséghatékonyan működő és fenntartható betegellátó rendszer kialakítása, a terápiás és diagnosztikus szolgáltatások tömbösítésével, centralizációval. A tervezett beruházások területei: Központi Diagnosztika (In Vitro Diagnosztika és képalkotó eljárások), Centralizált ellátás, tömbösítés: sürgősség, onkohaematológia, központi intenzív belgyógyászat. Gyermekellátás, ezen belül gyermek intenzív osztály fejlesztése, gyermekfogászat és integrált fej-, nyaksebészet, maxillofacialis ellátás. Speciális ellátások (transzplantáció és súlyos égési sérültek kezelése), patológia. A projekt keretében új épület építést, bővítéseket, rekonstrukciókat, egyes régi épületek bontását, valamint gép-műszer-beszerzéseket tervezünk. Kutatás-fejlesztés és innováció Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása 1 A cél elérését szolgáló kutatóegyetemi program megvalósítás alatt áll. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg

50 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) Természettudományi és műszaki képzés infrastruktúrájának fejlesztése: az Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ (MAG Ház) I. ütem építése és felszerelése, az Informatikai Kar új épületének létrehozása, az Elméleti Négyszög I. ütem fejlesztése és rekonstrukciója, a villamos-, anyag-, vegyész- és biomérnök-képzéshez kapcsolódó laboratóriumok felújítása és a kísérleti üzem rekonstrukciója. Természettudományi és műszaki képzés infrastruktúrájának fejlesztése: az Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ (MAG Ház) I. ütem építése és felszerelése, az Informatikai Kar új épületének létrehozása, az Elméleti Négyszög I. ütem fejlesztése és rekonstrukciója, a villamos-, anyag-, vegyész- és biomérnök-képzéshez kapcsolódó laboratóriumok felújítása és a kísérleti üzem rekonstrukciója. Létesítményenergetikai Klaszter (induló) A tervezett klaszter létrehozásának célja a létesítmények energiafelhasználásának csökkentése. Az Agrár Innovációs Tudásközpont célja az agrárés élelmiszergazdaság vertikumában olyan vállalkozások, klaszterek létrehozása, amelyek termékekre vagy termékcsoportokra vonatkozóan innovatív ötleteket valósítanak meg, és tudományos eredményekkel alátámasztott mintaprojekteken át juttatják el azokat a szabadalomig, a késztermék kifejlesztéséig, majd annak piaci bevezetéséig. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg. Infrastruktúra 2 A program az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően valósult meg

51 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) Plan-Net.hu Építőipari Mérnöki Hálózati Klaszter (induló) Projekt átfogó célja: Klasztertagvállalatok versenyképességének erősítése. Projekt főtevékenységei: 1, Közös informatikai rendszer fejlesztése 2, Klasztermenedzsment fejlesztése. Projekt várható eredményei: A településfejlesztési munka szakmai színvonala javul az Észak-Alföldi Régióban, növekedni fog a foglalkoztatás. A klaszter nemzetközi piacokon is versenyképes lesz Automata 3 késes papírvágógép kifejlesztése Dózismoduláción alapuló precíziós sugársebészet Tüdőrák-diagnózisra és a korai tüdőrák szűrésére alkalmazható diagnosztikum kipróbálása A cél HERG csatorna kötődést igazoló PET diagnosztikum fejlesztése gyógyszer-kipróbálások korai fázisában történő alkalmazásra Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 0 A program megvalósítása előkészítés alatt áll az IFT-ben megfogalmazott céloknak megfelelően. Kutatás-fejlesztés és innováció Kutatás-fejlesztés és innováció Kutatás-fejlesztés és innováció Kutatás-fejlesztés és innováció 1 A projekt szakmai megvalósítása folyamatban van, megfelelően halad. 1 A projekt szakmai megvalósítása folyamatban van, megfelelően halad. 1 A projekt szakmai megvalósítása folyamatban van, megfelelően halad. A projekt megvalósítás tervezett befejezése: május A projekt szakmai megvalósítása megkezdődött

52 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) A Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja által alkotott konzorcium keretében olyan innovatív kutatói team kerül kialakításra, amely a gyógyszertudomány területén olyan molekulák azonosítását és validálását kutatja, amelyek új típusú gyógyszerfejlesztés előtt nyitnak utat. A célunk olyan molekulák szabadalmaztatása, amelyek a 2-es típusú cukorbetegség definitív gyógyításához szükséges gyógyszerek alapjait jelentik és nem csak annak tüneti kezelésére szolgálnak. Az emberközeli, gépi összetevőt tartalmazó kommunikáció modellezési lehetőségeinek föltárása. Részterületek: digitális képfeldolgozás, számítógépes nyelvészet, kommunikációs modellezés. Indokoltság: a magasan képzett humán-erőforrás kihasználatlanságának csökkentése, ezt önmagában is fontos kiemelkedő stratégiai jelentőségű kutatással hajtjuk végre. Általános célok: a Wim Kok-jelentéseken alapuló iránymutatások alapján fogalmazódnak meg. Geotermikus rendszerek fenntarthatóságának integrált modellezése: A projekt a geotermikus energiaforrások és az ezeket felhasználó energetikai rendszerek fenntarthatóságának integrált modellezését tűzi ki célul. Az elvégzendő kutatások kizárólag alapkutatások és kiterjednek az energiaforrásokat (felszín alatti víztározók) befolyásoló tényezők hatásának beazonosítására és modellezésére, a kitermelő rendszerek kialakítása során fellépő környezeti és műszaki hatások vizsgálatára, illetve a geotermikus rendszerek optimális üzemeltetési paramétereinek az elemzésére. Kutatás-fejlesztés és innováció Kutatás-fejlesztés és innováció Kutatás-fejlesztés és innováció Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása 2 A projekt szakmailag sikeresen megvalósult. 2 A projekt szakmailag sikeresen megvalósult. 2 A projekt szakmailag sikeresen megvalósult

53 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) Innovatív információtechnológiák agrárgazdasági kutatási, fejlesztési alkalmazási eredmények disszeminációja: Tudományos portál fejlesztése a felsőoktatásban keletkezett kutatás-fejlesztési, innovációs eredmények gazdasági szektor felé történő elterjesztésére, megismertetésére információs portál működtetésével - Információtechnológia az agrár szektorban című elektronikus folyóirat megalapítása - Kutatási eredmények publikálása, könyvek megjelentetése agrárinformatika témakörökben - Tudományos nemzetközi konferenciák, hazai rendezvények szervezése - Hallgatók és fiatal kutatók tudományos munkájának támogatása Kémiai és biotechnológiai alapkutatások vízzáró rétegek és talajvizek halogénezett szénhidrogén szennyezőinek eltávolítására: Kémiai és biotechnológiai alapkutatások vízzáró rétegek és talajvizek halogénezett szénhidrogén szennyezőinek eltávolítására A természetben antropogén szennyezőként található klórozott szénhidrogéneket vizsgáljuk: milyen következményekkel jár; hol lokalizálódik; mivé alakul, alakítható. Eltávolítására nincsen jó technológia. Interdiszciplináris, nemzetközi csapatunk a legkorszerűbb nemzetközi kutatásmódszertanokat alkalmazza. Tevékenységünk: új tudományos eredményeket; innovációs potenciált hoz létre, amely az IKUT-ot fenntartja; ösztönzi a felsőoktatási intézmények innovatív tevékenységét, K+F munkahelyeket teremt. Kutatás-fejlesztés és innováció Kutatás-fejlesztés és innováció Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása 2 A projekt szakmailag sikeresen megvalósult. 2 A projekt szakmailag sikeresen megvalósult

54 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) Kutánbiológiai Kutatóközpont (KBKK): A Debreceni Egyetem innováció orientált kutatásának integrálása nagy populációkat érintő bőrbetegségek patomechanizmusának vizsgálatára (Acronym: DERMINOVA): A projekt célja a daganatos és gyulladásos bőrbetegségek patomechanizmusának interdiszciplináris alapkutatása, az erre a célra létrehozott 55 főből álló nemzetközi Innovatív Kutatói Team (IKUT) keretében. A projekt meglévő eszközkapacitások összevonásának eredményeként valósul meg a Debreceni Egyetemen. Legfontosabb indikátorai: tudományos publikációk és nemzetközi kapcsolatok erősödése. A projekt 3 alprojektből áll, futamideje 24 hónap, összköltsége 433,261 eft, támogatási intenzitása Őssejt és génterápiás kutatóközpont létrehozása a Debreceni Egyetemen: A projekt célja az őssejtek orvosi diagnosztikai és terápiás felhasználásának megalapozása a Debreceni Egyetemen, egy olyan hazai centrum és hálózat kialakítása, amely nemzetközileg is versenyképes módon tud tevékenykedni ezen a rendkívül ígéretes és kompetitív területen. A projekt magában foglalja a génmódosított őssejt terápia alkalmazási lehetőségeinek kutatását genetikailag jól definiált, veleszületett immundefektusokban transzpozon. Kutatás-fejlesztés és innováció Kutatás-fejlesztés és innováció Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása 2 A projekt szakmailag sikeresen megvalósult. 2 A projekt szakmailag sikeresen megvalósult

55 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) Természetes eredetű növényi hatóanyagok molekuláris hatásmechanizmusának vizsgálata és terápiás hasznosítása diabéteszes és hiperkoleszterinémiás kardiovaszkuláris kórképekben: A halálozási statisztikákban a kardiovaszkuláris betegségek vezető helyen állnak. A Prunus cerasus (meggy) magjában lévő természetes hatóanyagok rendelkeznek kardioprotektív hatással. A projekt során izoláljuk és azonosítjuk a meggymagban található hatóanyagokat, vizsgáljuk azok hatásait diabéteszes és hiperkoleszterinémiás szívizmon és a retina iszkémiás megbetegedéseiben. Eredményeinkre alapozva a projekt folytatásaként célunk a hatóanyagokat tartalmazó kapszulák kifejlesztése és gyógyászati alkalmazása A Pharmapolis Gyógyszeripari Tudományos Park Kft. a Határ úti Ipari Parkban a 0376/15 hrsz. telken zöld mezős beruházásként gyógyszeripari kutatás-fejlesztési és innovációs célokat szolgáló science parkot létesít. Az épület részben saját használatra, részben bérleményként, több kisebbnagyobb cég számára lesz kialakítva. Az épület a fejlesztés megvalósulása után Debreceni Innovációs és Technológiai Park néven működik. Kutatás-fejlesztés és innováció Kutatás-fejlesztés és innováció Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása 2 A projekt szakmailag sikeresen megvalósult. 1 A 'science park' kialakításával kapcsolatos beruházás folyamatban van

56 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) Átfogó cél: A Tudományos és Innovációs Technológiai Park, továbbiakban Science park létrehozásának célja a város, illetve az Északalföldi Régió gazdaságának fejlesztése, a helyi, illetve regionális GDP növelése: a vállalatok versenyképességének erősítése az innovációs kapacitások bővítésén, azaz a vállalati K+F tevékenységek súlyának növelésén, minőségének javításán keresztül. Konkrét cél: a debreceni gyógyszeripari klaszter és a hozzá kapcsolódó cégek részére korszerű, K+F tevékenységre, innovációra, azaz a versenyképesség növelésére lehetőséget biztosító infrastruktúra, eszközpark és szakmai szolgáltatások biztosítása. Elsősorban a Debreceni Egyetem Orvostudományi Centrumának és a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atommagkutató Intézetének tudására, oktatói, kutatói és klinikai hátterére, gyógyszeripari kapcsolatrendszerére és kutatási eredményeire építve a gyógyszeripari kutatásokhoz kapcsolódó, elsősorban az izotópokkal jelölt molekulákkal való kísérletekre, a nukleáris medicina tudományterületéhez kapcsolódó fejlesztésekre teret és eszközrendszert biztosító gyógyszeripari Science Park létrehozása. Az Egyetem célja a létesítménymérnöki MSc képzés tananyagainak fejlesztése Kutatás-fejlesztés és innováció Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása 1 A 'science park' kialakításával kapcsolatos beruházás folyamatban van. Oktatás 1 A tananyagfejlesztés már részben megvalósult, az ezt segítő TÁMOP pályázat március 31-ig tart

57 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) Az Egyetem célja: A növényorvos Msc szak tananyagfejlesztése Az Egyetem célja: Turisztikai desztináció mendzsment modulszerű tananyagának komplex kidolgozása BSc és MSc szakokra Cél az elektronikus tananyagok fejlesztése a modern filológiai képzés megújítására Az Egyetem célja: Bizonyítékokon alapuló népegészségügyi tervezést és gyakorlatot támogató mesterképzések fejlesztése a Debreceni Egyetemen Az Egyetem célja: Interdiszciplináris és komplex megközelítésű tananyagfejlesztés a természetudományi képzési alapszakjaihoz Az Egyetem célja az agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Oktatás 1 A tananyagfejlesztés részben megvalósult, a tervezett TÁMOP pályázati támogatás elmaradt a sikertelen pályázat miatt. Oktatás 2 A tananyagfejlesztő TÁMOP pályázat 2011 végén sikeresen lezárult, a modulok elkészültek és az oktatásban bevezetésre kerültek. Oktatás 0 A tervezett elektronikus tananyagfejlesztés nem valósulhatott meg, mert az e tárgyú, többször benyújtott pályázatok sikertelenek lettek. Oktatás 0 A tervezett fejlesztések csak elindultak, de nem valósulhattak meg, mert az e tárgyú TÁMOP pályázat sikertelen lett. Oktatás 2 A tervezett tananyagfejlesztések eredményesen megvalósultak, az ezt segítő TÁMOP pályázat 2011 júniusában sikeresen lezárult. Oktatás 2 A tervezett tananyagfejlesztések eredményesen megvalósultak, az ezt segítő TÁMOP pályázat július 31-én sikeresen lezárult

58 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) Az Egyetem célja: A környezetgazdálkodási és természetvédelmi mérnöki MSc szakok tananyag és tartalomfejlesztése különös tekintettel a természettudományi, műszaki és informatikai tartalomra Az Egyetem célja a magyar és angol nyelvű tananyagfejlesztés a munkaerő-piaci szereplők bevonásával és az angol nyelvű képzés fejlesztése a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. Az Egyetem célja: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az Egyetem célja: Az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szak és a klinikai laboratóriumi kutató mesterképzési szak tananyagfejlesztése Az Egyetem célja: Idegennyelvű képzések előkészítése, digitális tananyag-fejlesztéssel, költségvetés. Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter célja: gyógyszeripari, biotechnológiai fejlesztési együttműködés Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Oktatás 2 A tervezett tananyagfejlesztések eredményesen megvalósultak, az ezt segítő TÁMOP pályázat július 31-én sikeresen lezárult. Oktatás 2 A tervezett tananyagfejlesztések eredményesen megvalósultak, az ezt segítő TÁMOP pályázat november 30-án sikeresen lezárult. Oktatás 2 A tervezett tananyagfejlesztések eredményesen megvalósultak, az ezt segítő TÁMOP pályázat november 30-án sikeresen lezárult. Oktatás 2 A tervezett tananyagfejlesztések eredményesen megvalósultak, az ezt segítő TÁMOP pályázat november 30-án sikeresen lezárult. Oktatás 1 A többrétű fejlesztő munka elkezdődött, az ezt segítő TÁMOP pályázat 2014.február 10-ig tart. Kutatás-fejlesztés és innováció 2 Az együttműködés megtestesítésére, gyógyszeripari, biotechnológiai fejlesztések kivitelezésére több projektcég is megalapításra került

59 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) Az Egyetem célja: Kelet-Magyarországi Informatikai Tananyag Tárház kialakítása Az Egyetem célja: E-learning kialakítása a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában Az Egyetem célja: Gyakorlati kompetenciák elsajátítását szolgáló modelleken alapuló, interaktív, audiovizuális eszközökkel támogatott oktatási tananyagok fejlesztése az orvosképzésben. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Oktatás 2 Az Informatikai Kar irányításával elkészült és már elérhetővé vált az az Informatikai Tananyag Tárház, amely nagyon jelentős volumenű oktatási anyagot tartalmaz elektronikus formában. Megvalósítását a szeptember 30-án sikeresen lezárult TÁMOP pályázat támogatta. Oktatás 2 Az Orvos- és Egészségtudományi Centrumban a november 30-án sikeresen lezárult TÁMOP pályázat anyagi támogatásával kialakították az e-learning feltételeit, szervezetét. Oktatás 1 Az újfajta tananyagfejlesztés megkezdődött, az ezt segítő TÁMOP pályázat november 30-ig tart

60 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólus fejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) Tudományos Élménypark kialakítása a debreceni Botanikus Kertben A projekt célja: a műszaki és természettudományos képzés népszerűsítése ezek élményszerű, vonzó bemutatása diplomások számának növelése a társadalmi tudásszint szélesítése Tudományos Élménypark projektelemei: Tudományok Palotája (3 szint, 2800 négyzetméter), - kreatív foglalkoztatók interaktív tér - hidrobiológia, kémia, számítógép terem, internet, 250 férőhelyes előadóterem, gyermekfoglalkoztató, szociális helyiségek - orvosbiológia, növénytan, internet, fizika, robotika szociális helyiségek - szakköri és szemináriumi termek, üzemeltetés Kísérleti állatház Pálmaház és lepkeház Napfizikai Obszervatórium Tanösvény, parkoló kiépítése Termál-Egészségipari Klaszter- akkreditációs címpályázat A Termál-Egészségipari Klaszter feladatai, célkitűzései: Egészségipari kutatásokhoz történő preklinikai és klinikai vizsgálatok megszervezése, lebonyolítása és az eredmények kiértékelése; Egészségipari kutatásokhoz szükséges anyagok és eszközök gyártása, a klaszter tagjai számára szükséges műszerpark megteremtése, biztosítása; Egészségipari és biotechnológiai kutatások; A megfelelő hazai és nemzetközi szabványok szerinti munkakörülmények biztosítása, minőségbiztosítás; innovatív kutatásokban való közös részvétel; A klaszter tevékenységeihez kapcsolódó, Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Infrastruktúra 1 A projekt megvalósítása megkezdődött a várossal együttműködésben. Kutatás-fejlesztés és innováció november 27-én a klaszter megkapta az akkreditált innovációs klaszter címet

61 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) támogató szoftverek kifejlesztése; A klaszter céljait szolgáló közös pályázatok/projektek kidolgozása, melyek egyrészt a hazai programok elvárásainak megfelelően készülnek, valamint az Európai Unió keretprogramjaiban megadott ajánlásokat követik; Közös PR- és marketing-tevékenység elsősorban a kis- és közepes vállalkozások részére; Egyéb termál-egészségipari, továbbá a health és wellness piachoz kapcsolódó szektorok klasztereivel való együttműködés (gyógyszeripar, élelmiszeripar, orvosi műszeripar) Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszterakkreditációs címpályázat: Klinikailag tesztelt hatású gabona, tej, hal, hús, zöldség és gyümölcs alapú funkcionális élelmiszerek fejlesztése Az Egyetem célja: Ipari gyógyszergyártás és biotechnológiai tananyag fejlesztése a DE OEC Gyógyszertudományi Karán. Az Egyetem célja: Multidiszciplináris, interaktív multimédiás (MIM) tananyag fejlesztése az orvosés szakorvosképzésben és a folyamatos továbbképzésben magyar és angol nyelven. Az Egyetem célja: Környezetmérnöki MSc képzés tananyagfejlesztése (Konzorcium vezető: Pannon Egyetem) Kutatás-fejlesztés és innováció Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása április 9-én a klaszter megkapta az akkreditált innovációs klaszter címet. Oktatás 0 A célkitűzés megvalósításához nélkülözhetetlen pályázati támogatás még nem biztosított, a benyújtott TÁMOP pályázat várólistán szerepel. Oktatás 0 A célkitűzés megvalósításához nélkülözhetetlen pályázati támogatás még nem biztosított, a benyújtott TÁMOP pályázat várólistán szerepel. Oktatás 2 A fejlesztések megvalósultak (tankönyvek, laboratóriumi gyakorlatok), a TÁMOP pályázat november végén sikeresen lezárult

62 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) Az Észak-Alföldi Élelmiszer-Innovációs Klaszter létrehozása A Debreceni Egyetem idegen nyelvű oktatásában szerepet kapó oktatók angol nyelvi továbbképzését szeretnénk megvalósítani. A tervezett program során az érintett munkavállalókat (150 fő) nyelvismereti szintjük, képességeik alapján csoportokba osztjuk, majd külső alvállalkozók segítségével intenzív nyelvtanfolyamon készítjük fel államilag elismert, felsőfokú nyelvvizsgára. A szóban forgó beruházástól az érintett oktatók munkaerőpiaci versenyképességének növekedését várjuk. A Létesítményenergetikai klaszter célja az energiafelhasználás minimalizálása a lakó- és középületekben, agrár- és ipari létesítményekben. A célt elsősorban megfelelő minőségű építőanyagok felhasználásával, illetve hőtechnikai szempontból a jelenlegi igényeket is meghaladó épületszerkezetek beépítésével tudjuk elérni. További cél az energiaveszteségek és a pazarlások megszüntetése, a létesítményekben az igényeknek megfelelő komfort kialakítása mellett.végül pedig szükséges minden esetben a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú, költséghatékony felhasználása.a klaszter nem csak a tervezésben és a kivitelezésben kíván részt venni a közös cél elérésében, hanem elsőrendű feladatául célul tűzi ki a kutatást, fejlesztést és innovációt ezen a szakterületen: új, környezetbarát építőanyagok, energiahatékony, illetve költséghatékony berendezések és technológiák kifejlesztését. Minden igényt tehát Cél elérésének értékelése Szolgáltatások 2 A klaszter megalakult. Értékelés indoklása Humán erőforrás 1 Több projekt megvalósult és folyamatban van e téren, tekintettel arra, hogy egyetemi kiemelt stratégiai célt támogat a tevékenység. Szolgáltatások 2 A Létesítményenergetikai klaszter létrejött, jelenleg 18 gazdálkodási szervezet a tagja

63 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) csak abban az esetben tud kielégíteni a klaszter, ha benne részt vesznek a létesítménytervező és kivitelező cégek, energiatermelő és szolgáltató cégek, szakértők és kutatók. A projekt célje E-Vendéglátás kialakítása a Debreceni Egyetemen A Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter elsősorban az Észak-alföldi Régióban az informatikai (info-kommunikációs) ágazatban működő, innovatív eredményekkel már rendelkező cégek és kapcsolódó intézmények együttműködő hálózatának, kapcsolatrendszerének szisztematikus kiépítésével jön létre. A Szilícium Mező Klaszter tagjai az eddigi - alapvetően a Debreceni Egyetem támogató szerepvállalásával kialakult - együttműködések alapján felismerték, hogy fejlesztéseiket összehangoltan végezve versenyképesebb technológiák, termékek és szolgáltatások előállítására képesek. A Szilícium Mező Klaszter a Debreceni Egyetem tudásbázisára alapozva, az együttműködések koordinálásával biztosítja a tagok számára a magas hozzáadott értékű, innovatív és alapvetően export-orientált tevékenységük megerősödését, az ehhez kapcsolódó képzést és oktatást, valamint a tudásintenzív tevékenységek infrastruktúrájának megteremtését. A klaszter régiós (inter-régiós) kiterjesztésében fontos szerep jut a formálódó szolnoki, nyíregyházi és nagyváradi társközpontoknak. A klaszter fontos jellegzetessége, hogy a helyi nemzetközi cégek, innovációs referenciákkal rendelkező KKV-k és kisebb cégek, valamint néhány a legjelentősebb Cél elérésének értékelése Szolgáltatások 1 Értékelés indoklása Szolgáltatások 1 A klaszter létrejött és megfelelő ütemben fejlődik, projekteket és fejlesztéseket valósít meg

64 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) magyar IT cégek közül fog össze a nemzetközi szintű, innovatív és hatékony termékfejlesztésért. Ennek megfelelően az alapítók közös érdeke, hogy az összefogás révén exportképes termékeket hozzanak létre. A nagyobb cégeknek ez a helyi erőforrások kihasználásával az országos és nemzetközi verseny viszonylatában versenyelőnyt, a kisebbeknek pedig a nemzetközi piacra történő kijutás lehetőségét jelenti. Az Észak-alföldi Informatikai Klaszter menedzsment szervezetének megerősítése Az Észak-alföldi PRIZMATECH Debreceni Műszergyártó és Fejlesztő Klaszter menedzsment szervezetének kialakítása és erősítése A Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola és a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, az Észak-Alföldi régió 3 tanárképzést folytató felsőoktatási intézménye megállapodást kötött olyan pedagógusképzést segítő kutató- és szolgáltató központ, hálózat kialakítására, mely alkalmas a kompetencia-alapú oktatásra való áttérés segítésére a régió közoktatási intézményeiben; a lineáris képzési szerkezet biztosítására a képző intézményekben és az országos hálózatban szakmai feladatokat vállalna. Cél elérésének értékelése Szolgáltatások 1 Folyamatban Értékelés indoklása Szolgáltatások 1 A menedzsment szervezet kellőképpen megerősödött a jelenlegi tevékenységek ellátására. Szolgáltatások 1 Továbbfejlesztendő

65 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) Informatikai kutató-fejlesztő részleg létrehozás az IT Services Hungary Kft. debreceni telephelyén: A projekt célja IT Services Hungary Kft. kutatásfejlesztési kapacitásának erősítése 78 álláshely létrehozásával. Területek: - alkalmazott kutatás, amelynek fókuszában információ- és kommunikációtechnológiai, illetve ezek határterületein mozgó jövőbeli termékek, módszertanok fejlesztése áll - kísérleti kutatás, amlyenek keretében konkrét információ-és kommunikációtechnológiai eljárások, módszertanok fejlesztése, illetve a fentiekhez kapcsolódóan különböző társadalomtudományi kutatások tartoznak Innostrada Észak-alföldi Regionális Innovációs Kompetencia Klaszter: Az innováció menedzsment elearning projekt célja a "látens" piaci kereslet megváltozása és az eltérő fogalomrendszert használó igazgatási, vállalkozási, tudományos-oktatási szféra közeledésének elősegítése, összességében az innovációval kapcsolatos társadalmi szemlélet megváltozása. A benchmarking klub célja a klaszter tagok közös érdekeinek feltárása, a klaszter tagjainak szolgáltatás specializációja, illetve a teljes innovációs folyamatot átfogó klaszter szintű kínálati portfólió kialakításra. A csoportépítő tréning sorozat célja a klaszter tagság motiváltságának, együttműködésének fejlesztése, a belső bizalmi tőke megteremtése, az együttműködési és belső kommunikációs technikák erősítése. A komplex piackutatás az innovatív szolgáltatások "kliens közeli" biztosításának megalapozására, a fogyasztói szükségletek feltérképezése, igényfeltáró kutatás a célpiac kijelölése, a piac szegmentálására, a releváns csoportokban a klaszter szolgáltatásaival Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Szolgáltatások 1 A projekt folyamatos fejlesztés alatt Szolgáltatások 2 A fejlesztés megvalósult a Debreceni Egyetem részvételével

66 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) kapcsolatos (várható) magatartás felmérése, és annak kimutatására, hogy az innováció menedzsment bevezetése milyen hatással lenne a célcsoport élethelyzetére. A marketing kutatás a klaszter piaci bevezetését segíti, és célja a klaszter abszorpciós (tőkevonzó képesség) képességének növelése a legerősebb (potenciális) támogatók és ellenzők rögzítése, az elérendő marketingcél és az ehhez szükségesnek vélt befolyásoló eszközök kijelölése, az érintett érdekcsoportok meghatározása és érdekeik azonosítására Innovatív Turizmus Klaszter létrehozása: A projekt célja, hogy előmozdítsa a vállalkozások, a helyi gazdasagi szereplők közötti, klaszter formában megvalósuló együttműködest. Ezen belül cél, hogy a megalakuló klaszter lehetőséget biztositson a turisztikai iparág mint a régió kulcságazatában működő vállalkozások versenyképességének jelentős növelésére. A klaszter a Szolnoki Főiskola mint kondenzációs mag köré szerveződik. A Szolnoki Főiskola az ország legrégebbi turizmus képzőhelyei közé tartozik, ezért kiemelt célunk, hogy a térség felsőoktatasi intézménye és a klaszter tagjai között egy partneri viszonyon alapuló, hálózati szerveződés együttműködés jöjjön létre, amely kiszolgálja az adott ágazat gazdasági szereplőinek igényeit és helyi válaszokat ad a gazdaság kihivásaira. Az induló klaszterhez elsősorban turisztikai tanácsadócégek, szolgáltatók, informatikai és egészségügyi vállalkozások csatlakoztak a régió mindhárom megyéjéből. A klaszter központja Szolnok. A főiskola kitüntetett szerepének oka, hogy a továbbiakban nem lehet elhanyagolni az innováció szerepét a turizmusban sem: jelenleg Magyarországon a hivatalos tudomány alig foglalkozik a turizmus ágazatával, pedig ez az ország egyik legjelentősebb iparága. Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Szolgáltatások 2 A klaszter létrehozása megtörtént

67 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) Innováció nélkül nem lehet egy-egy területen versenyelőnyt szerezni, nem lehet visszakerülni a világ élvonalába. Különösen a magyar balneológiai, egészségügyi hagyományokat kellene innovatív módon a medical spa mai trendjeit kihasználva megújítani. Emellett az információs társadalom fejlődését figyelembe véve meg kellene újítani az ágazat marketingjét, informatikai támogatottságát. Szintén a főiskola szerepe mellett szól, hogy több nemzetközi fórumon is kiemelt szerepet kapott az oktatás: az egészségturisztikai szolgáltatások bizalmi termék jellegük miatt erősen függnek a személyzet képzettségétől, ami az iparág rohamos fejlődésével egyre inkább szűk keresztmetszetnek látszik. Róna Juh Klaszter (induló) A projekt célja a közösen kidolgozott komplex, az ágazat minden részét érintő innovációs terv egyes elemeit, azaz komplex innovációs stratégia ( melynek része pl. oktatási anyag, K+F+I projekt) a közösen elfogadott szakmai program szellemében. Ezen kívül külföldön (Spanyolország) hasonló, referencia értékű, működő klaszter életpályáját, szerkezetét, menedzsmentjét közelebbről megismerjük, és kapcsolatunkat szorosabbra fűzzük ezen szervezetekkel. Az ágazathoz kapcsolódó egyéb hazai civil és érdekképviseleti szervekkel együttműködést alakítsunk ki, amely által érdekérvényesítő szerepünk nőni fog. A klasztertagok saját termékeiket hazai feldolgozás után a hazai és külföldi piacok feltárását követően feldolgozott mintatermékként juttatják el a potenciális fogyasztókhoz, amely által megismerhetik a kiváló minőséget képviselő új innovatív termékeinket. A fent felsorolt szakmai tevékenységen túl Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása Szolgáltatások 2 A klaszter létrehozása megtörtént

68 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) információs szolgáltatást kívánunk adni nem kizárólag a klasztertagok számára, hanem a "kívülálló", de az ágazathoz kapcsolódó gazdálkodók részére, ahol elsősorban projektépítési és szakmai információkkal állunk a rendelkezésükre. Szintén nagyobb fórum számára kívánunk rendezni work-shopot, amelynek színvonalát terveink szerint külföldi vendégekkel szeretnénk emelni, akik érdemben tudnak beszélni sikeresen működő klaszterükről. Az oktatási anyagot írott formában speciálisan a klasztertagok részére kidolgozva eljuttatnánk hozzájuk, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az külső személyek számára vagy oktatási célra nem lehetne felhasználni. Szilícium Mező Klaszter akkreditációs címpályázat: A Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter elsősorban az Észak-alföldi Régióban az informatikai (info-kommunikációs) ágazatban működő, innovatív eredményekkel már rendelkező cégek és kapcsolódó intézmények együttműködő hálózatának, kapcsolatrendszerének szisztematikus kiépítésével jön létre. A klaszter tagjai az eddigi - alapvetően a Debreceni Egyetem támogató szerepvállalásával kialakult - együttműködéseik alapján felismerték, hogy fejlesztéseiket összehangoltan végezve versenyképesebb technológiák, termékek és szolgáltatások előállítására képesek. Cél elérésének értékelése Szolgáltatások 2 A klaszter akkreditált Értékelés indoklása

69 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület 2.8 helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban (pólusfejlesztési programok, stb.) 2.9 Nemzetközi kapcsolatok (hálózati, intézményi együttműködések, az európai felsőoktatási térségben és az európai kutatási térségben) 2.9 Nemzetközi kapcsolatok (hálózati, intézményi együttműködések, az európai felsőoktatási térségben és az európai kutatási térségben) 4.3 megjelenés a helyi, regionális és nemzetközi információs rendszerekben Termál-innováció az Észak-alföldi régióban - Az Észak-alföldi Termál Klaszter menedzsment szervezetének megerősítése: A projekt célja az Észak-alföldi Termál Klaszter tagjai közötti együttműködés erősítése, az klaszter menedzsment szervezetének erősíítése. Cél a klasztertagoknak nyújtott szolgáltatási paletta bővítése, az együttműködés révén a közös tevékenységek költséghatékony összehangolása, közös piacra jutás, versenyképesség növelése és erősítése. A projekt keretén belül az alábbi tevékenységeket kívánjuk megvalósítani: - Termálvíz hasznosítási, termál-innovációs adatbázis elkészítése - Beszállítói adatbázis elkészítése a klaszter tagjaira vonatkozóan, ez alapján a közös megrendelések, beszerzések, ésszerűsítése, költséghatékony megoldás meghatározása A nemzetközi kapcsolatok kialakításának céljai a hallgatók kétirányú mobilitásának előmozdítása és a nemzetközi kutatási együttműködések ösztönzése. Célunk, hogy angol nyelvű kurzuskínálatunk további bővítésével vonzóbbá tegyük egyetemünket a külföldi hallgatók számára. A Debreceni Egyetem vezetésének az egységes szemléletű, átgondolt megjelenés, ennek a törekvésnek a maradéktalan megvalósítása stratégiai kérdés. E stratégiai feladat megoldásában való közreműködés mindenkor nagy kihívást jelent. Cél elérésének értékelése Szolgáltatások 1 Fejlesztendő Külső kapcsolatrendszer 2 A feladat folyamatos Értékelés indoklása Oktatás 2 Jelenleg 2422 külföldi hallgató tanul az egyetemen, az ERASMUS beutazó hallgatók száma is folyamatosan nő. A magyarországi intézmények közül Debrecen képzi a legtöbb - köztül angol nyelvű képzésben részt vevő - hallgatót. Átfogó cél 1 PR-szempontból komoly előrelépés történt, ám a nemzetközi vizibilitás még fejlesztendő terület

70 IFT fejezet Megfogalmazott cél Terület III. 1. Az alkalmazott kutatásokra és innovációra vonatkozó alapelvek III. 2. Kiemelt területek az alkalmazott kutatás és innováció terén A Tudás-és Technológia Transzfer Iroda (DE TTI) céljai ennek megfelelően a K+F+I projektek számának, ill. súlyának növelése a Debreceni Egyetemen, az aktív, átlátható szellemi tulajdonvédelem és a rendezett vállalkozói kapcsolatok menedzselése, valamint innovációs kultúra terjesztése a Debreceni Egyetem polgárai körében. A K+F és innovációs projektek számának és jelentőségének növelése érdekében a K+F+I stratégia a következő közvetlen célokat tűzi ki: kiemelkedő teljesítmény az alapkutatásban megjelölt kiválósági helyeken (Élettelen természettudományok, Matematika és informatika, Élő természettudományok, Bölcsészet- és társadalomtudományok) Spin-off tevékenység fokozása a Debreceni Egyetem környezetében Iparral közös projektek, együttműködések számának és súlyának növelése Nemzetközi kutatási és üzleti együttműködések fokozása a K+F projektek mentén Kutatóműhelyek számának és súlyának növelése Kutatás-fejlesztés és innováció Kutatás-fejlesztés és innováció Cél elérésének értékelése Értékelés indoklása 2 A meghatározott célok jól szolgálják az Egyetem stratégiáját, a célok folyamatos teljesítése érdekében a feltételrendszer kiépült. 1 A meghatározott célok jól szolgálják az Egyetem stratégiáját, a célok folyamatos teljesítése zajlik

71 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Helyzetértékelés

72 1.3. Helyzetértékelés Társadalmi és gazdasági környezet értékelése Az intézmény gazdasági környezetének bemutatása A Debreceni Egyetem intézményi környezte túlmutat az Észak-alföldi régión. Tekintettel a terjedelmi korlátokra, az Egyetem e térségben betöltött szerepére, illetve arra, hogy a beiskolázás fő forrása is ez, a környezet elemzése során a régió elemzésére szorítkozunk. Debrecen az Észak-alföldi régió központja, Magyarország második legnagyobb városa. A térség részesedése az előállított bruttó hazai termékből (GDP) 9,7%, amivel a második helyen áll, csak a közép-magyarországitól marad el. Ez jelentős gazdasági teljesítményre utal, ugyanakkor az egy főre jutó GDP tekintetében, megelőzve Észak-Magyarországot, csak utolsó előtti helyen áll. Habár az egy főre jutó GDP között folyamatosan nőtt, az országos átlagtól még így is több mint Ft-tal elmarad és az Európai Unió tíz legelmaradottabb régiója között található. Mindezek alapján megállapítható, hogy a térség gazdasági részesedése és teljesítménye Magyarország szempontjából meghatározó, azonban az életszínvonal messze elmarad az átlagostól, ami a fizetőképes keresletre korlátozó hatással bír. A nemzetgazdasági regionális szerkezetét vizsgálva a legfontosabb húzóágazat az ipar, amelyben meghatározó a feldolgozóipar súlya. A közigazgatási, oktatási és egészségügyi szektor dominanciája mellett kiemelkedő jelentőségű a kereskedelem, szállítás, raktározás, vendéglátás. Az országos átlagnál jóval nagyobb a komoly történelmi hagyományokkal bíró mezőgazdaság részaránya a régió gazdasági teljesítményén belül. Ez a négy ágazat nyújtja a nemzetgazdasági ágazatok teljesítményének 73%-át, és ezen ágazatok szereplői a legfontosabb célcsoportjai a Debreceni Egyetem tevékenységeinek. A régió gazdasági teljesítménye közel stagnált között, mely a legtöbb térség csökkenést mutató teljesítményéhez képest jó eredménynek tekinthető. A Debreceni Egyetem képzési és kutatási tevékenységei, valamint szolgáltatásai jelentős mértékben illeszkednek a regionális gazdaság igényeihez. Ugyanakkor mind a képzési, mind a kutatási portfólió tekintetében figyelembe kell vennie a gazdasági környezet folyamatos változását és annak tendenciáit. Mivel az intézmény szerepe néhány ágazat terén túlmutat a regionális szinten, országos és nemzetközi trendekre is fel kell készülnie. A vállalati szektor jellemzőit tekintve megállapítható, hogy az országban a központit leszámítva az Észak-alföldi régióban a legnagyobb a vállalkozások száma, amin belül az iparé a legnagyobb részesedés. A kereskedelem mellett a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet folytató, és az ipari területen működő (elsősorban feldolgozó- és építőipar) vállalkozások száma meghatározó. A régió vállalkozásainak magas száma arra utal, hogy túlsúlyban vannak a mikrovállalkozások, kényszervállalkozások, melyeknek nincs valós foglalkoztatási potenciáljuk. Gondot jelent a versenyképes kis- és középvállalati réteg alacsony volta, bár körükben az innovatív vállalkozások száma növekedett. Az egyetemnek szerepet kell vállalnia a meglévő kis- és középvállalkozások megerősítésében, új, magas hozzáadott értékű iparágakban működő cégek régióba telepítésében. A befektetetések száma ezen a területen az elmúlt években dinamikusan nőtt. A régió gazdasági teljesítményében meghatározó szerepet játszik a kutatás-fejlesztés. A vidéki területeket tekintve és a kutató-fejlesztő helyek és foglalkoztatottak számában is az első helyen áll a térség. A régió határ menti jellege, tranzitszerepe, nemzetközi beágyazottsága erősíti a K+F+I aktivitások nemzetközi relevanciáját, amiben az egyetemnek kiemelkedő mediációs és K+F szerepe van. A térség innovációs gazdaságának fókuszterülete az egészségipar, az élelmiszeripar és az informatika, amelyek mellett kiemelkedő jelentőséggel bír a kreatív ipar, az energiaipar és a logisztika

73 Az intézmény demográfiai környezetének bemutatása Az Egyetem képzési alaptevékenységének keresletét jelentősen befolyásolja az ország és a régió demográfiai helyzete. A lakosság 15 százaléka, 1.5 millió ember él itt, 551 ezer háztartást alkotva. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az ország lakosainak 4 százaléka, míg a térség másik két megyéjében 5,4-5,6 százaléka él. A háztartások átlagos taglétszáma némileg magasabb (2,7 fő/háztartás), mint az országos átlag. A demográfiai folyamatok az országos trendekkel megegyezően alakulnak, azaz a népesség száma fogy. A gazdasági-társadalmi és településszerkezetből adódóan a népességfogyás leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyére koncentrálódik. A térség elvándorlási egyenlege között erőteljes negatívumot mutat. Egy régió teljesítménye jelentős mértékben függ a lakosság egészségi állapotától. Bloom és munkatársai 104 országra kiterjedő elemzése igazolta, hogy a várható élettartam 1 évvel való meghosszabbítása a GDP 4%-os növekedését eredményezi. A régiónak egyfelől kiemelt fontosságot kell tulajdonítania a mobilitásból adódó veszteség csökkentésének, a népesség megtartásának, másfelől a lakosság egészségi állapota javításának. Az Egyetem és Debrecen város együttes népességmegtartó ereje korlátozottan képes ellensúlyozni a demográfiai folyamatokat, azonban a térség más települései, illetve felsőoktatási intézményei még kevésbé képesek visszaszorítani a kedvezőtlen tendenciákat. Az Egyetem részeként működő klinikum jelentősen hozzájárul a lakosság egészségi állapotának megtartásához, javításához. A mobilitási és demográfiai trendeket figyelembe véve rövid- és középtávon a régióban a felsőoktatásba jelentkezők számának csökkenése várható. A lakosság korösszetételére az országos trendekkel ellentétben nem az elöregedés, hanem a fiatal lakosság arányának növekedése a jellemző. Pozitív tény, hogy a 0-14 éves korosztály tekintetében második helyen áll a régió, messze meghaladva abszolút értékben az országos átlagot. A dolgozók keresetére vonatkozóan megállapítható közel 15 százalékos nettó kereseti elmaradás és az alacsony foglalkoztatási ráta, a gyerekek népességen belüli nagyobb aránya arra engednek következtetni, hogy az itt élők jövedelmi viszonyai nem kedvezőek. Az Észak-alföldi régió népességének 16 százaléka tartozik a népesség legszegényebb tíz százalékába és közel 30 százaléka a legszegényebb alsó ötödébe, ugyanakkor a népesség felső jövedelmi ötödébe a lakosság mindössze 13 százaléka tartozik. Miközben országosan a háztartások 6,4%-a volt az alsó jövedelmi tizedben 2008-ban, addig az Észak-alföldi régióban ez az arány 10,3%. Megállapítható, hogy a térség demográfiai adatai szerint abszolút értékben a felsőoktatási tevékenységre irányuló kereslet csökkenése várható. A fiatalok arányának magas szintje alátámasztja a térség oktatási intézményeinek relevanciáját, ugyanakkor a háztartások anyagi helyzetét vizsgálva a fizetőképes kereslet korlátozottan áll rendelkezésre a felsőfokú képzés vonatkozásában Az intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása Az intézmény számára fontos szempont, hogy a régió milyen mértékben képes az újonnan végzetteknek munkát biztosítani, milyen eséllyel indulnak a munkaerőpiacon az intézményben végzett hallgatók. A régió foglalkoztatási mutatói általánosan rossz képet mutatnak. A 42,1%-os foglalkoztatási ráta az országos alatt marad (48,9%), így a régiónál alacsonyabb foglalkozatási rátával a kizárólag az Északmagyarországi Régió rendelkezik (41,8%). A munkanélküliségi ráta a régióban 14,45% volt, ami 4 százalékponttal magasabb az országos 9,98%-nál. Emellett pozitív tendencia, hogy között 2%-kal nőtt a foglalkoztatási arány (évről évre 1-1 százalékponttal), míg a munkanélküliségi ráta szinte stagnált. Ez fejlődési tendenciára enged következtetni, főként annak tükrében, hogy az ország jelentős részében a foglalkoztatási ráta csökkent, és a többi régióban is csak minimális növekedést mutatott. 73

74 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2009-ben a megye éves népességének 50%-a volt jelen a munkaerőpiacon, a foglalkoztatási arány 41% körül alakult, a munkanélküliségi ráta pedig a megyék sorában a legmagasabb, 18,1% volt, az országos átlag (9,98%) közel kétszerese. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a éves népességéből 52,5% jelent meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatási arány 46,7%-ot, a munkanélküliségi ráta pedig 11,45%-ot tett ki 2009-ben. A főiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők számát tekintve is második helyen áll a régió Közép-Magyarország mögött ben összesen 5051 felsőfokú végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskereső volt, melynek 78%-a főiskolai és 22%-a egyetemi diplomával rendelkezik. A diploma értékét egyértelműen jelző tény, hogy a nyilvántartott álláskeresőknek csak 4%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ami az országos átlag alatt van. Emellett viszont negatív jelenség, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők száma 2009-ről 2010-re 11%-kal nőtt, míg az összes nyilvántartott álláskereső száma csak 1%-kal. Abszolút értékben a 2009-ről 2010-re történő változás egyharmadát a felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők adják. Összességében megállapítható, hogy a régió foglalkoztatási helyzete messze elmarad az országos átlagtól, ugyanakkor egyértelmű, hogy a felsőfokú végzettség a társadalmi mobilitás, a foglalkoztathatóság kiemelten fontos tényezője Az intézmény oktatási környezetének bemutatása A régió közoktatási intézményhálózatának kiterjedtsége, szerkezete meghatározó az intézmény beiskolázási potenciáljának vonatkozásában, ezért kiemelten fontos a közoktatási kapacitások elemzése. A régióban 171 gimnáziumi és 151 szakközépiskolai feladat-ellátási hely található. Az országos szinten megfigyelhető tendenciával összhangban a térségben is jelentősen növekedett a feladat-ellátási helyek száma, azonban a gimnáziumok esetében a növekedés mértéke az országos átlag kétszerese volt. Az érettségizett tanulók számának tekintetében második helyen állunk. Az érettségit szerző tanulók száma 2010-ben fő volt, mely közel 4 ezer fővel haladta meg az országos átlagot. A közoktatás intézményhálózata és kibocsátási kapacitása megyénként eltérő képet mutat. A feladatellátási helyek számát tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll első helyen, míg az érettségizett fiatalok számát tekintve Hajdú-Bihar megyének van a legjelentősebb kibocsátási volumene. Országos összehasonlításban ez a megye a 3. az érettségizett fiatalok számát tekintve. A régió közoktatási intézményhálózatával kiterjedt és szoros kapcsolatokat ápol a Debreceni Egyetem. A tanárképzés és pedagógusképzés vonatkozásában szakmai gyakorlati helyként is számít az iskolákra, míg képzései beiskolázási célcsoportját jelentős mértékben a térségben található intézményekben tanuló fiatalok adják. Az intézmény mint iskolafenntartó is jelen van a közoktatási feladatellátásban Az intézmény vonzáskörzetének és a képzés iránti hallgatói kereslet bemutatása Az intézmény beiskolázási vonzáskörzete karonként és képzésenként eltéréseket mutat, azonban általánosságban elmondható, hogy a regionális és a helyi lehetőségek dominanciája mellett országos hatáskörrel bír egyetemünk. Elsősorban a bölcsészettudományi, természettudományi és orvostudományi területek egyes szakjai iránt mutatkozik országos kereslet. A helyi jelentkezések mellett még az Észak-magyarországi Régióból történő jelentkezések is dominánsnak mondhatók. Egyes karok esetében 4-5% körüli dél-alföldi jelentkezés is megjelenik. 74

75 Jelentkezések száma a jelentkező állandó lakhelye szerint (2011) A Debreceni Egyetemre történő hallgatói jelentkezések közel harmada régión kívülről érkezik, ami az intézmény országos jelentőségét és kisugárzását igazolja. Az egyetemre jutó külföldi jelentkezések magas számát, a határon túli magyar hallgatók és az idegen nyelvű képzések vonzereje eredményezi. A jelentkezési adatokban nem szerepelnek a felvételi eljárástól független, országos viszonylatban kiemelkedő, növekedést mutató térítéses képzések adatai. Az országos és a Debreceni Egyetemre történő jelentkezéseket együttesen vizsgálva elmondható, hogy az intézmény átlagosan a teljes jelentkezések 10%-át tudhatja magáénak. A képzési területek közül a bölcsészettudomány, a jogtudomány, az agrártudomány és a természettudomány területén jelentős, 10% feletti, míg az orvostudomány területén 22% feletti jelentkezést tudhat magáénak az Egyetem az országos volumenből, mely azt jelenti, hogy e területeken kiemelkedő az intézmény vonzereje. A Debreceni Egyetem a felvételi jelentkezéseket tekintve jelenleg az ország legnépszerűbb vidéki intézménye, a felvettek létszámát vizsgálva kizárólag az ELTE előzi meg. A felvételizők, illetve a bekerülő hallgatók létszámát tekintve egyetemünk évek óta az első három felsőoktatási intézmény közé tartozik. A felvettek és jelentkezések aránya átlagosan 23% a karokon. Az átlagosnál nagyobb a felvettek jelentkezőkhöz viszonyított létszámának aránya a Természettudományi és Technológiai, az Állam- és Jogtudományi, az Orvos- és Egészségtudományi, a Népegészségügyi és a Zeneművészeti Kar esetében. Az egyértelműen látszik, hogy az Egyetem jelentősen több hallgatót vonz, mint amennyit felvesz, így az oktatási feltételek megváltozása esetén jóval több hallgató beiskolázására is képes lehetne az intézmény. E keresleti többlet jelenleg elméleti szinten jelentkezik, hiszen nem tudható előre, hogy a be nem jutott hallgatók előképzettségi szintje megfelel-e az egyetemi szintű tanulmányok végzéséhez. Jelentkezések aránya az adott képzési terület összes jelentkezőjének arányában (2011, db) Az egyetemünkre jelentkezők előképzettsége karonként nagyon eltérő. Az orvostudományi, fogorvostudományi és jogi karokon a jelentkezők kb. 80%-a gimnáziumi érettségivel rendelkezik. A többi karon ez az arány 40-50% körüli, és jelentősebb 20% körüli mértékű a szakközépiskolai végzettségűek aránya. A bölcsészettudományi karon jelentős emellett az egyéb középiskolai és a 75

76 főiskolai diplomával rendelkezők aránya. Pozitív tendencia, hogy a karok fele esetében 10-15% körüli a BA/BSc-végzettségű jelentkezések száma, mely egyfelől a mesterképzések iránti keresletet mutatja. Ezzel összhangban a debreceni mesterképzésekre felvett hallgatók létszáma is meghaladja a 10%-ot (az államilag támogatott mesterképzéseken a 11%-ot) az országosan mesterképzésekre felvettek közül. Az intézményi jelentkezések korosztályos megoszlásuk alapján karonként eltérő képet mutatnak. Az általános érvényű, hogy a legnagyobb arány a éves jelentkezőké, ami azt mutatja, hogy az intézmény az érettségi után továbbtanuló fiatalok elsődleges célpontja. Ez minden kar esetében minimum 50%. Ezen felül viszont karonként megoszlik a korosztályos arány. A éves korosztály első sorban a mesterképzéseket is működtető karokon jelentős. A 30 év feletti korosztály a karok kétharmada esetében 10-30% közötti aránnyal is jelen van. Ez a szakirányú továbbképzések, illetve a mesterképzések népszerűségére utal. A 2009-es és 2011-es adatokat tekintve megállapítható, hogy 2011-re csökkent a év közöttiek aránya. A demográfiai folyamatok tükröződnek a jelentkezési tendenciákban. Az államilag finanszírozott helyekre történő jelentkezés 2009-ről 2010-re növekedett, majd 2011-re csökkent. A jelentkezések a Természettudományi és Technológiai, Műszaki, az Orvos- és Egészségtudományi és a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar esetében nőttek. Jelentős csökkenés a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, a Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar, a Bölcsészettudományi Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar esetében történt. A jelentkezések csökkenésével kapcsolatos folyamatok megegyeznek az államilag támogatott hallgatói létszámarányok és intézményi részesedések változásaival. Ezzel szemben a költségtérítéses jelentkezések száma folyamatosan nőtt a három év alatt. A térítéses hallgatókban domináns az orvos- és egészségtudományi területen tanuló külföldi térítéses hallgatók és a tőlük származó bevétel aránya. Az Állam- és Jogtudományi Kar, a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar és a Bölcsészettudományi Kar esetében is növekedett a költségtérítéses jelentkezések száma, mintegy ellensúlyozva a finanszírozott helyek csökkenését és megtartva a teljes jelentkezések számát. Sajnos nem ez a helyzet a Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar esetében, ahol a költségtérítéses képzésekre történő jelentkezések száma is csökkent. A tendenciák és az orvos- és egészségtudományi területen nyert tapasztalatokra alapozva remélhető, hogy a stratégiai időtáv során folyamatosan lesz fizetőképes kereslet az intézmény széleskörű képzéseire, ami a megváltozott finanszírozási környezetben kulcsfontosságú tényező. Összességében megállapítható, hogy a Debreceni Egyetem potenciális hallgatóinak létszáma magas, van fizetőképes kereslet és a megfelelő előképzettség is biztosított a továbbtanuláshoz. Ezen felül a széles merítési bázis képes a hallgatói minőséget, a képzések színvonalát biztosítani. Stratégiai jelentőségű versenyelőnyt biztosíthat, hogy az Egyetem otthont ad több unikális jellegű képzésnek: ilyen a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Team Academy programja, illetve az országban működő egyetlen Népegészségügyi Kar. A térítéses képzés sikere hangsúlyozza az intézmény nemzetközi jellegét Az intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában A Debreceni Egyetem a hazai ágazati, szakpolitikai, fejlesztéspolitikai stratégiai irányokhoz illeszkedően alakítja tevékenységének fókuszait EU 2020 stratégiával kapcsolatos összefüggések: A regionális és az országos népesedési és foglalkoztatási adatokból következik, hogy a Debreceni Egyetem képzési tevékenységével jelentős mértékben járul hozzá a éves népesség foglalkoztathatóságának javításához, valamint a régió egyik legnagyobb munkaadójaként a foglalkoztatás bővítéséhez. Az Egyetem mint tudásközpont vonzerőt jelent a K+F beruházások 76

77 országos és regionális növeléséhez, az Egyetem kutatás-fejlesztési aktivitása és eredményei pedig az innovációs gazdaság teljesítményének a növelését szolgálja. Az intézmény K+F+I aktivitásának fókuszai azokra a területekre irányulnak, amelyeken az EU 2020 stratégiai előrelépéseket tervez (például éghajlatváltozás, energia, egészség), és a nemzetközi minőség irányába kíván elmozdulni. Az EU 2020 stratégiai oktatási célkitűzései vonatkozásában a Debreceni Egyetem mint az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye vállal közvetlen szerepet. A régió jövedelmi viszonyait, társadalmi struktúráit tekintve leszakadó térség, amelyben az Egyetem kiemelt szerepet vállal a társadalmi mobilitás növelésében, a szegénység felszámolásában A WHO Health 2020 stratégiájával kapcsolatos összefüggések Az EU 2020 stratégiájához kapcsolódóan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai stratégiai programjának kidolgozása jelenleg folyamatban van, elfogadására a WHO 2012 szeptemberében esedékes Regional Committee ülésén kerül sor. A program kimunkálásában az Egyetem Népegészségügyi Kara jelentős szerepet vállalt, s az egészségpolitikai célok teljesítését a kar Megelőző Orvostani Intézete a WHO Társadalmi Sebezhetőség és Egészség Kollaborációs Központjaként működve támogatja a méltánytalan egészségi állapot egyenlőtlenségek csökkentése területén Széll Kálmán-tervvel kapcsolatos összefüggések A Debreceni Egyetem mint állami felsőoktatási intézmény részt vállal a Széll Kálmán tervben meghatározott kiadáscsökkentési célok teljesítésében. A hallgatói létszámokban, működési támogatások csökkentésében és a tartalékképzésben megnyilvánuló állami szerepvállalás-csökkenést az Egyetem a 2011-es évben a saját bevételek növelésével, a saját működés racionalizálásával, takarékossági intézkedések realizálásával ellensúlyozni tudta, megtartva az állami feladatellátás volumenét, színvonalát, és eredményességét Vállalkozási, szolgáltatási tevékenység intenzitása január 1-től a hazai közigazgatási továbbképzés decentralizált központjaként a jogi kar integrált részeként kormányzati döntés értelmében Területi Közszolgálati Képzőközpontot kell kialakítani, mely három megye (Észak-alföldi régió) kb. 11 ezer köz- és kormánytisztviselőjének kötelező továbbképzését fogja, mint kizárólagos szolgáltató központ végezni. A képzés költségeit a kormány a kormányhivatalokon keresztül fogja közvetlenül finanszírozni Darányi Ignác-tervvel kapcsolatos összefüggések Az Egyetem mint egy vidéki térségben működő tudásközpont jelentős agrártudományi, képzési és kutatás-fejlesztési aktivitást vállalva jelentős mértékben hozzájárul a terv átfogó céljának megvalósulásához, azaz az egészséges népesség megtartásán keresztül a gazdaság fejlődéséhez, illetve a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez. Az Egyetem kutatási irányai között kiemelt hangsúlyt kap a természeti értékek, erőforrások megőrzésével kapcsolatos innovációk kialakítása, az élelmiszerbiztonság növelésére irányuló ismeretek és megoldások bővítése. Az intézmény képzési, szaktanácsadási és vállalkozási tevékenysége a régió sokszínű és életképes agrártermeléséhez szükséges tudásbázist, illetve keretrendszert biztosítja. Az Egyetem kapacitásai a terv akcióprogramjainak részletes megvalósításában is rendelkezésre állnak Új Széchenyi-tervvel kapcsolatos összefüggések A Debreceni Egyetem a közötti időszak európai uniós forrásainak felhasználására vonatkozó fejlesztéspolitikai célok megvalósításában kiemelt szerepet vállal. Az Egyetem a közötti időszakhoz hasonlóan a legnagyobb támogatási összeget elnyerő felsőoktatási intézmények közé tartozik. Az Egyetem a gazdaságfejlesztés, a kutatás-fejlesztés, a környezetvédelem, az energetika, az informatika, a társadalmi megújulás és infrastruktúra területein valósított meg projekteket, amelyeket a támogató mint a vonatkozó stratégiai irányokkal össz- 77

78 hangban lévő, azokat kiszolgáló projekteket azonosított. A konkrét projektek és volumenek felsorolása az adatszolgáltatásban található Regionális stratégiákkal kapcsolatos összefüggések A Debreceni Egyetem aktív résztvevője a regionális stratégiák elkészítésének és megvalósításának, az intézmény mind a fejlesztéspolitikai, mind az innovációs, mind a gazdaságfejlesztési regionális stratégiai célkitűzések vonatkozásában szerepet kap és vállal. Az Egyetem tudatosan törekszik arra, hogy Debrecen város, Hajdú-Bihar megye, és az Észak-alföldi régió döntéshozóival szoros és együttműködő kapcsolatot tartson fenn Semmelweis-Tervhez való kapcsolódás Az Egyetem betegellátásra vonatkozó stratégiája szorosan illeszkedik a Semmelweis Tervben megfogalmazott célok és beavatkozási irányok rendszerébe. A DE OEC stratégiájában szereplő fejlesztések, a humánerőforrás-gazdálkodás rendszere, a gyógyszergazdálkodás hatékonyságának fejlesztése, a gyakorlatorientált oktatás, az Egyetem betegellátó tevékenységének pénzügyi stabilitása, az ellátás hatékonyságának javítása, a progresszív betegellátás biztosítása, a népegészségügyi programok intézményi hátterének megerősítése mind a Terv céljait támasztja alá. Az így kialakított struktúra az erőforrások koncentrálásával alkalmas arra, hogy a DE OEC a nagytérségi betegellátó központ szerepét betöltse, a népegészségügyi programok megújítsa, az egészségturizmus és az egészségipar fejlődését támogassa Képzési tevékenység értékelése Képzési portfólió értékelése Intézményi szint A képzési portfóliót elsőként intézményi szinten mutatjuk be. Ennek két oka van: vannak olyan elemei, amelyek nem rendelhetőek karokhoz (pl. doktori iskolák), másrészt vannak olyan témák, amelyek vizsgálata intézményi szinten nyújt megfelelő rálátást egyetemünk működésére. A Debreceni Egyetemen 15 Kar három tervezési egységhez tartozik. Az Agrár- és Gazdálkodástudományi centrum (AGTC) karai: Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar (GVK), Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK). Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum karai: Általános Orvostudományi Kar (ÁOK), Fogorvostudományi Kar (FOK), Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK), Népegészségügyi Kar (NK) és Egészségügyi Kar (EK). A Tudományegyetemi Karokhoz (TEK) tartozik: Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK), Bölcsészettudományi Kar (BTK), Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar (GYFK), Informatikai Kar (IK), Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar (KTK), Műszaki Kar (MK), Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) és Zeneművészeti Kar (ZK). Egyetemi szinten összesen tizennégy különböző képzési területen folyik az oktatás. Jellemzően egyegy képzési terület több karunk portfóliójában is megjelenik. A legtöbb karon érintett területek az orvos- és egészségtudomány, a bölcsészettudomány, a gazdaságtudományok és a pedagógusképzés. Természettudományi, jogi, közigazgatási, rendvédelmi és katonai, művészeti, valamint sporttudományi képzés csak egy-egy karon folyik. A legtöbb képzési terület a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karon és az Informatikai Karon van. A Fogorvostudományi Kar, a Gyógyszerésztudományi Kar, a Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar és a Műszaki Kar csak egy képzési terület oktatásában érintett. A képzési területek karok közötti megoszlása alapján megállapítható, hogy egyetemünkön vannak párhuzamosságok, amelyek optimalizálására törekednünk kell. 78

79 2011-ben, egyetemünkön összesen 271 különböző szakon tanultak hallgatók, minden kart, képzési szintet és munkarendet összegezve (kivéve: doktori képzés). A legtöbb szakkal a Bölcsészettudományi Kar (65 szak) és a Természettudományi és Technológiai Kar (47 szak), míg a legkevesebbel a Fogorvostudományi Kar (2 szak) és a Gyógyszerésztudományi Kar (2 szak) rendelkezik. A képzési szintek vonatkozásában a legtöbb szak mesterképzésben volt elérhető. Szintén jelentős számú, 63 különböző szak (23%) található az alapképzésben. Szakirányú továbbképzésben a szakok 17%-a (45), felsőfokú szakképzésben 6%-a (17) és osztatlan képzésben 1%-a (4) volt elérhető. Felsőfokú szakképzést a következő 7 karon hirdettünk meg: Bölcsészettudományi Kar, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar, Informatikai Kar, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar és Természettudományi és Technológiai Kar. Alap- és mesterképzés a Fogorvostudományi Karon és a Gyógyszerésztudományi Karon nincsen, itt osztatlan képzés folyik. Osztatlan képzést 4 karon hirdettünk meg: Állam- és Jogtudományi Kar, Általános Orvostudományi Kar, Fogorvostudományi Kar és Gyógyszerésztudományi Kar. A kifutó főiskolai képzés a következő 7 karon folyik: ÁOK, BTK, EK, GVK, GYFK, IK, MÉK, MK, TTK. A kifutó egyetemi képzés a következő karokon folyik: ÁJK, ÁOK, BTK, FOK, GVK, GYTK, IK, KTK, MÉK, TTK, ZK. Szakirányú továbbképzést a következő 4 kar kivételével minden karon meghirdettünk: FOK, GVK, GYTK, MK. Az intézményi képzési portfóliót a hallgatószám alapján is vizsgálat alá vettük. A teljes hallgatói létszám 2011-ben fő volt. A legnagyobb hallgatószámú kar a Bölcsészettudományi Kar volt, ahol a hallgatóink 12,5%-a tanult. Hasonlóan nagy hallgatószámú a Természettudományi és Technológiai Kar (12,1%) és az Általános Orvostudományi Kar (10,6%). A legkevesebb hallgatóval rendelkező karok (1-2% karonként) a Népegészségügyi Kar, a Fogorvostudományi Kar, a Gyógyszerésztudományi Kar és a Zeneművészeti Kar. Képzési szinteket tekintve alapképzésen tanult a legtöbb hallgató 2011-ben, az összlétszám 63%-a. Osztatlan képzésben a tanulók 15%-a, mesterképzésen 13%-a tanult. Kifutó rendszerű egyetemi képzésben már jóval kevesebben, a hallgatók 3%-a tanult. Szakirányú továbbképzésre, valamint felsőfokú szakképzésre pedig a tanulók 2,5-2,9%-a járt. A legkevesebben a kifutó rendszerű főiskolai képzésben vettek részt, az ezen a szinten tanulók száma nem érte el az összlétszám 1%-át sem. A hallgatószám alapján tehát már látható a kifutó főiskolai és egyetemi képzések jelentőségének csökkenése. A képzési szintek tekintetében fontos jelenség, hogy a szakok többségét biztosító mesterképzési szinten a hallgatóknak mindössze 13%-a tanul. E képzési szint sajátosságait figyelembe véve is szétaprózottnak minősíthető a mesterképzési szakok struktúrája. A hallgatók munkarendek szerinti megoszlása nagyon hasonló a szakok száma alapján kalkulált arányokhoz ben hallgatóink 76%-a tanult nappali képzésen, 23,9%-a pedig levelezőn. Az esti, illetve a távoktatásban részt vevők létszáma nem érte el az összes hallgató 1%-át. Az országos hallgatói létszámhoz képest a legnagyobb képzési volument jelentő képzési területünk az orvos- és egészségügyi képzés. Az ország valamennyi felsőoktatási intézményében orvos- és egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók 24%-a a Debreceni Egyetemen tanult 2011-ben. Szintén jelentős volument képviselő képzési terület még a természettudományi, a közigazgatási, az agrár-, a bölcsészettudományi és az informatikai. Ezeken a területeken az országos hallgatószám legalább 10%-a nálunk tanult 2011-ben. A 2009-es hasonló adatokkal összevetve nem történt érdemi változás az elmúlt két évben között az Egyetem hallgatói létszáma minimális mértékben, 5%-kal növekedett. A legkiemelkedőbb hallgatószám-növekedés között a Népegészségügyi Karon és a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karon történt (41, illetve 29%-os növekedés). Az egyetemi átlagot meghaladó mértékben növekedő hallgatószámú karok voltak még a következők: ÁJK, ÁOK, FOK, GYTK, KTK. Ezen karok esetében 10%-os vagy azt meghaladó növekedés volt tapasztalható között. 79

80 Négy karunk esetében csökkent a hallgatói létszám között. A csökkenés mértéke a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon 2%, a Műszaki Karon 3%, a Bölcsészettudományi Karon 5% és a Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar esetében 12%-os volt. Az egyetemünkön tanuló hallgatók többsége (62%) államilag finanszírozott képzésben vesz részt, míg a fennmaradó 38% költségtérítéses formában tanul. Ez az arány néhány eltéréssel az egyes karokon is hasonlóan alakul. Néhány karunkon Általános Orvostudományi Kar, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar fele-fele arányban oszlanak meg a hallgatók a költségtérítéses és az államilag finanszírozott helyek között, míg két olyan karunk is van Állam- és Jogtudományi Kar és Fogorvostudományi Kar melyeken az arány megfordult, és többségben vannak a költségtérítéses hallgatók (63-67%) között a felsőfokú szakképzések, illetve a mesterképzések területén jelentős, 10% körüli mértékben növekedett az államilag finanszírozott hallgatók aránya. A kifutó főiskolai és egyetemi képzésben kiugróan, 18, illetve 34%-kal növekedett a költségtérítéses hallgatók aránya a tanulmányi idejüket meghosszabbító hallgatóknak köszönhetően. A többi képzési szinten között nem volt jelentős változás az államilag finanszírozott és a költségtérítéses hallgatók arányában. Képzési szintenként vizsgálódva néhány kar esetében jelentős különbségek találhatók a finanszírozási típusokat tekintve. Az egyetemi hallgatószámon belül jelentős arányt képviselő alap-, mester- és osztatlan képzés esetében kari szinten is megvizsgáltuk a finanszírozási típusok megoszlását. Az alapképzésben egyetemi szinten 62% az államilag finanszírozott hallgatók aránya. Négy kar esetében az egyetemi átlagnál jelentősen nagyobb az államilag finanszírozott hallgatók aránya (EK, NK, TTK, ZK), másik két karon (ÁJK, GYFK) azonban a költségtérítéses hallgatók aránya haladja meg lényegesen az egyetemi átlagot. A mesterképzésben egyetemi szinten 87% az államilag finanszírozott hallgatók aránya. Ennél lényegesen magasabb az államilag finanszírozott hallgatók aránya a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karon, a Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karon és a Zeneművészeti Karon. A költségtérítéses hallgatók aránya az Informatikai Karon haladta meg jelentősen az egyetemi átlagot. Az osztatlan képzésben egyetemi szinten 44% az államilag finanszírozott hallgatók aránya. A Gyógyszerésztudományi Karon az egyetemi átlagot lényegesen meghaladja az államilag finanszírozott hallgatók aránya, míg a Fogorvostudományi Karon a költségtérítéses hallgatók aránya haladta meg lényegesen az egyetemi átlagot. A közel tízezer térítéses hallgató képzéséből származó bevétel az Egyetem számára évi nyolc-kilenc milliárd forint stabil bevételt jelent, aminek fele az angol nyelvű képzéseinkben részt vevő külföldi hallgatóktól származik. Ezek a bevételek jelentős mértékben hozzájárulnak az oktatás személyi és infrastrukturális feltételeinek minőségi fejlesztéséhez az államilag finanszírozott és a térítéses képzések esetén egyaránt. Az eduline összesített rangsora 1 alapján a Debreceni Egyetem 2011-ben a 46 rangsorolt intézmény között az 5. helyet érte el. Ezzel a Debreceni Egyetem országos szinten az intézmények között az élmezőnybe tartozik. A legnépszerűbb (legtöbb jelentkezéssel rendelkező) karok egyetemünkön a Bölcsészettudományi Kar, a Természettudományi és Technológiai Kar és a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar. A Gyógyszerésztudományi Kar, a Fogorvostudományi Kar és a Zeneművészeti Kar rendelkezett a legkevesebb jelentkezővel 2011-ben Hallgatók és oktatók kiválósága alapján készített rangsorolás 80

81 A beiskolázási vonzáskörzet tekintetében a fejezetben bemutatott egyetemi átlagtól eltér a GVK és a KTK, mivel ide dominánsan az Észak-alföldi régióból jelentkeznek a hallgatók. Arányuk meghaladja a 80%-ot. Több karunknak azonban országos jelentkezési bázisa van, ezeken a karokon a régióból jelentkezések aránya jóval 60% alatti. A GYTK és a NK esetében a hallgatók kb. 55%-a az Észak-alföldi régióból, közel ötöde az Észak-magyarországi Régióból, és jelentős részük a Keletmagyarországi Régióból jelentkezik. Az ÁOK, a FOK és a ZK esetében még alacsonyabb, 40% alatti az Észak-alföldi régióból jelentkezések aránya. Ezekre a karokra az egyetemi átlagnál magasabb arányban jelentkeznek az Észak-magyarországi, a Közép-magyarországi és a Dél-alföldi Régiókból. Az ország nyugati részéből valamennyi kar esetében igen alacsony a jelentkezési arány. Az átlagnál több külföldi a nem angol nyelvű képzéseinkre is (5% körüli) jelentkezővel 5 karunk rendelkezik: Bölcsészettudományi Kar, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Informatikai Kar, Általános Orvostudományi Kar, Zeneművészeti Kar. Az összes külföldi jelentkezés legnagyobb arányban a Bölcsészettudományi Karhoz (258 fő, 22%), a Természettudományi és Technológiai Karhoz (13%), Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhoz (11%), valamint az Informatikai Karhoz (10%) kapcsolódik. Általánosságban elmondható, hogy a képzési portfólió fejlesztése egyetemünkön a karok feladata. Az új képzések indítását, meglévő képzéseink továbbfejlesztését az elmúlt években számos tényező ösztönözte. Egyrészt a felsőoktatási szabályozás változása, a bolognai folyamat az alap-, mester- és osztatlan képzések rendszerének kialakítását, illetve ezzel párhuzamosan a főiskolai és egyetemi képzések kivezetését igényelte. Másrészt a munkaerőpiaci folyamatok folyamatos figyelemmel kísérése, végzett hallgatóink és munkaerőpiaci partnereink rendszeres megkérdezése révén karaink számára megfogalmazódnak a munkaerőpiaci elvárások akár új szakok, akár a meglévő szakok továbbfejlesztése érdekében. Egyéb partnercégeinkkel való, oktatási-kutatási célú együttműködések is gyakran eredményezik új szakok indítását, illetve meglévő szakjaink továbbfejlesztését. A képzési kínálat folyamatos fejlesztése a minőségirányítási rendszerünkben is leképezett folyamat szerint zajlik a karokon. A képzési portfólió értékelése kapcsán külön értékeljük a doktori iskolák helyzetét. Az egyetemnek összesen 25 doktori iskolája van, amelyek 6 tudományterületen (agrártudomány, bölcsészettudomány, műszaki tudományok, orvostudomány, társadalomtudomány, természettudomány), azon belül 25 tudományágban működnek. Három olyan tudományág van, amelyen belül több doktori iskola is működik egyetemünkön: elméleti orvostudományok, klinikai orvostudományok, növénytermesztési és kertészeti tudományok. A 25 doktori iskola közül 7 több tudományágban is aktív. A Debreceni Egyetem képzési területei közül a következők esetében nem működik doktori iskola: közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület; művészeti képzési terület; sporttudomány képzési terület. Ezeken a képzési területeken a mesterképzést követően nem biztosított a képzések vertikális teljessége. A doktori iskolák közül a legújabb a Fogorvostudományi Doktori Iskola, amelyet 2010-ben alapítottunk. A doktori iskolák összes hallgatójának száma 2011-ben 855 fő volt, és egy doktori iskolának átlagosan 34 hallgatója volt. A legtöbben a Humán Tudományok Doktori Iskolába, a Juhász Nagy Pál Doktori Iskolába és a Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolában tanulnak, ezek az iskolák az átlagos létszám közel kétszeresével rendelkeznek. A legkevesebb hallgatója a Fogorvostudományi Doktori Iskolának, a Petrányi Gyula Klinikai Immunológiai és Allergológiai Doktori Iskolának és a Közgazdaságtudományi Doktori Iskolának van ben a doktori iskolák hallgatóinak 57%-a nappali, illetve 42%-a levelező munkarendű volt, és csupán 1%-uk tanult egyéni munkarendben. A különböző munkarendek népszerűségét tekintve a 2009-es adatokhoz képest egy kisebb elmozdulás figyelhető meg a nappali munkarend felé, mégpedig a levelező munkarend rovására. Átlagosan egy doktori iskolának 19 fő nappali és 15 fő 81

82 levelező hallgatója van, míg egyéni munkarendű hallgató csupán 3 doktori iskolában van. A doktori iskolák közel felének többségében nappali munkarendű hallgatója van, az iskolák másik felében viszont közel hasonló arányban vannak jelen a nappalis és a levelező hallgatók, de van olyan eset is, mint például a Humán Tudományok Doktori Iskola, a Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola, vagy a Marton Géza Doktori Iskola, ahol a levelezők vannak jelentős többségben. Emellett csupán két helyen fordul elő, hogy vagy csak nappalis (Fogorvostudományi Doktori Iskola) vagy csak levelező hallgatók (Ihrig Károly Doktori Iskola) vannak. A doktori iskolák hallgatói számát képzési területenként vizsgálva, és azt a többi képzési szint összes hallgatójához viszonyítva megállapítható, hogy arányuk a bölcsészettudományi (6%) és a természettudományi (8%) képzési területeken a legmagasabb. Ez az arány a társadalomtudományi és a gazdaságtudományi képzési területen a legalacsonyabb, csupán 1%. A képzési kínálat dinamikája kapcsán külön értékeljük a doktori iskolák helyzetét. A hallgatói összlétszámban 2009 és 2011 között kis mértékű növekedés történt, mintegy 25 fővel nőtt a doktori iskolákban tanulók száma. A hallgatói létszámot tekintve a legnagyobb növekedés az Egészségtudományok Doktori Iskola, az Irodalomtudományok Doktori Iskola és az Idegtudományok Doktori Iskola esetében történt, utóbbi esetében ez a növekedés több mint kétszeres. Jelentős létszámcsökkenés csak a Klinikai Orvostudományok Doktori Iskolánál és a Laki Kálmán Doktori Iskolánál figyelhető meg között. A doktori iskolák vonatkozásában, a finanszírozás típusát tekintve elmondható, hogy kiegyensúlyozott a hallgatók összetétele, hiszen a doktori iskolákban majdnem pontosan fele-fele arányban vannak jelen államilag finanszírozott, illetve költségtérítéses hallgatók. Ennek köszönhetően az átlagosan egy doktori iskolára jutó költségtérítéses és államilag finanszírozott hallgatók száma is megegyezik. A doktori iskolák közel felében az államilag finanszírozott hallgatók vannak többségben, arányuk a Fogorvostudományi Doktori Iskolánál (89%), a Molekuláris Sejt- és Immunbiológia Doktori Iskolánál (79%) és a Hankóczy Jenő Doktori Iskolánál (79%) a legmagasabb. Ezzel szemben a költségtérítéses hallgatók legnagyobb arányban az Ihrig Károly Doktori Iskolában (100%), a Marton Géza Doktori Iskolában (70%) és a Humán Tudományok Doktori Iskolában (67%) vannak jelen ben a doktori iskolákba összesen 452 fő jelentkezett, ami közel 15%-os növekedést jelent a 2009-es 395 főhöz képest. Tudományági szinten vizsgálva a legnépszerűbb területek az elméleti, illetve a klinikai orvostudomány, de míg előbbire kevesebben jelentkeztek 2011-ben, mint 2009-ben, addig az utóbbi esetében az egyik legjelentősebb növekedésről beszélhetünk. Jelentősen növekvő népszerűségnek örvend még a regionális tudomány, illetve a nyelv- és irodalomtudomány Állam- és Jogtudományi Kar Az Állam- és Jogtudományi Karon 2011-ben graduális képzésben három szakon, posztgraduális képzésben tizenkét szakirányú továbbképzési szakon folyt az oktatás. A karon belüli szakok döntő többsége a jogi képzési területhez kapcsolódik, két szakot a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen indítottunk. A Bologna-rendszerű képzés a karon 2006-ban az új alapszak indításával, majd 2009-től az erre épülő mesterszak életre hívásával jelent meg az intézményben. A jogászképzés megmaradt osztatlan képzési rendszerben, így ezen a szakon nem kellett szembenéznünk az új képzési szerkezet bevezetésének esetleges átmeneti nehézségeivel. A karon a felsőfokú szakképzést kivéve az alapképzéstől a doktori és posztgraduális képzésekkel bezárólag valamennyi képzési szint megtalálható, így biztosított a képzési vertikumok teljessége és a komplementaritás. 82

83 Az osztatlan jogászképzés tantárgyi struktúráját viszonylagos állandóság jellemzi. A munkaerőpiac igényeire vonatkozó kutatások és a végzett hallgatók pályájának alakulását figyelemmel kísérő utánkövetések arra sarkallták a kart, hogy a jogászképzés szerkezetét, mindenekelőtt a tantárgyi struktúra átformálásával, modernebb, a változó társadalmi, gazdasági igényeknek megfelelő képzéssé alakítsa át 2011-ben. Kelet-Magyarországon először a karunkon volt elérhető a bolognai rendszerbe illeszkedő, hároméves, BA diplomát adó igazgatásszervező alapképzés. Az elmúlt évek felvételi eredményeinek tapasztalatai alapján az átlagosnál lényegesen nagyobb érdeklődés mellett folytatjuk a képzést. Az igazgatásszervező alapképzés rendkívül komplex és a jogászképzéshez hasonlóan nagyon intenzív. A Karon négy féléves, MA diplomát adó közigazgatási menedzser mesterképzés is folyik. A mesterszak nyitott az ország valamennyi jogi karán végzett alapszakos diplomával rendelkező hallgatója, valamint igazgatásszervező, bűnügyi igazgatási, rendészeti igazgatási, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, nemzetközi igazgatási szakok vagy más (például közszolgálati közgazdász) alapképzések hallgatói számára. A közigazgatási menedzser mesterképzés a jogászképzéshez képest szélesebb spektrumú, nem kizárólag a jogi tárgyakhoz kötődő ismereteket ad a hallgatóknak. Az igazgatásszervező alapképzéshez képest többletelem, hogy végzett hallgatóink kiemelt, illetve eredményorientált vezetői tevékenységre lesznek különösen alkalmasak a közszektorban, másfelől az annak megrendeléseit teljesítő magánszféra vállalkozásai körében. A már a közigazgatásban dolgozó hallgatók számára a mesterdiploma a köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően munkahelyi előmeneteli lehetőséget is kínál. Karunk széles körben biztosít posztgraduális képzési lehetőségeket végzett jogászoknak és speciális jogi ismeretek megszerzésében érdekelt más diplomások számára. Szakjogász képzéseinkre történő jelentkezések változó tendenciát mutatnak, az országos tendenciákat követve több szakon visszaesett a jelentkezések száma, míg a nem jogász végzettségűeknek kínált képzéseink minden évben népszerűek. A szakjogász képzések között is találunk azonban olyan szakokat, ahol a jelentkezők száma növekedett (pl. kriminalisztikai szakjogász, ingatlanforgalmi szakjogász). Karunkon ben öt szakjogász (jogi diplomával rendelkezők számára) és hét jogi szakokleveles továbbképzés (nem jogi diplomával rendelkezők részére) közül választhattak a tudásukat posztgraduális képzésen továbbfejleszteni szándékozók. A szakirányú továbbképzések kialakítása a kari stratégiával összhangban a régió munkáltatóinak, közintézményeinek igényeit tartja elsődlegesen szem előtt. A képzések egy része már széles körben ismert továbbképzés (jogi szakokleveles gazdasági szakember, ingatlanforgalmi szakjogász, helyi jogszabályszerkesztő stb.), másik része pedig innovatív elemeket tartalmazó kezdeményezés (pl. közpolitikai elemző, humánpolitikai szakember /HR tanácsadó). A posztgraduális képzések dinamikus fejlődése, folyamatosan bővülő kínálata kiemelt jelentőségű a karon. Tervezzük a biztosítási szakjogász képzés beindítását is. A meghirdetett szakok száma alapján az ÁJK a kisebb karok közé tartozik (15 szak minden képzési formát és munkarendet figyelembe véve). A karon a felsőfokú szakképzésen kívül minden képzési szinten meghirdettünk szakokat. Az egyetemi átlagtól eltérően a Karon a szakirányú továbbképzésben elindított szakok száma magas. A Kar a 2011-es jelentkezések számát tekintve a 4. az egyetemen belüli kari rangsorban, összesen jelentkezéssel. Az Egyetem összes hallgatóinak 9%-a járt az ÁJK-ra 2011-ben. A kar legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező szakja a jogász szak (kari hallgatószám 45%-a), a második legnagyobb szakunk az igazgatásszervező alapszak (kari hallgatószám 36%-a). A jelentkezések régiónkénti bontásából pedig kiderül, hogy az itt tanulni vágyók mintegy 73%-ban az Észak-alföldi régióból származnak. Ez az arány az egyetemi átlagnál közel 10%-al magasabb. Emellett az észak-magyarországi régióból származó jelentkezések vannak még számottevő arányban. A szakok közül a jelentkezések között az igazgatásszervező és a jogász szak a legnépszerűbb, összességében kb an jelentkeztek és 2011 között az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói létszáma 17%-kal nőtt (egyetemi átlag feletti). 83

84 A Kar hallgatóinak 37%-a államilag finanszírozott, a hallgatók 63%-a költségtérítéses volt 2011-ben. A költségtérítéses hallgatók száma arányaiban jelentősen az egyetemi átlag feletti, a második legmagasabb az Egyetem karai között, közvetlenül a Fogorvostudományi Kar mögött. Abszolút értékben nézve az ÁJK-n tanul a legtöbb költségtérítéses hallgató, szám szerint 1747 fő (az összes költségtérítéses egyetemi hallgató 15%-a). A Karon lévő szakok közül 2011-ben a közigazgatási menedzser mesterszakon volt a legnagyobb az államilag támogatott hallgatók aránya (a közigazgatási menedzser mesterszak hallgatóinak 93%-a, összesen 186 hallgató), azonban a jogász szakon és az igazgatásszervező alapszakon is jelentős számú hallgató folytathatta államilag finanszírozott formában tanulmányait (jogász szakon 483, igazgatásszervező alapszakon 373 hallgató). Az ÁJK-n tanulmányaikat folytató hallgatók munkarendek szerinti megoszlása: 54% nappali, 46% levelező tagozatos, ez eltér az egyetemi átlagtól (ez az arány egyetemi szinten 75-25%. A munkarend szerinti megoszlás tekintetében eltérés tapasztalható a szakok száma és a hallgatók száma között. A hallgatók közel egyező arányban a nappalis, illetőleg és a levelező tagozatos képzésben vesz részt. A szakok jelentős többsége, 73%-levelezős munkarendű, amely a relatíve magas posztgraduális képzések számára vezethető vissza, ahol kizárólag levelezős képzést folytat a kar. A jövőt tekintve feltétlenül fontosnak, sőt elsőrendű célnak tekintjük egy új, angol nyelvű, európai gazdasági jogi és/vagy közpolitikai képzés intézményes kereteinek a kialakítását. Célunk az eddigi kurzusainkat kiegészítve és továbbfejlesztve létrehozni egy önálló alapképzési szakot, melyet részben a saját, magyar anyanyelvű hallgatóinknak, illetve a külföldi, elsősorban kelet-európai, illetve közelés távol-keleti hallgatóknak kívánunk felajánlani. A távlati fejlesztés további állomásaként tervezzük erre az angol nyelvű alapszakra épülő mesterszak indítását. A szakstruktúra további bővítése a most is leterhelt oktatói kar feladatmegosztásának átgondolása, részbeni fejlesztése mellett képzelhető el Általános Orvostudományi Kar Az Általános Orvostudományi Karon három különböző (orvostudományi és egészségügyi, gazdaságtudományi, természettudományi) képzési területen folyt az oktatás 2011-ben. A karon belüli szakok döntő többsége orvos- és egészségtudomány képzési területhez kapcsolódik, egy-egy szakot indítottunk a gazdaságtudományi és a természettudományi képzési területen. Az ÁOK-n folyó oktatás meghatározó eleme az általános orvosok képzése. A szak kurikulumának folyamatos fejlesztését a Tanulmányi Bizottság ilyen irányú munkája, valamint a társegyetemekkel folytatott egyeztetések biztosítják. A Kar alaptevékenysége mellett fontos feladatának tartja olyan osztott képzések (BSc. és MSc.) koordinálását is, melyek egyrészt a gyakorló orvosok mellett tevékenykedő diplomás kollegák utánpótlását biztosítják, másrészt az orvos- és egészségtudományban kutatóként, fejlesztőként elhelyezkedni kívánó szakembereket képezik. Ezen elvek mentén építette ki folyamatos kari, egyetemen belüli, karközi és egyetemen kívüli egyeztetések mellett a Kar képzési portfólióját. Az ÁOK a meglévő szakok száma alapján a kisebb karok közé tartozik. Az összes meglévő szak 4,6%-a tartozott az ÁOK-hoz 2011-ben. A kar legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező szakja az általános orvos szak (kari összlétszám 74%-a). A hallgatók száma szerint a Debreceni Egyetem harmadik legnagyobb kara az ÁOK. Ide járt a hallgatók 11%-a 2011-ben. A hallgatók aránya képzési szintenként jelentősen eltér az egyetemi átlagtól. Az ÁOK hallgatóinak döntő többsége (74%-a) osztatlan képzésben tanult és csak 14%-a járt alapképzésre ben egyetlen az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus szakon folytattak tanulmányokat nappali és levelező képzésben is. A szak összesített hallgatói létszáma nem képvisel jelentős arányt, 10%-át teszi ki a teljes kari létszámnak. A hallgatók munkarendek szerinti megoszlása az ÁOK-n eltér az egyetemi átlagtól, és jóval magasabb, 98% a nappali képzésben tanulók aránya. Esti és távoktatás nincs a karon. 84

85 2009 és 2011 között az ÁOK hallgatói létszáma 10%-kal nőtt (egyetemi átlag feletti). Öt olyan szak volt, melyen a kari átlagot meghaladó mértékű növekedést tapasztaltunk a hallgatók számában: általános orvos, angol-magyar orvos - és egészségtudományi szakfordító és tolmács, egészségügyi szakmenedzser, molekuláris biológia és táplálkozástudományi szak. Két szakon azonban csökkent a hallgatói létszám: általános orvostudomány és orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus képzés. Új szakokat nem indítottunk 2009-hez képest. A karon tanulók csupán 50%-a államilag finanszírozott hallgató, másik 50%-uk pedig költségtérítéses volt 2011-ben ennek oka a térítéses angol nyelvű képzés nagy hallgatói létszáma. A költségtérítéses hallgatók aránya jelentősen egyetemi átlag feletti, a harmadik legmagasabb az Egyetem karai között, a Fogorvostudományi Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar mögött. Abszolút értékben nézve ezen a Karon tanul a második legtöbb költségtérítéses hallgató, szám szerint 1679 fő (az egyetemi összes költségtérítéses hallgató 14%-a) ben is az ÁOK-on tanult arányaiban és számszerűen egyaránt a második legtöbb költségtérítéses hallgató között közel 250 fővel növekedett a költségtérítéses hallgatók száma. A finanszírozási típusokat a képzési szintek szerint vizsgálva megállapítható, hogy 2011-ben az ÁOKon az alap-, a mester- és a kifutó egyetemi képzésben voltak többségben az államilag finanszírozott hallgatók. Itt kiemelendő a mesterszakok helyzete, ahol csupán 92% volt az államilag finanszírozott hallgatók száma. Az osztatlan képzések esetében csekély többségben volt a költségtérítéses hallgatók aránya (54%), míg a szakirányú továbbképzésben csak költségtérítéses hallgatók vettek részt és 2011 között a különböző finanszírozású képzéseken részt vevő hallgatók arányában jelentős változás egyik képzési szinten sem történt, csak pár százalékos arányeltolódások figyelhetők meg. Ez a kar képzési portfóliójának, jelentkezési és keretszámai viszonylagos állandóságának tudható be. A Kar bevételei között 2006 óta folyamatosan megjelenik a magyar nyelvű költségtérítéses képzés bevétele, amely egy nagyságrenddel elmarad a költségvetési támogatás mértékétől, és összegszerűségében is hullámzó tendenciát mutat. Ennek fő oka, hogy az általános orvosképzés az egyik legköltségigényesebb felsőoktatási képzési forma, amelynek költségeit ma Magyarországon csupán kevés hallgató, illetőleg kevés család képes vállalni. Ezzel szemben már 2006-ban is a költségvetési támogatás mértékével azonos nagyságrendű volt a térítéses angol nyelvű képzés bevétele (2006 évben a költségvetési támogatás összegének nem egészen 50%-a). Ez a tétel a Kar költségvetésében egyenletesen és dinamikusan emelkedő tendenciát mutat, 2010-ben pedig a térítéses angol nyelvű képzésből származó bevétel összege meghaladta a költségvetési támogatás mértékét. Az eduline rangsora 2 alapján az ÁOK az orvosi képzési területen 2011-ben a 18 rangsorolt karból a 4. helyet érte el. Ezzel az ÁOK az orvosi képzési területen országos szinten az élmezőnybe tartozik. A kar a 2011-es jelentkezések számát tekintve a 11. az egyetemen belül, összesen jelentkezéssel. A jelentkezések régiónkénti bontásából pedig kiderül, hogy az itt tanulni vágyók többsége az Észak-alföldi régióból származik, azonban ez a 39%-os arány közel sem olyan magas, mint a 68%-os egyetemi átlag. Továbbá 20%-körüli az Észak-magyarországi, illetve a Középmagyarországi Régióból jelentkezések aránya, ami különösen utóbbi esetében igen magas a többi kar jelentkezési adataihoz képest. Ezek alapján jól látszik, hogy a kar a jelentkezési bázist tekintve az átlaghoz képest jóval kevésbé támaszkodik az Észak-alföldi régióra. A jelentkezések alapján az általános orvosi szak és az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus szak a legnépszerűbb, előbbi 1400, utóbbi 400 körüli jelentkezési számot tudhat magáénak. Az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus szak emellett az egyetemi átlag feletti aránnyal (8%) rendelkezik a külföldi jelentkezéseket tekintve. A szakok szintjén 2 - Hallgatók és oktatók kiválósága alapján készített rangsorolás 85

86 a jelentkezések régiónkénti eloszlása csupán az általános orvosi szak esetében egyezik meg a kari arányokkal, illetve még annál is kiegyensúlyozottabb. Három olyan unikális szakunk volt 2011-ben, amelyek az országban egyedül a Debreceni Egyetemen működtek: egészségügyi szakmenedzser, molekuláris biológia, angol-magyar orvos- és egészségtudományi szakfordító. Az orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szak országos szinten összesen 2 felsőoktatási intézményben volt elérhető. A beiskolázási körzet szempontjából 2 olyan szak van, amelynél a jelentkezések többsége nem az Észak-alföldi régióból származik: általános orvos és klinikai laboratóriumi kutató szak. A szakindításban sokszor kulcsszerepet játszik egy adott, egyetemen művelt orvostudományi területen jelentkező szakemberhiány (pl. laboratóriumi és radiológiai diagnosztikai területek). Más esetben a szak indítása ipari igényeken alapult (pl. táplálkozástudományi mesterszak indíttatása), amennyiben az Egyetem felismerve a magyar mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karral és a környező iparvállalatokkal összefogva beindította a funkcionális élelmiszer-technológiával kapcsolatos képzését. Az elmúlt években elsősorban mesterképzési szakok alapítására került sor től indul az új Klinikai Laboratóriumi Kutató mesterképzési szak, amely elsősorban az Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Analitikus alapszak hallgatói számára biztosíthat bemenetet. Közeljövőben tervezett mesterképzéseink: Radiográfus mesterképzési szak és Bionika mesterképzési szak. A képzési struktúrát tekintve ugyanakkor a mesterképzésekben világossá vált a bolognai osztott képzési rendszer számos problémája is. Ennek egyik eleme a molekuláris biológia képzés, amely elvileg egyenes folytatása a Természettudományi és Technológiai Kar Biológia BSc-képzésének. Ennek kezelésére intézményi szintű stratégiai elemként nagyobb súllyal jelent meg a molekuláris biológia az alapképzés tananyagában. Ennek során az Általános Orvostudományi Kar ilyen tárgyú kurzusokat hirdetett, amelyek felvételével az alapképzésben részt vevő hallgatók várhatólag jobban fel fognak tudni készülni a mesterképzés elvárásainak és tempójának kezelésére. Ez a példa azt mutatta be, hogy az intézményi stratégiával összhangban a jelenlegi szakok keretein belül is elérhető a képzés színvonalának emelése mellett a szolgáltató jellegű oktatási körülmények megteremtése. Az ÁOK 2010-ben kezdte meg a felkészülést a távoktatásban történő oktatásra. Ezen folyamatnak csak a legelején jár a kar, amelynek egyik oka, hogy oktatási tevékenységében döntő jelentőségű a gyakorlati képzés, amelyre a távoktatás kevés lehetőséget nyújt. Mindenesetre az oktatók és a hallgatók óraterhelésének csökkentése érdekében a távoktatás minél szélesebb körben történő alkalmazása kívánatos lenne. Az ÁOK támogatja más karok szakindítási törekvéseit, az egyetemi stratégiai érdekeknek megfelelően átoktatással, infrastrukturális segítséggel, tapasztalattal, információval, illetve bármi más módon Bölcsészettudományi Kar A BTK-n három különböző képzési területen folyt az oktatás 2011-ben, ami a többi karhoz képest diverzifikáltabb kínálatot eredményezett. A karon belüli szakok döntő többsége a bölcsészettudományi képzési területhez kapcsolódik, de a pedagógusképzés és a társadalomtudomány területen is több szakot indítottunk. A meglévő szakok száma alapján az BTK a legnagyobb kar (65 szak minden képzési formát és munkarendet figyelembe véve). Az egyetemi szinten összesen meglévő szakok negyede tartozott a BTK-hoz 2011-ben. A kar képzési kínálata a hallgatószám alapján jellegéből adódóan más bölcsészkarokhoz hasonlóan kis létszámú lehetőségeket is tartalmaz: a tíz legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező szak a kari hallgatószám 60%-át adja. A két legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező szak, a pszichológia és az anglisztika az összes hallgató 20%-át képezi. 86

87 A karon minden képzési szinten működtetünk szakokat. A szakok megoszlása a különböző képzési szintek között az egyetemi átlaghoz hasonló, így legtöbb szak alap-, mester- és a kifutó egyetemi képzésben található. A hallgatók száma szerint is a BTK egyetemünk legnagyobb kara, az Egyetem hallgatóinak 12,4%-a járt az BTK-ra 2011-ben. A hallgatók képzési szintenként vizsgált aránya hasonló az egyetemi átlaghoz. Alapképzésben tanulnak a legtöbben, a hallgatók 70%-a, a második legnagyobb arányt pedig a mesterképzés (18%) adja. A hallgatók munkarendek szerinti megoszlása az BTK-n az egyetemi átlaghoz hasonló. Döntő többségük, 79%-uk nappali, míg 21%-uk levelező képzésben tanult. Esti tagozat nincs a karon, távoktatás pedig kifutó jelleggel működik és 2011 között a BTK hallgatói létszáma 11%-kal csökkent (jelentősen egyetemi átlag alatt). A karon tapasztalt összlétszám-csökkenés ellenére huszonhárom olyan szakunk van, ahol 2011-ben több hallgató tanult, mint 2009-ben. A szociálpolitika szakon több mint ötszörös, míg a tanár szakokon több mint tízszeres növekedést értünk el. Huszonhat szak esetében viszont csökkent a hallgatók száma, ezek közül négy szakon a hallgatók kevesebb, mint tizede tanult 2009-hez képest. Két alapszakot ókori nyelvek és kultúrák (klasszika-filológia szakirány) és szlavisztika (lengyel szakirány) 2011-re 50 kredites képzésként, minor szakként őrzünk meg, belső választásként a már bent lévő hallgatók számára, 12 szak azonban új volt a 2009-es portfólióhoz képest. A karon tanulók 64%-a államilag finanszírozott hallgató, 36%-uk pedig költségtérítéses volt ben. A BTK-n a költségtérítéses hallgatók aránya egyetemi átlag alatti. A BTK-n tanul az egyetemi költségtérítéses hallgatók 12%-a között az államilag finanszírozott és költségtérítéses hallgatók arányában 5%-os hangsúlyeltolódás figyelhető meg a költségtérítéses hallgatók javára. A finanszírozási típusokat a képzési szintek szerint vizsgálva megállapítható, hogy a BTK-n 2011-ben döntően államilag finanszírozott hallgatókkal rendelkeztek az alapképzésben és a mesterképzésben meglévő szakok (ezek adták a hallgatók 88%-át). Kizárólag államilag finanszírozott hallgatókkal rendelkezett a felsőfokú szakképzés, míg a szakirányú továbbképzéseken és a kifutó főiskolai képzéseken értelem szerűen költségtérítéses hallgatók vettek részt. A kar saját bevételei az elmúlt öt év során évi millió forint körül alakultak. A bevételek jelentős része a költségtérítéses képzésből származik (BA+MA levelező képzések), de a kar által szervezett minősítési eljárásokból (kb. 7 M Ft), a rendelkezésében lévő ingatlanok bérbeadásából (kb. 2 M Ft) s egyéb szolgáltatásokból is keletkezett bevétel az elmúlt években. A saját bevételek szintjének megtartására, növelésére a szolgáltatások és költségtérítéses képzések körének bővítésével reagált a kar vezetése. E téren még vannak lehetőségek a bővülésre ben létrejött az Idegennyelvi és Továbbképzési Központ, mely keretet biztosít a kar által szervezett oktatási szolgáltatásoknak. A képzési formák sokszínűsége (nyelvi képzések, jelnyelvi tolmácsképzés, szakirányú továbbképzések, akkreditált tanfolyamok, stb.) széleskörű piacot biztosít, s szükségszerűen bevételt jelent a kar számára. Az eduline rangsora 3 alapján a BTK a bölcsészképzési területen 2011-ben a 14 rangsorolt karból a 2. helyet érte el. Ezzel a BTK a bölcsészképzési területen országos szinten az élmezőnybe tartozik. A Kar a 2011-es jelentkezések számát tekintve az 1. az egyetemen belüli kari rangsorban, összesen jelentkezéssel. A jelentkezések régiónkénti bontásából pedig kiderül, hogy az itt tanulni vágyók többsége, mintegy 65%-a az Észak-alföldi Régióból származik. A többi régióból érkező jelentkezések aránya szinte pontosan megegyezik az egyetemi átlaggal. Az összes külföldi jelentkezés legnagyobb számban és arányban a Bölcsészettudományi Karhoz (258 fő, 22%) kapcsolódik Hallgatók és oktatók kiválósága alapján készített rangsorolás 87

88 A kari jelentkezések között a külföldi jelentkezések aránya 4%, amely kicsivel magasabb az egyetemi átlagnál. A karra a jelentkezők körében a pszichológia (1113 db), az andragógia (703 db), a kommunikáció és médiatudomány (612 db), az anglisztika (555 db), valamint a történelem (498 db) szakok voltak a legnépszerűbbek 2011-ben. A kommunikáció és médiatudomány, valamint az anglisztika szakok az egyetemi átlag feletti aránnyal (9%, illetve 7%) rendelkeznek a külföldi jelentkezéseket tekintve. A legnagyobb jelentkezői számmal rendelkező szakok közül a pszichológia szak esetében észlelhető a legnagyobb eltérés a kari átlagtól a jelentkezések régiónkénti eloszlását tekintve. Ebben az esetben ugyanis az Észak-alföldi Régió csupán 42%-os részesedéssel bír a többi régióhoz képest, és feltűnően magas a Közép-magyarországi Régióból jelentkezettek 22%-os aránya is. Több olyan unikális szakunk volt 2011-ben, amelyek az országban egyedül a Debreceni Egyetemen működtek: angol-magyar bölcsészettudományi szakfordító, felnőttképzési szervező, kulturális és európai uniós szakfordító, német-magyar bölcsészettudományi szakfordító, több nyelvből (francia, német, olasz, holland, orosz, lengyel) nyelvi referens és fordító. A digitális bölcsészet szak országos szinten összesen 2 helyen érhető el. Elsődleges stratégiai célunk a doktori programok minőségi működtetése, ez azonban csak erős MAés ezeket támogató erős BA-s képzések segítségével valósulhat meg. Éppen ezért továbbra is kiemelt feladatunk, hogy a meglévő szakjainkat az oktatási feltételek fejlesztésével erősítsük, különös tekintettel azokra a szakokra, melyek országos szinten kiemelkedőek, illetve azokra a hiánypótló képzésekre, melyek a régió más intézményeiben nem jelennek meg. A kar képzéseinek kialakításánál figyelembe veszi a már futó képzések tapasztalatait, a munkaerőpiaci szereplők elvárásait. A folyamatot a képzési kompetenciával rendelkező egységek (intézetek vagy önálló tanszékek) indítják el a kari stratégiához illeszkedően. A kétciklusú képzés bevezetését karunkon mint a kutatóegyetemeken, illetve az egyetemek többségén ambivalens módon tudjuk értékelni. Előnyei közé tartozik a rugalmasabb képzési rend kialakításának lehetősége (amellyel, sajnos, sok szak az országos tantervek kidolgozása során nem tudott igazán élni), a munkaerőpiac igényei szerinti képzési forma bevezetése (a hároméves BAtanulmányok után sokan kilépnek a munkaerőpiacra), a szakváltás lehetősége, a diszciplináris mesterszakos képzés elmélyült szakmai jellege. Ugyanakkor hátrányát is erősen érezzük: a bizonyos nyelvi alapszakokon, ahol országos szinten nincs előírva nyelvi előképzettség megléte a képzésbe való bejutáshoz, a bekerülő hallgatók oktatását középiskolai szinten, az alapoktól kell kezdenünk. Tapasztalataink alapján az alapszakos tanulmányaikat befejező hallgatóinkat a mesterszakos továbbtanulástól nem elsősorban a mesterképzésre való felvételi procedúra riasztja el, hanem az ország gazdasági helyzetéből adódó rossz anyagi helyzet és a minél előbbi önfenntartásra irányuló elhelyezkedés a munkaerőpiacon. A szétaprózott MA-képzés sok kis tudományterület esetében a PhD-képzésre készít fel. A legnagyobb problémát a tanárképzés teljes átalakítása okozta: egy átgondolt, világosan működő rendszerben megfelelő mennyiségű, jól felkészült tanárt lehetne képezni, erre a jelenlegi kaotikus szisztéma alkalmatlan. A DE BTK szakstruktúrájában a hallgatóknak mindenütt lehetősége van a továbblépésre. A tanárképzésben nagy létszámmal vannak jelen a levelező tagozatos újabb tanári végzettséget szerezni kívánó, többnyire főiskolai diplomával rendelkező tanárok, akiket 9-10 csoportos bontásban oktatunk a tárgyak többségéből. Ez nagyon komoly tanóraterhelést jelent az érintett intézetek oktatói számára, és az összefüggő féléves gyakorlatban is korábban nem szereplő feladataink vannak (kísérő szemináriumok tartása, a hallgatók tutorálása a gyakorlat során - szoros együttműködésben a mentortanárokkal). 88

89 Jelenleg párhuzamosan fut a kifutó osztatlan és a mester tanárképzés, a korábbi képzési rendszerből való zökkenőmentes kivezetés zajlik, félévenként csökkenő számú, de folyamatosan oktatási és szervezési terhelést jelentő hallgatói létszámmal Egészségügyi Kar Az EK-n két különböző (orvos- és egészségtudomány, valamint társadalomtudomány) képzési területen folyt az oktatás 2011-ben, ez a többi karhoz fókuszáltabb képzési portfólióra utal. A karon belüli szakok döntő többsége (65%-a) orvos- és egészségtudomány képzési területhez kapcsolódik. A karon meglévő szakok száma alapján az EK a közepes méretű karok közé tartozik (14 szak minden képzési formát és munkarendet figyelembe véve). Az egyetemi szinten összesen meglévő szakok 5%- a tartozott az EK-hoz 2011-ben. A kar képzési kínálata a hallgatószám alapján elaprózott: a három legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező szak az összlétszám 73%-át adja. A három legnagyobb hallgatószámú szak: ápolás és betegellátás (ápoló) (36%), egészségügyi szervező (19,2%), szociális munka (17,3%), Az EK a hallgatók száma szerint is közepes méretű karnak számít, a DE hallgatóinak 6%-a járt az EK-ra 2011-ben. A hallgatók képzési szintenként vizsgált aránya eltér az egyetemi átlagtól. Az alapképzésben tanulók aránya az átlagosnál is magasabb, 83%, a második legnagyobb arányt pedig a mesterképzés (12%) adja. A hallgatók munkarendek szerinti megoszlása az EK-n eltér az egyetemi átlagtól. Míg a teljes egyetemi szinten 75-25% arányban oszlanak meg a nappali és a levelező szakos hallgatók, nálunk ez az arány 51-49%. Esti és távoktatás nincs a karon. A kar képzési struktúrájában jelentős változás történt azzal, hogy az Orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus képzés 2008-ban az Általános Orvostudományi Karhoz, a gyógytornász képzés 2009-ben a Népegészségügyi Karhoz került át. A kar akkreditált felsőfokú szakképzést 2006-ban indított utoljára (orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus). A kar jelenleg nem rendelkezik felsőfokú szakképzésre akkreditációval, de fejlesztési stratégiai tervében szerepel a munkaerőpiaci igények figyelembevételével új szakképzések akkreditálása. Karunk az elmúlt években sikeres időszakot zárt a Bologna-folyamat megvalósítása területén új szakirányok, illetve mesterszakok akkreditálásával mind az egészségtudományi, mind a társadalomtudományi területen, kiaknázva az egyetemi, a hazai és nemzetközi széleskörű kapcsolatrendszerét. A többciklusú képzés megvalósításában a kar az elmúlt időszakban 1 új szakirányt, 3 új mesterszakot és 7 új szakirányú továbbképzési szakot indított a DE OEC vezetésével közösen kidolgozott hosszabb távú képzésfejlesztési stratégia integrált részeként. Kiemelendő, hogy az Egészségügyi szociális munka mesterszakot a kar alapította, illetve, hogy a Szociális Munka és Szociális Gazdaság (MA) mesterszak, mely 9 európai Egyetem együttműködésében valósul meg (Ausztria, Németország, Franciaország, Svájc, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország) joint degree, azaz közös diplomát adó képzés. A Szociális Munka és Szociális Gazdaság (SOWOSEC Social Work and Social Economy) szak volt hazánk első akkreditált nemzetközi közös mesterképzése. A mesterképzések elindításával a kar biztosítja az alapképzéseken végzett hallgatók számára, hogy helyben mesterfokozatot szerezzenek, illetve szakirányú továbbképzéseken mélyítsék el tudásukat. A kar alap- és mesterképzésein végzett hallgatói a Debreceni Egyetem más karainak mesterképzésein és doktori programjain is folytathatják tanulmányaikat és 2011 között az EK hallgatói létszáma 1%-kal nőtt. Öt szakunkon ápolás és betegellátás (ápoló), ápolás és betegellátás (mentőtiszt), ápolás és betegellátás (szülésznő), egészségügyi gondozás és prevenció (védőnő), valamint egészségügyi szervező szak a kari átlagot meghaladó mértékben növekedett a hallgatók száma, míg nyolc szak esetében csökkent a létszám. A hallgatói létszámcsökkenést produkáló szakok közül öt szakon általános szociális munkás, ápolás és 89

90 betegellátás, egészségügyi szociális munka, egészségügyi ügyvitelszervező és mentőtiszt szakon a hallgatók száma kevesebb, mint felére csökkent 2009-hez képest. Három szakot diplomás ápoló, egészségügyi rehabilitációs menedzser és védőnő szak 2011-re megszüntettünk, indítottunk azonban négy olyan szakot ápolás, közösségi animátor, munkaerőpiaci tanácsadó, valamint szociális munka és szociális gazdaság szak, ami 2009-ben még nem volt. A karon tanulók 78%-a államilag finanszírozott hallgató, 22%-uk pedig költségtérítéses volt ben. Az EK-n a költségtérítéses hallgatók aránya egyetemi átlag alatti. Az EK-n az egyetemi költségtérítéses hallgatók mindösszesen 3,6%-a tanul, ez az alacsony szám a kar kis méretéből is adódik között az államilag finanszírozott és költségtérítéses hallgatók arányában minimális, 7%-os hangsúlyeltolódás figyelhető meg az államilag finanszírozott hallgatók javára. A karon lévő szakok finanszírozási jellemzői vegyes képet mutatnak: 7 szak esetében csak költségtérítéses hallgatók tanulnak (kifutó és szakirányú továbbképzések), a többi 10 szak esetében nagyobb arányban vannak az államilag finanszírozott hallgatók. A finanszírozási típusokat a képzési szintenként tekintve elmondható, hogy az EK-n 2011-ben döntően államilag finanszírozott hallgatókkal rendelkeztek az alapképzésben és a mesterképzésben meglévő szakok (ezek adták a hallgatók 95%-át). Az állami támogatás csökkenésével párhuzamosan csökkenő tendencia volt tapasztalható a működési bevételek terén. Ezen tendencia megállítása érdekében nagyobb hangsúly került az infrastruktúra szabad kapacitásának tervszerű hasznosítására, valamint igyekeztünk új, iskolarendszeren kívüli képzéseket, tanfolyamokat indítani, azonban a tervszerű bevételtervezések ellenére ezen a területen is további csökkenés mutatkozott. A saját bevételek összege a 2006-os közel 200 millió Ft-os szintről 2011-re mintegy 50 millió Ft-ra csökkent. Az eduline rangsora 4 alapján az EK az orvosi képzési területen 2011-ben a 15. helyet érte el. A Kar a 2011-es jelentkezések számát tekintve a 6. az egyetemen belüli kari rangsorban, összesen jelentkezéssel. A jelentkezések régiónkénti bontása alapvetően megegyezik az egyetemi átlaggal. Ugyan az Észak-alföldi régióból az átlagnál egy kicsivel kevesebb jelentkezés érkezett (61%), az Észak-magyarországi Régióból pedig több (20%), azért előbbi még mindig a domináns jelentkezési bázisnak tekinthető. A jelentkezések alapján az ápolás betegellátás, az egészségügyi szervező és a szociális munka szakok a legnépszerűbbek, 1002, 674, illetve 495 jelentkezéssel. A szakok szintjén a jelentkezések régiónkénti eloszlása nagyon hasonló a kari arányokhoz, egyedül két szak, az ápolás és betegellátás-mentőtiszt szakirány, illetve a szociális munka esetében beszélhetünk említésre méltó eltérésekről. Előbbi esetében az Észak-alföldi régió részesedése a jelentkezésekből 44%, ami jóval alacsonyabb a kari értéknél, míg az utóbbi esetében ez az adat jóval magasabb, mintegy 77%. Öt olyan unikális szakunk volt 2011-ben, amelyek az országban egyedül a Debreceni Egyetemen működtek: alkalmazott szociális gerontológia, ifjúsági védőnő, közösségi animátor, munkaerőpiaci tanácsadó, szociális munka és szociális gazdaság. Az egészségügyi szociális munka szak országos szinten összesen 2 helyen, az ápolás és az egészségügyi szociális munka szak országos szinten összesen 3 helyen, az ápolás és betegellátás országos szinten összesen 5 felsőoktatási intézményben elérhető. A beiskolázási körzet szempontjából 1 olyan szak van, amelynél a jelentkezések többsége nem az Észak-alföldi régióból származik: ápolás és betegellátás-mentőtiszt szak. A kar számára a közeljövő fontos feladata önálló doktori program létrehozása Hallgatók és oktatók kiválósága alapján készített rangsorolás 90

91 Képzéseink indítását megelőzik a nagyszámú igényfelmérések. A létesített szakok országos nyilvántartásában így elsők lettünk a magyar és külföldi felsőoktatási intézmények közös képzései táblázatában Fogorvostudományi Kar A FOK-on kizárólag orvos- és egészségtudomány képzési területen folyt az oktatás 2011-ben, ezzel a FOK képzési területi fókusza a Gyógyszerésztudományi Kar és a Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar mellett a leginkább homogén a karok között. A karon meglévő szakok száma alapján az FOK a legkisebb karok közé tartozik (2 szak minden képzési formát és munkarendet figyelembe véve). A kar legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező szakja a fogorvos szak (96%). A FOK a hallgatók száma szerint is kisebb méretű karnak számít, a hallgatók 2%-a járt a FOK-ra 2011-ben. A hallgatók 96%-a osztatlan és 4%-a kifutó rendszerű egyetemi képzésben tanul. A hallgatók és a szakok munkarendek szerinti megoszlása a FOK-on eltér az egyetemi átlagtól, mivel karunkon kizárólag nappali képzést hirdettünk meg és 2011 között a FOK hallgatói létszáma 24%-kal nőtt (jelentősen egyetemi átlag feletti). A képzési kínálat nem változott 2009 és 2011 között. A Karon tanulók csupán 33%-a államilag finanszírozott hallgató, másik 67%-uk pedig költségtérítéses volt 2011-ben. Ez utóbbi arány jelentősen egyetemi átlag feletti, a legmagasabb az Egyetem karai között között közel 103 fővel növekedett a költségtérítéses hallgatók száma. A finanszírozási típusokat a képzési szintek szerint vizsgálva megállapítható, hogy az osztatlan fogorvos szakon a hallgatók 67%-a költségtérítéses képzésen van, míg a kifutó egyetemi fogorvostudományi szakon közel fele-fele a hallgatók finanszírozásának aránya. Ez utóbbi összesen 25 főt érint. Így összességében elmondható, hogy e szak kifutása után az egyetlen megmaradó szakon dominánssá válik a költségtérítéses hallgatók jelenléte és 2011 között az osztatlan fogorvosi képzésben nőtt a költségtérítéses hallgatók száma 62%-ről 67%-ra. Az elmúlt években dinamikusan emelkedett mind a magyar nyelvű költségtérítéses, mind az angol nyelvű képzés bevétele, és a jövőben pedig meg kívánjuk vizsgálni e rendszeren belül az idegen nyelvű szakorvosképzés lehetőségeit is. Az eduline rangsora 5 alapján a FOK az orvosi képzési területen 2011-ben a 18 rangsorolt karból a 8. helyet érte el. Ezzel a FOK az orvosi képzési területen országos szinten a középmezőnybe tartozik. A karon tanulni vágyók régiónkénti eloszlása igen eltérő az erre vonatkozó egyetemi átlagtól. Az Észak-alföldi régióból származó jelentkezések aránya csupán 33%, ami jóval alacsonyabb az átlagos egyetemi aránynál. Ellenben az Észak-magyarországi Régió 18%-os és a Közép-magyarországi Régió 24%-os részesesedése a jelentkezésekből jóval magasabb, mint az egyetemi átlag. Ezek alapján elmondható, hogy a FOK jelentkezési bázisának földrajzi eloszlása kiegyensúlyozottabb, mint a karok többsége esetében. A urrikulumok kialakítása és fejlesztése nemzetközi trendeknek és a hazai igényeknek megfelelően, a társintézményekkel történő konzultáció alapján zajlik. Graduális képzésünk osztatlan jellegéből adódóan sem levelező, sem távoktatás nem lehetséges, kizárólag posztgraduális képzés esetén, hogy csak az évközi számonkérések és a vizsgák alkalmával jelenjenek meg a hallgatók Hallgatók és oktatók kiválósága alapján készített rangsorolás 91

92 Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar A GVK-n négy különböző gazdaságtudományok, agrártudomány, bölcsészettudomány és sporttudomány képzési területen folyt az oktatás 2011-ben. A karon belüli szakok döntő többsége a gazdaságtudományok és agrártudomány képzési területhez kapcsolódik, a másik két terület esetében csak 1-1 szakot indítottunk. A karon meglévő szakok száma alapján a GVK a közepes méretű karok közé tartozik (17 szak minden képzési formát és munkarendet figyelembe véve). Az egyetemi szinten összesen meglévő szakok 6%-a tartozott a GVK-hoz 2011-ben. A kar négy legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező szakja a kari hallgatószám 75%-át adja. A legnagyobb hallgatószámú szakok: pénzügy és számvitel (24%), turizmus-vendéglátás (18%), gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki (17%), kereskedelem és marketing (17%). A kar az osztatlan képzésen kívül minden képzési szinten meghirdetett szakokat. A kar képzési kínálata ez alapján komplexnek és sokszínűnek minősíthető. Az egyetemi átlagnál valamivel magasabb az alap- és a mesterképzés aránya. A GVK a hallgatók száma szerint is közepes méretű karnak számít, a hallgatók 9%-a járt a GVK-ra 2011-ben. A hallgatók képzési szintenként vizsgált aránya eltér az egyetemi átlagtól. Az alapképzésben tanulók aránya még az átlagosnál is magasabb (82%), a második legnagyobb arányt a mesterszakos hallgatók adják (13%). A hallgatók munkarendek szerinti megoszlása a GVK-n az egyetemi átlaghoz hasonló. A hallgatók döntő többsége, 78%-a nappali, míg 22%-a levelező képzésben tanul. Esti és távoktatás nincs a karon és 2011 között a GVK hallgatói létszáma 30%-kal nőtt (jelentősen egyetemi átlag felett). Hat olyan szak volt, melyen a kari átlagot meghaladó mértékű növekedést tapasztalható. A legjelentősebb növekedést a turizmus-vendéglátás szakon értük el, ahol a hallgatók száma több mint tízszeresére nőtt a 2009-eshez képest ben egy új alapszakot és két mesterszakot (Logisztikai menedzsment és Gazdasági agrármérnöki MSc szak) hirdetett meg a kar. A karon tanulók 55%-a államilag finanszírozott hallgató, 45%-uk pedig költségtérítéses volt ben. Ez utóbbi arány az egyetemi átlag feletti, a negyedik legmagasabb az Egyetem karai között. Abszolút értékben nézve ezen a karon tanul a negyedik legtöbb költségtérítéses hallgató, szám szerint 1272 fő (az egyetemi összes költségtérítéses hallgató 11%-a) ben a kar ötödik volt a sorrendben költségtérítéses hallgatók számát és arányát is tekintve között közel 350 fővel növekedett a költségtérítéses hallgatók száma. A finanszírozási típusokat a képzési szintek szerint vizsgálva megállapítható, hogy 2011-ben a GVK-n a felsőfokú szakképzésben és a mesterképzésben voltak többségben az államilag finanszírozott hallgatók mindkét szint esetében minimális, 4-5%-os volt a költségtérítésesek aránya. Az alap- és a kifutó egyetemi képzésben is 50% feletti a költségtérítésesek aránya, míg a szintén kifutó főiskolai képzésben már 100% és 2011 között az alapképzés és a felsőfokú szakképzés esetében is nőtt a költségtérítésesek aránya, e növekedés összesen 212 főt jelent. A mesterszakon viszont az államilag finanszírozott hallgatók aránya nőtt 91%-ről 95%-ra. A saját bevételeken belül a legnagyobb tételt a költségtérítéses képzésből származó bevételek jelentik. Ennek aránya a saját bevételeken belül 2006-ban mintegy 70% volt, 2011-re 90% körüli értékre növekedett. Az eduline rangsora 6 alapján a GVK a gazdasági képzési területen 2011-ben a 33 rangsorolt karból a 2. helyet ért el. Ezzel a GVK a gazdasági képzési területen országos szinten az élmezőnybe tartozik, az 6 - Hallgatók és oktatók kiválósága alapján készített rangsorolás 92

93 agrárképzési területen 2011-ben a 19 rangsorolt karból a 10. helyet érte el, míg az agrárképzési területhez tartozó gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki BSc szak esetében 11 rangsorolt karból az 1. helyet érte el. Ezzel a GVK az agrár képzési területen országos szinten a felső harmadba tartozik. A kar a 2011-es jelentkezések számát tekintve a 3. az egyetemen belüli kari rangsorban jelentkezéssel. A jelentkezések régiónkénti bontásából pedig kiderül, hogy az itt tanulni vágyók túlnyomó többsége, 82%-a az Észak-alföldi régióból származik. Ez az érték még a 68%-os egyetemi átlagnál is jóval magasabb, a többi kar közül is egyedül csak a Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar rendelkezik ennél nagyobb értékkel. Ez alapján megállapítható, hogy a kar a jelentkezéseket tekintve még a többi karhoz képest is dominánsabban támaszkodik az Észak-alföldi régióra. A 2011-es jelentkezések alapján a legnépszerűbb szakok a turizmus-vendéglátás (999 db), a pénzügy és számvitel (854 db), a kereskedelem és marketing (717 db), illetve a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki (631 db) szakok voltak. A szakok szintjén vizsgálva a jelentkezések régiónkénti eloszlását megállapítható, hogy egyedül csak a gazdasági agrármérnök szak esetében alacsonyabb az Észak-alföldi régió részesedése (64%) az átlagos kari értéknél, de még ez is az egyetemi átlaghoz közeli adat. A kar tervei között szerepel az élelmiszergazdaság és a vidékfejlesztés új kihívásainak megfelelő Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzési (MSc) szak indítása. A képzéshez szükséges és szakmailag megfelelő oktatói állomány rendelkezésre áll. A kar oktatási feladatait az elkövetkezendő időszakban a BSc/BA és MSc/MA szakok erősítése, valamint új MSc szakok indítási feltételeinek megteremtése határozza meg. Továbbra is kiemelt feladatunk, hogy a meglévő szakjainkat az oktatási feltételek fejlesztésével erősítsük. Az országban elsőként a kar alapította és indította a Gazdasági agrármérnöki MSc képzést. Cél továbbá angol nyelvű mesterszakok akkreditálása. A kar ezen célokat a felhasználó partnerek véleményének megismerése után fogalmazta meg. A kar a munkaerőpiaci szereplők, illetve végzett hallgatóink véleményét következetesen építi be képzési folyamatába, ezzel is javítva oktatási hatékonyságunkat. A képzési programok létesítését alapvetően az a cél vezérli, hogy kiszolgáljuk a régió gazdasági szakemberigényét. Emellett cél az is, hogy kart nemcsak a régióban, de az országban is egyedivé, ismertté és elismertté tegyék. Fokozzuk a belső integrációból adódó oktatási és kutatási együttműködést, amely minőségjavítást és költségcsökkentést jelenthet a Kar számára. Ennek érdekében folyamatos egyeztetés történik a KTK, IK, BTK, MK, ÁOK és a NK szervezeti egységeivel. A GVK közösen indította be az Egészségügyi Karral a Szociális munka és szociális gazdaság mesterképzési szakot. Szintén közösen létesítette a Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karral az Emberi erőforrás tanácsadó mesterszakot. A Természettudományi és Technológiai Karral közösen létrehozta a Térségi turisztikai menedzsment szakirányú továbbképzési szakot. A kar oktatói részt vesznek az átoktatási szabályzat alapján az Általános Orvostudományi Kar, az Állam- és Jogtudományi Kar oktatási munkájában Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar A Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karon három különböző pedagógusképzés, társadalomtudomány és bölcsészettudomány képzési területen folyt az oktatás 2011-ben, ami a többi karhoz képest átlagosnak mondható. A Karon belüli szakok döntő többsége pedagógus képzési területhez kapcsolódott. A karon meglévő szakok száma alapján a GYFK a kisebb karok közé tartozik (13 szak minden képzési formát és munkarendet figyelembe véve). Az egyetemi szinten összesen meglévő szakok 4,7%-a tartozott a GYFK-hoz 2011-ben. A Kar legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező szakja a 93

94 szociálpedagógia (kari hallgatószám 27%-a), a második legnépesebb szak az óvodapedagógus (kari hallgatószám 21%-a). A Karon felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben, valamint kifutó rendszerű főiskolai képzésben működtet szakokat. Az egyetemi átlaghoz képest magasabb a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés, valamint jóval alacsonyabb a mesterképzésben meglévő szakok aránya. A GYFK a hallgatók száma szerint is kisebb méretű karnak számít, az Egyetem hallgatóinak 5,4%-a járt a GYFK-ra 2011-ben. A hallgatók képzési szintenként vizsgált aránya az egyetemi átlaghoz hasonló, így az alapképzésben tanulók aránya a legmagasabb (65%), a szakirányú továbbképzésben tanulók aránya azonban az átlaghoz képest felülreprezentált (14%). További jövőbeli lehetőségeket rejt a mesterszakos hallgatók számának és arányának növelése (jelenlegi arányuk 10%). jelentős mennyiséget tesz ki a felsőfokú szakképzésben részt vevők aránya is (10%) A hallgatók munkarendek szerinti megoszlása a GYFK-n eltér az egyetemi átlagtól. Míg a teljes egyetemi szinten 75-25% arányban oszlanak meg a nappali és a levelező szakos hallgatók, nálunk ez az arány fordított, és a többség, 72% levelező képzésben tanult. A hallgatók maradék 28%-a nappali képzésre járt, azaz esti és távoktatás nem volt a karon. Az integráció lehetőséget biztosított arra, hogy a karok között szakmai kooperáció jöjjön létre. Így karunk az emberi erőforrás tanácsadó szakot a Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Karral együtt indította el. A mesterképzésben az andragógia, az emberi erőforrás alapszakok, a főiskolai szintű személyügyi szervező, munkavállalási tanácsadó, művelődésszervező, az egyetemi szintű művelődési és felnőttképzési menedzser, humánszervező szakok hallgatói folytathatják tanulmányaikat. Közös megállapodás alapján karunk csak levelező tagozatos képzést folytat, melyre nagy létszámmal jelentkeznek, elsősorban volt tanítványaink és 2011 között a GYFK hallgatói létszáma 12%-kal csökkent (jelentősen egyetemi átlag alatt). Öt olyan szak volt, melyen nőtt a hallgatók létszáma. A legjelentősebb növekedés a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon történt, ahol hatszorosára nőtt a létszám a 2009-eshez képest. Öt másik szak esetében azonban csökkentek a létszámok, valamint három olyan szakunk óvodapedagógus, fejlesztési, részismereti képzés (kvázi alapszak), vezető óvodapedagógus szak is volt 2009-ben, melyet 2011-re megszüntettünk. Egy új szak indult között: ifjúságsegítő szak. A karon tanulók csupán 47%-a államilag finanszírozott hallgató, 53%-uk pedig költségtérítéses volt 2011-ben. Ez utóbbi arány jelentősen egyetemi átlag feletti között közel 250 fővel csökkent a hallgatók száma és 38%-ról 53%-ra nőtt a költségtérítéses hallgatók aránya. Míg az államilag finanszírozott hallgatók száma 400 fővel csökkent, addig a költségtérítésesek száma közel 150 fővel nőtt. A karon lévő szakok finanszírozása alapvetően vegyes. A 12 szak közül 5 esetében csak költségtérítéses hallgatók vannak, míg 2 másik esetében nagyobb ezen hallgatók aránya. A többi 6 szaknál az államilag finanszírozott hallgatók vannak többségben. Az alapképzésen belül finanszírozási arány megközelíti a teljes Kar finanszírozási arányát, a mesterképzésen és a felsőfokú szakképzésen 94-95% az állami finanszírozás aránya. A teljes kar jelentős költségtérítéses hallgatói hányadának egyik fő magyarázója, hogy a Karon van a legtöbb szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgató. Az eduline rangsora 7 alapján a GYFK a társadalomtudományi képzési területen 2011-ben a 18. helyet érte el. A Kar a 2011-es jelentkezések számát tekintve a 7. az egyetemen belüli kari rangsorban jelentkezéssel. A jelentkezések többsége a többi karhoz hasonló módon az Észak-alföldi régióból származik. Arányuk az összes jelentkezés között 76%, ami 8%-al magasabb az átlagos egyetemi 7 - Hallgatók és oktatók kiválósága alapján készített rangsorolás 94

95 aránynál, így elmondható, hogy ez a régió képezi a domináns jelentkezői bázist. A jelentkezések alapján 2011-ben a szociálpedagógia és az óvodapedagógus szakok voltak a legnépszerűbbek, előbbi 762, míg utóbbi 649 jelentkezéssel. A szakok szintjén vizsgálva a jelentkezések területi eloszlását elmondható, hogy nincs jelentős eltérés a kari arányokhoz képest. A család- és gyermekvédelem pedagógiája szak országos szinten összesen 2 helyen, a pedagógus szakvizsgára felkészítő szak országos szinten összesen 3 felsőoktatási intézményben érhető el. 30% feletti részesedéssel rendelkezünk a következő 3 szak esetében: család- és gyermekvédelem pedagógiája, fejlesztőpedagógus, pedagógus szakvizsgára felkészítő. A beiskolázási körzet szempontjából nem emelhető ki unikálisnak nevezhető szak, mivel valamennyi szak esetében 70-85% körüli az Észak-alföldi régióból származó jelentkezések aránya. Karunk korábban megfogalmazta már az igényt a polgári biztonság és vagyonvédelmi szervező szak létesítésére. A szak alapítási kérelme elkészítésének szakmai alapját egy nemzetközi projekt adta, melynek központja a Krakkói Akadémia volt. A hét ország együttműködésében kidolgozott szak a közös társadalmi problémák megoldására összpontosított. Három országban el is indult a képzés. A Képzési és Kimeneti Követelményekből (továbbiakban KKK) kiválasztottuk azokat a tartalmakat, amelyek más szakok programjában is szerepelnek. Pl. a Csecsemő és gyermeknevelő szak tartalma átfedést mutatott az Óvodapedagógus szakkal és részben az Szociálpedagógus szakkal is. Az azonos tartalmú tárgyak ugyanazt az elnevezést kapták valamennyi szakon. Ezzel egyrészt a humánerőforrás kihasználásának gazdaságosságát, másrészt a szakok közötti átjárhatóságot is biztosítjuk. Azokat a tartalmakat, amelyek szakspecifikusak, a kar tudományági művelői elemezték és tantárggyá formálták (tantárgyi elnevezés, tantárgyi célok, tantárgyi tartalom meghatározása). A szakindítási anyag felelőse a KKK szerint tantervvé rendezte a stúdiumokat. Két szak esetében, ahol más karokkal történő együttműködésben terveztük a szak indítását (Andragógia, Emberi erőforrás tanácsadó), egymás kapacitásának, humánerőforrásának kölcsönös hasznosítása volt a cél. A többi választott szak esetében a szakok nem szerepeltek az Egyetem képzési listáján, s ezzel hozzájárultunk ahhoz, hogy az Egyetem továbbra is a legszélesebb képzési kínálatot nyújtsa a felsőoktatási intézmények közötti rangsorban. A szociálpedagógia MA szak képzési és kimeneti követelményeit, valamint az elsajátítandó kompetenciákat közösen dolgoztuk ki a szociálpedagógus képzők szakembereivel Gyógyszerésztudományi Kar A GYTK-n kizárólag orvos- és egészségtudomány képzési területen folyt az oktatás 2011-ben, ezzel a GYTK képzési területi fókusza a Fogorvostudományi Kar és a Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar mellett a leginkább homogén a karok között. A karon meglévő szakok száma alapján a GYTK a legkisebb karok egyike (2szak minden képzési formát és munkarendet figyelembe véve). A kar legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező szakja a gyógyszerész szak (97%). A GYTK a hallgatók száma szerint is a legkisebbek közé tartozik, az Egyetem hallgatóinak 1%-a járt a GYTK-ra 2011-ben. A hallgatók 97%-a osztatlan és 3%-a (kifutó) egyetemi képzésben tanul és 2011 között a GYTK-n tanuló hallgatók létszáma 16%-kal nőtt (egyetemi átlag feletti mértékben). A képzési kínálat nem változott 2009 és 2011 között. A karon tanulók 73%-a államilag finanszírozott hallgató, 27%-uk pedig költségtérítéses volt ben. Ez utóbbi arány az egyetemi átlag alatti között 6%-kal nőtt a költségtérítéses hallgatók száma. A finanszírozási típusokat a képzési szintek szerint vizsgálva megállapítható, hogy az osztatlan szakon a hallgatóknak csak 25%-a van költségtérítéses képzésen, míg a kifutó egyetemi fogorvostudományi szakon közel 92% a hallgatók aránya, azonban ez mindösszesen 12 főt érint és 2011 között csak a kifutó egyetemi képzésben történt jelentős változás: az államilag finanszírozott hallgatók végeztek, ezért változott a korábbi 12%-ról 92%-ra a költségtérítéses hallgatók aránya. 95

96 A költségtérítéses oktatásból származó bevételek évről évre növekvő tendenciát mutatnak, ez azzal magyarázható, hogy megnövekedett a hallgatói létszámunk, ezzel arányosan a költségtérítéses hallgatók száma is, továbbá a külföldi hallgatók létszáma nagymértékben nőtt. Az eduline rangsora 8 alapján a GYTK az orvosi képzési területen 2011-ben a 11. helyet érte el. Ezzel a GYTK az orvosi képzési területen országos szinten a középmezőnybe tartozik. A Kar a 2011-es jelentkezések számát tekintve a 13. az egyetemen belüli kari rangsorban, összesen 530 jelentkezéssel. Az itt tanulni vágyók többsége az Észak-alföldi régióból származik, arányuk (54%) ugyan alacsonyabb az átlagos egyetemi értéktől, de még így is domináns jelentkezői bázisnak tekinthető. Emellett még az Észak-magyarországi Régió rendelkezik az átlagnál magasabb értékkel, részesedése az összes jelentkezésekből 22%. A fejlesztést vagy új szak indításának előkészítését a kar és egyetemi szabályzatok pontosan meghatározzák. Ezek a szabályzatok a már futó képzések tapasztalatai, a munkaerőpiaci igények és az egyetemen belüli kompetenciák messzemenő figyelembevételével teszik lehetővé egy szak fejlesztését vagy új szak indítását, alapítását. A karnak országosan egy saját alapított és ez alapján indított képzése van, emellett levelezős (gyógyszerlátogató) posztgraduális oktatás is folyik. A szakfejlesztést vagy szakindítást mindenkor a hozzánk beérkező vállalati igények generálják, amelyek a támogató nyilatkozatokban is dokumentáltan megtalálhatóak Informatikai Kar Az IK-n három különböző informatika, pedagógusképzés és bölcsészettudomány képzési területen is folyt az oktatás 2011-ben. A karon belüli szakok döntő többsége értelemszerűen az informatika területhez kapcsolódott. A karon meglévő szakok száma alapján az IK a közepes méretű karok közé tartozik (15 szak minden képzési formát és munkarendet figyelembe véve). Az egyetemi szinten összesen meglévő szak 5,5%-a tartozott az IK-hoz 2011-ben. A kar három legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező szakja a kari hallgatószám 78%-át adja. A három legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező szak: programtervező informatikus (25%), mérnök informatikus (29%), gazdaságinformatikus (24%). A szakok megoszlása a különböző képzési szintek között az egyetemi átlaghoz hasonló, így a legtöbb szakot alap- és mesterképzésben hirdettük meg. Az IK a hallgatók száma szerint is közepes méretű karnak számít, a hallgatók 7,1%-a járt az IK-ra 2011-ben. A hallgatók képzési szintenként vizsgált aránya eltér az egyetemi átlagtól. Az alapképzésben tanulók aránya az átlagosnál is magasabb (87%), a második legnagyobb arányt pedig a mesterképzés (10%) adja. A hallgatók munkarendek szerinti megoszlása az IK-n eltér az egyetemi átlagtól. Míg a teljes egyetemi szinten 75-25% arányban oszlanak meg a nappali és a levelező szakos hallgatók, nálunk még jelentősebb a nappali képzés dominanciája, és a hallgatók 86%-a ebben a munkarendben tanul. A hallgatók 13%-a levelező, 1%-a esti képzésben vett részt 2011-ben, míg távoktatás nem volt a karon és 2011 között az IK hallgatói létszáma érdemben nem változott. Hat olyan szakunk volt a karon, ahol nőtt a hallgatók száma, nyolc szakon azonban csökkent. Az informatikatanári, a műszaki informatikai mérnökasszisztens és a programtervező matematikus szakokon tanuló hallgatók száma kevesebb, mint ötödére csökkent 2009-hez képest. A jelentős csökkenések hátterében túlnyomó részt a kifutó egyetemi képzések állnak. A képzési kínálat nem változott 2009 és 2011 között. A karon tanulók 70%-a államilag finanszírozott hallgató, 30%-uk pedig költségtérítéses volt ben. Ez utóbbi arány az egyetemi átlag alatti között nem változott a hallgatók száma, ugyanakkor 26%-ről 30%-ra nőtt a költségtérítéses hallgatók aránya Hallgatók és oktatók kiválósága alapján készített rangsorolás 96

97 A karon lévő szakok finanszírozása alapvetően vegyes. A 14 szak közül 5 esetében csak költségtérítéses hallgatók vannak (szakirányú továbbképzések és kifutó képzések), míg 4 másik esetében nagyobb ezen hallgatók aránya. A többi 5 szaknál az államilag finanszírozottak vannak többségben, ám ezek a nagy hallgatószámú szakok. A finanszírozási típusokat a képzési szintek szerint vizsgálva elmondható, hogy az alap- és a mesterképzés alapvetően állami finanszírozott hallgatókkal rendelkezik és 2011 között a mesterképzésben történt jelentős arányváltozás: a 2009-es 48%-os költségtérítéses szint 25%-ra csökkent, miközben nőtt a hallgatók összlétszáma. A kari bevételeken belül a saját bevételek fontos tényezőt alkotnak. A saját bevételek összege ban megközelítette a 94 millió Ft-ot, 2011-re meghaladta a 110 millió Ft-ot. Az összes bevételen belül a saját bevételek aránya a 2006-os 22%-ról 2011-re 26%-ra emelkedett. Az eduline rangsora 9 alapján az IK az informatikai képzési területen 2011-ben a 10 rangsorolt karból megosztott 5. helyet ért el. Ezzel az IK az informatikai képzési területen országos szinten a középmezőnybe tartozik. A kar a 2011-es jelentkezések számát tekintve a 10. az egyetemen belüli kari rangsorban, összesen jelentkezéssel. Az itt tanulni vágyók túlnyomó többsége, 74%-a az Észak-alföldi régióból származik, amely arány magasabb az átlagos egyetemi értéknél is, így egyértelműen domináns jelentkezési bázisról beszélhetünk. Továbbá figyelemre méltó még a jelentkezések között a külföldiek magas száma (122 jelentkezés) és aránya (5%). A külföldi jelentkezések száma a karok között a negyedik legnagyobb, a külföldi jelentkezések belső aránya pedig a Zeneművészeti Kar mögött a második legmagasabb a karok között. Ezek az eredmények értelemszerűen a határon túli magyar hallgatók érdeklődésének köszönhetőek. A karon a jelentkezések alapján a programtervező informatikus (789 db), a mérnök informatikus (735 db) és a gazdaságinformatikus (665 db) szakok a legnépszerűbbek. A programtervező informatikus és a mérnök informatikus szakok az egyetemi átlag feletti aránnyal (8%, illetve 6%) rendelkeznek a külföldi jelentkezéseket tekintve. A jelentkezések regionális eloszlását a szakok szintjén vizsgálva megállapítható, hogy a magasabb jelentkezési számmal bíró szakok esetében a régiónkénti bontás nem mutat jelentős eltérést a kari arányoktól. Az országos hallgatói létszámhoz viszonyítva 25% feletti részesedéssel rendelkezünk a következő 2 szak esetében: informatikatanári (számítástechnika-tanári), programozó matematikus. Ezek azonban kifutó egyetemi és főiskolai képzések. A bolognai rendszerre történő átállás karunkon zökkenőmentes volt, hiszen már korábban is voltak előzményei. A képzési palettánk bővítésénél igyekszünk figyelembe venni a munkaerőpiac által támasztott igényeket, erre jó példa a digitális filmtechnika továbbképzésünk. Az adott képzésen belül az oktatott tárgyak módosításánál messzemenően figyelembe vesszük az informatikai cégek által támasztott tudás- és szakemberigényt Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar A KTK-n kizárólag gazdaságtudományok képzési területen folyt az oktatás 2011-ben, ezzel a KTK képzési területi fókusza a Fogorvostudományi Kar és a Gyógyszerésztudományi Kar mellett a leginkább homogén a karok között. A karon meglévő szakok száma alapján a KTK a kisebb karok közé tartozik (10 szak minden képzési formát és munkarendet figyelembe véve). Az egyetemi szinten összesen meglévő szak 2,7%-a tartozott az KTK-hoz 2011-ben. A kar legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező szakja a 9 - Hallgatók és oktatók kiválósága alapján készített rangsorolás 97

98 gazdálkodási és menedzsment szak (kari hallgatószám 52%-a), a második legnépesebb szak a vezetés és szervezés (kari hallgatószám 12%-a). A szakok megoszlása a különböző képzési szintek között az egyetemi átlaghoz hasonló, a legtöbb szakot az alapképzésben hirdettük meg. A KTK a hallgatók száma szerint közepes méretű karnak számít, a hallgatók 6%-a járt a KTK-ra ben. A hallgatók képzési szintenként vizsgált aránya az egyetemi átlaghoz hasonló. Az alapképzésben tanulók aránya a legmagasabb (69%), a második legnagyobb arányt pedig a mesterképzés (19%) adja. A hallgatók munkarendek szerinti megoszlása az KTK-n az egyetemi átlaghoz hasonló. A hallgatók döntő többsége, 74%-a nappali, míg 26%-a levelező képzésben tanul. Esti és távoktatás nincs a karon és 2011 között az KTK hallgatói létszáma 12%-kal nőtt (egyetemi átlag feletti). Három szak esetében nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, számviteli szakügyintéző és vezetés és szervezés szakon a kari átlagot meghaladó mértékű növekedést tapasztalunk a hallgatók számában. Négy szakon a közszolgálati, a Master of Business Administration, a pénzügyi szakügyintéző és a gazdálkodási szakon azonban csökkent a létszám. A legjelentősebb csökkenés a gazdálkodási szakon történt, ahol a tanulók száma kevesebb, mint ötödére esett vissza 2009-hez képest (az ok a kifutó egyetemi képzés). A karon 2009-ben meglévő szakokat 2011-ben is elindítottuk, sőt két új szakkal (nemzetközi gazdálkodás szak és részismereti képzés) is bővítettük képzési kínálatunkat. A karon tanulók 65%-a államilag finanszírozott hallgató, 35%-uk pedig költségtérítéses volt ben. Ez utóbbi arány az egyetemi átlag körüli között közel 200 fővel nőtt a hallgatók száma, de az arányokban 1%-os elmozdulás történt a költségtérítésesek javára (90 fővel nőtt a költségtérítéses hallgatók száma). A Karon lévő szakok finanszírozása alapvetően állami finanszírozású. A 11 szak közül csak 2 esetében 100% a költségtérítéses hallgatók aránya, míg további 1 esetében nagyobb ezen hallgatók aránya. A többi 8 szaknál az államilag finanszírozottak vannak többségben, és ezek a nagy hallgatószámú szakok. A finanszírozási típusokat a képzési szintek szerint vizsgálva elmondható, hogy a felsőfokú szakképzés és a mesterképzés alapvetően állami finanszírozott hallgatókkal rendelkezik. Az alapképzésben már jelentős, 47% a költségtérítésesek aránya. A kar saját bevételei esetében között közel azonos bevételt ért el től növekedés figyelhető meg, 2010-ben pedig még nagyobb, közel 35 milliós növekedésről számolhatunk be. Tovább növeli a bevételeinket az angol nyelvű képzés. Saját bevételeink legjelentősebb része a költségtérítéses képzések bevétele. Az eduline rangsora 10 alapján a KTK a gazdasági képzési területen 2011-ben a 33 rangsorolt karból a 15. helyet érte el. Ezzel a KTK a gazdasági képzési területen országos szinten a középmezőnybe tartozik. A Kar a 2011-es jelentkezések számát tekintve a 9. az egyetemen belüli kari rangsorban, összesen jelentkezéssel. Az itt tanulni vágyók elsöprő többségben, 83%-ban az Észak-alföldi régióból származnak. Ez az adat a karok közül a legmagasabb, így elmondható, hogy a kar még az egyetemi átlagnál is jobban támaszkodik az Észak-alföldi régióra mint fő jelentkezési bázisra. A jelentkezések alapján a gazdálkodási és menedzsment (magyar nyelven) szak a maga 1169 jelentkezőjével kiemelkedik népszerűségben a karon meglévő szakok közül Hallgatók és oktatók kiválósága alapján készített rangsorolás 98

99 A jelentkezések régiók szerinti eloszlását szakok szintjén vizsgálva elmondható, hogy a nagyobb jelentkezési számmal bíró szakot tekintve az Észak-alföldi régió ugyanolyan mértékben domináns, mint az összesített kari átlag esetében. Ettől eltérést egyedül a Master of Business Administration (MBA) képzés mutat, ahol az Észak-alföldi régióból érkező jelentkezések aránya csupán 59%. Új szakként már korábban szóba került a pénzügy mesterszak indítása. Ezt a lehetőséget újból meg kell fontolni, de mindenképpen törekednünk kell arra, hogy minél előbb képesek legyünk indítani, hiszen ez az egyik legkeresettebb mesterszak a képzési területen, és adottságainkhoz is jól illeszkedik. Szakjainkat megfontoltan választottuk ki, így a kialakult paletta alapvetően megfelel a kar sajátosságainak. Egyetlen szak, a közszolgálati alapszak esetében merülhet fel a szak jövőjének újragondolása a hallgatói érdeklődés csökkenése miatt. Egy-egy új szak elindítása az oktatók összehangolt és fegyelmezett munkáját kívánja meg, amelyet a dékáni vezetés által felkért vezető oktatók koordinálnak. A képzési programok létesítését alapvetően az a cél vezérli, hogy kiszolgáljuk a régió közgazdasági szakemberigényét. De célunk az is, hogy a képzési programok olyan egységes profillá álljanak össze, amely a Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kart nemcsak a régióban, de az országban is egyedivé, ismertté és elismertté teszik. Ennek első számú feltétele a magas színvonalú képzés Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon két különböző agrár-, és műszaki tudományok képzési területen folyt az oktatás 2011-ben. A Karon belüli szakok döntő többsége az agrár képzési területhez kapcsolódott, a műszaki terület esetében csak egy-egy szakot hirdettünk. A karon meglévő szakok száma alapján a MÉK a közepes karok közé tartozik (38 szak minden képzési formát és munkarendet figyelembe véve). Az egyetemi szinten összesen meglévő szakok 14%-a tartozott a MÉK-hoz 2011-ben. A Kar három legnagyobb hallgatói létszámú szakja a kari hallgatószám 48%-át adja. Ezek a mezőgazdasági mérnöki (19%), környezetgazdálkodási agrármérnöki (14%), természetvédelmi mérnöki (14%) szakok. A karon az osztatlan képzésen kívül minden képzési szinten meghirdettünk szakokat, a képzési kínálat ez alapján komplexnek és széleskörűnek mondható. Az egyetemi átlaghoz képest felülreprezentált a felsőfokú szakképzések aránya, azonban emellett is az alap- és a mesterképzés dominanciája érvényesül a szakok számát tekintve. A MÉK a hallgatók száma szerint közepes méretű karnak számít, az Egyetem hallgatóinak 5,8%-a járt a MÉK-re 2011-ben. A hallgatók képzési szintenként vizsgált aránya az egyetemi átlaghoz hasonló. Az alapképzésben tanulók aránya a legmagasabb (63%), a második legnagyobb arányt pedig a mesterképzés (17%) adja. A felsőfokú szakképzés aránya az átlaghoz képest felülreprezentált a hallgatók számát tekintve (13%). A hallgatók döntő többsége, 79%-a nappali, míg 21%-a levelező képzésben tanul. Esti és távoktatás nincs a karon és 2011 között a MÉK hallgatói létszáma 2%-kal csökkent. Nyolc olyan szak volt viszont, melyen a kari átlagot meghaladó mértékű növekedést tapasztalunk a hallgatók számában. Az élelmiszerbiztonsági és -minőségi, valamint a növényorvosi szakokon értük el a legnagyobb növekedést, ahol a hallgatói létszám több mint hatszorosa volt a 2009-esnek. Tizenegy olyan szakunk is volt azonban, ahol csökkent a hallgatók száma. A legjelentősebb csökkenés a környezettechnológiai karon tanulók számában történt. Egy olyan szakunk volt (ingatlangazdálkodás), melyet 2011-re megszüntettünk, az ökológiai gazdálkodó szak azonban újdonság a képzési kínálatunkban 2009-hez képest. 99

100 Míg 2009-ben csak Mezőgazdaságtudományi Kar létezett, addig a Kar 2011-re élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási területekkel bővült. Ennek ellenére jelentős létszámváltozás nem történt ben a Karon tanulók 72%-a államilag finanszírozott hallgató, 28%-uk pedig költségtérítéses volt 2011-ben. Ez utóbbi arány jelentősen egyetemi átlag alatti között csupán 50 fővel csökkent a költségtérítéses hallgatók száma, míg az arány egy százalékot sem változott. A karon lévő szakok finanszírozása alapvetően állami finanszírozású. A 29 szak közül 7 esetében 100% a költségtérítéses hallgatók aránya, míg a többi 22 szaknál az államilag finanszírozottak vannak többségben, és ezek a nagy hallgatószámú szakok. A finanszírozási típusokat a képzési szintek szerint vizsgálva elmondható, hogy az alap- és a mesterképzés, a felsőfokú szakképzés alapvetően állami finanszírozott hallgatókkal rendelkezik, míg a szakirányú továbbképzések és a kifutó főiskolai képzések költségtérítéses rendszerben oktatnak és 2011 között a felsőfokú szakképzésben kisebb mértékben, míg a mesterképzésben jelentősen 40%-ról 11-%-ra csökkent a költségtérítéses hallgatók aránya amellett hogy e szintek létszáma összességében nőtt. Az alapképzésben minimálisan nőtt a költségtérítésesek aránya, míg a kifutó egyetemi képzésben ezen arány radikálisan, 12%-ról 41%-ra nőtt. A MÉK saját bevételei 2006-ban meghaladták a 200 millió Ft-ot, 2009-ben érték el a maximális értéket, mintegy 500 millió Ft-ot, majd 2011-re kb. 300 millió Ft-ra csökkentek vissza. A saját bevételeken belül legnagyobb súlyt a megbízásos kutatásokból és a költségtérítéses képzésekből származó bevételek jelentik. A költségtérítéses képzésekből származó bevételek 2006-ban a saját bevételek kb. 30%-át tették ki, 2009-re ez az arány 40%-ra növekedett, majd 2011-re 25%-ra zsugorodott. Az eduline rangsora 11 alapján a MÉK az agrárképzési területen 2011-ben a 19 rangsorolt karból megosztott 1. helyet ért el. Ezzel a MÉK az agrárképzési tudományterületen országos szinten az élmezőnybe tartozik. A Kar a 2011-es jelentkezések számát tekintve a 8. az egyetemen belüli kari rangsorban, összesen jelentkezéssel. Az itt tanulni vágyók régiónkénti eloszlása szinte teljes mértékben megegyezik az egyetemi arányokkal. Jelentősebb eltérésről tehát nem beszélhetünk, a kar dominánsan az Északalföldi régióra támaszkodik. Fontos kiemelni: a MÉK-en a külföldi jelentkezések száma a karok között a harmadik legnagyobb (134 darab), a külföldi jelentkezések belső aránya (5%) pedig meghaladja az egyetemi átlagot. Ezek az eredmények a határon túli magyar hallgatók érdeklődésének köszönhetőek. A jelentkezések alapján a természetvédelmi mérnöki (384 db), a környezetgazdálkodási agrármérnöki (350 db), az élelmiszermérnöki (327 db) szakok a legnépszerűbbek a Karon. A jelentkezések régiónkénti megbontását a szakok szintjén vizsgálva elmondható, hogy a magasabb jelentkezői számmal bíró szakokra pályázók többségében az Észak-alföldi régióból származnak, de arányuk pár szak esetében eltér az összesített kari értéktől. Ilyen a nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak, illetve a logisztikai műszaki menedzserasszisztens szak, ahol ez az arány 88% és 91%, ami jóval meghaladja az átlagos kari értéket. Ettől éppen ellenkező irányban tér el az Észak-alföldi régióból érkező jelentkezések aránya az élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki, illetve a vadgazda mérnöki szakok esetében, hiszen a 60%-os és az 59%-os értékek alacsonynak mondhatók a többi szakéhoz képest. Három olyan unikális szakunk volt 2011-ben, amelyek az országban egyedül a Debreceni Egyetemen működtek: angol-magyar agrár szakfordító, környezettechnológiai, német-magyar agrár szakfordító. A terület- és településfejlesztési szak országos szinten összesen 2 helyen, az élelmiszer Hallgatók és oktatók kiválósága alapján készített rangsorolás 100

101 minőségbiztosító agrármérnöki, mérnöktanári (agrár) és a növényvédelmi szakmérnök szak országos szinten összesen 3 helyen, a növénytermesztő és növényvédő technológus szak országosan 4 helyen, az ökológiai gazdálkodó szak országos szinten összesen 5 felsőoktatási intézményben elérhető. A kizárólag a Debreceni Egyetemen meglévő fenti három szak mellett az országos hallgatói létszámhoz viszonyítva 25% feletti részesedéssel rendelkezünk a következő 5 szak esetében: agrármérnöki, élelmiszer minőségbiztosító agrármérnöki, élelmiszerbiztonsági és -minőségi, ökológiai gazdálkodó, természetvédelmi mérnök. A beiskolázási körzet szempontjából 1 olyan szak van, amelynél a jelentkezések többsége nem az Észak-alföldi régióból származik: mezőgazdasági mérnöki (Nagyvárad) Műszaki Kar A Műszaki Kar alapítása óta (47 éve) kizárólag műszaki képzési területhez tartozó képzéseket indított, ennek megfelelően 2011-ben BSc és MSc, valamint szakirányú továbbképzési szak szinten is műszaki képzési területen folyt és folyik az oktatás. A Karon meglévő szakok száma alapján az MK a közepes karok közé tartozik (19 szak minden képzési formát és munkarendet figyelembe véve). Az MK-n az egy alapképzési szakra jutó hallgatói létszám messze meghaladja az egyetemi átlagot. Az egyetemi szinten összesen meglévő szak 7%-a tartozott az MK-hoz 2011-ben. A Kar legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező szakja a gépészmérnöki szak (29%), a második legnépesebb szak az építőmérnöki (23%). Valamennyi szakon a hallgatói létszám eléri a Kar létszámának 5%-át. A Kar 2011-ben csakúgy, mint más években 3 továbbképzési szakirányú szakot indított a piaci igényeknek megfelelően az akkreditált 6 továbbképzési szakból. A Kar a stratégiai céljainak megfelelően eddig nem indított felsőfokú szakképzést. A Karon valamennyi alapszak folytatható mesterszakon. A mesterszakok száma 2011-ben 4 volt, de azóta újabb 2 mesterszakot akkreditált a Kar. Ezzel a Műszaki Kar az egyetemi átlagnak megfelelő számú mesterszakot indított. Összességében a Kar képzési kínálata kiegyensúlyozott, a műszaki képzés 8 képzési ága közül 5 területen (Építőmérnöki és műszaki földtudományi, Műszaki menedzser, műszaki szakoktató, Gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki, Építészmérnök, ipari termék és formatervezői) indít alap- és mesterképzési szakokat. A Karra hárul ezen kívül a Villamos- és energetikai mérnöki területen, valamint az Informatikai képzési területen a mérnöki közreműködést megkívánó tantárgyak oktatása is. Az MK a hallgatók száma szerint a Debreceni Egyetemen negyedik legnagyobb kara, az Egyetem hallgatóinak 9,5%-a járt az MK-ra 2011-ben. Az alapképzés jelentős dominanciát képvisel a Karon, a hallgatók 94%-a tanul alapszakon. A hallgatók képzési szintenként vizsgált aránya eltér az egyetemi átlagtól, amely annak is köszönhető, hogy az alapszakot elvégző mérnökök az iparban már a BScdiplomájukkal mérnöki jogosultságokat kapnak. A hallgatók 8%-a mester- és szakirányú továbbképzési szinteken oszlik meg ben a Kar 9 szakot nappali, 7 szakot nappali és levelező képzésben is meghirdetett. Ezen szakok összesített hallgatói létszáma 97%-át teszi ki a teljes kari hallgatószámnak. A hallgatók munkarendek szerinti megoszlása az MK-n az egyetemi átlaghoz hasonló. A hallgatók döntő többsége, 74%-a nappali, míg 26%-a levelező képzésben tanul. Esti és távoktatás nincs a Karon és 2011 között a Műszaki Kar hallgatói létszáma 3%-kal csökkent (egyetemi átlag alatti). Három olyan szakunk volt a Karon, ahol nőtt a hallgatók létszáma, ezek: Létesítménymérnök, Műszaki menedzser, Mechatronikai mérnök. Az utóbbi szakon több mint ötször annyi hallgatónk volt 2011-ben, mint 2009-ben. Nyolc szak esetében azonban csökkent a hallgatók száma. 101

102 2011-ben három új szakirányú továbbképzési szakot indítottunk: Létesítményenergetikai szakmérnök, Minőségirányítási szakmérnök és Városenergetikai szakmérnök. A Karon tanulók 69%-a államilag finanszírozott hallgató, 31%-uk pedig költségtérítéses volt ben. A MK-on a költségtérítéses hallgatók aránya némileg az egyetemi átlag alatti. A Kar az abszolút hallgatói létszámot tekintve az államilag finanszírozott képzés esetén az élmezőnybe (3.), költségtérítéses forma esetében a középmezőnybe tartozik és 2011 között az a költségtérítéses hallgatók száma 5%-kal csökkent. A finanszírozási típusokat a képzési szintek szerint vizsgálva megállapítható, hogy 2011-ben döntően államilag finanszírozott hallgatókkal rendelkeztünk az alapképzésben (70% államilag finanszírozott) és a mesterképzésben (87% államilag finanszírozott) egyaránt. A szakirányú továbbképzéseken kizárólag költségtérítéses hallgatók vettek részt. A kifutó főiskolai szakokon kizárólag költségtérítéses hallgató tanult, arányuk a teljes hallgatói létszámhoz viszonyítva elenyésző volt és 2011 között az alapképzésben csökkent a költségtérítés hallgatók aránya (31%-ról 30%-ra), miközben az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatók létszáma növekedett. A költségtérítéses oktatásból származó bevételek évről évre csökkenő tendenciát mutatnak. A csökkenés abból adódik, hogy a jó tanulmányi átlaggal rendelkező hallgatókat át kell sorolni az állami támogatottak közé, illetve a levelezős hallgatók tanulmányainak támogatását egyre kevésbé vállalja át a hallgató munkahelye. Sajnálatos tendencia, hogy az a hallgató, aki a költségtérítés teljesítését nem tudja vállalni, illetve munkáltatója nem fizeti, a képzést elhagyja. Az eduline rangsora 12 alapján az MK a műszaki képzési területen 2011-ben a 26 rangsorolt karból megosztott a 17. helyet érte el. Ezzel az MK a műszaki képzési területen országos szinten a középmezőnybe tartozik. A HVG piaci szereplők 13, vagyis a munkáltatók rangsorában a Műszaki Kar hosszú idők óta a helyen van a 26 műszaki képzést folytató Kar között. A Kar a 2011-es jelentkezések számát tekintve az 5. az egyetemen belüli kari rangsorban, összesen jelentkezéssel. Az itt tanulni vágyók régiónkénti eloszlása szinte teljes mértékben megegyezik az átlagos egyetemi arányokkal. Ez alapján elmondható, hogy a Karra jelentkező hallgatók többsége az Észak-alföldi régióból származik. A jelentkezések alapján messze a gépészmérnöki szak a legnépszerűbb a maga 928 jelentkezésével. A szakok szintjén vizsgálva a jelentkezések regionális bontását megállapítható, hogy jelentősebb eltérés a kari arányoktól csupán a tervező építészmérnöki szak esetében van. A szakra jelentkezők 58%-a az Észak-alföldi régióból kerül ki, amely a szak országos elismertségét tükrözi. Unikális szaknak tekinthetők azok a szakok, amelyek országos szinten kevés felsőoktatási intézményben érhetők el ben egy olyan unikális szakunk volt, amely az országban egyedül a Debreceni Egyetemen volt megtalálható, ez pedig a Városenergetikai szakmérnöki képzés. Meg kell említeni, hogy a Mechatronikai mérnök épületmechatronikai szakirány szintén egyedüli az országban. A Létesítménymérnök mesterképzési szak és a Létesítményenergetikai szakmérnök szak csak két egyetemen indul az országban. A következő 3 szak országos szinten összesen 3 felsőoktatási intézményben érhető el: Minőségirányítási szakmérnöki szak, Településmérnöki mesterképzési szak, Tervező építészmérnök mesterképzési szak. 4 szak az országos hallgatói létszámhoz viszonyítva 25% feletti részesedéssel rendelkezik. A Kar a Nagyváradi Egyetemmel közös angol nyelvű Mechatronikai mérnök mesterképzési szakot is akkreditáltatott Hallgatók és oktatók kiválósága alapján készített rangsorolás 13 forrás HVG felvételi 2012 különszám 102

103 A Kar képzéseinek kialakításánál figyelembe veszi a már futó képzések tapasztalatait, a munkaerőpiaci szereplők elvárásait, a végzett hallgatóink tapasztalatait. A folyamatot a képzési kompetenciával rendelkező tanszékek indítják el a kari stratégiához illeszkedően. Megfogalmazzák a képzés indokoltságát, elkészítik a mintatanterveket, valamint a tantárgyi programokat. A tervezett képzési program alapdokumentációját a Kari Tanács elé terjesztik. Amennyiben a Kari Tanács a beadott dokumentációt elfogadja, az Egyetemi Oktatási és Hallgatói Ügyek Bizottságához kerül véleményezésre. Amennyiben a bírálat pozitív úgy a Tudományegyetemi Karok Tanácsa elé, majd a Szenátus elé kerül jóváhagyásra. A szenátusi jóváhagyást követően az Oktatási Igazgatóság gondoskodik az akkreditációs és engedélyeztetési eljárás megindításáról. Az egyetemen a szaklétesítési folyamat szabályozott. A Kar valamennyi képzését fontosnak, fejlesztendőnek értékeli. A fejlesztést vagy új szak indításának előkészítését a kari és egyetemi szabályzatok pontosan meghatározzák. Ezek a szabályzatok a már futó képzések tapasztalatainak, a munkaerő-piaci igényeknek és az egyetemen belüli kompetenciáknak a messzemenő figyelembevételével teszik lehetővé egy szak fejlesztését vagy új szak indítását, alapítását. A Karnak országosan több saját alapítású és ez alapján indított képzése van. Három szakirány csak nálunk található meg az országban. A mindenkori szakfejlesztést vagy szakindítást a hozzánk beérkező vállalati igények generálják, amelyek a támogató nyilatkozatokban dokumentált formában megtalálhatóak. A folyamatot az adott képzési ág szakmai törzsanyagában kompetenciával rendelkező tanszék kezdeményezi és koordinálja. A tervezett képzési program alapdokumentációja (indokoltság, mintatanterv, tantárgyi programok stb.) a szaknak megfelelő, és a MAB által elfogadott képzési és kimeneti követelmények alapján készül el, együttműködve a többi tanszékkel, esetleg más karokkal. Az elkészült anyagokat a gesztor tanszék elküldi a régió kompetens cégeihez véleményezésre, majd azt a vélemények beérkezése után a Kari Oktatási és Minőségfejlesztési Bizottság vizsgálja meg. Amennyiben formai és tartalmi szempontból megfelelőnek találja, támogató javaslatával együtt a Kari Tanács elé terjeszti. A Kari Tanács által jóváhagyott javaslatot az Egyetem Oktatási Igazgatósága kapja meg, amely az Egyetemi Oktatási és Hallgatói Ügyek Bizottságával véleményezteti azt. A vélemény alapján a Kar visszakapva a dokumentumot, szükség szerint módosítja és beterjeszti a Tudományegyetemi Karok Tanácsa elé, majd a Szenátusra. Amennyiben a Szenátus azt jóváhagyja, az Oktatási Igazgatóság az indítási kérelmet hivatalosan benyújtja a MAB felé. A folyamat egyetemi szinten is szabályozásra került, amelyet a Debreceni Egyetem Minőségbiztosítási Kézikönyvének I. sz. melléklete tartalmaz Népegészségügyi Kar A NK-n két különböző képzési területen folyt az oktatás 2011-ben. A szakok döntő többsége az orvos- és egészségtudományi képzési területhez kapcsolódott, egy szakot hirdettünk a társadalomtudomány képzési területen. A karon meglévő szakok száma alapján az NK a kisebb karok közé tartozik (10 szak minden képzési formát és munkarendet figyelembe véve). Az egyetemi szinten összesen meglévő szak 2,7%-a tartozott az NK-hoz 2011-ben. A kar legnagyobb hallgatói létszámú szakja az egészségügyi gondozás és prevenció szak népegészségügyi ellenőr szakiránya (30%), a második legnépesebb szak az ápolás és betegellátás szak gyógytornász szakiránya (29%). A karon 2011-ben kizárólag alap- és mesterképzésben, illetve szakirányú továbbképzésben hirdettünk meg szakokat. A legtöbb szakunk a mesterképzésben volt. Összességében tehát a kar képzési kínálata kiegyensúlyozott. Az NK a hallgatók száma szerint is kisebb méretű karnak számít, az Egyetem hallgatóinak 2,3%-a járt ide 2011-ben. A hallgatók képzési szintenkénti megoszlása eltér az egyetemi átlagtól. Ugyan a két domináns képzési szint az NK esetében is az alap- és a mesterképzés, az utóbbi képzési szinten 103

104 tanuló hallgatók aránya lényegesen magasabb az átlagnál (39%). A legtöbben alapképzési szakokon tanultak (58%) 2011-ben. A következő szakokat nappali és levelező képzésben is meghirdettük 2011-ben: egészségpolitika, tervezés és finanszírozás; egészségpszichológia; komplex rehabilitáció és népegészségügyi szak. Ezen szakok összesített hallgatói létszáma 40%-át teszi ki a teljes kari hallgatószámnak. A hallgatók munkarendek szerinti megoszlása az MK-n az egyetemi átlaghoz hasonló. A hallgatók döntő többsége, 73%-a nappali, míg 27%-a levelező képzésben tanul. Esti és távoktatás nincs a karon és 2011 között a NK hallgatói létszáma 41%-kal nőtt (jelentősen egyetemi átlag feletti). Két olyan szak volt az egészségpszichológia és a népegészségügyi szak, ahol a kari átlagot meghaladó mértékű növekedést tapasztalunk a hallgatók számában. Egy szakunkon, a kórházhigiéne és infekciókontroll szakon csökkent a hallgatók száma között három mesterszakkal egészségpolitika, tervezés és finanszírozás; komplex rehabilitáció; környezet-egészségügyi szak, valamint két angol nyelvű alapképzési szakkal BSc in Public Health, BSc in Physiotherapy bővítettük képzési kínálatunkat, s megtörtént az MSc in Complex Rehabilitation szak akkreditációja is ben vette át az NK az EK-tól az ápolás és betegellátás alapszak gyógytornász szakirányának működtetését. A karon tanulók 87%-a államilag finanszírozott hallgató, 13%-uk pedig költségtérítéses volt ben. E karon a második legmagasabb az államilag finanszírozott hallgatók aránya között az arányok nem változtak, de a kar teljes hallgatói létszáma több mint 200 fővel nőtt. A karon lévő szakok finanszírozása alapvetően vegyes. 3 szak esetében van kizárólag költségtérítéses képzés (szakirányú továbbképzések), a többi 6 szak esetében 80% feletti az államilag finanszírozott hallgatók száma. A finanszírozási típusokat a képzési szintek szerint vizsgálva megállapítható, hogy 2011-ben döntően államilag finanszírozott hallgatókkal rendelkeztünk az alapképzésben és a mesterképzésben (mely a tanulók 98%-a). A szakirányú továbbképzéseken kizárólag költségtérítéses hallgatók vettek részt és 2011 között több változás is történt. Az alapképzésben 4%-ról 12%-ra nőtt a költségtérítésesek aránya, míg a mesterképzésben 30%-ról 9%-ra csökkent az arányuk. A költségtérítéses képzések bevételei között közel megháromszorozódtak. A 2006-ban közel 13 millió forintos bevételek 2010-re közel 59 millió forintra emelkedtek, a 2011-es tanév 1. féléves bevétele 37 millió Ft volt. A költségtérítéses bevételeken belül között 1/3-2/3 volt a magyar és az angol nyelvű képzések bevételeinek megoszlása. Az eduline rangsora 14 alapján az NK az orvos- és egészségtudományi képzési területen 2011-ben a 18 rangsorolt karból a 10. helyet érte el. Ezzel az NK az orvosi képzési területen országos szinten a középmezőnybe tartozik. Az oktatók kiválósága alapján az egészségtudományi képzést folytató karok között az NK az első helyen áll, a helyezést a hallgatói kiválósági listán elfoglalt előnytelen helyezés (13.) rontja le. A kar a 2011-es jelentkezések számát tekintve a 12. az egyetemen belüli kari rangsorban, összesen jelentkezéssel. A jelentkezések régiónkénti eloszlása kiegyensúlyozottabb arányokat mutat, mint az egyetemi átlag, de az Észak-alföldi régió 56%-os részesedése a jelentkezésekből még így is dominánsnak tekinthető. A 2011-es jelentkezések alapján az ápolás és betegellátás-gyógytornász szakirány (319 jelentkezés), illetve az előbb említett egészségügyi gondozás és prevenció-népegészségügyi ellenőr szakirány (287 jelentkezés) voltak a legnépszerűbbek a karon. Az ápolás és betegellátás-gyógytornász szakirányon az egyetemi átlagnál magasabb a külföldi jelentkezések aránya (6%) Hallgatók és oktatók kiválósága alapján készített rangsorolás 104

105 A szakok szintjén vizsgálva a beiskolázott hallgatók régiónkénti megoszlását, néhány szak esetében jelentős eltérés észlelhető az átlagos kari arányokhoz viszonyítva. Az egészségpszichológia és a komplex rehabilitáció szakok esetében az Észak-alföldi régió részesedése 40% körüli, amely érték nemcsak az egyetemi, de a kari átlagos aránynál is jóval alacsonyabb. Az egészségügyi gondozás és prevenció-népegészségügyi ellenőr szakirány esetében az Észak-alföldi régió részesedése 75%, ami még az egyetemi átlagtól is magasabb érték. Az alapszakok hallgatóinak regionális megoszlásában jelentkező eltérést az magyarázza, hogy egészségpszichológia és komplex rehabilitáció mesterszakok csak a DE NK-n működnek (azaz unikális képzési kínálatot jelentenek), míg népegészségügyi ellenőröket két másik egyetem (a Semmelweis Egyetem és a PTE) is képez. Az egészségpszichológia és a komplex rehabilitáció mesterszakok mellett további három szak (egészségügyi minőségbiztosítási és minőségfejlesztési, kórházhigiéne és infekciókontroll, környezetegészségügyi szakirányú továbbképzési szakok) csak a DE NK-on működik. A kizárólag a Debreceni Egyetemen meghirdetett fenti öt szak mellett az országos hallgatói létszámhoz viszonyítva 30% feletti részesedéssel rendelkezünk a következő 3 szak esetében: egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterszak; egészségügyi gondozás és prevenció alapszak (népegészségügyi ellenőr szakirány); népegészségügyi mesterszak Természettudományi és Technológiai Kar A TTK-n hat különböző képzési területen folyt az oktatás 2011-ben. A Karon belüli szakok döntő többsége (53%) a természettudomány képzési területhez kapcsolódik, 35% a pedagógus képzési területhez és 12% a műszaki képzési területhez tartozik. A karon meglévő szakok száma alapján a TTK a második legnagyobb karunk (47 szak minden képzési formát és munkarendet figyelembe véve). Az egyetemi szinten összesen meglévő szak 17%-a tartozott a TTK-hoz 2011-ben. A kar képzési kínálata elaprózott: a három legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező szak adja a kari hallgatószám 38%-át. A legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező szakok: biológia (14%), villamosmérnöki (13%), vegyészmérnöki (11%). A karon az egyetemi átlaghoz képest alacsonyabb az alapképzés, és valamivel magasabb a mester- és az egyetemi képzés aránya a szakok tekintetében. A TTK a hallgatók száma szerint is a második legnagyobb karunk, az Egyetem hallgatóinak 12%-a járt ide 2011-ben. A hallgatók képzési szintenként vizsgált aránya eltér az egyetemi átlagtól. Az alapképzésben tanulók aránya magasabb az átlagosnál (77%), a második legnagyobb arányt a mesterképzés adja (15%). A hallgatók munkarendek szerinti megoszlása a TTK-n eltér az egyetemi átlagtól. Míg a teljes egyetemi szinten 75-25% arányban oszlanak meg a nappali és a levelező szakos hallgatók, nálunk még jelentősebb a nappali képzés dominanciája, és a hallgatók 90%-a ebben a munkarendben tanult. 9,5%-a tanulóknak levelező, 0,5%-a távoktatásos képzésben vett részt 2011-ben. Esti képzés nem volt a karon és 2011 között a TTK hallgatói létszáma 3%-kal nőtt (egyetemi átlag körüli). Húsz olyan szakunk volt, melyen a kari átlagot meghaladó mértékű növekedést tapasztalunk a hallgatók számában. A Karon 2009-ben még működő szakok közül hármat környezetvédelmi-ökológus, tanári és természettudományi szakfordító szak 2011-re megszüntettünk, és hat új, 2009-ben még nem létező szakkal rendelkeztünk. A karon tanulók 76%-a államilag finanszírozott hallgató, 24%-uk pedig költségtérítéses volt ben. A TTK-n a költségtérítéses hallgatók aránya egyetemi átlag alatti. A TTK-n a negyedik legmagasabb az államilag finanszírozott hallgatók aránya, mindeközben itt tanul az egyetemi költségtérítéses hallgatók 8%-a, ami a kar jelentős létszámából adódik között az arányok nem változtak, de mind a kar teljes létszáma, mind mindkét finanszírozási forma létszáma növekedett. 105

106 A karon lévő szakok finanszírozása alapvetően állami: 50 szakból 16 esetében magasabb a költségtérítésesek aránya, ebből 8 esetében 100% ezek jellemzően a kifutó képzések, illetve a szakirányú továbbképzések. A vegyes finanszírozású szakok közül többségben vannak a nagyobb arányban államilag finanszírozott hallgatók által látogatott szakok és ezek közül 9 szak is van, amelyen csak államilag finanszírozott hallgatók tanulnak. A finanszírozási típusokat a képzési szintek szerint vizsgálva megállapítható, hogy 2011-ben döntően államilag finanszírozott hallgatókkal rendelkeztünk az alapképzésben és a mesterképzésben (ezek adták a hallgatók 90%-át). Kizárólag államilag finanszírozott hallgatókkal rendelkezett a felsőfokú szakképzés, míg a szakirányú továbbképzéseken és a kifutó főiskolai képzéseken kizárólag költségtérítéses hallgatók vettek részt. A kifutó egyetemi szakokon közel 31%-69% arányban vettek részt az államilag finanszírozott és a költségtérítéses hallgatók és 2011 között jelentős változások történtek. Megjelent a felsőfokú szakképzés mint képzési szint a kínálatunkban, a főiskolai szintű hallgatók 80%-a kifutott (a maradék 2 fő költségtérítéses), az egyetemi szintű költségtérítéses hallgatók aránya 25%-ról 69%-ra nőtt és a mesterképzésen résztvevő költségtérítésesek aránya 41%-ról 18%-ra csökkent. Egyedül az alapképzés arányai nem változtak jelentősen. E tendenciák fő okai a mesterképzés létszámának elsősorban államilag finanszírozott létszámának jelentős növekedése és a kifutó képzések létszámának erős csökkenése. A saját bevételek (amelyek egyik fontos része a költségtérítéses képzések bevétele) évek óta kb. 15%- os arányt tesz ki a kari bevételek között. Az eduline rangsora 15 alapján a TTK a természettudományi képzési területen 2011-ben a 18 rangsorolt karból a 4. helyet érte el. Ezzel a TTK a természettudományi képzési területen országos szinten az élmezőnybe tartozik. A kar a 2011-es jelentkezések számát tekintve a 2. az egyetemen belüli kari rangsorban, összesen jelentkezéssel. A jelentkezések régiónkénti bontása pedig nagyon hasonló az egyetemi átlaghoz: bár az Észak-alföldi régióból származó jelentkezések aránya (63%) egy kicsivel alacsonyabb az átlagos értéknél, még így is ez a legnagyobb részesedésű régió, és a domináns jelentkezési bázis a TTK esetében is. Az egyetemre érkezett külföldi jelentkezések közül a harmadik legnagyobb szám a TTK-hoz köthető (150 jelentkezés, 13%). Ez az eredmény a határon túli magyar hallgatók érdeklődésének köszönhető. A jelentkezések száma alapján a karon lévő szakok közül a biológia (725 fő), a villamosmérnöki (450 fő) és a vegyészmérnöki (441 fő) szakok voltak a legnépszerűbbek 2011-ben. A szakok szintjén vizsgálva a jelentkezések területi eloszlását, megállapítható, hogy a magasabb jelentkezési számmal bíró szakok közül csupán a villamosmérnöki szak esetében beszélhetünk számottevő eltérésről a kari arányoktól. Az ide pályázók között ugyanis az Észak-alföldi régió aránya jóval magasabb az átlagos kari értéknél, mintegy 77%. A külföldi jelentkezések aránya csak néhány, alacsony jelentkezési számmal rendelkező szak esetében haladta meg az egyetemi átlagot. Négy olyan unikális szakunk volt 2011-ben, amelyek az országban egyedül a Debreceni Egyetemen működtek: ábrázológeometria-tanári, biotechnológia, hidrobiológus, környezetvédelmi. A következő 4 szak országos szinten összesen 2 felsőoktatási intézményben érhető el: angol-magyar természettudományi szakfordító, anyagtudomány, energiagazdálkodási szaktanácsadó, villamosmérnök-asszisztens (új OKJ). A kizárólag a Debreceni Egyetemen meglévő fenti 4 szak mellett az országos hallgatói létszámhoz viszonyítva 25% feletti részesedéssel rendelkezünk a következő 4 szak esetében: angol-magyar természettudományi szakfordító, anyagtudomány, tanár-biológiatanár, vegyészmérnöki Hallgatók és oktatók kiválósága alapján készített rangsorolás 106

107 A beiskolázási körzet szempontjából 4 olyan szak van, amelynél a jelentkezések többsége nem az Észak-alföldi régióból származik: tanár-biológiatanár, tanár (T/D)-biológiatanár, tanár (T/D)-kémiatanár, tanár (T/D)-matematikatanár. A Kar oktatási feladatait az elkövetkezendő időszakban a BSc-, de még inkább az MSc-szakok erősítése, valamint esetlegesen új MSc-szakok indítási feltételeinek megteremtése határozza meg. A meglévő MSc-képzések mellett nélkülözhetetlen elgondolkodni a már meglévő idegen nyelvű képzések sorának bővítésén, esetleg további mesterszakok indításán. Kiemelendő, hogy a kar minden korábbi osztatlan szakjához illeszkedő mesterszak megindítására sor került, sőt azokon kívül új, egyedi mesterszakok is születtek az elmúlt években. Továbbra is kiemelt feladat, hogy végbemenjen a meglévő szakok oktatási feltételeinek megerősítése, különös tekintettel azokra a szakokra, melyek a kar technológiai profilját kiemelik: biomérnök, vegyészmérnök, villamosmérnök, biotechnológia. Ezek mellett természetesen a hagyományosan a Kar hírnevét, elismertségét jelentő szakok erősítését is folytatni kell, akár a vegyész, fizikus, matematikus, biológus vagy geográfus szakokról van szó. Ezek a szakok a kar számára rendkívül jelentősek, mivel egy részük a Dunától keletre más felsőoktatási intézményben nem található meg. A mesterképzések mellett a doktori képzések színvonalának folyamatos emelése, minőségének biztosítása, elismertségének folyamatos fejlesztése a kar kiemelt célja Zeneművészeti Kar A ZK-n három különböző művészeti, pedagógusképzés és hitéleti képzési területen folyt az oktatás 2011-ben. A szakok döntő többsége művészeti képzési területhez kapcsolódott. A karon meglévő szakok száma alapján a ZK a közepes méretű karok közé tartozik (14 szak minden képzési formát és munkarendet figyelembe véve). Az egyetemi szinten összesen meglévő szakok 5,1%-a tartozott az ZK-hoz 2011-ben. A legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező szakok/szakirányok: tanár-zenetanár (22%), előadóművészet-klasszikus zongora (10%), klasszikus hangszerművész (10%). A ZK a hallgatók száma szerint a legkisebb karnak számít, az Egyetem hallgatóinak csupán 1%-a járt ide 2011-ben de ez természetesen a képzések jellegéből is adódik. A hallgatók képzési szintenként vizsgált aránya eltér az egyetemi átlagtól. A mesterképzésben tanulók aránya jóval magasabb az átlagosnál, így az összes hallgató közel fele mester-, másik fele alapszakos a karon. A következő szakokat nappali és levelező képzésben is meghirdettük 2011-ben: előadóművészetklasszikus furulya, előadóművészet-klasszikus kürt, előadóművészet-klasszikus zongora és tanár-zenetanár szak. Ezen szakok összesített hallgatói létszáma 36%-át teszi ki a teljes kari hallgatószámnak. A Kar költségtérítéses szakirányú továbbképzést is folytat 12 szakterületen. A hallgatók munkarendek szerinti megoszlása a ZK-n eltér az egyetemi átlagtól. Míg a teljes egyetemi szinten 75-25% arányban oszlanak meg a nappali és a levelező szakos hallgatók, nálunk még jelentősebb a nappali képzés dominanciája, és a hallgatók 96%-a ebben a munkarendben tanult. A fennmaradó 4% levelező képzésben vett részt. Esti és távoktatás nem volt a karon és 2011 között a ZK hallgatói létszáma összességében nem változott. Tíz szakunkon nőtt a hallgatók száma, ezek közül az alkotóművészet és muzikológia zeneismeret, az előadóművészet klasszikus oboa, a klasszikus hangszerművész, illetve zenetanár szakokon több mint kétszeresére. Tizenegy szakterület esetében azonban csökkent a létszám, valamint huszonkilenc hagyományos tantervű főiskolai és egyetemi szakterület képzése fejeződött be 2011-ben között két újonnan meghirdetett szak volt: kóruskarnagy, illetve a zeneművész-tanár szak 13 szakiránnyal. A hallgatói létszámok évenkénti alakulását a felvételre jelentkezők szakterület szerinti összetétele, tehetségszintje, felvételi alkalmassága befolyásolja, így az egyes szakterületek hallgatói aránya nem mutat konstans értéket. 107

108 A 2011-es esztendőben a képzési profil letisztult a hagyományos képzések befejeztével: az 5 alapképzési szakon 25 szakirány működött. Emellett 14 művész mesterszak, 22 zenetanár szakképzettség és 11 zeneművész tanár szakképzettség hallgatói folytatták tanulmányaikat. A Karon tanulók 92%-a államilag finanszírozott hallgató, 8%-uk pedig költségtérítéses volt 2011-ben. E karon a legmagasabb az államilag finanszírozott hallgatók aránya és egyben a legalacsonyabb a teljes hallgatói létszám (összesen 248 fő) között az arányok nem változtak jelentősen, minimálisan csökkent a költségtérítéses hallgatók aránya, de ez abszolút értékben összesen 6 főt jelent. A Karon lévő szakok finanszírozása alapvetően állami: 37 szakterületből 14 esetében jelenik meg költségtérítéses hallgató és ebből 4 esetében 100% az arányuk, a többi szakterület esetében 50% alatti ez az arány. 33 szakterület többségében államilag finanszírozott hallgatók által látogatott és ezek közül 23 szakterületen csak államilag finanszírozott hallgatók tanulnak. A finanszírozási típusokat a képzési szintek szerint vizsgálva megállapítható, hogy a ZK-on 2011-ben döntően 94-95%-ban államilag finanszírozott hallgatókkal rendelkeztek az alapképzésben és a mesterképzésben. Kizárólag államilag finanszírozott hallgatókkal rendelkezett a kifutó egyetemi képzés, míg a szakirányú továbbképzéseken kizárólag költségtérítéses hallgatók vettek részt és 2011 között több változás is történt. Az alapképzésben és az egyetemi képzésben csökkent a költségtérítésesek aránya és végzett az összes (és egyben államilag finanszírozott) főiskolai szinten lévő hallgató. A mesterképzés finanszírozási aránya közel változatlan maradt. Az eduline rangsora 16 alapján a ZK a művészeti képzési területen 2011-ben a 12 rangsorolt karból a 9. helyet érte el, de a zenei felsőoktatási intézmények között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet követően a második helyet foglalta el. Jellemző tendencia, hogy a vizsgált időszakban a zenei képző helyekre történő jelentkezések mind létszámukban, mind az első helyre jelentkezők létszámában az LFZE utáni második helyet mutatják (a friss, 2012-es adatok is!). A jelentkezések régiónkénti eloszlása igen eltér az egyetemi átlagtól, jóval kiegyensúlyozottabb annál. Ez leginkább annak tudható be, hogy az Észak-alföldi régió részesedése csupán 38%, ami jóval alacsonyabb az átlagos egyetemi aránynál. Ez alapján pedig megállapítható, hogy a kar esetében ez a régió nem bír olyan domináns szereppel, mint a karok többsége esetében. Említésre méltó még továbbá a külföldi jelentkezések 6%-os aránya, ami a legmagasabb érték a karok között. A jelentkezések száma alapján 2011-ben a legnépszerűbb szakok az előadóművészet-klasszikus zongora szakirány (38 darab), az előadóművészet-klasszikus ének szakirány (27 darab), a tanárzenetanár (zongora) (25 darab), valamint a tanár-zeneművésztanár (23 darab) voltak. Az előadóművészet-klasszikus zongora szakirány azzal is kiemelkedik a szakok mezőnyéből, hogy az egyetemi átlagot jelentősen meghaladó külföldi jelentkezési aránnyal rendelkezik (32%). A szakok alacsonyabb jelentkezési számának köszönhetően az ide pályázók régiónkénti eloszlása igen nagy eltéréseket mutat. A legtöbb jelentkezéssel rendelkező szakok esetében azonban az eloszlás hasonló módon alakul, mint a kari átlag, de az Észak-alföldi régió itt már dominánsabb részesedést tudhat magáénak. Egy unikális szakunk volt 2011-ben: tanár-zenetanár. A következő 4 szak országos szinten összesen 2 felsőoktatási intézményben érhető el: előadóművészet-egyházzene orgona; előadóművészetklasszikus szaxofon; karmester; klasszikus énekművész. A következő 3 szak országos szinten összesen 3 felsőoktatási intézményben érhető el: alkotóművészet és muzikológia-zeneelmélet; előadóművészet-egyházzene kórusvezetés; előadóművészet, klasszikus gitár. Végül következő 2 szak országos szinten összesen 4 felsőoktatási intézményben érhetők el: alkotóművészet és muzikológiazeneismeret; kóruskarnagy Hallgatók és oktatók kiválósága alapján készített rangsorolás 108

109 A kizárólag a Debreceni Egyetemen meglévő fenti szak mellett az országos hallgatói létszámhoz viszonyítva 25% feletti részesedéssel rendelkezünk a következő 10 szak esetében: alkotóművészet és muzikológia-zeneelmélet; előadóművészet-klasszikus furulya; előadóművészet-klasszikus szaxofon; előadóművészet-klasszikus ütőhangszer; előadóművészet-zenekar és kórusvezető; előadóművészet, klasszikus gitár; karmester; klasszikus énekművész; kóruskarnagy; tanár-zeneművész-tanár. A beiskolázási körzet szempontjából a szakok többségénél (kettő kivételével) a jelentkezések többsége nem az Észak-alföldi régióból származik. A képzési programok indítását mindig igényfelmérés és a feltételrendszer vizsgálata előzi meg. Az igényfelmérés egyik eleme a felvételi érdeklődés, a másik a munkaerőpiac igénye. Az új szakakkreditációk beadványának anyagát minden esetben egy alkalmi szakértő team állítja össze, amelynek vezetője a tanszékvezető, segítője a tanulmányi ügyvivő szakértő, és minden olyan oktató, aki a részmunkák valamelyikét elvégzi. Természetesen, vannak, akik az akkreditáció adminisztrációs folyamatát ismerve további segítséget nyújtanak. Csak kari tanácsi jóváhagyással jutnak el ezek az anyagok az illetékes egyetemi testületekhez. A programok akkreditáció utáni megvalósulását mind a tanszékvezetők, mind a tanulmányi ügyvivő, mind a felelős dékánhelyettes, mind pedig a dékán személyesen felügyeli és olykor még a legnagyobb pénzügyi nehézségek ellenére is gondoskodik a szabályszerű működésről. Folyamatos a kontroll a személyi feltételek folyamatos érvényesülése tekintetében. Ebben a dékán segítségére vannak maguk a szakfelelősök is A szakmai gyakorlati képzés értékelése A Debreceni Egyetemen a hallgatók kötelező szakmai gyakorlata megvalósulhat az Egyetem által működtetett gyakorlati helyeken vagy külső helyszíneken. A külső helyszíneken történő szakmai gyakorlatok megszervezését elsősorban a karok segítik kiterjedt regionális és nemzetközi szakmai kapcsolataikon keresztül. A karok többsége számos szakmai együttműködést, partnerkapcsolatot tart fenn a képzések gyakorlatorientált jellege és a szakmai gyakorlati helyek biztosítása érdekében. Általánosságban elmondható, hogy az Egyetem erőforrásai rendelkezésre állásáig igyekszik biztosítani a hallgatók számára a szakmai gyakorlat megszerzésének lehetőségét, ugyanakkor az is tendencia, hogy a diákok a saját maguk által kiválasztott, az érintett kar által jóváhagyott helyeken is teljesíthetik kötelezettségeiket. Összességében úgy ítéljük meg, hogy fontos lenne a gyakorlati helyek biztosítása vonatkozásában rendszerszerűvé tenni a vállalati-intézményi együttműködéseinket. Az általános egyetemi képhez képest a karokon eltérő tendenciák tapasztalhatóak Állam- és Jogtudományi Kar A szakmai gyakorlati helyek részben a felsőoktatási intézményekhez, részben a szűkebben vett (városi, megyei, regionális és országos) szakmai szervezetekhez (kamarák, önkormányzatok, kormányhivatal, bíróságok, ügyészségek, ügyvédi kamarák, rendőrség, egyéb államigazgatási, kormányzati szervek, stb.) kapcsolódnak. E szervezeteken kívül alkalmanként multinacionális cégek gyakornoki programot is meghirdetnek hallgatóink részére (pl. National Instruments Hungary Kft.). Hallgatóink ezen felül az Európai Unió központjában is szerezhetnek szakmai tapasztalatot. A partnerek jelzik és ezt kéri is a kar a véleményüket, álláspontjukat, elvárásaikat a karon folyó képzésről, annak szerkezetéről, tartalmi, szakmai összetevőjéről és az alkalmazott szakmai módszerekről. A jogász, az igazgatásszervező és a közigazgatási mesterszakos képzések esetében az abszolutórium megszerzésének feltétele a szakmai gyakorlat teljesítése: a jogászképzésben 3-3 hét közigazgatási és igazságszolgáltatási gyakorlaton, az igazgatásszervező alapszakon 6 hét, közigazgatási mesterszakon pedig 6+4 hét közigazgatási profilú szakmai gyakorlatot kell teljesíteni. A szakmai gyakorlat feltételeinek biztosítása érdekében a karnak megállapodása van a régió igazságügyi és közigazgatási szerveivel. A szakmai gyakorlatról részletes, a gyakorlatot az adott szervnél 109

110 felügyelő személy által jóváhagyott munkanaplót kell a hallgatóknak készíteniük, melyben tapasztalataikat foglalják össze Általános Orvostudományi Kar A klinikai gyakorlatokon résztvevő hallgatói létszám emelkedése szükségessé teszi, hogy a hallgatók gyakorlati képzésébe a DEOEC 4 21 oktatókórháza is bekapcsolódjon. A gyakorlóintézményeket a kar akkreditálja. 13 db olyan intézmény van, ahol az osztályok legalább kétharmada akkreditációval rendelkezik, és további 8 olyan kórház van, amelyek rendelkeznek akkreditált osztályokkal. A szakmai gyakorlatok a MAB által akkreditált külföldi képzőhelyeken is teljesíthetőek. A 13 akkreditált külföldi intézményből 10 Izraelben, 2 Koreában, és 1 az USA-ban található. A gyakorlati képzés minőségének növeléséhez hozzájárul a közeljövőben a pályázati forrásból megvalósuló Interaktív Orvosi Gyakorlati Központ is. A magyar nyelven tanuló hallgatók számára a külföldi nyári szakmai gyakorlatokat a Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete szervezi. Az általuk irányított program során évente 200 hallgató jut el a világ több mint 70 országának majd 200 klinikájára, kórházába. A szakmai gyakorlatok teljesítésére vagy egy-két szemeszter külföldi elvégzésére az Erasmus és a Leonardo program keretében is lehetőség van. Az ÁOK több mint 70 európai egyetemmel áll partneri kapcsolatban az Erasmus program keretén belül. A hallgatók gyakorlati képzésének feltételei bár összességében most is adottak, de további kínálatnövekedésre elsősorban a külföldi oktatókórházak megoszlásának földrajzi értelemben történő bővítésére szükség van. Fontos előrelépést jelenthet az Interaktív Orvosi Gyakorlati Központ nyújtotta lehetőségek alaposabb kiaknázása is Bölcsészettudományi Kar A karon a gyakorlatigényes szakokon biztosítva van a szakmai gyakorlat megszerzésének lehetősége. A BTK szoros kapcsolatot alakít ki a potenciális gyakorlóhelyekkel. Mivel a szociális képzést még a szakképzési törvény is magas gyakorlatigényű (40%) képzésnek minősíti, a Szociológia és Szociálpolitika közel 150 intézményt átfogó kidolgozott és írásbeli szerződéssel működő gyakorlóhelyi hálózatát kell kiemelni, amiben közpiaci és nonprofit szektorban tevékenykedő partnerek egyaránt megtalálhatók. A széleskörű hálózat segítséget nyújt a későbbi célirányos elhelyezkedésben is. A tanszéknek önálló karrierirodája van, amely a gyakorlatok szervezésén túl hozzásegít a munkatapasztalatok szerzéséhez is az önkéntes munka és a gyakornoki rendszer szervezésével, népszerűsítésével, ezzel is elősegítve az iskola és a munkahely közötti átmenetet. A Történelmi Intézet BA levéltári szakirányának a régió levéltáraiban van szervezett gyakorlati képzése: 2-szer 1 hét gyakorlat a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. A felsőfokú szakképzések gyakorlatigénye igen magas, 360 óra egybefüggő gyakorlat, mely külső cégeknél szakmai munkával telik. Több mint 50 gyakorlóhellyel tartunk kapcsolatot. Az Idegennyelvi kommunikátor szakképzés gyakorlóhelyei közül néhány: IT Services Hungary Kft., National Instruments Hungary Kft., Debreceni Nyári Egyetem, Debrecen TV, Axel Springen-Magyarország Kft., Alföldi Nyomda Zrt., Hunguest Hotels, Csaba TV (Békéscsaba). A Sportkommunikátor felsőfokú szakképzés fontosabb gyakorlóhelyei: Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub Kft., Debreceni Sportcentrum Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. A politológia szakon a hallgatónak kötelező egy négyhetes szakmai gyakorlat elvégzése a képzés ideje alatt, általában a hatodik félév folyamán zömében civil szervezeteknél, önkormányzatoknál, pártoknál, az Országgyűlés Hivatalánál, valamint országgyűlési képviselők mellett végzik, hasznos szakmai tapasztalatokat szerezve. 110

111 A Néprajzi Tanszéken a szakmai gyakorlat kutatási terepgyakorlatokból, múzeumi gyakorlatokból áll. A tanszék a legtöbb múzeummal szoros kapcsolatot ápol, mivel a gyakorlat az egész ország területére vonatkozik. A pszichológusképzés szakmai gyakorlata a kurzusokba van beépítve. A pszichológusképzésben jelentős részben gyakorlati, laboratóriumi kísérletes, illetve terepgyakorlati órákkal biztosítják a hallgatók és a szakma gyakorlati igényeinek lefedését. A kísérleti (pl. általános lélektani, szociálpszichológiai, pszichometriai) órák a pszichológia kísérletes tudományi jellegének megfelelően laboratóriumban végzett kísérletek végrehajtását szolgálja. Ehhez több laboratóriumot építettek ki és a közeljövőben is folytatják a laboratóriumi fejlesztéseket. Jóllehet a bölcsészettudományi oktatás alapvetően elméleti orientáltságú, de a kar felismerte, hogy napjaink kihívásainak csak akkor tudnak végzett diákjaink megfelelni, ha gyakorlati képzést is tudunk nyújtani. A kar társadalomtudományi területeket is felügyel, amely szakokon tradicionálisan fontos a gyakorlati képzés (pl. kommunikáció- és médiatudomány, politológia, szociális munka). Kiemelt szerepe van a gyakorlati képzésnek a tanári diploma megszerzésében, illetve a háromszintű egyetemi oktatásunkat (BA; MA; PhD) kiegészítő felsőfokú szakképzésben. A kar számos piaci partner bevonásával, a karon önálló gyakorlatképzési referens alkalmazásával erősítette az utóbbi két évben a képzést. Visszajelzéseink alapján az új rendszerünk bevált Egészségügyi Kar A kar kiterjedt és stabil szakmai gyakorlati képzőhely rendszerrel rendelkezik, az Egyetem betegellátással foglalkozó szervezetei is biztosítanak helyet hallgatóinak. Az egészségügyi informatika versenyszférájában tevékenykedő három céggel (ISH Informatika Kft. Budapest, GlobeNet Zrt. Budapest, Meditcom Kft. Budapest.) együttműködési megállapodása van a karnak, a cégek több területen segítik az oktatási tevékenységet. Az együttműködési megállapodások egyik fontos eleme a tehetséggondozó program, amelynek keretében évente 8-10 kiválasztott, tehetséges végzős hallgató a három cég egyikénél töltheti szakmai gyakorlatát, mialatt gyakornoki munkakörben foglalkoztatják őket Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar A szakmai gyakorlat szervezését a kar országosan egyedülállóan oldotta meg, amit a maga alapított MAG Praktikum Nonprofit Kft. végez, emellett ellátja a gyakorlati helyek megszervezését a centrum másik kara és a Nyíregyházi Főiskola számára is az adattárában szereplő mintegy 450 szerződéses kapcsolatban álló cégre építve. A Kft. veszi fel a kapcsolatot a gyakorlati helyekkel és köti meg a szerződéseket, azon hallgatók esetében pedig, akik maguk keresnek gyakorlati helyet, csak a gyakorlati szerződést köti meg. A gyakorlati tevékenység megfelelő értékelése és minőségbiztosítása érdekében, a gyakorlat megkezdése előtt a hallgatóknak fel kell tölteniük a Kft. honlapjára a képzési tervüket, majd félidőben egy részjelentést kell készíteniük munkájukról. A gyakorlat befejeztével a hallgatók zárójelentést készítenek, amelyhez kapcsolódik a gyakorlati napló, illetve a gyakorlatot biztosító cég is értékeli a hallgató munkáját, végül a hallgatók a szakért felelős tanszéken prezentáció keretében számolnak be a gyakorlati tevékenységükről, amit egy értékelő lapon értékel a bizottság. Az előzőeken túl a hallgatókkal is kitöltetnek egy értékelő lapot, amely a gyakorlati helyek megítéléséhez nyújt lehetőséget. Hallgatóink a térség meghatározó cégeinél tudják 1 szemeszteres gyakorlatukat tölteni: pl. pénzintézeteknél (OTP Bank, K&H Bank és Biztosító, Oberbank), nagyvállalatoknál (HBZ, AVE Ásványvíz, KITE, GE Hajdúböszörmény, HUNÉP Universal, Agrárgazdaság Kft., IT Services), multinacionális kiskereskedelmi vállalatoknál (Debreceni Autóház, Újhelyi Autó, Spar, Magyar Hipermarket Kft., Fórum Debrecen), kormányhivataloknál, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál, innovációs ügynökségeknél, agrárkamaráknál, önkormányzatoknál Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar A szakmai gyakorlat gyakorlati képzés, ill. terepgyakorlat formájában jelenik meg az egyes szakok tantervében. Az egyes szakok hallgatói eltérő képzési helyeken teljesítik a gyakorlati képzés 111

112 követelményeit. Az egyes szakokhoz gyakorlati képzési hálózatot alakítottunk ki, most már nagyrészt karunkon végzett tanítványaink részvételével. A szakmai gyakorlat tapasztalatairól, hallgatóinkról kérdőív segítségével kérünk információt a mentoroktól. A gyakorlóhelyek, ill. a kiváló mentorok elismerésére kitüntetést alapítottunk. A felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók számára az Erasmus-program keretében egyhetes szakmai gyakorlat teljesítésére van lehetőség Gyógyszerésztudományi Kar A kötelező nyári gyakorlatok időtartama a IV. szemeszter letöltése után 4 hét, a VI. szemeszter után 4 hét, melyet közforgalmú gyógyszertárban vagy intézeti gyógyszertárban, részben gyógyszergyártó üzemben kell letölteni. A hallgatók számára kiemelkedő lehetőséget jelent a TEVA Gyógyszergyár Zrt.-ben működő kihelyezett tanszékünk. Gyógyszergyártó üzemekben a két gyakorlati periódus alatt összesen 1 hónapot tölthetnek el a hallgatók. Erről az adott egység vezetője köteles igazolást adni és minősítéssel ellátni a hallgatót. Az államvizsga előtti kötelező 26 hetes szakmai gyakorlat nagy része csak közforgalmú gyógyszertárban tölthető le, ám négy hetet intézeti gyógyszertárban kötelesek elvégezni. A gyakorlat teljesítése a diploma megszerzésének feltétele. A IV. szemeszter és VI. szemeszter utáni gyakorlat bármely gyógyszertárban, míg a záróvizsga előtti gyakorlat csak akkreditált gyógyszertárban tölthető le. A gyógyszerészhallgatók külföldi nyári szakmai gyakorlatait a Magyar Gyógyszerészhallgatók Egyesülete (HUPSA) szervezi. Az általuk irányított program során évente több tucat magyar gyógyszerészhallgató jut el a világ szinte minden tájára Informatikai Kar A Debreceni Egyetem és az IT Services Hungary Kft. (ITSH Kft.) közötti együttműködési megállapodás december 20-i aláírásával létrejött kihelyezett tanszék a vállalat debreceni telephelyén működik. A kihelyezett tanszék többek között valós munkakörnyezetbe helyezett számítógépes gyakorlatokat tart, ahol a szolgáltatóközpontban alkalmazott technológiákkal a gyakorlatban ismerkedhetnek meg a hallgatók. Az ITSH Kft. gyakornoki rendszer keretében is fogadja az egyetemi hallgatókat. Az Egyetem szervezeti egységei közötti együttműködés keretében az egyetemi könyvtár is rendszeresen fogad informatikus könyvtáros szakos hallgatókat kötelező szakmai gyakorlat céljából Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar A kar szoros együttműködést épített ki a régió meghatározó üzleti szervezeteivel, a Kereskedelmi és Iparkamara helyi kirendeltségével, az önkormányzatokkal. A hallgatók szakmai gyakorlati helyének biztosítása érdekében írásbeli szerződéses kapcsolatot alakított ki mintegy 70 szervezettel, amelyek rendszeresen és a kar elvárásainak megfelelően fogadják a szakmai gyakorlatot teljesítő hallgatókat. Az alapképzés végén teljesítendő szakmai gyakorlat megszervezésének céljával létrehoztuk a Tanulmányi Bizottság alatt működő Szakmai Gyakorlati Albizottságot is, amely eredményes tevékenysége révén folyamatosan képes biztosítani a magas színvonalú gyakorlóhelyeket, illetve több csatornán keresztül (látogatások, helyszíni ellenőrzések, megkérdezéses vizsgálatok) ellenőrizni a hallgatók tevékenységét, illetve a gyakorlati helyet nyújtó szervezetek elégedettségét is. A hallgatónak naplót kell vezetnie a gyakorlati munkájáról, amelyet a konzulense értékel Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Létrehoztuk a gyakorlati oktatás egységes bázisát. A Karon oktatott valamennyi szak jelentős gyakorlati infrastrukturális hátteret igényel, melyet az Agrár és Gazdálkodástudományok Centrumához tartozó Kutatóintézetek és Tangazdaság (KIT) biztosít. Ennek részét képezi a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, a Karcagi Kutatóintézet, valamint a Nyíregyházi Kutatóintézet. A kertészeti gyakorlati oktatást segíti a térségünk meghatározó fontosságú gyümölcs-, zöldség-, szőlő-bor- és dísznövénytermesztő egyéni és társas vállalkozásaival kialakított jó kapcsolat, mint pl. Bold Agro Kft, Almatop Kft., Gyümölcskert Zrt., MONOK-FRUCT Bt., KITE Rt., FN FRUIT Kft., Pisák Kft., Hunyadi Garden Faiskola Bt., Nort-Cot Kft., Belfruct Kft., San Antonio Borház, 112

113 Siófoki Gyümölcstermesztési Zrt., Havita-TÉSZ Zöldség és Gyümölcsértékesítő Szövetkezet, Tokaj Kereskedőház. A természetvédelmi elméleti ismeretek gyakorlatban történő elmélyítésének érdekében Karunk több külső szakmai szervezettel kötött kétoldalú oktatási-kutatási megállapodást, amelyek során a létrehozott kihelyezett tanszékek lehetőséget biztosítanak a szakmai gyakorlatok teljesítésére. Ilyenek pl. az Aggteleki Nemzeti Park, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Nyírerdő ZRt és a Nagyerdei Kultúrpark és Állatkert Kht. Létrehoztuk a gyakorlati oktatás egységes bázisát. Az élelmiszer mérnöki szakon tanuló egyetemi hallgatók a számukra előírt szakmai gyakorlatokat Élelmiszeripari Üzemeknél, Szakigazgatási Hivatalokban, Fogyasztóvédelemi, Minőségellenőrzést tanúsító szervezetek valamint oktatási intézmények és kutatóintézetek laboratóriumaiban teljesítik. A cégek gyakorlati oktatásra fogadják a hallgatókat, és segítik a szakdolgozat, diplomamunka elkészítését. A 7. gyakorlati félév szervesen beépül a képzésbe, mely minden szak előnyére vált, javítva a hallgatók gyakorlati kompetenciáját Műszaki Kar Az alapképzés szerves részét képezik a nyári szakmai és tervezői gyakorlatok. A gyakorlatokat a tanszékek szervezik a velük kapcsolatban álló cégek közreműködésével. Ennek eredményeként a gyakorlatokat minden hallgató valamilyen ipari vagy tervező cégnél teljesíti. A cégek kiválasztása és gyakorlati munkahelyre való alkalmasságának vizsgálata, felülvizsgálata egy minimumkövetelményeket tartalmazó lista segítségével történik. A cég vagy tervező munkahely nyilatkozik, hogy a kar által megfogalmazott kritériumoknak megfelel, és biztosítani tudja a szakmai gyakorlat színvonalas elvégzéséhez szükséges feltételeket, beleértve a szakmailag megfelelő tutort is. A gyakorlatokat tanszékenként ezzel megbízott oktató szervezi és felügyeli, és minden hallgatónak van egy tanszéki konzulense is a gyakorlat idejére. A tanszéki konzulens egy előre meghatározott feladattervet és ütemezést dolgoz ki a hallgató részére az őt fogadó céggel egyeztetve. A hallgató ez alapján végzi a gyakorlatot, aminek eredményeiről egy beszámolót készít, majd leadja a gyakorlat során készített terveit tanszéki értékelésre. A Kar intenzív kapcsolatokat ápol olyan cégekkel és tervező irodákkal, amelyek szakemberei egyes kurzusokban, illetve egyes kurzusok speciális témáiban meghívott előadóként szerepelnek. Így a kar ezen a csatornán is kap visszajelzést a képzéséről, illetve az átadott ismeretek gyakorlati alkalmazhatóságáról, a hallgatók gyakorlati készségéről. A kar egyik kiemelt szervezete a Karrieriroda, mely többek között a hallgatók szakmai gyakorlatának megszervezését is támogatja. A gyakorlati helyeket közel 200 gazdálkodási szervezet és 40 non-profit szervezet biztosítja, amelyek a Műszaki Karral szerződéses jogviszonyban állnak Népegészségügyi Kar A Népegészségügyi Kar hallgatóinak elméleti és gyakorlati képzése a DE OEC két telephelyén folyik. Az infrastruktúra hatékony kihasználása érdekében a nem népegészségügyi tartalmú elméleti és gyakorlati képzéshez az OEC Nagyerdei körúti telephelyének tantermeit, szemináriumi és gyakorlati helyiségeit veszik igénybe. Itt folyik a klinikai jellegű tantárgyak oktatása is. A Debreceni Egyetem Kassai úti telepén 3 épületben, a Népegészségügyi Iskolában, a Megelőző Orvostani Intézetben és a Fizioterápiás megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre. A Nagyerdei campuson a kar Magatartástudományi Intézete, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszéke, valamint a Kórházhigiéne és Infekciókontroll Tanszéke működik. Az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak népegészségügyi ellenőr szakirányán tanuló harmad- és negyedéves hallgatók, valamint a népegészségügyi mesterképzésben részt vevő hallgatók szakmai gyakorlatukat (népegészségügyi hatósági tevékenység) a Megyei Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveinél, valamint (élelmezésügyi gyakorlatukat) a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal egységeinél töltik le, az infrastrukturális hátteret ezen intézmények biztosítják. Az ápolás és betegellátás alapszak gyógytornász szakirányán korszerű, speciális fizioterápiás eszközök állnak a hallgatók rendelkezésére. A szakmai gyakorlat lebonyolításához és egyes gyakorlati tárgyak 113

114 oktatásához a Debreceni Egyetem klinikái, a Kenézy Kórház Nonprofit Kft., a Nagyerdei Gyógyászati Kft., a Sz.-Sz.-B. Megyei Egészségügyi Szervezési és Szolgáltató Holding Nonprofit Kft., valamint a hajdúszoboszlói Hungarospa gyógyfürdő biztosít modern oktatási feltételeket Természettudományi és Technológiai Kar A kar valamennyi szakja gyakorlatorientált. Ez megjelenik abban is, hogy a képzés során nagy arányban szerepelnek gyakorlati kurzusok (labor-, terep- és üzemi gyakorlatok). A gyakorlati képzés feltételeinek javítása permanensen kiemelt cél a karon. A közelmúltban pl. jelentős fejlesztések valósultak meg pályázati és szakképzési hozzájárulási forrásokból főleg a villamosmérnök, vegyészmérnök és biomérnök szakok gyakorlati képzéséhez kapcsolódóan. Ezen túlmenően az alapképzésekben minden szakon van kötelezően teljesítendő (döntően intézményen kívüli) szakmai gyakorlat (minimum 6 hét). Ezek a szak jellegétől függően többféle gyakorlati formát, sok gyakorlati helyszint jelentenek. A szervezés kari koordinálással, intézeti/tanszéki szinteken történik. A gyakorlatok színvonalas lebonyolításában igen nagy segítséget jelentenek a kar kihelyezett tanszékei (DE-ATOMKI Környezetfizikai Kihelyezett Tanszék (MTA ATOMKI), Gyógyszeripari Kihelyezett Tanszék (TEVA), Petrolkémiai és Polimertechnológiai Kihelyezett Tanszék (TVK), Természetvédelmi Zoológiai Kihelyezett Tanszék (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Területi Tervezési és Fejlesztéspolitikai Kihelyezett Tanszék (ÉÁRFÜ)), ahová jól előkészített, színvonalas szakmai feladatokra nagy számban tudnak menni hallgatóink. A kihelyezett tanszékek mellett igen fontosak a gyakorlati képzés szempontjából azok az egész országra, de különösen a régióra kitejedő kari kapcsolatok, ahol ugyancsak sok hallgató tudja a szakmai gyakorlatát teljesíteni (Borsodchem, IT Services Hungary, National Instruments, FAG Magyarország, Richter Gedeon, Chinoin, Paksi Atomerőmű) Zeneművészeti Kar A művészeti és a művészeti tanárképzés a képességfejlesztő jelleg miatt alapvetően gyakorlati jellegű. Ez az oka annak, hogy a nem tanári szakokon hagyományos nyári, évközi, teljes féléves szakmai gyakorlat nincs előírva. A hallgatók gyakorlati képzésének színtereit a kar szervezi és biztosítja (pl. egybefüggő tanítási gyakorlat) Tanárképzés A Tanárképzési Csoport látja el a Debreceni Egyetem tanárképzésével kapcsolatos vala-mennyi adminisztratív feladatot, ennek keretében például beosztja a hallgatókat tanítási gyakorlatra. Az alapképzési szakaszban a tanárszakos hallgatók nem szereznek közvetlen iskolai tapasztalatokat, erre csak a mesterképzési szakaszban van lehetőség, ami a mesterképzést lezáró, újonnan bevezetett ún. féléves összefüggő tanítási gyakorlat keretében valósulhat meg. A közismereti tanárképzés országosan kiemelkedő nagyságú és minőségű partneriskolai, illetve bázisiskolai hálózatra támaszkodhat. Szerződéses partneriskolai kapcsolatunk van 6 debreceni és 17 a régió más városában lévő középiskolával. Vidéki tanítási gyakorlatra pl. Debrecen hatósugarában az ország 4 északkeleti megyéjében, több mint 50 bázisiskolában van lehetőség. A vidéki tanítási gyakorlattal kapcsolatban rendszeresen összegyűjtjük a hallgatók véleményét, ami alapján igyekszünk a színvonalasabb gyakorlatot biztosító iskolák felé irányítani a hallgatókat. A zeneművész tanári gyakorlóhely a város zenei alapfokú és szakközépiskolája Felnőttképzési tevékenységek értékelése A Debreceni Egyetem 94 felnőttképzési programot működtetett 2008 és 2011 között a szakirányú továbbképzési szakokat a graduális képzés keretei között számolva, azaz nem felnőttképzési programként értelmezve (ez a szám nem tartalmazza az Általános Orvostudományi Kar, a 114

115 Fogorvostudományi Kar, a Gyógyszerésztudományi Kar és a Népegészségügyi Kar által indított felnőttképzési programokat). 17 A DEOEC Szak- és Továbbképző Központja, valamint az AGTC felnőttképzési és szaktanácsadási központjai kiemelten széles képzéskínálattal rendelkeznek, ezek a külön szervezeti egységek eredményes munkájukkal nagyszámú résztvevőt vonzanak évek óta. Az Általános Orvostudományi Kar, a Fogorvostudományi Kar, a Gyógyszerésztudományi Kar és a Népegészségügyi Kar intézetei, klinikái a kötelező folyamatos továbbképzések keretén belül évente közel 150 továbbképző tanfolyamot szerveznek a régió szakorvosai, szakfogorvosai, szakgyógyszerészei és klinikai szakpszichológusai számára, melyért a résztvevők továbbképzési pontot kapnak ben a Szak- és Továbbképzési Központba a régióból 5772 szakorvos regisztráltatta magát a kötelező folyamatos továbbképzésre. Az Egészségügyi Kar felismerve a felnőttképzés területén jelentkező igényeket 2001-ben megpályázta és elnyerte a szociális szakvizsgáztatás jogát a Szociális és Családügyi Minisztériumtól. Erre alapozva 2005-ben létrehozta a Szociális Szakvizsga, Szak- és Továbbképzési Központot, mely a szociális szakvizsgáztatás mellett a szociális területen szervez továbbképzéseket. A központ 2016-ig rendelkezik a képzésekre akkreditációval. Kiemelendő, hogy a hallgatói létszámok alapján a szociális szakvizsgaközpont évek óta az országban a második legnagyobb. A régióban alkalmazásban álló egészségügyi szakdolgozók számára a 2008-ban létrehozott Regionális Egészségügyi Továbbképző Központ szervez folyamatosan OKJ-s és továbbképző tanfolyamokat. Mindkét központ folyamatosan kapcsolatot tart a régió legnagyobb intézményeivel és a munkaügyi központokkal, hogy a munkaerőpiaci igényeknek legjobban megfelelő képzéseket indítsa. A Gyógyszerésztudományi Karon felsőfokú szakirányú szakképzés keretében szakgyógyszerész képzés, illetve a gyógyszerészek kötelező szakmai továbbképzése történik. A kötelező folyamatos továbbképzések keretén belül évente továbbképző tanfolyamot szervez a régió szakgyógyszerészei számára, melyért a résztvevők továbbképzési pontot kapnak. Az Egyetem minden centruma rendelkezik felnőttképzési programokkal, a központok révén minden kar aktív ebben a tevékenységben között összesen fő vett részt az Egyetem által meghirdetett felnőttképzési programokon, az egy évre vetített átlagérték 6407 fő. Az évek közötti részvételi adatokat vizsgálva az tapasztalható, hogy a legtöbb hallgató 2008-ban volt összegyetemi és kari szinten is ról 2009-re jelentős visszaesés volt tapasztalható a résztvevők számában, ami azóta sem tudott visszatérni a 2008-es szintre. A pénzügyi válság érezteti hatását a kereslet visszaesésében. A legtöbb felnőttképzési programot között az Egészségügyi Kar indította (33) között a résztvevők 55,6%-a két kar képzésein vett részt: Általános Orvostudományi Kar (9 130 fő, 35,6%) és Népegészségügyi Kar (5 127 fő, 20%). A meghirdetett felnőttképzési programok között összesen mintegy 679,29 millió Ft bevételt generáltak az Egyetem számára, az egy évre vetített átlagérték 169,8 millió Ft. Az évek közötti bevételi adatokat értékelve az tapasztalható, hogy a vizsgált évek közül 2010-ben volt jelentős visszaesés, 2011-ben további 14%-os csökkenés következett be. A résztvevők számát tekintve kimutatható koncentráció a bevételek megoszlásában nem jelentkezik. A közötti bevételek 44,2%-a több 6-14% közötti részesedéssel rendelkező 17 Az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők folyamatos továbbképzését a nemzeti erőforrás miniszter 64/2011. (IX.29.) NEFMI rendelete szabályozza, mely a fent említett szakterületeken a munkavállaláshoz szükséges működési engedély 5 évenkénti megújításához kötelező. A résztvevők a továbbképzéseken való részvételüket továbbképzési pontok megszerzésével igazolják (250 pont/5év/szakterület) 115

116 kar között oszlik meg: Egészségügyi Kar (94,3 millió Ft, 14%), Általános Orvostudományi Kar (67,4 millió Ft, 10%), Műszaki Kar (48,63 millió Ft, 7,2%), Természettudományi és Technológiai Kar (47,5 millió Ft, 7%), Népegészségügyi Kar (40,7 millió Ft, 6%). Összegezve a közötti bevételeket és a továbbképzéseken való részvételt jellemző adatokat kiemelkedően magas egy főre eső bevételekről beszélni a Természettudományi és Technológiai Kar (145,8 eft), a Műszaki Kar (120 eft) és az AGTC (79 eft) esetében. A Debreceni Egyetem Felnőttképzési Stratégiája és a Debreceni Egyetem felnőttképzési tevékenységét megerősítő ok a oldalon az oktatás/felnőttképzés menüpont alatt találhatók Képzésfejlesztési tevékenység értékelése A Debreceni Egyetem minőségfejlesztési céljai között alapvető fontosságú az új képzések indítása és a már működő képzések folyamatos fejlesztése. A felsőfokú szakképzések, az alapképzési szakok, a mesterképzési szakok, az osztatlan képzések és a szakirányú továbbképzések elindítását az illetékes szakmai közösség, az oktatási kompetenciával rendelkező tanszék/intézet kezdeményezi. A szakindítást és szakalapítást valamennyi karon munkaerőpiaci felmérések előzik meg a DE minőségbiztosítási rendszer működésének megfelelően. A szakindítási elképzeléseket a kari vezetés megtárgyalja és dönt az új képzés indokoltságáról, a részletes előkészítés megkezdéséről. Természetesen a rektori szint is kezdeményezhet új képzést több kar együttműködésével. A kari tanács döntését megelőzően a kari oktatási/tanulmányi bizottság véleményezi a dokumentumot. A kari tanács pozitív állásfoglalását követően az Egyetemi Oktatási és Hallgatói Ügyek Bizottsága mint a Szenátus döntés-előkészítő testülete véleményezi a kérelmet, amelynek ülésén a képzésben résztvevő vagy a képzésben érdekelt karok oktatási vezetői is nyilatkoznak az előterjesztésről. A bizottság támogató határozata esetén a rektori tanácsi előkészítés után a Szenátus dönt az indítási kérelem benyújthatóságáról a MAB-ba. Ha rektori szinten a bizottság vagy a rektori tanács nem támogatja a kezdeményezést, akkor a kérelem további egyeztetésre, a javasolt változtatások végrehajtására visszakerül kari/tanszéki szintre. A MAB esetleges elutasító állásfoglalása után az új eljárás során a teljes belső eljárást ismételten le kell folytatni a tanszéki szinttől egészen a Szenátusig. Az új képzési programok kialakításánál a kari tanácsi és szenátusi állásfoglalások megszületését megelőzően mérlegelni kell az új képzés indokoltságát a munkaerőpiac, a beiskolázás, az Egyetem képzési kínálata szempontjából, megkövetelve a tartalmi, a formai előírások betartását, a minőségi követelmények magas szintű teljesülését. A Szenátus minden év júniusában megvitatja, majd elfogadja az Egyetem képzési programját. A képzési program szenátusi elfogadása előtt véleményezik azt a kari tanácsok, az Egyetemi Oktatási és Hallgatói Ügyek Bizottsága. Az akkreditált programokba beépített szerkezeti, tartalmi, személyi és infrastrukturális változtatás a képzési program évenkénti felülvizsgálata során biztosítja, hogy a hallgatói véleményeket, a munkaadói oldalról visszajelzett igényeket és természetesen az oktatói/ oktatási tapasztalatokat figyelembe véve korszerűbb, minőségileg még jobb képzések működhessenek. A képzési program éves előkészítési periódusában különös jelentősége van azoknak az időszakoknak, amelyekben egy-egy képzés első kifutó évfolyamának tapasztalatait kell összegezni és az elemzések alapján esetleg radikálisabb változtatások bevezetése indokolt. Az új képzési szerkezet kialakítása során az alapképzésben kevésbé, a mesterképzésben már jelentős mértékben együttműködtek az egyes karok, kihasználva az integrált egyetem szellemi potenciálját, megvalósítva az integráció egyik alapvető célját. Az oktatási stratégia változása, új munkaerőpiaci igények, illetve azok módosulása, a már végzett évfolyamok oktatási tapasztalatainak összegzése, értékelése, az elégedettségi mérések indokolhatják a képzési programok tartalmi korrekcióját, az előfeltételi rend változtatását, az elméleti és a 116

117 gyakorlati oktatás módszertanának további fejlesztését. Az alapképzésben és természetesen a felsőfokú szakképzésben kiemelt cél a gyakorlatorientáltság, különös tekintettel a szakmai gyakorlatok rendszerének hatékony működtetésére, a folyamatos monitorozás eredményei alapján új lehetőségek megvalósítására. Az oktatás megfelelő szakirodalmi ellátásának alapját a DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) 6,5 millió dokumentumot megközelítő gyűjteménye képezi, amelyet az oktatási igényekre alapozva tervszerűen épít, és amely ezért folyamatos fejlesztésre szorul. A kötelespéldány szolgáltatás révén a DEENK állománya 1952 óta lefedi a teljes magyarországi dokumentumtermést, az egyetemen kutatott és oktatott diszciplínák sokfélesége következtében pedig minden szakterület legfontosabb szakirodalmát tartalmazza. Egyedülálló értéke a gyűjteménynek, hogy minden hazai nyomdában előállított dokumentum kölcsönözhető formában hozzáférhető az Egyetem polgárai számára. A Debreceni Egyetemen 2009-től a könyvtár szervezetében működik az Egyetemi Kiadó, amelynek egyik fő feladata a karokon folyó jegyzet- és oktatási anyagok megjelentetése. Az elmúlt öt esztendőben az Egyetemi Kiadó és jogelődje gondozásában átlagosan 128 cím jelent meg, amelyek kifejezetten az oktatási jegyzet kategóriájába tartoznak. Feltétlenül gondot kell fordítania az Egyetemi Kiadónak a megjelent munkák forgalmazására, terjesztésére, jelenleg ui. ilyen tevékenységet nem folytat. A DEENK-ről az anyagban több helyen találhatóak időnként azonos tartalmú anyagok, de nem esik arról szó, hogy a BTK-n az nagy intézetek, de a tanszékek könyvtárai is igen gazdag szakirodalmat kínálnak, amelyek főleg a Doktori Iskolák és az MA képzés, valamint az oktatói munka szolgálatában állnak. A legfrissebb tudásanyag beépülése az egyetemi tananyagba természetesen tudományterületenként és tudományáganként eltérő intenzitású és mértékű. Különösen gyors ez a folyamat az élettudományi, a természettudományi, és a bölcsészettudományi területeken. A Debreceni Egyetem évek óta számos mutatót alkalmaz a hallgatói teljesítmények minőségi és mennyiségi megítélésére. Ezek közül a legfontosabbak: egy félévben a korrigált kreditindex, több féléves teljesítménynél az összesített korrigált kreditindex, hallgatói rangsorok, kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag, adott félévben felvett és teljesített kreditek különbsége. Az egyetemi, minden hallgatóra kiterjedő rangsorok elkészítését megelőzte a rendszer elvi átgondolása, a TVSZ törzsrészében történő szabályozás, az informatikai rendszer felkészítése a feladat végrehajtására és a hallgatók, az oktatási adminisztráció tájékoztatása. A rangsorokat a hallgatók és az oktatásszervezők egyaránt felhasználják. A hallgatók időbeli előrehaladásának legfontosabb alkalmazott mutatók a következők: aktív és passzív félévek karonkénti és képzési szintenként számított átlaga, aktív és passzív hallgatók aránya, lemorzsolódás, záróvizsgát tett hallgatók aránya, nyelvvizsga hiányában oklevelet nem szerzett hallgatók aránya, oklevelet szerzett hallgatók száma karonként és képzési szintenként, oklevélminősítések. Azokon a karokon, ahol az egyetemi átlaghoz képest magasabb a lemaradók, a képzési időn túl végzettek aránya, folyamatosan vizsgálják ennek okait mind a képzési programok, tantervek, mind a hallgatói teljesítmények szemszögéből, mind értékelési, oktatói oldalról. Komoly, felelősségteljes kari/tanszéki döntések születnek annak érdekében, hogy a hallgató tanulmányi ideje, aktív féléveinek száma minél inkább közelítsen a szak képzési idejéhez. A Debreceni Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszert működtet. A végzett hallgatók által kiemelt fő erősségek: az elméleti ismeretek átadása, az oktatás színvonala, a probléma-megoldási készségek fejlesztése. A leginkább fejlesztendők: a nyelvi képzés szintjének további emelése, még több figyelmet kell fordítani a gyakorlati képzések színvonalának emelésére. A Debreceni Egyetem számos európai ország mintájára bevezetett egy olyan felmérést, amely a végzett hallgatók és a munkaerőpiaci szereplők elégedettségét azonos témakörök mentén értékeli. A munkaerőpiaci szereplők minden tényezővel kapcsolatban elégedettebbek, mint a végzett hallgatók. A munkaerőpiaci szereplők válaszai alapján 2010-ben és 2011-ben is kiemelkedő erősségként jelent meg az elméleti 117

118 alapok átadása, a kommunikációs készség fejlesztése, valamint a szervező készségek fejlesztése; a leginkább fejlesztendő a nyelvi képzés szintjének további emelése. A hallgatók és oktatók közötti kommunikációban a Neptun elektronikus tanulmányi rendszer és pl. az e-learning alapú Moodle rendszer nyújt segítséget. Az oktatásszervezési feladatokon túlmenően ezek a rendszerek biztosítják a tananyagok letölthetőségét, az elektronikus számonkérés lehetőségét is, amelyeket több karon ki is használnak. A képzés folyamatának kialakításakor egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az intézményben elsajátított tudás sikeres legyen a színvonalas munkavégzéshez, a frissdiplomások pályakezdéséhez. Számos európai országban végeznek különböző kompetenciaméréseket a végzett hallgatók és a munkaerőpiaci szereplők körében annak érdekében, hogy a visszajelzésekből a képzési folyamatok minőségi színvonalát javítani tudják. A Deusto Egyetem és a Groningeni Egyetem kezdeményezésére az Európai Unió Socrates programjának keretében 2000-ben indult el a Tuning projekt (Educational Structures in Europe). A projektben résztvevő egyetemek a bolognai folyamat gyakorlatban felmerült kérdéseire keresték a választ. A Tuning projektben háromféle általános kompetenciát különböztetnek meg: instrumentális kompetenciák (kognitív, módszertani, technológiai és nyelvi képességek); interperszonális kompetenciák (önkifejezés, együttműködés és más társas készségek); rendszerszintű kompetenciák (kombináció képessége, rész-egész viszonyaira, az egész rendszert átalakító változtatásra vonatkozó képességek). A Debreceni Egyetem a minőségbiztosítási rendszerének egyik eleme a Diplomás Pályakövető Rendszer, melynek keretében a Tuning projektnek megfelelően kompetenciaméréseket végez. A kompetencia-vizsgálatokat a DE nem csak a frissdiplomások körében végezte el, hanem a munkaerőpiaci szereplők körében is. Az eredmények igazolták, hogy a munkaadók és a végzettek azoknak a kompetenciáknak az elsajátításáról számolnak be, melyeket az Egyetem is kiemelten kezel. A mérési eredményeket a minőségbiztosítási rektori biztos a karokra lebontva a karok rendelkezésére bocsájtja. A kari vezetők az eredményeket értékelik, meghatározzák a fejlesztendő területeket és javító intézkedéseket vezetnek be. A javító intézkedések lehetnek pl.: tanterveken belüli módosítások, a gyakorlatok erősítése, vagy mint a Műszaki Karon, személyiségfejlesztő tréningek tartása a hallgatók számára. A képzésfejlesztési tevékenységet az elnyert Leonardo, HEFOP és TÁMOP pályázatok jelentős mértékben támogatták Képzési eredményesség értékelése Intézményi szint A 2010/2011-es tanévben a Debreceni Egyetemen a karok adatainak átlagaként számolva a minősített oktatók aránya az összes teljes állású oktatóhoz képest 67%, míg a főállású oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 93% volt. Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók átlagos száma összegyetemi szinten 30 fő volt. A karok többsége (összesen tíz kar) az egyetemi átlag felett vagy akörül teljesít. Öt karon tapasztalható rendkívül alacsony hallgató/oktató arány, ami a képzések jellegéből adódik. 118

119 Egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók száma (2010, fő) 47,3 45,4 42,8 38,5 38,0 33,9 31,8 29,0 28,4 20,2 17,7 16,8 16,8 Ø 28 8,9 4,7 ÁJK GYFK KTK MK GVK IK FOK EK GYTK MÉK Az egy oktatóra jutó heti óraszám átlagosan 14 óra volt. Elsősorban az egészségügyi képzésben, illetve az agrárképzésben, azaz a gyakorlatigényes képzést folytató, illetve a kutatás-fejlesztésben aktív karokon alacsony az egy oktatóra jutó kontaktórák száma. Az Egyetem karainak többsége az átlag felett vagy azon teljesít. Az oktatók képzési leterheltsége a természettudományi, a zeneművészeti, a gazdaság és vidékfejlesztési, valamint az egészségügyi karon a legmagasabb. TTK BTK NK ÁOK ZK Egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám (2010 ősz és 2011 tavasz, óra/hét) 23,5 19,8 17,8 17,6 15,8 14,8 13,9 13,8 13,3 12,8 12,3 11,1 8,8 8,2 7,9 Ø 14 EK GVK ZK TTK MÉK IK BTK MK KTK GYFKGYTK NK A minősített oktatók aránya egyetemi átlagon felüli a következő karokon: Gyógyszerésztudományi Kar, Fogorvostudományi Kar, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, Természettudományi és Technológiai Kar, Bölcsészettudományi Kar, Népegészségügyi Kar, Általános Orvostudományi Kar. A minősített oktatók aránya a Zeneművészeti Karon a legalacsonyabb (28%). A 2010/2011-es tanévben a Debreceni Egyetemen a karok adatainak átlagaként számolva a meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma 31 fő volt. Az egyes karok között jelentős különbségek vannak az átlagos hallgatói létszám terén. ÁJK FOK ÁOK 119

120 Karon meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma (2010 ősz és 2011 tavasz, fő) 57,0 55,0 49,0 40,1 33,3 33,2 33,0 32,9 30,0 28,0 20,0 19,0 16,0 15,0 10,0 Ø 31 IK ÁOK FOK MK ÁJK BTK GVK GYTK NK EK ZK KTK TTK GYFK MÉK A 2010-ben végzett hallgatók munkapiaci helyzetét a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján mutatjuk be. A 2010-ben végzettek körében a munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig) 2,2 hónap volt. A 2010-ben végzettek és foglalkoztatottak körében a havi nettó átlagjövedelem 148,1 eft volt. A 2010-ben végzettek körében a munkanélküliségi arány 16,6% volt. Az egyes karok között jelentős különbségek vannak mindhárom mutató terén. A munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig) (hónap) 5,6 4,0 1,2 1,4 1,5 1,8 2,4 2,4 2,6 2,7 2,9 3,0 Ø 2 0,2 0,3 0,5 GYTK ZK IK ÁOK KTK BTK EK GYFK FOK NK ÁJK MK TTK GVK MÉK A hiányszakmákra, unikális képzésekre, illetve általánosan hasznosítható kompetenciákra építő képzéseket működtető karok esetében az elhelyezkedéshez szükséges időtartam rendkívül rövid. Végzett hallgatóink szinte azonnal munkába állhatnak. Elsősorban a specifikált, szűk munkapiaci szegmensre képző karok, valamint a vállalkozóvá válást segítő képzések esetében nyúlik hosszúra a munkába állás ideje. Havi nettó átlagjövedelem (a 2010-ben végzettek és foglalkoztatottak körében) (eft) 210,5 178,3 177,8 163,9 160,4 154,2 151,2 144,4 135,9 133,8 129,9 125,4 124,5 124,4 106,6 Ø 148 GYTK FOK IK KTK ÁJK MK ÁOK MÉK EK TTK ZK NK GVK BTK GYFK 120

121 A Debreceni Egyetem diplomájával elérhető havi nettó átlagjövedelem messze meghaladja a regionális átlagot. Elsősorban a gyógyszerészek, a fogorvosok, az informatikai és a közgazdasági területen végzettek számíthatnak magas kezdőfizetésre Állam- és Jogtudományi Kar A hallgatók előrehaladásában minden félévben előforduló problémaként jelentkezett, hogy az előfeltételi rendszer kötöttségei miatt voltak olyan hallgatók, akik a mintatantervben előirányzott tíz féléves képzési időt úgy lépték túl, hogy az utolsó félévben, esetleg félévekben 1-2 tárgy teljesítése maradt hátra. Ezek a problémák elsősorban a 2 féléven is túlnyúló, egymásra épülő tárgyak esetében jelentkeztek (pl. eljárásjogi tárgyak, melyek három félévesek voltak). A 2010/2011-es tanévben az ÁJK-n a minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 66% volt (kicsivel az egyetemi átlag alatti), míg a főállású oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 83% volt (egyetemi átlag alatti). Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók átlagos száma 47,3 fő volt (legmagasabb a karok között). Az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 13,3 óra volt (egyetemi átlag körüli). A kar oktatói a jogszabályokban előírt óraterhelésnek megfelelően végzik tevékenységüket, ugyanakkor egyes kollégák az előírt, minimum követelménynél jelentősen több órát tartanak. Az oktatói óraterhelésről a dékáni hivatal minden évben kimutatást készít. Tudatos kari stratégia, hogy a tudományos fokozatot még nem szerzett tanársegédeink óraterhelését csökkentsük annak érdekében, hogy el tudjanak mélyülni doktori kutatásukban és megfelelő színvonalú PhD-értekezést tudjanak írni. A 2010/2011-es tanévben az ÁJK-n meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma 33.3 fő volt (egyetemi átlag körüli). A megnövekedett szakkínálat eredményeképpen évről évre nőtt a karunk iránti érdeklődés, ami a jelentkezők számának folyamatosan emelkedésében is megfigyelhető volt 2011-ig. Az egyre növekvő beiskolázási volumen miatt nő a végzős hallgatóink száma is. Jogászdiplomák mellett alapszakos diplomát első alkalommal 2009-ben, mesterszakos diplomát pedig 2011-ben adtunk át. Karunk széles körben biztosít posztgraduális képzési lehetőségeket végzett jogászoknak és speciális jogi ismeretek megszerzésében érdekelt más diplomások száma. A szakjogász képzéseinkre történő jelentkezések változó tendenciát mutatnak. Míg a nem jogász végzettségűeknek kínált képzéseink minden évben népszerűek, addig a szakjogász képzés az országos tendenciákat követve jelentősen visszaesett. A 2010-ben végzett hallgatók munkapiaci helyzetét a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján mutatjuk be. Az ÁJK-n 2010-ben végzettek körében a munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig) 2,7 hónap volt (egyetemi átlag feletti). A 2010-ben végzettek és foglalkoztatottak körében a havi nettó átlagjövedelem 160,4 eft volt (egyetemi átlag feletti). A 2010-ben végzettek körében a munkanélküliségi arány 24% volt (jelentősen egyetemi átlag feletti). Az Állam- és Jogtudományi Kar képzésein kiemelt jelentősége van az érvelési szakterminológiát használó fogalmazási, valamint kommunikációs készségek elsajátításának. A tantervben külön gyakorlati tárgyak hivatottak ezen készségeket fejleszteni (pl. jogászi érvelés, logika, kommunikációelmélet). Az információs társadalom követelményének megfelelve szakinformatikai tárgyak (jogi informatika, közigazgatási informatika, elektronikus és mobil igazgatásszervezés) is szerepelnek a kötelező tárgyak között, melynek oktatásába elsősorban gyakorlati szakembereket vonunk be. A kar kiemelt hangsúlyt fektet a nyelvi, főképpen a szaknyelvi képzésre. A kötelező tárgyakon túl a jogesetmegoldó és perbeszédversenyek is lehetőséget biztosítanak a hallgatóknak a szakma szempontjából releváns képességek és készségek fejlesztésére. 121

122 Általános Orvostudományi Kar A hallgatók folyamatos tanulásának elősegítése érdekében bevezettük az évközi számonkérések rendszerét. Ezzel sikerült részben tehermentesíteni a túlzsúfolt vizsgaidőszakokat, másrészt a folyamatos tanulás a tananyag pontosabb elsajátítását is eredményezte. A szaknyelv tanulása mellett a kar térítésmentes nyelvtanulást biztosít a hallgatók számára elsősorban a diploma kritériumfeltételeként megjelölt nyelv esetében. Folyamatosan követjük a nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók számát. Az elmúlt évben a végzős évfolyamon tanuló, de nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók számára intenzív nyelvvizsgára felkészítő kurzust szerveztünk. A hallgatói jogviszonyok megszüntetése elsősorban az első- vagy másodév után szokott történni. Ennek legfontosabb oka, hogy a hallgatók nem vagy csak nehezen tudnak megfelelni a középiskola után az egyetemi követelményeknek. A 2010/2011-es tanévben az ÁOK-n a minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 76% volt (az egyetemi átlag feletti), míg a főállású oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 97% volt (egyetemi átlag körüli). Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók átlagos száma 8,9 fő volt (a karok közül a legalacsonyabb). Az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 7,9 óra volt (jelentősen az egyetemi átlag alatti). Az oktatók heti óraterhelésének részletes vizsgálatára 2008-ban a kapacitás akkreditációjakor került sor, ahol a tudományterületeket figyelembe véve ellenőrizték az egyes oktatók heti óraterhelését. A vizsgálat eredményeképpen a kar oktatói kapacitása maximálisan elegendő a kar által indított képzések oktatói óraigényének fedezetére. A 2010/2011-es tanévben az ÁOK-n meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma 55 fő volt (jelentősen egyetemi átlag feletti). A 2010-ben végzett hallgatók munkapiaci helyzetét a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján mutatjuk be. Az ÁOK-n 2010-ben végzettek körében a munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig) 1.2 hónap volt (egyetemi átlag alatti). A 2010-ben végzettek és foglalkoztatottak körében a havi nettó átlagjövedelem 151,2 eft volt (kicsivel az egyetemi átlag feletti). A 2010-ben végzettek körében a munkanélküliségi arány 4,9% volt (jelentősen egyetemi átlag alatti) Bölcsészettudományi Kar A 2010/2011-es tanévben az BTK-n a minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 78% volt (egyetemi átlag feletti), míg a főállású oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 96% volt (egyetemi átlag feletti). Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók átlagos száma 16,8 fő volt (jelentősen az egyetemi átlag alatti). Az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 13,9 óra volt (egyetemi átlag körüli). A 2010/2011-es tanévben az BTK-n meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma 33,2 fő volt (egyetemi átlag körüli). Több szak esetén a hallgatói létszám csökkenése azzal a jótékony hatással járt, hogy személyes oktató-hallgató viszony alakulhat ki, ami megfelelő alapot jelent egymás megismeréséhez és a hallgatói fejlődés nyomon követéséhez. A 2010-ben végzett hallgatók munkapiaci helyzetét a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján mutatjuk be. Az BTK-n 2010-ben végzettek körében a munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig) 1,5 hónap volt (az egyetemi átlagnál kedvezőbb). A 2010-ben végzettek és foglalkoztatottak körében a havi nettó átlagjövedelem 124,4 eft volt (egyetemi átlag alatti). A BTK-n több síkon folyik a hallgatók kulcskompetenciáinak fejlesztése. Ezt a célt segítik az önismereti tréningek, a Mentálhigiénés Központ által szervezett előadások, a szabadon felvehető 122

123 készségfejlesztő tárgyak, de akár ide sorolhatjuk a vállalkozói ismeretek oktatását, a pénzügyi és gazdasági alapismeretek beépítését képzésbe. Ide tartozik a nyelvismeret, a számítástechnikai ismeret is. A kar nyelvi képzése köztudottan erős, és lehetősége van költségtérítés nélküli nyelvtanulásra minden hallgatónak. A dokumentumszerkesztés, weblapszerkesztés, számítástechnika bölcsészeknek része az alapképzésnek Egészségügyi Kar A kreditrendszer kiteljesülésével megjelent és növekszik a karon azon hallgatók száma, akik a képzést a mintatantervnél hosszabb idő alatt végzik el. A hallgatói segítségadás és a karrierút egyengetése folyamatos feladat. A felvett és a végzett hallgatók közti létszámkülönbség karunkon is megfigyelhető, és a záróvizsgát tett és oklevelet szerzett hallgatók közti differencia is nő. Karunk idegennyelvi órákkal, nemzetközi kapcsolatokkal, idegen nyelvű szabadon választott tantárgyakkal motiválja a hallgatókat a nyelvtanulásra és a nyelvvizsga megszerzésére. A 2010/2011-es tanévben az EK-n a minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 29% volt (a karok közül a legalacsonyabb), míg a főállású oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 79% volt (a karok közül a legalacsonyabb). Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók átlagos száma 29 fő volt (egyetemi átlag körüli). Az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 23,5 óra volt (a karok közül a legmagasabb). A 2010/2011-es tanévben az EK-n meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma 28 fő volt (kicsivel az egyetemi átlag alatti). A 2010-ben végzett hallgatók munkapiaci helyzetét a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján mutatjuk be. Az EK-n 2010-ben végzettek körében a munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig) 1,8 hónap volt (egyetemi átlag alatti). A 2010-ben végzettek és foglalkoztatottak körében a havi nettó átlagjövedelem 135,9 eft volt (egyetemi átlag alatti). A 2010-ben végzettek körében a munkanélküliségi arány 16,9% volt (egyetemi átlag körüli) Fogorvostudományi Kar A 2010/2011-es tanévben az FOK-on a minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 84% volt (jelentősen az egyetemi átlag feletti), míg a főállású oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 100% volt (legmagasabb a karok között). Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók átlagos száma 31,8 fő volt (kicsivel az egyetemi átlag feletti). Az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 12,8 óra volt (egyetemi átlag körüli). A 2010/2011-es tanévben az FOK-n meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma 49 fő volt (jelentősen az egyetemi átlag feletti). Az oktatói, dolgozói túlterheltség megszüntetésének érdekében a kar anyagi forrásainak függvényében végezzük a létszámfejlesztést, az alternatív foglalkoztatási formák (részmunkaidő, külső oktatók) bevezetését. A 2010-ben végzett hallgatók munkapiaci helyzetét a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján mutatjuk be. Az FOK-on 2010-ben végzettek körében a munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig) 2,4 hónap volt (egyetemi átlag körüli). A 2010-ben végzettek és foglalkoztatottak körében a havi nettó átlagjövedelem 178,3 eft volt (egyetemi átlag feletti). A 2010-ben végzettek körében a munkanélküliségi arány 0,0% volt (a legalacsonyabb a karok között) Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar A karon a passzív félévek száma (halasztások aránya) minimális, szinte elhanyagolható. Az aktív félévek átlagának évről évre való növekedése viszont azt tükrözi, hogy egyre kevésbé végzik el az 123

124 adott szakot a kijelölt képzési idő alatt. Ez mind az alap-, mind a mesterképzések esetén megfigyelhető tendencia. Ezen jelenség többek között a bolognai rendszerre való áttéréssel magyarázható. Az új alapszakok esetén nagyobb hallgatói létszámokat realizált a kar, mint a korábbi hagyományos 5 éves szak évfolyamain, mely szintén magyarázhatja az aktív félévek átlagos számának növekedését. Ez egyben arra is magyarázatot adhat, hogy miért romlott a karon az elmúlt években a képzési idő alatt végzettek aránya. Mindkét jelenség esetén remélhető, hogy a képzési struktúra stabilizálódásával párhuzamosan ezen mutatók esetleg javulnak. A halasztások számát és okait a hallgatók kérvényei alapján az Oktatásszervezési és Minőségbiztosítási Osztály, a szakfelelősök és a kari vezetés folyamatosan nyomon követi, és keresik a lehetséges beavatkozási lehetőségeket a passzív félévet igénybe vevő hallgatók számának esetleges csökkentésére. A halasztások legfőbb okai a következők: az egészségügyi/szociális helyzet romlása, az anyagi helyzet rosszabbodása, a munkahely elvesztése, munkaviszony létesítése, külföldre költözés, munkahelyi vagy családi okok, egyéb családi okok (házasságkötés, gyermek születése, családtag halála, betegsége), betegség, más intézményben párhuzamos képzés kezdése/folytatása, másik képzésen záróvizsgázás az adott félévben. A 2008 és 2010 közötti záróvizsgákat (nyári, illetve téli záróvizsga-időszak) megfigyelve azt látjuk, hogy a záróvizsgázók nagyságrendileg 20%-a nem tud oklevelet szerezni a nyelvvizsga-követelmények nem teljesítése miatt. A 2010/2011-es tanévben a GVK-n a minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 87% volt (egyetemi átlag feletti), míg a főállású oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 90% volt (kicsivel az egyetemi átlag alatti). Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók átlagos száma 38 fő volt (egyetemi átlag feletti). Az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 19,8 óra volt (jelentősen az egyetemi átlag feletti). A 2010/2011-es tanévben a GVK-n meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma 33 fő volt (egyetemi átlagnak megfelelő). A 2010-ben végzett hallgatók munkapiaci helyzetét a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján mutatjuk be. A GVK-n 2010-ben végzettek körében a munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig) 4 hónap volt (jelentősen az egyetemi átlag feletti). A 2010-ben végzettek és foglalkoztatottak körében a havi nettó átlagjövedelem 124,5 eft volt (egyetemi átlag alatti). A 2010-ben végzettek körében a munkanélküliségi arány 9,7% volt (jelentősen egyetemi átlag alatti) Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar Az aktív és passzív félévek átlaga a tanévek folyamán lényeges változást nem mutat. A passzív félévek igénybevételének általában családi és anyagi (költségtérítéses hallgatók esetében) okai vannak. A 2010-es évet megelőzően a hallgatók 99%-a képzési időn belül tett záróvizsgát. Ezt követően ez az arány 93%-ra csökkent. A nyelvvizsga miatt oklevelet nem szerzettek aránya 2009-ben ugrásszerűen megnőtt, melyet a megnövekedett nyelvi követelmények okoztak. A hallgatók nyelvi felkészítésében végzett erőfeszítéseinket tükrözi, hogy 2009-es évhez képest fokozatosan csökken a ki nem adott oklevelek száma. Az oklevelet szerzettek aránya minden évben elmarad a záróvizsgát tett hallgatók számától. A nyelvi követelmények jelentősen csökkentették az oklevelet szerzettek számát már 2008-ban is. A lemorzsolódási arányunk folyamatosan csökken. Ennek hátterében az áll, hogy egyre kevesebb az államilag támogatott hallgatói létszámunk. A költségtérítéses hallgatói státuszba való átsorolás veszélye és a különböző tanulmányi mulasztásra megállapított különeljárási díj befizetése ösztönzi a hallgatókat a tanulmányok teljesítésére. 124

125 A 2010/2011-es tanévben a GYFK-n a minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 49% volt (jelentősen az egyetemi átlag alatti), míg a főállású oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 100% volt (az egyik legmagasabb a karok között). Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók átlagos száma 45,4 fő volt (jelentősen az egyetemi átlag feletti). Az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 11,1 óra volt (kicsivel az egyetemi átlag alatti). A 2010/2011-es tanévben a GYFK-n meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma 15 fő volt (jelentősen az egyetemi átlag alatti). A 2010-ben végzett hallgatók munkapiaci helyzetét a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján mutatjuk be. A GYFK-n 2010-ben végzettek körében a munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig) 2,4 hónap volt (egyetemi átlag körüli). A 2010-ben végzettek és foglalkoztatottak körében a havi nettó átlagjövedelem 106,6 eft volt (legalacsonyabb a karok között). A 2010-ben végzettek körében a munkanélküliségi arány 24,7% volt (jelentősen egyetemi átlag feletti) Gyógyszerésztudományi Kar A 2010/2011-es tanévben a GYTK-n a minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 100% volt (legmagasabb a karok között), míg a főállású oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 100% volt (az egyik legmagasabb a karok között). Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók átlagos száma 28,4 fő volt (kicsivel az egyetemi átlag alatti). Az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 8,8 óra volt (jelentősen az egyetemi átlag alatti). A munkatársak leterheltsége az alacsony fizetés, az összetett feladatok (oktatás, kutatás, adminisztráció, pályázati tevékenységek, posztgraduális képzésben való részvétel) miatt kiégéshez, elvándorláshoz, pályaelhagyáshoz vezethet. A 2010/2011-es tanévben a GYTK-n meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma 32,9 fő volt (egyetemi átlag körüli). A 2010-ben végzett hallgatók munkapiaci helyzetét a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján mutatjuk be. A GYTK-n 2010-ben végzettek körében a munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig) 0,2 hónap volt (legalacsonyabb a karok között). A 2010-ben végzettek és foglalkoztatottak körében a havi nettó átlagjövedelem 210,5 eft volt (legmagasabb a karok között). A 2010-ben végzettek körében a munkanélküliségi arány 0,0% volt (a legalacsonyabb a karok között) Informatikai Kar A hallgatók sokszor azért nem végeznek 7 félév alatt, mert a 8. félévet az állam támogatja, és továbbtanulási vagy munkahelykeresési szempontból jobbnak tartják, ha még egy félévet BSc-diákként töltenek. A lemorzsolódás csökkentése érdekében karunkon azon hallgatók számára, akiknek valamely tárgy gyakorlatát sikerült, de a vizsgát mégsem sikerült teljesíteniük, lehetőség szerint vizsgakurzust hirdetünk a következő félévben. Ezzel is elősegítve a tárgy minél hamarabbi teljesítését és a képzési idejük röviden tartását. A 2010/2011-es tanévben az IK-n a minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 67% volt (egyetemi átlag körüli), míg a főállású oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 97% volt (egyetemi átlag feletti). Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók átlagos száma 33,9 fő volt (egyetemi átlag feletti). Az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 14,8 óra volt (egyetemi átlag feletti). A folyamatosan emelkedő hallgatói létszám mellett oktatóink létszáma nem emelkedik ugyanolyan dinamikusan. Az oktatók oktatási terhelésének növelése vált szükségessé a 2009-es év folyamán. A Kari Tanács felemelte az oktatók kontakt óraszámát. 125

126 A 2010/2011-es tanévben az IK-n meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma 57 fő volt (legmagasabb a karok között). A 2010-ben végzett hallgatók munkapiaci helyzetét a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján mutatjuk be. Az IK-n 2010-ben végzettek körében a munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig) 0,5 hónap volt (jelentősen az egyetemi átlag alatti). A 2010-ben végzettek és foglalkoztatottak körében a havi nettó átlagjövedelem 177,8 eft volt (egyetemi átlag feletti). A 2010-ben végzettek körében a munkanélküliségi arány 11,3% volt (egyetemi átlag alatti) Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar A képzések (szakok) létszámának változásait nagyjából követik a végzett hallgatói létszámok. A nyelvi követelmények elsősorban az egyetemi ötéves gazdálkodási szakon okoznak gondot; ez annak is köszönhető, hogy itt a legszigorúbbak a nyelvi feltételek. Az aktív félévek átlagának évről évre való növekedése viszont azt tükrözi, hogy egyre kevésbé végzik el az adott szakot a kijelölt képzési idő alatt. Ez mind az alap-, mind a mesterképzések esetén megfigyelhető tendencia. Ezen jelenség többek között a bolognai rendszerre való áttéréssel magyarázható, hiszen a hagyományos (osztatlan) 5 éves közgazdászképzés kivezetésével és az új szakok megjelenésével változott a hallgatói populáció nagysága és összetétele. Másrészt az új alapszakok esetén nagyobb hallgatói létszámokat realizált a kar, mint a korábbi hagyományos 5 éves szak évfolyamain, ami szintén magyarázhatja az aktív félévek átlagos számának növekedését. A 2008 és 2010 közötti záróvizsgákat (nyári, illetve téli záróvizsga-időszak) megfigyelve azt látjuk, hogy átlagosan a záróvizsgázók 21,2%-a nem tud oklevelet szerezni a nyelvvizsga-követelmények nem teljesítése miatt. Itt azonban a szóródás viszonylag nagy a félévek között. A lemorzsolódás egyre rövidebb idő alatt következik be. Ez azt jelenti tehát, hogy a hallgató egyre hamarabb felismeri, hogy az adott szak nem felel meg elvárásainak, vagy nehezen teljesíthető számára, így hamarabb választ magának új szakot. Ezt a képzési programok felülvizsgálata során, a tantárgyak egymásra épülésénél igyekszünk figyelembe venni, hogy a lemorzsolódók aránya kevesebb legyen. A 2010/2011-es tanévben a KTK-n a minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 54% volt (jelentősen az egyetemi átlag alatti), míg a főállású oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 93% volt (egyetemi átlaggal megegyező). Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók átlagos száma 42,8 fő volt (jelentősen az egyetemi átlag feletti). Az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 12,3 óra volt (kicsivel az egyetemi átlag alatti). A kar vezetése a saját oktatói létszám növelésére az elmúlt időszakban jelentős erőfeszítéseket tett. A kar másik alapvető fontosságú személyzetfejlesztési feladata a tudományos minősítéssel is rendelkező főállású oktatók számának növelése. A 2010/2011-es tanévben a KTK-n meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma 19,0 fő volt (jelentősen az egyetemi átlag alatti). A 2010-ben végzett hallgatók munkapiaci helyzetét a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján mutatjuk be. A KTK-n 2010-ben végzettek körében a munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig) 1,4 hónap volt (egyetemi átlag alatti). A 2010-ben végzettek és foglalkoztatottak körében a havi nettó átlagjövedelem 163,9 eft volt (egyetemi átlag feletti). A 2010-ben végzettek körében a munkanélküliségi arány 19,8% volt (egyetemi átlag feletti). 126

127 Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar A képzési idő alatt végzettek aránya folyamatosan csökken. Míg 2009-ben ez az arány 91%, ben 79%, 2011-ben már csak 28% re megnőtt az aktív félévek átlaga, a végzett hallgatók átlagosan 1,6 félévvel lépték túl a 7 félévet. Ennek oka elsősorban az alapozó természettudományi tárgyak hiányos ismerete. Ennek pótlására kémia, matematika, növényélettan tárgyakban felzárkóztató kurzusokat vezettünk be. A passzív félévek száma is jelentősen megnőtt, melyet a visszajelzések alapján a hallgatók rossz anyagi helyzetére lehet visszavezetni. Tanulmányaik finanszírozásához kénytelenek munkát vállalni. A kétszintű képzés bevezetése óta a passzív státuszban lévő hallgatók száma fokozatosan növekszik. A 2006-os évhez képest 2010-ben a nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók száma is nőtt. Ennek oka részben a rövidebb képzési idő (10 féléves helyett 7 félév) és az alacsonyabb színvonalú idegennyelvi készség. A 2010/2011-es tanévben a MÉK-n a minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 82% volt (egyetemi átlag feletti), míg a főállású oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 97% volt (egyetemi átlag feletti). Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók átlagos száma 20,2 fő volt, mely a gyakorlatigényes képzést támogatja. Az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 15,84 óra volt. A karon az elmúlt években nagymértékben csökkent a kreditterhelés, de az egyetemi docensek és egyetemi tanárok kreditterhelése kimagasló. Ennek oka elsősorban a nagyszámú mesterszak, melyben a tárgyfelelősök elsősorban e két beosztásból kerülnek ki. A 2010/2011-es tanévben a MÉK-n meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma 10 fő. Ezt a kis létszámú szakok indításának szüneteltetésével és a választható tárgyak minimális hallgatói létszámának növelésével változtatjuk meg. Az alacsony létszám oka még, hogy a kifutó egyetemi képzésben lévő hallgatóink számára a nem teljesített tárgyakat meg kell hirdetnünk. A 2010-ben végzett hallgatók munkapiaci helyzetét a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján mutatjuk be. A MÉK-n 2010-ben végzettek körében a munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig) 5,6 hónap volt (a leghosszabb a karok között). A 2010-ben végzettek és foglalkoztatottak körében a havi nettó átlagjövedelem 144,4 eft volt (egyetemi átlag körüli). A 2010-ben végzettek körében a munkanélküliségi arány 27,3% volt (legmagasabb a karok között). Az agrár képzési területen országosan viszont a legjobb az elhelyezkedési arány Műszaki Kar A gyorsan változó szervezeti és vállalati környezet új kihívásokkal állítja szembe a felsőoktatást, így a Műszaki Kart is. A szakmai kompetenciák megszerzése nem elég a sikeres karrier- és életpálya kiépítéséhez. A Debreceni Egyetem Műszaki Kar elkötelezett támogatója a hallgatók személyes fejlődésének, és ennek érdekében már 2010/2011-es tanévben bevezette az Önismereti tréning és a Személyiségfejlesztés tárgyakat, amelyek kezdeti intézkedések voltak egy hosszabb távú lehetőség elindítására. A Kar ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy minden mérnöki szakon tanuló hallgató gazdálkodási és menedzsment ismereteket is sajátíthasson el, a vállalkozói képességek megalapozására. Az utóbbi időben a tanulmányi eredmények szinten tartása mögött jelentős kari és oktatói erőfeszítések állnak. A karra felvételt nyert elsőéves hallgatók egy részénél az év eleji felmérések eredményei azt mutatják, hogy nem teljesen áll összhangban a középiskolából hozott pontszám és a felméréseken bizonyított tényleges tudás. Éppen ezért a kar egységesen felzárkóztató tantárgyat vezetett be első évfolyamon. A kritikus tantárgyakból keresztféléves kurzusokat hirdetünk, illetve korrepetálásokat szervezünk, amelyek szintén az oktatók terhelését növelik. 127

128 A záróvizsga eredményessége átlaosan 98%-os, azonban a diplomát átvevők létszáma lényegesen, mintegy 30%-kal alacsonyabb a végzettek számánál, melynek oka a kimeneti követelmények között szereplő nyelvvizsga hiánya. Karunk kiegészítő nyelvórák szervezésével mindent megtesz annak érdekében, hogy a negatív tendenciát megállítsa. A 2010/2011-es tanévben az MK-n a minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 49% volt (az egyetemi átlag alatti), míg a főállású oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 95% volt (kicsivel az egyetemi átlag feletti). Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók átlagos száma 38,5 fő volt (jelentősen egyetemi átlag feletti). Az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 13,8 óra volt (egyetemi átlag körüli). A 2010/2011-es tanévben az MK-n meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma 40,1 fő volt (jelentősen egyetemi átlag feletti). A 2010-ben végzett hallgatók munkapiaci helyzetét a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján mutatjuk be. Az MK-n 2010-ben végzettek körében a munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig) 2,9 hónap volt (egyetemi átlag feletti). A 2010-ben végzettek és foglalkoztatottak körében a havi nettó átlagjövedelem 154,2 eft volt (egyetemi átlag körüli). A 2010-ben végzettek körében a munkanélküliségi arány 12,5% volt (egyetemi átlag alatti) Népegészségügyi Kar Nyelvvizsga hiánya miatt a záróvizsgát tett hallgatók 13,4%-a nem kapott diplomát között, ez az arány országos viszonylatban (kb. 30%-a végzetteknek nem kap nyelvvizsga hiánya miatt diplomát) kiemelkedően jónak mondható. A 2010/2011-es tanévben az NK-n a minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 71% (egyetemi átlag feletti), míg a főállású oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 89% (kicsivel az egyetemi átlag alatti) volt. Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók átlagos száma 16,8 fő volt (jelentősen az egyetemi átlag alatti). Az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 8,2 óra volt (jelentősen az egyetemi átlag alatti). Az intézetek/tanszékek átoktatási óraterhelése, az oktatott tantárgyak száma eltérő. A legnagyobb óraterhelésű munkatársak esetében az oktató- és kutatómunkára fordított idő kiegyensúlyozatlansága merül fel, ami a fiatal munkatársaknak az oktatásba történő nagyobb mértékű bevonásával javítható. A 2010/2011-es tanévben az NK-n meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma 30 fő volt (kicsivel az egyetemi átlag alatti). Az NK-n 2010-ben végzettek körében a munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig) 2,6 hónap volt (egyetemi átlag feletti). A 2010-ben végzettek és foglalkoztatottak körében a havi nettó átlagjövedelem 125,4 eft volt (egyetemi átlag alatti). A 2010-ben végzettek körében a munkanélküliségi arány 27,0% volt (jelentősen az egyetemi átlag feletti) Természettudományi és Technológiai Kar A felsőoktatásban különösen igaz a természettudományokra, hogy a felvett hallgatók igen jelentős része nem tudja a képzési követelményekben lefektetett időtartam alatt teljesíteni a követelményeket, amely alapvetően két dologgal magyarázható. Egyrészt a tantárgyak egymásra épülését megtestesítő előfeltétel-rendszer miatt már egy-két alapozó tárgy sikertelen teljesítése is később nem behozható csúszást eredményez, másrészt a sikeres záróvizsga esetében is problémát jelent a nyelvvizsga hiánya. 128

129 A Természettudományi és Technológiai Karon a tanterven felüli félévek száma általában átlagosan 0,1-0,2 félév körül van, ami egy ilyen sokszínű képzést nyújtó és nagy létszámú kar esetében alacsonynak mondható. Az átlagos végzési idő 10%-kal magasabb a ciklusidőnél, ami ismét csak azt mutatja, hogy a hallgatók végigvezetése a képzési rendszeren belül megfelelő. A kétszintű képzési rendszer bevezetését követően 50% körül van a képzési időn belül záróvizsgát tett hallgatók aránya a felvettekhez képest. Ezen túl problémát jelent még a záróvizsgát tett, de nyelvvizsga hiányában diplomát nem kapott hallgatók magas aránya. Ez mindenképpen orvoslásra váró probléma, hiszen az alapképzésből kilépni nem tudó hallgatók a mesterképzésre jelentkezők potenciális létszámát is csökkentik. A 2010/2011-es tanévben a TTK-n a minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 81% volt (egyetemi átlag feletti), míg a főállású oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 99% volt (jelentősen az egyetemi átlag feletti). Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók átlagos száma 17,7 fő volt (jelentősen az egyetemi átlag alatti). Az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 17,6 óra volt (egyetemi átlag feletti). Az elmúlt időszakban a szigorú költségvetési helyzetre tekintettel a kar vezetősége csak kivételes esetekben tette lehetővé új státuszok létrehozását. Az egyetemi tanárok és docensek magas száma bőségesen elegendő a szak- és szakirány-felelősi, valamint az MSc-képzésben a tantárgyfelelősi pozíciók betöltéséhez, míg a jelentős gyakorlati tapasztalattal rendelkező adjunktusok a docensek és a professzorok mellett a BSc-képzésben játszanak igen fontos szerepet. A 2010/2011-es tanévben a TTK-n meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma 16 fő volt (jelentősen az egyetemi átlag alatti). A 2010-ben végzett hallgatók munkapiaci helyzetét a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján mutatjuk be. A TTK-n 2010-ben végzettek körében a munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig) 3 hónap volt (egyetemi átlag feletti). A ben végzettek és foglalkoztatottak körében a havi nettó átlagjövedelem 133,8 eft volt (egyetemi átlag alatti). A 2010-ben végzettek körében a munkanélküliségi arány 25,5% volt (jelentősen egyetemi átlag feletti). A képzésfejlesztési tevékenység vonatkozásában egy adott szakhoz tartozó szakmai ismeretek elsajátítása, készségek kifejlesztése mellett igen fontos, hogy általánosabban alkalmazható ismeretek, kompetenciák is részét képezzék a képzésnek. Ezért a TTK-n az alábbi területeken folyik minden alapszakos hallgató számára kötelező képzés: szakmai idegen nyelvi képzés: Kötelezően előírt a szakmai idegennyelvi kurzus sikeres abszolválása (a természettudományi és műszaki területeken ez elsősorban angol nyelvet jelent). Népszerű a karon a természettudományi szakfordítói szakirányú továbbképzés. a szaknak megfelelő számítástechnikai ismeretek elsajátíttatására vannak hirdetett kurzusok a minőségbiztosítás alapvető ismereteit ugyancsak kötelező kurzuson sajátítják el a hallgatók Alapvető menedzsment ismeretek elsajátítása kötelező minden TTK-s hallgatónak az Európai uniós ismeretek is kötelező kurzus minden alapszakos hallgatónak a Környezettani alapismeretek is kötelező kurzus minden alapszakos hallgatónak Természetesen ha egy adott szak egy-egy fent nevezett területen mélyebb ismereteket igényel, akkor ott az válik kötelezővé. A mérnök szakoknál minden esetben vannak kötelezően teljesítendő jogi, közgazdaságtani, mérnöki etikai ismereteket közvetítő tárgyak. 129

130 Zeneművészeti Kar Az elmúlt öt esztendőben az oktatói kar összetétele, korfája jelentős változáson ment át. Egykor iskolateremtő nagyjai az elmúlt években nyugdíjba vonultak, elenyésző számban óradíjasként még rendelkezésre állnak. A folyamat egybeesett a sikeres bolognai átalakulással, így rendkívül nehéz volt olyan oktatókat találni, akik mind szakmai, oktatói felkészültségük szempontjából, mind pedig a formális akkreditációs követelmények szempontjából megfelelnek, s a jövő képzésének építését rájuk lehet alapozni. Az oktatók óraterhelése minden évben aktuálisan változik, függően a felvett hallgatók szakonkénti összetételétől. Szabályzatban lefektetett minimális kontaktóraszámok szabályoznák a terhelést, ha a szűk költségvetési keretek miatt nem csökkenne az oktatók száma és ezzel párhuzamosan a keresett képzések hallgatói növekedése miatt nem növekedne a terhelés. Általában elmondható, hogy az oktatói óraterhelés heti óraszáma kb. 20%-kal meghaladja a szabályzatban rögzített kontaktóraszámokat. Ennek hátrányos következménye az, hogy az oktatók művészi felkészülése, háttérmunkája számára kevesebb idő és energia marad, ami egy szinten túl a képzés minőségét veszélyeztetheti. A 2010/2011-es tanévben a ZK-n a minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 28% (legalacsonyabb a karok között), míg a főállású oktatók aránya az összes oktatóhoz képest 78% volt (jelentősen az egyetemi átlag alatti). Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók átlagos száma 4,03 fő (legalacsonyabb a karok között), az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 12,6 óra volt (egyetemi átlag körüli). A 2010/2011-es tanévben a ZK-n meghirdetett tanegységek (kurzusok) átlagos hallgatói létszáma 20 fő volt (egyetemi átlag alatti). A 2010-ben végzett hallgatók munkapiaci helyzetét a Diplomás Pályakövető Rendszer adatai alapján mutatjuk be. Az ZK-n 2010-ben végzettek körében a munkakeresés átlagos időtartama (az abszolutórium megszerzésétől az első munkába állásig) 0,3 hónap volt (jelentősen az egyetemi átlag alatti). A 2010-ben végzettek és foglalkoztatottak körében a havi nettó átlagjövedelem 129,9 eft volt (egyetemi átlag alatti). A 2010-ben végzettek körében a munkanélküliségi arány 25,0% volt (jelentősen egyetemi átlag feletti) Nemzetközi dimenzió értékelése A Debreceni Egyetem aktív résztvevője az Európai Felsőoktatási Térségnek és a globális felsőoktatási piacnak. Hallgatói, oktatói és személyzeti mobilitási programokkal, idegen nyelvű képzésekkel, közös diplomát adó nemzetközi szakokkal biztosítjuk a nemzetközi felsőoktatási vérkeringésbe történő bekapcsolódás lehetőségét. Az Egyetem nemzetközi aktivitása hazai viszonylatban kiemelkedő, ugyanakkor jelentős fejlesztést igényel ahhoz, hogy a legkiválóbb európai egyetemek színvonalát elérjük. Az oktatói mobilitás elősegíti a kiutazó oktatók szakmai és a személyes fejlődését, gazdagítja a tanítási tapasztalatokat és megkönnyíti az új kapcsolatok kiépítését. A diákok számára is előnyöket hordoz, hiszen nem csak a hallgatói mobilitásban részt vevő diákok jutnak hozzá speciális ismeretekhez, hanem az otthon maradt diákok is szélesebb spektrumú képzést kaphatnak a külföldön tapasztalatot szerzett oktatók révén. A mobilitás hozzájárul a képzési program gazdagításához, illetve a színvonal emeléséhez (idegen nyelven történő oktatás, külföldi vendégprofesszorok fogadása). A mobilitásban részt vevő oktatók kapcsolatszerzése előnyösen mozdítja elő az intézményi kapcsolatrendszer építését és felülvizsgálatát is. A személyzeti mobilitás a nem oktatói állomány látókörének szélesedését, a partneregyetemek hasonló gondjainak és ügyvitelének megismerését és azt a törekvést szolgálja, hogy egyetemünk dolgozói minél több jó példát megismerve építhessék bele új tudásukat napi tevékenységükbe. 130

131 A hallgatói, oktatói és személyzeti mobilitást különböző csereprogramok és együttműködések ösztönzik. Az ERASMUS-program lehetőséget biztosít hallgatóinknak olyan speciális, hatékonyan strukturált és felügyelt képzési szakasz elvégzésére, amely az elméleti képzés mellett innovatív módon teszi lehetővé a vonatkozó készségek gyakorlását európai dimenzióban. A külföldi kurzusok lehetőséget adnak speciális készségek, kulcskompetenciák elsajátítására, fejlesztésére, a szaknyelv elsajátítására. A CEEPUS-csereprogram célja, hogy lehetővé tegye a részt vevő országok felsőoktatási intézményei számára vendégoktatók fogadását, a hallgatócseréket, a nyelvi és szakmai kurzusokon, valamint nyári egyetemeken való közös részvételt, ezzel is elősegítve a közép-európai értelmiség szakmai kapcsolatainak erősítését és bővítését. Az International Student Exchange Program az Amerikai Egyesült Államok több mint 100 egyeteme és más kontinensek egyetemei között szervez hallgatói cserét. A kétoldalú együttműködések közül kiemelkedik a finnországi Jyväskylä-i Egyetemmel, a francia Champagne-Ardenne Régióval, az amerikai Indiana Egyetemmel (Bloomington), a japán Hirosaki Egyetemmel, a Chiba Egyetemmel, a kínai Chongqing Műszaki Egyetemmel és a Wuhan Egyetemmel kialakított ösztöndíjas cserekapcsolat. A Debreceni Egyetemet széles körű oktatási és tudományos együttműködés fűzi a világ számos intézményéhez. Több mint hatvan egyetemmel van kétoldalú megállapodás; a tanszéki, intézeti, kari együttműködések száma meghaladja az ezerháromszázat. A 2010/2011-es tanévben a Debreceni Egyetemen 0,3 és 5% között volt a kiutazó oktatók és személyzet aránya a különböző karokon. A 2010/2011-es tanévben a Debreceni Egyetemen összesen 320 hallgató folytatott külföldi kreditelismert résztanulmányokat. Kiemelkedően magas számmal a Bölcsészettudományi Kar (86 hallgató) és az Állam- és Jogtudományi Kar (75 hallgató) rendelkezett. Egyetemünk kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a külföldön tanulmányokat folytató hallgatók tanulmányait elismerje a hazai képzési elvárások tükrében. A kreditelfogadás kari keretek között történik. A külföldi részképzésben részt vevő hallgatók aránya az összlétszámhoz képest rendkívül alacsony, szinte elenyésző mértékű. A hallgatói mobilitási hajlandóság elsősorban anyagi, másodsorban nyelvi, harmadsorban a tanulmányi feltételrendszer miatt csekély. A részösztöndíjak alacsony összege és a magas megélhetési költségek miatt kevés azon hallgatók száma, akik vállalni képesek a külföldi tanulmányokkal járó kiadásokat. A hallgatók nem szívesen kockáztatják tanulmányi előmenetelüket a 3-6 hónapos nemzetközi képzés miatt. Az Egyetem nemzetközi jellegének erősítéséhez mindenképpen szükséges a külföldi tanulmányokban részt vevő hallgatók arányának növelése. A BTK Leonardo programja a szakképzésben és továbbképzésben támogatja a hallgatói és oktatói mobilitást, a külföldi intézményekkel való partnerségi kapcsolatok kialakítását. Lehetőséget nyújt a hallgatók gyakorlatának külföldi megvalósításához, és így a nyelv gyakorlásához. Külföldi részképzésben részt vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest (2011, %) 2,08 2,00 1,23 1,20 1,05 0,60 0,53 0,50 0,50 0,44 0,37 0,17 0,14 0,06 0,05 BTK MK ZK KTK ÁOK NK ÁJK GVK MÉK GYTK IK FOK GYFK TTK EK 131

132 Intézményünkben egyre nagyobb hangsúlyt kap az angol nyelvű szakok akkreditáltatása és meghirdetése. Míg 2007 végén 8, 2011-ben már 26 akkreditált angol nyelvű szakunk (3 osztatlan szak, 11 mesterszak, 12 alapszak) volt. Jelenleg több mint 2422 hallgató tanul angol nyelven a Debreceni Egyetemen. A 2010/2011-es tanévben a Debreceni Egyetemen összesen 23 szakot hirdettek meg angol nyelven. A legtöbb (4-4) akkreditált szakkal az Informatikai Kar, a Népegészségügyi Kar és a Természettudományi és Technológiai Kar rendelkezik. Nincsen idegen nyelvű szak az Állam- és Jogtudományi Karon, a Bölcsészettudományi Karon, az Egészségügyi Karon, valamint a Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karon. A 2010/2011-es tanévben összesen 6 nemzetközi képzési együttműködés volt érvényben. Közös nemzetközi képzési programmal a következő karok rendelkeznek: Bölcsészettudományi Kar, Egészségügyi Kar, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, Gyógyszerésztudományi Kar, Informatikai Kar. A külföldi felsőoktatási intézményekkel, hálózatokkal közös képzések kettős, többszörös diplomákat vagy nemzetközi tanúsítványokat eredményezhetnek. Példaként megemlíthető az amerikai-magyarlengyel Atlantis STAIR programban a DE pszichológia szak, valamint a DE gazdálkodási és menedzsment szak részvétele, vagy a legfrissebb, a Team Academy elnevezésű finn képzési forma, amely magyar és finn okleveleket ad a GVK legtehetségesebb hallgatóinak. A Debrecen Egyetem több nemzetközi akkreditációval rendelkező képzést is meghirdet. Az Egyetem kezdeményezésére 2010 elején megszületett Magyarország első akkreditált nemzetközi közös mesterképzése a szociális munka és szociális gazdaság mesterszakon, amely februárban indult első ízben. Ez német, osztrák, svájci, francia, cseh, szlovák, lengyel, román felsőoktatási intézmények együttműködésével valósult meg. Az Egyetem kémia alapképzési szakja 2008-ban elnyerte az ECTN (European Chemistry Thematic Network Association) nemzetközi minősítést, ami biztosítja, hogy a hallgatók által kapott diploma egyenértékű az Európa más országában kiadott diplomákkal. A nemzetközi akkreditáció eredményeként azon hallgatók diplomája, akik a képzésüket 2007 és 2011 szeptembere között kezdték meg, az EuroBachelor minősítést kapja. A vegyész mesterképzés az ECTN nemzetközi minősítését nyerte el, így azon hallgatók, akik 2008 és 2012 szeptembere között kezdik meg tanulmányaikat, a mesterdiplomájukhoz megkapják a Debreceni Egyetem és az ECTN által jegyzett EuroMaster minősítést is. Ezen akkreditációk megújítása fontos feladat ben az angol nyelvű általános orvosképzést akkreditálta a Medical Board of California. Ez az akkreditáció ahhoz szükséges, hogy a Debrecenben végzett hallgatók az USMLE vizsgák letétele után licencet kaphassanak és dolgozhassanak California Államban ban a NEW YORK STATE EDUCATION DEPARTMENT is akkreditálta a debreceni általános orvos osztatlan szakot. Egyetemünk vonzó célpontja a külföldi hallgatóknak. A 2010/2011-es tanévben átlagosan 11% volt a rész- vagy teljes idejű képzésben tanuló külföldi hallgatók aránya. A külföldi hallgatók döntő többsége az orvos- és egészségtudományi képzésekben vesz részt. Rész- vagy teljes idejű képzésben tanuló külföldi hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest (2011, %) 52,60 47,11 19,38 12,00 7,25 6,61 5,00 4,55 4,00 3,07 2,20 2,00 2,00 0,30 0,00 FOK ÁOK GYTK MÉK IK ZK NK KTK TTK BTK EK GVK MK ÁJK GYFK 132

133 Intézményünk kiemelt jelentőségűnek tekinti a határon túli magyar hallgatók képzését, akiknek száma évek óta 900 körül mozog. A külföldi hallgatók összlétszáma dinamikusan nő, amit a határon túli magyarok száma nem követ, ezért százalékos részesedésük folyamatosan csökken (33,8%, 29,1%, 26,7%). Legtöbben Romániából, átlagosan 500 fő, és Ukrajnából, fő érkeznek a Debreceni Egyetemre teljes képzésre. Emellett a határon túli képzésekben is részt veszünk. Így a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar mezőgazdasági mérnöki alapképzést folytat a Partiumi Keresztény Egyetemen. A romániai BSc levelezős képzésre beiratkozott hallgatók száma 2011-ben 49 fő volt. Ugyanitt kertészmérnöki alapszak indítását is tervezzük a közeljövőben. Támogatjuk és segítjük a Sapientia Egyetemen a Sepsiszentgyörgy székhellyel alapítandó mezőgazdasági kar megalakulását is. A HURO és a Visegrádi Alap pályázati forrásai is az együttműködés erősítését szolgálják. A Debreceni Egyetem küldetésének tekinti a Kárpát-medencében folyó magyar nyelvű képzéseket, ezért mintegy 18 intézménnyel kötött megállapodást a tehetséggondozásról, a képzések fejlesztéséről és a könyvtárak együttműködéséről. A külföldi térítéses képzési tevékenység leírása 1. Beiskolázási hálózat A toborzást a kiterjedt ügynökhálózatunk segíti. Amerikától a Távol-Keletig Egyetemünk számos helyen kihelyezett irodával rendelkezik. Szerződött képviselőink egyrészt az Egyetem népszerűsítésével, színvonalas programjaink hirdetésével foglalkoznak, másrészt elegendő számú jelentkező esetén felvételi vizsgát is szerveznek a Nemzetközi Oktatási Központ segítségével. A felvételt nyert hallgatóknak további segítséget nyújtanak az esetleges vízumügyintézésben, adminisztratív teendőkben, valamint hasznos gyakorlati tanácsokkal látják el őket a beiskolázással kapcsolatban. A jelentkezési folyamatot a Nemzetközi Oktatási Központ (NOK) felvételi ügyintézői koordinálják. Ellenőrzik a jelentkezési anyag hiánytalan meglétét és folyamatosan kapcsolatban vannak az ügynökökkel, valamint az egyéni jelentkezőkkel. Az OEC külföldi hallgatói részére minden évben intenzív orientációs kurzust szervez, amelyet augusztus utolsó két hetében rendeznek meg. A kurzus során a NOK és a Tanulmányi Osztály munkatársai tájékoztatják a hallgatókat a regisztrációval kapcsolatos teendőkről, a Bevándorlási Hivatal munkatársa pedig hasznos információkkal látja el a különböző állampolgárságú hallgatókat az itt tartózkodással kapcsolatos tudnivalók tekintetében. 2. Idegen nyelvű intézményi szolgáltatások értékelése A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) Kenézy Élettudományi Könyvtára (ÉTK) gyűjteményében mintegy dokumentum található. A könyvtár honlapja, valamint webes katalógusa idegen nyelven elérhető (http://www.lib.unideb.hu/en). A könyvtár gyűjteménye a magyar nyelvű szakirodalom mellett lefedi a klinikai gyakorlatban, valamint az egyes intézetek kutatásai során hasznosított idegen nyelvű szakirodalmat is. Az angol nyelvű kari tájékoztató (English Program Bulletin) nagymértékben segít eligazodni egyetemünk tanulmányi rendszerében. A kari tájékoztató tartalmazza az egyes intézetek elérhetőségeit, a különböző szakok tantervét, a tanév időbeosztását, részletes szakirodalom- és diplomamunka-listát. Az idegen nyelven is elérhető Neptun-rendszer a tanulmányok elektronikus intézését hivatott biztosítani. A külföldi orvostanhallgatók ügyeit az Oktatási Központ intézi. A Tanulmányi Osztály, valamint a Dékáni Hivatal a hallgatók egyetemi tanulmányával kapcsolatos problémákban, a Nemzetközi Oktatási Központ a mindennapos ügyintézésben (biztosítás, tartózkodási engedély igénylése és meghosszabbítása, pénzügyi igazolások kiállítása) segíti a hallgatókat. Az Egyetem campusán két kollégium található kifejezetten a külföldi diákok számára. A külföldi hallgatók számára az orvosi 133

134 ellátás külön rendelőben van biztosítva a hét minden munkanapján. Ugyanitt végezhetők a rendszeres szűrővizsgálatok is. A külföldi orvostanhallgatókat tömörítő FMSA (Foreign Medical Students Association) minden lehetséges módon segíti az angol programban tanuló hallgatókat, valamint kommunikációs csatornát biztosít az Egyetem és a hallgatók között. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Hallgatói Önkormányzata különböző kulturális rendezvényeket szervez. A Hallgatói Önkormányzat a sportolás lehetőségének megteremtésével, sportrendezvények szervezésével a hallgatók testi, míg a Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi központja a külföldi hallgatók lelki egészségének megőrzéséért felelős. 3. Nemzetközi adminisztráció Az adminisztratív folyamatokat az Eduard kódnevű, jelentkezést regisztráló rendszer segíti. A program lényege a külföldi képviselők és a centrumok adminisztrátorai közti kommunikációban rejlik. A szoftver a világon bárhonnan elérhető. Az ügynökök egyéni jelszóval tudnak belépni, és feltölthetik az új jelentkezési anyagokat, valamint menedzselhetik a már meglévőket. Egy-egy új jelentkezési anyag feltöltéséről a NOK ügyintézői értesítést kapnak és az adminisztratív felületen azonnal le is ellenőrizhetik azt, jelezhetik az esetleges hiányosságokat. A programból gombnyomásra PDF-dokumentum generálható, így könnyedén kinyomtatható a jelentkező dokumentációja. A felvételi vizsga adatai is regisztrálásra kerülnek a rendszerben, mellyel egy időben a szakspecifikus tandíjelőírás is elvégezhető. Ezen keresztül a tandíjadatok naprakészen elérhetőek és frissíthetőek, és egy kattintásra tandíjigazolás készíthető belőlük. A felvitt adatokból automatikusan generálható a regisztrációs lap, amit en kiküld a rendszer valamennyi hallgatónak, ezzel felgyorsítva a regisztrációs folyamatot. 4. Létszámtrendek meghirdetett (nem nyelvszakos) idegen nyelvű kurzusok száma, aránya, valamint a nyelvi portfólió. A Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centruma 1986-ban kezdte meg az angol nyelvű oktatást a térítéses orvosképzés keretében. A 2011/2012-es tanévben az alábbi programok közül választhattak a hallgatók: 1. Basic Medicine Course I. (előkészítő képzés) 2011-ben 175 hallgató regisztrált a szeptemberben kezdődő egyéves programra. A képzés sikerességét tükrözi, hogy a 2000-ben részt vevő 18 főhöz képest mintegy tízszeresére nőtt a létszám. 2. Basic Medicine Course II. (előkészítő képzés) Az előkészítő képzés sikerességét felismerve, valamint a növekvő igények kielégítése érdekében 2005-ben elindult a januári előkészítő program 42 hallgatóval, ahol 2012 januárjában 104 külföldi hallgató kezdte meg tanulmányait. 3. Általános orvos A magyar nyelvű programon kívül 25 éve angol nyelven is folyik az orvosképzés, ahova a világ legkülönbözőbb tájairól érkeznek hallgatók. Jelenleg 48 országból 1351-en tanulnak az angol programon, meghaladva ezzel az 1286-os hallgatói létszámú magyar programot. A hatéves osztatlan orvosképzés első évfolyama 52 fővel indult el egyetemünkön 1986-ban. Jelenleg 1351 hallgató tanul angol nyelven 134

135 4. Fogorvos A fogorvostudományi szak is hagyományos osztatlan képzés, ahol a hallgatók 10 félév után kaphatják meg diplomájukat. A 2000/2001-es tanévtől kezdődött el az angol nyelvű fogorvosképzés. Jelenleg 357 hallgató mintegy 30 országból tanul a karon a mintegy 261 magyar hallgató mellett. 5. Gyógyszerész A gyógyszerészképzés 1996-ban kezdődött meg Debrecenben, amit az akkor még két önálló egyetemként működő Debreceni Orvostudományi Egyetem és a Kossuth Lajos Tudományegyetem közösen indított. Jelenleg az oktatás a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumán belül a 2003-ban létrehozott Gyógyszerésztudományi Kar koordinálásával és a DE OEC Általános Orvostudományi Kar és a Debreceni Egyetem Természettudományi Kar intézeteinek/tanszékeinek részvételével folyik. A képzésben jelenleg 330 magyar hallgató, a 2004 óta működő angol programban pedig 103 hallgató folytatja tanulmányait. A gyógyszerész szak is egységes osztatlan képzés, amelynek végén a hallgatók a legújabb törvényi előírásoknak megfelelően doktori címet nyernek el. 6. Gyógytornász 2010-ben 17 fővel vette kezdetét az angol nyelvű gyógytornász program. 7. Népegészségügy Az osztatlan képzések mellett a Népegészségügyi Kar BSc és MSc formában indítja el minden évben a népegészségügy iránt érdeklődő külföldi hallgatók részére programjaikat. Az utóbbi években a másik két centrum, a Tudományegyetemi Karok és az Agrár- és Gazdálkodástudományok centruma is hangsúlyt fektet angol nyelvű képzési kínálatának bővítésére. A TEK-en közgazdaságtani, informatikai, mérnöki, bölcsészettudományi és zeneművészeti tudományokban egyaránt oktatnak külföldi hallgatókat. Az AGTC angol nyelvű kurzusokat kínál a külföldi hallgatóknak állattartás, mezőgazdasági mérnök, élelmiszeripari minőségbiztosítás, üzleti tudományok, vidékfejlesztés, vízgazdálkodás és halászat témakörökben. Mindkét centrum doktori programjai keretében is fogad külföldi hallgatókat. A legtöbb hallgatót küldő országok (beleértve a szomszédos országokból érkező magyar hallgatókat): Románia 500, Nigéria 304, Izrael 282, Irán 252, Ukrajna 251, Törökország 178, Szaúd-Arábia 153, Nagy-Britannia 147, Svédország 128, Szlovákia 128, Izland 112, Norvégia 108, Vietnám 101. A legtöbb külföldi hallgatót képző karok (beleértve a szomszédos országokból érkező magyar hallgatókat):,a TEK-en belül a BTK (224), a TTK (246), az IK (177) és a KTK (159), míg az AGTC-n belül a GVK (108), valamint a MÉK (200) Tehetséggondozás értékelése Intézményünkben az oktatói-kutatói munka középpontjában van a tehetségek felismerése, a tehetség kibontakoztatása, a tehetséges hallgatók munkájának figyelemmel kísérése. A Debreceni Egyetem évi újraalakulása után nem sokkal a pszichológiai és a neveléstudományi intézetek kezdeményezésére és szakmai felügyelete mellett szerveződött meg a DE Tehetséggondozó Programja (DETEP). Pszichológiai tesztekkel a legjobb tanulmányi eredményt elért hallgatókból (felső 10-15%) választották ki azokat a hallgatókat, akik meghívást kaphattak a programba. Minden így kiválasztott hallgató mellett tutor (témavezető) működött, aki tanácsaival 135

136 aktívan segítette a hallgató tanulmányi kötelezettségen túli szakmai tevékenységét ig évente hallgató vett részt a programban. A DETEP rendszere 2008-ban radikális megújuláson ment keresztül, amelynek köszönhetően a DETEP (2.0) összefogja a tudományos diákkörökben és a szakkollégiumokban folyó tevékenységet is. A hallgatók nem csupán beválogatás keretében juthatnak a tehetséggondozó programba, hanem szakkollégiumi tagságuk, illetve diákköri tevékenységük alapján jelentkezéssel is bekerülhetnek. A hallgatók kötelezően munkatervet készítenek, munkájukat témavezető (konzulens) segíti, eredményeikért teljesítménykrediteket írhatnak jóvá. Meghatározott kreditszám elérése esetén a teljesítménnyel arányos összegű ösztöndíjban részesülnek (2010/2011 tanévben havi Ft és Ft között sávosan). A tehetséggondozási programot kari koordinátorok szervezik, akik munkáját az egyetemi Tehetségtanács felügyeli. A tehetséggondozás sikerét, a hallgatók tudományos tevékenységét és eredményességét jelzi, hogy között 2200 hallgató vett részt az Egyetem által rendezett Tudományos Diákköri Konferenciákon, hallgatóink 231 OTDK-helyezést értek el, 4 Pro Scientia aranyérmet, valamint 75 nemzetközi versenyen elért helyezést, díjat szereztek. Az eredményesség egyik magyarázata a szigorú intézményi szűrés. Egyetemünkön a helyi diákköri konferenciákra benevezett pályaműveknek kevesebb, mint 50%-a jut tovább az országos konferenciára, ahol mintegy harmaduk helyezést ér el. A diákköri dolgozatok színvonalát jelzi, hogy jelentős számban nemzetközi folyóiratokban publikált közlemények is születnek belőlük. Az Egyetem több karán évtizedek óta működik a demonstrátori rendszer. Tanszéki demonstrátornak felsőéves hallgató (általában III. évfolyamtól) jelentkezhet, akik tanulmányi eredményei, szakmai ismeretei, kutatási, oktatási ambíciói kapcsolódnak valamely tanszék, intézet tevékenységéhez. A pályázatokat a karok vezetői értékelik az egységvezetőkkel egyeztetve, a demonstrátori feladatokkal megbízott hallgatók anyagi támogatásban is részesülnek. A demonstrátori rendszer összeköti a tehetséggondozási programot a doktori képzéssel és megteremti az alapját a legtehetségesebbek egyetemi karrierjének is. A kutatóegyetemi program és a tudományos képzés műhelyeinek támogatására elnyert TÁMOP pályázat is biztosít forrást erre a tevékenységre. A Debreceni Egyetemen eredményesen működik a szakkollégiumi rendszer. Jelenleg hét szakkollégium működik az Egyetem keretein belül, a tudományterületek széles körét fedik le. A szakkollégiumok szervesen kapcsolódnak a tudományos diákköri tevékenységhez és kiemelt tehetséggondozást hivatottak megvalósítani. A szakkollégiumok tevékenységükben nem csak a hivatalos tananyag elmélyült megismerését segítik elő, hanem azokon túlmutató kurzusokat is szerveznek vendégoktatók meghívásával, nem ritkán idegen nyelven. A szakkollégiumok 375 aktív hallgatói tagsággal rendelkeznek, a szakkollégiumok munkájába 230 oktatót, kutatót vontunk be 2011-ben. A GYFK-n 2012 januárjában alakult Roma Szakkollégiumba további 11 hallgató került be. Megállapodás keretében együttműködik az Egyetem a Wáli István Református Cigány Szakkollégiummal és a katolikus Boldog Terézia Szakkollégiummal. A Hatvani István Szakkollégium egy olyan interdiszciplináris műhely, amely elsősorban a TTK és BTK hallgatóit segíti az ismeretek mélyebb elsajátításában, infrastrukturális hátteret biztosít, konferenciákat, előadásokat, különböző programokat (tanulmányi kirándulásokat) szervez, multidiszciplináris jellegével jól kiegészíti a szűkebb profilú tudományos diákköröket. A Sántha Kálmán Szakkollégium (OEC) az orvos- és egészségtudomány területén, míg a Kerpely Kálmán Szakkollégium és a Tormay Béla Szakkollégium (AGTC) az agrár-, élelmiszer- és gazdálkodástudományi, illetve vidékfejlesztési területeken eredményesen egészíti ki az egyetemi oktatást, a legkiválóbb hallgatóknak nyújtott képzések keretében. A Márton Áron Szakkollégium a határon túlról érkező hallgatóknak nyújt segítséget. A Gulyás György Szakkollégium a tehetséges fiatal zenészeket, míg a Pálffy István Szakkollégium a színháztudomány iránt érdeklődő hallgatókat tömöríti. 136

137 Szakkollégium neve Alapítás Tématerület Taglétszám (2011) Sántha Kálmán 1987 orvos- és egészségtudomány 104 Hatvani István 1997 bölcsészet- és természettudomány 101 Márton Áron (Balassi Intézethez tartozik) 2001 interdiszciplináris (határon túliak) 117 Tormay Béla 2002 agrár- és gazdálkodástudomány 25 Pálffy István 2007 színházművészet 27 Gulyás György 2008 zeneművészet 16 Kerpely Kálmán 2010 agrártudomány 28 A szakkollégiumok intenzív szakmai kapcsolatot ápolnak nemzetközi, elsősorban határon túli magyar felsőoktatási intézményekkel. A tudományos képzés magasabb szintjén, a doktori képzésben az együttműködések még inkább sokoldalúak és fokozottabban intézményesültek. Egyetemünk a hazai állami felsőoktatási intézmények közül egyedüliként tagja az Európai Egyetemi Szövetség Doktori Tanácsának (EUA-CDE) és aktív résztvevője a tanács szakmai programjainak. A Debreceni Egyetem számos kara köt és kötött együttműködési megállapodást a régió középiskoláival. Ezen együttműködések keretében több projekt valósult meg, mint pl.: az intézmény oktatói bemutatókat, szakköröket tartanak az érintett középiskolákban. Több esetben előfordult, hogy az Egyetem oktatói és a középiskolák tanárai egyeztettek matematika és fizika tantárgyak azon területeivel kapcsolatban, melyeket a középiskoláknak kiemelten célszerű kezelni, hogy a tanulók majd hallgató korukban ezen tantárgyakra épülő szakmai tárgyakat könnyebben sajátíthassák el. Az Egyetem számos rendezvényével célozza meg a középiskolás korosztályt. A nyílt napok vagy a DExpo című, évente megrendezésre kerülő összegyetemi tájékoztató nap első sorban a továbbtanulási döntések meghozatalában segítenek, míg a Science Cafe előadássorozat, a Kutatók Éjszakája rendezvényei a tudományhoz és a kutatásokhoz csinálnak kedvet. Az utóbbi esemény látogatói létszáma 2011-ben meghaladta az 5000 főt. A Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar a Magyar Közgazdasági Társaság Hajdú-bihar megyei szervezetével, valamint a DAB Agrárökonómiai Munkabizottságának együttműködésével 2009-től évente meghirdeti a kétfordulós IKTV-t (Ihrig Károly Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt) elsősorban a gazdálkodástudomány iránt érdeklődő középiskolások számára. A verseny célja a közgazdasági ismeretek bővítésén túl a középiskolások felsőfokú szakmai orientációjának elősegítése K+F+I tevékenységek értékelése A fejezetben a Debreceni Egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységei, illetve kapacitásait értékeljük Kutatási portfólió értékelése A Debreceni Egyetem elsők között nyerte el Magyarországon a Kutatóegyetem minősítést ben. Mivel a kiválósági díj részben a korábban elért tudományos K+F+I eredmények elismeréséhez, részben pedig az elkövetkező két év kutatási terveihez és teljesítményéhez kapcsolódott igazolható tény, hogy az Egyetem megalakulása óta a hazai tudományos kutatás-fejlesztés egyik legfontosabb bázisának számít. Egyetemünk az alap- és alkalmazott kutatások nemzetközi színvonalú művelésének fejlesztésére, a hazai és nemzetközi hálózati kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználására törekedett az elmúlt időszakban. A kutatóegyetemi cím és az ehhez kapcsolódó a kutatási feltételek egyszeri jelentős 137

138 fejlesztését lehetővé tevő anyagi támogatás lehetőséget adott arra, hogy nemzetközi mércét alkalmazva definiáljuk intézményünk helyét és fejlesztési irányait. A Debreceni Egyetem összesen közel 230 kutatási területen tevékenykedett 2011-ben, 4,5 milliárd forint piaci és pályázati bevételre szert téve. Ezeknek egy jelentős hányada összegyetemi, karhoz nem köthető projekt. Az Egyetem tudományos alapkutatáshoz, és piacorientált kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó aktivitása rendkívül sok tudományterületet érint, ugyanakkor az aktivitás az Általános Orvostudományi Kar, a Természettudományi és Technológiai Kar és a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar esetében a legjelentősebb. A karokhoz rendelhető kutatási portfóliót az alábbi táblázat mutatja be: A Debreceni Egyetem kutatási portfóliója és eredményei (2011) Kar Kutatási irány, kutatási téma (2011, db) Témában aktív kutatók létszáma (2011, fő) Témában aktív főállású kutatók száma (2011, fő) Pályázati bevétel (2011, M Ft) Megbízások összértéke (2011, M Ft) Kapcsolódó hasznosító vállalkozások száma (2011, db) Kapcsolódó publikációk száma (2011, db) Kapcsolódó publikációk ( , db) Kapcsolódó szabadalmak, oltalmak száma (2011, db) Kapcsolódó szabadalmak, oltalmak ( , db) ÁOK TTK MÉK FOK BTK GYFK ÁJK EK GVK IK MK GYTK NK Összesen Az Egyetem Kutatóegyetemi minősítésével összhangban minden kar folytat tudományos tevékenységet. Az európai és a hazai innováció-politikai célkitűzésekkel összhangban az intézmény arra törekszik, hogy erőteljes fókuszokat kialakítva olyan kritikus tömegű kapacitásokat és tudásbázist építsen ki, amely a gazdasági számára is releváns, nemzetközi léptékkel mérve is jelentős eredmények előállítására képes. E törekvésünk eredménye, hogy az Egyetem három karához kapcsolódik a kutatási irányok, a kutatói humánerőforrás, a bevétel és a hasznosítás jelentős hányada. A Debreceni Egyetem kiemelt alapkutatási területei az eddig elért tudományos eredmények és a nemzetközi kutatási trendek figyelembevételével alakultak ki és szorosan kapcsolódnak a magyar innováció-politikai stratégiai irányaihoz, valamint a gazdaságfejlesztés stratégiai húzóágazataihoz, mintegy azok tudásbázisaként funkcionálva. A kiemelt területek a molekulatudomány, a fizikai, a számítás- és anyagtudomány, a molekuláris medicina, az egészség- és környezettudomány, valamint a nyelvtechnológia és bioetika. Fontosnak tartjuk ugyanakkor megjegyezni, hogy a kutatási portfólióban hangsúlyt kívánunk adni a képzési tevékenység fejlesztéséhez hozzájáruló, az oktatás minőségét garantáló olyan kutatási területeknek is, amelyek közösségi, hazai vagy piaci forrásból való finanszírozása nehezen megoldható. Piaci keresleti szempontból is kiemelt terület az agrár, az informatika és az energetika. Az Egyetem kutatási portfoliójában egyre növekvő szerepet kap a piaci kutatás-fejlesztés, de a dominancia a források jellege miatt is az alapkutatáson van. A portfólió erőssége az intézményen belüli sokszínűség, amely lehetővé teszi a speciális területek összefonódását (orvostudomány és informatika). Az egyetemen belül működő klinikum a klinikai kipróbálás tapasztalatait és lehetőségét összekapcsolva elméleti kutatási területekkel (élelmiszer, agrár, élettudományok, stb.) nemzetközi színvonalon is látható kutatási eredmények létrehozását teszi lehetővé. A tevékenységhez kap- 138

139 csolódó bevételek közel 78-83%-a származott pályázatokból, míg 17-22%-a megbízásokból. Az Egyetem elkötelezett a vállalati kutatás-fejlesztési aktivitások, illetve igények kanalizálásában. A hasznosítás lehetőségét, illetve az ebben való képességünket jelzi, hogy relevancia esetén hasznosító vállalkozásokon, illetve szabadalmi bejelentéseken keresztül igyekszünk eredményeinket értékesíteni. Az Egyetem tudományos kutatási potenciálját jelzi, hogy egyetlen évben összesen átlagosan 2500 körüli publikáció köthető oktatóihoz, illetve kutatóihoz. Az Egyetem kutatás-fejlesztési irányai és a képzési tevékenység tartalmi fókuszai egymással rendkívül szoros szimbiotikus együttműködésben léteznek. A kutatási területek mindegyike több képzés tartalmában is innovációt eredményez. Az Egyetem egyik legfontosabb alapértéke, hogy minőségi képzés csak kapcsolódó tudományos kutatás esetén biztosítható. Kutatási területeinkhez kapcsolódó képzési programok száma és aránya ezen alapelvünk érvényesítésének bizonyítéka. Az egyetemi tudományos tevékenységeink kiemelkedő színterei a doktori iskolák. Összesen 25 doktori iskola működik intézményünkben, amelyek összesen hat tudományterületen aktívak ben a doktori iskolákban 302 törzstag és 618 témavezető dolgozott. Doktori iskolák tudományterületi megoszlása (2011) Az elmúlt időszakban az egyetemen belül átalakult a doktori képzés rendszere. A doktori iskolák és a működésüket felügyelő doktori tanácsok mind szervezetileg, mind finanszírozásukban függetlenek lettek a karoktól és a centrumoktól. Az Egyetem megújult doktori szabályzata új, egységes követelményeket határozott meg a doktori felvételitől kezdve, a doktori képzésen át egészen a fokozatszerzés formai és tartalmi követelményeiig. Egyetemünk a hazai állami felsőoktatási intézmények közül egyedüliként tagja az Európai Egyetemi Szövetség (EUA) doktori tanácsának. Egyetemünkön a nappali tagozatos doktoranduszoknak 65-70%-a jut el végül a fokozatszerzésig, míg a levelezők esetében ez az arány 45-50%. A fokozatszerzők körében az elmúlt három évben végzett felmérésekből az derült ki, hogy a sikeres jelöltek egyharmada a képzés elkezdésétől számított 4 éven belül, újabb harmada 4-6 éven belül, további egyharmad pedig 6 éven túl jut el a fokozatig. Az integrált Debreceni Egyetem tizenegy éve alatt ( ) fő szerzett doktori oklevelet. Az évente átlagosan 145 megvédett értekezést összevetve az ugyanezen időszak átlagosan 269 fős évfolyamlétszámával (nappali és levelező összesen) a doktori képzés eredményessége 54,0%-osra tehető. Az Egyetem doktori képzésének színvonalát jelzi, hogy a évi államilag finanszírozott hallgatói keretszámok tekintetében 27 intézményből csak az ELTE rendelkezik magasabb felvehető hallgatói létszámmal. A Debreceni Egyetemre jut a felvehető hallgatók 13%-a. 139

140 K+F kapacitások értékelése A fejezetben Egyetemünk kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásait értékeljük októberében az Egyetem 1456 teljes munkaidős oktatója közül 1023 rendelkezett tudományos fokozattal, ami 70,3%-os minősítettséget jelent. A teljes munkaidős oktatóink közül 14 fő az MTA tagja, 122 fő az MTA doktora, 141 fő kandidátus, 745 fő volt PhD-, DLA-fokozattal rendelkező. A teljes munkaidős kutatók 52%-a minősített. A teljes állású oktatók száma az elmúlt öt év alatt 3%-kal nőtt (1413-ról 1456-ra), a minősítettségi mutató pedig ugyanezen időszak alatt 62,6%-ról 70,3%-ra változott. A tudományos fokozattal rendelkezők arányának kari megoszlását vizsgálva a legnagyobb oktatói, kutatói létszámú karokon Általános Orvostudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar, Természettudományi és Technológiai Kar 75%, vagy a feletti a fokozattal rendelkezők aránya. Az alacsonyabb minősítettségi arány legfőképp azon karokra jellemző, ahol jelentősebb a gyakorlati képzés aránya. A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók létszámadatai és megoszlásuk karonként (2011, fő) Intézményünk elsősorban oktatói és kutatói feladatot együttesen ellátó munkatársakra építi kutatás-fejlesztési tevékenységét. Egyetemünkön országos összevetésben magas a főállású kutatók száma, ugyanakkor az intézményen belüli arányuk meglehetősen alacsony. A főállású kutatók foglalkoztatására első sorban pályázati források terhére van lehetőségünk, ezért számarányuk váltakozó. A tudományos utánpótlás vonatkozásában az Egyetem helyzete kiegyensúlyozottnak mondható, a éves korosztályban is 66%-os a minősítettség, és ebben a klaszterben a legmagasabb az abszolút létszám is. Az egyes életkori kategóriákban a foglalkoztatott létszámok változásával közel arányosan csökken a tudományos fokozattal rendelkezők száma, ugyanakkor az arány vonatkozásában folyamatos javulás figyelhető meg. Mivel az összes minősített oktatónak csak kis hányadát teszik ki a 60 év feletti oktatók-kutatók, az Egyetem tudományos utánpótlása fenntartható. Ez a helyzet egyértelműen a doktori képzés magas színvonalának és jelentős kapacitásainak is köszönhető. A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók létszámadatai és megoszlásuk karonként (2011, fő) A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók létszámadatai és megoszlásuk kor szerint (2011, fő) 0% 14% 53% 66% 79% 86% 80% 86% 80% 88% < >65 A fiatal tudományos munkatársak jelenléte, a doktori iskolák eredményessége mellett is komoly 140

141 kihívás az Egyetem számára, hogy kutatási aktivitásunk fókuszterületeire megfelelő kutatói utánpótlást biztosítsunk. Az Egyetem kutatási kapacitásainak humánerőforrásaihoz hozzátartozik az a 12 db akadémiai kutatócsoport, amelyek az intézményben működnek. Rajtuk keresztül közvetlen kapcsolat épülhet ki az akadémia kutatás-fejlesztési kapacitásaival, tevékenységeivel. A Debreceni Egyetemen széleskörű infrastruktúra segíti a magas színvonalú kutatást. A rendelkezésre álló laboratóriumok száma 719 db, amelyek összterülete meghaladja a négyzetmétert. Az infrastruktúra fejlesztése pályázati forrásokból tudott megvalósulni, valamint jelentős beruházásként a 2005-ben átadott Élettudományi Épület növelte az intézmény kapacitásait. A kutatóegyetemi támogatásnak köszönhetően az elmúlt időszakban jelentős fejlesztések valósulhattak meg az egyetemi infrastruktúrát és eszközállományt illetően, hiszen összesen 1966 db számítógép, 396 db közepes értékű (5-30 MFt) és 50 db nagy értékű (>30 MFt) berendezés, illetve műszer beszerzésére kerülhetett sor. Az Egyetem összesen több mint 21 ezer négyzetméter K+F+I célú hasznos alapterülettel rendelkezik, mely érték országos összevetésben is nagyon magasnak mondható. Ez a terület 11 kar között oszlik meg. A hasznos alapterület háromnegyede négy karhoz Általános Orvostudományi Kar, Természettudományi és Technológiai Kar, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állam- és Jogtudományi Kar tartozik, összhangban a kutatási fókuszokkal és teljesítményekkel. A K+F+I célú helyiségek kapacitása összesen 1537 fő volt, azaz volumenét tekintve képes kiszolgálni a kutatási tevékenységet végző munkatársakat. Az eloszlás ugyanakkor természetesen nem egyenletes. E kapacitások karok közti megoszlása követi az alapterület megoszlását. Kivétel ez alól a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, mely a nagy alapterület ellenére összesen 65 fős kapacitással rendelkezik. Ez a K+F+I célú helyiségek jellemzőiből fakad. A helyiségek átlagos rendelkezésre állása 82 óra/hét, melyet összesen három kar az Állam- és Jogtudományi Kar, a Fogorvostudományi Kar és a Gyógyszerésztudományi Kar eredményei haladnak meg jelentős mértékben. A legnagyobb alapterületű és kapacitású helyiségek kevesebb, mint 60 órában állnak rendelkezésre, sőt az ÁOK helyiségei a betegellátási tevékenység miatt csak heti 35 órában. A kapacitáskihasználtságot tekintve hat kar is 100 (vagy a feletti) kihasználtsággal használja helyiségeit. Az Egyetem számos egyedülálló kutatási eszközzel is rendelkezik mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. A eszközök több mint 90%-a az Általános Orvostudományi Karhoz, a Fogorvostudományi Karhoz és a Természettudományi és Technológiai Karhoz tartozik. Ez a kutatások eszközfüggőségéből egyértelműen adódik. Az országos viszonylatban 55 db és nemzetközi szinten 24 egyedülálló eszköz az Egyetem nemzetközi kutatási kapacitásait és jelentőségét támasztja alá. A kutatási infrastruktúra meghatározó eleme a DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtára. A kiemelkedő színvonalú kutatásfejlesztési, valamint képzési tevékenységhez nélkülözhetetlen külföldi folyóiratok és elektronikus adatbázisok beszerzésre évente több mint 300 millió forintot fordít az Egyetem. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára a tudományos kommunikáció globális fejlődési trendjének megfelelően intézményi repozitóriumot üzemeltet. A tudományos, K+F+I folyamatok az egyetemen részletesen szabályozottak. Az intézmény az ország felsőoktatási intézményei közül az elsők között fogadott el szabályzatot az Egyetem közalkalmazottjai által létrehozott szellemi tulajdon kezeléséről. A szabályzat részletesen rendelkezik az Egyetem kutatói által kutatómunkájuk során létrehozott szellemi alkotások hatékony módon történő értékeléséről és nyilvántartásáról, e jogoknak az Egyetem és a kutató közötti megosztásának lehetséges módjairól és mértékéről, a szellemi alkotások megfelelő jogi oltalomban részesítéséről és hasznosításáról. 141

142 Az Egyetem az innováció ösztönzése, az eredmények társadalmi-gazdasági hasznosítása érekében Pályázati és Innovációs Irodát működtet, amely aktív szerepet vállal a hasznosítási folyamatokban, valamint az innovációs kultúra terjesztésében. Az iroda szolgáltatásai: projektfejlesztés innovatív ötletekből, technológiákból; kapcsolatépítés kutatók és vállalkozások között; az Egyetem Tudástérképének kialakítása és menedzselése; szellemi alkotások teljes körű menedzselése; kutatási eredmények ipari és üzleti hasznosításának elősegítése; K+F finanszírozási tanácsadás; Spin-off cégalapítások támogatása; befektetés-ösztönzés és üzletfejlesztési tanácsadás; innovációs képzések szervezése és az innovációs kultúra terjesztése; Részben ezen az irodán keresztül történik az Egyetem széleskörű és intenzív kapcsolatápolása regionális, hazai és nemzetközi vállalatokkal. Az Egyetem regionális szerepvállalásának és nemzetközi láthatóvá tételének, valamint gazdasági kiegyensúlyozottságának kiemelt eleme a vállalkozásbarát Egyetem kiépítése, melynek kulcsa, hogy a vállalkozásokkal létrehozott kapcsolatok túllépnek az eredmények egyszeri hasznosításán, és a folyamat a közös cégalapításon át a stratégiai szövetségekig terjed. Az együttműködés szintén bevált módja a kihelyezett tanszékek rendszere. A piaci igények előremutató megismerése és folyamatos becsatornázása az oktatói és kutatói tevékenységbe ugyanakkor még fejlesztendő terület. Az Egyetem évente Innovációs díjban részesíti a legkiválóbb, hasznosításra került szellemi termékeket. A potenciálisan hasznosítható szellemi termékek időben történő azonosítása, újdonságértékének megőrzése érdekében a kutatóknak minden publikálásra előkészített dolgozatot be kell mutatniuk közvetlen munkahelyi vezetőjüknek, akivel közösen írásban nyilatkoznak, hogy a publikáció tartalmaz-e olyan eredményt, ami szabadalmaztatható, hasznosítható lehet. Amennyiben igen, azt a kutató köteles felajánlani hasznosításra az egyetemnek. A szellemi termékek hasznosításából befolyó jövedelmek megosztásának szabályozása magyar viszonylatban az egyik legkedvezőbb ösztönző rendszer a kutatók és a kutatási egységek számára az alkotások üzleti hasznosítására. Az Egyetem központi alapot (DE Innovációs Alap) hozott létre a szabadalmaztatás költségeinek és a hasznosítására létrejövő cégek alapításának pályázati úton történő támogatására K+F eredményesség és technológia transzfer értékelése A fejezetben egyetemünk K+F+I tevékenységek eredményességét értékeljük. Intézményünk 2008-ban létrehozta a Debreceni Egyetem Elektronikus Archívumát (DEA), amelybe a tudományos közlemények mellett többek között a doktori értekezéseket és a szakdolgozatokat, diplomamunkákat is feltöltik és 2011 között az Egyetem munkatársai összesen közel 7000 publikációt jelentettek meg, mely publikációk közel fele idegen nyelven történt. A nemzetközi referált folyóiratokban megjelent közlemények száma átlagosan és tipikusan minden évben meghaladja az 1300-at, ami az 1000 minősített kutatóra vetítve 1,3 körüli átlagot jelent. A Debreceni Egyetem alaptevékenységének jellegéből adódóan elsősorban az alapkutatásban aktív. Oktatóink-kutatóink tudományos karrierpályája, motivációs környezete hazai és nemzetközi publikációs aktivitásra ösztönöz. A három kiemelkedő karon (ÁOK, BTK, MÉK) túlmenően a TTK, az ÁJK és az IK jár élen a publikációs tevékenységben. 142

143 Publikációs aktivitás karonként (2011) Az impakt faktort vizsgálva a szakmai sajátságoknak megfelelően jelentős az eltérés az egyes tudományterületek közt. E mutató mértéke öt tudományterület esetében jelentős, mely területek jellemzően három karhoz tartoznak az Általános Orvostudományi Kar, a Természettudományi és Technológiai Kar (biológia, kémia és fizika) és a Gyógyszerésztudományi Kar. E területek közül is kiemelkedő az orvostudományi terület, mely 2009-es 997,57-es értékét 2011-re 1086,83-ra tudta növelni. Ezzel szemben a többi tudományterület faktora jelentősen csökkent 2011-re. A tudományos díjak és elismerések terén is jelentős a karok közti eltérés. Az Egyetem munkatársai 2011-ben 209 országos és nemzetközi díjat nyertek el. E díjak közel 90%-a három kar a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, az Általános Orvostudományi Kar és a Természettudományi és Technológiai Kar munkatársait dicséri. Öt kar a BTK, EK, GYFK, GYTK, KTK munkatársai nem részesültek sem országos, sem nemzetközi díjazásban. Ennek hátterében természetesen az adott tudományág hagyományai és díjazási rendszere is áll, de meg kell jegyezni, hogy ez az arány évről évre változik, most azonban csak a 2011-es évet kellett értékelni. Az Egyetem munkatársai összesen 1610 tudományos szervezeti tagsággal rendelkeztek 2011-ben országos és nemzetközi szinten. A legtöbb tagsággal a tudományos díjak terén is kiemelkedő Általános Orvostudományi Kar és Természettudományi és Technológiai Kar rendelkezik, emellett számottevő a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar tagságainak száma is. A Debreceni Egyetem 2009 és 2011 között közel 10 milliárd forint K+F+I tevékenységhez köthető bevételhez jutott. Habár 2009-ről 2010-re csökkent a bevételek mértéke, 2011-re a 2009-es szint fölé emelkedett. A bevételek összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a bevételek több mint 78-83%-a minden évben pályázati forrásokból származott. A pályázatokon kívüli saját bevételre a TTK, a MÉK és 2011-ben elenyésző mértékben az ÁOK tudott szert tenni. Pozitív, hogy több kar is nyert nemzetközi pályázati forrást, és 2009-ről 2011-re közel duplájára nőtt a nemzetközi pályázati források mértéke. Az Egyetem tevékenységéből fakadóan első sorban alapkutatásokban érdekelt és érintett, amely tevékenység döntő részben pályázati forrásokból finanszírozható ma Magyarországon. Pozitív tendenciaként értékelhető, hogy azok a karok, amelyek jelentős ipari kapcsolatrendszert építettek ki, képesek saját bevételek, piaci megrendelések realizálására. Kockázati tényezőként azonosítható, hogy az Egyetem kutatás-fejlesztési kapacitásainak fenntartásai, illetve projektjeinek megvalósítása jellemzően pályázati forrásokhoz kapcsolódik. Ezen a jelenségen középtávon érdemben nem látunk változtatási lehetőséget, de a pályázati aktivitás diverzifiká- 143

144 lásával, a nemzetközi forrásteremtés növelésével a támogatáspolitikai, fejlesztéspolitikai kitettséget csökkenteni lehet intézményünkben. Az Egyetem nemzetközi és regionális beágyazottságát jelzi a partnerkapcsolatok magas száma ben összesen 2630 külső kapcsolata volt intézményünk. Egyenetlenségre utal, hogy a kapcsolataink 90%-a mindössze a karok feléhez köthető. Átlagosan 62 nemzetközi intézményi partnerkapcsolata van a karoknak. A vállalati partnerkapcsolatok tartalmát, számát és jellegét tekintve eltérés mutatkozik az egyes szervezeti egységek között. A kapcsolatok a képzési együttműködéstől a kutatási kooperáción át a stratégiai partnerségig minden területet lefednek. Nonprofit partnerkapcsolata majdnem az összes karnak van, de ez esetben is az összesen 278 partnerkapcsolat 80%-a négy egységhez, a Természettudományi és Technológiai Karhoz, a Bölcsészettudományi Karhoz, a Műszaki Karhoz és a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhoz köthető. Fontos kiemelni a Bölcsészettudományi Kar kapcsolatait, mivel e kar a többi kategóriában elmarad, ám profiljának megfelelően a nonprofit szektorban tud kapcsolatokat kialakítani és azokkal érvényesül is. A nemzetközi szervezeti tagságok számában is jelentős az eltérés. Az Egyetem összesen 486 nemzetközi szervezeti tagsággal rendelkezett 2011-ben, melynek 84%-a a következő három karhoz köthető: ÁOK, BTK és attk. A K+F kapcsolatok speciális típusaként a Debreceni Egyetem a kutatás-fejlesztésben kiemelt szerepet betöltő vállalati partnereivel több klasztert hozott létre és működtet, például Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter, Szilícium Mező Klaszter, Létesítményenergetikai Klaszter, Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter. A klaszterekben az Egyetem számos gazdálkodási szervezettel működik együtt Intézményirányítás értékelése A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma (AGTC) a debreceni felsőoktatási intézmények integrációja során a Debreceni Agrártudományi Egyetem korábbi egységeinek átalakulásával kezdte meg működését. A centrum tagjai a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar (GVK), a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK), a DE Balásházy János Gyakorló Szakközépiskolája, Gimnáziuma és Kollégiuma, valamint a Kutatóintézetek és Tangazdaság. A centrum alapfeladata a képzési, kutatási, agrártudományi és vidékfejlesztési feladatok, illetve a gazdasági és szervezeti ügyek koordinálása, a DE AGTC képviselete az egyetemen belül és kívül. A centrum közreműködik továbbá az ágazati kutató-fejlesztő, innovációs tevékenység, a területi szaktanácsadás, az agrártovábbképzés és a gyakorlati képzés feladatainak ellátásában. Az Általános Orvostudományi Kar a Nyíregyházán működő Egészségügyi Főiskolai Karral (ma: Egészségügyi Kar) együtt a betegellátási és egyéb közös feladatok integrálása érdekében a jogi szabályozás lehetőségével élve létrehozta az Orvos- és Egészségtudományi Centrumot (OEC), amely a 2003-ban megalakult Fogorvostudományi (FOK) és Gyógyszerésztudományi (GYTK), valamint a 2006-ban megalakult Népegészségügyi Karokkal (NK), ma 5 kar működését koordinálja. A DE OEC az oktatás, a betegellátás és a kutatás-fejlesztés vonatkozásában egyaránt kiemelkedő teljesítményt nyújt. A DE OEC Európa egyik legszebb campusát is magáénak mondható területen, a technika robbanásszerű fejlődősével lépést tartva, számos infrastrukturális beruházással, megújuló műszerparkkal, a legkorszerűbb technikák alkalmazásával szolgálja a betegellátást, általános orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és egészségügyi szakemberek képzését, szakképzését és élethosszig tartó továbbképzését. A kiemelkedő, nemzetközi mércével is versenyképes, a XXI. századi színvonal 144

145 megőrzésének és az oktatás- és egészségipar területén egyre erősödő versenyhelyzet által szükségessé váló folyamatos fejlesztésének biztos hátterét a költségvetési források mellett az OEC saját vállalkozói tevékenysége és jelentős részben a megnyert pályázatok adják, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az intézmény megfeleljen a kor kihívásainak, a betegek és a képzésben részt vevő hallgatók és fiatal szakemberek elvárásainak. A Tudományegyetemi Karok (TEK) funkcionális egység 2003-ban jött létre. A DE TEK-et alkotó oktatási és kutatási szervezeti egységek: Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK), Bölcsészettudományi Kar (BTK), Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar (GYFK), Informatikai Kar (IK), Közgazdaság-és Gazdaságtudományi Kar (KTK), Műszaki Kar (MK), Természettudományi és Technológiai Kar (TTK), Zeneművészeti Kar (ZK). A TEK-hez tartozik három gyakorlóiskola, melyek a tanárképzésben játszanak alapvető szerepet. Több szakkollégium, bölcsőde, óvoda, kollégium és a Botanikus Kert tartozik még működtetésének hatályába. A TEK-szintű pályázati tevékenység eredményességét többek között a kollégiumok felújítása, informatikai inkubátorház kialakítása, az Informatikai Kar új épületének megépítése, szuperszámítógép telepítése jelzik Intézmény-irányítási folyamatok, eszközök értékelése A Debreceni Egyetem küldetésnyilatkozatában vállalt feladatait oktatási, tudományos és szolgáltató egységek látják el, amelyek munkáját ún. funkcionális egységek segítik. Az integrációt követően tehát megállapodás szerint az oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységek három centrumszintű egységhez kapcsolódnak: az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma (AGTC), az Orvos- és Egészségtudományi Centrum (OEC), valamint a Tudományegyetemi Karok (TEK). A Debreceni Egyetem első számú vezetője a rektor, akinek a munkáját a rektorhelyettesek segítik. A rektorhelyettesek két csoportba sorolhatók, egyrészt funkcionális rektorhelyettesek (oktatási, tudományos, stratégiai rektorhelyettes), másrészt területi rektorhelyettesek (az OEC-, az AGTC- és a TEK-elnök). A centrumok/tek szintjén jelentős mértékben decentralizált vezetési döntéshozatal jellemző, a centrumok/tek elnökei jelentős döntéshozatali önállósággal rendelkeznek, szakmai és gazdálkodási ügyekben egyaránt. A két centrum és a TEK elnökei koordinálják a szervezethez tartozó karok, intézetek, oktatási, kutatási, valamint gazdálkodási tevékenységét. (Az OEC esetében a klinikák, illetve a betegellátási tevékenység felügyelete is a centrumelnökhöz tartozik.) A karok is bizonyos önállósággal rendelkeznek, szakmai és gazdálkodási szempontból is decentralizáltan működnek (az előzetesen jóváhagyott költségkereten belül), azonban bizonyos fontosabb szakmai és gazdasági döntéseket, valamint a tervezett fejlesztéseket jóvá kell hagynia a Centrum/TEK Tanácsnak. Az erős centrumstruktúra ellenére is egységes az Egyetem irányítása, szabályozása, a tudományos élet szervezése, hazai és nemzetközi képviselete. A döntéshozatali mechanizmus különböző testületi eljárásokat igénylő, több egymásra épülő fázisból áll. Fél évre előre ütemezett rend szerint, meghatározott sorrendben ülésezik a Rektori Vezetői Értekezlet (tagjai: rektor, rektorhelyettesek, gazdasági főigazgató, főtitkár, DEHÖK-elnök), a Dékáni Kollégium, a Szenátus tanácsai, bizottságai, a Rektori Tanács, a Gazdasági Tanács, mely tárgyalja, véleményezi a Szenátus napirendjére kerülő javaslatokat, előkészíti a döntések meghozatalát. A Szenátusnak vannak centrum/tek és kari szintű megfelelői, a Centrum Tanács/TEK Tanács (a hozzájuk tartozó karok felügyeletével), valamint a kari tanácsok. A centrumokat/tek-et a centrumelnök/tek-elnök vezeti (általában 3 vagy 4 elnökhelyettessel), az OEC-hez, AGTC-hez és TEK-hez is külön Gazdasági Igazgatóság tartozik. 145

146 A Rektori Hivatal a rektor és a vezetés, valamint a Hivatalhoz tartozó feladatokat ellátó igazgatóságok munkáját közvetlenül összefogó, a karok tevékenységét koordináló központi igazgatási és ügyviteli tevékenységeket lát el. Rektorközvetlen funkcionális szervezeti egységként működik a Rektori Hivatalon túlmenően a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály, a Humánpolitikai és Jogi Igazgatóság, Gazdasági Főigazgatóság (melyhez centrum szinten a három gazdasági igazgatóság tartozik), valamint a minőségbiztosítási rektori biztos. A rektor felügyelete alá tartozik szolgáltató egységként egyebek mellett a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár. A Debreceni Egyetemen az egyetemi stratégia tervezése során több szinten jelölik ki a fontosabb irányvonalakat, a konkrét célokat, és készítenek stratégiai terveket, melyek elemzést, véleményezést követően az intézményi szintű, központi stratégia elemeit alkotják. A Debreceni Egyetem decentralizált centrum és kari struktúrájából adódóan a stratégia tervezése kétirányú (egyrészt a karoktól a centrumok, majd központilag az Egyetem irányába; másrészt az Egyetem vezetésétől és a centrumoktól a karok irányába), azonban elsődlegesen az alulról a karoktól, intézetektől, továbbá a betegellátás vonatkozásában a klinikáktól történő kezdeményezés a jellemző. Az oktatási, kutatási, innovációs és betegellátási stratégia tervezésén túlmenően egyes szolgáltató szervezeti egységek is (pl. Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, Informatikai Szolgáltató Központ, Pályázati és Innovációs Iroda), valamint egyes funkcionális szervezeti egységek is (pl. Egyetemi Hallgatói Információs Központ, Mentálhigiénés Központ, Külső Kapcsolatok Igazgatósága) megtervezik a vázlatos stratégiájukat az adott szervezet konkrét céljaival, az azokhoz tartozó feladatokkal, felelősökkel és határidőkkel. A stratégiai tervezést segíti az intézmény minőségbiztosítási rendszere. A Debreceni Egyetem minőségbiztosítási rendszere az Egyetem egészére kiterjedő tudatos és szabályozott tevékenységek összessége, amely a küldetésnyilatkozatban rögzített célok megvalósítását szolgálja. A rendszerünk középpontjában a közvetlen és közvetett partnerek igényeinek maximális kielégítése áll, különös tekintettel a hallgatókra, a munkatársakra, a hallgatóinkat alkalmazó munkaerőpiac szereplőire, a kutatások megrendelőire, a hazai és nemzetközi szakmai tudományos közösségekre, valamint a fenntartóra. A Debreceni Egyetem minőségbiztosítási rendszere szervezeti önértékelésen alapul. Az Egyetem valamennyi karán az önértékelések eredményei alapján meghatározzák a stratégiai szempontból fejlesztendő területeket, melyekre a karok minőségfejlesztési programokat alakítanak ki. Ennek alapján készül el az Egyetem minőségbiztosítási rendszerének fejlesztési terve, mely rögzíti az adott évre vonatkozóan az egyetemi szintű minőségbiztosítási feladatokat és azok felelőseit. A minőségfejlesztési programokat a PDCA ciklussal (tervezés, megvalósítás, ellenőrzés, beavatkozás szakaszai) összhangban a képzési és funkcionális tevékenységekre alakítják ki intézményi, centrum/tek és kari szinten egyaránt, így az intézményi minőségbiztosítási rendszer visszahatása biztosított. Az intézményi irányítás jellemzői összefoglalva: akadémiai intézményi irányítás, decentralizált intézményi vezetés, decentralizált gazdálkodás centrum/tek és kari szinten, fentieket támogatja bizonyos területeken, egyes szervezeti egységek szintjén a menedzseri típusú vezetés (az utóbbiaknál elsődlegesen döntés-előkészítés, illetve döntési jogkör az adott szervezet vonatkozásában). A menedzsment vezetési szemlélet az elmúlt években főként a K+F+I, a stratégiai, a gazdasági, a beruházási, az informatikai, a kommunikációs és a sportmenedzselési területen vált hangsúlyossá. Ezt is tükrözi a különböző igazgatóságok, központok létrehozása, valamint ezen szervezetek irányításának menedzseri jellege. Az átalakításokat a Szenátus döntéseit követően az intézmény számos különálló szabályzat szintjén rögzíti. Az Debreceni Egyetem jelenlegi szervezeti struktúrája statikus környezetben jól működő, bevált rendszer, és részben meg tud felelni a folyamatosan változó és növekvő bizonytalanságú társadalmigazdasági környezet kihívásainak is. A struktúra sajátossága, hogy az Egyetem a környezetében bekövetkező változásokra korlátozott gyorsasággal tud reagálni, továbbá, hogy a funkcionális 146

147 működés súlya dominál a folyamatszemlélethez képest. A szervezet jelenlegi működéséből adódóan számos párhuzamosság alakult ki, amelyek feltárása és felszámolása, illetve a szervezeti hatékonyság javítása hatékonysági és eredményességi alapon szükségessé vált A gazdálkodási tevékenység értékelése A Debreceni Egyetem integrációját követő időszakban vagyoni és pénzügyi mutatói kedvező tendenciát mutatnak. A évhez viszonyítva mérlegfőösszege 19,7 milliárd Ft-ról 78,7 milliárd Ftra emelkedett. A vagyonállományában mutatkozó változás forrását vizsgálva látható a Debreceni Egyetem gazdálkodásának megalapozottsága, intenzív bevételszerző stratégiájának eredménye. Az Egyetem mérlegének főösszege 2008-ról 2011-re 30%-kal nőtt. Az összes növekedés 18,1 milliárd Ft, melyben meghatározó a befektetett eszközök 16,9 milliárd Ft-os növekménye. A befektetett eszközök állománya között 32%-os pozitív változást mutat, melynek fő oka a pályázati forrásokból megvalósult ingatlan- és gépberuházások növekvő tendenciája, kiemelkedő az oktatási infrastruktúra fejlesztése. A pénzforgalmi adatokat vizsgálva a bevételi és kiadási teljesítések változása között 20-20%-os növekedést mutat. A bevételeink szerkezetében átrendeződés figyelhető meg. Az állami támogatás mértéke között 13%-kal csökkent, figyelembe véve az évközi célfeladatokra biztosított kiegészítő forrásokat is. Az állami támogatáson belül a hallgatói előirányzatban a hallgatói létszám növekedésének köszönhetően 7%-os növekedés mutatkozik. A közoktatási normatív támogatás 2006 és 2009 között a csökkenő normatívák következtében fokozatosan csökkent, majd 2010-től feladatátvétel következtében kissé növekedett. A támogatáson belül legnagyobb súlyt képzett a képzési, tudományos célú és fenntartói támogatás összege, ami az Egyetem működésének az alapját hivatott biztosítani ban az éves támogatáshoz viszonyított aránya 73% volt, ez az arány 2010-re 70% alá csökkent. Összességében az ezen a jogcímen kapott állami támogatás a év viszonylatában 16%-kal csökkent. A felsőoktatási feladatellátás támogatásában a fenntartó tájékoztatása alapján jelentős változás várható. A működési források esetleges további csökkentése a képzési-kutatási feladataink visszafogását eredményezheti. A speciális programok egy része hosszabb távú, más része eseti támogatást jelent bizonyos feladatok ellátására, mint például a fogyatékossággal élők támogatására vagy kutatóintézetek kiadásainak fedezetére. E támogatások mértéke a programok számától függően évről évre változik. Különösen nehéz helyzetbe kerül az Egyetem azzal, hogy a képzési tudományos fenntartói támogatás csökkenésével egyidejűleg a gyakorlati képzés színterét biztosító Tangazdaság- és Klinika-támogatást a nevesített speciális programok közül törölték, finanszírozását az intézménynek kell biztosítani. A Debreceni Egyetem könyvtára (DEENK) nemzeti könyvtári, nemzeti gyűjtőkörre alapozott országos feladatot lát el, melynek finanszírozását (éves szinten 70 millió Ft) szintén az intézménynek kell megoldani, erre a speciális feladatra célzott támogatást nem kapunk. A kieső állami támogatást a saját bevételek jelentős növelésével tudta kompenzálni egyetemünk, amely mintegy 44%-os növekedést mutatott. A működési (saját) bevétel 2008-ról 2011-re 4 Mrd Fttal nőtt. A saját bevételek növekedésének forrása első sorban költségtérítéses felsőoktatási képzés keretében mutatkozó hallgatói létszám növekedése, amely egyben a költségtérítéses képzés bevételének növekedését ( között közel 80%-os) jelentette. A kutatási potenciálunk bevételtermelő jellege egyre nagyobb arányt képvisel a bevételek között, 2011-ben a megbízásos kutatási tevékenység a saját bevételünk 7%-át teszi ki. Az intézmény bevételeiben jelentős elemek a támogatás értékű bevételek (2011-ben 49%, 40,9 milliárd Ft), melyek nagy részét az OEP támogatás (2011-ben 29,2 milliárd Ft) jelenti. A támogatás- 147

148 értékű bevetélek növekedésének másik lényeges oka a pályázati források, különösen a TÁMOP-TIOP források megszerzése, ebből adódóan 5 milliárd Ft-ról ( években) csaknem 12 milliárd Ft-ra nőtt ezen jogcímen a teljesítésünk. A finanszírozásból kieső, alapvetően működésre fordítható bevételeket ugyanakkor a fejlesztési források csak részben képesek orvosolni. Az Egyetem bevételszerkezete az elmúlt időszakban jelentős átalakuláson ment keresztül. Az Egyetem alapfeladataira kapott állami támogatás erőteljes visszaszorulása mellett a saját bevételek aránya növekszik. Az Egyetem ezt a jelenséget eddig kezelni tudta, azonban a pályázati-fejlesztési források kimerülésével a kapacitások, illetve a színvonal fenntartása korlátokba fog ütközni. A felsőoktatási feladatok állami támogatásának csökkenésének ellenére a Debreceni Egyetem bevételei az elmúlt 4 évben folyamatosan nőttek. Ez a tendencia a támogatási értékű és a működési (saját) bevételek növekedésének eredménye. Egyetemünknek az elmúlt három évben nem volt harminc napot meghaladó lejárt kötelezettségállománya. A Debreceni Egyetem összes kiadása között 20%-kal emelkedett. Az összkiadáson belül a legnagyobb hányadot a dologi és egyéb folyó kiadások képviselik elsősorban a betegellátás miatt. A beruházások és felújítások jelentős növekedése főként az EU-s pályázatokhoz kapcsolódó bevételeknek köszönhető. Az Egyetem kiadási szerkezetében nem figyelhető meg változás ben 86%-ot tett ki a működési kiadás és csak 14%-ot a felhalmozási kiadások, mely az elmúlt években is hasonlóan alakult. A Debreceni Egyetem december 31-én 34 intézményi társaságban rendelkezik részesedéssel, továbbá egy társaságot az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés alapján kezel. A részesedések névértéke 2011 végén 358,2 millió Ft. A Debreceni Egyetem gazdasági társaságokban való részesedéseinek névértéke évről évre emelkedett, 2010-re a évi névérték 3,5-szerese. A vállalkozások árbevétele 2010-ben több mint 3 milliárd Ft volt, melyből 57 millió Ft nyereség származott. A Debreceni Egyetem gazdálkodása között kiegyensúlyozott volt, megteremtve ezzel a színvonalas oktatási, kutatási, betegellátási tevékenység alapvető feltételeit. Az állami támogatás folyamatos csökkenése, a milliárdos nagyságrendű pályázati önerő biztosítása ugyanakkor egyre nehezebben megoldható feladatokat ró az egyetemre. Az Egyetem gazdasági egyensúlyának és az oktatás, betegellátás minőségének megtartásához, minőségének fejlesztéséhez egyre inkább szükség van jelentős mértékű saját bevételre Pályázati abszorpciós képesség és forrásbevonó képesség elemzése A Debreceni Egyetem a 2009 és 2011 közötti időszakban a jelentősebb támogatási összeget eredményező pályázati felhívásokra (ÚMFT/ ÚSzT, FP7, HURO, OTKA, Baross Gábor program, TÉT) több mint 600 pályázatot nyújtott be. Ezen pályázatokból 357 hazai és 245 nemzetközi finanszírozású kérelem volt. (Az összesítésben az ÚMFT/ÚSZT pályázatok a nemzetközi finanszírozásúak között szerepelnek.) Az Egyetem erőssége, hogy a pályázati aktivitás mindkét centrumban és a TEK-en egyaránt jelentős volt az elmúlt három évben. A es időszakban az Egyetem több mint 35 milliárd forintot nyert el pályázatok útján. Ezen összeg nagyobb része hazai pályázati forrásból származik. A sikeres pályázati aktivitás kihívásokat is teremt az egyetemen. Az egészségügyi ellátást is végző intézmények szakspecifikus pályázatait is tekintve az OEC teljesítménye eredményes és kiemelkedőnek tekinthető, pályázatai támogatják a stratégiai célok megvalósítását. A visszafizetett támogatások mértéke 18,2 millió forint volt a három év alatt, mely nagyon elenyésző az elnyert támogatás mértékéhez képest. 148

149 A pályázati forrásokból foglalkozatott munkatársak száma szervezeti egységenként eltérő, kiemelkedően magas a Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Karán, az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrum Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán, valamint a központi egységeknél. A pályázati tevékenység igen széleskörű, s bár minden elnyert támogatás érdemi, mégis meghatározó szerepet pályázatokban foglalt projektek mérete és a támogatástartalom miatt a következő pályázati keretek jelentenek: ÚMFT/ ÚSzT, FP7, HURO, OTKA, Baross Gábor program, TÉT. Az egyetemi oktatás, kutatás és az OEC esetében a betegellátás feltételeinek megteremtésében a TIOP forrásai nélkül nem következhetett volna be jelentős előrelépés. A nyertes TÁMOP pályázatok az oktatás hatékonyságának növelését meghatározó módon segítették elő és a kutatást közel 5 milliárd Ft-tal támogatták. A KEOP pályázatok az Egyetem épületeinek energiahatékonyságát fokozták. Az ÉAOP pályázatokkal az Egyetem a jövőben is rendkívül fontos egyetemi cégek számára az üzleti környezet megteremtésében vállalt szerepet. Kiemelt jelentősége van az egyetemi szinten átívelő, összefogott stratégiai célokat, minőségi oktatást és a kutatás fejlesztését megcélzó programoknak (például kutatóegyetem, doktori iskolák támogatása). Bár e programok látható eredményeket generálnak a rendszerben, hosszú távú eredményt csak a folytonosság megteremtésével érhetünk el. A pályázati sikeresség felveti az önrész biztosításának és a likviditás megteremtésének kérdését, amely a pályázati összegek növekedése vagy a feltételrendszer kedvezőtlen megváltozása esetén problémákat eredményezhet a gazdasági stabilitásban. A központilag felügyelt, illetve kiemelt pályázatok szabályos megvalósításában az erőforrás biztosított, de a kisebb, egy-egy egységet érintő projektek központi monitoringjára nincs elég kapacitás. A pályázati rendszer kiszámíthatatlanságából fakadóan a pályázati tevékenység egyes területeken lehetőségvezérelt. A pályázatok megvalósításának, ellenőrzésének belső intézményi monitoringja nem teljes, egyetemünk még nem működtet átfogó projektportfólió-menedzsment eszközrendszert. A pályázati források több esetben kapacitások fenntartásához nélkülözhetetlenek, ami kiszolgáltatottá teszi az intézményt. Az FP7 programok feltüntetett támogatási összege (1,5 milliárd forint) csak a konzorciumi pályázásból a Debreceni Egyetemre eső támogatási összegeket jelenti. Itt a nyertes pályázatok száma (30) jelent áttörést a korábbi időszakhoz képest. A brüsszeli pályázatok eszközt kínálnak arra, hogy kiválasztott tudományterületeken 2020-ra a Debreceni Egyetem Európa legjobb egyetemei közé kerüljön. Az eddigi eredményeink hazai viszonylatban kiemelkedőek (2009/2010-re FP6/FP7 sikerességben az első vidéki egyetem, országosan a BME mögött a második), jelentős hozzájárulást adtak az Egyetem nemzetközi láthatóságának növeléséhez. A Horizon 2020 pályázatait 2014 elejétől írják ki. Ezeknek a nagyméretű, kiválóságot előtérbe helyező kutatási projektnek az előkészítéséhez az Egyetem és a régió jelenlegi kapcsolatrendszere, sikerei erős, fejleszthető és fejlesztendő alapot kínálnak. A HURO pályázatok értelemszerű lehetőséget biztosítanak a DE számára a földrajzi helyzete miatt és a határ romániai oldalán már kialakult együttműködések révén. E pályázati eredményességünket is az Egyetem részéről jelentős túlpályázás mellett értük el. A között benyújtott 119 pályázatból 41 volt nyertes. Az ebben foglalt tevékenységek integráns részt képeznek a tudományos munka feltételeinek fejlesztésében és a kutatási eredmények hasznosításának előmozdításában, illetve stratégiai fontosságú kapcsolatok ápolásában a határontúli intézményekkel. A Baross Gábor pályázati rendszer igen fontos volt a tudományos eredmények hasznosításában, az innovációs láncban. A vizsgált időszak első két évében 611,5 millió forint támogatást kapott az intézmény. Az OTKA pályázatok jelentik darabszám alapján a legnagyobb szeletet a pályázati eredményekből és 2010 között összesen 673 nyertes pályázat közel 3 milliárd forintnyi forrást biztosított. A pályázati rendszert alapjaiban jól beváltnak, mechanizmusát, eljárásait alapvetően a célnak 149

150 megfelelőnek ítéljük. Fontos szerepet töltenek be a kutatás folytonosságának, adott időszakra eső feladatainak finanszírozásában, és ezzel a lehetőséggel eredményesen éltünk. A TÉT pályázatok elnyerésében is eredményesnek gondoljuk a Debreceni Egyetemet között 88 nyertes pályázat 326 millió forintot jelentett az Egyetemnek. E pályázatok fontos szerepet töltenek be az oktatás és a kutatás eredményességének előmozdításában a nemzetközi kapcsolatok támogatása révén. A Debreceni Egyetemen folyó kutatás minőséget jelzi, hogy a 2011-ben megjelent MTA által kiírt LENDÜLET pályázati felhívásra is sikeresen pályázott az Egyetem és 198 millió forint támogatást nyert el Infrastruktúra-menedzsment és vagyongazdálkodási tevékenységek értékelése A Debreceni Egyetem m 2 alapterületű infrastruktúrával rendelkezik, melyben fő hallgatónak, fő dolgozónak, fő közoktatást igénybevevőnek, fő fekvőbetegként elhelyezettnek, összesen főnek biztosít helyet. Az említett területen a 15 karon kívül egyéb kiegészítő, illetve központi funkciót betöltő tervezési egység is működik. A földhivatali ingatlan nyilvántartás szerinti terület ( m 2 ) 96,1%-a állami, 0,13%-a saját, 0,58%-a önkormányzati tulajdonban van és 3,19%-a bérelt ingatlan. A fő intézményi infrastruktúra tevékenységek szerinti megosztás szerint 52,32% oktatási, tangazdasági és közoktatási tevékenység, 23,79% betegellátási tevékenység, 16,58% lakhatási tevékenység ellátását szolgálja. A 2011-es évvel bezárólag megvalósult infrastrukturális fejlesztések, felújítások eredményeképpen a karok oktatási és kutatási tevékenységéhez nélkülözhetetlen infrastruktúra általános állapota javult, kapacitásai jelentős mértékben növekedtek. A es időszakban intézményi beruházásra több mint 30 milliárd forintot, intézményi felújításra csaknem 6 milliárd forintot fordított az Egyetem. Az oktatási infrastruktúra a kapacitásokat tekintve képes kiszolgálni az Egyetem aktuális igényeit, azonban egyes karok, szervezeti egységek környezete további fejlesztésre, korszerűsítésre szorul. Az egyetemi infrastrukturális kapacitások fenntarthatóságára elkészített tervezet alapján a működési költségek várhatóan emelkedő tendenciát mutatnak a es időszakban és 2014 között az előrejelzések alapján közel 3 milliárd forinttal nő az üzemeltetési költség a várható fejlesztések miatt. E tendencia a csökkenő központi finanszírozás figyelembevételével komoly kihívások elé állítja az egyetemi költségvetést. A várható költségeket egyrészt a normatív finanszírozás terhére, másrészt a térítéses oktatás és betegellátás, kutatási eredmények hasznosításából, valamint szolgáltatások nyújtásából származó bevételek, cégvilággal történő együttműködések és pályázati bevételek hangsúlyozása mellett tervezhető. Az elmúlt évek jelentős egyetemi infrastruktúra fejlesztése után nagyobb hangsúlyt kell fektetni azon fejlesztésekre, melyek a meglévő és az újonnan létrehozott kapacitások felhasználásának hatékonyságát növelik, a fajlagos működtetési költségeket csökkentik. Az oktatási épületek állománya kielégítő. Kimutatható az oktatási tér bővülése és az eszközellátottság javulása. Az Informatikai Kar új épületében a hallgatók modern, korszerű körülmények között végezhetik tanulmányaikat. Komoly hiányosságot mutat a Népegészségügyi Kar, valamint a Műszaki Kar infrastruktúrája, mely az elmúlt években csekély mértékben fejlődött, miközben a képzési profil bővült, a hallgatói létszám emelkedett. A költséghatékony működtetés és az épületek állagának vitathatatlan romlása szükségessé teszi a Főépület teljes rekonstrukcióját, valamint a Kémia épület rekonstrukcióját vagy teljes cseréjét. Infrastrukturális előrelépést tervezünk az eddig méltatlan körülmények között zajló sporttevékenység körülményeinek javítása érdekében. Az infrastrukturális ellátottság lényeges elemei a tantermi oktatáshoz szükséges eszközök, illetve a laboratóriumi és általában a gyakorlati oktatás eszközei. A gyakorlati képzéshez kapcsolódó eszközállomány megújítása folyamatos, a minőség fenntartásához elengedhetetlen igény, amelyet pályázati forrásokból, szakképzési járulékból valósítottunk meg. Az amortizáció és a források várható szűkülése miatt az Egyetem számára komoly kihívást jelent a jövőben az oktatáshoz 150

151 szükséges eszközök biztosítása. Egyetemünk esetében ez magába foglalja az agrártudományok oktatásához szükséges szántóföldi nagygépektől, a műszaki, természettudományos, orvostudományi oktató- és kutatólaboratóriumok kis-, közép- és nagyműszerein keresztül a színvonalas zenei képzéshez nélkülözhetetlen kiváló minőségű hangszereket egyaránt. Az oktatók és a hallgatók számára a kor színvonalának megfelelően biztosított az informatikai infrastruktúra. Az irodai számítógépek jelentős része már nagy teljesítményű központi nyomtatókra kapcsolódik. Az oktatáshoz és a konferenciákon történő prezentációkhoz laptopok, notebook-ok, illetve hordozható projektorok állnak rendelkezésre. Az előadótermek egy része alkalmas multimédiás alkalmazásokkal kísért előadások megtartására. Az Egyetem jelenleg 10 Gbps-os sávszélességgel kapcsolódik a magyar akadémiai hálózathoz, ami nemzetközi viszonylatban is igen jónak minősül. A belső hálózatot egy Cisco Catalyst 6500-as switch-be szerelt erős, nagy teljesítményű, redundáns, Firewall Service Module alapú tűzfalrendszer védi. A központi kapcsoló berendezés előreláthatólag még több évig ki tudja szolgálni az egyetemi hálózatot. Az egyetemen működik a NIIFI regionális központja, ahonnan a térség akadémiai hálózathoz tartozó intézményeinek internetkapcsolatai kiindulnak (ezek közül Nyíregyháza és Békéscsaba a két legjelentősebb). Itt található az országos névtár-rendszer egyik regionális LDAP szervere, valamint a NIIFI országos telefonos behívó szolgáltatásának egyik helyi kiszolgálója. Az egyetemen három helyen üzemel a NIIFI országos videokonferencia rendszerének egy-egy állomása is, melyeket rendszeresen és megelégedéssel használnak az Egyetem polgárai. Fejlesztésre szorul az SAP is, amelynek jelenlegi feltételeit szabályozó szerződése hamarosan lejár. A Debreceni Egyetem a könyvtári fejlesztések esetében a szakkönyvtári rendszerű fejlesztések mellett döntött. Ez az elképzelés azt jelentette, hogy az Egyetem integrált dokumentumvagyonát nem egyetlen új épületben helyezte el, hanem a campusokon felépült, ill. korszerűsített szakkönyvtárakban. Az így kialakított könyvtárak az Egyetem oktatóinak, hallgatóinak oktatási, kutatási igényeit elégítik ki. A könyvtár infrastruktúrája az oktatott szakoknak, azok tudományági sajátosságainak megfelel Humánerőforrás értékelése A Debreceni Egyetemen 2011 októberében a teljes munkaidős foglalkoztatottak száma 6210, a részmunkaidősök száma 293, így a foglalkoztatottak összlétszáma 6503 fő volt. A teljes munkaidős (főállású) létszám megoszlását vizsgálva a nem oktatók, nem kutatók jelentős túlsúlya figyelhető meg, ami az Egyetem betegellátási feladatainak következménye. A teljes munkaidős létszámból 1456 oktatói, 175 kutatói és 4579 nem oktatói, nem kutatói munkakörben volt foglalkoztatva. A nem oktató, nem kutató dolgozók közel 63%-a az Általános Orvostudományi Karon van. Foglalkoztatottak megoszlása tevékenységi körök szerint (2011, fő) Az Egyetem jelentős humánerőforrás-kapacitással rendelkezik, amelynek munkaköri, foglalkoztatási struktúrái eltérnek a felsőoktatási intézmények többségében tapasztaltaktól. Az oktatói munkakörben foglalkoztatottak száma az Egyetem hatékonyságát jelzi. Az egy oktatóra jutó hallgató számát tekintve az Egyetem átlagos értéke 30 fő volt, ami jelzi, hogy az oktatói kapacitások 151

152 megfelelő kihasználtsága mellett az oktatói munkavégzés minőségére is kiemelt hangsúlyt fektetünk. Az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók számát a pontban elemeztük. A legtöbb oktató és kutató az Általános Orvostudományi Kar, a Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi és Technológiai Kar alkalmazásában áll, e három kar oktatói létszáma teszi ki a teljes létszám több mint felét. A többi karon 36 és 75 fő között mozog a főállású oktatók és kutatók létszáma. Egyetemünk oktatói kapacitása a közötti időszakban növekedett, 1508 fő helyett 1555 fő végzett képzési tevékenységet intézményünkben. A növekedés fő forrását az oktatói életpálya kezdetén lévő tanársegédek és adjunktusok létszámának növekedése adta. Az egyetemi tanári, docensi munkakörök esetében is szignifikáns növekedést tudtunk elérni, hiszen 3,7 és 3,1%-kal nőtt az e munkakörökben foglalkoztatottak aránya. Ez egyértelműen jelzi, hogy az intézmény pótolni tudta a nyugdíjba vonuló tudományos fokozattal rendelkező oktató kapacitásait, amire építve képzésfejlesztési, kutatási tevékenysége fejlődhetett. A korösszetételt tekintve a éves korosztályok a legnépesebbek, ami az alaptevékenységek ellátásához szükséges humánkapacitások biztosításának kiegyensúlyozottságára és fenntarthatóságára utal. Az 50 év feletti oktatói-kutatói korcsoportok aránya elmarad az átlagtól, azaz nem fenyegeti az intézményt az oktatói kar elöregedése, illetve a nyugdíjazásból adódó kapacitásveszteség. A tudományos utánpótlás vonatkozásában az Egyetem helyzete kiegyensúlyozottnak mondható, a éves korosztályban is 53%-os a minősítettség, és ebben a klaszterben a legmagasabb az abszolút létszám is. Az egyes életkori kategóriákban a foglalkoztatott létszámok változásával közel arányosan csökken a tudományos fokozattal rendelkezők száma, ugyanakkor az arány vonatkozásában folyamatos javulás figyelhető meg. Mivel az összes minősített oktatónak csak kis hányadát teszik ki a 60 év feletti oktatók-kutatók, az Egyetem tudományos utánpótlása fenntartható. Ez a helyzet egyértelműen a doktori képzés magas színvonalának és jelentős kapacitásainak is köszönhető. A humánerőforrás-gazdálkodás alapjaként az Egyetem arra helyezi a hangsúlyt, hogy elsősorban alsóbb szintekre vesz fel munkavállalókat, akiket aztán megpróbál hozzásegíteni ahhoz, hogy a megfelelő követelmények teljesítését követően előreléphessenek. A jogszabály kötelező előírásának alapulvételével bizonyos kényszerítő erő is segíti az egyetemet abban, hogy rövid időn belül számon kérje az oktatóktól az előrehaladást. A docens szinttől kezdődően már elsősorban arra próbálja ösztönözni az Egyetem őket, hogy maradjanak az intézmény alkalmazásában és adják át a megszerzett tudást a hallgatóknak, kutatási tevékenységüket az egyetemen folytassák. Külső tényezőként merül fel, hogy a piac bizonyos területeken még diplomaszerzés előtt vagy doktori tanulmányok alatt elviszi az egyetemen dolgozó tehetségeket, akik az utánpótlás erős bázisát képezhetik. A jelenség okát abban látjuk, hogy az oktatói, kutatói karrierpálya nem tudja felvenni a versenyt a piac által kínált stabil és sok tekintetben jobb feltételekkel. A Debreceni Egyetem a munkatársak képzése, továbbképzése, készségeinek és képességeinek fejlesztése mellett elkötelezett. Egyrészt lehetőséget biztosít, hogy a munkavállalók az intézményen belül felsőfokú végzettséget szerezzenek, ennek érdekében lehetőség van tanulmányi szerződés kötésére az Egyetem közalkalmazottaival, másrészt a nyelvtudás fejlesztésére is lehetőség van az Egyetem DExam Vizsgaközpontja segítségével kedvezményes feltételek mellett, továbbá lehetőségeihez mérten biztosítja a szakmai konferenciákon való részvételt is. A hazai és nemzetközi mobilitás támogatása a kompetencianövelés egyik legfontosabb területe. A mobilitási programokban való részvétel évről-évre egyre több oktatót érint, továbbá a más, jellemzően külföldi intézményben eltölthető idő nagysága is jelentős. 152

153 Intézményi szolgáltatások értékelése A Debreceni Egyetemen működő Hallgatói Kapcsolatok Igazgatósága (a továbbiakban DE HKI) egységes irányítású és szerkezetű, az Egyetem rektorának közvetlenül alárendelt központi egység. Feladata a tanulmányi szolgáltatásokon kívül az Egyetem hallgatói számára biztosított szolgáltatások megszervezése és irányítása, melynek során együttműködik az Egyetem egyéb hallgatói tanulmányi szolgáltatásokat ellátó szervezeti egységeivel. Felügyeli a hallgatók számára folyósításra kerülő juttatások utalását. Az EHÖK-kel együttműködve megszervezi az egyetemi hallgatók kollégiumi felvételi és szociális ösztöndíj-eljárását, ellátja az egyetemi központi hatáskörben kezelt ösztöndíjak adminisztrációs feladatait. Felügyeletet gyakorol az Egyetem kollégiumainak adminisztrációját végző szervezeti egységek működése felett, valamint együttműködik a kollégiumok üzemeltetési feladatait ellátó szervezetekkel. A DE HKI megszervezi a hallgatók életvezetési és mentálhigiénés tanácsadási szolgáltatását, koordinálja a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos feladatok ellátását. A Debreceni Egyetemen 2001 óta működik Mentálhigiénés Program, amely ebben az évben ünnepelte 10 éves fennállását decemberében Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ létesült, amely fizikai és kommunikációs szempontból akadálymentesített. A központ a Debreceni Egyetemen tanuló fogyatékossággal élő, illetve a mentálhigiénés, pszichés problémákkal küzdő hallgatókat látja el. A központ mellett az Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrumban, továbbá az Egészségügyi Karon működnek Mentálhigiénés Szolgáltató Irodák. A Központnak szerepe volt abban, hogy 2011-ben intézményünk elnyerte a Családbarát Munkahely címet. A Debreceni Egyetem komplex szolgáltatásokat nyújt a fogyatékossággal élő hallgatók számára. Az Egyetem a Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesülettel együttműködési megállapodást kötött, amely keretében az egyesület Támpont Támogató Szolgálatot hozott létre azzal a céllal, hogy szakszerű támogatást tudjon biztosítani a Debreceni Egyetemen a fogyatékossággal élő hallgatók számára. A hallgatóknak lehetőségük van az egyetemi könyvtárban Braille-írású nyomtatás és digitalizálás igénybevételére is. A fogyatékossággal élő hallgatók számára az országban elsőként jegyzetelő szolgálatot indított el az Egyetem. A 2010 decemberében a Szenátus által elfogadott Esélyegyenlőségi Terv célja, hogy a Debreceni Egyetem a foglalkoztatás valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét. A Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú Kft. szintén szerepet vállal számos hallgatói szolgáltatás biztosításában, mint a rendezvények szervezése, klubok üzemeltetése, vendéglátás bonyolítása, állásés albérlet-közvetítés és további szolgáltatások. A 2011/2012. tanév első félévében a hallgatóink 3770 kollégiumi, 922 diákotthoni, 33 bérelt és 105 szakkollégiumi férőhelyet vesznek igénybe. Az Egyetem kollégiumi és diákotthoni férőhelyei az elmúlt években is gyakorlatilag teljes feltöltéssel üzemeltek. A kollégiumok döntő többségét egy évtizeden belül újítottuk fel, két-, háromágyas (az összes férőhelyből pedig 43 db egyágyas) szobákkal rendelkeznek. Az Egyetem több karán és szervezeti egységében működik karrieriroda. A DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) a Debreceni Egyetem egyik legösszetettebb, az oktatást és kutatást korszerű eszközökkel támogató intézményeként az elmúlt öt évben dinamikus fejlődéssel sikeresen valósította meg céljait: olyan könyvtárrá vált, ahol a tudásmenedzsment összekapcsolódik a hagyományos és személyre szabott legkorszerűbb szolgáltatásokkal. A tartalomszolgáltatás minőségének emelését a 6.5 millió dokumentumot tartalmazó hagyományos gyűjtemény jobb szervezésével és hozzáférhetőségének biztosításával, valamint az elektronikus dokumentumoknak a meglévő információs szolgáltatásokba való integrálásával értük el. Az elmúlt években az Egyetem versenyképességét, tudományos eredményességét segítendő egyik legfontosabb fejlesztési stratégiai cél a könyvtári tartalomszolgáltatás dinamikus fejlesztése volt. Ma már a DEENK dokumentumvagyonának szerves részét képezik a külföldi elektronikus adatbázisok és online folyóiratok. Több mint 60, jórészt teljes szövegű adatbázis áll a Debreceni Egyetem oktatói, 153

154 kutatói, hallgatói és a könyvtárat használó olvasók rendelkezésére és azoknak a folyóiratoknak a száma, amelyek teljes szövegben hozzáférhetők az egyetemi hálózaton. A könyvtár aktuális TÁMOP és TIOP pályázatai segítségével jelenleg is fejleszti tartalomszolgáltatási tevékenységét. A 350 millió forintos fejlesztés célja, hogy differenciált könyvtári szolgáltatás nyújtásával lehetővé váljon az Egyetem oktatási-kutatási egységei által létrehozott tudományos, közismereti és digitális tartalmak interaktív portálokon történő terjesztése és széleskörű elérésének biztosítása. Az Egyetem által létrehozott tudományos eredmények nemzetközi vérkeringésbe kapcsolását segítik elő azok az európai uniós együttműködések (DART-Europe, DRIVER, European Travel), amelyekben a könyvtár aktívan részt vesz. A Könyvtár jelenlegi színvonalának megőrzése a költségvetési források szűkülése mellett problémát jelenthet. A Debreceni Egyetem infokommunikációs rendszerén a központi szolgáltatásokat az egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ (ISZK) nyújtja. Az intézményi rendszer az országos akadémiai és közintézményi 20 Gbit/sec hálózathoz (HBONE) kapcsolódik, amin keresztül elérhető az internet is. Az egyetemi hálózat 10 Gbit/sec sebességű optikai kapcsolatok segítségével köti össze az AGTC, OEC, TEK centrumok campusait és kiszolgálja a végfelhasználói számítógépeken keresztül a felhasználók adat, valamint valósidejű kommunikációs (telefon, videó) igényeit. Az intézményi infokommunikációs hálózat közel számítógép, IP telefon segítségével az összes egyetemi alkalmazott és hallgató számára korszerű informatikai szolgáltatásokat nyújt. A hazai felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi közösséget kiszolgáló nagysebességű számítógép-hálózatot és az arra épülő kutatásfejlesztést támogató szolgáltatásokat két évtizede fejlesztő és működtető Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) HBONE+ programja keretében immár a legmodernebb videó-kommunikációs eszköz működik a Tudományegyetemi Karokon. Az Egyetem az elmúlt évek során több fragmentáltan működő adatbázist és informatikai rendszert fejlesztett ki, amelyek hatékonyabb működtetéséhez a rendszerek közös fejlesztésére lenne szükség márciusában az országos szuperszámítógép rendszer ami a jelenlegi világranglista 165. helyén áll egyik csomópontját a Debreceni Egyetemen helyezték el. A gép processzormagot és több mint 6 Terabyte memóriát tartalmaz, amit egy közel fél Petabyte-os háttértároló és nagy teljesítményű vizualizációs alrendszer egészít ki. A rendszer a legkorszerűbb, energiahatékony technológiákat alkalmazza, vízhűtéses kialakítású. Számítási teljesítménye meghaladja a 18 Teraflopot. A szuperszámítógép elsődleges felhasználói a debreceni felsőoktatási és akadémiai intézmények kutatói, de az NIIF rendszerbe kapcsolódva minden magyar kutató rendelkezésére áll. A Debreceni Egyetem 2005-től közös irányítás alá vonta a hallgatók számára kötelező testnevelési oktatási feladatok ellátását, a hallgatói és oktatói tömegsport rendezvények szervezését, a hallgatói versenysport szervezését, valamint a sportlétesítmények üzemeltetését. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a Debreceni Egyetem Szenátusa 2011 tavaszán átalakította a sport célú feladatok szervezésének és finanszírozásának rendszerét. A sporttevékenységek ellátása és finanszírozása az oktatási, a tömegsportrendezvényekkel kapcsolatos, a versenysport-szervezési, valamint az üzemeltetési tevékenységek ellátására osztható fel. Az elmúlt években számos sport célú infrastrukturális fejlesztés valósult meg. Az Egyetem mindhárom nagy campusán műfüves labdarúgó pályákat adtak át, az Egyetem téri campuson található sporttelepen szabadtéri tornapálya készült el, részlegesen felújították az Egyetem téri campus sportközpontjának épületét. Az Egyetem a fejlesztések folytatását tervezi az egyes campusokon található sportcsarnokok felújításával, illetve jelenleg is tart az Egyetem téri campus sporttelepén tervezett új sportcsarnok tervpályázati eljárása. 154

155 Gazdasági, társadalmi hatások értékelése Foglalkoztatási szerep értékelése A Debreceni Egyetem az észak-alföldi térség egyik legnagyobb foglalkoztatója. Intézményünk összesen mintegy munkavállalót foglalkoztat. Az intézmény mint foglalkoztató jelentőségét növeli, hogy kiemelten magas a teljes munkaidős foglalkoztatottak aránya (95%), valamint a közalkalmazottként foglalkoztatottak száma. Az intézmény jellegénél fogva a legnagyobb diplomás foglalkoztató a térségben. Egyetemünk 31 gazdasági társaságban rendelkezik tulajdonrésszel, s ezekben is jelentős létszámú munkatársat foglalkoztat. Az Egyetem köszönhetően a feletti hallgatói létszámának kiemelt szerepet játszik a helyi gazdaság idényjellegű munkaerő-szükségleteinek kielégítésében. Diákmunka keretében a hallgatók jelentős része szerepet vállal a város, illetve a régió gazdasági termelésében. E tevékenységet egyetemi szolgáltató szervezetek is koordinálják. A Debreceni Egyetem 2011-ben 21 Mrd forintot fizetett ki személyi juttatásként munkavállalóinak, amely összeg jelentős része a régió gazdaságát táplálta. Az egy főre jutó átlagos kifizetés Ft volt havonta Szolgáltatói, szállítói szerep értékelése A Debreceni Egyetem mint szolgáltató jelentős kiszolgálója a térség gazdasági szereplőinek. Az intézmény szolgáltatási bevételeinek jelentő része kutatás-fejlesztési megbízások teljesítéséhez, infrastruktúra-hasznosításához, valamint képzési szolgáltatások biztosításához kapcsolódik. Az Egyetem működési bevétele 2011-ben 13,8 Mrd Ft volt, azaz ebben a volumenben valósított meg központi költségvetési forráson kívüli feladatokat a régióban. Az Egyetem 31 gazdasági társaságban rendelkezik tulajdonrésszel, amelyek mind a régióban szolgáltatnak. A társaságok árbevétele 2011-ben elérte a 3,2 Mrd Ft-ot, nyereségük pedig az 57 m Ft-ot Megrendelői szerep értékelése A Debreceni Egyetem a vásárlóerejét tekintve a régió legnagyobb megrendelője. Kiemelt partnerei közé értelemszerűen a közüzemi szolgáltatóvállalatok tartoznak, de a klinikai feladatellátás miatt az egészségipar helyi és országos vállalkozásai is a jelentősebb partnerek közé tartoznak. Egyetemünk által a régióba vonzott fejlesztési forrás jelentős beruházási potenciált jelentett az elmúlt három-öt évben, így a térség építőipari vállalkozásai is kiemelten részesedtek az Egyetem megrendeléseiből. A beszállítók székhelyének, illetve telephelyének változatossága miatt nehéz pontosan megbecsülni azt a pénzügyi volument, amit az intézmény a térségben költött el szolgáltatás-vásárlásra, az azonban kijelenthető, hogy a 36 Mrd ft-ot meghaladó dologi kiadásaink jelentős része a régióban hasznosult Másodlagos gazdasági hatások értékelése A Debreceni Egyetem léte, tevékenysége a közvetlen kifizetéseken, illetve szolgáltatás-teljesítéseken túlmenően számos formában és módon járul hozzá a régió gazdasági fejlődéséhez. Az intézményben tanuló hallgatók szülői támogatása, állami és alapítványi támogatása, diákhitele mind-mind a régióban hasznosul, hiszen életvitelszerűen, vagy akár csak időszakonként az Egyetem telephelyein tartózkodók szolgáltatásokat, termékeket vásárolnak. A GKI kutatásai szerint egy átlagos nappali tagozatos hallgató Ft-ot költ megélhetésére, ami a Debreceni Egyetem közel fős nappali tagozatos hallgató létszámával kalkulálva 0,8-1,2 Mrd Ft kiadási volument jelent egy-egy hónapban. Az Egyetem által tulajdonolt gazdasági társaságok által befizetett helyi iparűzési adó szintén jelentős addicionális hatást jelent a város gazdaságának. 155

156 Az Egyetem mint tudásközpont jelentős vonzerőt jelent az innováció-érzékeny vállalkozások, illetve az innovatív iparágakban tevékenykedő cégek számára. Intézményünk jelentős szerepet vállal a régió gazdasági együttműködéseinek, beruházásainak kialakításában, koordinálásában. A Debreceni Egyetem kulcsszereplő a klaszterszervezési folyamatokban, s emellett a legjelentősebb hasznosító vállalkozási portfolióval rendelkezik. Az intézmény képzési és kutatási tevékenységei, kapacitásai a technológia-érzékeny vállalkozások számára kínálnak biztos szakmai és szolgáltatási hátteret. Az Egyetem létének másodlagos gazdasági hatásaként vehető számításba az intézmény által a régióba vonzott pályázati források jelentős mértéke is, ami az elmúlt három év vonatkozásában, összességében meghaladta a 35 milliárd Ft-ot Társadalmi mobilitási hatások értékelése Az Egyetem a továbbtanuló fiatalok első számú célpontjaként a kelet-magyarországi térség társadalmi mobilitásának kiemelkedő tényezője. Képzési portfóliónk összetettsége és komplexitása miatt intézményünk egyszerre képes a hátrányos helyzetű, első generációs értelmiségi fiatalok számára felsőfokú végzettséget biztosítani, illetve nemzetközi szinten is elismert elitképzést megvalósítani. A társadalmi előrelépés hagyományos csatornáinak számító agrárképzések, a bölcsész-, és pedagógiai képzések, valamint a műszaki szakok széles lehetőséget biztosítanak. Az Egyetem szociális szolgáltatásokkal is igyekszik biztosítani a hátrányos helyzetű hallgatók felsőfokú képzéshez való hozzáférését. A legtöbb hallgatót érintő szociális juttatás a rendszeres szociális ösztöndíj és a kollégiumi ellátás. Rendszeres szociális ösztöndíjat általában a pályázók közel 50%-a, kollégiumot mintegy 75-80%-a nyer el. A Debreceni Egyetem 11 saját kollégiumot üzemeltet, a hallgatók elhelyezésére egy diákotthon szolgáltatásait is igénybe veszi. A 2011/2012. tanév első félévében a hallgatóink kollégiumi, 922 diákotthoni, 33 bérelt és 105 szakkollégiumi férőhelyet vettek igénybe. Az Egyetem kollégiumi és diákotthoni férőhelyei az elmúlt években is gyakorlatilag teljes feltöltéssel üzemeltek. A kollégiumok döntő többségét egy évtizeden belül újították fel. A hallgatók többsége számára a tanulmányi kötelezettségeken túli tevékenységét az Egyetem ösztöndíjakkal támogatja (pl. művészeti ösztöndíj, sportösztöndíj, terepgyakorlatokhoz és szakmai gyakorlatokhoz kapcsolódó ösztöndíj). A Debreceni Egyetem alaptevékenységeihez kapcsolódóan nagy hangsúlyt fektet az esélyegyenlőség megvalósítására és a fogyatékkal élők támogatására. Intézményünk komplex szolgáltatásokat nyújt a fogyatékossággal élő hallgatók számára. A Támpont Támogató Szolgálat keretében változatos szolgáltatások állnak a fogyatékkal élők rendelkezésére (személyi segítő szolgálat, tanácsadás, szállító szolgálat, támogató szolgálat, Támpont Iroda, Braille-írású nyomtatás és digitalizálás, jegyzetelő szolgálat) Társadalmi/gazdasági beágyazottság értékelése A Debreceni Egyetem nagy hangsúlyt fektet a külső partnerekkel való kapcsolattartásra, együttműködésre. Az Egyetem külső partnerekkel való kapcsolattartásának kiterjedtsége rendkívül széles, ráadásul több szinten valósul meg, a szervezeti struktúránknak megfelelően: egyetemi-, centrum/tek- és kari szinten egyaránt. A társadalmi-gazdasági beágyazottságra, az együttműködések kialakítása terén mind a képzési, mind a kutatási tevékenysége kapcsán jelentős eredményeket ért el a Debreceni Egyetem az elmúlt években. A Debreceni Egyetem vezetése számos egyetemen kívüli tudományos és szakmai bizottság munkájában részt vesz (MTA, MAB, FTT). Az Egyetem rektora külön figyelmet fordít a többi magyar kutatóegyetemmel való együttműködésre. Az intézmény számos együttműködési megállapodást kötött a munkaerőpiac meghatározó szereplőivel, az FAG Magyarország Ipari Kft.-vel, az E-ON Hungária Zrt.-vel, az IT Services Hungary Kft.-vel, a TEVA Magyarország Zrt.-vel, a National Instruments Hungary Kft.-vel, a Richter Gedeon Zrt.-vel, stb. Egyetemünk rendkívül fontosnak tartja a 156

157 kihelyezett tanszékek létesítését, az elmúlt évben kihelyezett tanszék létesült az IT Services Hungary Kft.-nél és a TEVA Magyarország Zrt.-nél, ezzel közel 60-ra emelkedett a kihelyezett tanszékek száma. A Debreceni Egyetem a kutatás-fejlesztésben kiemelt szerepet betöltő vállalati partnereivel több klasztert hozott létre és működtet, például Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter, Szilícium Mező Klaszter, Létesítményenergetikai Klaszter, Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter. A klaszterekben az Egyetem számos gazdálkodási szervezettel működik együtt. Kiemelten fontos számunkra a kutatási eredmények gyakorlati felhasználása, az innovációs folyamatok régióbeli kibontakozását hatékonyan szolgáló partnerkapcsolatok és szervezetek kialakítása, valamint eredményes működtetése is. A tudáshasznosítás hatékony eszközeként sikeres inkubátorközpontokat működtetünk. Gazdasági kapcsolatrendszerünk fejlett ugyan, de a potenciális lehetőséget tekintve mindenképpen fejlesztendő mind regionális, mind országos, mind nemzetközi vonatkozásban. Az Egyetem szolgáltatásai, kapacitásai és kompetenciái nem kellően ismertek a vállalati körben. Az Egyetem kutatás-fejlesztési bevétele 2010-ben megközelítette az ötmilliárd forintot, kutatásfejlesztési megbízásainak száma meghaladta a 250-et. Az Egyetem a külső partnereivel rendkívül szoros kapcsolati rendszert működtet, partnereinek véleményét folyamatosan felhasználja az intézmény képzési folyamatának fejlesztéséhez. Az Egyetem minőségbiztosítási rendszerének keretén belül méri a munkaerőpiaci szereplők elégedettségét, a mérési eredmények az intézményben működő visszajelzési rendszeren keresztül épülnek be a képzési folyamatba. A partnerek véleményét figyelembe vesszük a képzéseink indításánál, a képzési tervünk átalakításánál, a tantárgyi tematikák kialakításánál, a gyakorlatok erősítésénél. Az Egyetem kiemelten kezeli a Várossal együttműködésben indított kezdeményezéseket, befektetők letelepedésének ösztönzését, közös gazdasági társaságok alapítását, stb. Mind a város képviselői, mind a meghatározó gazdálkodási szervezetek, kamarák képviselői rendszeresen részt vesznek rendezvényeinken Az intézmény tudomány-, és kultúraközvetítő szerepének értékelése A Debreceni Egyetemnek mint a régió meghatározó tudásközpontjának, alapvető feladata és kötelessége felvállalni a legmagasabb szintű tudományos ismeretterjesztést. Ennek a feladatnak egyetemünk többféle módon igyekszik megfelelni. A karok döntő többsége szemeszterenként szervez olyan szakmai programot vagy programsorozatot, amely városi és/vagy regionális érdeklődésre tart számot (szakmai napok (pl. fizikus napok), kiállítások (pl. Farmerexpo), nyílt napok, centrum szintű kapcsolatok napja rendezvények, stb.). Egyetemünk 2007 óta rendezi meg minden szeptember harmadik péntekjén a Kutatók éjszakája programsorozatot. Ez évente növekvő esemény- és látogatószámot mutat, 2011-ben több mint 70 eseményen közel en vettek részt. Az Egyetem kutatói, kutatócsoportjai által elért legfrissebb tudományos eredményeket rövid és részletesebb hír formájában az Egyetem portálján, saját facebook-oldalán, legújabban pedig az [origo] hírportál tudomány rovatában is közzétesszük. Az INNOVA regionális ügynökséggel közreműködve havi rendszerességgel rendezzük meg az ún. Science Cafe esteket, amelyek egyetemen kívüli, kávéházi környezetben kínálnak tudományos értékű ismeretterjesztő előadásokat a legszélesebb körű közönség számára. Az MTA Debreceni Akadémiai Bizottságával szoros az együttműködésünk, az év során rendszeresen, de a tudomány hónapjában, novemberben különösen aktívan kutatócsoportjaink számos bemutatkozó és tudományos programot szerveznek a DAB Székházban. 157

158 Debrecen várossal együttműködve már a kivitelezési szerződéskötések fázisában van az ún. AGÓRA program, amelynek keretében egy természettudományi interakív múzeumot és élményparkot alakítunk ki a 2013/14. tanévre az egyetemi Botanikus Kert területén. Ennek szakmai felügyeletét döntően a TTK és az ÁOK fogja biztosítani. Az Egyetem a zeneművészeti képzés révén szoros szálakkal kapcsolódik a város és a régió kulturális életéhez. Ez a kapcsolódás számos sikeres kulturális projektet eredményez, közös városi-egyetemi kuratórium dönt a két fél által rendelkezésre bocsájtott kulturális támogatási források felhasználásáról. Kimagasló példa ezen a területen az évente megrendezett Ifjú Zeneművészek Nemzetközi Nyári Akadémiája, amely a két fél támogatása mellett a NEFMI segítségével valósítja meg művészi, oktatási, kulturális programját, egyben megjeleníti az egyetemet külföldi koncerthelyszíneken is. A Debreceni Egyetem tudatos, sokrétű külső-belső kommunikációs tevékenysége támogatja az intézmény tudomány- és kultúraközvetítő szerepét: egyetemi honlap, hivatalos facebook-profil, megjelenés az origo.hu-n, egyetemi nyomtatott újság kiadása, megjelenések a helyi médiumokban vásárolt felületeken (magazinműsorok, melléklet), rendszeres sajtóesemények (sajtótájékoztatók, sajtóközlemények, sajtóreggeli). A Debreceni Egyetem az elmúlt években fejlesztéseket és szemléletváltást indított meg abban a tekintetben, hogy a tudományos eredmények társadalmi elfogadottságát és ezen keresztül a természettudományos hallgatók számát növelje, valamint nyisson a vállalati szféra felé. Részben ehhez kapcsolóan az Egyetem hazai ismertségében és elismertségében tudott előrelépni, azonban nemzetközi láthatósága súlyához mérten alacsony Fenntartható fejlődés szempontjainak értékelése Az egyetemről kerülnek ki a következő évtizedek vezető gazdasági, műszaki és politikai döntéshozói. Szemléletük a világról, annak működéséről, az összefüggésekről, tapasztalataik, elkötelezettségük meghatározza, hogy milyen döntéseket fognak hozni. A Debreceni Egyetem tanárképzést is folytat, így intézményünkből kerülnek ki azok a leendő tanárok is, akik az egész társadalom szemléletét, hozzáállását alakítják. Az intézmény működésével, működtetésével tanít, szemléletet alakít, tudást, életvitelt közvetít, befolyásolja a hallgatók, munkatársak és partnerek értékrendjét. Emellett intézményként önmagában is felelős saját erőforrás-használatáért, környezetterheléséért, jogszerű feltételek biztosításáért. Ugyanilyen fontos, hogy az Egyetem környezetének felelős intézményévé váljon, és részt vegyen a hallgatók számára valós élethelyzetekre, problémákra való rálátást, felelős megoldás-keresést biztosító kutató, fejlesztő együttműködésekben. A Debreceni Egyetem 2008-ban alkotta Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, amelyben rögzítette azokat a célokat, melyeket meg kíván valósítani. A fenntarthatóság elvei szerint élő társadalomban többek között érvényesül a szociális igazságosság, amelynek az alapja a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, és a társadalmi terhekből való közös részesedés; az életminőség folytonos javítására való törekvés. (Részlet a Debreceni Egyetem évben elfogadott Fenntartható Fejlődési Stratégiájából) A Debreceni Egyetemen az oktatás szempontjából tudatos a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos területek fejlesztése. Az Egyetem szinte valamennyi karára jellemző, hogy a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos témaköröket beépítik a képzéseikbe. Műszaki képzési területen említhetjük a BSc-szakok esetében olyan tárgyak beépítését a hagyományos képzéseinkbe, mint a Környezettechnika, Épületenergetika, Energiatudatos építészet. A 2007 óta kidolgozott és indított mesterképzéseink közül a Létesítménymérnök MSc célja azon ismeretek átadása, melyek segítségével a diplomás mérnökök az épületszektorban elhelyezkedve hozzájárulhatnak az energiafogyasztás csökkentéséhez, hiszen jelenleg Magyarországon és az Európai Unió több országában az épületek a legnagyobb 158

159 energia-felhasználók. A geotermikus energia és a napenergia hasznosítása, a passzív házak és létesítmények energetikai felújítása terén széleskörű ismereteket szerezhetnek a szakra jelentkezők. A tervező építészmérnökök MSc-szinten szintén ismereteket szerezhetnek a környezeti energiák hasznosítása és a passzív házak tervezés terén. A Műszaki menedzser MSc szakmai moduljai az alacsony energiafelhasználású létesítmények tervezési és kivitelezési folyamatairól, illetve a meglévő létesítmények energetikai rekonstrukciójának építésszervezési folyamatairól szerezhetnek ismereteket. A Környezetmérnöki BSc és MSc célja olyan szakemberek képzése, akik rendelkeznek mindazokkal az ismeretekkel a vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás és környezetmenedzsment területén melyek elengedhetetlenek a környezeti fenntarthatóság feltételeinek teljesítéséhez. A tanárképzésben is az Egyetem kiemelt feladatának tekinti a környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó tantárgyak oktatását, kapcsolódva az Európa Tanács elvárásához: a tanárképzésnek és továbbképzésnek kulcsszerepet kell kapnia a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás távlatainak a kialakításában és annak meghatározásában, hogy miként lehet azt konkrétan megvalósítani az iskolákban, a szakképzésben és a felsőoktatási intézményekben. A Debreceni Egyetemen a fenntartható fejlődéshez kapcsolódóan új szakokat is kialakítottunk. A Műszaki Kar két teljesen új szakirányú továbbképzést alapított, akkreditált és indított, melyeknek kifejezett célja a gyakorló mérnökök számára olyan új ismeretek átadása, melyekhez néhány éve tanulmányaik során nem kaphattak meg. A két szak közül a Létesítményenergetikai szakmérnök szakot átvette a Gödöllői Szent István Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem is. A Városenergetikai szakmérnöki szak tananyaga egy Intelligent Energy for Europe projekt során kerül kidolgozásra közösen finn, angol, spanyol és német partnerekkel. A Debreceni Egyetem számos a kifejezetten a fenntartható fejlődést segítő kutatást végez. A műszaki területen az alapkutatási témáink kizárólag a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatosak. Együttműködve a világon az elsők között számon tartott geotermikus kutatásokat végző intézetekkel vagy napelemgyártó cégekkel. Több kutatási projekt valósult meg ezen a területen cégek támogatásával vagy minisztériumi finanszírozással. A Debreceni Egyetem kutatócsoportjai eredményeikkel hozzájárultak a gazdálkodási szervezetek és önkormányzatok pályázatainak és projektjeinek megvalósulásához a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság területén is. A Debreceni Egyetem környezetének felelős tagja kíván lenni, melyet bizonyítanak az Egyetem által létrehozott és működtetett klaszterek is, például Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter, Szilícium Mező Klaszter, Létesítményenergetikai Klaszter, Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter. Valamennyi klaszter K+I tevékenysége a fenntartható fejlődést segítő kutatás. Ezeken a területeken az Egyetem a kutatásokba bevonja a hallgatókat is. Az intézmény kutatási eredményeit az Észak-alföldi régió gazdálkodási szervezetei és önkormányzatai közvetlenül hasznosítani tudják. A Nemzetközi Fenntartható Campus Hálózat Globális Egyetemi Vezetők Fóruma (ISCN-GULF) a Világgazdasági Fórummal közösen alkotta meg a Fenntartható Campus Chartát. A Charta a felsőoktatási intézmények számára közös keretet nyújt, hogy kinyilváníthassák elkötelezettségüket a fenntartható campus megvalósítása. A Charta három egymásba ágyazott alapelve a következő: a természet és a társadalom tiszteletének bizonyítására fenntarthatósági szempontokat kell figyelembe venni a campusokon levő épületek tervezése, kivitelezése, felújítása és működtetése során; a hosszú távú fenntartható campus-fejlesztés érdekében a környezetvédelmi és szociális célokat be kell építeni a campus egészére kiterjedő tervezésbe, a célok kitűzésébe; annak érdekében, hogy a szervezet küldetése összhangba kerüljön a fenntartható fejlődéssel, a felszerelések, a kutatások és az oktatás kapcsolják össze egy fenntarthatóságot szolgáló élő laboratóriummá. 159

160 A Debreceni Egyetem valamennyi beruházásánál, felújításánál, közbeszerzésekre vonatkozó döntéseinél tudatosan veszi figyelembe a Charta alapelveit. Jelen dokumentum terjedelmi korlátai miatt csak egy példát kívánunk bemutatni. A DE Műszaki Kar egyik most futó projektjének célja egy Fenntartható épületenergetikai információs központ megépítése az Egyetem Kassai úti campusán, ahol több ezer látogató számára mutathatjuk be azokat a berendezéseket és eljárásokat, melyek segítségével saját lakásuk energiafogyasztását csökkenthetik. Az épület olyan felügyeleti rendszerrel rendelkezik majd, mely biztosítja az betekintést az épület mért energetikai adataiba - ezzel is bizonyítva és terjesztve az energetikai fenntarthatóság szempontjait és eredményeit. A Debreceni Egyetem több kara is rendelkezik ISO 14001:2004-es szabványnak megfelelő tanúsított Környezetközpontú Irányítási Rendszerrel Speciális feladatellátás teljesítményének értékelése Betegellátás A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma 2011 évben kilencven ezer esetben látott el fekvőbetegeket, és közel egymillió-kilencszázezer esetben járóbetegeket. A betegellátás súlyát jól illusztrálja, hogy az Egyetem tényleges éves bevételének átlagban 38%-a származik az OEPbevételből. A centrum mint progresszív betegellátó hely a legmagasabb szintű, teljes körű ellátást nyújtja a város, a megye, a régió és sok esetben országos betegellátási kötelezettsége keretében. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv legnagyobb egészségügyi beruházása, az Auguszta program keretében a régió szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegeinek ellátását végzi magas színvonalon. A Gamma Sugársebészeti Központban a koponyán belüli betegségek nagy hatékonyságú kezelését végzi a koponya megnyitása nélkül. A centrumban működik Európa egyik legkorszerűbb Nukleáris Medicina Központja a Debreceni PET program keretében. A betegségek gyors felismerését segíti a Központ magyar fejlesztésű, a SPECT, PET és CT hármas funkcióját ötvöző AnyScan képalkotó berendezése. Nemzetközi Referencia Centrumként működik a Jeffrey Modell Centrum az Infektológiai és Gyermekimmunológiai Tanszéken, ahol korszerű technikával felszerelt Molekuláris Genetikai és Immundiagnosztikai Laboratóriuma végez génmutáció vizsgálatokat a magyarországi és a kelet-európai országok betegei számára is. A veseelégtelenségben szenvedő betegek még hatékonyabb ellátását teszi lehetővé a modern Extracorporális Szervpótló Centrum. Nemzetközivé vált a TeleStroke rendszer, ami 24 órás videó- és hangkapcsolatot, valamint nonstop konzultációt biztosít a csatlakozó egészségügyi intézmények között. Az országban elsőként alkalmazza a centrum a betegek jelölésére és a virtuális szimuláció munkamenetének felgyorsítására a terápiát biztonságosabbá tevő új típusú Brilliance Big Bore CT szimulátort a Sugárterápia Tanszéken. A stroke utáni rehabilitációt segíti a Neurológiai Klinikán kifejlesztett bokamobilizáló és stimuláló készülék, mely oldja a fokozott izomtónust, beindítja az aktív mozgásokat. A mozgásszervi megbetegedések korai felismerését, a kezelés sikerességének mérését és terápiás beavatkozások lehetőségét teremti meg az a felsőkategóriás ultrahang berendezés, melyet a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. adományozott a Reumatológiai Tanszéknek. Korszerű Bioszféra szobák segítik a mozgásszervi, a gyulladásos bélbetegségekben és a psoriasisban szenvedők gyógyulását. Az Új Széchenyi Terv keretében 10,6 milliárd forintos támogatásból és 1,2 milliárd forintos önrészből megvalósította a centrum a Debreceni Egészség Központ Fejlesztési Projektet. Megépült az In Vitro Diagnosztikai Tömb. A DE OEC létrehozta a Központi sürgősségi, központi intenzív, felnőtt és gyermek onkohematológia tömböt, centralizálta a belgyógyászati ellátást. Megtörtént a Bőrgyógyászati Klinika égési osztályának fejlesztése, megvalósult a Gyermekgyógyászati Intézet központi gyermekintenzív osztálya. További fejlesztéssel lehetővé vált a fogyatékos gyermekek fogászati ellátása, mind az egészséges, mind a sérült kispáciensek fej-nyaksebészeti, arc-állcsont és szájsebészeti ellátása feltételei javultak. Megvalósult az élődonoros vese-transzplantáció infrastrukturális háttere. A Pathológiai és az Igazságügyi Orvostani Intézet centralizációja keretében új, korszerű, költséghatékony infrastruktúra jött létre. A minőségirányítási rendszer működtetése során folyamatosan követi a 160

161 centrum a betegek egészségügyi ellátással és az egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásait, valamint azok megvalósulását, melynek megítélésére mind a járóbetegek, mind a fekvőbetegek körében végez elégedettségi vizsgálatot. Minden szempontot figyelembe véve, az elmúlt években a betegek több mint 90%-a elégedett, vagy nagyon elégedett volt a kapott ellátással. Kiemelt figyelmet fordítunk a folyamatos párbeszédre a nyilvánossággal, prevenciós és ismeretterjesztő programokkal segítjük a lakosság egészségmegőrzését. A betegségek figyelemfelkeltő világnapját felhasználjuk betegséginformációs, életmód tanácsadásra, szűrőprogramok népszerűsítésére. Honlapunkon széleskörű tájékoztatást adunk az érdeklődők számára Agrártevékenység A Debreceni Egyetemen a GVK, a MÉK, a Balásházy János Gyakorló Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium, valamint a Kutatóintézetek és Tangazdaság (KIT) az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma (DE AGTC) keretében működik. A centrum az agrár- és gazdasági-felsőoktatás, tudományos kutatás és szaktanácsadás regionális központja és koordinátora. A centrum közreműködik az ágazati kutató-fejlesztő, innovációs tevékenység, szaktanácsadás, az agrártovábbképzés és a gyakorlati képzés feladatainak ellátásában. Az intézmény az agrárium, az élelmiszeripar, a környezetgazdálkodás, a természetvédelem, a vidékfejlesztés, a szaktanácsadás, továbbá a szélesebb értelemben vett agrobiznisz számára képez innovatív szakembereket. Egyedülálló képzési profillal rendelkezik az agrár-, a gazdálkodás- és a regionális tudományok területén. Karain 14 alapszak és 14 akkreditált mesterszak közül választhatnak a hallgatók. A centrumban 4 akkreditált doktori iskola biztosítja a tudományos utánpótlást az agrár-, a regionális, az élelmiszer- és a gazdálkodástudományok területén. A DE AGTC kutatási tevékenysége az agrárgazdaság teljes vertikumát felöleli. Az elmúlt évek során a klasszikus agrárkutatási területek jelentős mértékben bővültek a társdiszciplínákkal és az interdiszciplináris területekkel a modern kihívásoknak megfelelően. A kutatómunka magában foglalja a képzési területekhez tartozó tudományterületi alap, alkalmazott és innovációs kutatásokat is. A K+F tevékenység zömmel (80%) az alkalmazott kutatások körébe tartozik, az alapkutatások részaránya 20%-ra tehető. A szakmai kihívások legfontosabb területei többek között az élelmezés- és élelmiszerbiztonsággal, a biológiai alapok fejlesztésével, a klímaváltozással, a biomassza-hasznosítással, a zöld iparágakkal, a vízgazdálkodással, a környezetgazdálkodással, valamint a vidékfejlesztéssel összefüggő K+F+I feladatok. A DE AGTC karai a TTK-val és a ÁOK-val együttműködve közös képzéseket és tudományos kutatást folytatnak az élelmiszerbiztonság és a funkcionális élelmiszerkutatás területén. A centrum karai, kutatóintézetei és gyakorló középiskolája szoros egységben szolgálják a többszintű oktatás, a kutatás, az innováció és a szaktanácsadás célkitűzéseit. A KIT több mint 2200 hektár területen korszerű technikai és műszaki hátteret biztosít a hallgatók gyakorlati képzéséhez. A DE AGTC koordinátora, vezetője és résztvevője számos hazai és nemzetközi projektnek. A centrum közötti időszakra öt európai uniós tudományos kutatási projektet nyert el az FP7-es keretprogramban számos európai: osztrák, német, angol, francia, lengyel, belga, holland, dán, olasz, szlovén, spanyol, ír, svéd egyetemekkel, kutatóintézetekkel közösen földhasználat, növényvédelem, élelmiszer-biztonság, precíziós növénytermesztés és élőhelytérképezés témában. Ezek közül kiemelkedő a Precíziós növénytermesztés, fölhasználat elemzés című FP7-REGPOT kutatási projekt, melynek konzorciumi vezetője a DE AGTC, valamint a 27 országra kiterjedő integrált környezetvédelmi, növényvédelmi program, amit a francia INRA Kutatóintézet koordinál. A centrum K+F infrastruktúrája országos, sőt nemzetközi viszonylatban is egyedülálló, amit többek között SKI minősítésű génbank, tartamkísérletek (OMTK - 45 év), Westsik-féle vetésforgó tartamkísérlet (85 év), meliorációs modelltelep (34 év), Európában egyedülálló, növénytermesztési tényezők kölcsönhatását vizsgáló öntözéses tartamkísérletek, liziméter állomás, biotechnológiai laboratórium, illetve nemesítői tenyészkertek fémjeleznek. 161

162 Az eredményességet elsősorban szabadalmak, know-how-k, hatékony technológiák, államilag elismert növény- és állatfajok nemesítései fémjelzik. A KIT meghatározó szerepet tölt be a régió növényi és állati genetikai alapjainak megőrzésében és fejlesztésében. A régió agroökológiai adottságaihoz alkalmazkodó saját nemesítésű biológiai alapokkal rendelkezik. A kutatóintézetekben nemesített növények közül a 34 növényfaj (legjelentősebbek az őszi búza, őszi árpa, rozs, köles, tritikále, cirok, bab, borsó, bükköny, burgonya, a dísznövények között a kána) mintegy 85 államilag elismert fajtája van jelenleg is köztermesztésben, ebből 5 szabadalmi oltalommal is védett. Az állattenyésztés területén 9 őshonos baromfi-, 1 juh- és 1 lófajtát tart fenn, emellett 1 nem őshonos baromfi- és 3 juhfajta génmegőrzése folyik. A savanyú homok, réti és mezőségi talajokon beállított kísérletek nemcsak hazai, hanem számos Európából érkező kutató számára is egyedülálló kutatási lehetőséget biztosítanak. A kutatások kiemelten szolgálják a hazai agrár- és élelmiszergazdaság fejlődését, eredményességét és versenyképességének növelését. A centrum kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének döntő része a legsikeresebb vállalatok bevonásával történik. Az elmúlt évben 40 vállalattal kötöttünk innovációs és kutatás-fejlesztési együttműködést. A kutatások és fejlesztések vállalati együttműködések keretében a kutatási eredmények gyakorlati hasznosíthatóságát szolgálják. A kutatási lehetőségek jobb kihasználása, a hatékonyság növelése, valamint az integrált kutatási tevékenység megvalósítása érdekében a centrum a közelmúltban egy integrált kutatási programot dolgozott ki. A centrum karai és kutatóintézetei szorosan együttműködnek az európai uniós kutatásokkal is szinkronban lévő öt tudományos ernyőprogram sikeres megvalósításában. A Klímaváltozás és az erre adandó válaszok című program a szántóföldi növénytermesztésben és kertészetben megoldandó feladatokat tűzte ki célul. Az Egészséges táplálkozás című program projektjei az egészséges növényi és állati termékek előállítását alapozzák meg. A Fenntartható agrárkörnyezet program a talaj, a víz és a levegő védelmével, a hulladékgazdálkodással foglalkozó kutatási tevékenységeket fogja össze. Az Állattenyésztés, állattartás, állatjólét program keretében végzett kutatások a precíziós állattenyésztés hatékonyságát szolgáló genetikai, takarmányozási és tartástechnológiai kutatásokat foglalják magukban. A Regionális innovációt támogató gazdálkodás és vidékfejlesztés című tudományos ernyőprogram célja a lakosság helybentartása, az élhető vidék megteremtése. A tudományos eredmények rangos hazai és külföldi, magyar és idegen nyelvű szakmai folyóiratokban jelennek meg. A centrum K+F+I tevékenységének megvalósításához használt erőforrások a Debreceni Egyetem infrastruktúrájának közel 15%-át teszik ki Tanárképzés A Debreceni Egyetem egyik alapfeladata a pedagógus-, ill. tanárképzés, ami az egész egyetemet behálózva, de elsősorban a TEK karain folyik. A képzés felügyelete, szervezése és egyetemi szintű koordinációja a Tanárképzési Kollégiumon keresztül a TEK-hez tartozik. A tanárképzéssel kapcsolatos elvi döntéseket a TEK Tanács számára a Tanárképzési Kollégium hozza meg, a napi szintű operatív feladatokat pedig a Tanárképzési Csoport végzi. A Tanárképzési Kollégium hatásköre kiterjed a tanárképzéssel kapcsolatos valamennyi feladat ellátására, a gyakorló iskoláink szakmai felügyeletére és a partneriskolákkal történő kapcsolattartásra. A Tanárképzési Kollégium szorosan együttműködik a 2010-ben létrehozott Észak-Alföldi Regionális Pedagógusképzési és Továbbképzési Központtal. A Debreceni Egyetemen a tanárképzés 80 éves múltra tekint vissza. Minden közismereti tanári szak oktatásának több évtizedes múltja van, s komoly előny, hogy két szak bármely párosításban elvégezhető. Van ezen kívül tanárképzés a Zeneművészeti Karon, a korábban létezett műszaki tanárképzést a közeljövőben kívánjuk újraindítani, az agrár-mérnöktanári szakképzettség akkreditációja pedig folyamatban van. Szorgalmazzuk az egészségügyi tanárképzés kidolgozását, indítását is. 162

163 A széles spektrum fenntartásához, bővítéséhez megvannak a belső szakmai (diszciplináris) feltételek, az egységes tanárképzést garantáló neveléstudományi és pszichológiai háttér, van két gyakorló középfokú egy gimnázium és egy szakközépiskola, valamint két gyakorló általános iskola. A zeneművész tanári gyakorlóhelye a város zenei általános és szakközép iskolája. A közismereti tanárképzés országosan kiemelkedő nagyságú és minőségű partneriskolai, ill. bázisiskolai hálózatra támaszkodhat. Szerződéses partneriskolai kapcsolatunk van 6 debreceni és 17, a régió más városában lévő középiskolával. Vidéki tanítási gyakorlatra pl. Debrecen hatósugarában, az ország 4 északkeleti megyéjében, több mint 50 bázisiskolában van lehetőség. A vidéki tanítási gyakorlattal kapcsolatban rendszeresen összegyűjtjük a hallgatók véleményét, ami alapján igyekszünk a színvonalasabb gyakorlatot biztosító iskolák felé irányítani a hallgatókat. Ezzel együtt a tanári pályát választók száma az országos tendenciához hasonlóan Debrecenben is alacsony. Ennek okát egyértelműen egyetemen kívüli, társadalmi tényezőkben, a megfelelő életpálya-modell hiányában látjuk. A bolognai rendszerű tanárképzés jelentősen visszavetette a terület iránt érdeklődő hallgatók létszámát. A korábbi fős tanárszakos évfolyamok helyett kb. 50 fős évfolyamok működnek. Ezek a létszámok országosan jellemzőek és rövid időn belül érezhető tanárhiányhoz fognak vezetni. A tanárképzés iránti érdeklődés számottevő és a piac által elvárt növekedését az egyciklusú tanárképzés bevezetésétől várjuk. Ha ez párosul célzott hallgatói ösztöndíjakkal és a Pedagógus Életpálya Modell bevezetésével, akkor várható az elfogadható tanárképzési létszámok beállása. A debreceni Egyetem elkötelezett a tanárképzés és a tanári pálya presztízsének újbóli megteremtésében, valamint a tanárképzés minőségi fejlesztése mellett. Vezető konzorciumi partnerként veszünk részt a Regionális Pedagógusképző és Továbbképző Hálózat működtetésében, mely központjának a Debreceni Egyetem ad otthont. A Debreceni Egyetem bizonyos ágazatokban lehetőséget lát és törekszik teljes képzési portfólió koordinációjának kialakítására új gyakorlóiskolák bevonásával. Jelenleg a közoktatási tevékenység a Debreceni Egyetem által használt infrastruktúra mintegy 5,5%- át veszi igénybe Az intézmény versenytárselemzése A Debreceni Egyetem Magyarország legjelentősebb felsőoktatási intézményeinek egyike, amely az egész országra kiterjedően képes kielégíteni a képzési és kutatási igényeket. Intézményünk az elmúlt időszakban fokozatosan növelni tudta az ország más régióiból érkező hallgatók arányát, valamint a külföldi képzésben részt vevők számát. A jelentkezések és a hallgatók állandó lakhelyét vizsgálva ugyanakkor megállapítható, hogy egyetemünk szempontjából továbbra is a kelet-magyarországi régióból érkező jelentkezések a meghatározóak, így képzési alaptevékenységünk vonatkozásában első sorban a földrajzi közelségünkben lévő felsőoktatási intézmények jelentenek versenytényezőt. Egyetemünk földrajzi közelség miatt azonosítható versenytársai az alábbiak: Szegedi Tudományegyetem Miskolci Egyetem Eszterházy Károly Főiskola, Eger Nyíregyházi Főiskola Az intézmények képzési portfólióját elemezve megállapítható, hogy egyetemünk rendelkezik a legszélesebb képzési palettával, mely mindenképp versenyelőnyt jelent. Emellett viszont mind a Szegedi, mind a Miskolci Egyetemek, a Nyíregyházi Főiskola és a Nagyváradi Egyetem képzési palettája is több mint 70%-ban átfed a Debreceni Egyetemével. A Debreceni Egyetem éppen ezért kiemelt figyelmet fordít az unikális képzésekre. Műszaki képzési területen a következő képzések a Dunától keletre csak nálunk vannak, és a vizsgált versenytársak sem rendelkeznek a következő szakokkal: Építészmérnök BSc, Építőmérnök BSc, Gépészmérnök épületgépész szakirányon BSc, Tervező építészmérnök MSc, Településmérnök MSc. Az országban egyedül csak a Műszaki Kar képez 163

164 Mechatronikai mérnököt épületmechatronikai szakirányon (BSc), valamint Létesítménymérnököt (MSc) épületgépészeti specializáción. A képzési területek jelenlegi hallgató-megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a hallgatók jelentős része a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem közt oszlik meg. A Miskolci Egyetem a gazdasági, műszaki és jogi tudományok terén rendelkezik jelentősebb piaci részesedéssel. A Debreceni Egyetem hallgatói létszámban az orvostudományok, műszaki, agrár és közigazgatási tudományok területén domináns, e területeken 45%-nál nagyobb részesedést tudhat magáénak. A Debreceni Egyetemre és versenytárs intézményekre beiratkozott hallgatók aránya 2011-ben Az arányokat a 2011-ben beiratkozottak arányával összevetve megállapítható, hogy a képzési területek egyharmada esetében nem történt jelentős arányváltozás (pedagógia, bölcsészet, természettudomány, informatika). Két területen szignifikáns mértékben növekedett a Debreceni Egyetemen a beiratkozott elsőévesek arányszáma a jelenlegi hallgatói arányokhoz képest. Növekedés történt az orvostudományi területen a Szegedi Tudományegyetem rovására és egy kisebb mértékű átrendeződés történt a gazdasági területen, ott első sorban a Miskolci Egyetem hátrányára. E változások azért jelentősek, mert ezen a két képzési területen tanul az Egyetem hallgatóinak jelentős hányada. Négy képzési területen csökkent a beiratkozások aránya: a műszaki, a közigazgatási területen a Miskolci Egyetem javára, a jogi és az agrár területen pedig a Szegedi Tudományegyetem javára rendeződtek át a beiratkozások. A műszaki és közigazgatási területen a Miskolci Egyetem korábban indította mester szakjait. 164

165 A Debreceni Egyetemre és versenytárs intézményekre felvett hallgatók száma 2011-ben Az egyetemek népszerűségének egyik legjelentősebb mutatószáma a jelentkezések és azon belül is az első helyes jelentkezések száma. A jelentkezők számát tekintve intézményünk a benchmark körben az első, de országos szinten is kiemelkedő helyen áll a 2011-ben fős értékkel. Alig mögötte kb. 700 fővel elmaradva a szintén széles képzési skálájú Szegedi Tudományegyetem. A Miskolci Egyetem már jelentősebben alacsony létszámot vonz, és a két főiskola jelentkezőinek száma is fő alatti. A beiskolázási adatok tekintetében is első helyen áll egyetemünk és itt már jelentősebb előny is kimutatható. Míg a Debreceni Egyetemen a felvettek aránya a jelentkezőkhöz képest 52%, addig a többi intézményben ez az érték 50% alatti. A hallgatói létszámok alakulását tekintve egyetemünk az egyetlen, melynek 2006 és 2010 között nemhogy csökkent, hanem nőtt hallgatói létszáma. Az összes versenytárs intézmény hallgatói létszáma csökkent míg a Miskolci Egyetemé csak 4%-kal, addig a többi intézményé 10% feletti értékkel. A Debreceni Egyetemen legnagyobb az alapképzésben részt vevő hallgatók száma. Az arányokat tekintve mindegyik intézményben 60-70% körüli az alapképzés dominanciája, ami egyértelműen jelzi, hogy a mesterképzési szint extenzív bővülése még várat magára. Az alapképzésben részt vevő hallgatók száma tekintetében az Egyetem a legtöbb képzési területen jelentős mértékű, kivéve a pedagógiai és a sport területét. Az alapképzés dominanciája pozitív jelenség a abból a szempontból, hogy mesterképzéseink hallgatói bázisa kiszámítható lesz a jövőben is. Ugyanakkor Kutatóegyetemi szerepvállalásunk, nemzetközi irányultságunk miatt egyértelműen növelni szükséges a mesterképzések arányait. 165

166 A Debreceni Egyetemen és versenytárs intézményeken tanuló hallgatók száma képzési szintenként 2011-ben A mesterképzésben hallgatók létszáma a Debreceni Egyetem esetében a legmagasabb, mely az Egyetem vonzerejét és beiskolázási eredményességét mutatja. Osztatlan képzés a három egyetemen jelenik meg 10-20%-os arányban. Abszolút értékben a Debreceni Egyetem osztatlan képzéses hallgatói kb. megegyeznek a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak számával. Mind a három egyetemen kb. 3-4% a kifutó egyetemi képzések aránya. A szakirányú továbbképzések terén a debreceni és a szegedi egyetem kiemelkedő. A szakirányú továbbképzések leginkább a jogi, pedagógiai, művészeti és társadalomtudományi területekhez kötődnek. E területeken a Debreceni Egyetem nyújtja a legszélesebb palettát a szakirányú képzések terén. Az összes hallgatói létszám tekintetében a Debreceni Egyetem messze az első a vizsgált intézmények közt. A hallgatók finanszírozásának típusa szerint a Debreceni Egyetem mindhárom téren abszolút értékben az első mind az államilag finanszírozott, mind a költségtérítéses magyar, mind a költségtérítéses külföldi hallgatók számában a legkiemelkedőbb. A Debreceni Egyetemen és a versenytárs intézményekben tanuló hallgatók száma a finanszírozás típusa szerint (2011, fő) 166

167 Az arányokat tekintve a Szegedi Tudományegyetem után itt a második legmagasabb az államilag finanszírozott hallgatók aránya. Ez némileg nagyobb kitettséget jelent az állami szabályozás változásainak. Komoly versenyelőnyt biztosít viszont a külföldi diákok magas száma és aránya is. Ez az érték az Egyetem külföldi vonzerejét és jó hírét támasztja alá. A munkatársak, oktatók arányát vizsgálva elmondható, hogy az egy oktatóra jutó hallgatók száma az összes vizsgált intézményben csökkent. A Debreceni Egyetem az egy oktatóra jutó hallgatói létszám alapján a középmezőnyben van, ami azt jelenti kellően hatékonyan gazdálkodik az oktatók számával tekintve hogy elsődlegesen mindegyik intézmény alapképzést nyújt. Az oktatók-kutatók aránya az összes foglalkoztatotthoz képest 26%. A szegedi egyetem esetében is hasonló ez az arány, míg az összes többi intézménynél nagyobb az oktatók-kutatók aránya. Ez a helyzet elsődlegesen a betegellátásban közreműködők magas számával magyarázható mindkét egyetemen. A versenytárselemzést egészében tekintve az alábbi versenyelőnyök és -hátrányok azonosíthatók: Versenyelőnyök Egyedülállóan széles képzési portfólió Legnagyobb vonzerő legtöbb jelentkező és első helyes jelentkező Folyamatosan növekvő hallgatói létszám Külföldi hallgatók nagy aránya Kiegyensúlyozott oktatói-hallgatói arány Versenyhátrányok Csökkenő mobilitási hajlandóság Az állami finanszírozású hallgatók nagy aránya nagyobb kitettséget jelent a szabályok változásának Nem oktató, nem kutató alkalmazottak nagy aránya Az intézmény szervezeti önállóságának értékelése * A Nyíregyházi Főiskola integrációja kapcsán az Egyetem az intézményi érdekek és a kormányzati irányelvek mentén kíván eljárni. A Debreceni Egyetem, ha szükséges, adott feltételekkel el tudja képzelni az integrációt, lát benne racionalitást. Mérlegelve a Nyíregyházi Főiskola anyagi helyzetét és a Debreceni Egyetemével számos párhuzamot tartalmazó képzési szerkezetét, a DE vezetése szerint az integráció a következő feltételek mellett hajtható végre: az integráció kizárólag beolvadásként, a Debreceni Egyetem név megőrzésével jöhet létre. A DE-t az integráció nem hozhatja gazdaságilag nehéz helyzetbe. Integráció esetén szükséges a NYF átvilágítása, a gazdasági terheket a DE nem tudja átvállalni. Az integráció a kiemelt egyetemi szerephez kapcsolódó feladatok ellátását nem veszélyeztetheti. A képzési profilban a két intézmény között nagyobb mértékűek a párhuzamosságok, mint más, az országban zajló integrációs folyamatok esetében, ezért a NYF tevékenysége jelenlegi volumenében várhatóan nem tud fennmaradni. * További tájékoztatás a fejezetben 167

168 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve A Debreceni Egyetem jövőképe

169 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve A Debreceni Egyetem jövőképe 2.1. A Debreceni Egyetem jövőképe Tevékenységre vonatkozó jövőkép A Debreceni Egyetem 2020-ra a hazai felsőoktatásban betöltött vezető szerepét megőrizve a tematikus és intézményi nemzetközi rangsorok első felében helyezést elérő, oktatási, kutatási, betegellátási és agrár-tevékenységeit integráltan szervező kiemelt-kutatóegyetem lesz. Az intézmény a piaci igényeknek megfelelő tudományegyetemi képzési portfólió biztosításával szolgálja a regionális társadalmi-gazdasági szereplők képzési és munkaerő-piaci igényeit. Az oktatási tevékenység kiemelkedő színvonalára, és unikális jellegére alapozott idegen nyelvű képzési kínálatával Egyetemünk Magyarország legtöbb külföldi hallgatót fogadó felsőoktatási intézménye lesz. A nemzetközi tudományos közösség, és az innovációs gazdaság szereplőinek partnerségére építve az Egyetem kutatás-fejlesztési tevékenységének publikációkban, idézettségben, pályázati, piaci és alkalmazott kutatási bevételekben mérhető eredményessége stabil, egyes területeken dinamikusan növekszik, országos viszonylatban kiemelkedik. A Debreceni Egyetem multidiszciplináris megközelítésben kialakított kutatási fókuszterületei (molekulatudomány; fizika-, számítás-, és anyagtudomány; molekuláris medicina; orvos- és egészség-, környezet-, és agrártudomány; nyelv-, kultúratudomány és bioetika) az Ember-Egészség-Környezet témakörben felmerülő társadalmi-gazdaságitudományos kihívások megválaszolására irányulnak, a demográfiai és globális változásokhoz igazodnak. A hallgatói tudományos tevékenységek támogatása kiemelt szerepet játszik az Egyetemen, vonzó kutatói életpályát kínálva a kiváló eredménnyel végzettek számára. A teljes tudományos portfólióra kiterjedő interdiszciplináris szakkollégiumi hálózat és Tudományos Diákkörök aktív hallgatói kiváló utánpótlást kínálnak a debreceni, a nemzeti és a nemzetközi tudományos közösségeknek. A Debreceni Egyetem betegellátási és agrár feladatellátását az oktatással szoros összefüggésben látja el, így végzett hallgatóinak olyan szakmai gyakorlati hátteret biztosít, amely az országos átlagot meghaladó munkaerő-piaci tudást és sikerességet biztosít Szervezetre vonatkozó jövőkép A Debreceni Egyetem 2020-ban hatékonyan működő, több lábon álló, kiemelt-kutatóegyetem

170 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Stratégiai irányok meghatározása

171 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Stratégiai irányok meghatározása 2.2. A jövőre vonatkozó stratégiai irányok és vázlatos célok Az előző Intézményfejlesztési Terv céljainak értékelése, valamint a helyzetelemzés eredményei és megállapításai alapján a Debreceni Egyetem a fenntartó és a Nemzeti Felsőoktatás Fejlesztéspolitikai Irányairól szóló koncepció által megjelölt stratégiai kérdések vonatkozásában az alábbi előzetes tájékoztatást adja a fenntartónak: A felsőoktatás makroszintű környezetével kapcsolatos várakozásaink A felsőoktatás finanszírozása, társadalmi-gazdasági környezete vonatkozásában vannak olyan külső tényezők, premisszák, amelyek alapvetően meghatározzák a Debreceni Egyetem mozgásterét, és amelyekre magának az intézménynek nincs hatása. A felsőoktatás környezetével kapcsolatos várakozásaink hatással vannak stratégiai terveinkre, a stratégiai irányok közötti reális alternatívák közötti választásainkra, hozzátéve, hogy minden alternatívára forgatókönyvet kell alkotni. A felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatos elsődleges várakozásunk, hogy rendszerszinten csökken az állami szerepvállalás mértéke, azaz a központi költségvetésből a stratégiai időtáv során a jelenleginél kevesebb támogatás érkezik az intézmények összességéhez. Ugyanakkor a nemzeti felsőoktatási törvény által behatárolt ágazati politika, a felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatos kormányzati szándékok alapján arra számítunk, hogy a finanszírozás területi és intézményi koncentrációja megvalósul a stratégiai időszakban, így a Debreceni Egyetemre jutó állami források szinten maradnak, esetleg kis mértékben növekednek. Az állami finanszírozás szinten maradása, illetve negatív szcenárió szerinti csökkenése miatt egyértelműen fel kell készülni arra az alternatívára, hogy intézményünk finanszírozásában a piaci bevételek súlya növekedni fog. A stratégiai időtáv alatt a felsőoktatás iránti hazai kereslet csökkenésére számítunk, ami elsősorban a demográfiai folyamatokkal indokolható, valamint számolni kell a keretszámok 2015-ig ismert csökkentésével is. Az érettségizett korosztályok létszámának folyamatos csökkenése nyilvánvalóan egyre kisebb merítési bázist jelent a magyar felsőoktatásnak. Intézményünk vonatkozásában is a jelentkezők számának fogyása várható, amit ellensúlyozhat a felsőoktatás tervezett területi és intézményi koncentrációja. Amennyiben az ágazati irányítás által végrehajtani tervezett integráció és profiltisztítás megvalósul, úgy egyetemünk beiskolázási potenciáljának szinten maradását prognosztizáljuk. A hazai felsőoktatási képzés nemzetközi keresletét fokozni lehetséges. Magyarország még nem használja ki maximálisan a hazai oktatás magas minőségéből fakadó teljes potenciált az idegen nyelvű képzések terén, így intézményünk stratégiájában is hangsúlyosan megjelenik a külföldi hallgatók nagyobb arányú vonzása. A globális felsőoktatási versenyben való eredményes szerepléshez viszont szükséges a kiemelt központi támogatás. A felsőoktatási felvételi rendszer, valamint a hallgatói preferenciák a főváros elszívó hatását erősítették az elmúlt időszakban. A jövőre vonatkozóan nem számolunk Budapest elszívó hatásának növekedésével. A megélhetési költségek, a növekvő tanulmányi kiadások a jelenleginél szélesebb hallgatói réteg számára teszi elsődleges alternatívává az állandó lakóhely közelében történő továbbtanulást. A verseny nemzetközi dimenzióját tekintve elsődleges várakozásaink érdemi növekedéssel nem számolnak. A külföldi tanulmányok továbbra is csak egy szűk társadalmi réteg számára jelentenek alternatívát a régióban. Amennyiben a felvehető hallgatói keretszámok tovább csökkennek vagy stagnálnak, úgy a határon túli magyar nyelvű képzőhelyek elszívó hatása növekedhet, így ez kis mértékben fokozhatja a nemzetközi verseny jelentőségét. Fel kell készülni a Campus Hungary

172 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Stratégiai irányok meghatározása program nyújtotta lehetőségek kiaknázására is, ami csak az egyes intézmények önálló nemzetközi aktivitását kiegészítő módon lehet hatékony. A régió gazdasági fejlődésének üteme várakozásaink szerint szinten marad vagy növekszik, azaz további visszaesésre nem számítunk. A térség az országos átlagnál kisebb mértékben veszített teljesítőképességéből az elmúlt időszakban, és azok az innovatív iparágak vannak jelen, amelyek fejlődési potenciálját kevésbé érinti a pénzügyi válság. A kiegyensúlyozott gazdasági növekedés várakozásaink szerint az intézmény piaci kapcsolatrendszerének, bevételeinek növelését eredményezheti a stratégiai időtáv alatt. Mivel ez a szegmens számos külső tényezőtől függ, a pesszimista alternatívára is készülni kell. A kutatás-fejlesztés, innováció esetében a régió gazdasága egyetemi szolgáltatások iránti igényei szinten maradására számítunk, amelyet a régión túli kapcsolatrendszerünk fejlesztésével tudunk ellensúlyozni. A K+F+I források esetében is stagnálással, illetve rosszabb esetben csökkenéssel számolunk, elsősorban a pályázati források közötti átmeneti csökkenése, illetve az innovációs járulék felhasználásának új törvényi szabályozása miatt. A területen ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy a térség és az Egyetem innovációs aktivitásai szorosan kötődnek nemzetközi és hazai stratégiai irányokhoz, így a szükségletek és az erőforrások növekedhetnek is. Tudatosan kell készülni a Horizon2020 mentén meghatározott stratégiai célok és irányok követésére is. A felsőoktatás környezetével kapcsolatos várakozásainkat összességében értékelve kijelenthetjük, hogy a stratégiai időtáv alatt rendszerszinten egy folyamatosan és több elemében is romló feltételrendszerre számítunk, amelyben azonban egyetemünknek lehetősége van megtalálni és kihasználni azokat a kitörési pontokat, amelyek a jelenlegi tevékenységünk minőségének és eredményességének fejlesztését teszik lehetővé. Adottságai, a külső és belső helyzetértékelés alapján kitűzött stratégiai irányok mentén a Debreceni Egyetem önmagát kiemelt kutatóegyetemként pozícionálja Oktatás Az intézmény képzésterületi fókuszai A fenntartó által meghatározott stratégiai dilemma értelmezésünk szerinti arra irányult, hogy egyetemünk képzési portfóliójának jelenlegi összetétele, belső hangsúlya mennyiben megfelelő, illetve a stratégiai időtáv során milyen irányú fejlesztéseket, hangsúlyeltolásokat tervezünk az egyes képzési területek között. Egyetemünk jelenleg 14 képzési területen lát el oktatási feladatokat. E képzési portfóliót az intézmény megfelelőnek ítéli, és a stratégiai időtáv alatt ennek bővítését nem tervezi. Az állami támogatás preferenciái, a munkaerő-piac szakemberigénye, valamint a hallgatói kereslet alapján képzési területeink egy részének jelentőségét, volumenét mindenképpen növelni kívánjuk. A belső hangsúlyokat tekintve elsősorban azokon a területeken számítunk visszaesésre, amelyeken a fenntartói támogatás erőteljes visszaszorulása prognosztizálható, és amelyeken a képzések tartalmi, strukturális összetevői miatt jelentős fizetőképes kereslet megjelenésére reálisan nem számíthatunk (bölcsészettudomány, társadalomtudomány). Az összes többi képzési területünk vonatkozásában reális célnak tekintjük a jelenlegi képzési tevékenység szinten tartását, megőrzését. A közigazgatási képzési területet abban az esetben helyezzük fókuszba, ha a nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködésben, közösen bővíthetjük a továbbképzés feltételrendszerét. A pedagógiai képzési területen a tervezett életpálya-modell és a képzési szerkezeti változások függvényében várakozásunk, hogy a képzési terület hangsúlyosabbá válhat, a humán szolgáltatás iránti igény bővülhet. A bölcsészettudomány intézményünk adottságai alapján országosan mind a kutatás, mind az oktatás terén az élvonalba tartozik, súlyának csökkenése a külső tényezők és 172

173 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Stratégiai irányok meghatározása lehetőségek függvénye. A nemzeti tudományokkal kapcsolatos képzések erősítése kitörési pontot jelenthet e képzési terület számára. A Sporttudomány képzési területen a várossal való intenzív együttműködésünkre, a nemzeti sportstratégiára alapozzuk terveinket. A fenntartó előzetes tájékoztatása a megadott forma szerint: Képzési szint fókusz A fenntartó által meghatározott stratégiai dilemma értelmezésünk szerint arra irányult, hogy egyetemünk képzési kínálatát az egyes képzési szintek vonatkozásában milyen irányba, milyen hangsúlyokkal kívánjuk fejleszteni az elkövetkező időszakban. A képzésfejlesztésre, szakok megújítására, szakok indítására, illetve alapítására vonatkozó tevékenységet folyamatosnak feltételezve azt határoztuk meg, hogy az egyes képzési területek közötti hangsúlyokat milyen irányba kívánjuk elmozdítani. A Debreceni Egyetem intézményi szintű alapvető stratégiai iránya a mesterképzés, valamint a doktori képzés jelentőségének növelésére irányul, összhangban az egyetemi kiválóság hagyományaival és a kutatóegyetemi státusz megőrzésére irányuló szándékunkkal. Az alapképzés jelentőségét tekintve továbbra is meghatározó képzési szint marad a jövőben, azonban további hangsúlynövelés csak az elsősorban főiskolai szintű képzést végző karok (GYFK, EK) képzési területein lehet stratégiai irány. Az Egyetem felsőfokú szakképzési szinten, felsőoktatási szakokon, meglévő képzési aktivitásának szinten tartására törekszünk. A drasztikusan csökkenő finanszírozott keretszámok e képzési szint esetében rendkívül nehezen pótolhatóak a fizetőképes kereslet hiányában, illetve a munkáltatók képzési szintre vonatkozó ismereteinek és elfogadottságának hiányában. A stratégiai időtávon belül, amennyiben a külső feltételek változatlanok maradnak, csak a szinten tartás lehet reális. E terület fejlesztését az ágazati egyeztetések után a munkaerőpiac differenciálódó igényéhez kívánjuk igazítani. Az Egyetem szakirányú továbbképzési kínálata rendkívül sokrétű, ugyanakkor elsősorban azokon a területeken sikeres, ahol jogszabályban meghatározott képzési feltételek teljesítésére kötelezettek a hallgatók. Mivel a stratégiai időtávon belül számítunk arra, hogy több területen is bővül e piaci szegmens (orvos- és egészségügy; közigazgatás, pedagógus-továbbképzés), egy erőteljes portfoliótisztítással a szinten tartásra törekszünk. A Debreceni Egyetem, mint multidiszciplináris felsőoktatási intézmény amely regionális, országos és nemzetközi képzési igényeket egyaránt kielégít nem kívánja csökkenteni aktivitását egyetlen 173

174 A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve Stratégiai irányok meghatározása képzési szinten sem. Multidiszciplináris képzési tevékenységét egyetemünk még tovább fokozná idegen nyelvű képzések indításával, valamint a fejlesztendő területeken a karok erősségeire alapozva elképzelhető a hazai és nemzetközi versenyképességet növelő interdiszciplináris képzések nyújtása. A fenntartó előzetes tájékoztatása a megadott forma szerint: Tevékenységi hatókör A fenntartó által meghatározott stratégiai dilemma értelmezésünk szerint arra irányult, hogy Egyetemünk karai, illetve képzései, a stratégiai időtáv végére milyen beiskolázási vonzáskörzetre törekedjenek, azaz milyen földrajzi fókusszal rendelkezzenek a jelentkezők vonatkozásában. Kiemelt stratégiai irány a határon túli magyar intézményi kapcsolatok fejlesztése, valamint a határon túli magyar nyelvű képzési programok támogatása. A Debreceni Egyetem stratégiai célja, hogy növelje a régióban meglévő dominanciáját, vonzerejét, és képzései országos és nemzetközi viszonylatban is keresett és népszerű programok legyenek. Az Állam- és Jogtudományi Kar esetében stratégiai cél, hogy a jelenlegi döntően regionális beiskolázási potenciál országos hatáskörűvé növekedjen. A Népegészségügyi Kar esetében stratégiai irány, hogy az országban egyedülálló, nemzetközileg elismert pozícióját és jelentőségét megőrizze. Az Egyetem összes kara esetében kiemelt stratégiai irány, hogy a nemzetközi szintű képzési kínálat fejlesztésével a fizetőképes külföldi hallgatói keresletet növelje, beiskolázási potenciálját az országhatárokon túlra is kiterjessze. 174

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Kidolgozási Útmutató

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Kidolgozási Útmutató INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV Kidolgozási Útmutató 2007-2011 időszakra vonatkozóan Jogszabályi háttér A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban Ftv.) 151. (5) bekezdése szerint az állami

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Debreceni Egyetem makroregionális szerepköre, különös tekintettel a határon átnyúló kapcsolatokra

A Debreceni Egyetem makroregionális szerepköre, különös tekintettel a határon átnyúló kapcsolatokra Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. A Debreceni Egyetem makroregionális szerepköre, különös tekintettel a határon átnyúló kapcsolatokra

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 Készült: a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 2009. évi Szervezeti önértékelése alapján, valamint a kari fejlesztési stratégia, a módosított

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése.

. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése. . A SZOLNOKI FOISKOLA 2008. ÉVI MINOSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. A SZOLNOKIFOISKOLAMINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK2008. ÉVIFEJLESZTÉSI IRÁNYAI A Szolnoki Foiskola minoségfejlesztési tervének feladata, hogy

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai

Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésének és megvalósításának intézményi környezete, a szervezeti kultúrák sajátosságai Dr. Vilmányi

Részletesebben

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Mérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus

Mérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus A.1 Hallgatói létszám növelése A.1.1 Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Fő Féléves ORH Neptun Automatikus Finanszírozási szempontú kimutatás, azaz kétszakos

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A projekt ütemezése 2010. 2011. 2012. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. Tevékenység

A projekt ütemezése 2010. 2011. 2012. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. Tevékenység A projekt ütemezése Tevékenység Projekt menedzsment 1. Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1.2 Regionális- térségi szolgátatóvá váláshoz szükséges módszertani és szervezeti fejlesztések A Regionális

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

statisztikai módszerekkel

statisztikai módszerekkel Statisztikai világnap 2010. október 20. Az oktatási kiválóság g mérése m statisztikai módszerekkel Sándorné dr. Kriszt Éva rektor A mérésrm sről l elméleti leti megközel zelítésben A A mérés m s fogalma,

Részletesebben

PÁLYÁZATOK HÍDJÁN - ÁLOMTÓL A MEGVALÓSULÁSIG DR. PARAGH GYÖRGY

PÁLYÁZATOK HÍDJÁN - ÁLOMTÓL A MEGVALÓSULÁSIG DR. PARAGH GYÖRGY PÁLYÁZATOK HÍDJÁN - ÁLOMTÓL A MEGVALÓSULÁSIG DR. PARAGH GYÖRGY egyetemi tanár, centrumelnök DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM 2010. 02.20. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA

Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA 1. Fejezet megnevezése: XX Oktatási Minisztérium 2. Széchenyi István Egyetem a) azonosító adatai PIR törzsszáma: 308900 az egyetem

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Pirolízis Technológiai Kutatóközpont bemutatása

Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Pirolízis Technológiai Kutatóközpont bemutatása Pirolízis szakmai konferencia Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Pirolízis Technológiai Kutatóközpont bemutatása Dr. Puskás János, dékán 2013. szeptember 26. TÁMOP Nemzetközi

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

H 2020 munkacsoport alakuló értekezlet

H 2020 munkacsoport alakuló értekezlet Interdiszciplináris kutatói teamek létrehozása és felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0017 H 2020 munkacsoport

Részletesebben

SZE-GYŐR Rólunk. A jövő Győrben épül! Képzések száma: 58 szak. Campus területe: 101.724 m 2. Képzési területek:

SZE-GYŐR Rólunk. A jövő Győrben épül! Képzések száma: 58 szak. Campus területe: 101.724 m 2. Képzési területek: SZE-GYŐR Rólunk A jövő Győrben épül! Képzések száma: 58 szak Campus területe: 101.724 m 2 Képzési területek: műszaki, informatikai, jogi, igazgatási, gazdasági, pedagógiai egészségügyi, szociális, zeneművészeti

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért Felsőoktatási együttműködés a Felsőoktatási együttműködés a Dr. Kristóf János Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14. Főkedvezményezett : Pannon Egyetem Kedvezményezettek: Eötvös József Főiskola

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1-C-12/1/KONV-2012-0013

TÁMOP-4.1.1-C-12/1/KONV-2012-0013 VIR-szolgáltatások riportok,elemzések Központi adattár Adatszolgáltatás Neptun Jdolber DPR PNYR INYR Egyetemi Struktúra, utasítások, szabályzatok Informatikai támogatás Adatrögzítés, operatív lekérdezések

Részletesebben

A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN

A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN 2014. május 15. 2 A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN A Debreceni Egyetem Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról

Részletesebben

1. Technológia és infrastrukturális beruházások

1. Technológia és infrastrukturális beruházások AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NAGYVÁLLALATOKNAK A 2009-2010 ÉVEKBEN 1. Technológia és infrastrukturális beruházások Technológia fejlesztés I. Támogatás mértéke: max. 30% Támogatás összege:

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására MOB-KJSZE-13 Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására Pályázók köre: belföldi székhelyű a szabadidősport terén működő sportszövetségek és sportszervezetek Magyarországon,

Részletesebben

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) 2011. december 7. Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A KRE Intézményfejlesztési Tervének ütemezése 2008-2012. 2008. év

A KRE Intézményfejlesztési Tervének ütemezése 2008-2012. 2008. év 12. sz. melléklet A KRE Intézményfejlesztési Tervének ütemezése 2008-2012. 2008. év Felelős: rektorhelyettes, dékánok, intézet- és tanszékvezetők Felelős: oktatási rektorhelyettes, dékánok, intézet- és

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása

Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása Máray Tamás Mohácsi János 2008.03.26. ISO 9001 2008.03.26. NIIF Intézet 1 Tanúsított cég NIIF program Hazai kutatói hálózat: NIIF Program (több

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

ÁROP-1.A.5-2013. Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára

ÁROP-1.A.5-2013. Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára ÁROP-1.A.5-2013 Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára Pályázók köre: települési nemzetiségi önkormányzatok, területi (megyei) önkormányzatok, önkormányzati társulások,

Részletesebben

UNIREGIO Zárókonferencia. Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben

UNIREGIO Zárókonferencia. Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet UNIREGIO Zárókonferencia Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben Reisinger Adrienn tudományos segédmunkatárs, PhD

Részletesebben

A School of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola. Minőségirányítási programja

A School of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola. Minőségirányítási programja A School of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola Minőségirányítási programja Név Aláírás Időpont Készítette (igazgató) Minőségirányítási vezető Lipták Lajos Lipták Lajos Jóváhagyta (a fenntartó

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben