GEOTERMIKUS POTENCIÁL HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI KELET-MAGYARORSZÁGON
|
|
- Tamás Pintér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 GEOTERMIKUS POTENCIÁL HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI KELET-MAGYARORSZÁGON Kozák Miklós* és Mikó Lajos** *Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 4010 Debrecen Egyetem tér 1. ** Magyar Geológiai Szolgálat Alföldi Területi Csoportja 4032 Debrecen Wesselényi utca 6. III/12. Előzetes helyzetkép A hőmozgás az univerzum dinamikus fejlődésének és anyagevolúciójának egyik kulcsfontosságú tényezője. Még közvetlenebbül érzékelhető és bizonyítható a hő szerepe a földi geológiai fejlődésben, a belső és a külső övek differenciálódásában és energetikai változásaiban. Az endogén és exogén erők lényegében hőanomáliák okozta anyag és energiaáramlások a földköpenyben (konvekciós magmaáramok), illetve a mobilis külső földövekben (szélrendszerek, vízkörforgás). E részrendszerek érintkezési zónájának határfelületi jelenségeként, bonyolult kölcsönhatások eredményeként alakulnak ki az élet feltételei és maga az élővilág. A klímaváltozások napjaink aktualitásai között kulcsfontosságú kérdéssé emelik a földtörténeti léptékű hőmérsékleti ingadozásokat, amelyek a több mint 3,5 milliárd éves bioevolúcióban a nagy kihalások, faunavándorlások, flóraváltozások és evolúciós megújulások okozói voltak a globális lehűlések és felmelegedések által. A hő jelentőségét az emberiség fejlődésének kezdete óta érzékeli, az élet forrásának tartja és valamilyen formában hasznosítja (pl.: hévforrások, mezőgazdaság, tengeráramlások). A földhő mértékét és jelentőségét a vulkáni működésen, katasztrófákon, valamint a felszín alatti bányászat során szerzett tapasztalatok révén igen régóta érzékeljük. Tudományos igényű vizsgálatára és hasznosítására azonban a régóta létező, és az ipari forradalmat követően rohamos fejlődésen átmenő mélyfúrás technika, illetve a 20. század elején kifejlődő geofizika kutatásai által kerülhetett sor. A földfelszín alatti ún. belső földövekben a radioaktív izotópok (rádium, tórium, kálium) bomlásából hő termelődik. Ennek felszínre irányuló árama a geotermikus energia. Az egységnyi felületen időegység alatt áthaladó hőmennyiség a földi hőáram (watt/m 2 ), a hőmérséklet mélység felé történő növekedése a geotermikus mélységlépcső (m/ C), ennek reciproka a geotermikus gradiens ( C/m, gyakrabban C/100m). A geotermikus mélységlépcső értéke földi átlagban 33 m/ C, míg hazánkban mindössze m/ C. A Földön 1995-ben mintegy 5600 MW geotermikus energiát termelő hőerőmű működött, de a más módon felhasznált geotermikus energia mennyisége ennek a többszörösét is meghaladja. A geotermikus energia felszíni megjelenési formái a gejzírek, hévforrások, fumarolák, stb. A Föld hőjéből nyert elektromos energia egyes országokban már ma is magas érték (pl. El Salvador- 40%, Nicaragua- 28%, stb.). Erőművi felhasználás esetén 1kWh elektromos energia előállításához 10kg gőz MSZET kiadványai No 2. 11
2 szükséges, tehát egy több 100 MW-os erőmű nagy térfogatú és magas hőmérsékletű vízgőz rendszer jelenlétét kívánja meg. Földünk másodpercenkénti teljes hővesztesége kb. 7,7x10 12 cal/sec. (3,2x10 13 J). Egyes számítások szerint a prekambrium óta lezajlott vulkanizmus által előállt hőveszteség becsülhető értéke 2x10 10 cal/sec. (8,37x10 10 J). Mivel ennek időbeli és térbeli eloszlása egyenlőtlen, így átmenetileg fokozza és helyenként életben tartja azokat az anomáliákat, amelyek a felszínközeli zónában hipertermális hidrogeológiai hévízmezők kialakulását eredményezhetik. Ezek élettartama 1-10 mill. év nagyságrendű lehet aszerint, hogy ismétlődő jellegű folyamatról (riftesedés magmatizmusa), vagy rövid időtartamú folyamatról van szó (kontinentális vulkanizmus). A geotermikus adottságok földtani-hidrogelógiai alapjai A Kárpát-medence uralkodóan kontinentális ( szialikus ) kérgének nagyon erőteljes szerkezeti összetördeltsége, gyüredezettsége és pikkelytakarós jellege alapvetően összefügg azzal a ténnyel, hogy a térség sorozatosan ki volt téve a bajkáli, a kaledóni, a variszkuszi (hercíni), majd az alpi hegységképeződés szerkezeti mozgásainak, nagyon erőteljes az alaphegységi aljzat szerkezeti feldarabolódása, északkelet-délnyugati pásztákra tagolódása és haránttörésekkel való szabdaltsága. E sakktábla szerkezetet egy átlagosnál vékonyabb kéreg (25-27 km) jellemzi, melyben fejlett feltolódási zónák, tektonikus breccsaövek, egymást követő vályús süllyedékek és pikkelyes feltolódások jellemzik (1/a és 1/b ábra). Rábamenti metamorfit összlet Sopron-fertőrákosi metamorfit összlet Kőszeg-Rohonci összlet [jura- kréta] Pelsoi szerkezeti egység [mezozóos karbonátos sorozat] [ópaleozóos krist. palák, variszkuszi gránitok sorozat] Közép- Magyarországi szerkezeti öv [főleg triász karbonátok] Drávamenti kristályospala komlexum [paleozóos] Bükki mezozoikum [főleg triász, jura] mészkő, agyagpala Ipolymenti kristályospala összlet [paleozoikum] Miskolc Hévíz Budapest Harkány Szeged Eger H.szoboszló Szolnok Mórágyi gránitos migmatit komplexum [felső paleozoikum] Villányi újpaleozóos- mezozóos öv Uppony-szendrői paleozikum Debrecen Zempléni szerkezeti egység [főleg paleozóos] Szolnok-máramarosi (alföldi) flis öv [f-kréta - paleogén] Közép-alföldi migmatit komplexum [késő paleozóos] Békési kristályospala komplexum [paleozóos- prepaleozóos] 1/a ábra Hazánk paleo-mezozóos alaphegységi aljazatának szerkezete a kainozóos fedőüledékek elhagyásával MSZET kiadványai No 2. 12
3 1/b. ábra Kelet-Magyagrország É-D-i földtani szelvénye mélyfúrások és a szeizmikus geofizikai felvételek alapján A felszín alatti vízkészlet, amely a geotermikus energiát felveszi és közvetíti, alapvetően két nagy képződménycsoporthoz tartozik, az eltemetett triász mészkő összletekhez és a felső pannóniai sziliciklasztos homok-homokkő összetételű medenceüledékekhez. A törések és breccsaövek a víz termogravitatív leszivárgását és feláramlását teszik lehetővé. Termokarszt peremi hévforrásaink (Hévíz, budai termális vonal, Eger, Miskolc- Tapolca), valamint a 19. századnak főleg a Zsigmondy testvérek, Vilmos és Béla, nevéhez kötődő első sikeres termálvíz fúrások (pl.: Harkány, Városliget) már jelezték, hogy a repedezett és karsztos paleo-mezozóos alaphegységi medencealjzatban, valamint egyes artézi víz tároló kainozóos (pl.: pannóniai) rétegben jelentős termálvíz kincs tározódik. A víz- és szénhidrogén kutatások az 1920-as évektől napjainkig tucatszámra tárták fel a felszín alatti tároló szerkezeteket, rengeteg információt nyújtva ezek készleteiről, hőmérsékleteiről és telepenergiáiról. Különösen Pávai-Vajna Ferenc kutatásai nyomán tárultak fel számos helyütt hévízmezők, köztük a ma már méltán Európa hírű alföldi fürdővárosok, Hajdúszoboszló és Debrecen termális gyógyvizei. Napjainkra a Kárpát-medence mélyfúrásokkal és geofizikailag a világ legsűrűbben megkutatott területei közé tartozik. Különösen a szénhidrogén kutatások nyújtottak nagy tömegű információt és mára már az üzemelő hévízkutak több évtizedes tapasztalatai is hasznos adatbázist jelentenek a szakszerű geotermikus energiagazdálkodáshoz. Sajnálatos, hogy a geotermika, mint az alternatív energiafajták egyik legperspektivikusabb kutatási ága meglehetősen mostoha és gazdátlan terület volt és csupán az ezredfordulót követően került sor olyan miniszteriális szintű döntésre, amely a Magyar Geológiai Szolgálat hatáskörébe utalta a geotermikus adatok egységesített rendszerű országos és regionális nyilvántartását, adatbázis építését és az egységes gazdálkodás alapjainak lerakását. MSZET kiadványai No 2. 13
4 A földhő kinyerés mélységi övei és lehetőségei Az előzőekben vázolt földtani kép és a mélyfúrások, valamint geofizikai szelvények alapján szerzett információs bázis kirajzolják, hogy Magyarország geotermikus energiakészletének kitermelése termálvízkivétel segítségével kb m mélységig lehetséges, ameddig víztartó szerkezetek és vízutánpótlás feltételezhető. A mélység növekedésével azonban rohamosan csökken a porozitás és a vízutánpótlódás lehetősége. A víztartó szintek alatti termikusan felfűtött úgynevezett forró-száraz kőzetekből (Hot- Dry Rock) az angol név kezdőbetűinek rövidítésével megnevezett HDR módszer (2. ábra) nyújt hőkinyerési lehetőséget. Esetenként nagy nyomás alatt mesterségesen alakítunk ki repedéshálózatot, amennyiben az nem adott és ezután fúrott kútpárral cirkulációs rendszerben juttatjuk el és nyerjük ki a hő felvételére és szállítására alkalmas vízmennyiséget. vízzáró rétegek összesült repedezett tufa magmás test mesterségesen repesztett kőzet hőáramlás 2. ábra Forró-száraz kőzet (HDR) hőkinyerésének elvi vázlata kútpárral Ezzel a technikával, elvileg, a medencealjzatunk minden olyan része hőtermelésbe állítható, ahol egyébként a hőáram kedvező, a rendszer relatíve zárt és vízkészlete vagy nincs, vagy zárt terű és fosszilis. Hévíztartó felszín alatti képződmények, elsősorban a triász mészkövek, valamint a felső-pannóniai homok-homokkő összletek, ahol a mélység már eléri a termikus műrevalóság határértékét. A városligeti hévízadó mélyfúrás, az egri strand viszonylag kis mélységű fúrása, vagy a miskolci Augusztus 20 Strandfürdő kútjai jelzik, hogy a termikus mélykarszt a hegységperemtől távolodva változó mélységben csapolhatók meg, mivel oda a felszíni leszálló karsztöv hidegvize leszivárog, majd onnan a vezető rétegek felső zónájában visszaáramlik a karsztperemi hévforrások irányába, vagy törések mentén közvetlenül a felszín felé. Ez azonban nyitott és sérülékeny vízbázis, ahol a túlzott termelés a hévízmező tartós lehűlését okozhatja. A felső-pannóniai hévíztároló rétegek viszonylag bőséges vízutánpótlódással rendelkeznek a felettük települő pleisztocén-holocén durvább törmelékes folyóvízi üledéksor vízkészletéből, illetve a beszivárgási ablakok (pl.: Nyírség) csapadékából. Debrecen esetében az e rétegekre telepített északi termálvizes kútsor m MSZET kiadványai No 2. 14
5 közötti mélységből 5-15 m vastag fő vízadó szintekből térfogat % porozitás mellett talpmélységtől függően C közötti kifolyó vizet szolgáltat. Sajnos, a máig kitermelt több 10 millió m 3 hévíz meghaladta az utánpótlás mennyiségét, így az 1930-as évektől napjainkig az eredetileg pozitív, szabad kifolyású kutak nyugalmi vízszintje ma már közel 60 m-rel mélyebben húzódik. Hajdúszoboszló hévízkútjai m mélységből 30 % porozitású, átlagosan 10 m vastag lencseszerű hévíztárolóból 1926 óta szolgáltatnak 70 C körüli hőfokú vizet. A szentesi hévízmező a közeli cserebökényi és fábiánsebestyéni területekkel együtt közel 100 km 2 -es kiterjedésű. A több szintes hévíztartó rétegcsoport m között 3 nagy un. termelő emeletben lett megcsapolva. A szabad kifolyást a fokozott termelés miatt (több mint 33 db kút) ma már itt is veszély fenyegeti. Mint az 1. és 3. ábra szemlélteti a mélyülő medencesüllyedékekben mélyebben húzódó pannon vízadók vízhőmérséklete a dél-tiszántúlon a legkedvezőbb, de itt is csupán kis-közepes entalpiájú (<150 C). Hasonló a hőkép termokarsztjaink túlnyomó részénél is. É Miskolc Eger Nyíregyháza Szolnok Hajdúszoboszló Debrecen C C Szentes C Szeged C >90 3. ábra Kelet-Magyarország felső-pannon képződményeinek hévízkészlete és a Bükk peremi termogravitatív termokarszt rendszerek vízmozgási irányai A felszín közeli felső m (max. 250 m) vastagságú réteg összlet geotermikus hőtartaléka bár ez az öv klímatikus hatások alatt áll, illetve a leszivárgó, keveredő csapadék eredetű vízutánpótlás miatt relatíve alacsony hőmérsékletű és potenciálisan szennyezés veszélyeztetett (ipari és öntözővizek), szintén kiaknázható. E célra kísérletezték ki a horizontális és vertikális telepítésű, un. hőszondákat, amelynek lényege a következő. Horizontális elrendezésű szondánál néhány méter mélységben telepítenek síkban elhelyezett gyakori görbületekkel megnövelt hosszúságú csővezetéket. Vertikális elrendezésnél (4. ábra) fúrólyukat töltenek ki palástcementtel, belehelyezve az U alakban elrendezett csővezetéket. Mindkét szonda esetén keringető szivattyúval juttatnak le olyan hőcserélő folyadékot, amely érzékenyen reagálva akkumulálja az akár 1-3 C-os hőkülönbségeket is. A folyadék lehet ammónia, vagy olyan ennél is érzékenyebb fluidum, amelyhez hasonlót a hasonló, de fordított elven működő hűtőgépekben alkalmaznak. A folyadék hőszivattyún halad keresztül, amely expanziós és kompressziós térfogat változtatással lehűti a lemenő fluidumot és komprimálja a visszaérkezőt, hőcserélővel csapolva meg az előállt hőkülönbözetet. MSZET kiadványai No 2. 15
6 gazdaságos mélység m 4. ábra A vertikális hőszonda egyszerűsített telepítési szelvényrajza Termelési tapasztalatok, működő és tervezett rendszerek A termokarsztjaink természetes vízmegcsapolásai önszabályozó rendszerek, míg a rátelepített mélyfúrások nehezen modellezhető módon már eddig is megbolygatták a termogravitatív cirkuláció egyensúlyát. Így a mélykarsztra csak nagyon körültekintő és a rendszer egészét modellező hatásvizsgálatok alapján telepíthetünk újabb vízkivételi objektumokat. HDR rendszerű hőkivételre a Brit szigeteken és Arizóna területén ismerünk jól működő példákat. Esetünkben ennek olyan régiókban lehet jelentősége, ahol a paleomezozóos kristályos alaphegységi aljzat feltolódásai a medencekitöltő üledékek alatt kiemelkedő vonulatokat és jó hővezető képességük folytán un. hőkupolákat alkotnak. Egy ilyen esetre dolgozták ki az un. Érmelléki Geotermikus Erőmű tervét (Tanzenberger S., 2003) Álmosd, Bagamér, Kokad környékére. Két típusú projekt egyik része a pozitív hőanomáliával jellemzett alaphegységi hőkupolát megcsapoló fúrásokra települ, amely nagy entalpiájú geotermikus rezervoárnak tekinthető. A magasabb helyzetű közepes entalpiájú rezervoár a felső-pannóniai rétegek termálvizét használja fel. Termelőkúttá meddő szénhidrogén fúrások lennének kialakítva, melyekhez visszasajtoló kutak csatlakoznak. Az alaphegységi projekt 240 m 3 /h/kút hozam mellett 150 C-os kútfej hőmérsékletnél gazdaságosan működtethető. A fedőhegységi projekt 90 m 3 /h/kút hozam mellett 80 C-os kútfej hőmérséklettel kapcsolódik a rendszerbe. Összesen tehát 2000 m 3 /nap termálvíz kitermelése mellett több hőlépcsőben 56,6 MWh termikus energia állítható elő 21 MWh villamosenergia tervezett kapacitásra. A gázhozam m 3 /h, a munkaközeg izobután/vizes ammónia, a termikus rész hatásfoka mintegy 90 %-ra becsülhető. A hagyományos földhő hasznosítás természeti anyag felhasználásával történik, amely esetünkben a termálvíz. Ezzel szemben a földhő szondák esetében mesterségesen bejuttatott hőcserélő folyadékot keringetünk a hőkivételi rendszerben. Létezik egy kombinált megoldás is, amelynél a kitermelt és visszasajtolt termálvíz hőjét hőcserélővel megcsapolva, azt egy csekély sótartalmú, zárt rendszerű folyadékáram MSZET kiadványai No 2. 16
7 közvetíti a fogyasztóhoz. Ilyen esetekben, kazánban történő felmelegítés esetén is jelentős energia megtakarítást adhat a földhőből származó előmelegítésre használt hőmennyiség. Párizs egyik elővárosában évtizedek óta működik egy olyan hőszivattyúval működő kombinált geotermikus lakótelepi távfűtő rendszer, amelynek 270 m 3 /h óra hozam mellett 57 C hőmérsékletű vízzel 4000 lakás fűtéséhez segítenek hozzá (5. ábra). Az évi fűtőolaj megtakarítás több mint évi 2760 tonna. 5. ábra Párizsi geotermikus hőszivattyús távfűtő rendszer Szolnokon 1988-ban a Széchenyi lakótelepen fúrtak le és képeztek ki fűtési célú geotermikus energia termelésre egy 1350 m-es un. száraz lyukat (6. ábra). A fúrólyukban (geotermikus kút) 1200 kg ammóniát keringetnek napi üzemórán át. Az ammónia a fúrásban lefelé haladva felmelegszik, a talp 80 C-os hőmérsékletén fölforr és 7 bár nyomású gőzként áramlik vissza felfelé. A hőkivétel 8,6-11,5 GJ/nap. Az ammónia gőz gravitációsan visszafolyik a kiinduló tartályba. Az első hőcserélőben még az un. biztonsági kör m 3 -nyi vize kering, ami a fűtőkör belső hőcserélőjében adja át hőjét az un. hálózati víznek. Hőcserélős és hőszondás földhő energia kivételre egyre több hazai példa szolgáltat tapasztalatokat. Debrecenben jelenleg 1 db. 80 méteres hőszonda működik (Bartók Béla út), Szirmabesenyőn a horizontális telepítésű sekélyszondára találunk működő példát, de szórványosan már Nyíregyháza körzetében és a Duna-Tisza közén is megjelentek földhőszondák. A hőszivattyús hőenergia termelés kényelmesen telepíthető, kis helyigényű és a beruházás nagyságától függően néhány év alatt megtérülő környezetbarát energiakivételi rendszer. Ennek telepítésében, gyakorlati felhasználásában a hazai energiaszektor közel egy évtizedes lemaradással követi az élen járó európai országokat, holott a geotermikus energia hasznosítása terén hazánk az 1990-es évek elején még előkelő helyen állt a rangsorban. MSZET kiadványai No 2. 17
8 6. ábra A szolnoki Széchenyi lakótelep kísérleti referencia kútjának hőtermelő rendszere Termálvíz hasznosítás Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az anyagfelhasználással történő hagyományos földhő hasznosítás 70 év gyakorlata alapján általánosan elterjedt az Alföld egyes körzeteiben. Elsődleges fölhasználása a hőtartalmat és gyógyhatást hasznosító fürdőüzem és balneoterápia. Legismertebb példái: Északi-Középhegység pereme (Egerszalók, Mezpkövesd, Kács, Miskolc- Tapolca, stb.) Észak-alföldi süllyedék (Tiszafüred, Hajdúnánás, stb.) Belső flis öv (Szolnok, karcag, Hajdúszoboszló, Debrecen, stb.) Dél-alföldi részsüllyedékek (Békés, Makó, Szentes, stb.) Kommunális hasznosításra a jászságban ismerünk példát, ahol a termális ivóvizet hőelvonással hűtik megfelelő hőmérsékletűre, felhasználva a felszabadított hőmennyiséget. Ipari célokra az azóta megszüntetett debreceni bőrgyár hévízkútja szolgáltatott működő példát. Mezőgazdasági hasznosításra legszemléletesebb a Hajdúszoboszlón megvalósított kertészeti célú alkalmazás, valamint a Hajdú-Bihar megyében kísérleti jelleggel beindított trópusi haltenyésztés. A több lépcsős komplex hasznosításra mind Hajdúszoboszló, mind Földes (fürdő, üvegház), mind pedig Szentes kitűnő példát nyújt. Utóbbi az első kútcsoport létrehozása után nemzetközi szintű modellt jelentett, ahol kórház, lakótelep, fürdő üzem és üvegházi fürdés céljaira több lépcsősen hasznosították a termálvizet. Hazánkban 1986-ban a hasznosított hévíznyerő helyeink 50 %-a a fürdő- és ivóvíz ellátásban kapott szerepet. A hévízhasznosításra szánt mélyfúrású kutak száma ekkor 1019 MSZET kiadványai No 2. 18
9 db volt. A természetes geotermikus energiával kiváltott kőolaj mennyisége 1993-ban kb t volt. Ezáltal a légkör szennyezéséből elmaradt kb. 162 t CO 2, 700 t CO, 220 t NO 2 kibocsátás. A jelenlegi kis és közepes mélységű hőkészletek nagyobb arányú felhasználásával fűtésre és áramtermelésre kb. 1 millió t kőolaj lenne kiváltható. Földünkön 1989-ben MW volt a geotermikus energia felhasználás, csupán kis entalpiájú tárolókból. Az igazán nagy lehetőségeket azonban részben a mélykéreg hőfluxus kiaknázása jelentheti, s ennek terén hazai adottságaink jónak mondhatók, másrészt, pedig a sekélyhőszondák és hőszivattyúk bárhol telepíthető rendszere, illetve a hagyományos és az anyagfelhasználás nélküli kombinált, több lépcsős hasznosítású rendszerek jelenthetik. Ezek együttesen az ország csaknem minden területén jelentősen hozzájárulhatnak a drága önköltségű energiaszektor terheinek csökkentésére. Ehhez azonban országosan egységes energiapolitika szükséges, amelyben prioritást, adott esetben adókedvezményeket élveznek a környezetbarát, energiatakarékos alternatív energiatermelési beruházások és fejlesztések. Bár az új környezetvédelmi előírások kötelezően előírják a termálvíz kitermeléssel párhuzamos vízvisszasajtolást, ennek gyakori be nem tartása és visszamenőleges hatállyal nem alkalmazható volta miatt a rétegenergiák csökkenése a vízbázisú hőrezervoárok hőkészletének tartós és fokozatos hűlése várható. Mindez sürgeti az anyagfelhasználást nem jelentő technológiák minél gyorsabb és hatékonyabb fejlesztését. Az elmondottak mellett szól a mélyfúrású kutakkal történő hőkitermelés nagy fajlagos költsége is, amely nehezíti a magánerős beruházásokat. Jelenleg 1 folyóméter vízkutató fúrás, a kötelező geofizikai és kúthidraulikai vizsgálatokkal együtt kb Ft. körül határozható meg. Az EU csatlakozással az ilyen típusú munkák költségei várhatóan tovább növekednek. Kis- és középvállalkozók, lakótelepi közösségek számra elviselhető önköltséget jelenthet a hőszívattyús, hőszondás geotermikus földhő hasznosítás. Reméljük, hogy az ár és adó politika ezt a fogyasztói kört különféle kedvezményekkel, esetenként beruházás élénkítő intézkedésekkel, környezetvédelmi és technikai-műszaki felvilágosító munkával segíteni és ösztönözni fogja. Ajánlott irodalom: Barabás, I., 2003: Szolnok száraz geotermikus kút a Széchenyi lakótelepen. Kézirat Bobok, E., 1987: Geotermikus energiatermelés. Tankönyvkiadó, Budapest. p.246. Boldizsár, T., 1976: A geotermikus energia hasznosítása. Műszaki Kiadó, Budapest., p.191. Cermak, V. és Rybach, L., 1979: Terrestrial heat flow in Europe. Springer Verlag Erdélyi, M., 1988: A magyar medence hidrodinamikája. VITUKI Korim, K., 1990: A kis entalpiájú geotermikus energia hasznosításának fejlődése és perspektívája. Kőolaj és Földgáz 23. (123.) évf. 7. sz. p Korim, K., 1991: A szentesi hévízmező feltárásának és termelésének három évtizedes története. Kőolaj és Földgáz /6. p Korim, K., 1978: Magyarország hévízkútjai III. VITUKI Kozák, M., 2003: A geotermika alapjai. Kari jegyzet, DE- Ásvány- és Földtani Tsz. Kozák, M. és Püspöki, Z., 1998: Geológiai kislexikon I-II. Kézirat, Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék, p Liebe, P. és Mike, K. és Székely, F., 1986: Az Alföld törmelékes medenceüledékeinek tagolása és nyomásállapotának jellemzése. Hidrológiai Közlöny, 66.évf. 6. szám Lund, J. W. and Freeston, D. H., 2001: World-wide Direct Uses of Geothermal Energy 2000, Geothermics, 30/1, Elsevier Science, Ltd., Oxford, UK, Tanczenberger, S., 2003: Érmelléki Geotermikus Erőmű. Kézirat, megvalósíthatósági t. Török, J., 1999: Hévízgazdálkodás az Alföldön. Kézirat, TIVIZIG MSZET kiadványai No 2. 19
A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap
A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenGépészmérnök. Budapest 2009.09.30.
Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik
RészletesebbenGEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN
GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,
RészletesebbenGeotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter
Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas
RészletesebbenA magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok
A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,
RészletesebbenA geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján
Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz
RészletesebbenDE TEK TTK Ásvány- és Földtani Tanszék
FÖLDTUDOMÁNYI BSC SZAKMAI TÖRZSANYAG GEOTERMIKA Óraszám: 2+0 Kredit: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Gyarmati Pál egyetemi magántanár DE TEK TTK Ásvány- és Földtani Tanszék Debrecen, 2005 1 A tantárgy megnevezése:
RészletesebbenHogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?
Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.
RészletesebbenHajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.
Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő
RészletesebbenMTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport
EGS geotermikus rezervoár megvalósításának kérdései Dr. Jobbik Anita Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet MTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport 1 Enhanced Geothermal System
RészletesebbenINFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A
RészletesebbenA megújuló földhő környezetbarát bányászata
A megújuló földhő környezetbarát bányászata Buday Tamás Dr. Kozák Miklós Debreceni Egyetem TEK TTK Ásvány- és Földtani Tanszék A geotermia szakma-politikai kérdései szakmai konferecia, szakember és üzletember
RészletesebbenGızmozdony a föld alatt A geotermikus energia
Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Szanyi János Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék szanyi@iif.u-szeged.hu Energia, Interdiszciplináris workshop ATOMKI, Debrecen,
RészletesebbenA hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme
A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 62 66. A GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Miskolci
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenTERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN H BÁNYÁSZATI LEHET SÉGEK ÉS H SZONDAVIZSGÁLATOK Dr. Kozák Miklós Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék A Földünkön
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA
A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű
RészletesebbenÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest
ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest Miskolci geotermikus hőbetáplálási projekt Népesség 170000 fő Üzemeltetés
RészletesebbenA geotermia ágazatai. forrás: Dr. Jobbik Anita
A geotermia ágazatai forrás: Dr. Jobbik Anita A természetes geotermiks rendszer elemei hőforrás geotermiks flidm hőszállító közeg (víz) repedezett kőzet rezervoár Forrás: Dickson & Fanelli 2003 in Mádlné
RészletesebbenTERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN
KORSZERU TECHNOLÓGIÁK A TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATOK 2013 Tartalomj egyzék Kóbor B, Kurunczi M, Medgyes T, Szanyi ], 1 Válságot okoz-e a visszasajtolás? 9
RészletesebbenEGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.
2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális
RészletesebbenGeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.
GeoDH EU Projekt Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. Geotermikus Távfűtő Rendszerek Európában GeoDH Geotermikus projektek tervezése és a N technológiák üzemeltetése
RészletesebbenGeotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai
Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai Készítette: Ádók János, igazgatóság elnöke Hódmezővásárhely, 2012. december Az előadás
RészletesebbenA TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai
A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -
RészletesebbenGeotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia
Geotermikus Energiahasznosítás Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus energia nem más mint a föld hője Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítást 30 C hőmérséklet alatt. Geotermikus
RészletesebbenA Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése
RészletesebbenMegvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről
Megvalósíthatósági tanulmányok Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről A projekt háttere Magyarország gazdag geotermikus energiakészlettel rendelkezik. Míg a föld felszínétől lefelé
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
Részletesebbenenergiatermelés jelene és jövője
Geotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató A magyarországi geotermikus energiatermelés jelene és jövője RETS projekt konferenciája, Vecsés Jó példák a megújuló energiaforrások
RészletesebbenA geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről
Dr. Kovács Imre EU FIRE Kft. A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ A GEOTERMIÁBAN II. Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Szakosztály XI. Szakmai Napja
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenBINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG
BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,
RészletesebbenGeotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának
Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, módszere és a vizsgálatok eredményei geotermikus energia hasznosítás szempontjából Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Ferencz
RészletesebbenKomplex geofizikai vizsgálatok a Győri Geotermikus Projekt keretében 2012 és 2016 között
Komplex geofizikai vizsgálatok a Győri Geotermikus Projekt keretében 2012 és 2016 között 2018.11.22-23. Kovács Attila Csaba Hegedűs Endre M. Pelczéder Ágnes Dr. Fancsik Tamás Geo-Log Kft. MBFSZ PannErgy
RészletesebbenA GeoDH projekt célkitűzési és eredményei
A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A
RészletesebbenKészítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László
Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet-földtudomány szakirány 2009.06.15. A téma
RészletesebbenGeotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban. Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft
Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft Geometry of the sediments of the Carpathian Basin Hőmérséklet eloszlás a felső-pannóniai
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenGeotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai
Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai Készítette: Ádók János, igazgatóság elnöke Hódmezővásárhely, 2014. november Az előadás
RészletesebbenIntegrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében
Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Rotárné Szalkai Ágnes, Tóth György, Gáspár Emese, Kovács Attila, Gregor Goetzl, Stefan Hoyer, Fatime Zekiri,
RészletesebbenTermálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban
NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenGeotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek
Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás
RészletesebbenA Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
RészletesebbenKörnyezetgazdaságtan alapjai
Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenSzegedi Tudományegyetem Geotermia. Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar
Szegedi Tudományegyetem Geotermia Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar A geotermia szerepe a SZTE-n -Oktatás - Kutatás - Szolgáltatás - Hazai és nemzetközi együttműködések - Sikeres pályázatok konzorciumokban
RészletesebbenA TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ SZAKÉRTŐI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. I. GEOTEST projekt előzménye 1. A hazai
RészletesebbenVállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő
Vállalati szintű energia audit dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Audit=összehasonlítás, értékelés (kategóriába sorolás) Vállalatok közötti (fajlagosok alapján) Technológiai paraméterek (pl.
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
Részletesebbengeofizikai vizsgálata
Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési
RészletesebbenA földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben
A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey
RészletesebbenGeotermikus energia. Előadás menete:
Geotermikus energia Előadás menete: Geotermikus energia jelentése Geotermikus energia fajtái felhasználása,világ Magyarország Geotermikus energia előnyei, hátrányai Készítette: Gáspár János Környezettan
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
RészletesebbenGeofizika alapjai. Bevezetés. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék
Geofizika alapjai Bevezetés Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék Geofizika helye a tudományok rendszerében Tudományterületek: absztrakt tudományok, természettudományok,
RészletesebbenA geotermális energia energetikai célú hasznosítása
Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Vajdahunyadvár,
RészletesebbenGEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSA
GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSA Geotermikus energia A geotermális energia, más néven földhő a magmából ered és a földkéreg közvetíti a felszín felé. A hő felszínre jutása függ az útjába akadó kőzetek
Részletesebben2010. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása
2010. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi
RészletesebbenA komplex geotermikus hasznosítási rendszer és a magyar szerb termálvízbázis-monitoring
A komplex geotermikus hasznosítási rendszer és a magyar szerb termálvízbázis-monitoring Szeged Subotica Komplex geotermikus energiahasznosítás, és közös magyar-szerb termálvízbázis-monitoring tervezés
RészletesebbenHARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3
HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik
RészletesebbenHÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?
HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus
RészletesebbenLangyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián
Langyos- és termálvizek a Tokajihegység nyugati peremén Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián TÉMAVÁZLAT AZ ELŐADÁS FŐBB PONTJAI: Bevezetés - előzmények Hegység geológiája
RészletesebbenSzekszárd távfűtése Paksról
Szekszárd távfűtése Paksról Jakab Albert csoportvezetőnek (Paksi Atomerőmű) a Magyar Nukleáris Társaság szimpóziumán 2016. december 8-9-én tartott előadása alapján összeállította: Sigmond György Magyar
RészletesebbenTrícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll. Bomláskor lágy - sugárzással stabil héliummá alakul át: 3 1 H 3 He 2 A trícium koncentrációját
RészletesebbenA TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE
A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS
RészletesebbenGÁZÁTADÓ ÁLLOMÁSOK GEOTERMIKUS FŰTÉSE Dr. Zsuga János PhD FGSZ ZRt.
GÁZÁTADÓ ÁLLOMÁSOK GEOTERMIKUS FŰTÉSE Dr. Zsuga János PhD FGSZ ZRt. A gázátadó állomások nyomásszabályozó szelepein az izentalpikus expanzió során jelentkező Joule-Thomson hatás a gáz, jelentős lehűlését
RészletesebbenAz Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT
Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs
RészletesebbenGeotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Kezeljük helyén az EGS típusú geotermikus erőmű lehetőségeit
Geotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Kezeljük helyén az EGS típusú geotermikus erőmű lehetőségeit Magyar Termálenergia Társaság konferenciája Szeged, 2013. március
RészletesebbenA geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban
A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok
RészletesebbenEEA Grants Az izlandi geotermikus rövidkurzus általános bemutatása
EEA Grants Az izlandi geotermikus rövidkurzus általános bemutatása Kerékgyártó Tamás Tudományos segédmunkatárs MFGI, Vízföldtani Főosztály 2016. November 17. Előadás vázlata Program Geotermikus kitekintés
RészletesebbenHőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.
Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,
RészletesebbenVÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 80. kötet (2011), p.197-203. VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN egyetemi tanár, MTA rendes tagja Miskolci Egyetem,Bányászati és
RészletesebbenAz 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről
55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének A rendeletben előírt műszaki követelményeket azon megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek
RészletesebbenA landaui és az insheimi geotermikus erőművekben tett látogatás tapasztalatai
Csicsák József Mecsekérc Zrt. Szulimán Szilvia Mecsekérc Zrt. Fedor Ferenc Geochem Kft. Hlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft A landaui és az insheimi geotermikus erőművekben tett látogatás tapasztalatai
RészletesebbenSzénhidrogén és geotermikus koncessziók helyzete, bányászati aktualitások
Szénhidrogén és geotermikus koncessziók helyzete, bányászati aktualitások Horváth Zoltán főosztályvezető Innovációs és Technológiai Minisztérium Energiagazdálkodási és Bányászati Főosztály Országos Bányászati
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
RészletesebbenMegbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló
RészletesebbenA geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései
A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései dr. Nyikos Attila Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24. Tartalom Célok
RészletesebbenFöldhőszondás primer hőszivattyús rendszerek tervezési és méretezési elvei
Földhőszondás primer hőszivattyús rendszerek tervezési és méretezési elvei Dr. Ádám Béla PhD Budapest, Lurdiház HGD Geotermikus Energiát Hasznosító Kft. : 1141 Bp., Zsigárd u. 21. Székhely: 1141 Bp.;Zsigárd
RészletesebbenNemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás. VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt.
Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt. Termálvíz, mint az emberi kultúra bölcsője Vértesszőlősi ember (350000 éves Homo erectus/sapiens
Részletesebbenenergetikai fejlesztései
Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenSz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1
Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak Előadó: Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Tartalom Bevezetés A mélyfúrás-geofizika kapcsolódó pontjai A mélyfúrás-geofizika módszerei
RészletesebbenA TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN Debnár Zsuzsanna, Keresztes Ildikó, Mátyás Gábor, Szabó Máté Észak-magyarországi
RészletesebbenFodor Zoltán MÉGSZ Geotermikus Hőszivattyús Tagozat Elnöke
Fodor Zoltán MÉGSZ Geotermikus Hőszivattyús Tagozat Elnöke A hőszivattyús rendszer elemei A hőszivattyús rendszer elemei Hőszivattyú Hőnyerési rendszer Hőközponti elemek Belső hőleadók Szabályzás A MÉGSZ
RészletesebbenAz enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.
Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés
RészletesebbenHogyan szennyezik el a (víz)kutak a felső vízadókat?
Új utak a földtudományban Budapest Szongoth Gábor * Hogyan vízadókat? * az ábrák egy része Buránszki Józseftől (Geo-Log Kft.) származik Tartalom Bevezetés Kút típusok, kútszerkezetek Gyűrűstér tömedékelés
RészletesebbenEEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon
EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon Merényi László, MFGI Budapest, 2016. november 17. Megújuló energiaforrások 1. Biomassza
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA TERMELÉS ÉS HASZNOSÍTÁS HAZAI ÉS NEMZET ZI GYAKORLATA
A GEOTERMIKUS ENERGIA TERMELÉS ÉS HASZNOSÍTÁS HAZAI ÉS NEMZET ZI GYAKORLATA Dr. Tóth Anikó PhD Miskolci Egyetem K olaj és Földgáz Intézet Országos Bányászati Konferencia 2016. november 25. Tartalom A geotermikus
RészletesebbenHévizek hasznosíthatóságának lehetőségei
Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei Sas Zoltán Pannon Egyetem V-öd éves, diplomázó környezetmérnök hallgató E-mail: ilozas@gmail.com Tel.: +36-30/22-88-339 Előadás menete I. Mi is az a hévíz? II.
RészletesebbenIvóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál
Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza
Részletesebben2009/2010. Mérnöktanár
Irányítástechnika Hőszivattyúk 2009/2010 Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár 1 Bevezetés Egy embert nem taníthatsz meg semmire, csupán segíthetsz neki, hogy maga fedezze fel a dolgokat. (Galilei) 2 Hőszivattyúról
RészletesebbenKombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató
Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő
RészletesebbenGeotermikus kutatások az MFGI-ben. Tóth György, Merényi László MFGI
Geotermikus kutatások az MFGI-ben Tóth György, Merényi László MFGI Tartalom Jogszabályi háttérből eredő kötelezettségek Nemzetközi együttműködések komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok (É&T)
RészletesebbenGeotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései
Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései Nádor Annamária, Tóth György, Rotárné Szalkai Ágnes, Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet
RészletesebbenSZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA. 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10.
SZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10. Kiss Pál ügyvezető igazgató THERMOWATT Kft. SZENNYVÍZHŐ HASZNOSÍTÁSI RENDSZER 1. Hőszivattyús
RészletesebbenHatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft
Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
Részletesebben