MAGYARORSZÁG IPARA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN HUNGARIAN INDUSTRY AT THE TIME OF THE FIRST WORLD WAR TEMPFLI JÓZSEF

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYARORSZÁG IPARA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN HUNGARIAN INDUSTRY AT THE TIME OF THE FIRST WORLD WAR TEMPFLI JÓZSEF"

Átírás

1 TEMPFLI JÓZSEF MAGYARORSZÁG IPARA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN HUNGARIAN INDUSTRY AT THE TIME OF THE FIRST WORLD WAR A szerző cikkében áttekinti a magyar ipar helyzetét az I. világháború idején. Bemutatja a háborút megelőző piacgazdaságból a központosított, kötött, állami irányítású iparba való átmenet folyamatát, a gazdasági élet mozgósítását, kitérve a folyamat jogszabályi feltételrendszerére. Részletesen elemzi a hadban álló Magyarország iparának működési nehézségeit, mindenekelőtt a nyersanyag és a munka-erő hiányt, ábrázolja az okokat és a következményeket. A szerző véleménye szerint törvényszerű volt, hogy a háború okozta nehézségek a társadalmat radikalizálták, és a vesztes háború nyomán kitört a forradalom. The author s article provides an overview of Hungarian industry at the time of World War I. He describes the transition from a prewar market economy to a centralized government directed industrial based economy, mobilization of the economy, with descriptions of the contingency laws relevant to the entire process. He details the difficulties faced by the industry of a Hungary on the brink of war, primarily the shortage of raw materials and labor, and describes the reasons and results. The author is of the opinion that it was lawful that the hardships caused by the war radicalized the population and upon loss of the war revolution occurred. Az 1931-től megjelenő Magyar Katonai Szemle c. folyóiratnak a kezdettől fogva volt egy Közgazdasági és közigazgatási ismeretek rovata, ahol a hadi- és védelemgazdasági, hadtáp és logisztikai, valamint hadi- és védelmi igazgatási tárgykörű cikkek jelentek meg. Ezen cikkek egyszerre jelentették a hadtudományi kutatások eredményeinek közlését és az újjászerveződő hadsereg tisztikarának általános műveltsége növelésére szolgáló ismeretanyagot. Az 1930-as években a magyar hadtudomány egyik fontos vizsgálati területe volt az első világháború az akkori szóhasználattal világháború tapasztalatainak feldolgozása. A folyóirat számos cikkben és tanulmányban ismertette a történteket. Az elemzésekből nem maradhatott ki a közgazdaságtan sem, mert a világégés egyik legnagyobb tapasztalata éppen az volt, VÉDELEM GAZDASÁGTAN 101

2 hogy a háború sikeres megvívásában döntő szerepet már nem csak a hadseregek katonái játszanak, hanem a mögöttük álló nemzetek ipari teljesítménye, az anyag. A korabeli magyar felfogás szerint a központi hatalmak vereségét a harctereken tanúsított minden vitézség ellenére az Antant és Amerika sikeres gazdasági háborúja, korlátlan anyagi lehetőségei okozták. A háborúban történtek gazdasági területen is bőséges anyagot nyújtottak a vizsgálódásra, a következtetések levonására. Ezen anyagok felhasználásával tekintem át a magyar ipar helyzetét az első világháború alatt. Az 1914 nyarán kitört háborút megelőzően a korábbi háborúk tapasztalata alapján valamennyi hadviselő fél rövid, gyors lefolyású háborúra számított. Ennek megfelelően az Magyarország sem készült fel egy hosszú háborúra. Léteztek tervek a hadsereg mozgósítására, de ugyanez már nem volt elmondható a gazdaság egészének mozgósításáról. A gazdaságnak a béketermelésről a haditermelésre való átállítását a gazdaságmozgósítást a körülmények kényszerítő hatása alatt kellett végrehajtania. A gazdasági élet állami irányítása Magyarország gazdasági berendezkedését tekintve az első világháborút megelőzően működő piacgazdaság volt. Ez lényegében azt jelentette, hogy az államnak nagyon kevés beleszólása volt a gazdasági életbe. Ez a helyzet mint a háború kitörését követő rövid időn belül kiderült egyáltalán nem volt tartható. A piaci viszonyok közepette a gazdaság egyáltalán nem volt képes arra a teljesítményre, amelyet az első világháború követelményei elvártak tőle. A gazdaságmozgósítás jogi alapját két, 1912-ben, a balkáni háborúk tapasztalata alapján meghozott törvény képezte. Ezek az évi LXIII. törvény, mely a háború esetére szóló kivételes intézkedéseket szabályozta, (felhatalmazás a közszabadság korlátozására,) és az 1912 évi LXVIII. törvény amely a hadiszolgáltatásokról szólt (személyes hadiszolgáltatási kötelezettség 50 éves korig, közlekedési eszközök igénybevétele, üzemek és ingatlanok átengedése.) Ugyanakkor a két törvény végrehajtási utasítása csak 1918-ban jelent meg. Ezen törvények kiegészítésére a háború során új törvények születtek. Az évi L. törvény lehetővé tette az ármaximalizálást és a rekvirálást, és kiterjesztette a személyes szolgáltatási kötelezettséget. Az évi XIII. törvény a közszükségleti cikkek bejelentését szabályozta és új- 102 VÉDELEM GAZDASÁGTAN

3 ból kiterjesztette a személyes szolgáltatást. Az 1916 évi IV. törvény a közszükségleti cikkekkel való ellátás és az árdrágítás meggátlása érdekében szükséges intézkedések lehetőségét tágította. Az évi XIX. törvény a hadseregszállítások körül elkövetett visszaélések szigorú megtorlására hozták, súlyosabb esetekben a halálbüntetést is kilátásba helyezték. Az állami háborús gazdálkodást, amelynek középpontjába a meglevő nyersanyagokkal, szénnel és mezőgazdasági termékekkel való szigorú takarékoskodást és állami elosztást állították, először a meglevő állami szervekkel tervezték végrehajtani. A közigazgatás azonban rendkívül túlterhelt volt, ezért új szervezetre volt szükség, amelyeket nyersanyagközpontoknak neveztek el. Ezeknek a feladata volt a hadicélokra felhasználható nyersanyagkészleteknek rendszerint kényszer útján való megszerzése, központi kezelése és tervszerű szétosztása a feldolgozók között. A bejelentési rendelet kötelezte a tulajdonost, hogy készletét a rendeletileg megállapított áron valamely anyagközpontnak átadja, illetőleg meghatározott vállalat részére vételre felajánlja. Ez a rendszer gyakorlatilag kiküszöbölte a kereskedelmet. Bevezetésre került a szállítási igazolványok rendszere, amely valamennyi vasúton, hajón, tengelyen és postán történő szállítást hatósági engedélyhez kötött. A kezdeti szigort jól jellemzi, hogy eleinte valamenynyi engedélyt a kereskedelmi minisztériumban adtak ki, később az államigazgatás alacsonyabb szintjeit is felruházták az engedélyek kiadásával. A központosított anyaggazdálkodás először az élelmiszerre és az állati takarmányra terjedt ki, de 1915-ben már a hadiipar működéséhez szükséges anyagok is sorra kerültek, úgy mint a fémek, később pedig már a gyapjú, a kender, a gyapot, a len és minden bőranyag. Az anyagoknak hadicélokra való felhasználása természetesen a polgári fogyasztás rovására ment, nem készültek mezőgazdasági gépek, és idővel be kellett vezetni az élelmiszerjegyeken kívül a ruha és cipőjegyeket is. A hatalmas anyaghiány hatására igen komolyan foglalkoztak a hulladékanyagok ismételt felhasználásával, illetve pótanyagok előállításával. Az előbbire igen jó példa, hogy a harctereken gyűjtötték és ismételt feldolgozásra a hátországba szállították a kilőtt puska és ágyúhüvelyeket. Begyűjtötték a pálinkafőző üstöket, a harangokat, a zongorahúrokat, a kastélyok réztetejét, valamint a réz és nikkel aprópénzt is. Első világháborús pótanyag a margarin, a Hitler-szalonna a papírból készült kötszer vagy a regenerált autógumi is, hogy csak a legismertebbeket említsük. VÉDELEM GAZDASÁGTAN 103

4 Az állandósult szén és nyersanyaghiány hatására az állam kötelezte a tulajdonosokat a tulajdonukat képező bányák, érckitermelő és feldolgozó üzemek kapacitásának maximális kihasználására, valamint a mező és erdőgazdasági termelőket a termőterület teljes megművelésére, illetve a fakitermelésre. A gazdaságosabb termelés érdekében felmerült az iparcikkek szabványosításának kérdése, elsősorban a hadiiparban, ahol lényegesen csökkentették a gyártott termékek gyártási típusainak számát. A polgári életben is találunk a szabványosításra számos példát, így például államilag szabványosították a liszt őrleményt, vagy a szappan és a gyufa gyártását. Az igen elszaporodott hamisítások és a pótanyagokkal való visszaélés megakadályozása érdekében államilag elrendelésre került a termék kötelező minőségjelzés, a termék csomagolásán fel kellett tüntetni a minőséget, a mennyiséget, az előállító és a forgalmazó nevét. A legszélesebb körű állami beavatkozásra a termékek árának meghatározása terén került sor. A háborús árpolitika célja kettős volt. Egyrészt meggátolni a nagy kereslet és csekély kínálat folytán bekövetkező áremelkedést, és így a közszükségleti cikkek árát arányban tartani a nagy tömegek keresleti lehetőségeivel, másrészt a hadviseléshez szükséges anyagok árát oly színvonalon tartani, hogy a háború folytatásához az állam anyagi lehetőségei elegendőek legyenek. Ez az árpolitika az utóbbi célt nagyjából fedezte, de a lakosság fogyasztásának jelentős csökkenését nem tudta megakadályozni, és az ebből fakadó háborúellenes tömeghangulat a későbbiekben messzemenő következményekkel járt. A háború folyamán már 1916-ban felmerült a békére való átmenet időszakának gazdasági megszervezése. E célból a kormány megszervezte a magyar királyi átmenet-gazdasági minisztériumot, de ez a minisztérium rövid létezés után megszűnt, beolvadt a kereskedelmi minisztériumba. A hatóságok a hadsereg jövőbeni leszereléséből hatalmas értékek visszaáramlásában reménykedtek, de ezek az anyagi javak vagy a győztesek kezébe kerültek, vagy az utódállamok megtartották őket. A háború során felmerült a háború tartama alatt fölöslegessé vált, vagy katonai célokra többé nem alkalmas anyagoknak a polgári életbe történő visszaáramoltatása. A Monarchián belül Magyarországnak jutó anyagok a Hadianyag-értékesítő Intézet Rt. és a Mező- és Erdőgazdasági Hadianyagot Értékesítő Intézet Rt. kezelésébe kerültek, de számottevő eredményekről az előbb kifejtettekhez hasonlóan nem beszélhetünk. 104 VÉDELEM GAZDASÁGTAN

5 Az ipar A háború kitörése az ipart igen felkészületlen állapotban találta. Ennek kettős oka volt. Először is, senki nem gondolt hosszú, anyag és eszközigényes háborúra, másrészt pedig a háborút megelőző két év gazdaságilag nehéz volt, a konjunktúra hiánya miatt nagyon sokan termeltek raktárra, rengeteg áru volt felhalmozva. Ez különösen igaz volt az alapanyag-termelő ágazatokra, úgy mint a bányászat, sok volt a kibányászott szén, a kitermelt nyersanyag, és senkinek nem tűnt úgy, hogy ezekből valaha is hiány keletkezhet. A hadiipar a gazdasági életben kis szerepet játszott, a hadsereg készletei az előző háború tapasztalatai alapján fel voltak töltve. A háború közvetlen kitörése után a katonai igazgatás alá helyezett vasúton és postán, gyakorlatilag megszüntették a civil forgalmat. Ez a gazdasági élet egésze területén kaotikus állapotokat teremtett, hiszen megszűnt a nyersanyag és készáru szállítás, a gazdaság működését szolgáló telefon és távíró forgalom, leálltak az építkezések, rengeteg gyár kénytelen volt beszüntetni a munkát, s dacára a nagyszámú behívásnak, számottevő munkanélküliség keletkezett. Jellemző a helyzetre, hogy a sóban gazdag Magyarországon sóhiány keletkezett. A polgári termelést bénító intézkedéseket néhány hónap alatt fokozatosan feloldották, de az eset jól tükrözi a katonai és a civil szféra közötti együttműködés kezdeti szervezetlenségét. Az első harcok azonban hamar megmutatták, hogy a dolgok nem a várt forgatókönyv szerint alakulnak. A balkáni háborúk tapasztalata szerint a háború fő fogyóeszköze a gyalogsági lőszer volt, és ennek gyártására a Monarchiában is és Magyarországon is megvolt az ipari háttér. (Nálunk a csepeli Weisz Manfréd Művek.) A pusztító csatákban azonban hamar kiderült, hogy a gyalogsági lőszer csak kis része a harctéri fogyasztásnak, a frontokon hihetetlen mennyiségű tüzérségi lőszer, fegyveranyag és nem utolsó sorban élő ember, ruházat, élelmiszer és egészségügyi anyag fogy el. Ezeket pedig a hadsereg rendelkezésére kell bocsátani, mert különben a hadseregnek esélye sincs a győzelemre. Ez új helyzet elé állította az ország vezetését, meg kellett szervezni az ipar háborús átállását, a gazdaság mozgósítását. A gyárakat haditermelésre kell átállítani, s jellemző adat az ipar mozgósítására, hogy amíg a háború elején az egész Monarchiában összesen 30 hadiipari üzem működött, addig 1916-ra már közel háromezer, azaz a számuk megszázszorozódott. VÉDELEM GAZDASÁGTAN 105

6 A termelőüzemek jelentős részét hadiigazgatás alá helyezték. Ennek értelmében az állami hatóságok előírták számukra azt hogy mit termeljenek, a termékeiket kinek és milyen áron adják tovább, ugyanakkor biztosították számukra azt, hogy a termeléshez szükséges berendezésekhez, energiához, nyersanyaghoz és félkész termékekhez garantált áron, az állam által kijelölt szállító közreműködésével hozzájuthassanak. A háború során az ipar folyamatosan két nagy problémával küzdött, az egyik a szénhiány volt, a másik pedig a szakmunkáshiány. Mind a kettő egy okra vezethető vissza, nevezetesen a szervezett munkásmozgalom kérdésének a háborút megelőző kezelési módjára. Az államhatalom képviselői a szervezett, nagyipari munkásságot ellenségként kezelték, nem ismerték fel, hogy ez a társadalmi réteg hordozza azt a tudást, amelyre az anyagháborúban égető szükség van, nevezetesen a hadviselés tárgyi feltételei megteremtésének képességét. Hosszú történelmi múltra tekint vissza a magyar történelemben a katonai szolgálat büntető jellege is, de mondhatjuk azt is, hogy a katonai szolgálat alól való felmentést a társadalom kibúvásként kezelte, és ezért semmi nem indokolta, hogy a városi, ipari szakmákat tanult fiatalságot a háború elején katonai szolgálatra ne hívják be. Az első csaták azonban igen véresen alakultak, a városi szakmunkások, bányászok jelentős része elesett, s mire felismerték a termelésben játszott szerepüket, már nem volt kit hazahívni. A gyárakban még munkapad mellé lehetett állítani a betanított munkára a nőket, az idősebbeket és a fiatal korúakat, de a bányákban nem, ennek következtében a bányaipar képtelen volt a termelését a háborút megelőző év termeléséhez képest növelni, s ahogy a többi iparág növelte teljesítményét, úgy kellett mindinkább elvonni a szenet a lakossági fogyasztásból, ami nem kis okát képezte a háború folyamán kialakult lakossági elégedetlenségnek. A hadiipari konjunktúra fokozatosan bontakozott ki. Az 1914-es év második fele még átmenetet képez a béke és a háborús gazdálkodás között re a helyzet alapvetően megváltozik. Felismerik, hogy a háború valószínűleg hosszúra nyúlik, az anyagkészletek erősen megfogyatkoztak, és Olaszországnak a másik oldalra történő átállásával a világkereskedelmi blokád is kialakul a központi hatalmak ellen. Az államhatalom erőteljes kézzel nyúl a gazdaság megszervezéséhez, szabályozzák a termelést, a felhasználást és a forgalmat, megalakulnak a 106 VÉDELEM GAZDASÁGTAN

7 nyersanyagközpontok. Megszervezik a hadiipari üzemek munkásellátását, fokozatosan az egész ipar a háborús cél szolgálatába áll. Munkába állítják a hadifoglyokat és az elfoglalt területek bányáit és üzemeit. A konjunktúra nagy esztendeje az 1916-os év. A gyártás és a termelés minden vonatkozásában a hadvezetőség követelményeihez igazodó tervszerűség érvényesül. Az állami tervgazdálkodás fokozatosan bővül, az állam szabályozza a termelést, a felhasználást és az árakat. A forgalom minden lényegesebb cikkben kötötté válik, a korlátlan magántulajdon elve felborul, általánossá válik a jegyre való árusítás és a hatósági igénybevétel már erős hanyatlást mutat. Az ipari termelés a nyersanyagok és a szén hiánya miatt egyre több nehézséggel küzd. A válságot növeli a sztrájkok és munkásviszályok végtelen sorozata, a folyamatos termelést már a legfontosabb hadiipari üzemekben is egyre nehezebb fenntartani. Mindenből hiány van, növekednek az árak, egyre jelentősebb lesz a lánckereskedelem. A kifulladás jelei minden területen megmutatkoznak ra bekövetkezik a gazdaság teljes kimerülése. Az ipart a szén és a nyersanyaghiány teljesen megbénítja. Az állami szervek a tervgazdálkodás további bővítésével igyekeznek úrrá lenni a nehézségeken, de már nem képesek a normális gazdasági élet fenntartására, és kitör a forradalom. Azt követően pedig megtörténnek a békekötések, és jön Trianon tragédiája. A munkáskérdés a háború alatt A gazdaságmozgósítás egyik lényeges kérdése a hadicélokat szolgáló nemzetgazdaság munkaerővel történő ellátása. E probléma megoldásának több módja is létezett. Az 1912 évi hadiszolgáltatási törvény lehetővé tette, hogy a honvédelmi miniszter az üzemek birtokosait munkájuk folytatására kötelezze, illetőleg az üzemet személyzettel átvegye. Ez a rendelkezés a munkásoknak a gyárakhoz való kötését és a katonai fegyelem alá való helyezését jelentette. E törvény alapján először a csepeli lőszer és fegyvergyár került a kötelezett vállalatok sorába, de 1915-re már 263, 1918-ra pedig már közel 900 vállalat tartozik ide, mintegy főnyi munkással. Az évi XIII. törvény alapján az állampolgárok korra, nemre és területre való tekintet nélkül, térítés ellenében személyes szolgálatra voltak kötelezhetőek. Ezzel mód nyílt a nem katonaköteles korú munkások megkötésére és a gyárakhoz, üzemekhez való kirendelésükre. Ez a VÉDELEM GAZDASÁGTAN 107

8 forma főleg a mezőgazdaságban és a hozzá kapcsolódó iparágakban volt jelentős, gyakoriak voltak az úgynevezett munkásrekvirálások. Igen sok munkás dolgozott a hadsereg által felállított munkás-gyűjtőkeretekben, amelyek bevonultatott tagjai a hadsereg hadtápüzemeiben sütödék, raktárak, vasúti átrakó állomások dolgoztak, vagy a hadszíntér-előkészítésben kerültek alkalmazásra, mint például út-, vasútvagy barakképítés, erdő- és egyéb anyagkitermelés. A háború folyamán később ezeken a területeken rákényszerültek a hadifoglyok alkalmazására is, annak minden ismert és tudott hátránya ellenére. A hadifoglyok alkalmazása az élet minden területén nagyon elterjedt. Az iparban először nagyobb csoportokban alkalmazták őket, minimum 200 fő egyidejűleg de később már engedélyezték a tíz fő körüli csoportok alkalmazását is. A mezőgazdaságban pedig a gazdálkodók már 1-2 főt is alkalmazhattak gazdasági cselédnek, amelyet a fiatal férfiak hiánya miatt tömegesen igénybe is vettek. A hadifoglyok alkalmazása vidéken lényegesen gyakoribb is hatékonyabb volt, mint a városi, ipari környezetben. A nagy mezőgazdasági munkák idején gyakran került sor egyéb rendkívüli intézkedésre is a munkaerő biztosítására, mint például népfelkelő munkásosztagok szervezésére, a katonák aratási szabadságolására, a tanulóifjúság nyári igénybevételére, avagy a büntetés végrehajtásban levő emberek munkába állítására. A munkaerő kérdés egyik vetülete a harctéri szolgálat alóli felmentések kérdése. Az évi XXX. törvény lehetővé tette, hogy azok a besorozottak, akik a fegyveres erő vagy a közszolgálat érdekében alkalmazásukban nélkülözhetetlenek, a háború tartamára ott meghagyassanak. Ezzel a lehetőséggel mindenki élni kívánt, de mint már utaltam rá, a korabeli hadvezetés nem mindenben ismerte fel a hosszú távú érdekeit, s nem vonta ki a harctéri szolgálat alól a bányászokat és a szakmunkásokat re már olyan nagy lett a szakmunkás hiány, hogy minden fémipari szakmunkást felmentettek a harctéri szolgálat alól. Létrehoztak egy szakmunkás kicserélő munkagyűjtő osztagot is, amelynek fő feladata volt a katonai szolgálatra alkalmasnak bizonyult szakmunkások helyett pótlást nyújtani a hadsereg részére. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk a munkaerővel kapcsolatos szociális problémák rendezéséről. A katonai felügyelet alá helyezett iparban a szociális konfliktusok korábbi rendezésének módja nem mű- 108 VÉDELEM GAZDASÁGTAN

9 ködhet, háború esetén munkabeszüntetések kezdeményezése súlyos bűncselekmény, s mint ilyen komoly szankciót vonhat maga után. Ausztriához hasonlóan Magyarországon is létrejött a munkaügyi panaszbizottságok rendszere, amely a vitás ügyekben döntőbírói szerepet játszott. A panaszbizottságokban a szakszervezeteknek komoly szavuk volt, és ez a tény a munkásokat arra késztette, hogy belépjenek a szakszervezetekbe, a háború végére szinte minden munkás tagja lett a szakszervezeteknek. A munkásoknak lehetősége nyílt a munkabérük fokozatos emelésére, a korabeli statisztikák alapján a társadalmi rétegek közül a nagyipari munkásság tudta legjobban kivédeni az inflációt, az életkörülmények fokozatos romlását. A normális gazdasági viszonyok összeomlását mutatja az a tény, hogy a munkások 1917 második felétől fizetésük egy részét már szénsegélyben kapták. Ettől kezdve a munkahelyi konfliktusok mindinkább politikai tartalommal telítődtek meg, előtérbe került a háború beszüntetésének követelése és a fennálló társadalmi rendszer megváltoztatása. FELHASZNÁLT IRODALOM A magyar munkásmozgalom története. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, Báró Szterényi József Ladányi Jenő: A magyar ipar a világháborúban. Franklin Társulat, Budapest, Berend T. Iván Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után Berend T. Iván Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon MTA Kiadó, Budapest, Dr. Bolgár Emil: A honvédelmi törvény közgazdasági vonatkozásai. Magyar Katonai Szemle, 1939/10. sz. Dr. Fucsek László: A gazdasági élet állami irányítása Magyarországon a világháború alatt. Magyar Katonai Szemle, 1935/8. sz. Dr. Fucsek László: A magyar ipar a világháborúban. Magyar Katonai Szemle, 1935/4. sz. Dr. Fucsek László: Az ipari munkáskérdés a világháború alatt. Magyar Katonai Szemle, 1935/5. sz. Magyarország hadtörténete. Zrínyi Katonai Kiadó, Somoskeőy Zoltán: A központi hatalmak ipara a világháború első évében. Magyar Katonai Szemle, 1935/6. sz. VÉDELEM GAZDASÁGTAN 109

Alberti harangok rekvirálása az első világháborúban

Alberti harangok rekvirálása az első világháborúban Alberti harangok rekvirálása az első világháborúban Az első világháború kitörésének 100. évfordulója emlékére Az 1914 nyarán kitört háborút megelőzően a korábbi háborúk tapasztalata alapján valamennyi

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM INVERZ LOGISZTIKAI RENDSZE- RÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM INVERZ LOGISZTIKAI RENDSZE- RÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Réti Tamás mk. ezredes 1 A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM INVERZ LOGISZTIKAI RENDSZE- RÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Mint minden dolognak, az inverz logisztikának is többféle megközelítése lehet. Itt nem a fogalmi meghatározás

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

A MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK TÖRTÉNETE

A MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK TÖRTÉNETE A MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK TÖRTÉNETE Dr. Varga Emilné Dr. SZŰCS Edit Dr. PAPP Péter Debreceni Egyetem, AMTC Műszaki Kar Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék 4028 Debrecen, Ótemető

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Közösségi javak államosításasa Az államosítások sok és s elkobzások okát

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere

Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AGRÁR- ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere SZERZŐ: Bogár Ildikó Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

ZRINYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA. Ébert László okl. közgazdász mérnök, igazságügyi szakértő

ZRINYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA. Ébert László okl. közgazdász mérnök, igazságügyi szakértő ZRINYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Ébert László okl. közgazdász mérnök, igazságügyi szakértő A speciális anyagok áruforgalmának magyar szabályozása és az Európai Unió követelményeihez

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A szárított, valamint fermentált dohányt érintő jövedéki aktualitások

A szárított, valamint fermentált dohányt érintő jövedéki aktualitások A szárított, valamint fermentált dohányt érintő jövedéki aktualitások Ágoston Krisztián pénzügyőr őrnagy Szabó József pénzügyőr százados osztályvezető NAV KH Jövedéki Főosztály I. A termékkört érintő jövedéki

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

5. Az ipari kapcsolatok modellje

5. Az ipari kapcsolatok modellje Létrejöttek (a munkahelyen kívül) a munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szervezetei és közöttük tárgyalások indultak meg annak érdekében, hogy a kollektív szerződésekben szabályozzák együttműködésüket.

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó..

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. Munkaszervezés A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. A szervezés fogalma.. A szervezés szó

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 Horváth Attila 1 Az amerikai és brit légierő tömeges légitámadás sorozata a kiválasztott magyarországi célpontok

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet 43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenõrzés részletes szabályairól A gazdasági és közlekedési miniszter feladat-

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Logisztika a gazdaságban 99. lecke Logisztika jelentése, történelmi

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-magyarországi Operatív Program keretében Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ 8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében,

Részletesebben

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egy bútorgyár polcot, asztalt és szekrényt gyárt faforgácslapból. A kereskedelemben

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során

Részletesebben

FELVIDÉK:»GYÁRAK TEMETŐJE«

FELVIDÉK:»GYÁRAK TEMETŐJE« FELVIDÉK:»GYÁRAK TEMETŐJE«A cseh államot hamarább teremtették meg, mint Csehszlovákiát. Az államnak fegyveres erővel kellett birtokba vennie az országot. Felépítettsége és szerkezete akkor mutatkozott

Részletesebben

Ügyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások

Ügyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Ügyfelünk a Grundfos Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Összefoglalás A Grundfos globális viszonylatban vezető szerepet tölt be a szivattyúágazatban. A dán vállalat jelenléte Magyarországon

Részletesebben

1949. évi III. Genfi Egyezmény

1949. évi III. Genfi Egyezmény 1949. évi III. Genfi Egyezmény http://humanitarius.nemzetkozijog.hu A HADIFOGLYOKKAL VALÓ BÁNÁSMÓDRA VONATKOZÓAN GENFBEN, 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN KELT EGYEZMÉNY 1 Alulírottak, az 1929. július 27-én a hadifoglyokkal

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Változások a Iránnal kapcsolatos export-engedélyezési eljárásban" dr. Stefán László

Változások a Iránnal kapcsolatos export-engedélyezési eljárásban dr. Stefán László Változások a Iránnal kapcsolatos export-engedélyezési eljárásban" dr. Stefán László igazgató Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Változások a Iránnal kapcsolatos

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366)

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) Donald J. Kagay az Albany State University történészprofesszora, szakértője a középkori általános és hadtörténetnek, különös

Részletesebben

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181 A magyarországi nemzeti kisebbségek aránya 1910 és 1920 között a hivatalos statisztikai adatok szerint a trianoni béke által rögzített államterületet a soknemzetiségű-történeti Magyarországgal összehasonlítva

Részletesebben

Hadszíntér és hátország

Hadszíntér és hátország Hadszíntér és hátország LÖVÉSZÁRKOK A HÁTORSZÁGBAN A napjainkban olyan élesen látható árkok és törésvonalak gyökerei legalább száz évre, az 1905 1918 közötti évtizedre nyúlnak vissza érvel monográfiájában

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE Támogatás célja: A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, amely során

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Új nyelvvizsga elnevezés (137/2008. (V.16.) Kormány rendelet, 2009.10.01-től) B1 (szóbeli vagy írásbeli vagy komplex)

Új nyelvvizsga elnevezés (137/2008. (V.16.) Kormány rendelet, 2009.10.01-től) B1 (szóbeli vagy írásbeli vagy komplex) Nyelvvizsga szótár Korábbi elnevezés alapfokú (A vagy B vagy C típusú) középfokú (A vagy B vagy C típusú) felsőfokú (A vagy B vagy C típusú) egynyelvű vagy kétnyelvű általános szakmai vagy szaknyelvi Új

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR-TÖRÖK KATONAI ÉS CIVIL LOGISZTIKAI KAPCSOLATOK TERÜLETÉN. Együttműködés lehetőségei a katonai logisztika területén

EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR-TÖRÖK KATONAI ÉS CIVIL LOGISZTIKAI KAPCSOLATOK TERÜLETÉN. Együttműködés lehetőségei a katonai logisztika területén EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR-TÖRÖK KATONAI ÉS CIVIL LOGISZTIKAI KAPCSOLATOK TERÜLETÉN Ceylan Faruk Naci Németh Ernő 1 A logisztika gyakorlati tevékenysége mind a katonai, mind a polgári területen

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

A digitalizáció hatása az egyénekre (és a társadalmakra?)

A digitalizáció hatása az egyénekre (és a társadalmakra?) A digitalizáció hatása az egyénekre (és a társadalmakra?) Elektronikus rabszolgaság? HTE 2011. 06. 02. Turányi Gábor Somodi József. (1976) 1941-2011 Dig.hatása. 2011. 06. 02. T.G. 2 Témák Egy kis történelem

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

B E M U T A T K O Z Á S I. ÖKO-INNOVÁCIÓS KONFERENCIA P ÁL K A T A I G A Z G A T Ó Á G A Z A T I - T E C H N O L Ó G I A

B E M U T A T K O Z Á S I. ÖKO-INNOVÁCIÓS KONFERENCIA P ÁL K A T A I G A Z G A T Ó Á G A Z A T I - T E C H N O L Ó G I A B E M U T A T K O Z Á S I. ÖKO-INNOVÁCIÓS KONFERENCIA P ÁL K A T A I G A Z G A T Ó Á G A Z A T I - T E C H N O L Ó G I A ÉS T U D Á S T R A N S Z F E R I G A Z G A T Ó S Á G 2015. OKTÓBER 15. Ú J P I A

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése

Részletesebben

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról ( Természetben nyújtott ellátások fejezet Tüzelő segély támogatási

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945 Sallay Gergely Témavezető: Dr. Phil. habil. Püski Levente, egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben