GEOTERMIKUS POTENCIÁL HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI KELET-MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GEOTERMIKUS POTENCIÁL HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI KELET-MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 GEOTERMIKUS POTENCIÁL HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI KELET-MAGYARORSZÁGON Kozák Miklós* és Mikó Lajos** *Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 4010 Debrecen Egyetem tér 1. ** Magyar Geológiai Szolgálat Alföldi Területi Csoportja 4032 Debrecen Wesselényi utca 6. III/12. Előzetes helyzetkép A hőmozgás az univerzum dinamikus fejlődésének és anyagevolúciójának egyik kulcsfontosságú tényezője. Még közvetlenebbül érzékelhető és bizonyítható a hő szerepe a földi geológiai fejlődésben, a belső és a külső övek differenciálódásában és energetikai változásaiban. Az endogén és exogén erők lényegében hőanomáliák okozta anyag és energiaáramlások a földköpenyben (konvekciós magmaáramok), illetve a mobilis külső földövekben (szélrendszerek, vízkörforgás). E részrendszerek érintkezési zónájának határfelületi jelenségeként, bonyolult kölcsönhatások eredményeként alakulnak ki az élet feltételei és maga az élővilág. A klímaváltozások napjaink aktualitásai között kulcsfontosságú kérdéssé emelik a földtörténeti léptékű hőmérsékleti ingadozásokat, amelyek a több mint 3,5 milliárd éves bioevolúcióban a nagy kihalások, faunavándorlások, flóraváltozások és evolúciós megújulások okozói voltak a globális lehűlések és felmelegedések által. A hő jelentőségét az emberiség fejlődésének kezdete óta érzékeli, az élet forrásának tartja és valamilyen formában hasznosítja (pl.: hévforrások, mezőgazdaság, tengeráramlások). A földhő mértékét és jelentőségét a vulkáni működésen, katasztrófákon, valamint a felszín alatti bányászat során szerzett tapasztalatok révén igen régóta érzékeljük. Tudományos igényű vizsgálatára és hasznosítására azonban a régóta létező, és az ipari forradalmat követően rohamos fejlődésen átmenő mélyfúrás technika, illetve a 20. század elején kifejlődő geofizika kutatásai által kerülhetett sor. A földfelszín alatti ún. belső földövekben a radioaktív izotópok (rádium, tórium, kálium) bomlásából hő termelődik. Ennek felszínre irányuló árama a geotermikus energia. Az egységnyi felületen időegység alatt áthaladó hőmennyiség a földi hőáram (watt/m 2 ), a hőmérséklet mélység felé történő növekedése a geotermikus mélységlépcső (m/ C), ennek reciproka a geotermikus gradiens ( C/m, gyakrabban C/100m). A geotermikus mélységlépcső értéke földi átlagban 33 m/ C, míg hazánkban mindössze m/ C. A Földön 1995-ben mintegy 5600 MW geotermikus energiát termelő hőerőmű működött, de a más módon felhasznált geotermikus energia mennyisége ennek a többszörösét is meghaladja. A geotermikus energia felszíni megjelenési formái a gejzírek, hévforrások, fumarolák, stb. A Föld hőjéből nyert elektromos energia egyes országokban már ma is magas érték (pl. El Salvador- 40%, Nicaragua- 28%, stb.). Erőművi felhasználás esetén 1kWh elektromos energia előállításához 10kg gőz MSZET kiadványai No 2. 11

2 szükséges, tehát egy több 100 MW-os erőmű nagy térfogatú és magas hőmérsékletű vízgőz rendszer jelenlétét kívánja meg. Földünk másodpercenkénti teljes hővesztesége kb. 7,7x10 12 cal/sec. (3,2x10 13 J). Egyes számítások szerint a prekambrium óta lezajlott vulkanizmus által előállt hőveszteség becsülhető értéke 2x10 10 cal/sec. (8,37x10 10 J). Mivel ennek időbeli és térbeli eloszlása egyenlőtlen, így átmenetileg fokozza és helyenként életben tartja azokat az anomáliákat, amelyek a felszínközeli zónában hipertermális hidrogeológiai hévízmezők kialakulását eredményezhetik. Ezek élettartama 1-10 mill. év nagyságrendű lehet aszerint, hogy ismétlődő jellegű folyamatról (riftesedés magmatizmusa), vagy rövid időtartamú folyamatról van szó (kontinentális vulkanizmus). A geotermikus adottságok földtani-hidrogelógiai alapjai A Kárpát-medence uralkodóan kontinentális ( szialikus ) kérgének nagyon erőteljes szerkezeti összetördeltsége, gyüredezettsége és pikkelytakarós jellege alapvetően összefügg azzal a ténnyel, hogy a térség sorozatosan ki volt téve a bajkáli, a kaledóni, a variszkuszi (hercíni), majd az alpi hegységképeződés szerkezeti mozgásainak, nagyon erőteljes az alaphegységi aljzat szerkezeti feldarabolódása, északkelet-délnyugati pásztákra tagolódása és haránttörésekkel való szabdaltsága. E sakktábla szerkezetet egy átlagosnál vékonyabb kéreg (25-27 km) jellemzi, melyben fejlett feltolódási zónák, tektonikus breccsaövek, egymást követő vályús süllyedékek és pikkelyes feltolódások jellemzik (1/a és 1/b ábra). Rábamenti metamorfit összlet Sopron-fertőrákosi metamorfit összlet Kőszeg-Rohonci összlet [jura- kréta] Pelsoi szerkezeti egység [mezozóos karbonátos sorozat] [ópaleozóos krist. palák, variszkuszi gránitok sorozat] Közép- Magyarországi szerkezeti öv [főleg triász karbonátok] Drávamenti kristályospala komlexum [paleozóos] Bükki mezozoikum [főleg triász, jura] mészkő, agyagpala Ipolymenti kristályospala összlet [paleozoikum] Miskolc Hévíz Budapest Harkány Szeged Eger H.szoboszló Szolnok Mórágyi gránitos migmatit komplexum [felső paleozoikum] Villányi újpaleozóos- mezozóos öv Uppony-szendrői paleozikum Debrecen Zempléni szerkezeti egység [főleg paleozóos] Szolnok-máramarosi (alföldi) flis öv [f-kréta - paleogén] Közép-alföldi migmatit komplexum [késő paleozóos] Békési kristályospala komplexum [paleozóos- prepaleozóos] 1/a ábra Hazánk paleo-mezozóos alaphegységi aljazatának szerkezete a kainozóos fedőüledékek elhagyásával MSZET kiadványai No 2. 12

3 1/b. ábra Kelet-Magyagrország É-D-i földtani szelvénye mélyfúrások és a szeizmikus geofizikai felvételek alapján A felszín alatti vízkészlet, amely a geotermikus energiát felveszi és közvetíti, alapvetően két nagy képződménycsoporthoz tartozik, az eltemetett triász mészkő összletekhez és a felső pannóniai sziliciklasztos homok-homokkő összetételű medenceüledékekhez. A törések és breccsaövek a víz termogravitatív leszivárgását és feláramlását teszik lehetővé. Termokarszt peremi hévforrásaink (Hévíz, budai termális vonal, Eger, Miskolc- Tapolca), valamint a 19. századnak főleg a Zsigmondy testvérek, Vilmos és Béla, nevéhez kötődő első sikeres termálvíz fúrások (pl.: Harkány, Városliget) már jelezték, hogy a repedezett és karsztos paleo-mezozóos alaphegységi medencealjzatban, valamint egyes artézi víz tároló kainozóos (pl.: pannóniai) rétegben jelentős termálvíz kincs tározódik. A víz- és szénhidrogén kutatások az 1920-as évektől napjainkig tucatszámra tárták fel a felszín alatti tároló szerkezeteket, rengeteg információt nyújtva ezek készleteiről, hőmérsékleteiről és telepenergiáiról. Különösen Pávai-Vajna Ferenc kutatásai nyomán tárultak fel számos helyütt hévízmezők, köztük a ma már méltán Európa hírű alföldi fürdővárosok, Hajdúszoboszló és Debrecen termális gyógyvizei. Napjainkra a Kárpát-medence mélyfúrásokkal és geofizikailag a világ legsűrűbben megkutatott területei közé tartozik. Különösen a szénhidrogén kutatások nyújtottak nagy tömegű információt és mára már az üzemelő hévízkutak több évtizedes tapasztalatai is hasznos adatbázist jelentenek a szakszerű geotermikus energiagazdálkodáshoz. Sajnálatos, hogy a geotermika, mint az alternatív energiafajták egyik legperspektivikusabb kutatási ága meglehetősen mostoha és gazdátlan terület volt és csupán az ezredfordulót követően került sor olyan miniszteriális szintű döntésre, amely a Magyar Geológiai Szolgálat hatáskörébe utalta a geotermikus adatok egységesített rendszerű országos és regionális nyilvántartását, adatbázis építését és az egységes gazdálkodás alapjainak lerakását. MSZET kiadványai No 2. 13

4 A földhő kinyerés mélységi övei és lehetőségei Az előzőekben vázolt földtani kép és a mélyfúrások, valamint geofizikai szelvények alapján szerzett információs bázis kirajzolják, hogy Magyarország geotermikus energiakészletének kitermelése termálvízkivétel segítségével kb m mélységig lehetséges, ameddig víztartó szerkezetek és vízutánpótlás feltételezhető. A mélység növekedésével azonban rohamosan csökken a porozitás és a vízutánpótlódás lehetősége. A víztartó szintek alatti termikusan felfűtött úgynevezett forró-száraz kőzetekből (Hot- Dry Rock) az angol név kezdőbetűinek rövidítésével megnevezett HDR módszer (2. ábra) nyújt hőkinyerési lehetőséget. Esetenként nagy nyomás alatt mesterségesen alakítunk ki repedéshálózatot, amennyiben az nem adott és ezután fúrott kútpárral cirkulációs rendszerben juttatjuk el és nyerjük ki a hő felvételére és szállítására alkalmas vízmennyiséget. vízzáró rétegek összesült repedezett tufa magmás test mesterségesen repesztett kőzet hőáramlás 2. ábra Forró-száraz kőzet (HDR) hőkinyerésének elvi vázlata kútpárral Ezzel a technikával, elvileg, a medencealjzatunk minden olyan része hőtermelésbe állítható, ahol egyébként a hőáram kedvező, a rendszer relatíve zárt és vízkészlete vagy nincs, vagy zárt terű és fosszilis. Hévíztartó felszín alatti képződmények, elsősorban a triász mészkövek, valamint a felső-pannóniai homok-homokkő összletek, ahol a mélység már eléri a termikus műrevalóság határértékét. A városligeti hévízadó mélyfúrás, az egri strand viszonylag kis mélységű fúrása, vagy a miskolci Augusztus 20 Strandfürdő kútjai jelzik, hogy a termikus mélykarszt a hegységperemtől távolodva változó mélységben csapolhatók meg, mivel oda a felszíni leszálló karsztöv hidegvize leszivárog, majd onnan a vezető rétegek felső zónájában visszaáramlik a karsztperemi hévforrások irányába, vagy törések mentén közvetlenül a felszín felé. Ez azonban nyitott és sérülékeny vízbázis, ahol a túlzott termelés a hévízmező tartós lehűlését okozhatja. A felső-pannóniai hévíztároló rétegek viszonylag bőséges vízutánpótlódással rendelkeznek a felettük települő pleisztocén-holocén durvább törmelékes folyóvízi üledéksor vízkészletéből, illetve a beszivárgási ablakok (pl.: Nyírség) csapadékából. Debrecen esetében az e rétegekre telepített északi termálvizes kútsor m MSZET kiadványai No 2. 14

5 közötti mélységből 5-15 m vastag fő vízadó szintekből térfogat % porozitás mellett talpmélységtől függően C közötti kifolyó vizet szolgáltat. Sajnos, a máig kitermelt több 10 millió m 3 hévíz meghaladta az utánpótlás mennyiségét, így az 1930-as évektől napjainkig az eredetileg pozitív, szabad kifolyású kutak nyugalmi vízszintje ma már közel 60 m-rel mélyebben húzódik. Hajdúszoboszló hévízkútjai m mélységből 30 % porozitású, átlagosan 10 m vastag lencseszerű hévíztárolóból 1926 óta szolgáltatnak 70 C körüli hőfokú vizet. A szentesi hévízmező a közeli cserebökényi és fábiánsebestyéni területekkel együtt közel 100 km 2 -es kiterjedésű. A több szintes hévíztartó rétegcsoport m között 3 nagy un. termelő emeletben lett megcsapolva. A szabad kifolyást a fokozott termelés miatt (több mint 33 db kút) ma már itt is veszély fenyegeti. Mint az 1. és 3. ábra szemlélteti a mélyülő medencesüllyedékekben mélyebben húzódó pannon vízadók vízhőmérséklete a dél-tiszántúlon a legkedvezőbb, de itt is csupán kis-közepes entalpiájú (<150 C). Hasonló a hőkép termokarsztjaink túlnyomó részénél is. É Miskolc Eger Nyíregyháza Szolnok Hajdúszoboszló Debrecen C C Szentes C Szeged C >90 3. ábra Kelet-Magyarország felső-pannon képződményeinek hévízkészlete és a Bükk peremi termogravitatív termokarszt rendszerek vízmozgási irányai A felszín közeli felső m (max. 250 m) vastagságú réteg összlet geotermikus hőtartaléka bár ez az öv klímatikus hatások alatt áll, illetve a leszivárgó, keveredő csapadék eredetű vízutánpótlás miatt relatíve alacsony hőmérsékletű és potenciálisan szennyezés veszélyeztetett (ipari és öntözővizek), szintén kiaknázható. E célra kísérletezték ki a horizontális és vertikális telepítésű, un. hőszondákat, amelynek lényege a következő. Horizontális elrendezésű szondánál néhány méter mélységben telepítenek síkban elhelyezett gyakori görbületekkel megnövelt hosszúságú csővezetéket. Vertikális elrendezésnél (4. ábra) fúrólyukat töltenek ki palástcementtel, belehelyezve az U alakban elrendezett csővezetéket. Mindkét szonda esetén keringető szivattyúval juttatnak le olyan hőcserélő folyadékot, amely érzékenyen reagálva akkumulálja az akár 1-3 C-os hőkülönbségeket is. A folyadék lehet ammónia, vagy olyan ennél is érzékenyebb fluidum, amelyhez hasonlót a hasonló, de fordított elven működő hűtőgépekben alkalmaznak. A folyadék hőszivattyún halad keresztül, amely expanziós és kompressziós térfogat változtatással lehűti a lemenő fluidumot és komprimálja a visszaérkezőt, hőcserélővel csapolva meg az előállt hőkülönbözetet. MSZET kiadványai No 2. 15

6 gazdaságos mélység m 4. ábra A vertikális hőszonda egyszerűsített telepítési szelvényrajza Termelési tapasztalatok, működő és tervezett rendszerek A termokarsztjaink természetes vízmegcsapolásai önszabályozó rendszerek, míg a rátelepített mélyfúrások nehezen modellezhető módon már eddig is megbolygatták a termogravitatív cirkuláció egyensúlyát. Így a mélykarsztra csak nagyon körültekintő és a rendszer egészét modellező hatásvizsgálatok alapján telepíthetünk újabb vízkivételi objektumokat. HDR rendszerű hőkivételre a Brit szigeteken és Arizóna területén ismerünk jól működő példákat. Esetünkben ennek olyan régiókban lehet jelentősége, ahol a paleomezozóos kristályos alaphegységi aljzat feltolódásai a medencekitöltő üledékek alatt kiemelkedő vonulatokat és jó hővezető képességük folytán un. hőkupolákat alkotnak. Egy ilyen esetre dolgozták ki az un. Érmelléki Geotermikus Erőmű tervét (Tanzenberger S., 2003) Álmosd, Bagamér, Kokad környékére. Két típusú projekt egyik része a pozitív hőanomáliával jellemzett alaphegységi hőkupolát megcsapoló fúrásokra települ, amely nagy entalpiájú geotermikus rezervoárnak tekinthető. A magasabb helyzetű közepes entalpiájú rezervoár a felső-pannóniai rétegek termálvizét használja fel. Termelőkúttá meddő szénhidrogén fúrások lennének kialakítva, melyekhez visszasajtoló kutak csatlakoznak. Az alaphegységi projekt 240 m 3 /h/kút hozam mellett 150 C-os kútfej hőmérsékletnél gazdaságosan működtethető. A fedőhegységi projekt 90 m 3 /h/kút hozam mellett 80 C-os kútfej hőmérséklettel kapcsolódik a rendszerbe. Összesen tehát 2000 m 3 /nap termálvíz kitermelése mellett több hőlépcsőben 56,6 MWh termikus energia állítható elő 21 MWh villamosenergia tervezett kapacitásra. A gázhozam m 3 /h, a munkaközeg izobután/vizes ammónia, a termikus rész hatásfoka mintegy 90 %-ra becsülhető. A hagyományos földhő hasznosítás természeti anyag felhasználásával történik, amely esetünkben a termálvíz. Ezzel szemben a földhő szondák esetében mesterségesen bejuttatott hőcserélő folyadékot keringetünk a hőkivételi rendszerben. Létezik egy kombinált megoldás is, amelynél a kitermelt és visszasajtolt termálvíz hőjét hőcserélővel megcsapolva, azt egy csekély sótartalmú, zárt rendszerű folyadékáram MSZET kiadványai No 2. 16

7 közvetíti a fogyasztóhoz. Ilyen esetekben, kazánban történő felmelegítés esetén is jelentős energia megtakarítást adhat a földhőből származó előmelegítésre használt hőmennyiség. Párizs egyik elővárosában évtizedek óta működik egy olyan hőszivattyúval működő kombinált geotermikus lakótelepi távfűtő rendszer, amelynek 270 m 3 /h óra hozam mellett 57 C hőmérsékletű vízzel 4000 lakás fűtéséhez segítenek hozzá (5. ábra). Az évi fűtőolaj megtakarítás több mint évi 2760 tonna. 5. ábra Párizsi geotermikus hőszivattyús távfűtő rendszer Szolnokon 1988-ban a Széchenyi lakótelepen fúrtak le és képeztek ki fűtési célú geotermikus energia termelésre egy 1350 m-es un. száraz lyukat (6. ábra). A fúrólyukban (geotermikus kút) 1200 kg ammóniát keringetnek napi üzemórán át. Az ammónia a fúrásban lefelé haladva felmelegszik, a talp 80 C-os hőmérsékletén fölforr és 7 bár nyomású gőzként áramlik vissza felfelé. A hőkivétel 8,6-11,5 GJ/nap. Az ammónia gőz gravitációsan visszafolyik a kiinduló tartályba. Az első hőcserélőben még az un. biztonsági kör m 3 -nyi vize kering, ami a fűtőkör belső hőcserélőjében adja át hőjét az un. hálózati víznek. Hőcserélős és hőszondás földhő energia kivételre egyre több hazai példa szolgáltat tapasztalatokat. Debrecenben jelenleg 1 db. 80 méteres hőszonda működik (Bartók Béla út), Szirmabesenyőn a horizontális telepítésű sekélyszondára találunk működő példát, de szórványosan már Nyíregyháza körzetében és a Duna-Tisza közén is megjelentek földhőszondák. A hőszivattyús hőenergia termelés kényelmesen telepíthető, kis helyigényű és a beruházás nagyságától függően néhány év alatt megtérülő környezetbarát energiakivételi rendszer. Ennek telepítésében, gyakorlati felhasználásában a hazai energiaszektor közel egy évtizedes lemaradással követi az élen járó európai országokat, holott a geotermikus energia hasznosítása terén hazánk az 1990-es évek elején még előkelő helyen állt a rangsorban. MSZET kiadványai No 2. 17

8 6. ábra A szolnoki Széchenyi lakótelep kísérleti referencia kútjának hőtermelő rendszere Termálvíz hasznosítás Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az anyagfelhasználással történő hagyományos földhő hasznosítás 70 év gyakorlata alapján általánosan elterjedt az Alföld egyes körzeteiben. Elsődleges fölhasználása a hőtartalmat és gyógyhatást hasznosító fürdőüzem és balneoterápia. Legismertebb példái: Északi-Középhegység pereme (Egerszalók, Mezpkövesd, Kács, Miskolc- Tapolca, stb.) Észak-alföldi süllyedék (Tiszafüred, Hajdúnánás, stb.) Belső flis öv (Szolnok, karcag, Hajdúszoboszló, Debrecen, stb.) Dél-alföldi részsüllyedékek (Békés, Makó, Szentes, stb.) Kommunális hasznosításra a jászságban ismerünk példát, ahol a termális ivóvizet hőelvonással hűtik megfelelő hőmérsékletűre, felhasználva a felszabadított hőmennyiséget. Ipari célokra az azóta megszüntetett debreceni bőrgyár hévízkútja szolgáltatott működő példát. Mezőgazdasági hasznosításra legszemléletesebb a Hajdúszoboszlón megvalósított kertészeti célú alkalmazás, valamint a Hajdú-Bihar megyében kísérleti jelleggel beindított trópusi haltenyésztés. A több lépcsős komplex hasznosításra mind Hajdúszoboszló, mind Földes (fürdő, üvegház), mind pedig Szentes kitűnő példát nyújt. Utóbbi az első kútcsoport létrehozása után nemzetközi szintű modellt jelentett, ahol kórház, lakótelep, fürdő üzem és üvegházi fürdés céljaira több lépcsősen hasznosították a termálvizet. Hazánkban 1986-ban a hasznosított hévíznyerő helyeink 50 %-a a fürdő- és ivóvíz ellátásban kapott szerepet. A hévízhasznosításra szánt mélyfúrású kutak száma ekkor 1019 MSZET kiadványai No 2. 18

9 db volt. A természetes geotermikus energiával kiváltott kőolaj mennyisége 1993-ban kb t volt. Ezáltal a légkör szennyezéséből elmaradt kb. 162 t CO 2, 700 t CO, 220 t NO 2 kibocsátás. A jelenlegi kis és közepes mélységű hőkészletek nagyobb arányú felhasználásával fűtésre és áramtermelésre kb. 1 millió t kőolaj lenne kiváltható. Földünkön 1989-ben MW volt a geotermikus energia felhasználás, csupán kis entalpiájú tárolókból. Az igazán nagy lehetőségeket azonban részben a mélykéreg hőfluxus kiaknázása jelentheti, s ennek terén hazai adottságaink jónak mondhatók, másrészt, pedig a sekélyhőszondák és hőszivattyúk bárhol telepíthető rendszere, illetve a hagyományos és az anyagfelhasználás nélküli kombinált, több lépcsős hasznosítású rendszerek jelenthetik. Ezek együttesen az ország csaknem minden területén jelentősen hozzájárulhatnak a drága önköltségű energiaszektor terheinek csökkentésére. Ehhez azonban országosan egységes energiapolitika szükséges, amelyben prioritást, adott esetben adókedvezményeket élveznek a környezetbarát, energiatakarékos alternatív energiatermelési beruházások és fejlesztések. Bár az új környezetvédelmi előírások kötelezően előírják a termálvíz kitermeléssel párhuzamos vízvisszasajtolást, ennek gyakori be nem tartása és visszamenőleges hatállyal nem alkalmazható volta miatt a rétegenergiák csökkenése a vízbázisú hőrezervoárok hőkészletének tartós és fokozatos hűlése várható. Mindez sürgeti az anyagfelhasználást nem jelentő technológiák minél gyorsabb és hatékonyabb fejlesztését. Az elmondottak mellett szól a mélyfúrású kutakkal történő hőkitermelés nagy fajlagos költsége is, amely nehezíti a magánerős beruházásokat. Jelenleg 1 folyóméter vízkutató fúrás, a kötelező geofizikai és kúthidraulikai vizsgálatokkal együtt kb Ft. körül határozható meg. Az EU csatlakozással az ilyen típusú munkák költségei várhatóan tovább növekednek. Kis- és középvállalkozók, lakótelepi közösségek számra elviselhető önköltséget jelenthet a hőszívattyús, hőszondás geotermikus földhő hasznosítás. Reméljük, hogy az ár és adó politika ezt a fogyasztói kört különféle kedvezményekkel, esetenként beruházás élénkítő intézkedésekkel, környezetvédelmi és technikai-műszaki felvilágosító munkával segíteni és ösztönözni fogja. Ajánlott irodalom: Barabás, I., 2003: Szolnok száraz geotermikus kút a Széchenyi lakótelepen. Kézirat Bobok, E., 1987: Geotermikus energiatermelés. Tankönyvkiadó, Budapest. p.246. Boldizsár, T., 1976: A geotermikus energia hasznosítása. Műszaki Kiadó, Budapest., p.191. Cermak, V. és Rybach, L., 1979: Terrestrial heat flow in Europe. Springer Verlag Erdélyi, M., 1988: A magyar medence hidrodinamikája. VITUKI Korim, K., 1990: A kis entalpiájú geotermikus energia hasznosításának fejlődése és perspektívája. Kőolaj és Földgáz 23. (123.) évf. 7. sz. p Korim, K., 1991: A szentesi hévízmező feltárásának és termelésének három évtizedes története. Kőolaj és Földgáz /6. p Korim, K., 1978: Magyarország hévízkútjai III. VITUKI Kozák, M., 2003: A geotermika alapjai. Kari jegyzet, DE- Ásvány- és Földtani Tsz. Kozák, M. és Püspöki, Z., 1998: Geológiai kislexikon I-II. Kézirat, Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék, p Liebe, P. és Mike, K. és Székely, F., 1986: Az Alföld törmelékes medenceüledékeinek tagolása és nyomásállapotának jellemzése. Hidrológiai Közlöny, 66.évf. 6. szám Lund, J. W. and Freeston, D. H., 2001: World-wide Direct Uses of Geothermal Energy 2000, Geothermics, 30/1, Elsevier Science, Ltd., Oxford, UK, Tanczenberger, S., 2003: Érmelléki Geotermikus Erőmű. Kézirat, megvalósíthatósági t. Török, J., 1999: Hévízgazdálkodás az Alföldön. Kézirat, TIVIZIG MSZET kiadványai No 2. 19

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz

Részletesebben

DE TEK TTK Ásvány- és Földtani Tanszék

DE TEK TTK Ásvány- és Földtani Tanszék FÖLDTUDOMÁNYI BSC SZAKMAI TÖRZSANYAG GEOTERMIKA Óraszám: 2+0 Kredit: 3 Tantárgyfelelős: Dr. Gyarmati Pál egyetemi magántanár DE TEK TTK Ásvány- és Földtani Tanszék Debrecen, 2005 1 A tantárgy megnevezése:

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia

Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Szanyi János Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék szanyi@iif.u-szeged.hu Energia, Interdiszciplináris workshop ATOMKI, Debrecen,

Részletesebben

INFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest Miskolci geotermikus hőbetáplálási projekt Népesség 170000 fő Üzemeltetés

Részletesebben

TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN H BÁNYÁSZATI LEHET SÉGEK ÉS H SZONDAVIZSGÁLATOK Dr. Kozák Miklós Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék A Földünkön

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

GeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.

GeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. GeoDH EU Projekt Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. Geotermikus Távfűtő Rendszerek Európában GeoDH Geotermikus projektek tervezése és a N technológiák üzemeltetése

Részletesebben

Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai

Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai Készítette: Ádók János, igazgatóság elnöke Hódmezővásárhely, 2012. december Az előadás

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus Energiahasznosítás Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus energia nem más mint a föld hője Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítást 30 C hőmérséklet alatt. Geotermikus

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről

Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről Megvalósíthatósági tanulmányok Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről A projekt háttere Magyarország gazdag geotermikus energiakészlettel rendelkezik. Míg a föld felszínétől lefelé

Részletesebben

Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban. Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft

Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban. Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft Geometry of the sediments of the Carpathian Basin Hőmérséklet eloszlás a felső-pannóniai

Részletesebben

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Rotárné Szalkai Ágnes, Tóth György, Gáspár Emese, Kovács Attila, Gregor Goetzl, Stefan Hoyer, Fatime Zekiri,

Részletesebben

Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László

Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet-földtudomány szakirány 2009.06.15. A téma

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

energiatermelés jelene és jövője

energiatermelés jelene és jövője Geotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató A magyarországi geotermikus energiatermelés jelene és jövője RETS projekt konferenciája, Vecsés Jó példák a megújuló energiaforrások

Részletesebben

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. 2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális

Részletesebben

A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről

A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről Dr. Kovács Imre EU FIRE Kft. A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ A GEOTERMIÁBAN II. Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Szakosztály XI. Szakmai Napja

Részletesebben

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,

Részletesebben

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, módszere és a vizsgálatok eredményei geotermikus energia hasznosítás szempontjából Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Ferencz

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ SZAKÉRTŐI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. I. GEOTEST projekt előzménye 1. A hazai

Részletesebben

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás

Részletesebben

Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai

Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai Készítette: Ádók János, igazgatóság elnöke Hódmezővásárhely, 2014. november Az előadás

Részletesebben

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Vállalati szintű energia audit dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Audit=összehasonlítás, értékelés (kategóriába sorolás) Vállalatok közötti (fajlagosok alapján) Technológiai paraméterek (pl.

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Geotermia. Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar

Szegedi Tudományegyetem Geotermia. Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar Szegedi Tudományegyetem Geotermia Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar A geotermia szerepe a SZTE-n -Oktatás - Kutatás - Szolgáltatás - Hazai és nemzetközi együttműködések - Sikeres pályázatok konzorciumokban

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián Langyos- és termálvizek a Tokajihegység nyugati peremén Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián TÉMAVÁZLAT AZ ELŐADÁS FŐBB PONTJAI: Bevezetés - előzmények Hegység geológiája

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

A komplex geotermikus hasznosítási rendszer és a magyar szerb termálvízbázis-monitoring

A komplex geotermikus hasznosítási rendszer és a magyar szerb termálvízbázis-monitoring A komplex geotermikus hasznosítási rendszer és a magyar szerb termálvízbázis-monitoring Szeged Subotica Komplex geotermikus energiahasznosítás, és közös magyar-szerb termálvízbázis-monitoring tervezés

Részletesebben

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Vajdahunyadvár,

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

GÁZÁTADÓ ÁLLOMÁSOK GEOTERMIKUS FŰTÉSE Dr. Zsuga János PhD FGSZ ZRt.

GÁZÁTADÓ ÁLLOMÁSOK GEOTERMIKUS FŰTÉSE Dr. Zsuga János PhD FGSZ ZRt. GÁZÁTADÓ ÁLLOMÁSOK GEOTERMIKUS FŰTÉSE Dr. Zsuga János PhD FGSZ ZRt. A gázátadó állomások nyomásszabályozó szelepein az izentalpikus expanzió során jelentkező Joule-Thomson hatás a gáz, jelentős lehűlését

Részletesebben

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3 HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Geotermikus kutatások az MFGI-ben. Tóth György, Merényi László MFGI

Geotermikus kutatások az MFGI-ben. Tóth György, Merényi László MFGI Geotermikus kutatások az MFGI-ben Tóth György, Merényi László MFGI Tartalom Jogszabályi háttérből eredő kötelezettségek Nemzetközi együttműködések komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok (É&T)

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Gondolatok a hazai medenceüledékek (leg)felső, felszín közeli tartományának geotermikus adottságairól. Dr. Papp Zoltán

Gondolatok a hazai medenceüledékek (leg)felső, felszín közeli tartományának geotermikus adottságairól. Dr. Papp Zoltán Gondolatok a hazai medenceüledékek (leg)felső, felszín közeli tartományának geotermikus adottságairól Dr. Papp Zoltán XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2011. április Általános elvek

Részletesebben

Sz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1

Sz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1 Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak Előadó: Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Tartalom Bevezetés A mélyfúrás-geofizika kapcsolódó pontjai A mélyfúrás-geofizika módszerei

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Konferencia a felszín alatti vizekért Siófok, 2009. március 25-26. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Davideszné Dömötör Katalin AQUIFER Kft. MEGBÍZÓ:

Részletesebben

Hogyan szennyezik el a (víz)kutak a felső vízadókat?

Hogyan szennyezik el a (víz)kutak a felső vízadókat? Új utak a földtudományban Budapest Szongoth Gábor * Hogyan vízadókat? * az ábrák egy része Buránszki Józseftől (Geo-Log Kft.) származik Tartalom Bevezetés Kút típusok, kútszerkezetek Gyűrűstér tömedékelés

Részletesebben

Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései

Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései Nádor Annamária, Tóth György, Rotárné Szalkai Ágnes, Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

HARMONIZÁLT TERMÁLVÍZ-, ÉS GEOTERMIKUS ENERGIAGAZDÁLKODÁS MEGALAPOZÁSA A PANNON-MEDENCE NYUGATI RÉSZÉN

HARMONIZÁLT TERMÁLVÍZ-, ÉS GEOTERMIKUS ENERGIAGAZDÁLKODÁS MEGALAPOZÁSA A PANNON-MEDENCE NYUGATI RÉSZÉN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) HARMONIZÁLT TERMÁLVÍZ-, ÉS GEOTERMIKUS ENERGIAGAZDÁLKODÁS MEGALAPOZÁSA A PANNON-MEDENCE NYUGATI RÉSZÉN Rotárné Szalkai Ágnes 1, Radovan

Részletesebben

Termálvíz energetikai hasznosítása

Termálvíz energetikai hasznosítása Termálvíz energetikai hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Két példa a termálvíz energetikai hasznosítására Egerszalók Wairakei, Új-Zéland Meghatározások

Részletesebben

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő

Részletesebben

Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei

Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei Sas Zoltán Pannon Egyetem V-öd éves, diplomázó környezetmérnök hallgató E-mail: ilozas@gmail.com Tel.: +36-30/22-88-339 Előadás menete I. Mi is az a hévíz? II.

Részletesebben

A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN

A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN Debnár Zsuzsanna, Keresztes Ildikó, Mátyás Gábor, Szabó Máté Észak-magyarországi

Részletesebben

2009/2010. Mérnöktanár

2009/2010. Mérnöktanár Irányítástechnika Hőszivattyúk 2009/2010 Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár 1 Bevezetés Egy embert nem taníthatsz meg semmire, csupán segíthetsz neki, hogy maga fedezze fel a dolgokat. (Galilei) 2 Hőszivattyúról

Részletesebben

10 ÉVE A GEOTERMIA SZOLGÁLATÁBAN IX. Geotermikus Konferencia Szeged, 2013. március 21. Húsz szentesi hévízkút teljeskörű kútvizsgálatának eredményei

10 ÉVE A GEOTERMIA SZOLGÁLATÁBAN IX. Geotermikus Konferencia Szeged, 2013. március 21. Húsz szentesi hévízkút teljeskörű kútvizsgálatának eredményei 10 ÉVE A GEOTERMIA SZOLGÁLATÁBAN IX. Geotermikus Konferencia Húsz szentesi hévízkút teljeskörű kútvizsgálatának eredményei Szongoth Gábor (Geo-Log Kft.) dr. Galsa Attila (ELTE) Steierlein Ildikó (Geo-Log

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.

Részletesebben

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 13; E-mail: tomassch@freemail.hu Bevezetés Az energiatermelés

Részletesebben

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management T-JAM Thermal Joint Aquifer Management Közös felszín alatti termálvíztest lehatárolási és termálvíz-gazdálkodási javaslat a magyar-szlovén határmenti régióban Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

Energiastratégia és ásványvagyon készletezés

Energiastratégia és ásványvagyon készletezés Energiastratégia és ásványvagyon készletezés 45. Bányagépészeti és Bányavillamossági Konferencia Balatongyörök 2012. 09. 27. Bencsik János Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ

Részletesebben

GeoDH Training. 2014. November 5 Budapest, MFGI

GeoDH Training. 2014. November 5 Budapest, MFGI GeoDH Training 2014. November 5 Budapest, MFGI A GEOTERMIKUS ALAPÚ TÁVFŰTŐ RENDSZEREK ELŐSEGÍTÉSE EURÓPÁBAN GeoDH A Szekció Geotermia 5. Nrész: Geotermikus energiatermelés a gyakorlatban Ádám László (Mannvit

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás Magyarországon

Geotermikus energiahasznosítás Magyarországon Trendek és gyakorlati példák 2015. február 10. Geotermikus energiahasznosítás Magyarországon A veresegyházi példa Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök A kezdetek 1878

Részletesebben

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz

Részletesebben

lehetőségei és korlátai

lehetőségei és korlátai A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom

Részletesebben

Geotermikus tárolók. Dr. Tóth Anikó PhD Kőolaj és Földgáz Intézet

Geotermikus tárolók. Dr. Tóth Anikó PhD Kőolaj és Földgáz Intézet Geotermikus tárolók Dr. Tóth Anikó PhD Kőolaj és Földgáz Intézet A földkérget alkotó kőzetek nem homogén anyagok, a teret csak ritkán töltik ki hézagmentesen. A magmás kőzetek (pl. gránit, bazalt, andezit

Részletesebben

Termál projektek a Dél-Alföldön 2007-2013

Termál projektek a Dél-Alföldön 2007-2013 Termál prjektek a Dél-Alföldön 2007-201 VS T VS VS T Getermikus Közműrendszer bővítése "Déli termálkör" Technlógiai séma, 2007. Hódtói fűtőmű Szekunder Hálózat I.kör II.kör III.kör Kssuth Zsuzsanna Gimnázium

Részletesebben

Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk

Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk Környezeti hő Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk geotermikus energia: a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia; Sekély mélységű (20-400 m) Nagy mélységű hidrotermikus

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

SZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA. 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10.

SZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA. 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10. SZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10. Kiss Pál ügyvezető igazgató THERMOWATT Kft. SZENNYVÍZHŐ HASZNOSÍTÁSI RENDSZER 1. Hőszivattyús

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

Geotermikus alapú térségfejlesztési projektek a Dél-alföldön

Geotermikus alapú térségfejlesztési projektek a Dél-alföldön Geotermikus alapú térségfejlesztési projektek a Dél-alföldön Dr. Kóbor Balázs SZTE tudományos főmunkatárs Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter Innogeo Kft. Brunnen Hőtechnika Kft. Pre-neogen basement

Részletesebben

Hőszivattyúk alkalmazása Magyarországon, innovatív példák

Hőszivattyúk alkalmazása Magyarországon, innovatív példák A geotermikus energia hasznosításának lehetőségei konferencia- Budapest 2013 Hőszivattyúk alkalmazása Magyarországon, innovatív példák Dr. Ádám Béla PhD HGD Kft. ügyvezető igazgató Budapest, 2013. október

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012

Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012 Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012 Dr. Tóth Anikó ME Kőolaj és Földgáz Intézet Budapest, 2012. december 12. Geotermikus Szakosztály alakulás

Részletesebben

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe Visszasajtolás pannóniai homokkőbe Szanyi János 1 Kovács Balázs 1 Szongoth Gábor 2 szanyi@iif.u-szeged.hu kovacs.balazs@gama-geo.hu posta@geo-log.hu 1 SZTE, Ásványtani Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2

Részletesebben

Hozzájárulhat-e a geotermia a távhő versenyképességének javításához? Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök

Hozzájárulhat-e a geotermia a távhő versenyképességének javításához? Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Hozzájárulhat-e a geotermia a távhő versenyképességének javításához? Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Az attól függ, hogy Milyen mélyre kell kutat fúrni? Milyen meleg

Részletesebben