SZERB KÖZTÁRSASÁG POLGÁRI JOGVÉDŐ / 11 B e l g r á d. Iktatószám: Dátum:

Átírás

1 SZERB KÖZTÁRSASÁG POLGÁRI JOGVÉDŐ / 11 B e l g r á d Iktatószám: Dátum: A Polgári Jogvédőről szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 79/05. és 54/07. szám) 1. szakaszának 2. bekezdésével összhangban, gondoskodva az emberi és kisebbségi jogok és szabadságjogok védelméről és fejlesztéséről, a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának hivatalos használatáról való kutatások során összegyűjtött tényezők és adatok alapján, összhangban a Törvény 24. szakaszának 2. bekezdésével, a Polgári Jogvédő megelőzően eljárva a következő véleményét adja: VÉLEMÉNY 1. Az intézkedések, amelyeket a Köztársasági Statisztikai Intézet foganatostott, hogy a Szerb Köztársaságban a lakosság, a háztartások és lakások évi összeírásának elvégzéséhez azokon a területeken, amelyeken a nemzeti kisebbségekhez tartozók nagyobb számban élnek, elegendő nemzeti kisebbségi nyelvet beszélő kiképzőt és összeirót alkalmazzon, nem voltak elegendőek Amennyiben a nemzeti kisebbséghez tartozóknak az összeírás folyamán nem lesz alkalmuk, hogy az anyanyelvükön tegyenek fel kérdéseket, kapjonak értesítéseket és adjanak válaszokat, ez negatívan fog hatni a Szerb Köztársaság alkotmányában és törvényeiben a nemzeti kisebbséghez tartozóknak szavatolt jogok teljes mértékű érvényestésére. 2. A nyilvánosan kifejtett állítások, hogy a kiképző kiválasztására az egyes helyi környezetekben jelentős volt a politikai pártokban való tagság, ami után az egyes jelöltek elálltak, valamint egyéb körülmények, amelyek kérdésessé tették a kiválasztási folyamat átláthatóságát és az egyes helyi összeírási bizottságok által bejelentett kritériumok objektív alkalmzását, ellenőrzést és intézkedések foganatosítását követelnek, hogy biztosítani tudják a kiképzők és összeírók kiválasztási folyamatának objektivitását. Megelőző tevékenységet kifejtve és törekedve az állapotok előmozdítására, a Törvény 31. szakaszának 2. bekezdése értelmében, a Polgári Jogvédő a Köztársasági Statisztikai Intézethez a következő ajánlásokat intézi: AJÁNLÁSOK A Köztársasági Statisztikai Intézetnek, közvetlenül és a helyi összeírási bizottságok által, a kiképzők és az összeírók kiválasztási folyamatának végéig, sürgős kiegészítő tevékenységeket kell foganatositania, amelyek magukban foglalják a nemzeti kisebbségi nyelvet beszélő polgárokhoz intézett külön felszólítást, hogy jelentkezzenek a pályázatra, továbbá affirmatív akcióbeli intézkedéseket kell foganatosítania az összeírók és a kiképzők kiválasztásakor, hogy az összeírók összetételében elérjék az azon a területen képviselt kisebbségi nyelvet beszélő összeírók szükséges képviseltségét. Теlefon: (011) zastitnik@zastitnik.rs

2 2 Feltétlenül szükséges biztosítania az összeírónak az összeírási bizottsággal való közvetlen kommunikációt is, amelynek meghatalmazása van, hogy amennyiben a kérdezett a nemzeti kisebbséghez tartozó, azt kívánja, hogy az összeírás végrehajtása folyamán az összeíróval az anyanyelvén kommunikáljon, a helyszínre ilyen összeírót küldjön. A Köztársasági Statisztikai Intézetnek vissza kell utasítania a kiképzők kiválasztásával foglalkozó helyi bizottságok azon javaslatait, amelyekben az Intézet által objektív kritériumok alapján elkészített a kiképzők kiválasztására vonatkozó ranglista nem átlátható és azt alaptalanul megváltoztatták és el kell rendelnie, hogy tartsák tiszteletben az elkészített ranglistát. Az Intézetnek meg kell küldenie a Polgári Jogvédőhöz valamennyi helyi önkormányzati egység jegyzékét, amelyeknél szabálytalanságot állapított meg a kiképzők kiválasztásának előterjesztésében. A jövőbeli munkájában a Köztársasági Statisztikai Intézetnek folytatnia kell az alkotmányban szavatolt kisebbségi jogok célja érvényestrésének biztosítására vonatkozó konkrét intézkedések fejlesztését, továbbá a jó közigazgatás elvének a gyakorlatban való alkalmazását. A Köztársasági Statisztikai Intézetnek, a Törvény 31. szakaszának 3. bekezdésével összhangban, 60 napon belül értesítenie kell a Polgári Jogvédőt az ajánlás végrehajtásáról. Indokok: A Szerb Köztársaságban a lakosság, a háztartások és lakások évi összeírásának folyamán a magyar nemzeti kisebbséghez tartozók jogainak érvényesitése kapcsán a magyar nemzeti kisebbség Nemzeti Tanácsa a Polgári Jogvédőhöz fordult, rámutatva arra, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozók nyelvén készült összeírási formanyomtatványokon kívül biztosítani kell a polgárok és az összeírók anyanyelven való kommunikációjának lehetőségét is, amit egyedül a nemzeti kisebbségi nyelvet is tudó összeírók kiválasztásának segítségével lehet elérni. Az említett kérésében a Nemzeti Tanács kiemelte, hogy magának a kiképzőknek és az összeíróknak a kiválasztási eljárása terepen, amelyben elhanyagolnák a környezeti nyelv ismeretének szükségességét, problémához vezetne a szóban forgó összeírás végrehajtásában. Sőt a kérésben felhívja a figyelmet arra a tényezőre, hogy a jelentkezési lap csak szerb nyelven hozzáférhető és nem tartalmaz semmilyen adatot az összeíró nyelvi minősítéséről. A levél mellékletében megküldték a június 20-i jegyzőkönyvet, amely a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó szerb magyar kormyányközi vegyesbizottság IV. ülésén készült, amely figyelemmel kiséri a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerb Köztársaságban élő magyar kisebbség védelméről szóló (2003. október 21-én a Magyar Köztársaság és a Szerbia és Montenegró Államközösség között megkötött) megegyezés végrehajtását. A jegyzőkönyv V. része megállapítja, hogy a megegyező felek megbeszélték, hogy elfogadják az új ajánlásokat, amelyben a megegyező feleknek azt javasolják, hogy a következő népszámlálás alkalmával, a két kisebbséghez tartozók által lakott településeken minél több összeírót alkalmazzanak az adott nemzeti kisebbséghez tartozók sorából, akik jól beszélik az anyanyelvüket. A Polgári Jogvédő azzal a kérelemmel fordult a Köztársasági Statisztikai Intézethez, hogy megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania, hogy a kiválasztási eljárásban biztosítani tudják, hogy valamennyi azon környezetben összeírást végző összeíró, amelyben jelentős számú nemzeti kisebbséghez tartozó él és azokban a helyi önkormányzatokban, amelyekben a nemzeti kisebbségek nyelve és írása hivatalos használatban van, beszéljen és írjon a nemzeti kisebbséghez tartozók nyelvén, illetve a szóban forgó levélben foglalt tényekről szóló információkat 7 nap határidőn belül küldjék meg.

3 3 A Köztársasági Staisztikai Intézet igazgatója az augusztus 5-ei keltezésű /2008. szám alatti aktusban értesítést küldött a foganatosított intézkedésekről a Polgári Jogvédőnek, amelyet a Polgári Jogvédő szolgálata augusztus 8-án vett át. A megküldött értesítés szerint, az összeíróként dolgozni szeretne polgárok jelentkezése névtelen és a jelölt pontozása és rangsorolása után a Köztársasági Statisztikai Intézet a község/város valamennyi településének összeírási bizottságához megküldi a jelöltek listáját a jelszóval együtt, a teljes pontszámot és a jelölt rangsorát. Az értesítésben főként az a tény van kihangsúlyozva, hogy A lakossági, a háztartások és a lakások évi összeírásáról szóló törvénnyel összhangban az összeírási bizottság elvégzi a képzésre jelöltek végleges kiválasztását, tiszteletben tartva a sorrendet. Másrészt, a jelöltek jelentkezésére vonatkozó nyilvános felhívásban, az egyik általános feltételként fel van sorolva az, hogy a személynek, aki jelentkezik, hogy összeíróként dolgozzan, azon a településen kell laknia, amelyre jelentkezik, ami miatt ezzel magával azokban a településekben, amelyekben a lakosság uralkodó többsége valamely nemzeti közösséghez tartozó vagy vegyes nemzeti összetételű lakosságú településeken, a kiválasztott jelölt mindenesetre reprezentálja a település nemzeti struktúráját, amelyben laknak. Ezen kívül, az alapvető összeírási űrlapok szerb nyelven vannak nyomtatva (cirill betűs írással), а válaszokat pedig szerb nyelven nagy cirill betűkkel vagy latín betűkkel, az a tény miatt, hogy az adatok bejegyzésére az összeírási űrlapokról az ún. optikus betű és szám felismerő szoftvert fognak használni, amely használatának alapvető feltevése egy nyelv használata az összeírási űrlapok kitöltésére. Mi több, hogy tiszteletben tarthassák a polgárok azon jogát, hogy amennyiben azt kívánják elolvashatják az összeírási űrlapon levő kérdéseket anyanyelven, a Köztársasági Staisztikai Intézet a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaival együttműködésben előkészítette az összeírási űrlapok többnyelvű gyűjteményét, amely tartalmazza a nemzeti kisebbségi és angol nyelvű összeírási űrlapokat. Valamennyi összeíró köteles, hogy az összeírás folyamán magával vigye ezt a gyűjteményt és amennyiben a nemzeti kisebbséghez tartozó kijelenti, hogy anyanyelven szeretné elolvasni a kérdéseket az összeírási űrlapról, köteles a kérdezettnek felmutatni ezt a gyűjteményt. Sőt mi több, tudatában léve a lakosság etnikai jellegzetességeiról szóló kérdések jelentőségéről és érzékenységéről, a Köztársasági Staisztikai Intézet levelet intézett a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak Koordinációjához, amelyben megjegyezte, hogy szükséges, hogy ez a testület valamennyi vegyes nemzeti összetételű község/város esetében az összeírási bizottságba egy társult tagot nevezzen ki, akinek feladata, hogy az összeírási bizottság többi tagjával együtt figyelemmel kísérje az összeírás realizálását a terepen és hogy amennyiben bármilyen probléma jelentkezik az összeírással kapcsolatban, erről azonnal értesítse a Köztársasági Staisztikai Intézetet és a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak Koordinációját, reagálás céljából. Kivételt jelent az említettől a roma nemzeti kisebbség nemzeti tanácsaival való együttműködés, amelynek alapján kb. 800 ún. kiegészítő összeírót kell alkalmazni, akiknek feladata, hogy a nyilvános hirdetmény alapján kiválasztott összeíróval belépjenek a roma településre és javítsák az összeíró és a település lakossága közötti kommunikációt. A médiák (B92, augusztus 12.) közzé tették azt az állítást, hogy egyes városokban nagy vitát váltott ki az összeírói instruktorok előzetes jegyzéke, mert azon párt tisztségviselők szerepelnek. Azt az állítást is közölték, hogy a polgároknak e munkához feltétlenül szükségük volt a pártkönyvecskére, nem pedik az a bizonyíték, hogy eleget tesznek a pályázatban felsorolt feltételeknek.

4 4 Az Intézet segédigazgatója a Polgári Jogvédőhöz intézett augusztus 15-i szóbeli kijelentésében megerősítette, hogy az Intézetben szabálytalanságokat és illogikátlanságokat észleltek az egyes jegyzékekben, amelyeket egyes helyi összeírási bizottságok küldtek meg hogy egyes jelöltek, akik jó eredményeket értek el az Intézet által megállapított ranglistán, nem találhatók meg a helyi összeírási bizottságok által összeállított végleges jegyzékek előterjesztésén, valamint, hogy olyan nevek jelentek meg, akik nem is szerepeltek a ranglistán. A Szerb Köztársaság alkotmányának (Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006. szám) 79. szakasza előirányozza, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak joguk van az anyanyelvükön kifejezni magukat, az értesítések átvenni, küldeni és tájékoztatást cserélni. A nyelvek és írások hivatalos használatáról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 45/91., 53/93., 67/93., 48/94., 101/2005. és 30/2010. szám) 2. szakaszának rendelkezése előirányozza, hogy a nyelv és az írás hivatalos használatának tekintendő a nyelvnek és az írásnak valamennyi szerv, intézmény, vállalat és más szervezet munkájában való használata, amikor közmegbízatásból jár el. Ezen kívül, ugyanezen törvény 5. szakasza előírja, hogy a nyelv és írás hivatalos használatának tekintendő főként a nyelv és írás szóbeli és írásbeli használata a szerveknek és szervezeteknek az egymás közötti értekezésében, valamint az ügyfelekkel, illetve a polgárokkal való értekezés során. Ebből következően a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának hivatalos használata, az említett törvény 11. szakasza 3. bekezdésének rendelkezésével összhangban, főként a nemzeti kisebbség nyelvének a közmegbizatásból eljáró szerveknek a polgárokkal való kommunikációban való használatát jelenti. A törvény 11. szakasza 7. bekezdésének rendelkezésével összhangban a nemzeti kisebbséghez tartozók, amelyeknek száma az utolsó népszámlálási adatok szerint a Szerb Köztársaság teljes lakosságában eléri legfeljebb a 2 %-ot, a köztársasági szervekhez a saját nyelvükön fordulhatnak és joguk van ezen a nyelven választ kapni. Az ebben a tárgyban megállapított tényállás, valamint az ezen tárgyról való döntésre jelentős érvényes törvényi jogszabályok elemzése alapján a Polgári Jogvédő megállapította, hogy a Köztársasági Statisztikai Intézet, bizonyos intézkedések foganatosítása ellenére is, nem biztosította az összeíróknak a nemzeti kisebbségekhez tartozókkal való teljes, gyors, egyszerű és zavartalan értekezéséhez szükséges feltételeket a Szerb Köztársaságban megtartott évi lakossági, háztartások és lakások összeírása folyamán. Ezzel magával, nem biztosítottak a feltételek, hogy az összeírás eredményei alapján megállapítsák a statisztikailag releváns adatokat és a tényleges állást, de főként az adatokat és az állapotokat a lakosság nemzeti hovatartozásának és az anyanyelv tekintetében. A hivatalos nyelv és a társadalmi környezet nyelvének nem ismerete akadályt képez a polgárok jogainak eredményes érvényesítéséhez. A Polgári Jogvédő más panaszok szerinti eljárások folyamán észrevette, hogy a polgárok, akiknek anyanyelve szerb, mint a Szerb Köztársaság hivatalos nyelve, és akik olyan környezetben élnek, amelyikben széleskörűen elterjedt és a törvénnyel összhangban hivatalos használatba bevezették a kisebbségi nyelvet is, a nemzeti kultúrát is tartalmazó kisebbségi nyelvórák (fakultatív órák) ellenére is, az iskoláztatást gyakran a társadalmi környezetükben használt kisebbségi nyelv funkcionális ismerete nélkül fejezik be.

5 5 Számosak azok a konkrét negatív következmények a szerb nyelvnek és a kisebbségi nyelveknek a multietnikus környezetben való elégtelen ismeretének, többek között a polgárok közötti kommunikáció a mindennapi életben megnehezített vagy lehetelen, ami növeli az etnikai távoltartást és csökkenti a toleranciát, stb. A Köztársasági Statisztikai Intézet azon követelménye, hogy a nyilvános hirdetményben közzétett jelöltek jelentkezéséhez szükséges feltétel, hogy az összeírói munkára jelentkező személynek azon a településen kell laknia, amelyre jelentkezik, automatikusan ahhoz vezet, hogy azokban a településekben, amelyekben valamely nemzeti közösséghez tartozó lakosság van többségben vagy pedig a vegyes nemezti összetételű lakosságú településekben, a kiválasztott jelölt reprezántálni fogja a nemzeti struktúrát, csak feltevést jelenthet, amelyre fennáll a valószínűség, hogy megvalósul. Ennek oka magának a Köztársasági Statisztikai Intézetnek az állításában van, hogy az összeírási bizottság végzi a képzési jelöltek végleges kiválasztását, tiszteletben tartva a jelöltek pontozási sorrendjét és rangsorolását, amelyet az összeíró nemzeti hovatartozásának és anyanyelvének kritériuma nélkül végeztek el. Ebből az következik, hogy az összeíró kiválasztását, legalábbis a nemzeti hovatartozásuk és az anyanyelvük tekintetében, az összeírási bizottságok diszkréciós döntésének engedik át valamennyi település esetében a községben/városban, minden előnnyel és hátránnyal együtt, amelyet az ilyen döntéshozatal magával hordoz. Az összeírási űrlapok többnyelvű gyűjteményének biztosítása, amelyet az összeíróknak kötelessége maguknál hordani és amennyiben a nemzeti kisebbséghez tartozó anyanyelvén szeretné elolvasni az összeírási űrlap kérdéseit, betekintésre kell bocsátania a kérdezettnek, ez egy dicséretre méltó előrelépés. Sajnos, megmagyarázhatatlan és alaptalan, ezzel az összeírónak a kérdezettekkel való egyszerű, gyors, hatékony azon nyelven való kommunikációjának biztosítása felé vezető út felénél megállunk, amelyet jól beszélnek és megértenek, ami pedig legtöbb hasznot magának az említett összeírás szervezőjének hozná meg. Sőt, fennáll a valószínűség, hogy olyan összeírók hiányában, akik nem beszélik, sem nem értik jól a kérdezett, a nemzeti kisebbséghez tartozó nyelvét, kijátszák a foganatosított intézkedés célját, illetve hogy az alkalmazhatatlan legyen, mivel az alapvető feltevés az, hogy az összeíró érti a kérdezett anyanyelvén adott azon nyilatkozatát, hogy az összeírási űrlapot az anyanyelvén szeretné elolvasni. Ezért zavart kelt az az értesítés, hogy a roma nemzeti kisebbség nemzeti tanácsával való együttműködéshez kb. 800 ún. kiegészítő összeírót alkalmaztak, akiknek az a feladata, hogy a nyilvános hirdetmény alapján kiválasztott összeíróval belépjenek a roma településre és javítsák az összeírónak a lakossággal való kommunikációját, míg a más nemzeti kisebbségekhez tartozókhoz viszonyítva nem irányoztak elő hasonló intézkedést. Habár az említett 800 ún. kiegészítő összeíró nem elegendő az összeírónak a roma települések kérdezettjeivel való jó kommunikáció teljes mértékű kialakításához, az mindenesetre megfelelőbb megoldás az észlelt probléma tekintetében, mint az a megoldás, amelyet alkalmaznak a többi nemzeti kisebbséghez tartozókhoz viszonyítva, amely szerint pedig a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak Koordinációjának ki kell neveznie valamennyi vegyes nemzeti összetételű község/város esetében az összeírási bizottság egy társult tagját, akinek egyedüli feladata, hogy az összeírási bizottság többi tagjával együtt figyelemmel kísérje a terepen az összeírás realizálását és bizonyos problémák megjelenésének esetén erről rögtön értesítse a Köztársasági Statisztikai Intézetet és a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak Koordinációját. Az ún. kiegészítő összeíróktól eltérően, a társult tagok csak utólag reagálhatnak, miután a probléma bekövetkezik, annak lehetősége nélkül, hogy időben és a helyszínen megoldják, tekintet nélkül arra, hogy az egyedüli feladatuk a Köztársasági Statisztikai Intézet és a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak Koordinációjának értesítése a problémáról. Annak teljes tudatában, hogy lehetetlen biztosítani olyan összeírót, aki jól beszéli valamennyi potenciális kérdezett anyanyelvét, előszöris szükséges biztosítani, egyenlően az instruktornál és az összeírónál is, azon nemzeti kisebbségekhez tartozók megfelelő részvételét, akik jól beszélik a saját

6 6 anyanyelvüket. Ezen kívül, feltételenül szükséges biztosítani, hogy valamennyi összeíró, a műszaki berendezések segítségével, közvetlen kapcsolatban legyen az összeírási bizottságokkal, főként az ún. társult tagokkal, akiknek meghatalmazásuk lenne, hogy amennyiben a nemzeti kisebbséghez tartozó kérdezett az összeírás végrehajtásának folyamán az összeíróval a saját anyanyelvén kíván kommunikálni, a helyszínre utaljonak ilyen összeírót, azzal a feltétellel, hogy ez objektíven lehetséges és hogy ezzel nem teszik lehetetlenné az összeírás lefolytatását. A felsorolt intézkedések foganatosításának jelentősége abban a tényben van, hogy nagyszámú jog érvényesítése, amelyet a Szerb Köztársaság alkotmánya és törvényei szavatolnak a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak, azoknak a lakossági struktúrában való százalékarányos jelenlétének feltételét szabja. Így azon kérelem alapján, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozók részt vegyenek bizonyos arányban, A nyelvek és írások hivatalos használatáról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 45/91., 53/93., 67/93., 48/94., 101/2005. és 30/2010. szám) 11. szakasza 2. bekezdésének rendelkezése a helyi önkormányzatok számára megállapítja azt a kötelezettséget, hogy a statutúmukban vezessék be a nemzeti kisebbség nyelvének és írásának egyenrangú hivatalos használatát, amennyiben az e nemzeti kisebbséghez tartozók százalékaránya a területén élő lakosság teljes számában eléri a 15%-ot az utolsó népszámlálási adatok szerint. Ezen kívül, ugyanezen törvény 11. szakasza 7. bekezdésének rendelkezései alapján a nemzeti kisebbséghez tartozók, akiknek száma a Szerb Köztársaság teljes lakosságában eléri legfeljebb a 2%-ot az utolsó népszámlálási adatok szerint, a köztársasági szervekhez fordulhatnak a saját nyelvükön és joguk van választ kapni ezen a nyelven. Sőt, a nemzeti kisebbséghez tartozók, amelyeknek száma a Szerb Köztársaság teljes lakosságában nem éri el a 2%-ot az utolsó népszámlálási adatok szerint, a köztársasági szervekhez a saját nyelvükön fordulhatnak és joguk van ezen a nyelven megkapni a választ azon helyi önkormányzati egység által, amelyben e nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van, miközben a helyi önkormányzati egység biztosítja a fordítást és viseli a köztársasági szervekhez utalt levél fordításának és e szerv válasza fordításának költségeit. A nemzeti kisebbséghez tartozók bizonyos százalékának követelményén alapszik A helyi önkormányzatról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Lapja, 129/2007. szám) 98. szakasza 2. bekezdésének rendelkezése is, amely szerint a nemzeti hovatartozás tekinetetében vegyes helyi önkormányzati egységekben, e törvény értelmében, azok a helyi önkormányzati egységek tekintendők, amelyekben egy nemzeti kisebbséghez tartozók a teljes lakossági számban több mint 5%-ot tesznek ki vagy az összes nemzeti kisebbség a teljes lakossági számban több mint 10%-ot tesznek ki, a Szerb Köztársaságban végrehajtott utolsó népszámlálási adatok szerint, ami feltétel a nemzetek közötti viszonyokkal foglakozó tanácsok megalakításához. Ehhez hasonlóan, A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 72/2009. szám) 115. szakasza 2. bekezdésének rendelkezése előirányozza, hogy a Szerb Köztársaság költségvetésében biztosított eszközöket olymódon kell beosztani, hogy 30%-ot egyenlő összegekben a Szerb Köztársaságban valamennyi bejegyzett nemzeti tanácsnak kell utalni, a megmaradt eszközöket pedig (70%) arányosan a nemzeti tanács által képviselt bizonyos nemzeti kisebbséghez tartozók száma szerint, valamint e nemzeti kisebbségnek a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a nyelv és írás hivatalos használata területén működő intézményeinek teljes száma szerint, valamint ezen intézmények tevékenységének terjedelme szerint kell utalni, míg ugyanazon szakasz 5. ekezdése előírja, hogy az eszközöket, amelyeket a helyi önkormányzati egység költségvetésében biztosítanak, a helyi önkormányzati egység illetékes szervének határozatával összhangban, azon nemzeti tanácsokra kell felosztani, amelyek képviselik a nemzeti kisebbségeket, amelyeknek száma a helyi önkormányzati egység lakosságában eléri legfeljebb a 10%-ot a teljes lakosságban vagy azon nemzeti kisebbségben, amelynek nyelve hivatalos használatban van a helyi önkormányzati egység területén. Mindennek alapján látható, hogy csak az összeírás eredményeinek alapján, amely pontos és teljes adatokat ad, állíthatnak a nemezti kisebbséghez tartozók kérelmet a jogaik érvényesítéséhez.

7 7 A Köztársasági Statisztikai Intézet értesíteni fogja a Polgári Jogvédőt a saját eljárásáról ebben a tárgyban, éspedig a vélemény kézhezvételének napjától számított 60 napon belül, a releváns dokumentáció fénymásolt példányának megküldésével. POLGÁRI JOGVÉDŐ Megküldeni: A magyar nemzeti kisebbség Nemzeti Tanácsának is. Saša Јanković