Szakmai folyóirat X. évfolyam 12. szám december

Átírás

1 E-Adótanácsadó Adótanácsadó Szakmai folyóirat X. évfolyam 12. szám december Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai ÁFA Áfa tv évi változásai Írta: Bonácz Zsolt adószakértő A cikkben az Áfa tv évi változásait tekintjük át. Amennyiben külön nem jelezzük, akkor az alábbiakban említett változások január 1-jétől lépnek hatályba. Teljesítés időpontja időszaki elszámolás, fizetés esetében Könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadói szolgáltatás esetében, ha a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják, akkor június 30-át követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakok esetében a teljesítés időpontját a jelenleg hatályos rendelkezésektől eltérően kell meghatározni, feltéve, hogy az elszámolással vagy fizetéssel érintett az időszak tekintetében a fizetés esedékessége június 30-át követő időpont. Alapesetben a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Ettől eltérően a teljesítés időpontja: a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a Tartalom 1 ÁFA Áfa tv évi változásai 4 ART Számlázással kapcsolatos új kötelezettségek január 1-jétől 6 SZJA év végi személyi jövedelemadó változások 10 TAO A társasági adótörvényt érintő változások OLVASÓI KÉRDÉSEK: Adószám törlése alatt teljseített szolgáltatás Szerzők: Bonácz Zsolt adószakértő Dr. Kovács Ferenc adószakértő Morvai Edina senior adótanácsadó, WTS Klient Dr. Németh Nóra NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Tisztelt Olvasónk! AdóTanácsadó szakmai folyóiratunk a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez a vezetőket érintő legfontosabb változásokra, amelyhez a megújult tartalom is igazodik. Reméljük, hogy az átalakítás az Önök legnagyobb megelégedésére szolgál a jövőben is. Honlapunkról a JOGSZABÁLYFI- GYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: november 24. Üdvözlettel: Varga Szabolcs Termékmenedzser 1

2 számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi, b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik. Ha a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják, akkor más szolgáltatások, továbbá termékértékesítések esetében az említett szabályok alapján kell a teljesítés időpontját meghatározni december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakok esetében, feltéve, hogy az elszámolással vagy fizetéssel érintett az időszak tekintetében a fizetés esedékessége december 31-ét követő időpont. Teljesítés helye ún. távolról nyújtható szolgáltatások esetében Az Áfa tv.-ben meghatározott telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és audiovizuális szolgáltatások, elektronikus úton nyújtott szolgáltatások nem adóalany személy részére történő nyújtása esetén a teljesítés helye az igénybe vevő gazdasági letelepedése, feltéve, hogy a teljesítés időpontja december 31-ét követi. Amennyiben a december 31-én követő teljesítéshez kapcsolódóan fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja január 1. napját megelőző napra esik, akkor az előlegnél a december 31-éig hatályos szabályok alapján kell a teljesítés helyét meghatározni, s ennek alapján a fizetendő adót megállapítani. Az előleg áfa nélküli összegét meghaladó ellenérték-rész után a fizetendő adót a január 1-jétől hatályos teljesítés helyére vonatkozó szabályok alapján kell meghatározni. Amennyiben az új szabályok alapján a teljesítés helye belföld, s a szolgáltatást nem belföldön nyilvántartásba vett adóalany nyújtja, akkor az adófizetéshez kapcsolódó kötelezettségek teljesítése érdekében nem köteles a magyar adóhatóságnál adóalanyként bejelentkezni, hanem e kötelezettségeit saját döntése alapján más tagállamban bejelentkezett adóalanyként is teljesítheti az uniós szabályozáson alapuló tagállami rendelkezések figyelembe vételével. Belföldi adóalany a más tagállam(ok)ban teljesített szolgáltatásainak adóalapját és azt terhelő adót a magyar adóhatóságnál vallhatja be, ha a teljesítés helye szerinti tagállamban nincs állandó telephelye. A bevallásra vonatkozó szabályokat az Áfa tv. 4. számú melléklete, az eljárási szabályokat az Art. X. számú melléklete tartalmazza. Előleg fogalma Előlegnek minősül a teljesítést megelőzően az ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatása, függetlenül annak formájától. Nem készpénz, vagy nem készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak megszerzésének időpontja minősül a teljesítés időpontjának, valamint ekkor is az előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adót is magában foglalja. Adóraktározási eljárás hatálya alatt álló termék adómentes értékesítése Amennyiben az adóraktározási eljárás hatálya alá tartozó terméket belföldön adóalanyként nyilvántartásba nem vett (nem veendő) vállalkozás értékesíti, s ennek eredményeképpen adómentes Közösségen belüli termékértékesítés valósít meg, akkor a külföldi eladó nem köteles belföldi adóalanyként bejelentkezni az adóhatóságnál, feltéve, hogy megbízása alapján az értékesítést az adóraktár közösségi 2

3 adószámmal is rendelkező üzemeltetője nevében leszámlázza, valamint annak ellenértékét saját bevallásában, összesítő nyilatkozatában elkülönítetten elszámolja. Ehhez a külföldi vállalkozásnak írásos meghatalmazást kell adnia az adóraktár üzemeltetőjének, amelyet az adóraktár üzemeltetőjének a termék kiraktározásának indítványozásakor a kiraktározási okmánnyal együtt kell az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervhez benyújtani. Az adóraktár üzemeltetőjének minden általa lebonyolított ügyletről elkülönített nyilvántartást kell vezetni. A meghatalmazás visszavonásától függetlenül az adóraktár üzemeltetőjének adóbiztosítékot kell nyújtania akkor is, ha a meghatalmazotti státus megszűnése azt követően következik be, hogy a meghatalmazást az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervhez benyújtásra került. Az adóraktár üzemeltetője felel az adó megfizetéséért is, ha a külföldi eladó értékesítése mégsem minősül adómentesnek. Portfólió-kezelési szolgáltatást terhelő adó Az Áfa tv. 86. (1) bekezdés g) és m) pontjában foglalt portfólió-kezelési szolgáltatás mentes az adó alól. Az Áfa tv. 86. (1) bekezdés d), f) pontjában említett tevékenységek közé sorolható portfólió-kezelési szolgáltatást ezzel szemben 27%- os adó terheli (2014-ig adómentesség vonatkozott rá). 5%-os adómérték alá tartozó termékek köre Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része kibővül a pontokkal. E pontokban említett termékek értékesítését 5 % áfa terheli, feltéve, hogy a teljesítés időpontja december 31-ét követi. Amennyiben a december 31-én követő teljesítéshez kapcsolódóan fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja január 1. napját megelőző napra esik, akkor az előlegben foglalt adó 21,26%, az 5% áfa az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után érvényesíthető. Adólevonási szabályok A motorbenzint (vtsz , , , ) terhelő előzetesen felszámított adó levonható, ha egészben vagy túlnyomó részben úgy használják fel, hasznosítják, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés adóalapjába épül be. E rendelkezés az Áfa tv. módosításáról rendelkező törvény kihirdetésének napját követő napon lép hatályba. Ha az adóhatóság az adóalany adószámát annak felfüggesztése nélkül törli, akkor az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik. Erre a helyzetre az Áfa tv december 31-éig nem tartalmazott rendelkezést. Amennyiben a használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, vagy régiség értékesítésére a különbözet szerinti adózás szabályai irányadóak, akkor az adólevonási jog tilalma kifejezetten a beszerzésre vonatkoztatható. Fordított adózás Munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása mindenképpen fordított adózás hatálya alá tartozik, függetlenül attól, hogy milyen ügylethez kapcsolódik, feltéve, hogy a teljesítési időpontja január 1. napjára vagy azt követő időpontra esik. Az Áfa tv. 6/B. számú mellékletében megjelölt termékek esetében is a fordított adózást kell alkalmazni, feltéve, hogy a teljesítési időpontja január 1. napjára vagy azt követő időpontra esik. Az eladót és a vevőt az Art. 3

4 31/A. -ában foglaltak szerint adatszolgáltatási kötelezettség is terheli. Amennyiben a december 31-én követő teljesítéshez kapcsolódóan fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja január 1. napját megelőző napra esik, akkor az előleg után fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti, a termék vevőjét, a szolgáltatás igénybe vevőjét az adófizetési kötelezettség az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után áll fenn. Az egyenes adózás szabályait kell alkalmazni, ha ugyan a teljesítés időpontja január 1. napjára esik, vagy azt követi, de a 6/B. számú mellékletben említett termék belföldi adóalany vevője; a munkaerő kölcsönzést, kirendelést, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátását igénybe vevő belföldi adóalanynak a 60. (1)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót január 1. napját megelőzően kellene megállapítania. Lakóingatlan értékesítés adókötelessé tételének visszavonása február 28-áig az adóhatósághoz benyújtott bejelentés útján a lakóingatlan értékesítésére is vonatkozó adókötelessé tételt vissza lehet vonni, függetlenül attól, hogy az 5 év még nem telt el. Bevallás és adatszolgáltatás Tevékenységét jogelőd nélkül kezdő adózó a kezdés évében és az azt követő évben havi áfabevallás benyújtására kötelezett. Átalakulás esetén a jogutód a jogelőd bevallási gyakoriságát, több jogelőd esetén pedig a gyakoribb bevallási gyakoriságot örökli meg. Amennyiben a Közösségen belüli termékbeszerzés értéke meghaladja az eurót, akkor összesítő nyilatkozatnál negyedéves gyakoriságról havi gyakoriságra kell áttérni (alapesetben az áfa bevallás és az összesítő nyilatkozat gyakorisága megegyezik). Az áfabevallás keretében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából irányadó értékhatár Ft-ról Ft-ra csökkent. Saját döntés alapján is lehetőség van adatszolgáltatásra, de ekkor azt teljes körűen kell teljesíteni. Saját döntésen alapuló adatszolgáltatás benyújtására kizárólag akkor van mód, ha a partner adószáma ismert. ART Számlázással kapcsolatos új kötelezettségek január 1-jétől Írta: Dr. Kovács Ferenc adószakértő évközben is több alkalommal módosult a számlázással kapcsolatos jogi szabályozás, január 1-jével további változások lesznek e témakörben. Jelen cikk ezeket kívánja részletezni. Számlázó szoftver auditálás A Magyar Közlönyben október 6-án hirdették ki az egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló évi XLI. törvényt, amely módosította az elektronikus hírközlési szolgáltatók számlázási rendszerének tanúsítására vonatkozó szabályokat is. Az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény (Eht.) korábbi szabályozása szerint a szolgáltatók önkéntesen, saját döntésük alapján tanúsíttathatták számlázási rendszerük zártságát az illetékes miniszter által erre kijelölt tanúsító szervezetek valamelyikével. Ez a lehetőség a jövőben is változatlanul megmarad. Minden szolgáltató számára ugyanakkor új kötelezettségként jelentkezik, hogy a számlák kiállítására használt informatikai rendszerüket 4

5 tanúsíttatniuk kell egy olyan tanúsító szervezettel, amelyik megfelel az Eht (10) - (11) bekezdésében írt feltételeknek. Ennek elmulasztása esetén a törvény szerint január 1-je után a nem tanúsított informatikai rendszer felhasználásával kiállított számla érvénytelennek minősül. Az Eht (3) bekezdése alapján tehát az elektronikus hírközlési szolgáltatók (pl. internetszolgáltatók) számla kiállítását csak olyan informatikai rendszer felhasználásával végezhetik, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását végző rendszerelemek zártságát, és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek továbbá meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését. Ugyanezen (4) bekezdése szerint az említett követelményeknek való megfelelést a tanúsító szervezet által történő, a számlázási informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható. Az új tanúsítási kötelezettség tehát a számlák kiállításához használt informatikai rendszerre vonatkozik. A tanúsító szervezet azt fogja vizsgálni, hogy a szolgáltató informatikai rendszere biztosítja-e a díjak hibátlan kiszámítását végző rendszerelemek zártságát, megakadályozza-e a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint a számlázási információk észrevétlen módosítását. Emellett az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is, aminek érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatónak megfelel adminisztratív, logikai és fizikai intézkedéseket kell alkalmaznia. A megfelelőség vizsgálatánál a törvény szerint a szorosan vett számlázó szoftveren kívül vizsgálni kell annak a konkrét szolgáltatónál alkalmazott beállításait, telepítését és üzemeltetését, valamint a teljes, számlázásban résztvevő rendszert, ideértve a számlázáshoz szükséges összes bemeneti adatot (pl. mérési, fogyasztási adatok) kezelő rendszerelemet is. Ha egy szolgáltatónál a számlázási rendszer egy komplex, sokfunkciós elektronikus információs rendszernek csak egy részét alkotja, akkor a tanúsításnak a rendszer többi, a számlák kiállításához közvetlenül nem tartozó rendszerelemére, funkciójára nem kell kiterjednie. Amennyiben egy számlázó szoftver, vagy annak valamely alkotórésze már rendelkezik a fenti követelményekre vonatkozó tanúsítványnyal, akkor a tanúsító szervezet azt figyelembe veheti. Ugyanakkor amennyiben egy szolgáltató olyan egyedi számlázó szoftvert használ, amellyel kapcsolatban nemzetközi sérülékenységi adatbázisban nyilvános információk nem érhetők el, akkor a tanúsításnak ki kell terjednie a szoftver forráskód szint elemzésére is. A tanúsítást csak olyan szervezet végezheti, amelyet a Nemzeti Akkreditáló Testület, vagy (valamely más európai uniós tagállambeli szervezet esetén) más nemzeti akkreditáló szervezet informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és rendszerek tanúsítására akkreditált. A tanúsító szervezetnek a tanúsítást valamely elfogadott hazai, vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertan alapján kell végeznie és meg kell felelnie a törvényben szereplő, szakértő személyzetre, tanúsítói múlttal és referenciákkal kapcsolatos követelménynek 5

6 is. Az előírt akkreditációval rendelkező magyarországi szervezetek nevéről és elérhetőségéről a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) honlapján lehet tájékozódni ( ilyen pl. a Hunguard Kft. Mivel a törvény a tanúsítandó követelményeket nem tartalmazza részletesen, azok meghatározására a jogszabályi elírások figyelembevételével, a konkrét tanúsító szervezet által alkalmazott módszertan alapján esetről-esetre kerülhet sor. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a tanúsítás folyamatában nem vesz részt, a tanúsítvány megszerzését a szolgáltatóknak bejelenteniük nem szükséges. Amennyiben valamely szolgáltató a törvény szerinti határidő elteltéig nem gondoskodik a számlázáshoz használt informatikai rendszerének tanúsíttatásáról és a számla érvényességével kapcsolatos jogvitában lesz érintett, annak eldöntésére a polgári bíróság jogosult. Pénztárgép használatára kötelezettek számlakibocsátása miatti adatszolgáltatás Az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet tartalmazza azt a szabályt, mely szerint amennyiben a pénztárgép használatra kötelezett adózó nyugtakibocsátási kötelezettségét számla kibocsátásával teljesíti, hetente, a tárgyhetet követő hét negyedik napjáig (csütörtök) adatszolgáltatásra kötelezett (PTGSZLAA adatlap). E szabály január 1-jével módosulni fog. A hivatkozott NGM rendelet 9/C. -a szerint a pénztárgép használatra kötelezett olyan adóalanyt, aki vagy amely a nyugtakibocsátási kötelezettségét számla kibocsátásával teljesíti, úgy kell tekinteni, mint aki nyugtaadási kötelezettségének gépi nyugtakibocsátással tesz eleget. Ezen adóalany az adatszolgáltatási kötelezettségének olyan módon köteles eleget tenni, hogy a pénztárgép használati kötelezettséget előíró tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét az állami adóhatóság által meghatározott struktúrában a számla kibocsátásának keltét alapul véve naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton megküldi az állami adóhatóságnak. A heti (csütörtöki) adatszolgáltatási kötelezettség tehát havi adatszolgáltatásra módosul, így ezen adókötelezettség tekintetében az adózók adminisztrációs terhe csökken. SZJA év végi személyi jövedelemadó változások Írta: Morvai Edina senior adótanácsadó, WTS Klient november 18-án az Országgyűlés többek között elfogadta a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja törvény) módosítására vonatkozó javaslatot. Ez az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest jelentősebb változásokat is tartalmaz. Például mégsem emelkedik a béren kívüli juttatások adóterhe, de a végleges javaslatban is maradtak még módosítások ezzel kapcsolatban. A mostani változások jelentős része a munkavállalókat és a munkáltatókat érinti, ezért egy esettanulmányon keresztül mutatjuk be, illetve számszerűsítjük az idei lényeges változásokat. Esettanulmány Példánkban egy jegyespár mindkét tagja már több éve teljes munkaidőben dolgozik egy-egy vállalkozásnál munkaviszonyban. Az egysze- 6

7 rűsítés kedvéért mindkét fél havi munkabére bruttó 220 ezer forint. A munkáltatójuk évi 270 ezer forint béren kívüli juttatást ad a munkavállalóknak ben az érintett munkavállalók a következő munkáltató által biztosított lehetőségeket választották, melytől csak a törvényi változások miatt szeretnének eltérni: helyi bérlet térítése forint/hó ( forint/év), Erzsébet-utalvány 8000 forint/hó ( forint/év), munkahelyi étkeztetés 4000 forint/hó ( forint/év). Terveik szerint 2015 májusában kötnek házasságot és 2016-ra tervezik az első, majd re a második gyermeket. Nézzük meg ezen a példán keresztül, hogy a mostani személyi jövedelemadót érintő változások következtében mennyiben változnak az általuk igénybe vehető kedvezmények fajtái és azok mértéke. Szja törvény változások bemutatása az esettanulmányon keresztül Béren kívüli juttatások 2015 májusáig (a házasságkötés időpontjáig) a változások csak a béren kívüli juttatások (cafetéria) elemeit érintik. Az első javaslat szerint még emelkedtek volna a béren kívüli juttatások közterhei, végül az Országgyűlés által megszavazott törvényben az adóterhek ugyan nem változtak, de a jelenleg hatályos kettő helyett, három korlátot is figyelembe kell venni a cafetéria adóterheinek megállapításánál ben évi 200 ezer forintig a béren kívüli juttatások közterhei nem változnak, azaz 16% személyi jövedelemadót és 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az adóalap továbbra is a jövedelem 1,19-szerese. Továbbá az egyes meghatározott juttatások kategóriába számítanak azok a juttatások, amelyek az Szja törvény 71. -ában meghatározott egyes béren kívüli juttatás értékhatárait meghaladják. További korlátként pedig figyelembe kell venni, hogy a béren kívüli juttatások kedvezményes adóteherrel nyújtható kerete 500 ezer forintról 450 ezer forintra csökken, tehát ezen összeg felett szintén egyes meghatározott juttatásnak minősülnek a juttatások. További szigorítás, hogy 200 ezer forint felett és forint összeghatár alatt csak a SZÉP kártyára utalt összegek után lehet alkalmazni a kedvezményes közterheket. Az egyes meghatározott juttatások 1,19-szerese után 16% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A fenti szabályok alapján a következő táblázatban látható az esettanulmány egy lehetséges számszerűsítése a 2014-es és 2015-es szabályok alapján. Béren kívüli juttatások helyi bérlet térítése 2014-es adóteher Munkahelyi étkeztetés helyi bérlet térítése Erzsébetutalvány Erzsébetutalvány 2015-ös adóteher SZÉP kártya vagy ha marad a munkahelyi étk. és nem választja a SZÉP kártyát jövedelem adóalap - 1,19-szeres összeg szja - adóalap 16% eho - adóalap 14% eho - adóalap 27% Összesen A fenti teoretikus táblázat alapján látható, hogy 2014-ben még minden juttatás a kedvezményes kulccsal adózik, 2015-ben viszont csak akkor nem nő a munkáltató 7

8 adóterhelése, ha a 200 ezer forint feletti részre a munkavállaló például a munkahelyi étkeztetés helyett SZÉP kártyát választ és egyidejűleg csökkenti az Erzsébet-utalvány éves összegét. Ellenkező esetben a munkahelyi étkeztetésre fennmaradó összeg közterhe, ezáltal az összes adóteher is megnő. Ebben az esetben a juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül. Mindezekből látható, hogy ha egy társaságnak van rá lehetősége, akkor érdemes egy-két juttatást előre hozni, mint például akár a jövő évi helyi bérlet térítése. Első házasok kedvezménye Új kedvezményként kerül be az Szja törvénybe az első házasok kedvezménye. Ezt a kedvezményt az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti. A házastársak által együttesen érvényesíthető adóalap kedvezmény jogosultsági hónaponként forint (ez 5 ezer forint adókedvezményt jelent). Jogosultsági hónapként a házasságkötést követő hónaptól (ezt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. Utolsó hónap pedig az a hónap, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá. A kedvezményt közösen megosztva vagy csak az egyikük is igénybe veheti. Az igénybevétel feltétele a házastársak nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény megosztására vonatkozó döntésüket. A házastársak a kedvezményt nyilatkozat birtokában már az adóelőleg levonásakor érvényesíthetik. Az esettanulmányban lévő példában a magánszemélyek 2015 májusában kötnek házasságot, ezért az első jogosultsági hónap június lesz, illetve az utolsó az ettől számított 24. hónap, azaz május. Mivel az első gyermeket 2016-ra tervezik, ezért ebben az esetben az utolsó jogosultsági hónap a magzat 90. napját megelőző hónap, mivel a magzat 91. napjától válik jogosulttá a magánszemély a családi kedvezményre. Családi kedvezmény A családi kedvezmény mértéke 2015-ben továbbra is forint kedvezményezett eltartottanként és jogosultági hónaponként. A változás 2016-ban kezdődik, azaz 2016-tól fokozatosan négy év alatt forintra nő a kedvezmény összege a következőképpen: 2016-ban forint, 2017-ben forint, 2018-ban forint, 2019-ben és utána forint. A fenti példában mindez azt jelentené, hogy 2016-ban a magzat 91. napjától a házastárs megosztva vagy egyikük forint adóalap kedvezményt kap (ez 2015-ben még forint lenne). Mindez 2017-ben két gyermek esetén a tovább növekedett összeg kétszerese lesz (2 x forint), amennyiben a jogszabály a tervezett négy éves növekedési idő alatt nem változik. További módosítás, hogy a jövőben csak az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén érvényesíthető a családi kedvezmény. A rendelkezést átmeneti rendelkezés alapján a december 31-ét követően megtett nyilatkozatok, illetve a évre vonatkozó bevallások, munkáltatói adó megállapítások esetében kell alkalmazni. Továbbá jövőre a részmunkaidőben foglalkoztattak esetében is a maximális mértékű adókedvezmény jár a kisgyermekes szülők foglalkoztatása után. 8

9 A következő táblázat az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény figyelembe vétele után a havi személyi jövedelemadó alakulását mutatja. A példában feltételezzük, hogy a házastársak egyik kedvezményt sem osztják meg, azt mindig csak az egyikük veszi igénybe. Havi kalkuláció - Első házasok kedvezménye / Családi kedvezmény házasság után magzat 91. napja után két gyermek esetén Bruttó bér Első házasok kedvezménye Családi kedvezmény Adóalap Szja - 16% Egyéb változások 2015-től az Szja törvény már pontosan tartalmazni fogja, ami eddig a törvényből levezethető volt, mely szerint magánszemélynek kifejezetten bérként vagy tevékenység ellenértékeként adott juttatások nem tartozhatnak kedvező adózási megítélés alá, azok adókötelezettségét a juttatást megalapozó jogviszonyból származó bevételekre irányadó általános szabályok szerint kell meghatározni. A törvény kiegészíti a munkáltató fogalmát azzal, hogy munkáltatónak minősül az iskolaszövetkezetek által nyújtott szolgáltatás keretében tevékenységet végző diáknak közvetlenül juttatott bevétel tekintetében az a jogi személy, ahol a diákok a munkát végzik. A törvénymódosítás értelmében a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások (WL) és az egyéb megtakarítási típusú életbiztosítások azonos adójogi megítélés alá esnek (a WL rendszeres díjának adómentessége megszűnik). A szabályozás január 1-jén lép hatályba, 3 éves átmeneti időszakot biztosítva az alkalmazkodáshoz. A korábban adómentes díjfizetéssel rendelkező szerződések szolgáltatási ágon egyéb jövedelemként adóznak továbbra is, míg a 2018-tól kötött ilyen biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemként adózik. A 2015-től már a digitálisan kiállított kiküldetési rendelvény is alkalmazható, amennyiben tartalmazza a törvény által előírt adatokat és zárt rendszerben kerül kiállításra és megőrzésre. Egységesítésre kerülnek az szja és a tb munkaerő kölcsönzésre vonatkozó szabályai az olyan esetekre, amikor a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás. A Tbj. 56/A alapján ebben az esetben a bejelentéssel, nyilvántartással, járulékok megállapításával, bevallásával és megfizetésével kapcsolatos kötelezettségek a belföldi vállalkozást terhelik. A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a belföldi kölcsönvevő teljesítse a személyi jövedelemadóval kapcsolatos kötelezettségeket. Nem kell bevételként figyelembe venni az ügyvezető által kötött felelősségbiztosítás díját, amely a díjat fizető tevékenységével, illetve a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemélyeknek a díjat fizető tevékenységével összefüggő feladatuk ellátásával kapcsolatos. Az egyéni vállalkozók esetében a társasági adó szabályozással összhangban emelkedik a jövedelem-(nyereség-)minimum; vállalkozói bevételt nem lehet csökkenteni az eladásra beszerzett áruk, és eladott közvetített szolgáltatások értékével. Pontosításra kerül a nyugdíjbiztosítás fogalma től csak olyan biztosítások lehetnek nyugdíjbiztosítások, amely a törvény által felsorolt biztosítási eseményeket ( a)-d) pontok halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) tartalmazza 9

10 és ezeken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmaz. A törvény kimondja, hogy a nyugdíjbiztosítás kedvezményezettje a biztosított halálát kivéve csak a biztosított lehet. Új fogalomként került be a törvénybe a kiegészítő biztosítás ( pont), mely szerint ez egy olyan biztosítás, amelynek saját különös szerződési feltétele van és díja a nyugdíjbiztosítás díjától a számviteli jogszabályok szerint elkülönített. A nyugdíj megtakarítások ösztönzése érdekében változik az Szja törvény 44/C. -a, azaz a nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett öszszeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető, továbbá ha az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat ekkor sem tehető. Ha a magánszemély több nyugdíjbiztosítás után jogosult kedvezményre, akkor a kedvezmény az egyes szerződéseken a befizetett díjjal arányosan kerül jóváírásra. TAO A társasági adótörvényt érintő változások Írta: Dr. Németh Nóra NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Az Országgyűlés november 18-án elfogadta az egyes adótörvények és azokkal öszszefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról szóló évi LXXIV. törvényt, amelynek bizonyos rendelkezései érintik a társasági adó rendszerét is. A módosítások egy része jogtechnikai pontosításnak tekinthető, azonban új jogintézmények is beiktatásra kerülnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvénybe (a továbbiakban: Tao. tv.). A változások január 1-jével lépnek hatályba, egyes esetekben azonban az új szabályok már a adóévi adókötelezettség megállapításakor is alkalmazhatók. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb módosításokat. 1. Változások a korrekciós tételek körében Bővül az adóalap-kedvezményre jogosító elismert költségnek minősülő ingyenes juttatások köre, ugyanis a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás alapján az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 50 százaléka csökkenti az adózás előtti eredményt [Tao. tv. 7. (1) bekezdés z) pont, 3. számú melléklet B rész 23. pont]. A korrekciós tétel alkalmazásának feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját [Tao. tv. 7. (7) bekezdés]. A módosítás átvezetésre került a Tao. tv. 8. (1) bekezdés s) pontjában is, ennek értelmében a támogatási megállapodásban foglaltak nem teljesítése esetén a korábbi adóév(ek)ben igénybe vett kedvezményt bizonyos esetben kétszeresen vissza kell fizetni. Az új kedvezményt már a évi adókötelezettségre is alkalmazni lehet a adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodások alapján. Szigorításra kerülnek az elhatárolt veszteség leírására vonatkozó szabályok, ugyanis a hatályos rendelkezésektől eltérően az elha- 10

11 tárolt vesztség felhasználása időbeli korlátozás alá esik. Az új szabályok alapján először a 2015-ben keletkezett, elhatárolt veszteséggel, a keletkezését követő öt adóévben csökkenthető a pozitív adóalap, figyelemmel változatlanul az adóalap 50%-os korlátjára [Tao. tv. 17. (1), (2) bekezdés]. Átmeneti szabály vonatkozik a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett és az adóalapnál még nem érvényesített veszteségre, az ezen időpontig felhalmozott veszteségállományt legkésőbb a december 31. napját magában foglaló adóévben lehet leírni a december 31-én hatályos szabályok szerint [Tao. tv. 29/A. (6) bekezdés]. Az átalakulás, egyesülés, szétválás, valamint a cégfelvásárlás kapcsán átvett veszteség felhasználására is újabb, további korlátok figyelembevételével kerülhet sor. A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel [Tao. tv. 17. (8a) bekezdés]. E szabály megfelelően irányadó a cégfelvásárlást követően továbbfolytatott tevékenységre. Ha például a jogutód az átalakulást követő adóévben 100 egység árbevételt ér el egy a jogelőd által is folytatott tevékenységből, amely tekintetében a jogelőd utolsó három adóévének adatai 480, 130, és 290 egység (azaz mindösszesen 900 egység, átlagosan adóévente 300 egység), akkor a jogutód az adóévben csak az átvett veszteség 1/3 (100/300 egység) részét használhatja fel. A Tao. tv. 7. (1) bekezdés v) pontja szerint csökkenti az adózás előtti eredményt megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt. Az adóalap-csökkentő tétel módosítását amely abban áll, hogy törölték a legalább 50 százalékos mérték előírását az ágazati jogszabályokban bekövetkezett változások indokolták, hiszen az Országos Rehabilitációs Szakértői Intézet már nem az általános munkaképesség csökkenését állapítja meg, hanem az egészségkárosodás mértékét, a szakmai képességet, a rehabilitálhatóságot és a megmaradt, fejleszthető képességeket. A módosítás révén biztosítható, hogy a korábbi, illetve az új minősítési rendszer szerint megváltozott munkaképességű személyek után is igénybe vehető legyen a kedvezmény. Változik a Tao. tv. 3. számú melléklet A rész 16. pontjába augusztus 15-ével beiktatott adóalap-növelő tételre vonatkozó előírás is. A jelenlegi szabályok alapján a reklám közzététellel összefüggésben elszámolt költségek minden olyan esetben növelik az adózás előtti eredményt, amikor a társasági adó alanya nem rendelkezik a reklám közzétevőjének a reklámadóról szóló évi XXII. törvény [a továbbiakban: Ratv.] 3. (3) bekezdése szerinti nyilatkozatával. E szigorú szabály től enyhül, a növelő tételt csak akkor kell majd alkalmazni, ha a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség a 30 millió forintot meghaladja és az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége, és az adóalany nem igazolja, hogy az előbbi nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek a megrendelője kérte, és a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján az Ratv. 7/A. szerint közzétett nyilvántartásban. 11

12 2. A kapcsolt vállalkozás fogalmának módosítása Új tényállással bővül a kapcsolt vállalkozások fogalma (Tao. tv pont). A jövőben a kapcsolt vállalkozási viszony akkor is fennáll az adózó és más személy között, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. 3. Változás a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása tekintetében A jövedelem-(nyereség-)minimum az összes bevétel amelyet korrigálni kell a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételekkel 2 százaléka január 1-jével hatályon kívül helyezésre kerül a Tao. tv. 6. (8) bekezdés a) pontja, amely tulajdonképpen a jövedelem- (nyereség-)minimum alapjának szélesítését jelenti, ugyanis e hatályon kívül helyezés következtében az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke nem csökkenti a jövedelem- (nyereség-)minimum alapját. 4. Nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó szabály A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatályba lépését (2014. március 15.) megelőzően a gazdasági társaságokról szóló évi törvény IV. [Gt.] tartalmazta a nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó szankciós szabályt, amelyet abban az esetben kellett alkalmazni, ha a társaság vállalása ellenére nem teljesítette a közhasznúság feltételeit, vagy ha létrejöttétől számított két éven belül jogutód nélkül megszűnt. Habár a Gt. hatályon kívül helyezésével a nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok átkerültek a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvénybe, az az említett szabályt nem tartalmazza. E hiányosságot pótolja a Tao. tv. 13/A. (8) bekezdésébe beiktatott alábbi rendelkezés: Ha a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti a közhasznúság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti feltételeit, a két év vonatkozásában vagy ha a nonprofit gazdasági társaság e két éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor a működés teljes időtartamára visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától. 5. Rendelkezés az adóról és az arra tekintettel járó jóváírás A január 1-jétől egy, a társasági adó rendszerébe ez idáig nem ismeretes lehetőség, a rendelkezés az adóról intézménye kerül beiktatásra (Tao. tv. 24/A-B. ). Az új konstrukció lényege az, hogy az adózó az őt terhelő adóévi adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, illetve adó meghatározott részéről valamely kedvezményezett célra felajánlást tehet, amelyet bizonyos feltételek fennállása esetén az adóhatóság utal át a kedvezményezett részére. Az adózót az így átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg, amely jóváírás az adózó társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre csökkentő tételként. Az adózó filmalkotás támogatására, az előadó-művészeti szervezet támogatására, valamint a látvány-csapatsport támogatására, mint kedvezményezett célra tehet ilyen felajánlást. Az adózó adóelőleg-fizetési, adóelőleg-kiegészítési és adófizetési kötelezettségének teljesítését az új jogintézmény nem érinti, vagyis ezen kötelezettségeknek az általános szabályok szerint eleget kell tenni. Az adózó a kedvezményezett célra történő felajánlásáért a kedvezményezett szervezet részéről fő szabály szerint ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. 12

13 Az adóhatóság átutalásához szükséges, hogy az adózó rendelkezzen a kedvezményezett célhoz kapcsolódóan kiállított igazolással, és annak egy példányát az adóhatóságnak megküldje. Az igazolást filmalkotás támogatása esetén a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH), míg előadó-művészeti szervezet támogatása esetén a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága állítja ki. A látvány-csapatsport támogatása esetén, ha a támogatás kedvezményezettje az országos sportági szakszövetség, vagy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), akkor a sportpolitikáért felelős miniszter, ha pedig a támogatás kedvezményezettje amatőr sportszervezet (ideértve a sportiskolát is), vagy hivatásos sportszervezet, vagy közhasznú alapítvány, akkor az országos sportági szakszövetség állítja ki az igazolást. A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. (MNF Zrt.) külön számlája javára való felajánlás esetén igazolás kiállítására nem kerül sor. Az adózó rendelkezhet a Tao. tv. 26. (2) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége legfeljebb 50 százalékának megfelelő részéről. A rendelkező nyilatkozat kizárólag elektronikus úton, az adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon tehető meg az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig. A adóévi olyan adóelőlegkötelezettség tekintetében azonban, amelynek bevallási kötelezettsége, illetve bevallása január 1-je előtti időpontra esik, az adózó az adóelőleg-kötelezettség esedékességének napjáig benyújtott rendelkező nyilatkozatban rendelkezhet. A rendelkező nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az adózó az igazolást a nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg az adóhatóság rendelkezésére bocsássa, továbbá, hogy az adóelőleg-nyilatkozat időpontjában ne legyen 100 ezer forintot meghaladó összegű, az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása. Az adózó az adóelőleg-nyilatkozatát módosíthatja, egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal, a soron következő adóelőlegekre tekintettel. A módosítást az adózó a havi vagy negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napjáig az adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton teheti meg. A módosítás érvényességének feltétele, hogy az adózó az igazolást az adóhatóságnak a nyilatkozat megtételével egyidejűleg benyújtsa. Amennyiben az adózó az adóelőlegek terhére rendelkező nyilatkozatot nem tett, vagy a felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri el a fizetendő adó összegének 80 százalékát, az adózó a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig ezen bevallásában és/vagy a társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társaságiadó-bevallásában rendelkezhet a kedvezményezett célra történő felajánlásról. Az így tett rendelkezéssel az adóévben összesen felajánlott összeg nem haladhatja meg a fizetendő adó összegének 80 százalékát.az adóelőleg-kiegészítés, illetve az adó terhére történő felajánlás érvényességének feltétele, hogy az adózónak ezen nyilatkozat(ok) megtétele időpontjában ne legyen 100 ezer forintot meghaladó összegű, az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása. A látvány-csapatsport támogatása esetében a rendelkező nyilatkozat(ok)ban felajánlott öszszeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül, amelyről az adózó és a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezet támogatási, vagy szponzori szerződést köt. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja az adózó döntése szerint vagy a felajánlásban részesített országos sportági szakszövetség, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében működő sportszervezet 13

14 (sportiskola), közhasznú alapítvány, vagy a MOB. Amennyiben a felek a kiegészítő sportfejlesztési támogatásról támogatási szerződést kötnek, úgy az adózó a kedvezményezett szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult. Amennyiben azonban a felek a kiegészítő sportfejlesztési támogatásról szponzori szerződés keretében állapodnak meg, úgy az adózó ellenszolgáltatásra jogosult. Ebben az esetben a 12,5 százaléknak megfelelő összegű kiegészítő sportfejlesztési támogatás általános forgalmi adó-köteles ügylet esetén az áfa nélküli (nettó) értéket jelenti. Az adóhatóság a látvány-csapatsport céljára történő felajánlás esetében az adózó által felajánlott, a kedvezményezett célra az előzőekben leírtak szerint átutalandó összeg 1 százalékát annak 1/3-ad részét az EMMI által közzétett fizetési számlára, 2/3-ad részét az érintett országos sportági szakszövetség által közzétett fizetési számlára átutalja. Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat(ok)at, az adózó felajánlásra való jogosultságát és az átutalás feltételeként előírtakat megvizsgálja. Az átutalás abban az esetben teljesíthető, ha a kedvezményezett célokhoz kapcsolódóan kiállított igazolásokat az adóelőleg-nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg, az adóelőleg-kiegészítés, illetve az adó terhére történő felajánlások esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig, vagy az éves adóbevallás benyújtásáig kézhez kapja, és az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutalás napján nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adózó a bevallását határidőben benyújtotta, és az adózó a bevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, és az adózónak az adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlása együttesen nem haladja meg a 80 százalékos korlátot. A feltételek teljesülése esetén az adóhatóság az átutalását adóelőleg-felajánlás esetén a havonta, illetve a negyedévente teljesítendő kötelezettség teljesítését (megfizetését) követő 15 munkanapon belül, az adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlás esetén pedig az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás, illetve az éves adóbevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül teljesíti. Filmalkotás, illetve előadó-művészeti szervezet támogatása esetén az adóhatóság a felajánlott összeg egészét (100 százalékát) a nyilatkozat(ok)ban megjelölt kedvezményezett részére utalja át. Látvány-csapatsport támogatása esetén az adóhatóság a felajánlott összeg (100 százalék) 86,5 százalékát a nyilatkozat(ok)ban megjelölt kedvezményezett, 12,5 százalékát a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja, 1 százalékának 1/3-ad részét az EMMI, 1 százalékának 2/3 részét az érintett országos sportági szakszövetség részére átutalja. Az adóhatóság az átutalások megtörténtéről és azok összegéről az adózót és az igazolást kiállító szervezet(ek)et az átutalást követő 30 napon belül tájékoztatja. Ahogy már a korábbiakban említettük, az adózót a felajánlott és az adóhatóság által a kedvezményezettnek átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg. A jóváírás összege az adóelőleg-felajánlás és adóelőleg-kiegészítésből átutalt felajánlás összegének 7,5 százaléka, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, valamint az éves adó terhére tett felajánlás átutalt összegének 2,5 százaléka, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka. A jóváírás napja az éves adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napja, azaz első ízben július 1-je. A jóvá- 14

15 írásra akként kerül sor, hogy annak összegét az adóhatóság az adózó társasági adófolyószámláján külön csökkentő tételként kimutatja. Az adózó a jóváírás összegét a számvitelről szóló évi C. törvény előírásai szerint egyéb bevételként számolja el, amellyel a társasági adóalap megállapítása során a bevételként történő elszámolás adóévében az adózás előtti eredményét csökkenti. Fontos szabály, hogy ugyanazon adóév tekintetében a Tao. tv. 22. (1) bekezdésben és a 22/C. (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a felajánlásra és a jóváírásra vonatkozó szabályokkal. Ennek megfelelően tehát egy adott adóévre első ízben a adóévre vonatkozóan az adózó eldöntheti, hogy a filmalkotás, az előadóművészeti szervezet, vagy a látvány-csapatsport (a felsoroltak bármelyikének) támogatása alapján (a bevallásában) adókedvezményt kíván érvényesíteni, vagy az említett kedvezményezett célokra (azok bármelyikére) jóváírásra jogosító felajánlást tesz. Az adózó mindkét jogcím együttes érvényesítésére akkor sem jogosult, ha a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezet, vagy a látvány-csapatsport (a felsoroltak bármelyikének) támogatása címén adókedvezményre a korábban, a előtti év(ek)ben a nyújtott támogatása ráfordításkénti elszámolásának az adóévében szerzett jog alapján jogosult, s azzal élni is kíván. OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez IN- GYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTA- TÁS is jár! Az adózással kapcsolatos kérdését olvasoikerdesek@forum-media.hu címen várjuk. Adószám törlése alatt teljesített szogáltatás Kérdés Könyvelőként dolgozom, néhány hete új ügyfelem átvételét, törzsadatainak lekérdezését látva szembesültem (az ügyfél se tudott róla) azzal, hogy beszámolók elmulasztása miatt szankciós jelleggel törölték az adószámát áprilisban. A beszámolókat pótolták, kérték az adószám visszaállítását, ami a napokban meg is fog történni, beszéltem az ügyintézővel. Mivel a vállalkozó nem tudta, hogy törölve van az adószáma, szép számmal bocsátott ki számlát áprilistól is. Ügyfelem éves áfás. Kérdéseim: 1. Mi a helyes eljárás az adószám törlés ideje alatt teljesített munkákról kiállított (és pénzügyileg is kiegyenlített) számlákkal kapcsolatban? Sztornózás? Visszafizetés? Új számlák kiállítása a sztornózottak helyett adószám visszaállítást követően? 2. A partnereinek (van akit szintén én könyvelek) a sztornózott számlák miatt önellenőrizniük kell saját áfa bevallásukat? 3. Az adószám törlés időszakában felmerült költségek (anyag, telefon, járulék stb) elszámolhatóak? Az adószám visszaállítása utáni dátummal? 4. Szintén ez az ügyfél havonta áfás számlát adott ingatlan bérbeadásáról, pedig nem választotta az adókötelessé tételt. Helyesbítő számlákat kell írnia áfa tartalom nélkülivé téve a számlákat? Eredeti teljesítési dátummal, vagy a helyesbítés dátumával? Válasz 1. Az Art. 16. (1) bekezdése alapján gazdasági tevékenység csak adószám birtokában folytatható. Ha a vállalkozás az adószám törlésének hatálya alatt gazdasági tevékenységet folytatott, akkor azt ugyan jogsértően végezte, de ettől függetlenül áfa-fizetésére kötelezett. A számla érvénytelenítésére kizárólag akkor lenne lehetséges, ha a vállalkozás által már teljesí- 15

16 tett és részére kifizetett teljesítésekhez kapcsolódó szerződéses kapcsolat a polgári jog szabályai szerint visszamenőleges hatállyal megszüntethető. Véleményem szerint ez a kérdésben leírtak alapján nem tűnik járható útnak (4. kérdésnél ingatlan bérbeadási tevékenységet említett a kérdező, bérbeadásnál a visszamenőleges hatályú megszüntetés a polgári jog szerint kizárt, a teljesített bérleti szolgáltatást nem lehet utólag meg nem történtté tenni). Az adószám törlésének időszaka alatt az adólevonási jog véglegesen elenyészett, s ezt a számviteli elszámolás (lásd 3. kérdésre adott válasz) során is figyelembe kell venni, azaz adólevonási jog hiányában a költségként az áfával növelt összeget kell elszámolni. 2. Az Áfa tv-ben nincs olyan jellegű tételes szabály, hogy törölt adószámú cég által kiállított, de ténylegesen megtörtént gazdasági eseményt magában foglaló számlára adólevonási jog nem gyakorolható. Ettől függetlenül az adóhatóság gyakorlata szerint törölt adószámmal kiállított számlára a befogadó adólevonási jogot nem gyakorolhat.ha a törölt adószámú cég által kiállított számla befogadója elfogadja az adóhatóság álláspontját (vagy azzal nem kíván vitába szállni), akkor önellenőrzés útján kell korrigálnia az áfa levonását. 3. Önmagában az adószám törlése a számviteli elszámolások szempontból nem releváns, az adószám törlésének jogerőre emelkedése nem eredményezi az üzleti év lezárását. Ha az adószám törléséhez kapcsolódóan kényszertörlési AdóTanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. eljárásra kerül sor, akkor a kényszertörlési eljárás időszaka annak hosszától függetlenül a számviteli törvény 11. (10) bekezdése szerint egy üzleti évnek minősül, amely üzleti év első napja a kényszertörlési eljárás kezdő időpontja. A számviteli törvény alapján adószám törlése esetén is az üzleti évre vonatkozóan érvényesíteni kell az összemérés elvét, azaz a költségeket azon üzleti évre kell elszámolni, amelyben azok felmerültek. 4. Az adószám törlése az ingatlan bérbeadást terhelő áfa mértékét nem befolyásolja. Tekintettel arra, hogy a törölt adószámú cég nem választotta az adókötelessé tétélt, a bérleti szolgáltatása mentes az adó alól. Tehát a cég módosító számlákat bocsáthat, amelyben az áfa felszámítását korrigálni (törölni) lehet. A módosító számlában az eredeti számlában feltüntetett (Áfa tv. által meghatározott) teljesítési időpontot kell feltüntetni, a kelet pedig a tényleges kiállítása dátuma. A módosító számla elszámolására (fizetendő adó csökkentésére) álláspontom szerint az Áfa tv. 153/B. -a irányadó. E-AdóTanácsadó Szakmai Folyóirat X. évfolyam, 12. szám, december Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 16