Gének és viselkedés AGRESSZIÓ

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gének és viselkedés AGRESSZIÓ"

Átírás

1 1 Gének és viselkedés A továbbiakban megvizsgáljuk az egyes viselkedésformákat a különféle tudományterületek eredményeinek bemutatásával. Főként a viselkedés molekuláris genetikai hátterére fókuszálunk. Ezen belül is elsősorban arra, ahol egy konkrét gént feltételeznek egy viselkedést illetően. Jóval gyakoribb azonban ennél, hogy egy viselkedést egy adott SNP mintázattal magyaráznak, amely mögött általában nincs konkrét elképzelés az összefüggés természetéről, sőt gyakran a részvevő gének mibenléte sem ismert. Bevezetőként azt említem meg, hogy az egyes viselkedésformák kialakításában nyilvánvalóan számos gén vesz részt. A vizsgálatok során azoknak a géneknek a szerepe válik nyilvánvalóvá, amelyekben funkcionális genetikai polimorfizmus van az egyének között. A bekeretezett részek extra követelmények!!! AGRESSZIÓ (DIA 17) Az agresszió kifejezést legalább két különböző hátterű viselkedésformára alkalmazzuk: az agresszió, egyrészt, a védekezés egyik formája (a másik a menekülés), másrészt, a különféle források (táplálék, nőstények lakóhely, párzási hely, stb.) felett való uralkodás eszköze. A különböző fajok domináns egyedei a kiváltságos helyzetüket főként agresszióval tartják fenn. A dominancia ellentéte a behódoló magatartás, ami egy szociális közösségben stresszel járó folyamat, akut formában pedig az embernél szorongáshoz, majd depresszióhoz vezethet. Így kapcsolódik egymáshoz az agresszió és a depresszió. A stressz és a dominancia agresszivitása valószínűleg más idegrendszeri mechanizmusok által szabályozott. Embernél az agresszív viselkedésen főként a túlzott, bűnözéshez vezető agresszivitást értjük. A kutatók 38 olyan agyterületet találtak, amelyek működése kapcsolatban lehet az agresszív magatartással. Az agresszió fő központjának az amygdala nevű páros agyi magot tartják; az eltávolított amygdalával rendelkező állatok ugyanis csökkent agressziót mutattak. A szerotonerg pályák (DIA 18) Az agresszív viselkedés, extrém esetben a harcolj vagy menekülj stratégia harcolj komponense. Az agresszív viselkedést a szerotonin neurotranszmitterrel kommunikáló idegi központok szabályozzák. A dián látható, hogy az úgynevezett rosztrális raphe magból szerotonerg pályák futnak, többek között, az amygdalába, a hippokampuszba és különböző agykérgi területekre. Az anatómiai részleteket nem kell megtanulni! A glükokortikoid receptor gén epigenetikai szabályozás (DIA 19) Megfigyelték, hogy a gyerekkori törődés, vagy éppen ellenkezőleg, a nem-törődés a raphe mag közvetítésével a hippokampusz idegsejtjeiben okoz változást, mégpedig, a glükokortikoid receptorok kifejeződési szintjében (magas expresszió esetén a hippokampusz hatékonyabban tudja kontrollálni a stressz reakciót, azaz a HPA-tengelyt gátló funkcióját). Kiderítették a folyamat mechanizmusát. Eszerint, a stressz-mentes gyermekkor alacsonyabb szintű metilációt okoz a receptor génen, míg a stresszes élethelyzet az ellenkezőjét, erős metilációt eredményez (epigenetikai változások). Tehát, a kedvezőtlen gyermekkor, - a nagyobb mértékű DNS metiláció miatt,- alacsonyabb glükokortikoid receptor mennyiséget produkál, ezért az a kortizolra nem reagál megfelelően. Magyarul, ilyenkor a hippokampusz, nem gátolja megfelelő mértékben a HPA tengely működését (tulajdonképpen a kortizol termelődését), ezért az ilyen egyed hajlamos lesz az agresszív viselkedésre. A jelenséget patkány modellen tanulmányozták, de az emberre is érvényesnek tartják.

2 2 A HPA tengely működésének alapja a stressz által koordinált válasz egy fenyegető stimulusra. A hipotalamusz az az agyterület, amely összehangolja a megfelelő humorális (hormonális), viszceromotoros (vegetatív) és szomatikus motoros válaszokat. Ismertek a különböző élettani változások, amelyek stressz helyzetben fellépnek: a szívfrekvencia emelkedik, a vér az izmokba és az agyba áramlik, a légzés gyorsul, az emésztés lassul, a nyálelválasztás megszűnik, az izzadás fokozódik, a pupilla kitágul, az erőkifejtési készség is nő. Mindezek funkciója az, hogy a szervezet cselekvésre kész állapotba kerüljön, ahol a döntést (küzdj vagy menekülj) követően a feladatot maximális erőbedobással oldja meg. A stressz reakció humorális mechanizmusát az úgynevezett hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg (HPA; hypothalamo-pituitary-adrenal) tengely vezérli. A HPA tengely végső soron a kortizol (egy mellékvesekéreg által kiválasztott glükokortikoid hormon, más néven kortizon) stressz hatására történő kiválasztását szabályozza. A CRH (corticotropinreleasing hormone; kortikotropin kibocsátó hormon) egy hipotalamuszban termelődő hormon, amely az agyalapi mirigy ACTH (adrenocorticotropic hormone) hormonjának kiválasztását serkenti. Az ACTH a véráramláson keresztül serkenti a mellékvese kortizol kiválasztását; a kortizol pedig a test stresszre adott válaszreakciójában (lásd fentebb) játszik kulcsszerepet. A hipotalamusz CRH termelő neuronjait két agyi központ szabályozza: az amygdala ( mandula ) és a hippokampusz ( tengeri csikó ). A hippokampusz feladata a hipotalamusz CRH kibocsátásának gátlása. Ez az agyi központ ugyanis sok glükokortikoid receptort tartalmaz (citoplazmában lévő receptorok), s ezért erőteljesen reagál a kortizolra. A hippokampusz negatív visszacsatolás révén szabályozza a HPA tengely működését: gátló információk a hippokampuszból csökkent CRH csökkent ACTH csökkent kortizol csökkent stressz válasz. SERT és MAO (DIA 20) Az agresszív viselkedés kialakításában, a feltételezések szerint, a szerotonin homeosztázisában szerepet játszó szerotonin transzporter (SERT = 5-HTT) és a monoamin oxidáz (MAO) gének játsszák a főszerepet. A SERT a szinaptikus résből veszi vissza a szerotonint a preszinaptikus (küldő) neuron axon-terminálisának citoplazmájába, ahol ezt követően a MAO enzim degradálja ezeket a molekulákat. A szerotonin transzporter (SERT; újrafelvételi pumpa) (DIA 21) A rhesus majmoknál végezett kísérletek szerint azok a majmok, amelyek az anyjuktól elkülönülten nevelkedtek fel, alacsonyabb szerotoninból származó bomlásterméket (5HIAA-t) tartalmaztak a gerincvelői folyadékukban (ami annak indikátora, hogy alacsonyabb szerotonin szinttel rendelkeztek az agyukban), és agresszívebben viselkedtek, mint a normális körülmények között felnőtt egyedek. Lehetséges, hogy ez egy adaptív stratégia, hiszen a természetben az anya nélkül maradt fiatal egyedeknek egyedül kell megszerezniük a túléléshez szükséges forrásokat, elsősorban a táplálékot. A környezeti hatások mellett, az agresszió egy genetikai komponensét is feltárták a rhesus majmok esetében, a SERT gén promóter régiójában ugyanis polimorfizmust fedeztek fel: a gén rövid vagy hosszú promóter kontrollja alatt állhat (az embernél is létezik ez a polimorfizmus). A rövid promóter alacsonyabb szintű SERT expressziót biztosít, mint a hosszabb változat, s ez agressziót növelő hatású. Nem világos, hogy az alacsonyabb SERT expresszió (amely magasabb szerotonin szintet okoz a szinaptikus résben), miért nem fordított hatást okoz [az agressziót (és a depressziót is) az alacsony szerotonin szint okozza, a feltételezések szerint]. A válasz talán abban a megfigyelésben rejlik, hogy a rövidebb SERT promótert tartalmazó emberek hippokampusza és cinguláris kortexe kisebb, s ezért a kommunikáció is alacsonyabb szintű közöttük (fmri vizsgálat), ezért e két agyterület az agressziót nem képes hatékonyan tompítani. Lehetséges, hogy az agy szerkezetének átalakulása egy kompenzációs mechanizmus eredménye, melynek során a magasabb SERT expresszió végül is, - az idegi kapcsolatok számának növelése révén, - magasabb szerotonin szintet produkál. Monoamin oxidáz-a (MAO-A) gén (DIA 22, 23) A MAO a monoamin neorotranszmitereket (dopamin, noradrenalin, adrenalin, szerotonin) bontja le a preszinaptikus neuronok axoplazmájában (kibocsátás előtt, vagy visszavétel után). Állatmodellekben azt figyelték meg, hogy a gén szabályozó régiójában bizonyos rövid DNS szakaszok ismétlődésének száma (VNTR) hatással van

3 3 az állati agresszióra. Humán relevanciát is találtak az agresszív viselkedésűnek tartott új-zélandi maorikban. Az europid népekben az adott DNS szakasz 3x-os ismétlődése a populáció 40%-ában fordul elő (60%-ban 4x-es az ismétlődés, ami tízszeres génexpresszió növekedést okoz a rövidebb változathoz képest); a maorikban pedig az arány fordított, tehát a népesség 60%-ában a rövidebb promóterrel rendelkező MAO-A gén fordult elő (kevesebb MAO-A, magasabb szerotonin szint). Azt találták, hogy az amygdala erőteljesebben reagált a harcos MAO-A-val rendelkező embereknél, mint a normál verziót tartalmazóknál. Kritikaként fogalmazódott meg a kísérletben használt alacsony vizsgálati mintaszám. Továbbá, többen felhívták a figyelmet, hogy a környezeti hatás is fontos, mert a gyermekkori rossz bánásmód jobban hajlamosítja a harcos verzióval rendelkező egyéneket az agresszív cselekedetekre. Egy másik kísérletben azt tapasztalták, hogy az alacsony MAO-A és a magas tesztoszteron szint kombinációja antiszociális viselkedéssel jár. Több más tanulmány viszont arra mutat rá, hogy az agresszióval inkább a magasabb szerotonin szint jár együtt, nem pedig az alacsonyabb. A kérdés tehát az, hogy vajon az alacsony vagy magas szerotonin szint okozza az agressziót? A MAO-A gént kapcsolatba hozták a bűnözésre való hajlammal is; eszerint a rövid promóteres alléllal rendelkező egyének nagyobb eséllyel válnak bűnözővé, mint a hosszabb promóterrel rendelkezők. Nitrogén monoxid szintetáz neuronális izoformája (nnos) és tesztoszteron (DIA 24) Két másik gént említünk még, melyeket közvetlen kapcsolatba hoztak az agresszív magatartással; ez az nnos és a TDF (testis determining factor = tesztoszteron gén ). Azt figyelték meg, hogy az nnos génre nézve génkiütött (knockout) egerek hiper-agresszívek voltak a vadtípusú állatokhoz képest. Amikor azonban az állatokat kasztrálták elmúlt az agresszió (a tesztoszteron a herében termelődik). Tesztoszteron injekció hatására szintén a KO egerek mutattak nagyobb agresszivitást. Tehát, úgy tűnik, hogy az nnos szerepe a tesztoszteron okozta agresszivitás csillapítása. Nem tudjuk, hogy az nnos génre nézve létezik-e az emberben és az állatokban olyan genetikai polimorfizmus, amely az enzim fehérje eltérő csillapító funkciójában mutatkozik meg. A kísérlet természetesen arra is rámutat, hogy a tesztoszteron szintbeli egyedi különbségek az agresszióbeli különbségekben is megnyilvánulhatnak. A két Y kromoszómával rendelkező (XYY) úgynevezett szuper-férfiak köztudottan hajlamosak az agresszív magatartásra (az Y kromoszómán helyezkedik el az SRY gén (a TDF faktort kódolja), amely a testis (here) kialakítása által végső soron a tesztoszteronképződésért felelős). Gyermekgyilkosság (DIA 25) Az oroszlánt tartják annak az állatnak, amely megöli az idegen kölyköket. Sok fajnál, beleértve közvetlen rokonunkat, a csimpánzt is, megfigyelhető ez a viselkedés. A gyermekgyilkosságok zömét az embernél is mostohaapák követik el. Mindez azt jelzi, hogy ennek a durva tettnek genetikai háttere és evolúciós értelme van. Ez az értelem nyilvánvaló: a hím nem akar invesztálni idegen utódok nevelésébe, hanem sajátot szeretne. Továbbá, ha nincs táplálandó utód, a nőstény hamarabb megtermékenyíthető is lesz. DOMINANCIA A grb10 gén: a dominanciát mérséklő gén (DIA 26) Minden állat közte az ember két példányban hordozza a legtöbb gént: egyiket az anyától, másikat az apától kapja. A gének többségénél mindkét kópia aktív, de sok gén esetében az egyik lekapcsolt állapotban van; ezt a jelenséget nevezzük genetikai imprintingnek. A kutatók azt találták, hogy a Grb10 nevű gén mindkét kópiája aktív, de az apától kapott allél az agyban, az anyától kapott allél pedig a test többi részében fejeződik ki. Ez a tanulmány, melyet a nagy presztízsű Nature c. lapban közöltek (2011), megmutatta, hogy a két kópia funkciója teljesen más: az anyai allél a magzati növekedésben, az anyagcserében és a zsírraktározásban játszik szerepet, míg az apai allél a felnőttkori szociális viselkedés kialakításában fontos. A fenti állítás igazolására a kutatók olyan knockout egereket állítottak elő, melyeknek vagy az anyai vagy az apai alléljük ki volt ütve (lásd ábra a génexpressziót illetően). A kutatókat főként a szociális viselkedés érdekelte, ezért az apai allélban defektes egereket

4 4 vizsgálták meg alaposabban. Mivel hiányzott az apai allél, ez a gén nem fejeződött ki az egér agyában. Ezek az egerek túlságosan erőszakos és domináns viselkedésűek lettek. Egy csoportban a mások feletti dominancia veszélyes viselkedés, ezért néha érdemes visszavenni belőle; a gbr10 gén funkciója ennek a kontrollja lehet. Ezek az eredmények két fontos újdonsággal is szolgáltak, megmutatták, hogy: (1) egyrészt, hogy egy gén két allélja teljesen más funkcióval is rendelkezhet, (2) másrészt pedig, hogy egy genetikailag imprintált gén nem feltétlenül inaktív. Összefoglalva, úgy tűnik, hogy az anya és az apa különböző stratégiát használnak az utódokban: az anya testre, az apa az agyra (és a viselkedésre) fókuszál. Ebben az esetben az imprinting genetikai hátterét nem ismerjük, feltehetően a gbr10 gén szabályozó DNS régiói metiláltak. A dominancia hónaljszaga (DIA 27) Egy kísérlet során szagmintákat vettek különböző férfiaktól, s arra kértek nőket, hogy egy skálán értékeljék, mennyire tartják vonzónak. Két érdekesség adódott eredményként: (1) a nők ki tudták választani a domináns férfiakat a szagminták alapján; (2) a férjezett nők találták kifejezetten vonzónak őket. Ebben a kísérletben nem vizsgálták, hogy milyen illatanyagok közvetítik a domináns státuszt. Az azonban ismert, hogy az ember is kommunikál feromonokkal, annak ellenére, hogy nálunk hiányzik az úgynevezett vomeronazális szerv, amely a feromonok érzékelésében játszik szerepet. Az ember a szaglószervével érzékeli a feromonokat. Kimutatták, hogy a szőrrel fedett területeken magasabb a feromon kibocsátás, mint a csupasz testrészekről (talán a nagyobb fokú izzadás), ez magyarázhatja az emberi szőrzet bizonyos helyeken való megmaradását. ÖNZÉS, ÖNZETLENSÉG (DIA 28) A Darwinista evolúció elmélet azt sugallja, hogy a természetben ádáz harc folyik a túlélésért és a szaporodásét. Az embernél és sok magasabbrendű fajnál azonban az egyedek egymást való segítésére is találunk példákat. Hogyan jöhet létre az önzetlen (altruista) viselkedés? Már volt szó arról, hogy evolúciós sikert egy egyed akkor is elérhet, ha a rokonainak segít, hiszen azokkal közös genetikai állománnyal rendelkezik (tulajdonképpen nem az egyed, hanem az egyed DNS-e profitál az altruizmusból). Továbbá, olyan fajoknál, amelyek fejlett társas életet élnek, nem-rokon egyedek is segíthetnek egymásnak, ha ezért viszonzást remélhetnek. Régebben az úgynevezett csoport szelekciót elvetette az evolúcióbiológia, csak az egyedet és a rokoni közösséget tartotta a szelekció egységének. Játékelméleti modellekkel bizonyították, hogy a segítségnyújtásra épülő modell nem működhet tartósan egy populációban, mert a csalók, - akik elfogadják a segítséget, de nem viszonozzák azt, - előbb-utóbb túlszaporodnák az önzetleneket. Itt az egyik kérdés persze a csalás megjelenésének valószínűsége. Az utóbbi időben sok kutató újra előszedte a csoportszelekció elméletét, mondván, hogy azok a csoportok, amelyekben az egyedek segítik egymást jobb eséllyel túlélnek, mint az önző egyedekből álló populációk. Az ÖNZETLENSÉG génje (AVPR1a gén; arginin vazopresszin receptor gén) (DIA 29) Az AVPR1a egy G protein-kapcsolt receptor. Néhány bázispárnyi különbség a gén szabályozó régiójában meghatározhatja, hogy az emberek hogyan viszonyulnak egymáshoz. Azt tapasztalták, hogy a rövidebb szabályozó szakasszal rendelkezők önzőbbek, mint a hosszabb verzióval rendelkező személyek. A feladatban mindenki kapott 14 dollárt, s azt vizsgálták, hogy mennyire osztják ezt meg idegen emberekkel. A rövidebb verzióval rendelkezők zsugoribbnak bizonyultak. Ugyanaz a kutatócsoport feltételezi, hogy az AVPR1a gén rövid promóteres változata szerepet játszik az autizmus kialakulásában is. Megjegyzés: arginin vazopresszin = antidiuretikus hormon. INTELLIGENCIA (DIA 30) Az intelligencia az összefüggések megértését és a problémamegoldó képességet jelenti. A matematikai logika, a közvélekedéssel ellentétben, nem fogja át a logika minden területét. Továbbá, másfajta logika kell ahhoz, hogy egy adott kereten belül gyorsan megoldjunk egy problémát (analitikus gondolkodás), mint ahhoz, hogy magát a keretet feszegessük, s kevés információ alapján

5 5 rájöjjünk a lényegre (kreatív gondolkodás) vagy, hogy rendszerként szemléljük az adott problémát (szintetikus gondolkodás). Valamint, más kvalitások kellenek egy absztrakt probléma megoldásához (IQ; intelligencia hányados), mint az emberekkel való kommunikációhoz (EQ, érzelmi intelligencia). Az INTELLIGENCIA (matematika) génje; (DIA 31) kolinerg muszkarin 2 receptor az acetilkolin egyik ionotróp receptora, CHRM2 gén) Az IQ meghatározásában a genetikának 40-80%-ot tulajdonítanak (ez hasonló a testmagasság meghatározottságához), de nem világos, hogy mi lehet ez a genetikai háttér. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a CHRM2 lazán (0,4%-ban) kapcsolatos a tanulással, memóriával és problémamegoldással. Egy ilyen alacsony korreláció azonban nem magyarázza a médiaszenzáció ilyen magas fokát. A legújabb becslések szerint az intelligenciára ható gének száma 2-5 ezer körülire tehető. Sokáig egyeduralkodó volt az a nézet, hogy az átlagos intelligencia folyamatosan növekszik (tízévente három ponttal ezért kell folyton korrigálni, hogy az átlag IQ 100 maradjon). Ezt a Flynn-effektusnak (hatásnak) nevezett jelenséget a kutatók a technológiai környezet állandó bonyolódására vezették vissza. A mai fiatalok olyan technikákat használnak könnyűszerrel, amit az öregek nem értenek. Egy a közelmúltban prezentált elmélet szerint azonban az emberiség átlagos intelligenciája éppen ellenkezőleg, folyamatosan csökken. Ennek oka - a feltételezések szerint az, hogy a modern korok emberére nem hat a természetes szelekció, azaz nincsenek hátrányban a butábbak, s emiatt az intelligencia kialakításában szerepet játszó génhálózatokban egyre növekszik a káros mutációk aránya. Az ősi időkben az ügyetlen vadászok és gyűjtögetők gyakrabban haltak éhen, vagy kisebb eséllyel hoztak létre utódokat. Érdeklődőknek fakultatív anyag: OKOS vagy BÁTOR? A katekol O-metiltranszferáz (COMT) (DIA 32) a dopamin lebontását végzi az agy prefrontális kérgében, amely, többek között, a kognitív funkciók székhelye. Az embernél a COMT génnek két fontos allélvariánsa létezik: a met és a val allélek, melyek a fehérje 158. pozíciójában metionin vagy valin aminosavakat kódolnak. A val allél által kódolt fehérje négyszer magasabb enzimaktivitással rendelkezik, mint a met variáns. Tehát a val variánssal rendelkező személyek dopaminszintje alacsony lesz, ami azt eredményezi, hogy az adott agyterületeken kisebb sűrűségűek lesznek az idegi kapcsolatok. Emiatt egy két val alléllal rendelkező egyén alacsonyabb szintű kognitív funkciókkal rendelkezik, viszont gyorsabban jut döntésre. Az elképzelések szerint a COMT enzim aktivitási szintje két stratégiát jelenít meg: bátor döntés, alacsonyabb szellemi teljesítménnyel (val allél), vagy hezitáló döntés magasabb kognitív funkcióval (met allél). A körülmények határozzák meg, hogy melyik az adaptívabb viselkedés. A COMT gént a szorongással és a szkizofréniával is kapcsolatba hozták. KÍVÁNCSISÁG A dopamin D4 receptor (DRD4) gén (DIA 33) A széncinegék Drd4-es génjében, hasonlóan más génekhez, számtalan SNP (egy-nukleotid polimorfizmus) található. Az úgynevezett open field (nyílt terület) kísérletben azt vizsgálták, hogy van-e különbség a madarak között ismeretlen területen való felfedező viselkedésében. A kutatók azt találták, hogy a Drd4 gén kódoló régiójának 830. pozíciójában levő SNP nagyfokú befolyással van a cinkék felfedező viselkedésére.

6 6 BIZALOM és ADDIKCIÓ Az addikció, a szenvedély és a bizalom génje: DRD2 gén (dopamin D2 receptor gén) (DIA 34, 35) Addikció nem csupán az egyes drogok, nikotin, koffein és alkohol iránt alakulhat ki, hanem szinte bármi iránt. Bizonyos emberek hajlama az addikcióra nagyobb, mint másoké. A függőségre való hajlam a normális személyiség sok aspektusára is hatással van. Ha példákat akarunk találni olyan esetekre, ahol az agy jutalmazási rendszere megbomlott, a legjobb helyen a rock sztárok között vizsgálódhatunk. A D2-es dopamin receptort sejtik mindezek mögött. A DRD2 receptor szerepet játszik a különféle szenvedélybetegségekben, melyek a következők: dohányzás, kábítószer, alkohol, szerencsejáték és az evési rendellenesség. A DRD2 gén A1 allélja nem optimális kapacitással működő receptorokat produkál, ami a rossz hatásfokú dopaminkötődésben nyilvánul meg. A drogfüggők esetében gyakoribb az A1 allél. A magasabb szintű dopaminkötődés (A2 allél) esetén az illető jobban bízik másokban, s emiatt például jobban kötődik valamilyen párthoz is. VALLÁSOS HIT Vallás és hiedelmek (DIA 36, 37) Vallás minden ma létező népcsoportnál jelen van, ami azt sugallja, hogy a vallásos hit genetikai gyökerekkel rendelkezik. A hit kialakulásának pontos oka nem ismert, csak feltételezések vannak. Az egyik elképzelés szerint az ember ráeszmélt az élet végességére, s a túlvilági életben való hit nyugtatja meg ezt a félelmet az elmúlástól. Mások szerint a vallás erősíti csoportbeli összetartozást (csoportkohézió). Az úgynevezett mém elmélet szerint a vallás fertőző mémek elterjedése az emberi agyakban. Sok kutató úgy véli, hogy a különféle hiedelmek, közte a vallás is, közös genetikai és idegi eredetű háttérrel rendelkeznek. A vallásos hit génje VMAT2 gén (DIA 38) A VMAT2 (vezikuláris monoamin transzporter 2) funkciója a monoaminok (főként a dopamin, norepinefrin és szerotonin) transzportja a citoplazmából a szinaptikus hólyagokba. A szerotonin vagy újonnan képződik a preszinaptikus neuronokban vagy egy transzporter (az ábrán nor-epinefrin transzporter) juttatja vissza a citoplazmába a szinaptikus résbe való ürülést követően. Az Isten gén hipotézis szerint a VMAT2 génnek két (SNP) variánsa van, s ezek a működésükben különböznek egymástól. A VMAT2 spirituális allélja, a feltételezések szerint, nem magát az istenhitet kódolja, hanem az idegsejtek monoamin tartalmának szabályozásával olyan specifikus élettani viszonyokat alakít ki, amely misztikus érzeteket kelt. Ez a hipotézis 1000 ember vizsgálatából származik, egyetlen pontmutációbeli különbségen alapul. Élettani vizsgálatokat nem végeztek. Valószínű, hogy a média nagy érdeklődése tartja csupán életben e gyér kísérletes és koncepcionális háttérrel rendelkező elképzelést. Megjegyzés: a VMAT2 gént a skizofrénia kockázati tényezőjeként is jegyzik. BESZÉD A nyelvi ösztön (DIA 39-41) Noam Chomsky elmélete szerint a nyelv használatának képessége minden ember veleszületett tulajdonsága. Hasonló véleményen van Steven Pinker is. Szerinte a nyelv nem kulturális termék, amit úgy tanulunk meg, mint a legtöbb alapvető emberi képességünket, mások figyelése és utánzása útján. A nyelv alapjainak idegi elemei már születéskor jelen vannak az agyunkban, s a bonyolult beszéd spontán módon, mindenféle erőfeszítés nélkül fejlődik ki a gyerekekben. A nyelv használata során nem tudatosul a mögötte rejlő nyelvtani logika. Ezen gondolatok alapján helyénvaló tehát a nyelvre egyfajta ösztönként tekinteni, hiszen a nyelv a Homo sapiens tekintetében olyan, mint bármely más állatfajnál egy ösztönös, csak az adott fajra jellemző viselkedés. A nyelv eredetét különféle elméletek láttak napvilágot, lásd 40-es dia. Kiderült, hogy az ember beszédkészségének agyi központjai nem evolúciós újdonságok, hanem pusztán a főemlősöknél már létező agyterületek nagysága változott meg. Az úgynevezett Broca terület a

7 7 kifejező képesség agyi központja. Sérülés esetén beszédképtelenség (afázia) alakul ki, de a beszédértés normális marad; a Wernicke terület a beszédértés központja (sérülése esetén halandzsa beszéd); a Planum temporale (a Wernicke terület része) a kommunikáció (beszéd és gesztikuláció is) agyi központja. Majmoknál szintén a kommunikációban játszik szerepet ez az agyterület. A BESZÉD génje (FOXP2 gén) (DIA 42 A beszéd kialakulásához több anatómiai és élettani változásra is szükség volt. Ilyen például a gégecső lejjebb csúszása, ami mint ismeretes növeli a fulladás veszélyét, mert a levegő és táplálék útja keresztezi egymást. Egy angol család több tagja súlyos beszédbeli problémákkal küzd, melynek két látszólag független tünete az artikuláció és nyelvtan alkalmazásában való nehézség. A genetikai vizsgálatok azt mutatták, hogy ebben a családban a FoxP2 gén egy mutáció révén inaktiválódott. Az emberi FoxP2 gén jellegzetessége az, hogy a csimpánzétól két aminosavban eltér, ami nagy változásnak tűnik, hiszen ez 5-7 millió év alatt zajlott le, s közben néma bázispár csere nem történt, míg a csimpánz FoxP2 génje az egérétől csupán egyetlen aminosavban tér el (200 millió éve váltak el), de itt közben a nagyobb időbeli távolság miatt 131 bp néma csere ment végbe (a néma cserék jóval gyakoribbak, mint az aminosav változást okozó báziscserék). Egy fontos tényt azonban csak lábjegyzetben lehet megtalálni az eredeti cikkben (a média nem is említi): a glutamin ismétlődések számában különbség van a csimpánz és az egér között (lehet, hogy az emberek között is?). Még egy fontos hiányosság az, hogy nem ismerjük a FoxP2 gén szabályozásában lévő különbségeket, aminek különös jelentősét ad az, hogy, mint nemrég kiderült, a FoxP2 gén egy másik promóterről is leíródhat, ami kétszer hosszabb fehérjét eredményez. PÁRVÁLASZTÁS Párkapcsolatok (DIA 43, 44) Az embernél a párkapcsolat rendszer rugalmas, társadalomtól függő variációk jöhetnek létre. A lényeg az, hogy ha törvények nem tiltják, akkor a tehetős és hatalommal bíró férfiak poligám kapcsolatokat alakítanak ki sokszor erőszakkal, de gyakran női beleegyezéssel. Nem tudjuk, hogy majomszerű őseink, a csimpánzhoz hasonlóan, promiszkuitásban vagy a gorillához hasonló szigorú hárem rendszerben éltek. A vadászó-gyűjtögető kultúrákban nincs mód a javak felhalmozására, ezért időközönként felbomló és újrarendeződő monogám kapcsolat voltak a jellemző, de a főnöknek valószínűleg több feleség járt. A földművelő kultúrák kezdetén létrejött mind a hat független civilizáció (Babilon, Egyiptom, India, Kína, Azték- és Inka Birodalom) vezetőire az extrém poligámia volt a jellemző. Az uralkodók háremeiben több ezer nő volt, akik közül csak egy volt a hivatalos feleség, ő szülte a trónörököst. A hárem nagysága fokozatosan csökkent a ranglétrán lefelé haladva. A legalacsonyabb rendű inkáknak például tilos volt feleséget tartaniuk. Hammurápi babilóniai király: több ezer rabszolga feleség; Ekhnaton egyiptomi fáraó: 3017 feleség; az azték Montezuma: 4000 ágyas; Udayama indiai uralkodó 16,000 ágyas (tűzgyűrűvel körbevett lakosztályokban, eunuchokkal őriztetve); Fei-ti kínai császár: 10,000; inka uralkodó (szüzek házában): több ezer nő. A Római Birodalomban megkülönböztették a monogám házasságot, a poligám hűtlenségtől: a római császárok híresen nagy nőcsábászok voltak. A poligámiát a javak egyenlőtlen elosztása tette lehetővé. A középkori Európában a törvény és a vallás csak egynejűséget engedélyezett, ami nem jelentette azt, hogy, főként a gazdagok, be is tartották ezt. Ma is a monogámia az uralkodó párkapcsolatforma, bár néhány kultúrában a többnejűség megengedett, sőt Ázsia egyes térségeiben az egy nő, több férj modell is fellelhető volt a közelmúltban. A monogámia azonban csak a törvényes kapcsolati formát jelenti, titokban egészen más történik. A párválasztás génjei: MHC (major histocompatibility complex) (DIA 45) egy géncsalád, amely 140 gént tartalmaz az emberi 6-os kromoszómán. Az MHC fehérjék az immunrendszer fontos komponensei, a saját/idegen felismerésében játszanak kulcsszerepet. Nemrégiben kiderült, hogy az MHC rendszer a párválasztásban is fontos szereppel bír. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az egereknél az MHC összetétel valamilyen módon kifejeződik az állatok szagában, s az állatok ez

8 8 alapján választanak szexuális partnert. Hogy hogyan függ össze az MHC összetétel és a szag, egyelőre nem ismert. Az embernél is elvégezték a kísérletet: férfiak és nők pólóját szagoltatták meg ellenkező neműekkel, s kiderült, hogy a kísérleti alanyok azoknak a pólóknak a szagát érezték a legvonzóbbnak, amelyik viselői a leginkább különböző MHC készlettel rendelkeztek. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a genetikai különbözőség és/vagy a beltenyésztés elkerülése előnyös a párválasztásnál. Hogy ez a különbözőség preferencia kifejezetten az MHC-ra vonatkozik, vagy az MHC különbözőség pusztán annak indikátora, hogy a genom többi része is különbözik, nem ismert. Lehetséges, hogy a csók (kéz, arc) szagminták vételezése miatt alakult ki. Egy másik kísérletsorozatban bebizonyították, hogy a túlságosan nagy különbség viszont taszítóhatású. A későbbiek során azt is kimutatták, hogy a nők párválasztása az apai MHC génektől függ. Természetesen a párválasztást sok más tényező is befolyásolja, az MHC inkább az elkerülő magatartást (túl hasonló, vagy túl különböző) szabályozhatja. Ugyanúgy, ahogy egy másik mechanizmus is, amelyik azon alapul, hogy az együtt nevelkedett gyerekek (adoptált gyerekek, vagy izraeli kibucokban nevelkedettek), felnőtt korban nem választják egymást szexuális partnerként. Ez a mechanizmus is valószínűleg a beltenyésztés elkerülését segíti, a logikája pedig azon alapul, hogy a testvérek rendszerint együtt nevelkednek. A MONOGÁMIA génje: az AVPR1a gén (arginin vazopresszin receptor 1a) (DIA 46) Megfigyelték, hogy míg a préri pockok (prairie vole) szigorúan monogámok, addig a közeli rokonságban álló hegyi pockok (mountane vole) poligámok. Azt találták, hogy a préri pockok AVPR1a génjét szabályozó promóter néhány nukleotiddal többet tartalmaz, mint a másik fajnál. Ez a különbség azt eredményezi, hogy a préri pocok agyában a vazopresszin receptor több agyközpontban fejeződik ki, mint a rokon fajnál. Genetikai módszerekkel kicserélték a hegyi pocok promóterét a préri pocokéra, ami azt eredményezte, hogy a genetikailag módosított hegyi pocok monogám lett, s részt vett az utódok felnevelésében is. Vazopresszin vagy oxitocin hormon agyba való fecskendezésével is monogám viselkedést sikerült kiváltani. Ezekkel a viselkedéskutatásban mérföldkőnek tekintett megállapításokkal kapcsolatos újabb kutatások azonban azt mutatják, hogy az AVPR1a gén és a viselkedés közötti kapcsolat komplexebb a korábban gondoltnál. HŰSÉG A HŰSÉG génje (AVPR1a gén) (DIA 47) Egy kanadai cég, a Genesis Biolabs 99 dollárért vállalja, hogy egy genetikai vizsgálatot követően megmondja egy párnak, vajon boldog lesz-e a házasságuk, vagy el fognak válni. Ez a cég az AVPR1a génjének szabályozó régióját vizsgálja mikroszatellit analízissel. Néhány bázispár különbség ebben a régióban állítólag, hasonlóan a pockok párkapcsolatához, alapvetően megváltoztatja a házastársi hűséget és a gyermeknevelési hajlandóságot. Egypetéjű ikrek partnereinek vizsgálata azt mutatta, hogy az AVPR1a gén promóterének rövidebb verziójával rendelkező párok kapcsolata kevésbé volt stabil, mint a hosszabb verzióval rendelkezőké. A kapcsolat stabilitását olyan egyszerű kérdésekre adott válasszal tesztelték, mint például, milyen gyakran csókolod meg a partnered, vagy milyen gyakran végeztek együtt szabadidős tevékenységet? Ez egy új eredmény, s nem nyert még más kutatások általi visszaigazolást. A tesztoszteron hormon (DIA 48) alakítja ki a férfiasságot. A hormon termelődését genetikai tényezők mellett a környezet is befolyásolja, melyek közül fontos a férfi helyzete. Például elvált férfiakban megemelkedik a hormon szintje. A tesztoszteron szint befolyásolja a férfiak viselkedését is. Magas tesztoszteron szint kalandor, míg alacsony hormonszint hűséges viselkedést eredményez. Megfigyelték, hogy a tartósan magas tesztoszteron szint férfiasabb arcot produkál, míg az alacsonyabb szint gyerekesebbet. A nők tehát a férfiak arca alapján el tudják dönteni, hogy csak egy kalandot vagy hűséges, gyerekszerető partnert keresnek. A döntés, tremészetesen, tudat alatt történik.

9 9 A HŰTLENSÉG gén (kalandorság gén): a dopamin D4 receptor 7-es variánsa (DRD4-R7) (DIA 49) A dopamin receptor gén különféle viselkedésformák kialakításában vesz részt ; ezek közé tartoznak a motiváció, az élvezet, a megismerés és a motoros kontroll. A D4 receptor gén 3. exonjában többször ismétlődő 48 bázispárból álló egységeket (VNTR, minden egység 16 aminosavat kódol) találhatóak. A lokusz polimorf, az ismétlődések száma 2-11 között változik egyénenként, melyek közül a 4x-es és a 7x-es ismétlődések a leggyakoribbak. Az ismétlődő peptid láncok a 3. citoplazmás hurokban helyezkednek el, s hatással vannak a D4 receptor funkciójára. Egy kutatócsoport 181 fiatalt kérdezett meg a szexuális szokásaikról, s minden megkérdezettnél megállapították, hogy a DRD4 gén melyik allélvariánsát hordozza. A R7-es (7x-es ismétlődést hordozó) variánssal rendelkező egyének jóval nagyobb gyakorisággal létesítettek egyéjszakás kapcsolatokat (50%), mint az R4-es variánst hordozók (20%). A genotípus azonban inkább csak a motivációs hátteret biztosítja, nem pedig fátum (elkerülhetetlen sors) módjára határozza meg az egyén viselkedését. Egy R7-es variánssal rendelkező egyén nem feltétlenül csalja meg a partnerét, aminek lehetnek erkölcsi vagy egyéb okai. A DRD4 gént inkább izgalom-kereső génnek kellene nevezni, amely nem csak a hűtlenséget, de a horror filmek vagy veszélyes sportok kedvelésétől kezdve a játékszenvedélyig sokféleképpen motiválhatja az ezzel a génvariánssal rendelkező egyént. Érdeklődőknek fakultatív anyag: LIBERALIZMUS - KONZERVATIVIZMUS A liberalizmus gén: DRD4-R7 (DIA 50) Érdekes módon a DRD4 gén 7R variánsa a politikai nézetekre is hatással van. A hét ismétlődést tartalmazó variánssal rendelkezők rendszerint politikailag liberális beállítottságúak, de ez jelentős mértékben függ a körülményektől. Például, minél több barátja van valakinek, annál inkább liberális beállítottságú. Tehát, a vizsgálat szerint egy heterozigóta (pl. R7/R4) személyt a sok barát a konzervatív felfogás felől a liberális felé taszítja. A fenti eredmények 2,574 egyén vizsgálatából adódtak. Tehát, a DRD4-7R funkcióját illetően az újdonságkeresés az adekvát elnevezés inkább, s minden egyéb viselkedésforma ennek a megnyilvánulása. A politika ideológiát (liberális/konzervatív) illetően szignifikáns agyi eltéréseket találtak: a konzervatívok amygdalája nagyobb méretű és aktívabb, míg a liberálisok anterior cinguláris kortexére ugyanez igaz. Érdeklődőknek fakultatív anyag: IMPULZIVITÁS Impulzivitás (DIA 51) szélesebb értelemben olyan tevékenységet jelöl, amelyre nem jellemző az előrelátás, azaz a cselekvés következményeinek a felmérése. Bizonyos helyzetekben az impulzivitás előnyös, más esetekben azonban, érdemes átgondolni a dolgokat, mielőtt megteszünk valamit. Az impulzivitás viselkedésbeli megnyilvánulásai lehetnek az öngyilkosság, az addikciók, a figyelemzavar, a hiperaktivitás, valamint az erőszakos bűnözés. E viselkedés genetikai hátterének kiderítéséhez rendkívül erőszakos bűncselekményeket elkövető finn börtönlakókat vizsgáltak meg. Kiderült, hogy ezeknek a bűnözőknek egy jelentős hányada egy szerotonin receptor (a HTR2B) úgynevezett Q20* allélját hordozta. A Htr2b - / - knockout egerek szintén magas impulzivitással és újdonságkereső motivációval rendelkeztek. HOMOSZEXUALITÁS A homoszexualitás biológiai háttere (DIA 52) A homoszexualitás idegrendszeri és genetikai okát már elég régóta próbálják megfejteni. Az első tudományos megfigyelés az volt, hogy a homoszexuálisok hipotalamuszának egyik neuron csoportja (INAH3), hasonlóan a nőkéhez, csökkent méretű volt a heteroszexuális férfiakéhoz képest (normálisan 3x nagyobb, mint a nőknél).

10 10 Ez azért érdekes, mert ez az agyterület szerepet játszik a férfias jellegű viselkedésben. Ezeket a megfigyeléseket AIDS-ben elhunyt férfiakon vizsgálták. Később kiderült, hogy az AIDS-es heteroszexuális férfiak INAH3 magcsoportja is kisebb, mint az átlag, tehát, az agyterület méretcsökkenését a HIV fertőzés okozta. Továbbá, a homoszexuálisoknál, a nőkhöz hasonlóan, több idegrost halad át a kérges testen (a két féltekét elválasztó agyterület), mint a heteroszexuális férfiaknál. Svéd kutatók nem-invazív képalkotó technikákkal (MRI és PET) megállapították, hogy a homoszexuális férfiak, a nőkhöz hasonlóan, szimmetrikus agyféltekékkel rendelkeznek (heteroszexuális férfiaknál és leszbikus nőknél nagyobb a bal agyfélteke). Ezek a vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a homoszexuálisoknál az amygdala harcolj, vagy menekülj központja a nőkhöz hasonlóan, alacsony aktivitással működött. A homoszexualitást korábban az úgynevezett Csábítás Modellel magyarázták, melynek lényege, hogy gyermekkori negatív tapasztalatok hatására válik ilyenné egy ember. Ezt követően javasolták a Genetikai Modellt, amely a másik végletbe csapott át, a géneket fátumként okolták a homoszexualitás kialakulásában. Mindenestre, elgondolkodtató, hogy egypetéjű ikrek esetében, ha az ikerpár egyik tagja homoszexuális, akkor a másik testvérnek 50% az esélye, hogy ugyanilyen vonzalommal fog rendelkezni. Ezek a számok a kétpetéjű ikrek esetében 25%, testvérek esetében pedig 10%, míg populációs szinten 5% a homoszexualitás előfordulása. A környezeti hatást jelezheti, hogy adoptált testvérek esetében ez az arány 10%. A HOMOSZEXUALITÁS génje (Xq28 régió) (DIA 53) Dean Hamer: a homoszexualitás genetikai hipotézise (1993): az X kromoszóma úgynevezett Xq28 régiójában 5 olyan marker is van, ami a homoszexuálisokra jellemző. Ebben a régióban több száz gén található, s azóta sem azonosítottak egyet sem, amelyről bizton állítható, hogy a szexuális preferenciában játszik szerepet. Sőt, manapság sokan megkérdőjelezik ennek a régiónak a szexuális orientáció kialakításában való szerepét. A homoszexualitás evolúciós szempontból nem tűnik adaptív viselkedésnek. Akkor mégis miért maradt fenn? Egy evolúciós pszichológián alapuló elmélet szerint az a gén, ami a férfiakban homoszexualitásra hajlamosít, termékenyebbé teszi az anyát (valóban, egy homoszexuálisnak több testvére van). A gén a férfiak irányába való erős vonzalmat ébreszt mindkét nemben. A nőknél ez gyakoribb és változatosabb szexuális életet eredményez, a férfiaknál pedig homoszexualitást. Nem génvariánsok, hanem elfelejtett epi-jel eltüntetés okozza a homoszexualitást (DIA 53b) Knoxville-i kutatók szerint a homoszexualitás öröklődik, de nem a gének által, hanem epigenetikai módon. Az egyedfejlődés korai stádiumában a gének kifejeződése epigenetikai folyamatok által szabályozott. A DNS-re való metil csoportok (epi-jelek) kapcsolódása, a génkifejeződésre gátló hatással van. Bizonyos gének epigenetikai módosításának az a funkciója, hogy a magzat fenotípusosan megtartsa az ivari kromoszómák által meghatározott nemére jellemző sajátosságokat, például a hormoningadozásokkal szemben. Egyik ilyen fontos sajátság a nem identitás. Ezek az epijelek normálisan törlődnek az ivarsejtek képződése során, majd újraalakulnak az ivarsejt típusa (petesejt, hímivarsejt) szerint. Az új elmélet szerint ez az epigenetikai memória bizonyos gyakorisággal nem törlődik, ezért egyes anyák fiai és egyes apák lányai eltérő a kromoszómális nemüktől eltérő identitással fognak rendelkezni. Érdeklődőknek fakultatív anyag: _resz.html _resz.html EPIGENETIKAI ÁTKAPCSOLÁS (DIA 54) Az egér genom-szintű vizsgálata azt mutatta, hogy az embrionális fejlődés során főként az anyától származó gének fejeződnek ki az állat agyában, a fiatal egerek agyában verseny folyik az anyai és apai gének között a kifejeződésért, míg az apai gének a felnőtt korra fokozatosan átveszik ezt a kontrollt a génkifejeződés felett. A tanulmány 1300 idegsejtekben kifejeződő gén esetében

11 11 mutatott ki szülői irányban való eltérést a gének kifejeződésében. Ez a szám azért is meglepő, mert eddig alig több mint száz imprintált génről volt tudomásunk (ebből 45 az idegrendszerben), s azt hittük, hogy ez a szám végleges. Maga a jelenség különleges abban, hogy az ivarsejt képződés során történő imprinting felülíródik az egyed fejlődése során; tehát az imprinting nem egy életre szól, mint ahogy eddig gondoltuk, hanem dinamikusan változik az egyedi élet során, legalábbis a vizsgált esetekben. A nagyszámú imprintált gén azt mutatja, hogy ez a folyamat alapvető szerepet játszik az agy fejlődésében és a viselkedés meghatározásában. A kutatók azt találták, hogy az agyi régiók hozzávetőlegesen ¼-e érintett az imprintingben. Nevezetesen, különösen azok az agyterületetek imprintálódtak, melyek a táplálkozással, a szaporodással, a fájdalomérzéssel, a szociális kapcsolatokkal és a motivációval kapcsolatosak. A magzat érintett génjeinek 61%-a anyailag imprintált, míg a felnőtt állatoknál ez az arány 70%-a hímek javára. Érdekes az imprinting szülői mintázata is. Az agykéregben az imprintált gének közül főként az anyai gének fejeződnek ki (az apai gének imprintáltak), míg a hipotalamuszban az apai gének fejeződnek ki (az anyai gének imprintáltak). Ez az eredmény alátámasztja Haig modelljét: az apai gének a kompetitív, míg az anyai gének a kooperatív viselkedést támogatják, az anyához és a többi utódhoz való viszony tekintetében. Egy másik tanulmányukban a kutatók kimutatták, hogy az X kromoszómán elhelyezkedő agykéregben kifejeződő gének nagymértékben anyai kontroll alatt állnak a lány utódokban (a fiúknál ez egyértelmű, lévén egyetlen anyai X kromoszómájuk). Érdeklődőknek fakultatív anyag: Demokrácia és diktatúra - A Parazita Stressz Elmélet Egyes országokban évszázados múltú a demokrácia, mások diktatúrákban senyvednek. A kialakult politikai rendszereket sokféleképpen magyarázzák. például a gazdasági körülményekkel, a sajátos történelmi múlttal, a földrajzi fekvéssel, stb. Randy Thornhill Parazita Stressz Elmélete szerint a politikai rendszerek mikéntje a fertőző betegségek gyakoriságától függ. Olyan országokban, ahol gyakoriak a járványok, idegengyűlölőek lesznek az emberek, akik a rendet, illetve a rendet biztosító vezért támogatják. Ilyenkor diktatórikus kollektivista társadalmak keletkeznek. A kevésbé fertőzött helyeken viszont nagyobb az értéke a szabadságszeretetnek, s itt demokrácia épül. Más kutatók érdekes kísérleteket is végeztek. Azok a kontrollcsoportoknak, akiknek előzetesen romlott ételre kellett gondolni, sokkal inkább nacionalista érzelmei voltak, mint azoknak, akiknek nem volt ilyen elő-tréningjük. Más kutatások a politikai viselkedés genetikai hátterét elemezték. Eszerint az SLC6A4 gén, - amely egy szerotonin transzportert kódol, - egy polimorf promóter által kódolt. A rövidebb promóter verzióval rendelkezők aggodalmaskodóbbak, jobban féltik az egészségüket, s ezért idegengyűlölőek, mint a hosszabb promóterrel rendelkezők. Az olyan népek, ahol diktatúrák uralkodnak, az elképzelés szerint magasabb arányban tartalmazzák a rövid promóteres verziót. Megjegyzés: a diktatúrákat rendszerint a népre erőltetik, nem pedig szabadon választják az emberek. Versengés és együttműködés (DIA 55) Vajon miért nem tud a világ kedvenc sportja, a foci Észak- Amerikában meghonosodni? Az amerikai fociban egyszerre van jelen a verseny a csapaton belül és a csapatok között, s ez utóbbi a csapaton belüli szoros együttműködésre épít. Mászóval, az amerikai fociban egyszerre van jelen a versengés és a csapatjáték. Gyakoriak a cserék, s emiatt a játék végére nem lesz fáradt az egész csapat. Gyakran kerülnek kispadra a játékosok, még a legnagyobb sztárok is. A pályán bizonyítani kell, hogy egyénileg is jók. Viszont a gólpasszt-adókat is jegyzik, ami csapatjátékra ösztönöz. A németeknél nagyobb a csapatszellem, a dél-amerikaiaknál és a déleurópaiaknál pedig fontosabb az egyéni teljesítmény szerepe. Számos felmérés kimutatta, hogy, bár, az amerikai a világ leginkább versenyre épülő társadalma, egy konkrét projektet illetően az amerikaiak tudnak a leghatékonyabban is együttműködni. Például, egy kísérletben 8 egymást nem ismerő embernek kellett egy egyszerű hajómodellt összerakni. A 16 kéz összehangolt munkáját az amerikaiaknak sikerült szinte mindig a leggyorsabban megoldania. A vizsgálatok azt mutatták, hogy

12 12 nem az átlagos intelligencia hányados és az egyéni ügyesség volt fontos, hanem az, hogy kiknek sikerült leghamarabb főnököt választani. A második helyezettek a németek voltak, a 3. helyezést pedig a japánok érték el. A németeknél a főnök mindig a legmagasabb iskolai végzettségű volt, a japánoknál pedig a legidősebb. Nem sikerült kideríteni viszont, hogy az amerikaiaknál mi volt a főnök kiválasztásának szempontja. Úgy tűnik, hogy a lényeg az volt, hogy minél hamarabb válasszák meg azt, mintsem az erre való képességek mérlegelésével töltsék az időt. Más kutatások szerint, nem csak a versengés és együttműködés formái különböznek, hanem már a versenytársra is másként tekintenek a különböző kultúrákban. Egy japán a versenytársat eszköznek tekinti, hogy ő maga is jobbá váljon (jó példa erre a GO, ahol a gyengébb mindig előnnyel indul). Egy amerikai számára a versenytárs mérce, amely alapján beméri magát a világban. Mi kelet-európaiak, az ellenfelet feltétlenül, mindenáron legyőzendő ellenségnek tekintjük (forrás: Mérő László: Az elvek csapodár természete). Elfajzott Darwinizmus (DIA 56) A Darwini evolúció elmélet egy félremagyarázott, torz mellékhajtása, az úgynevezett szociál-darwinizmus, amely azt állítja, hogy egyrészt, az erősebbnek kell túlélnie, a gyenge pedig pusztuljon, másrészt pedig, a népek egymás elleni küzdelmét követendő célként állítja. Ez a felfogás nagyon népszerű volt a XI. század végétől a XX. század közepéig Európában és Amerikában. Az irányzat egyik legismertebb képviselője, Herbert Spencer szerint a gazdag és sikeres emberek jobban alkalmazkodtak a társadalmi viszonyokhoz, mint a szegények és sikertelenek. Spencer szerint a társadalomban ugyanaz folyik, mint a természetben: természetes szelekció, és ezért morálisan elfogadható a gyengébbekkel szemben alkalmazott erőszakosabb eszközök. Ugyanígy, a népek közötti küzdelemben a gyarmatosítás a természetes szelekció normális eseteként volt értelmezhető. A győztes hadseregeket sem kell morálisan értékelni, mert a fittebb győz, s ez a természet rendje. A vesztes fél veszteségei is betudható azok nem-fitt státuszának. A szociál-darwinizmus szélsőséges formája az eugenikai programokban nyilvánult meg. Az eugenika az emberi szaporodás szabályozása a faj genetikai állományának javítása érdekében. Enyhébb formája az elmebetegek sterilizációs programja volt, legextrémebb formájában a németországi haláltáborokig jutott. A szociál-darwinizmus másik prominens képviselője, Darwin unokaöccse, Francis Galton, arról volt nevezetes, hogy a koponya formájából próbált következtetni az intelligenciára. A Minnesota iker tanulmány egy meghökkentő esete: FAKULTATÍV KÖVETELMÉNY! Egy példa két egymástól függetlenül nevelt egypetéjű ikrek meghökkentő hasonlóságára. A Jim testvérek 4 hetes korukban lettek elválasztva egymástól. Mindkettőjüket Jim-nek nevezték e, s 39 éves korukban találkoztak először. Meglepő hasonlóságokra derült fény. Mindkét Jim első felesége Linda, a második pedig Betty nevű volt. Egymástól függetlenül. mindkettőjük James-nek nevezte el a fiát, az egyik James Alan, a másik James Allan. Mindkettőjüknek volt egy adoptált testvére, akiknek a Larry volt a neve. Mindketten "Toy"-nak nevezték a kutyájukat. Mindketten jogi tréningen vettek részt, s részfoglalkozású helyettes sheriffek voltak Ohio-ban. Mindketten nehezen tudták betűzni a szavakat, de jók voltak matematikából. Mindketten kárpitosok voltak, s hobbiként mechanikai rajzolással foglalkoztak. Mindketten Floridában vakációztak, közel egymáshoz. Mindketten ugyanabban az időben lettek fejfájósak, ugyanakkor kezdtek el hízni, és természetesen ugyanolyan magasak és a súlyuk is megegyezik. Viselkedés gének Összefoglaló Glükokortikoid receptor gén (hippokampusz sejtjeiben input: a raphe mag szerotonerg neuronjaitól): rossz környezet metiláció kevés receptor a hippokampusz nem látja el az agressziót csillapító szerepét (nem reagál jól a kortizolra). A hippokampusz negatív visszacsatolás révén szabályozza a HPA tengely működését: gátló

13 13 információk a hippokampuszból csökkent CRH csökkent ACTH csökkent kortizol csökkent stressz válasz. Agresszió SERT gén: Rhesus majmok: 5HIAA: alacsony szint a gerincvelői folyadékban az anyjuktól elkülönített majmoknál (alacsony szerotonin: agresszió). Hosszú promóter magasabb SERT eltünteti a szerotonint csökkenti az agressziót (alacsony szerotonin: csökkent agresszió). Itt a sok szerotonin okoz agressziót. Miért? Mert a rövidebb promóterrel rendelkező egyének hippokampusza és cinguláris kortexe kisebb alacsonyabb szintű kommunikáció nem hatékony agressziócsillapítás (+ depressziócsillapítás). Agresszió MAO gén: promóter: 3x-os és 4x-es ismétlődések (VNTR). A 4x ismétlődés 10x-es aktivitás csökken a monoamin szint mégis a 3x-os ismétlődés (magas monoamin szint) okoz agressziót. Egy másik kísérlet: magas MAO (alacsony monoamin) + magas tesztoszteron: agresszió Agresszió nnos gén: csökkenti az agressziót. KO egerek hiper-agresszívek kasztrálás után elmúlt az agresszió tesztoszteron injekció: újra agresszió. XYY: dupla SRY gén több tesztoszteron szuperférfi. Dominancia - grb10 gén: apai allélra nézve knockout állat domináns tehát a grb10 gén csökkenti a dominanciát. Újdonságok: (1) a genetikai imprinting nem feltétlenül egy gén inaktivizálását jelenti; (2) az anyai és apai allél más funkciót kódol. Önzetlenség AVPR1a gén (egy G-protein-kapcsolt receptor): rövid promóterrel rendelkezők önzőbbek 14 dollár. Intelligencia CHRM2 gén (kolinerg muszkarin receptor; egy ionotróp receptor): 0,4%-os korreláció. Nevetséges. Okos vagy bátor - COMT (katekol-o-metiltranszferáz dopamin lebontás): Met és Val allélek. Val variáns: 4x magasabb aktivitás. Val: alacsony dopamin magas neuron sűrűség a prefrontális kéregben. 2 stratégia: bátor döntés alacsonyabb szellemi teljesítménnyel, vagy hezitáló döntés magasabb kognitív funkcióval. Kíváncsiság - Drd4 gén: cinke, 830. pozícióban egy SNP variáns nyílt mező teszt Bizalom és addikció Drd2 gén, A1 allél: rossz hatásfokú dopaminkötés drogfüggés Vallásos hit VMAT2 gén (vezikuláris monoamin transzporter; monoaminok transzportja a citoplazmából a neurotranszmitter vezikulumokba). Két SNP variáns (egyetlen pontmutációbeli különbség) Monogámia, hűség AVPR1a gén (G-protein-kapcsolt receptor): rövid promóterrel rendelkezők poligámok és hűtlenek. Újdonságkeresés (Hűtlenség kaland és liberalizmus) gén: DRD4-R7 gén: a 7R variáns az újdonságkeresésre ösztönöz Impulzivitás - HTRB2 gén (szerotonin receptor): Q20* allél finn börtönlakók magas impulzivitás (tk. agresszió)

2. A viselkedés Cingulum Hippokampusz felé. Talamusz. Agykéreg. Amygdala Hippokampusz. Rosztrális raphe mag.

2. A viselkedés Cingulum Hippokampusz felé. Talamusz. Agykéreg. Amygdala Hippokampusz. Rosztrális raphe mag. 2. A viselkedés genetikája 17 Agresszió SZEROTONERG PÁLYÁK 18 Talamusz Cingulum Hippokampusz felé Agykéreg Amygdala Hippokampusz Rosztrális raphe mag Kaudális raphe mag Kisagy kéreg 1 Agresszió gén I:

Részletesebben

A születéstől az élhető filozófiáig

A születéstől az élhető filozófiáig A születéstől az élhető filozófiáig A pszichológia új útjainak használata a mindennapokban Fejezetek egy transzperszonális szemléletű pszichológiából Ödipusz, Narkisszosz, Kékszakáll és a többiek írta:

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést

Részletesebben

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek Környéki idegrendszer Szerk. Vizkievicz András Szerk.: A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Agyidegek Az agy alapjáról, az

Részletesebben

Homeosztázis és idegrendszer

Homeosztázis és idegrendszer Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az ember szabályozó szervrendszere: A törzsfejlődés során a növények és az állatok szervezetében

Részletesebben

Congenitalis adrenalis hyperplasia, 21-hidroxiláz defektus. Szülő- és betegtájékoztató

Congenitalis adrenalis hyperplasia, 21-hidroxiláz defektus. Szülő- és betegtájékoztató Bevezetés Congenitalis adrenalis hyperplasia, 21-hidroxiláz defektus Szülő- és betegtájékoztató Minden szülő azt várja, hogy gyermeke egészséges lesz. Így azután mélyen megrázza őket, ha megtudják, hogy

Részletesebben

A nemek eltérései az érzelmek terén

A nemek eltérései az érzelmek terén A nemek eltérései az érzelmek terén Prof. Dr. Kéri Szabolcs 2015 A kurzus Prof. Dr. Pléh Csaba anyagán alapul, amelyet Dr. Demeter Gyula és Dr. Pajkossy Péter módosított Főbb pontok Alapérzelmek Érzelmek

Részletesebben

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Hormonok szerepe a reproduktív működésben érett ivarsejtek létrehozása és fenntartása a megtermékenyítés körülményeinek optimalizálása a terhesség fenntartása,

Részletesebben

A Miskolci Egyetem BTK Filozófiai Intézet által kiírt. avagy szerelem a 21.században

A Miskolci Egyetem BTK Filozófiai Intézet által kiírt. avagy szerelem a 21.században A Miskolci Egyetem BTK Filozófiai Intézet által kiírt Szokták mondani folytatta Szókratész a szerelmesek a hiányzó másik felüket keresik., avagy szerelem a 21.században című pályázaton 2. helyezést ért

Részletesebben

T 038407 1. Zárójelentés

T 038407 1. Zárójelentés T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális

Részletesebben

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS Hormonok: sejtek, sejtcsoportok által termelt biológiailag aktív kémiai anyagok, funkciójuk a szabályozás, a célsejteket a testnedvek segítségével érik el. Kis mennyiségben hatékonyak,

Részletesebben

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Rövidítések jegyzéke... 3 Ábrák és táblázatok jegyzéke... 5 Ábrák... 5 Táblázatok... 5 Bevezetés... 6 Irodalmi háttér... 8 Komplex öröklõdésû jellegek

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

A függőség fajtái 1. A függőség fajtái 2.

A függőség fajtái 1. A függőség fajtái 2. A függőség pszichogenetikája A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció

Részletesebben

Kísérlet helyszíne: Jegyzőkönyv forrása: magnószalag

Kísérlet helyszíne: Jegyzőkönyv forrása: magnószalag Azonosító szám: PA-980308a Téma: Kommunikációs partner neve: A reticuli faj biológiája Kommunikációs partner Ghopal faji besorolása: Ganümeda expler EBS-A2a Kísérlet dátuma: 1998. márc. 08. Közvetítő alany:

Részletesebben

A függőség pszichogenetikája

A függőség pszichogenetikája A függőség pszichogenetikája A függőség pszichogenetikája Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció Hétköznapi

Részletesebben

Egyebek (A világ működése - Ember)

Egyebek (A világ működése - Ember) Tartalom Néhány dolog az emberről, melyek más témákba nem fértek bele. Az emberi szépség: jellemzői, külsőnk és belsőnk kapcsolata és a szépség hatalma. Az emberi faj rugalmassága. Megjegyzés Viszonylag

Részletesebben

Téma 2: Genetikai alapelvek, a monogénes öröklődés -hez szakirodalom: (Plomin: Viselekedésgenetika 2. fejezet) *

Téma 2: Genetikai alapelvek, a monogénes öröklődés -hez szakirodalom: (Plomin: Viselekedésgenetika 2. fejezet) * Téma 2: Genetikai alapelvek, a monogénes öröklődés -hez szakirodalom: (Plomin: Viselekedésgenetika 2. fejezet) * A mendeli öröklődés törvényei A Huntington-kór (HD) kezdetét személyiségbeli változások,

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

Véletlen vagy előre meghatározott

Véletlen vagy előre meghatározott Véletlen vagy előre meghatározott Amikor fejlődésről beszélünk, vagy tágabb értelemben a világban lezajló folyamatokról, akkor mindig felmerül az a filozófiai kérdés, hogy a jelenségek, történések vajon

Részletesebben

Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet?

Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet? Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet? Prof. Dmitrij Medvegyev A Triomed OOO céggel szorosan együttműködő Szentpétervári Nemzeti Egészség Intézet tanszékvezetője, doktora az orvosi pszichofiziológiának

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

Initially submitted November 15, 2013; accepted for publication November 25, 2013

Initially submitted November 15, 2013; accepted for publication November 25, 2013 A férfi nemi szervek The male sex organs hadaritso@yahoo.com Semmelweis Egyetem, I. Nőgyógyászati Klinika Initially submitted November 15, 2013; accepted for publication November 25, 2013 Abstract: The

Részletesebben

A függőség pszichogenetikája 2013.11.26

A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 A függőség pszichogenetikája Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció

Részletesebben

Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés

Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés Bevezetés Korábbi támogatott pályázatok etológiai kutatatásai

Részletesebben

Önzetlenség az élővilágban. Készítette: Torkos Hanga Gödöllői Református Líceum 12. osztály 2012

Önzetlenség az élővilágban. Készítette: Torkos Hanga Gödöllői Református Líceum 12. osztály 2012 Önzetlenség az élővilágban Készítette: Torkos Hanga Gödöllői Református Líceum 12. osztály 2012 2 Bevezetés Ha az önzetlenség szót halljuk, valószínűleg az jut eszünkbe, hogy önzetlenség a buszon átadni

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

++ mm. +m +m +m +m. Hh,fF Hh,fF hh,ff hh,ff. ff Ff. Hh hh. ff ff ff ff. Hh Hh hh hh

++ mm. +m +m +m +m. Hh,fF Hh,fF hh,ff hh,ff. ff Ff. Hh hh. ff ff ff ff. Hh Hh hh hh Múlt órán: Genetikai alapelvek, monogénes öröklődés Elgondolkodtató feladat Vajon miért nem halnak ki az olyan mendeli öröklődésű rendellenességek, mint a Phenylketonuria, vagy a Huntington kór? A PKU

Részletesebben

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

A neuroendokrin jelátviteli rendszer A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

Belső elválasztású mirigyek

Belső elválasztású mirigyek Belső elválasztású mirigyek Szekréciós szervek szövettana A különböző sejtszervecskék fejlettsége utal a szekretált anyag jellemzőire és a szekréciós aktivitás mértékére: Golgi komplex: jelenléte szekrétum

Részletesebben

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél. Röviden a cukorbetegségről

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél. Röviden a cukorbetegségről 1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037 Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. 1 Hírlevél Röviden a cukorbetegségről Cukorbetegség felismerése és kezelése Kiadó: Gönc Város

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

DR. IMMUN Egészségportál

DR. IMMUN Egészségportál Férfiak hajhullása Férfiak hajhullása Az amerikai James B. Hamilton 1942-ben kutatásai eredményeit összefoglalva definiálta a genetikai típusú kopaszodásért felelõs tényezõket: a férfi nemi hormonok termelõdése,

Részletesebben

DR. IMMUN Egészségportál

DR. IMMUN Egészségportál A skizofrénia A skizofrénia A skizofrénia kifejezést szinte mindenki hallotta már valahol. Az emberek zöme azonban mégsem tudja biztosan, mi is ez, mi az oka, és hogyan gyógyítható. Mit jelent a skizofrénia

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program

Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program A D4 dopamin receptor és a katekol-o-metiltranszferáz gének polimorfizmusának hatása a figyelmi rendszerek működésére

Részletesebben

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei a kémiai és idegi szabályozás alapelvei hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója hormonszintet meghatározó tényezők hormonszekréció szabályozása

Részletesebben

BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok

BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok BIOLÓGIA 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra Célok és feladatok Szakközépiskolánkban a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,

Részletesebben

Gyermekkori Dermatomiozitisz

Gyermekkori Dermatomiozitisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Dermatomiozitisz Verzió 2016 1. MI A GYERMEKKORI DERMATOMIOZITISZ 1.1 Milyen betegség ez? A gyermekkori dermatomiozitisz (JDM) az izmokat és a

Részletesebben

Agresszió. Agresszió. Tartalom. Megjegyzés

Agresszió. Agresszió. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Az emberi agresszió, mely bár nagyrészt rossz, azért meglehetnek a hasznai is. Az agresszió biológiai és társadalmi háttere, ahogyan a körülmények alakítják a viselkedést, a viselkedés pedig a

Részletesebben

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Intrakortikális hálózatok Elektromos aktiváció, sejtszintű integráció Intracelluláris sejtaktivitás mérés Sejten belüli elektromos integráció 70 mv mikroelektrod

Részletesebben

Droghasználat korai és késői hatásainak észlelése különböző pszichiátriai rendszerekben

Droghasználat korai és késői hatásainak észlelése különböző pszichiátriai rendszerekben Droghasználat korai és késői hatásainak észlelése különböző pszichiátriai rendszerekben Kezdetben a szenvedély idegen, később vendég, végül úr a házban Ma, amikor addiktológiáról beszélünk, egy olyan tudományterületre

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

Az áttétel idegtudományi megközelítése. Bokor László

Az áttétel idegtudományi megközelítése. Bokor László Imágó Budapest (1 [22]) 2011, 3: 5 22 TANULMÁNYOK Az áttétel idegtudományi megközelítése Bokor László Bevezetés A pszichoanalízis az elme tudománya. Az ókor óta tudjuk, hogy az elme mûködése valamilyen

Részletesebben

A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! WALTER MISCHEL PILLECUKORTESZT. Hogyan fejlesszük önuralmunkat?

A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! WALTER MISCHEL PILLECUKORTESZT. Hogyan fejlesszük önuralmunkat? A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! 3 WALTER MISCHEL PILLECUKORTESZT Hogyan fejlesszük önuralmunkat? A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! 5 Judynak, Rebeccának, Lindának A SIKER MOTORJA:

Részletesebben

AZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő

AZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő AZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő Az NIH, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Hivatala (az orvosi- és biológiai kutatásokat koordináló egyik intézmény) 2007 végén

Részletesebben

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató Pszichológia témájú tájékoztató vélemény Megbízó cég: A tájékoztatót kapják: Megbízó Kft. Megbízó Személy Pályázó neve: Életkor: Végzettség: Megpályázott munkakör: Vizsgált Személy 34 év felsőfok Területi

Részletesebben

BIOLÓGIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADAT (1997)

BIOLÓGIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADAT (1997) BIOLÓGIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADAT (1997) ÚTMUTATÁS A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ Minden feladat megoldását a megoldólapon kell beadnia. A római számokkal jelölt feladatcsoportok megoldásait mindig

Részletesebben

Az internet veszélyei - fogalomtár

Az internet veszélyei - fogalomtár Az internet veszélyei - fogalomtár Adatlopás: Az adatlopás adataink szándékos, nyilvános feltárását jelenti (pl. banki ügyfelek adatai kerülnek nyilvánosságra, vagy az én személyes adataimat használják

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 16. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Kognitív teljesítménymutatók pszichogenetikai vizsgálata

Kognitív teljesítménymutatók pszichogenetikai vizsgálata Kognitív teljesítménymutatók pszichogenetikai vizsgálata Absztrakt A kognitív képességek örökletessége ikervizsgálatok és genom-analízissel végzett kutatások tanúsága szerint jelentős (Butcher és mtsai,

Részletesebben

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Biológia tanmenet-javaslatunk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült.

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

Szisztémás Lupusz Eritematózusz (SLE)

Szisztémás Lupusz Eritematózusz (SLE) www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Szisztémás Lupusz Eritematózusz (SLE) Verzió 2016 2. DIAGNÓZIS ÉS TERÁPIA 2.1 Hogyan diagnosztizálható? Az SLE diagnózisa a panaszok (mint pl. fájdalom), a

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

Pl.: 168 cm magas, szellemi tevékenységet végzõ, különösebb fizikai terheléstõl mentes nõ ideális testtömege: 58 kg,

Pl.: 168 cm magas, szellemi tevékenységet végzõ, különösebb fizikai terheléstõl mentes nõ ideális testtömege: 58 kg, Táplálkozás A kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai A minõségileg megfelelõ táplálkozás változatos, idényszerû, íz, szín, konzisztencia tekintetében harmonikus, komplett (állati eredetû) fehérjéket tartalmaz,

Részletesebben

Zöld élelmiszerek Tibet, Hawaii, Peru, Tajvan, Ecuador, Kalifornia és Brazília

Zöld élelmiszerek Tibet, Hawaii, Peru, Tajvan, Ecuador, Kalifornia és Brazília Zöld élelmiszerek Tibet, Hawaii, Peru, Tajvan, Ecuador, Kalifornia és Brazília A természet kvintesszenciái A kvintesszencia szó Arisztotelész természeti filozófiájából indul ki és a latin quinta essentia,

Részletesebben

Belsı elválasztású mirigyek

Belsı elválasztású mirigyek II. félév, 7. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Belsı elválasztású mirigyek ENDOKRIN RENDSZER Mit tanulunk? Megismerkedünk az endokrin és exokrin mirigymőködés közti lényegi

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 21. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Virulencia és szelekció

Virulencia és szelekció 1 of 5 4/23/2009 7:10 AM Kórokozók változóban Virulencia és szelekció Az AIDS-vírusok legősibb alakját a mandrillokban találták meg Néhány éve, amerikai látogatásunk idején, két ott élő bölcsész barátunk

Részletesebben

GOLF-EUROPE, GOLF-WORLD UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2005-GOLF)

GOLF-EUROPE, GOLF-WORLD UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2005-GOLF) GOLF-EUROPE, GOLF-WORLD UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2005-GOLF) Jelen általános biztosítási feltételek (a továbbiakban: általános feltételek) és különös biztosítási feltételek

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben

Tanulmány. Életminőség és idegrendszer. Berényi Marianne Katona Ferenc. Berényi Katona Életminőség és idegrendszer

Tanulmány. Életminőség és idegrendszer. Berényi Marianne Katona Ferenc. Berényi Katona Életminőség és idegrendszer Berényi Katona Életminőség és idegrendszer Tanulmány Életminőség és idegrendszer Klinikai fejlődésneurológia Berényi Marianne Katona Ferenc az orvostudományok kandidátusa berenyi@ella.hu az orvostudományok

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész. Dolgozó nők a magánéletben

Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész. Dolgozó nők a magánéletben Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Hatodik rész Dolgozó nők a magánéletben A válaszolók 52%-a gyermektelen, 19-19%-nak egy vagy két gyermeke van, legkevesebben (1%) a 3-nál több gyermekes családanyák

Részletesebben

A gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor,

A gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor, 1 A gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor, (Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszék) A bármilyen

Részletesebben

Fejezet a Gulyás Méhészet által összeállított Méhészeti tudástár mézfogyasztóknak (2015) ismeretanyagból. A méz. összetétele és élettani hatása

Fejezet a Gulyás Méhészet által összeállított Méhészeti tudástár mézfogyasztóknak (2015) ismeretanyagból. A méz. összetétele és élettani hatása A méz összetétele és élettani hatása A méz a növények nektárjából a méhek által előállított termék. A nektár a növények kiválasztási folyamatai során keletkezik, híg cukortartalmú oldat, amely a méheket

Részletesebben

SZOLGÁLATI VISELKEDÉS LÉLEKTANA Jegyzet

SZOLGÁLATI VISELKEDÉS LÉLEKTANA Jegyzet SZOLGÁLATI VISELKEDÉS LÉLEKTANA Jegyzet Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest 2006. Oktatási segédanyag a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja számára Készítette: Biró

Részletesebben

Korai tehetségjegyek- lehetőségek és buktatók. Dr. Herskovits Mária pszichológus

Korai tehetségjegyek- lehetőségek és buktatók. Dr. Herskovits Mária pszichológus Korai tehetségjegyek- lehetőségek és buktatók Dr. Herskovits Mária pszichológus BEMUTATÁS A szekció előadás tartalmi felépítése: Tehetség fogalma, összetevői A nagy teljesítmény elérésére képes gyermekek

Részletesebben

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok. Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása.

Részletesebben

A VÁRANDÓS ÉLETMÓDJÁNAK HATÁSA A GYERMEK FEJLŐDÉSÉRE

A VÁRANDÓS ÉLETMÓDJÁNAK HATÁSA A GYERMEK FEJLŐDÉSÉRE MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ SZAK A VÁRANDÓS ÉLETMÓDJÁNAK HATÁSA A GYERMEK FEJLŐDÉSÉRE KISSNÉ DÁNYI ÉVA KÉRI DIÁNA KONZULENS 2013. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS,

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 12. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Behcet-kór Verzió 2016 1. MI A BEHCET-KÓR 1.1 Mi ez? A Behçet-szindróma vagy Behçet-kór (BD) egy szisztémás vaszkulitisz (az egész testre kiterjedő érgyulladás),

Részletesebben

Léleksimogató. Pászthy Bea SE I. Gyermekgyógyászati Klinika

Léleksimogató. Pászthy Bea SE I. Gyermekgyógyászati Klinika Léleksimogató Pászthy Bea SE I. Gyermekgyógyászati Klinika LÉLEKSIMOGATÓ Dr. Pászthy P Bea Idısek száma emelkedik Fiatalkorúak száma csökken Fertilitási ráta csökken Minıségi mutatók hogyan alakulnak?

Részletesebben

A TANÁR MINT MINTAKÉP

A TANÁR MINT MINTAKÉP A TANÁR MINT MINTAKÉP Végh László 2006. május 28. Agykérgünk hálózódottsága. Agykérgünk, a szürkeállomány kb. 2 milliméternyi vastag. Mintegy harmincmilliárd idegsejtből áll. Ezerszer annyi agysejtünk

Részletesebben

Temperamentum, kognitív teljesítmény és hipnábilitás pszichogenetikai asszociációvizsgálatai

Temperamentum, kognitív teljesítmény és hipnábilitás pszichogenetikai asszociációvizsgálatai Temperamentum, kognitív teljesítmény és hipnábilitás pszichogenetikai asszociációvizsgálatai Habilitációs dolgozat Veres-Székely Anna, Ph.D. 2010 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 Ábrajegyzék... 6 Táblázatok

Részletesebben

Mit közvetítenek a női magazinok 2012-ben?

Mit közvetítenek a női magazinok 2012-ben? Haraszti Adrienn Tömör Ágnes Mit közvetítenek a női magazinok 0-ben? A Nők Lapja, a Kiskegyed, az Éva és a Cosmopolitan magazinok 0-es évfolyamának tartalomelemzése Bevezetés A tömegkommunikáció korszakában

Részletesebben

Elektromágneses sugárözönben élünk

Elektromágneses sugárözönben élünk Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

KISKUNFÉEGYHÁZI GÖLLESZ VIKTOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY KISKUNFÉLEGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

KISKUNFÉEGYHÁZI GÖLLESZ VIKTOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY KISKUNFÉLEGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. KISKUNFÉEGYHÁZI GÖLLESZ VIKTOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY KISKUNFÉLEGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1 Tartalomjegyzék Bevezető... 4 1. A pedagógiai program

Részletesebben

Az anorexia kifejezést először az ókorban használták, eredetileg hiányzó vágyat jelentett,

Az anorexia kifejezést először az ókorban használták, eredetileg hiányzó vágyat jelentett, Az anorexia kifejezést először az ókorban használták, eredetileg hiányzó vágyat jelentett, később már csak kizárólag az étvágy hiányát jelentette. Kialakulásának magyarázatában kezdetben vallásos elképzelések

Részletesebben

Milyen típusú gyógyszer a Yadine?... 2. További információ a fogamzásgátló tablettáról... 9. Hasznos tanácsok a Yadine szedéséhez...

Milyen típusú gyógyszer a Yadine?... 2. További információ a fogamzásgátló tablettáról... 9. Hasznos tanácsok a Yadine szedéséhez... TARTALOMJEGYZÉK Milyen típusú gyógyszer a Yadine?... 2 További információ a fogamzásgátló tablettáról... 9 Hasznos tanácsok a Yadine szedéséhez... 17 Kérdések és válaszok: Mit tegyek, ha?... 23 KEDVES

Részletesebben

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok

Részletesebben

B I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 20. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ

B I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 20. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ B I O L Ó G I A ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 20. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ Minden feladat megoldását a megoldólapon kell beadnia. Az írásbeli felvételi dolgozat egyúttal

Részletesebben

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története Kommunikációelmélet VII-VIII. előadás A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei A testbeszéd kutatásának története A 20-ik század előtt Charles Darwin Az érzelmek kifejezése az embernél és

Részletesebben

Az egészségtudatos vásárlói magatartás jellemzői - szakirodalmi összefoglalás

Az egészségtudatos vásárlói magatartás jellemzői - szakirodalmi összefoglalás E-health fejlesztéseket megalapozó kardiológiai, diagnosztikai, genetikai kutatások ösztönzése a Pécsi Tudományegyetemen TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0009 A tevékenység vezetője: Dr. Törőcsik Mária PTE

Részletesebben

Csontritkulás csökkentése, a XXI. században, a régmúlt megoldásaival!

Csontritkulás csökkentése, a XXI. században, a régmúlt megoldásaival! Csontritkulás csökkentése, a XXI. században, a régmúlt megoldásaival! Szeretné megelőzni? Szeretné javítani? Válaszoljon pár egyszerű kérdésre gondolatban és megismerheti a megoldást! Mi az, amit tapasztal?

Részletesebben

Szabóné Schmidt Mária Konzultáns kód: 000-0058575 TEL: +36 20 386 6434. Website: http://fittlesz.com http://www.fittmellekes.com

Szabóné Schmidt Mária Konzultáns kód: 000-0058575 TEL: +36 20 386 6434. Website: http://fittlesz.com http://www.fittmellekes.com E-mail: maria.fittlady@gmail.com Skype: fittlesz Website: http://fittlesz.com http://www.fittmellekes.com Mit jelent a Wellness? Ez az új fogalom túlságosan összetett ahhoz, hogy egy szóval megfogalmazható

Részletesebben

GTT-UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2005-GTT1)

GTT-UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2005-GTT1) GTT-UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2005-GTT1) Jelen általános biztosítási feltételek (a továbbiakban: általános feltételek) és különös biztosítási feltételek (a továbbiakban:

Részletesebben

- hasonló hangzású hangok, szótagok, szavak hallási felismerésének problémája.

- hasonló hangzású hangok, szótagok, szavak hallási felismerésének problémája. Asperger syndroma: A zavaroknak egy csoportja, amelyet a szociális kapcsolatfelvétel és tartás minőségi mássága jellemzi. A kommunikációs sémák sajátosak ezeknél a gyerekeknél. Általában az érdeklődésük-aktivitásuk

Részletesebben