Energetika II. GEOTERMIKUS POTENCIÁLOK MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Energetika II. GEOTERMIKUS POTENCIÁLOK MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 Energetika II. GEOTERMIKUS POTENCIÁLOK MAGYARORSZÁGON Készítette: Beadás időpontja: Várkonyi Zsombor május

2 Bevezetés Emlékészem mikor még kisgyerekként Egerben a híres gyógyfürdőt övező patak mentén sétálva álmélkodva néztem, ahogyan a kiömlő forró vízből származó pára ködfelhőként takarja be az egész sétányt. Pár év múlva középiskolásként, már kezdett jobban érdekelni a jelenséghez kapcsolódó fizikai folyamat mikéntje. Mindezek után első féléves éves energetikai mérnök hallgatóként azon gondolkoztam mennyi energiát pazarolhat így el a strand és vajon mi lehet az oka, hogy hagyják kárba veszni a még nyári hőségben is észrevehetően párolgó forrásvízzel azt a rengeteg hőt. Azóta növekvő, ámde még így is csekély mérnöki tudásom és látásmódom birtokában már tudom, hogy a hétköznapi értelemben vett meleg víz hőhasznosítása szempontjából közel sem elegendő kritérium, hogy forró a folyadék. A hőmérséklet különbség és kinyerhető térfogatáram alapvető követelményein kívül felmerülhetnek a tényleges hőcserélő megvalósításával kapcsolatos problémák, úgy, mint sótartalom vagy éppen a gépészeti berendezések elhelyezésének kérdése a strand területén belül. Általánosságban pedig fontos azt megemlíteni, hogy a szárazföldek területét tekintve kivételesen ritkának mondható az, amikor a kinyerhető hőt a természetesen felszínre törő folyadék hordozza, hiszen legtöbb esetben külön víznyerő kutakra van szükség, hogy a vizet a mélybe vezetve onnan felszivattyúzhassunk vele némi energiát. Ezek után tehát nem kérdés, hogy a házi dolgozatom témájául Magyarország geotermikus potenciálját választottam meg általánosságban, kezdve az alapvető fogalmakkal és földrajzi adottságokkal, külön a termálvizek jellemzőivel, majd a hasznosítási lehetőségeken és problémákon keresztül, egészen a már kiépített példaértékű rendszerekig. Alapvető tények és tévhitek A geotermikus potenciálok témájáról nagyon sok, helyes vagy helytelen információt lehet hallani manapság. Az adott energiaforrás pártolói az egekbe emelik a felhasználási részarányt, a beruházási költségek említését pedig leginkább kerülik, vagy rögtön a rövid megtérülési időről olvashatunk sorokat. Ezzel szemben a jól ismert fosszilis források támogatói, vagy éppen a környezetet mindenáron védeni kívánó emberek az óriási kezdeti költségeket, a természet túlzott kiaknázását említik. A Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve [1] című kiadványban ezt olvashatjuk: Geotermikus energia vonatkozásában Magyarországon a geotermikus gradiens jelentősen meghaladja a világátlagot, ami az Magyarország megújuló energiaforrásainak megoszlása 2010 ország egyik természeti kincse. A fenntartható erőforrás gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani ezen természeti kincsünk megőrzésére, ez általában a visszasajtolást vagy a megfelelő célú továbbhasznosítást teszi szükségessé. Jelentős potenciál rejtőzik a geotermikus energia hőellátásban történő szerepének növelésében, ami Magyarországon bizonyos területeken (pl. kertészetek) már jelenleg is elterjedt fűtési módozat Nos én erről azt gondolom, hogy a nemes célok és gondolatok ellenére a szöveg semmilyen 2. oldal

3 konkrétumot nem tartalmaz, a kedves olvasónak alig lesz jobb rálátása a témára, az egész írás olyan, mint ha ismeretterjesztő filmet néznék valamelyik televízió csatornán. Kicsit olyan érzésem támadt az olvasásakor, mint ha direkt nem lenne semmi adat megnevezve, nehogy 2020-ban számon kérjék a felelősöktől. Úgy gondolom, hogy egy ilyen kiadványt leginkább a témához értő szakember olvassa, de lehet, hogy egy szakács is érdekesebbnek tartaná, ha valahogy így hangozna: Magyarország a jól ellátott országok közé tartozik geotermikus energia szempontjából. Ennek oka a magas geotermikus hőmérsékleti gradiens (egységnyi hosszra eső hőmérséklet emelkedés a Föld magja felé haladva), ami az világátlag 3 C/100m-hez képest megközelítőleg 5 C/100m az országban. Annak ellenére, hogy Magyarország jelentős geotermikus energia készletekkel rendelkezik, a kapacitás nehezen kitermelhető, ezért különös figyelmet kell fordítani, a potenciálok maximális kihasználására a már telepített és az újonnan épülő helyszíneken is. Gazdasági szempontból is több tévhit terjed, melyek tisztázása elkerülhetetlen. Egyszer egy geotermikus energiáról szóló prezentáción az előadó cégigazgató viccesen azt mondta, hogy a hirdetésekben nagyjából annyi év megtérülési időt olvashatunk, mint ahány éves a telepítő vállalat. Mint utólag kiderült a szakembernek igaza volt, hiszen egy-egy geotermikus hőcserélő telepítése a céltól függően millióstól egészen milliárdos értékig nyúlhat, így általános összefüggéseket csak nagyon felületesen lehet megadni. Ebből következőleg minden egyes rendszer specifikus tervet igényel, a megtérülés rengeteg változó függvénye, és nem adható meg öt percen belül néhány alapadat ismeretében. Továbbra is nagyon felületes közelítésben az alábbi arányokat tekinthetjük kiindulási alapnak: Magyarországon jellemzően méter mélyre kell lefúrni, hogy hasznosítható hőmérsékletű területre érjünk, ez körülbelül millió forintos költséget jelent. Ehhez természetesen egy felsőrészt is ki kell alakítani, ami további kéthárom millió forint. Ha ezt kiépítettük, akkor még mindig csak a primer oldallal végeztünk. A kitermelési oldal után a szekunder következik, vagyis a felhasználási, amihez csatlakoztatni kell egy hőközpontot, valamint egy visszasajtoló rendszert is, ami további millió forint összegű költség. Azonban még itt is elmondható, hogy a víznyerő kutak száma és a fúrás mélysége a földrajzi adatok függvénye, a szivattyúzási berendezések a szükséges térfogatárammal és a kútmélységgel állnak kapcsolatban, a hőcserélő egyértelműen a szükséges leadott hőmennyiségtől függ, míg a visszasajtolás akár el is hagyható, (bár ilyen esetben az EU jogszabályok alapján a forrás nem számít megújulónak, így a nyerhető pályázati források, támogatások köre is radikálisan szűkül). Geotermikus potenciálok eredete Magyarországon A geotermikus (régebben geotermális) energia földhő, vagyis a földkéreg belső energiája, melynek forrásai a magban lejátszódó nagy nyomású fázisátalakulások és radioaktív folyamatok. Ezek alapján a geotermikus energiát megújulóak csoportjába soroljuk, hiszen tagja az alapvető energia négyesnek: Nap, gravitáció, Föld forgása, és földhő, melyekre az összes többi visszavezethető valamilyen úton. Ez az energia hővezetés és sugárzás útján a kéreg felé továbbítódik, ahol a számunkra még lefúrással elérhető mélységben litoszféra kőzetei, vagyis maga a szilárd burok és az abban található fluidumok tárolják. Ebből következően Magyarország területén lévő jelentős potenciál egyik forrása a Kárpát-medence üledékes eredetű, porózus (ún. hot spot) kőzete, ami nem mellesleg a világ legnagyobb ilyen tulajdonságú tartománya. Ebben a földterületben jelentős mennyiségű nagy hőkapacitású folyadék található, melyet a porózus kőzet, mint egy szigetelés veszi körbe. Ennek azonban hátránya is van, mivel a szilárd övezet nem tud annyi energiát tárolni, így a kevés túlnyomásos területen kívül 3. oldal

4 Dr. Lorberer Árpád: A felső-pannon hévíztárolók elhelyezkedése a Kárpát-medencében [1] nagy részben kis entalpiájú (Hochstein 1990-as besorolása alapján a mélységi kőzet hőmérséklete 125 C alatti [1] ) készlet jellemző a medencére. További kedvező adottság, hogy a földkéreg km-es vastagsága közel kétharmada a világátlagnak, így a felszínre törő földhő-áram jelentős, így nem szükséges olyan mélyre fúrni. Termálvizeink jellemzői Külön kiemelve a jelenleg feltárt termálvíz készletről elmondható, hogy nagyobb részét a miocén időszak közepén az ország területét elborító tengerből és az azt felváltó Pannon-tóból lerakódott homok és homokkő rétegek által tárolt hidrogén-karbonátos jellegű vizek teszik ki [3]. Az alföld területén a felszínhez közeli víztartó réteget a beszivárgó csapadékvíz kiszorította, így erre inkább kis klorid- és beoldott oxigén tartalom jellemző. Az idős, repedezett víztartó rétegben lévő termálvíz általában a régi és a friss víz különböző arányú keveréke. Mindezek a termálvizek gépészeti hasznosításának egyik legszükségesebb információi, mert a sótartalom rövid idő alatt jelentős károkat tud okozni egy egyszerű szivattyús rendszerben is, a hőcserélők hatásfokát pedig rohamos mértékben csökkenti a cserefelületre kirakódó vízkő. Az oldott, szilárd formában lerakódó sók mellett gázokat is találunk a termálvizekben. Ilyen például a metán, amely l/m 3 érték jellemző [7]. Ezt a vízben lévő baktériumok termelik nagyobb részben, míg kis mértékben a légkörből átszivárgó és beoldódó CO2 alakul át nagy nyomáson. A vízzel érintkező szénhidrogén telepekből óriási mennyiségű metán kerülne ki a készlet megnyitásakor, de a metán koncentráció állandóságából arra következtethetünk, hogy a gáz- és víz telelepek relatíve jól el vannak szigetelve, kicsi a gáz elszökése. Ennek gépészeti szempontból is nagy jelentősége van, hiszen a gáztalanító berendezés hőforrás igénye tovább csökkentené az amúgy is kevés kinyerhető energiát és jelentősen növelné a szivattyú védelme miatt szükséges leválasztóval a beruházási költségeket. Természetesen energetikai szempontból a hőmérséklet a legfontosabb információ, de ennek részletes leírása külön is megérne egy teljes elemzést. Röviden annyit célszerű megemlíteni, hogy a fent említett kis entalpia nem csak a kőzetekre, hanem a vízkészletre is jellemző, így a jelentős energiaigényű területeken több forrás egy időben történő hasznosítására lenne szükség. Az alábbi táblázatból látható, hogy az országban 4. oldal

5 felmért kutak teljes, csak energetikai célú kihasználásával megközelítőleg 3500MW energia lenne kinyerhető. Várható geotermikus hőhasznosítás visszasajtolás nélkül (2003) [6] Termálvíz források száma Kútfej hőmérséklet [ C] Kinyerhető ΔT [ C] 5. oldal Vízáram [1000m³/nap] Várhatóan kinyerhető energia [MW] , , Mindezeket látva tehát igazolódni látszik, hogy az ország geotermikus nagyhatalom lehetne, hiszen csak a termálvizeket kihasználva 3,5GW nyerhető ki. Mindezek ellenére, ha ennyi ingyen energia fekszik az ölünkben, használata miért nem éri el az ország energiafelhasználásának 1%-át sem? Ezt foglalom össze röviden a következő bekezdésben. Hasznosítási lehetőségek, akadályok Azt már láttuk, hogy 5-10PJ potenciál fekszik Magyarország alatt, de mégis ennek csak töredékét hasznosítjuk. Röviden összefoglalva a következő indokokat lehet megnevezni: kis entalpia, gépészeti hasznosítási problémák, lokalitás és nagy beruházási költségek. Megmagyarázásukat talán a legkönnyebbel kezdeném. Ahogyan, már fönt is írtam a legegyszerűbb hőcserélős rendszer kiépítése is minimum milliós nagyságrendű kezdeti költségeket von maga után. Amellett, hogy sajnos manapság kevesek engedhetik meg maguknak ezt, egész egyszerűen ez nem is része a magyar mentalitásnak. A legtöbb ember úgy áll hozzá, hogy ha már ott van a házban a kiépített földgázos rendszer sokkal kényelmesebb azt használni, a kazánt talán még ő maga is meg tudja bütykölni, ha valami baja van. Ha pedig lenne pénze valakinek új rendszer kiépítésére, akkor is elveszi a kedvét a teljes szabályozás és jogrendszer. A piaci viszonyok miatt, a nyereségesen működő termálhő hasznosítás jogilag rendezetlen, az állam nem támogatja a fejlesztéseket, sőt bizonyos helyzetekben a többszörös adóztatás miatt úgy érezheti az ember, mint ha kedvezmények helyett még külön szankciókat kellene megfizetnie. A gazdasági szempontokon túllépve, feltéve, hogy egyáltalán van valamilyen kihasználható hőforrás a szükséges területen, előjönnek a gépészeti szempontok. A teljes rendszer hatékonysága még ma is kicsi, rengeteg problémával jár a megfelelő sómentesítés és az ebből adódó karbantartás. Bár a mélyből való felhozatal mérnöki problémája már régen megoldott, a visszasajtolás mind a gépek, mint a földtani tulajdonságok szempontjából akadályba ütközhetnek. Ebből következően ma a hévíz termelése és hasznosítása országunkban extenzívnek tekinthető, visszanyomás lényegében alig alkalmaznak, a kitermelt mennyiség mérését pedig semmilyen jogszabály nem írja elő. Bár visszavezetés nélkül az EU besorolása alapján nem számít megújulónak, mégis sokan víznyelő kutak nélkül, és így persze ezek drága geológiai mérésének és pontos meghatározásának elhagyásával szeretnék a beruházási költségeket csökkenteni. Így lényegében a környezetkímélőnek induló geotermikus energia hasznosítás átcsap vízpazarlásba, miközben a energiahordozó rohamos ütemben fogy és további kinyerhető földhő hasznosításától esik el a felhasználó. Természetesen nem csak hátrányai vannak a geotermikus energia hasznosításának, hiszen akkor nem lenne annyi példa jól működő rendszerekre szerte az országban. Először is érdemes még egyszer megemlíteni, hogy a kezdeti beruházási

6 költségek megtérülése után a jól felépített rendszer nyereséges, a szivattyúk működtetéséhez szükséges betáplált energia költsége fele-harmada annak, amit a kinyert hő szolgáltatótól való vásárlása esetén fizetni kellene. A termálvíz hasznosításával, ha csak kis mértékben is, de csökkenthető hazánk importfüggősége, közel 1,5Mt/év olaj-egyenértékű kőolaj kiváltását képviseli hazánk hőenergia készlete csak a termálvizekkel [6]. Ezzel egyidejűleg a kiváltott fosszilis energiahordozók miatt csökkenthető a káros anyag emisszió és zárt, visszanyomásos rendszer esetén teljesen környezetbarát energiaforrást kapunk. Ha pedig nem sajtoljuk vissza, akkor sem kell teljesen elkeseredni, mert a vizek egy része a porózus kőzeten keresztül idővel önmagától pótlódik. Összességében, tehát azt lehet mondani, hogy megfelelő beruházás esetén valamilyen épület vagy alacsony hőigényű ipari/mezőgazdasági terület környezetbarát módon tud elszakadni a ma rohamosan növekvő költségeket mutató energiaellátási rendszertől részben vagy akár egészben. Hazánkban egyelőre nincsen tisztán geotermikus alapon működő villamosenergia-termelés, azonban itt is fontolóra kellene venni legalább a kapcsolt rendszer kiépítését, hiszen a megfelelő kutak rendelkezésre állnak. Kiemelkedő magyarországi geotermikus rendszerek Most, hogy már ismertek a magyar geotermikus potenciál általános jellemzői pár kiemelkedő példát szeretnék bemutatni. Az egyik, Európa szerte híres ilyen példa a hódmezővásárhelyi geotermikus rendszer. Tíz mélyfúrt kútból három különböző mélységből származik a felhasznált víz (30 32 C m; C m; C m [4] ), amelyekkel 10MW a teljes kapacitás. Két kút 3000 lakás és számos középület számára szolgáltat használati meleg vizet. Három kút orvosi célú fürdőket működtet, míg kettő nyerő és kettő nyelő segítségével a város mintegy lakosnak fűtését oldották meg. Az első gyógyászati célú kutat már 1974-ben lefúrták, azonban látva a feltörő meleg víz térfogatáramát és hőmérsékletét hamar kibővült a rendszer. A visszasajtoló kutak segítségével sikerült a megközelítőleg állandó körforgást kialakítani, így évente 350, ,000 m 3 víz kinyerésével a város szinte teljes hőigényét fedezni tudják ban a teljes géppark felújításon és fejlesztésen esett át, így ténylegesen ez Magyarország legjobban kihasznált és legmodernebb geotermikus hő-hasznosító rendszere. Szegeden már 1960-ban több száz m mély kutat alakítottak ki [5], amely abban a korban gépészeti szempontból is jelentős eredménynek számított Negyven még mind a mai napig működik ebből, a többit azonban a dokumentáció és a visszasajtolás hiánya és így a mélyrétegi kiszáradás kockázata miatt bezártak. A híres Székelysor nevezetű kútláncolat azonban a fúrás kezdete óta jól ellenőrzött vízszintű és nyomású, így ezt használják még ma is a többi forrás kihasználtságának kalibrációjához. Végezetül érdemes megemlíteni Szentes környékét, ahol 1958 óta harminc kút termel C vizet. Kezdetben csak HMV ellátásra használták, azonban pár évvel később teljes távhő ellátó rendszer épült a termikus forrásra. Ma már mindkét felhasználási mód hőcserélőkön keresztül üzemel, a lehűtött vizet pedig visszasajtolás helyett a településen átfolyó Kurca patakba vezetik ben a fűtött ezer-ötszáz lakáson kívül további 60 hektár mezőgazdasági terület melegítését oldották meg és további 35,000 m 2 baromfiudvar van ellátva speciális műanyag csöves hősugárzó rendszerrel. Ezekből a példákból is látható, hogy megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel egész városokat ellátó és kisegítő struktúra alakítható ki, melyeknek és ma is csodájára járnak a mérnökök a kontinens minden részéről. 6. oldal

7 Konklúzió és jövőkép A fentiek tükrében több szempontból is rövid összefoglalást kell tennem. Először is talán a legfontosabb megemlíteni, hogy a geotermikus energia nem alternatív, csak additív forrás! Ebből következően bármely következtetés csak úgy vonhatunk le, hogy mint hőt kitermelő energetikai egységet nem önmagában, hanem egy meglévő rendszer kiegészítéseként, vagy kezdetektől fogva kapcsolt energiatermelési formaként foglalkozunk vele. Ezért is hiszem már elejétől elvi hibásnak azokat a megállapításokat, mik szerint mi lehetünk Európa energia-nagyhatalma és a földgáztól való importfüggésünket majd a földhő helyettesíti, hiszen nagyságrendileg sem áll közel egymáshoz a két energiaforrás kihasználtsága és technológiai lehetőségei. Érdemes megemlíteni azonban azt is, hogy a gépészeti technika fejlődésével és a fosszilis energiahordozók fogyásával egyre gazdaságosabbá válik a termikus energia kiaknázása, így remélhetőleg hamarosan a magyar kormány az EU-val karöltve eszmél rá erre és segíti elő a további fejlődését nálunk és szerte Európában. Ennek tisztázása után azonban nem kérdéses, hogy Magyarország olyan földrajzi és geotermikus adottságokkal rendelkezik, amely sokkal több mint kedvező. A megfelelő beruházási tőkét megtalálva és ésszerűen ráfordítva jelentősen csökkenthető lenne a jól ismert importfüggés, vagy legalább növelhető a jelen felhasználás hatékonysága. Bizonyos településeken például az önkormányzati épületeket vagy iskolákat lehetne fűteni, máshol pedig kapcsolt távhő és villamos energia rendszerrel akár egy egész városrész gazdaságosabban lehetne ellátható, ami a befektetés nagyságától függően akár 5-10 éven belül megtérülhetne. Ellenben pont ezt tartom egyben a geotermikus potenciál nagy hátrányának. Manapság mindenki azonnali eredményeket, gyors meggazdagodást szeretne a kormány pedig bele sem fog olyan projektbe, amelynek lehetséges befejezése egy új ciklusba tolódik át. Személy szerint tehát azt gondolom, hogy ésszerűen állva a dologhoz tényleg Európa geotermikus nagyhatalma lehetnénk és ez rengeteg előnnyel járna, de ez nem jelenti azt, hogy rögtön el kellene fordulnunk az összes többi fosszilis energiahordozótól. Források [1] NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve, Budapest, [2] DR. ÁRPÁSI MIKLÓS, A termálvíz többcélú hasznosításának helyzete és lehetőségei Magyarországon, Kőolaj és Földgáz 35.évf szám, [3] VETŐ I., HORVÁTH I. TÓHT GY., A magyarországi termálvizek geokémiájának vázlata, Magyar Kémiai Folyóirat, évf. 4.szám, [4] SZANYI J, KOVÁCS B., Utilization of geothermal systems in South-East Hungary, Geothermics, 39. szám, ( ), (http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/s x) [5] JOHN W. LUND, Geothermal agriculture in Hungary, Science Direct, (http://www.hub.sciverse.com/action/redirect/citation/?targeturl=http %3A%2F%2Fgeoheat.oit.edu%2Fpdf%2Fbulletin%2Fbi008.pdf&pg=Searc h%c2%a0results) [6] DR. ÁRPÁSI MIKLÓS, Geothermal development in Hungary, Geothermics, 32. szám, (http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/s ) [7] KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM, Magyarország felszín alatti vizeinek jellemzõit bemutató térképek (www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/terkepek/terkepek_index.htm) 7. oldal

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest Miskolci geotermikus hőbetáplálási projekt Népesség 170000 fő Üzemeltetés

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban. Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft

Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban. Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft Geometry of the sediments of the Carpathian Basin Hőmérséklet eloszlás a felső-pannóniai

Részletesebben

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. 2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, módszere és a vizsgálatok eredményei geotermikus energia hasznosítás szempontjából Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Ferencz

Részletesebben

Épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében

Épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében Épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében Az épületgépészeti energetikai tervezés kezdeti problémái - a tervezés ritkán rendszerelvű

Részletesebben

Hlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft Magyar Geotermális Egyesület

Hlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft Magyar Geotermális Egyesület A vízvisszasajtolás és a mély víztárolók energetikai hasznosításának jogszabályi környezete a kkv-k szemszögéből Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről Hlatki Miklós GW

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ SZAKÉRTŐI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. I. GEOTEST projekt előzménye 1. A hazai

Részletesebben

energiatermelés jelene és jövője

energiatermelés jelene és jövője Geotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató A magyarországi geotermikus energiatermelés jelene és jövője RETS projekt konferenciája, Vecsés Jó példák a megújuló energiaforrások

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Zöld távhő fókuszban a geotermikus energia

Zöld távhő fókuszban a geotermikus energia Zöld távhő fókuszban a geotermikus energia tények, tapasztalatok, tervek Geo-DH Projekt eredményeinek bemutatása c. konferencia Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 2014. november 5. Orbán Tibor Műszaki

Részletesebben

GeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.

GeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. GeoDH EU Projekt Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. Geotermikus Távfűtő Rendszerek Európában GeoDH Geotermikus projektek tervezése és a N technológiák üzemeltetése

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

INFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás

Részletesebben

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Vajdahunyadvár,

Részletesebben

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok

Részletesebben

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás

Részletesebben

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus Energiahasznosítás Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus energia nem más mint a föld hője Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítást 30 C hőmérséklet alatt. Geotermikus

Részletesebben

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről

A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről Dr. Kovács Imre EU FIRE Kft. A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ A GEOTERMIÁBAN II. Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Szakosztály XI. Szakmai Napja

Részletesebben

Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia

Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Szanyi János Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék szanyi@iif.u-szeged.hu Energia, Interdiszciplináris workshop ATOMKI, Debrecen,

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Biomassza az NCST-ben

Biomassza az NCST-ben Biomassza az NCST-ben Tervek, célok, lehetőségek Lontay Zoltán irodavezető MET Balatonalmádi, 2011. június 8. / GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. Az energetika állami befolyásolása a tulajdonosi pozíció

Részletesebben

A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei

A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei Földhő alapú településfűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014. november 5. A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE)

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Geotermikus alapú térségfejlesztési projektek a Dél-alföldön

Geotermikus alapú térségfejlesztési projektek a Dél-alföldön Geotermikus alapú térségfejlesztési projektek a Dél-alföldön Dr. Kóbor Balázs SZTE tudományos főmunkatárs Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter Innogeo Kft. Brunnen Hőtechnika Kft. Pre-neogen basement

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

AZ ÉPÜLET FŰTÉS/HŰTÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE FÖLDHŐVEL

AZ ÉPÜLET FŰTÉS/HŰTÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE FÖLDHŐVEL Sümeghy Péter AZ ÉPÜLET FŰTÉS/HŰTÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE FÖLDHŐVEL H-1172. Bp. Almásháza u. 121. Tel/Fax.: (1) 256-15-16 www.energotrade.hu energotrade@energotrade.hu Bevezetés A primer energiafelhasználás

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Geotermia. Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar

Szegedi Tudományegyetem Geotermia. Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar Szegedi Tudományegyetem Geotermia Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar A geotermia szerepe a SZTE-n -Oktatás - Kutatás - Szolgáltatás - Hazai és nemzetközi együttműködések - Sikeres pályázatok konzorciumokban

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei

Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei Sas Zoltán Pannon Egyetem V-öd éves, diplomázó környezetmérnök hallgató E-mail: ilozas@gmail.com Tel.: +36-30/22-88-339 Előadás menete I. Mi is az a hévíz? II.

Részletesebben

Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai

Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai Készítette: Ádók János, igazgatóság elnöke Hódmezővásárhely, 2012. december Az előadás

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE

A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE Bevezetés A geotermális energia a 4 fő (primer) megújuló energiaforrás azaz a Nap, a Föld forgás kinetikai energiája, a gravitáció és a magma

Részletesebben

A projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban

A projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban A projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Előzmények Kútfúrások számának alakulása 100 90 80

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás Magyarországon

Geotermikus energiahasznosítás Magyarországon Trendek és gyakorlati példák 2015. február 10. Geotermikus energiahasznosítás Magyarországon A veresegyházi példa Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök A kezdetek 1878

Részletesebben

lehetőségei és korlátai

lehetőségei és korlátai A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum. Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás fejlesztési lehetőségei a szentesi Árpád-Agrár ZRt.-nél

A geotermikus energiahasznosítás fejlesztési lehetőségei a szentesi Árpád-Agrár ZRt.-nél A megújuló energiaforrásokról a környzetettudatosság jegyében A geotermia szakma-politikai kérdései Szentes, 2008.10.28 A geotermikus energiahasznosítás fejlesztési lehetőségei a szentesi Árpád-Agrár ZRt.-nél

Részletesebben

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Vállalati szintű energia audit dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Audit=összehasonlítás, értékelés (kategóriába sorolás) Vállalatok közötti (fajlagosok alapján) Technológiai paraméterek (pl.

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Geotermikus Aktualitások. Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, 2010. nov.10

Geotermikus Aktualitások. Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, 2010. nov.10 A geotermikus energia és a megújuló energiák Dr. Büki Gergely Geotermikus Aktualitások Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, 2010. nov.10 Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány Készült

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

PannErgy Nyrt.-ről röviden

PannErgy Nyrt.-ről röviden PannErgy Nyrt.-ről röviden Tulajdonosi szerkezet 11,5% 22,3% 8,6% 8,0% 8,7% 25,3% Benji Invest 2,5% 13,2% ONP Holding SE Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt Külföldi intézményi Alkalmazottak, vezetők PannErgy

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről

Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről Megvalósíthatósági tanulmányok Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről A projekt háttere Magyarország gazdag geotermikus energiakészlettel rendelkezik. Míg a föld felszínétől lefelé

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A kapcsolt, a megújuló és a hulladék energiaforrások jelene és jövője a távhőben Úton az optimális energiamix felé

A kapcsolt, a megújuló és a hulladék energiaforrások jelene és jövője a távhőben Úton az optimális energiamix felé A kapcsolt, a megújuló és a hulladék energiaforrások jelene és jövője a távhőben Úton az optimális energiamix felé XVIII. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelési konferencia Balatonalmádi, 2015. március

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

A TÁVHŐ FEJLESZTÉSEK GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS HASZNA. Orbán Tibor Műszaki vezérigazgató-helyettes

A TÁVHŐ FEJLESZTÉSEK GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS HASZNA. Orbán Tibor Műszaki vezérigazgató-helyettes A TÁVHŐ FEJLESZTÉSEK GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS HASZNA 26. TÁVHŐ VÁNDORGYŰLÉS A jövő a tét Lillafüred, 2013. szeptember 10-11. Orbán Tibor Műszaki vezérigazgató-helyettes A távhő globális haszna és a haszon realizálásának

Részletesebben

Hőszivattyúk alkalmazása Magyarországon, innovatív példák

Hőszivattyúk alkalmazása Magyarországon, innovatív példák A geotermikus energia hasznosításának lehetőségei konferencia- Budapest 2013 Hőszivattyúk alkalmazása Magyarországon, innovatív példák Dr. Ádám Béla PhD HGD Kft. ügyvezető igazgató Budapest, 2013. október

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012

Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012 Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012 Dr. Tóth Anikó ME Kőolaj és Földgáz Intézet Budapest, 2012. december 12. Geotermikus Szakosztály alakulás

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Elromlott a gázkazánom és gyorsan ki kell cserélnem Az ügyfelek elvárásai szeretnék hőszivattyút használni, de azt hallottam, hogy nem lenne hatékony

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek

Hőszivattyús rendszerek Hőszivattyús rendszerek A hőszivattyúk Hőforrások lehetőségei Alapvetően háromféle környezeti közeg: Levegő Talaj (talajkollektor, talajszonda) Talajvíz (fúrt kút) Egyéb lehetőségek, speciális adottságok

Részletesebben

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Mayer Petra Környezettudomány M.Sc. Környezetfizika Témavezetők: Mádlné Szőnyi Judit Tóth

Részletesebben

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási

Részletesebben

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.

Részletesebben

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS

Részletesebben

SZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA. 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10.

SZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA. 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10. SZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10. Kiss Pál ügyvezető igazgató THERMOWATT Kft. SZENNYVÍZHŐ HASZNOSÍTÁSI RENDSZER 1. Hőszivattyús

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában CEU Auditorium A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Dr. Ádám Béla Megújuló Energia Platform elnökségi tag, Budapest Tartalom A Megújuló Energia Platform (MEP) bemutatása: alapelvek, céljai,

Részletesebben

Medgyasszay Péter PhD

Medgyasszay Péter PhD 1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső

Részletesebben

Épületek hatékony energiaellátása

Épületek hatékony energiaellátása Épületek hatékony energiaellátása Dr. Büki Gergely Magyar Energetikusok Kerekasztala 2009. február 10. 1. Energiatükör - tanulságok EU 27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia-felhasználás, F PJ

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Új termálprojektek, koncepciók, lehetőségek a Dél-Alföldön

Új termálprojektek, koncepciók, lehetőségek a Dél-Alföldön Új termálprojektek, koncepciók, lehetőségek a Dél-Alföldön Dr. Kóbor Balázs tudományos főmunkatárs, SZTE Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter V-METER Kft. GEOMATRIX Kft. VENTOSUS Kft. A fejlesztés tevékenységei

Részletesebben

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,

Részletesebben

A geotermikus energia szerepe a magyar energiapolitikában. Bencsik János Klíma- és Energiaügyért felelős államtitkár 2011. Május 3.

A geotermikus energia szerepe a magyar energiapolitikában. Bencsik János Klíma- és Energiaügyért felelős államtitkár 2011. Május 3. A geotermikus energia szerepe a magyar energiapolitikában Bencsik János Klíma- és Energiaügyért felelős államtitkár 2011. Május 3. Magyarország energetikai helyzetképe Energiafüggőségünk meghaladja a 62%-ot

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben