1. ábra: A Pannon-medence kialakulásának modellje (Horváth&Cloetingh 1996) [2]

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. ábra: A Pannon-medence kialakulásának modellje (Horváth&Cloetingh 1996) [2]"

Átírás

1 Hévízgazdálkodás a Felső-Tisza-vidéken Csegény József (FETIVIZIG) Szabó Éva (NeKI Felső-Tisza-vidéki Kirendeltsége) 1. Bevezetés Működési területünkön egyre nagyobb igény mutatkozik geotermális adottságaink kiaknázására, új hévíztermelő kutak létesítésére, melyre természetesen csak a vízkészletgazdálkodási szempontok hatályos jogszabályok adta keretek alapos mérlegelése után kerülhet sor, különösen az intenzívebben igénybe vett helyeken. A jövőben várható víztermelés alakulása negatív hatásokat eredményezhet. A kitermelt hévizek mennyiségét az üzemi mérési adatlapok (OSAP adatszolgáltatás), valamint a vízkészlet-járulék bevallások alapján lehet nyomon követni, azonban a hévízművek állapotát illetően nem rendelkeztünk információval. Annak érdekében, hogy reális képet kapjunk a művek állapotáról, illetve információkat kapjunk az üzemeltetés tapasztalatairól, szükségesnek tartottuk, hogy az üzemeltetőkkel együttműködve egy átfogó felmérés keretében elvégezzük ezek állapotértékelését. A feladat 21 üzemeltető szervezetet érintett és elmondható, hogy valamennyien pozitívan álltak a kérésünk elé augusztus, szeptember hónapban összesen 30 hévízkút felülvizsgálatát végeztük el, 2 kutat nem sikerült fellelni, az elhanyagolt körülmények miatt. Jelen dolgozat a bejárás során tapasztaltak, valamint az azóta eltel időben szerzett ismeretek alapján került összeállításra. 2. A Felső-Tisza-vidék geotermikus adottságai A miocéntől a holocénig terjedő földtörténeti időszakban, a függőleges irányú süllyedésekkel és emelkedésekkel járó tengeri transzgressziók és regressziók váltakoztak a hegységek kiemelkedésével és vulkáni tevékenységgel. Ezek eredményezték a Pannon-medence és a mai középhegységek kialakulását. E szerkezeti fejlődés eredménye, hogy a Pannóniai-medence aljzata csak km vastag, vagyis az átlaghoz képest vékony. A kéreg elvékonyodását köpenybeli mélyáramlások hozták létre [1]. Ez adja a hévízfeltárás szempontjából kedvező adottságaink egyik összetevőjét, az átlagnál nagyobb, 5-7 C/100m-es geotermikus gradienst. 1. ábra: A Pannon-medence kialakulásának modellje (Horváth&Cloetingh 1996) [2]

2 Másik összetevő, a megfelelő mélységben elhelyezkedő üledékek nagy víztartalma, továbbá hogy a Kárpát-medence részmedencéit több kilométeres vastagságban jó hőszigetelő tulajdonságú üledékek (agyagok, homokok) töltik ki. A hévízfeltárás szempontjából kedvező Pannóniai képződmények kialakulása a Kárpátmedence nagyméretű süllyedéséhez, feltöltődéshez, vizének kiédesedéséhez köthető. A tokaji-hegységi szarmata vulkanizmusa a pannon elején ért véget. Az ekkor már létező, tengerméretű, kiédesedett vizű Pannon-beltó aljzata árkos süllyedékekkel tagolt, bonyolult rendszer volt. Maga a beltó így szigetekkel, félszigetekkel, szorosokkal váltakozó víztömeg lehetett. Ekkor indult meg a medence intenzív "termikus" süllyedése, amit a megelőzőleg elvékonyodott, meleg litoszféra hűlése idézett elő. A környező hegyvonulatokból induló folyók hatalmas deltarendszereket alakítottak ki, melyekben a kiemelt területekről szállított törmelékanyag rakódott le. A medence feltöltődése az alsó-pannonban lassan indult meg durvább üledékkel, majd felgyorsult. Ezután emelkedés, durvább üledék keletkezése, majd időszakos süllyedésemelkedés, lassabb és gyorsabb üledékképződés következett. Az alsó-pannon üledékképződés a vízmélység csökkenésével zárult, ekkor már inkább homokok, homokkövek rakódtak le a márgák fölé. A felső-pannonban folytatódott a beltenger szétterülése, de egyúttal elsekélyesedése, kiédesedése is előrehaladt. A beömlő folyók nagy deltákat építettek, a deltafrontok mind előbbre haladtak, amelyek között egyre szűkebb térre szorult a nyílttavi üledékképződés, bonyolult tórendszer alakult ki nagy mocsaras területekkel, szigetekkel. A felső-pannon rétegeket három csoportra szokás tagolni: alsó csoportjuk elsősorban agyagos kifejlődésű, a köztes rétegek elsősorban márgás vagy iszapos agyagok, csak a csoport felső részén jelennek meg finom szemű homokok a közberétegződésekben. A felső-pannon középső szintje % homoktartalmú is lehet, amelyeket vastag, jól szigetelő agyagrétegek választanak el egymástól. [3] [4] [5] 2. ábra: A Pannon-medence feltöltődésének modellje (Juhász Gy.) [6] Magyarországon különösen a Duna-Tisza közén és az Alföldön jelentős a hévízkészlet. Az Észak-Alföldi Régió kedvező adottságokkal rendelkezik az elérhető geotermikus potenciál

3 tekintetében. A régiót alkotó megyék északkelet-délnyugati fekvéséből adódóan viszont jelentős eltérések tapasztalhatóak. A legnagyobb, legmélyebben elhelyezkedő és legmagasabb hőfokú hévízbázissal Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezik. Átmenetet képez, de még jó adottságai vannak Hajdú-Biharnak; a hegységkeret közelében fekvő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig ahol a hévíztározók vastagsága kisebb, és az alapkőzet is közelebb fekszik a felszínhez kevésbé jók a paraméterek. A legjelentősebb porózus hévíztároló képződmények az átlagosan m mélységben lévő medenceüledékek (homokrétegek) melyekből az átlagosan o C-os vízkészletet nagymélységű fúrásokkal tudjuk a felszínre hozni. A medenceüledékek elterjedése, mélysége, kifejlődése meghatározó a hévizek feltárása szempontjából. A hévíztároló réteg talpszintjének a felszín alatt maximálisan 1000 m-es mélységet tekinthetjük (3. ábra), mivel ennél mélyebben már ritkán van megfelelő hévízadó réteg területünkön. 3. ábra: A hévízfeltárásra alkalmas rétegek Balti szinthez viszonyított mélysége Vízföldtani adottságok alapján hévíztermelésre kölönösen kedvezőnek mondható a Tiszavasvári-Nagyhalász-Kisvárda-Fehérgyarmat-Nagyecsed-Nagykálló által bezárt terület. Az Ukrajnával határos északkeleti (beregi) részen hévízfeltárás szempontjából kedvezőtlenek a feltételek. A Tokaji hegy környezetében (Rakamaz) a hévízkutatás szempontjából legkedvezőbb hévíztároló réteg kifejlődése szintén kedvezőtlen. [7] 3. A hévízkutatás rövid története működési területünkön Az alföldi szénhidrogén kutatás (Tisztaberek-1; Nagyecsed-1, MASZOLAJ) és a földtani alapszelvény program keretében mélyült fúrások (Gelénes-1; Komoró-1) alapján ismerjük a terület földtani felépítését. Az első nagymélységű földtani kutatófúrást Tisztaberek községben mélyítették le még ben (1100 méter mélységből 40 liter 37 o C-os melegvíz tört fel percenként). Rendszeres hévízkutatás a Nyíregyháza Sóstó I. és Sóstó II. hévízkút lemélyítésével kezdődött el. Pávai Vajna Ferenc tanácsára 1957-ben fúrták az I. sz. 998 méter mély kutat, amelyből 50 o C-os kloridokban és karbonátokban gazdag gyógyhatású víz tört fel. A két kút megfúrásával egyértelművé vált, hogy vízfeltárásra a Nyírségben is van lehetőség és erre az m mélységben található rétegek a legalkalmasabbak.

4 Ennek megfelelően a kutak többsége e rétegekbe került lemélyítésre és az ott lévő vízadó homokrétegeket csapolja meg. Mindössze három hévízkútban szűrőztek be idősebb geológiai korú rétegeket is (Mátészalka, Sóstó I., Vásárosnamény NUOVA Atlantika). Napjainkig a működési területünkön összesen 32 db hévízkút található (4. ábra) (további 1 kút létesítési engedéllyel rendelkezik). A kutak száma elmarad a lényegesen jobb adottságokkal rendelkező Dél-Alföldi régió területeitől (~330 db), vagy Hajdú-Bihar megye kútjainak számától (~80 db). A viszonylag kis számban előforduló kutak elsősorban a nagyobb településeken koncentrálódnak. 4. ábra: Működési területünkön található hévízkutak a kifolyó víz hőmérsékletének megjelölésével 5. ábra: A termálvízkutak számának alakulása kistérségenként

5 3.1. A hévízkutak általános értékelése A hévízkutak általános értékelése talpmélység, hőmérséklet, vízhozam, vegyi jelleg és vízkeménység alapján történt (1. táblázat). A kutak talpmélysége szerint 1000 m-nél mélyebb m Az építéskori adatok alapján a kitermelt víz hőmérséklete szerint A kutak vizének metántartalma szerint A kutak vízének összes sótartalma szerint 4 db 50 o C felett 8 db 100 l/m 3 fölötti 6 db 4000 mg/l feletti 4 db 14 db o C 17 db m 8 db o C 7 db 600 m vagy annál sekélyebb 6 db l/m l/m 3 0,8-10 l/m 3 6 db 13 db 2 db mg/l mg/l mg/l 0,8 l/m 3 alatti 4 db 1000 mg/l alatti ismeretlen 1. táblázat: A hévízkutak csoportosítása talpmélység, vízhőmérséklet, metántartalom és sótartalom szerint Működési területünkön található hévízkutakkal kapcsolatban az alábbi megállapításokat tehetjük: - Hévízkútjaink m mélységűek. - A kitermelhető vízhozamok 250 és 1067 l/perc között alakulnak. - A kitermelt víz hőfoka építési adatok alapján o C. - Ahol a magas gáztartalmú hévíz zárt helyen kerül felhasználásra, ott a gázmentesítés mindenütt megoldott, de a gáz hasznosítására nincs példa. - A kutak döntően alacsony keménységű nátrium-hidrogénkarbonátos, kloridos vizet szolgáltatnak, mely lehetőséget biztosít arra, hogy a hévizet gyógyvízzé minősíthessék. - Jelentős mennyiségű a metabórsav illetve a metakovasav. Ez utóbbiak miatt a kitermelt víz általában ivásra és palackozásra nem alkalmazható. - Néhány kút vize a nagyobb jodid, bromid és fluorid tartalmánál fogva minősített gyógyvíz illetve gyógyvíznek minősíthető. A jódos, brómos gyógyvíz a pajzsmirigy jódhiányos állapotában, magas vérnyomás esetén, érelmeszesedés megelőzésére, nőgyógyászati panaszok esetében, prosztatagyulladás, emésztőrendszer gyulladásos megbetegedéseiben, az epe és hasnyálmirigy működés fokozására ajánlott. A jódos, brómos gyógyvíz csökkenti a húgysav- és a vércukorszintet, kezeli a pikkelysömört és a kéz-láb ízületi betegségeit. Jódos, brómos vizet adnak a Kisvárda, Nyírbátor, Nagykálló és Nyíregyháza-Sóstófürdő (5. számú) termálvíz kutak hévízkút vizét minősítették gyógyvíznek (2. táblázat). Ásványvíz palackozás a Várda-Drink Zrt. Kisvárda K-167 kataszteri számú kútjából történt Mistral víz néven 2008-ig. A Cégénydányád K-20-as kút szintén minősített ásványvíz (Gold Aqua), azonban termelés a kútból még nem történt. - A gyógy- és ásványvízkutak területi elterjedése a 6. ábrán látható. 1 db 5 db 5 db 12 db 6 db

6 Település Kat. szám Víz kémiai jellege Víz kereskedelmi elnevezése Fehérgyarmat B-102 NaHCO3 - Fehérgyarmat K-69 Na(Cl,HCO3) Fehérgyarmati gyógyvíz Kisvárda B-237 Na(Cl,HCO3) - Kisvárda B-154 Na(Cl,HCO3) - Kisvárda K-119 Na(Cl,HCO3) - Máriapócs K-51 Na(Cl,HCO3) Szent János Víz Mátészalka B-98 NaHCO3 Szatmár Kincse Nagykálló B-84 Na(Cl,HCO3) - Nyírbátor K-287 NaHCO3 Báthory víz Nyírbátor K-363 Na(Cl,HCO3) Báthory gyógyvíz Nyíregyháza B-590 NaHCO3 Blaha forrásvíz Nyíregyháza B-443 NaCl "Júlia" Nyíregyháza B-392 Na(Cl,HCO3) Szeréna forrásvíz Nyíregyháza B-585 Na(Cl,HCO3) Jósa Nyíregyháza (Sóstófürdő) K-365 Na(Cl,HCO3) - Nyíregyháza (Sóstófürdő) K-710 Na(Cl,HCO3) Igrice forrásvíz Nyíregyháza (Sóstófürdő) K-496 NaCl - Nyíregyháza (Sóstófürdő) K-368 Na(Cl,HCO3) - 2. táblázat: Gyógyvízzé nyilvánított kutak 6. ábra: Gyógy- és ásványvíz kutak elhelyezkedése 4. A hévízhasznosítás jelenlegi helyzete A hasznosítás lehetősége elsősorban a felszínre érkező víz hőmérsékletétől függ. Működési területünkön ez átlagosan o C, ennek megfelelően az adottságok figyelembe vétele mellett a hévízkutak által felszínre hozott vizet legnagyobb arányban (57%) fürdők, strandok hasznosítják. Az ilyen célú felhasználás tekintve az elmúlt évek beruházásait dinamikusabban fejlődött, melynek oka hogy az ország turisztikai koncepciójában kiemelt szerepet tölt be a gyógy- és élményturizmus, valamint jelentős az erre a célra előirányzott támogatás. Továbbá jelentősnek mondható a nem hasznosított kutak száma is (7. ábra)

7 7. ábra: Hasznosítás nélküli kút (Cégénydányád K-20 kataszteri számú kút) A hévízhasznosítás a 8. ábra szerint alakul, míg a kitermelt vízmennyiségek változását az időszakban a 9. ábra mutatja be. 3% 6% 3% 31% 57% Fürdővíz Ipari technológiai Gyógyászat (kórház) Ivóvíz Használaton kívül 8. ábra: Hévízkutak hasznosítás szerinti megoszlása A hévizek energetikai célú hasznosítása, például a növényházi kertészetek, még az államilag ösztönzött időszakban sem terjedtek el, szemben a Dél-Alfölddel. A hévíz hőtartalmának mezőgazdasági hasznosításának centrumai Csongrád megyében, főleg Szentes és Szeged térségében vannak. A kifolyó víz hőmérséklete miatt mezőgazdasági hasznosítás szempontjából a Felső-Tiszavidék nagyobb része nem tekinthető perspektivikusnak.

8 9. ábra: A kitermelt vízmennyiségek alakulása időszakban Látható, hogy a kitermelt vízmennyiség 13 év alatt kétszeresére emelkedett, de még így is a kitermelt hideg rétegvízhez képest ez a termelt hévízmennyiség elenyésző kevesebb, mint 5%. A Vízgyűjtő-gazdálkodás Tervek készítéséhez kapcsolódóan elvégzett a működési területünket érintő pt.2.4. Északkelet-Alföld porózus termál víztest értékelését az alábbiakban foglaljuk össze: A víztest nagy kiterjedésű, így a statikus készlete is jelentős, viszont utánpótlódása korlátozott, ezért a mennyiségi probléma az intenzívebben igénybevett helyeken vízszint süllyedésként jelentkezik. Jelenleg ilyen hely a Sóstói kutak környezete ahol az építés óta jelentős vízszintsüllyedések következtek be, mely azt jelezte, hogy a kitermelés meghaladta az utánpótlódó készletet. Mára a vízszintek stabilizálódtak, és egy új dinamikus egyensúly alakult ki, ahol a jelenlegi termelések és az utánpótlódó víz mennyisége egyensúlyban van. Fentiek értelmében elmondhatjuk, hogy a termálvízest mind mennyiségi mind minőségi szempontból jó állapotú, a lokális vízszintsüllyedések a teljes víztest jó állapotát nem veszélyeztetik, viszont lokálisan figyelmet érdemelnek, a tendenciákat figyelemmel kell kísérni Bejárás tapasztalatai augusztus, szeptember hónapban összesen 30 hévízkút felülvizsgálatát végeztük el, 2 kutat az elhanyagolt körülmények miatt nem sikerült fellelni. A felmérés során minden egyes kút esetében kitöltésre került egy adatlap (10. ábra), mely a kút legfontosabb adatait tartalmazza, építéskori és jelenkori paramétereit, üzemeltetési tapasztalatokat, továbbá fényképes dokumentáció is készült.

9 10. ábra: Részlet a felmérés során kitöltött adatlapról A felmérés tapasztalatait, eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze: - Gyakori jelenség a homok megjelenése a termelt vízben, mely szerkezeti problémára utalhat. - Kutak alacsony kihasználtsága, szélsőséges esetben ez akár 5-10%-os kihasználtságot jelent. - Sajnos több kút esetében tapasztaltuk, hogy akár több szivattyú beszakadását követően is tovább üzemeltetik a kutat. Anyagi forrás hiánya miatt nincs lehetőség a javításra, illetve az esetleges kútszerkezeti probléma feltárására. - Tapasztalható a kifolyó víz hozamának, hőmérsékletének csökkenése, melynek kiváltó oka lehet a mélyebb magasabb hőmérsékletű vizet produkáló szűrő sérülése, illetve hidegebb víz beáramlása a rendszerbe. - Megfelelő forrás hiánya miatt a kutak állapotának szinten tartására törekednek az üzemeltetők, komolyabb felülvizsgálatra, javításra csak ritkán kerül sor. - A Fürdők hévízhasznosításánál megfigyelhetjük, hogy a szükségesnél magasabb hőmérsékletű termálvíz jut a felszínre, mint amennyire a szolgáltatásnak szüksége lenne. Ebben az esetben a kitermelt vizet hűteni kell. Ezt a hűtést általában hidegvíz hozzákeverésével végzik el (illetve éjszaka történik a medencék töltése), így a kifolyóvíz és a használati víz között több tíz fok hőmérséklet különbségből adódó hőlépcső kihasználatlan marad, hiányzik a komplex hasznosítás. Ilyen hasznosítást például a Vásárosnaményi Szilva Gyógyfürdőben alkalmaznak, ahol előbb a padlóban elhelyezett csövekben, padlófűtés céljából cirkuláltatják a vizet, később ebből a vízből töltik fel a fürdőmedencéket. - Felmértük a kutak műszaki állapotát is, összességében elmondható, hogy a kutak mindössze 57%-a van jó szerkezeti állapotban, míg 25%-ának kifejezetten rossz a műszaki állapota (11. ábra), mely nyilvánvalóan összefüggésben van a kutak korával is. A termálkutak többségét a 60-as évek végén, a 70-es évek elején létesítették, így

10 átlagéletkoruk negyven év körüli (12. ábra). A 90-es években négyet, az ezredforuló óta hét kút került megfúrásra, további egy kút rendelkezik létesítési engedéllyel. 9% 25% 9% 57% Rossz Homokol Jó Nem ismert 11. ábra: Kutak szerkezeti állapota év 6-10 év év év év év 50 év fölött 12. ábra: Hévízkutak kor szerinti csoportosítása 5. Következtetések, megállapítások Napjainkban a termálvíz kitermeléssel kapcsolatban újabb igények merülnek fel, amelyek a komplex, többlépcsős hasznosítás felé irányítják a figyelmet. A lassan (akár több száz, ezer év alatt) utánpótlódó hévízkészletek védelme érdekében az igényeket elemezni szükséges. Fontos mérlegelni, hogy egy adott beruházás esetében a vízhozam, vagy a vízhőmérséklet jelenik meg nagyobb igénnyel. A különböző szempontok átgondolása után kezdődhet csak el a tervezés, hiszen adott esetben egy mélyebb réteget megcélzó, kisebb hozamú kút is szolgáltatni tudja a szükséges hőmennyiséget. A fürdők esetéban tapasztalható vízkészlet pazarló gyakorlat visszaszorítása érdekében minden új beruházást csak komplex, többlépcsős hasznosítás támogatható szakmailag. Ugyanakkor a jelenleg működő rendszerek esetében meg kell vizsgálni a termálvíz hőtartalmának további hasznosítási lehetőségét.

11 A legintenzívebben igénybe vett terület hévízhasznosítás szempontjából Nyíregyháza (Sóstógyógyfürdő, Jósa András kórház, Júlia Fürdő), ezért ebben a térségben fokozott körültekintéssel kell eljárni újabb hévízkút létesítési engedélyének kiadása során. A korábbi évtizedek másik problémája volt, hogy nem fordítottak kellő forrást a meglévő kutak karbantartására. Ez a műszaki állapot romlása miatt vízhozam csökkenés, hőmérsékletesés következhetett be, ezért a kút a vele szemben támasztott követelményeket nem tudja kielégíteni. Tehát a fúráskori paramétereket nem szabad statikusnak tekinteni a sem üzemi vízszint, sem vízhozam, sem hőmérséklet, sem pedig kémiai komponensek vonatkozásában. A termálkút működésére fokozott figyelmet kell szentelni, egyébként az élettartama radikálisan csökkenhet. Ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy kút ára meghaladhatja a 100 millió forintot, rögtön érzékelhetővé válik, hogy miért nem szabad takarékoskodni a kutak folyamatos ellenőrzésével, rendszeres karbantartásával. A készletek hosszú távú megőrzése, fenntartható használata érdekében fel kell tárni a termál víztestek utánpótlódási viszonyait. Közismert tény, hogy a vizsgált területen a felszíni vizek tekintetében alvízi ország vagyunk, de nincs ez másképpen a hideg rétegvizek vagy a hévizek tekintetében sem, hiszen ezen vízkészletek utánpótlódási területei sok esetben külföldön, Romániában, Ukrajnában találhatóak. Ilyen jellegű kutatások elvégzésére adnak lehetőséget a határon átnyúló együttműködési programok pályázati források igénybevételével. Emellett fontos, hogy információkkal rendelkezzünk a határon túli hévízgazdálkodás helyzetéről. Nagyon jó példa fentiekre a HURO/0901/149/2.2.4 regisztációs számú Megújuló energiaforrások vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg és Satu Mare Megyékben című projekt, melynek egyik részfeladata volt a két megye Geotermikus Atlaszának elkészítése. [9] A projekt megvalósítása során elkészítették a geológiai, hidrogeológiai és geotermikus adottságok figyelembe vételével összeállított geotermikus hő hasznosítás lehetőségeit ismertető térképet. (13. ábra) Mely segítséget nyújt abban, hogy az adottságoknak megfelelő hasznosítási lehetőségekről tájékozódjunk. 13. ábra: Geotermikus hőhasznosítás lehetőségei [9]

12 6. Összefoglalás A hévízgazdálkodás rövid ismertetéséből látható, hogy a lehetőségeink ugyan elmaradnak az ország kedvezőbb adottságú területeitől (pl.: Dél-Alföld), de a geotermális energia kinyerése helyileg jelentős és gazdaságos lehet ott, ahol kedvezőek a földtani adottságok, viszonylag kis mélységben magas hőmérséklet és jó vízadó képződmények találhatók. A rétegműködési mechanizmusból következően a Pannon medencét kitöltő üledék teljes elterjedési területén és teljes vastagságában egységes hidraulikai rendszert alkot, amelyben bármilyen mélységből is termelünk vizet, a vízszállításban valamilyen mértékben minden réteg részt vesz, a talajvíztől a legmélyebben fekvő hévíztartó rétegig. Így a talaj-, partiszűrésű, réteg- és hévízgazdálkodás egységes feladatrendszert képez, egymástól elválaszthatatlan. Megállapítható, hogy a különböző hasznosítási módok kombinációja jelenti a leggazdaságosabb termálvíz hasznosítást, vagyis célszerű vizsgálni a több hőlépcsős hasznosítási lehetőségeket. A termálvízkészlet természetes utánpótlódása rendkívül lassú folyamat, ezért a hévizek tudatos, fenntartható használatát biztosító gazdálkodás szükségszerű, és a nagy vízmennyiségek kitermelését igénylő energetikai célra használt hévizek visszatáplálása nemcsak környezetvédelmi (felszíni vízminőség védelmi), hanem vízkészlet-gazdálkodási (mennyiségi) szempontból is fontos. Működési területünkön termálvíz visszasajtolására nincs példa, nem rendelkezünk ez irányú tapasztalatokkal, azonban fontos leszögezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy területünkön nincs rá lehetőség. Fontos, hogy a termálvízkutak üzemeltetőiben is tudatosuljon, mindannyiunk érdeke a fenntarthatóság biztosítása, azonban a visszasajtolást alapos geológia és hidrogeológia kutatás, illetve gazdaságossági prognosztizálás kell, hogy megelőzze. Az előzőekben leírtak alapján a hévizekkel való gazdálkodás jelenleg és a jövőben is a kiemelt feladatok közé tartozik, így területfejlesztési elképzelések, beruházások sorsa függhet tőle. Irodalomjegyzék: [1] Molnár B., A Föld és az élet fejlődése, Nemzeti Tankönyvkiadó, Szeged, 1984., [2] A Pannon-medence kialakulásának modellje (Horváth&Cloetingh 1996) [3] Dr. Hartai Éva, Magyarország földtana, Miskolci Egyetem [4] Dr. Budai Tamás, Dr. Konrád Gyula Magyarország földtana, Pécsi Tudományegyetem [5] GEOLOGICA HUNGARICA, a pannóniai kor földtörténete és kifejlődése [6] A Pannon-medence feltöltődésének modellje (Juhász Gy.) [7] FETIKÖVIZIG Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés előterjesztés A termálvízkészlet helyzete, a gazdálkodás lehetőségei, Nyíregyháza, [8] Felső-Tisza, Szamos-Kraszna, Lónyay-főcsatorna Tervezési Alegységek Vízgyűjtőgazdálkodási tervei [9] HURO/0901/149/2.2.4 Megújuló energiaforrások vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg és Satu Mare Megyékben, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyék geotermikus atlasza, Miskolc, 2011

A FELSŐ-TISZA-VIDÉK ÁSVÁNY- ÉS HÉVÍZ FELTÁRÁSI LEHETŐSÉGEI

A FELSŐ-TISZA-VIDÉK ÁSVÁNY- ÉS HÉVÍZ FELTÁRÁSI LEHETŐSÉGEI A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A FELSŐ-TISZA-VIDÉK ÁSVÁNY- ÉS HÉVÍZ FELTÁRÁSI LEHETŐSÉGEI Virág Margit, Dr. Szűcs Péter, Lakatos Attila, Mikó Lajos VIZITERVEnviron

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

INFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ SZAKÉRTŐI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. I. GEOTEST projekt előzménye 1. A hazai

Részletesebben

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, módszere és a vizsgálatok eredményei geotermikus energia hasznosítás szempontjából Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Ferencz

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI I.1) AZ AJÁNLATKÉRŐKÉNT SZERZŐDŐ FÉL NEVE ÉS CÍME Hivatalos név: Gyula Város Önkormányzata Postai cím: Petőfi tér 3. Város/Község:

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

A HÉVÍZ-, ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVÍZGAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEI HATÓSÁGI SZEMMEL, KIEMELTEN EGERSZALÓK-DEMJÉN TÉRSÉG VIZSGÁLATÁRA

A HÉVÍZ-, ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVÍZGAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEI HATÓSÁGI SZEMMEL, KIEMELTEN EGERSZALÓK-DEMJÉN TÉRSÉG VIZSGÁLATÁRA A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A HÉVÍZ-, ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVÍZGAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEI HATÓSÁGI SZEMMEL, KIEMELTEN EGERSZALÓK-DEMJÉN TÉRSÉG VIZSGÁLATÁRA Hojdákné Kovács

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

Gránit Gyógyfürdő Zrt. Vízellátó rendszere és üzemeltetése. Krampek Mihály vezérigazgató

Gránit Gyógyfürdő Zrt. Vízellátó rendszere és üzemeltetése. Krampek Mihály vezérigazgató Gránit Gyógyfürdő Zrt. Vízellátó rendszere és üzemeltetése Krampek Mihály vezérigazgató 1. Gránit Gyógyfürdő Zrt. rövid története A kőolaj utáni kutatófúrások sora történt Zala megyében. Zalakaros község

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az

Részletesebben

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián Langyos- és termálvizek a Tokajihegység nyugati peremén Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián TÉMAVÁZLAT AZ ELŐADÁS FŐBB PONTJAI: Bevezetés - előzmények Hegység geológiája

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

DE TTK. A geotermikus energia hasznosítási lehetőségei az Észak-alföldi régió agrárgazdaságában MELLÉKLETEK. Doktori (PhD) értekezés

DE TTK. A geotermikus energia hasznosítási lehetőségei az Észak-alföldi régió agrárgazdaságában MELLÉKLETEK. Doktori (PhD) értekezés DE TTK 1949 A geotermikus energia hasznosítási lehetőségei az Észak-alföldi régió agrárgazdaságában MELLÉKLETEK Doktori (PhD) értekezés Szerző: Kulcsár Balázs Témavezető: Dr. Radics Zsolt Debreceni Egyetem

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management T-JAM Thermal Joint Aquifer Management Közös felszín alatti termálvíztest lehatárolási és termálvíz-gazdálkodási javaslat a magyar-szlovén határmenti régióban Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht. A FÜRDŐFEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATBAN A HAZAI TERMÁLVÍZKÉSZLET FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSÁRÓL ÉS A HASZNÁLT VÍZ KEZELÉSÉRŐL SZÓLÓ HIDROGEOLÓGIAI

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Liebe Pál. A termálvíztestek mennyiségi állapota

Liebe Pál. A termálvíztestek mennyiségi állapota A termálvíz (geotermikus energia, termálkarszt-balneológia) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kapcsolódásai, intézkedések és feladatok Liebe Pál A termálvíztestek mennyiségi állapota Gondárné Sőregi Katalin

Részletesebben

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz

Részletesebben

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Konferencia a felszín alatti vizekért Siófok, 2009. március 25-26. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Davideszné Dömötör Katalin AQUIFER Kft. MEGBÍZÓ:

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás az Észak-alföldi régió agrárgazdaságában. Dr. Kulcsár Balázs Debreceni Egyetem Műszaki Kar

Geotermikus energiahasznosítás az Észak-alföldi régió agrárgazdaságában. Dr. Kulcsár Balázs Debreceni Egyetem Műszaki Kar Geotermikus energiahasznosítás az Észak-alföldi régió agrárgazdaságában Dr. Kulcsár Balázs Debreceni Egyetem Műszaki Kar 1 Bevezetés... 1 1.1 Alkalmazott módszerek... 1 1.2 A vizsgálatok földrajzi területe...

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

A komplex geotermikus hasznosítási rendszer és a magyar szerb termálvízbázis-monitoring

A komplex geotermikus hasznosítási rendszer és a magyar szerb termálvízbázis-monitoring A komplex geotermikus hasznosítási rendszer és a magyar szerb termálvízbázis-monitoring Szeged Subotica Komplex geotermikus energiahasznosítás, és közös magyar-szerb termálvízbázis-monitoring tervezés

Részletesebben

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Vajdahunyadvár,

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Termálvíz energetikai hasznosítása

Termálvíz energetikai hasznosítása Termálvíz energetikai hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Két példa a termálvíz energetikai hasznosítására Egerszalók Wairakei, Új-Zéland Meghatározások

Részletesebben

Hlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft Magyar Geotermális Egyesület

Hlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft Magyar Geotermális Egyesület A vízvisszasajtolás és a mély víztárolók energetikai hasznosításának jogszabályi környezete a kkv-k szemszögéből Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről Hlatki Miklós GW

Részletesebben

Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai

Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai Készítette: Ádók János, igazgatóság elnöke Hódmezővásárhely, 2014. november Az előadás

Részletesebben

Hogyan segíti a hőmérséklet szelvényezés a kútvizsgálatot?

Hogyan segíti a hőmérséklet szelvényezés a kútvizsgálatot? XXXIII. Földtudományi és Környezetvédelmi Vándorgyűlés és Kiállítás Miskolc, 2012. 09. 27-29. Hogyan kútvizsgálatot? Szongoth Gábor, Pál Lénárd Geo-Log Kft. A hőmérsékletmérés a legrégebbi mélyfúrás-geofizikai

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

Kulcsár Balázs adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar, 4028 Debrecen, Ótemető u. 2-4., Tel: +36 30 743 68 67, E-mail: kulcsarb@eng.unideb.

Kulcsár Balázs adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar, 4028 Debrecen, Ótemető u. 2-4., Tel: +36 30 743 68 67, E-mail: kulcsarb@eng.unideb. KILÁTÁSOK AZ ORSZÁGOS TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁS SZERKEZETÉRE AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ VIZSGÁLATAI ALAPJÁN THE PERSPECTIVES OF THE STRUCTURE OF THE NATIONAL EXPLOITATION OF THERMAL WATER BASED ON THE SURVEYS

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás Magyarországon

Geotermikus energiahasznosítás Magyarországon Trendek és gyakorlati példák 2015. február 10. Geotermikus energiahasznosítás Magyarországon A veresegyházi példa Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök A kezdetek 1878

Részletesebben

Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai

Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai Készítette: Ádók János, igazgatóság elnöke Hódmezővásárhely, 2012. december Az előadás

Részletesebben

A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN

A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN Debnár Zsuzsanna, Keresztes Ildikó, Mátyás Gábor, Szabó Máté Észak-magyarországi

Részletesebben

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ

Részletesebben

lehetőségei és korlátai

lehetőségei és korlátai A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom

Részletesebben

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Rotárné Szalkai Ágnes, Tóth György, Gáspár Emese, Kovács Attila, Gregor Goetzl, Stefan Hoyer, Fatime Zekiri,

Részletesebben

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,

Részletesebben

Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei

Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei Sas Zoltán Pannon Egyetem V-öd éves, diplomázó környezetmérnök hallgató E-mail: ilozas@gmail.com Tel.: +36-30/22-88-339 Előadás menete I. Mi is az a hévíz? II.

Részletesebben

Meddő szénhidrogén kutak és hasznosítási lehetőségük a Közép-Tisza-vidéken

Meddő szénhidrogén kutak és hasznosítási lehetőségük a Közép-Tisza-vidéken Meddő szénhidrogén kutak és hasznosítási lehetőségük a Közép-Tisza-vidéken Dankó Erika Nemzeti Környezetügyi Intézet Napjainkban az energiaárak folyamatos növekedése miatt egyre nagyobb hangsúlyt kapnak

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Nagyugrás a geotermikában A kínai modell

Nagyugrás a geotermikában A kínai modell Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány, Magyar Termálenergia Társaság, Szegedi Tudományegyetem, Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete A geotermikus energia hasznosításának

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás fejlesztési lehetőségei a szentesi Árpád-Agrár ZRt.-nél

A geotermikus energiahasznosítás fejlesztési lehetőségei a szentesi Árpád-Agrár ZRt.-nél A megújuló energiaforrásokról a környzetettudatosság jegyében A geotermia szakma-politikai kérdései Szentes, 2008.10.28 A geotermikus energiahasznosítás fejlesztési lehetőségei a szentesi Árpád-Agrár ZRt.-nél

Részletesebben

Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban. Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft

Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban. Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft Geometry of the sediments of the Carpathian Basin Hőmérséklet eloszlás a felső-pannóniai

Részletesebben

AZ ÉKÖVÍZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN GYÓGYVÍZZÉ VAGY ÁSVÁNYVÍZZÉ MINŐSÍTETT HÉVIZEK HIDROGEOLÓGIAI VÉDELMÉNEK PROBLÉMÁI

AZ ÉKÖVÍZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN GYÓGYVÍZZÉ VAGY ÁSVÁNYVÍZZÉ MINŐSÍTETT HÉVIZEK HIDROGEOLÓGIAI VÉDELMÉNEK PROBLÉMÁI A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) AZ ÉKÖVÍZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN GYÓGYVÍZZÉ VAGY ÁSVÁNYVÍZZÉ MINŐSÍTETT HÉVIZEK HIDROGEOLÓGIAI VÉDELMÉNEK PROBLÉMÁI Koleszár Judit Felszín

Részletesebben

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) (Észak-Magyarország) g) 1992-2010 2010 közötti k működése és s főbb f kutatási eredményei Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19.

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19. Kutatási program a Körös-medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszínalatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO/0801/047) Magyar oldali munkák ismertetése Lossos

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

A projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban

A projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban A projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Előzmények Kútfúrások számának alakulása 100 90 80

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

(GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT)

(GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT) A DÉLALFÖLDI JÓ TERMÁLVÍZ (GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT) Szanyi János Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék szanyi@iif.u-szeged.hu Tartalom Geotermikus adottságok a Dél-alföldön

Részletesebben

Geotermikus feladatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben

Geotermikus feladatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben Geotermikus feladatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben Fancsik Tamás, Nádor Annamária Kutatás és innováció a magyar geotermiában, Budapest, 2012. november 29. Kutatási témák Pályázatok Szakmai

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest Miskolci geotermikus hőbetáplálási projekt Népesség 170000 fő Üzemeltetés

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Új termálprojektek, koncepciók, lehetőségek a Dél-Alföldön

Új termálprojektek, koncepciók, lehetőségek a Dél-Alföldön Új termálprojektek, koncepciók, lehetőségek a Dél-Alföldön Dr. Kóbor Balázs tudományos főmunkatárs, SZTE Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter V-METER Kft. GEOMATRIX Kft. VENTOSUS Kft. A fejlesztés tevékenységei

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz Szőcs Teodóra Nádor A., Tóth Gy., Rotárné Szalkai Á., Kerékgyártó T., Gál N. (MFGI), J. Prestor,

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Sz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1

Sz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1 Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak Előadó: Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Tartalom Bevezetés A mélyfúrás-geofizika kapcsolódó pontjai A mélyfúrás-geofizika módszerei

Részletesebben

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vízföldtani feladatai a változások tükrében

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vízföldtani feladatai a változások tükrében A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vízföldtani feladatai a változások tükrében Szőcs Teodóra, Kozocsay Lajos, Tóth György, Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Merényi László Magyar Földtani és Geofizikai

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Geotermia. Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar

Szegedi Tudományegyetem Geotermia. Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar Szegedi Tudományegyetem Geotermia Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar A geotermia szerepe a SZTE-n -Oktatás - Kutatás - Szolgáltatás - Hazai és nemzetközi együttműködések - Sikeres pályázatok konzorciumokban

Részletesebben

A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei

A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei Földhő alapú településfűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014. november 5. A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE)

Részletesebben

A homokkő hévíztárolók tesztelésének tanulságai

A homokkő hévíztárolók tesztelésének tanulságai A homokkő hévíztárolók tesztelésének tanulságai Szanyi János, Kóbor Balázs, Medgyes Tamás, Gyenese István, Czinkota Imre, Kovács Balázs, Bálint András, Kiss Sándor Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani,

Részletesebben

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében

Épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében Épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében Az épületgépészeti energetikai tervezés kezdeti problémái - a tervezés ritkán rendszerelvű

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia

Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Szanyi János Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék szanyi@iif.u-szeged.hu Energia, Interdiszciplináris workshop ATOMKI, Debrecen,

Részletesebben

A Hagymatikum Gyógyfürdő általános üzemeltetése

A Hagymatikum Gyógyfürdő általános üzemeltetése A Hagymatikum Gyógyfürdő általános üzemeltetése MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged, 2014. július 2-4. Kardos Tamás Műszaki vezető A fürdő tulajdoni és üzemeltetési viszonyai A fürdő tulajdonosa:

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben