MAGYARORSZÁG IPARA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN HUNGARIAN INDUSTRY AT THE TIME OF THE FIRST WORLD WAR TEMPFLI JÓZSEF

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYARORSZÁG IPARA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN HUNGARIAN INDUSTRY AT THE TIME OF THE FIRST WORLD WAR TEMPFLI JÓZSEF"

Átírás

1 TEMPFLI JÓZSEF MAGYARORSZÁG IPARA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN HUNGARIAN INDUSTRY AT THE TIME OF THE FIRST WORLD WAR A szerző cikkében áttekinti a magyar ipar helyzetét az I. világháború idején. Bemutatja a háborút megelőző piacgazdaságból a központosított, kötött, állami irányítású iparba való átmenet folyamatát, a gazdasági élet mozgósítását, kitérve a folyamat jogszabályi feltételrendszerére. Részletesen elemzi a hadban álló Magyarország iparának működési nehézségeit, mindenekelőtt a nyersanyag és a munka-erő hiányt, ábrázolja az okokat és a következményeket. A szerző véleménye szerint törvényszerű volt, hogy a háború okozta nehézségek a társadalmat radikalizálták, és a vesztes háború nyomán kitört a forradalom. The author s article provides an overview of Hungarian industry at the time of World War I. He describes the transition from a prewar market economy to a centralized government directed industrial based economy, mobilization of the economy, with descriptions of the contingency laws relevant to the entire process. He details the difficulties faced by the industry of a Hungary on the brink of war, primarily the shortage of raw materials and labor, and describes the reasons and results. The author is of the opinion that it was lawful that the hardships caused by the war radicalized the population and upon loss of the war revolution occurred. Az 1931-től megjelenő Magyar Katonai Szemle c. folyóiratnak a kezdettől fogva volt egy Közgazdasági és közigazgatási ismeretek rovata, ahol a hadi- és védelemgazdasági, hadtáp és logisztikai, valamint hadi- és védelmi igazgatási tárgykörű cikkek jelentek meg. Ezen cikkek egyszerre jelentették a hadtudományi kutatások eredményeinek közlését és az újjászerveződő hadsereg tisztikarának általános műveltsége növelésére szolgáló ismeretanyagot. Az 1930-as években a magyar hadtudomány egyik fontos vizsgálati területe volt az első világháború az akkori szóhasználattal világháború tapasztalatainak feldolgozása. A folyóirat számos cikkben és tanulmányban ismertette a történteket. Az elemzésekből nem maradhatott ki a közgazdaságtan sem, mert a világégés egyik legnagyobb tapasztalata éppen az volt, VÉDELEM GAZDASÁGTAN 101

2 hogy a háború sikeres megvívásában döntő szerepet már nem csak a hadseregek katonái játszanak, hanem a mögöttük álló nemzetek ipari teljesítménye, az anyag. A korabeli magyar felfogás szerint a központi hatalmak vereségét a harctereken tanúsított minden vitézség ellenére az Antant és Amerika sikeres gazdasági háborúja, korlátlan anyagi lehetőségei okozták. A háborúban történtek gazdasági területen is bőséges anyagot nyújtottak a vizsgálódásra, a következtetések levonására. Ezen anyagok felhasználásával tekintem át a magyar ipar helyzetét az első világháború alatt. Az 1914 nyarán kitört háborút megelőzően a korábbi háborúk tapasztalata alapján valamennyi hadviselő fél rövid, gyors lefolyású háborúra számított. Ennek megfelelően az Magyarország sem készült fel egy hosszú háborúra. Léteztek tervek a hadsereg mozgósítására, de ugyanez már nem volt elmondható a gazdaság egészének mozgósításáról. A gazdaságnak a béketermelésről a haditermelésre való átállítását a gazdaságmozgósítást a körülmények kényszerítő hatása alatt kellett végrehajtania. A gazdasági élet állami irányítása Magyarország gazdasági berendezkedését tekintve az első világháborút megelőzően működő piacgazdaság volt. Ez lényegében azt jelentette, hogy az államnak nagyon kevés beleszólása volt a gazdasági életbe. Ez a helyzet mint a háború kitörését követő rövid időn belül kiderült egyáltalán nem volt tartható. A piaci viszonyok közepette a gazdaság egyáltalán nem volt képes arra a teljesítményre, amelyet az első világháború követelményei elvártak tőle. A gazdaságmozgósítás jogi alapját két, 1912-ben, a balkáni háborúk tapasztalata alapján meghozott törvény képezte. Ezek az évi LXIII. törvény, mely a háború esetére szóló kivételes intézkedéseket szabályozta, (felhatalmazás a közszabadság korlátozására,) és az 1912 évi LXVIII. törvény amely a hadiszolgáltatásokról szólt (személyes hadiszolgáltatási kötelezettség 50 éves korig, közlekedési eszközök igénybevétele, üzemek és ingatlanok átengedése.) Ugyanakkor a két törvény végrehajtási utasítása csak 1918-ban jelent meg. Ezen törvények kiegészítésére a háború során új törvények születtek. Az évi L. törvény lehetővé tette az ármaximalizálást és a rekvirálást, és kiterjesztette a személyes szolgáltatási kötelezettséget. Az évi XIII. törvény a közszükségleti cikkek bejelentését szabályozta és új- 102 VÉDELEM GAZDASÁGTAN

3 ból kiterjesztette a személyes szolgáltatást. Az 1916 évi IV. törvény a közszükségleti cikkekkel való ellátás és az árdrágítás meggátlása érdekében szükséges intézkedések lehetőségét tágította. Az évi XIX. törvény a hadseregszállítások körül elkövetett visszaélések szigorú megtorlására hozták, súlyosabb esetekben a halálbüntetést is kilátásba helyezték. Az állami háborús gazdálkodást, amelynek középpontjába a meglevő nyersanyagokkal, szénnel és mezőgazdasági termékekkel való szigorú takarékoskodást és állami elosztást állították, először a meglevő állami szervekkel tervezték végrehajtani. A közigazgatás azonban rendkívül túlterhelt volt, ezért új szervezetre volt szükség, amelyeket nyersanyagközpontoknak neveztek el. Ezeknek a feladata volt a hadicélokra felhasználható nyersanyagkészleteknek rendszerint kényszer útján való megszerzése, központi kezelése és tervszerű szétosztása a feldolgozók között. A bejelentési rendelet kötelezte a tulajdonost, hogy készletét a rendeletileg megállapított áron valamely anyagközpontnak átadja, illetőleg meghatározott vállalat részére vételre felajánlja. Ez a rendszer gyakorlatilag kiküszöbölte a kereskedelmet. Bevezetésre került a szállítási igazolványok rendszere, amely valamennyi vasúton, hajón, tengelyen és postán történő szállítást hatósági engedélyhez kötött. A kezdeti szigort jól jellemzi, hogy eleinte valamenynyi engedélyt a kereskedelmi minisztériumban adtak ki, később az államigazgatás alacsonyabb szintjeit is felruházták az engedélyek kiadásával. A központosított anyaggazdálkodás először az élelmiszerre és az állati takarmányra terjedt ki, de 1915-ben már a hadiipar működéséhez szükséges anyagok is sorra kerültek, úgy mint a fémek, később pedig már a gyapjú, a kender, a gyapot, a len és minden bőranyag. Az anyagoknak hadicélokra való felhasználása természetesen a polgári fogyasztás rovására ment, nem készültek mezőgazdasági gépek, és idővel be kellett vezetni az élelmiszerjegyeken kívül a ruha és cipőjegyeket is. A hatalmas anyaghiány hatására igen komolyan foglalkoztak a hulladékanyagok ismételt felhasználásával, illetve pótanyagok előállításával. Az előbbire igen jó példa, hogy a harctereken gyűjtötték és ismételt feldolgozásra a hátországba szállították a kilőtt puska és ágyúhüvelyeket. Begyűjtötték a pálinkafőző üstöket, a harangokat, a zongorahúrokat, a kastélyok réztetejét, valamint a réz és nikkel aprópénzt is. Első világháborús pótanyag a margarin, a Hitler-szalonna a papírból készült kötszer vagy a regenerált autógumi is, hogy csak a legismertebbeket említsük. VÉDELEM GAZDASÁGTAN 103

4 Az állandósult szén és nyersanyaghiány hatására az állam kötelezte a tulajdonosokat a tulajdonukat képező bányák, érckitermelő és feldolgozó üzemek kapacitásának maximális kihasználására, valamint a mező és erdőgazdasági termelőket a termőterület teljes megművelésére, illetve a fakitermelésre. A gazdaságosabb termelés érdekében felmerült az iparcikkek szabványosításának kérdése, elsősorban a hadiiparban, ahol lényegesen csökkentették a gyártott termékek gyártási típusainak számát. A polgári életben is találunk a szabványosításra számos példát, így például államilag szabványosították a liszt őrleményt, vagy a szappan és a gyufa gyártását. Az igen elszaporodott hamisítások és a pótanyagokkal való visszaélés megakadályozása érdekében államilag elrendelésre került a termék kötelező minőségjelzés, a termék csomagolásán fel kellett tüntetni a minőséget, a mennyiséget, az előállító és a forgalmazó nevét. A legszélesebb körű állami beavatkozásra a termékek árának meghatározása terén került sor. A háborús árpolitika célja kettős volt. Egyrészt meggátolni a nagy kereslet és csekély kínálat folytán bekövetkező áremelkedést, és így a közszükségleti cikkek árát arányban tartani a nagy tömegek keresleti lehetőségeivel, másrészt a hadviseléshez szükséges anyagok árát oly színvonalon tartani, hogy a háború folytatásához az állam anyagi lehetőségei elegendőek legyenek. Ez az árpolitika az utóbbi célt nagyjából fedezte, de a lakosság fogyasztásának jelentős csökkenését nem tudta megakadályozni, és az ebből fakadó háborúellenes tömeghangulat a későbbiekben messzemenő következményekkel járt. A háború folyamán már 1916-ban felmerült a békére való átmenet időszakának gazdasági megszervezése. E célból a kormány megszervezte a magyar királyi átmenet-gazdasági minisztériumot, de ez a minisztérium rövid létezés után megszűnt, beolvadt a kereskedelmi minisztériumba. A hatóságok a hadsereg jövőbeni leszereléséből hatalmas értékek visszaáramlásában reménykedtek, de ezek az anyagi javak vagy a győztesek kezébe kerültek, vagy az utódállamok megtartották őket. A háború során felmerült a háború tartama alatt fölöslegessé vált, vagy katonai célokra többé nem alkalmas anyagoknak a polgári életbe történő visszaáramoltatása. A Monarchián belül Magyarországnak jutó anyagok a Hadianyag-értékesítő Intézet Rt. és a Mező- és Erdőgazdasági Hadianyagot Értékesítő Intézet Rt. kezelésébe kerültek, de számottevő eredményekről az előbb kifejtettekhez hasonlóan nem beszélhetünk. 104 VÉDELEM GAZDASÁGTAN

5 Az ipar A háború kitörése az ipart igen felkészületlen állapotban találta. Ennek kettős oka volt. Először is, senki nem gondolt hosszú, anyag és eszközigényes háborúra, másrészt pedig a háborút megelőző két év gazdaságilag nehéz volt, a konjunktúra hiánya miatt nagyon sokan termeltek raktárra, rengeteg áru volt felhalmozva. Ez különösen igaz volt az alapanyag-termelő ágazatokra, úgy mint a bányászat, sok volt a kibányászott szén, a kitermelt nyersanyag, és senkinek nem tűnt úgy, hogy ezekből valaha is hiány keletkezhet. A hadiipar a gazdasági életben kis szerepet játszott, a hadsereg készletei az előző háború tapasztalatai alapján fel voltak töltve. A háború közvetlen kitörése után a katonai igazgatás alá helyezett vasúton és postán, gyakorlatilag megszüntették a civil forgalmat. Ez a gazdasági élet egésze területén kaotikus állapotokat teremtett, hiszen megszűnt a nyersanyag és készáru szállítás, a gazdaság működését szolgáló telefon és távíró forgalom, leálltak az építkezések, rengeteg gyár kénytelen volt beszüntetni a munkát, s dacára a nagyszámú behívásnak, számottevő munkanélküliség keletkezett. Jellemző a helyzetre, hogy a sóban gazdag Magyarországon sóhiány keletkezett. A polgári termelést bénító intézkedéseket néhány hónap alatt fokozatosan feloldották, de az eset jól tükrözi a katonai és a civil szféra közötti együttműködés kezdeti szervezetlenségét. Az első harcok azonban hamar megmutatták, hogy a dolgok nem a várt forgatókönyv szerint alakulnak. A balkáni háborúk tapasztalata szerint a háború fő fogyóeszköze a gyalogsági lőszer volt, és ennek gyártására a Monarchiában is és Magyarországon is megvolt az ipari háttér. (Nálunk a csepeli Weisz Manfréd Művek.) A pusztító csatákban azonban hamar kiderült, hogy a gyalogsági lőszer csak kis része a harctéri fogyasztásnak, a frontokon hihetetlen mennyiségű tüzérségi lőszer, fegyveranyag és nem utolsó sorban élő ember, ruházat, élelmiszer és egészségügyi anyag fogy el. Ezeket pedig a hadsereg rendelkezésére kell bocsátani, mert különben a hadseregnek esélye sincs a győzelemre. Ez új helyzet elé állította az ország vezetését, meg kellett szervezni az ipar háborús átállását, a gazdaság mozgósítását. A gyárakat haditermelésre kell átállítani, s jellemző adat az ipar mozgósítására, hogy amíg a háború elején az egész Monarchiában összesen 30 hadiipari üzem működött, addig 1916-ra már közel háromezer, azaz a számuk megszázszorozódott. VÉDELEM GAZDASÁGTAN 105

6 A termelőüzemek jelentős részét hadiigazgatás alá helyezték. Ennek értelmében az állami hatóságok előírták számukra azt hogy mit termeljenek, a termékeiket kinek és milyen áron adják tovább, ugyanakkor biztosították számukra azt, hogy a termeléshez szükséges berendezésekhez, energiához, nyersanyaghoz és félkész termékekhez garantált áron, az állam által kijelölt szállító közreműködésével hozzájuthassanak. A háború során az ipar folyamatosan két nagy problémával küzdött, az egyik a szénhiány volt, a másik pedig a szakmunkáshiány. Mind a kettő egy okra vezethető vissza, nevezetesen a szervezett munkásmozgalom kérdésének a háborút megelőző kezelési módjára. Az államhatalom képviselői a szervezett, nagyipari munkásságot ellenségként kezelték, nem ismerték fel, hogy ez a társadalmi réteg hordozza azt a tudást, amelyre az anyagháborúban égető szükség van, nevezetesen a hadviselés tárgyi feltételei megteremtésének képességét. Hosszú történelmi múltra tekint vissza a magyar történelemben a katonai szolgálat büntető jellege is, de mondhatjuk azt is, hogy a katonai szolgálat alól való felmentést a társadalom kibúvásként kezelte, és ezért semmi nem indokolta, hogy a városi, ipari szakmákat tanult fiatalságot a háború elején katonai szolgálatra ne hívják be. Az első csaták azonban igen véresen alakultak, a városi szakmunkások, bányászok jelentős része elesett, s mire felismerték a termelésben játszott szerepüket, már nem volt kit hazahívni. A gyárakban még munkapad mellé lehetett állítani a betanított munkára a nőket, az idősebbeket és a fiatal korúakat, de a bányákban nem, ennek következtében a bányaipar képtelen volt a termelését a háborút megelőző év termeléséhez képest növelni, s ahogy a többi iparág növelte teljesítményét, úgy kellett mindinkább elvonni a szenet a lakossági fogyasztásból, ami nem kis okát képezte a háború folyamán kialakult lakossági elégedetlenségnek. A hadiipari konjunktúra fokozatosan bontakozott ki. Az 1914-es év második fele még átmenetet képez a béke és a háborús gazdálkodás között re a helyzet alapvetően megváltozik. Felismerik, hogy a háború valószínűleg hosszúra nyúlik, az anyagkészletek erősen megfogyatkoztak, és Olaszországnak a másik oldalra történő átállásával a világkereskedelmi blokád is kialakul a központi hatalmak ellen. Az államhatalom erőteljes kézzel nyúl a gazdaság megszervezéséhez, szabályozzák a termelést, a felhasználást és a forgalmat, megalakulnak a 106 VÉDELEM GAZDASÁGTAN

7 nyersanyagközpontok. Megszervezik a hadiipari üzemek munkásellátását, fokozatosan az egész ipar a háborús cél szolgálatába áll. Munkába állítják a hadifoglyokat és az elfoglalt területek bányáit és üzemeit. A konjunktúra nagy esztendeje az 1916-os év. A gyártás és a termelés minden vonatkozásában a hadvezetőség követelményeihez igazodó tervszerűség érvényesül. Az állami tervgazdálkodás fokozatosan bővül, az állam szabályozza a termelést, a felhasználást és az árakat. A forgalom minden lényegesebb cikkben kötötté válik, a korlátlan magántulajdon elve felborul, általánossá válik a jegyre való árusítás és a hatósági igénybevétel már erős hanyatlást mutat. Az ipari termelés a nyersanyagok és a szén hiánya miatt egyre több nehézséggel küzd. A válságot növeli a sztrájkok és munkásviszályok végtelen sorozata, a folyamatos termelést már a legfontosabb hadiipari üzemekben is egyre nehezebb fenntartani. Mindenből hiány van, növekednek az árak, egyre jelentősebb lesz a lánckereskedelem. A kifulladás jelei minden területen megmutatkoznak ra bekövetkezik a gazdaság teljes kimerülése. Az ipart a szén és a nyersanyaghiány teljesen megbénítja. Az állami szervek a tervgazdálkodás további bővítésével igyekeznek úrrá lenni a nehézségeken, de már nem képesek a normális gazdasági élet fenntartására, és kitör a forradalom. Azt követően pedig megtörténnek a békekötések, és jön Trianon tragédiája. A munkáskérdés a háború alatt A gazdaságmozgósítás egyik lényeges kérdése a hadicélokat szolgáló nemzetgazdaság munkaerővel történő ellátása. E probléma megoldásának több módja is létezett. Az 1912 évi hadiszolgáltatási törvény lehetővé tette, hogy a honvédelmi miniszter az üzemek birtokosait munkájuk folytatására kötelezze, illetőleg az üzemet személyzettel átvegye. Ez a rendelkezés a munkásoknak a gyárakhoz való kötését és a katonai fegyelem alá való helyezését jelentette. E törvény alapján először a csepeli lőszer és fegyvergyár került a kötelezett vállalatok sorába, de 1915-re már 263, 1918-ra pedig már közel 900 vállalat tartozik ide, mintegy főnyi munkással. Az évi XIII. törvény alapján az állampolgárok korra, nemre és területre való tekintet nélkül, térítés ellenében személyes szolgálatra voltak kötelezhetőek. Ezzel mód nyílt a nem katonaköteles korú munkások megkötésére és a gyárakhoz, üzemekhez való kirendelésükre. Ez a VÉDELEM GAZDASÁGTAN 107

8 forma főleg a mezőgazdaságban és a hozzá kapcsolódó iparágakban volt jelentős, gyakoriak voltak az úgynevezett munkásrekvirálások. Igen sok munkás dolgozott a hadsereg által felállított munkás-gyűjtőkeretekben, amelyek bevonultatott tagjai a hadsereg hadtápüzemeiben sütödék, raktárak, vasúti átrakó állomások dolgoztak, vagy a hadszíntér-előkészítésben kerültek alkalmazásra, mint például út-, vasútvagy barakképítés, erdő- és egyéb anyagkitermelés. A háború folyamán később ezeken a területeken rákényszerültek a hadifoglyok alkalmazására is, annak minden ismert és tudott hátránya ellenére. A hadifoglyok alkalmazása az élet minden területén nagyon elterjedt. Az iparban először nagyobb csoportokban alkalmazták őket, minimum 200 fő egyidejűleg de később már engedélyezték a tíz fő körüli csoportok alkalmazását is. A mezőgazdaságban pedig a gazdálkodók már 1-2 főt is alkalmazhattak gazdasági cselédnek, amelyet a fiatal férfiak hiánya miatt tömegesen igénybe is vettek. A hadifoglyok alkalmazása vidéken lényegesen gyakoribb is hatékonyabb volt, mint a városi, ipari környezetben. A nagy mezőgazdasági munkák idején gyakran került sor egyéb rendkívüli intézkedésre is a munkaerő biztosítására, mint például népfelkelő munkásosztagok szervezésére, a katonák aratási szabadságolására, a tanulóifjúság nyári igénybevételére, avagy a büntetés végrehajtásban levő emberek munkába állítására. A munkaerő kérdés egyik vetülete a harctéri szolgálat alóli felmentések kérdése. Az évi XXX. törvény lehetővé tette, hogy azok a besorozottak, akik a fegyveres erő vagy a közszolgálat érdekében alkalmazásukban nélkülözhetetlenek, a háború tartamára ott meghagyassanak. Ezzel a lehetőséggel mindenki élni kívánt, de mint már utaltam rá, a korabeli hadvezetés nem mindenben ismerte fel a hosszú távú érdekeit, s nem vonta ki a harctéri szolgálat alól a bányászokat és a szakmunkásokat re már olyan nagy lett a szakmunkás hiány, hogy minden fémipari szakmunkást felmentettek a harctéri szolgálat alól. Létrehoztak egy szakmunkás kicserélő munkagyűjtő osztagot is, amelynek fő feladata volt a katonai szolgálatra alkalmasnak bizonyult szakmunkások helyett pótlást nyújtani a hadsereg részére. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk a munkaerővel kapcsolatos szociális problémák rendezéséről. A katonai felügyelet alá helyezett iparban a szociális konfliktusok korábbi rendezésének módja nem mű- 108 VÉDELEM GAZDASÁGTAN

9 ködhet, háború esetén munkabeszüntetések kezdeményezése súlyos bűncselekmény, s mint ilyen komoly szankciót vonhat maga után. Ausztriához hasonlóan Magyarországon is létrejött a munkaügyi panaszbizottságok rendszere, amely a vitás ügyekben döntőbírói szerepet játszott. A panaszbizottságokban a szakszervezeteknek komoly szavuk volt, és ez a tény a munkásokat arra késztette, hogy belépjenek a szakszervezetekbe, a háború végére szinte minden munkás tagja lett a szakszervezeteknek. A munkásoknak lehetősége nyílt a munkabérük fokozatos emelésére, a korabeli statisztikák alapján a társadalmi rétegek közül a nagyipari munkásság tudta legjobban kivédeni az inflációt, az életkörülmények fokozatos romlását. A normális gazdasági viszonyok összeomlását mutatja az a tény, hogy a munkások 1917 második felétől fizetésük egy részét már szénsegélyben kapták. Ettől kezdve a munkahelyi konfliktusok mindinkább politikai tartalommal telítődtek meg, előtérbe került a háború beszüntetésének követelése és a fennálló társadalmi rendszer megváltoztatása. FELHASZNÁLT IRODALOM A magyar munkásmozgalom története. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, Báró Szterényi József Ladányi Jenő: A magyar ipar a világháborúban. Franklin Társulat, Budapest, Berend T. Iván Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után Berend T. Iván Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon MTA Kiadó, Budapest, Dr. Bolgár Emil: A honvédelmi törvény közgazdasági vonatkozásai. Magyar Katonai Szemle, 1939/10. sz. Dr. Fucsek László: A gazdasági élet állami irányítása Magyarországon a világháború alatt. Magyar Katonai Szemle, 1935/8. sz. Dr. Fucsek László: A magyar ipar a világháborúban. Magyar Katonai Szemle, 1935/4. sz. Dr. Fucsek László: Az ipari munkáskérdés a világháború alatt. Magyar Katonai Szemle, 1935/5. sz. Magyarország hadtörténete. Zrínyi Katonai Kiadó, Somoskeőy Zoltán: A központi hatalmak ipara a világháború első évében. Magyar Katonai Szemle, 1935/6. sz. VÉDELEM GAZDASÁGTAN 109

Alberti harangok rekvirálása az első világháborúban

Alberti harangok rekvirálása az első világháborúban Alberti harangok rekvirálása az első világháborúban Az első világháború kitörésének 100. évfordulója emlékére Az 1914 nyarán kitört háborút megelőzően a korábbi háborúk tapasztalata alapján valamennyi

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az első világháborúval kapcsolatos társadalom- és történettudományi munkák megjelentetésének támogatása témában a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Nagyváradi Sándor- M.Szabó Miklós- Winkler László. Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből

Nagyváradi Sándor- M.Szabó Miklós- Winkler László. Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből Nagyváradi Sándor- M.Szabó Miklós- Winkler László Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986 Az 1913-ban megindult kezdeményezésre Aszódon 1914. április 30-án megalakult

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában Ifjabb gróf Andrássy Gyula Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye http://bpkep.fszek.hu/webpac_kep/corvinaweb?act

Részletesebben

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE XIII. század ispotályok, kórházak: bányászok gyógyítása (1224: Selmec) 1496 az elsõ bányatársláda Thurzó János bányájában alakult 1840: két törvény is rendelkezik

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

A magyar haditudósítás az első és második világháborúban

A magyar haditudósítás az első és második világháborúban Szerzői ismertető NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Gorda Éva A magyar haditudósítás az első és második világháborúban című doktori (PhD) értekezéséhez Témavezető: Dr. Szabó József

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Humanitárius segítségnyújtás. és nemzetközi fejlesztés. A határokon túl

Humanitárius segítségnyújtás. és nemzetközi fejlesztés. A határokon túl A határokon túl Ezek után az Ûr kiválasztott más hetvenkettôt, és elküldte ôket kettesével maga elôtt minden városba és helységbe, ahová menni készült. Így szólt hozzájuk:»az aratnivaló sok, de a munkás

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete

A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete 1867 1918 című doktori értekezés témaismertetője Készítette: Kiss Gábor Témavezető: dr. Szabó József alezredes, CSc

Részletesebben

A szárított, valamint fermentált dohányt érintő jövedéki aktualitások

A szárított, valamint fermentált dohányt érintő jövedéki aktualitások A szárított, valamint fermentált dohányt érintő jövedéki aktualitások Ágoston Krisztián pénzügyőr őrnagy Szabó József pénzügyőr százados osztályvezető NAV KH Jövedéki Főosztály I. A termékkört érintő jövedéki

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló

Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló 18116227-2213-569-01 Statisztikai számjel 9.Pk.61.077/2004 Főv. Bíróság vég. sz. Szervezet megnevezése 1029 Bp., Zsolt fejedelem u. 85. Szervezet címe 2004. december 31. Üzleti év fordulónapja Közhasznú

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egy bútorgyár polcot, asztalt és szekrényt gyárt faforgácslapból. A kereskedelemben

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása

Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása 2012.10.02. Logisztika jelentése. A logisztika az erőforrások mozgatásának és fenntartásának tervezési és végrehajtási területe.

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Értékesítési csatornák

Értékesítési csatornák 9. A marketingcsatorna definíciója Értékesítési csatornák A marketingcsatornák önálló szervezetek olyan csoportjai, amelyek abban a folyamatban vesznek részt, amelynek eredményeképpen a termék vagy a szolgáltatás

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

ÚJ SZEREP: LOGISZTIKAI MEDIÁTOR A VEVŐI IGÉNYEKRE ÉPÜLŐ FOLYAMATOK

ÚJ SZEREP: LOGISZTIKAI MEDIÁTOR A VEVŐI IGÉNYEKRE ÉPÜLŐ FOLYAMATOK a a aa. ÚJ SZEREP: LOGISZTIKAI MEDIÁTOR A VEVŐI IGÉNYEKRE ÉPÜLŐ FOLYAMATOK Fuvarozási vegyes vállalat Vámügynökség, LSZK, ISO 9001 Raktározás Önálló fuvarozás Romániai leányvállalat Polimer Logisztika

Részletesebben

1998 Senior menedzser Hálózati értékesítés MLM rendszerben

1998 Senior menedzser Hálózati értékesítés MLM rendszerben Önéletrajz Név: Derzsi Sámuel Születési adatok: Barót, 1960. október 25. Lakhely: Barót Foglalkozás: menedzser Munkahelyek: 1995 Tulajdonos EX LIBRIS KFT. Barót Újság-kiadás, építkezés, épületrestaurálás

Részletesebben

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Az előrejelzés szempontjai 1. A munkapiac leírása és foglalkoztatási igények előrejelzése. 2. Az oktatási igények

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben

Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben Budapest, 2011.05.10. Visszatekintés Folyamatos tanulóképzés Egyre növekvő tanulói létszám Kamarák Gyakorlati képzés szereplői Iskolák

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

A MUNKAFELÜGYELET. Szervezet, jogok és kötelezettségek. www.arbeitsinspektion.gv.at

A MUNKAFELÜGYELET. Szervezet, jogok és kötelezettségek. www.arbeitsinspektion.gv.at A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MU NKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNK AFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Szabó Zoltán MKT Logisztikai Szakosztály elnöke, Ghibli Kft ügyvezet 2014.09.05. Nyíregyháza

Szabó Zoltán MKT Logisztikai Szakosztály elnöke, Ghibli Kft ügyvezet 2014.09.05. Nyíregyháza Szabó Zoltán MKT Logisztikai Szakosztály elnöke, Ghibli Kft ügyvezet 2014.09.05. Nyíregyháza Felkészülés EU csatlakozás 2004. május 1 szombat ( április 30 péntek ) Milyen el nyöket láttunk? ( vám, határ

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

enet Telekom: Jelentés az internetgazdaságról Karácsonyi vásárlási láz a neten

enet Telekom: Jelentés az internetgazdaságról Karácsonyi vásárlási láz a neten enet Telekom: Jelentés az internetgazdaságról Karácsonyi vásárlási láz a neten 2012 enet. Minden jog fenntartva enet Internetkutató és Tanácsadó Kft. Postacím: 1092 Budapest, Ráday u. 42-44. www.enet.hu

Részletesebben

A LOGISZTIKA A HARCI ERŐ ALAPJA, amelyet úgy lehet leírni mint egy híd, ami összeköti a nemzet hadra kelt erőit a nemzet gazdaságával

A LOGISZTIKA A HARCI ERŐ ALAPJA, amelyet úgy lehet leírni mint egy híd, ami összeköti a nemzet hadra kelt erőit a nemzet gazdaságával A LOGISZTIKA A HARCI ERŐ ALAPJA, amelyet úgy lehet leírni mint egy híd, ami összeköti a nemzet hadra kelt erőit a nemzet gazdaságával NATO kiadvány Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság Honvédelmi

Részletesebben

Beszállítás AR Gyártási folyamat KR

Beszállítás AR Gyártási folyamat KR 3. ELŐADÁS TERMELÉSI FOLYAMATOK STRUKTURÁLÓDÁSA 1. Megszakítás nélküli folyamatos gyártás A folyamatos gyártás lényege, hogy a termelési folyamat az első művelettől az utolsóig közvetlenül összekapcsolt,

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Tudományos konferencia

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Tudományos konferencia Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Tudományos konferencia Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, a Nemzeti Közszolgálati

Részletesebben

Logisztika A. 2. témakör

Logisztika A. 2. témakör Logisztika A tantárgy 2. témakör Beszerzési-, termelési-, elosztási-, újrahasznosítási logisztika feladata MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Beszerzési logisztika Beszállító Vevõ Áruátvétel

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

Légió Futás mentesítő nyilatkozat

Légió Futás mentesítő nyilatkozat Légió Futás mentesítő nyilatkozat 1. Tudomásul veszem, hogy a Légió Futás eseményen történő részvétel fizikai kihívást jelentő és potenciálisan veszélyes tevékenység és magában hordozza a súlyos sérülés

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13.

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Miért az európai civilizáció hódította meg a világot,

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/2012. (IV. 13.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak tevékenysége elismeréséről szóló szabályzatról Az Országos Bíróság Hivatal elnökeként a bíróságok

Részletesebben

A válság kellős közepén is szárnyal a magyar vállalkozás

A válság kellős közepén is szárnyal a magyar vállalkozás A válság kellős közepén is szárnyal a magyar vállalkozás http://www.portfolio.hu/tool/print/2/180410 1. oldal, összesen: 3 2013.02.28. BEFEKTETÉS DEVIZA/KÖTVÉNY INGATLAN MAKROGAZDASÁG TŐZSDE VÁLLALATOK

Részletesebben

Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán

Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán Mindenek előtt megköszönöm Benes Sándornak és Fejes Istvánnak, a Múzeum jelenlegi dolgozóinak, valamint Nagy Andrásnak,

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

A könyv segítségével megismerhetitek

A könyv segítségével megismerhetitek A könyv segítségével megismerhetitek az egyes vállalkozási formákat, a működés kereteit, a vállalatok különösen a kereskedelmi vállalatok tevékenységéhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket Az első

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ikt.szám: XXIV1514/3/2010 Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2010. november 16-án ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a nemzeti hatáskörben

Részletesebben

az ÓZDINVEST Kft. átvilágításával, racionalizálásával kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról

az ÓZDINVEST Kft. átvilágításával, racionalizálásával kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról T á j é k o z t a t ó az ÓZDINVEST Kft. átvilágításával, racionalizálásával kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról Előterjesztő: Ad hoc Bizottság elnöke Előkészítő: ÓZDINVEST Kft. PH. Településfejlesztési

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A közjogi kérdések az első világháború idején

A közjogi kérdések az első világháború idején A közjogi kérdések az első világháború idején Az Osztrák-Magyar Monarchia középcímere 1915 Kép forrása: Országos Széchényi Könyvtár http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/cd8/kep ek/tortenelem/to391ehh08bor.jpg

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A TSZSZ működéséről és eljárásáról rendelkező jogszabályok

A TSZSZ működéséről és eljárásáról rendelkező jogszabályok 1 Tájékoztató előadás 3 A TSZSZ működéséről és eljárásáról rendelkező jogszabályok 2013. évi XXXIV. törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő

Részletesebben

V. 1125. Táborfalva nagyközség iratai 1 1949-1950

V. 1125. Táborfalva nagyközség iratai 1 1949-1950 V. 25. Táborfalva nagyközség iratai 949 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 45. állvány, 3. polc D/ Népi demokratikus kori iratok a/ Képviselőtestületi iratok 949 0,0 fm b/ Elöljárósági iratok 949 0,70

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

ISO 9001 revízió Alkalmazási terület

ISO 9001 revízió Alkalmazási terület ISO 9001 revízió Alkalmazási terület 4.3 A minőségirányítási rendszer (MIR) alkalmazási területének meghatározása 1. fejezet A szervezetnek meg kell határoznia a minőségirányítási rendszer kereteit és

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének. (1012 Budapest, Logodi u. 22-24., www.feosz.hu) kiadványa. A kézirat lezárva: 2007. április 15.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének. (1012 Budapest, Logodi u. 22-24., www.feosz.hu) kiadványa. A kézirat lezárva: 2007. április 15. 4 Sec1:1 A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (1012 Budapest, Logodi u. 22-24., www.feosz.hu) kiadványa. A kézirat lezárva: 2007. április 15. A kiadvány a Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

Kereskedelmi Szakmenedzser

Kereskedelmi Szakmenedzser Kereskedelmi Szakmenedzser Képzés célja Olyan legalább egy idegen nyelven beszélő, felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakemberek képzése, akik: kis- és közepes méretű, kereskedelmi tevékenységet folytató

Részletesebben

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE Támogatás célja: A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, amely során

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Szabványok általában és az ISO 9000 es szabványcsalád

Szabványok általában és az ISO 9000 es szabványcsalád Szabványok általában és az ISO 9000 es szabványcsalád Előző tanulmányomban meg a honlapunkon szó volt arról, hogy mire használhatók a minőségmenedzsment rendszerek, egyáltalán hogyan működnek és mit nyerhet

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 64 kisdoboz 18 kötet 2 csomó Kötetek: 1,00 ifm Csomók: 0,40

Részletesebben

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 26. pontjában, a 13. tekintetében

Részletesebben

1992. évi XXIV. törvény

1992. évi XXIV. törvény 1992. évi XXIV. törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával

Részletesebben

bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be. 222. (2) bekezdés] megelőzően kezdte meg.

bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be. 222. (2) bekezdés] megelőzően kezdte meg. 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendelet a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól A büntetőeljárásról

Részletesebben

Köszöntöm a MineralsDay Bányászati Nyílt napok ünnepi megnyitó konferencia TISZTELT RÉSZTVEVŐIT!

Köszöntöm a MineralsDay Bányászati Nyílt napok ünnepi megnyitó konferencia TISZTELT RÉSZTVEVŐIT! Köszöntöm a MineralsDay Bányászati Nyílt napok ünnepi megnyitó konferencia TISZTELT RÉSZTVEVŐIT! Az MBSZ szerepe, lehetőségei a bányászat szakmai érdekérvényesítésében. Az MBSZ feladata, Tagsága Az MBSZ

Részletesebben

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségivizsgakövetelményeinek

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Pécsi Tünde Humánerőforrás Tervezési és Gazdálkodási Osztály

Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Pécsi Tünde Humánerőforrás Tervezési és Gazdálkodási Osztály A teljesítmény alapú munkavállalói ösztönzés Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Pécsi Tünde Humánerőforrás Tervezési és Gazdálkodási Osztály Az ösztönzésről... Motivációról akkor beszélhetünk,

Részletesebben

I. FEJEZET. A rendelet hatálya

I. FEJEZET. A rendelet hatálya 1 JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2008. (II.28.) rendelete a személyes gondoskodást nyújtó, gyermekjóléti alapellátásokról és az igénybevétel feltételeirıl, valamint a fizetendı

Részletesebben

Logisztikai szimulációk, ipari esettanulmányok

Logisztikai szimulációk, ipari esettanulmányok Logisztikai szimulációk, ipari esettanulmányok 20 éves a Bay-Logi Környezetmenedzsment és Logisztikai Osztálya Ladányi Richárd Tóth Norbert A tevékenységünk jellemzése ezen a területen Változatos feladatok

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodások megkötésére

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodások megkötésére Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 23130/2013. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodások megkötésére A szabad vállalkozási zónák létrehozásáról és a kedvezmények igénybevételének

Részletesebben