SZAKDOLGOZAT Szabó Roland Andor 2012

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Szabó Roland Andor 2012

2 B U D A P E S T I G A Z D A S Á G I F Ő I S K O L A K Ü L K E R E S K E D E L M I K A R N E M Z E T K Ö Z I G A Z D Á L K O D Á S S Z A K Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány A K A R R I E R É S M U N K A S O R Á N F E L M E R Ü L Ő F E L A D A T O K Ö S S Z E E G Y E Z T E T H E T Ő K E A C S A L Á D F E L A D A T A I V A L? P R O B L É M Á K, K Ö V E T K E Z T E T É S E K, M E G O L D Á S O K Készítette: Szabó Roland Andor Budapest,

3 Tartalomjegyzék Ábrák ás táblázatok jegyzéke...4 Bevezetés Magyar viszonylat Demográfia Nemzeti kultúra Háztartások, családok felépítése Párkapcsolatok Válások aránya Gyermekvállalás Gyermektartás és alkalmazás Karrier Karrier és társadalom Karrier és az egyén A nemek szerepe hazánkban Karrier/munka és család összeegyeztetése Esettanulmány A Schenker Nemzetközi Tengeri Száll. és Log. Kft. Tengeri Igazgatóság Kérdőíves vizsgálat A minta jellemzői Munka, karrier Nők munkavállalása Család és munka kapcsolata Családalapítás és karriertervezés Karrierért, partnerért hozott áldozatok Munkahelyi és családi feladatok összeegyeztetése A szervezet és a család kapcsolata, családbarát vállalat Mélyinterjúk Karrierrel és munkával kapcsolatos vélemények Családdal kapcsolatos vélemények...57 Összegzés...60 Irodalomjegyzék...63 Kérdőívek, mélyinterjú kérdései

4 Ábrák ás táblázatok jegyzéke 1. ábra: Magyarország népessége ábra: általános demográfiai mutatók ábra: háztartások eloszlása ábra: első házasságban élő nők ábra: első házasságok átlagos élettartama ábra: az első házassákötések eloszlása, kor és oktatás figyelembevételével ábra az első partnerkapcsolatok megoszlása típusuk szerint ábra: a házasságok átlagos élettartama az első válásig ábra: férfi és női átlagéletkor válás idején ábra: születési ráta az EU 10 új tagállamában ábra: gyermekes és gyermek nélküli személyek vélekedése, a gyermekvállalás előnyeiről és hátrányairól ábra: Mennyi idős? ábra: Milyen a családi állapota? ábra: Mennyire tartja fontosnak családalapítás tekintetében a következőket? Házasság ábra: Hány gyermeke van? ábra: Ön szerint melyik az az életkor, amelyik a legalkalmasabb a gyermekvállalásra? ábra: Ön szerint a munkavállalásnak a legfőbb oka? ábra: Milyen mértékben fontos Önnek a karrier? ábra: Mit tart a legfontosabbnak? ábra: Családalapítás előtt tudatosan tervezte/tervezi karrierje alakulását? ábra: Hozott már áldozatot partnere, más családtagja karrierjéért? ábra: Hogyan tudja összeegyeztetni munkahelyi és családi feladatait? ábra: Fontosnak tartja-e, hogy munkahelye családbarát legyen? ábra: Családbarátnak tartja-e munkahelyét? ábra: Munkaidő különböző munkamodellekből való választás lehetősége? ábra: Képzés a munkavállalók alkalmazkodóképességének megteremtése? ábra: GYES, GYED, GYET utáni visszatérés a munkába? ábra: Munkavállalói juttatások? ábra: Munkahelyi biztonság munkavállalói jogok, egészségmegőrzés,stb.?

5 Bevezetés Az élet viszonylag rövid, és nagyon ostobák vagyunk, ha nem őrizzük meg az egyensúlyt a munka és a család között... ha a siker hajszolása közben az ember elveszíti a feleségét és a gyerekeit, akkor mindent elveszít. Chapman Gary A fenti idézet napjaink egyik legfőbb dilemmáját említi. A siker mértéktelen hajszolása egyre gyakrabban jelentkezik a modern embernél. A legnagyobb probléma, hogy mára már nem csak a férfiakat, hanem a nőket is hatalmába keríti ez az érzés. Az elmúlt több száz évben a nők a hagyományos, tradicionális szerepvállalásoknak megfelelően a háztartás vezetésével, gyermekeik gondozásával foglalkoztak. A XX. századra Magyarországon a gazdasági, társadalmi kívánalmak merőben átalakultak. Társadalmi vonzata a népesség csökkenésében, elöregedésben, párkapcsolatok átalakulásában, oktatás elterjedésében; gazdasági vonzata a jövedelmek nettó értékében, nyugdíjrendszer problémáiban keresendő. Szakdolgozatom első fejezete főként ezekkel a problémákkal foglalkozik. A hazánkban is jelentkező népességfogyás, elöregedés következtében egyre kevesebb munkavállaló tartja fent hazánk gazdaságát. Mindez megkívánja, hogy a nők komoly szerepet vállaljanak aktív dolgozóként, pótolva a csökkenő létszámot munkaerőpiacon. Ennek következtében a szebbik nem képviselői később tudnak utódot nemzeni, a gyermekvállalási hajlandóság nagyságrendileg öt évvel eltér az 50 évvel ezelőtti átlagtól. Ennek oka miben keresendő? A versenyképesség érdekében a magas szintű oktatás nélkülözhetetlenné válik. Munkatapasztalat nélküli diplomások leghamarabb 22 évesen válhatnak szakképzett dolgozóvá. Így a karrier kiépítése, az anyagi háttér egyre inkább kitolódik, évek telnek el, mire a párok egyáltalán gyermeket tudnak vállalni. 5

6 Ők a szerencsések. További problémát jelent a párkapcsolatok átalakulása. A házasságok csökkenése és az élettársi kapcsolatok elterjedése egyre gyakoribb jelenséggé válik. Bár a házasság tradicionális kapcsolat férfi és nő között, mégis a szakirodalmak elemzése után rá kellett döbbennem nagyobb gyermekvállalási hajlandóságot feltételez. A társadalmi és gazdasági vonzat mellett prioritást élvez az, hogy a munkáltatók nem ösztönzik alkalmazottaikat gyermekvállalásra, sőt inkább nehezítik azt. Ez érthető, hiszen a vállalat szempontjából körülményesebb egy olyan alkalmazottal együtt dolgozni, akinek tervei között a gyermekvállalás is szerepel. De ennek nem így kellene működnie, hiszen ez hosszú távon negatívan hat a gazdaságra, társadalomra és magára a szervezetre is. Pozitívumként ki kell hangsúlyoznom, hogy az előbb említett probléma okán egyre gyakoribbá válik a családbarát feltételek kialakítása a szervezeteken belül. Fontos, hogy az alkalmazottak családi és munkahelyi feladataikat össze tudják egyeztetni. Lehetővé téve ezáltal a harmonikus életet, párjukkal, gyermekeikkel és munkájukkal egyaránt. Dolgozatom ezeket, a harmónia megteremtését gátló tényezőket vázolja fel, bemutatva okait, illetve azokat az eszközöket, amelyekkel kezelésük lehetővé válik. Forrásgyűjtéshez a Központi Statisztikai Hivatal, az EUROSTAT adatbázisai álltak rendelkezésemre. Az első fejezetben igyekeztem felvázolni a magyar társadalmi helyzetet és az abban jelentkező problémákat. A második fejezet a karrier jelentését taglalja. Miként kapcsolódik az egyénhez, társadalomhoz. Melyek azok a negatív hatások, melyek az első fejezetben ismertetett problémákat gerjesztik. Megoldásokat kerestem ezek kezelésére, hiszen skálájuk meglehetősen sokszínű. A harmadik fejezet egy esettanulmány kérdőíves vizsgálattal egybekötve. Szakmai gyakorlatom helyszínén Schenker Kft. Tengeri Igazgatóságán, az ott dolgozók részvételével, segítségével primer kutatást végeztem. A kutatás célja egyértelműen egy átfogó kép alkotása volt életükről, véleményükről a családot és karriert illetően. Igyekeztem fényt deríteni arra, miként vélekednek a családmunka összeegyeztetésének problémájáról. Kíváncsi voltam, hogy ennek kezelésére a munkáltató milyen támogatásokat, családbarát eszközöket alkalmaz. Itt két részre bontottam a kérdőíveket: - Karrier és család kapcsolata, - Család és munkahely kapcsolata. 6

7 A harmadik fejezet végeztével rá kellett döbbennem, hogy dolgozatomból hiányzik a személyes tapasztalat. Az olyan vélemény, amely nem csak a csoport elemzésével mutatható ki, hanem személyes egyedi problémákat, problémamegoldásokat tartalmaz. Emiatt úgy döntöttem, hogy a negyedik fejezetben négy olyan ember véleményét írom le, kik vagy nemük, vagy családi állapotuk, vagy életkoruk alapján különbözhetnek. Dialógusokat folytattam velük, melyek alapjául a kérdőívek szolgáltak. Célom, hogy teljesen átfogó képet alkossak a család és munka összeegyeztetése miatt kialakult problémákról és azok hosszú távú hatásairól makro-, és mikroszinten. Komolyan foglalkozom a nők munkavállalása és gyermekvállalása során jelentkező nehézségekkel. A dolgozatom végére így azt a kérdést szeretném megválaszolni, hogy a család és a munka feladatait össze lehet-e egyeztetni. 7

8 1. Magyar viszonylat A karrier és a család viszonyát igen sok tényező befolyásolja. Vannak standard tényezők, és vannak a nemzeti sajátosságok. Úgy gondolom, hogy a nemzeti sajátosságokat Geert Hofstede (1980) elmélete alapján lehet a legpontosabban meghatározni. Kutatásaival fel lehet vázolni milyen hatások érnek minket hazánkban, illetve, hogy a magyar mentalitás milyen is valójában. A standard tényezők olyan statisztikai adatok, melyek összességéből számos következtetést tudunk leszűrni mind a karrierépítés, mind pedig a családépítés kapcsán. Ide tartoznak: nem, kor, lakóhely, családi környezet, oktatási szint, gazdasági aktivitás, egészségi-életviteli mutatók (regisztrált születések, elhalálozások, házasságok, válások, stb.), valamint belső és külső migrációs statisztikák egyaránt. A továbbiakban ezeket vázolom fel Demográfia A magyar populáció csökkenő tendenciát mutat, 1981 és 2009 között ez a szám eléri a 700 ezer főt. Ennek oka a születési és elhalálozási értékek negatív irányú változása. Ezt természetes létszámcsökkenésnek nevezzük. Ezt a negatív értéket valamilyen szinten mérsékelte az elmúlt évtizedben a pozitív mutatójú nemzetközi migráció. Viszont az öregedő társadalmunk tovább súlyosbítja a helyzetet. Az elmúlt tizenöt év alatt 2007-re több 60 év fölötti személy élt hazánkban, mint 20 év alatti ábra Magyarország népessége KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Előreszámítási adatbázis, 2009, letöltve:

9 Tehát a magyar népesség nagyságrendileg 350 ezer fővel csökkent az elmúlt húsz évben. A következő húsz év további 380 ezer fő csökkenést sejtet egy közepes tempójú, mérsékelt ütemű növekedés ellenére. További fontos tényező a népesség területi eloszlása. Közép-Magyarország dominanciája továbbra is fennmaradt. A gazdasági fejlődés itt nagyobb mértékű, és a népesség eloszlása hazánkon belül a fejlettebb térségekben magasabb. Abban az esetben, ha a fent említett folyamatok nem változnak 2030-ig a magyar népesség további 500 ezer emberrel csökken majd. Ez a folyamat csak a gyermekvállalási hajlandóság és a nemzetközi migráció pozitív mérlegével fordítható meg ábra általános demográfiai mutatók Ez egy jövőbeli tendenciát feltételez, egy normál, egy csekély és egy erőteljes opcióban. 2 László Habicsek: Structure and future of the hungarian society, Demographic Portrait of Hungary 2009, Demographic Research Institute, HCSO, Budapest EUROSTAT Population Prejection Database letöltve:

10 1.2. Nemzeti kultúra...mi magyarok általában emocionálisak, barátságosak, és mindenben kissé túlzóak vagyunk.. Kultúránk erős bizonytalanságkerülő, teljesítmény-orientált, maszkulin értékeket valló. Falkné dr. Bánó Klára (Falk-Bánó, 2001) Geert Hofstede a Culture s consequences: International differences in work-related values című könyvében közölte: nemzetközi kutatásai alapján, a nemzeti kultúrákat négy meghatározó tényező alapján lehet vizsgálni. 1. társadalmi egyenlőtlenségek, a tekintélyhez való viszonyulás; 2. az egyén kapcsolata a csoporttal; 3. a maszkulinitás, illetve femininitás koncepciója; 4. a bizonytalanság kezelésének módszerei, az agresszió és az érzések kifejezésének viszonylatában. Számos kutatás folyt Magyarország elemzésével és besorolásával kapcsolatban. Amerikai és brit menedzserek említik, hogy a magyarokban igen erős a hierarchikus szervezeti viselkedési mód, sokat használják a rangokat, a tisztségeket. Ennek ellenére a magyar hatalmi távolság indexértékét (19) 1 igen alacsonynak állapították meg. Kutatók szerint az alacsony hatalmi távolság a gazdasági és társadalmi fejlettség jele. 4 Felmérések alapján hazánkban a 45 év alatti fiatal generációk körében individualistább tendenciákat figyelhetünk meg. Ez az érték tovább erősödik a nagyvárosokban, ellentétben a vidéki, idősebb generációkkal. Magyarországon a kollektivizmusból mérsékelt ütemben az individualizmus irányába haladunk. 4 letöltve:

11 Magyarország az erős maszkulin kultúrák csoportjába tartozik. Ez nyomot hagy egyes reklámjainkban is. Kiváló példa erre a Soproni sör 2011-es promóciós filmje: Emeljük poharunkat! címmel. Domináns érték az anyagi siker és az előrehaladás. A férfiak képviselik az erőt és az anyagi javakat, a nők az érzelmi vonalat. A maszkulinitás nagymértékben befolyásolja a családalapítást, a karrierépítést. Itt elsősorban az anyagi javakra helyezik a hangsúlyt az emberek, míg a feminin kultúrában inkább a kapcsolatokra. 5 Hazánkban a bizonytalanság szintje nagyon magas, így törvényszerűen, a bizonytalanság kerülése is erősen jellemzi a magyarokat. Ennek vonzata, hogy a stressz illetve az aggodalom is jellemzőbb az itt élő személyekre. Ez a káros hatás érezhetően hat a családra, a karrierre, és az egészségre. Kevésbé rugalmasak az emberek, nehezebben kezelik a problémákat, félnek a kihívástól ellentétben a Skandináv országokkal, ahol az enyhe bizonytalanságkerülés motivációs erővel hat a gazdaságra. Konklúzióként levonhatjuk, hogy a magyar kultúra inkább nagy vagy közepes hatalmi távolságú, individualista, maszkulin és erősen bizonytalanságkerülő társadalom. 5 Falkné Bánó Klára Kultúraközi kommunikáció. Bp., Püski,

12 1.3. Háztartások és családok felépítése hazánkban A háztartások és a családok felépítése hazánkban a nemzetközi viszonylathoz hasonlóan igen változatos. Arányaikat tekintve egyre inkább hasonlít a nyugati társadalmaknál megfigyelhetőhöz. A két fogalom nem összekeverendő. Míg a háztartások állhatnak egy főből, addig a családok létrehozásához minimum két fő kell ben összesen párokból álló háztartás volt 3. ábra Háztartások eloszlása Magyarországon, személlyel, ami az összes háztartások 55%-t tette ki. Ez az érték 25 évvel ezelőtt 59% volt. Ez folyamatosan csökkenő tendenciát mutat ellentétben az egyszemélyes háztartásokkal, melyek 1990-ben az összes háztartások 24%-át, most 29%-t teszik ki. Az egyszemélyes háztartások nagy része 70 év fölött, míg a legkisebb része év között figyelhető meg (elvált felek, özvegyek). A házasságkötések száma folyamatosan csökken. Ennek oka, az egyre növekvő, házasságkötések nélküli együttélések száma. 6 Jellemzően az élettársi kapcsolatban élő pároknál a gyermekvállalási hajlandóság alacsonyabb, mint a házas pároknál. Ez a tendencia ugyanúgy megfigyelhető a két gyermeket vállaló családok számát illetően. Ezt követi az egyedülálló anyák, majd az egyedülálló apák csoportja. A népesség csökkenésével azonban egyre csökken a háztartások száma is. Ez a jelenség visszavezethető az elszakadási nehézségekre, és az önállóságra való áttérés gátló tényezőire. Napjainkban a fiatalok egyre nehezebben tudnak önállóan nekivágni az életnek, egyre később tudnak vagyont felhalmozni, otthont teremteni, családot építeni. 7 6 KSH 2004 Népszámlálás 2001, 19 kötet: Családtípusok családformák, Budapest KSH 7 Erzsébet Földházi: Family Structure, Demographic Portrait of Hungary 2009, Demographic Research Institute, HCSO, Budapest

13 1.4. Párkapcsolatok A házasságkötés a mai napig a legelterjedtebb formája a partnerkapcsolatoknak. Több évtizeddel ezelőtt a házasság nélküli együttélés deviáns viselkedésnek számított, manapság ez elfogadottá, sőt egyre populárisabbá válik. 4. ábra első házasságban élő nők ábra első házasságok átlagos időtartama Magyarországon a házasságkötések száma jelentősen csökkent a 2007-s évre hez képest a válások száma 40 %-kal csökkent es években az újdonsült menyasszonyok átlagéletkora 22 év volt, 2007-re ez a szám elérte a 27,5-et. A férfiaknál ez a szám 24,7-ről 30,1-re változott. Ezekből az értékekből egyértelműen kitűnik, hogy a házassági hajlandóság csökken, illetve korhatára jelentősen kitolódik a népesség körében. A partnerkapcsolatok alternatív formáinak: (például az együttéléseknek) a száma drasztikusan nő és ennek következtében a szoros partnerkapcsolatok száma csökken. 8 8 Demográfiai Évkönyvek Budapest: Magyar Központi Statisztikai Hivatal 13

14 6. ábra az első házasságkötések eloszlása kor és oktatás figyelembevételével 2008 Számos kutatás bebizonyította, hogy a házasság-családalapítás és a tanulmányokkarrier páros kölcsönhatásai kéz a kézben járnak. A fenti ábrán az oktatás és a házasság arányosságát tekinthetjük meg. Szembetűnő, hogy a szerényebb tanulmányokat folytatott személyek körében a házasságkötések kétharmada a 25 éves korig megtörténik. Ezzel ellentétben a szakképzett, tanult népesség körében ez a korhatár hasonló arányokkalkitolódik a 34. életévig rúg. Ennek oka az oktatás időtartamában és a vagyoni alapok megteremtésében keresendő. Mindazonáltal az oktatás szükségessége, és a szakképzettség szükségessége a piacon megköveteli a sokáig tartó tanulmányokat. Ebből kifolyólag a házasságkötési hajlandósági mutató tovább emelkedik. 14

15 7. ábra az első partnerkapcsolatok megoszlása, típusuk szerint Manapság a szingli életmód teljesen elfogadottá vált. Főleg a fiatalabb középkorúak körében 30-as, korai 40-es -. 9 Itt még erősen a munkára alapozott, munka köré épített életmód a jellemző. A munka mellett a szabadidő irányzott eltöltése előnyt élvez a családalapítással szemben gondolván a napi többórás sportolásra, éjszakázásra. Fontos tényezőnek számít körükben a biztonságos tőkeháttér felállítása, és a függetlenség megteremtése és a kötöttségek minimális szinten tartása. A szingli életmód elterjedése bizonyítottan kihat a gazdaságra is. A fejlett országokban megfigyelhető attitűdváltásnak köszönhetően a szingli életmódot követi az élettársi kapcsolat, mely egyre frekventáltabbá válik a fiatalok körében. Szereplőit különböző tényezők befolyásolhatják. A személyes hozzáállás, meggyőződés, az otthon látottak és a vallás. Így az élettársi kapcsolatban élők 57%-a a kötetlenségre helyezi a hangsúlyt, 33%-a pedig elvált vagy özvegy párokból áll. 10 A megelégedettség abszolút kimutatható ebben a partnerkapcsolati formában. Demográfiai következtetésként leszűrhetjük azonban, hogy a nem házasságban élő párok kevésbé stabilak a házas kapcsolatokhoz képest, ami csökkenti a családok stabilitását. Ezen instabilitásokból következik az egyedülálló szülők száma hazánkban. A házasságon kívül született gyermekek növekvő aránya az élettársi kapcsolatok számának növekedéséhez vezet. A többgyermekes családokban jellemzően a szülők házastársi kapcsolatban állnak, így az élettársi kapcsolatok növekedése a gyermekvállalás csökkenését eredményezi. 9 Utasi, Á. (2004) Feláldozott kapcsolatok. A magyar szingli. Budapest MTA Politikai Tudományok Intézete 10 Marietta Pongrácz Characteristics of partnership, Demographic Portrait of Hungary 2009, Demographic Research Institute, HCSO, Budapest

16 1.5. Válások aránya Napjainkban a házasság jelentése, fogalma átalakult. Komoly elkötelezettségként élik meg a fiatalok, és félnek a házassággal együtt járó feladatoktól ban a teljes népesség kevesebb, mint harmada állította csak: a házasság egy életre szóló kapcsolat, habár a házasságkötés alkalmából persze mindenki esküt tesz: holtomiglan holtodiglan re a válási ráta értéke elérte a 0,45 egységet, ami százalékban 45%-t jelent a házasságkötések és válások arányát illetően. Következésképp majdnem minden második házasságkötés válással végződik. 11 A válások növekedése főként a középkorú és idősödő korosztály körében figyelhető meg. A váló párok átlagéletkora nőknél 38 év férfiaknál 41 év. A válással végződő házasságok átlagéletkora pedig a jobb oldali ábrán látható, 12,5 év. Ebből az átlagéletkorból következik, hogy a váló párok 60%-a kisgyermekes. A válások bekövetkezésének számos oka lehet. Az as években hazánkban a válások fő oka az alkoholizmus volt, mely az 1990-es dekádra az emocionális problémákkal bővült. 12, ábra a házasságok átlagos élettartama az első válásig A 2000-es évekre tovább bővült az okok palettája: új kapcsolatok, hűtlenség, pénzügyi válságok. Jelen gazdasági helyzetünkből fakadóan új probléma is megjelent: karrier, munka. A férfiaknak és nőknek egyaránt fontos a házasság, azonban a napjainkat jellemző rohanás, pénzkeresés, munka, nagyvállalatok általi kihasználtság tönkreteszi azt letöltve: KSH demográfiai évkönyvek 1990, , Budapest KSH 13 Erzsébet Földházi: Divorce, Demographic Portrait of Hungary 2009, Demographic Research Institute, HCSO, Budapest

17 9. ábra férfi és női átlagéletkor válás idején 1.6. Gyermekvállalás Összeférhetetlenség alakul ki a családi, a házas élet feladatai és a munka között. A férfiak munkatempója, leterheltsége középkorú házasok, családosok esetén igen magas. A család fenntartása, a vagyon felhalmozása, a jobb életkörülmények megteremtése, a munkahelyi megfelelése túlóra, a karrier építésének mértéktelensége a nők számára kevésbé fontos, így ezek lettek napjaink fő válási okai. Ebből következik, hogy a válások közel háromnegyedét a női fél kezdeményezi. A családalapítás, gyermeknemzés érzékeny témává vált a 2000-es évekre a magyar pároknál. A növekvő munkaterhek, a hosszabb oktatás, a nehezedő függetlenedés, a társas kapcsolatok, a családmodellek átalakulása, a házasság népszerűségének csökkenése, a biztos anyagi háttér felállítása, a saját érdekek előtérbe helyezése beárnyékolja a régebbi, tradicionális szociális értékeket. Az 1980-as évekből a domináns családmodell házaspárok két gyermekkel jelentősége elhalványulni látszik. 14 Magyarországnak komoly problémával kell szembenéznie az utódképzés kapcsán re országunkban a születések száma a legalacsonyabbá vált nem csak Európában, hanem világviszonylatban is. Nyugateurópai mintára a magyar nők az első szülésüket termékenységük késői 20-as és a korai 30-as éveikre halasztják, ellentétben az előző generációkkal. 10. ábra születési ráta az EU 10 új tagállamában 14 Spéder Zs. És Kamarás F.(2008) Hungary: Secular fertility, decline with distinct period fluctuations, Demographic Research Volume 19. Article 18 pp

18 Ketyeg a biológiai óra, veszélyek léphetnek fel, ha nem is az első, de a leendő utódok során mindenképp. Manapság egy korai húszas éveiben járó édesanyát a társadalom, a közvélemény és a kortárscsoport túl fiatalnak tartja a gyermekvállaláshoz. Ezen elterjedt társadalmi szemléletnek köszönhetően a gyerekvállalás átlagkorhatára nőknél 26-ról 30 évre, férfiaknál 29-ről 33 évre módosult az utóbbi 15 évben. A fiatal párok persze motiváltak a többgyermekes család megalapításában, de csak egyharmaduk tudja véghezvinni álmait a tervezett időszakban. Ebben nagy szerepet vállalhat át az állam szociális és családtámogatási programja, hogy lehetővé tegye, segítse a családalapítás előtt állók terveinek megvalósítását. 15 Kutatások igazolják azt a feltevést, hogy a gyermekgondozási rendszer óvoda, iskola, bölcsőde, valamint a munkaerőpiac nagymértékben befolyásolja a gyermekvállalást. A nők különösen nehéz helyzetben vannak a családalapítással kapcsolatban. Ehhez a szemlélethez életvitelük, bérezésük alapján kell őket kategorizálni. Az alacsonyabb fizetéssel rendelkezők, akik egy időre nélkülözni tudják keresetüket, és megelégednek az állam által nyújtott támogatással, ott nagyobb valószínűséggel vállalnak több gyermeket. A magasabb keresetű nőknek is a GYES, GYED utáni visszatérés komoly kihívást jelent. Szerencsésnek számít akkor, ha a szülési szabadság után továbbra is visszavárják munkahelyére, azonban újabb szülési szabadságot már nem kell engedélyeznie a cégnek. Így arra vannak rákényszerítve, ha egynél több gyermeket szeretnének, hogy a második gyermek születése még az első miatt kivett szülési szabadság ideje alatt megtörténjen. 11. ábra gyermekes és gyermek nélküli személyek vélekedése, a gyermekvállalás előnyeiről és hátrányairól 15 Spéder Zs. És Kaptiány B. (2007), Gyermekek vágyak és tények, Dinamikus termékenységi elemzések, Turning Points of the Life Course. Working Papers, 6. Budapest Demographic Research Institute 18

19 Nem is beszélve az esetleges, harmadik utódról. Szerencsére a magyar lakosság háromnegyede életének beteljesedéséhez fontos, elengedhetetlen feltételének tartja az utódképzést. Az első gyermek születésénél azonban fel kell készülni a háztartás pénzügyeinek átszervezéseire, a nő alkalmazásának nehézségeire, valamint a szülővé válás kihívásaira, ami visszafordíthatatlan kötelezettségeket illetve újabb lehetőségeket eredményez. Esetleg kulcs lehet a stabil párkapcsolat megteremtéséhez. 16 A társadalom és a családmodellek átalakulása, a házasságkötések csökkenése a populárissá váló élettársi kapcsolatok, az itt fellelhető növekedő bizonytalanság nyomot hagy az utódok számán. Konklúzióként megállapítható, hogy a szülés kitolásának talán legfőbb oka, hogy a legtöbb szülő szeretné gyermekét biztonságban, harmóniában és boldogságban felnevelni. Ezzel egy időben viszont számolnia kell a pénzügyi nehézségekkel, amely lehet az időskori pénzügyi biztonság vagy a gyermek felnevelésének és függetlenségének megteremtése Gyermektartás és alkalmazás Ez a fejezet kiemelt fontossággal bír, mivel rávilágít a magyar kisgyermekes családok legnagyobb problémájára, a szülés és szülés utáni visszatérésre a munkába. A probléma kezelésében a Magyar Állam igyekszik kivenni a részét. Ezt elsősorban a támogatási rendszerek adományok, pénzügyi juttatások útján végzi. Ilyen például a GYES, GYED, melyek lehetővé teszik, hogy az édesanyák otthon tudjanak maradni gyermekeikkel. Ezek európai viszonylatban is hosszú távú támogatásoknak számítanak, melyet mindkét nem képviselője igényelhet, abban az esetben, ha otthon marad az utóddal. Nem visszatérítendő támogatásnak minősül majd a SZOCPOL, mely gyermekes családokat házépítésében, külön háztartás felállításában segít. 17 Világviszonylatban egyre elterjedtebbé válik, hogy a harmonikusabb élet, a szükséges vagyoni háttér felépítéséhez a család mindkét felnőtt tagjának dolgoznia kell. Ez a gyermekvállalás előtt természetesnek is tűnik, azonban az első gyermek megszületése komoly áldozatokkal jár a nők részéről. 16 Balázs Kapitány and Zsolt Spéder: Fertility Demographic Portrait of Hungary 2009, Demographic Research Institute, HCSO, Budapest Bálint M. and Köllő J. (2007) Gyermeknevelési támogatások, In: Fazekas K., Cseres- Gergely Zs., Scharle Á eds. Munkaerőpiaci Tükör MTA-KTI pp

20 A XXI. századi Magyarországon az oktatásnak, magasabb életszínvonal igényének köszönhetően egyre több nő kíván karriert felépíteni, érvényesülni a munkában. Szülés után azonban a visszatérés nem egyszerű. A visszatérési időtartam eltarthat a GYES megszűntéig, ami három évet jelent, annyit támogat az állam. Abban az esetben, ha az előbb említett támogatás mértéke nem elegendő a háztartás, életszínvonal fenntartásához a nőnek újra munkába kell állnia. Mi ennek a folyamata? A nőnek figyelembe kell vennie otthoni teendőit, illetve azt, hogy naponta mennyi időt tud munkára szánni. Ebben az esetben kétségkívül a részmunkaidős alkalmazás a legmegfelelőbb. Magyarországon a felmérések szerint a legtöbb férfi és nő heti órát dolgozik, és csak 10%-uk kevesebbet, illetve többet. Az aktív női dolgozók közül 6,2% vállal részmunkaidős állást. Nyugat-Európában ez az arány differenciálódott. Elfogadottá vált, hogy a munkáltatók segítik alkalmazottaikat főleg a nőket abban, hogy a családot és a munkát össze tudják egyeztetni. A részmunkaidős arány így Nyugat-Európában 31,1 %. 18, 19 A részmunkaidős foglalkoztatás azonban nem elegendő. A bölcsődék, óvodák nagy fontossággal bírnak. Egy megbízható gyermek-felügyeleti infrastruktúra elősegítené a fiatal anyukák visszatértését a munkába. Azonban számuk igen csekély, és sokszor a meglévők sem képesek biztosítani azt a színvonalat, amit a szülők megkívánnak. A magánóvodák és bölcsődék száma még nem jelentős, azonban nagy sikernek örvendnek. A szülő meghatározott díj ellenében kiválaszthatja azt az intézményt, ami számára a legideálisabb. A gyermek megfelelő felügyelet és gondoskodás alatt történő elhelyezése, nagy terhet vesz le a szülők válláról, segítve a nők visszatértését a munkába. Összegzésként elmondhatjuk, ahhoz hogy a családot és a munkát összhangba hozzuk a szülési szabadság, állami támogatás mellett, szükség van a gyermek-felügyeleti szervek, a rugalmas munkaidők, részmunkaidők, távmunka infrastruktúrájának kiépítésre, valamint a férfiaknak ki kell venniük a részüket a háztartásban felmerülő teendőkben. 18 EUROSTAT letöltve: Zsuzsa Blaskó, Childcare and employment, Demographic Portrait of Hungary 2009, Demographic Research Institute, HCSO, Budapest

21 2. Karrier 2.1. Karrier és társadalom A XXI. század a határok nélküli karrieré amely tánc az idő dallamára. Audry Collin A karrier a XX. század legösszetettebb és legtöbbet vitatott fogalmai közé tartozott. A XXI. századra megannyi újabb, a fejlődéssel együtt járó folyamat befolyásolja: a csúcstechnológiák fejlődése, az individualizmus előtérbe kerülése, az informatizáció fontossága, a tekintélytisztelet csökkenése, a nőmozgalmak és társadalmi mozgalmak térnyerése. A kapitalizmusnak, mint a világ egyetlen sikeres gazdasági rendszerének kiemelkedése, valamint az üzlet és az ipar globalizálódása. 20 A karrier fogalma minden személynél mást jelent. Nőknél, férfiaknál, időseknél, fiataloknál. A karrier egy olyan társadalmi konstrukció, kötelezővé vált jelenség, amely végigkíséri életünket, és értelmet ad neki. Ebből következik, hogy a főállású anyaságtól a milliárdos cégbirodalmak kiépítéséig vezető út is karriernek minősül. A kapitalista társadalmi gyakorlatban a karrier alakulása sokkal kiterjedtebb, demokratikus fogalommá vált, melyet már nem a tulajdonlás mértéke, a társadalom tulajdonviszonyai, hanem a megszerzett információ, tanulmányok, szakképesítés, motiváció, rugalmasság, erőfeszítések, mobilitás képességeinek birtoklása határoz meg. A karrier fogalmának meghatározásában az időorientált megközelítés került előtérbe, melyben jelenbeli tetteinket a jövőbeli terveink befolyásolják. A motivációt a modern társadalmakban már nem a szervezeten belüli stabilizáció, hanem a komoly előnyökkel, értékekkel kecsegtető jövőbeli terveink, valamint a karrierrel együtt járó megbecsülés és anyagi juttatások gerjesztik. Következésképpen a jövőt a karrier előreláthatóvá és realizálhatóvá teszi, melyben kulcsfontosságú szerepet játszik az egyén rátermettsége, motiváltsága, mobilitása. 20 Collin, Young, (2000) A karrier jövője c válogatás pp