Energetika II. GEOTERMIKUS POTENCIÁLOK MAGYARORSZÁGON
|
|
- Éva Királyné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Energetika II. GEOTERMIKUS POTENCIÁLOK MAGYARORSZÁGON Készítette: Beadás időpontja: Várkonyi Zsombor május
2 Bevezetés Emlékészem mikor még kisgyerekként Egerben a híres gyógyfürdőt övező patak mentén sétálva álmélkodva néztem, ahogyan a kiömlő forró vízből származó pára ködfelhőként takarja be az egész sétányt. Pár év múlva középiskolásként, már kezdett jobban érdekelni a jelenséghez kapcsolódó fizikai folyamat mikéntje. Mindezek után első féléves éves energetikai mérnök hallgatóként azon gondolkoztam mennyi energiát pazarolhat így el a strand és vajon mi lehet az oka, hogy hagyják kárba veszni a még nyári hőségben is észrevehetően párolgó forrásvízzel azt a rengeteg hőt. Azóta növekvő, ámde még így is csekély mérnöki tudásom és látásmódom birtokában már tudom, hogy a hétköznapi értelemben vett meleg víz hőhasznosítása szempontjából közel sem elegendő kritérium, hogy forró a folyadék. A hőmérséklet különbség és kinyerhető térfogatáram alapvető követelményein kívül felmerülhetnek a tényleges hőcserélő megvalósításával kapcsolatos problémák, úgy, mint sótartalom vagy éppen a gépészeti berendezések elhelyezésének kérdése a strand területén belül. Általánosságban pedig fontos azt megemlíteni, hogy a szárazföldek területét tekintve kivételesen ritkának mondható az, amikor a kinyerhető hőt a természetesen felszínre törő folyadék hordozza, hiszen legtöbb esetben külön víznyerő kutakra van szükség, hogy a vizet a mélybe vezetve onnan felszivattyúzhassunk vele némi energiát. Ezek után tehát nem kérdés, hogy a házi dolgozatom témájául Magyarország geotermikus potenciálját választottam meg általánosságban, kezdve az alapvető fogalmakkal és földrajzi adottságokkal, külön a termálvizek jellemzőivel, majd a hasznosítási lehetőségeken és problémákon keresztül, egészen a már kiépített példaértékű rendszerekig. Alapvető tények és tévhitek A geotermikus potenciálok témájáról nagyon sok, helyes vagy helytelen információt lehet hallani manapság. Az adott energiaforrás pártolói az egekbe emelik a felhasználási részarányt, a beruházási költségek említését pedig leginkább kerülik, vagy rögtön a rövid megtérülési időről olvashatunk sorokat. Ezzel szemben a jól ismert fosszilis források támogatói, vagy éppen a környezetet mindenáron védeni kívánó emberek az óriási kezdeti költségeket, a természet túlzott kiaknázását említik. A Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve [1] című kiadványban ezt olvashatjuk: Geotermikus energia vonatkozásában Magyarországon a geotermikus gradiens jelentősen meghaladja a világátlagot, ami az Magyarország megújuló energiaforrásainak megoszlása 2010 ország egyik természeti kincse. A fenntartható erőforrás gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani ezen természeti kincsünk megőrzésére, ez általában a visszasajtolást vagy a megfelelő célú továbbhasznosítást teszi szükségessé. Jelentős potenciál rejtőzik a geotermikus energia hőellátásban történő szerepének növelésében, ami Magyarországon bizonyos területeken (pl. kertészetek) már jelenleg is elterjedt fűtési módozat Nos én erről azt gondolom, hogy a nemes célok és gondolatok ellenére a szöveg semmilyen 2. oldal
3 konkrétumot nem tartalmaz, a kedves olvasónak alig lesz jobb rálátása a témára, az egész írás olyan, mint ha ismeretterjesztő filmet néznék valamelyik televízió csatornán. Kicsit olyan érzésem támadt az olvasásakor, mint ha direkt nem lenne semmi adat megnevezve, nehogy 2020-ban számon kérjék a felelősöktől. Úgy gondolom, hogy egy ilyen kiadványt leginkább a témához értő szakember olvassa, de lehet, hogy egy szakács is érdekesebbnek tartaná, ha valahogy így hangozna: Magyarország a jól ellátott országok közé tartozik geotermikus energia szempontjából. Ennek oka a magas geotermikus hőmérsékleti gradiens (egységnyi hosszra eső hőmérséklet emelkedés a Föld magja felé haladva), ami az világátlag 3 C/100m-hez képest megközelítőleg 5 C/100m az országban. Annak ellenére, hogy Magyarország jelentős geotermikus energia készletekkel rendelkezik, a kapacitás nehezen kitermelhető, ezért különös figyelmet kell fordítani, a potenciálok maximális kihasználására a már telepített és az újonnan épülő helyszíneken is. Gazdasági szempontból is több tévhit terjed, melyek tisztázása elkerülhetetlen. Egyszer egy geotermikus energiáról szóló prezentáción az előadó cégigazgató viccesen azt mondta, hogy a hirdetésekben nagyjából annyi év megtérülési időt olvashatunk, mint ahány éves a telepítő vállalat. Mint utólag kiderült a szakembernek igaza volt, hiszen egy-egy geotermikus hőcserélő telepítése a céltól függően millióstól egészen milliárdos értékig nyúlhat, így általános összefüggéseket csak nagyon felületesen lehet megadni. Ebből következőleg minden egyes rendszer specifikus tervet igényel, a megtérülés rengeteg változó függvénye, és nem adható meg öt percen belül néhány alapadat ismeretében. Továbbra is nagyon felületes közelítésben az alábbi arányokat tekinthetjük kiindulási alapnak: Magyarországon jellemzően méter mélyre kell lefúrni, hogy hasznosítható hőmérsékletű területre érjünk, ez körülbelül millió forintos költséget jelent. Ehhez természetesen egy felsőrészt is ki kell alakítani, ami további kéthárom millió forint. Ha ezt kiépítettük, akkor még mindig csak a primer oldallal végeztünk. A kitermelési oldal után a szekunder következik, vagyis a felhasználási, amihez csatlakoztatni kell egy hőközpontot, valamint egy visszasajtoló rendszert is, ami további millió forint összegű költség. Azonban még itt is elmondható, hogy a víznyerő kutak száma és a fúrás mélysége a földrajzi adatok függvénye, a szivattyúzási berendezések a szükséges térfogatárammal és a kútmélységgel állnak kapcsolatban, a hőcserélő egyértelműen a szükséges leadott hőmennyiségtől függ, míg a visszasajtolás akár el is hagyható, (bár ilyen esetben az EU jogszabályok alapján a forrás nem számít megújulónak, így a nyerhető pályázati források, támogatások köre is radikálisan szűkül). Geotermikus potenciálok eredete Magyarországon A geotermikus (régebben geotermális) energia földhő, vagyis a földkéreg belső energiája, melynek forrásai a magban lejátszódó nagy nyomású fázisátalakulások és radioaktív folyamatok. Ezek alapján a geotermikus energiát megújulóak csoportjába soroljuk, hiszen tagja az alapvető energia négyesnek: Nap, gravitáció, Föld forgása, és földhő, melyekre az összes többi visszavezethető valamilyen úton. Ez az energia hővezetés és sugárzás útján a kéreg felé továbbítódik, ahol a számunkra még lefúrással elérhető mélységben litoszféra kőzetei, vagyis maga a szilárd burok és az abban található fluidumok tárolják. Ebből következően Magyarország területén lévő jelentős potenciál egyik forrása a Kárpát-medence üledékes eredetű, porózus (ún. hot spot) kőzete, ami nem mellesleg a világ legnagyobb ilyen tulajdonságú tartománya. Ebben a földterületben jelentős mennyiségű nagy hőkapacitású folyadék található, melyet a porózus kőzet, mint egy szigetelés veszi körbe. Ennek azonban hátránya is van, mivel a szilárd övezet nem tud annyi energiát tárolni, így a kevés túlnyomásos területen kívül 3. oldal
4 Dr. Lorberer Árpád: A felső-pannon hévíztárolók elhelyezkedése a Kárpát-medencében [1] nagy részben kis entalpiájú (Hochstein 1990-as besorolása alapján a mélységi kőzet hőmérséklete 125 C alatti [1] ) készlet jellemző a medencére. További kedvező adottság, hogy a földkéreg km-es vastagsága közel kétharmada a világátlagnak, így a felszínre törő földhő-áram jelentős, így nem szükséges olyan mélyre fúrni. Termálvizeink jellemzői Külön kiemelve a jelenleg feltárt termálvíz készletről elmondható, hogy nagyobb részét a miocén időszak közepén az ország területét elborító tengerből és az azt felváltó Pannon-tóból lerakódott homok és homokkő rétegek által tárolt hidrogén-karbonátos jellegű vizek teszik ki [3]. Az alföld területén a felszínhez közeli víztartó réteget a beszivárgó csapadékvíz kiszorította, így erre inkább kis klorid- és beoldott oxigén tartalom jellemző. Az idős, repedezett víztartó rétegben lévő termálvíz általában a régi és a friss víz különböző arányú keveréke. Mindezek a termálvizek gépészeti hasznosításának egyik legszükségesebb információi, mert a sótartalom rövid idő alatt jelentős károkat tud okozni egy egyszerű szivattyús rendszerben is, a hőcserélők hatásfokát pedig rohamos mértékben csökkenti a cserefelületre kirakódó vízkő. Az oldott, szilárd formában lerakódó sók mellett gázokat is találunk a termálvizekben. Ilyen például a metán, amely l/m 3 érték jellemző [7]. Ezt a vízben lévő baktériumok termelik nagyobb részben, míg kis mértékben a légkörből átszivárgó és beoldódó CO2 alakul át nagy nyomáson. A vízzel érintkező szénhidrogén telepekből óriási mennyiségű metán kerülne ki a készlet megnyitásakor, de a metán koncentráció állandóságából arra következtethetünk, hogy a gáz- és víz telelepek relatíve jól el vannak szigetelve, kicsi a gáz elszökése. Ennek gépészeti szempontból is nagy jelentősége van, hiszen a gáztalanító berendezés hőforrás igénye tovább csökkentené az amúgy is kevés kinyerhető energiát és jelentősen növelné a szivattyú védelme miatt szükséges leválasztóval a beruházási költségeket. Természetesen energetikai szempontból a hőmérséklet a legfontosabb információ, de ennek részletes leírása külön is megérne egy teljes elemzést. Röviden annyit célszerű megemlíteni, hogy a fent említett kis entalpia nem csak a kőzetekre, hanem a vízkészletre is jellemző, így a jelentős energiaigényű területeken több forrás egy időben történő hasznosítására lenne szükség. Az alábbi táblázatból látható, hogy az országban 4. oldal
5 felmért kutak teljes, csak energetikai célú kihasználásával megközelítőleg 3500MW energia lenne kinyerhető. Várható geotermikus hőhasznosítás visszasajtolás nélkül (2003) [6] Termálvíz források száma Kútfej hőmérséklet [ C] Kinyerhető ΔT [ C] 5. oldal Vízáram [1000m³/nap] Várhatóan kinyerhető energia [MW] , , Mindezeket látva tehát igazolódni látszik, hogy az ország geotermikus nagyhatalom lehetne, hiszen csak a termálvizeket kihasználva 3,5GW nyerhető ki. Mindezek ellenére, ha ennyi ingyen energia fekszik az ölünkben, használata miért nem éri el az ország energiafelhasználásának 1%-át sem? Ezt foglalom össze röviden a következő bekezdésben. Hasznosítási lehetőségek, akadályok Azt már láttuk, hogy 5-10PJ potenciál fekszik Magyarország alatt, de mégis ennek csak töredékét hasznosítjuk. Röviden összefoglalva a következő indokokat lehet megnevezni: kis entalpia, gépészeti hasznosítási problémák, lokalitás és nagy beruházási költségek. Megmagyarázásukat talán a legkönnyebbel kezdeném. Ahogyan, már fönt is írtam a legegyszerűbb hőcserélős rendszer kiépítése is minimum milliós nagyságrendű kezdeti költségeket von maga után. Amellett, hogy sajnos manapság kevesek engedhetik meg maguknak ezt, egész egyszerűen ez nem is része a magyar mentalitásnak. A legtöbb ember úgy áll hozzá, hogy ha már ott van a házban a kiépített földgázos rendszer sokkal kényelmesebb azt használni, a kazánt talán még ő maga is meg tudja bütykölni, ha valami baja van. Ha pedig lenne pénze valakinek új rendszer kiépítésére, akkor is elveszi a kedvét a teljes szabályozás és jogrendszer. A piaci viszonyok miatt, a nyereségesen működő termálhő hasznosítás jogilag rendezetlen, az állam nem támogatja a fejlesztéseket, sőt bizonyos helyzetekben a többszörös adóztatás miatt úgy érezheti az ember, mint ha kedvezmények helyett még külön szankciókat kellene megfizetnie. A gazdasági szempontokon túllépve, feltéve, hogy egyáltalán van valamilyen kihasználható hőforrás a szükséges területen, előjönnek a gépészeti szempontok. A teljes rendszer hatékonysága még ma is kicsi, rengeteg problémával jár a megfelelő sómentesítés és az ebből adódó karbantartás. Bár a mélyből való felhozatal mérnöki problémája már régen megoldott, a visszasajtolás mind a gépek, mint a földtani tulajdonságok szempontjából akadályba ütközhetnek. Ebből következően ma a hévíz termelése és hasznosítása országunkban extenzívnek tekinthető, visszanyomás lényegében alig alkalmaznak, a kitermelt mennyiség mérését pedig semmilyen jogszabály nem írja elő. Bár visszavezetés nélkül az EU besorolása alapján nem számít megújulónak, mégis sokan víznyelő kutak nélkül, és így persze ezek drága geológiai mérésének és pontos meghatározásának elhagyásával szeretnék a beruházási költségeket csökkenteni. Így lényegében a környezetkímélőnek induló geotermikus energia hasznosítás átcsap vízpazarlásba, miközben a energiahordozó rohamos ütemben fogy és további kinyerhető földhő hasznosításától esik el a felhasználó. Természetesen nem csak hátrányai vannak a geotermikus energia hasznosításának, hiszen akkor nem lenne annyi példa jól működő rendszerekre szerte az országban. Először is érdemes még egyszer megemlíteni, hogy a kezdeti beruházási
6 költségek megtérülése után a jól felépített rendszer nyereséges, a szivattyúk működtetéséhez szükséges betáplált energia költsége fele-harmada annak, amit a kinyert hő szolgáltatótól való vásárlása esetén fizetni kellene. A termálvíz hasznosításával, ha csak kis mértékben is, de csökkenthető hazánk importfüggősége, közel 1,5Mt/év olaj-egyenértékű kőolaj kiváltását képviseli hazánk hőenergia készlete csak a termálvizekkel [6]. Ezzel egyidejűleg a kiváltott fosszilis energiahordozók miatt csökkenthető a káros anyag emisszió és zárt, visszanyomásos rendszer esetén teljesen környezetbarát energiaforrást kapunk. Ha pedig nem sajtoljuk vissza, akkor sem kell teljesen elkeseredni, mert a vizek egy része a porózus kőzeten keresztül idővel önmagától pótlódik. Összességében, tehát azt lehet mondani, hogy megfelelő beruházás esetén valamilyen épület vagy alacsony hőigényű ipari/mezőgazdasági terület környezetbarát módon tud elszakadni a ma rohamosan növekvő költségeket mutató energiaellátási rendszertől részben vagy akár egészben. Hazánkban egyelőre nincsen tisztán geotermikus alapon működő villamosenergia-termelés, azonban itt is fontolóra kellene venni legalább a kapcsolt rendszer kiépítését, hiszen a megfelelő kutak rendelkezésre állnak. Kiemelkedő magyarországi geotermikus rendszerek Most, hogy már ismertek a magyar geotermikus potenciál általános jellemzői pár kiemelkedő példát szeretnék bemutatni. Az egyik, Európa szerte híres ilyen példa a hódmezővásárhelyi geotermikus rendszer. Tíz mélyfúrt kútból három különböző mélységből származik a felhasznált víz (30 32 C m; C m; C m [4] ), amelyekkel 10MW a teljes kapacitás. Két kút 3000 lakás és számos középület számára szolgáltat használati meleg vizet. Három kút orvosi célú fürdőket működtet, míg kettő nyerő és kettő nyelő segítségével a város mintegy lakosnak fűtését oldották meg. Az első gyógyászati célú kutat már 1974-ben lefúrták, azonban látva a feltörő meleg víz térfogatáramát és hőmérsékletét hamar kibővült a rendszer. A visszasajtoló kutak segítségével sikerült a megközelítőleg állandó körforgást kialakítani, így évente 350, ,000 m 3 víz kinyerésével a város szinte teljes hőigényét fedezni tudják ban a teljes géppark felújításon és fejlesztésen esett át, így ténylegesen ez Magyarország legjobban kihasznált és legmodernebb geotermikus hő-hasznosító rendszere. Szegeden már 1960-ban több száz m mély kutat alakítottak ki [5], amely abban a korban gépészeti szempontból is jelentős eredménynek számított Negyven még mind a mai napig működik ebből, a többit azonban a dokumentáció és a visszasajtolás hiánya és így a mélyrétegi kiszáradás kockázata miatt bezártak. A híres Székelysor nevezetű kútláncolat azonban a fúrás kezdete óta jól ellenőrzött vízszintű és nyomású, így ezt használják még ma is a többi forrás kihasználtságának kalibrációjához. Végezetül érdemes megemlíteni Szentes környékét, ahol 1958 óta harminc kút termel C vizet. Kezdetben csak HMV ellátásra használták, azonban pár évvel később teljes távhő ellátó rendszer épült a termikus forrásra. Ma már mindkét felhasználási mód hőcserélőkön keresztül üzemel, a lehűtött vizet pedig visszasajtolás helyett a településen átfolyó Kurca patakba vezetik ben a fűtött ezer-ötszáz lakáson kívül további 60 hektár mezőgazdasági terület melegítését oldották meg és további 35,000 m 2 baromfiudvar van ellátva speciális műanyag csöves hősugárzó rendszerrel. Ezekből a példákból is látható, hogy megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel egész városokat ellátó és kisegítő struktúra alakítható ki, melyeknek és ma is csodájára járnak a mérnökök a kontinens minden részéről. 6. oldal
7 Konklúzió és jövőkép A fentiek tükrében több szempontból is rövid összefoglalást kell tennem. Először is talán a legfontosabb megemlíteni, hogy a geotermikus energia nem alternatív, csak additív forrás! Ebből következően bármely következtetés csak úgy vonhatunk le, hogy mint hőt kitermelő energetikai egységet nem önmagában, hanem egy meglévő rendszer kiegészítéseként, vagy kezdetektől fogva kapcsolt energiatermelési formaként foglalkozunk vele. Ezért is hiszem már elejétől elvi hibásnak azokat a megállapításokat, mik szerint mi lehetünk Európa energia-nagyhatalma és a földgáztól való importfüggésünket majd a földhő helyettesíti, hiszen nagyságrendileg sem áll közel egymáshoz a két energiaforrás kihasználtsága és technológiai lehetőségei. Érdemes megemlíteni azonban azt is, hogy a gépészeti technika fejlődésével és a fosszilis energiahordozók fogyásával egyre gazdaságosabbá válik a termikus energia kiaknázása, így remélhetőleg hamarosan a magyar kormány az EU-val karöltve eszmél rá erre és segíti elő a további fejlődését nálunk és szerte Európában. Ennek tisztázása után azonban nem kérdéses, hogy Magyarország olyan földrajzi és geotermikus adottságokkal rendelkezik, amely sokkal több mint kedvező. A megfelelő beruházási tőkét megtalálva és ésszerűen ráfordítva jelentősen csökkenthető lenne a jól ismert importfüggés, vagy legalább növelhető a jelen felhasználás hatékonysága. Bizonyos településeken például az önkormányzati épületeket vagy iskolákat lehetne fűteni, máshol pedig kapcsolt távhő és villamos energia rendszerrel akár egy egész városrész gazdaságosabban lehetne ellátható, ami a befektetés nagyságától függően akár 5-10 éven belül megtérülhetne. Ellenben pont ezt tartom egyben a geotermikus potenciál nagy hátrányának. Manapság mindenki azonnali eredményeket, gyors meggazdagodást szeretne a kormány pedig bele sem fog olyan projektbe, amelynek lehetséges befejezése egy új ciklusba tolódik át. Személy szerint tehát azt gondolom, hogy ésszerűen állva a dologhoz tényleg Európa geotermikus nagyhatalma lehetnénk és ez rengeteg előnnyel járna, de ez nem jelenti azt, hogy rögtön el kellene fordulnunk az összes többi fosszilis energiahordozótól. Források [1] NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve, Budapest, [2] DR. ÁRPÁSI MIKLÓS, A termálvíz többcélú hasznosításának helyzete és lehetőségei Magyarországon, Kőolaj és Földgáz 35.évf szám, [3] VETŐ I., HORVÁTH I. TÓHT GY., A magyarországi termálvizek geokémiájának vázlata, Magyar Kémiai Folyóirat, évf. 4.szám, [4] SZANYI J, KOVÁCS B., Utilization of geothermal systems in South-East Hungary, Geothermics, 39. szám, ( ), ( [5] JOHN W. LUND, Geothermal agriculture in Hungary, Science Direct, ( %3A%2F%2Fgeoheat.oit.edu%2Fpdf%2Fbulletin%2Fbi008.pdf&pg=Searc h%c2%a0results) [6] DR. ÁRPÁSI MIKLÓS, Geothermal development in Hungary, Geothermics, 32. szám, ( [7] KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM, Magyarország felszín alatti vizeinek jellemzõit bemutató térképek ( 7. oldal
Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter
Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas
RészletesebbenHÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?
HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus
RészletesebbenA magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok
A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,
RészletesebbenGépészmérnök. Budapest 2009.09.30.
Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenGEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN
GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,
RészletesebbenTávhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások
szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia
RészletesebbenTERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN
KORSZERU TECHNOLÓGIÁK A TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATOK 2013 Tartalomj egyzék Kóbor B, Kurunczi M, Medgyes T, Szanyi ], 1 Válságot okoz-e a visszasajtolás? 9
Részletesebbenenergetikai fejlesztései
Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi
RészletesebbenA geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján
Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA
A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű
RészletesebbenÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest
ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest Miskolci geotermikus hőbetáplálási projekt Népesség 170000 fő Üzemeltetés
RészletesebbenA geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap
A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus
RészletesebbenA geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései
A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései dr. Nyikos Attila Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24. Tartalom Célok
RészletesebbenA GeoDH projekt célkitűzési és eredményei
A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A
RészletesebbenHajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.
Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő
RészletesebbenA landaui és az insheimi geotermikus erőművekben tett látogatás tapasztalatai
Csicsák József Mecsekérc Zrt. Szulimán Szilvia Mecsekérc Zrt. Fedor Ferenc Geochem Kft. Hlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft A landaui és az insheimi geotermikus erőművekben tett látogatás tapasztalatai
RészletesebbenNemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás. VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt.
Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt. Termálvíz, mint az emberi kultúra bölcsője Vértesszőlősi ember (350000 éves Homo erectus/sapiens
RészletesebbenA geotermia ágazatai. forrás: Dr. Jobbik Anita
A geotermia ágazatai forrás: Dr. Jobbik Anita A természetes geotermiks rendszer elemei hőforrás geotermiks flidm hőszállító közeg (víz) repedezett kőzet rezervoár Forrás: Dickson & Fanelli 2003 in Mádlné
RészletesebbenEGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.
2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális
RészletesebbenA TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ SZAKÉRTŐI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. I. GEOTEST projekt előzménye 1. A hazai
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenBINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG
BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,
RészletesebbenA hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme
A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.
RészletesebbenGeotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának
Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, módszere és a vizsgálatok eredményei geotermikus energia hasznosítás szempontjából Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Ferencz
RészletesebbenHlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft Magyar Geotermális Egyesület
A vízvisszasajtolás és a mély víztárolók energetikai hasznosításának jogszabályi környezete a kkv-k szemszögéből Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről Hlatki Miklós GW
RészletesebbenGeotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban. Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft
Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft Geometry of the sediments of the Carpathian Basin Hőmérséklet eloszlás a felső-pannóniai
RészletesebbenTermálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban
NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy
RészletesebbenGeotermikus energia. Előadás menete:
Geotermikus energia Előadás menete: Geotermikus energia jelentése Geotermikus energia fajtái felhasználása,világ Magyarország Geotermikus energia előnyei, hátrányai Készítette: Gáspár János Környezettan
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 62 66. A GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Miskolci
RészletesebbenHŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!
HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5
RészletesebbenEnergetikai pályázatok 2012/13
Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság
RészletesebbenAz enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.
Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés
RészletesebbenBiogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban
Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt
Részletesebbenenergiatermelés jelene és jövője
Geotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató A magyarországi geotermikus energiatermelés jelene és jövője RETS projekt konferenciája, Vecsés Jó példák a megújuló energiaforrások
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002
RészletesebbenESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül
ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás
RészletesebbenZöld távhő fókuszban a geotermikus energia
Zöld távhő fókuszban a geotermikus energia tények, tapasztalatok, tervek Geo-DH Projekt eredményeinek bemutatása c. konferencia Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 2014. november 5. Orbán Tibor Műszaki
RészletesebbenI. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap Energiahatékony megoldások ESCO
I. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap 2017.03.29. Energiahatékony megoldások ESCO AZ ESCO-RÓL ÁLTALÁBAN ESCO 1: Energy Service Company ESCO 2: Energy Saving Company Az ESCO-k fűtési, világítási rendszerek,
RészletesebbenINFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A
RészletesebbenÉpületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében
Épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében Az épületgépészeti energetikai tervezés kezdeti problémái - a tervezés ritkán rendszerelvű
RészletesebbenSzekszárd távfűtése Paksról
Szekszárd távfűtése Paksról Jakab Albert csoportvezetőnek (Paksi Atomerőmű) a Magyar Nukleáris Társaság szimpóziumán 2016. december 8-9-én tartott előadása alapján összeállította: Sigmond György Magyar
RészletesebbenGeotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia
Geotermikus Energiahasznosítás Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus energia nem más mint a föld hője Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítást 30 C hőmérséklet alatt. Geotermikus
RészletesebbenGeotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek
Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei
Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.
RészletesebbenMiskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése
Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Veolia Energia Magyarország Zrt. Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenGeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.
GeoDH EU Projekt Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. Geotermikus Távfűtő Rendszerek Európában GeoDH Geotermikus projektek tervezése és a N technológiák üzemeltetése
RészletesebbenA geotermális energia energetikai célú hasznosítása
Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Vajdahunyadvár,
RészletesebbenA geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről
Dr. Kovács Imre EU FIRE Kft. A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ A GEOTERMIÁBAN II. Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Szakosztály XI. Szakmai Napja
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenGızmozdony a föld alatt A geotermikus energia
Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Szanyi János Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék szanyi@iif.u-szeged.hu Energia, Interdiszciplináris workshop ATOMKI, Debrecen,
RészletesebbenKomplex geofizikai vizsgálatok a Győri Geotermikus Projekt keretében 2012 és 2016 között
Komplex geofizikai vizsgálatok a Győri Geotermikus Projekt keretében 2012 és 2016 között 2018.11.22-23. Kovács Attila Csaba Hegedűs Endre M. Pelczéder Ágnes Dr. Fancsik Tamás Geo-Log Kft. MBFSZ PannErgy
RészletesebbenÉpületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök
Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20
RészletesebbenPasszív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.
Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet
Részletesebben2010. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása
2010. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester
RészletesebbenSzegedi Tudományegyetem Geotermia. Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar
Szegedi Tudományegyetem Geotermia Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar A geotermia szerepe a SZTE-n -Oktatás - Kutatás - Szolgáltatás - Hazai és nemzetközi együttműködések - Sikeres pályázatok konzorciumokban
RészletesebbenGeotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai
Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai Készítette: Ádók János, igazgatóság elnöke Hódmezővásárhely, 2012. december Az előadás
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenGEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.
GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz
RészletesebbenAZ ÉPÜLET FŰTÉS/HŰTÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE FÖLDHŐVEL
Sümeghy Péter AZ ÉPÜLET FŰTÉS/HŰTÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE FÖLDHŐVEL H-1172. Bp. Almásháza u. 121. Tel/Fax.: (1) 256-15-16 www.energotrade.hu energotrade@energotrade.hu Bevezetés A primer energiafelhasználás
RészletesebbenSzanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence
Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,
RészletesebbenEEA Grants Az izlandi geotermikus rövidkurzus általános bemutatása
EEA Grants Az izlandi geotermikus rövidkurzus általános bemutatása Kerékgyártó Tamás Tudományos segédmunkatárs MFGI, Vízföldtani Főosztály 2016. November 17. Előadás vázlata Program Geotermikus kitekintés
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
RészletesebbenBiomassza az NCST-ben
Biomassza az NCST-ben Tervek, célok, lehetőségek Lontay Zoltán irodavezető MET Balatonalmádi, 2011. június 8. / GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. Az energetika állami befolyásolása a tulajdonosi pozíció
RészletesebbenMegújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében
Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia
RészletesebbenHőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.
Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,
RészletesebbenEnergiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka
Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási
RészletesebbenA geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei
Földhő alapú településfűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014. november 5. A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE)
Részletesebben2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS. R-M PVC Kft. Készítette: Group Energy kft
2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS Készítette: Group Energy kft Bevezető Az energia ésszerű és hatékony ára egyre nagyobb az igény és a törekvés. Mivel az áram és a gáz ára is az utóbbi években egyre nő,
RészletesebbenHévizek hasznosíthatóságának lehetőségei
Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei Sas Zoltán Pannon Egyetem V-öd éves, diplomázó környezetmérnök hallgató E-mail: ilozas@gmail.com Tel.: +36-30/22-88-339 Előadás menete I. Mi is az a hévíz? II.
Részletesebbenlehetőségei és korlátai
A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom
RészletesebbenEEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon
EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon Merényi László, MFGI Budapest, 2016. november 17. Megújuló energiaforrások 1. Biomassza
RészletesebbenHulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök
Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű
RészletesebbenGeotermikus alapú térségfejlesztési projektek a Dél-alföldön
Geotermikus alapú térségfejlesztési projektek a Dél-alföldön Dr. Kóbor Balázs SZTE tudományos főmunkatárs Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter Innogeo Kft. Brunnen Hőtechnika Kft. Pre-neogen basement
RészletesebbenA GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE
A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE Bevezetés A geotermális energia a 4 fő (primer) megújuló energiaforrás azaz a Nap, a Föld forgás kinetikai energiája, a gravitáció és a magma
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenGeotermikus energiahasznosítás Magyarországon
Trendek és gyakorlati példák 2015. február 10. Geotermikus energiahasznosítás Magyarországon A veresegyházi példa Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök A kezdetek 1878
RészletesebbenNémetország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola
Németország környezetvédelme Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Törvényi háttér 2004-ben felváltotta elődjét a megújuló energia
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés II. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését és hasznosítását
RészletesebbenEurópai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk
Környezeti hő Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk geotermikus energia: a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia; Sekély mélységű (20-400 m) Nagy mélységű hidrotermikus
RészletesebbenTÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai
RészletesebbenGeotermikus Aktualitások. Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, 2010. nov.10
A geotermikus energia és a megújuló energiák Dr. Büki Gergely Geotermikus Aktualitások Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, 2010. nov.10 Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány Készült
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenA fenntarthatóság sajátosságai
3. Fenntartható fejlődés, fenntartható energetika A felmerült globális problémák megoldására adott válasz. A fejlett világban paradigmaváltás zajlik, a társadalom a fogyasztásról a fenntarthatóságra kíván
RészletesebbenA SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.
A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály
RészletesebbenAz alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék
Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű
RészletesebbenKódszám: KEOP-2012-5.5.0/D
Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D 1. A támogatás célja: Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése összhangban a hazai és EU stratégiával ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást
RészletesebbenMegvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről
Megvalósíthatósági tanulmányok Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről A projekt háttere Magyarország gazdag geotermikus energiakészlettel rendelkezik. Míg a föld felszínétől lefelé
RészletesebbenHULLADÉKLERAKÓK HULLADÉKBÓL ENERGIA
HULLADÉKLERAKÓK HULLADÉKBÓL ENERGIA A TEDOM HUNGARY RÖVID BEMUTATÁSA Alapítva 2005-ben, Magyarorságon; alapítók: NRG Agent Alapítva 2002-ben; 450 mill. Ft éves forgalom; 25 alkalmazott Tedom magyarországi
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA TERMELÉS ÉS HASZNOSÍTÁS HAZAI ÉS NEMZET ZI GYAKORLATA
A GEOTERMIKUS ENERGIA TERMELÉS ÉS HASZNOSÍTÁS HAZAI ÉS NEMZET ZI GYAKORLATA Dr. Tóth Anikó PhD Miskolci Egyetem K olaj és Földgáz Intézet Országos Bányászati Konferencia 2016. november 25. Tartalom A geotermikus
RészletesebbenKovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.
Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.
Részletesebben