C. A Magyar Kajak - Kenu Szövetség évi költségvetése végrehajtásáról szóló beszámoló

Átírás

1 C. A Magyar Kajak - Kenu Szövetség évi költségvetése végrehajtásáról szóló beszámoló MAGYAR KAJAK - KENU SZÖVETSÉG BESZÁMOLÓ a évi szövetségi költségvetés végrehajtásról A Magyar Kajak - Kenu Szövetség - alapvetően a kormány sport iránti tartós elkötelezettségének eredményeként - pénzügyi-költségvetési gazdálkodás területén megközelítette - elérte a közepes magyar vállalkozások méretét. Önmagában a pénzforgalmi bevételek és kiadások immár tartósan közel 1,5 milliárd Ft-ot, vagy azt meghaladó összeget tesznek ki, és ha azokat a sportági finanszírozási forrásokat is figyelembe vesszük, ahol javaslattételi jogunk van (pl.: Gerevich ösztöndíj, Központi Edzői Program, stb.), akkor a sportág 2,0 milliárd Ft-ot meghaladó összeg felett rendelkezik. (2015-ben önmagában a tervezett pénzforgalmi bevétel meghaladja a 2,8 milliárd Ft összeget!) A sportágba áramló pénz lehetővé teszi, hogy - lényegében - bármilyen sportszakmai feladatot megvalósíthassunk. A költségvetési terv és a beszámoló is pénzforgalmi szemléletben készül (eltérően a mérlegbeszámolóban kötelezően alkalmazandó eredményszemlélettől). A pénzforgalmi szemlélet azt jelenti, hogy a beszámoló lényegében csak azokat a tételeket tartalmazza, ami január és december 31-e között bevételként beérkezett, vagy a Szövetség kiadásként teljesített. A részletes adatokat a mellékletek tartalmazzák ( számú - kiadások, számú - bevételek, számú - egyenleg). A évi költségvetési beszámoló külön oszlopban tartalmazza a 201

2 évi tényszámokat, a Közgyűlés által elfogadott évi tervet, a 2014-ben bekövetkezett (szerződéses és egyéb) változások hatásait, továbbá a évi tényszámokat és költségvetési soronként a kalkulált bevételek és kiadások, illetve a tényszámok eltérését. A tervezett bevételi főösszeg 694,4 millió Ft volt, a teljesítés 741,4 millió Ft. Az eltérés 47,0 millió Ft (a terv 2,8 %-a). A évi terv 207,4 millió Ft-tal (14,0 %-kal) haladta meg a 201 évi tényt, a megvalósulás pedig 256,4 millió Ft-tal (17,1 %-kal). A tervezett kiadási főösszeg 694,4 millió Ft volt, a teljesítés 433,9 millió Ft. Az eltérés - 260,5 millió Ft (a terv 15,4 %-a). A évi terv 268,9 millió Ft-tal (18,9 %-kal) haladta meg 201 évi tényt, a megvalósulás pedig 8,4 millió Ft-tal (0,6 %-kal). Mind a bevételi oldalon, mind a kiadási oldalon egymással ellentétes mozgások eredőjeként alakult ki az eredmény, a bevételi (és kiadási) elmaradások, megtakarítások mellett voltak olyan előirányzatok, ahol a tervezetthez képest több bevétel realizálódott, vagy a tervnél több volt a kifizetés. A Szövetség pénzforgalmi (számszaki) szempontból az előző évhez hasonlóan újból pozitív eredménnyel zárta az évet (az év elején rendelkezésre álló megtakarítás - pénzállomány - 61,3 millió Ft-ról 246,2 millió Ft-tal 307,5 millió Ft-ra nőtt). A különbség formailag abból adódik, hogy az egyébként 0 egyenlegű tervhez képest a realizált bevétel több, míg a tényleges kiadás kevesebb lett. 4. Az év közben bekövetkezett változásokkal kalkulált bevételi főösszeg 344,0 millió Ft, ettől a tény 602,6 millió Ft-tal (25,7 %-kal) elmaradt. A 602,6 millió Ft-ból a nem állami és egyéb támogatások esetében (saját bevételek) a tervhez képesti elmaradás 5,1 millió Ft volt, ez az az összeg, amit a Szövetség már nem fog "bevételezni". Az elmaradás ezen a területen alig haladja meg az 1 %-ot (a saját bevétel tervezett főösszege 500,8 millió Ft volt), de a tervezési folyamat javításával a későbbi években ez az összeg abszolút érzékben akár még csökkenthető is. 2

3 Az állami támogatások esetében a tényleges bevétel 99,4 millió Ft-tal (11,4 %) haladta meg a tervet, miközben a kalkulált bevételi főösszeghez képest elmaradás keletkezett (510,8 millió Ft, 34,5 %). A számok alakulásában két fontos tényező játszott szerepet: ben a kormányzat az ingatlanfejlesztési támogatások esetében úgy döntött, hogy - eltérően a 2013-as finanszírozástól - a fejlesztésekre elkülönített támogatási keret nagyobbik hányadát (640,0 millió Ft-ból 579,0 millió Ft-ot) közvetlenül átutalja a Szövetségnek (beleértve a tagszervezeti fejlesztések forrását is); - a fejlesztések előkészítése és elindítása hosszabb időt vett igénybe a tervezettnél, ezért mind a 201 évi fejlesztési támogatás, mind a évi ütem esetében a támogatás lehívása csak részleges volt (a le nem hívott támogatás 2015-ben esedékes, a fejlesztések időbeni ütemezéséhez igazodóan). Meg kell említeni, hogy a közvetlen állami támogatások esetében a évi eseménytámogatás - világkupa és ifi világbajnokság - 26,0 millió Ft összegét csak 2015-ben utalták át. A közvetett állami támogatások (amit a Magyar Olimpiai Bizottság és a Paralimpiai Bizottság biztosít) esetében a ténylegesen befolyt összeg 36,2 millió Ft-tal (11,8 %) kisebb a tervezettnél, és 66,8 millió Ft-tal (19,8 %) a kalkuláltnál. Az elmaradás oka a finanszírozás módja (el kell számolni, hogy a teljes összeget átutalják). Az elmaradást forrásoldalról a évi terv tartalmazza. A közvetett állami támogatásoknál fontos év közbeni változás volt, hogy 14,8 millió Ft többlettámogatást kapott a Szövetség mérőeszközök beszerzésére. A Szövetség Klubházát érintő energiaracionalizálási program befejeződött, az elszámolást lényegében lezártuk, a projekt utófinanszírozott, ezért a szerződés szerinti támogatást (19,8 millió Ft) 2015-ben utalják át (az összeget tartalmazza a évi terv). A Szövetség cél szerinti tevékenységéből származó bevételek a tervet 4,0 millió Ft-tal haladják meg (ami lényegében azonos a világkupa és ifi világbajnokság összesített bevételi többletével (3,7 millió Ft). Év közbeni változás volt, hogy mindkét hazai rendezésű nemzetközi verseny esetében nem tervezett szponzori támogatást realizáltunk (összesen 10,2 millió Ft-ot). 3

4 Az egyéb saját bevételek esetében 8,7 millió Ft a tervhez képest az elmaradás, elsősorban abból adódóan, hogy a költségtérítések esetében a realizált bevétel 6,6 millió Ft-tal elmaradt a tervezettől. 5. Az év közben bekövetkezett változásokat tartalmazó kiadási terv 698,2 millió Ft, ettől a tény 264,2 millió Ft-tal (15,6 %-kal) elmaradt (a kiadási megtakarítás átlagos értéke tehát 15,6 %). A tervezett kiadási főösszegtől (694,4 millió Ft) az elmaradás 260,5 millió Ft (15,4 %). A különbség eltérő irányú változások eredője, azonban 75 %-ban (195,4 millió Ft) az ingatlanfejlesztéseknél jelentkezik, a bevételeknél már említett okok miatt. A közvetlen sportszakmai kiadásoknál a tervhez képest az elmaradás 67,4 millió Ft (8,8 %). Az elmaradás ellenére megállapítható, hogy költségvetési forrás hiányában tervezett esemény, beszerzés, stb. nem maradt el (az eltérésben közrejátszott a költségtakarékosabb gazdálkodás is). A közvetlen sportszakmai kiadásokon belül a sportolók, sportszakemberek, tagszervezetek támogatása 26,8 millió Ft-tal (11,2 %) marad el a tervtől (zömében a finanszírozás módja miatt, illetve azért, mert a tagszervezetek egy része nem számolt el év végéig). A hazai és külföldi versenyek, versenyekre történő felkészülés közvetlen költségei költségvetési előirányzat esetében 23,9 millió Ft (7,5 %) az elmaradás. A személyi és technikai feltételek biztosítása, egyéb kiadások előirányzatnál a tervezett 185,0 millió Ft-tal szemben a megvalósulás 184,3 millió Ft. A tervvel lényegében azonos tény úgy alakult ki, hogy a beszerzések esetében a tervezettet lényegesen meghaladja a tény (pl.: az említett MOB-tól származó támogatástöbblet terhére megvalósított mérési eszközrendszer beszerzése 11,8 millió Ft összegben), miközben más előirányzatoknál (pl.: élettani mérések) megtakarítás történt. A sportágfejlesztési kiadások esetében a tervezettnél lényegesen kevesebbet költöttünk (a tervezett 20,2 millió Ft-tal szemben 4,3 millió Ft-ot), ennek alapvetően az az oka, hogy az új feladatok elindítása több időt vesz a tervezettnél igénybe. A Szövetség általános kiadásai esetében a tényszám a tervezett 48,3 %-a, a különbség 190,5 millió Ft. Ebben a blokkban jelentkezik az ingatlanfejlesztésekkel kapcsolatban már említett kiadási megtakarítás. Az ingatlanfejlesztésre tervezett 210,0 millió Ft nélkül az általános 4

5 kiadások tervezett összege 158,6 millió Ft, a tény (163,5 millió Ft) ezt kismértében (3,1 %) meghaladta. Az igazgatási kiadások a tervezettet és kalkuláltat 12,2 millió Ft-tal meghaladó összegben teljesültek, ami 16,3 % -os túllépést jelent. Ebben döntő mértékben az év közben a főtitkári poszton bekövetkezett személyi változás hatása (a távozó főtitkárnak megfizetett járandóságok miatt) jelentkezik. Az egyéb kiadások esetében (adófizetés, áthúzódó kiadások, tartalékok felhasználása) 53,9 millió Ft a tervhez képest az elmaradás (ebben az esetben ez egyben tényleges megtakarítást is jelent, hiszen nem volt szükség a tartalékok felhasználására). A hazai rendezésű világkupa és világbajnokság együtt a tervezettnél 39,1 millió Ft-tal került többe (alapvetően abból adódóan, hogy a VB tervezett létszáma - ami a pénzügyi kalkuláció alapja volt fő volt, a tényleges 536 fő). A többletkiadást lényegében teljesen kompenzálta a támogatástöbblet (a már említett 26,0 millió Ft) és az, hogy sikerült szponzort is találni (10,2 millió Ft), továbbá az eseménnyel kapcsolatos saját bevételek 3,7 millió Ft-tal haladták meg a tervet. 6. A évi gazdálkodást érdemben befolyásolta, hogy miközben a bevételek összességében jelentős mértékben meghaladták a kiadásokat, a bevételek realizálásának időbeni ütemezése lényegesen eltért a tervezettől, a támogatások 37 %-a decemberben érkezett a számlánkra. Az alábbi táblázat a likviditás havi alakulását mutatja, a kék szín tartalmazza havi bontásban a bevételek és kiadások különbségét, a sárga az akkumulált egyenleget (együtt az induló pénzkészlettel). 5

6 ,0 likviditás havonta , , , , ,0 0, , havi egyenleg halmozott egyenleg pénzmaradvánnyal , ,0 7. Az alábbi táblázatok részletesen bemutatják a szövetségi költségvetési kiadásokat (millió Ftban) évtől. megnevezés pénzforgalmi költségvetések (millió Ft) MIND-összesen 743, ,4 469, , , ,8 a tagszervezetek és sportolók közvetlen támogatása hazai és külföldi versenyek, versenyekre történő felkészülés közvetlen költségei 77,95 109,79 51,59 739,67 339, ,32 179,85 230,38 168,54 246,05 296,66 377,92 személyi és technikai feltételek biztosítása, egyéb kiadások, sportágfejlesztés 116,66 102,51 99,33 135,93 146,39 246,19 4. kiemelt hazai rendezésű nemzetközi események 236,87 873,94 2,66 139,78 429,98 150,00 5. a Szövetség általános kiadásai 42,87 29,61 46,74 50,03 84,11 90,63 sportági sporteszközök, sportinformatikai 6. eszközök karbantartása, beszerzése, felújítása, anyag, készlet, felszerelés beszerzése 15,71 83,98 2,48 5,91 9,11 7. igazgatási feladatok költségei 48,14 56,70 65,60 72,11 87,13 81,68 8. egyéb, szövetséget terhelő kiadások 25,54 34,49 32,98 35,99 40,64 52,10 6

7 megnevezés pénzforgalmi költségvetések (millió Ft) MIND-összesen 499,1 599,3 467,3 702,2 929, ,8 a tagszervezetek és sportolók közvetlen támogatása hazai és külföldi versenyek, versenyekre történő felkészülés közvetlen költségei 70,30 82,13 51,59 156,13 265, ,32 179,85 230,38 168,54 246,05 296,66 377,92 személyi és technikai feltételek biztosítása, egyéb kiadások, sportágfejlesztés 116,66 102,51 99,33 135,93 146,39 246,19 4. kiemelt hazai rendezésű nemzetközi események 5. a Szövetség általános kiadásai 42,87 29,61 46,74 50,03 84,11 90,63 sportági sporteszközök, sportinformatikai 6. eszközök karbantartása, beszerzése, felújítása, 15,71 83,98 2,48 5,91 9,11 anyag, készlet, felszerelés beszerzése 7. igazgatási feladatok költségei 48,14 56,70 65,60 72,11 87,13 81,68 8. egyéb, szövetséget terhelő kiadások 25,54 13,98 32,98 35,99 40,64 52,10 Az évek közötti összehasonlíthatóság érdekében a második táblázat nem tartalmazza az egyszeri tételeket (lényegében: a kiemelt jelentőségű, hazai rendezésű nemzetközi versenyek költségeit és azt a belső pályázatot, ami a kormány 201 évi rendkívüli támogatásából valósult meg). Az alábbi táblázatok ugyancsak 2010-től mutatják be a kiadások megoszlását (tehát az egyes költségvetési kiadási "blokkok" súlyát a teljes kiadáson belül). megnevezés pénzforgalmi költségvetések (belső megoszlás) a tagszervezetek és sportolók közvetlen támogatása 10,5% 7,2% 11,0% 51,9% 23,7% 64,7% hazai és külföldi versenyek, versenyekre történő felkészülés közvetlen költségei 24,2% 15,1% 35,9% 17,3% 20,7% 13,4% személyi és technikai feltételek biztosítása, egyéb kiadások, sportágfejlesztés 15,7% 6,7% 21,1% 9,5% 10,2% 8,7% 4. kiemelt hazai rendezésű nemzetközi események 31,9% 57,4% 0,6% 9,8% 30,0% 5,3% 5. a Szövetség általános kiadásai 5,8% 1,9% 9,9% 3,5% 5,9% 3,2% sportági sporteszközök, sportinformatikai 6. eszközök karbantartása, beszerzése, felújítása, anyag, készlet, felszerelés beszerzése 2,1% 5,5% 0,5% 0,4% 0,6% 7. igazgatási feladatok költségei 6,5% 3,7% 14,0% 5,1% 6,1% 2,9% 8. egyéb, szövetséget terhelő kiadások 3,4% 2,3% 7,0% 2,5% 2,8% 1,8% 7

8 megnevezés pénzforgalmi költségvetések (belső megoszlás) a tagszervezetek és sportolók közvetlen támogatása hazai és külföldi versenyek, versenyekre történő felkészülés közvetlen költségei 14,1% 13,7% 11,0% 22,2% 28,6% 68,1% 36,0% 38,4% 36,1% 35,0% 31,9% 14,2% személyi és technikai feltételek biztosítása, egyéb kiadások, sportágfejlesztés 23,4% 17,1% 21,3% 19,4% 15,7% 9,3% 4. kiemelt hazai rendezésű nemzetközi események 5. a Szövetség általános kiadásai 8,6% 4,9% 10,0% 7,1% 9,0% 3,4% sportági sporteszközök, sportinformatikai 6. eszközök karbantartása, beszerzése, felújítása, 3,1% 14,0% 0,5% 0,8% 1,0% anyag, készlet, felszerelés beszerzése 7. igazgatási feladatok költségei 9,6% 9,5% 14,0% 10,3% 9,4% 3,1% 8. egyéb, szövetséget terhelő kiadások 5,1% 2,3% 7,1% 5,1% 4,4% 2,0% Megállapítható, hogy a szűken vett (a hazai rendezésű nemzetközi versenyek és más egyszeri tételek - mint bázisként nem kezelhető tételek nélküli) szövetségi költségvetés kiadások belső szerkezete stabil. A stabilitást mutatja, hogy miközben a évi tényleges kiadás 86 %-kal haladja meg a évit, aközben a szűken vett sportszakmai kiadások és a szövetségi általános jellegű kiadások aránya lényegében változatlan (2010-ben 76,6 % - 23,4 %; ben 77,2 % - 22,8 %). Meglepő módon akkor is a folyamatosság mérhető, ha a két év esetében az összes kiadást vetjük össze (2010-ben a megoszlás 84,3 % - 15,7 %, 2014-ben 85,2 % - 14,8 %). Nagyon fontos ugyanakkor megállapítani, hogy a közvetlen sportszakmai kiadások belső összetétele lényegesen megváltozott, a közvetlen sportolói-tagszervezeti támogatások aránya a évi 14,1 %-ról 28,6 %-ra emelkedett (értékben pedig 70,3 millió Ft-ról 265,7 millió Ft-ra). Ez azt mutatja, hogy a Szövetség egyre fokozottabb mértékben vesz részt a tagszervezetek finanszírozásában, miközben a válogatottak felkészülésére is lényegesen több forrás jut (a hazai és külföldi versenyek, versenyekre történő felkészülés közvetlen költségei 2010-ben 179,8 millió Ft-ot tettek ki, 2014-ben már 296,7 millió Ft összeget). A szűken vett igazgatási költségek ugyanezen időszak alatt szintén jelentősen növekedtek (81,0 %-kal), bővültek (azaz valamivel kevésbé, mint a kiadási főösszeg). Itt számoljuk el a béreket, a tevékenységhez igénybe vett külső szakértők költségeit, továbbá olyan dologi 8

9 kiadásokat, mint a bankköltség, telefondíj, stb. Ez az összefüggés azt jelzi, hogy a szövetségi feladatok volumenének növekedésével (ami lényegében a kiadások növekedésével párhuzamosan történt) a szövetségi szintű feladatok is lényegében arányosan bűvölnek, az azok ellátásához szükséges erőforrások biztosításának az igényével együtt. Budapest, március 9