Simor András A Magyar Nemzeti Bank céljairól

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Simor András A Magyar Nemzeti Bank céljairól"

Átírás

1 Közgazdasági Tagozat VI. évfolyam 1. szám március A Tanács az európai multinacionális vállalatokat tömörítő kerekasztal magyar tagszervezete. Évek óta éves jelentés formájában fogalmazza meg véleményét Magyarország társadalmi-gazdasági helyzetéről. Ezek a dokumentumok jelzéseket és javaslatokat tartalmaznak elsősorban a politika szereplői, de valójában az egész társadalom számára az ország előtt álló feladatokat illetően. Szekeres Imre, a Közgazdasági Tagozat elnöke és Takács János, a HEBC elnöke az ülésen hangsúlyozták, hogy Magyarország hosszú távú, sikeres felzárkózása és versenyképességének növelése szempontjából kulcsfontosságú Fejlődés, felelősség, versenyképesség Az MSZP Kögazdasági Tagozatának Országos Elnöksége és a Magyar Európai Üzleti Tanács (Hungarian European Business Council HEBC) február 14-én közös, kibővített ülést tartottak. A találkozó célja az Üzleti Tanács által kiadott Common Responsibilities A felelősség közös című évi országjelentés javaslatainak bemutatása és tapasztalatainak áttekintése volt. a humánerőforrás kiemelt fejlesztése, az üzleti környezet javítása, az állami intézményrendszer átalakítása, az adórendszer egyszerűsítése, az adók csökkentése a költségvetés teherbíró képességének megfelelően, és a hazai kis- és középvállalati szektor erősítése. A Tagozat tagjai és a HEBC tagjai egyetértettek abban, hogy a Kormánynak végig kell vinnie a reformokat, az időnkénti szükséges korrekciókkal. Ugyanakkor mind a társadalom, mind a gazdasági élet túlpolitizált. A továbblépéshez a politikai elit példamutatására van szükség, amely visszahatva a társadalomra segítené és gyorsítaná a fejlődéshez szükséges konszenzus létrejöttét. A konszenzus nem feltétlenül a teljes egyetértésre utal, hanem az együttműködésre való készség, és egymás álláspontja iránti nyitottság kölcsönös elismerésére és kimutatására. Mindez hozzájárulhat az olyannyira szükséges társadalmi béke megteremtéséhez. Szekeres Imre kiemelte: a politikai konszenzus két alapfeltétele az, hogy egyrészt a résztvevők felismerjék a konszenzus jelentőségét, másrészt közös érdekviszonyban álljanak egymással. Azaz a különböző politikai erők akkor működnek együtt, ha tisztában vannak az együttműködés fontosságával, hatásával, és az saját politikai érdekeiknek is megfelel. Az országjelentés mind tartalmával, mind létével elősegíti a két feltétel teljesülését. Hiszen tartalmában végigtárgyalja az ország előtt álló versenyképességi és fejlődési problémákat, és arra hívja fel a figyelmet, hogy ezeket csak széles körű konszenzussal lehet megoldani. Emellett önmagában, létével arra mutat rá, hogy a HEBC tagjai, egymás versenytársai, hogyan tudnak egy asztalhoz ülni, és konszenzusra jutni egy közös cél érdekében. Szekeres Imre és Takács János hangsúlyozták: az együttműködés az ország közös felelőssége. Csak a lehető legszélesebb körben értelmezhető: az egész társadalmat magában foglalja, a politikai erőkön túl az üzleti, és a civil szféra szereplőit egyaránt. Simor András A Magyar Nemzeti Bank céljairól A Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiuma konferenciát rendezett Túl héjákon, galambokon. Milyen megfontolások vezetik a monetáris politikát? címmel november 20. és 23. között. Ezen a konferencián hangzott el Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének előadása, melyből az alábbiakban részleteket közlünk. (Az eredeti tanulmány teljes terjedelmében a Közgazdaság Tudományos Füzetek februári számában jelent meg.) [ ] A monetáris politika aktuális kihívásairól szeretnék itt beszélni, de ehhez az alapoktól kell elindulni. A mi számunkra, a Magyar Nemzeti Bank számára az alap a évi LVIII. törvény, vagyis a jegybanktörvény. Ez meghatározza a Magyar Nemzeti Bank fő feladatát, az árstabilitás elérését és fenntartását. folytatás a 2. oldalon

2 2 Közgazdasági Tagozat Hírlevél Első reakciók Eddig is számos nyilatkozat, vélemény és elemzés jelent meg a népszavazással kapcsolatban és lát majd napvilágot a későbbiekben. A Hírlevél fontosnak tartja, hogy dokumentálja a népszavazás eredményével kapcsolatos első reakciókat. Nagyon sokat árt Magyarországnak, ha lényegében költségvetési kérdésekről lehet szavazni mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend előtti felszólalásában hétfőn az Országgyűlésben. A népszavazást értékelő beszédében úgy vélekedett, hogy felelős polgári demokráciában nem lehet olyan kérdést feltenni a választóknak, hogy akarnak-e valamilyen közszolgáltatásért kevesebbet fizetni, adót, járulékot csökkenteni. A kormányfő felhívta a figyelmet: a népszavazáson arra a kérdésre nem mondtak semmit az emberek, hogy ki fizessen; ezt meghagyták a politikusoknak. Mint mondta, miniszterelnökként a forrásokat a elsősorban terhek csökkentésére, másodsorban az oktatás fejlesztésére kellene fordítani, mert ez a kettő viszi előre az országot. Ha rábeszélték a kampányban az embereket, hogy ne járuljanak hozzá az egészségügy és az oktatás fejlesztéséhez, akkor annak az a következménye, hogy vagy a tehercsökkentésre, vagy az oktatás fejlesztésére kevesebb jut. Gyurcsány Ferenc megjegyezte: 2002 és 2006 közötti tevékenységével a koalíció is hozzájárult ahhoz, hogy olyan kérdéseket lehetett feltenni a választóknak, amikről a népszavazáson döntöttek. Mi magunk is és ezt elsősorban szocialista barátaimnak mondom, és csak másodsorban a szabad demokratáknak hozzájárultunk ahhoz 2002 és 2006 között, hogy éljen és viruljon az illúzió, amelynek most csapdájába esett az ország. Nem tudtunk ellenállni az ezzel kapcsolatos csábításnak, ami ugyan nem tőlünk jött ( ), hogy elegendő csak akarni, és igazából teljesítmény nélkül növekszik a nyugdíj, a családi ellátás és nagyon sok minden fogalmazott. A népszavazás kétségkívül vereség az MSZP-nek mondta Lendvai Ildikó, a szocialisták frakcióvezetője. A politikusaszszony közölte: nem örülnek a papírforma győzelmének, ez kétségkívül egyfajta vereség, ( ) de olyan vereség, ami után az ember feláll, ha tudja, hogy dolga van, és a kormánypártoknak dolguk van. Lendvai a keddi parlamenti ülésen úgy fogalmazott: a párt nemcsak tudomásul veszi a népszavazás eredményét, hanem érti is az emberek szavát. Mint mondta, a kormánynak az a dolga, hogy végrehajtsa a szavazók többségének akaratát. Hozzátette: a kormánynak ugyanakkor az is dolga, hogy megnézze, működőképes-e az egészségügy és a felsőoktatás. A frakcióvezető kiemelte, hogy a kormány az eddiginél több egyeztetést szeretne az egészségügyben és a felsőoktatásban dolgozókkal. Azonban nincs az a társadalmi párbeszéd, ami önmagában több pénzt teremtene tette hozzá. Lendvai Ildikó szerint a kieső pénzek pótlása csakis a már létező forintok átcsoportosításával lehetséges. A népszavazás döntése miatt nem lehet másoktól forrásokat elvenni. (forrás: mszp.hu) folytatás az 1. oldalról Amennyiben ezzel a fő céllal nem ellenkezik, amennyiben ezt a feladatát nem veszélyezteti, akkor a kormány gazdaságpolitikájának a támogatása az MNB feladata. Hadd tegyem hozzá, hogy ezt nemcsak a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény mondja így, hanem ez az általánosan elfogadott nézetrendszer a világban, különösen Európában. Ez kicsit eltér attól, ami a korábban kialakult nézet volt, és ami komplexebben ítélte meg a nemzeti bankok szerepét, és nem volt ennyire hangsúlyos benne az árstabilitás. Az új szemlélet mögötti megfontolás az, hogy a kormányok az elmúlt évtizedek alatt képtelenek voltak az infláció ellen hatékonyan harcolni, az árstabilitást megvalósítani, mert mindig elcsábította őket az a lehetőség, hogy komoly fiskális deficiteket el lehet inflálni, amit így fájdalommentesen el lehet tüntetni. Igen ám, csak ez látszólag fájdalommentes, mert miközben folyamatosan elinflálták ezeket a deficiteket, eközben gyakorlatilag elültették az inflációnak a magvát a gazdaságban, és olyan inflációs betegséget hoztak létre, ami ellen nem volt gyógyszerük. Ezzel rengeteg kárt okoztak a gazdaságnak, ami rossz forrásallokációt, bizonytalanságot, pluszköltséget jelentett. Nagyon fontos azt is megemlíteni, hogy pont azokat a rétegeket sújtotta leginkább az infláció, akik a leggyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkeztek. Az infláció nemcsak a gazdaságnak rossz, hanem antiszociális is, és a baloldali kormányoknak lenne a legfontosabb feladata az infláció ellen fellépni. Ennek ellenére a múltban az volt a tapasztalat, hogy inkább a baloldali kormányok éltek az infláció eszközével. Ez furcsa paradoxon. Ez a megfontolás vezetett végül is ahhoz, hogy ki kell venni az infláció elleni harcot a kormányok kezéből, és oda kell adni egy másik intézménynek, a jegybanknak. Egyúttal függetle-

3 Közgazdasági Tagozat Hírlevél 3 níteni kell a jegybankot a kormánytól. Ez történt Magyarországon is: a jegybank fő feladata az infláció elleni harc, evvel foglalkozik most már a jegybank hosszú évek óta, több-kevesebb sikerrel. [ ] Néhány szót arról szeretnék szólni, hogy milyen kihívásokkal szembesül ma a monetáris politika. A kiigazítás és a strukturális reformok időszakát éljük adóemelésekkel, az ártámogatások, az állami beruházások csökkentésével, amelyek a költségvetési deficit jó irányba való elmozdulását eredményezik. Ugyanakkor, ahogy ezt korábban említettem, ezek az infláció nagyon jelentős megemelkedését eredményezték, és mi ezért nehéz helyzetbe kerültünk. Van egy jelentősen megemelkedett infláció, és van egy nagyon jelentősen lecsökkent gazdasági növekedés. Meg kell próbálnunk támogatni a kormány gazdaságpolitikáját a nemzeti bankról alkotott törvény szerint, de csak akkor, hogyha az nem ütközik az inflációellenes feladatainkba. Márpedig az elmúlt időszakban azt látjuk, hogy bár az infláció elkezdett csökkeni 9%-ról, októberben még 6,7% volt. Ez a 6,7% valamennyivel magasabb, mint az előző havi 6,4%, és az előrejelzéseinket is folyamatosan fel kellett emelnünk az elmúlt egy évben. Ezzel egy kicsit távolabbra került az, amikor az infláció eléri az árstabilitás 3%-os szintjét. Mit tehet ebben a helyzetben a jegybank? Amivel tud alkalmazkodni, az az időhorizont, hogy milyen gyorsan akarja az inflációt az inflációs célhoz igazítani. Ez adhat némi rugalmasságot, mozgásteret a bank számára. Ebben mi nagyon határozottan állást foglaltunk: másfél-két év az az időhorizont, aminek keretében mi az inflációt erre a célszintre le akarjuk hozni. Egyébként ez nem egyedül a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja, hanem a kormány és az MNB közös törekvése. Amikor ezt a politikát folytatjuk, akkor nemcsak a saját, hanem a kormány által kitűzött célokat is követjük. Nemrég olvastam Alan Greenspannek, a FED volt elnökének a könyvét arról, hogy ő úgy érezte, nagyon könnyű volt az inflációt csökkenteni. Azért volt olyan könnyű, mert folyamatos volt a deflációs nyomás a feltörekvő országokból Indiából, Kínából, a közép-kelet-európai országokból alacsonyabb árszínvonallal, alacsonyabb bérszínvonallal, és ez állandó nyomást gyakorolt a fejlett országok gazdaságára, ami nagyon megkönnyítette az amerikai FED és a többi fejlett ország jegybankjának a dolgát. Ez a nyomás kezd eltűnni a rendszerből. A hallatlan erős gazdasági növekedés Kínában és Indiában előbb-utóbb elkezdi emelni az árakat, és ez ma már elég jelentősen látszik. Ebből következően megváltozik az a világgazdasági környezet, amivel a jegybankok szembesülnek, és ezt nekünk is tudomásul kell venni, ami nem teszi könnyebbé a feladatunkat. Néhány szót szólnék a monetáris transzmisszió csatornáiról is. Tradicionálisan három csatornán keresztül próbálunk hatni a gazdaságra: a kamatokon keresztül, az árfolyamon keresztül és a várakozásokon keresztül. A magyar gazdaságban, mivel ez egy kis, nyitott gazdaság, az árfolyamcsatorna egy kicsit hangsúlyosabb szerepet kap, mint más országokban. Jelenleg a legfontosabbnak mégis a várakozási csatorna szerepét érzem. Azt gondolom, végig kell gondolni az ország helyzetét az ársokkok után. Az ársokkok egy része a szabályozott árak, az adók, az olajár és a mezőgazdasági árak emelkedése. Ezek nagyrészt kínálati oldalról érkeztek, és nem keresleti ársokkok. Ezek ellen a központi bank tradicionálisan nagyon nehezen tud küzdeni. Mit tud elérni? Azt, hogy meggátolja az ún. második körös inflációs hatásokat, tehát hogy ezek a megemelkedett nyersanyagárak átterjedjenek a gazdaság egyéb területeire, ragadósakká váljanak a jövőt illetően. Ezért rendkívül fontos, hogy a jegybank tevékenysége hitelesnek és transzparensnek tűnjék a világ számára. Látható legyen, hogy a központi bank elkötelezett az infláció csökkentésére, és minden a rendelkezésére álló eszközt megragad ennek érdekében. Azt gondoljuk, hogy ebben kiemelkedő szerepe lesz a bérek alakulásának. A bérek az infláció szempontjából nagyon érdekes szerepet játszanak, hiszen több csatornán keresztül is hatnak az inflációra. Egyrészt költségoldalon, másrészt keresleti oldalon és harmadrészt várakozási oldalon. A béremelkedés plusz költséget visz a rendszerbe, ugyanakkor, ha magasabb a bér, az több keresletet is jelent, és harmadrészt ebben egyfajta várakozás is tükröződik az inflációt illetően. Nagyon fontos, hogy megpróbáljuk, amennyire lehet, befolyásolni a béremelkedések szintjét. Mivel tudjuk mi ezt befolyásolni? Azzal, hogy világossá tesszük: a termelékenységet meghaladó bérnövekedés csak olyan helyzetet teremthet, amiből mindenki vesztesen kerül ki, még azok is, akik azt gondolják, hogy jól jártak, mert a termelékenységnövekedésén felül emelték a bérüket. Egy ilyen béremelkedésnek az a következménye, hogy emelkedik az infláció, amire a jegybank reagál, azaz emeli a kamatot, ami csökkenti a keresletet a gazdaságban, s ez bércsökkenésekhez, elbocsátásokhoz vezet. Vagyis ugyanoda jutunk el, ahova el lehetne jutni akkor is, hogyha a bérek csak annak megfelelően emelkednének, ahogy a termelékenység növekszik. Erre próbáljuk rábírni a gazdaság szereplőit. A Magyar Nemzeti Banknak a kamatpolitikán kívül a másik nagy feladata, hogy elmondja, mit gondol a gazdaságról, mit gondol az inflációról és ezen keresztül próbálja meg befolyásolni a gazdaság szereplőinek viselkedését.

4 4 Közgazdasági Tagozat Hírlevél Király Júlia Az euró-zónához való csatlakozás feltételei A következőkben szemelvényeket közlünk Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnökének a Budapesti Corvinus Egyetemen október 29-én tartott előadásából. (A teljes előadás a Közgazdaság Tudományos Füzetek februári számában olvasható.) Az előadás alapkérdése, hogy jó-e nekünk az euró, érdemes-e csatlakoznunk az euró-övezethez. A kérdésre a válasz nem magától értetődő, hiszen vannak olyan hangok, vélemények a szakmán belül, amelyek szkeptikusak az euróhoz való csatlakozás kérdésében. A tisztánlátás érdekében fontosnak tartom, hogy közgazdaságtudományi szempontból világítsam meg a kérdést. Magyarország és a GMU Látható, hogy egy olyan euróövezethez csatlakozunk, amelyik csak többé-kevésbé teljesíti az optimális valutaövezet kritériumait. Ezzel persze nem akarom a dollárövezethez, vagy a nem létező svájci frank-övezethez hasonlítani az euróövezetet, de azt a kérdést fel kell tenni, hogy számunkra miért érdemes egy ilyen csatlakozás, miért küzdünk akkor ennyire, ha még a bennlévő országok sem tudják eldönteni, hogy optimális övezetet alkotnak-e. Amikor valutaövezetről beszélünk, akkor ezen mindig azt az övezetet értjük, ahol azonos valutát használnak. Ilyen alapon a forint is egy kicsi valutaövezetet alkot. A magyar példa nem valószínű, hogy méretgazdasági szempontból az optimális méret. Ha megnézzük Magyarország nyitottságát, külkereskedelmi formáját, akkor egészen biztosak lehetünk benne, hogy ez nem az optimális méret. Innentől kezdve az a kérdés, hogy vajon a GMU-val optimális valutaövezetet alkotnánk-e? Végig kell tehát gondolni, hogy ha bent vagyunk, az számunkra milyen többleteket, például milyen többletrugalmasságot jelent. A mi merev munkaerőpiacunkhoz képest az eurózónához való csatlakozás minden bizonnyal adna némi többletrugalmasságot. Persze ez nem jelenti azt, hogy azonnal minden alkalmazkodik. A belépésből természetesen nem következik az, hogy holnaptól minden közgazdász a bécsi kollegájának bérét fogja keresni. És nemcsak azért, mert nincs tökéletesen flexibilis alkalmazkodás, hanem azért sem, mert ez a flexibilis alkalmazkodás a termelékenységi szinteken belül valósul meg. Nézzük kicsit rendszerezettebben végig a lehetséges pro és kontra érveket! Az eddigi elemzések szerint két meghatározó előnye továbbra is van a csatlakozásnak: az egyik a bővülő külkereskedelem mellett elérhető többletnövekedés, a másik pedig a monetáris és gazdasági stabilitás növekedése. Világosan látni kell, hogy egy egységes valutaövezeten belül bizonyos sokkhatások tompulnak. Számomra, mint a Magyar Nemzeti Bank stabilitásért felelős alelnöknek, ez egy rendkívül lényeges szempont. Egy makroökonómus számára csak az a kérdés, hogy van-e olyan alkalmazkodási mechanizmus, ami a gazdaságot egy nem egyensúlyi pontból egyensúlyi pályára juttatja. Számomra az a legfontosabb, hogy ez az alkalmazkodás minél kisebb volatilitással történjen. Ilyen értelemben egy olyan környezet, ami biztosítja a volatilitás mérséklődését, számomra mindig preferált lesz. A mi szempontunkból a monetáris és gazdasági stabilitás, a pénzügyi stabilitás növekedése az egyik legfontosabb egységes valuta-övezeti tagságból származó többletelőny. Különösen igaz ez a pénzügyi piacokra, hiszen jelen pillanatban nem vagyunk tökéletesen védettek egy lehetséges negatív valutapiaci sokk ellen. A 2007 nyarán bekövetkezett turbulencia messze nem okozott akkora pénzügyi sokkot a feltörekvő piacokon, mint a 98-as, vagy a 87-es. Ennek oka az is, hogy a pénzügyi intézményrendszer már sokkal jobban el tudja különíteni a különböző régiókat. Tompítja a hatásokat, szeparálja a különböző kockázatú piacokat. A valutáris önállóság azt is jelenti, hogy nehezebb megjósolni egy-egy valutaválság bekövetkeztét. Az egyik fontos tanulsága a valutaelméletnek az, hogy utólag tökéletesen elkészítik az előrejelző modelleket, de ezek a jövőre nézve sohasem hibátlanok. Számunkra ebből az a legfontosabb következtetés, hogy ha mérsékelni tudjuk a pénzügyi volatilitást, a pénzügyi sérülékenységet, akkor ezt meg kell tennünk. A tranzakciós költségek csökkentése, a reálkamat csökkentése érezhetően kiveszi majd a növekedés útjában álló súrlódásokat. Ezek kimutatható előnyök egy-egy optimális övezeten belül, még a mai euró országok körében is. De nem szabad figyelmen kívül hagyni a lehetséges hátrányokat. Az egyik legfőbb ellenérv, amit már említettünk a GMU kapcsán, hogy továbbra is számolni kell az aszimmetrikus sokkokkal. Ha olyan

5 Közgazdasági Tagozat Hírlevél 5 gazdaság csatlakozik, amely bizonyos szegmensében jobban kitett a válságnak, nem hullámzik tökéletesen együtt az övezet gazdaságaival, akkor ezek az aszimmetrikus sokkok fel is erősödhetnek, és erre legfeljebb csak korlátozott gazdaságpolitikai válasz adható. Hiszen egy gazdaságpolitikai elemet, a monetáris politikát feladjuk azzal, hogy csatlakozunk az euróövezethez. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy relatíve kicsi az aszimmetrikus sokk kockázata. Úgy tűnik, hogy fel lehet áldozni az önálló gazdaságpolitikát az esetlegesen felmerülő aszimmetrikus sokkok nem megfelelő kezelésének oltárán. De továbbra is lényeges, tovább elemzendő kérdés marad, hogy ha az aszimmetrikus sokkok bekövetkeznek, van-e akkora ereje a valutaövezet egészére nézve, hogy a korlátozott mozgástérben is kezelhetők maradjanak. Milyen stratégiánk lehet a csatlakozás területén? Először is szögezzük le, hogy EU tagként kötelezettséget vállaltunk a csatlakozásra, tehát választási lehetőségünk csak az időpont megválasztásában van. A mikorral kapcsolatban az alapvető kérdés, hogy mit hangsúlyozunk jobban. A félelmet attól, hogy ha belépünk, akkor a hátrányok érvényesülnek, mert még a strukturális reformok nem tartanak ott, hogy megfelelően rugalmasan reagálva ki tudjuk használni a lehetőségeket? Hogy az aszimmetrikus sokkok negatívan érintenek bennünket? Vagy inkább arra helyezzük a hangsúlyt, ami az optimális valutaövezet-irodalomnak a második hullámát jellemzi, amit úgy neveznek, hogy endogenizáció. Az endogenizáció fő üzenete, hogy amennyiben a csatlakozó ország sok mindenben még kevésbé fejlett, mint az övezet egésze, akkor érdemes belépnie, mert maga a csatlakozás kivált olyan pozitív hatásokat, amelyek ellensúlyozzák a tökéletlenségeket. Jelen pillanatban igen népszerű az optimális valutaövezet ezen endogén fejlődést elemző irodalma, ami azt sugallja a csatlakozók számára, hogy jobb előbb belépni, mert az előnyök így könnyebben kihasználhatóak, mintha kívülállóként próbálna megfelelni egy nem létező tökéletes modellnek. Mindig felmerül az a kérdés, hogy érdemes-e belépni, nem érdemes-e inkább alternatív utat választani és csak a közös valuta előnyeit kihasználni? Három ilyen megoldás is kínálkozik. Az első, hogy az adott ország valutáját rögzítik a valutaövezet valutájához. A második a valutatanács bevezetése. Van saját valuta, de nincs saját monetáris bázis. A harmadik a dollarizáció euróra vetített válfaja, amit szintén alkalmaz egy-két ország, inkább a szegény, gyorsan felzárkózni akaró, feltörekvő piacoknak a jellegzetessége. Valamennyi esetben megfigyelhető, hogy a gazdasági alkalmazkodás inkább töréseken keresztül valósul meg, optimális valutahasználat optimális övezeti tagság nélkül nem nagyon van. A mi megfontolásunk tehát, hogy nem ez a három út a járható, hanem a szerves kapcsolódás. Magyar felsőoktatás: radikalizmusból nincs hiány Jobbra tolódnak és nyitottá válnak a radikális eszmékre a hallgatók állítja a szociológus, aki szerint hiányzik a demokráciára való nevelés. Az egyetemeken, főiskolákon a diákság egyre konzervatívabban gondolkodik, politikai választásaiban pedig jobbra tolódik, miközben egy részük a radikális eszmékre is nyitottá vált nyilatkozta a Népszabadságnak Gábor Kálmán szociológus. A szakember ezt a többi közt azzal magyarázta, hogy a rendszerváltással megszűnt az elitképzés, a felsőoktatás tömegesedett, hiányzik a közéletre, demokráciára való nevelés, a hallgatók történelmi ismeretei hiányosak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormányzati politikában nemigen jelennek meg ifjúságpolitikai elképzelések, miközben a jobboldal jobban meg tudja szólítani e réteget. Fontos lenne az is, hogy az egyetemisták számára legfontosabb kérdések bekerüljenek a közbeszédbe vélte Gábor Kálmán. A napilap beszámol arról is, hogy a hallgatói szervezetek egyes tisztségviselői szoros kapcsolatot ápolnak szélsőjobboldali politikai erőkkel. A tandíjellenes kampányban pedig ezen szervezetek teljes mellszélességgel kiálltak és propagandát folytattak a kormányellenes álláspont mellett, noha a hallgatók egy része nem értett egyet sem a népszavazással, sem a részhozzájárulás eltörlésével. Az egyik megszólaló hallgató azt mesélte: az intézményekben megjelentek olyan plakátok is, melyeken a miniszterelnök a karjaiban tartja az oktatási minisztert. Az igennel való szavazásra buzdító falragaszokat pedig utóbb a voksolást követően olyan plakátokkal ragasztották felül, melyeken az állt: Igen, jól döntöttek! A hallgató szerint az egyetemi újságban megjelennek erősen jobboldali, sőt szerinte antiszemita tartalmú cikkek is, a szakok mentén pedig jól érezhetők a politikai törésvonalak, a majdani történészek például hírhedt jobbosok. (forrás: hirado.hu/népszabadság)

6 6 Közgazdasági Tagozat Hírlevél Drecin József Néhány gondolat a Gazdasági növekedés versus egyensúlydilemma távlatosabb hatásairól (Az eredeti tanulmány teljes terjedelmében a Közgazdaság Tudományos Füzetek februári számában olvasható.) Természetesen a nagy elosztórendszerek tisztán racionális megközelítésű kritikája elfogadható mind a gazdaságpolitika, mind a szociálpolitika nézőpontjából. Ezzel a megfogalmazással persze kényes kérdéshez jutunk, hiszen a racionalitás elve természetszerűen nem olyan egzakt direktíva, mint a kiadáscsökkentési cél. Értelmezhető akár rugalmasan is. Látni kell azonban, hogy a kormányprogram megtakarítási céljai nagyon is különböző (módszerében és következményeiben) területeket és megoldásokat jelölnek ki. E tekintetben nem vádolható sablonos módszer alkalmazásával. Az államigazgatás karcsúsítása megtörtént, a pénzügyi eredmény szerény ugyan, de nem is lehetett többre számítani. Mindazonáltal nem lehet reformnak nevezni ezeket az intézkedéseket. Elsősorban azért nem, mert az önkormányzati rendszerben nem történt változás. Látható, hogy az önkormányzati rendszer valódi reformját a politikai kultúra magyarországi állapota akadályozza. Kevesebb önkormányzattal, jóval kevesebb politikailag delegált tisztségviselővel lehetne ezt a rendszert működtetni, de a magyarországi pártok úgy gondolják, jövedelmező állásokat is kell biztosítaniuk megbízható szűkebb híveiknek. A jelenség összetett okainak elemzésére nem érzem magam felkészültnek, ezért úgy gondolom, hogy ez a politológusok dolga lenne. A kormány konvergenciaprogramként elnevezett költségvetési politikájában az elosztó rendszer egyik nagy területének, a nyugdíjrendszernek a reformja még nem szerepelhetett. Az illetékesek bölcsen észrevették, hogy a feladathoz időigényes és bonyolult elemzések nélkül nem is szabad hozzákezdeni, másrészről szerencsére van is idő, hogy ezeket a koncepciókat tisztázó előkészületeket elvégezzék az ehhez a problematikához értő szakemberek. Egy ilyen munka hiányában különböző felületes és különböző világnézeti indíttatású zavaros magyarázatok és célok keringenek az információs közegben, főleg a média zsurnalisztikai és felületes buzgóságai jóvoltából, ahol gyakran hallani ex cathedra minősítéseket, társadalomfilozófiákat, pénzügypolitikai véleményeket stb, láthatólag kevés tárgyszerű és szakmai felkészültséggel. Érdekes magyar jelenség, hogy minden úgynevezett reform nálunk az össze-vissza beszédekkel kezdődik, majd egy idő után kiderül, hogy mégis több tárgyszerű ismeretet kellene szerezni, majd ezután meg is alakulnak azok a szakmai grémiumok, akiknek az elemző munkájára szükség van. Nem volna jobb a fordított sorrend? Csak azután beszéljünk reformokról, ha alapos ismeretek birtokában vagyunk, ha nemcsak kérdéseket fogalmazunk meg, hanem meg is tudjuk válaszolni azokat, mert ezeket a kérdéseket már tanulmányozták, meg is vitatták és a szakszerű vélemények megismerhetők. A nyugdíjreform kapcsán a kormány szerencsére elkerülte ezeket a zavarokat, itt valóban a helyes sorrend érvényesül: először mindenre kiterjedő elemzés, vita, majd azután koncepciótervezet és annak megvitatása, végül állásfoglalás a tennivalókat illetően. Ehhez természetesen időre van szükség. [ ] A konvergenciaprogram két éven belül valószínűleg eléri a kitűzött költségvetési deficitcélt, ha kissé keményebben kezd hozzá a közterhek befizetésének elkerülését akadályozó szabályozásnak. (Önmagában nem tragédia az sem, ha csak 2009-re éri el ezt a célt. A lényeg a tartós eredményt mutató megoldás helyes útjának megválasztása.) [ ] De láthatjuk a magyar példán is, hogy a magánnyugdíjpénztárak tőkehozamában milyen nagy szerepe van az állampapír-kibocsátásnak. És már kilátásban van annak az ellentmondásnak a növekedése, ami abból adódik, hogy a pénztárakban növekedő alapokat a forint nemzetközi konvertibilitásának hiánya bezárja a határokon belüli mozgástérbe, amely mozgástér korlátos mérete nemsokára nagy gondot okoz (pláne ha az államadósságot generáló központi költségvetés egyensúlya helyreáll). [ ] Ha már érintjük a gazdaságpolitikát, akkor rá kell mutatni arra is, hogy a hivatkozott egészségbiztosítók esetében nem reálgazdasági fejlődésben szerepet vállaló pénz-

7 Közgazdasági Tagozat Hírlevél 7 ügyi befektetők jelennek meg, hanem a másodlagos jövedelemeloszlás rendszerében érdekeltek, amikor az állampolgárok jövedelmeiből származó egészségbiztosítói pénzalap adja a pénzügyi befektetések profithozamát. És ez óriási különbség! Korántsem mindegy, hogy egy országban a külföldi befektető (pénzügyi befektető) tulajdonképpen milyen üzletágban jelenik meg. Különösen nem mindegy, ha ehhez olyan terület segíti őt hozzá, mint az egészségügy és olyan gazdasági-pénzügyi helyzetben, amikor meglévő magyar tulajdonú befektetési alap elől szerzi meg a befektetési területet persze állami segédlettel. Egy ilyen esemény már megtörtént, amikor a közműcégek külföldi tulajdona lehetővé tette, hogy ezt a területet levadásszák az olyan hazai tulajdonú befektetési alapok elől, mint amilyenek a nyugdíjpénztári alapok. A történet tehát nem egyszerűen a profitszerzés mohóságáról szól. Ennél többről van szó: a befektetési alapok tőkehozam-kényszeréről, amit teljesíteni kell, különben a nemzetközi pénzügyi rendszernek a nagy szereplői kerülnek bajba, és ez zavarokat okozhat ennek a globalizált világnak a pénzügyi stabilitásában. Itt objektív törvényszerűségek által vezérelt kényszerpályán mozognak a szereplők. A Világbank nem véletlenül és nem önös érdekei miatt áll mellé minden privatizációnak, amely külföldi befektetési alapoknak nyitna meg területet. Ő is hivatásának kényszerpályáján mozog. Ez a hivatás pedig a nemzetközi pénzügyi rendszer egyensúlyának védelme (amely nem mindig sikerül). [ ] A távlati egyensúlyi gondokat az euró bevezetése után az úgynevezett külkereskedelmi aszimmetria megoldása szüntetheti meg. Az euró bevezetése után az egyik devizagazdasági gond, amelyet a forint belső konvertibilitásának fenntartása révén a tőkejövedelem-kiáramlás okoz a folyó fizetési mérlegben, megszűnik. A jövedelemkiáramlás ugyanabban a pénznemben valósul majd meg, amiben keletkezett (euróban), tehát a valós egyensúlyi gondok visszaállnak a reálgazdaság külső árukapcsolataira, vagyis az egyenlőtlenség az országba kívülről beáramló áruk munkateljesítmény-értéke (import) és az országból kiáramló munkateljesítmény-érték (export) aszimmetriájára. Ennélfogva ezt az áruforgalmi aszimmetriát minimum arra a nagyságra kell szorítani, amely nagyságot az idegenforgalmi aktívum ellensúlyozni képes (lehetőleg az alá). Ezután is megmaradnának azonban az adósságkezelés (külső és belső) gondjai, mivel az adósságszolgálat kamatterhe (a hitelállományt szinten tartva) továbbra is pénzforrásokat követel (igaz, ehhez már kell nem a forint konvertibilitása miatti monetáris politikai gondokkal szembesülni, de a gond mégis növekedik, mert valójában az állami költségvetés felelőssége lesz előteremteni az adósságszolgálat kamatterheinek fedezetét. Vélhetően a belső (természetes) megtakarítások mozgósításával és valószínűsíthetően az állami folyó és fejlesztési kiadások relatív csökkenésével, ami azt jelentheti, hogy az állam növekedő (természetes) bevételeinek nagyobb részét a külső és a belső adósságszolgálat kamatai veszik igénybe. Mindehhez azonban három feltételnek kell teljesülnie: 1. Az exportkapacitásokat növelni kell elsősorban az iparban, de a mezőgazdaságban is. Ez a mainál is gyorsabb ipari fejlődést követel. 2. Az állam bevételének növelése halaszthatatlan lesz. Ez a fekete-szürke gazdaságban rejlő tartalékok nagysága miatt lehetséges, de csak kemény szabályozási rendszer révén. 3. Az állam kiadása (folyó és fejlesztési területeken) kisebb mértékben növekedhet, mint a gazdaság növekedéséből származó természetes bevételének növekedése. (Megjegyzendő, hogy ebbe a problémába nem helyes belekeverni sem az egészségügyet, sem a nyugdíjügyet, mivel ezek önálló, a költségvetéstől független biztosítási rendszerek, amelyeket a munkajövedelemből származó bevételeik tartanak el [illetve fedezik a rendszerek kiadásait].) Mindhárom feltételnek közös dilemmája, hogy miként valósulhat meg a gazdasági növekedés jelenleginél gyorsabb üteme és kissé módosult piaci szerkezete? Valószínűsíthető (de ez kellő modellezéssel ellenőrizhető), hogy a növekedési ütemnek tartósan 4-4,5 százalék felett kell lennie, de mivel nem a belső végső fogyasztásnövelés lenne az indikációja, a nemzetgazdaság kibocsátási szerkezetét a kivitel irányába kell (kellene) elbillenteni. Vajon e tekintetben mire lesz képes a honi ipar és mezőgazdaság vállalkozói ereje és milyen érdeklődést tanúsítanak a külföldi cégek? Erre nem lehetséges válaszolni. Az állam szerény fejlesztési ösztönzőit szelektívebb módszerekkel ennek szolgálatába kell állítani, de a megoldás valójában a szuverén gazdasági (vállalkozói) döntéseken és képességeken múlik. Ebben az összefüggésben kell vizsgálni (de legalábbis végiggondolni) a motivációs erőtér problematikáját egy liberális piacgazdaság közegében mozgó és nem kellően erős magántulajdonú gazdaságban. Hasonló helyzetben lévő országok történelmük során többnyire ezt állami segítséggel oldották meg. (Ez a lehetőség természetesen nem adott a mi esetünkben.)

8 8 Közgazdasági Tagozat Hírlevél Tagozatok és platformok minősítése Döntött a Választmány A Választmány január 26-i ülésén meghallgatta és elfogadta az Országos Elnökség és a testület delegáltjaiból álló munkabizottság javaslatait a platformok és tagozatok minősítéséről. Az új szabályozás rögzíti a minősítés kereteit, folyamatát és konkrét kritériumait. A Választmány döntése alapján a hét jelenleg létező platform, és a tagozatok jelentős része elnyerte az országos minősítést. A testület egyes tagozatok például a Társadalompolitikai esetében az országos cím megvonása mellett döntött. Az értékelési eljárása során a jövőben a Választmány a tagozatokat jellegük szerint, rétegpolitikai illetve szakmapolitikai csoportba sorolja. A továbbiakban a Választmány kétévente, a két éves működés tapasztalatai alapján, dönt az egyes platformok és tagozatok országos jellegének elismeréséről, megerősítéséről, vagy megvonásáról. Az előkészítés során véleményét egyezteti az Elnökség ez ügyben illetékes képviselőjével és a Választmány munkaszervezeteivel. A Választmány a platformok és tagozatok kérelmeivel kapcsolatos döntés előkészítésére létrehozza a Tagozatok és Platformok Minősítő Bizottságát. A dokumentum hivatalos előterjesztője Szűcs Erika, választmányi elnökhelyettes, tagozatunk országos elnökségének tagja elmondta, hogy a Választmány azt kérte a minősítést előkészítő bizottságtól: vegye figyelembe, hogy az MSZP ne működtessen országosan több tagozatot ugyanabban a témában. A Társadalompolitikai Tagozat esetében átfedések voltak több tagozat az egészségügyi, a felsőoktatási és a nemzetpolitikai munkájával. A Társadalompolitikai Tagozat tevékenysége valójában a platformnak felel meg, ezért azt kérték, fontolja meg a platformmá szerveződés lehetőségét. Az MSZP országos platformjai: Baloldali Tömörülés Platform, Ésszerűség és Felelősség Platform, Harmadik Hullám Platform, Népi Platform, Magyar Progresszív Társaság Platform, Szocialista Platform, Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform Az MSZP országos rétegpolitikai tagozatai: Agrár- és Vidékpolitikai Tagozat, Cigány Tagozat, Munkás és Érdekképviseleti Tagozat, Nőtagozat, Nyugdíjas Tagozat Az MSZP országos szakmapolitikai tagozatai: Biztonságpolitikai Tagozat, Dolgozói Tulajdonosi Tagozat, Egészségügyi és Szociális Tagozat, Európa-politikai Tagozat, Felsőoktatási Tagozat, Infrastruktúra Tagozat, Innovációs és Informatikai Tagozat, Környezetvédelmi Tagozat, Közgazdasági Tagozat, Kül- és Nemzetpolitikai Tagozat, Munkaügyi és Foglalkoztatáspolitikai Tagozat, Művelődési Tagozat, Művésztagozat, Nemzeti Fejlesztési Tagozat, Pedagógus Tagozat, Sajtótagozat, Sporttagozat, Tudományos Tagozat, Vállalkozásfejlesztési Tagozat, Vallásos Tagozat Tagozatok, amelyek országos minősítését a Választmány megvonta: Hallgatói Tagozat, Idegenforgalmi és Informatikai Tagozat, Jogi és Közigazgatási Tagozat, Karitatív tagozat, Képzési Tagozat, Társadalompolitikai Tagozat. Az Európai Szocialisták Pártja nagy kihívás elé néz: az összes európai szocialista, szociáldemokrata, munkás és demokratikus baloldali párt erőit egyesíteni szeretné a 2009-es európai parlamenti választásokra. Az általuk kibocsátott kiáltvány lesz az, ami egyértelmű határvonalat húz jobb és bal az Európai Szocialisták Pártja és az európai konzervatív, liberális, valamint szélsőséges politikai irányzatok közé. Az Európai Szocialisták Pártja egy nyílt beszélgetéssorozatot hirdetett, hogy ennek Nemzetközi szociáldemokrácia 2009 Az Európai Szocialisták választási programja segítségével alakítsa ki a végleges 2009-es választási programját. A konzultáció négy témában zajlik: Új Szociális Európa Mentsük meg a Földet! Európa a világban Európai demokrácia és sokszínűség. Magyarországon a konzultáció a internetes oldalon folyik, de az MSZP egy sor személyes találkozót is szervez majd. Ezek időpontjáról, helyéről szintén a fenti oldalon lehet majd tájékozódni. Az összeurópai szintű vitában a oldalon vehetnek részt az érdeklődők, és ott lehet olvasni arról is, hogy más országokban hogy halad a vita. Az összeurópai vita eredményeként megszületik az Európai Szocialisták Pártjának végleges 2009-es választási programja melyet hazánkban a Magyar Szocialista Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képvisel majd az európai parlamenti választásokon.

9 Közgazdasági Tagozat Hírlevél 9 Nemzetközi szociáldemokrácia Az új szociális Európa Az Európai Uniót az egész világ tiszteli szociális modellje miatt, ugyanis a jóléti államok olyan csoportja, amely egy sor közös értéket oszt, mint az emberi jogok, a demokrácia és a szolidaritás tisztelete, és ezt egyesíti a magas szintű gazdasági fejlettséggel, társadalmi igazságossággal, szociális kohézióval és a környezet védelmével. Ugyanakkor az EU-nak jelentős kihívásokkal kell szembenéznie, amelyek megkérdőjelezik a szociális Európa jövőjét. A globalizáció egyre nagyobb igényeket támaszt az európai munkaerővel és gazdasággal szemben. A globalizáció bátorította az új pénzügyi kapitalizmus erősödését is a tőke és fedezeti alapok nagyon rövid idő alatt a pénzügyi tőke hatalmas részének került birtokába, és ennek mozgatásán keresztül jelentős hatással van a gazdaság és a foglalkoztatás jövőjére. Európa lakossága öregszik, és 2050-re egy nyugdíjasra kevesebb, mint 1,5 aktív korú jut. A gyors technológiai változás növeli az európai munkavállalókra nehezedő nyomást, hogy lépést tartsanak az új képességek iránti igényekkel óta alacsony a gazdasági növekedés szintje az eurózónában, és ez jelentősen növeli a munkanélküliség szintjét. Igaz ugyan, hogy a szegénység alacsonyabb szintű Európában, mint bárhol másutt a világban, a szegénység és a munkanélküliség mégis mind a mai napig realitás sok európai számára. Az egyenlőtlenség folyamatosan nőtt, a bérek nem tartottak lépést az emelkedő profitrátákkal, emellett nőttek a megélhetési költségek. Az Európai Unió jelenlegi jogszabályai nem nyújtanak elég védelmet a munkavállalók jogainak és a társadalmi párbeszédnek. Nő a kényszervállalkozások száma, és a be nem jelentett munkavállalás aránya. Az európai társadalmak egyre inkább multikulturálissá váltak, de egyre erőteljesebben érzékelhető a rasszizmus és idegengyűlölet is az egyes tagországokban. Poul Nyrup Rasmussen és Sègoléne Royal Az új szociális Európa vitairat párizsi bemutatóján A gazdasági, szociális és foglalkoztatási kihívásokra adandó szocialista válasz alapelveit egy 2006-os PES Kongresszuson elfogadott dokumentumok fektetik le: Az új szociális Európa című, Poul Nyrup Rasmussen PES elnök és Jacques Delors által bemutatott írás, illetve az Új szociális Európa: tíz elv a közös jövő jegyében című anyag. Az Új szociális Európa tárgykörben megvitatott európai intézkedéspolitikai javaslatok sorában többek között a következők szerepelnek: Több évre szóló növekedési és beruházási stratégia, amely a koordinált nemzeti és állami beruházásokra koncentrál olyan, prioritást élvező területeken, mint a gyermekgondozás vagy a kutatás-fejlesztés. Európai Uniós munkajog kialakítása a minőségi foglalkoztatás és a megfelelő munkakörülmények előmozdítása érdekében. A szociális párbeszéd erősítése A vállalkozások delokalizációjának, és az ipari struktúraváltás kérdésének egységes, összeurópai és tagállami szintekkel közösen koordinált kezelése Az Európai Unió költségvetésének átfogó felülvizsgálata, hogy az a gazdasági, szociális és környezeti fejlesztés prioritásaira koncentráljon. Az új szociális Európa felé vezető tíz alapelv pedig a következő: 1. Jogok és kötelezettségek mindenkinek 2. Teljes foglalkoztatás 3. Befektetés az emberbe 4. Befogadó társadalmak 5. Univerzális gyermekgondozás 6. Egyenlő jogok nőknek és férfiaknak 7. Társadalmi párbeszéd 8. Sokszínűség és integráció 9. Fenntartható társadalmak a klímaváltozás kezelése 10. Aktív Európa az emberekért Minden egyes intézkedéspolitikai javaslat, minden egyes alapelv kérdések sorát veti fel: hogyan, miből, pontosan mit tegyen az Európai Unió? Miként illeszkedjenek ezek a célok a Lisszaboni Stratégiához, illetve az Európai Unió költségvetéséhez? A vita teljesen nyitott és szabad, bárki hozzászólhat a illetve a internetes oldalon.

10 10 Közgazdasági Tagozat Hírlevél Nemzetközi szociáldemokrácia A G-8 országok árnyékában A G-8 országok tavaly nyári heiligendami csúcstalálkozója előtt a Friedrich Ebert Stiftung két fórumot szervezett, melyen a csúcs számára fogalmaztak meg ajánlásokat. Joseph E. Stiglitz, a Columbia Egyetem professzora, Nobel-díjas közgazdász és Stephany Griffith-Jones, a Sussexi Egyetem professzora közös tanulmányban foglalta össze az elhangzottakat. Az alábbiakban ennek konklúzióját közöljük. A németországi csúcstalálkozó számos kérdést csak részlegesen rendezett, illetve nyitva hagyott, ezért az ajánlások továbbra is aktuálisak maradtak. A szerzők szerint az adósságelengedés jelenlegi rendszere nem hatékony, és nem segít azon rendkívül erősen eladósodott, alacsony és közepes bevételű országoknak, amelyeknek leginkább szükségük lenne rá. A rendszer működése ugyanis hamisan azt sugallja, hogy az adósságproblémát önmagában megoldja. Olyan új nemzetközi fórum kialakítására lenne szükség, amelyen a G-8 országok vezetőin túl az alacsony és közepes jövedelmű fejlődő országok vezetői is részt vesznek. A G-8 országok el kell kötelezzék magukat az energiahatékonyság növelésére szolgáló intézkedéseik intenzív növelésére. Egyetértésre kell jussanak a környezetszennyezést okozó üzemanyagfelhasználás sztenderdjeit és a fosszilis energiahordozók támogatásának eltörlését illetően, valamint a bioüzemanyagok piactorzító illetékeinek ügyében. A G-8 országok különböző mértékben, de közös pénzügyi, technikai és humanitárius felelősséget kell viseljenek abban a tekintetben, hogy elősegítsék a fejlődő országok számára alacsony szenynyezési kibocsátású technológiákat megismerését és alkalmazását. Globális Kutatási Alapot kell létrehozniuk az alternatív technológiák, mint például a bioüzemanyagok kutatására. Az eredményeket a lehető legszélesebb körben kell terjeszteni. A globális egyenlőtlenségek váratlan kiegyenlítődéséből fakadó kockázat erősen sújtja a fejlődő országokat. Ennek ellensúlyozására külön mechanizmust kell kidolgozni, amely többek között a kockázat-megosztását elősegítő eszközök alkalmazását segíti elő. Ilyen például a GDP alakulásához kötött kormányzati kötvények kibocsátása. De ilyen eszköz az IMF kölcsönnyújtási lehetőségeinek növelése, és feltételeinek lazítása külső sokkok esetén. Olyan mechanizmus kialakítására is szükség van, amely növeli a pénzügyi rendszer átláthatóságát, és hatékonyan szabályozza az olyan szereplők viselkedését, mint amilyenek a fedezeti alapok. Mindezt a rendszer működési kockázatának és a spekuláció destabilizáló hatásának csökkentését szolgálja. A G-8 országok segélyezésének területén azonnal tiszta, nyílt és részletesen szabályozott ellenőrzési rendszert kell bevezetni. (A teljes tanulmány a fes.de/pdf-files/iez/global/ pdf oldalon érhető el.) Az Európai Unió egységes belső piaca Az Európai Tükör folyóirat januári számában jelent meg egy összefoglaló tanulmány az Európai Unió belső piacáról, Dienes-Ohm Egon tollából. Ebből közlünk most részleteket. Az Európai Gazdasági Közösséget 1957-ben létrehozó Római Szerződés alkotói a tizenkét éves átmeneti időszak alatt felépíteni kívánt közös piac alapjaként előirányozták és megjelölték a tagállamok vámunióját és közös kereskedelempolitikáját, az áruk, a személyek (a munkaerő és a vállalkozások), a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása tagországok közti akadályainak fokozatos felszámolását, valamint a közös mezőgazdasági, illetve közlekedési politika megteremtését. Emellett a közös piac célkitűzését voltak hivatottak segíteni a szerződés alapján további közösségi politikák és jogi eszközök is, ezek között témánk szempontjából kiemelkedő a közösségi versenypolitika és versenyjog, a nemzeti gazdaságpolitikák közösségi szintű koordinálása, valamint a tagállamok nemzeti jogának közelítése és egyes, közvetett adózásra vonatkozó szabályainak a harmonizálása. Ilyen körülmények között az Európai Uniót 1992-ben létrehozó Maastrichti Szerződés az egységes belső piacot már olyan, határok nélküli gazdasági térségnek nevezhette, ahol a közösségi

11 Közgazdasági Tagozat Hírlevél 11 jog alapján biztosítják az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke mozgásának szabadságát. A szolgáltatásokra vonatkozó keretirányelv évi elfogadásával első menetben befejezettnek tekinthető az a folyamat, melynek során létre kellett hozni a négy gazdasági szabadság érvényesülését széles körben biztosító alapjogszabályokat a közösségi jogban. Mondhatnánk tehát, hogy az egységes belső piac jogi értelemben megszületett, kezdődhet a második szakasz, ami az európai piac kiteljesítésének és finomításának korszaka. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, az egységes belső piac jogi megteremtése több szempontból sem teljes körű, és az egyes gazdasági szabadságok között e tekintetben és a már biztosított szabadság tartalmában számottevő különbségek vannak. Mégis, minként ez a megelőzően ismertetett általános helyzetképből kitűnik, az európaiak döntő részben saját országukban vásárolnak, és saját áruikat részesítik előnyben, olyan mértékben, amit a földrajzi távolság és az ezzel is összefüggő költségkülönbségek nem mindig indokolnak. Nem ritka, hogy az egyes tagországokban a hazai gyártók és termék-előállítók javára kihasználják az áruk előállításával és forgalmazásával kapcsolatos, továbbá a versenyre (az állami támogatásokra), valamint a közbeszerzésre vonatkozó közösségi szabályozások gyengeségeit, a már említett kompromisszumokból fakadó eltérési, kivételi lehetőségeit, esetenkénti többértelműségét, illetőleg protekcionista módon élnek az eltérő adózási rendszerek nyújtotta előnyökkel. A másik terület, ahol a legkevesebb előrehaladás történt, a szolgáltatások piaca. Ez a szektor összességében az összeurópai jövedelem 70%-át jelenti, és az összes munkavállaló 70%-át foglalkoztatja. Ennek ellenére a nemzeti szolgáltató piacok európai szintű integrációja nem történt meg, a határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem részesedése a teljes kereskedelemből csak 20% volt 2003-ban. Ez kevesebb, mint 1993-ban volt, amikorra az uniós szerződés az egységes belső piac megteremtését előirányozta. A belső piac kiépítésének és jelenlegi helyzetének a fenti ismertetéséből logikusan következnek az uniós intézmények és a tagállamok azon tennivalói, amelyek mielőbbi teljesítése esetén az unió egységes belső paca a következő évtizedre kiteljesedhet. A rövid távon, egy-két éven belül teljesítendő és korrekt módon végrehajtott uniós és tagállami intézkedések optimális esetben már hozhatnak érzékelhető javulást a belső piac további kiépítésében, működése hatékonyságának növelésében. Átütő erejű minőségi változás azonban a legkedvezőbb körülmények között sem remélhető előbb, mint a következő évtized első éveiben, amikorra megszűnnek a munkaerő mozgására vonatkozóan a csatlakozási szerződésben foglalt átmeneti korlátozások (2011, Románia és Bulgária esetében csak 2014), és addigra remélhetőleg a szolgáltatások áramlását korlátozó nemzeti kivételek első felülvizsgálata is megtörténik (2012, az esetleges kiigazításokhoz további évek szükségesek). Fontos megemlíteni, hogy erre a minőségi változásra csak akkor kerülhet sor, ha az unió jelenlegi mezőnye a tárgyalt időszakban legfeljebb Horvátországgal bővül, ami nem irreális feltétel. Ha az egységes belső piac hosszú távon, legkésőbb egy évtized elteltével sem teljesedik ki, akkor nemcsak a Gazdasági és Monetáris Unió valamennyi jelenlegi tagállamra történő érvényesülése válhat lehetetlenné, hanem a már létrejött egységes belső piac további sorsa is megkérdőjeleződhet. Ez nem csak azzal a következménnyel járhat, hogy egy magasabb szintű együttműködésre képes csoport válik ki, és valósítja meg a teljes körű gazdasági egységet, közös foglalkoztatási- és szociálpolitikát, valamint a közvetlen adók harmonizációját is előirányozva. Elismerve, hogy inkább csak elméleti lehetőségről van szó, a legkedvezőtlenebb esetben előfordulhat az is, hogy az Európai Unió a cégért megtartva a jelenleginél lazább, kevesebb kötöttséggel járó, intézményesített európai együttműködéssé alakul át, és ebben a résztvevők a belső piacra korábban létrehozott szabályokat a kooperációjukhoz szükséges, illetőleg a globalizáció által kikényszerített mértékben tartják fenn, elsősorban az áruk és a tőke piacán. Tisztán gazdasági szempontból vizsgálva pedig azért érdekünk a belső piac építési folyamatának teljes körű véghezvitele, mert az a jelenlegi helyzethez képest elsősorban a szolgáltatások és a munkaerő piacán eredményez számottevő előrelépést. Márpedig nem szorul bizonyításra, hogy a már ma is jóval egységesebb és harmonizáltabb áru- és tőkepiacon a viszonylagos technológiai elmaradottság és pénzszűke miatt Magyarország kevésbé versenyképes, mint a másik két szabadság esetében, ahol a jóval alacsonyabb munkabérköltségei folytán hazánk lehetőségei relatíve jobbak a tagállamok közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban. A fentiek alapján a belső piaci döntéshozatali folyamatban hazánknak fő szabályként az egységes belső piac kiteljesedésének érdekét kifejezésre juttató megoldási javaslatokat célszerű támogatnia. Aktívan elsősorban ott, ahol azt az említett relatív versenyképességi előnyök, illetve más körülmények (pl. az energiafüggőségből eredő kiszolgáltatottság csökkentése) indokolják. Mindez nem igazán okozhat gondot, hiszen a taggá válás óta eltelt időszak tapasztalatai szerint az egységes piac érdekétől eltérő érdekeink manapság és a belátható jövőben csak ritkán vannak, illetve lesznek, azokat zömmel már korábban, a csatlakozási szerződésben rendeznünk kellett. Természetesen, ha ilyenek felvetődnek (leginkább olyan kérdésekben, amelyekben a földrajzi adottságok szerepe a meghatározó, mint pl. a környezetvédelmi ügyek egy részében), akkor a saját gazdasági vagy egyéb álláspontunk képviseletének sincs akadálya, legfeljebb az adott ügyben kisebbségben maradunk.

12 12 Közgazdasági Tagozat Hírlevél A felsőoktatási hozzájárulás kísértete (Egy kis számtan) A felsőoktatásban tanuló több mint négyszázezer diák több mint fele költségtérítéses képzésben vesz részt, számukra a tervezett és a népszavazáson elbukott évi 105 ezer forintos felsőoktatási hozzájárulás nem jelentett volna a jelenlegihez képest többlet terhet, ma is többet fizetnek már ennél. Sőt, a költségtérítéses és az államilag támogatott képzés közötti tervezett könnyebb átjárás, s a felsőoktatási hozzájárulás miatt várhatóan javuló oktatási színvonal miatt ők még nyertek volna is az új rendszeren. Kiadja: az MSZP Országos Közgazdasági Tagozata (1081 Budapest, Köztársaság tér 26. III. 326.) Felelős kiadó: Szekeres Imre Főszerkesztő: Wieszt Attila Telefon: (1) , Fax: (1) Az államilag finanszírozott képzésben részt vevő, tehát a felsőoktatási hozzájárulás fizetésére kötelezett diákok 15 százaléka jó tanulmányi eredménye miatt mentesült volna a hozzájárulás fizetése alól, és nem kellett volna hozzájárulást fizetniük azoknak sem, akik a törvény alapján hátrányos helyzetűek, vagy GYES-en, GYED-en vannak, gyermeknevelési támogatásban részesülnek. Meglepő, hogy a felsőoktatási hozzájárulás várható társadalmi hatásairól nem végeztek hatásvizsgálatokat, holott az egyetemek szociológiai tanszékei az ilyen vizsgálatok elvégzésére alkalmasak lennének, és a vizsgálatért fizetett díjazás a hátrányos helyzetű hallgatók közül verbuvált kérdezőbiztosok megélhetését segítette volna. Vagy ha mégis végeztek ilyen vizsgálatokat, azok a magamfajta érdeklődők előtt rejtve maradtak, így csak saját becsléseimre hagyatkozhatok. Becslésem szerint a felsőoktatásban tanuló diákok harmincöt-negyven százaléka az, akit a hozzájárulás ténylegesen érintett volna, a rendszer kifutása után. (Tudvalevő, hogy azok, akik ma másodévesek, vagy felsőbb évfolyamosok, tanulmányaik során egyáltalán nem fizettek volna.) E diákok többsége valószínűleg azokból tevődik majd össze, akik a gimnáziumból illetve a szülői házból elég muníciót kaptak ahhoz, hogy felvételijük alapján az államilag támogatott körbe kerüljenek, azonban nem elég szorgalmasak vagy tehetségesek ahhoz, hogy a hozzájárulás alól mentesüljenek. Többségük minden bizonnyal olyan családi háttérrel rendelkezik, hogy az évi 105 ezer Ft, a tíz hónapos tanévre leosztva havi Ft képzési hozzájárulás kifizetése nem jelent áthidalhatatlan problémát. Lettek volna azonban olyanok, akiknél nem ez a helyzet. Azokról van szó, akik nem felelnek meg a hátrányos helyzetű kategória adminisztratív követelményeinek, holott voltaképpen azok, vagy családjuk nem tudja őket az eddiginél nagyobb mértékben támogatni. E diákok már most is dolgoznak tanulmányaik mellett, diákhitelt vesznek igénybe, tanulmányi vagy szociális ösztöndíjat kapnak. Ha egy ilyen adottságú diák ösztöndíja változatlan, a képzési hozzájárulás bevezetése számára valóban húsba vágó, el kellett volna gondolkoznia azon, hogy képes-e egyetemre, főiskolára járni. Az ilyen diákok valószínűleg nincsenek többen, mint a diákság százaléka, mégsem lehet közömbös a társadalom számára, ha anyagi okokból kénytelenek lemondani a diplomáról. Az ő problémájukat oldotta volna meg a diákhitel közelmúltban elhatározott emelése. A havi hitel összegét tízezer Ft-tal emelték volna, s a Diákhitel Központ megállapodást kötött volna a felsőoktatási intézményekkel, hogy azoktól, akik a képzési hozzájárulást diákhitelből fizetik, az intézmény a képzési hozzájárulást havi bontásban is elfogadja. Emellett a hitel visszafizetésének első öt évében a visszafizetést adókedvezmény is segíti. Tehát egy olyan adottságokkal rendelkező diáknak, aki a jelenlegi feltételek mellett anyagilag képes arra, hogy államilag finanszírozott képzésen vegyen részt, a megemelt diákhitelt figyelembe véve havi ötszáz Ft-tal több pénzt kellett volna előteremtenie ahhoz, hogy az új rendszerben egyetemre járjon. Bár ötszáz forint ha úgy vesszük sok pénz, majdnem két vizitdíj, nem hiszem, hogy egy mégoly szűk költségvetés esetén is ezen az ötszáz forinton múlott volna, hogy valaki továbbtanul. A diákhitel törlesztése a tanulmányok befejezése utáni első két évben a mindenkori minimálbér hat százaléka, majd a két évvel korábbi jövedelem hat százaléka. Lehetnek olyanok, akik úgy gondolják, hogy a tízezer forinttal több diákhitel majdani törlesztése túl nagy ez a teher ahhoz, hogy felvegyék a hitelt, és ezért nem mentek volna egyetemre vagy főiskolára. Ők nem bíznak abban, hogy hat százalékkal többet fognak keresni annál, mintha nem tanultak volna tovább. Vagy magukban nem bíznak, vagy majdani diplomájuk értékében. Számukra és a társadalom számára is valóban az lenne a legjobb, ha ők nem tanulnak tovább. Tehát egyáltalán nem igaz a felsőoktatási hozzájárulás ellen felhozott érv, hogy a hátrányos helyzetű diákok továbbtanulását ellehetetlenítette volna. A diákhitel megemeléséről szóló kormánydöntésről az újságoknak szalagcímben kellett volna tudósítaniuk és a Diákhitel Központ hirdetésekben kellett volna hogy értesítse az érintetteket és az egész társadalmat arról, hogy az emelkedő diákhitel fedezi a hozzájárulást, a hozzájárulás miatt egyetlen olyan diák tanulmányai nem kerülnek veszélybe, aki a jelenlegi rendszerben képes finanszírozni tanulmányait. Március kilencedikén győzött a demagógia. De hogy győzhetett, ahhoz az elégtelen tájékoztatás is hozzájárult. Kun János

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A bankszféra lehetőségei a reformok és fejlesztések kapcsán

A bankszféra lehetőségei a reformok és fejlesztések kapcsán A bankszféra lehetőségei a reformok és fejlesztések kapcsán Kisbenedek Péter Elnök-vezérigazgató Erste Bank Hungary Nyrt. GKI Konferencia 26. november 14. > Az Erste csoport a régióban 92 millió fős piac

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat. Sarkalatos Pontok 2012. november 6.

A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat. Sarkalatos Pontok 2012. november 6. A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat Sarkalatos Pontok 2012. november 6. Színvonal Versenyképesség Esélyegyenlőség A korai fejlesztés meghatározó Az első 6 év meghatározó az ember életében

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

2009. szeptemberi hírek

2009. szeptemberi hírek 2009. szeptemberi hírek Hírek Újra pályázhatnak a kisvállalkozások technológiafejlesztésre Fiatal gazdák induló támogatása Kutatás-fejlesztési pályázatok, idei évben utoljára! Egyenlő esélyű hozzáférés

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA?

MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA? MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA? Korózs Lajos Elnökségi tag lajos.korozs@mszp.hu STRASBOURGI BÍRÓSÁGHOZ ÉS AZ ALKOTMÁNY BÍRÓSÁGHOZ FORDUL AZ MSZP Az MSZP minden jogorvoslati lehetőséget ki

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 267 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Málta 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2015. évi stabilitási programját HU HU Ajánlás

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Gyakornoki képzési program

Gyakornoki képzési program Gyakornoki képzési program A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének programja 1. Alapelvek A PDSZ-nek, mint nyitott szakmai szakszervezetnek legfontosabb célja a közszolgálat területén, ezen belül

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Az ICEG Európai Központ elemzése szerint előreláthatólag 2002-ben is folytatódik az inflációs ráta csökkenése a kelet-európai gazdaságok zömében. A mérséklődő inflációban

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011 T ANUL MÁNY OK HOMOKI ANDREA A pedagógus-továbbképzési rendszer jellemzői a kereslet és a kínálat függvényében egy dél-alföldi kisváros integrált alapfokú közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet (Népszava 2009. február 27.) Dobjuk félre a meglévő fogalmakat és határokat, mert nem működnek - mondja Kállai Ernő. A nemzeti és etnikai kisebbségi

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben