Mi is az a verjus? Dr. Zanathy Gábor, Dr. Lukácsy György BCE, Szőlészeti Tanszék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mi is az a verjus? Dr. Zanathy Gábor, Dr. Lukácsy György BCE, Szőlészeti Tanszék"

Átírás

1 2010. július Szőlészet és borászat Rova tvezető: Dr. Zanathy Gábor egyetemi docens Mi is az a verjus? Az éretlen szőlőtermés hasznosításának a története egészen az ókorig nyúlik vissza. Mezopotámia civilizációi, majd a Római Birodalom egyes népei is felhasználták a szőlő alacsony cukortartalommal, magas savtartalommal szüretelt termését. Az éretlen bogyók préslevének az alkalmazása a Közel-Keleten, illetve a mediterrán térségben hagyományosan elterjedt volt, használatának gyakorlata innen jutott el az európai országokba. Régi orvosi és szakácskönyvekben gyakran előfordulnak e termékre vonatkozó receptek de csak a 19. század elejéig. Mire való az éretlen szőlő leve, s miért merült feledésbe a használata? Mi az oka annak, hogy újabban egyre többet hallunk róla? Története és alkalmazása Dr. Zanathy Gábor, Dr. Lukácsy György BCE, Szőlészeti Tanszék használták. A verjus-t és az éretlen olajbogyóból sajtolt olívaolajat afrodiziákum, vagyis szerelmi vágykeltő készítéséhez is alkalmazták. Az olívaolaj egyébként a verjus hagyományos tartósító anyaga; a tárolóedény felszínére öntött olajréteg megakadályozza a szőlőlé levegővel való érintkezését. A verjus a középkori konyhaművészet elengedhetetlen kelléke volt; az egyik legelterjedtebb savanyító szernek számított. Nagyra becsülték étvágygerjesztő, gyomorerősítő hatását, ezért a betegek ételeihez is felhasználták. Elkészítésének módját a korabeli szakácskönyvek ugyanolyan hangsúllyal tárgyalták, mint a kovászét vagy az ecetét, de említést tettek az ecet és a verjus együttes használatáról is. Mustárokat is higítottak vele; így a híres dijoni mustárban is szerepelt. Jean Louis Flandrin francia történész tanulmánya szerint a verjus a 14. században a receptek 42 százalékában szerepelt. Felhasználásának aránya azonban fokozatosan csökkent, s a 17. században már csak a receptek 13 Az éretlen termésből kipréselt, szűrt szőlőlé francia elnevezése a verjus (kiejtése: verzsü ), mely a vert (zöld) és a jus (lé) szavak összetételéből származik. Jobb híján a magyar szaknyelvben is ezzel a névvel illetjük. Angolul verjuice, németül és spanyolul Agraz, olaszul pedig agresto néven emlegetik. Kedvező hatásait már az antik időkben felismerték. A görög gyógyászatban fekélyek kezelésére, továbbá fájdalomcsillapító, fertőtlenítő és emésztést segítő szerként 1. kép Verjus-készítés esetén nem megy veszendőbe a fürtritkítás során leszedett termés 94

2 2. kép A verjus-szüret optimális ideje a zsendülés kezdetére tehető százalékában fordult elő. A verjus-használat a 18. századtól nagymértékben visszaszorult, ennek fő oka a citrom térnyerése volt. A feledés homályába merülő terméket sokáig csupán a francia és olasz konyha különlegességei közt tartották számon. A verjus napjainkban reneszánszát éli. Újrafelfedezése többek közt annak is köszönhető, hogy Franciaország egyes borászataiban viszonylag nagy mennyiségben kezdték meg az előállítását. A csúcsgasztronómiában elért látványos sikerei nyomán használata mind szélesebb körben terjed. Nemcsak a francia konyhában figyelhető meg fokozódó népszerűsége, megnőtt iránta az érdeklődés Európa más országaiban, az USA-ban, Kanadában, Japánban és Ausztráliában is. A terméket a frissen préselt gyümölcs sajátos aromaanyag- és savösszetétele tette ismét kedveltté. A gasztronómiában egyedi fűszerként, salátaöntetként, továbbá mártásokhoz, édes-savanyú pácokhoz is használják. A szakemberek olyan esetekben javasolják a verjus-t, ha a citrom, vagy az ecet nem harmonizál az étel többi komponensével. A verjus savai a citromhoz, illetve az ecethez képest finomabbak, ( rafináltabbak ), jellegük kevésbé tolakodó. Ízharmóniája akkor igazán szembetűnő, ha az ételhez, illetve a salátához könnyű, elegáns fehérbort szolgálnak fel. A verjus-t gyümölcskompótokhoz, egzotikus koktélokhoz is javasolják, de ásványvízzel hígítva, üdítőitalként is fogyasztható. A verjus nem tartalmaz alkoholt, azonban a verjus-brandy fröccs feltalálása sokak számára vonzó perspektívát jelenthet. A napjainkban tapasztalható klímaváltozás elméletileg további lehetőséget tartogat a verjus hasznosítására. Közismert, hogy a meleg későnyári, ősz eleji időjárás hatására a szőlőtermés titrálható savtartalma különösen a lelágyulásra hajlamos fajták esetén gyakran meglepően alacsony, ph-ja viszont túlságosan magas értéket vesz fel. Emiatt szükségessé válhat a vonatkozó rendeletek betartásával, illetve anyagok felhasználásával a savtartalom növelése. Német és osztrák kutatók újabban arra a kérdésre keresik a választ, hogy miként használható fel a verjus, a borok savtartalmának növelésére. Összetétele és készítése A verjus kémiai összetételével Dr. Martin Pour Nikfardjam foglalkozott behatóan. Vizsgálatai szerint az éretlen szőlő leve csekély cukortartalommal, viszont magas titrálható savtartalommal, polifenol-tartalommal, illetve cukormentes extrakttartalommal jellemezhető. A cukortartalom és az összpolifenol-tartalom alakulása nagymértékben függ a verjus-szüret idejétől. A jelentős mennyiségű borkősav- és káliumtartalom miatt fokozott a borkő kiválásának a veszélye. A verjus kedvező humánélettani hatású termék; számos kardioprotektív hatású, vagyis a szív- és érrendszeri megbetegedések elleni védőhatással rendelkező polifenol (galluszsav, kaftársav, kávésav, katekinek, quercetinek) található benne. Ezek a még kevés cukrot tartalmazó mustban, viszonylag nagy mennyiségben jelen levő összetevők egyébként kissé fanyar, húzós jelleget adnak a terméknek. A polifenolokban gazdag szőlőlének számos további biológiai aktivitást tulajdonítanak: antioxidáns, gyulladáscsökkentő, de gátolja a tumor fejlődését is. A verjus antimikrobiális hatása is bizonyított; felhasználásával csökkenthető a salátákon a Salmonella typhimurium jelenléte. A verjus készülhet a fürtritkítás során leszedett fürtökből, vagy hónaljhajtásokon képződött másodtermésekből. (1. kép) Csak olyan alapanyag használható fel, mely szermaradványoktól mentes! A verjus-szüretet ezért csak a növényvédő szerek várakozási idejének a leteltével hajthatjuk végre. Ezt figyelembe véve célszerű a verjus-szedés céljára kiszemelt táblát átmenetileg kezeletlenül hagyni, illetve késői érésű, titrálható savakban gazdag fajtát választani. A növényvédelem gyakorlatát tekintve a verjus alapanyagként előnyösek lehetnek a másodtermés képzésre hajlamos rezisztens, illetve toleráns szőlőfajták, mint például a Csillám, a Viktória gyöngye vagy a Zalagyöngye. A verjus-alapanyag csak kézzel szedhető. A verjus-szüret opti- 95

3 mális ideje a zsendülés kezdetére tehető (2. kép), amikor a termés cukortartalma még alacsony, 9 mustfok alatti. Ennél magasabb cukortartalom azért nem előnyös, mert a termék könnyen erjedésnek indulhat. Az éretlen, zöld bogyók nehezen válnak le a fürtkocsányról, ezért a bogyózás nem feltétlenül végezhető el. Ilyen esetben a fürtöket szükségszerűen aprítani kell, jóllehet ez a kocsányzat megtörésével jár. Pneumatikus prés használatával egész fürtök kipréselése is lehetséges. (A régi leírások szerint egyébként nem is okvetlen préselték ki az éretlen termést; előfordult, hogy az ép bogyókat használták fel az ételek ízesítésére. Újabban ilyen módon is tartósítanak szőlőt.) Nikfardjam és munkatársai szerint az alacsony cukortartalommal, és 20 ezrelék körüli savtartalommal leszedett termés lényeredéke (pektinbontó enzimes kezeléssel) % közötti. A préselés után az oxidáció elkerülése érdekében célszerű a bogyóléhez L-aszkorbinsavat adagolni (5 g/hl). A kipréselt zöldmustot a továbbiakban rendszerint lehűtik, majd szűrik. (A hűtés a borkő kiválását, a savtartalom csökkenését eredményezi.) Indokolt esetben tojásfehérjével történő derítést célszerű végezni. 80 fokon történő pasztörizálást követően a termék palackozható. A verjus-t rendszerint 0,2 vagy 0,75 l-es csavarzáras palackokban hozzák forgalomba. A felbontás után hideg helyen célszerű tárolni, s lehetőleg két héten belül felhasználni. A bor és az ételek kapcsolata közismerten szoros; ezt a verjus használata még szorosabbá fűzheti. A termék eladhatóságában fontos szerepet játszik a fogyasztók széleskörű tájékoztatása a felhasználás lehetőségeiről és előnyös hatásairól. A fotók a szerzők felvételei Tallózás július Fehérpenészes rothadással szembeni rezisztenciakutatások Az őszi káposztarepce egyik legnagyobb jelentőségű gombás eredetű betegsége a fehérpenészes rothadás, mely világszerte súlyos károkat okoz. A Sclerotinia sclerotiorum elleni védekezésre több lehetőség kínálkozik. Az agrotechnikai és kémiai módszerek mellett nagy erőkkel folyik a munka a rezisztenciát hordozó gének felkutatása után. Az agrotechnikai védekezés hatékonyságát csökkenti, hogy a kórokozó igen kiterjedt és rendszertanilag is széles gazdanövénykörrel rendelkezik (több mint 400 növényfaj). A vegyszeres védekezésnél az időzítés okozhat gondot; nehézkes a gombaölő szer kijuttatását az aszkospórák kiszóródásához igazítani. Mindezekből adódóan a genetikai védelem az, mely gazdaságilag elfogadható, megfelelő hatékonysággal bír és fenntartható módszer. Szántóföldi körülmények között a kórokozó ellen csupán részleges rezisztenciát figyeltek meg napraforgó, bab, borsó, földimogyoró és szója esetében, valamint egyes Brassica fajoknál (B. napus, B. juncea). A termesztett növényfajoknál tapasztaltak miatt (a teljes rezisztencia hiánya) fordult a kutatók érdeklődése a vadon élő keresztesvirágú növényfajok génkészlete felé, ezek közül is a magas rezisztenciaszintet mutató Erucastrum cardaminoides, Diplotaxis tenuisiliqua és az Erucastrum abyssinicum került a figyelem középpontjába, melyről a Field Crops Research 117 (2010) számában olvashatunk. Capsella bursa-pastoris x Brassica fajok, valamint az Erucastrum gallicum x Brassica fajok esetében már megfigyelték az introgresszív hibridizáció jelenségét, kíváncsiak voltak, hogy ez a másik három vadfajjal is létrehozható-e (Egy adott faj génkészletének egy része hibridizálás révén természetes körülmények között is átkerülhet egy másik fajba. A jelenséget introgressziónak nevezzük. tankonyvtar.hu/biologia). Az eredmények azt mutatták, hogy a Diplotaxis tenuisiliqua-val kialakított vonalaknál a növények szárán a gomba által okozott folt mérete kisebb volt (1,2 cm), mint az Erucastrum cardaminoides és az E. abyssinicum esetében (1,7 és 2 cm). A legmagasabb fokú rezisztenciát a (B. juncea x D. tenuisiliqua) x B. juncea keresztezések végrehajtása után kapták (1 cm). Azt is megfigyelték, hogy míg a B. nigra vagy B. rapa E. cardaminoides-szel történő keresztezéséből származó utódok rezisztenciális tulajdonságaikban nem különböztek egymástól, addig ezen utódok B. junceaval történő visszakeresztezését követően már szignifikáns eltérés volt közöttük tapasztalható. A három vadon növő keresztesvirágú növényfaj segítségével kialakított introgresszív vonalak összehasonlítva a jelenleg ismert B. napus és B. juncea genotípusokkal magas Sclerotinia-val szembeni rezisztenciaszintet mutattak. Korábbi irodalmi adatokból arra a következtetésre lehet jutni, hogy bizonyos morfológiai tulajdonságok (pl. szár átmérője) és a kórokozóval szembeni reakció között összefüggés állhat fenn. A vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy ugyan kimutatható bizonyos fokú kapcsolat a szárfolt mérete és a szár átmérője között, de ez igen gyenge. A fehérpenészes rothadás elleni rezisztencia új forrásai nagy lehetőséget jelentenek a repcenemesítők számára, az új betegség-ellenálló fajták létrehozása terén. Fordította: Polgárné Balogh Eszter 96

Növénynemesítés és innovatív mezőgazdaság

Növénynemesítés és innovatív mezőgazdaság Technológiai alternatívák 10 milliárd ember élelmezésére Science and Technology Options Assessment Növénynemesítés és innovatív mezőgazdaság Összefoglalás HU Tudományos és Technológiai Alternatívák Értékelési

Részletesebben

1. BEVEZETÉS...4. 1. 1. A téma aktualitása, jelentősége... 4 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...6

1. BEVEZETÉS...4. 1. 1. A téma aktualitása, jelentősége... 4 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...6 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...4 1. 1. A téma aktualitása, jelentősége... 4 1. 2. Célkitűzések... 5 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...6 2. 1. Az amerikai kukoricabogár jellemzése... 6 2. 1. 1. A kártevő elterjedése

Részletesebben

Új utak. a mezõgazdaságban. Az energetikai célú növénytermesztés lehetõsége az Alföldön

Új utak. a mezõgazdaságban. Az energetikai célú növénytermesztés lehetõsége az Alföldön Új utak a mezõgazdaságban Az energetikai célú növénytermesztés lehetõsége az Alföldön A projektet támogatta az EURÓPAI UNIÓ www.energiaklub.hu Új utak a mezõgazdaságban Az energetikai célú növénytermesztés

Részletesebben

Közösség által támogatott mezőgazdaság

Közösség által támogatott mezőgazdaság ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Research Institute of Organic Agriculture Forschungsinstitut für biologischen Landbau PARTNER OF FIBL SWITZERLAND Közösség által támogatott mezőgazdaság Útmutató

Részletesebben

GYAKORI KÉRDÉSEK A TRANSZ-ZSÍRSAVAKRÓL

GYAKORI KÉRDÉSEK A TRANSZ-ZSÍRSAVAKRÓL GYAKORI KÉRDÉSEK A TRANSZ-ZSÍRSAVAKRÓL Az alábbiakban hasznos információkat találnak a transz-zsírsavakról. Kérjük, olvassák el figyelmesen valamennyi kérdésre adott válaszunkat. Ha egyéb kérdésük lenne

Részletesebben

A perzisztens szerves vegyületek (POP-ok) jellemzése, elõfordulása, élelmiszerekben mérhetõ szintjeik, étrendi bevitelük és egészségügyi kockázatuk

A perzisztens szerves vegyületek (POP-ok) jellemzése, elõfordulása, élelmiszerekben mérhetõ szintjeik, étrendi bevitelük és egészségügyi kockázatuk A perzisztens szerves vegyületek (POP-ok) jellemzése, elõfordulása, élelmiszerekben mérhetõ szintjeik, étrendi bevitelük és egészségügyi kockázatuk Írta: Dr Sohár Pálné és Dr Matyasovszky Katalin (OÉTI)

Részletesebben

Kedvezőtlen adottságú területek támogatása

Kedvezőtlen adottságú területek támogatása NVT Tanácsadói képzés - 2005 Kedvezőtlen adottságú területek támogatása Szerzők: Lektorok: Gonda Judit Kovács Lászlóné Szerkesztette: Tar Ferenc FVM KSZI 2005. június Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...3 2.

Részletesebben

Mit kell tudnia, ha a Szentendrei-szigeten gazdálkodik?

Mit kell tudnia, ha a Szentendrei-szigeten gazdálkodik? Mit kell tudnia, ha a Szentendreiszigeten gazdálkodik? Különleges adottság, hogy Európa egyik legnagyobb, egy helyre koncentrált parti szűrésű ivóvízkészlete található a Szentendreiszigeten. A sziget parti

Részletesebben

Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell

Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell Bevezetés Az iparszerű mezőgazdasági termelés egyre jelentősebb környezetterhelő hatása, illetve a társadalom környezet iránti érzékenységének

Részletesebben

Több tudás jobb TELJESÍTMÉNY

Több tudás jobb TELJESÍTMÉNY Több tudás jobb TELJESÍTMÉNY a különleges gyomirtó szer ROUNDUP a különleges gyomirtó szer 4 TARTALOMJEGYZÉK 6. oldal Bevezető, hatásmód 8. oldal Magyarországon engedélyezett ROUNDUP készítmények 10. oldal

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerek az EU és a hazai természetvédelmi szabályozás szempontjából nemzetközi és hazai gyakorlat

Agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerek az EU és a hazai természetvédelmi szabályozás szempontjából nemzetközi és hazai gyakorlat Agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerek az EU és a hazai természetvédelmi szabályozás szempontjából nemzetközi és hazai gyakorlat A Magas Természeti Értékű Területek koncepciója - nemzetközi és hazai

Részletesebben

Az innováció. Baranya Megyei Vállalkozói Központ. Vállalkozásfejlesztési oktatási jegyzet Pécs, 2007.

Az innováció. Baranya Megyei Vállalkozói Központ. Vállalkozásfejlesztési oktatási jegyzet Pécs, 2007. Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 keretében megvalósult INTERREG III/A Az egyetemi innovációs transzfer potenciál elősegítése a határmenti régiók KKV-i felé Baranya Megyei

Részletesebben

A BIODIVERZITÁS ÉRTÉKELÉSE INTÉZMÉNYI KÖZGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBŐL BELA GYÖRGYI. Doktori értekezés

A BIODIVERZITÁS ÉRTÉKELÉSE INTÉZMÉNYI KÖZGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBŐL BELA GYÖRGYI. Doktori értekezés A BIODIVERZITÁS ÉRTÉKELÉSE INTÉZMÉNYI KÖZGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBŐL BELA GYÖRGYI Doktori értekezés Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Környezetgazdaságtani tanszék 2012. október 10. doktori iskola megnevezése:

Részletesebben

ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON Kedves Olvasónk! Nagyot fordul a világ mostanság A tudásanyag duplázódása ma már nem évszázadban mérhető, egykoron volt mesterségek és szakmák halnak ki, miközben újabbak és

Részletesebben

Nálunk itthon van: becsüljük meg jobban a szelídgesztenyét

Nálunk itthon van: becsüljük meg jobban a szelídgesztenyét Nálunk itthon van: becsüljük meg jobban a szelídgesztenyét Zeller Zoltán NAIK, Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, Érdi Kutató Állomás Szilárd alapok A szelídgesztenyét, különböző kutatási területekre kiterjedő

Részletesebben

A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE

A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE SZENT ISTVÁN EGYETEM A HAZAI CHAROLAIS SZARVASMARHA ÁLLOMÁNY TÍPUSAINAK ÉS ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Készítette: DOMOKOS ZOLTÁN GÖDÖLLŐ 2011. A doktori iskola megnevezése:

Részletesebben

Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Köz pont az információáramlás szolgálatában

Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Köz pont az információáramlás szolgálatában Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Köz pont az információáramlás szolgálatában A technikai fejlődés sorra teremti az újabb és újabb lehetőségeket. Az okos telefonok és az elektronikus

Részletesebben

EGÉSZSÉGES TÁPLÁLÁS GYERMEKKORBAN

EGÉSZSÉGES TÁPLÁLÁS GYERMEKKORBAN VÉDŐNŐ XXI. évfolyam 1. szám melléklete Szerző: Helik Gabriella Szerkesztő: Csordás Ágnes EGÉSZSÉGES TÁPLÁLÁS GYERMEKKORBAN GYERMEKKORBAN MEGELŐZHETŐ FELNŐTTKORI MEGBETEGEDÉSEK Impresszum A kiadvány a

Részletesebben

Ge n e t i k a i l ag m ó d o s í t o t t é l ő l é n y e k

Ge n e t i k a i l ag m ó d o s í t o t t é l ő l é n y e k Ge n e t i k a i l ag m ó d o s í t o t t é l ő l é n y e k (gmo -k) a tények tükrében Magyar Fehér Könyv Szerkesztők: Balázs Ervin, Dudits Dénes, Sági László Pannon Növény-Biotechnológiai Egyesület SZEGED,

Részletesebben

MELYIK KERT VÉGÉBE? Radioaktív hulladékok és környezetünk 2. kiadás

MELYIK KERT VÉGÉBE? Radioaktív hulladékok és környezetünk 2. kiadás MELYIK KERT VÉGÉBE? Radioaktív hulladékok és környezetünk 2. kiadás Kiadja: Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület 2000 példányban 1462 Budapest, Pf. 735 www.energiaklub.hu level@energiaklub.hu A kiadvány

Részletesebben

Növénytermesztés I. 1

Növénytermesztés I. 1 Növénytermesztés I. 1 www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját. 0 NÖVÉNYTERMESZTÉS I. DR. SZABÓ BÉLA DR. VÁGVÖLGYI SÁNDOR

Részletesebben

Forradalom a Föld megmentéséért

Forradalom a Föld megmentéséért TERUO HIGA Forradalom a Föld megmentéséért Effektív mikroorganizmusokkal (EM) oldjuk meg Földünk problémáit TERUO HIGA Forradalom a Föld megmentéséért Effektív mikroorganizmusokkal (EM) oldjuk meg Földünk

Részletesebben

Hogyan készítsünk környezeti jelentést? Skwarek Kristóf Éri Vilma Steve Brookes

Hogyan készítsünk környezeti jelentést? Skwarek Kristóf Éri Vilma Steve Brookes Skwarek Kristóf Éri Vilma Steve Brookes Budapest, 2002. június Készült a Tetra Alapítvány támogatásával. Tetra Alapítvány Budapest, 2002. június TARTALOM 1. BEVEZETŐ...1 1.1. A környezeti jelentésről...1

Részletesebben

Vezetői összefoglaló. Bevezetés

Vezetői összefoglaló. Bevezetés Tanulmány a közpolitikában a társadalmi befogadással és szociális védelemmel kapcsolatos szempontok érvényesítésének eszközeként alkalmazott társadalmi hatáselemzésről az EU tagállamaiban 1 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A GYAKORLATBAN

TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A GYAKORLATBAN Alföldi Erdőkért Egyesület KUTATÓI NAP XXII. TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A GYAKORLATBAN Támogatta: Lakitelek 2014. Megjelent az Alföldi Erdőkért Egyesület gondozásában Szerkesztő: Lipák László ISBN 978-963-12-0848-1

Részletesebben

A természetvédelemben alkalmazható közgazdasági értékelési módszerek

A természetvédelemben alkalmazható közgazdasági értékelési módszerek A természetvédelemben alkalmazható közgazdasági értékelési módszerek A természetvédelemben alkalmazható közgazdasági értékelési módszerek Szerkesztette: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna A KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

Munkavédelem az Európai Unióban

Munkavédelem az Európai Unióban Munkavédelem az Európai Unióban Bevezetés 2 Visszatekintés a kezdetektõl máig 3 A felelõsség megosztása 8 Irányelvek 10 Intézmények 15 Új trendek az Európai Unióban 17 A jogharmonizáció eddigi eredményei

Részletesebben

A Kreditrendszer Megvalósítása a Magyar Felsőoktatási intézményekben

A Kreditrendszer Megvalósítása a Magyar Felsőoktatási intézményekben A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 1 A Kreditrendszer Megvalósítása a Magyar Felsőoktatási intézményekben Dr. C. J. Koster & Dr.

Részletesebben

ÉLELMISZER vagy ÉLELMISZERIPARI TERMÉK?

ÉLELMISZER vagy ÉLELMISZERIPARI TERMÉK? Ha egy békát forró vízbe dobunk, az állat hanyatt homlok menekül. Ha azonban egy hideg vízzel teli fazékba tesszük, és lassan kezdjük el melegíteni, a béka megfő anélkül, hogy bármilyen menekülési reakciót

Részletesebben