NETLAB_ A VÁLSÁG, MINT ESÉLY? (ÚJ) UTAK A FOGLALKOZTATÁSI VÁLSÁG LEKÜZDÉSÉBEN KONFERENCIA-KIADVÁNY CROSSING 1. KÖTET BORDERS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NETLAB_ A VÁLSÁG, MINT ESÉLY? (ÚJ) UTAK A FOGLALKOZTATÁSI VÁLSÁG LEKÜZDÉSÉBEN KONFERENCIA-KIADVÁNY CROSSING 1. KÖTET BORDERS"

Átírás

1 CROSSING BORDERS Network for Labourmarket Cooperation in the Border Region AT-HU NETLAB_ Partnerschaft für den Arbeitsmarkt in der Region Partnerség a munkaerôpiacért a régióban KONFERENCIA-KIADVÁNY 1. KÖTET A VÁLSÁG, MINT ESÉLY? (ÚJ) UTAK A FOGLALKOZTATÁSI VÁLSÁG LEKÜZDÉSÉBEN EUROPEAN UNION European Regional Development Fund

2 02 A szakmai konferencia megrendezésére a NetLab Hálózati együttmûködés létrehozása a munkaerôpiacon az osztrák-magyar határ menti térségben projekt keretében került sor június 10- én. A projekt keretében 2012-ig évente kerül sor további szakmai konferenciák megrendezésére a közös, határon átnyúló foglalkoztatási térség aktuális és fontos kérdéseinek megvitatása céljából. A projektet tartalmilag és stratégiailag a következô partnerintézmények vezetik és támogatják: A NetLab projektet az Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttmûködési program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium és a Magyar Köztársaság támogatja.

3 A VÁLSÁG, MINT ESÉLY? (ÚJ) UTAK A FOGLALKOZTATÁSI VÁLSÁG LEKÜZDÉSÉBEN KONFERENCIA-KIADVÁNY TARTALOMJEGYZÉK Köszöntôk. Gombás József.... Mag. Dieter Frizberg.... Fekete László.... Nyitóreferátum: Kiutak a gazdasági válságból.... Dr. Vértes András.... Szakmai elôadások: Intézkedések a munkanélküliség elleni küzdelemben.... Mag. Karl Fakler.... Kiss Ambrus... Kivárni vagy elbocsátani? Egy minôségi felmérés eredményei.... Mag.a Barbara Willsberger... Pódiumbeszélgetés: Nem jajgatni, hanem cselekedni Kihívások a szociális partnerek számára... Never waste a good crisis (Sose hagyj kárba veszni egy jó válságot) Kezdeményezések a határon átnyúló együttmûködésben.... Mag.a Barbara Maca

4 04 IMPRESSUM, SZERKESZTÉS, SZERVEZÉS Regionális Fejlesztési Társulás Industrieviertel Projektmenedzsment Mag. Barbara Maca Schlossstraße 1, A Katzelsdorf T: Grafika: grafikus Nyomás: Nyomda Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szatmári József Hollán E. u. 1., H Szombathely Tel.: Fordítás: Dream bt. Dr. Mátyás Gyöngyi Ulla

5 05 Köszöntôk Gombás József stratégiai és nemzetközi igazgató Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink! Tisztelettel köszöntöm Önöket itt a bükfürdôi konferenciaközpontban a projekt menedzsmentje és valamennyi partnere nevében. A konferencia, amely a gazdasági válság hatásaival, a válságból kivezetô utak keresésével foglalkozik, a NetLab projekt keretében kerül megren dezés re. Szeretném mindenekelôtt megköszönni a szervezôk elôkészítô mun káját, akik igen sok energiát fektettek abba, hogy ez a mai találkozó létrejöhessen és eredményes legyen. A NetLab projekt, amelyet az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködés Program támogat az Európai Területi Együttmûködés keretében, arra hivatott, hogy a már sok év óta hatékonyan mû ködô munkaügyi kapcsolatrendszert tovább mélyítse, hozzon új eredményeket és kísérletezzen ki új esz közöket, formákat. A projekt a partnerségrôl, a határon átnyúló érdekek érvényesülésérôl, a hálózati együttmûködésrôl szól a munkaerôpiac területén, de emellett más kooperációk is kialakultak és folynak a ha tártérségben. Az Osztrák-Magyar Szakértôi Akadémia, az EURES-T Pannónia Határ Menti Társulás, az IGR osztrák-magyar szakszervezeti együttmûködés vagy a már 15 éve megrendezésre kerülô, mára már a kap csolatok egyik talpkövévé vált osztrák-magyar munkaügyi konferenciák szinergiahatásai biztosítják a hatékonyságot, amely úgy tûnik, hogy töretlenül fejlôdik osztrák-magyar határ menti relációban. Ma, amikor a gazdasági válság napjait éljük, úgy gondolom, hogy az együttmûködés intézményesült formái roppant nagy értéknek tekinthetôk. Különösen a szakmai kooperáció, a közösen alkalmazott eszközök s a megvitatott problémák megközelítései hoznak olyan eredményeket, amelyek mindkét oldalon és az egyesülô határ menti munkaerôpiacon is használhatók. Meggyôzôdésem ezért, hogy ezt a fontos együttmûködést, amelynek egyik eleme a NetLab projekt és a mai konferencia, folytatnunk kell a jövôben is. Sok sikert és hasznos információkat kívánok mindenkinek a mai tanácskozáshoz.

6 06 Dieter Frizberg Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Szövetségi Minisztérium Tisztelt Résztvevôk! A Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Szövetségi Minisztérium ne vében köszöntöm Önöket a mai munkaügyi konferencia alkalmából. A konferencia lehetôséget biztosít számunkra, hogy megbeszéljük egymással a gazdasági válság kezelésének kérdéseit és a határon átnyúló tapasztalatcsere szellemében eszmét cseréljünk a munkanélküliség elleni küzdelem eszközeirôl. A gazdasági válság elérte a munkaerôpiacainkat. Különösen érintettek a termelô iparágak és az építôipar, sok munkahely veszik el pl. az autógyártásban. Ezért a munkahelyek megtartása és újak létrehozása, valamint a munkanélküliség leküzdése a legfontosabb kérdés. A szövetségi kormány által a nehéz munkaerô-piaci helyzet javítására irá nyuló intézkedések már hoztak némi eredményt. A csökkentett munkaidô modelljét megreformálltuk, a dolgozók továbbképzésére pedig nagy súlyt helyezünk. A konjunktúracsomagok, az adóreform és az ak tív munkaerôpiac-politika számos eszköze kezdi kifejteni hatását. A szövetségi kormánynak az ifjúság foglalkoztatására irányuló offenzívájának célja az, hogy minden fiatalnak javuljanak a jövôbeni kilátásai a munkaerôpiacon. A határon átnyúló tapasztalatcsere segítségével válaszokat találhatunk a közös határrégióban felmerülô kihívásokra. Sikeres ülésezést kívánok mindnyájunknak!

7 07 Fekete László fôosztályvezetô-helyettes Szociális és Munkaügyi Minisztérium Köszöntöm a konferencia minden résztvevôjét, külföldi és hazai partnereinket! Különös aktualitást kapott a NetLab partnerség elsô konferenciája, mivel olyan új környezeti kihívások mentén kell megfelelni a projekt célkitûzéseinek, amely új cselekvéseket vár el mindkét ország gazdasági, pénzügyi és foglalkoztatási szakembereitôl, a projekt résztvevôitôl év második felében a kialakult nemzetközi pénzügyi gazdasági válság jelentôs negatív változásokat indított el a magyar munkaerôpiacon is. A pénzügyi gazdasági válság jeleire már az elmúlt év ôszétôl kormányzati és tárca szintû intézkedések kidolgozása és végrehajtása indult el. Az év elején meghirdetésre került az elsô támogatási program, majd ezt követôen több szakaszban indult a munkaügyi szervezet központi programja, májusban a következô pályázat került kiírásra a KKV-k részére. Ezzel igyekszünk folyamatosan biztosítani a támogatásokhoz való hozzájutás lehetôségét. A foglalkoztatási intézkedések elsôdleges célja a munkahelyek megôrzése, természetesen akkor, ha van esély a támogatás segítségével a tartós foglalkoztatás fenntartására. Másik fontos célja a támogatásoknak, hogy az állásukat vesztett munkavállalók újbóli elhelyezkedését elôsegítse. A támogatások mûködéséhez a meglévô aktív eszköz források célszerinti átcsoportosításával, valamint az ESZA források felhasználásával teremtettük meg a pénzügyi alapokat. Szorosak a térség, a két ország gazdasági és munkaerô-piaci kapcsolatai, közös az érintettség a válságban, közösen kell erôfeszítéseket tenni a megoldások kidolgozásában, egymás helyzetének, jó gyakorlatainak meg ismerésével. Ehhez járulhat hozzá a konferencia is elôadásaival, a felmérés tapasztalataival, a közös fórumbeszélgetéssel, amelyhez minden résztvevônek eredményes munkát kívánok!

8 08 Kiutak a gazdasági válságból Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. A világgazdaság, s ezzel Magyarország III. negyedévében pénzü gyigazdasági-bizalmi válságba került. Ugyanakkor a világot jellemzô mély pesszimizmus és piaci pánik április-májusban enyhült. A bizalmi indexek az EU-ban és Magyarországon továbbra is nagyon kedvezôtlen kilátásokat tükröznek, de kissé javulnak. Miközben a magyar GDP idén 6,5% körüli mértékben esik, a külsô egyensúly látványosan javul, a bel sô pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek. A recesszió mélypontja a III. negyedévben várható, gyors kilábalás azonban sehol sem valószínû. Magyarországon a GDP az I. negyedévben 6,7%-kal csökkent. A foglalkoztatási és bérfolyamatok fokozatosan alkalmazkodnak a recesszióhoz. Az elbocsátásokról nincs statisztika, de azok bizonyosan bôven 100 ezer feletti dolgozót érintettek, eleinte fôleg a feldolgozóipari exportszektorokban, késôbb a nagy és közepes szolgáltató cégeknél is február-áprilisában a foglalkoztatottak száma csaknem 85 ezerrel volt kevesebb, mint egy éve. A munkanélküliségi ráta 9,9%-ra emelkedett. A regisztrált munkanélküliek száma 60 ezerrel nôtt, a munkaerô felmérés szerint (amely a fekete mun kavégzést is kiszûri) viszont csak 10 ezerrel. A kisvállalkozások tevékenysége érdemben szürkült. A reálkereset 2,7%-kal csökkent az I. negyedévben. A lakosság mérsékli halasztható és/vagy hiteligényes fo gyasztását, így leginkább a tartós fogyasztási cikkek vásárlását. Ezért GDP-arányos nettó megtakarítási rátája emelkedik I. negyedévében a hiteltörlesztés már meghaladta az új hitelfelvételt. A fogyasztási hitelfelvétel 1/6-ára, a lakáscélú 1/3-ára esett vissza. Az elsô öt hónapban az államháztartás bevételei a tervezett jelentôs növekedés helyett csak stagnáltak, s a hiány elérte az éves GDP 2,2%-át. A kormány az év során egyrészt több lépcsôben kiadáscsökkentésekrôl döntött, másrészt elôbb 2,9%-ra, majd a nemzetközi szervezetekkel egyeztetve 3,9%-ra emelte a hiánycélt. A kormányváltás jelentôs strukturális reformok megkezdésével járt a nyugdíj- és a szociális támogatási rendszerben, illetve átrendezésekkel az adórendszerben.

9 09 Az év elsô öt hónapjában az infláció 3,2% volt. Májusban részben idôjárási okokból, de részben a tartósan gyenge forint miatt 3,8%-ra ugrott az infláció. A forint euróhoz viszonyított árfolyama a 2008 végi 265- rôl március elejére 317-re gyengült, majd május végére közé erôsödött. Ilyen körülmények között a jegybanki alapkamat amely a 2008 októberi 11,5%-os csúcsról január közepére 9,5%-ra csökkent hónapok óta változatlan. A világ nagy országai fiskális és monetáris expanzióval hatalmas összegeket költenek bankmentésre, államosításra, fogyasztói keresletnövelésre, a foglalkoztatás megôrzésére és a szociális válság elkerülésére. Ennek nyomán 2009 késô tavaszán a szabadesés minden bizonnyal véget ért, a pénzügyi rendszer összeomlását sikerült elkerülni. A költségvetési hiányok és az államadósságok viszont drasztikusan emelkednek. A válságból való kilábalás valószínûleg az USA-ban, Kínában és Indiában kezdôdik meg, esetleg már idén. Az elôzô negyedévhez viszonyított pozitív növekedési adattal az EU-ban és Magyarországon legkorábban 2010 elsô felében lehet számolni. Az EU összevont GDP-je 2009-ben várhatóan 4,5%-kal, Németországé 6%-kal csökken. Az új közép- és kelet-európai EU-tagországok közül 2009-ben különösen súlyos recesszió fenyeget a balti köztársaságokban. A válsággal szemben a kiterjedt belsô piaccal rendelkezô és szigorú fiskális politikát folytató Lengyelország mutatja a legnagyobb ellenállást. Az eurót bevezetô Szlovákiának jobb a pénzügyi sta bilitása, regionális versenyképessége azonban a környezô országok devizájának leértékelôdése miatt jelentôsen romlik. Magyarország és Lettország után további új EU-tagállamok (pl. Románia, Bulgária és Litvánia) szorulnak rá az IMF és az EU segítségére. Az amerikai tôzsdeindexek a márciusi mélyponthoz képest 25-30%-ot emelkedtek. Lehet azonban, hogy ez még nem a reálgazdasági fellendülést jelzi elôre, hanem csak részvénypiaci korrekciót tükröz, illetve az agresszív globális fiskális expanzióhoz fûzôdô várakozásokból táplálkozik. Az USA GDP-je idén 3,5%-kal esik, de az utolsó negyedévben már esetleg kissé emelkedik. Az államháztartás hiánya a GDP 12%-a körül lesz. Tavasszal a Fed 0,25%-ra, az Európai Központi Bank 1%-ra mérsékelte irányadó kamatlábát. További kamatlábcsökkentésre nincs tér. A GKI konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke 2008 júliusától 2009 áprilisáig romlott, ezen belül október óta zuhant, majd az áprilisi stagnálás után májusban és júniusban érzékelhetôen javult. Ez az üzleti szférára és a fogyasztókra is jellemzô. A magyar gazdaság reálfolyamatai 2009-ben beleillenek az európai recessziós trendbe.

10 10 Egyensúlyi szempontból azonban a magyar folyamatok kissé eltérnek a nemzetközi tendenciáktól, mert az államháztartás hiánya alig nô, a külsô finanszírozás számottevôen esik, viszont az infláció a II. félévtôl gyorsan emelkedik. Magyarország a kiszáradt külsô finanszírozás és az erre válaszként felvett IMF-EU hitel nyomán nem reagálhatott a válságra erôteljes expanzív fiskális, monetáris és jövedelem-politikával, csak egyensúlyi helyzetének általános javításával, s azon belül kisebb élénkítô, átrendezô lépésekkel, illetve a szerkezeti reformok felgyorsításával. A költségvetési politikában fordulat következett be. A kiesô államháztartási bevételek miatt (2008 októbe rétôl) a GDP kb. 3%-ára rugó kiadáscsökkentô lépésekre volt szükség. Az évközi tb-járulék és szja-teher mérséklést a fogyasztást terhelô adók emelése, azaz adó-átcsoportosítás teszi lehetôvé. A 2010-re elfoga dott, illetve tervezett intézkedésekkel folytatódik a foglalkoztatás közterheinek és a kiadásoknak a mérséklése. A évi adóváltozások összességében a munkaadók és a közepes jövedelmû munkavállalók javára csoportosítanak át forrásokat a többi jövedelemtulajdonos, illetve általában a fogyasztók és (az ingatlanadó elfogadása esetén) a vagyonosok rovására. A vállalkozások eredménye idén több mint 10%-kal mérséklôdik, ami arányosan apasztja a költségvetés nyereség- és különadó bevételeit. A fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek az adóemelések mellett is csak meg közelítik a tavalyi szintet, a foglalkoztatás közterhei pedig elmaradnak a évitôl. Az államháztartás kiadásainál a legjelentôsebb megtakarítás a nyugdíjkiadásoknál várható. Ugyanakkor a kamatkiadások a kincstárjegyek magas kamata miatt továbbá a válsággal összefüggô egyes szociális transzferek (munkanélküliségi ellátás, táppénz) kissé meghaladják a tervezettet. Végeredményben az államháztartás hiánya a GDP 3,8%-a körül lesz ben a magyar gazdaság teljesítménye mintegy 6,5%-kal csökken. A GKI feltételezése szerint a gazdasági visszaesés a III. negyedévben éri el mélypontját. Az ipari termelés mintegy 18%-kal zuhan. A válság okozta visszaesés a II. negyedévben valószínûleg megáll, ezt stagnáló, kisebb-nagyobb javulást és visszaesést mutató idôszak követi. Folytatódik (-5%) az építôipari termelés 2006 közepe óta tartó visszaesése. Az egyetlen növekvô területet az EU által társfinanszírozott fejlesztések jelentik. A mezôgazdasági termelés mintegy 20%-kal csökken. Volumenben az áruexport 15%-os, az áruimport 17%-os visszaesése prognosztizálható. A cserearányok az energiaárak csökkenése miatt várhatóan 1,5%-kal javulnak. Így a külkereskedelmi mérlegben 2009-ben 2,8 milliárd euró többlet várható közepétôl az áfa- és jövedéki adók emelésének hatására átmenetileg megugrik a fogyasztói árindex, év végére 7% körül lesz. Éves átlagban közel 5%-os drágulási ütem várható. A nemzetközi inflációs trendek inkább csak 2010 közepétôl gyorsulnak. A monetáris politika a kamatcsatornán keresztül restriktív marad (de

11 11 ennek jelentôsége csekély), az árfolyamcsatornán keresztül viszont a forint viszonylagos gyengesége miatt segíti a gazdasági kilábalást. A jegybanki alapkamat magas szinten (9,5%) beragadt, az MNB megítélése sze rint azonban a külsô finanszírozhatóság egyelôre nem tesz lehetôvé érdemi csökkentést. A külsô és belsô egyensúly javulása nyomán a változó nemzetközi befektetôi hangulatban ismét vonzóbb befektetési cél lehet Magyarország második felében megkezdôdhet az alapkamat mérséklése. Ezzel párhuzamosan az állampapír-hozamok is csökkenni fognak, ami a forint erôsödéséhez vezet. A gyorsított euró-csatlakozáshoz hiányzik az euró-zóna fogadókészsége. Emellett a maastrichti kritériumok reálisan csak re tel jesíthetôk, ami az euró évi bevezetését teszi lehetôvé. A évi dátumhoz a mai szabályok mellett 2010 közepéig kellene csatlakozni az ERM-2 rendszerhez. Kérdéses az is, hogy a választások után megalakuló kormány mennyire tekinti ezt prioritásnak. A számos mutató alapján az elmúlt években sereghajtónak bizonyult Magyarország ben egyensúlyi szempontból az európai középmezôny élére kerül. Ennek megôrzése, illetve további strukturális refor mok végrehajtása esetén a válság utáni idôszakra viszonylag kedvezô versenyképességi és növekedési pozícióba hozhatja magát.

12 12 Intézkedések a munkanélküliség elleni harcban Mag. Karl Fakler tartományi ügyvezetô Alsó-Ausztriai Munkaerôpiaci Szolgálat (AMS) Bár a ma délutáni pódiumvita címe az, hogy Nem jajgatni, hanem cselekedni, és a meghívásban Maca asszony is utalt rá, hogy nem annyira a negatív számok prezentálása a cél, hanem inkább a kiutak és újfajta megoldási lehetôségek bemutatása. Mégis, azon gondolat jegyé ben, hogy helyes diagnózis, és a betegség kezelés nélküli lefolyásának helytálló elôrejelzése nélkül nincs helyes terápia, foglalkoznunk kell a nyúlfarknyinál kicsit hosszabban az aktuális gazdasági és munkaerôpi aci helyzettel. A történelem fogja igazolni, hogy eltaláljuk illetve eltaláltuk-e a helyes diagnózist és prognózist. Amit viszonylag tisztán látunk, azok a tünetek, és jó lenne, ha legalább ezeket helytállóan ismernénk fel. 1. Mi a helyzet tények, elôrejelzések és feltételezések Melyek tehát a tünetek és az elterjedt várakozások Alsó-Ausztriában és egész Ausztriában? A gazdasági növekedés jelentôs csökkenése. 2009: -2,2%-tól -2,7%-ig 2010: legjobb esetben + 0,5%, 2011-ben pedig kismértékû javulás lesz, a nagy fellendülés (még) nem fog beütni. A foglalkoztatás érezhetô csökkenése. 2009: -1,2% 2010: -0,6% 2011: alig lesz jobb a helyzet, mint a 2010-ben A munkanélküliség nagyfokú növekedése (az abszolút számok és a növekedés mértéke alapján). 2009: Ausztria: (25%) és (30%) között, illetve fôre. Alsó-Ausztria: kb (30%) fôre, miközben pillanatnyilag a férfiak munkanélkülisége igen nagymértékben nô (jan.-április: 31%; növekedés mértéke:15,5%), míg a nôk munkanélkülisége - szinte túl szép, hogy igaz legyen lényegesen kisebb mértékben nô (jan.-április: 10,5%; növekedés mértéke: 4,5%), kb. ¾ év múlva azonban (ez az utolsó gazdasági visszaesés alapján várható elhúzódás) szintén jelentôs mértékben emelkedni fog. 2010: Ausztria: (10,6%) és (12,6%) között, ill re. Alsó-Ausztria: kb (10,6%) ra. 2011: Sajnos szintén nem várható a munkaerô-piaci helyzet lényeges javulása.

13 13 A közgazdászok többsége arra számít, hogy a 2008 ôszi várakozásokkal ellentétben, amikor sokan e gyébként én is a válság V-alakú lezajlását tartották lehetségesnek illetve valószínûnek, L alakú folyamat fog bekövetkezni, lapos jobboldali V-ággal. Gyors és erôteljes csökkenés, utána viszonylag hosszú, lapos a szályos idôszak, és csak ezután kezdôdik a kismértékû fellendülés, amely aztán fokozatosan erôsödik, és gyorsul. Mindenképpen viszonylag komplex betegséggel állunk szemben, amelynek részleges diagnózisai eltérô találatbiztonságúak, és prognózisai továbbra is minden szempontból nagy bizonytalanságot mutatnak. Ennél fog va a következô (kiegészítô) feltételezéseket vettük alapul a betegség lefolyásának megítélésekor (ha az orvosi hasonlatnál akarok maradni): A gazdasági növekedés összeomlásának szakaszában a munkanélküliség elsôsorban a termelô és különösen az exportorientált ágazatokban és területeken mutatkozik, és lényegében minden végzettségi szintet érint (még az értelmiségieket is), miközben a férfiak erôsebben érintettek, mint a nôk, de az idôsebbeket is nagyon sújtja a folyamat. Ezek nem feltevések vagy elôrejelzések, ezt ma tapasztaljuk. Az elôre látható, hogy a most következô, gyenge növekedéssel jellemezhetô szakaszban (gondoljunk a es + 0,4% vagy 0,5% elôrejelzésre) a munkanélküliség tovább nô, szélesedni fog, és olyan ágazatokat és területeket is érint majd, amelyek addig (a gazdasági visszaesés során) megúszták. Fennáll a veszély, hogy az addig (pl. rövidített munkaidô segítségével) megtartott törzsgárda is leépítésre kerül ez fôként akkor fenyeget, ha a vállalkozások hosszabb távú visszaesésre fognak számítani, illetve kell számítaniuk. A kezdôdô fellendülés során (mely biztos, hogy bekövetkezik, de nem olyan egyszerû megmondani, hogy er re mikor, 2011-ben, 2012-ben vagy esetleg csak 2013-ban kerül sor Ausztria vonatkozásában 2011 végé re tippelek) a munkanélküliek lefölözésére fog sor kerülni (a legjobbakat kiválogatják, a kevésbé jók és a gyen gék megmaradnak ezt nevezzük a munkanélküliség strukturálódásának és szegmentálódásának) és amennyiben a válság során nem tartunk kellôképpen ellene (a munkanélküliek képzésével és to vábbképzésével) a fellendülés megindulását követôen hamarosan részleges (regionális és szektorális) strukturális munkaerôhiány lép fel. Gondolok itt például a mûszaki-természettudományi szakemberekre, az egész ségügyi és a szociális szakmákra, és - nem is olyan valószínûtlen, mint ahogy a mai munkaerô-piaci adottságok alapján tûnik -, a fém- és elektronikai/villamos ipar területére. 2. Mit tegyünk akkor most konkrétan? 2.1. Az embereket állásban kell tartani, amíg csak lehet Rövidített munkaidô A foglalkoztatottak képzése, ennek eszköze a képzési célú rövidített munkaidô és/vagy a foglalkoztatottak képzési támogatása (egyedi támogatás vagy szakképzési szövetségek) és/vagy a képzési célú fizetetlen szabadság.

14 A válság folytán munkanélkülivé vált, jól képzett személyek és a keresett végzettséggel rendelkezôk gyors közvetítése ami az állások felderítését a válságban is szükségszerûvé teszi (nem luxus), akárcsak a jelölt megfelelôségének gyors, precíz megállapítását (a kevés, de nem nulla számú betöltetlen álláshely vonatkozásában). Ehhez pre cíz és gyors anamnézis és az ügyfelekkel letárgyalt, megfogalmazott és megkötött együttmûködési megállapodások is szükségesek. Gyors és precíz anamnézis, világos és gyorsan megkötésre kerülô együttmûködési megállapodások útmutatóként a közvetítés körében végzett munkához, a munkanélküliek foglalkoztathatóságának és ezzel egyben közvetíthetôségének javításához. Mindkét félnek, a munkanélkülieknek és az AMS-nek is hamar és világosan tudnia kell, hogy hányadán állnak egymással. A kényszerû munkaszünet kihasználása a munkanélküliek képzésére és továbbképzésére (átképzés, képzett ségi szint növelése) annak érdekében, hogy a következô fellendülési idôszakban jó esélyük legyen arra, hogy szakképzett mun kaerôként rövidesen elkeljenek, miközben már a recesszió idôszakában is nônek esélyeik a munkahelytalálás ra. Aki a megfelelô dologhoz ért, rossz gazdasági helyzetben is könnyebben talál állást, mint a kevésbé képzettek AMS tanfolyami program. Az egyéni képzés és a munkatréning költségeinek átvállalása A évi tanfolyami programunk, amelyet a múlt héten tárgyaltunk le, nem csak azt tartalmazza, hogy helyett tanfolyami hely legyen, hanem lényegesen magasabb tanfolyami költségekbôl in dul ki, ami a tanfolyamok minôségének növelésén alapszik, tartalmi szempontból és idôtartam szerint. Az Alsóausztriai AMS regionális kirendeltségei több eszközben részesülnek annak érdekében, hogy egyes mun kanélkülieknek egyénre szabott tanfolyami helyeket vásárolhassanak a szabad piacon. Az AMS-tanfolya mok fenntarthatósága és hírneve A(usbildung) M(acht) S(inn) (a képzésnek van értelme) segít könnyebben találni munkahelyet re a fiataloknak fenntartott tanfolyami helyeket, akik amint fent már említésre került különösen érintettek, a évi rôl re növeltük Munkaügyi alapítványok Az Alsó-Ausztria tartomány, az AMS és az érintett vállalkozás által finanszírozott munkaalapítványok akárcsak az AMS tanfolyamai azon munkavállalók jövôorientált képzésére szolgál, akik elvesztették állásukat. A finanszírozási kulcs regionális vagy ágazati alapítványoknál általában a következô: 50%-ot a cég fizet, 25%- ot Alsó-Ausztria tartomány, 25%-ot pedig az AMS. Tisztán céges alapítványok esetén a vállalkozás viseli a teljes költséget, csôdalapítványoknál pedig az AMS és a tartomány fele-fele arányban. A szakmunkásképzést a válságban is lehetôvé kell tenni és támogatni kell, különben a fellendüléskor (újra, akárcsak 2007-ben és 2008-ban) szakmunkáshiány fog fellépni. A gazdasági helyzet romlása (kevesebb megrendelés, lényegesen csökkent munkaerôigény) azt is elôidézte,

15 15 hogy a rendelkezésre álló szakmunkástanuló-helyek száma jelentôsen csökken. Ezért az Alsó-Ausztriai AMS a tartománnyal közösen, a 2009/2010-es tanévre: plusz szakmunkástanuló-helyet finanszíroz a vállalkozásoknál. A cégek gondoskodnak róla, hogy a fiatalok a szakmunkásképzés keretében megfelelô szakmai képzésben részesüljenek, továbbá 300 hely üzemi (vagy integrált) tanmûhelyekben, amelyekben a fiatalok különösen intenzív képzésben részesülnek. Ezért az AMS szakmunkástanulónként havi 770,- Eurót fizet a tanulmányok teljes idôszakára (ami 3-4 év). Önkormányzati és vállalati foglalkoztatási akciók (mint az Aktion 8000 a 80-as években) A tartományi kormányzattal közösen pl. tartósan inaktív vagy tartósan munkanélküli fiatalok számára egy olyan akciót terveztünk, melynek célja, hogy az önkormányzatoknál és cégeknél még 2009 évben további 1000 munkanélküli foglalkoztatását tegye lehetôvé. A beilleszkedési támogatás fokozott alkalmazása Intenzívebb (az esetek száma, a támogatás tartalma, a támogatás összege vonatkozásában), célcsoportspe cifikus beavatkozások bértámogatás formájában annak érdekében, hogy a cégeket a bérköltségek idôleges csökkentésével arra motiváljuk, hogy idôsebbeket, fiatalokat vagy tartósan munkanélkülieket illetve inaktívakat alkalmazzanak. Miért nem beszélek a foglalkoztatási projektekrôl? Mivel ezek annak ellenére, hogy sokan követelik a válság idôszakában a másodlagos munkaerôpiac, mint kompenzáló eszköz kiépítését plusz munkahelyek létesítése céljából nem alkalmas eszközei a válság leküzdésének. Egyrészt a konjunktúra gyengülésével csökken a foglalkoztatási projektekbôl kijövôk normál munkahelyeken való elhelyezésének aránya, és ezzel ez az eszköz, mely véleményem szerint csak átmeneti koncepcióként rendelkezik politikai legitimációval, elveszíti gazdasági értelmét (cél-eszköz viszonylatban), kom penzációs programként pedig túl drága. A foglalkoztatási projektek remekül megfelelnek a nehezen közvetíthetô munkanélküliek integrálására, itt megfelelô eszközt képeznek a célhoz, nem alkalmas fegyverek azonban a munkanélküliség, mint gazdasági jelenség elleni politikai küzdelemben. Mit mondhatok végül? A helyzet nem egyszerû s az elkövetkezô hónapok, sôt évek alatt sem válik egyszerûbbé. Van azonban egyrészt arra lehetôség, hogy ne engedjük a munkanélküliséget nagyobbra nôni, mint az feltétlenül szük séges, másrészt pedig nincs más alternatíva, mint tenni valamit ellene. Egy állam, amely ezt nem teszi meg, elveszíti létének értelmét, egy fontos ponton funkció nélkül marad vagy diszfunkcionálissá válik és leköszön, harmadrészt pedig, ha már úgyis foglalkoznunk kell a dologgal, akkor jobb, ha egybôl reménykedve és optimistán fogunk bele. Nem naiv hittel, hanem optimistán.

16 16 Kiss Ambrus fôigazgató Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Arról kívánok szólni, hogy milyen feladatokat ró a gazdasági válság a mun kaügyi szervezetre, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a válság hatásainak enyhítésére. Elsôsorban a szolgáltatások fejlesztésére, a képzési programok elôrelátó tervezésére, az eddigieket meghaladó köz vetítési erôfeszítésekre van szükség. Válsághelyzetben a cégek reakciója általában az, hogy a kapacitásokat megpróbálják megôrizni. Ehhez különbözô pénzügyi támogatásokat igényelnek, illetve az elbocsátott munkaerônek azt az üzenetet közvetítik, hogy a válság lecsengésével sor kerülhet visszavételükre. Egy idô eltelte után úgy látszik, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelô pénzügyi eszközök. A második szakaszban már arra is számítanunk kell, hogy az eddigi kapacitásfelesleget követôen kapacitáspusztulás lesz. Megindulnak a vállalati fúziók, egyes vállalatok termékei, termékcsoportjai kiszorulnak a piacról, illetve régi telephelyek szûnnek meg és újak jönnek létre. A sajtó feltette nekem a kérdést, hogy számítok-e a munkanélküliség nagymértékû növekedésére. Összességében valószínûleg nem, de ez nem zárja ki azt, hogy kellemetlen meglepetések érjenek bennünket bizonyos vállalkozásokkal, kooperációs láncokkal, ágazatokkal kapcsolatban. Ugyanakkor már meg jelenhet valamilyen megrendelés-állomány, s ennek megfelelôen megjelenik a munkaerô mozgósításának szükségessége, valamint az új állás elnyerésére való képessé tételük. A harmadik szakasz már teljesen új lesz abban az értelemben, hogy új technológiával új termékeket, új szol gáltatásokat állítanak elô, ennek megfelelôen tömegessé válik az új ismeretek alkalmazásának szüksé gessége. Tehát nem csupán a munkanélküliség kezelésének igénye lép fel, hanem alkalmazkodási szükség let is, amely jól-rosszul megfogalmazva már most megjelenik a gazdaságban, és programot követel a tá mogatási rendszertôl. Régiónkat erôsebben érintette a munkanélküliség növekedése, mint más régiókat. Magyarországon az ipari termelés 23 %-kal csökkent, februárban 29 %-kal, és márciusban is 15 %-kal. Még rosszabbak a mutatók a nyu gat-dunántúli régióban: január 22, február 41, március 19 %-os csökkenést mutat. Ehhez képest a foglalkoztatottak száma a régióban mindössze 10 ezer fôvel csökkent, ami egyértelmûen azt jelenti, hogy a vállalkozásokban a termelékenység romlott. Az egyik feszültség tehát maga a romló teljesítmények gazdasági hatásainak túlélési képessége. A munkanélküliség növekedése nem egyezik meg a regisztrált munkanélküliek számának változásával. A ket tô között sok különbség van. Most azt látjuk, hogy tömegével érkeznek munkanélküliek a gazdaság szür ke és fekete szféráiból is, ami arra utal, hogy ezek a területek is igen erôteljesen megérzik a válságot. Régiónkban a munkanélküliek száma áprilisig 59 %-kal növekedett. Érdekes, hogy a legnagyobb növekedés a

17 17 legfejlettebb megyében, Gyôr-Moson-Sopron megyében van, a legkisebb növekedés pedig a legfejletlenebb megyében, Zalában tapasztalható. Ha megnézzük ennek belsô összetételét, azt látjuk, hogy a növekedés a fiatalok körében a legnagyobb, több, mint 85 %, tehát jobban érinti ôket, mint az 50 év feletti korosztályt. A válságkezelésben az államnak aktívnak kell lennie, ez szociális és közgazdasági követelmény is. A válság mindhárom szakaszának más jellegzetessége van, egymástól elkülönülô eszközökkel kell támogatásokat nyúj tani, és gondoskodni kell arról, hogy a források minden aktivitásra elegendôek legyenek. Arra kell felkészülnünk, hogy a világgazdaság valamiképpen úgy alakul át, hogy abban nem csak új termékek és szolgáltatások, hanem új rend is van. Ebben az új rendben a szociális piacgazdaság eszméje a nemzetközi szinten együttmûködô pénzügyi rendszer, s ez alapvetô jelentôségû. Mennyi pénzünk van a válságkezeléshez, és honnan? Megnyugtató, hogy képesek vagyunk több forrást mozgósítani a válság idején, mint egy nem válságos évben. A több forrás azt jelenti, hogy Magyarországon aktív eszközökre egy adott évben a Foglalkoztatási Alaprészt és bizonyos EU-s forrásokat lehetett fordítani, melyek ös szege jóval meghaladja a 100 milliárd Ft-ot. Ha kivesszük ebbôl a Társadalmi Megújulás Operatív Programja keretében indult programokat, hiszen azok két évre szólnak, akkor is közelít az összeg a 100 milliárdhoz. Pénz tehát valóban van, de nehéz hozzáférni. Ennek okaként nem csak a pályázati technikát, hanem a finanszírozási technikát is meg kell említeni. Ahhoz, hogy EU-forrást felhasználjunk, elôlegezni kell. Ez azt jelenti, hogy kb. 5 hónapig valamilyen pénzt be kell von ni az elôfinanszírozásba, márpedig a Munkaerô-piaci Alap nem tud elôfinanszírozni. A költségvetés pedig nem akar elôfinanszírozni. Meg kell gondolni tehát, milyen technikákat alkalmazunk ilyen esetben, amikor válságkezelési EU-pénzeket akarunk megmozgatni. Ennek a megoldása pillanatnyilag még nincs meg. Volt egy pályázata az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnak a munkahelyek megôrzésének céljával, amelynek fe de zetét a Munkaerô-piaci Alap megtakarításaiból származó pénzeszközök biztosították. A döntés kicsit las sú volt, általában azonban jól célba talált. Mi, nyugat-dunántúliak azt mondjuk, hogy soha ilyen arányban nem jutottunk hozzá állami támogatáshoz, mint ebben a rendszerben, mert körülbelül 20 %-ban nyertek a pályázók. A munkahelyek megôrzését szolgáló program mintegy 10 milliárd forintos pályázat, s folyamatosan, most is lehet benyújtani pályázatokat. A hozzáférés lassú, mert menet közben folyamatosan változások tör téntek. Jelenleg a pályázatok 4/5-ének elôzetes bírálata történt meg, a végsô döntés jelenleg folyamatban van. A régiónk ebbôl a 10 milliárd forintos keretbôl már 800 milliót nyert, s további támogatásokra is van reményünk. Érdekes, hogy a nagyon kemény gazdasági válság ellenére még mindig sok szereplô gondolja úgy, hogy ez egy hagyományos pénzosztó rendszer, amelyben hagyományos eszközökkel kell és lehet eljárni, támogatáshoz jutni. Tehát formális pályázat beadásával, a helyzet szakszerûtlen bemutatásával, számítási hibákkal és számos következetlenséggel. A már munkanélküliek támogatására a felére csökkent decentralizált Foglalkoztatási Alap nyilván kevés. A Társadalmi Megújulás Operatív Programja is szolgálja a válság enyhítését. Az programban rendelkezésre álló 53 milliárd Ft szép pénz két év vonatkozásában. Arra számítunk, hogy ebben a programban a munkanélküliséggel érintett embereknek körülbelül ¾ része számára tudunk valamilyen lehetôséget felkínálni. Az a követelmény, hogy a válság miatt munkanélkülivé váltak 80 %-a képzési programba kerüljön.

18 18 Ugyancsak uniós forrás a program, amelynek lényege a munkaidô-rövidítés. Tehát az a szervezet, ame lyik nem tudja teljes munkaidôben foglalkoztatni a dolgozóit, kaphat arra a munkaidôre támogatást, amikor nem tud a dolgozóinak munkát biztosítani, de csak azzal a feltétellel, ha képzésben részesíti ôket. Ez valamennyire találkozik az osztrák programmal, de kevésbé rugalmas. A támogatás arányaiban gavallér, a költségek akár 100 %-ban is, de általában %-ban támogathatóak. Probléma az, hogy a pályázat kicsit terjedelmes és bonyolult. Egyszerûsíteni a pályázatírás és értékelés egybefonódásával lehetne. Célszerû lenne, hiszen a pályázati jogosultságot már a szakasz elején el lehetne dönteni. Feleslegessé válhat az összes további lépés kidolgozása a mérleg megvizsgálása után. Ez nem államigazgatási eljárás, hanem szolgáltatás lenne. Milyen következtetéseket vonhatunk le a válságból a foglalkoztatást illetôen? A válságnak nem vagyunk a vé gén, s ez akkor is igaz, ha fellendülési szakaszokat várunk. Egy azonban biztos: a válság jelentôs foglalkoztatási szerkezetátalakulást fog hozni. Az egyik várakozásom, hogy a szekunder szektor foglalkoztatása mérséklôdni fog Magyarországon. Nálunk egyébként is nagyobb az iparban, építôiparban foglalkoztatottak hányada, mint az EU-s átlag. Valószínûleg az EU-ban is csökkenni fog a feldolgozóiparban és az építôiparban foglalkoztatottak száma. Mi pe dig követni fogjuk, s ez az arányt is befolyásolja. Valószínûnek tartjuk, hogy a mezôgazdaságban és a kitermelôiparban dolgozók aránya nem nô, illetve minimális növekedésre van lehetôség abban az esetben, ha a mezôgazdaságban az állattenyésztés és a kertészet aránya növekedhet. Egyelôre azonban sem a külpiaci, sem a támogatási környezet nem valószínûsíti, hogy a közeljövôben ez megvalósul. Ennek megfelelôen a ter cier szektor foglalkoztatási arányának kell növekedni: ehhez azonban megrendelô és fizetôképes kereslet kell, s ha nincs lakossági, akkor állami megrendelésre van szükség. Amennyiben az állam képes arra, hogy a szociális viszonyokba beavatkozva többlet-megrendelést adjon, akkor van reális remény arra, hogy a foglalkoztatottság növekedjen. A jövôben a betanított munkások foglalkoztatása csökkenni fog. Rendre eltûntek azok a munkahelyek, ahol gyártósori összeszerelôként képzetlen emberek tömegeit foglalkoztatták. Az a várakozásunk, hogy a szakképzettség szerepe nô, és a szakképzett munkaerô rövidesen hiányként jelenik majd meg. Úgy gondoljuk, hogy mindenképpen szakmai alapképzettséget kell szerezni az iskolarendszerben, ha nem, akkor a fel nôttképzésben, hogy a technológiai specialitásoknak megfelelô vállalati képzéseknek megadjuk a meg felelô alapot. Ha ezeket az intézkedéseket idôben meg tudjuk hozni, reményünk van arra, hogy olyan munkaerôvel tudunk a változó világba belépni, amelyik vonzza a befektetôket és megfelelô növekedési lehetôséget biztosít. A képzetlen álláskeresôk munkanélkülisége viszont sokáig nagy probléma lesz, ugyanis Ma gyarországon az utóbbi 20 évben újratermelôdött egy képzetlen réteg, az ô foglalkoztatásuk csak állami segítséggel lehetôséges. Szólni szeretnék még a munkaalapítványok kérdésérôl. Az osztrák gyakorlatot e téren nagyon jónak tartjuk, s 2003-tól szerettük volna Magyarországon is alkalmazni. A munkaalapítványok a nem válság idején tör ténô tömeges létszámleépítések kezelésének is kitûnô eszközei. Ugyanakkor nem sikerült ezt a magyar foglalkoztatási törvényhozásba beültetni. A munkaalapítványok megjelenítése a foglalkoztatási törvényben 2 sor beiktatásával megoldható lenne. Már beszéltem arról, hogy a szakképzésnek milyen nagy jelentôsége van. Ausztriához hasonlóan Magyarországon is probléma a vállalati képzôhelyek számának csökkenése ban már sikerült elérni, hogy

19 19 valamivel többen jelentkeztek szakképzô középiskolába, mint a korábbi években, s ma hirtelen azzal találkozunk, hogy nincs elég szakképzô hely. Ebben az esetben iskolai szakképzô helyeket kell létrehozni, ehhez pedig nagyobb mértékben kell felhasználni a Szakképzési Alaprészt, amely lehetôséget biztosít iskolai és vál lalati szakképzô helyek létesítésére és fejlesztésére. A Munkaerô-piaci Alap pénzeszközeivel válság idején nem lehet takarékoskodni. Az álláshelyek száma a nyugat-dunántúli régióban áprilisban a tavalyi év áprilisához képest nôtt. Alsó- Ausztriában lényegében szinten maradt. Ugye, milyen furcsa változás ez? Az látszik, hogy a növekedésnek nem a vállalkozások adják a forrását, hiszen a vállalatoknál 18 %-kal csökkent a munkaerôigény tavaly ápri lishoz képest. Nálunk a növekedés egy speciális magyar programnak, az Út a munkához programnak köszönhetô. A non-profit szervezeteknél a létszámnövekedés abból adódik, hogy nagyon kicsi bázisból indul ki, és tükrözi azt a szándékunkat, hogy a támogatott foglalkoztatás eszközeivel próbáljuk meg valamilyen módon fenntartani a foglalkoztatást. Nálunk elsôsorban osztrák és dán tapasztalatok alapján mûködnek alapítványi és foglalkoztatási modellek EU-s támogatásokkal. Az a véleményünk, hogy a tranzit funkció nem alkalmazható a közfoglalkoztatás teljes sokaságára. A sokaság egy részére azonban alkalmazni kell, mert az állami közfoglalkoztatás nem lehet végcél a résztvevôk számára. A projektek résztvevôinek meg kell adni a lehetôséget, hogy visszatérjenek a versenyszférába, és ott a foglalkoztatásban egy magasabb szintet érjenek el. Meggyôzôdésem, hogy a válság idején a közfoglalkoztatást fejleszteni kell, és ehhez a jogi alapokat is meg kell teremteni.

20 20 Kivárni vagy elbocsátani? A NetLab projekt keretében készített mélyinterjúk elsô eredményei Barbara Willsberger L&R Társadalomkutató Intézet A NetLab projekt keretében februárjában összesen 15 mélyinterjú készült osztrák és magyar munkaerô-piaci szakemberekkel: kilenc interjú a magyar oldalon, nyugat-dunántúli vállalkozások képvise lôivel, továbbá a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (NYDRMK) és az MSZOSZ munkatársaival, hat interjú pedig az osztrák oldalon, az Alsó-ausztriai Gazdasági Kamara (WK), a Burgenlandi Iparszövetség (IV), az Alsó-ausztriai Munkavállalói Kamara (AK NÖ), az Osztrák Szakszervezeti Szövetség Burgenlandi Tartományi Szervezete (ÖGB) és a burgenlandi valamint az alsó-ausztriai munkaerô-piaci szolgálat munkatársaival. Az itt következô fejtegetések a gazdasági válság hatásaira, a szakképzési szükségletekre, a munkanélküliségre és a dolgozó szegények jelensé gére fókuszálnak. Hangsúlyozni kell, hogy mélyinterjúkon alapuló tanul mányról van szó, amely elsôsorban a hangulatot és a tendenciákat vázolja fel. A gazdasági válság korábban nem ismert ismeretlen bizonytalanságot váltott ki a magyarországi vállalko zók körében, amit a médiák híradásai még tovább fokoztak. Az interjúalanyok elmondása szerint a reakciók az óvatos kivárástól (amikor csak néhány felmondásra került sor) a pánikszerû leépítésig terjedtek. Valamennyi megkérdezett említette a rövidített munkaidôt (ami inkább a nagyobb cégeknél jellemzô) és az elbocsátásokat a gazdasági válság kezelésére szolgáló eszközként. Az osztrák vállalkozások felmondásokkal, rövidített munkaidôvel, a szabadságok kiadásával és a felgyülemlett többletmunkaórák kiadásával reagálnak a válságra. Felmondás esetén a munkaügyi alapítványokat is igénybe veszik. A munkavállalói érdekképviselet részérôl ezzel kapcsolatban elhangzott az a kritikus megjegyzés, hogy a válságnak vannak haszonélvezôi is: olyan cégek, amelyek már korábban is gazdasági problémákkal küszködtek, most pedig a válság kapcsán nyúj tott támogatásokat használják fel cégük helyzetének rendezésére. Magyarországon a legnagyobb mértékben az autó- és fémipar és ezek beszállítói érintettek, továbbá az építôipar és a textilipar. Az osztrák oldalon a fémfeldolgozás, az autóipari beszállítók, a textilipar és a bútoripar szenved leginkább a válság hatásaitól. A válságnak kevésbé kitett ágazatok vonatkozásában bizonytalanok voltak az interjúalanyok, ezzel összefüggésben Magyarországon az élelmiszer-feldolgozást, az élvezeticikkgyártást, az egészségügyet és az oktatást, a tömegközlekedést, valamint általánosságban a kereskedelmet és a szolgáltatásokat említették. Az utolsó megállapítás Ausztriára is érvényes, ezen túlmenôen pedig még a turizmus és az élelmiszeripar merült fel, mint kevésbé érintett ágazat.

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés 2016-2017-re Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. MKT - Költségvetési Tanács szakmai konferencia Budapest, 2016. október 20. Négyes válság volt - egy maradt

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Az előadás tartalma. 1. Világgazdasági kilátások. 2. Magyarország Gazdasági kilátások. 3. Devizapiaci várakozások. Sebességvesztés

Az előadás tartalma. 1. Világgazdasági kilátások. 2. Magyarország Gazdasági kilátások. 3. Devizapiaci várakozások. Sebességvesztés Az előadás tartalma 1. Világgazdasági kilátások Sebességvesztés 2. Magyarország Gazdasági kilátások Csökkenő bizonytalanság felszálló köd 3. Devizapiaci várakozások EUR/HUF, EUR/CHF, EUR/USD Európai gazdasági

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 1 Bevezetés 3

Tartalomjegyzék. 1 Bevezetés 3 1 / 12 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 3 2 A gazdasági válság kihatásai 4 2.1 Gazdasági válság: pánik vagy szükségszerű leépítés? 4 2.2 A válság haszonélvezői? 5 3 Szakképzési igények 6 3.1 A szakképzés függetlenedett

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

GDP: változás a válság kezdetéhez képest Tárgyév

GDP: változás a válság kezdetéhez képest Tárgyév gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. március 214 szeptemberében és októberében nyolcadik alkalommal került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKK Gazdaság és Vállalkozáskutató ntézet (GV) együttműködésében

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci

Részletesebben

Válság Európában és Magyarországon

Válság Európában és Magyarországon Válság Európában és Magyarországon Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2011. november 16. Világ: pénzügyi-gazdasági válság 2007 óta bankválságnak indult hatalmas gazdasági visszaesés

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Vezetői összefoglaló október 17.

Vezetői összefoglaló október 17. 2016. október 17. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint az euróval és a svájci frankkal szemben gyengült, a dollárral szemben kis mértékben erősödött. A BUX 4,7 milliárd forintos, átlag alatti forgalom

Részletesebben

A kilábalás ben megtorpan.

A kilábalás ben megtorpan. Válság Európában és Magyarországon g Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2011. november 16. 2007 óta bankválságnak indult Világ: pénzügyi-gazdasági gazdasági válság hatalmas gazdasági

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés

Részletesebben

Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatási programjai

Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatási programjai Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatási programjai Kedves Partnereink! A következőkben - információs céllal - küldjük Önöknek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kezdeményezett, átmenetileg

Részletesebben

Vezetői összefoglaló október 10.

Vezetői összefoglaló október 10. 2016. október 10. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint mindhárom vezető devizával szemben gyengült. A BUX 6,7 milliárd forintos, átlag alatti forgalom mellett 0,14 százalékos emelkedéssel fejezte

Részletesebben

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa 2013-08-26 MAGEOSZ Hírek 35.hét / 2013 1./5 Némileg nőtt az optimizmus Magyarországon Az idén 0,5 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a Reuters által megkérdezett elemzők szerint.

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után

Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Zalaszentgrót, 2014. február 18. Vállalkozás Világos cél (kisérlet, kiegészítő vagy fő jövedelem) Milyen igényre

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Az államháztartási folyamatok kockázatai

Az államháztartási folyamatok kockázatai Az államháztartási folyamatok kockázatai Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. A Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciája Budapest, 2015. október

Részletesebben

Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja TÁMOP /1/KMR A Nagykátai Járás munkaerő-piaci helyzete

Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja TÁMOP /1/KMR A Nagykátai Járás munkaerő-piaci helyzete Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Nagykátai Járás munkaerő-piaci helyzete A Nagykátai járás népességre vonatkozó statisztikái Pest Megye lakosainak száma (2013): 1 237 141 fő. A Nagykátai

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A GKI konferencián megkérdeztük Ma délutánra a Monetáris Tanács ülése után a jelenlegi 5,25%-hoz képest hogyan változik a jegybanki alapkamat? 25 bázi

A GKI konferencián megkérdeztük Ma délutánra a Monetáris Tanács ülése után a jelenlegi 5,25%-hoz képest hogyan változik a jegybanki alapkamat? 25 bázi Utak és irányok merre tovább Magyarország? Konferencia, Óbudai Egyetem Egy tündérmese nyomában Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2013. április 5. A GKI konferencián megkérdeztük Ma

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének március 17-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének március 17-i rendkívüli ülésére Új napirend Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. március 17-i rendkívüli ülésére Tárgy: Hosszabb időtartamú értékteremtő közfoglalkoztatási program támogatása

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben