Melegvíz a konnektorban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Melegvíz a konnektorban"

Átírás

1 Melegvíz a konnektorban (A geotermikus energia alternatív hasznosításának gazdaságossági kérdései Magyarországon) Készítette: Balogh Edmond november 30. Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Témafelvetés A dolgozatban megválaszolandó kérdések Geotermikus körkép A magyar geotermikus adottságok A fejlődés gátjai Hátráltató környezeti tényezők Jogi akadályok A hőszivattyús hasznosítás Mire jó a hőszívattyú? A szerkezet működési elve Hatékonysági kérdések Megtérül-e a beruházás? Külföldi terjedés vs. magyar problémák Áramtermelés termálvízből A projekt A geotermikus erőmű Beruházás, megtérülés Konklúzió Felhasznált források:

3 1. Bevezető 1.1. Témafelvetés Magyarország alatt egy igen értékes kincs lapul: a föld kifogyhatatlan hője. Ezt a geotermikus energiát hazánkban már több helyen hasznosítják épületek, üvegházak fűtésére, de annak ellenére, hogy adottságaink ezen a téren igen jónak mondhatóak, ha szemügyre veszünk egy átlagos magyar háztartást, mégsem találunk hőszivattyúra utaló lyukakat a kertben, nem a föld hője által felmelegített vízben fürdik a család, és az elektromos vezetékek másik végén sem egy geotermikus erőmű gőzturbinája zakatol. Ez az ellentmondásos helyzet az, ami felkeltette érdeklődésemet, és elemzésemben ennek sarkalatos pontjait próbálom feszegetni A dolgozatban megválaszolandó kérdések Dolgozatom fő kérdése az, hogy a geotermális energiának milyen idáig Magyarországon nem elterjedt alternatív hasznosítási módjai működhetnek gazdaságosan hazánkban. A már jelenleg működő módszerek (termálvíz kinyeréssel történő távfűtés, mezőgazdasági hasznosítás üvegházak fűtésére) elemzésétől eltekintek, és a hőszivattyús energiakinyerést, valamint - egy konkrét eseten keresztül a termálvíz elektromos energia előállítására történő felhasználását veszem nagyító alá, különös tekintettel ezek gazdasági dimenziójára

4 2. Geotermikus körkép Ebben a részben röviden áttekintést próbálok adni a jelenlegi magyarországi helyzetről a geotermikus energia hasznosítása kapcsán. Csak azon tényezőkre térek ki, amelyek a további elemzéshez szükségesek A magyar geotermikus adottságok Hazánk geotermikus energia terén kedvező helyzetben van: A Föld belseje felé haladva kilométerenként o C-kal emelkedik a hőmérséklet - míg ez az érték máshol átlagosan o C -, így a 2 km mélyen fekvő egyes felszín alatti vizeink hőmérséklete meghaladja a 100 o C-ot. Becsült termálvíz készletünk 2500 km 3, amelyben több, mint PJ (petajoule) energia rejlik. (Magyar Geológiai Szolgálat, 2004) 2.2. A fejlődés gátjai Jelenleg a földhő hasznosítása, illetve annak további fejlesztése előtt többféle akadály is tornyosul: természeti környezet tökéletlensége csak bizonyos helyeken vet fel problémákat, míg a hátráltató szabályok szinte minden energiahasznosítót érintenek. Ezek a tényezők főként a kitermelés gazdaságosságára vannak kedvezőtlen hatással, azért jelentenek korlátokat Hátráltató környezeti tényezők A már vázolt jó általános adottságok mellett sokfajta probléma felmerül a termálvizek hasznosítása kapcsán: A hévizek kinyerésénél - az esetleges kőzettani akadályok mellett - felmerül egy hatékonysági szempontból nagyon fontos kérdés: a hőmérséklet. Hazánkban a jelenleg feltárt, kinyerhető termálvíz-készletek nagy részének hőmérséklete elmarad attól a o C-os elméleti határtól, ami fölött már joggal feltételezhető, hogy a hasznosítás igen kedvező gazdasági lehetőségeket rejt magában. (Csontos, 2005) Azonban ha a felszín alól előtörő víz hőmérséklete eléri a o C-ot, újabb problémával, a túlnyomással kell szembenézni, ami szintén akadályozza a kitermelést Az ilyen jellegű termálvíz-készletek kiaknázása még új terület, amely nagy lehetőségeket - 3 -

5 tartogathat magában. (A MOL Rt ben úttörőként indított projektet a Fábiánsebestyén térségében talált, megközelítőleg 170 o C -os hőmérsékletű termálvízkészlet kinyerésére.) (MGTE, 1998) Jogi akadályok 1 A környezetvédelmi szabályozások főként a termálvíz kitermelését érintik, mivel a jelenleg érvényes rendelkezések alapján a teljes kinyert vízmennyiséget kötelezők visszasajtolni a talaj azon részébe, ahonnan származik. (Ha ez nem történik meg, a kitermelőt szennyvízbírság fizetésére kötelezhetik, aminek nagysága az utóbbi időszakban jelentősen nőtt.) Ez a fajta szabályozás európai viszonylatban is igen szigorúnak minősül, és igencsak megnehezíti a megújuló energiaforrások ezen vállfajának kiaknázását (Kővári, 2005). A visszasajtolási kötelezettség több problémát is okoz a hasznosítás során. Egyrészt egy visszasajtoló kút létesítése millió Ft-ba is belekerül, és víznyerő kutanként akár 2-3 telepítésére is szükség lehet, a vízhozam függvényében. A költségek mellett a szabályozás technológiai buktatókat is tartogat: a homokkőbe visszasajtolás még szinte kísérleti technológia, így megvalósítása jóval drágább, nehezebb, és a technológiai alapjai bizonytalanok. Emellett megjelenik a visszasajtolás egy másik környezeti kockázata is: ha nem a megfelelő helyre engedik vissza a vizet, fennáll annak a veszélye is, hogy az alacsony hőmérsékletű termálvíz lehűti a föld alatti készleteket. A szabályozás szigorúságát a vízkiszivattyúzás miatt bekövetkező rétegnyomáscsökkenéssel indokolják, azonban kérdéses, hogy ezt az esetleges nyomáscsökkenést ténylegesen mi okozza (néhány helyen pl. kiderült, hogy a közeli bányászati tevékenység volt érte a felelős), ráadásul ez a csökkenés az utóbbi időben a legtöbb helyen megállt. Ennek lehet az oka az is, hogy a szabályozás megfelelő volt, elérte célját, de ha figyelembe vesszük, hogy nagyon sok helyen máig sem tudták megvalósítani a termálvíz visszajuttatását az eredeti talajrétegbe, és valószínűleg a rétegnyomásra más tényezők hatására állt vissza az eredti szintre, érthető, hogy a szakértők szerint ez a szabályozás tarthatatlan, és sok helyen fölösleges (az ivóvíz minőségű termálvizet lehetne másképp hasznosítani). 1 Csontos, 2005 és Kujbus, 2005 alapján - 4 -

6 3. A hőszivattyús hasznosítás A Föld belsejében rejlő hőenergia alternatív (kevésbé megszokott) hasznosítási módjai közül elsőként a hőszivattyúval történő energiafelhasználást vesszük nagyító alá Mire jó a hőszívattyú? A geotermikus energia forrása a bolygónk belsejében uralkodó magas hőmérséklet. Ennek hasznosításában nagyrészt természetes úton képződött mélységi vizeinket alkalmazzuk, mint szállító közeget. Az utóbbi időben azonban világszerte egyre többet lehet hallani egy új módszerről: a hőszivattyúzásról. Ennek segítségével mi biztosítunk mesterségesen egy energiaszállító közeget, és így már 8-10 o C-nyi többlethőt is hasznosítani tudunk. A módszer lényege, hogy egy elmés (ámde nem bonyolult elven működő) szerkezet elszállítja a föld alatti hőt hozzánk, amit mi szabadon hasznosíthatunk, például épületek fűtésére, vízmelegítésre, vagy akár mezőgazdasági célokra (üvegházakhoz). Nem csak közvetlenül a Föld belsejéből vonhatunk el hőt a segítségével: alkalmas többek között arra is, hogy a fűtőrendszerből visszatérő, alacsonyabb hőmérsékletű - de a környezetétől még melegebb - termálvízből nyerjen hőenrgiát, javítva a kihasználás hatásfokát, támogatva a direkt termálvizes fűtőrendszereket. Emellett a hőszivattyút hűtésre is lehet alkalmazni, a folyamat megfordításával. Ekkor a fölösleges hőt elvezetjük a föld belsejébe, vagyis a hideget szivattyúzzuk ki A szerkezet működési elve 2 Mivel ez az elemzés nem műszaki indíttatású, csak nagyvonalakban tekintjük át a működési mechanizmust. Erre azért is szükség van, hogy a későbbiekben megérthessünk bizonyos anyagi megtérülést befolyásoló faktorokat. A hőszivattyú esetében is van szállító közeg: egy nagyon alacsony (2-10 o C) forráspontú anyag, amelyet a talajban lévő csőrendszerben keringetnek. Az anyag átveszi a föld energiáját (gáz halmazállapotúvá alakul), ennek nyomását (hőmérsékletét) egy 2 Hajdú, 2005 alapján - 5 -

7 kompresszor tovább emeli. (A kompresszor működtetéséhez villamos energia szükséges, ami a hatékonyságot jelentősen csökkentheti.) Ezután a fűtendő közegben leadja hőenergiáját, visszaalakul folyadékká, és a körfolyamat kezdődik elölről (1. ábra). 1. ábra: A hőszivattyú működése 3.3. Hatékonysági kérdések Forrás: A hőszivattyú, mint környezetbarát technológia alkalmazása kapcsán kissé paradox helyzetben vagyunk: a szerkezet működéséhez szükséges áram előállítása ugyanis történhet olyan hőerőműben is, amelynek káros anyag kibocsátása igen magas, és ebben az esetben bár a szivattyú működési helyén nincs emisszió a technológia nem teljesen környezetbarát. Más a helyzet akkor, ha a szükséges áramot például szél-, nap- vagy vízenergiával termelik meg, így teljesen környezetkímélő lehet a rendszer. (Csontos, 2005) Kérdéses emellett, hogy a villanyáramot milyen hatékonysággal használja fel a rendszer, és egy egység villamos energiából mekkora mennyiségű hőenergiát lehet előállítani. Ezt az arányt nevezik teljesítménytényezőnek (COP). Ha értéke 4 körüli (tehát egy egység villamos energiából 4 egység hőenergia képződik), illetve attól nagyobb, akkor a hőszivattyúzás hatékonynak mondható, ellenkező esetben ez kérdéses. (Komlós, 2004) Ha végiggondoljuk a folyamatot, előfordulhat olyan eset, hogy egy gázfűtésű hőerőműben megtermelik az áramot, azt elszállítják a hőszivattyúhoz, ami biztosítja a fűtést. Ha ehhez egy alacsony teljesítménytényező párosul, érdemes végiggondolni, hogy egy gázfűtéses rendszer nem lenne e hatékonyabb, közel annyi (netán kevesebb) káros anyag emisszióval. Egy ilyen szituációban a tisztánlátáshoz szükség van a gazdasági faktorok ismeretére is

8 3.4. Megtérül-e a beruházás? Egy hőszivattyús fűtési rendszerért jelenleg többszörösét kell fizetnünk egy gáztüzelésű rendszer árának. Ma egy 200 m 2 alapterületű épület hőszivattyús fűtési rendszere 4-4,5 millió Ft-ba kerül a belső hőelosztó rendszer (fűtés-csövek, radiátorok) nélkül (Csontos, 2005), így érthető, hogy az átlag-háztartásokban miért nem terjed ez a rendszer, ráadásul hazánkban az ehhez hasonló beruházások nem kapnak anyagi támogatást (Ződi, 2005). Amennyiben a beruházást sikerül megvalósítani a magas költségek mellett is, a következő kérdés az, mennyi hasznot hozott a konyhára a modern rendszer kialakítása. Szakértői vélemények szerint előfordulhat, hogy egy 20 millió Ft értékű hőszivattyús rendszer (amennyiben megfelelően működik) évi Ft megtakarítást eredményez egy ugyanilyen teljesítményű gázfűtéses rendszerhez képest, amelynek ára jóval alacsonyabb (Csontos, 2005)..Így könnyen belátható, hogy egy ilyen beruházás megtérülési ideje több mint 10 év (a gázfűtéses rendszer árától függően), bár ebbe kétségtelenül nem számoltuk bele a környezeti hasznokat, amit a kisebb emisszió okozhat Külföldi terjedés vs. magyar problémák Világszerte nagyon sok helyen használják a hőszivattyút, több mint 90 millió működik belőle bolygónkon (Ződi, 2005). A 2. ábrán látható, hogy Svájcban és Németországban hány új hőszivattyút telepítettek évente 1978-tól. Mindkét országban növekedő tendenciát figyelhetünk meg a közelmúltban. 2. ábra: A hőszivattyúk terjedése külföldön Forrás:

9 Több tényezőre is visszavezethető, hogy az elterjedtség ilyen magas világszerte. Ezek jó része hazánkra nem jellemző, így megmutatkoznak bennük a magyar lemaradás okai is. Az alábbiakban láthatunk néhányat ezek közül 3 : o Egyes országokban államilag támogatják az ilyen projekteket, mivel kímélik a környezetet; o Ahol a villamos energia arányaiban olcsóbb, mint a térségre jellemző fűtőanyag (pl. Svájcban az viszonylag drága olajfűtés eléggé elterjedt), akkor a rendszer gazdaságilag jóval hatékonyabb ; o Szélsőségesebb éghajlatú területeken, ahol nyáron nagy igény van a hűtésre, a hőszivattyúval megoldhatják ezt is, ráadásul a légbefúvós klímaberendezések káros hatásai (baktériumok befújása, kellemetlen levegőáramlás) nélkül. o Fűtőanyaggal (pl. vezetékes gáz) ellátatlan, de villanyárammal rendelkező területeken (ez külföldön és hazánkban is egyaránt szóba jöhet); Ebben a fejezetben láthattuk, hogy milyen előnyei és hátrányai a geotermális energia hőszivattyús felhasználásának, melyek a hatékonyságot és gazdaságosságot befolyásoló tényezők, és hogyan alakulnak ezek hazánkban és külföldön. 3 Komlós, 2005; Hajdú 2005; és Csontos, 2005; alapján - 8 -

10 4. Áramtermelés termálvízből A geotermikus energia alternatív hasznosításának másik lehetősége, amivel foglalkozni szeretnék, a termálvizek villamos energia előállításra történő felhasználása. Ez egy teljesen feltöretlen terület Magyarországon: jelenleg nincs geotermikus erőművünk (Kujbus, 2005). Az elemzés ezen részében arra kívánok rávilágítani, milyen lehetőségek rejlenek a hazai hasznosításában, és ennek - az előző rész analógiájára - milyen gazdasági illetve hatékonysági vonzatai vannak, mindezt a MOL Rt. egy hasonló jellegű projektjén végigvezetve A projekt A MOL nemcsak hazánkban, hanem a Közép-Európában is egyedülálló projekt megvalósítására készül: A Zala-megyei Iklódbördöce község mellett egy 2-5 MW teljesítményű geotermikus erőművet kíván létrehozni. A tervek szerint 2006-ban zajlana le a tesztelés, amellyel felmérnék, mekkora vízhozamú és hőmérsékletű hévízi kút létesíthető a tervezett helyen. Ez határozná meg, hogy a későbbiekben (ha minden jól alakul, már 2007-ben) mekkora kapacitású erőműblokkot telepíthetnének. Felmerülhet bennünk a kérdés: Miért pont a MOL kezdett bele egy ilyen beruházásba, hiszen ennek nincs köze sem olajhoz, sem földgázhoz hihetnénk elsőre. Ha azonban kicsit mélyebben belegondolunk, láthatjuk, hogy a MOL tevékenységével lefedi a teljes ellátási láncot egyes energiahordozók terén: kitermel a földből, hasznosítható terméket képez a nyersanyagból, majd értékesíti azt. Tulajdonképpen a geotermikus erőműnél sem működne ez másképp: Kitermelik a termálvizet, hasznosítható villamosenergiává alakítják, majd ezt értékesítik. Ráadásul a szénhidrogénekhez is van köze: az ország hévíz kútjainak jelentős részét kőolaj vagy földgáz után kutatva találták (Csontos, 2005), így a MOL több olyan használaton kívüli kúttal is rendelkezik (pl. Iklódbördöce térségében), amely átalakítható termálvíz kinyerésére

11 4.2. A geotermikus erőmű A teljes folyamat megértése végett röviden ismertetném a geotermikus erőmű jellemzőit, működési elvét. A szerkezet alapja egy gőzturbina, amit a termálvízből átalakított (légnyomás növelés/csökkentés által) gőz hajt meg. Lényegében egy normál hőerőműhöz képest az az elvi különbség, hogy itt a vizet nem szén-, olaj- vagy gáztüzeléssel melegítik fel (az égés melléktermékeivel károsítva a környezetet), hanem a Föld belső hőenergiáját alkalmazzák erre a célra. Az erőművet akkor lehet - a MOL tanulmányai szerint gazdaságosan üzemeltetni, ha a víz hőmérséklete meghaladja a 120 o C-ot, bár pl. Ausztráliában működik egy 99 o C-os vizet hasznosító erőmű. A telepítendő blokk teljesítménye 2-5 megawatt között lesz, évente 8000 órán keresztül termeli majd az áramot (míg pl. egy szélerőmű, ami hasonlóan környezetbarát, csak évi órát működhet hazánkban). Viszonyítási alapként: a fürstenfeldi (Ausztria) erőmű teljesítménye 1 MW, míg a legnagyobb német (Unterhalting melletti) erőmű teljesítménye 3,7 MW. A tervezett erőmű jelenlegi állapot szerint túlszárnyalhatja ezeket, bár az osztrákok egy sziklaerőmű építésébe kezdtek, amely nem meglévő felszín alatti vízkészletet használna, hanem egy 4,5 km mély furaton keresztül forrő sziklába vezetnének vizet, ezzel felmelegítve (HDR technológia). Ezzel a módszerrel a tervek szerint atomreaktorokkal összemérhető nagyságú teljesítményt lehetne elérni. (MTI, ) 4.3. Beruházás, megtérülés Az erőmű kivitelezéséhez szükséges beruházásokat két csoportba oszthatjuk: a felszín alatti eszközökre (kutak, csővezeték, szivattyúk), illetve a felszíni eszközökre (erőműblokk, áram-távvezeték hálózatra csatlakozás) megvalósítására. A felszín alatti költségigényt tekintve a MOL viszonylag jó helyzetben van, hiszen ott már rendelkezik szénhidrogén-kutakkal, amiket átalakíthat víznyerő egységekké. Egy új 3-3,5 km-es kút telepítése 600 millió forint körül van, az átalakítással viszont megtakarítható a zöldmezős beruházás 30-50%-a

12 A felszíni rendszereket kivitelezését nemzetközi pályáztat keretében kívánják megvalósítani, aminek költsége a tervek szerint meghaladja az 1 milliárd forintot. Emellett még megjelenik a próbaüzem 800 millió forintos költsége is, ezáltal a MOL igen nagy kockázatot vállal (Kővári, 2005). Mindent összevetve, a 2-5 megawattos tartományban 1 MW erőművi teljesítmény létesítése szakértői becslések szerint millió Ft közötti összegre rúg. Természetesen a méretgazdaságosság elvén minél nagyobb a teljesítmény, annál kisebb az egységköltség. A MOL várakozásai alapján a villamos-energiát 23 Ft/kWh áron fogják tőlük átvenni, így a költségekkel szembeállíthatjuk a bevételeket: évi 8000 óra alatt, 2 MW/h teljesítménnyel számolva ez 184 milliós éves bevételt jelent, 1,2-2 milliárd Ft kiadás mellett. Ebből kiszámolható, hogy a beruházás 10 és 27 év között térül meg, 8 %-os tőkeköltséggel kalkulálva, vagyis a vállalat nagy kockázatot vállal a projekt megvalósításával. (A számításokat a melléklet tartalmazza.) 5. Konklúzió Az elemzés végén térjünk vissza a kezdeti kérdésre, problémakörre: Láthattuk, hogy mind a hőszivattyús energiahasznosítás, mind a geotermikus erőmű működhet hazánkban hatékonyan és gazdaságosan, azonban ehhez a körülmények nem nevezhetők stabilnak. Többfajta akadály is hárul a fejlődés elé, gondoljunk csak az esetleges kedvezőtlen környezeti viszonyokra, a megújuló energia ezen formáját hátráltató szabályozásokra, vagy a beruházások nagy kockázatára, tőkeigényére. Mindezeket részletesen végigvezetve kiderült számunkra, hogy a problémák ellenére van arra lehetőség, hogy kihasználjuk a természet ezen ajándékát, az országunk alatt rejlő geotermikus energiát, és joggal bízhatunk abban, hogy a fejlődés, az új technológiák által, és az akadályok elhárítása után a jövő generáció számára a Föld hőenergiája az egyik legfontosabb és legnagyobb mértékben kihasznált energiaforrás lesz

13 Melléklet A MOL-beruházás megtérülési idejének kiszámítása (r = 8%) Évek Diszkonttényező Várható bevétel Bevétel jelenértéke Összbevétel 1 1, ,37 2 1, ,75 328,12 3 1, ,07 474,19 4 1, ,25 609,43 5 1, ,23 734,66 6 1, ,95 850,61 7 1, ,36 957,97 8 1, , ,38 9 2, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

14 Felhasznált források: 1. Csontos Lajossal, a Magyar Geotermális Egyesület szakértőjével november 08-án folytatott interjú 2. Kujbus Attilával, a MOL geotermikus projektjének vezetőjével november 17-én lefolytatott interjú. 3. Hajdú György: A hőszivattyú a jövő energiaforrása. Inco Magazin, 6. szám. Forrás: http;//www.inco.hu/inco6/innova/cikk3h.htm, Letöltés ideje: Komlós Ferenc: A környezet energiáját hasznosító hőszivattyús rendszer. Zöldtech Magazin, Komlós Ferenc: Hőszivattyúk és a megújuló energiaforrások épületgépészeti alkalmazása. Építésügyi Szemle, 47. évfolyam, 2005/3 6. Kontra J.: Hévízhasznosítás. Műegyetem Kiadó, Kővári Balázs: A MOL és a gőzüzletág. Figyelő, Magyar Geológiai Szolgálat: Magyarország ásványvagyona Forrás: http;//www.mgsz.hu/magyar/asvvagy/index.html; Letöltés ideje: Magyar Geotermális Egyesület (MGTE): A termálenergia hasznosítás koncepciója. Szerzői kiadás, MTI: Sziklaerőmű épül Ausztriában Forrás: 11. Ződi Péter: Földhővel fűtött ház. RTL Klub online,

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

INFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről

Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről Megvalósíthatósági tanulmányok Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről A projekt háttere Magyarország gazdag geotermikus energiakészlettel rendelkezik. Míg a föld felszínétől lefelé

Részletesebben

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. 2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon Merényi László, MFGI Budapest, 2016. november 17. Megújuló energiaforrások 1. Biomassza

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

Geotermikus energia. Előadás menete:

Geotermikus energia. Előadás menete: Geotermikus energia Előadás menete: Geotermikus energia jelentése Geotermikus energia fajtái felhasználása,világ Magyarország Geotermikus energia előnyei, hátrányai Készítette: Gáspár János Környezettan

Részletesebben

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Németország környezetvédelme Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Törvényi háttér 2004-ben felváltotta elődjét a megújuló energia

Részletesebben

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Vajdahunyadvár,

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

Hőszivattyú hőszivattyú kérdései

Hőszivattyú hőszivattyú kérdései Hőszivattyú hőszivattyú kérdései Mi is az a hőszivattyú? A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, a közvetítő közeg így lehűl, vagy felmelegszik. A hőenergiát elvonjuk

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

lehetőségei és korlátai

lehetőségei és korlátai A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN

TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN KORSZERU TECHNOLÓGIÁK A TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATOK 2013 Tartalomj egyzék Kóbor B, Kurunczi M, Medgyes T, Szanyi ], 1 Válságot okoz-e a visszasajtolás? 9

Részletesebben

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus Energiahasznosítás Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus energia nem más mint a föld hője Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítást 30 C hőmérséklet alatt. Geotermikus

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Elromlott a gázkazánom és gyorsan ki kell cserélnem Az ügyfelek elvárásai szeretnék hőszivattyút használni, de azt hallottam, hogy nem lenne hatékony

Részletesebben

A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei

A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei Földhő alapú településfűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014. november 5. A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE)

Részletesebben

A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ SZAKÉRTŐI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. I. GEOTEST projekt előzménye 1. A hazai

Részletesebben

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

Hogyan bányásszunk megújuló (geotermikus) energiát?

Hogyan bányásszunk megújuló (geotermikus) energiát? ORSZÁGOS BÁNYÁSZATI KONFERENCIA Egerszalók, 2016. november 24-25. avagy mennyire illik a geotermikus energia a bányatörvénybe? SZITA Gábor elnök Magyar Geotermális Egyesület 1. Hogyan bányásszuk az ásványi

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

2009/2010. Mérnöktanár

2009/2010. Mérnöktanár Irányítástechnika Hőszivattyúk 2009/2010 Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár 1 Bevezetés Egy embert nem taníthatsz meg semmire, csupán segíthetsz neki, hogy maga fedezze fel a dolgokat. (Galilei) 2 Hőszivattyúról

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek

Hőszivattyús rendszerek Hőszivattyús rendszerek A hőszivattyúk Hőforrások lehetőségei Alapvetően háromféle környezeti közeg: Levegő Talaj (talajkollektor, talajszonda) Talajvíz (fúrt kút) Egyéb lehetőségek, speciális adottságok

Részletesebben

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt

Részletesebben

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

Tóth István gépészmérnök, közgazdász. Levegı-víz hıszivattyúk

Tóth István gépészmérnök, közgazdász. Levegı-víz hıszivattyúk Tóth István gépészmérnök, közgazdász Levegı-víz hıszivattyúk Levegő-víz hőszivattyúk Nem hőszivattyús üzemű folyadékhűtő, hanem fűtésre optimalizált gép, hűtés funkcióval vagy anélkül. Többféle változat:

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

NILAN JVP HŐSZIVATTYÚ. (földhő/víz) M E G Ú J U L Ó H Ő E L L Á T Á S K Ö R N Y E Z E T T E R H E L É S N É L K Ü L

NILAN JVP HŐSZIVATTYÚ. (földhő/víz) M E G Ú J U L Ó H Ő E L L Á T Á S K Ö R N Y E Z E T T E R H E L É S N É L K Ü L M E G Ú J U L Ó H Ő E L L Á T Á S K Ö R N Y E Z E T T E R H E L É S N É L K Ü L Magas nagyobb energiaigényű lakásokhoz is NILAN JVP HŐSZIVATTYÚ (földhő/víz) NILAN JVP hőszivattyú Takarítson meg pénzt a

Részletesebben

Válassza a PZP hőszivattyút, a célravezető megoldást az energia megtakarításához!

Válassza a PZP hőszivattyút, a célravezető megoldást az energia megtakarításához! HŐSZIVATTYÚK A természetben levő hőt használjuk fűtésre és melegvíz előállítására. Olcsóbban szeretne fűteni? Válassza a PZP hőszivattyút, a célravezető megoldást az energia megtakarításához! Környezetbarát

Részletesebben

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek A megújuló energiák között a napenergia hasznosítása a legdinamikusabban fejlődő üzletág manapság. A napenergia hasznosításon belül

Részletesebben

GEOTERMIKUS ENERGIA ONLINE KUTATÁS február - március

GEOTERMIKUS ENERGIA ONLINE KUTATÁS február - március GEOTERMIKUS ENERGIA ONLINE KUTATÁS 2017. február - március A KUTATÁS CÉLJAI Feltérképezni, hogy a geotermikus energia iránt érdeklődők mennyit tudnak a geotermikus energiáról és hogyan ítélik meg az ezzel

Részletesebben

Előadó: Varga Péter Varga Péter

Előadó: Varga Péter Varga Péter Abszorpciós folyadékhűtők Abszorpciós folyadékhűtők alkalmazási lehetőségei alkalmazási lehetőségei a termálvizeink világában a termálvizeink világában Előadó: Varga Péter Varga Péter ABSZORPCIÓS FOLYADÉKHŰTŐ

Részletesebben

Geotermikus Aktualitások. Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, 2010. nov.10

Geotermikus Aktualitások. Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, 2010. nov.10 A geotermikus energia és a megújuló energiák Dr. Büki Gergely Geotermikus Aktualitások Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, 2010. nov.10 Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány Készült

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

SZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA. 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10.

SZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA. 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10. SZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10. Kiss Pál ügyvezető igazgató THERMOWATT Kft. SZENNYVÍZHŐ HASZNOSÍTÁSI RENDSZER 1. Hőszivattyús

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás - hőszivattyú

Geotermikus energiahasznosítás - hőszivattyú Geotermikus energiahasznosítás - hőszivattyú Viczai JánosJ egyetemi adjunktus BME Építész Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Egy kis törtt rténelem Működési elve már m r régóta r ismert,

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

Fürdőlétesítmények energia optimalizálása

Fürdőlétesítmények energia optimalizálása XXXIV. Országos Vándorgyűlés Balneotechnikai Szakosztály 2016. július 6-8. Fürdőlétesítmények energia optimalizálása Papp Dóra A cél pedig olyan fürdő megvalósítása, amely az esztétikus külső, a jó hatásfokú

Részletesebben

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november

Részletesebben

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, módszere és a vizsgálatok eredményei geotermikus energia hasznosítás szempontjából Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Ferencz

Részletesebben

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában

Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában A PÉTÁV és a Pécsi Tudományegyetem közös tanulmányának bemutatása Dr. Fülöp László Főiskolai tanár Pécsi Tudományegyetem Pollack

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

MTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport

MTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport EGS geotermikus rezervoár megvalósításának kérdései Dr. Jobbik Anita Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet MTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport 1 Enhanced Geothermal System

Részletesebben

Nagyugrás a geotermikában A kínai modell

Nagyugrás a geotermikában A kínai modell Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány, Magyar Termálenergia Társaság, Szegedi Tudományegyetem, Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete A geotermikus energia hasznosításának

Részletesebben

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István II. éves PhD hallgató,, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola VIII. Életciklus-elemzési

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Valaska József a Magyar

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban

Részletesebben

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Mayer Petra Környezettudomány M.Sc. Környezetfizika Témavezetők: Mádlné Szőnyi Judit Tóth

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás. VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt.

Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás. VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt. Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt. Termálvíz, mint az emberi kultúra bölcsője Vértesszőlősi ember (350000 éves Homo erectus/sapiens

Részletesebben

Épületek hatékony energiaellátása

Épületek hatékony energiaellátása Épületek hatékony energiaellátása Dr. Büki Gergely Magyar Energetikusok Kerekasztala 2009. február 10. 1. Energiatükör - tanulságok EU 27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia-felhasználás, F PJ

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,

Részletesebben

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia

Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Szanyi János Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék szanyi@iif.u-szeged.hu Energia, Interdiszciplináris workshop ATOMKI, Debrecen,

Részletesebben

www.electromega.hu AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE

www.electromega.hu AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE MI AZ AUTÓK LÉNYEGE? Rövid szabályozott robbanások sorozatán eljutni A -ból B -be. MI IS KELL EHHEZ? MOTOR melyben a robbanások erejéből adódó alternáló mozgást először

Részletesebben

Hőszivattyús földhőszondák méretezésének aktuális kérdései.

Hőszivattyús földhőszondák méretezésének aktuális kérdései. Magyar Épületgépészek Szövetsége - Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség Középpontban a megújuló energiák és az energiahatékonyság CONSTRUMA - ENEO 2010. április 15. Hőszivattyús földhőszondák

Részletesebben

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.

Részletesebben

HŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER

HŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER HŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER FEJLETT INVERTERES TECHNOLÓGIA. Aerogor ECO Inverter Az új DC Inverter szabályzású Gorenje hőszivattyúk magas hatásfokkal, környezetbarát módon és költséghatékonyan biztosítják

Részletesebben

Medgyasszay Péter PhD

Medgyasszay Péter PhD 1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső

Részletesebben

FÛTSÖN OLCSÓBBAN A FÖLD ENERGIÁJÁVAL!

FÛTSÖN OLCSÓBBAN A FÖLD ENERGIÁJÁVAL! FÛTSÖN OLCSÓBBAN A FÖLD ENERGIÁJÁVAL! 75% környezeti + 25% elektromos energia = 100% fûtés-hûtés-melegvíz Fûtéshez és légkondícionáláshoz egyaránt Teljes komfort, magas üzembiztonság www.aram.hu 1 ELMÛ-ÉMÁSZ

Részletesebben

A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről

A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről Dr. Kovács Imre EU FIRE Kft. A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ A GEOTERMIÁBAN II. Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Szakosztály XI. Szakmai Napja

Részletesebben

BETON A fenntartható építés alapja. Hatékony energiagazdálkodás

BETON A fenntartható építés alapja. Hatékony energiagazdálkodás BETON A fenntartható építés alapja Hatékony energiagazdálkodás 1 / Hogyan segít a beton a hatékony energiagazdálkodásban? A fenntartható fejlődés eszméjének fontosságával a társadalom felelősen gondolkodó

Részletesebben

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest Miskolci geotermikus hőbetáplálási projekt Népesség 170000 fő Üzemeltetés

Részletesebben