Háttérdokumentum Békés megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Háttérdokumentum Békés megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához"

Átírás

1 Háttérdokumentum Békés megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához szeptember

2 Tartalom 1. Összefoglaló háttéranyagok feldolgozásából Alapvetés SWOT elemzés Javasolt jövőkép Fejlesztési lehetőségek Az innovációs folyamatok háttérfeltételeinek megteremtése Az innovatív szereplők közötti együttműködések megteremtése, hálózatosodás ösztönzése A megyei húzóágazatok vállalkozásainak versenyképességének növelése

3 1. Összefoglaló háttéranyagok feldolgozásából Békés az ország dél-keleti részén, a Dél-alföldi régióban található, közepes nagyságú megye. Településhálózatára az óriásfalvas szerkezet a jellemző, jelenleg 75 közigazgatásilag önálló településsel rendelkezik, melyből 19 város, 56 pedig község. Megyeszékhelye Békéscsaba, nagyobb városai Orosháza, Gyula, Békés és Szarvas. Közúti elérhetősége kedvezőtlen, autópályája nincsen, vasúti nemzetközi vonal viszont áthalad területén (Budapest - Szolnok - Mezőtúr - Békéscsaba - Lőkösháza). A megye a mezőgazdasági jellegű megyék közé sorolható, az ország éléstárának is nevezik kedvező agráradottságai és jelentős mezőgazdasági termelés miatt. A térség igen gazdag termálvízben, a megye területén 8 településen is található termálfürdő. A megye munkaerőpiacát vizsgálva elmondható, hogy az országos átlaghoz viszonyítva mind az aktivitási arányban (2,5 százalékponttal alacsonyabb), mind a foglalkoztatási ráta tekintetében (3 százalékponttal alacsonyabb), mind a munkanélküliségi rátát (1 százalékponttal magasabb) vizsgálva lemaradást tapasztalhatunk. A megyei rangsort vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatási ráta tekintetében Békés megye a középső harmadban helyezkedik el, az aktivitási ráta tekintetében azonban a sereghajtók között szerepel. A térségből jelentős az elvándorlás. Békés megye lakosságának iskolázottsági szintje szintén kedvezőtlenebb az országos átlagnál. A felsőfokú végzettségűek aránya 30%-kal elmarad az átlagtól és ezzel Békés a megyei rangsor utolsó harmadban helyezkedik el. A legfeljebb alapfokú végzettséggel és a középfokú végzettségű, de érettségivel nem rendelkezők száma alapján a térség elmaradása kevésbé jelentős (4-4 százalékponttal). Az érettségivel rendelkezők aránya több mint 10 százalékponttal alacsonyabb az országos átlaghoz képest, ezzel a hetedik helyen áll a megyei rangsorban. A megyében székhellyel rendelkező önálló egyetem nem található, a korábbi gyulai, szarvasi és békéscsabai főiskolák a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karába integrálódva működnek jelenleg. Békéscsabán gazdasági, műszaki és bölcsészettudományi területen, Gyulán egészségtudományi területen, Szarvason pedig a környezetgazdálkodás, környezetvédelem, vidékfejlesztés, vízgazdálkodás és agrártudományok területén folytatnak alapképzéseket és felsőfokú szakképzéseket. 3

4 Békéscsabán és Szarvason az Egyetem gödöllői Gazdaság- és Társadalomtudományi Karával együttműködve mesterképzések is folynak. Doktori képzés, kiemelkedő kutatási tevékenység az intézményekben nincsen, illetve nem jelentős. Békés megye az ország egyik legszegényebb, leginkább hátrányos helyzetű megyéi közé tartozik ben a megye GDP-je 575 milliárd forint volt, amellyel Békés a 16. helyen szerepelt (hátulról a harmadik) a megyék között. A térség 1,595 millió forintos átlagával mindössze Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyét előzte meg a képzeletbeli megyei GDP rangsorban. A megye gazdasági szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a békési agrárágazat közel 17%-os súlya a bruttó hozzáadott értéken belül országos összehasonlításban a legmagasabb érték. Emellett az ipar részaránya (20%) a legalacsonyabbak közé tartozik az országban és mélyen a nemzeti átlag alatt helyezkedik el. Ha nemzetgazdasági ágak szerinti bontást nézünk, a legnagyobb arányban a közigazgatási, oktatási és egészségügyi szolgáltatási szektor (21,3%) részesül a bruttó hozzáadott értékből, ezt követi szorosan a feldolgozóipar (19,5%), majd a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (16,8%), illetve a kereskedelem, vendéglátás, szállítás (16,4%). A megye iparszerkezete kettős, egyrészt fennmaradtak a tradicionális iparágak (élelmiszer-feldolgozóipar, gépipar, nyomdaipar, tégla- és cserépipar, üvegipar), másrészt elvétve, de új iparágaknak is sikerült megerősödniük, pl. a háztartási vegyiparnak. Békés megye mind abszolút értékben, mind a GDP-hez viszonyítva rendkívül keveset költ kutatás-fejlesztésre. A 2012-ben mért 1,7 milliárd forintos K+F-ráfordítással a sereghajtók között helyezkedik el Nógrád és Tolna megye társaságában. A K+F ráfordításokat kizárólag a vállalkozási szektor finanszírozta, az államháztartási és a felsőoktatási szektornak nem volt szerepe benne 1. Ez a 100%-os érték messze magasabb az országos átlagnál (65,6%). A megyében 29 kutatóhelyen mindössze 121 fő kutató dolgozott, amely az összes kutatói létszám ( fő) 0,5%-a. Az innovációs pályázatokból a gyenge K+F kompetenciái miatt a megye rendkívül alacsony mértékben részesült. A Nemzeti Innovációs Hivatal adatai alapján számottevő kutatási tevékenység az agrár- és élelmiszertudományokban, emellett a fémfeldolgozás, gépipar, járműipar területén folyik. 1 A megyében található a NAIK Halászati Kutatóintézet és a Szent István Egyetem három kihelyezett kampusza, azonban ezen intézmények K+F tevékenységének ráfordításait a statisztika nem tartalmazza valószínűleg. 4

5 Az Európai Unió 2020 stratégiája három szempont alapján vizsgálta meg és vetette össze a térségeket: az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés nézőpontjából. Békés megye ez alapján vidékies, nem tudás- és technológia intenzív régió, amely csökkenő lakosságszámmal jellemezhető. A helyzetelemzés összefoglalásaként elmondható, hogy a megye mind országos, mind pedig régiós viszonylatban a legelmaradottabb térségek közé sorolható, így elsődlegesen a megye további leszakadásának megállítására, majd felzárkóztatására kell törekedni. A térség versenyképessége növelésének alapja a megye képességeinek, adottságainak innováció-alapú kihasználása és megerősítése. A versenyelőnyök forrásai helyben gyökereznek, ezért az innovációs elképzeléseknek is főként a megye agrár- és élelmiszeripari jellegére, illetve a meglevő iparágak erősségeire kell támaszkodniuk. Emellett szükség van a térség K+F+I kapacitásainak megerősítésére, melyek jelenleg rendkívül szerények, valamint a térség innovációs rendszerének, és azon belül is a struktúra szinte minden elemének megerősítésére. A K+F+I helyzetelemzés, valamint a SWOT analízis alapján Békés megye lehetséges jövőképe a következőképpen kerülhet megfogalmazásra: Békés megye Európai Uniós viszonylatban is feltörekvő tudásrégióvá válik, kihasználva a térség kiemelt jelentőségű, nagy múltú tradicionális kulcságazatainak különösen az agrárium és élelmiszeripar - fejlődési potenciálját, melynek következtében jelentősen javul a térség versenyképessége, illetve a térségben élők életszínvonala. Békés megye kidolgozandó, S3 dokumentumhoz adott prioritásainak javasolt átfogó célja: Békés megye innovációs teljesítményének növelése, amely főként az innovációs háttérfeltételek megteremtése és az innovatív szereplők közötti együttműködések kialakítása, valamint a térségi húzóágazatok vállalkozásainak megerősödése révén érhető el. A javasolt átfogó cél az alábbi három lehetséges kitörési pont mentén érhető el: 1. Az innovációs folyamatok háttérfeltételeinek megteremtése, 2. Az innovatív szereplők közötti együttműködések megteremtése, hálózatosodás ösztönzése, 3. A megyei húzóágazatok vállalkozásai versenyképességének növelése. 5

6 Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK. 6

7 2. SWOT elemzés 1. táblázat: Békés megye SWOT analízise ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Kedvező földrajzi adottságok az agrárium számára. Valamilyen szinten meglévő K+F kompetenciák. Néhány szigetszerű együttműködés érdemi innovációs aktorokkal. Világos megyei jövőkép az agrár adottságokkal összhangban. A megyei felsőoktatás bekapcsolódása a főbb fejlődési irányokban a SZIE által végrehajtott integráció következtében. Feldolgozóipari tradíciók az élelmiszeripar (hungaricumok) és a gépipar területén. Kialakuló lokális márkák néhány területen. Jelentős termálvízvagyon. Általánosságban is alacsony K+F potenciállal rendelkező, rendkívül heterogén térszerkezetű megye. Az innovációs háttérstruktúra jobbára töredezett, illetve az esetek egy részében hiányzik. A megyének nincs önálló egyeteme, doktori képzése. Önálló és markáns felsőoktatási komolyabb kutatással a megye nem rendelkezik. Az állami K+F+I források bevonási lehetősége meglehetősen alacsony gyakorlatilag nincs a HAKI-n kívül érdemi állami K+F intézmény a megyében. Egyértelműen kis hozzáadott értéket termelő agrárrégió, mezőgazdaság súlya kiemelkedően magas. A megyében nincs érdemi ipari tevékenység, illetve tényleges szektorális specializáció sem figyelhető meg. A meglehetősen szerény innovációs tevékenységhez kapcsolódó szervezetek és hálózatok működése koordinálatlan. 7

8 Érdemi integrátor és véleményformáló nagyvállalati szektor hiánya a húzóágazatokban. Tényleges mélyszegénység a megye egyes járásaiban. Országos összehasonlításban rendkívül alacsony átlagjövedelmek. Rossz közúti elérhetőség, autópálya hiánya. Jelentős elvándorlás Lakosság alacsony iskolázottsági szintje LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK További belföldi keresletnövekmény a megfelelő színvonalat képviselő agrár- és élelmiszeripari termékek iránt. Befektetői érdeklődés kialakulása a megye iránt. Határon átnyúló kapcsolatokban rejlő mezoszintű kapcsolatok. Gépipar további térnyerése a felvásárló piacokon. Húzóágazatokhoz illeszkedő integrátor nagyvállalat megjelenése a megyében. Az M44-es autópálya bekapcsolja a megyét az országos vérkeringésbe. Termálforrások energetikai hasznosítása. EU-s támogatások innovációs és gazdaságfejlesztésre történő hatékony felhasználása. Az egyébként is alacsony, megye számára elérhető K+F források további radikális csökkentése. A kulcságazatokhoz kapcsolódó kutatási infrastrukturális háttér további csökkenése makroszintű finanszírozási okokból. További keresletcsökkenés a megyében termett agrártermékek, illetve az itt gyártott élelmiszerek iránt. A lakosság magasabb életszínvonalat és jobb munkakörülményeket kínáló gyakorlatilag területek irányába történő kivándorlása A kulcságazatok területén a szektorspecifikus nagyvállalatok nem jelennek meg 8

9 A főiskolák egy karba történő integrációja növelheti a képzések színvonalát és javíthatja a kutatás-fejlesztési potenciált A közösségi fejlesztési elképzelések, illetve a felosztható forrásokból támogatható célok nem illeszkednek a megyei jövőképhez. A stratégia megvalósításához ma még nem áll rendelkezésre egy erős, konszenzuson alapuló elkötelezettségre, hatékony, hosszú távon stabil és együttműködésre épülő intézményi háttér, csak az elemei vannak meg. Tovább nő a verseny az élelmiszeriparban, a külföldi termékek kiszorítják a megye agrártermékeit a boltokból. Forrás: saját szerkesztés 9

10 3. Javasolt jövőkép Az alábbi fejezetben a fentiekben áttekintett szempontokat figyelembe véve (általános és gazdasági, kutatás-fejlesztési és innovációs helyzetelemzés), továbbá a SWOT-analízisre építve tekintjük át Békés megye lehetséges fejlődési irányvonalait, kiemelt figyelmet fordítva a megye innovációs teljesítményének növelésére. Az Európai Unió 2020 stratégiája három szempont alapján vizsgálta meg és vetette össze a térségeket: az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés nézőpontjából. Békés megye ez alapján vidékies, nem tudás- és technológia intenzív régió, amely csökkenő lakosságszámmal jellemezhető. 2. táblázat: Békés megye innovációs jellegének összehasonlítása a régió többi megyéjével Intelligens növekedés szempontja alapján Fenntartható növekedés szempontja alapján Befogadó növekedés szempontja alapján Csongrád Bács-Kiskun Békés Dél-Alföld Tudás-régió Ipari termelési zóna Vidékies, de közel városias régió Növekvő lakosságú régió Forrás: Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Nem tudás- és technológia intenzív régió Nem tudás- és technológia intenzív régió Vidékies régió Vidékies régió Vidékies régió Stagnáló lakosságú régió Csökkenő lakosságú régió Csökkenő lakosságú régió Békés megye jelenlegi relatív helyzetét tekintve elmondható, hogy mind országos, mind pedig régiós viszonylatban az elmaradottabb térségek közé sorolható, így elsődlegesen a megye további leszakadásának megállítására, majd felzárkóztatására kell törekedni. A térség versenyképességének növekedése hozzájárul az ott élők életminőségének, életszínvonalának javulásához. Ennek alapja a megye képességeinek, adottságainak kihasználása és megerősítése, hiszen a versenyelőnyök forrásai helyben gyökereznek. Pontosan ezért az innovációs elképzeléseknek is főként a megye agrár- és élelmiszeripari jellegére, illetve a meglevő iparágak erősségeire kell támaszkodni. 10

11 Fontos látni továbbá, hogy napjainkban a tartós versenyelőnyök forrásai leginkább az innovációkhoz, tudásteremtéshez, tudástranszferhez kötődnek. Ebből kiindulva a megye fejlődésének szempontjából kiemelt fontossággal bír, hogy a térség innovációs teljesítményét illetően is javulást érjenek el. A fentiek alapján Békés megye javasolt jövőképe a következőképpen kerülhet megfogalmazásra: Békés megye Európai Uniós viszonylatban is feltörekvő tudásrégióvá válik, kihasználva a térség kiemelt jelentőségű, nagy múltú tradicionális kulcságazatainak különösen az agrárium és élelmiszeripar - fejlődési potenciálját, melynek következtében jelentősen javul a térség versenyképessége, illetve a térségben élők életszínvonala. Békés megye kidolgozandó S3 dokumentumának javasolt átfogó célja: Békés megye innovációs teljesítményének növelése, amely főként az innovációs háttérfeltételek megteremtése és az innovatív szereplők közötti együttműködések kialakítása, valamint a térségi húzóágazatok vállalkozásainak megerősödése révén érhető el. Békés megyében jellemzően hagyományos ágazati tevékenységet folytatnak, melyek közül kiemelkedőnek számít a mezőgazdaság, az élelmiszer- és feldolgozóipar, a textilipar, a fémfeldolgozási termékek gyártása, a gép- és járműgyártás, továbbá a távközlés. Többek között ezekben a kulcsiparágakban gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások megerősödésén, technológiai adaptivitásának, valamint értékhozzáadó képességének növelésén keresztül ragadható meg a kitűzött cél elérése. További fontos kritérium az együttműködések és a hálózatokba való tömörülés jelentőségének felismerése, illetve hogy a megyében a hiányzó innovációs infrastruktúra kiépítése, illetve a jelenlegi rendszerek fejlesztése megtörténjen. 11

12 15. ábra: Békés megye kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának javasolt célpiramisa JAVASOLT JÖVŐKÉP Békés megye Európai Uniós viszonylatban is feltörekvő tudásrégióvá válik, kihasználva a térség kiemelt jelentőségű, nagy múltú tradicionális kulcságazatainak különösen az agrárium és élelmiszeripar - fejlődési potenciálját, melynek következtében jelentősen javul a térség versenyképessége, illetve a térségben élők életszínvonala. LEHETSÉGES ÁLTALÁNOS CÉL Békés megye innovációs teljesítményének növelése, amely főként az innovációs háttérfeltételek megteremtése és az innovatív szereplők közötti együttműködések kialakítása, valamint a térségi húzóágazatok vállalkozásainak megerősödése révén érhető el. LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI TERÜLETEK, KITÖRÉSI PONTOK 1. Az innovációs folyamatok háttérfeltételeinek megteremtése 1.1. Kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúra fejlesztése (kutatóhelyek, laboratóriumok, eszközparkok) 2. Az innovatív szereplők közötti együttműködések megteremtése, hálózatosodás ösztönzése KITÖRÉSI PONTOKHOZ KAPCSOLÓDÓ LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI IRÁNYOK 2.1. A hídképző szervezetek hatékonyságának növelése 1.2. Humánerőforrás-fejlesztése 2.2. A vállalkozások közötti együttműködések támogatása 1.3. Innovációs szolgáltatások fejlesztése 2.3. Oktatási és egyéb intézményekkel való együttműködések ösztönzése 2.4. A helyi, határ menti és nemzetközi kapcsolatok kialakítása és megerősítése 2.5. Horizontális és vertikális hálózatok létrejöttének támogatása Forrás: saját szerkesztés 3. A megyei húzóágazatok vállalkozásai versenyképességének növelése 3.1. A húzóágazatokhoz kapcsolódó innovációs és kutatásfejlesztési tevékenység támogatása 3.2. Innovatív vállalkozások megalakulásának ösztönzése, támogatása a kulcsiparágakban 3.3. A vállalkozások technológiai adaptivitásának javítása 3.4. A vállalkozások értékhozzáadó képességének növelése 3.5. Kívülről jövő befektetések ösztönzése, traded nagyvállalat térségbe vonzása és annak lokális beágyazódásának elősegítése 12

13 4. Fejlesztési lehetőségek Az átfogó cél az alábbi három lehetséges kitörési pont mentén érhető el: 1. Az innovációs folyamatok háttérfeltételeinek megteremtése (KP1.) 2. Az innovatív szereplők közötti együttműködések megteremtése, hálózatosodás ösztönzése (KP2.) 3. A megyei húzóágazatok vállalkozásai versenyképességének növelése (KP3.) 4.1. Az innovációs folyamatok háttérfeltételeinek megteremtése Mind a helyzetelemzés, mind a SWOT analízis rámutatott, hogy a megye innovációs tevékenysége messze alulmúlja az országos átlagot. Pontosan ezért elengedhetetlen az innovációs folyamatok szükséges háttérfeltételeinek mielőbbi megteremtése. Ezért jelen lehetséges kitörési pont közvetlen célja a jelenlegi adottságokhoz és a lehetséges húzóágazatokhoz illeszkedő, specializált innovációs háttér mihamarabbi megteremtése, különös tekintettel az agrárium és a nagyobb hozzáadott értéket teremtő élelmiszeripar speciális K+F+I igényeinek kielégítésére alkalmas kutatói háttér megteremtésére. Annak érdekében, hogy a megye innovációs teljesítménye növekedjen, szükséges az alapvető háttérfeltételek kiépítése, megteremtése. Elengedhetetlen alapkő egyrészt az innovációt támogató környezet, a megfelelő tudással és képzettséggel rendelkező humántőke rendelkezésre állása, továbbá a megfelelő színvonalú szolgáltatások elérhetőségének biztosítása. "Az innovációs folyamatok háttérfeltételeinek megteremtése" kitörési ponthoz az alábbi fejlesztendő területek, programok tartoznak: KP1.1. Kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúra fejlesztése Természetesen az alapinfrastruktúra fejlesztésére irányuló beruházások, a térség elérhetőségének javítása, vonzerejének növelése fontos feladat Békés megyében, azonban kifejezetten a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet ösztönző környezet kialakítására 13

14 is érdemes erőforrást áldozni. Ez különösen fontos azon megyei KKV-k számára, akik fejlesztésben érdekeltek és innovatív magatartást tanúsítanak, azonban saját kutatási kapacitás kiépítésére méretgazdasági okokból alkalmatlanok. Az intézkedés az alábbi beavatkozásokon keresztül érhető el: - kutatás-fejlesztést és innovációs tevékenységet támogató üzleti környezet fejlesztése, - kutatóhelyek működési feltételeinek javítása, - kutatóhelyek, laboratóriumok, eszközparkok létesítésének támogatása, - infokommunikációs infrastruktúra fejlesztése. KP1.2. Humánerőforrás-fejlesztése Békés megye munkaerő-piaci helyzetéről az előzőekben részletes összehasonlító elemzés készült. Összegzésként elmondható, hogy a megyék megoszlását vizsgálva a térségben számottevő elmaradás tapasztalható. A népesség folyamatosan csökken, nem képes bevonzani és megtartani a munkaerőt. A lakosság iskolázottsági szintjéről ugyancsak kedvezőtlenebb a kép az országos átlagnál. A felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya is jóval az átlag alatt helyezkedik el, amelyet egyrészről a mezőgazdasági beállítottság indokol. A térség innovációs teljesítményének növekedése érdekében elengedhetetlen a humánerőforrás fejlesztése, elsősorban a szakképzett és a felsőfokú képzettséggel rendelkező munkaerő létszámának növelése. A kutatás-fejlesztési kapacitások bővítése érdekében szükség van a kutatói létszám jelentős bővítésére, a kutatók térségbe történő vonzására. A humánerőforrás fejlesztés a következő beavatkozásokon keresztül valósulhat meg: - szakképzések és felsőfokú oktatás megújítása, a helyi kulcsiparágak vállalkozásainak igényeinek megfelelően, - duális képzési és gyakornoki programok támogatása, beindítása, - húzóágazatokhoz illeszkedő átképzések indítása, - általános képzések beindítása (például üzleti és pénzügyi ismeretek oktatása), - kutatói programok indítása. 14

15 KP1.3. Innovációs szolgáltatások fejlesztése Jelenleg is számos intézmény foglalkozik a megyében gazdaság- és vállalkozásfejlesztéssel, azonban működésük hatékonyságának javítása, az elérhető főként a kutatási és innovációs tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások színvonalának emelése elengedhetetlen. Az alábbi tevékenységek tartoznak ide: - összekötő, koordinációs szerepet betöltő szervezetek, intézmények tevékenységének hatékonyabbá tétele, - meglévő innovációs szolgáltatások színvonalának emelése, - vállalkozások innovációs tevékenységének támogatása Az innovatív szereplők közötti együttműködések megteremtése, hálózatosodás ösztönzése Mivel az érdemi kooperációk legnagyobb akadálya kölcsönös bizalmatlanság, ezért a megye előrelépése érdekében elengedhetetlen az innovatív kooperációk minden formában történő támogatása. Ezért jelen lehetséges fejlesztési lehetőség, kitörési pont célja a jelenlegi együttműködések feltérképezésén alapuló, az eddigi kooperációkhoz szervesen illeszkedő hálózatok mihamarabbi kialakítása, különös tekintettel az agráriumon és az élelmiszeriparon belül kialakuló K+F hálózatokra, illetve a gép- és járműipari beszállításokra. Békés megye leszakadásának megállítása, illetve a dinamikus felzárkózás érdekében alapvető jelentőséggel bír, hogy a térségben működő vállalkozások kiemelt figyelemmel a kulcságazatok vállalkozásaira felismerjék az együttműködésben, hálózatosodásban rejlő lehetőségeket, hasznokat. Az együttműködések révén a vállalkozások közösen jelenhetnek meg értékesítési és beszerzési oldalon egyaránt, ezáltal jelentős költséget és egyéb erőforrást takarítanak meg, valamint képessé válnak felvenni a versenyt a nagyobb vállalatokkal szemben. Jelenleg a magyarországi vállalkozói kultúrában nem jellemző az összefogás és együttműködés, ezért első lépésben az együttműködések fontosságának köztudatba építése a cél. "Az innovatív szereplők közötti együttműködések megteremtése, hálózatosodás ösztönzése" kitörési ponthoz a következő fejlesztendő területek, programok sorolhatóak: 15

16 KP2.1. A hídképző szervezetek hatékonyságának növelése A hálózatosodás szervezésében, a helyi szereplők összekötésében, koordinálásban kiemelt szereppel bírnak a különböző hídképző szervezetek (például fejlesztési ügynökségek, kamarák), amelyek habár már jelen vannak a térségben, mégis szükséges azok hatékonyabb működtetése és erőteljesebb fellépése. Az intézkedés az alábbi beavatkozásokon keresztül érhető el: - hídképző szervezetek tudásteremtést és tudástranszfert elősegítő kezdeményezéseinek előtérbe helyezése, - hídképző szervezetek által kínált szolgáltatáspaletta bővítése, valamint a meglévő szolgáltatások színvonalának növelése, - finanszírozási forrásokhoz, pénzügyi támogatásokhoz való hozzájutásban való segítségnyújtás, - szakértői csoportok felállítása a megye kulcságazataira specializálódva, amely tanácsadói és mentorszolgáltatást nyújt az adott iparág vállalkozásai számára. KP2.2. A vállalkozások közötti együttműködések támogatása A vállalkozások közötti együttműködések kialakításának számos előnye van. Az élelmiszeripart tekintve például a vevői és beszállítói oldalon, illetőleg a piacon való közös megjelenésnek nemcsak költségelőnyei vannak. Többek között csökkenthetőek a különböző kockázatok (költség, idő, szállítói, stb.), a méretgazdaságosságból eredő hátrányok, valamint lehetőség nyílik a hiányzó kapacitások pótlására, az egymástól való tanulásra. A helyi termékek minél szélesebb körben való megismertetése lehet az egyik kulcs a megye gazdaságának fellendítéséhez. Egy közös helyi brand építése és erőteljes lobbytevékenység révén reális esély kínálkozik a hazai és nemzetközi külpiacokon való sikeresen megjelenésre. Az intézkedés az alábbi beavatkozásokon keresztül érhető el: - vállalkozások együttműködésében megvalósuló projektek ösztönzése, támogatása, - vállalkozások közös fellépésének, piacon való együttes megjelenésének támogatása, - közös helyi brand építése, - vállalkozások közös kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzése. 16

17 KP2.3. Oktatási és egyéb intézményekkel való együttműködések ösztönzése Békés megyében a tradicionális iparágak túlsúlya tapasztalható, leginkább agrártérségként jellemezhető. A megye életében a legmeghatározóbb ágazatok közé sorolható többek között a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, valamint a gép- és járműgyártás. A mezőgazdaságot és élelmiszeripart tekintve a szakképzések megszervezése, a közös kutatási együttműködések kialakítása és a hozzáadott érték növelése javasolt. A leírtakon felül fontos megemlíteni, hogy napjainkban egyre nagyobb az igény a bioélelmiszerek, illetve a különböző diétás, allergén anyagoktól (glutén, laktóz, stb.) mentes élelmiszerek iránt, melynek kielégítése folyamatos innovatív tevékenységet feltételez. Az élelmiszeripari oktatási- és kutatási együttműködéseket tekintve meghatározó szerepet tölthetnek be többek között a következő régióban aktív intézmények: - Szent István Egyetem vidéki kampuszai (Békéscsaba, Szarvas, Gyula), - Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) vidéki intézetei, úgymint a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI),a kecskeméti Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály (ZÖKO), - Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara, - Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, - Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft., - Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Biotechnológiai Intézet. A gép- és járműipar tekintetében többek között az alábbi intézményekkel lehet érdemes a kooperáció: - Békéscsabai Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola, - Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kara, - Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kara, továbbá a - Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara. A fejlesztendő terület az alábbi beavatkozásokon keresztül érhető el: - felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek tudásbázisának hatékonyabb kiaknázása (nem csak a megyén belüli, hanem a Csongrád megyei kapacitásokat is figyelembe véve), 17

18 - felsőoktatási intézmények harmadik missziójának erősítése, - triple helix típusú együttműködések ösztönzése, - oktatási intézmények képzési portfóliójának vállalati igényekhez való igazítása, - duálisképzések beindítása, - általános vállalkozói ismeretek oktatása a helyi szereplők számára, - a vállalatok és a felsőoktatási, illetve egyéb intézmények összekapcsolása a közös kutatások érdekében. KP2.4. A helyi, határ menti és nemzetközi kapcsolatok kialakítása és megerősítése Békéscsaba a román határtól csupán 20 km-re helyezkedik el. Javasolt a határ menti fekvés hatékonyabb kihasználása, amelynek első lépése, hogy a megfelelő infrastrukturális feltételek kiépüljenek. A szomszédos és nemzetközi térségekkel való kooperáció révén a közös kutatások és beruházások mellett a hiányzó innovációs kapacitások pótlására is lehetőség nyílik. A fejlesztendő terület az alábbi beavatkozásokon keresztül érhető el: - határ menti és határon átnyúló együttműködések, beruházások ösztönzése, - nemzetközi és külpiaci kapcsolatok erősítése, - innovációs kapacitások bővítése az együttműködések révén. KP2.5. Horizontális és vertikális hálózatok létrejöttének támogatása A hálózatosodás előnyeihez sorolható egyrészt a méretgazdaságosságból eredő hátrányok leküzdése, másrészt az egymástól való tanulás lehetősége. A hálózat tagjai közösen jelennek meg értékesítési és beszerzés oldalon, továbbá közösen finanszírozhatnak kutatási kapacitásokat is jelentős erőforrásokat megtakarítva. Békés megyében mindenképpen javasolt az agrárium összekötése az élelmiszer- és feldolgozóiparral. A gép- és járműipar esetében a beszállítóvá válás, a vertikális hálózatba tömörülés elősegítése nyújthat reális fejlődési lehetőséget, amelyhez szükség van egy integrátor nagyvállalatra. A térségben integrátor nagyvállalat szerepet tölthetne be a Linamar Hungary Zrt., amely más nagyvállalatok számára szállít alkatrészeket. A javasolt fejlesztendő terület az alábbi beavatkozásokon keresztül érhető el: 18

19 - a társadalmi és bizalmi tőke megerősítését, az együttműködések kialakulását célzó rendezvények, konferenciák, kiállítások szervezése, - beszállítóvá válás elősegítése, különös tekintettel a beszállítóvá váláshoz szükséges speciális tanúsítványok és kompetenciák megszerzésére, - vertikális hálózatok kialakítása (mezőgazdaság és élelmiszeripar összekötése, rövid ellátási láncok kiépítése, gép- és járműipari hálózatok kialakítása), - horizontális, egyenrangú KKV-k együttműködésén alapuló hálózatok kialakítása a megyei specialitásoknak megfelelően főként textiliparban, nyomdaiparban A megyei húzóágazatok vállalkozásainak versenyképességének növelése Amint a felmérések is rámutattak a megyei vállalkozások jelentős része meglehetősen versenyképtelen, illetve rendkívül alacsony a hozzáadott érték teremtő képességük. Ezért jelen lehetséges kitörési pont célja a jelenlegi kedvezőtlen helyzet mihamarabbi radikális javítása, ennek érdekében a húzóágazatokhoz kapcsolódó innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása közvetlen és közvetett eszközökkel. Ezen belül különös fontosságot kap az innovatív vállalkozások megtelepülésének és létrejöttének támogatása pontosan a minimálisan szükséges kritikus tömeg elérésének érdekében. Békés megye mezőgazdasági jellegű megyének tekinthető. Jelenleg kevés versenyelőnnyel rendelkezik. A vállalkozások leginkább az olcsó munkaerő, az olcsó nyersanyag, a különböző támogatások és kedvezmények miatt települnek a térségbe. A térségben a mikro- és kisvállalkozások arányának túlsúlya tapasztalható, a nagyvállalatok száma alacsony. Számottevő kutatás-fejlesztési tevékenység a megyében az alábbi ágazatokban van jelen: mezőgazdaság, élelmiszeripar, textilipar, fémfeldolgozás, gép- és járműgyártás, illetve távközlés. A térség versenyképességének növekedésén keresztül érhető el az ott élő emberek életszínvonalának emelkedése, amely pedig főként az ott gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások teljesítményén múlik. "A megyei húzóágazatok vállalkozásainak versenyképességének növelése" kitörési ponthoz az alábbi fejlesztendő területek tartoznak: 19

20 KP3.1. A húzóágazatokhoz kapcsolódó innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása A fentiekben foglaltakra visszautalva, a tartós versenyelőnyök forrásai leginkább az innovációs képességekhez, a tudásteremtéshez és tudástranszferhez kötődnek. Ebből kiindulva a térség versenyképességének növelése szempontjából elengedhetetlen a megyei vállalkozások és egyéb intézmények innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységének támogatása, különös tekintettel az agrár-élelmiszeripar és az ehhez szorosan kapcsolódó megújuló energia szektor vonatkozásában. Mezőgazdasághoz és élelmiszeriparhoz kapcsolódó kutatóintézetek, központok közül már több is jelen van a régióban, amelyek tudásbázisát és kapacitásait érdemes kiaknázni. A fejlesztendő terület az alábbi beavatkozásokon keresztül érhető el: - kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység támogatására irányuló programok beindítása, különös tekintettel az agráriumra, illetve az élelmiszeriparra, - az előzőekben már felsorolt kutatóintézetek, kutatóközpontok, felsőoktatási intézmények tudásbázisának és kapacitásainak kihasználása. KP3.2. Innovatív vállalkozások megalakulásának ösztönzése, támogatása a kulcsiparágakban Békés megyében jelenleg relatíve kevés az innovatív vállalkozás. Éppen ezért, ahhoz, hogy az átfogó cél teljesüljön, azaz hogy a megye innovációs teljesítménye látványos növekedésnek induljon, szükség van az innovatív vállalkozások számának növelésére, különösen a megyei húzóágazatokban. A fejlesztendő terület a következő beavatkozásokon keresztül érhető el: - innovatív vállalkozások megalakulására irányuló programok beindítása, - kreatív ötletek támogatása, fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése, - finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás segítése, - innovatív projektötletek piacra jutásának támogatása, - vállalkozói kompetenciák, készségek fejlesztése képzéseken keresztül, - mentor tanácsadás nyújtása. 20

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató,nypjmk Budapest, 2014. november 20. Fejlődési alapok Növekedési tengelyek Verseny-előnyök Hatások

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

CSAOSZ Csomagolási Konferencia November 3.

CSAOSZ Csomagolási Konferencia November 3. CSAOSZ Csomagolási Konferencia 2015. November 3. CSAOSZ Csomagolási Konferencia Befektetés és Beszállítás: mit teszünk mi? Adatbázisaink: direkt és indirekt beszállítóknak K+F és KKV: a kormányzati segítség

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

keretösszege (Mrd meghirdetésének módja GINOP Ipari parkok fejlesztése 6 standard Meghirdetve áprilisban

keretösszege (Mrd meghirdetésének módja GINOP Ipari parkok fejlesztése 6 standard Meghirdetve áprilisban Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 20. évre szóló éves fejlesztési keret azonosító jele GINOP-1.1.1- GINOP-1.1.2- VEKOP- GINOP-1.1.3- GINOP-1.1.4- neve Vállalkozói inkubációs tevékenységek

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei 2014-2020 között Tartalom A helyszín Miskolc Megyei Jogú Város kiemelt fejlesztési központ Eredményeink - röviden Mit várunk a rendezvénytől? Miskolci jövőkép

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március 1. melléklet az 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozathoz A GINOP éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest Az alábbi statisztikai profil Budapest általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program MÓDOSÍTOTT GINOP ÜTEMTERV 20. GINOP-1.1.1- GINOP-1.1.2- VEKOP- GINOP-1.1.3- GINOP-1.1.4- GINOP-1.2.1- neve keretösszege Vállalkozói inkubációs tevékenységek

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Háttérdokumentum Csongrád megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához

Háttérdokumentum Csongrád megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához 2014 Háttérdokumentum Csongrád megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához Tartalom 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából...2 Alapvetés...6 2. SWOT elemzés...7 3. Lehetséges megyei

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM ÉVES FEJLESZTÉSI KERET MÓDOSÍTÁSA (VEKOP)

VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM ÉVES FEJLESZTÉSI KERET MÓDOSÍTÁSA (VEKOP) VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM ÉVES FEJLESZTÉSI KERET MÓDOSÍTÁSA (VEKOP) A módosított VEKOP ÉFK-ban keretemeléssel érintett felhívások: 1011/2016. (I. azonosító jele

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Beszállítói láncok versenyképességének erősítése

Beszállítói láncok versenyképességének erősítése Beszállítói láncok versenyképességének erősítése A Mikulás is benchmarkol - 9. konferencia 2015. december 3. Budapest, Hotel Benczúr Beszállítói láncok versenyképessége Ágazati fejlesztések fő pillérei

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis és középvállalkozások versenyképességének javítása

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Fukker Gabriella főosztályvezető Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály 2015. február 25.

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben