Villányi Péter. Mácsai huncutságok AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Átírás

1 Villányi Péter Mácsai huncutságok AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

2 Megjelent a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. támogatásával ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Első magyar nyelvű kiadás: 2010 Villányi Péter, 2010 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

3 Tartalom Előszó 21 Szomszédos falvak pellengéren A rátótiak fölhúzták a bikát a fal tetejére 29 A bujákiak meg a szamár 30 A tótgyörkiek megnyújtották a gerendát 30 A kürtiek zsákkal hordták a világosságot 31 A kállaiak keresztbe vitték a létrát 32 A mádi zsidó 33 A rátóti egérpusztítás 33 A kállai gyerek beszorult a szurgyikba 35 A kállai asszonyba beszorult a gyerek 35 A kókaiak kétszer eszik meg a lencsét 35 A tótgyörkiek körülárkolták a községet 36 A kartaliak megborotválták a mákos csíkot 36 A kállaiak légyirtása 36 A penciek fölpofozták a malacot 37 A bagiak előre ittak a gólyára 37 5

4 A rátóti templom eltolása 38 A mácsai házépítés 38 A dányiak lepényesek 39 A vácegresiek fagyos gatyások 39 Mácsán megszegték a fagyos pendölt 40 A miskolci kocsonya 40 Az aszódiak eladták a búcsút 41 Ebben maradunk, mint a bagiak! 41 A domonyi ló 42 A murányi kutya 42 A kállai csikó 42 A dányi farkas 43 A rimóci nyúl 43 A bagi halott 43 Az újfalusi asszony 44 A kékkőiek 44 A kállai huhúk 45 A kállai koldus 45 A csányi koldus 45 A bujáki kántor 46 A turaiak és a miatyánk 46 Az egresi Krisztuska 46 Sehogy, mint a turaiak 47 Gyöngyös, mikor hetedszer leégett 47 Egyszerre, mint a zsidaiak! 47 A szadaiak vendéglátása 48 A szadai kisbíró 48 A mácsai kisbíró 48 A szántaiak 48 A mácsaiak ürgések 49 A mácsaiak ürgések 49 A mácsaiak ürgések 49 Szilágy a világ közepe 51 6

5 A szilágyiak szalmahidasok 51 A szilágyiak nadrágja 51 A kartaliak bicskások 51 A kállaiak hangyások 51 A püspökiek békások 52 A csomádiak aludttejesek 52 A csomádiak gereblyéje 52 Az ikladiak hecsedlisek 52 Csavaros eszűek és együgyű alakok A katona, aki nem tudott búsulni 55 A fiatal házaspár és az ördög 61 A suszterlegény meg a szabólegény felesége 62 Aki fölöttünk van 63 A két szomszédasszony segítsége 63 A makacs asszony 64 Az egyszeri házaspár tehenet vesz 65 Az egyszeri vő 66 Az egyszeri asszony és a hat ökör 66 Az egyszeri ember 66 Az egyszeri asszony meg az ura 66 Az ember és az óraütés 67 Csalóka Péter 67 Az asszony meg a koldus 74 Az öregasszony és a Szükség 74 Belevaló és jámbor lányok, kitanult menyecskék, balga és ravasz férfiak A rövidlátó lány 75 Az özvegyasszony három lánya 76 Derék mafla 77 Menyasszony a koszorúsnál 77 A szűz menyasszony 78 7

6 A szűz menyasszony 78 A vácegresi menyasszony 79 A lány hozománya 79 Marika, a kényes lány 80 A rövidlátó legény 80 A madárfészek 81 A fösvény asszony meg a szomszéd Juliska 81 A fényképész meg a kislány 83 A reperálós bácsi 84 Az udvarias kislány 85 A kislány meg a patikus 86 Az asszony és a zsidó orvos 86 Lukra, füles! 86 A csúnya nevű legény 88 A grófkisasszony meg az inas 91 A gazdag ember lánya meg a szolgagyerek 93 Egy falusi menyecske Pesten 94 Marka és a káposzta 95 Pista és a szomszédasszony 96 Az apa meg a fia 97 Az ember legerősebb testrésze 97 A parasztember meg a felesége 97 Egy magyar kislány Amerikában 98 A mulya legény 98 A sok gyerek 99 A vonatozás 99 A molnár szamara 100 Az orvos és a menyecske 101 Messze koma meg Biztos koma 102 A koma meg a komaasszony 102 Móric pénzt keres 103 A reggeli vizelet 104 Az öregember meg az unokája 105 8

7 Az asszony meg a lánya 106 A kanász meg a szeretője 107 Az öreglány a templomban 108 Az özvegyasszony és a huncut kisbíró 109 Az öregasszony meg a pipiskék 109 A tűnéző öregasszony 110 A két öreg és a Gyöngyi kecske 110 Meddig kell az asszony? 112 Az öreg házaspár 113 Ötvenéves évforduló 113 Józsikám, kapaszkodj! 113 Almák a szekrényen 114 A pénz a családban marad 114 Jancsi berukkol 115 Katonák viselt dolgai A katona meg a buta lány 117 A katona és az öregasszony 118 A kincs szétosztása 119 A katona meg a suszter felesége 120 A katona lakodalomban 122 Az imádságos feleség 122 A katona derékszíja 124 A szabadságos levél 125 A katona meg a pap 126 A katona meg a paraszt 128 A katona meg az özvegyasszony 128 A katona meg az iccés 130 A katonafiú szabadságon 131 A magyar meg a német katona 131 A magyar meg a német katona 132 9

8 Papok és híveik A pereskedő és Szent Antal 133 A szegény ember és Szent Antal 134 Mariska 134 A pap és a szakácsnője 143 A káplán és a pap kutyája 144 A pap meg a kántor éjszakai szálláson 144 A pap meg a kántor temetésen 146 Az egyszeri pap 147 Lélek, lélek 147 A pap meg Dávid 147 A vasárnapi prédikáció 148 A pap meg a kántor pünkösdkor 148 Isten ujja 149 A pap és az idős bácsikák 149 A pap és a béres 150 A pap meg egy bácsi 150 Papszidás 151 Pelczer atya, az öreg pap 151 Feldhoffer atya meg a fahordók 151 Feldhoffer atya és a szolgája 152 Feldhoffer atya kocsisa és a káplán 153 Feldhoffer atya és a kocsisa 153 Feldhoffer atya az istállóban 153 Feldhoffer atya kocsin 154 Feldhoffer atya vendégségben 154 Feldhoffer atya vendégségben 154 Feldhoffer atya kopogtat 155 Feldhoffer atya fillérei 155 Feldhoffer atya aranyórája 156 Spanyár atya, a botocskás pap 156 Spanyár atya misebora 157 Spanyár atya párnái

9 János bácsi és az esperes úr 157 A nászutasok és a pap 158 A kislány meg a pap 158 A pap és a körte 159 A papnagysága meg a tök 159 A pap káposztája 160 A pap meg az alma 160 Az egyszeri pap és a falusiak 161 A pap és a szolgája 161 A pap hittanórán 162 Szent Vacó 162 A menyecske penitenciája 163 Az öregasszony meg a pap 164 Az ember meg a pap 164 Kerülő úton 165 A kolduló barát lagziban 166 A kolduló barát és a nagymama 167 Az énekes koldus 168 A koldusasszony 168 A két remete 168 A máriabesnyei búcsúsok 169 Az öreg templomgazda 169 A huncut előénekes 170 A szentkúti búcsúsok 171 A búcsús csapatok 172 A búcsús asszony 172 A szentkúti búcsús lányok, menyecskék és öregasszonyok 172 A szentkúti búcsúsok 173 A szentkúti búcsúsok 174 Az énekes asszony 175 Sinkó bácsi, az előénekes 176 A búcsúsok keresztje 176 A kis Máriácska-szobor

10 A Szent Antal-szobor 177 Szent Péter a földön 178 Jók és rosszak a másvilágon 178 Cigányok világa A cigány gyerek a templomban 181 A pap meg a harangozó a temetőben 183 Ki köszön előbb jó reggelt? 184 A cigány gyón 186 A cigány meg a kántorné 186 A cigány Szent Antal helyett 186 A cigány meg a malaszt 187 A cigány és a keresztvetés 187 A cigány keresztjének megáldása 188 Az asztali áldás 188 Szabad-e pénteken húst enni? 189 A cigány meg a zsidók 189 A cigány és a parasztasszony 190 A cigány meg az öt kacsa 190 A cigány akasztása 191 A cigány Gödöllőn 192 A legszebb gyerek 193 A cigány meg a keresztfa 193 A cigány a temetőben 193 A cigány meg a pap két kutyája 194 A cigány meg a kisasszony a vonaton 194 A cigány asszony a vonaton 195 A cigány és a lánya 195 A cigány asszony és a lánya 195 A cigány válópere 196 A cigány felesége védekezik 196 A cigány és a felesége 196 Szúr is, meg fáj is!

11 A cigány asszony és a bírónő 198 Mikor a legjobb a cigánynak? 198 A cigány és a summások 199 A cigány télen 199 A cigány és a paraszt 199 A cigány a jégen 200 A cigány malacot tart 200 A cigány vadászik 200 A cigány tyúkot lop 201 A cigányok füvet lopnak 201 A cigány utolsó kívánsága 202 A cigány és a bicikli 202 A két cigány 202 A cigány Amerikában 203 A cigány meg a felesége levele 203 A cigány és a kecske 204 A cigány és az ezredes 205 A cigány a katonaságnál 205 A cigány meg az őrmester 205 A cigány meg az orosz katonák 206 A cigány és a határőr 206 A cigány és a határőrök 207 A cigány gyerekei 207 A cigány meg a fia 207 A cigány gyerek meg a tetű 208 A cigány a vásárban 208 A cigányok sakkoznak 208 A cigány lova 208 A cigány meg a halál 209 A cigányok az orvosnál 209 A cigány és a borbély 210 A cigány és a pénztáros 210 A cigány mellénye

12 Hol laksz? 212 Két cigány a papnál 212 Tarka falusi és városi élet A kiabálós asszony gyógyszere 213 Az öreg házaspár meg az orvos 214 A beteg és az orvos 214 A szókimondó orvos 214 Az orvos meg a béres 215 A kántor és az orvos 215 Az öreg bácsi meg a patikus 216 Az orvvadász meg a csendőrök 217 A koma nadrágja 218 A koma kereket kér 219 Egy kosár krumpli 219 Egy idős bácsi a lakodalomban 220 Egy ember a lakodalomban 220 Egy kántáló az ablak alatt 221 A paraszt a malomban 221 A bíróválasztás 222 Az igazságos mostoha 223 A paraszt és a krumpli 223 A két szomszéd meg az asszony 224 A parasztbácsi meg a járásbíró 224 Az asszony három fillére 225 Tisztességes szándékkal 225 A kisasszony és a rendőr 226 A kisasszony és a kalauz 226 A kisasszony meg a kutyája 226 A két rendőr 227 A gyerek meg a rendőr 227 Az öregasszony meg a finánc 228 A finánc és a kisgyerek

13 A motoros és a gyerek 229 A kártyázók és a házigazda 229 Az ügyvéd és a barátai 230 A fiatalember és az ész 231 A vak ember meg a felesége 231 A suszter meg az inas 232 A mester meg a felesége és az inasok 233 Az inasok és a méz 233 A gazda meg a cseléd 234 A gazdag ember és a cselédje 234 A napszámosfiú és a gazda 234 Az asszony és az eső 235 Az egyszeri ember meg a barátja 235 A két testvér és az örökség 236 A zsidó meg a lova 236 Az öreg parasztbácsi lovai 237 Maki majma 237 Zabot kérnek 238 Az egyszeri ember a templomban 238 A csendőr őrmester meg az olvasás 238 A süket öregasszony 239 A süket asszony 239 A rozmaringáruló asszony 240 Két asszony a piacon 240 A tót asszony 240 Az újfalusi öregasszony 241 A tót asszony menye 241 A tót lány 241 A tót ember meg az egyszeri tehénvásárló 242 A tótok szabnak 242 Egy sváb bácsi a faluban 242 A svábok puttonya 243 A sváb kalauz

14 Az ikladi asszony 244 Markovics Feri bácsi 244 Kurucz Panna néne 245 Az oroszok gyufája 245 János kocsis meg az úr 246 A kocsis és a grófék 248 A két úr és a kocsisok 249 Az úr és a kanász 249 Az úr és az intéző 250 Két paraszt Pesten 250 Egy idős parasztbácsi Pesten 251 A parasztbácsi Pesten 251 Két ember meg a paraszt 252 A paraszt meg a rendőr 253 Egy falusi bácsi Pesten 253 A paraszt a szállodában 254 A paraszt és a vécésné 255 Egy falusi parasztbácsi Budapesten 255 Az egyszeri paraszt és a manikűr 256 Egy jómódú falusi bácsi Pesten 256 A bíró meg a tanú 257 A disznópásztor a bíróságon 258 A fiatalasszony meg a kocsis 258 Az öreg paraszt és az úriember 259 Az ember meg az utasítás 259 Egy házaspár a vonaton 260 Két ember fogadása 260 A nagyapa szanatóriumban 261 Mojsi 261 Két buta beszélget 261 A buta házaspár

15 Egy kis politika Az ördög és a politika 269 A magyar és az orosz gyerek 270 Sztálin és a fogoly 270 Az egyszeri orosz katona 270 Egy öregasszony a keresztfánál 270 A végrehajtók az ötvenes években 271 Rákosi beteg 272 Rákosi falun 272 Kádár, az újságárus 272 Hruscsov és Kennedy Oroszországban 273 Hruscsov a Gellért Szállóban 274 Hruscsov utazik a hajón 275 A német és az angol szabó 275 Hitler és Göring meg az asszonyok 276 Egy német Magyarországon 277 Mácsai huncutságok Az apa és a fia meg a puplik 279 Papjancsi Panna néne 280 Ördögék kincse 280 Mócsing apó 281 Balkó néni 281 Repeta 281 Csordás bácsi 283 A házinéni meg a lány 283 Fekete Vince bácsi 284 A suszter sonkája 284 Az öregember meg a sonka 285 A menyecske meg az após 285 Hász Dani bácsi 286 Kontrás Kovács 287 A nagygazda lovai

16 Az öreg Erdősi 287 A huncut szomszéd 288 Az öreg Goczon 288 Goczon és a tartozás 289 Goczon a boltban 290 Bajzák diója 290 Borzlövés hajnalban 291 A fűzfatea 291 Az ember meg az asszony 292 Lévai 292 Szabó Hallya 293 A kocsmáros és Tüdüs apó 293 Kovács Pali bácsi 294 Csonka Ferkóék 294 Kis Maczó 294 Fütyör Pista 295 Beni Jóska bácsi 295 Az ikladi ember 296 A mácsai ember meg a felesége 297 Pakolj, Pösém, pakolj! 297 A mulatós Balogh 298 Maczó bácsi 298 A tanító néni a templomban 299 A tanfelügyelő évzáró vizsgán 299 A tanfelügyelő az órán 300 A tanfelügyelő az osztályban 300 A pap és az iskolás gyerek 301 A pap és a gyerek 301 Misu bácsi meg az új pap 302 Misu bátya a körmeneten 302 Misu bácsi és a jegyző 303 Cserba meg a hal 303 A mácsai lánykérés

17 A kocsmáros meg a felesége 304 A katonafiú levele 305 Sirkóék és a menyasszony 305 Negyela a padláson 305 Krecskó a vásárban 306 Barczik a nagykocsmában 306 Barczik órája 307 Az öreg Barczik 307 Vankó Imre csizmái 308 Erdősi bácsi 308 Szutóris csizmája 309 Váltság Bangyi 309 Maczó Jani bácsi 310 Torrás apó 310 Az öreg Filó 311 Vadas apó 311 Jacina 311 Borna Örzse néne 312 Postás Sándor bácsi 312 Döme Boris 313 Janek apó 313 Gazsi ökre 313 A kényes borjúk 314 Kurucz Imre 314 Szabó Imre bácsi 315 Piriné fonala 315 Csonesz Jóska bácsi 316 Antal bácsi 316 Mátéék kutyája 316 Baskáék kutyája 317 Czerokék Lakatosa 317 Czerok és a forradalom 318 Czerok és az orvos

18 Czerok Pöse néne 319 Czerok lova 319 Kani Pista bácsi lova 320 Kani Pista bácsi lova 320 Kani Pista bátya szürkéje 320 Maczó bácsi lova 321 Jacina lova 321 Galyi sárgája 321 Godó mellénye 322 Godó lába 322 Godóék disznóölése 322 Godóék kutyája 323 Godó udvarol 323 Godó lagziban 323 Godó és a tszcs 324 Godó és a tsz-elnök 324 Godó a mozgólépcsőn 324 Matacs csizmát varrat 325 Matacs babot ültet 325 Joko és a Jézuska 326 Joko libája 326 Joko és a sógora 326 Tájszójegyzék

19 Előszó Ez a kötet ízelítőt kíván adni egy Galga-völgyi falu, Galgamácsa prózai elbeszélő népköltészetéből. Galgamácsa Pest megyében, a Cserháthegység déli nyúlványai és Gödöllői-dombság széle között fekszik, Budapesttől északkeletre, 40 km távolságban. A falu a Galga-patak völgyének középső szakaszán helyezkedik el. Néprajzilag Galgamácsa a Felső-Galga mente sajátságos kultúrájú, hagyományőrző magyar községe, amelyet nemzetiségi (szlovák és német) falvak gyűrűje övez. Az 1230-as évekből származó legkorábbi okleveles adatok szerint a község több környékbeli településsel együtt a Zsidó nemzetség ősi birtokához tartozott. A nemzetségben 1237 körül két Mácsa nevűt is említenek a források, ezek közül az egyikről vagy egy még korábban élt Mácsa nevű személyről kapta a falu a nevét ből való a falu első okleveles említése Mácsa néven. A XV. században a helység igazgatásilag kettészakadt. Az északi rész az 1430-tól kezdődő adatok szerint Felsőmácsa néven Nógrád vármegyéhez került, az alsó rész, Alsómácsa Pest vármegyében maradt. A község a török hódoltság ideje alatt majdnem végig lakott volt, és a közepesnél nagyobb falvak közé számított. A törökök elleni fölszabadító háború során Mácsa pusztá- 21

20 MÁCSAI HUNCUTSÁGOK vá lesz ban lakatlanként írják össze, de lakosainak egy töredéke rövidesen visszaszivárgott, mivel 1695-től megint van adóztatható népessége. A falu mai családneveinek egy része már a török hódoltság idejéből is kimutatható. A hódoltság megszűnte után a megcsappant népesség pótlására önkéntes vándorlás, belső migráció kezdődött a felső-magyarországi vármegyékből. A Mácsára újonnan érkezők javarészben (palóc) magyarok, kisebb számban szlovákok voltak. A XVIII. század folyamán a falu meghatározó többségben levő magyar lakosságába olvadtak a szlovák bevándorlók. Grassalkovich I. Antal 1736-ban vásárolta meg Mácsát jó földje miatt. A XVIII. század első harmadától bő egy évszázadig a falu és a tágabb környéke a hatalmas Grassalkovich-uradalom része volt, így sorsa ekkortájt összefonódott a Grassalkovich-domínium történetével. A XIX. századi honismertető leírásokban mindvégig magyar lakosságú, majdnem kizárólagosan római katolikus vallású községként mutatják be Mácsát ban ismételten kisszámú szlovák telepes érkezett a faluba, azonban néhány évtized alatt ők is asszimilálódtak a magyar lakosságba. A névállományban jól elkülöníthetők a két időszakban érkezett szlovák migránsok és telepesek vezetéknevei ben a magyar állam Ferenc József király részére megvásárolta a gödöllői Grassalkovich-kastélyt és a hozzá tartozó uradalmat; ehhez még abban az évben kiegészítésül a mácsai birtokot is. Az így kialakult Magyar Királyi Koronauradalom meghatározó birtokos lett Galgamácsán, 1944-ig birtokolta a falu földterületének kereken 50%-át. A község 1900-ban vette föl a Galgamácsa nevet, így különböztetve meg a falut az akkori (történelmi) Magyarország többi Mácsa nevű településétől. Galgamácsa életében a mezőgazdaság hoszszú ideig meghatározó szerepet játszott ben a lakosság 82%-a élt mezőgazdaságból, 1930-ban 84%-a, 1960-ban 62%-a, 1980-ban 47%-a. A lakosság lélekszáma az évi 816 főről 1900-ra 1682 főre emelkedett. A XX. század folyamán a lélekszám többnyire 1800 és 1900 fő között mozgott, mígnem a század utolsó negyedében rohamosan csökkenni kezdett, és 1990-re 1644 főre apadt. Ennek a folyamatnak 22

21 ELŐSZÓ egy 120 lakásos lakótelep építése vetett véget, így 2001-re a falu népessége az eddigi legmagasabbra, 1983 főre emelkedett. A XXI. század új kihívása a budapesti agglomeráció terjeszkedése. Az agglomeráció határa napjainkban már Erdőkertesen van, 8 km-re Galgamácsától. Budapesttől Fót Veresegyház Erdőkertes irányában a települések lakossága az utóbbi 20 évben megkétszereződött. A Galgamácsán gyűjtött prózai anyag egy nem mindennapi vállalkozás gyümölcseként állt össze és 2004 között megszakításokkal folytatott, összességében 20 éves kutatómunkám eredményeképpen a magyar nyelvterületen belül az egy településről származó szövegek mind ez idáig legterjedelmesebb gyűjteménye jött létre, amely több mint 3000 prózai alkotást tartalmaz 35 elbeszélő, 19 nő és 16 férfi előadásában. A végső, kiadásra előkészített szövegkorpusz mintegy 2750 elbeszélésből áll. Reményeim szerint belátható időn belül megjelenik a teljes anyag, és ennek keretében részletesen be tudom mutatni a községet, az elbeszélő alkalmakat, az elbeszélőket, a prózafolklór egyes jelenlevő műfajait, a szövegek alapján összeálló mese- és mondaköröket, valamint mellékelni tudom a szövegek tudományos jegyzeteit. Élő mesemondásról Galgamácsán (sem) beszélhetünk immáron egy-két évtizede. A közösségi együttlét hagyományos színtereinek eltűnése egyben az elbeszélő alkalmak megszűnését is jelenti. A közös együttlét legtöbbször közös munkavégzést is jelentett. A munka egyhangúságát enyhítő szórakozásformák között helyet kapott a különféle műfajú történetek előadása is. Az egyes elbeszélő alkalmak más-más időben szorultak háttérbe vagy semmisültek meg. A 2. világháború után megszűnt a lányok fonóháza, az asszonyfonó, a dohánysimítás és a sorkatonai szolgálat alatti mesemondás. Az erőszakos tsz-szervezés után, az 1960-as években elmaradt a kukoricafosztás, az erdőre járás, az állatok legeltetése, a sústyakötés (kukoricacsuhéból szőlőkötöző készítése), az együttes időtöltés a falubeli kovácsnál, a péknél, a közös kártyázás, de még az otthoni összejárások, szomszédolások is meglehetősen megritkultak. Legtovább, az 1990-es évek végéig élt a 23

22 MÁCSAI HUNCUTSÁGOK háznál tartott tollfosztó szokása. A rendszerváltás után, a téeszek fölszámolásával elenyészett a mesélés és tréfálkozás az egykori tsz növénytermesztő részlegében, a tehenészetben, a melléküzemágakban, a háztáji kukorica kapálásakor, kukoricatöréskor. Ekkor maradt abba a közösségi lét a szomszédos Ikladi Ipari Műszergyárban is. Ekkortól a lakodalmak lebonyolítása is megváltozott. Már nincs szükség a család, a rokonság és a szomszédok közös előkészítő munkájára, mivel a lagzikat már nem háznál, hanem étteremben tartják. Visszaszorult a közösen végzett munka a házépítésnél is. A rohanó világ megszüntette a ház előtti üldögélést a kispadon vagy az árokparton, a beszélgetést a tejcsarnokban vagy a bolt előtt, a kenyérre váráskor. Manapság kiszámíthatatlanul, esetlegesen kerülhetnek elő főképp rövid történetek keresztelőben, eljegyzésen, falun belüli rokonlátogatásokkor, utazásnál a vonaton vagy akár az újonnan keletkezett elbeszélő alkalmon, az évente megrendezett falunapon. A mesélők életútjának ismertetése, tudásanyagának keletkezési módja és forrásai, repertoárjának bemutatása, egyes elmondott szövegeinek elemzése túllépné e szerény kötet kereteit, éppen ezért ettől el kell tekintenem. Összefoglalóan elmondhatom, hogy valamennyien római katolikus vallásúak, két fő kivételével mindannyian galgamácsai származásúak. Ketten még az 1800-as évek végén születtek, a legfiatalabb mesemondó 1944-ben látta meg a napvilágot. A két legidősebb elbeszélő az elemi iskola négy osztályát végezte el, 25-en hat elemit végeztek, de közülük heten még három évig jártak csütörtöki ismétlő iskolába, heten 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, egy mesélő pedig gimnáziumi érettségi vizsgát tett. A községben gyűjtött tetemes anyagból két területet emeltem ki: a tréfás elbeszéléseket és az ugyancsak mulatságos falucsúfolókat. Mindkét területen kimagasló volt az elbeszélők száma: falucsúfoló meséket a mesélők 80%-a, tréfás történeteket a mesélők közel 95%-a mondott el. A galgamácsai mesemondók körében igen népszerűek a környező falvakat kigúnyoló rövid történetek, a falucsúfoló mesék. Ezekben a 24

23 ELŐSZÓ csattanós történetekben képzelt vagy megtörtént esetek alapján egy-egy község lakóinak balgaságát teszik nevetségessé. Az ide tartozó, gyűjtött szövegek száma a 200-at is meghaladja. A közelebbi és távolabbi környék 39 településén élcelődnek a mesélők. Válogatásunkban a következő helyek lakosait teszik gúny tárgyává: Aszód, Bag, Buják, Csány, Csomád, Dány, Domony, Gyöngyös, Iklad, Kálló, Kartal, Kékkő, Kóka, Kürt (Erdőkürt), Mácsa (Galgamácsa), Mád, Miskolc, Murány, Penc, Püspök (Püspökhatvan), Rátót (Vácrátót), Rimóc, Szada, Szántó, Szilágy (Püspökszilágy), Tótgyörk (Galgagyörk), Tura, Újfalu (Váckisújfalu), Zsidó (Vácegres). Egy-egy községről több csúfondáros történetet is elmondtak az elbeszélők. Csúfolódásuk legfőbb célpontja a szomszédos (Nógrád megyei) Kálló, amelyhez 11 különböző falucsúfoló mesetípus kapcsolódik. A mácsaiak magukhoz se sokkal kíméletesebbek, hiszen a második helyen saját falujuk áll, 7 falucsúfoló mesetípussal. A hagyományos, zömében nemzetközi vándortörténetként terjedő falucsúfoló mesék mellett néhány epikai mag nélküli szöveget is közlök, melyekben általában az adott falura jellemző, ott nagyban űzött tevékenységet figurázzák ki. A mácsai szövegfolklór leggazdagabb műfaját a tréfás elbeszélések alkotják. Itt 900 szöveget is túlszárnyaló anyagból válogattam. A tréfás szövegek szerteágazó tematikájából mindenképpen kiemelkedik két tárgykör, a papról és a cigányról szóló anekdoták csoportja. A falu szigorú és mély vallásosságának mintegy ellenhatásaként a tréfás mesekincsben éppen azoknak a szövegeknek a száma a legjelentősebb, amelyekben (katolikus) pap játssza a főszerepet. 121 szöveg tartozik ide, ezenfölül 4 tréfa apácáról, szerzetesről, remetéről szól. Szorosan kapcsolódik a témához az a 21 anekdota, amely a búcsújárással foglalkozik (ebből 18 szöveg búcsúsének-paródia). 105 tréfás elbeszélés főhősei cigányok. A magyar népköltészetben általános módon a cigány számos alkalommal együtt jelenik meg a pappal. Szembeszökő az erotikus tréfák nagy mennyisége is. A tréfás elbeszélésekben a lehető legtarkább a szereplők sora, a tanulatlan lánytól a vénlányig, a 25

24 MÁCSAI HUNCUTSÁGOK menyasszonytól az özvegyasszonyig, a katonától a komáig, az egyszeri embertől a parasztig, a mestertől az inasig, a gazdától a cselédig, a gyógyszerésztől az orvosig, a rendőrtől az ügyvédig, az orvvadásztól a fináncig, az úrtól a kocsisig, a bugyuta asszonytól, férfitól vagy házaspártól a csalafinta, eszes emberekig. A politikai viccek mellett írástudatlanokról, süketekről, idegen nyelvet félreértelmezőkről, illetve hibásan beszélőkről is meséltek anekdotákat. A közel 400 helyi anekdotából pedig egészen a mélyrétegekig hatolva deríthetjük föl az egykori mácsai társadalom legkülönfélébb alakjainak mindennapjait vagy éppen nem mindennapi, kiemelésre méltó, kirívó, furcsa, emlékezetes történéseit. Ezek a helyben élt személyekhez kapcsolódó történetek csak Galgamácsán hagyományozódnak. Mindössze egyetlen kivétellel találkoztam, amikor is egy helyi történet tovaterjedt a falu határain túl. A helyi anekdoták némelyike igen nagy ismertségre tett szert a faluban. Ezt bizonyítják azok a helyi szólások, jórészt szóláshasonlatok, amelyek alapján a főképp középkorú és annál idősebb mácsaiak, azonnal tudják, hogy milyen esetre is gondol az elbeszélő. Kötetünk utolsó, Mácsai huncutságok című fejezetében közölt helyi történetekhez 42 szólás kapcsolódik. Vannak olyan szólások, amelyeknek a nyelvi formája nem állandó, ezek több változatban is élnek a faluban. A nemek aránya eltérő a falucsúfolókon és a tréfás történeteken belül. Míg a falucsúfolóknál kiegyensúlyozott (egy mesélő átlagban 7 szöveget tud), addig a tréfás meséken belül a nők átlagosan 31, a férfiak 20 szöveget mondtak el. Az elbeszéléseket a Galgamácsán beszélt déli palóc nyelvjárásnak megfelelően, kiejtés szerint közlöm. A nem szakképzett olvasó szeme is hamar hozzászokik majd a rendhagyó írásmódhoz, és átsiklik a helyi hangejtések helyesírási szabályoktól eltérő jelölésén, így például az erős rövid zárt e (ë) és a hosszan ejtett ly (lly) jelölésén. A nyelvjárás részletes, 73 pontból álló leírása bőséges tájszójegyzékkel együtt a jövendőbeli többkötetes mű része lesz. Magától értetődő, hogy a galgamácsai elbeszélők nem egységes tájnyelven szólalnak meg. Az időseb- 26

25 ELŐSZÓ bek nyelvében több a régies jelenség, az archaizmus. Általánosságban megállapítható, hogy napjainkban az egyes nyelvjárási sajátosságok családoktól vagy életkortól függően nem kivétel nélküliek, a köznyelv erősödő hatása következtében átmeneti jellegűek, ingadozók. Meganynyi jelenség közülük visszaszorulóban vagy éppen kihalóban van. A szövegek lejegyzésében azonban mindig szem előtt tartottam a szöveghűséget, a mesélők ejtéséhez igazodó lejegyzést. 27

26

27 Csavaros eszűek és együgyű alakok A katona, aki nem tudott búsulni Vót ëgy katona. Az sosë tudott búsulnyi. Aszongya: Mé búsultok? aszongya. Hahaha, mé búsulunk? Maj mëgtudod, ha odakerűsz! Én, lássátok, sosë búsulok! Ëccër mënt haza szabadságra. Ëgy öregasszony oszt mëghallotta, hogy ő sosë tud búsúnyi. Mëgájj, maj búsúsz të! Mikor osztan mén a katona... Így a falu végin vót kút, mind itt is van nekünk odalë. Nem tudom, láttad-ë azt a rossz, rovásos kútat? A kanász āra járt ki is a falubul mëg haza is. No most akkor, az öregasszony ott ül a izéné, kút mellett. Aszongya: Mé búsul, öreganyám? Hogynë búsúnák, fiam, mikor aszongya vizet akartam vinnyi aszongya, az aranykancsóm mëg bëesëtt a kútba! Hogy köll ezt kivënnyi? Hogy köllene kivënnyi? Hát öreganyám, ezt másképp nem lëhet, csak meztelen! Mingyá a katona së vëtte, së tëtte, lë a komiszt magárul, bëmënt a kútba. Dë ollyan kővel vót kirakva a kút. Nem úgy, mind most, gyű- 55

28 MÁCSAI HUNCUTSÁGOK rűkvel. Lëmënt. Mëgkeveri a lábával a hogyhíjákot, a vizet. Keresi az arankancsót, dë nincs. Öreganyám, nincs itt! Az öregasszony erre az időre mëg öszekapta a ruháját, iszkri, elmënt vele. A katona mëgkeverte háromszor. Öreganyám, hát nincs itt! Hát aszongya: Siket ez, vagy mi? Azt a vín gazembër teremtésit aszongya, hát engëm most ez bolonddá tëtt! Kigyün. Hát körűnéz, nincs sënki. Hát ő mëg meztelen vót. Hogy mos hogy mënjën a faluba, szűzanyameztelen?! No oszt épënn a kanász eresztëtt haza, a disznókot. (A katona) kispëkuláta magának, hogy bëszalad a disznók közé. Ő is négykézláb mén, mind a disznó. Akkor osztan oda mëgyëk bë, szaladok bë, ahova a legtöbb disznó mén bë! Jó van. Mënt ottan. Hát hova szaladt bë a legtöbb disznó? Mészáros, hentës vót az illető. Dë ennek ëgy fiatal felesége vót, egísz fiatal. Az első felesége mëghalt neki. Családjok nem vót. Vót neki két szógálója mëg ëgy inassa. Nem, két inassa! Akkor oszt jó van, az asszony bëcsukta a izét, a disznókot, és őtet seggbe rúgta: Kúss, të nagytökű kan! aszongya. Bëszaladt (a katona) az óba. Akkor osztan: Ēmëk aszongya, maj hozok alátok szalmát! Ezalatt az idő alatt a katona mëg kiugrott a karámbul. Iszkri bë a házba! Bë az ágy alá! Jó van, má jó helyën vagyok! Bëmënt az ágy alá, ott hallgatott, fülelt. Az öreg nem vót otthon. Vásárba vót, hogy vësz marhát, mindënt. Hát jó van. Ott hallgat a katona. Az asszony mëg elkezdëtt sütnyi-főznyi ottan, kíszítenyi. Mikor mëgvót, arra az öreg gyün haza, a mészáros. Aszongya: Anyjok, nyisd ki az ajtót! 56

29 CSAVAROS ESZŰEK ÉS EGYÜGYŰ ALAKOK Hallgat. Nyisd ki hát azt az ajtót! aszongya. Mi az aszongya, hát nem mënté vásárba? Vótam én, dë nem vëttem sëmmit! aszongya. Nem vëttem sëmmit aszongya, hát hazagyüttem! aszongya. Adjá valamit ënnyi! Hát mit adjak ënnyi?! aszongya. Ott van aszongya az üzletbe, hozzá magadnak! Van ott szalonna, kolbász! Amit akarsz aszongya, ëgyé! Dë szagút ám az öregnek, dë azé nem érëzte, mer fáradt vót. Azelőtt nem vót së vonat, së motor, së sëmmi. Gyalog köllött mënnyi, vagy így ë, lovas szekeren. No mostan hát jó van. Hát az öreg ëvëtt. Nekifogott ënnyi. Ëvëtt is, mëg ivott is. Akkor, mikor jólakott az öreg, lëfeküdt. Hát arra az ágyra feküdt, amëllyik alatt a katona vót. Jó van. Ëccër tíz óra felé mén a pap az asszonho. Hát akkor osztan az öreg úgy nyihelődzött. Bëugrott az ágy alá a pap. Aszongya a katona elkapta a papnak a rëvërëndát: Pániszter mászter, má ketten vagyunk! aszongya. No most akkor aszongya az öreg oszt akkor ēkezdëtt horkónyi: Të, ha nem vetëd lë a... ha nem vetköződsz lë, akkor dalolok! Én mëgmondom, hogy hogy gyüttem ide, dë të a feleségihö jártá mëg jársz! Jaj, odatëszëm, odadom, csak në csinádd ezt! Jó van, akkó odadta neki. Fölőtözködött a katona a pap ruhájába. Viszi az asszony a tëpsibe a sűt húst. A pap kapott utánna, dë a katona még nagyobbat, mer éhës vót. Má nem ëvëtt vagy három napot. No most akkor vitte a bort. Aszongya a pap: Ezt má nem adom oda! Ha nem adod aszongya, fütyölök! Hát jó van. Mëgitta a katona. Mikor mëgitta, ëccër mén az asszony. Aszongya: Tisztelendő úr, kigyühet! 57

30 MÁCSAI HUNCUTSÁGOK Hej, a katona kiugrik a rëvërëndával. Hej, elévëszi ott az asszont a konyhába, mi mindën. Csatakollya ott őtet, jó patkollya. Mikor osztan, aszongya az asszony: Tisztelendő úr! Még illyen tüzes sosë vót! Ugyë nem? aszongya. Ugyë nem? Akkor elmënt a katona. Rëggel oszt akkor a katona odamén. Odaköszön: Adjon isten szërëncsés jó rëggēt! Adjon isten, fiam! Aszongya: Mestër úr aszongya, magának ollyan bú van a házáná aszongya, hogy rëttenetës! Mé? Én disznót vágok, borom is van! Hát aszongya van mindënëm! aszongya. Marhát vágok, disznót vágok. Hát akkó mi bú vóna az én házamná? Tudja, mit mondok magának, mestër? Hogyha aszongya én ezt a bút kihajtom a házábul aszongya háromszáz pëngőé aszongya, még ëccër annyi jövedelëm mén bë a házáho, mind eddig mënt! No most akkor: Á, micsoda bú vóna az én házamná? Ëgye mëg a fészkes fene! Hát anyjuk, hallod, mit mond itt ez a fiatalembër? Mit? Nagy bú van a házunkná! Mi bú vóna minekünk a házunkná aszongya, mikó van mindënünk?! Mindënünk van! Azé vacsorázott az este vërëshagymát mëg aszongya szalonnát, főtt szalonnát, hogy mindënjëk van! Még aszongya főtt ételt së kap aszongya, nem ëszik! Jó van, az öreg csak ránézëtt. Tudja! aszongya. Ez mindënt tud! Tudja aszongya, fiatalembër, rëndbe van! Aszongya: 58