MIT TUD TENNI A TÁJÉPÍTÉSZET MAGYARORSZÁG FEJLŐDÉSÉÉRT?
|
|
- Irén Fazekas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MIT TUD TENNI A TÁJÉPÍTÉSZET MAGYARORSZÁG FEJLŐDÉSÉÉRT? mottó: a jövő évezred gazdasági versenyét az a nemzet fogja megnyerni, amelynek tájait hozzáértő tájépítészek segítségével kreativitásra ösztönző életterekké alakítják át Dr. Mőcsényi Mihály prof. emeritus, Széchenyi díjas tájépítész, a Mezőgazdasági Tudományok Doktora 1. A komplex gondolkodásé a jövő A 2010 ben felállt új kormány első lépéseinek egyikeként összevont minisztériumokat hozott létre, amely azt jelzi, hogy integrált cselekvésben gondolkozik. Ez filozófiájában a tájépítészettel közös alapon álló tett. A korábbi erős ágazati szempontok véleményünk szerint erősen deformálták a komplex szemléletű fejlesztést, az állami és önkormányzati szabályozás szinte minden szintjén. Az ágazati gondolkodás a teljes közigazgatási vertikumot fertőzte, emiatt a szakmai jogszabályok gyakorta átgondolatlanok, az elhatározott fejlesztések sok esetben szűklátókörűek, koncepciótlanok voltak, hiányzott mögülük a megalapozott stratégia. A felállt közös platformon, (azaz ágazati politikákkal való szakítás platformján), a Széchenyi tervhez illeszkedve ajánljuk fel a kormánynak az épített környezet, a vidék, a térségek (azaz a táj) fejlesztési kérdéseiben szakmai segítségünket, az országos, a kiemelt térségi, a megyei, a települési és a közterületi tervezésben felgyűlt szakmai tapasztalatainkat. Annál is inkább, mert mi úgy véljük, hogy minden, az ország fejlesztésére irányuló politika akkor lehet sikeres, ha egyszerre fókuszál a közgazdaság (azaz a piaci tér), a tájgazdaság (azaz a fizikai tér), és a humán erőforrás gazdaság (azaz a szellemi tér) építésére. Az alábbi gondolatsor egyetlen célt szolgál: szeretnénk, ha elindulna a döntéshozók és a tájépítészeti szakterület közötti intenzívebb és folyamatos kommunikáció. 2. Magyarország erőforrásai, a magyar vidékben rejlő lehetőségek Erőforrások, ásványkincsek tekintetében az ország meglehetősen szegény. De van három stratégiai fontosságú és felértékelődő erőforrásunk, ezek az ivóvíz, a termálvíz, valamint a jó minőségű termőföld. A termálvizekre építve olyan balneológiai, gyógyászati, illetve rekreációs központok építhetők, amelyek kiegészítve a jól képzett orvosi szürkeállománnyal adnák a kínálkozó lehetőséget, hogy együttműködéseket kötve az európai egészségbiztosítókkal (és így megszerezve az öregedő Európa biztosítottjainak jelentős számát) mindkét fél számára kedvező egészségipar 1 alapjait fektessük le. Ez nem kizárólag orvosaink megtartását, az egészségügy külső forrásból történő javítását célozhatja, vagy a területünkre áramló (szezonfüggetlen) egészségturizmus bevételeit szaporíthatja, hanem helyzetbe hozza azokat a leszakadó térségeket is, ahol a mezőgazdaság hozzáadott értéket teremtő ágazatait (azaz a kertészeti kultúrákat) lehetséges fejleszteni. A termálenergia ugyanis olcsó fűtési lehetőséget, a föld minősége termesztő közeget, a hatalmas munkaerő felesleg pedig dolgos kezeket jelent, mégpedig a termál egészségcentrumok közelében. Olyan piaci lehetőséget, ahol évi 2 3 millió folyamatosan itt tartózkodó nyugati egészségturistának helyben adható el a kiváló minőségű zöldség gyümölcs, és szőlő és az ebből feldolgozott élelmiszer egy deklaráltan GMO mentes övezetben. 2. A geotermikus grádiensben rejlő energetikai potenciálunk a megújuló energiarészesedésünket javíthatja 3 (és az orosz és közel keleti gáztól való függésünket is oldja). A parti szűrésű vízbázisok, a réteg és karsztvizeink miatt ivóvíz nagyhatalom leszünk egy olyan században, ahol a tudósok szerint az ivóvíz nagyobb fontosságú lesz, mint az olaj. Mindezekre már fel lehet építeni egy országot. Ehhez azonban átgondolt területi tervek, környezeti elemzések, helybiztosítások, terhelhetőségi vizsgálatok kellenek. Olyan szakanyagok és térstruktúrák, amelyet képzett tájépítészek képesek előállítani. Magas minőségű egészségturizmus illetve az egészség megtartása igazán csak rekreációt, pihenést, zöldövezetet, funkciógazdag zöldfelületeket biztosító, minőségi téralakításokkal érhető el. A regenerálódást segítő szolgáltatások mellé felzárkóztathatók a legalább olyan fontos 1 Kapcsolódva a Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipar c. programjához 2 A hozzáadott értéket termelő mezőgazdaság, a termálprojekt és az egészségipar összekapcsolása a Széchenyi tervben az egy évtized múlva ígért egymillió új munkahely alapját teremti meg: helyi erőforrásokra alapozva. 3 Kapcsolódva a Széchenyi Terv Zöld gazdaság programjához 1. oldal
2 egészségmegőrzést célzók: az egészségipar gócpontjai a sportot, mozgást biztosító szabadtéri felületekkel egészíthetők ki (az ország lesújtó egészségügyi statisztikáit tekintve szükséges is azokat kiegészíteni). A mindezeket biztosító téralakítási terveket tájépítészek készítik, a kivitelezés jó műszaki ellenőrzését csak a tájépítészek biztosíthatják e komplex fejlesztésben. 3. A tájépítészet komplex térségi szemléletében rejlő előnyök A 2011 es EU elnökségünk egyik fő témája a Duna Stratégia lesz. A Duna táj fejlesztési kérdései, az ökológiai, műszaki, hajózási, vízbázisvédelmi, árvízvédelmi kérdések összehangolását, a TEN T program minden ágazatot érintő magyarországi végrehajtását egy ágazat nem képes hatékonyan megoldani. Meg kell felelnünk az európai Víz Keretirányelvnek (VKI), amely az ökológiai kérdéseket egyenrangúan tárgyalja a műszakiakkal és a társadalmiakkal. Az ország egyes történelmi borvidékeinek vízzel (a Dunával, a Tiszával, a Balatonnal és a mellékfolyókkal) való szerves kapcsolata felveti az egyes borvidékeknek a Duna stratégiában való szerepeltetését is (és ez pusztán egyetlen példa abból a tájhasználati összefüggésrendszerből, amely e stratégiába illeszthető lehet). Globálisan felértékelődik a folyók ökológiai szerepe és ennek kapcsán olyan rehabilitációja, amely nem pusztán a műszaki, hanem a többfunkciós vízpart használati, a vízminőség javítási, az árvízvédelem mellett a vízmegtartási problémákra is fókuszál. A Kissimmee River esetében 10 éve az illetékes (Egyesült Államok beli) vízügyi vezető egy nemzetközi folyórehabilitációs konferencián büszkén ecsetelte, hogy a 70 es években az ő irányítása alatt kikövezett és kiegyenesített, csatornává fejlesztett folyót most szintén az ő irányítása alatt terveznek vissza természetes állapotúvá. A Dunán (Blochingennél) 15 évvel ezelőtt a VKI atyjaként is ismeretes Klaus Kern vezetésével olyan rehabilitációs sémát alkalmaztak sikerrel, amely egyszerre képes kezelni az árvizet és a kisvizet is, valamint a folyó mellékágait is rehabilitálja. Angliában reneszánszukat élik a kisvízfolyás rehabilitációk: példának okáért a 2012 es olimpiai játékokat London az eddig ipari csatornaként használt Lea folyó torkolatának teljes rehabilitációjára építi fel. A közvetlenül csak a folyókra fókuszáló műszaki tervezésről fokozatosan áttolódik a hangsúly az egész vízgyűjtőt komplexen értelmező tervezésre. A VKI szellemében idehaza elkészült részvízgyűjtő terveknek a területi tervekkel, szabályozókkal (térségi, megyei, helyi) való összhangba hozása nem történt meg, arra csak szakterületünk képes. A vízgyűjtő területek nem ismernek települési, megye vagy régióhatárokat, ezért azok tervezése felveti a tájegységenkénti tervezés (a tájtervezés) szükségességét. A települések és vízfolyásaik szerves kapcsolatának kialakítása nem képzelhető el ilyen tervek nélkül. A települések élhetőségének javításában vízfolyások, közparkok és egyéb szabadterek rendszerré (zöldhálózattá) alakítása szintén aktuális feladata a településfejlesztésnek. A megyék megerősítése csak a megyei területrendezési tervek segítségével, a megyei szintű szabályozás valós erejének felállításával lehetséges. Csak a települési és a megyei önkormányzatok pontosabb fogalmi szétválasztása alapozhatja meg a valós területi tervezést, a tervi hierarchia érvényesülését, ezáltal a hatékonyabb, pontosabb településtervezést. A 3200 önálló települési önkormányzat nem fenntartható. A kormány céljául tűzte ki a közigazgatás karcsúsítását. Ugyanakkor egy egy településcsoport, kistérség tekintetében fel kell tudni vázolni (a helyi erőkkel együtt) a települési együttműködés, a tájgazdálkodás, az infrastruktúra fejlesztés, a közintézményi ellátás, a térségi jövőkép, a közterületi tervezés és a külterületi funkciók kérdéseit, ezért a kis települések együtt tervezésének, a fejlesztések együtt kezelésének, a munkamegosztásnak (azaz a mikrotérségi tervezésnek) a szerepe itthon is felértékelődik. Rengeteg ágazati politikát szükséges újragondolni ezek kapcsán például a hegyvidéki és dombsági szennyvíz elvezetés nonszensz helyzeteit, vagy például az ártéri/hullámtéri területeken elszaporodó építkezéseket (amelyek az át nem gondolt építésügyi szabályok miatt a nemzetgazdaságnak csak az idei árvízi katasztrófában 200 milliárdnyi veszteséget termeltek), az új közlekedési nyomvonalak kijelölésének komplexitását, stb. A jó településfejlesztés, kistérség fejlesztés, a vasúti és közúti nyomvonalvezetés, a vízgazdálkodás, erdő és mezőgazdálkodás, a közterület fejlesztés, a jó energiapolitika nem egyetlen ágazati politika eredménye. A mai területi tervezés és településtervezés fejre állított logikát tükröz. Az ágazatok érdekérvényesítő képessége és ezen érdekek eredője határozza meg a területrendezési tervek, 2. oldal
3 fejlesztési koncepciók irányvonalát. A helyi adottságokra, erőforrásokra alapuló, a fenntarthatóságot figyelembe vevő stratégiákra minden eddiginél nagyobb szükség lenne. A nagy sebességű európai gyorsvasúti nyomvonalak vezetésének a kérdései hamarosan napirendre kerülnek: nem mindegy, hogy mennyire átgondolt döntés születik, mert ez befolyásolja a térszerkezetet regionális léptékben is. Mindezek a térségi tervezés, tájtervezés szükségességét, kikerülhetetlenségét hozzák a felszínre. 4 A sokat hangoztatott megújulásnak alapfeltétele, hogy számba vegyük értékeinket ( országleltárt készítsünk minden értelemben), ugyanis csak az adottságainkra, értékeinkre (természeti, táji, kulturális stb.) építő, fenntarthatóságot figyelembe vevő fejlesztés hozhat sikert hosszú távon. Most kerül a Parlament elé a Nemzeti Értékekről, Nemzeti Kincsekről, Hungarikumokról szóló törvény, amely szellemében szintén ezt a szélesen értelmezett értékközpontúságot helyezi előtérbe: Az érték a mérték. A tájépítészet ebben az értékekre alapozott, integrált szemléletű települési, térségi vidékfejlesztésben, területfejlesztésben nyújthat segítséget. 4. A közterületi minőség kérdései Ha valaki rendszeresen olvassa a városfejlesztéssel, várospolitikával kapcsolatos lakossági közvélemény kutatásokat, akkor egészen biztosan feltűnik neki: a zöldfelületek csökkenéséről, a közterületek minőségéről, a rekreációs és a szabadtéri sportterületek, játszóterek lepusztultságáról, hiányáról, közbiztonsági kérdésekről, a közterület fenntartási hiányosságairól szólnak örök slágerként az elégedetlenségi mutatók. Régóta nem történt e területen önerős (fenntartható) beavatkozás, kizárólag az uniós források hirtelen tőkeinjekciója tartja egyre fogyatkozó lendülettel életben a közterület megújulást. A köztér általában gazdátlan, kiszolgáltatott, korrupciós ügyekkel terhelt, rosszul működik, minőségen aluli a fenntartása, rosszul gazdálkodnak vele az önkormányzatok és nincs megtartó ereje. Hiányzik a legtöbb településünkből az érzelmi töltést, identitást, a szerethetőséget, szabadtéri rekreálódást és a sportot biztosító közterületi minőség. Ezen némileg változtatott a közösségi terek (elsősorban főterek) építéséhez nyújtott uniós tőkeinjekció, amivel a települési közösségek mohón próbálták betömni a több évtizede halmozódó érzelmi hiányt, a környezetkultúrában elsivárosodott élettér helyett akartak újat, közösséget megtartót, egészségesebbet. Nem lehet feltenni vagylagosan a kérdést (helyi gazdaság élénkítés vagy az épített környezet minőségének javítása), mert ez nem vagylagos, hanem egymást erősítő folyamat. Például az urbanizálódott térségeink óriási zöldfelületi deficittel küzdenek, ami ma is kisebbfajta népvándorlásra serkenti a városmagokban élőket a szuburbiák felé: az élhetetlenség és a túlterheltség negatív spirálba kényszeríti az agglomerálódó térségek fejlődését, mindez a város és az infrastruktúra rossz (pazarló) használatára ösztönöz. Hogy miféle gazdasági erő lakozik a környezetminőségben, az a nyugati világ városfejlődési folyamataiból jól kielemezhető. A katalán Barcelona másfél évtizede éppen a közterületeinek megújításával adott új lendületet a városi ingatlanfelértékelődésnek (barcelonai modell), amelyet a nyugat európai nagyvárosok szinte azonnal és sorra követtek. A hollandok a Green City mozgalom keretein belül olyan közgazdasági kutatásokat kezdeményeztek, amelyek azt igazolták: egy holland nagyvároson belül egy egységnyi zöldfelület fejlesztés a városnak hat egységnyi gazdasági hasznot hajt. A Green City mozgalom terjedőben van Európán belül: 2009 októberében Strasbourgban, az Európa Parlament plenáris üléstermében tartottak egész napos plenáris Green City fórumot, ahol a tagországok zöme miniszteri szintű politikai delegációkkal képviseltette magát. Ennek hatására 2010 ben megalakult idehaza is a Magyar Green City Tanács a hazai szakmai szervezetek összefogásával, mely céljainak eléréséhez szintén keresi a szélesebb együttműködés lehetőségeit a döntéshozással. A Távol Kelet kistigrisei közül az innovációs (kreatív) tőke által legvonzóbbnak tartott Szingapúr ( Kelet Svájca ) radikális zöldfelületi programot hajt végre több mint három évtizede, hogy a K+F ágazat magasan kvalifikált szakembereit (családostul) a térségbe csábítsa 5. 4 Kapcsolódva a Széchenyi Terv Otthonteremtés és Tranzitgazdaság programjához 5 A Széchenyi Tervben megfogalmazott Tudomány Innováció Növekedés program nem hajtható végre a kreatív ipar és a kreatívok (szürkeállomány) helyben tartása nélkül. Ez a célcsoport mobilis, nem elsősorban a fizetés, hanem a feladat érdekli és röghöz kötni háromféle szolgáltatással lehet: jó egészségügyi szolgáltatások (1) jó oktatási rendszer (2). 3. oldal
4 A másik kistigris (Szöul) polgármestere a belváros emeletes autópályáját bontotta le, hogy alóla kibányásszon egy már rég elapadt patakocskát, a város szívcsakráját, amelynek a partját ma közparkok tagolják. A szöuli belváros ingatlanértéke az egekbe szökött, a polgármester pedig mennybe ment. 5. A jogszabályi beavatkozások szükségessége A mai intézményi, jogszabályi és szabványügyi háttér nagyon hiányos és kedvezőtlen a hazai tájépítészet kibontakozásához, a szakma jogszabályi alapjai idehaza nincsenek meg teljeskörűen, a meglévők pedig folyamatosan csorbulnak. Az ÁSZ 2009 ben, a zöldfelületi fejlesztések átfogó vizsgálatakor óriási hiányosságokat tárt fel az önkormányzati struktúrákban, és jelentésében egy zöldfelület gazdálkodási kerettörvény létrejöttét sürgeti. Az előző kormány gyorsításai alapjaiban rengették meg a táj, a vidék, a köztér, a zöldfelületek minőségi fejleszthetőségét. AZ EU elvárásokat véleményünk szerint a korábbi kormány szinte versengve teljesítette túl, saját érdekeinket pedig önként megcsorbította. A gyorsítás nem oldott meg semmit, viszont számos problémát kiélezett az épített környezetért felelősséget érző szakmákon belül, akikkel ezen jogszabályok egyeztetése teljesen elmaradt. Át kell tekinteni véleményünk szerint a tervezés teljes rendszerét. Odáig jutottunk, hogy az országos és a települési politika (amely értékgazdálkodásban, és érdekek egyeztetésében gondolkodik) hiába teszi fel a mérnökszakmáknak a kérdéseket, a bemerevített (ezáltal hatástalanított) tervezési rendszer nem tud azokra olyan válaszokat és stratégiákat kínálni, amelyek a geopolitika (piac) és az identitáspolitika (polgár) számára emészthető és értelmezhető, így a tervek nem töltik be a politikát segítő, visszacsatoló szerepüket. A köztértervezés tervezői és szakértői jogosultsági kérdései nem tisztázottak, a tisztázatlanság a minőség rovására megy. Az EU jogharmonizációs elvárásainak indokolatlan túlteljesítése a tervezői jogosultságnak az elmúlt időszakban túlzott liberalizálása a tervek és az épített környezet minőségét veszélyezteti. Nincsenek a településeken a zöldfelületek és a közterek fejlesztési programjával, rendezésével, fenntartásával átfogó módon, automatikusan megbízott felügyeleti szervek. Nincsenek olyan szakmai irányítók, akik tervszerűen meg tudnák szervezni a települési közmunkát, a hármas hasznot (a segélyért munkával fizetést, a munkában tartást szolgáló tréninget, és a közterületeken uralkodó rend biztosítását) eredményező közterületi munkavégzést. Hiányzik a fogódzókat adó tervtartalmi háttér (a települések sem tudják, hogy milyen minőséget és tartalmat kérjenek számon), nincs szabványa a zöldfelületeknek, fasorok védőtávolságának, zöldtetőknek, zöldhomlokzatoknak. Jó jogszabályi háttér nélkül lehetetlen a hely szellemére, a magyar sajátosságokra építő, polgárainak érzelmi kötődést és identitást adó, társadalomépítő közterek, közparkok, sport területek, parkerdők, vízpartok, sétányok, tájak, azaz kreatív életterek létrehozása. Ezek megteremtésében kérjük a kormányzat segítségét, egyben további párbeszéd folytatását kezdeményezzük kamarai és civil szövetségi szervezeteinken keresztül. A csatolt mellékletben röviden összefoglaltuk, hogy milyen lépésekben látjuk a kibontakozás lehetőségét, amelyet megfontolásra ajánlunk a további diskurzus reményében. Hivatalos kapcsolatfelvételre alkalmas tájépítész szervezeteink: Magyar Építész Kamara Táj és Kertépítész Tagozata (MÉK TKT) postacím: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Magyar Kertépítészek és Tájrendezők Szövetsége (MKTSZ) postacím: 1116 Budapest Verbéna u 8. egészséges, rekreációra, sportolásra, szabadidő eltöltésre alkalmas, zöldfelületben gazdag táji környezet (3). Ez utóbbi jelentőségét ismerte fel Szingapúr, Stockholm, Malmö, Vancouver, Boston, San Francisco, London, amelyek a városok élhetőségi indexének első helyeit foglalják el és jelenleg a tudás alapú gazdaság fellegvárai. 4. oldal
5 MELLÉKLET A TÁJÉPÍTÉSZEK ÁLTAL SZORGALMAZOTT ÁLTALÁNOS SZAKMAPOLITIKAI LÉPÉSEK Az Európai Tájegyezményből levezetett Táj törvény létrehozása Az Országos Építésügyi Fórum és Országos Vidékfejlesztési Fórum létrehozása és abban a tájépítész képviselet (kamara, szakmai szövetség) biztosítása A Mérnöki Kamara és az Építész Kamara részleges integrálása: közösen üzemeltetett etikai fegyelmi testület és tervezői névjegyzék. A kamarai hatáskör növelése a jogszabály előkészítésekben: Dereguláció, egyszerűsítés, jogszabály felülvizsgálat (jobbítás) Országos Szabadtér építészeti (Tájépítészeti) Tervzsűri létrehozása a kiemelt közterületi projektek (közérdekű) minőségi kontrolja érdekében. A tájépítészet (a kertművészet és a környezetkultúra) integrálása a Nemzeti Kulturális Alap pályázataiba és programjaiba Kötelező helyi területfejlesztési adó: A területfelhasználás átminősítésének megadóztatása : az önkormányzati külterület gazdálkodás megteremtése Önkormányzati közterület gazdálkodási Alapok létrehozása: a közterületen képződő javaknak (pl. reklám, parkolás, helyfoglalás) a közterületbe történő visszaforgatása A közmű és útszabványok újraértékelése, zöldtető szabvány kidolgozása a zöldfelületekben gazdag, vonzó közösségi terek fejlesztése érdekében. A komplex hatásvizsgálat intézményének erősítése, a hatásvizsgálatot készítők függetlenítése a megbízói érdekektől A középfokú oktatás rendszerén belül (a művészettörténeti törzsanyag oktatásán belül) a kertművészet történet oktatásának meghonosítása, a földrajz oktatás keretén belül pedig a területi tervezés fogalmainak és törekvéseinek (országos terv, kiemelt térségi tervek, kistérségek) megismertetése TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI LÉPTÉKŰ SZAKMAPOLITIKAI FELADATOK A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényben a tervhierarchia megvalósulásának biztosítása a helyi és a megyei önkormányzatok feladat és hatásköreinek módosításával. Az Országos Területrendezési Terv és a megyei tervek tartalmának, viszonyának újrahangolása, valós stratégiai tervezési alapon. A tervezési jogosultságok felülvizsgálata és harmonizációja, a vezető tervezői státusz rendezése Megyei szintű tájintézetek létrehozása, amelyek a térbeli folyamatokat, az uniós források felhasználását monitorozzák és kutatják, visszacsatolásként szakmai ajánlásokkal, jogszabályi előkészítésben történő munkával, állásfoglalásokkal és tanácsadással látják el a szakpolitikát. A kiemelt térségek számának növelése és törvényi megerősítése. A történeti táj és a történeti települési táj nemzetközi egyezményekből származó kategóriáinak tartalommal (tervezési, jogszabályi, eljárásrendi) történő megtöltése a LEADER programhoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések segítése tájépítészek bevonásával a kistelepüléseken, mikrotérségekben A nagyléptékű vízrendezések kapcsán az ökológiai, műszaki és esztétikai szempontok összehangolásának jogszabályi megteremtése, az ezeket koordináló tájépítészi (generáltervezői) szerepkör bevezetése. Az Étv. és OTÉK átfogó, szakmával átbeszélt konszenzusos módosítása, különös tekintettel a köztér szabályozásának kérdéseire, a külterület szabályozásra TELEPÜLÉSI KÖZTÉRI LÉPTÉKŰ SZAKMAPOLITIKAI FELADATOK a köztértervezési, a tájépítész tervellenőri, műszaki ellenőri, és felelős műszaki vezetői jogosultságok megteremtése A települési zöldfelületek ingatlanfejlesztésekhez kötött normatív szabályozásának kidolgozása, szakmai egyeztetése és bevezetése A közterület gazdálkodás települési szabályaira vonatkozó kerettörvény megalkotása (egyeztetetten a szakmai szervezetekkel) A közterületi tervezés ötlet és tervpályázati, valamint közbeszerzési szabályainak kidolgozása a tájépítész szakma bevonásával. a zöldfelületek tervezését, kivitelezését, fenntartását ellátó szakmai szervezetekkel és civil érdekcsoportokkal történő folyamatos és időben megfelelő egyeztető fórum az illetékes tárcá(k) részéről a jogszabályok módosítása esetén. Főkertészi státusz kötelező bevezetése a kerületek, a főváros és a megyei jogú városok esetében, tájépítész mérnök kötelező alkalmazása a 25 ezernél nagyobb lélekszámú településeken. A városi zöldfelületek, közparkok, közkertek, történeti kertek létesítésére, megújítására, városi kisvízfolyás rehabilitációkra kiírt konkrét, nevesített regionális pályázati források, csomagok létrehozása az NFÜ és a regionális fejlesztési ügynökségek keretein belül már ebben, a 2013 ig tartó tervezési időszakban.
Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenBUDAPEST ZÖLDINFRASTRUKTÚRA STRATÉGIÁJA
BUDAPEST ZÖLDINFRASTRUKTÚRA STRATÉGIÁJA Tatai Zsombor környezettervezési irodavezető Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. Zöldinfrastruktúra Műhelytalálkozó Agrárminisztérium 2018. 11. 14. KÖZÖS
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
Részletesebbendr. Szaló Péter 2014.11.28.
Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenAz Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi
RészletesebbenAlkalmazkodás a klímaváltozáshoz a településfejlesztés szemszögéből
Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz a településfejlesztés szemszögéből Klímaadaptáció települési szinten KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS SZEMINÁRIUM Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2018.10.25. Szczuka
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenA VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS
A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS Egy várostervező morgolódásai Aczél Gábor DLA 2016. 07. 06. MOTTÓ Edgar Degas: Könnyű annak festeni, aki nem tud festeni A VÁROSRENDEZÉS ELHELYEZKEDÉSE AZ URBANISZTIKÁN BELÜL
RészletesebbenGárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu
HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása
WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási
RészletesebbenFeladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár
Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Győr, 2009. október 28. Válság van? Szabó Lajos: Válság akkor van, ha az emberek válságként élik meg a körülöttük levő
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
RészletesebbenMiért szeretjük a barnamezős beruházásokat?
Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy
RészletesebbenHatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia
Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati
RészletesebbenLakossági építkezés Magyarországon
MINISZTERELNÖKSÉG Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Lakossági építkezés Magyarországon AZ ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI 2015 2015. április 17. Nem a kreativitást és innovációt kell szabályozni,
RészletesebbenTÁJÉPÍTÉSZET HÓNAPJA
TÁJÉPÍTÉSZET HÓNAPJA A JÖVŐ TERVEZÉSE, A TERVEZÉS JÖVŐJE című konferencia AZ EURÓPAI TÁJ EGYEZMÉNY MEGVALÓSÍTÁSA programsorozat keretében A konferencia célja, hogy feltárja, miként tud a tájépítészeti
RészletesebbenHelyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban
Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési
RészletesebbenA tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe
A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe Göncz Annamária VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály V. Magyar Tájökológiai Konferencia
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
RészletesebbenTelepülés Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés
Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenFelhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban
Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire
RészletesebbenA Balaton Fejlesztési Tanács évi munkaterve
A Balaton Fejlesztési Tanács 2016. évi munkaterve A Balaton Fejlesztési Tanács célja, hogy a Balaton gazdájaként egy közösen elfogadott fejlesztési program mentén ösztönözze; és külső források, szaktudás
RészletesebbenA decentralizált megújuló energia Magyarországon
A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar
RészletesebbenRegionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika
Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenJó ötletnek tűnik? Közös Dolgaink, március 19.
Jó ötletnek tűnik? Közös Dolgaink, 2019. március 19. Molnár László Az elmúlt évtized néhány legitim város és közlekedésfejlesztési dokumentuma: - BKRFT Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve
RészletesebbenINTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE A TERVEZŐ SZEMÉVEL. dr. Kukely György Terra Studió Kft.
INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE A TERVEZŐ SZEMÉVEL dr. Kukely György Terra Studió Kft. MOTIVÁCIÓ MOTIVÁCIÓ KONCEPCIÓ? TÖBB INVESZTÍCIÓ? TÖBB, JOBB VÁROSI FUNKCIÓ? ANTISZEGREGÁCIÓ? FUNKCIÓBŐVÍTŐ
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenA településrendezés és eszközei
A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési
RészletesebbenA Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.
A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,
RészletesebbenTELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens
A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az
Részletesebben2015. április 23. Környezet munkacsoport
2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák
RészletesebbenIntegrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás
Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok
RészletesebbenA kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései
A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok dr. Balásházy László balashaz@enternet.hu A konfliktus lényege Kavicsbányászatra
RészletesebbenFarkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.
Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenRegionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika
Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenSúlypontváltás a városfejlesztés világában
Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei
RészletesebbenA területfejlesztés intézményrendszere
A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni
RészletesebbenVelencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok
A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenIktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére
Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
RészletesebbenA településrendezés és eszközei
A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
RészletesebbenBudafok-Tétény belváros megújításának egy lehetséges koncepciója
A jelenlegi belváros nem méltó hozzánk! Közösségi tervezéssel Budafok-Tétény belvárosának megújulásáért! Budafok-Tétény belváros megújításának egy lehetséges koncepciója Döbrönte Katalin a közösségi tervezési
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE
VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 25/2018. (II. 15.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a Veszprém Megyei Önkormányzat 2017. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat
RészletesebbenA fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális
RészletesebbenSEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban
SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
Részletesebben... 51... 51... 52... 52 2
1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált
RészletesebbenÖnkormányzati energiahatékonyság programjavaslat. Beleznay Éva, építészmérnök, várostervező, HuGBC alelnöke
Önkormányzati energiahatékonyság programjavaslat Beleznay Éva, építészmérnök, várostervező, HuGBC alelnöke ZÖLD ÉPÍTÉSI EGYESÜLETEK VILÁGSZERTE Teljes jogú tagok (20) Fejlődő tagok (9) Tagsági szándék
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
RészletesebbenŐri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.
Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra
Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenMária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?
Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenAZ 1032-ES AZ 1032/2015 (I.30) KORM. HAT. TARTALMA ÉS KAMARAI máj. 29. VONATKOZÁSAI
AZ 1032-ES AZ 1032/2015 (I.30) KORM. HAT. TARTALMA ÉS KAMARAI VONATKOZÁSAI 2015. máj. 29. Célok A lakossági építkezés segítése, gazdaságélénkítés bürokrácia- és költségcsökkentés áttekinthető, ellentmondás-mentes
RészletesebbenAz EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén
Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete
RészletesebbenStruktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002
Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett
RészletesebbenHajdúhadház Város Polgármesterétől
Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi
RészletesebbenElőz et es t ájékoztat ási d okumen táció
K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:
RészletesebbenFenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei
Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei EMH konferencia, Kecskemét, 2012.05.24. Gertheis Antal Városkutatás Kft. A prezentáció a Rupprecht Consult anyagainak felhasználásával
RészletesebbenK F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv
Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
Részletesebbenletfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók
Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu
RészletesebbenKÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN
KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2016. ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenElőzetes tájékoztató. Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához
Előzetes tájékoztató Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához (készült: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési
RészletesebbenCselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi
RészletesebbenEURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.
EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik
RészletesebbenTájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok
Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3
RészletesebbenNagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei
Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenNemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv
Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Búsi Lajos Vidékfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 szakterületei 1. Agrárgazdas rgazdaság 2. Vidékfejleszt
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
IKTATÓSZÁM: 2626/342/2016. TÁRGY: ZSOLNAY NEGYED TÜSKÉSRÉTI TÓ KERTVÁROS KERÉKPÁRÚT MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ PÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK MEGHOZATALA (TOP6.4.115) MELLÉKLET: 1 DB E L Ő T E R J E S
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenDr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó. 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc Szeptember 4.
Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc 2015. Szeptember 4. A Lipcsei Charta Az integrált városfejlesztés szorgalmazása A Toledói deklaráció Harc a városfejlesztés
RészletesebbenA Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban
A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenElmaradott vidéki térségek fejlesztése
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni
RészletesebbenO r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i
Tiszalök Város Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Módosítás 2018. Ipari Park Tervező: A r t Vi t al T e r
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
RészletesebbenAkadályok és lehetőségek
Akadályok és lehetőségek Katasztrófa? London 2010 vagy inkább kaland? A törvény nem ismerése nem mentesít a büntetés alól Nem levezetni; Nem drága, épített tározókban; Nem akkor, amikor már baj van; Nem
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenBudapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 207/2018. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2018. november 22-i ülésére Tárgy: Dél-pesti Centrum Kórház beruházásával összefüggésben
RészletesebbenA Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében
A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint
Részletesebben