B. Erdős Márta - Boros Julianna - Mucsi Georgina. Szakmai módszertani készségfejlesztés IV. TÁMOP /2-C

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "B. Erdős Márta - Boros Julianna - Mucsi Georgina. Szakmai módszertani készségfejlesztés IV. TÁMOP 5.4.4.-09/2-C-2009-0008"

Átírás

1 B. Erdős Márta - Boros Julianna - Mucsi Georgina Szakmai módszertani készségfejlesztés IV. 2012

2 I. BEVEZETŐ A szomszédság, a lokalitás saját felfogásunkban Nyíri Kristóf (1998) nyomán azt a természetes emberi életvilágot jelenti, amelyet közvetlen, személyes viszonyok alkotnak, s amely fontos szocializációs színtérként funkcionál életünkben. Nyíri szerint a modernitásban a lokalitás az ember normális (eredeti, természetesebb, elidegenedéstől mentesebb) létezésmódját teszi lehetővé, amelyben a hierarchikus tagolódásnak kisebb, a kölcsönösségi-szolidáris kapcsolódásnak nagyobb szerepe van a közösség életében. A lokalitás legfontosabb mozzanata a találkozás. Virilio (2002, id. Terenyi, 2011) szerint a modernitásban a társadalmi-gazdasági folyamatok rejtetten ható fő mozgatórugója a sebesség növekedése: a kommunikáció, a közlekedés, az interakció idejének lerövidülése, azonnalisága. Ez azonban együtt jár a kapcsolati hálózatban rejlő kapcsolati információk és az interakciók feldolgozásának nehézségeivel, sőt képtelenségével: Dunbar arra figyelmeztet, hogy a globalizáció a közösségek szerveződésének oldaláról az ember kognitív korlátaiba ütközik. Bár a világ egyre kisebb, a közösségi kapcsolatok menedzselése terén programozottságunk mégis a mi falunkra, kb személyre szól. Az azonnaliság, a nagy sebességek, a kapcsolati hálózatok végtelenségig való tágítása, sokszorozása és sűrítése olyan tendenciák, amelyek a reflektivitás, sőt az erős közösségi identitás kialakulása ellenében hatnak. Ehhez ugyanis idő, és az emlékezésre való képesség kell, amit egyedül a lokalitás képes nyújtani (Terenyi, 2011) A kulturális nyomás erejét jól érzékelteti szóhasználatunk: aki nem hódol be a sürgetettség kényszerének, az elmaradott, marginálissá válik, szokásait, normáit a domináns társadalom elutasítja. Ez fontos kihívás, amellyel a közösségi unkára vállalkozó szakembernek tisztában kell lennie, és valamilyen módon válaszolnia kell rá. Az egyik lehetséges válasz erre a kihívásra egy olyan, a kulturális antropológia területén kívül ritkán tárgyalt sajátosságon, társadalmi modalitáson alapul, amelynek figyelmen kívül hagyása mind a szűkebb tágabb közösségek (végső soron a társadalmak), mind pedig az egyének jóllétét és jólétét fenyegetik. Victor Turner - továbbfejlesztve Van Gennep elméletét az átmeneti rítusokról, dolgozta ki a communitas koncepcióját: egy sajátos közösségi

3 tapasztalatot, élményt értve ezalatt, amely a közösségi rítusok, átmenetek, fordulópontok, ünnepek idején válik elérhetővé a közösség tagjai számára. Turner szerint társadalmi struktúra és communitas egymást kiegészítve, dialektikus egyensúlyban biztosítják a társadalom fejlődését. A communitasban mutatkoznak meg a közösség legfontosabb értékei, jövőképe, s az általános emberivel való kapcsolat. A communitas átélése során különleges energiák szabadulhatnak fel, erős és szolidáris kötelék alakul a benne részesülők között ( egyenlőség, testvériség, szabadság ): ennek minden szépségével és minden veszélyével együtt. Ha a közösségi munkára készülő szakember nem tapasztalja meg ezt a fajta élményt, soha nem szánja el magát közösségi munkára: s ha átélte, bevonódása olyan erős lehet, hogy mélyen elkötelezetté válhat. A communitas lényege ugyanis éppen ennek az elkötelezettségnek az előhívása, mindig egyfajta beavatást jelent a közösség életébe, részesülést, céljaiból, reményeiből és energiáiból. - Turner szerint a communitas mind társadalmi modalitás különböző fázisaiban létezik: a spontán forma a strukturális kötöttségektől függetlenül, mintegy azzal szemben létezik, a meglévőt megújítva és megváltoztatva - a normatív változat belesimul, beleépül a társadalmi struktúrába, mintegy kiegészítve, megújítva, gazdagítva azt; - végül a communitas ideológiává merevedhet, utópikus (és könyörtelen) társadalmi modellek alapjául szolgálhat(turner, 1969, Deflem, 1991). Turner szerint a communitas végső soron mindig a struktúrákba és a törvénybe hanyatlik ; a communitas időszakos megtapasztalása nélkül a kultúra megmerevedik, az emberi cselekvés motiválatlanná válik, a közös emberi vonatkozások felismerése és átélése elmarad. Minden társadalomban megtalálható a normatív forma, s ennek különös jelentősége lehet az egyetemi hallgatók életében, hiszen (a beavatáshoz való funkcionális viszony miatt) életkoruknál fogva a fiatalok igen aktívan keresik a communitas megtapasztalásának lehetőségeit. Ez motiválja közösségi életüket, a különleges (esetleg tiltott) élmények keresését, hajszolását, de olyan pozitív mozzanatokat is, mint az önkéntes munka vállalását stb. Így, amennyiben ezzel a korosztállyal szeretnénk megismertetni és megkedveltetni a közösségi munkát, nem mondhatunk le a communitas-élmény facilitáló erejéről. Ugyanakkor a communitas, mivel nem simul bele tökéletesen a struktúrába, nem teljesen irányítható tapasztalat: ami a szépsége, az egyben a nehézségét is adja.

4 Egy fiatal szakember vagy tanuló szereti önmagát kompetensnek érezni, tudni, hogy képes a szakmai kontroll gyakorlására. Ezt a biztonságot (voltaképpen illúziót, de ennek belátásához éveket kell a segítői pályán eltölteni) kell részben feladnia, ha egy közösséggel kíván dolgozni. Turner további fontos, Cohen (1991) által továbbvitt gondolata a közösségek szimbolikus szerkezetével kapcsolatos: egy közösséggel dolgozva meg kell éreznünk deklarált és ki nem mondott határait, meg kell ismernünk a jövőbeni cselekvéseket legitimáló történeteit, domináns szimbólumait, azokat, amelyek a közösség számára kulcsfontosságú jelentéseket sűrítenek magukba: fel kell tudni tárni a materiális és morális különleges egységét. A domináns szimbólumnak van egy manifeszt, felfedhető tartalma; egy, a közösség cselekvéseit irányító implicit tartalma; és valamilyen módon beágyazódik egy nagyobb rendszerbe a közösségi kultúrába. Ezeknek a megismerése nélkül közösségi munka nem végezhető sikerrel. A közösségi munkás ennél fogva óhatatlanul résztvevő megfigyelői szerepbe kerül; s miként a résztvevő megfigyelő, ő is megváltoztatja az általa vizsgált rendszert, s folyamatosan reflektál rá: változtatja, eközben azonban ő maga is változik, érik, fejlődik általa. Appreciative Inquiry A modell kezdetben a szervezetfejlesztésben hódított, kidolgozói, David Cooperrider és Diana Whitney azonban felismerték a benne rejlő potenciálokat a közösségfejlesztés terén. A modellt úgy tervezték, hogy energetizálja, konstruktív aktivitásra bírja a közösség tagjait. Kiindulópontja, hogy az emberi közösségek fejlődését érdeklődésük iránya határozza meg. (Cooperrider, Whitney, 1999) Amennyiben nem az eltérésekre, hanem a kívánt állapotra, a megoldásra; illetve a fogyatékosságok helyett az erőforrásokra összpontosítunk, akkor korábban fel nem ismert esélyeket és alkalmas megoldásokat, nem pedig sokasodó, újabb és újabb problémákat találunk. A modell négy eleme a következő: 1. Felfedezés: Mi az, ami a múltban igazán sikeres volt? Mi teszi ezt a közösséget igazán közösségé, különlegessé? Milyen volt ez a közösség, amikor igazán jól működött stb. (az erőforrások, a folytatandó hagyományok azonosítása, a közösségi erő újrafelfedezése)

5 2. Álmodozás : Hogyan képzelnének el egy, a jelenleginél jobb állapotot? Milyen lehetőségeket látnak maguk előtt? 3. Tervezés: Mire van szükség ahhoz, hogy az előbbiek megvalósuljanak? Konkrét tervek; prioritások meghatározása, fejlesztési folyamatok azonosítása 4. Megvalósítás: együttes cselekvés révén. Chicagoban a módszer alkalmazása során interjúk készültek a közösség vezető személyiségeivel. Különleges mozzanata volt ezeknek az interjúknak, hogy gyerekek vagy serdülők készítették: az intergenerációs dinamika különleges többletet jelentett az AI szempontú kérdezésben. Párhuzamosan a tágabb közösség számára jövőkonferenciákat szerveztek, ahol a módszer alkalmazásával lokális szükségletekre keresték a válaszokat: a találkozásokban rejlő erő mozgósítása révén. Önkéntesség, generativitás A cselekvő állampolgáriság és részvétel eszméje a demokrácia kulcsfogalmai: az önkéntesség mozgásba lendíti a demokráciát (Volunteering in Europe). Az önkéntesség a kedvezményezettnek és az önkéntesnek egyaránt a hasznára válik. Míg a kedvezményezett haszna egyértelműnek, magától értetődőnek tűnik (pedig akár negatív hatásokkal is járhat) addig az önkéntesek altruista motivációit inkább tekintjük vizsgálandónak. Az egyik pozitív, a személy lelki egészségnek kedvező alakulását biztosító tényező a generitivitás: a következő generáció jól-létéhez való hozzájárulás, egyfajta konstruktív hagyaték (Mc Adams, 2006; Grossbaum, Bates, 2002) Az önkéntesség legfontosabb terepei, a kulturális, szociális, oktatási és egészségügyi terület kitűnő lehetőségeket kínálnak a generatív tevékenységre, a mentorálásra, vezetésre, kreativitásra, és gondoskodásra. Az önkéntesség nagy szerepet játszik a társadalmi tőke gyarapításában. A társadalmi tőke erőforrásként hasznosítható kapcsolatrendszer, amelynek három típusa a kötelezettségek/elvárások, amelyek a mások javára végrehajtott cselekvések nyomán jöhetnek létre; az információs csatornák szerveződése; és a szankciókkal megerősített normák rendszere. A társadalmi tőkét a legtöbb

6 megközelítés összefüggésbe hozza a bizalommal. (Coleman, 1990, id. Kákai, 2009) A gyenge kapcsolatok elmélete Mark Granovetter nevéhez fűződik. Míg az erős, szoros családi és baráti kapcsolatok biztosítják a feltétel nélküli segítséget válsághelyzetekben, addig a gyenge kapcsolatok az ismeretségi háló saját csoportok közötti, kevésbé szoros kapcsolódásokra alapozott hídjai. Ezek a hidak elősegítik a hatékony problémamegoldást, erősítik az eltérő társadalmi és kulturális csoportok közötti toleranciát, és építik a bizalmat. A jövedelem szerinti hierarchia két végpontján lévők hajlamosak kizárólag erős kapcsolatokra támaszkodni: ha a legtöbb erőforrás elérhető, a személy nem motivált arra, hogy problémamegoldó típusú kapcsolatokat építsen; ha pedig súlyosan marginalizálódott, akkor feltétel nélküli és azonnali segítségre van szüksége. Az önkéntességnek hatalmas jelentősége lehet a társadalom egyensúlyát, stabilitását, és fejlődését biztosító gyenge kapcsolatok kialakításában. (Granovetter, 1973; Csermely, 2005) Bár első látásra az önkéntesség keretei között az egyik fél ad, a másik pedig elfogad, az önkéntesség éppen úgy a kölcsönösségre épül, mint bármely más méltányosnak tekinthető és hosszú távon fenntartható tevékenység. Bekkers (2007) szociálpszichológiai tényezőket hangsúlyozó elemzésében rámutat, hogy az önkéntesség fenntartásában szerepet játszik a jövő árnya (a meggyőződés, hogy később, amikor az önkéntesnek lesz rá szüksége, maga is segítséget kaphat másoktól), és a kölcsönösség generalizálása a társadalmon belül (nem az viszonozza a segítséget, aki a kedvezményezett, hanem egy harmadik fél). A két tényező érvényre jutása elősegíti az erőforrásokban bővelkedő, kapcsolatokban sűrű, a bizalomra alapuló társas hálózatok kialakítását. Ezzel ellentétben a szerepek merev rögzítése (lesz, aki ad, és lesz, aki kap) inkább kedvezőtlen hosszú távú hatásokat generál, mert rombolja a kölcsönösség alapvető, minden társadalomban megtalálható mintázatait, kizsákmányoláshoz, társadalmi szinten az erőforrások pocsékolásához, a személyes szférában pedig az önértékelés, az emberi méltóság rombolásához vezethet. Az önkéntes az emberi lényeget adja a tevékenységekhez, a törődés egyedi,személyes formáját, azt, amit egyetlen kormányzati program sem képes, bármennyire jól tervezett és bármennyire gondosan hatják is végre. (Olmos, cit Weber, ) Az önkéntességre való bátorítás, az önkéntességben való tapasztalatszerzés a közösségi munka legjobb előszobája.

7 II. A SZAKMAI MÓDSZERTANI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS IV. C. KURZUS SORÁN FELMERÜLŐ ANOMÁLIÁK, ALAPFOGALMAK TISZTÁZÁSA A szociális munka szak hallgatói pályaválasztásuk során a szociális munka módszerei közül leginkább az egyéni esetkezelést preferálják, elképzelésük szerint közvetlenül egyénekkel szeretnének foglalkozni, kevésbé gondolkodnak közösségek segítésében. Abban a téves hitben élnek, hogy a közösségfejlesztés inkább szervezési, technikai feladatot jelent, s olyan készségeket és technikákat igényel, melyek számukra túl bonyolultnak és összetettnek tűnnek. Gyakorlati feladatvégzésük során elsősorban az egyéni feladat megoldások hívei, a csoportban történő munkavégzés, a komplex problémamegoldás nem jellemző körükben. Mindezen téves elgondolások megváltoztatására törekszik a kurzus, mely során tapasztalati tanulás útján szereznek tudást, információt a hallgatók, és ez által munkavégzésük, módszereik, szemléletük bővül. A közösségszervezés, mint módszer Peter Baldock elméletileg megkülönböztethető öt fő célkitűzést határozott meg válaszként arra a kérdésre, hogy mire való a közösségi munka. Az öt fő célkitűzés a következő: 1. a gazdasági fejlődés előmozdítása; 2. konszenzus kialakítása; 3. a személyi szociális szolgáltatások segítése; 4. az emberek nevelése annak érdekében, hogy foglalkozzanak a modern polgári lét bonyolult problémáival; 5. a megállapodott társadalompolitikai rendszer radikális megváltoztatására való ösztönzés (Baldock 1993:7). A közösségszervezés során fontos odafigyelni a következő szempontokra: 1. A közösségszervező személye meghatározó. 2. Fontos, hogy hatékonyan tudjon dolgozni emberekkel. 3. Feladata szerint egyénekkel és csoportokkal foglalkozik, együtt dolgozik. 4. Szociális munkásként szükség van a szakterület miatt minden területen közösségfejlesztésre. 5. A közösségszervező a segítségnyújtás-, támogató feladatai-, tapasztalatai által szemlélete változik, ismeretei-, készségei bővülnek.

8 A közösségszervező szerepei: képessé tevő (segíti az embereket szükségleteik és problémáik megfogalmazásában és azonosításában) alkusz (közvetítő, szolgáltatások és egyének között) szakértő (információkkal és tanácsokkal szolgál) szociális tervező (összegyűjti a problémával kapcsolatos tényeket, majd elemzi) érdekképviselő (aktív irányító szerep, az adott csoport/közösség érdekképviseletét látja el) aktivista (alapvető intézményi változásokért küzd) A közösségfejlesztés feladat ellátásához szükséges kompetenciák: Személyes kompetenciák Döntésképesség Megbízhatóság Felelősségtudat Elhivatottság, elkötelezettség Rugalmasság Társas kompetenciák Kezdeményezőkészség Kapcsolatteremtő és fenntartó készség Meggyőzőkészség Segítőkészség Módszerkompetenciák Áttekintő képesség Ismeretek helyén való alkalmazása Információgyűjtés Módszeres munkavégzés

9 Nyitott hozzáállás Gyakorlatias feladatértelmezés (Zastrow, 1994) Közösségfejlesztés és szociális munka Minden szociális munkát gyakorló szakember betölthet társadalompolitikai funkciókat és szerepeket, tehát az egyéni esetkezelés kiegészülhet csoportos vagy közösségi probléma-megoldási javaslatok kidolgozásával. A közösségi szociális munka végzése során is felmerülhet az egyéni esetkezelés szükségessége, mely nagyban hozzájárulhat a közösségi munka sikeréhez. (A közösségi szociális munka öt fázisa ld. 1. számú melléklet) A hazai gyakorlatban a közösségi szociális munka vidéken gyakrabban a közösségfejlesztés és a közösségi tervezés modelljeire, míg városokban inkább a közösségi tervezés és a közösségi akció modelljeire épült. A közösségi munka Rothman szerinti három alapmodelljének megfelelő bármelyik tevékenység a gyakorlati megvalósulása során lehet progresszív és preventív vagy épp konzervatív és aktualizáló. A szociális munka gyakorlata hazánkban ma inkább problémakövető, mintsem problémamegelőző jellegű. (Közösségi szociális munka modelljeit ld. 2. számú mellékletben) A közösségfejlesztés a helyi emberekből, a humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból, alulról építkezik. Közösségi úton, a civil szervezetekkel és az aktív helyi polgárokkal tárja fel a helyi közösség szükségleteit, azok kielégítésének lehetséges módjait és elkötelezi a helyieket saját problémáik közösségi megoldása, a helyi cselekvés mellett. A szükségletek felkutatása nem csak a gazdaságiinfrastrukturális területre szorítkozik - bár arra is -, hanem és elsősorban a humán erőforrásokra, vagyis az emberek hozzáértésére, tehetségére, szorgalmára, ötleteire, képességeire. A közjóra irányuló cselekvéshez a közösségi munkások - legyenek akár külső fejlesztők, akár helyi polgárok - alternatívákat dolgoznak ki, megszerzik a szükséges információkat, külső segítőket vonnak be - akár más települések képviselőit, akár szakembereket, országos szervezetek képviselőit, stb. A közösségi folyamatban résztvevők természetesen együttműködnek az önkormányzatokkal is, hiszen optimális esetben a képviselőtestület a civil kezdeményezések képviselőiből összeállt, választott testület. Együttműködnek tehát, de a helyi kezdeményezést nem hagyják pusztán az önkormányzatokra. (Varga-Vercseg, 1998:20)

10 A brit szociális munkások szaklexikona (Clegg 1987:266) így határozza meg a közösségi munkát: A szociális munka egyik típusa (munkaformája), amely a közösség mint egész, társas kapcsolatainak és együttes cselekvésének minőségét tekinti kiindulópontjának. Számtalan elnevezése alakult ki, mint pl. a közösségfejlesztő (community development officer), a szomszédsági munkás (neighbourhood worker), a szociális fejlesztő (social development officer), a társas kapcsolatok fejlesztője (social relation officer), vagy egyszerűen csak a kapcsolatteremtő (liaison officer). A közösségi szociális munkás készségei: - problémák felismerésének és elemzésének készsége - problémamegoldó cselekvések elindítani tudása - meglevő szolgáltatások hatékonyabb kihasználására buzdítása - információt és tanácsot adó szerep - önsegítő csoportok ösztönzése - erőforrások mozgósítása a szolgáltatások javítására, vagy a helyi célkitűzések megváltoztatására irányuló nyomásgyakorlás érdekében - hatékony szervezőnek szükséges lennie (Gosztonyi, 1998) III. TANTÁRGY ISMERTETÉSE (TEMATIKA, KURZUSLEÍRÁS) Szakmai módszertani IV. című kurzus célja: A közösségi szociális munka gyakorlatban történő megvalósulásával, előnyeivel és nehézségeivel ismerkedhetnek meg a hallgatók a kurzus során, s néhány projekt keretében lehetőségük nyílik kipróbálni magukat a szociális munka ezen területén. A kurzus keretében a hallgatók elsősorban olyan közösségi kezdeményezésekben (miniprojekt, helyi akció, közösségi nap, stb.) vesznek részt, melyek során a felsőoktatásban tanuló szociális szakos hallgatók a közösségfejlesztés módszereit, technikáját, gyakorlatát sajátítják el, ezáltal segítik a helyi közösséget munkájukkal Gyakorlati szinten a helyi közösséget érintő problémák megoldásában segítenek különböző helyi

11 közösségi akciók keretében, és részt vesznek a helyi közösségi programok tervezésében, szervezésében, lebonyolításában, mint közösségszervezők, közösségfejlesztők. A kurzus során hosszú távú cél az egyetemi hallgatók és a helyi közösség között egy bizalmon alapuló kapcsolat kiépítése, az egymás iránti elfogadás és segítés szemléletének megalapozása és formálása, továbbá információcsere, tapasztalatcsere és egymás megismerése, segítése áll a középpontban. Másrészt e gyakorlat hosszú távú együttműködés kiépítését teszi lehetővé a leendő szociális munkás/szociálpolitika szakos egyetemi hallgatók és a helyi közösség (az akcióterületen élő lakosság, közösség) között, melynek eredményeképpen elindulhat a helyi önszerveződés és valódi együttműködés, a problémák megoldásában történő együttgondolkodás. Harmadrészt fontosnak tartjuk, hogy a közösségszervezés, mint tevékenység az egyetemi tanulmányok során egy olyan alternatíva legyen, ami a fiatal felnőttek, állampolgárok számára új világot, új nézőpontot tud nyújtani, és mindeközben hasznos tapasztalatokat tudnak szerezni egy helyi közösség életéről, problémáiról és a megoldási lehetőségekről, melyeket későbbi szakmai munkájuk során is kamatoztathatnak. Kurzus formája: Szeminárium Kurzus teljesítésének feltételei: Aktív részvétel az órákon Intézmény bemutatása (kiscsoportos formában, tematikában rögzített szempontok szerint) Részvétel egy közösségi napon vagy helyi akción és min. 1 alkalommal szakmai fórumon (Szociális Szakemberek Kávéháza) VAGY Miniprojekt megvalósítása (tervezés, szervezés, megvalósítás) Kötelező feladat: A kurzus során intézménylátogatásokra kerül sor (min. 5 intézmény/félév), a hallgatók részvétele kötelező. Az intézménylátogatást követő órán a félév elején beosztott kiscsoportok felkészülnek az intézmény bemutatására projekt módszerrel. Az intézmény bemutatása során kötelező kitérni az

12 alábbi szempontokra: o Az intézmény/szolgáltatás feladata; az intézmény/szolgáltatás maga által adott definíciója a feladatok alapján, a problémák értelmezése mikro-, mezo- és makroszinten és az ebből következő kezelési módok. o Az intézmény infrastruktúrája, a munkakörnyezet jellegzetességei biztosított-e a kliensek számára a szolgáltatás akadálytalan elérése? o Az intézményi/szolgáltatási korlátok jellemzői. o Az intézmény/szolgáltatás kliensköre; a szolgáltatás igénybevételének módja, feltételei; a pozitív és negatív diszkriminációs gyakorlat az intézményben/szolgáltatásban. o Az intézmény/szervezet által nyújtott ellátási formák. o A szolgáltatások költségei, forrásai. o Milyen intézményekkel tart fenn kapcsolatot az intézmény; formális és informális kapcsolatok? o Hogyan valósul meg a közösségfejlesztés, mely területeken jelenik meg a közösségi szociális munka az adott intézmény működését tekintve? o Az intézmény/szolgáltatás kritikai elemzése, értékelése a szolgáltatás-fejlesztés lehetséges irányai. Kötelezően választható feladatok: 1. Miniprojektek: A kurzus ideje alatt 1 alkalommal miniprojekt megvalósítása. Időtartama 3-8 óra. A miniprojekteket helyi igényfelmérésre alapozva a helyi közösség tagjaival, és más szakmai partnerekkel együttműködve közösen dolgozzák ki a hallgatók, hogy mindenképpen a helyi közösségben felmerülő problémákra, szükségletekre tudjunk reagálni a megvalósítandó programokkal. Hallgatók létszáma: 5 fő Feltétel: a szemeszter harmadik hetében a csoportnak kötelező benyújtani a miniprojekt

13 tervezetét, mely a következő szempontok szerint épül fel: - projekt célja - projekt célcsoportja - projekt célterülete - projekt időpontja és időtartama - projekt tevékenysége (részletes) - projekthez szükséges eszközök - költségvetés - projekt várható eredményei - a projekt megvalósításának kockázati tényezői 2. Közösségi akció vagy más néven Helyi akció (pl. szemétszedés): Fontosnak tartjuk, hogy a projekt során a közösség számára kézzel fogható segítséget is nyújtsanak a hallgatók, közösen dolgozzanak, ezért a félév során legalább egy alkalommal helyi akciót szerveznénk, ami adott (pl. szegregált) lakóterület környezetének rendbetételére vonatkozik, elsősorban szemétszedés és karbantartási (ajtó-, ablakfestés, stb.) munkálatokat jelenti. E program a helyi lakosság felnőtt és fiatal tagjai és az egyetemről érkező hallgatók közös munkája, tevékenysége lenne. 3. Közösségi Nap: A kurzus során egy tematikus közösségi nap megrendezésére kerülne sor szociális intézmények és civil szervezetek együttműködésében, a helyi közösség aktív bevonásával és részvételével. 4. Szakmai fórum Szociális Szakemberek Kávéháza A kávéházi estek 2007 januárjától minden hónap harmadik csütörtökén, este 6 órai kezdettel kerülnek megrendezésre; küldetése, hogy létrehozzon egy teret a szociális szakemberek számára, amely szakmai találkozások, diskurzusok lehetőségét teremti meg.

14 Hiányzás megengedett mértéke: A PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 10. fejezet 45 (2) alatt megfogalmazottak szerint. Elérhető: Félévi érdemjegy elemei: szemináriumon való aktív részvétel a kötelező feladatok teljesítése (ld. tematika) félévzáró dolgozat érdemjegye Félévzáró dolgozat: Témája: A félév során megismert intézmények/projektek egyikének bemutatása, kiemelt hangsúlyt fektetve a közösségi szociális munka eszközeinek alkalmazására, továbbá a témakörrel kapcsolatos irodalmak feldolgozására (szemináriumon feldolgozott irodalom, illetve egyéni munkával megismert irodalom). Formai követelménye: számítógépes szerkesztés, betűtípus: Times New Roman, betű méret: 12, sorköz: másfél. A felhasznált irodalmakat a hivatkozási szabályoknak megfelelően szükséges feltüntetni. A dolgozat előlapja tartalmazza a tanszék megnevezését, a kurzus megnevezését, a hallgató nevét, évfolyamát, és a tanév időpontját. Leadandó nyomatott formában a Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék titkárságára. Elektronikus formában: címre, az ben szerepeljen a hallgató neve, évfolyama, szakja, kurzus címe. Terjedelme: leütés (min. 5 oldal) Leadási határideje: hallgatókkal közösen, a későbbiekben állapítjuk meg Részletes tematika: 1. Tematika ismertetése, a kurzus kereteinek tisztázása 2. Közösen feldolgozásra kerülő irodalom: mindenki számára kötelező! Lakatos Kinga (2009): A képessé tétel folyamata. Az érdekérvényesítés esélyeinek

15 növelése a szociális és közösségi munkában. Parola-füzetek, Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest (Megtalálható: Coospace) Választható feladatok kiosztása, részletek tisztázása, ki miben vesz részt a félév során 3. Terepgyakorlat: egy csoportban Bemutatásra kerülő intézmény: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét program 4. Terepgyakorlat: egy csoportban Bemutatásra kerülő intézmények: MOBILITÁS - Dél-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda; Baranya Ifjúságáért Nonprofit KFT. 5. Intézménybemutatások a megadott szempontrendszer alapján 6. Terepgyakorlat: egy csoportban Bemutatásra kerülő intézmény: Emberség Erejével Alapítvány 7. Terepgyakorlat: egy csoportban Bemutatásra kerülő intézmény: Baranya Megyei Önkéntes Centrum (EKF projekt szociális vetülete, önkéntes programok) 8. Terepgyakorlat: egy csoportban Bemutatásra kerülő intézmény: Közösségi Pszichiátriai Ellátás, Kapcsolat Klub - Közösségi Ház, Pszichiátriai betegek nappali ellátása 9. Intézménybemutatások a megadott szempontrendszer alapján 10. Miniprojektek megvalósítása 11. Közösségi nap és helyi akció lebonyolítása

16 12. A miniprojektek és a közösségi nap, helyi akció tapasztalatainak összegzése, tanulságok levonása 13. Félév zárása, visszajelzés, értékelés (önreflexió, csoportos reflexió) Ajánlott irodalmak: Bánszegi Zsuzsa (2007): Az ifjúsági munka társadalmi jelentősége. Letölthető: Bodorkós Barbara Kajner Péter Kovács Edit Peták Péter Péterfi Ferenc (2006): RAJTunk múlik! Hogyan szervezkedjünk és képviseljük érdekeinket a lakóhelyünkön? Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest Bugarszki Zsolt (2006): A közösségi pszichiátriai ellátásról. In: Esély, 1: F. Tóth András - Nagy Ádám (2009): Humán infrastruktúra - Önkéntesség In: Civil Szemle, VI. évfolyam, 1-2. szám, G. Furulyás Katalin, Hunyadi Zsuzsa, Péterfi Ferenc (2010): Kísérletek a közösségi részvétel erősítésére Tardoson. Esettanulmány, Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest Gosztonyi Géza (1994) (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata III. kötet. Közösségi szociális munka. Semmelweis Kiadó, Budapest Gosztonyi, Géza (1998): Közösségi szociális munka. In: Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, Gosztonyi Géza (2007): A közösségi munka jelentősége a szociális munkában. In: Giczey Péter (szerk.): Settlement mozgalom Magyarországon. Életfa Segítő Szolgálat Egyesület, Debrecen, 2007, Letölthető: 06f1ed7/f774ed4038c20a43c a57b?OpenDocument Harangozó Judit: A pszichiátria missziója a XXI. Században. In: Magyar Tudomány, 2009/08: 906 Harkai Nóra (2006): Közösség és közösségi munka. Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest

17 Kőrösi, Y, K.: Amit a szociális munkásoknak a közösségi szociális munkáról meg kell tanulniuk a neokonzervativizmus korszakában. In: Esély. 1994/5: Szabó Andrea, Bauer Béla (szerk.) (2009): Ifjúság 2008 Gyorsjelentés. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest Szász Anna (2007): Pillantás a Szigetre. Civil Világ Társadalomtudományi füzetek 2. Hasznos, a kurzushoz kapcsolódó weblapcímek: Közösségfejlesztés honlapja Parola c. folyóirat c12568d0000a8d7a?opendocument NIIDA (Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattár) Jelenlét Program Málta IV. VÁRT HATÁSOK, EREDMÉNYEK Az elmélet és gyakorlat összhangjával szeretnénk a szociális képzésben résztvevő hallgatókkal megismertetni a közösségi szociális munka alapjait. A kurzus során lehetőségük nyílik különböző szervezetek munkájával megismerkedni, célunk a gyakorlatban dolgozó szakemberek és a tanszék kollégái és hallgatói hosszú távú együttműködésének feltételeit megteremteni, melynek eredményeképp helyi önszerveződés, valódi együttműködés és a felmerült problémákról való együttgondolkodás indulhat meg. A hallgatóknak lehetőségük nyílik egy-egy projekt keretében kapcsolatot építeni egy közösséggel, cél e kapcsolat fenntartása hosszabb távon is. A közös munka, az együttműködés nem ér véget a kurzus elvégzésével, folytatódhat a gyakorlati félév vagy önkéntes munka keretében, a hallgatók a szakemberek segítségével továbbra is aktív segítői lehetnek az általuk már ismert közösségnek, kipróbálhatják magukat a közösségi szociális munkás szerepében.

18 V. FELHASZNÁLT IRODALMAK Baldock, Peter (1993): A közösségi munka alapelvei, értékrendje és területei. In: Varga A. Tamás (vál.), B. Vörös Gizella (szerk): Közösségi munka. Elmélet és gyakorlat külföldön. Szöveggyűjtemény. Ford. Rakovszky Zsuzsa, Verók Edit. Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest Gosztonyi Géza (1998): Közösségi szociális munka. In: Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, Hadley, Roger - Cooper, Mike - Dale, Peter - Stacy, Graham (1987) A Community Social Worker s Handbook (London, New York: Tavistock Publications) Jack Rothman (1993): A közösségszervezés gyakorlatának három modellje. In: Varga A. Tamás (vál.), B. Vörös Gizella (szerk): Közösségi munka. Elmélet és gyakorlat külföldön. Szöveggyűjtemény. Ford. Rakovszky Zsuzsa, Verók Edit. Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest Varga A. Tamás; Vercseg Ilona (1998) Közösségfejlesztés. Magyar Művelődési Intézet, Budapest Zastrow, C (1994): A szociális munka közösségi gyakorlata In: Gosztonyi Géza (1994) (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata III. kötet. Közösségi szociális munka. Semmelweis Kiadó, Budapest,

19 VI. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Jack Rothman (1993): A közösségi szociális munka három modellje A modell B modell C modell (Közösség-fejlesztés) (közösségi tervezés) (Közösségi cselekvés) 1. A közösségi akciók Önsegítés, Az alapvető közösségi A hatalmi viszonyok és célja Közösségi készségek problémákra irányuló az erőforrások (ki)fejlesztése, problémamegoldás elosztásának integráció megváltoztatása; alapvető (Feladat-célok) intézményesített (Folyamat-célok) változások elérése (Folyamat és feladatcélok) 2. A közösség Anómiás, szerkezetére és a széttöredezett Alapvető szociális Hátrányos helyzet, problémahelyzetekre közösség: kapcsolatok problémák (pl.: igazságtalanság, vonatkozó feltevések és demokratikus mentális, egészségügyi, egyenlőtlenség, problémamegoldó lakásügyi, szabadidős) megfosztottság készségek hiánya; mereven hagyománytartó közösség

20 3. Az alapvető Saját problémáik Adatgyűjtés a helyi A célok tisztázása; az változtatások megfogalmazásába és problémákról; emberek elérésének stratégiája megoldásába bevonni a döntéshozatal a megszervezése az helyi lakosokat továbblépés ellenséges célok legcélszerűbb irányáról legyőzése érdekében 4. Jellegzetes Konszenzus: a közösség Konfliktus vagy változtatási taktikák és csoportjai közötti Konszenzus vagy küzdelem: módszerek érdekegyeztetés konfliktus érdekütköztetés, folyamata közvetlen akció, (kommunikáció és vita) tárgyalás 5. A szociális munkás Képessé tevő, Aktivista-közbenjáró: szerepe katalizáló, koordinátor; Adatgyűjtő és elemző, lázító-agitátor, ügynök- a közösségi tényfeltáró, alkusz, tárgyaló- problémamegoldás és programmegvalósító, partner, partizán az etikai értékek ösztönző tanítója 6. A változtatás Feladatorientált, kis Formális szervezetek és Tömegszervezetek és eszköze csoportok mozgatása adatok kezelése politikai folyamatok mozgatása 7. A hatalmi helyzetben A hatalmi helyzetben A hatalmi helyzetben Az akció (külső) lévők irányában lévők, mint a közös cél lévők, mint célpontja a hatalmi mutatott beállítódás érdekében munkáltatók és struktúra: korlátozandó együttműködők szponzorok vagy megbuktatandó elnyomók 8. A közösség A földrajzi értelemben A helyi közösség egésze határainak értelmezése vett helyi közösség vagy egy része egésze

MÓDSZERTANI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS IV.

MÓDSZERTANI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS IV. Mucsi Georgina - Boros Julianna B. Erdős Márta SZAKMAI MÓDSZERTANI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS IV. - a tananyagfejlesztés gyakorlatba való átültetésének eredményei - 2012 A Szakmai módszertani készségfejlesztés

Részletesebben

M1852. FELADATOK A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a 1852

M1852. FELADATOK A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a 1852 M FELADATOK Felméri az egyéni szociális szükségleteket, erőforrásokat, helyi cselekvési lehetőségeket; értelmezi az emberi szükségleteket és a szükségletkielégítés 4 hiányait Felismeri az egyéni, csoportos

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B M FELADATOK Közreműködik az egyéni gondozási, rehabilitációs 4 folyamat megtervezésében, megvalósításában Közreműködik a személyre szóló napi- és heti rend 5 kiakításában Szükség esetén segítséget nyújt

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy kódja SMAK108 Tantárgy elzése Szupervízió 1. Tantárgy oktatójának Almásy Judit óraadó tanár, szupervízor nappali tagozaton 4 tanóra/ hét levelező tagozaton 16 tanóra/félév szeminárium A hallgató

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

SMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó

SMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy kódja Tantárgy elzése Tantárgy oktatójának Meghirdetési időszak Szükséges előtanulmányok, Ismeretek ellenőrzésének SMAK107 Terepfeldolgozó Csolti Ildikó levelező tagozaton

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

SMAK706 Közösségi szociális munka labor Bagdi Tímea

SMAK706 Közösségi szociális munka labor Bagdi Tímea WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy kódja Tantárgy elnevezése Tantárgy oktatójának neve SMAK706 Közösségi szociális munka labor Bagdi Tímea Beosztása, tudományos fokozata oktató

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia A közösségi tervezés lehetőségei a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztésben Vázlat Ditzendy Károly Arisztid 1. Közösségi fejlesztés,

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

SZOCIÁLIS MUNKA SZAK II. évf. LEVELEZŐ TAGOZAT

SZOCIÁLIS MUNKA SZAK II. évf. LEVELEZŐ TAGOZAT SZOCIÁLIS MUNKA SZAK II. évf. LEVELEZŐ TAGOZAT A tárgy neve: A szociális munka módszertan II. (Csoportokkal és közösségekkel végzett szociális munka) Félévi óraszám: L:10 óra Kreditértéke:4 kredit Helye

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

Református Diakóniai Felnőttképzési Intézmény. Szabó Anna Felnőttképzési vezető

Református Diakóniai Felnőttképzési Intézmény. Szabó Anna Felnőttképzési vezető Református Diakóniai Felnőttképzési Intézmény Szabó Anna Felnőttképzési vezető Nem akkreditált, egyházunk által elfogadott képzések Kreditpontos szociális szférában, munkatársi továbbképzés Felnőttképzési

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. Szóbeli vizsgatevékenység

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. Szóbeli vizsgatevékenység EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 711-12 társadalmi részvétel, közösségfejlesztés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 711-12/1

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Szociális gondozó és ápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 76 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz I. évfolyam GM+PSZ szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti kommunikáció Tanszék: Vállalkozás és

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz

Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz Oktatás - Gyakorlat - Innováció TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0009 Soós Gabriella - Dr. Kádek István Eger, 2015. január 22. Alapelvek A kézikönyv a gyakorlati

Részletesebben

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK?

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? IFJÚSÁGÜGY=FIATAL+SZABADIDŐS KÖZEG +SZOLGÁLTATÁSALAPÚ KÖRNYEZET Fiatalok (NIS): intézményes felügyelet nélkül magáért felelősséget vállalótól; másokért is

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A SZOCIÁLIS MUNKA MÓDSZERTAN II. (CSOPORTOKKAL ÉS KÖZÖSSÉGEKKEL VÉGZETT SZOCIÁLIS MUNKA)

A SZOCIÁLIS MUNKA MÓDSZERTAN II. (CSOPORTOKKAL ÉS KÖZÖSSÉGEKKEL VÉGZETT SZOCIÁLIS MUNKA) A SZOCIÁLIS MUNKA MÓDSZERTAN II. (CSOPORTOKKAL ÉS KÖZÖSSÉGEKKEL VÉGZETT SZOCIÁLIS MUNKA) Félévi óraszám: Heti óraszám: Kreditértéke: Helye a tantervben: Előadó: Pataki Józsefné A kurzus rövid leírása A

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

Belső jelentési rendszerek. tapasztalatai 2010. 03.05.

Belső jelentési rendszerek. tapasztalatai 2010. 03.05. Belső jelentési rendszerek bevezetésének nemzetközi tapasztalatai 2010. 03.05. Dr. Lám Judit Vázlat 1. A sikeres jelentési rendszer ismérvei 2. A belső jelentési folyamat lépései 3. A belső jelentési rendszer

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET

MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET Mit kínálunk az ökoiskoláknak? Budapest, 2014. jan. 25. Történetünk mérföldkövei Alapítás éve: 1992 Kiemelkedően közhasznúvá nyilvánítás: 1998 Környezetünkért díj:

Részletesebben

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam Az iskolai közélet megújítása Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 12. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Zsigovits Gabriella Címlapkép:

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében Kovács Zsuzsanna 2014. február 26. OEFI TÁMOP 6.1.1 - Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása Népegészségügyi

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: PÁLOS KÁROLY CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT SZOMBATHELY A KÖZÖSSÉGI MUNKA ÉS A SZOCIÁLIS MUNKA KAPCSOLATA

KÉSZÍTETTE: PÁLOS KÁROLY CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT SZOMBATHELY A KÖZÖSSÉGI MUNKA ÉS A SZOCIÁLIS MUNKA KAPCSOLATA KÖZÖSSÉGI SZOCIÁLIS MUNKA KÉSZÍTETTE: PÁLOS KÁROLY CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT SZOMBATHELY A KÖZÖSSÉGI MUNKA ÉS A SZOCIÁLIS MUNKA KAPCSOLATA A közösségi munkás szakmai identitása minden országban

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Többcélú közösségi terek fejlesztése. 25 szolgáltatásfejlesztési modellprogram jó gyakorlatokkal, egy kiadványsorozatban

Többcélú közösségi terek fejlesztése. 25 szolgáltatásfejlesztési modellprogram jó gyakorlatokkal, egy kiadványsorozatban Ebédszünet 18 diányira 1 Többcélú közösségi terek fejlesztése 25 szolgáltatásfejlesztési modellprogram jó gyakorlatokkal, egy kiadványsorozatban 2 Eddig Közösségi művelődés társadalomfejlesztési-, vidékfejlesztési

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz IV. évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szolgáltatás menedzsment tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szolgáltatás menedzsment Tanszék: Tantárgyfelelős

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Iskolai szociális munka gyakorlata

Iskolai szociális munka gyakorlata Iskolai szociális munka gyakorlata B1206 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 30 óra gyakorlat Min ai Előfeltétel (tantárgyi kód) B1101 Dr. Torkos Katalin 1. A tantárgy

Részletesebben

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program 4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program Kurzusvezetö és kurzuscím 4101-K A magatartás modellezése neurokémiája és gyógyszeres befolyásolása. (magyar) (Dr. Bagdy György)

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Építs teljesítmény-központú kultúrát!

Építs teljesítmény-központú kultúrát! Építs teljesítmény-központú kultúrát! A Terra Nova egy interaktív, saját élményű szimulációs játék, amely valós szervezetek működését modellezi. A szimuláció minimum tíz, de akár több száz fős csoportoknak

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szervezeti magatartás és vezetés tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szervezeti magatartás és vezetés tanulmányokhoz II. évfolyam GI szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szervezeti magatartás és vezetés tanulmányokhoz LEVELEZŐ Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szervezeti magatartás és vezetés Tanszék:Vállalkozás

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

TanodaPlatformkonferencia. a tanodamozgalom fejlesztéséért

TanodaPlatformkonferencia. a tanodamozgalom fejlesztéséért TanodaPlatformkonferencia a tanodamozgalom fejlesztéséért 2014. december 12. 10.00 15.30 ELTE Tanító- és Óvóképző Kar 1126 Budapest, Kiss János altábornagy utca 40. Mi is az a tanoda Miről szól ez a konferencia

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Varga Ágnes ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék doktorandusz A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Civil szervezetek szakértője és tanácsadója szakirányú továbbképzési szak

Civil szervezetek szakértője és tanácsadója szakirányú továbbképzési szak 1 szakirányú továbbképzési szak I. A szakirányú továbbképzés neve: szakirányú továbbképzési szak II. A szakirányú továbbképzési szak FIR-kódja: T03010 III. A létesítést engedélyező határozat ügyiratszáma:

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában Diákíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában A szakközépiskolába járó tehetséges diákok többsége motivációs problémákkal küzd a korábbi iskolai kudarcok miatt, így

Részletesebben

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség Forrásteremtés, Forrásszervezés Civilek és az Önkéntesség Ifjúsági civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei Alapfogalmak o Forrásteremtés vagy forrásszervezés o Projekt o Projektmenedzsment o Civil

Részletesebben