Ábrák és táblázatok jegyzéke

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ábrák és táblázatok jegyzéke"

Átírás

1 Tartalomjegyzék 1. Előszó A kutatás menete Múlt, jelen és jövő a fürdővezetők szemszögéből A Makói Hagymatikum története Gyopárosfürdő története A Várfürdő története A fürdőzési piac és a fürdőzés Hogyan látják a fürdővezetők? A fürdőzési piac magyarországi helyzete A fürdőzési szokások Magyarországon Kik és milyen céllal járnak fürdőbe? Melyek a legfontosabb szempontok fürdőválasztáskor? Hogyan látják a fürdő vendégei? A fürdőzési piac és a fürdőzési szokások a vendégek szemszögéből A fürdővendégekkel készített interjúk elemzése A Makói vendégekkel készített interjúk eredményei A Gyopárosfürdőn végzett interjúk eredményei A Várfürdő vendégeivel végzett interjúk eredményei A fürdőzők és a fürdőzési szokások kvantitatív elemzése A kutatás hipotézisei A vendégek demográfiai és társadalmi összetételének elemzése fürdőnként A vendégek fürdőzési szokásainak statisztikai elemzése Összegzés Mellékletek... 58

2 Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. ábra: A négy klaszter jellemzői ábra: A vendégek átlagéletkora fürdőnként (N=272) ábra: A vendégek életkorának módusza fürdőnként ábra: A vendégek befejezett iskolai végzettsége fürdőnként (N=272) ábra: A vendégek lakhelyének típusa fürdőnként ábra: Mely megyéből érkeztek a vendégek? (N=272) ábra: A kisgyermekek számának százalékos aránya fürdőnként (N=272) ábra: Hogyan látják saját jövedelmi helyzetüket a vendégek (N=271) ábra: Milyen gyakran járnak fürdőbe a vendégek - fürdőnként csoportosítva (N=271) ábra: Mennyi idő töltenek egy nap a fürdőben? (N=271) ábra: Kikkel járnak fürdőbe a vendégek? (N=271) ábra: Mely szolgáltatásokat veszik igénybe a leggyakrabban - fürdők szerinti csoportosításban (N=271) ábra: mennyire fontosak az alábbi szempontok fürdőválasztáskor - Makó ábra: Mennyire fontosak az alábbi szempontok fürdőválasztáskor? Gyopárosfürdő ábra: Mennyire tartják fontosnak az alábbi szempontokat fürdőválasztáskor Gyula ábra: Mennyire elégedettek az alábbi szolgáltatásokkal (N=272) Táblázat: A vendégek nemek szerinti megoszlása fürdőnként (N=272) Táblázat: a klaszterek előfordulása fürdőnként

3 1. Előszó A fürdők már az ókorban is egyfajta közösségi térként működtek, gazdagok és szegények, idősek és fiatalok, férfiak és nők szórakozását egyaránt biztosították. Hazánk területén már a Római Birodalom idejében felfedezték a meleg vizű forrásokat, de számos fürdő épült a török hódoltság idején is, melyek egy része máig fennmaradt, és gyakorlatilag eredeti formájában működik. A modern korban a kiegyezést követően, a XIX. század elején indult meg újra Magyarországon a fürdők rohamos fejlődése, a mai nemzetközileg is elismert fürdőhelyek többségét ekkor alakították ki. A fejlődésnek végül az I. világháború vetett véget, és egészen az 1950-es évek végéig a fürdők csak tisztasági funkciót láthattak el, a nemzetközi idegenforgalom egyáltalán nem létezett. A 60-as években érte el hazánkat egy újabb fejlesztési hullám, a már meglévő fürdők felújítása, továbbfejlesztése mellett számos új gyógyfürdő, uszoda és strandfürdő épült országszerte. Ebben az időben számtalan próbafúrást végeztek az ország egész területén, s az esetek többségében rá is találtak a gyógyvizű forrásokra, melyek köré új, már nem csak tisztasági funkcióval ellátott fürdőket építettek. Ezek többsége hagyományosan három medencével rendelkezett: egy úszómedencével, egy gyermek-, valamint egy melegvizes medencével. A fürdők tömeges megjelenésével megindult egy átalakulás a fürdővendégek társadalmi összetételében is: a fürdők rendszeres látogatása már nem csak az elit kiváltsága lett, a hétköznapi ember számára is elérhetőek lettek a szolgáltatások. Lerövidült azonban a fürdőben töltött időtartam: míg a század elején még heteket töltöttek a vendégek egy-egy fürdőben, addig az 1960-as években elterjedt a rendszeres, de csak egy-két napos látogatása ezeknek az intézményeknek. Megváltoztak a fürdőzési szokások, az emberek már nem csak a gyógyulás, a regenerálódás, hanem a szórakozás, a pihenés lehetőségét is meglátták a fürdőkben. A XXI. századra a magyarországi fürdőkultúra újabb átalakuláson ment keresztül. Az első Széchenyi Terv, majd az Új Magyarország fejlesztési program keretén belül számos kisés nagytelepülésen hoztak létre, vagy újítottak fel fürdőket. Néhány éven belül annyi új szereplő lépett be a piacra, hogy az eddig nagy népszerűségnek örvendő fürdők szolgáltatásai is megszokottá, már-már elavulttá váltak, így azok is folyamatos megújulásra, fejlődésre kényszerültek. A vendégek folyamatosan növekvő igényeinek kielégítésére jöttek létre a fürdőkomplexumok, melyek a lehető legváltozatosabb és legjobb minőségű szolgáltatásokat kívánták nyújtani a vendégek számára. Az önkormányzatok által igénybe vett állami és uniós 3

4 támogatások segítségével nem csak nagy fürdőkomplexumokat, hanem városi szintű fürdőket is létrehoztak, melyek főként a helyi közönség kiszolgálását tűzték ki célul. A komplexumok megépítésével és elterjedésével párhuzamosan megváltoztak a fürdőzési szokások is. Az élményparkok, valamint a különböző sport- és közösségi programok bevezetésével a fürdők területén is lehetővé vált az aktív szórakozás, a csendeswellness és a gyógyászati szolgáltatások fejlődése pedig új lehetőségeket nyitott az aktív pihenésre, a gyógyulásra. A gyógykezelések kibővítésével, kellemesebbé tételével is összefügghet, hogy Magyarországon is egyre jobban elterjedt az egészségtudatos életmód, és napjainkban már a rekreáció mellett a fürdővendégek többsége a prevencióra is nagy hangsúlyt fektet. A fürdőkomplexumok létrejöttével a termálvíz a magyarországi turizmus egyik fő, legkönnyebben értékesíthető kincsévé vált. Az utóbbi évtizedekben az ország nyugati felében a belföldi turizmus mellett nagy hangsúlyt fektettek a külföldi turizmusra is, ehhez képest a Dél-alföldi és az Észak-alföldi régiók országos turisztikai támogatása elmaradt. Bár az elmúlt néhány évben megindult a hátrányos régiók támogatása is, az egyre szaporodó helyi, illetve régiós szintű fürdőhelyek megépítésével a belföldi fürdőzési piac is egyre telítettebbé vált. Jelenleg az országban 147 minősített gyógyvízzel rendelkező fürdő, 39 fürdőhely és 13 gyógyhely van, és az elmaradott régiók intézményei szinte csak a régiós, vagy a belföldi fürdőzési piac részvevői. A telítettségre megoldásként szolgálna a külföldi turizmus erőteljes fellendítése, az elmaradott régiók esetében elsősorban Románia és Szerbia irányába. A határ menti fürdőkomplexumok azonban önmagukban nem képesek olyan szintű marketing tevékenységre, hogy a szomszédos országok teljes területén egy erőteljes népszerűsítő kampányt hozzanak létre. A Dél-alföldi régió határ menti fürdővárosai (Makó, Orosháza, Gyula) pontosan ezt a problémát felismerve hívtak életre egy együttműködést, mely keretében összefogva, a három fürdőt együtt reklámozva próbálnak kommunikálni a külföldi piacok felé. A kommunikáció fő iránya a szomszédos országok, Románia és Szerbia felé mutat, azonban a nyugati országok felé is elindult a népszerűsítés. Jelen tanulmány is az összefogás érdekében végzett marketing tevékenységet kívánja elősegíteni a fürdővezetők interjúi alapján elemzett fürdőzési piac jelenlegi helyzetének feltárásával, illetve a fürdővendégek demográfiai összetételének, valamint fürdőzési igényeinek felmérésével. 4

5 2. A kutatás menete A kutatás kezdetekor a három résztvevő fürdő (Makó Hagymatikum, Orosháza Gyopárosfürdő, valamint Gyulai Várfürdő) vezetőivel készültek elsőként interjúk. A beszélgetés során kikértük a személyes, valamint a szakmai véleményüket a mai magyarországi fürdőzési piac állapotáról, szereplőiről, telítettségéről, illetve a fürdővendégek demográfiai jellemzőiről és fürdőzési szokásairól szerzett tapasztalatairól. Az interjúkban részletesen kitértünk az egyes fürdők előzetes történetére, a jelenleg nyújtott szolgáltatásaikra, valamint e szolgáltatások áraira. A tanulmány első részében ezeknek az interjúknak az elemzésére kerül sor. Elsőként az egyes fürdők múltját, jelenét és tervezett jövőjét, majd a fürdőzésről, a piacról és a vendégkörről szerzett általános információkat vázoljuk fel az interjúk segítségével. A tanulmány következő részében a fürdővendégekkel készített interjúk elemzése történik. Mindhárom fürdőben nyolc interjúalanyt kérdeztünk meg személyesen arról, mit gondolnak a magyar fürdőzési piacról, mit várnak el egy fürdőtől, és mennyire elégedettek az aktuális fürdővel. A vendégekkel készített interjúk során is elengedhetetlen volt megőrizni az alanyok anonimitását. A beszélgetéseket ebben az esetben is diktafon segítségével digitálisan rögzítettük, majd írott formában, a tanulmányban mellékeltük. Az interjúkban kitértünk az alanyok lakhelyére, illetve fürdőzési szokásaikra is, mely információk a későbbi kvantitatív elemzési munka alapjául szolgáltak. A tipikus fürdőző csoportok például mindhárom fürdő esetében elkülöníthetőek voltak, mely csoportok létezését a tanulmány további részében statisztikai elemzési módszerekkel kívánjuk kimutatni. A tanulmány utolsó részében a három fürdőben készített kérdőíves adatfelvétel eredményeinek bemutatására kerül sor. A kvantitatív elemző munka első lépéseként a fürdőző vendégek demográfiai jellemzőit mutatjuk be. Mindhárom fürdő látogatói megvizsgálásra kerülnek kor, nem és iskolai végzettség szerint, majd felvázoljuk, hogy mely régiókból, országokból érkeznek az adott fürdőbe a legtöbben. Ezekből az adatokból már megrajzolható, hogy a három fürdőhelyet mely fürdőző csoportok látogatják a leggyakrabban, és ezek a csoportok milyen tulajdonságokkal rendelkeznek. Mivel az utóbbi néhány évben hasonló kvantitatív eljárásokon alapuló kutatást nem készítettek a fürdőkben, ezért az adatokon longitudinális elemzés nem végezhető, csak az adott időtartamra érvényes, horizontális elemzések hajthatóak végre. Az elemzés utolsó szakaszában a fürdővendégek igényfelmérésre történik, arra keresve a választ, hogy mely fürdőző csoportoknak pontosan milyen elvárásaik 5

6 vannak a számukra ideális fürdővel szemben, és mit gondolnak, a tanulmányban szereplő három fürdő mennyire felel meg az igényeiknek. Az elemzés végére várhatóan láthatóvá válik majd, hogy a fürdővezetők által leírt célcsoportok a valóságban mennyire aktív vendégei az adott fürdőknek, valamint megfogalmazhatóvá válnak olyan, még szükséges teendők, melyek elvégzésével a fürdőket tovább lehetne népszerűsíteni országon belül, vagy akár országon kívül is. 3. Múlt, jelen és jövő a fürdővezetők szemszögéből 3.1. A Makói Hagymatikum története A makói fürdő története 1956-ban kezdődött, amikor a jelenlegi épület mögött található, mára már használaton kívüli földhivatal udvarán fúrásokba kezdtek, abban a reményben, hogy gyógyvizet találnak. Ebben az időben tört fel a föld mélyéről az a 41 Celsius-fokos alkáli hidrogén-karbonátos gyógyvíz, melyet a mai napig alkalmaznak Makón a gyógyászat során, és erre a gyógyvízre alapozva kezdtek el medencéket építeni a területen. Ahogy az interjúalany is beszámolt róla, az 1960-as évek szokásainak megfelelően itt is három klasszikus medence épült elsőnek: egy 50 méteres úszómedence, mely 3 méteres mélységével már akkor kuriózumnak számított; egy gyermekmedence; valamint egy gyógymedence. Az akkori fürdő épületét csak a medencék kiépítése után kezdték el felhúzni, mely a mai Hagymatikum helyén állt akkoriban. A fürdő az első időkben inkább tisztasági fürdőként üzemelt, volt kádfürdő is, így a lakosság gyakran naponta járt ide tisztálkodni, fürödni. A tisztasági fürdő megépítésével párhuzamosan a Maros partján a lakosság felfigyelt arra, hogy ízületi fájdalmaikat enyhíthetik, ha magukra kenik a Maros-parti iszapot. Mikor Dr. Batka István reumatológus főorvos bevizsgáltatta a parton található iszapot, kiderült, hogy az kivételesen jó szemcse összetételű, kiváló hőátadó tulajdonságokkal bíró, gyógyhatású iszap, melyet 1961-ben gyógyiszappá minősítettek. A marosi iszap gyógyító hatásának felfedezése után a fürdő fokozatosan inkább a gyógyászat irányába haladt, azonban egészen az 1980-as évekig főleg tisztasági fürdőként tartották nyilván ben a gyógyvízzé minősített termálvízre és a gyógyiszapra alapozva a Makói Fürdőt gyógyfürdővé nyilvánították, és az eddigi kádfürdők felszámolásával megkezdődött a gyógyászati részleg üzemelése. A kezelések alapja a gyógyvíz és az iszap rendszeres használata volt, de kiépült egy komplett gyógyászat is, mely alkalmazta az elektroterápiát és a víz alatti gyógytornát is. 6

7 A gyógyászat fellendülése mellett azonban az 1980-as évek végére, az 1990-es évek elejére a már majdnem harminc éves medencék elavulttá váltak, gyakran már nem voltak képesek maradéktalanul ellátni funkciójukat. A városvezetés időben észlelte a problémát, és a gyulai, valamint a sárvári fürdő példáját szem előtt tartva újabb fejlesztésekbe kezdett. Az 1990-es évek elején az addig gyógyvízzel feltöltött 50 méteres úszómedencét feszített víztükörrel és vízforgatós rendszerrel látták el, mely a három méteres mélységével továbbra is egyedülállónak számított a Dél-alföldi régióban. Az építkezések folytatására 2002-ig kellett várni, ekkor készült el a hullámfürdővel, vadvízzel, hidromasszázzsal ellátott élménymedence, egy évvel később pedig átadták a szabadtéri csúszdát a hozzá tartozó feszített víztükrű medencével. Bár a városvezetés számos fejlesztést vitt véghez a 2000-es évek elején, a fürdő legnagyobb gyengeségét ezzel sem tudták kikerülni: mivel nem rendelkeztek fedett medencékkel, ezért a fürdő szezonális maradt re azonban sikerült átadni a fokozatosan mélyülő beltéri, 25 méteres tanmedencét, egy ülőmedencét és egy gyermekmedencét magába foglaló épületet, valamint a hozzá tartozó szabadtéri, élményelemekkel felszerelt gyermekmedencét és babamedencét, illetve a 33 méteres szabadtéri tanmedencét, a már úszni tudó gyermekeknek. Interjúalanyunk elmondása alapján a tanuszoda épületének megálmodásakor elsősorban a helyi lakosság igényeit tartották szem előtt, szerettek volna biztosítani egy olyan helyet a gyermekeknek, ahol biztonságosan megtanulhatnak úszni. A tanuszoda megépülésével párhuzamosan a fürdő többszörös pályázati részvétel után lehetőséget kapott az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-Alföldi Regionális Operatív Program keretében uniós pályázati források lehívására, így 2009 novemberében elindulhatott a mai Makói Hagymatikum megépítése. Az új épület megtervezésére Makovecz Imre építészt kérték fel, akinek több munkája is megtalálható Makón: az ő nevéhez fűződik a Hagymaház és a makói buszpályaudvar is. A fürdő üzemletetése az építkezések idején sem állhatott le, ezért a gyógyászati részleget ideiglenesen a tanuszoda épületébe helyezték át. A közel két évig tartó építkezést 2011 augusztusában egy tűzeset zavarta meg, az épület egyik kupolája gyulladt ki. Az eset mindössze egy hónap csúszást okozott az építkezésben, így január 20-án a Makói Hagymatikum hivatalosan is megnyitotta kapuit a vendégek előtt. A fürdő jelenleg az országban, de talán egész Európa-szerte kuriózumnak számít, hiszen nincs még egy olyan fürdő Magyarországon, amelyet az építészetével lehetne 7

8 reklámozni 1. Ahogy az interjúban is elhangzott, a fürdő megépítése során arra törekedtek, hogy minden korosztály, minden igényét ki tudják szolgálni. Egy beltéri és egy kültéri gyógymedencével rendelkeznek, valamint négy élménymedencével, ebből három a kupolán belül van, egy pedig szabadtéren, a csúszdával összekötve. A kisgyermekes családokra gondolva a kupolán belül létrehozták még a Sherwood-i gyermekbirodalmat, melyen belül babamedence és gyermekmedence is található. A szauna-parkban már 9 különböző szaunából lehet válogatni, a közelmúltban adták át az ország harmadik Kelo szaunáját, mely valódi 250 éves ezüstfenyő rönkfából épült. Vannak különböző szauna-szeánszok és szauna-feltöltések, melyekből kedvünk szerint válogathatunk, a makói hagymástól egészen a sörös felöntésig. Az új szolgáltatások közé sorolható továbbá a fürdőn belül létrehozott étterem, de működik büfé, sőt fodrászat és kozmetika is. A Hagymatikum kombinált jegyárakkal dolgozik, mely lehetővé teszi, hogy a vendégek csak azokért a szolgáltatásokért fizessenek, amelyeket igénybe is vesznek. A kombinált jegy mellett, mellyel az élménymedencék használata is engedélyezett, vásárolható úszójegy, mely kizárólag a tanuszoda területére érvényes, valamint úszó- és gyógyászati jegy, mely a tanuszoda mellett a gyógyászati szolgáltatásokat is magába foglalja. A szauna-park használatához külön szükséges jegyet vásárolni, azonban egy jeggyel korlátlanul használható a szauna-park bármely szolgáltatása. Van kedvezmény a diákok és a nyugdíjasok részére, valamint a helyi lakosok 50%-os kedvezménnyel vehetik igénybe a Hagymatikum szolgáltatásait. Az interjúból az is kiderült, hogy időszakosan újabb akciókkal próbálnak kedveskedni a vendégeknek, anyák napja alkalmából például, ha az édesanya gyerekkel érkezett, akkor az édesanya 50% kedvezményt kapott, illetve hasonló akciót terveznek a közel jövőben apák napjára is. A helyi közönség mellett az ország egész területéről érkeznek látogatók a Hagymatikumba. Az előzetes statisztikai adatok alapján 2 a vendégkör mindössze 53,45%-a érkezett Magyarországról, 37% Romániából, 8% pedig Szerbiából, de jöttek vendégek Angliából és Ausztráliából is. Bár az utóbbi néhány évben hatalmas átalakuláson ment keresztül a makói fürdő, a fejlesztések a jövőben sem állnak le. A fiatal vendégkör érdekeit szem előtt tartva az interjú készítésének hetében készültek átadni a fürdőn belül négy új sportpályát is: egy röplabdapályát, egy streetball pályát, egy lábtengo pályát, valamint egy grundfoci pályát. A felnőtt korosztály igényeire támaszkodva azt is biztosítani kívánják a vendégeknek, hogy az 1 Idézet az 1. számú interjúalanytól 2 A vendégek irányítószámai alapján készült statisztika, melynek felhasználása a Makói Hagymatikum engedélyével történt. 8

9 olimpiát együtt, nagyképernyős televíziókon tudják nézni a fürdő területén. A kisebb gyermekek egész napos szórakozását figyelembe véve a medencék mellett a napokban építettek egy óriási homokozót, mely több kisebb homokozót foglal magába. A nyári szezonban ezen kívül hat héten keresztül, hat különböző tematikával a Hagymatikumban lesz elhelyezve a Minimax kölyökstrand, mely ugyancsak a kisgyermekes családok aktív szórakozását segíti elő. A nem túl távoli tervek között szerepel még egy kupola megépítése is, amelyen belül egy komplett családi élményparkot kívánnak létrehozni. A fürdő vezetője szerint a Hagymatikum egyetlen hiányossága jelenleg, hogy nem rendelkezik saját szállodával. A lakosság már felismerte a fürdőben rejlő profitálási lehetőségeket, és több apartman, falusi ház épült, mely a fürdővendégek elszállásolására szakosodott, azonban még mindig nincs egy, a fürdőhöz tartozó négy csillagos szálloda, amely az egyes fürdőzők magas szintű igényeinek kielégítését szolgálhatná. A fürdő hosszú távú terveiben azonban szerepel, hogy a valaha földhivatalként működő épület helyén építsék fel ezt a szállodát, mely akár egy híddal közvetlenül is összeköthető lenne a fürdővel. A hátrányok közé sorolandó azonban az is, hogy a városközpontban épült fürdő nem tud majd mit kezdeni, ha további, nagy helyigényű szolgáltatásokat szeretne kialakítani az intézményen belül. Erre azonban megoldásul szolgálhat majd a környező telkek felvásárlása, vagy a felfelé építkezés, amelyet már most is alkalmaztak a Hagymatikumban. 3 A Makói Hagymatikum múltját és jelenét felvázolva vélhetően a fürdő jó irányba halad, hogy Magyarország egyik meghatározó fürdőkomplexumává váljon, hiszen mind gyógyászatilag, mind az élményfürdőzés területén már olyan széleskörű szolgáltatásokat tud nyújtani, mely teljes mértékben képes lehet kiszolgálni az országhatáron belül, vagy akár kívül élő közönséget. Mindehhez azonban szükséges, hogy az egész országra, valamint a határokon túlra kiterjedő, erőteljes marketing-kampányt hozzanak létre, mely segítségével képesek lesznek felhívni a figyelmet a Dél-Alföld egyik legszebben kivitelezett fürdőkomplexumára számú interjúalany elbeszélése, valamint a internetes oldal tartalma alapján 9

10 3.2. Gyopárosfürdő története Gyopárosfürdőn már a kiegyezés időszakában, 1867-ben folytak vízminőség vizsgálatok. A vegyelemzés Dr. László Elek, Orosháza akkori orvosának kezdeményezésére indult meg 1869-ben, azonban a fürdő kiépítése még évekig váratott magára. Az akkori községi testület nem engedélyezte a tó melletti terület kiépítését, azonban megengedte a lakosságnak, hogy fürödjenek a tóban. A korabeli sajtó is sokat foglalkozott Gyopárosfürdő sorsával, és az 1880-as évekre a tó elismert és viszonylag sokak által látogatott fürdőhellyé vált ban hivatalosan is fürdőhellyé nyilvánították a tó partját, és a következő öt évben rohamos fejlődésnek indult a terület. A kenderáztatásra használt, valamint a fürdőzésre szánt területet elkülönítették, és külön öltöző kabinokat is hoztak létre a nők számára. A gyors fellendülést azonban gyors hanyatlás követte, a tó környékét benőtte a nád, és a fürdővendégek többsége hanyagolta a látogatásokat a tónál. Az újabb fellendülés 1906-ban történt, amikor a község átvette Gyopárosfürdő irányítását, és megkezdődött a tó partjának kiépítése, a vízmélység megszabása. Ugyanebben az évben alakították ki az Orosháza-Szentes vasútvonalat, mely már érinteni tudta a gyopárosi városrészt, és a későbbiekben már külön vonatokat is indíthattak Gyopárosfürdő végállomással. Emellett ebben az évben indult meg a tó partján a parkosítás, fásítás, valamint építettek egy községi szállodát is 40 vendégszobával, majd 1908-ban a már fás ligetben ártézi kutat is fúrtak. A fejlődésnek ebben az esetben is az I. világháború vetett véget, és bár a két világháború között is történtek lépések a fürdő fejlesztéséért, azonban 1958-ig nem indultak be újabb nagy beruházások. A mai Gyopárosfürdő 4-5 ütemben fejlődött, és érte el mai állapotát. Az itt található alkáli hidrogén-karbonát tartalmú termálvizet 1999-ben nyilvánították gyógyvízzé, mely elsősorban a mozgásszervi, reumatológiai, ízületi bántalmakra, valamint nőgyógyászati problémákra nyújthat megoldást. A termálvíz gyógyító hatására alapozva Gyopárosfürdőn kiépült a Gyógyászati Központ is, mely teljes elektro- és balneoterápiás kezeléseket is biztosít a vendégek számára. Gyopárosfürdő múltjában az utolsó nagy beruházás 2004-ben valósult meg, ekkor adták át az új élményfürdőt és a wellnessrészleget, illetve az egykori laktanya helyén épült szállodát, mely hol magánkézben van, hol a fürdő tulajdonát képezi. Az utóbbi egy-két évben Gyopárosfürdő nem a fizikailag megfogható fejlesztésekre fektette elsősorban a hangsúlyt, hanem a fürdő image-át próbálta piacképesebbé tenni. Az interjúalany beszámolt arról, hogy egyik legfontosabb célcsoportnak a gyermekes családokat tartják, és január óta látható eredményeket értek el a családi programokkal kapcsolatos fejlesztésekben. A fürdőben külső- és belső gyermekfelügyeletet hoztak létre, valamint 10

11 animátorok és gyermek játszóházak segítségével próbálják színesebbé tenni a családok programjait, amikor Gyopárosfürdőre látogatnak. A kifejezetten kisgyermekes családoknak szóló programok mellett hangsúlyt fektettek az aktív korosztály szórakozására is, például bérelhető kerékpárokkal kívánják fellendíteni a kerékpáros turizmust. Gyopárosfürdőt jelenleg tipikusan többgenerációs fürdőként lehet említeni. A szolgáltatásai között szerepel a gyógyászat, a wellness, a bababarát programok és szolgáltatások, de az uszoda, az élményfürdő és a szauna-park is. Minden egyes részlegükkel az azt legfőképpen használó közönséget kívánják megszólítani, és az ő igényeikhez igazítani a szolgáltatást. Az interjúalany azt is kifejtette, hogy Gyopárosfürdőnek minden esetben többet kell nyújtania a megszokottnál, hiszen nem tud felmutatni olyan más attrakciót, ami emelné a fürdő színvonalát, így hátrányban van például a gyulai Várfürdőhöz képest, amely a vár közelségével máris egy pluszt nyújthat a közönségnek. A gyopárosi fürdő egyedisége azonban abban rejlik, hogy hatalmas zöld terület, zöld övezet veszi körül, amely alkalmas családok, nagyobb társaságok aktív szórakozására is, de a területen akár egész estés koncertek, nagy tömeggel járó rendezvények is megszervezhetőek. A nyári szezonban például a fürdő területén rendezik meg a Gyopárosi Sör és Virsli fesztivált, de volt már vízből nézhető mozi és éjszakai diszkó is. A fiatalok és a kisgyermekes családok mellett a fürdő jelenleg a nyugdíjas klubokat, egyesületek célozta meg, számukra gyakran a piaci árhoz képest lecsökkentett, egységes árakat biztosít, mely eredményeként az ország egyre távolabbi pontjairól érkeznek a nyugdíjas klubok tagjai, hogy akár egy fél napot itt töltsenek. Gyopárosfürdő árai nem sokban különböznek a Hagymatikum áraitól: kombinált jegy vásárlására itt is van lehetőség. Ha valaki csak a parkfürdőben szeretne napozni, akkor igénybe veheti a kinti medencék többségét, valamint az egyéb ingyenes szolgáltatásokat, azonban a szauna-park, vagy az élményfürdő részleg használatához külön belépőjegyet kell fizetni. Léteznek csökkentett árú jegyek, melyeket csak hétköznap lehet vásárolni, hiszen ekkor kisebb a forgalma a fürdőknek, a teljes napi jegyek között azonban nincs különbség, valamint diák- és nyugdíjas kedvezmény is létezik. A vendégek számára nagyon kedvező, hogy aki napi jegyet vásárol, az igénybe veheti még az aznap este kezdődő éjszakai fürdőzést is. Vannak külön wellness-csomagok is, melyekben különböző wellness szolgáltatásokat szedtek egy csokorba, s így kedvezményesebb árat tudtak adni ezekre. Ezen kívül léteznek gyógyászati csomagok is, melyeket az orvos is kiírhat, és így jóval kedvezményesebb áron vehetőek igénybe a szolgáltatások. A helyieknek természetesen Gyopárosfürdőn is 50%-os kedvezményük van a jegyárakra, azonban a kedvezményezettek köre itt annyival bővült, hogy 11

12 az Orosházi Kistérségen belül lakó vendégek 30%-os kedvezménnyel vásárolhatnak jegyet a fürdőbe. A fürdő vezetője elárulta, hogy a jövőben nem tervezik már az élményfürdőzés további erősítését Gyopárosfürdőn, hiszen az nagyon magas költségekkel bír, a látogatók gyorsan megunják, emellett pedig nagyon gyorsan amortizálódik. Inkább a sok apró strandélményre szeretnék fektetni a hangsúlyt, amelyek inkább animátor jellegű, ember végezte tevékenységeken fognak alapulni. A jövőben a gyógyászat fejlesztését is kitűzték célul, hiszen azon a részlegen régóta nem történt felújítás. Nem kifejezetten a szolgáltatások fejlesztésére lenne szükség, hiszen azok színvonala kifogástalan, hanem az eszközök modernizálására, vagy a falak újracsempézésére. A szezonalitás csökkentése érdekében a legfontosabb lenne, hogy a közeljövőben egy fedett uszoda részleget tudjanak átadni, hiszen amíg télen nem tudják kellőképpen kiszolgálni a közönséget, addig nem számítanak komoly konkurenciának a magyarországi fürdőkomplexumok piacán. 4 Gyopárosfürdő története majd száz évvel távolabb nyúlik vissza, mint az előbb tárgyalt Makói Hagymatikumé. Az új, építészetileg kivételes Makói Fürdővel ellentétben Gyopárosfürdő varázsa pontosan abban rejlik, hogy a hosszú évek nehézségeinek dacára képes volt megtartani fő profilját, és a beruházások, fejlesztések ellenére a fürdő megőrizte nyugodt, családias hangulatát, mely garantálja helyét az ország legnagyobb fürdőkomplexumai között A Várfürdő története A Gyulai Várfürdő az egykori Almásy-birtok 8,5 hektáros kastélyparkjában épült ki, melyet mára már természetvédelmi területté nyilvánítottak. A fürdő építésének gondolata az 1940-es években fogalmazódott meg először, egy akkor alakuló részvénytársaság kezdte meg a próbafúrásokat. A szakértelem hiánya miatt a fúrások nem jártak nagy sikerrel, csak kis nyomású, nem túl meleg vizet sikerült találniuk a területen. A II. világháború miatt abbamaradtak a kísérletek, majd 1957-ben a Városi Tanács tűzte ki célul újra a fúrások megkezdését ban már korszerű szovjet berendezésekkel indultak meg a munkálatok, és az őszi fúrások során 72 Celsius-fokos alkáli hidrogén-karbonát-kloridos, az ásványi anyagoktól barnára színeződött termálvizet találtak. A víz bevizsgálása során kiderült, hogy mozgásszervi betegségek, baleseti sérülés, idegbántalmak vagy akár nőgyógyászati problémák kezelésére is kiválóan alkalmas. A fürdő nem sokkal ezután, 1959-ben megnyitotta 4 A 2. számú interjúalany elbeszélése, valamint a internetes oldal tartalma alapján 12

13 kapuit, egy évvel később pedig már átadtak egy strandmedencét, melyhez csúszda is tartozott, majd három gyermekmedencét és két gyógymedencét is. A Várfürdő történetében talán a legfontosabb évek voltak, amikor a hatvanas és hetvenes években az egészségügyi miniszter elsőként a termálvizet gyógyvízzé, majd a Gyulai Várfürdőt gyógyhellyé nyilvánította, majd a fürdőtelep környéke üdülőterületi rangot kapott ban megkezdték a vízgyógyászati kezelések alkalmazását is, az egész ország területéről érkeztek ekkor beutalóval rendelkező vendégek. A város szálláshelyei ekkor már kevésnek bizonyultak, ezért általános iskolákban és kollégiumokban helyezték el a vendégeket, majd megnyitották a SZOT-üdülőt. Az 1970-es évek mindenképpen a Gyulai Várfürdő egyik aranykorának nevezhető: ebben az évtizedben kezdődött meg a rendszeres úszásoktatás az óvodások és az iskolások számára, valamint átadták az 50 méteres fedett versenyuszodát, mely a maga idejében egyedülállónak számított az egész országban. A fellendülést azonban a Gyulai Várfürdő esetében is hanyatlás követte. A következő majdnem két évtizedben a karbantartások, a felújítások elmaradtak, valamint a délszláv háború miatt látogatóinak száma is jelentősen lecsökkent. A társadalombiztosítási rendszer is átalakult Magyarországon: betegenként már csak évente kétszer 15 nap kezelést finanszírozott, ezzel jelentős jövedelem kiesést okozva a fürdőknek. Az előrelépésre 1999-ig kellett várni, amikor három nyertes pályázat és hitel segítségével korszerűsítésbe kezdtek a fürdőn belül: felújították az összes medencét, a közműveket és a gyógyászati részlegeket is. A fejlesztések eredményeképp 2004-ben a Gyulai Várfürdő elnyerte a legnagyobb szakmai minősítést strandfürdő és gyógyfürdő kategóriában is. A Gyulai Várfürdő jelenleg többgenerációs fürdőnek tekinthető, a gyógyvíz, a strand és a wellness ugyanis mind más korosztályt vonz a fürdőbe. Az elő- és utószezonban inkább a gyógyulni, rekreálódni vágyó idősebb korosztály, a nyugdíjasok látogatják rendszeresen a fürdőt, a főszezon idejében pedig általában az aktív keresők, a fiatalok, valamint a családok keresik fel a Várfürdőt. Számos különböző szolgáltatást nyújt a fürdő: saját gyógyászattal rendelkezik, egy reumatológus főorvos rendelése alatt pedig gyógykezeléseket lehet igénybe venni. A fürdő rendelkezik egy hatalmas ősparkkal is, ahol pihentető sétákat tehet a látogató, és amelyben több ritka növényfaj is található. Az aktív szórakozás mellett azonban lehetőség nyílik teljes wellness- és masszázs-szolgáltatások, valamint a szauna park igénybevételére is. A városban minőségi szálláshelyek is találhatóak, négy különböző négycsillagos szálloda, több háromcsillagos, valamint rengeteg panzió és apartman várja a turistákat. 13

14 A Gyulai Várfürdő a szolgáltatások mellett számos pluszt képes nyújtani látogatóinak. A fürdő a hatszáz éves Gyulai Vár tövében helyezkedik el, ezzel kulturális és élő történelmi élményt is biztosít a vendégkörnek. A város a nyári szezonban rengeteg kulturális és szórakozási lehetőset nyújt az idelátogatóknak, évről évre visszatérő, magas színvonalú rendezvényeivel. Kiemelt jelentőséggel bír a Gyulai Várszínház, de nyáron rendezik meg a Pálinkafesztivált, a Böllérnapokat, a Minden Magyarok Nemzetközi Néptánc Fesztiválját és a Gyulai Végvári Estéket is. A rendezvények mellett múzeumok és képtárak állnak rendelkezésre, valamint Gyula híres szülötteinek, például Kohán György és Erkel Ferenc életébe is betekintést nyerhet a látogató. A városon kívül is rengeteg szórakozási lehetőség van, a Körös partján, Városerdőn és Szanazugban számos strandoló és üdülőhely épült ki. A Gyulai Várfürdő árképzése is megfelel a mai magyar standard áraknak. A szezontól függően délután 4 és 5 óra után biztosítanak kedvezményt, valamint diák- nyugdíjas- és csoportos kedvezmények is igénybe vehetőek, gyulaiak pedig 50%-os csökkentett áron élvezhetik a fürdő szolgáltatásait. A Gyulai Várfürdő is kombinált jegyárakkal dolgozik, így elkerülhető, hogy a látogató olyan szolgáltatást is kifizessen, melyre valójában nem tart igényt. Gyula városába elsősorban belföldi turisták érkeznek, az ide látogatók 80-90%-a Magyarországról érkezik. A külföldi vendégek között nagyon sokan vannak, akik Romániából érkeznek, az összes külföldi turistának nagyjából 90%-a román. Főleg a szomszédos megyékből jönnek a látogatók, például Arad, Bihar, vagy Temes megyéből, a fürdő célja azonban pontosan az, hogy az ország belső részein élők is megismerhessék őket. A Gyulai Várfürdő vezetője pozitívan nyilatkozott a jövőről: a szezonális ingadozás orvoslására egy élményfürdő-beruházást terveznek, mely harmadik negyedévében fog átadásra kerülni. Az élményfürdő létrehozásával a gyógyászat és a wellness-szolgáltatások mellett már az aktív szórakozás terén is minőségi szolgáltatást tudnak majd nyújtani az odalátogató családos, vagy aktív életkorban lévő látogatóknak az elő- és az utószezonban is. Úgy véli, ez a beruházás más célcsoportokat tud majd a fürdőbe csábítani, így tovább növelhető a vendégkör, valamint csökkenthető a szezonális ingadozás. 5 A három Dél-Alföldi fürdőkomplexum múltjának, jelenének és jövőjének áttekintéséből látható, hogy bár mindhárom helyen hasonló minőségű termálvíz-készlet, és színvonalas szolgáltatások sora található, mégis képesek olyan pluszt nyújtani a látogatóiknak, mely 5 A 3. számú interjúalany elbeszélése és a internetes oldal tartalma alapján 14

15 egyedivé teszi őket régiós és országos szinten is. A Makói Hagymatikum építészete lenyűgöző és különleges, szolgáltatásai jelenleg talán a legkorszerűbbnek nevezhetőek az országban. A fürdők vezetői mindannyian egyetértettek abban, hogy aki a legújabbra, a különlegesre vágyik, mindenképpen a Hagymatikumot fogja választani. Gyopárosfürdő azonban a tó közelségével, a csónakázási lehetőséggel és a hatalmas zöldterülettel szinte kiránduló élményt biztosít látogatóinak, és aki csendes, nyugodt környezetben szeretné igénybe venni az egyébként minőségi szolgáltatásokat, azok elsősorban Gyopárosfürdőre látogatnak el. A Gyulai Várfürdő mindezekkel szemben kulturális örökséget, történelmi látnivalókat és színvonalas rendezvényeket ígérhet vendégeinek, az ide érkező turisták több hetet eltölthetnek a fürdőn belül és kívül is anélkül, hogy egy programon kétszer vegyenek részt. A fent említettek alapján elmondható, hogy az összefogás nem járna a vendégkör csökkenésével, sőt, ha országos szinten és az országos határokat átlépve is ösztönöznék a közönséget arra, hogy mindhárom fürdőt kipróbálják, sokkal szélesebb körben terjednének a látogatók pozitív élményei. Ha Magyarország kitalálná végre, hogy az image-a maga a fürdők országa, és valóban ezt egységesen kommunikálná külföld felé, akkor ebből nagyot profitálhatna az ország és fellendülhetne végre a turizmus is. 6 Ha a három komplexum, egyediségüket kiemelve, de együttesen lenne képes kilépni a külföldi piacra, sokkal hatékonyabb, eredményesebb munkát érhetnének el, mint egyenként. 4. A fürdőzési piac és a fürdőzés 4.1. Hogyan látják a fürdővezetők? A fürdőzési piac magyarországi helyzete A három fürdővezetővel készített interjú során nem csak a fürdők helyzetéről és jövőbeli terveikről kérdeztük őket, hanem megvitattuk a magyar fürdőzési piac jelenlegi helyzetét és a Magyarországra jellemző általános fürdőzési szokásokat is. Az intézmények hasonlóságából fakadóan a vezetők véleménye sem tért el különösebben egymástól, hasonlóan értékelték a Magyarországon tapasztalható szokásokat. Az interjúalanyok egyetértettek abban, hogy az utóbbi években jelentős változás tapasztalható abban, hogy az emberek miért keresik fel a fürdőket. Néhány évtizeddel ezelőtt a gyógyászati szolgáltatásokat kizárólag azok vették igénybe, akik már valamilyen betegséggel küzdöttek és rehabilitációra volt szükségük. Az utóbbi néhány évben azonban 6 Idézet a 2. számú interjúalanytól 15

16 megnőtt az igény a prevencióra, a megelőzésre is, ennek fő okát az egészségtudatra ébredésben látják. A fürdők iránti igényt növelte az is, hogy a stressz Magyarországon népbetegséggé vált, és ennek leghatékonyabb ellenszere az aktív pihenés, kikapcsolódás, mely a fürdőkben érhető el a legkönnyebben. A mai gazdasági helyzetből fakadóan azonban az emberek többségének nincs arra lehetősége, hogy rendszeresen, heteket töltsön a regenerálódással, ezért bár rövidebb időre, de felkeresnek egy-egy fürdőkomplexumot, ahol egy hétvége alatt minden szolgáltatás elérhetővé válik számukra, így aktívan ki tudják használni szabadidejüket, illetve kipihenhetik fáradalmaikat. A nagy fürdőkomplexumok kiépítése mellett azonban folyamatosan létesültek kisebb településeken, kisebb fürdők is az országban. A fürdővezetők nem zárkóztak el attól, hogy a kisebb fürdőknek is lenne létjogosultságuk az országban, azonban ezeket csak a helyi igények kiszolgálása érdekében tartják praktikusnak, és úgy vélték, egy kis településen működő fürdő csak akkor logikus beruházás, ha el tudja tartani magát. A Hagymatikum vezetőjének véleménye szerint, az lenne a legszerencsésebb, ha az országban kevés számú, de nagy, minden igényt kielégítő fürdőket építenének, melyek mellett épülhetnének átlagos fürdők, de az 1960-as évekbeli 3 medencés közfürdőkre már nincs szüksége Magyarországnak. Gyopárosfürdő képviselője elmondta, hogy a nagy komplexumok építésekor figyelembe kell venni, hogy a település infrastrukturálisan és orvosi ellátás szintjén is felkészült legyen, ezek nélkül a beruházás értelmetlen. Mindhárom interjúalany megoldásnak látná, ha a helyi fürdők a helyi igények kielégítését tűznék ki célul, míg a régiós szintű komplexumok a külföldi piacot céloznák meg. Így elkerülhető lenne a fürdőzési piac túltelítettsége, a fürdőknek nem kellene konkurálniuk egymással, azonban amíg minden település fürdőt épít anélkül, hogy specializálódna egy bizonyos célcsoportra, vagy szolgáltatásra, addig az intézmények nem fogják tudni fenntartani magukat. A kisebb település fürdői mellett bekapcsolódtak a piacra a wellness szállodák is, melyek hasonló szolgáltatást képesek nyújtani, mint a fürdők, mindezt anélkül, hogy a vendégnek el kellene hagyni a szállást. A fürdőzési piac telítettségének megoldását mindhárom interjúalany az együttes, külföld irányába, főként Románia és Szerbia felé indított kommunikációban látja. A három fürdő összefogásával olyan erős marketing-kampányt lehetne létrehozni, mely segítségével a gyógyászatot egyedülálló módon lehetne reklámozni, fellendítve ezzel az orvosi turizmust Magyarországon, melyre eddig még nem volt példa. A romániai fürdőkkel való együttműködést is fontos elemének tartják az összefogásnak, hiszen ahogy mi is szeretünk külföldre járni, úgy a románok szeretnek külföldre utazni, szeretik a magyar fürdőket a 16

17 rendezettségük, szépségük miatt. 7 A román fürdők egyelőre nem tartanak olyan fejlettségi szinten, mint a magyar intézmények, ezért a velük való kapcsolattartásból mindkét ország profitálhat, hiszen a magyar fürdők vendégköre a külföldi turisták számával növekedhet, a román fürdők pedig olyan komplexumok támogatását élvezhetik, amelyek egyedülállóak az országban A fürdőzési szokások Magyarországon Kik és milyen céllal járnak fürdőbe? Az interjúk további részében a vezetőket arról kérdeztük, hogyan látják, kik és milyen céllal járnak fürdőbe ma Magyarországon, valamint milyen szempontok szerint választják ki az intézményeket. Remélhetően a vezetők véleménye és a vendégekkel készített interjúk során szerzett információk megfelelő alapot fognak nyújtani a kvantitatív elemzés hipotéziseinek megfogalmazásához. A vezetők elbeszélései alapján több, tipikus fürdőző csoport különíthető el. Az interjúkból látszik, hogy mindhárom interjúalany elsősorban a saját fürdőjének vendégkörét figyelte meg, és ezek alapján képzett csoportokat a látogatókból. A makói fürdő vezetője saját tapasztalatai alapján két fő csoportot különített el, a csoportképzés alapja a fürdő mérete volt. Az első csoport a helyi lakosság, aki a saját településén rendszeresen látogatja a fürdőt, úszni jár, igénybe veszi a gyógyvizet, és közben megbeszéli az elmúlt napok történéseit a többi fürdővendéggel. Ők megelégednek az alap szintű szolgáltatásokkal, rendszeres napi szintű kikapcsolódásra használják a fürdőt. A fürdőkomplexumok vendégköre azonban eltér a helyi kis fürdők látogatóinak összetételétől. A másik tipikus csoport, akik kevésbé figyelik a távolságot, és az országon belül olyan intézményekbe látogatnak el, amelyeknek van valami egyedisége, ami kuriózumnak számít az országban. Ez a csoport kevésbé ár-érzékeny, inkább az ár-érték arányt veszi figyelembe, és hajlandó nagyobb kiadásokra, ha valami különleges élményben lehet része. A makói fürdővezető hozzátette, hogy elkülöníthetőek még a fürdőző csoportok a látogatás célja alapján is, hiszen van, aki kifejezetten gyógyulni érkezik a fürdőbe, és vannak, akik az aktív pihenés miatt választják a gyógyfürdőket. Külön kis csoportokat alkotnak a kisgyermekes családok is, akik a gyermek szórakozási lehetőségeit veszik figyelembe, de a fiatal páros és baráti társaságok is, akik együtt járnak masszíroztatni és együtt csúszdáznak. A tipikus csoportokon kívül úgy véli, mindenki olyan fürdőt választ, amilyen szolgáltatáshoz éppen 7 Idézet az 1. számú interjúalanytól 17

18 kedve van. A magyar piacon számtalan fürdő közül lehet választani, így ha valaki kifejezetten csúszdázni szeretne, akkor egy aquaparkot választ, de ha minden szolgáltatást egyaránt szeretne élvezni, akkor meglátogat egy olyan fürdőt, mint a Hagymatikum. Gyopárosfürdő vezetője a fent említett csoportoktól eltérően inkább a demográfiai jellemzők mentén csoportosította a fürdőzőket. Egyik ilyen csoport a kisgyermekes családok. Ők tipikusan ár és szolgáltatás érzékenyek, tehát minél többféle szolgáltatást, minél kedvezőbb áron szeretnének vásárolni és igénylik azt, hogy hasznos programokkal össze tudják kötni a nyaralásukat. 8 Jellemző rájuk, hogy szívesen eljönnek többször is a fürdőkbe akár egy hétvégére is, ritkán maradnak hosszabb időre. Ők azok, akik igénybe veszik a bérelhető kerékpárokat, a gyermekmegőrzést, a focipályát és a többi aktív programot, valamint az élményparkok elsődleges célcsoportjaikat is képezik. A másik megragadható csoport a gyógyászatot veszi rendszeresen igénybe, ők a 40 év feletti korosztály. Köztük is két kisebb csoport különíthető el: vannak, akik megelőzés céljából érkeznek a kezelésekre, míg mások már küszködnek valamilyen betegséggel és gyógyulni jönnek a fürdőbe. Ők rendszerint a felírt gyógyászati kezeléseket veszik igénybe, esetleg úsznak az egészségük érdekében, vagy szaunáznak egy keveset, de az élményparkot nem használják ki. Elkülöníthető még egy harmadik csoport is, akik kiszolgálására nem kifejezetten a fürdők, inkább a wellness szállodák szakosodtak. Ők abba az aktív kereső korosztályba tartoznak, akiknek a gyermekeik már kirepültek, egészségi állapotuk pedig nem kívánja meg, hogy rendszeres gyógykezelésekre járjanak. Őket az élményfürdőzés már nem érdekli, inkább a csendes-wellness szolgáltatásokat veszik igénybe. Számukra ezért a legelőnyösebb a szállodai szolgáltatások igénybevétele, hiszen így elkerülhetik a nyüzsgést, és több lehetőségük van az élményelemektől mentes rekreációra. A Várfürdő vezetője egy harmadik szempont alapján különítette el a fürdőkbe járó vendégek csoportjait, és az igénybe vett szolgáltatásaikat. Véleménye szerint főszezonon kívül azok járnak rendszeresen fürdőbe, akik valamilyen betegségben szenvednek, és gyógykezelést ajánlottak számukra. A főleg nyugdíjasokból álló korosztály fő célja a rehabilitáció, az élményelemeket nem használják ki. Szezonon kívül még gyakran látogat el a fürdőkbe az aktív kereső korosztály, akik a stresszt, a napi fáradalmakat szeretnék kipihenni. Ők kifejezetten a wellness-centrumokat keresik fel rekreáció céljából, de igénybe veszik a beltéri és a kültéri élménykomplexumokat is. Általában hétvégi vendégek, de az éjszakai fürdőzés látogatói is nagy arányban közülük kerülnek ki. Főszezonban megindulnak a 8 Idézet a 2. interjúalanytól 18

19 gyermekes családok és a fiatalok is, ők nem a gyógyvíz hatása miatt érkeznek, hanem főként a strand szolgáltatásait igénylik. A gyermekes családok kifejezetten olyan fürdőt választanak, ahol megtalálhatóak az élményelemek, amelyek egész napos szórakozást nyújthatnak a gyermekeknek Melyek a legfontosabb szempontok fürdőválasztáskor? Számtalan szempont vehető figyelembe fürdőválasztáskor, ez függ a vendég igényeitől, lehetőségeitől, de múlhat külső környezeti tényezőkön is. Az interjúk során megpróbáltuk összegyűjteni azokat a legfontosabb szempontokat, amelyeket a vendégek többsége figyelembe vesz, mielőtt kiválasztja, hogy melyik fürdőbe látogasson el. Az, hogy mely szempontok a legfontosabbak, az interjúk időpontjában még csak hipotézisek voltak, érvényességük csak a kvantitatív elemzéskor vizsgálható. Az interjúalanyoktól azt kértük, ők válaszolják meg, mely szempontok lehetnek a legfontosabbak. Mivel nem voltak adottak a választási lehetősek, három különböző szempontot vázoltak fel a vezetők. A makói képviselő a távolság és az idő függvényét nevezte meg a legfontosabb szempontnak. Elmondása szerint, ha valaki csak egy napot tud pihenésre szánni, nyilván nem utazik messzire a lakhelyétől. Ilyenkor egy maximum 100 km-es körön belül választ a vendég fürdőt. Ha több nap, esetleg több hét áll rendelkezésre, akkor a fürdőzők elhagyják ezt a 100 km-es sugarú kört, sőt néha még akkor is távolabb mennek, ha a közelben is megkapják ugyanazokat a szolgáltatásokat. A távolság mellett a fürdővezető fontosnak vélte még az egyediséget, az ár-érték arányt, a szolgáltatások minőségét, a tisztaságot, valamint design-t is. Gyopárosfürdő vezetője szerint a szempontok is elkülöníthetőek aszerint, hogy a vendég mely említett csoportba tartozik. A kisgyermekes családok számára az egyik legfontosabb mindig az ár-érték arány, valamint az, hogy a gyermekek a fürdőzés során ne unatkozzanak, minél színesebb programokkal szórakoztassák őket. Az aktív korú, főként wellness-szolgáltatások miatt érkezők ritkán nézik az árakat, őket inkább a nyugalom, és az igényes kiszolgálás érdekli. A Várfürdő képviselője is hasonlóan nyilatkozott, szerinte mindig ahhoz kell mérni a szempontokat, hogy milyen céllal érkezünk a fürdőbe. A gyógyászatra érkezők például gyakran egyszerűen csak azért mennek az adott fürdőbe, mert ott tudják felvenni a kezeléseiket. Általánosságban a legfontosabb értéknek ő is az egyediséget emelte ki, valamint azt, hogy a fürdőn kívül mindig legyen egyéb szolgáltatási lehetőség is a közelben, hiszen ez a titka annak, hogy sokan heteket töltenek például Gyula városában. 19

20 A fent említett szempontok közül elsőként az ár-érték arányt fejtették ki részletesen. Fontos megemlíteni, hogy mindhárom fürdővezető elmondta, az árak gyakran standard árak, ezért nem ezt kell figyelni, az a fontos, hogy mekkora mennyiségű és milyen minőségű szolgáltatást kapunk cserébe, ezért a szakmában ők csak ár-érték arányt vesznek figyelembe. Elmondásuk alapján az ár-érték arány fontos, de csak ezért az emberek többsége nem választ fürdőt. Az azonban gyakran előfordul, hogy akik kevésbé engedhetik meg maguknak, azok csak egy hosszú hétvégére, vagy 1-2 napra látogatnak el a fürdőkbe, ezzel tudnak spórolni. Az ár-érték arány után az elérhetőség és a nyitva tartás fontosságáról beszéltünk. Mindhárom fürdő úgy vélte, az elérhetőség akkor szempont, ha távoli városból, vagy országból érkeznek a vendégek. Ha Romániából vagy Szerbiából jönnek a látogatók, akkor kifejezetten előnyös, hiszen mindhárom fürdő határ menti településen helyezkedik el. Nagyobb probléma, ha a vendégek nyugat felől érkeznek, az utak minősége ugyanis egyre rosszabb, és előfordul, hogy egy-egy látogatót ez is visszariaszt a fürdő felkeresésétől. A helyiek szempontjából csak Gyopárosfürdő esetében van értelme elérhetőségről beszélni, hiszen a városon kívül található a komplexum. Ezt a hátrányt a gyógyászat esetében már kiküszöbölték, hiszen a fürdő saját kisbuszt indít a kórháztól, amely megoldja a ki- és beutazást a betegnek, valamint már helyi járatos buszok is indulnak, melyekkel bárki eljuthat a fürdőig. A nyitvatartás fontosságáról is mindhárom interjúalany hasonlóan vélekedett: kiemelt fontossággal kell kezelni, de csak a helyi lakosság miatt. Azok a vendégek, akik egy napra autóval, vagy tömegközlekedéssel utaznak a fürdőbe, általában 9 és 10 óránál hamarabb nem érkeznek meg, valamint délután 17 és 18 között általában már visszaindulnak lakóhelyükre. Számukra a napi 12 órás nyitva tartás több is, mint megfelelő, azonban a helyi lakosság igényei ennél magasabbak. A törzsvendégek azok, akik egymással is vérre menő harcot vívnak, hogy a reggeli úszás, vagy az esti brügygölés a fontosabb. 9 A munka előtt úszni vágyók elvárják a fürdőtől, hogy reggel 6 órakor már nyitva legyen, azonban azok, akik munka után szeretnének érkezni, azt várják el, hogy legalább 9 óráig bent lehessenek. A fürdők feladata pontosan az, hogy megtalálják azt az arany középutat, mely a lehető legtöbb vendég igényeinek megfelel. A fürdővezetőkkel készített interjúk alapján világosan elkülöníthetőek a fürdőzők között tipikus nagyobb, illetve kisebb csoportok, mindezek bizonyításához azonban szükség van a vendégekkel készített interjúk, és a kérdőíves adatfelvétel eredményeire is. A 9 Idézet az 1. számú interjúalanytól 20

21 valóságban ugyanis ezek a tipikus célcsoportok nem ilyen letisztult formában jelennek meg, így előfordul, hogy a statisztikai elemzés során nem különülnek el láthatóan. A vendégekkel készített interjúk és a kérdőíves adatfelvétel elemzésekor tehát nem arra törekedtünk, hogy a vendégek egyes csoportjait láthatóan elkülönítsük egymástól, hanem arra, hogy egy átfogó képet kapjunk arról, milyen demográfiai jellemzőkkel és milyen fürdőzési szokásokkal bírnak az egyes komplexumok látogatói Hogyan látják a fürdő vendégei? A fürdőzési piac és a fürdőzési szokások a vendégek szemszögéből A vezetői interjúkból egységes kép alkotható a magyar fürdőzési piacról, azonban érdemes a vendégek szemszögéből is megvizsgálni az utóbbi néhány évben lezajló folyamatokat, ezért mielőtt rátérnénk az interjúalanyok saját fürdőzési szokásaira, kikértük a véleményüket általánosságban is a fürdőzésről és a piacról. Mindhárom fürdőben nyolc-nyolc személlyel készült interjú. A beszélgetések alanyai a fürdő teljes vendégköréből kerültek kiválasztásra, ügyelve arra, hogy demográfiai összetételük valamennyire tükrözze a fürdő teljes vendégkörének eloszlását. Az interjúk rögzítése a megszokott módon, diktafon segítségével történt, biztosítva az alanyokat az anonimitásról. A fürdőzési piacról alkotott véleménykülönbségek már az első kérdés feltevésekor láthatóak voltak, azonban mindhárom fürdő esetében hasonlóan alakultak. Az interjúalanyok közül 10 fő úgy gondolja, hogy a kistelepüléseken is szükségesek a fürdők, míg másik 9 fő szerint csak a nagytelepülések komplexumaira van szüksége az országnak, a többiek nem fogalmaztak meg egyértelmű véleményt a témában. A nagy fürdőkomplexumok mellett érvelők szerint a túl sok, apró fürdő nem lenne képes minden igényt kielégíteni, ezért inkább arra van szükség, hogy ezek a nagy komplexumok megfelelő távolságra legyenek egymástól, így az ország bármely területéről viszonylag könnyen elérhető legyen egy-egy nagy komplexum. A kis települések mellett érvelők főleg az árakat hozták fel példának, a nagy fürdőket ugyanis a kombinált jegyek ellenére is túl drágának találják. Mindhárom fürdő vendégei úgy látták, hogy a fürdőbe járás nagyon elterjedt szokás a mai Magyarországon, azonban nem értettek egyet az utóbbi évek változásaiban. Többségük úgy vélte egyre több ember jár fürdőbe, és mindez a pihenés utáni vágy és a gyógyulni akarás következménye, de néhány interjúalany szerint már a fürdők vendégkörén is érezhető a mai gazdasági helyzet súlyosbodása, egyre kevesebben tehetik meg, hogy rendszeresen fürdőbe járjanak. Megoszlott a vélemény arról is, hogy milyen szolgáltatásokat keresnek az emberek 21

22 leginkább a fürdőkben, de két szolgáltatást szinte minden esetben kiemeltek: az élményt és a gyógyvizet. A fürdőzési szokások mellett a Romániában működő fürdőkről is kérdeztük a vendégeket. A Magyarországon élők közül (a kérdezettek 70%-a) mindössze egy látogató volt, aki járt már romániai fürdőben, azonban az elmúlt tíz évben ő sem látogatott vissza oda. A Románia területén élő vendégek ismerték az említett fürdőket, azonban mindannyian azt nyilatkozták, hogy messze elmaradnak a magyar fürdőkhöz képest. A vendégek vélekedése a magyar fürdőzési piacról és a fürdőzésről, nem nyújtott használható, plusz információkat a kutatás számára, azonban máris rávilágított arra, hogy a vendégek a vártnál sokkal gyakrabban hozzák összefüggésbe a fürdőzési szokásokat az anyagi helyzettel. 5. A fürdővendégekkel készített interjúk elemzése A fürdők vezetőivel készített interjúkat követően mindhárom intézmény nyolc-nyolc vendégével készült interjú a saját fürdőzési szokásaikról. A beszélgetések során az volt a törekvés, hogy a vezetői interjúk által nyitva hagyott kérdésekre is választ kapjunk. Az interjúkban elhangzott válaszok nem képezik szerves részét a statisztikai elemzésnek, inkább csak segítik a későbbi kvantitatív elemzést azzal, hogy irányt szabnak a hipotéziseknek, valamint gyakran választ adnak a statisztikai adatok eredményeire is, hiszen az alanynak ebben az esetben lehetősége van kifejteni véleményét A Makói vendégekkel készített interjúk eredményei Makóra a kérdezettek pontosan a fele érkezett a közeli megyeszékhelyről, Szegedről, a többiek közül egy helyi, valamint három külföldi, Aradról, Vajdaságból és Sydneyből érkező vendég. Ez az eloszlás máris informatív lehet a kutatás számára, hiszen a hazai vendégek közül szinte mindenki a fürdő közelében lakott, de akadt olyan is, aki másik földrészről érkezett. A makói és három szegedi interjúalany heti rendszerességgel látogat meg valamilyen fürdőt, a külföldről érkező vendégek azonban ritkábban járnak fürdőbe, akkor viszont hosszabb ideig maradnak. Céljaik között szerepelt főként az úszás, a szaunázás és a kikapcsolódás, de egy makói nyugdíjas hölgy például rendszeresen ezt az időtöltést választja, hogy unokájával együtt lehessen. A kérdezettek közül csak egy válaszadó jár rendszeresen egyedül fürdőbe, ő ilyenkor csak úszni szokott, azonban ha nem sportolási céllal érkezik, akkor ő is társaságban jár fürdőzni. A szolgáltatások igénybevételében különbség 22

23 tapasztalható az interjúalanyok szokásaiban. A két megkérdezett szegedi fiatal a lehető legtöbb szolgáltatást kipróbálja, ha társasággal érkezik, az idősebb korosztály viszont inkább a gyógyvizet és a masszázsokat preferálja. A szauna használata megosztja a vendégeket, 50% igénybe veszi, de van, aki drágállja az árát, vagy aki a szíve miatt nem használhatja. A vendégek, ha társasággal érkeznek, átlagosan 5-6 órát töltenek a fürdőben, ennél csak abban az esetben jönnek rövidebb időre, ha csak napközbeni úszás a fő cél. A fél, vagy sokszor egész napos fürdőzést azzal magyarázzák, hogy sokkal több szolgáltatás érhető el a fürdőben, mint amennyit ki lehet próbálni 2-3 óra alatt, valamint ha már kifizették a belépőjegyeket, akkor minél tovább élvezhessék a fürdő előnyeit. Az interjú során megkértük az alanyokat, hogy mondják ki azt az első szót, ami eszükbe jut a fürdőről: a válaszok 75%-a a pihenéssel, feltöltődéssel, rekreációval volt kapcsolatos, míg a maradék 25% az egészség és a gyógyulás kategóriába tartozott. A kérdezettek közül egyedül a Sydney-ből érkező vendég nem járt még Magyarországon más fürdőkben, a további interjúalanyok mindegyike az ország számos más fürdőjét felkereste már: jártak Mórahalmon, Gyulán, Zalakaroson, Budapesten, Szegeden, stb. A makói nyugdíjas hölgy volt a kérdezettek közül az egyetlen törzsvendég, a többi vendég először járt a fürdőben. A kérdezettek véleménye megoszlott arról is, hogy mi a legfontosabb szempont a fürdőválasztáskor. A Sydneyből érkező vendég nem jár fürdőbe, ő kizárólag a fürdő építészete miatt látogatott el ide, a vajdasági látogató a tisztaságot jelölte meg fő szempontként. Az ár-érték arányt mindössze egy vendég említette a legfontosabbnak, a kérdezettek többsége inkább azt tartja fő szempontnak, hogy a fürdőben minden szolgáltatás elérhető legyen, amit ő igénybe akar venni. A kérdezettek közül azért mindenki figyeli a fürdő árait, de országos szinten véleményük szerint nincsenek olyan nagy különbségek, hogy valahova csak az ára miatt érje meg elmenni, vagy pontosan azért kellene lemondani róla. Ettől függetlenül minden vendég azt nyilatkozta, hogy ha csökkentenék a belépők árait, akkor fellendülhetne a fürdő forgalma. Egy szegedi hölgy szorgalmazná azt is, hogy csökkentett áron 1-2 órát is lehessen a fürdőben tölteni, ugyanis rendszeres látogatója egy vízi tornafoglalkozásnak, ahol az edző óradíja mellett a fürdőbelépő teljes árát is ki kell fizetnie. Az elérhetőséget és a nyitva tartást a nyolc kérdezett közül hatan nem tartották kifejezetten fontosnak, és mindössze egy személy volt, aki kihangsúlyozta a késő estig tartó nyitva tartás elengedhetetlenségét az aktívan dolgozó, de úszni vágyó emberek érdekében. Az ingyenes buszjáratok indítását minden kérdezett jó ötletnek tartotta, azonban senki nem állította, hogy igénybe venné. A nyugdíjas kérdezettek azzal indokolták véleményüket, 23

24 hogy ők eleve ingyen utazhatnak az országban, de többek szerint az autó egyfajta mobilitást biztosít, amelyről nem szeretnének lemondani. A vendégek fürdőzési szokásainak megvitatása után a Hagymatikumról kérdeztem az interjúalanyokat. Többségük ismerős által, vagy valamilyen írott, illetve elektronikus médiából hallott elsőnek a fürdőről. A kérdezettek többsége látott reklámot a fürdőről helyközi buszokon, plakátokon, vagy sajtóban, a Vajdaságban és a Sydneyben élő látogatók azonban semmilyen reklámmal nem találkoztak a Hagymatikummal kapcsolatosan. Amikor az interjúalanyok véleményét kértük a fürdőről, 6 kérdezett a legjobb tulajdonságnak a Makovecz Imre által megálmodott kivitelezést nevezte meg. Pozitív tulajdonságként említették még emellett a szolgáltatások széleskörűségét, és minőségét, valamint a tisztaságot is. Negatívumként a makói interjúalany az 50 méteres úszómedence lecserélését nevezte meg, majd beszámolt arról, hogy a helyi közönségből mindenki hiányolja a régi medencét. A Sydney-ben élő vendég kifejtette, hogy amikor szállást keresett Makón, csak nagy nehézségek árán bukkant rá egyre, amivel viszont nagyon elégedett, de hiányolja a fürdőhöz tartozó szállodát. Az Aradról érkező látogató arról is beszámolt, a makói szállások között keresgélve nem talált olyat, amit megengedhetett volna magának. A Hagymatikum árait a látogatók többsége reálisnak tartotta, egy kérdezett jegyezte meg, hogy szeretné, ha azok, akik csak a gyógyászat miatt érkeznek ide, kevesebbet fizetnének. A 8 interjúalany közül 3 személy tartotta eddig a Hagymatikumot a legjobb fürdőnek, 2 személy nem tudott kiemelni kedvenc fürdőt, míg volt, akinek Balatonfüred, Gyula, valamint az Aquaworld tetszett a legjobban. Az indoklások során többségük arra hivatkozott, hogy alig ismerik még a fürdőt, ezért nem tudnak reális képet alkotni róla. Fontosnak tartják még a parkosítás befejezését, mellyel otthonosabbá lehetne tenni a fürdőt. Az interjú végén minden kérdezett megfogalmazhatta, hogy milyen tanácsot adna a fürdő vezetőinek. A kérdezettek fele szerint minden tökéletesen működik, ezért ők semmilyen észrevételt nem tettek. A helyiek érdekét védve az egyik interjúalany az 50 méteres úszómedence mihamarabbi visszaállítását kérte, de volt, aki szerint több csúszdára lenne szükség a kültéri medencéknél, valamint aki jó tanácsként megjegyezte, hogy továbbra is maradjon ilyen kedves a személyzet, és akkor rendben fog működni a fürdő. 24

25 5.2. A Gyopárosfürdőn végzett interjúk eredményei A Gyopárosfürdőn végzett interjúk alanyai az ország különböző pontjairól, valamint a határon túlról is érkeztek. Két kérdezett Aradról, egy Temesvárról látogatott Gyopárosfürdőre, de érkeztek Mohácsról, Balatonlelléről, Kiszomborról és Békéscsabáról is, míg az orosházi lakosok közül egy személlyel készült interjú. A kérdezettek fele heti rendszerességgel látogatja a fürdőket, de a további 50% is legalább kéthavonta szakít időt a fürdőzésre. A 8 kérdezettből heten a pihenést jelölték meg érkezésük elsődleges céljának, míg a nyolcadik kérdezett épp felfedező útra indult a feleségével Magyarországon, így kerültek Gyopárosfürdőre. Többségük baráti társasággal, valamint a családdal jár fürdőbe, de a kérdezettek között volt egy kempingező is, aki egyesülettel érkezett. A szolgáltatások közül szinte mindenki mást kedvel: a kérdezettek többsége megemlítette a szaunázást, de a családdal érkezők az élményfürdőt is preferálták, míg volt, aki kifejezetten csak úszni és a zöldövezet miatt napozni jár strandra. Kivétel nélkül mindenki legalább 5-6 órát tölt ilyenkor a fürdőben, de ha megtehetik, akkor az egész napjukat fürdőzéssel töltik. A 8 kérdezettből 5 interjúalanynak a pihenés volt az első szó, amely eszébe jutott a fürdőzésről, két vendég az úszást, egy látogató pedig az élményt párosítja elsősorban a fürdő fogalmához. Gyopárosfürdőre látogatók közül egy aradi és egy temesvári kérdezett nyilatkozta, hogy az utóbbi pár évben nem járt más fürdőben, a további hat interjúalany az ország szinte minden fürdőjében megfordult már. Említették Harkányt, Győrt, Makót, Szegedet, Igalt, Bükkfürdőt, Hajdúszoboszlót, Gyulát, Cserkeszőlőt. A fürdő kiválasztásának legfontosabb szempontjai a gyopárosfürdői kérdezettek szerint a tisztaság, a szolgáltatások minősége és az, hogy pihenni is tudjanak a fürdőben. Elmondták, hogy itt Gyopárosfürdőn például nincs zaj, nagyon nyugodt a környezet, és ők ezért is szeretnek ide járni. A kempingező házaspár természetesen a kemping minőségét tartja szem előtt. Esetükben az egyik legfontosabb, hogy a fürdő és a kemping közvetlenül össze legyen kötve egymással. Elmesélték, hogy bár az agárdi strand nagyon tetszett nekik, nem fognak többet odamenni, mert a kemping hiába volt összekötve a fürdővel, arra nem járhattak, ezért papucsban és fürdőköpenyben az utcára küldték őket, és megkerülve az intézményt, csak a főbejáraton tudtak bejutni a fürdőbe. Az árak fontosságát csak egy kérdezett emelte ki, a további hét interjúalany szerint meg kell nézni az árakat, de inkább a kényelem, a tisztaság, és az árért kapott szolgáltatások a mérvadóak. Az elérhetőséget nem tartották fontosnak a kérdezettek, a nyitva tartást Gyopárosfürdő esetében is csak a helyi közönség emelte ki. Az ingyenes buszjáratokat a makói fürdőzőkhöz képest itt többen igénybe vennék, a helyiek, vagy akik több napra érkeznek Gyopárosfürdőre, örülnének például, ha ingyenes 25

26 lenne a városba induló busz. Egy aradi kérdezett megjegyezte, hogy szeretné, ha Arad és Gyopárosfürdő között is lenne reggel és este közvetlen járat, de nem az ingyenesség miatt. A buszjárattal ő is el tudna jönni úgy, hogy a fürdőben kicsit jobban elengedje magát, megihatna egy pohár italt ebédkor, és nem kellene az autó miatt aggódnia egész nap. Az olcsóbb szolgáltatások minden kérdezett szerint több látogatót vonzanának a fürdőkbe, azonban hozzátették, ez gyakran a szabadidő függvénye is, hiába lenne meg az anyagi keretük, szabadság hiányában akkor sem tudnának sokkal gyakrabban ellátogatni ide. A kérdezettek többsége nagyon régen hallott elsőnek Gyopárosfürdőről, már alig tudták felidézni, de főleg a baráti körtől értesültek róla. Az újonnan érkező vendégek közül egy kérdezett egy másik fürdőbeli szaunázás során hallott Gyopárosfürdőről, és úgy vélte, ki kell próbálniuk. A beszélgetések során kiderült, hogy csak a békéscsabai és a helyi kérdezettek láttak Gyopárosfürdőről reklámot, előbbi a helyközi buszokon, utóbbi a nyomtatott sajtóból. A többi kérdezett csak az ajánlások alapján, maga kereste meg interneten a honlapot és érdeklődött a fürdő iránt. Az egyik aradi interjúalany ki is fejtette, hogy szerencsésnek tartaná, ha városában reklámoznák a fürdőt, hiszen az emberek többsége hallott már róla, de aki nem internetezik, az nem tudja elképzelni a fürdőt. Ő már nagyon sok ismerősének ajánlotta a helyet, és sokan azóta is idejárnak, ezért úgy gondolja szükségesek lennének a reklámok, hogy még többen el akarjanak jönni ide. A kérdezettek mindegyike maximálisan meg van elégedve Gyopárosfürdővel, de mindannyian más szolgáltatást dicsértek, főként a wellness-részleg és az élményfürdő szolgáltatásait. A hatalmas zöld területet és a tavat kuriózumként élik meg a látogatók, a többség úgy vélte, már csak ezért is érdemes meglátogatni Gyopárosfürdőt. Az egyik kérdezett kiemelte továbbá azt is, hogy amikor utoljára itt járt, egy kisgyermek megsérült játék közben, és az alkalmazottak azonnal szakszerűen és nagyon kedvesen látták el. Hiányzó szolgáltatásként csak néhány elemet tudtak felsorolni az interjúalanyok: több hintaszéket szeretnének, egy családos anyuka pedig hullámmedencét a gyermekeinek. Egy kérdezett emelte ki, hogy úgy vette észre, a termál medence alja kicsit csúszik, érdemes lenne gyakrabban leborotválni. Az interjúalanyok mindegyike reálisnak tartotta Gyopárosfürdő árait, két kérdezett kifejezetten olcsónak vélte országos szinten a belépőket. A helyi infrastruktúrával, az éttermekkel és a szállodákkal mindannyian meg voltak elégedve, a helyi látogató úgy véli, Orosháza központjában lenne szükség több szállodára és étteremre. A Romániából érkező 26

27 látogatók szerint viszont az utak minősége egyre rosszabb, ami bár nem a fürdőn múlik, de befolyásolhatja azt, hogy hányan jönnek át Romániából. A kérdezettek 50%-a kifejezetten Gyopárosfürdőt jelölte meg az országban a legjobb helynek, de a további 50% is úgy vélte, hogy ha nem is az első helyen, de mindenképpen a legjobbak között van. Egy interjúalany említette meg, hogy a többi fürdőhöz képest itt kevesebb a fedett terű medence, valamint egy másik kérdezett a gyulai szauna-parkot korszerűbbnek tartotta a Gyopárosfürdőn lévőnél. A gyopárosfürdői interjúalanyok többsége, a makóihoz hasonlóan semmilyen észrevételt nem kívánt tenni a fürdővezetők felé, hiszen mindennel teljes mértékben elégedettek voltak. A kempingező házaspár elmondta, hogy nagyon örültek a kemping és a fürdő közötti átjárhatóságnak, és ezért másik kempingező egyesületeknek is ajánlani fogják a helyet. Mindössze egy kérdezett fogalmazott meg kritikát a fürdővel szemben, miszerint úgy véli a beltéri egységekben nagyon fülledt a levegő, célszerű lenne javítani a szellőzésen A Várfürdő vendégeivel végzett interjúk eredményei Az eddig tárgyalt fürdőkhöz hasonlóan a Gyulai Várfürdőbe is az ország minden pontjáról érkeztek vendégek. Három interjúalany érkezett Budapestről, jöttek Nyíregyházáról, Sarkadról, Jobbágyról, Dunaújvárosból, valamint a határon túlról Nagyszalontáról is. A Várfürdő volt az egyetlen, ahol az interjúk készítése során nem találkoztunk helyiekkel, valamint kiemelendő, hogy láthatóan magasabb volt az átlag életkor, mint Makón vagy Gyopárosfürdőn. A Várfürdőben kérdezett látogatók közül senki nem jár heti rendszerességgel fürdőbe, évente néhány alkalommal látogatnak meg fürdőket, de ilyenkor legalább egy hétig maradnak. Az interjúalanyok 50%-a kifejezetten gyógyulni érkezik ide, a további 50% kikapcsolódni, pihenni, valamint kihasználni a Szép-kártya által nyújtott lehetőségeket. A kérdezettek ugyancsak fele párjával kettesben érkezik a fürdőkbe, 25% a családjával, 25% pedig a barátaival jár. Az interjúalanyok közül hatan kifejezetten a meleg vizet, a masszázst és a további gyógyászati kezeléseket veszik igénybe, ezen felül csak úszni járnak. Az interjúalanyok között egyetlen 25 éven aluli férfi volt, ő az éjszakai wellness szolgáltatásait szokta a leggyakrabban igénybe venni, míg a sarkadi család az élmény- és a wellness részleg miatt látogatja a fürdőket. A kérdezettek mindegyike legalább fél napot tölt egyszerre a fürdőben, de ha tehetik, akkor az egész napjukat itt töltik. A Várfürdőben lekérdezett alanyok nehezen tudták megfogalmazni, mi az az egy szó, ami elsőként eszükbe jut a fürdőről. Többen egyszerűen csak egy kellemes érzést társítanak hozzá, mások a gyógyulást, a pihenést, a regenerálódást. Az utóbbi néhány évben a 27

28 kérdezettek többsége Hévízen járt és Budapesten, de volt, aki meglátogatta Zalakarost és Bükfürdőt is. A makói és gyopárosfürdői kérdezettekhez képest a Várfürdő látogatói sokkal kevesebb helyen jártak az elmúlt néhány évben, elmondásuk szerint már csak a bevált helyeket látogatják. Az interjúalanyok véleménye eltért abban, hogy mi a legfontosabb szempont fürdőválasztáskor. Két kérdezett kifejezetten a gyógyvíz minősége szerint választ fürdőt, ketten a távolságot, az elérhetőséget tartják a legfontosabbnak. A többi kérdezett a szálláslehetőségek, a szolgáltatások és az árak szerint dönt, de van, aki hosszú évek óta csak egy fürdőbe jár, és nem hajlandó kipróbálni más intézményt. Az árakat csak egy kérdezett tartotta kifejezetten fontos szempontnak, a többi interjúalany figyeli ugyan az árakat, de nem az alapján dönt. A nyitva tartást és az elérhetőséget fontosnak tartották a kérdezettek, hiszen gyakran több száz kilométert tesznek meg, ezért előre tájékozódni szoktak, hogy mikor nyitnak a fürdők, valamint a fürdőhöz közeli szálláshelyeket keresik fel a legszívesebben. Az ingyenes buszjáratot a kérdezettek többsége nem venné igénybe, de úgy látják, hogy lenne létjogosultsága a szolgáltatásnak. Az egyik nyugdíjas interjúalany elmondta, ő eleve ingyen utazik, tehát nem a pénz miatt látja szükségesnek a szolgáltatást, hanem mert Gyula városában a bevásárlóközpontok többsége messze van a fürdőtől. Ő olyan szolgáltatást szeretne, amelyen belül lehetőség van kimenni busszal bevásárolni, majd visszajutni egészen a fürdőig, a szálláshelyig, hiszen nyugdíjasként már nehezen sétál vissza bevásárlás után. A kérdezettek úgy vélték, több látogató érkezne, ha alacsonyabbak lennének az árak, a mai gazdasági helyzetben ritkán jut elegendő pénz ilyenfajta szórakozásra. Nyolc kérdezettből hatan hosszú évek óta ismerik a fürdőt, és rendszeresen ide járnak, így nem tudták felidézni, hogy kitől, vagy honnan hallottak elsőnek a fürdőről. Ők azóta ismerik a fürdőt, hogy megnyílt a Hőforrás, többségük üdülőjoggal rendelkezik oda, vagy van ismerőse, akinek van üdülőjoga. A további két interjúalanyból egy az Erkel Hotel megnyitójára érkezett elsőnek a városba, egy másik látogatót pedig egy helyi üdülőtulajdonos beszélte rá, hogy próbálja ki a fürdőt. Reklámot kevesen láttak a fürdőről, interneten tájékozódtak róla inkább, de volt, aki nyomtatott sajtóban olvasott róla. Az interjúalanyok többsége elégedett a fürdővel, de több-kevesebb hiányosságot fel tudtak sorolni. A kültéri medence például mindig késéssel nyit ki, az ingyenes szaunát pedig nem tartják elég melegnek. Az ingyenesen igénybe vehető szauna esetében sérelmezték a látogatók azt is, hogy csak reggel 9 óráig van nyitva, hiszen ők 8 órakor kapnak reggelit, és mire befejezik, már nem tudják igénybe venni a szolgáltatást. Május 31-ig a szauna egész nap nyitva volt, ezért sem értik, hogy most miért kell bezárni nappalra. Nem szívesen fizetnének 28

29 az egész szauna-parkért, hiszen naponta csak egyszer szeretnének szaunázni. Továbbá egy látogató hiányolja a lovardában megrendezett heti kétszeri tornát, neki az volt az egyik kedvenc szolgáltatása. Országos viszonylatban nem tartják drágának a Várfürdőt, azonban többen úgy vélték, az ilyen komplexumok árai nem az átlagemberek pénztárcájához vannak igazítva. A látogatók többsége nem saját anyagi helyzetéhez mérve fogalmazta meg ezt a konzekvenciát, hiszen főleg kezelésekre járnak a fürdőbe, így sokkal olcsóbbak a szolgáltatások. A Nógrád megyéből érkezett interjúalany megemlítette, hogy jogosnak tartja a helyieknek és a nyugdíjasoknak járó kedvezményeket, azonban nem érti, miért kell neki sokkal többet fizetni, miközben még üzemanyagra is költenie kell, hogy el tudjon ide jönni. A helyi infrastruktúrával, a szállodákkal és az éttermekkel minden interjúalany teljes mértékben elégedett volt. Az ország legjobb fürdőjének a látogatók 50%-a a Várfürdőt tartja, további két kérdezett a Hévízi fürdőt említette, míg ketten nem tudtak egyértelműen nyilatkozni a témáról. A Hévízi fürdőt kedvelők a víz minőségét emelték ki, mely véleményük szerint magasan a legjobb gyógyvíz az országban. A Várfürdő mellett az érvek többsége a minőségi szolgáltatások, a kitűnő termálvíz mellett a város szépségét és különlegességét is kiemelik, mely miatt érdemes több hetet is eltölteni Gyulán. A látogatók közül 3 interjúalany semmilyen tanácsot nem adna a fürdővezetőknek, teljes mértékben elégedettek minden szolgáltatással. Volt olyan interjúalany, aki szerint szükség lenne három napos bérletre is, mely a napi jegyhez képest tartalmazhatna egy kisebb kedvezményt, így máris szívesebben töltene el itt egy hosszú hétvégét. Ezen kívül úgy vélte, az elővételben váltott jegyek ára is lehetne alacsonyabb, hiszen a látogató is egyfajta rizikót vállal azzal, hogy előre váltja meg a jegyét, az időjárást ugyanis nem lehet pontosan előre megjósolni. Többen említették a fedett gyermekmedencék fontosságát is, hiszen télen a gyermekeknek sokkal kevesebb lehetősége van a fürdőben. A három interjúsorozat eredményeit összevetve kirajzolható egy kép a fürdőzők általános jellemzőiről, valamint fürdőzési szokásaikról. Ha megvizsgáljuk, hogy honnan érkeznek a legtöbben az adott fürdőbe, látható, hogy Makóra egyelőre a közelben lakó, rendszeres fürdőlátogatók járnak, valamint az ország bármely más pontjáról vagy az országhatáron túlról érkező kísérletezők, akiket egy építészeti remekmű, valamint egy teljesen új fürdő vonzott a városba. Gyopárosfürdőre ezzel ellentétben kifejezetten az aktív pihenők, valamint a családosok járnak. Előzőekre jellemző, hogy a wellnesst, a szaunát, az úszást 29

30 veszik igénybe, valamint preferálják a csendet és élvezik a tó nyújtotta csodálatos látványt. Utóbbiak hasonlóan a természetet és a nyugalmat kedvelik, azonban általában gyermekeikkel, és nagyobb társasággal érkeznek, használják az élménymedencéket, de előszeretettel veszik igénybe a focipályát is. Az interjúk alapján a határon túlról érkezők többsége a családosok közé tartozik, akik reggel autóba ülnek, majd egy egész napos pihenés után este visszatérnek országukba. A Várfürdő vendégeinek többsége láthatóan a nyugdíjas korosztályba tartozik, ők gyógyulni jönnek, és kifejezetten a víz jótékony hatása miatt érkeznek Gyulára. Ők általában párjukkal, illetve hasonló korú barátaikkal érkeznek, gyakran rendelkeznek beutalóval is. A Várfürdő látogatóira jellemző még, hogy az ország bármely pontjáról érkeznek, és rendszeresen egy bizonyos fürdőbe szeretnek járni. Úgy vélem a gyógyulni vágyó csoport ilyen nagy arányát az is okozhatja, hogy az interjús felmérés még az előszezon végén zajlott le, így a nyári turizmus még nem indulhatott be kellőképpen. A vendégek beszámolói alapján mindhárom fürdőnél kiemelhetőek olyan egyedi jellemzők, amelyek miatt a látogató ezt a fürdőt választja. Makó esetében ez a jellemző az újdonság, valamint az építészeti különlegesség. Az emberek még nem ismerik eléggé az új fürdőt, a későbbiekben az egyediséghez a szolgáltatások minősége is hozzájárulhat majd. Gyopárosfürdő esetében a természet közeli nyugalom, és a családi hangulat azok a fő vonások, melyek miatt visszatérő vendégeik csak ide járnak. A Várfürdő országos szinten talán a három fürdő közül a legismertebb, vendégei hosszú éveken keresztül hűen visszajárnak a fürdőbe. Számos előnyét lehetne felsorolni, azonban a legfontosabb a kitűnő gyógyhatású termálvíz, valamint a fürdőhöz tartozó város. A város szépsége és egyedisége az a plusz a gyulai Várfürdőben, amiért érdemes hetekre eljönni ide nyaralni. A vendégekkel készített interjúk alapján látható, hogy bár három hasonló fürdőről van szó, mindegyik rendelkezik olyan egyedi jellemzőkkel, melyek kihangsúlyozásával együttesen is ki lehetne lépni a piacra, anélkül hogy egymás konkurenciái lennének. Az interjúkból szerzett másik legfontosabb információ az, hogy a Hagymatikum vendégein kívül szinte senki nem látott reklámokat a fürdőkről, mindenki ismerőstől, régi tapasztalatokra, esetleg internetes böngészés során meglelt adatokra alapozva választotta ki, melyik fürdőbe látogasson el. Az intézmények egyik legfontosabb feladata az összefogás során az lesz, hogy mindhárom fürdőt az ország egész területén és az országhatárokon kívül is a lehető legtöbb csatornán keresztül reklámozza. Az internet hasznossága tagadhatatlan, és a reklámozás egyik legfontosabb eszköze lehet, azonban nem szabad megfeledkezni az elektronikus médiumokon kívül eső csatornákról sem, hirdetni kell a televízióban, a buszokon és a buszmegállókban is, 30

31 hiszen minél többet mutatunk meg fürdőink szépségéből, annál többen szeretnék majd felkeresni azokat. 6. A fürdőzők és a fürdőzési szokások kvantitatív elemzése 6.1. A kutatás hipotézisei A fürdők vezetőivel és a fürdők vendégeivel készített interjúk eredményét statisztikai elemzésekkel is alá kívántuk támasztani. A személyes interjúk eredményeire alapozva mindhárom fürdőben egy-egy kérdőíves adatfelvételt végeztünk, mely minél gyorsabb és pontosabb megvalósításának érdekében kérdezőbiztosokat alkalmaztunk. A három fürdőben összesen 300 kérdőívet kérdeztek le, melyekből egy 272 fős elemszámú mintát képeztünk. Az adatfelvétel során törekedtünk arra, hogy a minta összetétele hűen tükrözze a teljes fürdőző sokaság nemek szerinti és korcsoport szerinti eloszlását. A kutatás fő hipotéziseihez az interjús felmérés eredményei szolgáltak alapul. A statisztikai elemzés első lépéseiben az egyes fürdők vendégkörének demográfiai jellemzőit vizsgáltuk. A nemek szerinti eloszlás a kutatás érvényessége szempontjából lesz informatív, hiszen így leellenőrizhető, mennyire képezi le a minta az országos sokaság jellemzőit. Az interjús vizsgálatokra támaszkodva az első hipotézis, hogy a három fürdő közül Gyula vendégkörének átlagéletkora a legmagasabb, míg Gyopárosfürdőn a legalacsonyabb az átlagéletkor. Az átlagéletkor mellett szükséges megvizsgálni az életkor móduszokat is, így megfigyelhető pontosan melyik korosztályból érkeznek a fürdőbe a legtöbben. A vendégkör iskolai végzettségében fürdőnként nem indokolt, hogy különbséget tapasztaljunk, de informatív lehet megvizsgálni, hogy milyen iskolai végzettségűek járnak fürdőbe. Mivel a fürdőzést gyakran az egészségtudatos életmóddal kötik össze az emberek, a sztereotípiákra hagyatkozva várható, hogy a fürdőzők iskolai végzettsége viszonylag magas legyen. Az interjúkban tapasztaltak figyelembe vételével a harmadik hipotézis szerint Makóra főleg a közelben lakók járnak, Gyopárosfürdőre és Gyulára azonban az ország egész területéről érkeznek látogatók, a Romániából érkezők többsége pedig Gyopárosfürdő vendége. Ahhoz, hogy pontosan meghatározható legyen, honnan érkeznek a vendégek, a lakhelyük típusát is vizsgáltuk, valamint a minél sikeresebb szemléltetés érdekében megyék szerint térképen helyeztük el a látogatók lakhelyét. A fürdők esetében gyakran megemlítjük, hogy a kisgyermekes családoknak külön igényeik vannak, hiszen a gyermekeket nem lehet például gyógyvízbe vagy szaunába vinni, 31

32 ezért külön szolgáltatásokkal kell lekötni őket. Mivel mindhárom intézmény próbál tudatosan figyelni ezekre az igényekre, szükséges megvizsgálni, hogy a vendégek valóban családostól érkeznek-e, valamint a családosok mely fürdőt preferálják a legjobban. A negyedik hipotézis szerint Gyopárosfürdő vendégei között lesz a legtöbb családos, hiszen a hatalmas zöldövezet, az élményelemek és a nyugodt hangulat kedveznek a gyermekes családoknak. A fürdőzők demográfiai és társadalmi összetételének utolsó hipotézise a fürdőzők jövedelmi helyzetére vonatkozik. Az ötödik hipotézis szerint nincs különbség az egyes fürdők vendégeinek jövedelmi helyzetében. Mindhárom fürdő a standard áraknak megfelelően dolgozik, a jegyárak között nincs kiugró különbség, valamint mindhárom fürdőben lehet orvosi beutalóval is igénybe venni szolgáltatásokat, így feltételezhetően az esetlegesen átlagnál rosszabbul élők is hasonló arányban lesznek, vagy nem lesznek jelen a fürdőkben. A tanulmány utolsó fejezetében a vendégek fürdőzési szokásait szükséges elemezni. A hipotézisek alapjául most is az interjúkban elhangzott információk, és az azok elemzésekor megfogalmazott állítások szolgálnak. Az első hipotézis a fürdőbe járás gyakoriságára vonatkozik: az interjúk alapján azt feltételezzük, hogy Makóra járnak a legtöbben heti rendszerességgel, míg a Várfürdőt inkább kevesebb alkalommal, de hosszabb időre veszik igénybe. Gyopárosfürdőt vizsgálva mindkét esetre találunk majd példát, de valószínűsíthető, hogy ott is inkább a gyakoribb látogatások lesznek a jellemzőek. Az előző hipotézissel összefüggően azt is megvizsgáljuk majd, hogy egy fürdőző nap hány órát töltenek a vendégek a fürdő területén. Második hipotézisünk, hogy fürdőnként eltérés tapasztalható majd a fürdőzéssel töltött órák számában is. Mint már előző hipotézisünknél megfogalmaztuk, Makó esetében valószínűsíthető, hogy a heti rendszerességgel járó vendégek egy alkalommal kevesebb időt töltenek a fürdőben, míg a Várfürdő vendégei, akik csak éves szinten egy-két alkalommal fürdőznek, nagyobb eséllyel töltik az egész napot a strandon. A fürdőzési szokások feltérképezéséhez szükséges megvizsgálni azt is, hogy általában kikkel érkeznek a vendégek a fürdőbe. Az előzetes csoportképző tulajdonságokból arra következtethetünk, hogy Makón lesz a legmagasabb azok aránya, akik egyedül vagy kettesben járnak fürdőbe, Gyopárosfürdőn pedig azoké, akik a családdal és a barátokkal fürdőznek. A tanulmány utolsó részében a szolgáltatások igénybevételének mennyiségéről, valamint minőségéről szerzett információk elemzését hajtjuk végre. Az interjúkból már kiderült, hogy a vendégek többsége a szolgáltatások teljes körét igénybe szokta venni, de vannak speciális csoportok is, akik csak egy-két szolgáltatás miatt érkeznek a fürdőbe, és nem is vesznek igénybe mást. A kérdéskörre vonatkozó hipotézis szerint mindhárom fürdő 32

33 esetében magas lesz az általános szolgáltatások, mint az úszás, wellness, szauna, élményfürdő igénybevételének arányai, és alacsonyak a közösségi programok, étterem, kávézó igénybevétele. A Hagymatikum esetében szinte minden szolgáltatás igénybevételénél magas értéket várunk, hiszen a helyi, rendszeresen járó közönség mellett jelen van a kísérletezők csoportja is, akik a lehető legtöbb szolgáltatást szeretnék kipróbálni. A Várfürdő vendégköre hipotézisünk szerint a gyógyászatot, a wellnesst, valamint a masszázst veszi leggyakrabban igénybe, míg Gyopárosfürdő esetében jósoljuk a legmagasabb százalékot az élményfürdőzésre igényt tartóknál. A következő hipotézis teszteléséhez új változók, klaszterek létrehozása szükséges az eddigi fontos, csoportképző tulajdonságok alapján. A klaszterelemzés tulajdonképpen egy dimenziócsökkentő, csoportosító eljárás, mely azokat a megfigyelteket sorolja egy csoportba, melyek minden változó mentén közelednek egymáshoz. A klaszterképzés három változó mentén készült el: 1. Milyen gyakran jár fürdőbe? ezt a változót folytonossá tettük és egytől ötig terjedő skálán helyeztük el a válaszokat; 2. A háztartásban élők közül hány kiskorú gyermek van? ; valamint 3. a születési évből készített, életkor változó. A kétlépcsős klaszterelemzés eredményeképp az alábbi klasztereket sikerült elkülöníteni: 33

34 1. ábra: A négy klaszter jellemzői Az első ábrán jól látható, hogy 4 különböző klasztert különített el az eljárás: Az 1. klaszterbe tartozók többségének átlag életkora 40 év, gyermekeik számának átlaga 1,43, valamint az egytől ötig elhelyezett skálán a fürdőbe járás gyakoriságának átlaga esetükben 3,4. Az aktív korú, kiskorú gyermekes, havonta-kéthavonta fürdőbe járó családok tehát az 1. klaszter domináns csoportja. A 2. klaszterbe főként azok az idősek tartoznak, akik évente csak néhány alkalommal látogatják a fürdőket, és háztartásukban már nem él kiskorú gyermek. A 3. klaszter domináns csoportja a fiatalok, akiknek még nincs gyermek a családban, és legalább havonta-kéthavonta el tudnak látogatni a fürdőkbe. A 4. klaszter főként azokat a nyugdíjasokat foglalja magába, akik kiskorú gyermek nélkül élnek, és heti rendszerességgel járnak fürdőbe. A klaszterek mentén kívánjuk összehasonlítani, hogy az interjúkban tárgyalt fő szempontokat mennyire tartják fontosak fürdőválasztáskor a kérdezettek. A klaszterektől azt 34

35 várjuk, hogy rámutatnak, a tipikus célcsoportok pontosan mit tartanak szem előtt, amikor kiválasztják, hogy melyik fürdőbe látogassanak. Hipotéziseink szerint a különböző klaszterekbe tartozóknak különböző szempontok lesznek fontosak: az 1. klaszter az élményt, a gyermekvilágot, valamint a wellnesst, a 2. klaszter inkább a gyógyászatot, a 3. klaszter az élményrészleget és a wellnesst, a negyedik klaszter pedig a gyógyvizet fogja preferálni. A tanulmány utolsó részében azt kívánjuk tesztelni, hogy a vendégek mennyire elégedettek a fürdők szolgáltatásaival. A felmérés során egy ötfokú skálán kellett elhelyezniük elégedettségük szintjét az adott szolgáltatással kapcsolatban. Hipotézisünk szerint különbség lesz a fürdők között abban, hogyan ítélik meg szolgáltatásaikat a vendégek. Az interjúk alapján Gyopárosfürdőt ítélik majd a legolcsóbbnak a három fürdő közül, azonban megközelíthetőségben a legrosszabbnak. A legújabb, legkorszerűbb technikával kialakított szauna-park és a wellness-szolgáltatások miatt feltehetőleg a Hagymatikum wellnessszolgáltatásai kapják majd a legmagasabb elismerést. A Várfürdő árait már az interjúk során is magasnak találták a kérdezettek, előre láthatóan a legalacsonyabb pontszámot fogja kapni az árakra, azonban gyógyászata és gyógyvize igen híres, feltételezhető, hogy ebben a szolgáltatásban a Várfürdővel lesznek a legjobban megelégedve A vendégek demográfiai és társadalmi összetételének elemzése fürdőnként Első lépésben a férfiak és a nők arányát volt szükséges ellenőrizni az elemzés során, hiszen ha az értékek kiugróan eltérnek az országos aránytól, akkor a mintánk nem megfelelő, a kutatás pedig ezzel érvényét is vesztené. 1. Táblázat: A vendégek nemek szerinti megoszlása fürdőnként (N=272) Férfi Nő Makó 40% 60% Gyopárosfürdő 33% 67% Gyula 32% 68% Magyarországon a nők vannak többségben, a férfiak és nők arányát tekintve a mintánk érvényes, az országos átlaghoz közelítő. Az első hipotézis teszteléséhez, mely szerint Gyula vendégköre átlagosan a legidősebb, és Gyopárosfürdőé a legfiatalabb, első lépésben a vendégek átlagéletkorát kell megvizsgálni a fürdőkre lebontva. 35

36 A vendégek életkorának átlaga fürdőnként ,25 44,43 54,15 Átlag életkor Makó Gyopárosfürdő Gyula 2. ábra: A vendégek átlagéletkora fürdőnként 10 (N=272) Ahogy az első ábrán is látható, a három fürdő közül a Várfürdő vendégeinek a legmagasabb az átlagéletkora, azonban a Hagymatikum látogatóinak korát vizsgálva hasonló átlagéletkor tapasztalható. A Gyopárosfürdőn mért adatok alapján szemmel láthatóan a fiatalabb közönség gyakrabban választja a gyopárosfürdői strandot, mint a másik két fürdőt. Az átlagéletkor mutatói azonban nem fedik minden esetben a valóságot, hiszen ha az adathalmazunk csak szélső értékekkel rendelkezik, akkor is egy középértéket kapunk eredménynek, ha a fürdők példáját bemutatva egyetlen középkorú személy sem járt a strandon. Az átlagéletkorból levont következtetések megerősítésére a vendégek életkorának móduszát érdemes vizsgálni, ezzel kimutatható, hogy mely érték szerepelt a mintában a leggyakrabban, a fürdők esetében tehát mely életkorú személyekből voltak a legtöbben aznap a fürdőben. 10 A tanulmány a könnyebb érthetőség kedvéért minden diagramon azonos színnel jelöli a fürdőket: Makót pirossal, Gyopárost kékkel, valamint a Várfürdőt zöld színnel. 36

37 A vendégek életkorának módusza fürdőnként Életkor móduszok Makó Gyopárosfürdő Gyula 3. ábra: A vendégek életkorának módusza fürdőnként A második ábrán látható, hogy az életkor móduszok igazolták az első hipotézist, valamint az átlagoknál jobban szemléltetik az egyes fürdő vendégeinek életkorbeli különbségeit. A Várfürdőben az adatfelvétel napján a 69 éves korosztályból voltak a legtöbben, míg Makón a 65 évesek voltak többségben. Gyopárosfürdőn az életkor módusz ennél sokkal alacsonyabb, a megkérdezettek közül a 26 évesek aránya volt a legmagasabb. A fürdőnkénti életkorkülönbségek egyelőre igazolják azt a feltevést, hogy a nyugdíjas és idős korosztály előszeretettel veszi fel a kezeléseit a Várfürdőben, ennek lehet köszönhető az életkor módusz ilyen magas értéke. A Gyopárosfürdőn mért életkor módusz ugyancsak magyarázó értékkel bír, alátámasztja azt a feltevést, miszerint a kisgyermekes családok és a baráti társaságok az átlagosnál gyakrabban választják Gyopárosfürdőt. A második hipotézis teszteléséhez a fürdővendégek befejezett iskolai végzettségét szükséges megvizsgálni. A hipotézis szerint fürdőnként nem különbeznek az iskolai végzettségek, azonban a befejezett iskolai végzettség statisztikája informatív lehet a későbbi kutatások során. 37

38 4. ábra: A vendégek befejezett iskolai végzettsége fürdőnként (N=272) Látható, hogy lényeges különbségek nincsenek az egyes fürdők látogatóinak iskolai végzettsége között, azonban néhány eltérés tapasztalható. A legalább érettségivel rendelkezők aránya a makói látogatók között 75%, felsőfokú képzésben 37% részesült. A gyopárosfürdői vendégek 77%-a tette le legalább az érettségit, 45% járt főiskolára, vagy egyetemre. A Várfürdő közönségének 81%-a rendelkezik érettségivel, 42% végzett felsőfokú képzést. Szignifikáns különbség nem tapasztalható a fürdővendégek iskolai végzettsége között, azonban a statisztika némileg alátámasztja azt az általánosan elismert elképzelést, hogy az egészségtudatos életmód, tehát ezzel együtt a fürdőbe járás az átlagosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők sajátossága. Nem állítjuk, hogy az elgondolás nem állná meg a helyét, azonban a fürdőbe járást, mint szokást, számos más dimenzió is befolyásolja, és a 38

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek

Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés, Szeged-július 2-4 Készítette: Dedák Angéla, elnök

Részletesebben

1.. 3.. (1) A fürdő nyitva tartása az alábbiak szerint alakul:

1.. 3.. (1) A fürdő nyitva tartása az alábbiak szerint alakul: Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 16/2014.(XI.13.)önkormányzati rendelete a Fürdő belépőjegyek és szolgáltatási díjak 2015. évi megállapításáról.. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

1.. 3.. A fürdő nyitva tartása az alábbiak szerint alakul:

1.. 3.. A fürdő nyitva tartása az alábbiak szerint alakul: Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 26/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelet a Fürdő belépőjegyek és szolgáltatási díjak 2014.évi megállapításáról. A Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL

ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL Az üdülést igénybe veheti: a Szövetség tagsága, a tagok hozzátartozói (férj, feleség, élettárs és maximum két nem nagykorú unoka), valamint

Részletesebben

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása Csongrád megyei turisztikai pályázatok bemutatása, aktuális Lorem ipsum kérdések megvitatása Turisztikai kiírások az Új Széchenyi Terv keretében a Dél-alföldön Kód Pályázat címe Beadott Nyert Cs. M-ben

Részletesebben

Kavics Spa Klub & Hotel Wellness és Szaunavilág és Sportcentrum BELÉPŐJEGY ÁRAK érvényes: 2015. október 1-jétől visszavonásig

Kavics Spa Klub & Hotel Wellness és Szaunavilág és Sportcentrum BELÉPŐJEGY ÁRAK érvényes: 2015. október 1-jétől visszavonásig A Kavics Spa Wellness- és Szaunavilág Szolgáltatások: Fedett úszómedence élmény-és masszázszuhannyal, belső medence, Kneipp kavicságyas taposómedence, jacuzzi, finn szauna, infraszauna, szauna, gőzkabin,

Részletesebben

A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE

A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE KERN Ágnes 1 Nyugat- magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Gazdaságtudományi Intézet,

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

ÜDÜLÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ELTE SZB SZERVEZÉSÉBEN 2014

ÜDÜLÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ELTE SZB SZERVEZÉSÉBEN 2014 ÜDÜLÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ELTE SZB SZERVEZÉSÉBEN HÉVÍZ HOTEL PANORÁMA*** (8380 Hévíz, Petőfi u. 9.) ELHELYEZÉS: 2 ágyas classic típusú erkélyes, fürdőszobás szállodai szobában, televízióval, telefonnal, minibárra,

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 BALATONSZÁRSZÓ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Balatonszárszó, 2015.március 23. A gazdasági programot a Képviselő-testület 80/2015.(III.23.) számú határozatával

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Tájékoztatjuk Kedves vendégeinket, hogy a minibárból történő fogyasztást a konferencia minden kedves vendége egyénileg rendezi a szálloda portáján.

Tájékoztatjuk Kedves vendégeinket, hogy a minibárból történő fogyasztást a konferencia minden kedves vendége egyénileg rendezi a szálloda portáján. II. Számviteli konferencia Helyszín ismertető A Szálloda a Budapest Székesfehérvár vasútvonalon Velence állomástól 150 méterre található. A szálláshely szolgáltatás megrendelése feljogosítja a megrendelőt

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Prémiumkert Várnegyed

Prémiumkert Várnegyed Prémiumkert Várnegyed érték és elegancia Plombatech M I S K O L C Az épület, ahogy elképzeltük... a Prémiumkert Várnegyed létrehozásával mindenképpen szeret nénk megfelelni egy olyan értékszemléletnek,

Részletesebben

Hotel Fürdőház*** - a sóstói harmónia

Hotel Fürdőház*** - a sóstói harmónia A Sóstói Harmónia Sóstógyógyfürdő gyógyvizéről híres, hangulatos fürdőhely Nyíregyháza központjától alig 6 kilométerre. E varázslatos területen, Magyarország legfiatalabb gyógyhelyének szívében található

Részletesebben

Gránit Gyógyfürdő Zrt. Vízellátó rendszere és üzemeltetése. Krampek Mihály vezérigazgató

Gránit Gyógyfürdő Zrt. Vízellátó rendszere és üzemeltetése. Krampek Mihály vezérigazgató Gránit Gyógyfürdő Zrt. Vízellátó rendszere és üzemeltetése Krampek Mihály vezérigazgató 1. Gránit Gyógyfürdő Zrt. rövid története A kőolaj utáni kutatófúrások sora történt Zala megyében. Zalakaros község

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

egyéni megállapodás szerint

egyéni megállapodás szerint Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Véleményező Biz.: Tervezett döntés: Döntés: Kálmán-ftlrdő 2014. évi belépöjegy árai Siklósi István polgármester Fesetőné Sipos Judit titkársági ügyintéző Pénzügyi és Gazdasági

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

GYULAI LÁTNIVALÓK. Gyulai vár

GYULAI LÁTNIVALÓK. Gyulai vár GYULAI LÁTNIVALÓK Az árak és a nyitva tartás a leírásban csak tájékoztató jellegűek, kérlek benneteket, hogy mindig kérjetek friss információt ez ügyben! Gyulai vár A gyulai vár a 15.század első felében

Részletesebben

Gyógyfürdő (fürdőszolgáltatások) -árjegyzék (Ft-ban)

Gyógyfürdő (fürdőszolgáltatások) -árjegyzék (Ft-ban) 2016. január 01. 07:00 Gyógyfürdő (fürdőszolgáltatások) -árjegyzék (Ft-ban) Belépőjegyek 01.01-06.30 és 09.01-12.31 07.01-08.31 Fürdőbelépő 1.900,- 2.300,- Kedvezményes fürdőbelépő (gyerek, diák, nyugdíjas)

Részletesebben

Hogyan használhatja fel a fenti kuponokat?

Hogyan használhatja fel a fenti kuponokat? Hogyan használhatja fel a fenti kuponokat? Ha már tudja, hogy melyik időpont megfelelő Önnek 1. Hívjon minket telefonon a hét minden napján a 06-95-520-630-as számon, ahol munkatársaink várják hívását

Részletesebben

Remek szemléltetőeszköz a turisztikai szolgáltatások bemutatására: elsődleges információforrásként szolgál a turisták számára a helyi kínálatról

Remek szemléltetőeszköz a turisztikai szolgáltatások bemutatására: elsődleges információforrásként szolgál a turisták számára a helyi kínálatról térképek BUSINESSMAPS by a TURIZMUSBAN A látványos és pontos térképek alapvető kellékei a turisztikai szolgáltatásoknak. Tartalmazzák a látogatók számára elengedhetetlen információkat: látnivalókat, fontos

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia - Tájékoztató. 1. Bejelentkezés, csomagszoba

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia - Tájékoztató. 1. Bejelentkezés, csomagszoba II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia - Tájékoztató 1. Bejelentkezés, csomagszoba A Thermal Hotel Visegrád****superior szobáit az érkezés napján 10.00-13.00 óra között lehet átvenni, távozás napján 10.00

Részletesebben

Gasztrokutatás. 2013. november 29.

Gasztrokutatás. 2013. november 29. Gasztrokutatás 2013. november 29. 2 Magyarország legnagyobb gasztrofesztivál-kutatása 3 4 gasztrofesztiválon, 4000 embert kérdeztünk meg azért, hogy kiderüljön kik is az igazi fesztiválozók 4 A kutatás

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Gyomaendrődi Liget Fürdő

Gyomaendrődi Liget Fürdő Gyomaendrődi Liget Fürdő Gyomaendrődi Liget Fürdő Gyomaendrődi Liget Fürdő Történelem A gyógyászati és strand részleg összesen mintegy 2000 m2 területet foglal el, fedett uszodájával és felújított gyógyászati

Részletesebben

Tervezet (1944) A Margitszigeti Úttörővasút pályájának körülbelüli tervrajza

Tervezet (1944) A Margitszigeti Úttörővasút pályájának körülbelüli tervrajza Tervezet (1944) A Margitszigeti Úttörővasút pályájának körülbelüli tervrajza Állomások és megállóhelyek: 1. Úttörő stadion (fejállomás) és fűtőház 2. Úttörő placc (VÁ, és 2 db tárolóvágány) 3. Nagy rét

Részletesebben

S z e n t e s Tárgy: Szentesi Üdülőközpont Nonprofit Kft. 2010. évi szolgáltatási díjai Melléklet: 6 db

S z e n t e s Tárgy: Szentesi Üdülőközpont Nonprofit Kft. 2010. évi szolgáltatási díjai Melléklet: 6 db Szentesi Üdülőközpont Nonprofit Kft. 6600 Szentes, Csallány Gábor part 4. +36-63/400-123 (recepció) +36-63/400-100 (pénztár) www.udulokozpont-szentes.hu Üi.: V- 373/2009. Témafelelős: Deák Albert Szentes

Részletesebben

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló Előzmények A Touirnform Veszprém megbízásából 2006. májusában és novemberében országos szintű reprezentatív kutatás készült Veszprém

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

MÉDIAAJÁNLÓ Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. és intézményei

MÉDIAAJÁNLÓ Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. és intézményei Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. és intézményei Érvényes: 2015. július 15-től Rendezvény helyszíneink PESTSZENTIMREI SPORTKASTÉLY a korszerű rendezvénycsarnok A 2006-ban átadott modern rendezvénycsarnok

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

ÉLMÉNYUTALVÁNY. Gyógyulás és Pihenés

ÉLMÉNYUTALVÁNY. Gyógyulás és Pihenés ÉLMÉNYUTALVÁNY HOTEL FORRÁS*** Zalakaros 4 nap/3 éj szállás 2 fő részére kétágyas erkélyes összkomfortos szoba félpanziós ellátás (büféreggeli és 3-fogásos vacsora) fejenként 4 kezelés gyógyászati részlegünkön

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben

Szentesi Üdülőközpont Nonprofit Kft. Szentes Csallány Gábor Part 4.

Szentesi Üdülőközpont Nonprofit Kft. Szentes Csallány Gábor Part 4. Üi.:II. 635 /2015. Témafelelős: Márton Mária Tárgy: 2016. évi jegyárpolitika Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! A jegyárpolitika kialakításánál figyelembe

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Ikt.sz.: 1/118-1/213/I. Tárgy: Makói Gyógyfürdő Kft. üzleti terve Üi.: Juhászné Kérdő Edina Melléklet: Üzleti terv Makó Város Önkormányzat

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

Szobaárak 2015. Kiemelt idôszak: 2015. 04. 02-07.; 05. 01-03.; 05. 22-25.; 10. 23-11. 01.; 12. 24-2016. 01. 03.

Szobaárak 2015. Kiemelt idôszak: 2015. 04. 02-07.; 05. 01-03.; 05. 22-25.; 10. 23-11. 01.; 12. 24-2016. 01. 03. Árlista 2015 Szobaárak 2015 Ft/szoba/éj Elô-/Utószezon Hétközben Hétvégén * Kétágyas szoba 31 620 34 720 39 060 Egyágyas szoba 23 250 24 800 27 900 Lakosztály 42 470 45 570 49 910 Felnôtt pótágy 9 300

Részletesebben

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL családbarát szállásajánlatok Aquaworld Resort Budapest **** superior» www.ramadaresortbudapest.hu A Vízibirodalom a családok számára maga a paradicsom; óriáscsúszdák, pálmafák,

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Mecsekalja Szakácsnéja avagy a Vörösdombi Vendégház Cserkút

Jó gyakorlatok. Mecsekalja Szakácsnéja avagy a Vörösdombi Vendégház Cserkút Jó gyakorlatok Mecsekalja Szakácsnéja avagy a Vörösdombi Vendégház Cserkút Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ TÁJÉKOZTATÓ Ikt.sz.: I.2-436/2009. Tárgy: Tájékoztató a Makói Fürdő üzemeléséről Üi.: dr. Nemes Adrienn Melléklet: Makói Gyógyfürdő Kft-ről elemző jelentés

Részletesebben

Szobaárak 2014. 2014. 01. 05-06. 12. 2014. 08. 31-12. 24. Hétközben Hétvégén *

Szobaárak 2014. 2014. 01. 05-06. 12. 2014. 08. 31-12. 24. Hétközben Hétvégén * Árlista 2014 Szobaárak 2014 Ft/szoba/éj Elô-/Utószezon 2014. 01. 05-06. 12. 2014. 08. 31-12. 24. Hétközben Hétvégén * Fôszezon, kiemelt idôszak** 2014. 06. 13-08. 30. Kétágyas szoba 28 900 31 900 34 900

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten?

Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten? Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten? Október vége van, 2013 októberéé, és jövő tavasszal, ha igaz, Budapesten is beindul a közbicikli rendszer, BUBI néven. Tud róla? Tudja, hogy mi is ez? Érdekli? Szeretné

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Az Aqua-Palace vízipalota 15.000 m 2 -en. egyedi hangulattal, rendkívül széles. szolgáltatási kínálattal egész évben

Az Aqua-Palace vízipalota 15.000 m 2 -en. egyedi hangulattal, rendkívül széles. szolgáltatási kínálattal egész évben Az Aqua-Palace vízipalota 15.000 m 2 -en egyedi hangulattal, rendkívül széles szolgáltatási kínálattal egész évben várja a család apraját-nagyját Európa legnagyobb fürdőkomplexumában. A vízipalota közvetlen

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A

Részletesebben

PIKNIK WELLNESS ÉS KONFERENCIA HOTEL *** & PIKNIK APARTMANOK

PIKNIK WELLNESS ÉS KONFERENCIA HOTEL *** & PIKNIK APARTMANOK PIKNIK WELLNESS ÉS KONFERENCIA HOTEL *** & PIKNIK APARTMANOK Szobaáraink 2013: áraink Forintban egy főre, egy éjszakára értendőek Normál kétágyas szobában (2 fő +1 pótágy): 9720 Ft/fő/éj, -10% kedvezmény

Részletesebben

és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1

és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság zöldturizmushoz

Részletesebben

Campus Hotel Debrecen

Campus Hotel Debrecen Campus Hotel Debrecen Kedvezményes ajánlatunk hallgatók és felsőoktatási intézményekben dolgozók részére: Szállás 2 ágyas szobában 4.500 Ft/fő/éj Az ár tartalma: 1 éjszaka szállás, a parkoló használata,

Részletesebben

SZENTESI ÜDÜLŐKÖZPONT ÁRLISTA - 2011.

SZENTESI ÜDÜLŐKÖZPONT ÁRLISTA - 2011. SZENTESI ÜDÜLŐKÖZPONT ÁRLISTA - 2011. Üdülőházak Utószezon Főszezon Megjegyzés 2 ágyas kőház 7 10 900 Ft 4 ágyas kőház 10 900 Ft 16 700 Ft 2 ágyas faház 4 900 Ft 7 4 ágyas faház 7 900 Ft 12 200 Ft 4 ágyas

Részletesebben

Jelen rövid kérdőíves felmérés célja a lakossági igények megismerése a Normafa tervezett rehabilitációjával kapcsolatban.

Jelen rövid kérdőíves felmérés célja a lakossági igények megismerése a Normafa tervezett rehabilitációjával kapcsolatban. Tisztelt Válaszadó! Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat a Normafa rehabilitációját tervezi, azzal a céllal, hogy a terület értékeinek fenntartható hasznosításával még inkább hozzájáruljon a lakosság

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Egészségturizmus a Dél-alföldi régióban

Egészségturizmus a Dél-alföldi régióban Egészségturizmus a Dél-alföldi régióban Szűcs Irén Marketing menedzser Magyar Turizmus Zrt. Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Turisztikai trendek Idősebb utazók átlag életkora nő, a KKE térség

Részletesebben

Bringa Park Program 2012 2014

Bringa Park Program 2012 2014 Bringa Park Program 2012 2014 1 A bringaparkok kialakításának célja: A fiatalok, iskolás korúak számára olyan aktív sportolást biztosító szabadtéri létesítmény létrehozni, ahol biztonságos de ugyanakkor

Részletesebben

Tisza Corner Hotel, Szeged - 2=3 Akció. Csomagárak:

Tisza Corner Hotel, Szeged - 2=3 Akció. Csomagárak: Tisza Corner Hotel, Szeged - 2=3 Akció szállás 3 éjre fürdőszobás szobában Svédasztalos reggeli Wifi internet parkolás hotel zárt parkolójában a 3. éjszakát grátisz biztosítjuk! Csomagárak: 6.500.-Ft helyett

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2012. április 05. Innovációs Konferencia TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás fúrásmélység: 1300 m

Részletesebben

A Nulla Hulladék Hét aktivitás és Nulla Hulladék Országos Találkozó című pályázat helyi szintű hulladékcsökkentési akció

A Nulla Hulladék Hét aktivitás és Nulla Hulladék Országos Találkozó című pályázat helyi szintű hulladékcsökkentési akció A Nulla Hulladék Hét aktivitás és Nulla Hulladék Országos Találkozó című pályázat helyi szintű hulladékcsökkentési akció Nimfea Természetvédelmi Egyesület A HUMUSZ Szövetség és a Nemzeti Együttműködési

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia

A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0026 Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Pannon Egyetemen A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia Tartalom A kutatás háttere és

Részletesebben

Kik vagyunk? Helyszín. Joggal felmerülhet a kérdés, hogy miért pont Szerbia?

Kik vagyunk? Helyszín. Joggal felmerülhet a kérdés, hogy miért pont Szerbia? Kik vagyunk? Németh Bence és Leel- Őssy Attila vagyunk, budapesti egyetemi hallgatók. A szervezést bonyolítja és az infrasturktúrát biztosítja, az Online Travel Services budapesti utazási iroda. Az iroda

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

Balatontourist Platán. Panzió. Balaton. H 8621 Zamárdi, Damjanich u. 2/b. www.balatontourist.hu

Balatontourist Platán. Panzió. Balaton. H 8621 Zamárdi, Damjanich u. 2/b. www.balatontourist.hu Balatontourist Platán Panzió Balaton 2013 H 8621 Zamárdi, Damjanich u. 2/b. H Balatontourist Platán Panzió H 8621 Zamárdi, Damjanich u. 2/b. Foglalás: Tel.: (36) 84/314-388, (36) 30/758-4575 (36) 30/742-2107

Részletesebben

A Hagymatikum Gyógyfürdő általános üzemeltetése

A Hagymatikum Gyógyfürdő általános üzemeltetése A Hagymatikum Gyógyfürdő általános üzemeltetése MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged, 2014. július 2-4. Kardos Tamás Műszaki vezető A fürdő tulajdoni és üzemeltetési viszonyai A fürdő tulajdonosa:

Részletesebben

http://hg.hu/blog/15383-elfeledett-gyogyfurdok-nyomaban/nyomtatas Page 1 of 28

http://hg.hu/blog/15383-elfeledett-gyogyfurdok-nyomaban/nyomtatas Page 1 of 28 Page 1 of 28 hg.hu Elfeledett gyógyfürdők nyomában 2012.12.14 16:53 - Varga Júlia A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (2007-2013) által támogatott projekt keretén belül öt határ

Részletesebben

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása KÉRDŐÍV (MUNKAVÁLTOZAT) (A TELEPÜLÉS JEGYZŐJE TÖLTI KI.) ÁROP 1.1.22 2012 2012 001 Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása c. projekt I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer

Részletesebben

Varázslatos napok Sárváron

Varázslatos napok Sárváron Varázslatos napok Sárváron Varázslatos napok Sárváron. Gyönyörködjön a színes őszi természetben,majd frissüljön fel a sárvári EUROPESPA-MED Minőség Díjas Gyógy és Wellness Fürdőben ahol gyógyvíz,élményelemek,csúszdák

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el.

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el. Makói útikalauz Kora tavasszal vitt errefelé utunk. Én nagyon kíváncsi voltam, mert mindig azt hallottam a várossal kapcsolatban: makói hagyma. Így aztán utánanéztem jó előre a településnek, olvastam róla,

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza geopolitikai helyzete Három országhatár vonzásában 100 km-en belül

Részletesebben

Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 2012.04.25.

Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 2012.04.25. Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 1 Az FHB Otthontérkép már most további információkkal bővül! A 2012. április 16-án bemutatott Otthontérkép alkalmazás újabb statisztikai adatokkal került

Részletesebben

BESZÁMOLÓ PROJEKTLÁTOGATÁSRÓL

BESZÁMOLÓ PROJEKTLÁTOGATÁSRÓL BESZÁMOLÓ PROJEKTLÁTOGATÁSRÓL HACS neve: Déli Napfény LEADER Egyesület Projektlátogatás helyszíne: Zsombó A projektlátogatást végző személy/ek: Terhes Csaba Az ügyfél képviseletében:ecseki Erzsébet Zsombó,

Részletesebben

Az orvosi turizmus nemzetközi rendszere

Az orvosi turizmus nemzetközi rendszere Az orvosi turizmus nemzetközi rendszere Egészségturizmus és egészségügyi turizmus Dr. Várhelyi Tamás Innovatív Turisztikai Tudásközpont & Eszterházy Károly Főiskola Igazgató & főiskolai tanár, innovációs

Részletesebben

AZ ŐSZ SZÍNEI ÉS ÁRAI

AZ ŐSZ SZÍNEI ÉS ÁRAI AZ ŐSZ SZÍNEI ÉS ÁRAI HH NAGYERDŐ*** DEBRECEN Érvényes: 2013.10.01 12.22-ig.( kivéve őszi szünet) Ár: 7.245 Ft / fő / éj, a hét bármely napján, min. 2éj foglalással 2 éjszaka szállás félpanzióval (bőséges

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült:. május A kutatás körülményei A Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából. májusában

Részletesebben

A turizmusfejlesztés hatása a településre Mórahalom példáján

A turizmusfejlesztés hatása a településre Mórahalom példáján Szombathely, 2014.07.03. A turizmusfejlesztés hatása a településre Mórahalom példáján Martyin Zita egyetemi tanársegéd (doktorandusz) A kutatás alapkoncepciója Fő kérdés: A fürdővárosok turisztikai fejlesztéseinek

Részletesebben

JÖVŐKÉP MEGHATÁROZÁSA

JÖVŐKÉP MEGHATÁROZÁSA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 2. HELYZETELEMZÉS...9 2.1. Kereslet-kínálat elemzése...9 2.1.1. Célcsoport elemzés...9 2.1.2. Fürdő elemzése... 12 2.1.3. Kiegészítő turisztikai szolgáltatások...

Részletesebben

06KOZÉP-MAGYARORSZÁG:Layout 1 2008.11.29. 22:42 Page 1

06KOZÉP-MAGYARORSZÁG:Layout 1 2008.11.29. 22:42 Page 1 06KOZÉP-MAGYARORSZÁG:Layout 1 2008.11.29. 22:42 Page 1 06KOZÉP-MAGYARORSZÁG:Layout 1 2008.11.29. 22:42 Page 2 06KOZÉP-MAGYARORSZÁG:Layout 1 2008.11.29. 22:42 Page 3 06KOZÉP-MAGYARORSZÁG:Layout 1 2008.11.29.

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

Beszámoló. Vidékünk a Jövőnk Szövetség LEADER HACS

Beszámoló. Vidékünk a Jövőnk Szövetség LEADER HACS Vidékünk a Jövőnk Szövetség LEADER HACS Ügyfél neve: Török Lovastanya Lovas Klub Ügyfél címe: 8849 Szenta, Török Lovastanya (Hrsz: 022/4) Ügyfél telefonszáma: 06303623416 MVH regisztrációs szám: 1004381550

Részletesebben

Pápai Termálvízhasznosító ZRt. 8500 Pápa, Várkert út 5. Tájékoztató

Pápai Termálvízhasznosító ZRt. 8500 Pápa, Várkert út 5. Tájékoztató Pápai Termálvízhasznosító ZRt. 8500 Pápa, Várkert út 5. Tájékoztató Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete részére a Várkertfürdő területén az elmúlt időszakban megvalósult és folyamatban lévő

Részletesebben