A magyarországi termálvizek geokémiájának vázlata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyarországi termálvizek geokémiájának vázlata"

Átírás

1 Magyar Kémiai Folyóirat Összefoglaló közlemények 199 A magyarországi termálvizek geokémiájának vázlata VETŐ István, HORVÁTH István és TÓTH György Magyar Állami Földtani Intézet. Stefánia út 14, 1143 Budapest, Magyarország 1. Bevezetés A termálvizet, vagyis a 30 o Cnál melegebb felszínalatti vizet Magyarországon gyógy és rekreációs fürdőket tápláló vízként és fűtési célra egyaránt nagy mennyiségben használják. Nem nehéz belátni, hogy termelése, felhasználása és használat utáni elhelyezése, visszasajtolása során fellépő környezeti, ill. technológiai problémák (pl. gyógyhatású komponensek koncentrációjának csökkenése, a visszasajtolt víz és a tárolókőzet közötti kölcsönhatás) megelőzése ill. mérséklése megköveteli a kémiai tulajdonságokat megszabó folyamatoknak, vagyis a termálvíz geokémiájának az ismeretét/megértését. A felszínalatti vizet törmelékes és repedezettkarsztos kőzetek tárolják. E két kőzettípus eltérő ásványi összetétele és gyakran nagymértékben eltérő szervesanyag tartalma miatt a bennük tárolt víz kémizmusa és annak fejlődése jelentősen különbözhet. A következőkben először áttekintjük azt, hogy az egyes oldott komponensek milyen módokon/mikor kerülhetnek a vízbe, ill. válhatnak ki belőle, majd áttekintjük a hazai termálvizek geokémiáját. 2. A vízben oldott anyagok eredete 2.1. Törmelékes tároló kőzetek A víztartó kőzetek jó része laza homokként/iszapként folyók, tavak vagy tengerek fenekén rakódik le. Ezek a felszíni vizek nagymértékben eltérő mennyiségű és minőségű oldott anyagot tartalmaznak és ezek a különbségek nagyban kihatnak a megfelelő üledékekbe bezárt víz kémizmusára. Betemetődésük során az üledékek úgy a víztartó mint a vízzáró kőzetek tömörödnek és a pórusterüket kitöltő víz egy része fokozatosan kiszorul. Ezzel egyidőben a visszamaradó víz kémiai jellege jelentősen megváltozik. A változást elsősorban a kőzet szervesanyag tartalmának bakteriális lebontása ill. a betemetődésnek megfelelő hőmérséklet emelkedés (ez Magyarországon általában 45 o C 100 méterenként) által kiváltott nembakteriális átalakulása (érése) okozza 1. A pórusvízben élő aerob baktériumok a labilis szervesanyagot az oldott oxigénnel oxidálják, majd ez utóbbi elfogyása után anaerob baktériumok fermentálják a labilis szervesanyagot és többek között H 2 t, ammóniát és acetátot termelnek. 2,3 A fermentációval párhuzamosan más anaerob baktériumok a szilárd fázisú Feoxihidroxid, majd az oldott szulfát redukciójával nyert oxigénnel az alábbi egyenletek CH 2 O + 2FeO(OH) = HCO 3 + 2Fe OH (1) 2 CH 2 O + SO 4 = 2CO 2 + H 2 S + 2OH (2) szerint oxidálják a labilis szervesanyagot, elsősorban az acetátot. 2,3 A szulfát tartalom 0.1 mmol/l alá csökkenése után 3 részben az acetát fermentációjával, részben a CO 2 bakteriális redukciójával az alábbi egyenletek szerint metán keletkezik. CO 2 + 4H 2 = CH 4 + 2H 2 O (3) CH 3 COOH = CO 2 + CH 4 (4) Mindkét reakció jelentős Cizotóp frakcionációval jár 4, pl. a CO 2 redukciója során a keletkező metán δ 13 C értéke akár kel negatívabb lehet a kiindulási CO 2 δ 13 C értékénél. Mindennek eredményeképpen az acetáton, H 2 n, ammónián és metánon kívül szerves eredetű bikarbonát és CO 2 ill. igen kevés szervesanyag, H 2 S ill.mn 2+ és Fe 2+ kerül a vízbe. A bakteriális metán egy része diffúzióval, intenzív keletkezés esetén esetleg buborékok formájában is felfelé mozog és az anaerob, majd az aerob baktériumok egyéb labilis szerves vegyületekhez hasonlóan oxidálják. A vízkémiai változások nagymértékben függnek a rendelkezésre álló oxigén forrásoktól; míg az anaerob oxidáció kezdetén a tengeri üledékek pórusvize jelentős mennyiségű szulfátot (kb. 28 mmol/l) tartalmaz, az édesvízi üledékek pórusvizében a szulfát mennyisége általában 1 mmol/lnél kisebb. A szervesanyag érésének a vízbe kerülő termékei közül itt a CO 2 t, az ammóniát és a metánt, (továbbiakban termikus metán) emeljük ki. A termikus metán keletkezésének kezdete kb. 60 o C hőmérsékletre tehető, a CO 2 é és az ammóniáé valószínűleg már kisebb hőmérsékleten megindul. A termikus és a bakteriális metán δ 13 Cvel kifejezett C izotóp aránya általában 55 nél kisebb ill. 50 nél nagyobb; ez a különbség elvben módot kínál a kétféle metán megkülönböztetésére. 5 A víz CO 2 tartalmának a szervesanyag bakteriális lebomlása és az érés miatt bekövetkező megnövekedése a tároló kőzetben lévő szilikátok, elsősorban a plagioklász az albit (NaAlSi 3 O 8 ) és az anortit (CaAl 2 Si 3 O 8 ) elegye hidrolíziséhez és így az oldott Na mennyiségének megnövekedéséhez ill. CaCO 3 kiválásához vezet. 6 Mivel az említett reakciók egyike sem jár klorid lekötésével és a lebomló ill. hidrolizáló anyagok gyakorlatilag klorid mentesek, a pórusvíz klorid tartalmát ezek a reakciók nem változtatják meg. Az előzőekben tárgyalt folyamatok nem csupán a Fe, de más nyomelemek koncentrációját is megváltoztathatják. Tel: / 176, fax: ,

2 200 Magyar Kémiai Folyóirat Összefoglaló közlemények Példa erre a jód és a lítium. A zömmel a szervesanyagban megkötött jód annak bakteriális lebontásakor ill. az érés folyamán felszabadul 7 és jodidként belekerül a vízbe. Li a plagioklász hidrolízisével kerülhet a vízbe. Eddig nem számoltunk azzal a lehetőséggel, hogy az üledékek, elsősorban a víztartó rétegek pórusterét kitöltő vizet részben vagy egészben külső forrásból származó víz szoríthatja ki. Két fő külső vízforrást a víztartó kőzettel szomszédos és szintén tömörödő vízzáró kőzetből kiszoruló vizet ill. a beszivárgó csapadékot kell figyelembe venni. Míg a vízzáró kőzetből kiszoruló víz hozzákeveredése kezdetben alapvetően nem változtatja meg a víztartót kitöltő víz kémiai jellegét, a csapadék eredetű víz hozzákeveredése a kémiai jelleg jelentős megváltozását, elsősorban a legtöbb oldott komponens koncentrációjának csökkenését eredményezi Repedezett, karsztos tároló kőzetek A repedéses porozitást kitöltő víz az esetek túlnyomó részében jóval a pórustér kialakulása után kerül a tároló kőzetbe. Részben a rövid tartózkodási idő miatt, részben mivel ezek a tárolók többnyire a törmelékes tárolóknál lényegesen kevesebb és/vagy kevésbé labilis szervesanyagot tartalmaznak, ez utóbbi bakteriális lebontása ill. érése csekély hatást gyakorol az oldott komponensek mennyiségére. 3. A hazai termálvizek eredete A feltárt termálvíz készlet nagyobb részét a miocén időszak közepén az ország területének jórészét elborító tengerből, az azt felváltó csökkent sótartalmú (majd édesvizű?) Pannon tóból ill. a beléjük ömlött, vagy a feltöltődésük után a pliocén és a negyedidőszak során kialakult folyókból lerakódott homok, homokkő rétegek tárolják. E víztartó rétegek egy részének pórusterét ma is a lerakó víz tölti ki, noha teljes oldott anyag tartalmának mennyisége és minősége a lerakódás óta eltelt hosszú idő alatt jelentősen megváltozhatott. A víz az esetek túlnyomó részében nátrium hidrogénkarbonátos jellegű. 6,8 Igen gyakran azonban a víztartó réteget kitöltő vizet külső forrásból származó víz szorította ki. Az alföldi termálvíz készlet egy jelentős részét a jégkorszak legvégén (65 és 10 ezer év BP között) a kiemelt területeken (pl. DunaTisza közi dombság, Nyírség) beszivárgott csapadékvíz alkotja. Erre az igen fiatal vízre a kis klorid tartalom mellett az igen negatív δ 18 O jellemző. 9,10 Az 1. ábrán az Alföldet harántoló metszeten a kis kloridtartalmú vizek beszivárgása és keveredése jól tükröződik. Szentes környékén a tároló kőzeteket még 1500 mel a tengerszint alatt is 15 mg/lnél kevesebb kloridot tartalmazó jégkorszak végi víz tölti ki, ami a DunaTisza közi dombságon (pl. az 1. ábrán a Dávod és Tázlár közötti szelvényrész) szivárgott be és délkeleti irányba áramolva onnan jutott le akár 1500 m mélységre. A klorid tartalomnak az 1. ábra szinte teljes metszetén megfigyelhető felszín felé történő csökkenése a csapadékvíz beszivárgása mellett a Pannon tó több millió éves története során bekövetkezett kiédesedést is tükrözi. A Szentes és Dévaványa között a felső néhány száz méteren mutatkozó klorid tartalom növekedés az akár a szikesedésig is fokozódó bepárlódás eredménye. A miocén tengerből, ill. a Pannon tóból lerakódott üledékek alatt települő idős repedezett tárolókban (pl. Bükfürdő) lévő termálvíz főként NaCa hidrogénkarbonátos, Budapest környékén CaMg Nahidrogénkarbonátszulfátos jellegű. Az idős, repedezett víztartó rétegben lévő termálvíz általában a repedéseket eredetileg kitöltő víz (pl. karsztvíz) és a rátelepülő tengeri, tavi rétegekből beáramlott víz különböző arányú keveréke. 1. Ábra. A klorid eloszlása egy alföldi szelvény mentén 4. A bakteriális lebontás és az érés tükröződése a termálvizek néhány oldott komponense mélység szerinti eloszlásában 4.1. Hidrogénkarbonát A 2. ábrán az alföldi termálvizek HCO 3 és a Na + tartalma közötti összefüggést mutatjuk be. Az 100 mg/lnél kevesebb kloridot tartalmazó termálvizekben a két komponens rendkívül szoros pozitív korrelációban áll, a legjobban illeszkedő egyenes iránytangense nagyon közeli a HCO 3 és a Na + ionsúlyainak 2. Ábra. A nátrium és a hidrogénkarbonát tartalom kapcsolata hányadosához. 100 és 1000 mg/l közötti klorid tartalom esetében a korreláció már kevésbé erős, míg 1000 mg/l felett csupán a minták egyrésze mutatja. Mindez jól magyarázható az üledékekben nem elhanyagolható mennyiségben jelenlévő plagioklász szemcsék CO 2 általi hidrolízisével és Natartalmuk oldatba kerülésével 6. Az ehhez szükséges jelentős mennyiségű CO 2 t elsősorban az érés, ill. kisebb mértékben a szervesanyag bakteriális lebontása biztosíthatta/ biztosítja. Helyenként a kéreg alsó részén valószínűleg ma is aktív termikus karbonát disszociációval keletkező és felfelé áramló CO 2 11 is hozzájárulhat a plagioklász hidrolíziséhez. A

3 kloridban dúsabb víz Natartalma nagyobb, mint az azonos mennyiségű hidrogénkarbonátot tartalmazó, kloridban szegény vízé; a különbség nyilván a kloridhoz kötődő Na. A kloridban dúsabb víz a miocén tengerből vagy a csökkent sótartalmú Pannon tóból záródott be az üledékbe. Magyar Kémiai Folyóirat Összefoglaló közlemények 201 A növekvő mélységgel legalábbis a felső kmes mélység intervallumban a hidrogénkarbonát tartalom nő (3. ábra). Ez nem meglepő, hiszen a növekvő betemetődéssel ill. az azzal együtt járó hőmérséklet növekedéssel az érés előrehalad és egyre újabb és újabb CO 2 mennyiség szabadul fel a kőzetben lévő szervesanyagból. A nagy szórás azonban magyarázatra szorul. Legalább három tényezőt kell itt figyelembe vennünk. (i) A geotermikus gradiens területi változékonysága miatt ugyanahhoz a mélységhez eléggé eltérő hőmérsékletek tartozhatnak. (ii) Az azonos mélységben lévő víztartó rétegek (és a szomszédos vízzáró rétegek) szerves anyag tartalmai között akár nagyságrendnyi különbség is lehet. (iii) A mélyre lejutó csapadékvíz felhígítja az eredeti pórusvizet. Ha a csapadékvíz hozzákeveredése óta kevés idő telt el, akkor a további éréssel keletkező CO 2 nem tudja ellensúlyozni a hígulást. 4. Ábra. A hidrogénkarbonát tartalom változása a mélységgel a különböző Oizotóp arányú termálvizekben 4.2. Metán A felszín alatti víz metántartalma <1 és 1000 l/m 3 között változik és a mélységgel nem mutat határozott növekedést Az 5. ábra a vízben oldott metán C izotóp arányának mélység szerinti változását mutatja. 1 kmnél kisebb mélységben a metán δ 13 C értéke mindig negatívabb 55 nél, mutatva a bakteriális metán túlsúlyát A Cizotóp arány alapján egyes 1 és 2,2 km közötti mélység intervallumból termelt vizeknél már kimutatható termikus metán hozzájárulás, de a tárolók többségében még mindig a bakteriális metán uralkodik. Ugyanakkor az alföldi gáz és olajtelepek nagy többségének metánja ugyancsak a Cizotóp arány alapján termikus 3. Ábra. A hidrogénkarbonát tartalom változása a mélységgel A 4. ábrán a hidrogénkarbonát tartalom mélységgel való változását mutatjuk az ismert Oizotóp arányú vizek példáján. Látható, hogy az Oizotóp arányok alapján elkülönített három termálvíz csoport mindegyikében nő a mélységgel a HCO 3 tartalom. A főként vagy teljes mértékben az utolsó eljegesedés során, legfeljebb 65 ezer évvel ezelőtt beszivárgott csapadékból álló, Oizotóposan könnyű vizek mezője eléggé élesen elkülönül a tengerből ill. a csökkent sótartalmú Pannon tóból származó több millió éves, O izotóposan nehéz vizek mezőjétől; hasonló mélység esetén az idős vizek HCO 3 tartalma szinte mindig nagyobb a fiatal vizekénél. Ez a két termálvíz csoport közötti különbség bizonyítja, hogy a csapadékvíz okozta hígulásnak nagy szerepe van a termálvizek kémiai jellege szempontjából. Az Oizotóp arány alapján a fiatal és az idős termálvíz csoport között átmenetet alkotó harmadik termálvíz csoport mezője eléggé jól egyezik az idős vizek mezőjével, valószínűsítve, hogy ezek az izotóposan átmeneti jellegű vizek is idősek, feltehetőleg a Pannon tó kiédesedett fázisát képviselik. 5. Ábra. A vízben lévő metán Cizotóp arányának változása a mélységgel eredetű 11,17. Ezek a tények azt sugallják, hogy az alföldi szénhidrogén telepek viszonylag jól szigeteltek, metán tartalmuk elszökése nem intenzív.

4 202 Magyar Kémiai Folyóirat Összefoglaló közlemények 5. Víz minőség változás a termelés során A kitermelt termálvíz helyére a szomszédos tároló kőzetek pórusterét kitöltő víz áramlik be. Ha ez utóbbi oldott anyag tartalma jelentősen különbözik a kitermeltétől, akkor intenzív és folyamatos termelés során a víz minősége jelentősen megváltozik. Jó példát adnak erre a bükfürdői termálvíz termelése során gyűjtött tapasztalatok.. Bükfürdőn a termálvizet a törmelékes üledékekből felépült kisalföldi medence aljzatához tartozó, kiemelt helyzetben lévő paleozoós dolomit tartalmazza. 37 éves (195996) intenzív termelés során az eredetileg Na Ca Mg hidrogénkarbonátos típusú, szulfátban szegény vízet Na hidrogénkarbonátos kloridos típusú, szulfátban gazdag víz váltotta fel, miközben az igen magas, valószínűleg zömmel alsó kéreg eredetű CO 2 tartalom jelentősen 1.1 ről 0.73 l/lre csökkent. A 6. ábra a bükfürdői termálvíz oldott anyag tartalmában a termelés során bekövetkezett változást szemlélteti Klopp Horváth 18 nyomán. A fokozatos, de drasztikus változások jól tükrözik az eredeti karsztvíz és a betemetődés során átalakult tengervíz/tóvíz keveredésével kialakult termálvíznek a kiemelt helyzetben lévő dolomitot körülvevő miocén és pannon tároló rétegeket kitöltő átalakult és valószínűleg evaporitokkal érintkező tengervíz/tóvízzel való fokozatos keveredését, helyettesítését. 6. Ábra. A bükfürdői termálvíz fő oldott komponensei koncentrációjának változása a termelés során 6. Konklúziók A törmelékes tárolókból termelt hazai termálvizek nagy többsége a Pannon tó csekély sótartalmának és a gyakran jelentős csapadék víz hozzájárulásnak megfelelően kevés kloridot tartalmaz és Nahidrogénkarbonát típusú. A Na zöme a plagioklásznak a szervesanyag bakteriális degradációjával és érésével keletkezett CO 2 általi hidrolíziséből származik. A Nahidrogénkarbonát tartalom a mélységgel bár nagy szórással nő. A jórészt 55 nél negatívabb δ 13 C tanúsága szerint a vizsgált termálvizekben oldott metán zömében bakteriális eredetű. Egyes hazai termálvizek CO 2 tartalmának jelentős része, vagy akár a zöme a kéreg alsó részén, karbonátok hőbomlásával keletkezett. Intenzív, több évtizedes termelés a termálvíz oldott só és gáztartalmának drasztikus megváltozásához vezethet. Köszönet nyilvánítás Marton Lajos és Varsányi Irén lektorok megjegyzéseikkel és segítőkész bírálatukkal lényegesen javították a dolgozatot. Hivatkozások 1. Kharaka, Y.K.; Hull, R.W.; Carothers, W.W. SEPM Short Course. 1985, 17, Froelich, P.N.; Klinkhammer, M.I.; Bender, M.L.; Luedtke, N.A.; Heath, G.R,; Cullen, D.; Dauphin, P.; Hammond, D.; Hartman, B.; Maynard, V. Geochim. Cosmochim. Acta 1979, 43, Jörgensen, B.B. In Marine Geochemistry; Schulz, H.D.; Zabel, M., Eds.; Springer: Berlin, 2000; pp Carothers, W.W.; Kharaka, Y.K. AAPG Bulletin. 1978, 62, Schoell, M. AAPG Bulletin. 1983, 67, Varsányi, I.; Matray, JM.; Ó.Kovács, L. Chem.Geol. 1997, 140, Vető, I.; Klopp, Á.; Horváth, I.; Kárpáti, Z.; Tóth, Gy. Hidrol. Közl. 1998, 78, Vető, I.; Klopp, G.; Horváth, I.; Kárpáti, Z. In Geofluids II 97 Contributions to the Second International Conference on Fluid Evolution, Migration and Interaction in Sedimentary Basins and Orogenic Belts, Hendry, J.P.; Carey, P.F.; Parnell, J.; Ruffell, A.H.; Worden, R.H. Eds.; The Queen s University of Belfast: Belfast, 1997; pp Stute, M., Deák, J. Radiocarbon. 1989, 31, Marton, L.; Mikó, L. Hidrol. Közl. 1989, 69, Clayton, J.L.;Spencer, C..W.; Koncz, I.; Szalay, Á. Org. Geochem.1990, 15, Hutter, E.; Karácsonyi, S. Hidrol. Közl. 1982, 62, Varsányi, I.; Matray, JM.; Kárpáti, Z.; Ó.Kovács, L. Chem. Geol. 2002, 189,

5 Magyar Kémiai Folyóirat Összefoglaló közlemények Vető, I.; Futó, I.; Horváth, I.; Szántó, Zs. Org. Geochem. 2004, 35, Karácsonyi, S. Hidrol. Közl. 1986, 66, Kárpáti, Z.; Sajgó, Cs.; Vető, I.; Klopp, G.; Horváth, I. Org. Geochem. 1999, 30, Koncz, I.; Etler, O. Org. Geochem. 1994, 21, Klopp, G.; Horváth, I In Kárpátmedence vízkészlete és vizi környezetvédelme: Magyar Hidrológiai Társaság Vol. II, pp Outlines of the geochemistry of the Hungarian thermal waters In the first part of the paper bacterial degradation and maturation of the sedimentary organic matter (OM) are shortly discussed from point of view of amount and composition of dissolved salt. Clastic aquifers of the mostly lacustrine, hot NeogeneQuaternary Pannonian Basin contain the major part of the thermal water reserve of Hungary, but fractured aquifers of the basement are also of certain importance. Waters filling clastic and basement aquifers are mostly of NaHCO 3 and NaCaHCO 3 types, respectively. Intense flushing of clastic aquifers by isotopically very light meteoric water infiltrated during the last glacial period characterises nonnegligible portions of the basin up to 2 km depth. Chemical evolution of the subsurface water is driven by the quasi continuous production of CO 2 due to bacterial and thermal degradation of OM taking place in the aquifers and the surrounding aquitards. In some areas CO 2 generated by thermal decomposition of carbonates in the lower crust plays also an important role. CO 2 dissolving in the water results in hydrolysis of plagioclase and dissolution of the liberated sodium. These processes are reflected by increases of alcalinity and sodium content with increasing depth. Amount of methane, the other important gaseous product of degradation of OM ranges between less than 1 to l000 l/m 3 and does not show a definit depth trend. Carbon isotope ratio shows that the methane in the aquifers of the upper 1 km is of almost pure bacterial origin and thermal methane plays only a minor role even in the aquifers of the 12 km depth interval. Flushing of the aquifers by glacial age meteoric water results in decreases of amounts of dissolved solids and gases. The numerous oil and gas fields of the area do not affect significantly the gas content of the thermal water reserves. Intense, longterm production of thermal waters can result in drastic changes of amount and composition of dissolved solids and gases.

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

1. ábra A δd és δ 18 O értékek elhelyezkedése a helyi vízvonalhoz képest

1. ábra A δd és δ 18 O értékek elhelyezkedése a helyi vízvonalhoz képest Bevezetés Munkánk célkitűzése az volt, hogy vízkémiai és izotópos, valamint hidrodinamikai adatok együttes értékelése során megállapítsuk, hogy a felszín alatti vizek kémiai minőségét, és ebből következően

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ

Részletesebben

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

A felszín alatti vizek

A felszín alatti vizek A felszín alatti vizek geokémiai jellemzői a sörfőzésben Hágen András Újvárosi Általános Iskola. 6500, Baja. Oltványi u. 14. hagen13@freemail.hu Tartalom Bevezetés; A sörfőzéshez felhasznált felszín alatti

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

AZ EGRI TERMÁLVIZEK EREDETE, TERMÉSZETES NYOMJELZŐK ALAPJÁN

AZ EGRI TERMÁLVIZEK EREDETE, TERMÉSZETES NYOMJELZŐK ALAPJÁN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászai, 77. kötet (2009) AZ EGRI TERMÁLVIZEK EREDETE, TERMÉSZETES NYOMJELZŐK ALAPJÁN Dr. Deák József ügyvezető G WIS Kft., 21020. Dunakeszi, Alkotmány u. 45

Részletesebben

Ércteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3.

Ércteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3. 4/0/01 Ércteleptan IV. Dr. MÁRTON ISTVÁN Istvan.Marton@stockwork.ro Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai Fanerites szövettel rendelkező intrúziók: Pegmatitok Greizen telepek (pneumatolitok)

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte. Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Részletesebben

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

VÍZTERMELÉS HATÁSA A VÍZMINOSÉGRE EGY ÜLEDÉKES VÍZTÁROLÓBAN

VÍZTERMELÉS HATÁSA A VÍZMINOSÉGRE EGY ÜLEDÉKES VÍZTÁROLÓBAN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) VÍZTERMELÉS HATÁSA A VÍZMINOSÉGRE EGY ÜLEDÉKES VÍZTÁROLÓBAN Papp Márton 1, Kovács Balázs 2, Szanyi János 1 1 Szegedi Tudományegyetem,

Részletesebben

Speciálkollégium. Dr. Fintor Krisztián Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Szeged 2014

Speciálkollégium. Dr. Fintor Krisztián Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Szeged 2014 Speciálkollégium Dr. Fintor Krisztián Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Szeged 2014 A beton kioldódási folyamata Kioldás, kilúgozás (Leaching):

Részletesebben

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II.

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Vízminőség, vízvédelem 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Kation Kation Természetes vizek Mg K Ca Na HCO 3 Anion SO 4 NO 3 Cl Kisebb koncentrációban: Fe, Mn NH 4, NO 2, PO 4 Maucha 1932. Szivárgó - csepegő

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ, ELTE TTK, Budapest 2. Analitikai Kémiai Tanszék, ELTE TTK, Budapest

Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ, ELTE TTK, Budapest 2. Analitikai Kémiai Tanszék, ELTE TTK, Budapest FACULTAS SCI. NAT. * UNIV. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * A BIOMASSZA ÉGETÉS S KÖRNYEZETI K HATÁSAI Lévay Béla 1, Záray Gyula 1,2 1 Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ, ELTE TTK, Budapest 2

Részletesebben

Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével

Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 4. sz. 25. p. 36 43. Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével A

Részletesebben

A halastavi tápanyag- gazdálkodás új szempontjai

A halastavi tápanyag- gazdálkodás új szempontjai A halastavi tápanyag- gazdálkodás új szempontjai Bercsényi Miklós Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, www.akvakultura.hu MASz, Debrecen, 2013. március 28. A tavi tápanyag- utánpótlás alapjai A mezőgazdaság

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht. A FÜRDŐFEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATBAN A HAZAI TERMÁLVÍZKÉSZLET FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSÁRÓL ÉS A HASZNÁLT VÍZ KEZELÉSÉRŐL SZÓLÓ HIDROGEOLÓGIAI

Részletesebben

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián Langyos- és termálvizek a Tokajihegység nyugati peremén Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián TÉMAVÁZLAT AZ ELŐADÁS FŐBB PONTJAI: Bevezetés - előzmények Hegység geológiája

Részletesebben

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Rotárné Szalkai Ágnes, Tóth György, Gáspár Emese, Kovács Attila, Gregor Goetzl, Stefan Hoyer, Fatime Zekiri,

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

Üledékes kızetek stabilizotóp-geokémiája. Demény Attila MTA FKK Geokémiai Kutatóintézet demeny@geochem.hu

Üledékes kızetek stabilizotóp-geokémiája. Demény Attila MTA FKK Geokémiai Kutatóintézet demeny@geochem.hu Üledékes kızetek stabilizotóp-geokémiája Demény Attila MTA FKK Geokémiai Kutatóintézet demeny@geochem.hu Kaolinit vonal Tengeri üledékek Üledékes szulfidok: biogén szulfátredukció 32 S dúsulása a biogén

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából

Részletesebben

HIDROGEOKÉMIAI VIZSGÁLATOK

HIDROGEOKÉMIAI VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁG ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007 2013 KUTATÁSI PROGRAM A HAJDÚ BIHAR BIHOR EURORÉGIÓ TERÜLETÉN ÁTNYÚLÓ TERMÁLVÍZTESTEK HIDROGEOLÓGIAI VISZONYAINAK ÉS ÁLLAPOTÁNAK MEGISMERÉSÉRE

Részletesebben

Az elválasztás elméleti alapjai

Az elválasztás elméleti alapjai Az elválasztás elméleti alapjai Az elválasztás során, a kromatogram kialakulása közben végbemenő folyamatok matematikai leirása bonyolult, ezért azokat teljességgel nem tárgyaljuk. Cél: * megismerni az

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1379/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A REG-INFO Kft. (1221 Budapest, Ady Endre u. 113/b.) akkreditált területe I. Az akkreditált

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A Nitrogénmûvek Vegyipari Zrt. Minõségellenõrzõ és minõségbiztosítási osztály Környezetvédelmi laboratórium

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEINK, ÁSVÁNYVIZEINK, HÉVIZEINK

FELSZÍN ALATTI VIZEINK, ÁSVÁNYVIZEINK, HÉVIZEINK A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) FELSZÍN ALATTI VIZEINK, ÁSVÁNYVIZEINK, HÉVIZEINK Liebe Pál projektigazgató VITUKIKht, 1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1. E-mail: liebepal@vituki.hu

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

Oxigén és hidrogén stabil izotópjai

Oxigén és hidrogén stabil izotópjai Oxigén és hidrogén stabil izotópjai Stabil: H ( 1 H=99.985; 2 H/D/=0.015) Radioaktív: T= Oxigén és hidrogén stabil izotópjai Jól ismert, széles körben használt T becslésre és a szilárd, folyadék és gáz

Részletesebben

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon 1/12 Készítette: VARGA ATTILA ELTE-TTK. KÖRNYEZETTAN BSC Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ELŐADÁS

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

Nedves, sóterhelt falak és vakolatok. Dr. Jelinkó Róbert TÖRTÉNELMI ÉPÜLETEK REHABILITÁCIÓJA, VÁROSMEGÚJÍTÁS ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT.

Nedves, sóterhelt falak és vakolatok. Dr. Jelinkó Róbert TÖRTÉNELMI ÉPÜLETEK REHABILITÁCIÓJA, VÁROSMEGÚJÍTÁS ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT. ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT Főtámogató Szervezők Nedves, sóterhelt falak és vakolatok Dr. Jelinkó Róbert Nedves, sóterhelt falak és vakolatok Alapelvek és a gyakorlat Az állagmegőrzés eredményei Parádsasvár

Részletesebben

Kútvizsgálatok. Jákfalvi Sándor Geogold Kárpátia Kft.

Kútvizsgálatok. Jákfalvi Sándor Geogold Kárpátia Kft. Kútvizsgálatok Jákfalvi Sándor Geogold Kárpátia Kft. Bevezetés, célkitűzés FA víz + földtan + geokémia rezsim = a vizek arculata (a komplex hidrogeokémiai rendszer jellege) További befolyásoló tényezők:

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

FELSZÍN N ALATTI VIZEK. 3.gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

FELSZÍN N ALATTI VIZEK. 3.gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus VÍZMINŐSÉGVÉDELEM FELSZÍN N ALATTI VIZEK MINŐSÉGE 3.gyakorlat Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet HIDROGEOLÓGIA GIA - alkalmazott földtani f tudomány nyág

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey

Részletesebben

SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA

SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Szentes Adrienn okleveles vegyészmérnök

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia középszint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 31. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Az írásbeli feladatok értékelésének

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Lakos István WESSLING Hungary Kft. Zavaró hatások kezelése a fémanalitikában

Lakos István WESSLING Hungary Kft. Zavaró hatások kezelése a fémanalitikában Lakos István WESSLING Hungary Kft. Zavaró hatások kezelése a fémanalitikában AAS ICP-MS ICP-AES ICP-AES-sel mérhető elemek ICP-MS-sel mérhető elemek A zavarások felléphetnek: Mintabevitel közben Lángban/Plazmában

Részletesebben

radionuklidokkal és többváltozós adatelemzési módszerekkel

radionuklidokkal és többváltozós adatelemzési módszerekkel XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2015. április 8-9. Siófok 1 A Bükk-térség karsztrendszerének vizsgálata radionuklidokkal és többváltozós adatelemzési módszerekkel Csondor Katalin, Geológia

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT11397/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba 6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS ERDÔREZERVÁTUM-

AZ ORSZÁGOS ERDÔREZERVÁTUM- AZ ORSZÁGOS ERDÔREZERVÁTUM- HÁLÓZAT BEMUTATÁSA AZ ORSZÁGOS ERDÔÁLLOMÁNY- ADATTÁR ALAPJÁN PRESENTATION OF THE FOREST RESERVES NETWORK HUNGARY BASED ON THE HUNGARIAN FOREST RESOURCE DATABASE Bartha Dénes,

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Ivóvíz arzénmentesítése nanoszűréssel

Ivóvíz arzénmentesítése nanoszűréssel Szent István Egyetem Ivóvíz arzénmentesítése nanoszűréssel Doktori (PhD) értekezés tézisei Gergely Surd Budapest 2001 ELŐZMÉNYEK ÉS CÉLKITŰZÉSEK Magyarország egyes területein jelentős gondot okoz az arzénnal

Részletesebben

Kútvizsgálat a romániai projektterületen Általános és vízminőségi jel emzés

Kútvizsgálat a romániai projektterületen Általános és vízminőségi jel emzés Kútvizsgálat a romániai projektterületen Általános és vízminőségi jellemzés A kútvizsgálatok célja A felszínalatti víztestek vízföldtani alapállapotának rögzítése: - Vizsgáljuk a felszínalatti víztestek

Részletesebben

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálati módszerek A vizsgált termék/anyag Szennyvíz (csatorna, előtisztító, szabadkiömlő, szippantó

Részletesebben

ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége

ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége Tomas Róbert, Stockwork Exploration Kolozsvár, BBTE III. év ELŐADÁS TARTALMA 1. BEVEZETŐ:

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 1999. március 19-20. Zsákolt áruk palettázását végző rendszer szimulációs kapacitásvizsgálata Kádár Tamás Abstract This essay is based on a research work

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Az ivóvíz higiéniája

Az ivóvíz higiéniája Az ivóvíz higiéniája Az ivóvíz higiéniája Vízszükséglet: itatóvíz vegetációs víz biológiai víz Vízszükségletet befolyásoló tényezők: életkor,fizikai teljesítmény( igavonó, sport),termelési teljesítmény

Részletesebben

Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei

Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei Hévizek hasznosíthatóságának lehetőségei Sas Zoltán Pannon Egyetem V-öd éves, diplomázó környezetmérnök hallgató E-mail: ilozas@gmail.com Tel.: +36-30/22-88-339 Előadás menete I. Mi is az a hévíz? II.

Részletesebben