r '{. R E G Y H Á Z A ... '/~\..~... Kósa Tímea alpolgármester N Y Ügyiratszám: 70560/ Ügyintéző: dr. Krizsai Anita/Tóthné Csatlós Ildikó

Átírás

1 NyíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR L PF.: 83. MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE TELEFON: ; FAX: GAZDALPOLG@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám: 70560/ Ügyintéző: dr. Krizsai Anita/Tóthné Csatlós Ildikó ELŐTERJESZTÉS - a Közgyűléshez- Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idösügyi Programjának felülvizsgálatára.... '/~\..~ Kósa Tímea alpolgármester r '{. Dr. Krizsai Anita Szociális Osztály vezetője tőrvényességi ellenőrzését végző személyek aláírása: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Faragóné Széles Andrea Jegyzői Kabinetvezető Véleményezi: Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság IRE GYtlAZA.tlU éu N Y R E G Y H Á Z A

2 NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR l. PF.: 83. TELEFON: ; FAX: Tisztelt Közgyűlés! Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idősügyi Programját a Kőzgyűlés a júniusi és 2008 áprilisi űlésén tárgyalta meg és fogadta el. A Programban megfogalmazásra került a felülvizsgálatának szükségessége. A jelen előterjesztés mellékletét képező Idősügyi Program célja, hogy kifejezésre juttassuk az Önkormányzat elkötelezettségét az idősügy iránt, a demográfiai változásokra válaszokat keressünk, a 2008-as Idősügyi Programot aktualizáljuk. A Program két nagy fejezetre bontható. Az I. Fejezet helyzetelemzést (népesség strukturális jellemzői, idősek életkörülményei, idősek életminősége, a segélyezés és a szolgáltatások rendszere) tartalmaz. A II. fejezetben célokat, fejlesztési irányvonalakat (érdekérvényesítés, az élethosszig tartó tanulás elősegítése, önkéntesség, társadalmi részvétel, kölcsönös segítségnyújtás, tudatosítás stb.) fogalmaztunk meg azzal, hogy elemeztük az elmúlt négy éves időszak eredményeit. Időbeli ütemezést továbbra sem tartunk célszerűnek meghatározni, mivel egyrészt folyamatos tevékenységet, együttműködést igényel a résztvevőktől, másrészt a gazdasági, társadalmi változások is hatással lehetnek a Program megvalósítására. Az Idősügyi Programot megvitatta és véleményezte az Idősügyi Tanács a október 4 én tartott ülésén. A Tanács által megfogalmazott programokkal és javaslatokkal kiegészítve a Tanács a Programot egyhangúlag elfogadásra javasolja. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a fentiek alapján az előterjesztést megtárgyalni és a mellé kelt hatá rozat-te rvezetet, valamint az Idősügyi Program 2012 tartaimát elfogadni szíveskedjen. Nyíregyháza, október 8., Tímea 'NWW.NYIREGYHAZA.HU NY REGYHÁZA

3 NyíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE TELEFON: ; FAX: Melléklet a 70560/ számú előterjesztéshez HATÁROZAT-TERVEZET NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK.../2012. (X. 18.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idösügyi Programjának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, s az abban foglaltak alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Idősügyi Program 2012 tartaimát elfogadja. Nyíregyháza, október 18. A határozatot kapják: 1./ A Kőzgyűlés tagjai 2./ A Címzetes Főjegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői G N Y R E G Y H Á Z A

4 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Idősügyi Program

5 Tartalomjegyzék Bevezető 3. oldal I. A népesség strukturális jellemzői 4. oldal I.1. Kormegoszlás, korszerkezet 4. oldal I.2. Családi állapot 6. oldal I.3. Iskolázottság 7. oldal II. Idősek életkörülményei 7. oldal II.1. Lakás, lakhatás 7. oldal II.2. Jövedelmi helyzet, a fogyasztás szerkezete 9. oldal III. Idősek életminősége 10. oldal III.1. Az egészségi állapot mutatói 11. oldal III.2. Életmód, mindennapi aktivitás 13. oldal IV. Támogatások, szolgáltatások rendszere 14. oldal V. Célok, fejlesztési irányvonalak 17. oldal V.1. Érdekérvényesítés 17. oldal V.2. Élethosszig tartó tanulás elősegítése 18. oldal V.3. Önkéntesség, társadalmi részvétel, kölcsönös segítségnyújtás 18. oldal V.4. Tudatosítás 19. oldal V.5. Generációk közötti szolidaritás erősítése különböző programokkal 20. oldal V.6. Egészségmegőrzés 20. oldal V.7. Az idősek biztonságának javítása 20. oldal V.8. Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások 21. oldal V.9. Szociális szolgáltatások fejlesztése 22. oldal V.10. Az öregedésre vonatkozó adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információs rendszer kidolgozása 23. oldal V.11. Diszkrimináció 24. oldal V.12. Hozzáférés 24. oldal VI. A nyugdíjas civil szervezetek feladatai és kihívásai 24. oldal Zárszó 24. oldal Mellékletek 26. oldal 2

6 Bevezető Az Európai Parlament és Tanács évet az Aktív Idősödés és a Nemzedékek Közötti Szolidaritás Európai Évének nyilvánította. A kezdeményezés a demográfiai változásokra hívja fel a figyelmet, arra, hogy Európa-szerte idősödik a népesség. Európában 2010-ben valamivel több, mint 87 millió volt a 65 év felettiek száma, akik a teljes lakosság 17,4% tették ki. Érdemes összehasonlítani ezt az 1985-ös adatokkal, amikor 59,3 millióan voltak 65 év felett, és ők a lakosság 12,8%-át képviselték re Európa népességének mintegy egyharmada eléri vagy meghaladja a 60. életévét, ezen belül is a 80 évesnél idősebbek száma különösen jelentős mértékben nő majd. Európában nemcsak a népesség idősödése az egyetlen demográfiai változás. A családok stabilitásvesztése a háztartások aprózódása ugyanolyan fontos része a folyamatnak. Csökken a házasságkötések száma, kitolódik a gyermekvállalás ideje, növekszik az egyszemélyes háztartások aránya. A természetes emberi közösségek struktúraváltozása egyre kevésbé teszi alkalmassá őket jóléti funkciók betöltésére, az államokra terhelve egyre nagyobb felelősséget. Az Európa egészére érvényes általános öregedési folyamat Magyarországon is jellemző. Közismert tény, hogy hazánk népessége egyszerre fogy és öregszik. A születésszámok csökkenése és a születéskor várható átlagos élettartam lassú növekedése következtében folyamatosan növekszik az idős emberek aránya. E folyamat a nyugdíjkiadások, az egészségügyi ellátások költségeinek emelkedését, valamint a szociális szolgáltatások iránti igény növekedését eredményezik. A helyi struktúrák és az alulról jövő kezdeményezések kulcsfontosságú eszközök lehetnek regionális vagy országos kezdeményezések megvalósításában. A helyi sajátosságok, lehetőségek feltérképezése, ismerete, valamint az együttműködés megvalósítása a helyi szervekkel, szervezetekkel szintén alapvető fontosságú. Az idősödés nemcsak kihívást jelent, de egyben esélyt is, hogy kamatoztathassuk az idősebbek készségeit és képességeit. Az aktív idősödés modellje arra irányul, hogy az idősek aktív résztvevői maradjanak a társadalomnak, ne pedig ellátásra szoruló, mind több terhet jelentő réteg. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban készítette el az Idősügyi Programot, amelynek a célja az volt, hogy helyi szinten keressen megoldást, nyújtson alternatívákat különböző társadalompolitikai, egészségügyi és szociálpolitikai feladatok megvalósításával a demográfiai öregedésből származó problémák kezelésére különböző fejlesztési irányvonalak meghatározásával. A Program felülvizsgálata során a demográfiai helyzet ismertetése, az idősek életkörülményeinek és életminőségének elemzését követően áttekintjük az elért eredményeket, s a fenti célok alapulvételével újabb célkitűzéseket, fejlesztési irányokat határozunk meg. A Program készítéséhez a Központi Statisztikai Hivatal adatait, az Önkormányzat saját adatait, valamint a helyi Nyíregyháza Város életminősége Háztartáspanel nyomonkövetéses (kétévente ismétlendő) szociológiai felmérés, eredményeit használjuk fel. 1 A Programot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idősügyi Tanácsa 1 A felmérés a város lakossága jövedelmi, szociális, munkaerő-piaci helyzetüknek, lakáskörülményeiknek a vizsgálata. A felmérés alanyai a 18 évesnél idősebb, állandó nyíregyházi lakcímmel rendelkező állampolgárok és háztartásaik. A minta nagysága 2000 fő, amely az alapsokaságból (Nyíregyháza lakosai) véletlenszerű reprezentatív mintavételi eljárás alapján került kiválasztásra. A vizsgálat a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karával történő együttműködés keretében történik. 3

7 véleményezte, értékes javaslataival segítette a program készítését. A Program illeszkedik az Idősügyi Nemzeti Stratégiához és az Önkormányzat Szolgáltatástervezési Koncepciójához. I. A népesség strukturális jellemzői I.1. Kormegoszlás, korszerkezet A statisztikai adatok szerint Nyíregyháza lakónépessége január 1-én fő. A népesség 14,9%-a gyermekkorú (0-14 éves), több mint 17 ezren vannak. A városban fő a év közöttiek száma (71,2%). Az idősek aránya (65 éves és idősebb) 13,9%. A város lakosságának korszerkezete 1980 óta jelentős változásokat mutat. A születések számának visszaesése miatt ugyanis a gyermekkorú népesség száma csökken, a születéskor várható élettartam növekedése miatt viszont az időskorúaké (65 X évesek) emelkedik. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adatokat vizsgálva a változások iránya hasonló, a mértékük kissé eltérő. 1. ábra: A lakónépesség alakulása Nyíregyházán és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (%), január % 100% ,1 12,4 13,9 11,2 11,2 12,7 13, % 80% 60% 65 67,5 70,2 71,6 71,2 60% 62,2 64,6 66,6 67,6 69,2 40% 40% 20% 20% 26 23,5 18, ,9 26,5 24,2 20,7 19,1 16,8 0% % Város Megye Forrás: KSH, A változásokat jól mutatja, hogy a gyermekkorúak száma Nyíregyházán 1980 óta több mint 10 ezerrel esett vissza, miközben az időskorúaké 6 ezerrel bővült, nagyobb részt a nők körében, összefüggésben a két nem eltérő, a nők számára kedvezőbb években mért életkilátásokkal. 4

8 2. ábra: Nyíregyháza lakónépességének korszerkezete nemenként, év elején Férfiak Nők 0% 20% 40% 60% 80% 100% Forrás: KSH, 2012 A férfiak és a nők korstruktúrája is markánsan különbözik. A nőknél ugyanis a gyermekkorúak terhére lényegesen nagyobb arányban vannak jelen az idősek, mint a férfiaknál. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a város időskorú lakosságának közel kétharmada a gyengébb nemhez tartozik. A korszerkezeti összetétel komplex mutatójaként használt ún. öregedési index lényegében a szélső korcsoportok egymáshoz viszonyított arányát jelzi, azt mutatja meg, hogy száz gyermekkorúra mennyi időskorú jut. A város öregedési indexe 2011-ben 91 volt, ami az országosnál (115) lényegesen fiatalosabb korszerkezetet mutat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeinél (80) azonban idősebb a város lakosságának korstruktúrája. 3. ábra: Az öregedési index alakulása , Ország 116,6 Budapest Észak- Alföld 98,1 83,3 Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Nyíregyháza 93,3 Forrás: KSH,

9 A város öregedési index mutatója a két nemnél szignifikáns különbséget mutat (4. ábra). Nyíregyháza női lakosságának öregedési indexe (120) ugyanis majdcsak kétszerese a férfi lakosaiénak (63). 4. ábra: Nyíregyháza lakosságának öregedési indexe az év elején 2 Fő Férfiak Nők II Forrás: Malakucziné Póka Mária: Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői I.2. Családi állapot Elleszünk mi kettecskén Az idős generáció családi állapot szerinti összetétele egészen más, mint az össznépességé. A legjelentősebb eltérés a házasok és volt házasok, illetve a nőtlenek és hajadonok arányában mutatható ki ben Nyíregyháza 15 éves és idősebb lakosságának 48%-a élt házasságban, amitől viszonylag kisebb lemaradást jelent a nőtlenek és hajadonok együttesen mért 32%-os aránya. Az özvegyek és elváltak súlya egyaránt 10% körüli. Ezek az arányok 1980-hoz viszonyítva igen számottevő változást mutatnak, hiszen akkor még a 15 éves és idősebb népesség több mint kéthármada házas volt. 5. ábra: Nyíregyháza 15 éves és idősebb népessége családi állapot szerint Év eleje Férfiak Nők nőtlen házas özvegy elvált hajadon házas özvegy elvált II Forrás: KSH, Száz gyermekkorúra jutó időskorú 6

10 A családi állapot szerinti struktúra nemek és kor szerint lényeges különbséget mutat. A férfiak körében ugyanis jóval markánsabban jelenik meg a nőtlen forma, mint a nőknél a hajadon családi állapot. A nőknél viszont az özvegy családi állapot súlya többszöröse a férfiakénak. Bár az özvegység nem köthető életkorhoz, és nem áll rendelkezésre korcsoportos megoszlás a családi állapot vonatkozásában, vélhetően ez utóbbinak oka a férfiak nagyobb halandósága. A statisztikai adatok szerint a nők között már az idős kor kezdetén is jelentős az özvegyek hányada, éves korára már közel négyötödük marad házastársa halála miatt egyedül (Szabolcs - Szatmár Bereg megye 87 %, Nyíregyháza 85 %). A családi állapot egyedül vagy házastárssal, családdal történő együttélés - meghatározó az idős ember szubjektív jólétének meghatározásakor. Az Életminőség Háztartáspanel kutatás szerint az időskorúak előnyben részesítik problémáik megoldása során a házastársat, másodsorban leánygyermeküket, fiúgyermeküket, illetve annak feleségét. Ezen kapcsolatok kimerülése esetén a testvér, a szomszédok és a barátok következnek. 6. ábra: Betegsége esetén kihez fordulna? házastárs élettárs gyermek unoka szülők tastvér egyéb rokon barát munkatárs szervezet képviselője egyéb Forrás: Patyán László: Időskorúak életminősége A fenti ábra jól tükrözi, hogy elsősorban a természetes támogató rendszerek segítségében bíznak az idősek, s meglepő a mesterséges támogató rendszerrel kapcsolatos bizalmatlanság. Az összlakosság szintjén ez a bizalmatlanság nem jelenik meg, sőt a évi vizsgálat eredményeit összevetve bizonyos szintű növekedés mutatható a szociális szolgáltatókkal szembeni bizalom vonatkozásában. I.3. Iskolázottság A népesség iskolázottsági szintje, ezzel együtt az időskorúaké is folyamatosan emelkedik. E szerint az előző generációkhoz képest magasabb iskolai végzettségű népesség tölti be fokozatosan az életkori korcsoportokat. II. Az idősek életkörülményei Az életkörülményeket általában a lakáshelyzettel, jövedelemmel és a fogyasztás szerkezetével és színvonalával lehet jellemezni. II.1. Lakás, lakhatás Életünk munkája eredménye... 7

11 Az egyes társadalmi csoportok a különböző városrészekben eltérő arányban vannak jelen. A helyi szociológiai kutatás alapján jól meghatározhatóak azok a területek, ahol nagyobb arányban élnek idősek. 7. ábra: Az idősek aránya Nyíregyháza egyes körzeteiben Hímes Józsaváros I Belváros Bokortanyák Oros Borbánya Huszártelep Sóstó Nyírszőlős Újkistelekiszőlő Ókistelekiszőlő Kertváros Józsaváros II Örökösföld Forrás: Patyán László: Időskorúak Nyíregyházán A 2001-es népszámlálás adatai szintén ezt támasztják alá. A 65 év felettiek részaránya legmagasabb a Nyugati ipartelepen, Sóstógyógyfürdőn, a Déli ipartelepen, a belvárosban és Felsőpázsiton. Átlagon felüli még a hagyományos beépítésű belső lakóterület, Érkert, Jósaváros, a Sóstói úti villanegyed, a Hímes, a Temető környéki kertvárosias rész (lásd 1.sz. melléklet). 3 A lakások nagyságát, ellátottságát, állapotát, a lakókörnyezet minőségét, valamint a lakhatás költségeit vizsgálva az alábbiak jellemzők városunkban 4. Az egyedül élő időskorúak 62%-a kétszobás lakásban él, majdnem harmaduk pedig három szobás, vagy annál nagyobb lakást birtokol. A két idős emberből álló háztartások 41%-a három szobás, vagy annál nagyobb lakásban él. Az időskorúak relatív lakásnagysága komoly lakásfenntartási terheket ró a 65 év feletti korosztályra. A lakások több mint a fele távhővel fűtött, tíz százaléka egyedi hagyományos rendszerű fűtéssel van ellátva. Az idősek 14%-ának megítélése szerint a lakás hibája nehezíti életvitelüket. 11% gondolta úgy, hogy lakása szűkös (teljes minta átlaga: 9,5%), 14%-ukat zavarja a szomszédság, a teljes minta átlagának mintegy kétszerese az aránya azoknak, akik szerint zavaró a lakókörnyezet, 10%- uk szerint nagy hibák vannak a lakásban (pl. lyukas a tető), a teljes minta arányának másfélszerese a vandalizmus miatt panaszkodó idősek aránya. Az egyedül élő idősek 44,7% - a nagyon megterhelőnek tartja a lakhatással kapcsolatos kiadásait. A kétszemélyes háztartásban élő idősek esetében 28% ez az arány. A fenti jellemzők jól mintázzák az időskorúak lakhatással kapcsolatos érzékenységét, valamint a lakhatási költségek relatív súlyának okait. 3 Malakucziné Póka Mária Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői Patyán László: Időskorúak életminősége

12 8. ábra: Lakással összefüggő kiadások megítélése és a lakhatási támogatás mértéke (%) , ,3 9,7 0 egyszemélyes 65+kétszemélyes ,5 1 felnőtt egy gyermek teljes minta átlaga Nagyon megterhelő a lakásfenntartás Lakhatási támogatást kapott az elmúlt évben Forrás: Patyán László: Időskorúak életminősége A táblázat az egyszemélyes időskorúakat tartalmazó háztartások egyenlőtlen helyzetét mutatja. Ennek a hozzáférési egyenlőtlenségnek számos oka lehet, az egyik például a relatív lakásnagyság, amit a helyi rendelet preferál. Az idősek nagyobb lakása, illetve a magasabb jövedelem (nyugdíj) így kizárhatja a célcsoportot a támogatásból. 9. ábra: Lakással kapcsolatos állítások megítélése (%) ,1 46,2 47,8 40 Probléma fűteni 22,2 18,718, 21,3 Előfordult, hogy nem tudott fizetni ,7 Banki hitele van ,1 1211,7 Félre tud tenni Egy személyes 65+ kétszemélyes év fölötti háztartásfő minta átlaga Forrás: Patyán László: Időskorúak életminősége A lakhatással kapcsolatos költségek megítélésében az idősek a fűtéssel kapcsolatos terheket tekintik a legnagyobbnak. Valószínűleg a költségek fedezésének egyik módja a fűtés korlátozása egyes helyiségekre, amennyiben erre lehetőség van. A fizetésképtelenség mindezek ellenére a vizsgált csoportok esetében 20%- körül mozog, életkortól függetlenül. A banki hitelek igénylése minden negyedik időskorú háztartást érint (ebbe tartoznak a közös teherviselések a gyermekekkel is). A lakhatási terhek közül a hóvégi fizetésképtelenség az aktív korúakat tartalmazó és a gyermeket nevelő háztartások esetében fordul elő sokkal gyakrabban. Az egy felnőttből és két gyermekből álló családok esetében 50%, két felnőtt és négy gyermek esetében 71,4%, a többgenerációs családok esetében 50%-os az esetenként fizetésképtelen háztartások aránya. II.2. Jövedelmi helyzet, a fogyasztás szerkezete 9

13 Tisztes nyugdíjból (meg)élni Az időskorúak speciális helyzetét fogyasztási preferenciáik, az időskorú háztartások mérete (egy és kétfős háztartások magas aránya), valamint háztartási bevételeik jellemzői határozzák meg. A legfőbb jövedelemforrás az időskorúak számára a nyugdíj. A foglalkoztatással kapcsolatos adatok tanúságai szerint a nyugdíj (nyugdíjas kor) utáni munkavállalás kifejezetten a magas iskolai végzettségű csoportok esetében gyakori. Megyénkben január 1-én a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma fő volt. Ebből nyugdíjban részesült fő (81,4 %), nyugdíjszerű ellátásban fő (18,6 %). A nyugdíj átlagos összege Ft, a nyugdíjszerű ellátásoké Ft 5 volt. A háztartáspanel kutatás során ( ) a nyugdíjak drasztikus változásával nem kellett számolni, de folyamatosan emelkedtek a megélhetés költségei. A megkérdezett időskorúak véleménye szerint jövedelmi helyzetük romlott. Az időskorúak jövedelmük zömét az élelmiszerekre, a lakásfenntartásra és az egészségügyi ellátásra költik. Az időseket azok a költségek aggasztják leginkább, amelyek a napi megélhetéssel hozhatók összefüggésbe (pl. élelmiszer), illetve amelyek emelkedésével szemben kiszolgáltatott az időskorú (lakhatás költségei). Az idősek legneuralgikusabb kiadása még mindig a lakhatással kapcsolatos kiadások köre. 10. ábra: Időskorúak fogyasztással kapcsolatos vélekedéseinek átlaga ,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2,93 3,63 3,69 3,61 2,84 2,5 2, ,86 Jövedelmem jelentős része gyógyszerre megy el Nagyon meg kell néznem, mit veszek az élelmiszerboltban A megélhetés komoly gondot okoz Jövedelmem jeletős része lakáskiadásokra megy el Forrás: Patyán László: Időskorúak életminősége III. Idősek életminősége Boerhave holland orvos kétszáz éve ezt írta az ideális emberi létezésről: Fenntartani a test töretlen egészségét, a szellem állandó élénkségét és nyugalmát. Ezeket a késői öregségig meg kell tudni őrizni. Az öregedés folyamata olyan szükségszerűség, amelynek minden ember személyes résztvevője és a kihívások sorozatával mindenki saját személyisége révén küzd meg. Az időskori személyiség fő dimenziói az aktivitás és a hangulat, mindkettő erősen korrelál az életelégedettség szintjével. 5 Nyugdíj: saját jogú és hozzátartozói nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás: mezőgazdasági szövetkezeti járadék, baleseti járadék, megváltozott munkaképességűek járadéka, rokkantsági járadék, házastársi pótlék, egyéb nyugdíjszerű ellátások 10

14 Az Aktív idősödés 2012 riport 6 - az idősek életkörülményeit vizsgálja az Európai Unió országaiban. A felmérés az egyes országok elégedettségét az egészség, munka, mindennapi életkörülmények, személyes kapcsolatok mutatók vonatkozásában hasonlítja össze. Magyarország szinte valamennyi területen elmarad az EU 27 átlagától (2. számú melléklet). Életkori megoszlást tekintve az 55 év felettiek elégedettségi mutatói szintén alatta maradnak az uniós átlagnak, amelyet az alábbi táblázat adatai szemléltetnek. Forrás: Special Eurobarometer Active Ageing 2012 Az idősek szubjektív jólétének mutatóit kutató Giczi Johanna szerint a korábban feltételezett változók közül a lakóhely minősége és az egészségi állapot nem befolyásolja az idős emberek hangulatát. A legerősebb változók sorrendben a házastárs elvesztése, a szegénység, illetve a szegénységtől való félelem, illetve a gyermekeik jövője miatti aggodalom voltak. (Giczi; 2008) A helyi kutatás során vizsgálták az idősek hangulatának, szubjektív életminőségének 2008 és a 2010 évek közötti változását is (Patyán; 2010). Az eredmények szerint az idősek saját helyzetükkel kapcsolatos megítélése nem változott lényegesen, mely főként a nyugdíj adta jövedelembiztonsággal magyarázható. A kutatás a szubjektív életminőséget négy fő változócsoport mentén elemezte (fogyasztás, akadályozottság, elidegenedés, részvétel). A vizsgálat eredményi szerint lényegesen nem változtak a fogyasztási szokások, és az elidegenedés érzése 7 sem erősödött városi idős korosztály körében. A városi idősek örvendetesen magas pontszámokat adtak az idősek társadalmi megbecsültségével és a család támogató szerepével kapcsolatos állításokra. III.1. Az egészségi állapot mutatói Az időskorúak egészségi állapota, valamint jellemző betegségei hatással vannak életminőségükre, befolyásolják háztartási fogyasztási szokásaikat, támogatás, gondozás iránti szükségleteiket is. Az időskorúak arányának növekedése nagy kihívás az egészségügy számára, mind a megelőzés, mind a gyógyítás területén, mivel az életkor előrehaladtával romlik az egészségi 6 Special Eurobarometer Active Ageing Fő kérdések: Gyakran félek egyedül.; A modern világ dolgaiban nehezen tudok eligazodni. 11

15 állapot is. Az Országos Lakosság Egészségfelmérés (OLEF) adatai szerint időskorban jelentősen megnő az esély a magas vérnyomás kialakulására. A 65 év fölötti nők több mint hétszeres, a férfiak három és félszeres gyakorisággal szenvedhetnek a betegségtől. Az idősek egészségügyi állapotát az egyszerre több betegség megléte jellemzi (multimorbiditás). Hajlamosabbak az akut, járványszerű megbetegedésre, és azok lefolyása is súlyosabb, mint a fiatalabbak körében. Mozgásszervi panaszok miatt az idősek csaknem felét kezelik, a nők több mint negyedénél igazolt a csontritkulás. Gyakoriak a rosszindulatú megbetegedések, elsősorban bélrendszer területén. Egyre nagyobb a 65 évet megértek között a demencia megjelenésének aránya. A magányosság, a fizikai és szellemi aktivitás hiánya, a társtalanság és a kiút nélküliség áll legtöbbször a háttérben. 8 A helyi felmérés szerint a megbetegedések között az érzékszervi problémák, a mozgásszerv-rendszer rendellenességei, keringési és anyagcserezavarok a legjellemzőbbek. Visszatérő betegséggel küzd az idősek 70%-a, a hetven év fölötti népesség 79%-a. A 65 évnél idősebbek mindennapi életének velejárója az egészségügyi problémák megélése, illetve az ezzel való együttélés. Betegség miatt akadályozottnak érzi az életét az idősek több mint fele. Súlyosabb problémával küszködik (kórházi ápolás, ágyhoz kötöttség) az idősek 13%-a. 11. ábra: Visszatérő betegséggel él együtt (%) , ,5 13,4 Visszatérő betegsége van 65,4 79, Forrás: Patyán László: Időskorúak életminősége Az egészségügyi ellátás igénybevételének gyakorlatában szintén találunk az életkorral korreláló összefüggéseket. Az aktív korosztály tagjai kevesebbet betegeskednek, de jellemzően ennek arányához képest is ritkábban fordulnak orvoshoz. Az időskorúak esetében gyakoribb az egészségügyi ellátás igénybevétele abban az esetben is, ha kisebb problémákkal küzdenek, vagy nincsen kifejezett betegségük. Az idősödéssel romló egészségi állapot fokozottabb anyagi kockázatot hordoz magában, melyet figyelembe kell venni a célcsoport helyzetének megítélése során. A 65 év feletti korosztály jóléti szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos szokásait kutató országos vizsgálat szerint (Patyán; 2012) az összes szolgáltatás közül leggyakrabban a háziorvost veszik igénybe az időskorúak és ezzel a szolgáltatással kapcsolatban a leginkább elégedettek is. A válaszadók 91%-a volt elégedett a háziorvosi szolgáltatással, 63-uk volt elégedett a házi segítségnyújtással. A fekvőbeteg ellátással a megkérdezettek 9%-a volt elégedett, leginkább a szolgáltatástól való távolság, valamint a várólisták miatt. Az idősek tehát jellemzően azokat a szolgáltatásokat ítélik meg kedvezőbben, amelyek elérhetőek a településükön és amelyek akár saját otthonukban is hozzáférhetők. 8 Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakosainak egészségi állapotáról és az egészségügyi alapellátás működéséről szóló beszámoló

16 12. ábra: Háziorvos látogatásának gyakorisága ,6 22,7 31, ,1 16,8 27, ,8 80,4 48,2 25, ,1 8,5 5,5 3,1 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0 egy - öt hat - tíz tizenegy - tizenöt tizenötnél több Forrás: Patyán László: Időskorúak életminősége 2010 Az egészségügyi alapellátásban Nyíregyházán 45 háziorvos és 31 fő fogorvos (27 gyermekorvos) tevékenykedik. Feladataik a következők: 1.) Elsődleges megelőzés: rendszeres orvosi ellenőrzés, védőoltások (influenza és pneumococcus ellen), speciális tanácsadások (pl. táplálkozási, fizikai és szellemi aktivitás tudatos megőrzése). 2.) Másodlagos megelőzés: rendszeres háziorvosi vizsgálat (vércukor, vérnyomás, koleszterin ellenőrzés, szűrővizsgálatok) 3.) Harmadlagos megelőzés: gyógyítás, a további állapotromlás megelőzése, gyógyászati segédeszközökkel való ellátás, rendszeres gondozás, szükség esetén intenzív rehabilitáció. A háziorvosi jelentések alapján a városunkban élő idős személyek legjellemzőbb megbetegedései a következők: a hypertoniás megbetegedések 45 %, mozgásszervi megbetegedések 40%, cukorbetegség 35 %, szívbetegségek 30 %, anyagcsere betegségek 25%. Jellemző azonban a polimorbiditás. A járóbeteg és fekvőbeteg szakellátás rendszerének alakítása és fejlesztése a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat feladatai közé tartozik. A demográfiai változásokat figyelemmel kísérve kiemelt területként kezelik az otthoni szakápolás fejlesztését, amely tehermentesítheti a fekvőbeteg ellátást és a tartós bentlakásos intézményi elhelyezést is től az 50 férőhelyes Ápolási Osztályon az olyan betegek ellátását biztosítják, akiknek állapota nem indokolja az aktív kórházi ágyon történő gyógyítást, de átmenetileg még szükségük van állapotuknak megfelelő szakápolásra. Az ellátás 60 napig igényelhető, amely indokolt esetben még egyszer 60 napra meghosszabbítható 9. III.2. Életmód, mindennapi aktivitás 9 Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakosainak egészségi állapotáról és az egészségügyi alapellátás működéséről szóló beszámoló

17 Az idősek körében végzett vizsgálatok tanúságai szerint az időskorúak életmódját, aktivitását számos tényező befolyásolja. A korábbi kutatások eredményei szerint az idősek mintegy fele akar és tud is kultúrára, szabadidőre és sportra költeni (Bukodi; 2004), ez azonban nem jelenti azt, hogy az idősek széles rétegei nem igényelnének ilyen szolgáltatásokat. A 2012-ben a szolgáltatáshoz való hozzáférést vizsgáló országos kutatás szerint az idősek a saját településükön leginkább keresett és legrosszabban elérhető szolgáltatások között első helyen a szociális, másodikként a kulturális, harmadik helyen a sport szolgáltatásokat hiányolják. A kutatási tapasztalatok alapján az idősek egy része elkötelezett a társadalmi, közösségi élet iránt, s akár több szervezet aktivistájaként is dolgozik, míg mások magányosan élnek, kerülve a közösségi programokat. Az idősek mintegy 20%-a tagja nyugdíjas egyesületeknek, 18%-uk egyházi közösségeknek és szerveződéseknek, ezzel e szervezetek gyakorlatilag az időskori aktivitás bázisai lehetnek a programok tervezése során. Kulturális és hobby szervezeteknek az idősek 2 3%-a a tagja, míg sport és szabadidős szerveződéseknek a megkérdezett idősek 5%-a. Az idősek leginkább azért vesznek részt e szervezetek életében, mert igénylik az ott elérhető társas kapcsolatokat (21%), mások ideológiai és hitbéli okokból (19%), a kellemes szabadidő eltöltés miatt (12%), vagy a betegség és akadályoztatás miatti támogatás, illetve sorstársi közösség miatt (9%). A közösségi életből kimaradó idősek 21%-a nyilatkozott úgy, hogy nem is akar részt venni a társadalmi szervezetek munkájában. (Patyán; 2012). IV. Támogatások, szolgáltatások rendszere A II. fejezetben a lakással, lakhatással kapcsolatosan bemutatásra került, hogy az időseket azok a költségek aggasztják leginkább, amelyek a napi megélhetéssel hozhatók összefüggésbe (pl. élelmiszer), illetve amelyek emelkedésével szemben kiszolgáltatott az időskorú (lakhatás költségei). Az Önkormányzat segélyezési adatai is alátámasztják ezeket az állításokat. Jellemző ellátási forma, amelyekben az idősek részesülnek: az időskorúak járadéka, lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátás és az ápolási díj. 13. ábra: Az egyes ellátási formákat igénybevevők száma 14

18 összesen 60 év feletti lakásfenntartási támogatás közgyógy ellátás ápolási díj Forrás: Polgármesteri Hivatal, 2012 A 2008-as adatokkal összehasonlítva jelentős növekedés a közgyógyellátásban részesülők számában történt, ami több tényezőre vezethető vissza. Ezek közül kiemelendő, hogy a április előtt hatályos törvényi szabályozás alapján kiszélesedett a közgyógyellátásra jogosultak köre, mivel a nyugdíjrendszer átalakításával az 5 éven belül nyugdíjkorhatárt betöltő, jelenleg rokkantsági ellátásban részesülő is közgyógyellátásra vált jogosulttá alanyi jogon. Valószínűsíthető, hogy ezek a személyek sem jövedelmi helyzetük, sem gyógyszerköltségük alapján nem szereztek volna jogosultságot sem normatív, sem méltányossági alapon a közgyógyellátásra. A helyi rendelet alkotása során a méltányossági szempontok között például a lakhatási támogatás, mint helyi támogatási forma esetében az idős személyek, háztartások meghatározásra kerültek, s a támogatás megállapításánál számításba veszik. Az idősek arányának növekedése a szociális szolgáltatások iránti igény növekedését eredményezik. A szolgáltatások szervezésénél elsődleges alapelv az otthoni, saját lakókörnyezetben történő ellátás. Az alapszolgáltatások rendszerén belül elsősorban az étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgáltatás és a nappali ellátás szolgálják az idős lakosságot. A statisztikai adatok szerint ezen szolgáltatásokat egyre nagyobb mértékben veszik igénybe országos, regionális és megyei szinten egyaránt (3. számú melléklet). Helyi szinten az ellátások nyújtásában önkormányzati (társulás keretében), egyházi és nem állami szervek vesznek részt (4. számú melléklet). A Szociális Gondozási Központ hosszú évek óta szervezi a különböző szolgáltatásokat. Jelentős strukturális változásokat követően ez év tavaszától nemcsak az alapszolgáltatások, hanem a szakosított ellátás biztosításában is részt vesz. A házi segítségnyújtást - amelynek keretében az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való 15

19 közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében illetve azok elhárításában való közreműködést kell biztosítani - 7 házi gondozói körzet összehangolt munkája révén biztosítják. Az igénybevevők száma folyamatosan növekszik; jelenleg 600 fő a működési engedély szerint ellátható személyek száma. A város területén több szolgáltató működik, elsősorban egyházi fenntartásban, akik szintén felvállalták a segítségnyújtás e formáját. A Központ a házi segítségnyújtás mellett jelzőrendszeres házi segítségnyújtást is biztosít, valamint otthoni szakápolás és hospice csoportot működtet. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú, vagy fogyatékos személyek, ill. pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A Szociális Gondozási Központban működő diszpécser központ jelenlegi jelzőkészülékeinek száma 228 db, ebből Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén működik 135 db. A társult településeken jelenleg 103 db kihelyezett jelzőkészülék működik, amelyek segélyhívásait az Intézmény diszpécser központja fogadja, és telefonon értesíti a területileg illetékes gondozókat. Az otthoni szakápolás célja azon betegek szakápolási feladatainak ellátása, akik részére a háziorvos, vagy a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató szakorvos a szakápolást elrendeli. Az otthoni hospice május 1-től működik, amelynek célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése. A nappali ellátás jelenleg 6 telephelyen biztosított. Az idősek klubjai az ellátást igénybe vevők részére szerveznek szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő, a napi élettevékenységet segítő közösségi szolgáltatásokat. Ezen túl lehetőséget biztosítanak arra, hogy más idős személyek is információt, tanácsadást, segítséget kérjenek. A klubokban kiemelten fontos, hogy ne csak a klubtagoknak, hanem a település részeken élőknek is nyújtson tanácsadást, támogassa az önszerveződő közösségek működését, és szabadidős tevékenységek szervezését. Időskorban krízis helyzetet okozhat a nyugdíjazás, az élettárs-hozzátartozó elvesztése, súlyos betegség, az önálló életvitel feladása. Az idősek körében végzett munka alapja az egyéni állapot, valamint a szükséglet felmérés, és az így elkészülő gondozási terv. A nappali ellátásban a mentális és szociális szakemberek együttesen tudják segíteni a rászoruló embereket. A Szociális Gondozási Központ a nappali ellátást igénybevevő idős személyek részére biztosít étkeztetést (napi egyszeri meleg ételt) saját konyhával. A 3. sz. Idősek Klubjában (Nyíregyháza, Csaló köz ) hétvégi és ünnepnapi meleg étkezés, a 7. sz. Idősek Klubjában (Nyíregyháza, Dália u. 1.) a reggeli és a vacsora is biztosított. Az étkeztetést a város területén a Nyíregyházi-Városi Református Egyház ellátási szerződés keretében biztosítja októberétől. Az idősellátásban jelentős szerepe van a tanyagondnoki szolgáltatásnak. A szolgáltatást a város területén illetve a város környéki tanyák területén a Human-Net Alapítvány és a Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház (Joób Olivér Szeretetintézmény) biztosítja. A szakosított ellátások keretébe tartozó idősek otthona ellátása strukturálisan szintén a Szociális Gondozási Központban biztosított. A szolgáltatás két telephelyen, a Pacsirta u szám (43 fő) és a Rozsnyai u. 8/a. szám alatt (20 fő) működik. 16

20 A város legrégibb bentlakásos intézményét a Szivárvány Idősek Otthonát, 2011 októberétől a Nyíregyházi-Városi Református Egyház ellátási szerződés keretében működteti. 17