Joint Urban and Agglomeration Network projekt. A kutatás a HUSRB/1002/213/096 számú projekt keretében a Hungary Serbia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Joint Urban and Agglomeration Network projekt. A kutatás a HUSRB/1002/213/096 számú projekt keretében a Hungary Serbia"

Átírás

1 Összegző tanulmány a magyarországi és szerbiai településfejlesztési tapasztalatokról és javaslatcsomag a as időszak fejlesztéspolitikai irányelveire vonatkozóan Joint Urban and Agglomeration Network projekt 2012 A kutatás a HUSRB/1002/213/096 számú projekt keretében a Hungary Serbia IPA Cross border Co operation Programme finanszirozásával készült.

2 A Joint Urban and Agglomeration (JUAN) projekt ötletgazdája és megvalósítója a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület Projektvezető: Schwertner János Szakmai vezető: Tóth Róbert Szerbiai projekt partner: Agencija za ravnomerni regionalni razvoj AP Vojvodine Igazgató:Valentina Ivanić A tanulmány készítője: AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. Vezető szakértő: Dr. Kondor Attila Szakmai tanácsadó: Tapasztó Dénes A dokumentum tartalmáért teljes mértékben a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület vállalja a felelősséget, az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió, vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak. 2

3 Tartalom A JUAN Projekt indításának előzményei... 5 Előszó Bevezető Célkitűzések Koncepcionális keretek és struktúra definiálása A megalapozó tanulmányok megállapításainak összefoglalója Településhálózati sajátosságok a Vajdaságban és a Dél-alföldi régióban Településfejlesztési tapasztalatok a Vajdaságban Partnerségi tapasztalatok Tervezési módszertani tapasztalatok Településfejlesztési tapasztalatok a Dél-alföldi régió megyéiben Partnerségi tapasztalatok Tervezési módszertani tapasztalatok A megalapozó tanulmányokban rögzített főbb megállapítások összevetése Nemzetközi legjobb gyakorlatok áttekintése integrált és komplex programok témakörben Városfejlesztési programok a térségi szintű fejlesztési dokumentumok kontextusában A Dél-alföldi és a vajdasági várostérségek tipizálása A strukturált kategorizálás kereteinek áttekintése Kategorizálás a fejlesztési dokumentumokban rögzített célhierarchia alapján Kategorizálás a térségi központ fejlesztési ötletei alapján Kategorizálás a központi település és vonzáskörzete stratégiai kapcsolódása szerint Kategorizálás a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzete alapján A városfejlesztés jövőben kialakítandó szempontrendszerére vonatkozó tematikus javaslatok A koncepcionális keretek áttekintése

4 Az EU2020 tematikus fejlesztési célkitűzései és az integrált városfejlesztés Integrált Térségi Beavatkozások (ITI) szerepe a városfejlesztésben A közösség által vezérelt helyi fejlesztések (CLLD) szerepe a városfejlesztésben Programozási módszertani javaslatok A program struktúrára vonatkozó szakmai javaslatok A komplex, integrált programok kialakítására vonatkozó szakmai javaslatok Projektfejlesztési módszertani javaslatok Projektfejlesztési tapasztalatok rövid áttekintése A projekt generáláshoz és projektfejlesztéshez kapcsolódó szakmai javaslatok Az IVS továbbfejlesztéséhez kapcsolódó szakmai javaslatok Az Akcióterületi Terv továbbfejlesztéséhez kapcsolódó szakmai javaslatok Az Anti-szegregációs Terv továbbfejlesztéséhez kapcsolódó szakmai javaslatok A partnerség kialakítására vonatkozó javaslatok A partnerségi terv szerepe, elkészítésének módszertana A program megvalósításhoz kapcsolódó szakmai javaslatok A program megvalósítás minőségbiztosítása Monitoring és indikátor struktúra A fejlesztési intézményrendszer sajátosságainak áttekintése A szerbiai fejlesztési intézményrendszer rövid bemutatása A magyarországi intézményrendszer rövid bemutatása Összefoglaló Irodalomjegyzék Mellékletek

5 A JUAN Projekt indításának előzményei Az Európai Unió tagországává váló Magyarország városai a településük fejlesztéséhez kapcsolódó EU-s forrásokhoz csak abban az esetben juthattak, amennyiben rendelkeztek Integrált Városfejlesztési Stratégiával. A magyarországi városok meghatározó részét készületlenül érte ez az igény. A települési integrált stratégiák megalkotása - az Európai Unió elvárásaitól függetlenül - szakmailag elvárható a települések fejlesztésének összehangolását segítő dokumentum. A Nagy Alföld magyarországi és szerbiai településeinek kialakulásában és működésében, a sajátos Kelet-Közép-európai fejlődésnek köszönhetően számos olyan közös elem van, amely a nyugat-európai városok történeti fejlődésétől eltérő. A Nagy Alföld városainak többsége kontinuitásban csupán 300 éves múltra tekinthet vissza. A török kiűzése után, tudatos és tervszerű lépések sorozatával formálódott a mai térszerkezet. A magyarországi IVS-ek készítése során többször megfogalmazódott az igény a vidékfejlesztés szempontrendszereinek figyelembe vételére. Szerbiában ez az igény fokozottabban jelentkezni fog, mivel az opstina egyszerre tartalmazza a fejlettebb várost, mint központot és a környezetében lévő kisebb, általában fejletlenebb településeket. A Magyarországon elvégzett IVS-ek készítése során számos olyan tudás gyűlt össze, amely egyrészről általános és szervezési tapasztalatként átadható, másrészről már van elegendő ismeret az alföldi városok IVS-ének elkészítésében Magyarországon és Szerbiában is figyelembe vehető speciális szempontok és technikák alkalmazására. A Projekt célja Módszertani ajánlás készítése az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése előtt álló szerbiai és a meglévő IVS-eket megújító magyarországi városok számára. 5

6 A Magyarországon elsősorban az Alföldön - alkalmazott IVS technikák tapasztalatainak összegzése és a technikák megújítása. A településfejlesztés és a vidékfejlesztés elemeinek összehangolása. A Nagy Alföldre mint földrajzi tájra, gazdasági és társadalmi alakulatra jellemző speciális szempontok megjelenítése a tervezési munkálatokban. Az IVS-ek készítéséhez szükséges térségi szakmai kapacitás kialakításának elősegítése. Célunk, hogy az IVS-ek létrehozása és annak folyamata, a programozás váljék üzenetté. A külvilág számára tegye egyértelművé és felhasználhatóvá a település stratégiai céljait, míg befelé, a település szereplői számára létrejöhessen egy együttműködési célrendszer, amely minden szereplő számára konstruktívan vállalható. Előszó Milyen elemezhető, releváns tapasztalatokról számolhatunk be a dél-alföldi városok fejlesztési programjainak tervezése és megvalósítása kapcsán? Ezek a tapasztalatok összevethetők-e a szerbiai, ezen belül vajdasági eredményekkel? Összességében beazonosítható-e egy közös fejlesztési irány, vagy célszerű egyedi specifikumok mentén kategorizálni a településeket, települési fejlesztési programokat? A Joint Urban and Agglomeration Network (JUAN) című projekt keretében a résztvevő partnerek elkészítették megalapozó tanulmányaikat, melyekre építve az előzetes Terms of Reference-ben rögzítettekkel összhangban szakértőink összeállították jelen összegző szakmai anyagot. A dokumentum célja a fent részletezett problémafelvetésekhez kapcsolódó válaszok megfogalmazása mellett azon nemzetközi legjobb gyakorlatok bemutatása, melyek segíthetnek, támpontul szolgálhatnak a as fejlesztési időszakban megvalósítani tervezett települési és térségi komplex fejlesztési programok előkészítésében. Célunk továbbá olyan komplex javaslatcsomag előzetes megfogalmazása, mely figyelembe véve az eddig szerzett tapasztalatokat, és a vizsgált térség települési sajátosságait releváns alapot szolgáltat a később összeállítandó módszertani kézikönyvhöz. Mindezek során olyan új, a jövőben érvényesítendő szempontok bemutatására, elemzésére kerül sor, mint a fenntartható városfejlesztés kérdésköre, vagy éppen az integrált területi beruházásokban (Integrated Territorial Investment ITI) rejlő lehetőségek. 6

7 Meglátásunk szerint a vizsgálatok során város és környező települések, illetve város és térsége együttes vizsgálata különösen indokolt, hiszen a Vajdaság Autonóm Tartomány Ügynöksége a Kiegyensúlyozott Regionális Fejlesztésért valamint a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület közös projektje immár összhangban a as Európai Uniós célkitűzésekkel alapvetően a városrégiók, valamint a város és agglomerációja fejlesztési lehetőségei kapcsán kíván iránymutatást megfogalmazni. Az irány helyes voltát, a városfejlesztésnek az Európai Uniós támogatási struktúrákban betöltött egyre hangsúlyosabb szerepét igazolja, hogy október 1-től a DG Regio neve megváltozott, a főigazgatóság immár DG Regional and Urban Policy néven szerepel. Jelen összegző tanulmány kiindulópontja a magyar és szerbiai partnerek által összeállított két megalapozó tanulmány. A szakmai anyagok megállapításainak szintetizálása során a partnerség építés, valamint a tervezési-programozás során szerzett szakmai és módszertani tapasztalatok bemutatása kiemelt szerepet kap. Az összegző elemzést követően sor kerül városfejlesztés során feltárt nemzetközi legjobb gyakorlatok bemutatására, majd kísérletet teszünk a dél-alföldi és a vajdasági várostérségek tipizálására. A módszertani szakmai anyagot közvetlenül megalapozó javaslatcsomag részeként előzetes állásfoglalást rögzítünk a programozásra, a projektfejlesztésre, a partnerség építésre és a projekt megvalósításra vonatkozóan. E témakörök kapcsán kiemelten vizsgáljuk a területi és az ágazati szintű tervezés és programozás kapcsolatát, a különböző kompetenciáknak a hatékony tervezés irányába mutató lehatárolását. Az elemzések elkészítése során figyelembe vesszük az EU2020 stratégiai céljait, valamint az Európai Unió 11 tematikus célkitűzését és az ezekhez kapcsolódó úgynevezett beruházási prioritásokat. Reményeink szerint a tanulmányban megfogalmazott alapvetések nem csupán elméleti, de gyakorlati szempontból is fogódzót jelenthetnek a jövőben városfejlesztésben, illetve komplex- és integrált térségfejlesztésben résztvevő szakemberek, döntéshozók számára. A fejlesztési irányok behatárolásának és a módszertani javaslatok rögzítésének ugyanakkor objektív korlátot szab, hogy Magyarországon a térségi tervek megújítása csupán most zajlik, az új Európai Uniós fejlesztési időszakra való felkészülés pedig érdemben még nem kezdődött el. 7

8 1. Bevezető októberében immár mindannyiunk számára egyértelmű, hogy az urbánus térségek városrégiók, pólus városok, térségi központok a as Európai Uniós fejlesztési időszak kiemelten kezelt célterületei. Az Európai Parlament és a Tanácsnak a Kohéziós és Strukturális Alapok felhasználásáról szóló rendeletének tervezete több ponton (különösen 99. cikk) kiemelten kezeli az integrált területi beruházás témáját, mint amelyek alapvetően megfelelő keretet jelenthetnek. Sőt, mellékletében a rendelet tervezet kiemeli, hogy tagállamok adott esetben helyi, regionális vagy nemzeti szinten a sajátos igényekre szabott integrált csomagokban kombinálják a KSK-alapokat az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. Alapvető célkitűzés a következő fejlesztési periódusban a foglalkoztatottság és általában a kontinens versenyképességének javítása, melynek megfelelő bázisai lehetnek a könnyen dinamizálható fejlesztési központok, urbánus térségek. A döntéshozók megítélése szerint a kutatás-fejlesztés, a vállalkozások támogatása és alapvetően az oktatás-képzés színvonalának javítása e térségekben elérheti a kívánt hatást, kiegészülve a leszakadó, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásával, vagyis a térségi kohézió erősítésével. A városok, amelyek az üzleti élet és a vállalkozások, a kutatás és a fejlesztés, a képzés és az oktatás, a társadalmi befogadás és a kulturális interakció központjaiként működnek, fontos szerepet játszhatnak tehát az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításában. Ugyanakkor számos várostérségben vár megoldásra a nagymértékű elszegényedés, a munkanélküliség és a bűnözés, a rossz minőségű és nem energiahatékony lakások, valamint a környezet károsodásának problémája. A Bizottság ezért speciális befektetési prioritások meghatározását javasolja azon várostérségek esetében, amelyek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés alapvető stratégiai céljainak finanszírozását helyezik előtérbe a városokban, és hozzájárulnak a fenntartható városfejlesztéshez. Jelen összegző tanulmánnyal, és az ez alapján elkészülő módszertani anyaggal és képzési háttér dokumentációval ehhez a munkához kívánunk szakmai háttér támogatást nyújtani. 8

9 1.1 Célkitűzések A Joint Urban and Aglomeration Network (JUAN) keretében olyan, a határ mindkét oldalán egységes értelmezési mezőt biztosító, komplex kutatási programot kívánunk lebonyolítani, mely egyrészt lehetővé teszi a magyarországi város rehabilitációs programok között történő továbbfejlesztését, másrészt szakmai háttértámogatást nyújt a szerbiai települések integrált szemléletű fejlesztéspolitikájának kialakításához. Jelen dokumentumban a megalapozó tanulmányok megállapításainak strukturált szintetizálása mellett kísérletet teszünk a módszertani dokumentum főbb irányvonalait megalapozó szakmai javaslatok rögzítésére. Ily módon biztosítható megítélésünk szerint, hogy a helyi, térségi sajátosságokra épülő fejlesztési irányokhoz illeszkedjen az a dokumentum, melyet terveink szerint a lehető legtöbb fórumon be kívánunk mutatni a későbbiekben. 1.2 Koncepcionális keretek és struktúra definiálása Ahhoz, hogy szakmai javaslatokat fogalmazhassunk meg az integrált városfejlesztési programok továbbfejlesztése, illetve egy új típusú városfejlesztési program struktúra kialakítása kapcsán, mindenekelőtt átfogó képet kell kapnunk a projekt által érintett programterületen aktuálisan zajló fejlesztésekről, illetve az ezeket a fejlesztéseket meghatározó elvi programozási keretekről. Az átfogó elemzést célszerű oly módon elvégezni, hogy a kapott adatok, információk értelmezhetőek és értékelhetőek legyenek egy új, a as Európai Uniós fejlesztési időszakban meghatározó szemléletmódban is. Az integrált, fenntartható városfejlesztés mint megközelítés mód egységesen kezeli a városok fizikai megújítását célzó intézkedéseket az oktatást, a gazdasági fejlődést, a társadalmi befogadást és a környezetvédelmet elősegítő beavatkozásokat. A komplex megközelítés különösen indokolt, amennyiben között várhatóan úgynevezett integrált területi beruházások (Integrated Territorial Investment ITI) keretében lesz lehetőség komplex városfejlesztési programok megvalósítására. Az integrált területi beruházás olyan új eszközrendszer, amelynek segítségével összevonhatók azok a források, amelyek a több prioritási tengellyel rendelkező többdimenziós, ágazatokon átívelő működési programok finanszírozásához vehetők igénybe. 9

10 Az integrált területi beruházások kapcsán pontos meghatározások találhatók a releváns Európai Uniós jogszabályokban, és rendeletekben, így itt elsősorban a fontosabb megállapítások rögzítésére törekszünk. Az ITI esetében ezek alapján alapvető fontosságú az ágazatokat átfogó, integrált fejlesztési stratégia kialakítása, amely az érintett terület fejlesztési szükségleteire irányul. A stratégiát úgy kell kialakítani, hogy az intézkedések a koordinált megvalósítás során létrejött szövetségekre épüljenek. Az ITI mindezekkel együtt ideális eszköz egy adott várostérségben végrehajtott integrált lépések támogatásához, mivel lehetővé teszi az eltérő tematikájú támogatások egyesítését, beleértve az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap által támogatott prioritási tengelyek és működési programok támogatásának egyesítését. Az ITI tárgyát bármilyen földrajzi övezet képezheti, a városkörnyékektől a városi, nagyvárosi, városi-vidéki, körzeti és régióközi szintekig. Akár egy adott régión belüli, hasonló tulajdonságokkal rendelkező, de különálló földrajzi területek (pl. kis vagy közepes városokból álló hálózatok) esetében is alkalmazható az intézkedések összehangolásának elősegítésére. Az ITI-nek nem szükséges lefednie egy közigazgatási egység teljes területét ezzel összhangban európai területi együttműködések (ETC) keretében is alkalmazható. Az ITI-tervezésű beavatkozásoknak is illeszkednie kell természetesen az alkalmazott OP-k prioritásaihoz. Finanszírozási oldalról az ESZA, ERFA és KA-források bevonását az eszköz egyaránt lehetővé teszi. A kistérségi központok esetében ugyancsak releváns lehet a várost és környezetét egységben kezelő fejlesztési program. A közösségvezérelt helyi fejlesztést (CLLD) az 1991 óta működő LEADER szemléletmódra és annak uniós vidékfejlesztési sikereire épül. Hasznosítási terepét a régiók alatti szintek jelentik, helyi léptékben egészítve ki az egyéb fejlesztési támogatásokat. Célja a helyi közösségek és szervezetek mozgósítása és bevonása, az Európa 2020 stratégia céljainak (intelligens, fenntartható és inkluzív fejlődés) szem előtt tartása mellett. Alapvető alkotóelemei közé tartoznak a LEADER programokból már ismert helyi akciócsoportok (melyeknek a helyi nyilvánosságot és a magánszektor társadalmi-gazdasági érdekeit képviselő személyekből kell állniuk, oly módon, hogy a civil és a magánszektort képviselő partnereknek kell rendelkezniük a döntéshozatal legalább 50 %-ával, és egyetlen érdekcsoport sem rendelkezhet a szavazatok abszolút többségével), valamint a helyi fejlesztési stratégiák. Utóbbiak célja meghatározni, mik a fejlesztési igények és a területi lehetőségek, ismertetni a célkitűzéseket és a stratégia cselekvési tervét. 10

11 A most zajló programozási ciklushoz képest újdonságnak számít, hogy a közösség által irányított helyi fejlesztésének egységes módszertanát kell majd alkalmazni az összes alap és régió tekintetében; az uniós alapokból származó támogatások egységesek és összehangoltak lesznek; illetve különféle pénzügyi ösztönzők is beépítésre kerülnek. Az utóbbiak közé tartozik, hogy azon operatív programoknál, melyeknél egy teljes prioritási tengely CLLD-eszközökön keresztül valósul meg, az ERFA-ESZA részről biztosított maximális finanszírozási arány 10 százalékponttal növekszik. EMVA források esetén ennek maximuma 80-90%, míg az EHA esetében 75%. Az ERFA, az ESZA és az EHA esetében a CLLD választható lehetőséget jelent, az EMVA esetében azonban alkalmazása kötelező. A jelenleg rendelkezésre álló szakmai anyagok alapján egyértelműen látható, hogy között az eredmény orientált fejlesztések kerülnek előtérbe, s ennek az elvárásnak kell a tervezési-programozási munkát is alárendelni. Ennek megfelelően az egyértelműen rögzített indikátor struktúra, és ezzel párhuzamosan a folyamatos monitoring tevékenység létfontosságú lesz az Európai Uniós források hatékony felhasználásához. Az integrált programok lebonyolításában ugyancsak kiemelt jelentősége lesz a helyi, alulról jövő szerveződéseknek, melyek adott esetben önálló fejlesztési programok megvalósítását menedzselhetik teljes körű, vagy részleges döntési kompetenciákkal. Jelen összefoglaló tanulmányban törekszünk az egyes térségi vajdasági és délalföldi jellegű specifikus tapasztalatok összevetésére, majd a városi térségek és városhálózatok tipizálására teszünk kísérletet. A nemzetközi legjobb gyakorlatok áttekintését követően szakmai javaslatokat fogalmazunk meg a városfejlesztési módszertan kapcsán, figyelembe véve az EU2020 stratégiai céljait, valamint az Európai Unió 11 tematikus célkitűzését és az ezekhez kapcsolódó úgynevezett beruházási prioritásokat. Az összefoglaló tanulmány elkészítését módszertanilag kiegészíti egy workshop megrendezése, ahova projekt megvalósítók a témában érintett szakértőket és helyi döntéshozókat várják. Az esemény alapvető célja részben a megalapozó tanulmányok megállapításainak bemutatása, ám a tervek szerint ennél hangsúlyosabb szerepet játszik a helyi szereplők aktív bevonása a módszertani javaslat előkészítésébe. A helyi aktorok gyakorlati tapasztalatai, az Európai Uniós projektek megvalósítása során szerzett benyomásai ugyanis jelentős mértékben befolyásolják egy későbbi programozási időszak sikerét, hiszen adott esetben a pályázói hajlandóságot is nagymértékben befolyásoló szempontokról van szó. A majdani kedvezményezettek megállapításainak előzetes figyelembevétele tehát elemi érdeke a tervezést előkészítő szakembereknek. 11

12 2. A megalapozó tanulmányok megállapításainak összefoglalója Megalapozó tanulmányaikban a projektben résztvevő szervezetek szakértői átfogó képet adtak egyrészt az ország specifikus sajátosságokról, térségi településhálózati jellemzőkről. Ezzel párhuzamosan amellett, hogy szó esett a fejlesztési tapasztalatokról, elsősorban a magyar szakemberek által készített anyagban bemutatásra kerültek azok a fejlesztéspolitikai keretek, melyek alapvetően meghatározzák a szereplők hosszútávú fejlesztési elképzeléseit. A következőkben strukturált összefoglalót adunk a megalapozó tanulmányok főbb megállapításainak bemutatásával, különös tekintettel a térségi települési hálózat bemutatására, a különböző együttműködési formák rögzítésére, valamint az esetleges tervezési módszertani tapasztalatok kapcsán felmerülő kapcsolódásokra. Kiemelten kezeljük továbbá a partnerség kérdését, hiszen a között előkészített és megvalósított komplex és integrált programok esetében a helyi szereplők civil szervezetek, önkormányzatok, vállalkozások sikeres együttműködése lehet a kulcsa a hatékony program megvalósításnak. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az is látható, hogy a partnerség nem csak a megvalósítás, de már a program tervezés időszakában is kiemelt jelentőséggel bír majd Településhálózati sajátosságok a Vajdaságban és a Dél-alföldi régióban Szerbia és Montenegró államközösségének megszűnését követően (2006. júniusa), valamint a megjelölt évben meghozott alkotmány értelmében, a Szerb Köztársaság nyolc évtizedes függőség után az újonnan megteremtett geopolitikai térségben, visszaállította nemzetközi jogi alanyiságát (szubjektivitását). Az ezt megelőző időszakban, mindenekelőtt a XX. század utolsó évtizedében, olyan történelmi események játszódtak le, amelyek teljes egészében megváltoztatták Európa geo-politikai térképét, és amelyek hatással voltak a Szerb Köztársaság fejlődésére nézve is. Az a tény, hogy Szerbia 1999-ben a NATÓ bombázások célpontjává vált, Koszovó és Metóhia AT területén az ENSZ határozatának értelmében - nemzetközi közigazgatást vezettek be, számos kérdést nyitott meg, amelyek kivétel nélkül manapság is meghatározó jelentőségűek a Szerb Köztársaság tervezési gyakorlatára, valamint a területfejlesztés irányítására nézve. A esztendőt követően Szerbiában 12

13 gyökeres politikai, társadalmi és gazdasági rendszerbeli változások történtek, de módosult a szomszédos országokkal fenntartott viszony is. Ennek eredményeként az előzőektől eltérő alapokról és feltételezésekből kellett kiindulni a területfejlesztés, valamint a köztársaság területvédelmi témakörében felmerülő problémák megoldásakor is. A Szerbiában történt változtatásokat követően, Dél kelet Európában (a Nyugat Balkánon) is módosultak a geo-politikaiviszonyok, amelyek új fejlesztési politika, illetve területfejlesztési stratégia kimunkálását tették szükségessé - a tervezés miden szintjére vonatkozóan. Nem vitás, hogy a közös célokat, szükségleteket és lehetőségeket, amelyek a területfejlesztési politika stratégiájának alapfeltételei, újra kell értékelni, szem előtt tartván az Európában végbemenő integrációs folyamatokat. Elsősorban az Unió 2005-ben történt bővítésére gondolunk, továbbá Bulgária és Románia 2007-ben történt csatlakozására. (2) A Stratégiának, Szerbia jövőbeni területfejlesztését illetően, megkülönböztetett jelentősége van. A Stratégia kiindulópontját a hosszú távú fejlesztés jövőképének megfogalmazása, a rendelkezésre álló anyagi eszközök felosztása, az hazai alapok, valamint a külföldi beruházások számbavétele, továbbá a lehetséges területi erőforrások hossztávú kiaknázási lehetőségének felmérése képezi. A feladat végrehajtásakor, figyelembe kell venni, hogy Szerbia területfejlesztése nagyban függ a rendelkezésre álló, korlátozott volumenű magánberuházásoktól, állami, valamint a költségvetésből származó támogatási eszközöktől, továbbá a szélesebb térségben esedékes beruházási folyamattól. Ugyanakkor, az új hozzáférhetőségek, módszerek megismerése mellett, módosítani kell az intézményrendszert is, hogy a tervezés megfeleljen a jövőbeli területfejlesztés követelményeinek, és a világválság ellenére, megtaláljuk az optimális megoldás lehetőségeit. A versenyképesség, a hatékonyság növelése, a területi erőforrások aktiválása, valamint a társadalmi gazdasági fejlődés céljainak megfelelő területi kohézió erősítése ami a régiók és az egész ország előrehaladását eredményezheti - a kiemelt feladatok sorába tartozik. Emellett, nem szabad szem elől téveszteni a nap, mint nap lejátszódó folyamatokat: a világban végbemenő gyorsuló technológiai változásokat, a globalizációt, az integrációs folyamatokat, azokat a kihívásokat, amelyek azokból a társadalmakból erednek, amelyek fejlődésüket a tudásra és az információáramlásra, stb. alapozzák. (3) A Stratégia újszerű hozzáállást követel: (1) a természeti erőforrások kiaknázásakor és védelmének megszervezésekor (földterületek: építészeti telkek, termőföld, erdők, egyebek, az energetikai erőforrások és az ásványi nyersanyagok kezelésekor); a gazdasági rendszerek és a városhálózatok, továbbá a regionális fejlesztések szervezeti felépítésének meghatározásakor, és azoknak irányításakor; a közműhálózat megtervezésekor, üzemeltetésekor (közlekedés, vízgazdálkodás, távközlés, energetikai infrastruktúra irányításakor); (4) a közszolgálati hálózat kialakításakor 13

14 (egészségügyi, szociális népjóléti intézmények, iskolák, tudományos tevékenységek, sport, stb.); (5) a természeti és a kulturális örökség felhasználásakor; (6) a természetes közeg védelmének megszervezésekor, különös tekintettel a határ menti, és a határon átívelő térségekre. A Szerb Köztársaság jelenlegi városi hálózatába, a Köztársasági Statisztikai Hivatal mérési módszere szerint, 194 városi rangú település tartozik, amelyek közül 52 Vajdaságban van. Vajdaság Autonóm Tartomány lakosságának több mint a fele a városokban él. A tartományban, a 45 községben összesen 467 települést tartanak számon. A Vajdaság Autonóm Tartomány területén kialakított településhálózatra nem a túl sűrűség a jellemző, hiszen 100 km2-re átlagosan 2,16 település jut, ami jelentős mértékben elmarad a köztársasági átlagtól, amely szerint 100 km2-re 7,0 település jut. A Vajdasági AT település hálózatának sűrűsége, községenként a települések száma 100 km2. A történelmi eseményeket szemlélve arra a megállapításra jutunk, hogy a Vajdaság Autonóm Tartományra egészen napjainkig a folyamatos migráció a jellemző. A lakosság vándorlásának okai különbözőek, a legtöbben azért kelnek útra, hogy megélhetést biztosítsanak magunknak és családjuknak. A lakosság területenkénti elhelyezkedésében, ebből eredően a település hálózat sűrűségében jelentkező különbségek, a hálózat egyik fő jellegzetességét képezik. Körzetek A lakosság száma A népesség sűrűsége A lakosság száma A népesség sűrűsége Lakos/km Lakos/km Dél - bácskai , ,9 Dél - bánáti , ,9 Észak - bácskai , ,2 Észak - bánáti , ,3 Közép - bánáti , ,1 Szerémségi , ,4 Nyugat - bácskai , ,5 VAJDASÁG , ,5 14

15 Az előző táblázatból az világlik ki, hogy a vajdasági körzetek többségében csökken a lakosság száma. Kivételt csupán a Dél bácskai és a Szerémségi körzet képez. Ez annak köszönhető, hogy az újvidéki vonzású városok (ez vonatkozik a Dél bácskai körzetre), amelyek a tízes közlekedési korridor, vagyis az Újvidék belgrádi autópálya közelében helyezkednek el (pl. Indjija, Ópazova és Újpazova) ütemes gazdasági fejlődésnek indultak. A Szerémségi körzet estében a lakosság lélekszám növekedésének egyik kiváltó oka a főváros, Belgrád közelsége. A Vajdaság Autonóm Tartomány területén levő 467 település közül, 282-ben csökkent a lakosok száma, 184-ben népességnövekedés tapasztalható. Az és a népszámlálás adatainak összehasonlítása azt mutatja, hogy csupán egy település népessége nem változott. A legnagyobb gondot az okozza, hogy bizonyos községekben az összes település, illetve a települések többségének lakossági mutatószáma csökkenő irányzatot mutat (ez vonatkozik a begaszentgyörgyi község településeire, valamint Ada, Magyarcsernye, Törökbecse és Antalfalva városokra is). Léteznek viszont, olyan községek, ahol a települések többségének lakossága folyamatosan növekszik. Ide sorolhatjuk Ópazovát, Rumát, Indjiját, Temerint, és Újvidék városát. Ebből az a következtetés, hogy Vajdaság fejletlen vidékeiről a fejlettek irányába indult el a migráció. A Vajdasági településeket nyolc nagyságrendi kategóriába soroltuk. A lakosok számára alapuló nagyságrendi kategória A települések száma A lakosság száma Vajdaság összlakosságához mért % aránya A település átlagos nagysága 1000-től , , , , , , , felett , ÖSSZESEN ,

16 Az előző táblázat arról tanúskodik, hogy a lakosság koncentrációja, a települések nagyságát illetően, aránylag egyenletes. Kivételt csupán azok a kistelepülések képeznek, amelyeknek lakossága nem éri el az ezret. Ezekben a településekben él a Vajdasági Autonóm Tartomány lakosságának 3,09%. A legtöbben azokon a településeken tartózkodnak, amelyek az kategóriába sorolhatók - Vajdaság összlakosságának 16,30%. A százezer lakost meghaladó kategóriában csak egy város neve, Újvidéké szerepel, ahol a tartomány összlakosságának 9,42% él. Mivel a tartományi székváros továbbra is ütemesen fejlődik, arra lehet számítani, hogy ezután is nő az ott letelepedett polgárok száma, ami miatt jelentős mértékben változik majd a város külleme. A Dél-Alföldön a sajátos történeti- és településfejlődés egy speciális településhálózat kialakulásához vezetett. Az egykori mezővárosok tágas határukkal, népes tanyavilágukkal egyazon közigazgatási keretek között egyesítették a várost és vidékét. Ennek az örökségnek a nyomai a mai napig meghatározzák a Dél-Alföld településhálózatát. Egy viszonylag sűrű és méreteiben kiegyensúlyozott városhálózatról beszélhetünk. A városok száma között 43-ről 53-ra növekedett ben és ban két-két település, 2008-ban és 2009-ben egy-egy település, majd 2010-ben négy település kapott városi rangot a régióban. Az ezt követő két évben újabb várossá nyilvánítás nem történt a térségben ben így a régiós települések 20,87%-a városi rangú. Jól mutatja a városok jelentőségét, hogy az itt élő fő a teljes régiós lakosság ( fő) 72,53%-a. Településszerkezeti szempontból elmondható, hogy 2011-ben két 100 ezer főnél népesebb (Szeged és Kecskemét), illetve egy ezer lakos közötti hazai értelemben nagyváros (Békéscsaba) alkotja a régió városhálózatának gerincét. A középvárosi hálózatot hét, ezer fő közötti népességgel rendelkező település képviseli, közöttük a legnépesebb a régió előzőek mellett negyedik megyei jogú városa, Hódmezővásárhely, 47 ezer fővel. A városrendszer széles bázisát alkotó kisvárosok között elkülöníthető egy 10 ezer főnél népesebb és egy 10 ezer főt el nem érő városkategória. Előbbibe 12 település, míg utóbbiba 31 település sorolható 2011-ben. 16

17 A különböző városkategóriákba tartozó városok száma 2006-ban és 2011-ben Kategória Városok száma db, 2006 Lakónépesség fő, 2004 Városok száma db, 2011 Lakónépesség fő, fő alatt fő fő fő fő és felette Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett táblázat A táblázatból látható, hogyan változott az egyes kategóriákba tartozó települések száma között. Azt azonban nem mutatja a táblázat, hogy több település, a népességcsökkenés miatt, alacsonyabb kategóriába került. A Dél-Alföld Régió városhálózata közös fejlesztésének megalapozása I. című tanulmány 1 hangsúlyozza: Az egyes városi szinteket nemcsak népességük különbözteti meg egymástól. Az ellátott funkciók sokszínűsége és azok területi hatóköre hasonló módon differenciálja a városi rangú településállományt. A településfejlesztés módját, lehetőségeit is alapvetően befolyásolja az adott város mérete és az általa ellátott funkciók köre. A városfejlesztés tartalmi elemei az adott város, illetve városkategória ismeretében különbözőek. A tanulmány a fentiek mellett hangsúlyozza: Egy település akkor válik funkcionális értelemben várossá, ha a saját lakosság szükségleteinek kielégítésén túl már térségi szerepkörrel is rendelkezik. Ez olyan funkciók megjelenését feltételezi, amelyek már nem a lakóhelyi komfortot szolgálják, s nem a mindennapos szükségleteket elégítik ki. A régióban viszont számos olyan kisvárost találni, amely nem rendelkezik jelentősebb vonzáskörzettel. Ez koránt sem csupán a legkisebb városokra értendő. A dél-alföldi településfejlődés sajátosságainak (mezővárosi örökségnek) köszönhetően számos 10 ezer főt meghaladó népességű városra is igaz, hogy városi mivoltát belső tartalékaiból meríti, s úgy épít ki városi funkciókat, hogy közvetlen vonzáskörzete mindössze egy-két községre terjed ki. 1 A Dél-Alföld Régió városhálózata közös fejlesztésének megalapozása I. 17

18 Fontos kiemelni továbbá, hogy éles verseny folyik a nagyobb városok között a különböző erőforrásokért (tőke, vállalkozások, képzett munkaerő, közösségi beruházások stb.). Azok a városok, akik ezen a téren is helyt szeretnének állni, a versenyképességüket kell megerősíteniük. Ez magába foglalja, hogy az adott város vonzó legyen, mint lakóhely, befektetési (tőkevonzó) helyszín, turisztikai célterület stb., és mindenek előtt alkalmassá váljék a térségi funkciók megszerzésére, megtartására és megerősítésére. A vállalkozások versenyképességének javításához a működésüket meghatározó helyi-térségi környezetük fejlesztése szükséges. Az 53 dél-alföldi város közül 22 Bács-Kiskun megye 10 kistérségében, 21 Békés megye 8 kistérségében, míg 10 város Csongrád megye 7 kistérségében helyezkedik el. A régió 9 kistérségében 1 város található, melyek egyben a kistérség székhelyei is. 9 kistérségben 2 város, 3 kistérségben 3 város, 3 kistérségben 4 város és 1 kistérségében 5 város található. A as Európai Uniós tervezési időszak új korszakot nyitott a magyarországi városfejlesztés terén. Már az operatív programok megtervezésekor jól látszott, hogy a regionális, azaz a területi alapú és nem az ágazati típusú programok fognak helyet és forrást biztosítani azoknak a fejlesztéseknek, amelyek alapvetően a városi jogállású településekhez kapcsolódnak. A regionális operatív programok belső tartalmi struktúrájának kialakítása során végül formát öltött az a prioritás szerkezet, amelyben a városfejlesztés, mint önálló fejlesztési téma jelent meg. Bár az elnevezés nem minden régió esetében konzekvens és nem is minden esetben egyezik egyértelműen csak a városfejlesztéssel, az adott prioritáson belül mind a tartalom, mind az e célra allokált forrás szempontjából elmondható, hogy a városfejlesztés kiemelkedő területté vált Településfejlesztési tapasztalatok a Vajdaságban Az alábbiakban röviden áttekintésre kerülnek a Vajdasági községi stratégiai dokumentumok készítése során szerzett többek között a partnerség kérdését érintő szakmai tapasztalatok. A későbbiekben ugyancsak kitérünk a szakmai dokumentumok készítésének módszertanára is. 18

19 Partnerségi tapasztalatok A helyi fejlesztések fő kezdeményezői és végrehajtói a közigazgatási hatóságok voltak, viszont a stratégiai jellegű dokumentumok kidolgozásában részt vett a magánszektor és a kormányon kívüli intézmények is. Mivel a községekben számos olyan fejlődési lehetőséget tártak fel, amelyek a gazdasági előrelépést és a versenyképesség növelését szolgálhatják, a stratégiákban a hangsúlyt a gazdaság versenyképességére, a befektetési tőke vonzására, a közműhálózatok, valamint a humán források fejlesztésére helyezték. A stratégiai célok megfogalmazásakor szem előtt tartották a helyi jellegzetességeket, minek eredményeként minden község saját prioritásait és stratégiai feladatait, ezeknek a kiemeléseknek a szellemében határozta meg. A temerini község prioritásai pl. a külföldi működő tőke vonzását, a gazdasági vállalkozások terebélyesítését, a mezőgazdasági termelés fejlesztését, a hatékony közműhálózat kiépítését, a helyi önkormányzat, valamint a gazdaságon kívüli ágazatok tevékenységének fellendítését jelölték meg. Šid község esetében, a stratégiában kiemelésben részesült: a befektetés-támogatás, a kis és középvállalkozások fejlesztése, a mezőgazdasági földterületek kihasználásának ésszerűsítése, a természeti és a kulturális erőforrások idegenforgalmi hasznosítása, a hatékony infrastruktúra kiépítése, a szolgáltatások minőségének javítása a társadalmi tevékenységekre vonatkoztatván. A stratégiai tervek kimunkálásában részt vállalt a helyi lakosság, az Újvidéki és a Belgrádi Egyetem szakemberei, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Tervezési módszertani tapasztalatok Vajdaságban, amely fejlett városhálózattal rendelkezik, Újvidék dominál (a lakosú kategóriába sorolható), amelynek vonzáskörzeti határán a főváros Belgrád helyezkedik el. Újvidéknek közvetlen hatása van még két fejlett gazdasági városra, Indjijára és Ópazovára is. Újvidék mellett még három a kategóriába tartozó város Pancsova, Nagybecskerek és Szabadka emelkedik ki. Pancsova, Belgrád 19

20 rendkívől erős funkcionális hatása alatt áll, Nagybecskerek és Szabadka viszont, amelyek Bácska és Bánát régióközi térségében helyezkednek el, vezető szerepet töltenek be saját vonzási körzetükben. Vajdaságban létezik még néhány város, amelyeket az kategóriába sorolhatunk, és amelyek községi szinten is kiemelkedő teljesítményre képesek, ezek a következők: Zombor, Nagykikinda, Versec, valamint azok a községek, amely Újvidék és Belgrád vonzáskörének határán vannak. Ópazováról, Rumáról és Szremska Mitrovicáról van szó. A térség többi részét azok a községek töltik ki, amelyek a lakossági kategóriába tartoznak. A legerősebb központok abban a félkörrel határolt térségben vannak, amelynek átlója Belgrádtól számítva száz kilométert tesz ki. Ezen túl csak három olyan város van, amelyeknek lakossága meghaladja az ötven ezret (Nagykikinda, Zombor és Szabadka). Manapság joggal tehetjük fel a kérdést: Érvényesek- e még azok a célok, amelyeket az 1996-ban elfogadott Szerbiai Területfejlesztési Terv határozott meg? Ezzel kapcsolatosan azt mondhatjuk, hogy csupán az egyik stratégiai alapcél létjogosultságához nem fér kétség napjainkban sem, ez pedig, annak igényét fogalmazta meg, hogy az egész térséget funkcionális szempontból az integráció magasabb szintjére kell emelni. Ez vonatkozik a régión belüli és a régión kívüli kapcsolatokra is. Tény, hogy az eltelt időszakban ez a cél nem valósult meg, elsősorban azért, mert a vidék nem rendelkezett megfelelő közműhálózattal - elsősorban korszerű úthálózattal. Nem koronázta siker azokat a törekvéseket sem, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki a régión belüli és az azon kívüli térségek között. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy ilyen szempontból a tranziciós reformok nem hozták meg a várt eredményt, hiszen e téren a folyamatok a kitűzött céltól ellentétes irányba mozdultak el, vagyis tovább mélyült az űr a fejlettek és a fejletlenek között. Ennek ellenére nem vitás, hogy a Vajdaságnak fejlett falusi települései és városai vannak, amelyek fizikai elrendezése és a lakosság komfortja megfelelő életmódot biztosít az ott lakóknak. Ezek a városok és falvak kifejezett önazonossággal rendelkeznek, amely a természeti és a kulturális értékek érvényesítésén alapul. Nem mellékes az sem, hogy a szóban forgó javak megőrzéséből és fejlesztéséből a lakosság is kivette a részét, mégpedig a tervezéstől egészen a végrehajtás összetett feladatáig. Ennek köszönhetően a községi rangú központi települések (Szabadka, Zombor, Nagykikinda, Nagybecskerek, Versec, Bácspalánka, Pancsova, Szremska Mitrovica, Ruma, Újvidék, Indjija stb.), amelyek a gazdasági tevékenység letéteményesei is egyben, aránylag egyenletes fejlődést éltek meg. 20

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Megalapozó tanulmány a Vajdaság Autonóm Tartományban végbement fejlesztésekről Joint Urban and Agglomeration Network projekt

Megalapozó tanulmány a Vajdaság Autonóm Tartományban végbement fejlesztésekről Joint Urban and Agglomeration Network projekt Megalapozó tanulmány a Vajdaság Autonóm Tartományban végbement fejlesztésekről Joint Urban and Agglomeration Network projekt 2012 A kutatás a HUSRB/1002/213/096 számú projekt keretében a Hungary Serbia

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

integrált területi beruházás tervezéséhez

integrált területi beruházás tervezéséhez HÁTTÉRANYAG integrált területi beruházás tervezéséhez Az alábbi ismertető segítséget kíván nyújtani az új kohéziós politika egyik innovatív eszközének, az integrált területi beruházásnak (ITB) (angolul

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében ÁROP projekt

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Az elmúlt 20 év során a LEADER szemléletmód hatékonynak és eredményesnek bizonyult a fejlesztéspolitikában: A Strukturális Alapokból finanszírozott

Az elmúlt 20 év során a LEADER szemléletmód hatékonynak és eredményesnek bizonyult a fejlesztéspolitikában: A Strukturális Alapokból finanszírozott Az elmúlt 20 év során a LEADER szemléletmód hatékonynak és eredményesnek bizonyult a fejlesztéspolitikában: A Strukturális Alapokból finanszírozott kezdeményezésekből nyert tapasztalatokon alapul A vidéki

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Projektnyitó rendezvény: LHH programok eljárásrendje és megvalósítása

Projektnyitó rendezvény: LHH programok eljárásrendje és megvalósítása Projektnyitó rendezvény: LHH programok eljárásrendje és megvalósítása A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C Bátor Nyírbátor Térségfejlesztési

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben